GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE 2012.El.II.B.38.szám
Tájékoztató a Győri Ítélőtábla 2011. évi működéséről
2
Tisztelt Kollégám! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, 2011.évi CLXI. tv.(Bszi.) 119.§. k./ pontja a bíróság elnökeként kötelez arra, hogy évente egyszer tájékoztassam az OBH elnökét, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit a bíróság működéséről. A tájékoztatási kötelezettségemnek az OBH elnökének a 2/2012.(I.20.) számú utasítása szerint hatályban lévő 1999.évi 9. számú szabályzat 1. számú mellékletében foglalt szempontokat követve teszek eleget. 1. A bíróság személyi feltételei. A pályázatok, előterjesztések, kinevezések időszerűsége és gyakorlata, a bírói utánpótlás tervszerűsége. A bíróságunkon a bírákat tekintve személyi változás nem történt. Dr. Németh Attila ítélőtáblai bírósági titkár sikerrel pályázott bírói álláshelyre, a szolgálati viszonya nálunk megszűnt, mivel 2011. december 1. napjától a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság bírája. Dr. Korát Viktória bírósági titkár 2011. február 15-től június 15-ig kirendeléssel a Győr-MosonSopron Megyei Bíróságon, illetve a Győri Városi Bíróságon dolgozott, míg dr. Kovács Tamás győri városi bírósági titkár – ugyancsak kirendeléssel - 2011. január 1. napjától április 30. napjáig az ítélőtáblán került foglalkoztatásra. Az igazságügyi alkalmazottak körében kiemelendő, hogy gyermekgondozás okán egész évben távol volt dr. Gaál Mariann bírósági titkár, Békési Klára és Szabóné Prikler Enikő bírósági ügyintéző, Szabó Anikó tisztviselő és 2011 júniusa óta Fekete Nóra tisztviselő. Szabó Dominika, a gazdasági hivatal tisztviselője szeptember 22-e óta teljes munkaidőben látja el feladatát. A bírói kinevezés, illetve a gyermekszülés miatt az elmúlt évben két titkár munkáját is nélkülöznünk kellett. E hiány részbeni pótlására azonban csak 2012. január 1-től volt lehetőség, hiszen egy titkári álláshely csak 2011 decemberétől üresedett meg. Az OIT 256/2010. (XII.7.) számú határozatával 2010. január 1-jei hatállyal a Győri Ítélőtábla bírói karának létszámát (a vezetőkkel együtt) 18 főben, az igazságügyi alkalmazottak létszámát 37 főben, összesen 55 főben határozta meg.
3
megnevezése
engedélyezett 2011. január 1-én.
Ideiglenes engedélyezett.
betöltött
eltérés
2011.dec. 31-ig.
2011. december 31-én
1
18 3
-1 -1
Bíró Titkár Fogalmazó
17 4
Bírósági ügyintéző.
3
2
Tisztviselő Írnok Fizikai alkalmazott
21 1
21 1
Összesen
54
8
2 álláshelyen 4 fő részfoglalkozású dolgozót alkalmazunk
8 1
53
Megjegyzés
-2
Valamennyi bírói álláshely betöltésre került, 2010. május 1. napjától kezdődően ítélkezik 18 bíró a bíróságunkon 2. A munkavégzés tárgyi feltételei, biztonságtechnika Épület: A beszámolási időszakban a rendelkezésre álló bankgarancia terhére a 2010. évben megkezdett, a felszámolás alatt lévő kivitelező helyett mással elvégeztetett garanciális munkák folytatódtak. A közbeszerzési eljáráson nyertes LINTERS Kft. a módosított határidőre, a rendelkezésre álló költségkereten belül az alábbi munkákat végezte el: -
a tető héjazat bontása, újraépítése a tetőszerkezet megerősítése és részleges átépítése a villámvédelem újraépítése a belső burkolatok teljes körű rekonstrukciója a homlokzati kőburkolat átépítése a garázs és a bv. buszbeálló padozatának cseréje a belső festés a tereprendezés teljes rekonstrukciója az oszlopcsarnok kövezetének és a külső lépcsők kövezetének teljes cseréje egyéb, kiegészítő javítások
4
Ezzel befejeződtek az eredeti kivitelezővel megkötött szerződés alapján a hibás teljesítés miatt szükségessé vált munkálatok. Az ítélkezés ezek elvégzése alatt is zavartalanul folyt. A munkatársaimnak az elmúlt évben sokszor kellett zajos és poros körülmények között dolgozniuk. A zavaró körülmények fegyelmezett elviseléséért köszönetet mondok minden kollégámnak. Úgy vélem, hogy az immár teljes körű rekonstrukció nyomán „átvett” épület a használati értékével és esztétikai megjelenésével méltón szolgálja az igazságszolgáltatást, az épületben folyó ítélkezési munkát. A rekonstrukcióra kötött szerződésben a vállalkozót 36 hónap jótállási idő kötelezi, a jótállás és a szavatosság határideje 2011. június 16. napján kezdődött. A beépített biztonságtechnikai eszközök rendszeres karbantartását szerződésünk értelmében a Persecutor Vagyonvédelmi Kft. végzi. A tűzvédelmi, munkavédelmi és sugárvédelmi feladatokat az erre kötött szerződés alapján külső cég látja el. A munkatársaink a szervezett oktatásokon megjelentek, ennek dokumentálása is megtörtént. Az elmúlt évben az ítélőtábla épületének biztonságát érintő, rendkívüli esemény nem történt. Informatika: A bíróság a 2011. évben informatikai szempontból változatlanul jó körülmények között folytatta a munkát. A számítógépes ellátottság teljes körű. Minden bíró és alkalmazott – akinek a feladata ezt szükségessé teszi – rendelkezik saját használatú asztali számítógéppel. Az év végén beszerzett 6 darab korszerű számítógépet is figyelembe véve 70 darab munkaállomás áll a rendelkezésünkre. Ennek 45 százaléka három éves vagy annál fiatalabb. Elmondható, hogy az országos átlaghoz képest az informatikai ellátottságunk korszerűnek tekinthető. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi erőforrásokból minden évben gondot fordítottunk az informatika szinten tartására. Változatlanul az a megoldás a nyomtatási igények kielégítése körében, hogy az épület folyosóin elhelyezett nagy teljesítményű, hálózati nyomtatókkal oldjuk meg a nyomtatási feladatokat. Ezen felül minden jegyzőkönyvvezetőnek, továbbá annak, akinek erre a munka hatékonyabb elvégzése érdekében feltétlenül szüksége van, saját asztali nyomtató áll rendelkezésére. Az asztali nyomtatók elhasználódása miatt 3 darab új, kis teljesítményű, jellemzően un. kiscsoportos felhasználásra szánt nyomtatót szereztünk be az év végén. Az országos rendszerek - BIIR, GIIR - üzemeltetése zökkenőmentes volt. A felmerült problémák elhárítása az érintett területen dolgozó kollégák és ha ez szükséges volt, az informatikai főosztály segítségével minden esetben sikeresen megtörtént. Az elmúlt évben sor került Bedő Balázs informatikus munkájának vizsgálatára és értékelésére.
5
3. A bíróság pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása A Győri Ítélőtábla 2011. évi működésének személyi és tárgyi feltételei biztosítására 437.858 ezer Ft (a bázisévben 437.937 ezer Ft, az azt megelőző évben 459.058 ezer Ft) eredeti előirányzat év közben 14.007 ezer Ft pótelőirányzattal növekedett, majd év végén felügyeleti hatáskörben elvonásra került a zárolt előirányzatból 8.600 ezer Ft. Ekként a módosításokkal az év végén 443.265 ezer Ft (a bázisévben 448.902 ezer Ft) felhasználható előirányzat állt rendelkezésünkre. A beszámolási időszakban az összes kiadásunk 437.257 Ft (a bázisévben 444.632 ezer Ft) volt. Az ítélőtábla a működési és felhalmozási kiadásait szinte teljes egészében támogatásból fedezi, a támogatási bevételünk 437.783 ezer Ft (a bázisévben 441.558 ezer Ft) volt. Az összeget az előző évi pénzmaradvány összege (4.270 ezer Ft és a saját bevételünk (1.212 ezer Ft) növelte. Saját bevételként a garanciális felújítást végző kivitelező által felhasznált és megtérített villamos energia költséget, a vendégszobák igénybe vételéért fizetett szállásdíjakat, a telefonok magán célú használatáért fizetett összegeket számoltuk el. A 2011. költségvetési év végén 6.008 ezer Ft - megrendeléssel terhelt - pénzmaradványunk keletkezett. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 256/2010.(XII.7.) számú határozatával az ítélőtábla 2011.évi költségvetésének kiemelt előirányzatait jóváhagyta A 2011. évi előirányzat fedezetet nyújtott: - a 356.600 Ft bírói alapilletménnyel számolt éves rendszeres illetményre, - a bírák és igazságügyi alkalmazottak 2011. január 1-jei kötelező előresorolására - a bíráknak az előző év után járó egy havi különjuttatására - a jubileumi jutalmakra - egyéb, nem rendszeres személyi juttatásokra (utazási költségtérítés, egyéb kifizetések) - a külső személyi juttatásokra - cafeteria keretre bruttó 200.000 Ft/fő/év összegben A nem rendszeres külső személyi juttatásokra biztosított előirányzaton felüli teljesítés a rendszeres személyi juttatás megtakarításából finanszírozható. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2010.évi december 7-ei ülésén a személyi juttatás és kapcsolódó járulékai előirányzat egy részét zárolta és annak felhasználását az OIT hatáskörébe utalta. Zárolásra került - rendszeres személyi juttatásból 11.618 ezer Ft - társadalombiztosítási járulékból 3.137 ezer Ft A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 61.§.(1) bekezdésében változatlan összegben került megállapításra a legalacsonyabb bírói alapilletmény. Így a bíróságoknál béremelés nem volt, csak a korábbi 356.000,- Ft-os bírói alapilletmény figyelembe vételével lehetett tervezni a rendszeres személyi juttatások előirányzatát. Béremelésben csak a törvény szerint kötelező előresorolásra jogosult öt bíró, egy titkár és négy igazságügyi alkalmazott részesült.
6
A bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításokról szóló 2010.évi CLXXXIII.tv.176.§.(4) bekezdése alapján 2011. február 1. napjától a 10. fizetési fokozatba sorolt bírák besorolását ismételten el kellett végezni, a további fokozatba sorolásukkal. Ez az átsorolás 8 bírót érintett. Költségvetésünk előirányzata az alábbiak szerint módosult: Személyi juttatások előirányzata Ebből: átsorolás különbözete jub.jut.különbözete
+4.486 ezer Ft 3.916 ezer Ft 570 ezer Ft
A munkáltatót terhelő járulék előirányzata +1.2111 ezer Ft Ebből: átsorolás különbözete 1.057 ezer Ft jub.jut. különbözete 154 ezer Ft A kiadások és bevételek alakulása:
2011. évi kiadások Megnevezés
2011. eredeti előirányzat
rendszeres személyi juttatások nem rendszeres személyi juttatások állományba nem tartozók juttatásai
290.052 25.372 296 315.720 78.826
2011. évi teljesítés
teljesítés %
78.826 36.745 4.067
259.127 35.745 528 295.400 76.135 71 280 76.486 56.721 5.492
100 100 100 100 100 100 100 100 91,9 100
40.812
67.187
62.213
92,6
2.000 500 2500 437.858 2011. évi bevételek
3.291 812 4.103 443 265
2.547 611 3.158 437 257
77,4 75,2 76,9 98,6
450 434 908 2500
1212 435 283 2500 4 270
1212 435 283 2500 4 270
100 100 100 100
437 858
443 265
443 265
100
társadalombiztosítási járulékok egészségügyi hozzájárulás táppénz hozzájárulás MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉK
dologi kiadások egyéb folyó kiadások DOLOGI ÉS EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK BERUHÁZÁSOK
KIADÁSOK MIND ÖSSZESEN
módosított előirányzat
259.197 35.745 528 295.470 76.154 71 280 76.505 61.695 5.492
SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÖSSZESEN
intézményi beruházási kiadások beruházások ÁFA-ja beruházási kiadások összesen
ezer Ft
INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK TÁMOGATÁS felügyeleti szervtől kapott Intézmény beruházás Előző évi maradvány TÁMOGATÁSOK, KIEGÉSZÍTÉSEK, ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK Összesen
7
A rendszeres személyi juttatások előirányzata: 259.127 ezer Ft-ban teljesült, a módosított előirányzathoz viszonyítva ez az összes kiadás 58,4 %-a. A beszámolási időszak rendszeres személyi juttatás kiadása az előző évihez képest minimális összeggel, 500 ezer Ft-tal volt magasabb. A felhasználást kisebb mértékben (havi 400 ezer Ft-tal) növelte, hogy 8 bíró alapilletménye - a bevezetésre került újabb fizetési fokozatba történt átsorolással - növekedett. Ugyanakkor az igazságügyi alkalmazottaknál, a szülési szabadságon lévők már jelzett nagy száma miatt bérmegtakarítás keletkezett. Az év elejétől négy fő gyermekszülés, illetve gondozás miatt van távol, majd szeptember 1-től további egy fő távozott szülés miatt. A tartósan távol lévők béréből a beszámolási időszakban 10.600 ezer Ft átmeneti bérmegtakarítás keletkezett. A nem rendszeres személyi juttatásokra 35,7 millió Ft-ot (a bázisévben 44.7 millió forintot) használtunk fel, ez az előző évi kifizetés 79,8%-a (a bázisévben ez 94.1 % volt.) A felhasználási arány tovább csökken, ha figyelembe vesszük, hogy az általunk nem befolyásolható jubileumi jutalomra kifizetett összeg 2011-ben 8.840 ezer Ft-tal volt magasabb, mint a 2010. évi felhasználás. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a törvény szerint járó juttatásokon (jubileumi jutalom, cafeteria) túl a közlekedési költségtérítésnél csak a valós igények 50 %-át biztosította. A 2.753 ezer Ft-os hiányt a rendszeres személyi juttatások átmeneti bérmegtakarításából fedeztük. A költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009.évi CIX. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényeket módosította. Eszerint a bírák és az igazságügyi alkalmazottak jogosulttá válnak a cafeteria juttatásra. Az OIT a 2011. évi költségvetésünkben a cafeteria keretet 11.000 ezer Ft-ban állapította meg. A rendelkezésünkre álló 200.000 Ft/fő/év összeget az OIT döntésének megfelelően, kizárólag az SZJA. rendelkezésekben foglalt juttatási elemekre és az ott írt mértékben használtuk fel. Az iskolai tanév kezdetén az arra jogosultak számára kedvező mértékű (16%) adó megfizetése mellett beiskolázási támogatást fizettünk 23.400 Ft/gyermek/szülő mértékig. Az első félévi, átmeneti bérmegtakarítás terhére ezen a címen 15 fő részére összesen 538.200 Ft-ot fizettünk ki. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2011/36 (VII.5.) számú belső határozatával a rendszeres személyi juttatások zárolt 11.618 ezer Ft-jából, továbbá a munkaadókat terhelő járulékoknál zárolt 3.137 ezer Ft-ból engedélyezte a dr. Nagy Zoltán kollégiumvezető „címzetes legfelsőbb bírósági bírói” valamint Nyikos Sándorné elnöki irodavezető Juhász Andor díj bronz fokozata kitüntetése alapján járó, összesen 678.000 Ft kifizetését. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011.évi kompenzációjáról szóló 352/2010.(XII.30.) Kormányrendelet a személyi jövedelemadó és a munkavállalót terhelő nyugdíjjárulék változása miatt bekövetkezett nettó keresetcsökkenés ellentételezéséről rendelkezett. Erre figyelemmel az ítélőtáblán a jogosult 20 fő részére teljesített kifizetések miatt az előirányzatunk az alábbiak szerint változott: - személyi juttatás előirányzata + 1.524 ezer Ft - munkaadókat terhelő járulékok + 393 ezer Ft.
8
A beszámolási időszakban sem „normatív”, sem teljesítményhez kötött jutalom kifizetésére nem került sor. A rendszeres személyi juttatásoknál keletkezett bérmegtakarításból év végén – a jutalomnál jóval kedvezőbb adó- és járulék fizetése mellett – 55 fő részére személyenként 44.000 Ft értékű étkezési utalványt adtunk. A banköltség megtérítéseként nettó 48.000 Ft kifizetésére került sor 52 fő részére, összesen 3.649 ezer Ft értékben. A külső személyi juttatásokon a dolgozói állományba nem tartozók részére teljesített kifizetések összege 528 ezer Ft volt. A bírósági eljárásokban közreműködő szakértő, védő, tolmács díjazásának elszámolását és kifizetését – tekintettel arra, hogy a tevékenységüket vállalkozásban végzik – a dologi kiadásoknál számoltuk el. A munkaadókat terhelő járulék változása miatt a módosított előirányzat az előző évihez viszonyítva 11 %-al csökkent. A 2011. évi kifizetés 76.135 ezer Ft volt. A rendelkezésre álló előirányzat a járulékköteles személyi juttatásokkal arányosan változott. Dologi kiadások A kiadási főösszegen belül a dologi kiadások aránya most 13,7 %. Az előirányzat évek óta elmarad a tényleges szükségletektől. A rendelkezésre álló keretből csak jelentős forráshiánnyal tudjuk tervezni a költségvetésünket. Az elengedhetetlen kiadásokra a rendszeres személyi juttatás megtakarítás és az OIT által zárolt összeg felszabadítása nyújt fedezetet. A gazdálkodásunkban már bevezetett gyakorlat, hogy a bérmegtakarításból keletkező rendszeres személyi juttatás és a kapcsolódó járulék megtakarítást elsősorban a dologi kiadásoknál jelentkező forráshiány megszüntetésére használjuk. Ennek megfelelően a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben 23.608 ezer Ft bérmegtakarítás átcsoportosítást hajtottunk végre. A dologi előirányzatot növelő tételek az alábbiak: - cafeteria adójának átcsoportosítása 2.095 eFt - a bérmegtakarításból saját hatáskörben módosítás 23.608 eFt - fejezeti előirányzat módosítás (többlet bevétel) 243 eFt A legjelentősebb kiadási jogcímek – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak voltak: - irodaszer, nyomtatvány beszerzése - könyv, folyóirat - hajtó és kenőanyag vásárlása - nem adatátviteli célú távközlési díjak - villamos-energia szolgáltatás díja - gáz energia díja
2.658 eFt (korábbi beszámolás évében 2.115 eFt) 1.792 eFt (korábbi beszámolás évében 2.259 eFt) 2.238 eFt (korábbi beszámolás évében 2.853 eFt ) 539 eFt (korábbi beszámolás évében 618 eFt ) 5.246 e Ft (korábbi beszámolás évében 5.830 eFt ) 4.640 e Ft (korábbi beszámolás évében 4.123 eFt )
9
- egyéb üzemeltetési szolgáltatások 20.530 eFT(korábbi évben 24.376 eFt.) ebből posta 2.926 eFT (tavaly 2.943 eFt, korábban 2.500 eFtt) egészségügyi szolgáltatás 1.254 eFt (tavaly 1.222 eFt, korábban 1.146 eFt.) tűz- és munkavédelmi szolgáltatás 423 eFt (tavaly 1.213 eFt, korábban 987 eFt,) őrzési-őrszolgálati díj 14.237 eFt (tavaly 17.058 eFt, korábban 15.873 eFt.) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.évi IV. tv. módosítását követően a rehablitációs hozzájárulás mértéke 968.500 Ft/fő/év. A bíróság 2011.évi átlaglétszáma alapján 3 fő után után 2.095 eFt–ot fizettünk be a megadott költségvetési számlára. Az intézményi beruházás eredeti előirányzatát az előző évi pénzmaradvánnyal kiegészítettük, így a beszámolási időszakban tárgyi eszközök beszerzésére 4.103,-ezer Ft állt rendelkezésre. Jelentősebb beszerzések, lekötések az alábbiak voltak: - számítógépek beszerzése - padlósúroló gép - klímaberendezések - őrizetes helyiség fűtés
1.127 ezer Ft 289 ezer Ft 1.082 ezer Ft 560 ezer Ft
A jelentősebb beszerzések és lekötések: - bírói szoba bútorzata 341 eFt (új bírói álláshelyhez kapcsolódóan) - 3 db kültéri kamera kiépítése 1.291 eFt A beszámolási időszakban a szakmai feladatok teljesítéséhez és a gazdálkodáshoz szükséges költségvetési feltételek, pénzügyi eszközök rendelkezésre álltak. A korábbi évekhez hasonlóan az Állami Számvevőszék is végrehajtott nálunk vizsgálatot, amelynek során hiányosságot nem állapított meg. A megfontolt, kiemelten takarékos gazdálkodás tette lehetővé, hogy fizetési kötelezettségeinket ismét maradéktalanul teljesítettük, tartozásunk nincs, ebben az évben sem volt likviditási problémánk. Az év végi maradvány összegét teljes egészében szerződéssel, megrendelésekkel kötöttük le.
4. A bíróság ügyforgalmi adatai, ítélkezési helyzete ügyszakonként (ügyhátralék, az ítélkezés időszerűsége valamint a felülvizsgált és fellebbezett ügyek statisztikai mutatói, az ebből levonható elemzések, következtetések). A bírák egyéni munkaterhe ügyszakonként.
10
1.számú táblázat Az ügyforgalom megoszlása ügyszakok és ügycsoportok szerint Ügyszak/ügycsoport Büntető ügyszak Fellebbezett büntető peres ügyek - Másodfokú fellebbezett peres ügyek - Harmadfokú fellebbezett peres ügyek - Fellebbezett büntető nemperes ügyek - Fellebbezett nyomozási bírói ügyek Előzetes letartóztatással kapcs.ügyek Kifogás az eljárás elhúzódása miatt Bírósági mentesítés iránti ügy Perújítási indítvány Bíróság kijelölése Egyéb nemperes ügy
2010- ben foly.maradt
Érkezett ügyek száma
2010 166 113 96 17 53 1 21 0 0 5 11 15
2010
723 146 126 20 577 12 182 1 0 24 170 188
2011
Befejezett ügyek száma 2010
2011-ben foly. maradt
2011
597 114 91 23 483 9 168 1 0 20 118 167
673 131 113 18 542 11 166 1 0 22 160 182
594 110 97 13 484 9 173 1 0 21 114 166
169 117 90 27 52 1 16 0 0 4 15 16
Civilisztikai ügyszak Polgári ügyek Fellebbezett polgári peres ügyek Fellebbezett polgári nemperes ügyek Társadalmi szervezetek, alapítványok fellebbezett ügyei Bíróság kijelölése Felterjesztett kifogás Egyéb ügyek
750 345 239 38
1894 1827 1053 994 354 330 193 201
1901 1037 320 210
1973 1050 351 205
604 289 218 34
18 50 0 0
145 352 2 7
113 336 4 10
147 348 3 9
118 363 4 9
13 23 0 1
Gazdasági ügyek Fellebbezett gazdasági peres ügyek Fellebbezett gazdasági nemperes ügyek Fellebbezett cégbejegyzési ügyek Fellebbezett cégtörvényességi ügyek Felszámolási fellebbezett peren kívüli ügyek Ebből a fell.vitatott igény és kifogás Bíróság kijelölése Végelszámolási kifogások Fellebbezett csődeljárási ügyek Önkormányzatok adósságrendezése Egyéb ügyek Fellebbezett vagyonrendezési ügy Büntető és civilisztikai ügyek összesen
405 122 21 3 21
841 164 54 9 78
833 143 67 2 102
864 135 47 21 92
923 183 67 4 112
315 82 21 1 11
233 43 2 1 0 0 0 2 916
490 65 29 2 6 3 2 4 2617
472 60 28 1 6 11 0 1 2424
523 53 31 1 6 3 2 3 2574
509 57 27 2 6 11 0 2 2567
196 46 3 0 0 0 0 1 773
11
A táblázat mutatóiból levonható legfontosabb megállapítások: Büntető ügyszakban az elmúlt év volt a harmadik olyan ítélkezési év, amelyben a kollégiumvezető, egy tanácselnök és négy előadó bíró teljesített szolgálatot. Ennek megfelelően un.másfél tanács ítélkezett, amit a kollégiumvezető tanácselnöklése tett lehetővé. A un. másfél tanácsra 597 ügy érkezett, ami 126 üggyel kevesebb a továbbiakban bázis évként megjelölt 2010-hez képest. A befejezések száma 594 ügy, ami 79 üggyel kevesebb a tavalyinál. Az is megállapítható, hogy a befejezések száma közel azonos az érkezéssel (mindössze 3 üggyel kevesebb.) Ebből a peres érkezés száma csökkent 32-vel. Az érkezett 114 per a teljes érkezés 19 %-a, míg a bázisévben a peres érkezés 20,19 % volt. A peres befejezések (másodfok és harmadfok összesen) száma 21-el csökkent. Míg ez az adat 2010-ben 131 volt, most 110 per nyert befejezést. A folyamatban maradt perek száma 4-el nőtt, ( 113-ról 117-re). A harmadfokú fellebbezett peres ügyek száma 20-ról emelkedett 23-ra, míg ezek befejezésének száma a bázisévihez képest 5-el csökkent (18-ról 13-ra). A fellebbezett nemperes érkezés a bázisévben 577 ügy volt, most 483, azaz az érkezés csökkent 94-el. A befejezés is csökkent 542-ről 484-re. Mindösszesen 52 (a bázisévben 53) nemperes ügy maradt folyamatban. A nemperes ügyek között 118 ügy a bíróság kijelölése, ez az érkezett nemperes ügyek 24,4 %a ( ez az adat a bázisévben 170 ügy az érkezett nemperes ügyek 29,46 %-a volt.) Az előzetes letartóztatással kapcsolatos fellebbezések tárgyában érkezett 168 ügy, ez a nemperes ügyek 34,7 %-a, míg tavaly ez 182 ügy, az összes nemperes érkezés 31,5 %-a volt. Az elmúlt évben 20 perújítási indítvány érkezett, a bázisévben 24. A bázisévben és most is az eljárás elhúzódása miatt 1 kifogás érkezett, amelyet elbíráltunk. A büntető ügyszakban a bázisévi befejezés 88,26 %-át fejeztük be és amíg a bázisévben az érkezés 93 %-át fejeztük be, most – a csökkent érkezés miatt - annak 99,49 %-át. Összességében megállapítható ugyanis, hogy ebben az ügyszakban az ügyérkezés csökkent 126 üggyel, 723-ról 597-re, azaz 17,43 %-al. Az illetékességi területünk 2011.március 1-től változott meg, ekkortól a Zala Megyei Bíróság ügyei már a Pécsi Ítélőtáblához tartoztak. Zala megyéből 2010-ben összesen 115 ügy érkezett, 2011-ben már csak 48 ügy, tehát 67 üggyel kevesebb, mint a bázisévben. Az érkezés összes csökkenésének (126) fele tehát az illetékességi területünk csökkenése miatt következett be. Az ebből a megyéből a büntető ügyszakban érkezett ügyek a teljes érkezés 16%-át tették ki 2010-ben, míg 2011-ben már csak 8%-ot. Ebben az ügyszakban a csökkenő érkezéssel szinte azonos számú befejezés mellett a folyamatban maradt ügyek száma is azonosnak tekinthető (166 a bázisévben, most 169 ügy.)
12
Civilisztikai ügyszakban 2010. május 1-ig két tanácselnök, a kollégium vezetője, az ítélőtábla elnöke és helyettese látott el tanácselnöki feladatokat. Miután – miként erről az elmúlt évi beszámolómban már szóltam – 2010. május 1. napjától ítélőtáblai bírói álláshelyre sikerrel pályázott dr. Bajnok István, aki ebbe az ügyszakba nyert beosztást. A tanácsok összehangolt működése, az ítélkezés időszerűsége, a befejezések számának növelése érdekében 2010. július 1-től megbízást adtam dr. Lezsák József ítélőtáblai bírónak tanácselnöki feladatok ellátására. Az OIT–nak a bírói létszámot növelő intézkedése és a tanácselnöki megbízás együttes hatásaként a bázisévben már számot adtam azokról az időszerűséget érintő kedvező változásokról, amelyek a beszámolás évében is folytatódtak ebben az ügyszakban. Az ügyszakba összesen 1827 ügy érkezett. A bázisév 1894 ügyéhez képest ez 67 üggyel kevesebb. Az elmúlt évinél 59-el kevesebb a polgári szakági érkezés. Ezen belül 24-el csökkent a perek száma, 16-al a bírósági kijelöléseké és 32-vel a társadalmi szervezetek, alapítványok fellebbezett ügyeinek a száma, míg 8-al nőtt a nemperes ügyeké, 2-vel a kifogásoké és 3-al az egyéb ügyeké. A gazdasági szakágban mindössze 8-al csökkent az érkezés, ezen belül a perek száma 21-el, a cégbejegyzési ügyeké 7-el. Változatlanul magas az érkezés a felszámolási ügyekben: a bázisév 490 ügyéhez képest most 472, míg nőtt a cégtörvényességi ügyeké 78-ről 102-re. Összesen 1973 ügy került befejezésre, amely 72-vel több a bázisév 1901 ügyéhez képest. Ebből 1050 polgári ügy, ami 13-al több, mint a bázisév 1037 befejezése, míg a gazdasági ügyszakban a bázisévben 864 ügyet fejeztek be, most 923-at, azaz 59-el többet. Az összes befejezés most a tavalyi befejezés 103,78 %-a, amely az érkezés 107,99 %-a, (a bázisévben 100,36 %). A folyamatban maradt ügyek száma a bázis évéhez képest 750-ről 604-re csökkent. Az összes peres érkezés a tavalyi 518-hoz képest 473-ra csökkent, amely az összes civilisztikai érkezésnek most 26 %-a – a bázisévben és az azt megelőző évben – 27 %-a volt. A perek ügyszakon belüli megoszlása: polgári 330 (bázisban 354) gazdasági 143 (bázisban 164). A peres befejezések száma összesen 534 (bázisévben 455), folyamatban maradt összesen 300 per (a bázisban 361 per). Az ügyek zömét (74 %-át) kitevő nem peres ügyből összesen 364 a bíróság kijelölése tárgyában érkezett, ami a teljes érkezésnek most is 20 %-a. Az illetékességi terület változása ezt az ügyszakot 2011. március 1-től a következőképpen érintette:
13
Zala megyéből a polgári ügyszakba 2010-ben 267 ügy érkezett, ami az akkori polgári érkezésünk 25,3 %-a volt. A 2011. évben 105 ügy érkezett, ami a teljes polgári érkezés 10,56 %-a. A gazdasági érkezés ebből a megyéből 2010-ben 184 ügy (22 %), 2011-ben 92 ügy (11 %) volt. Annak ellenére, hogy Zala megyéből összesen 254 üggyel érkezett kevesebb, mint a 2010. évben, az összes érkezés a civilisztikában az illetékességi területünk csökkenése mellett is csak 67 üggyel, azaz a bázisév érkezéséhez képest mindössze 3,5 %-al csökkent. Mindkét ügyszakot tekintve az ítélőtáblára az illetékességi terület csökkenése folytán 321 üggyel kevesebb érkezett az elmúlt évihez képest. ( Ez az összes érkezés 13 %-a). A beszámolási időszakban az összes érkezés 2424 ügy, ami azonban csak 193-al kevesebb, mint a 2010. évi érkezés (2617). Összességében tehát az érkezés csak 7,9 %-os mértékben csökkent. Befejeztünk 2567 ügyet, ami a bázisévi befejezés (2574) 99,72 %-a, egyben az összes érkezés 105,89 %-a (a bázisévben 98,3 %-a, az az előtti évben 95,5 %- a volt).
„A” táblázat Tárgyaló tanácsok havi átlagos száma az ítélőtáblákon :
Terület
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Büntető ügyszak: Főváros
3,26
3,24
3,28
3,14
3,14
2,94
3,50
Debrecen
1,50
1,89
2,13
2,08
1,88
1,91
2,01
Győr
0,62
0,85
1,21
0,88
1,25
1,21
1,04
Pécs
1,07
1,10
0,80
0,77
0,79
0,81
0,85
Szeged
1,50
1,67
1,56
1,63
0,91
0,92
0,99
Összesen
7,94
8,76
8,98
8,50
7,97
7,78
8,39
14
Polgári ügyszak: Főváros
7,93
9,18
9,09
8,91
9,03
9,22
12,38
Debrecen
2,17
2,63
2,75
2,56
2,05
1,79
1,67
Győr
1,44
2,19
2,35
2,38
2,33
2,33
2,37
Pécs
2,10
2,17
1,65
1,78
1,69
1,18
0,75
Szeged
1,92
2,33
2,27
2,50
1,23
1,31
1,39
Összesen
15,55
18,49
18,12
18,13
16,34
15,84
18,55
Az Országos Bírósági Hivatal Statisztikai Adatgyűjtő és Elemző Osztálya rendelkezésemre bocsátotta a 2011. évre vonatkozó, az ügyforgalmi adatokról szóló összesítését. Az elmúlt évi beszámolómhoz hasonlóan most sem elemeztem a bírói egyéni statisztikai adatszolgáltatás alapján nyerhető adatokat. Ennek az az oka – miként ezt már az elmúlt évi beszámolóimban is jeleztem –, hogy az ítélőtáblák a statisztika elkészítésekor eltérő számítási módot alkalmaznak az ügyforgalmi, illetve egyéni statisztikai számítás módjában. A tanácsok számát, a tárgyalási napok számát más-más módon veszik figyelembe. Megállapítható az is, hogy a TÜK-ös ügyek a statisztikában több helyen nem jelennek meg. A fentiek alátámasztására ezúttal csak az alábbiakat jelzem: Az ítélőtáblákon a tárgyaló tanácsok havi átlagos számát tartalmazó (ide az A alatt csatolt) táblázat a büntető ügyszakban a Szegedi Ítélőtáblán 0,99 tanáccsal számol 9 büntető ügyszakos bíró mellett. A Győri Ítélőtáblán 6 büntető bíró ítélkezik, nálunk ez az adat 1,04, míg az öt büntető bíróval ítélkező Pécsi Ítélőtáblán 0,85. A civilisztikai ügyszakban ez az adat 13 civilisztikai bíróval Debrecenben 1,67 tárgyaló tanács, nálunk 12 bíróval 2,37, míg 10 bíróval 0,75 Pécsen és 12 bíróval 1,29 Szegeden. Ehhez az adathoz igazodik aztán az egy tárgyaló tanácsra eső tárgyalási napok, a kitűzött, a tárgyalt és befejezett, a folyamatban lévő peres ügyek száma. Ezek az adatok a tárgyaló tanácsok ítélőtáblánként eltérő számítási módja miatt nem szolgálhatnak alapul a valós összehasonlításra az egyes táblákon a bírókra háruló munkateher tekintetében. Ezúttal nem is szólva arról, hogy az ügyek döntő többségét (nálunk 70 %-át) kitevő, tárgyaláson kívül intézendő, nemperes ügyeket nem is tartalmazza ez az adatszolgáltatás. Mindaddig, amíg nincs egyértelmű, egységes statisztikai adatszolgáltatás, az összehasonlítás nem tekinthető egzaktnak. Mindehhez fontosnak tartom jelezni, hogy az ítélőtáblákon a bírói létszámhoz nem minden esetben arányosan igazodóan került megállapításra a tanácselnöki státuszok száma sem, ami szintén jelentősen befolyásolja a működő tárgyaló tanácsok számát és a bírák terhét. A 25 bíróval rendelkező Debreceni Ítélőtáblán 6, a 15 bíróval rendelkező Pécsi Ítélőtáblán 4, a 21 bíróval rendelkező Szegedi Ítélőtáblán 5, míg a 18 bíróval ítélkező Győri Ítélőtáblán 3 tanácselnöki álláshely került rendszeresítésre.
15
Az összehasonlítást azért tettem meg kizárólag a vidéki ítélőtáblák tekintetében, mert a Fővárosi ítélőtábla olyan mértékben eltérő hatásköri szabályok alapján ítélkezik, hogy ennek figyelembe vétele meghaladja a beszámolóm kereteit és a rendelkezésemre álló adatokat. Az ítélőtáblákra 2011-ben érkezett összesen 21.895 (2010-ben 20.428 ügy.) A 2011. évi összes ügyérkezés megoszlása az ítélőtáblák között: Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla
58,43 % (tavaly 57,59 %) 12.789 ügy 13,27 % (tavaly 12,90 % (25 bíró) 2906 ügy 11,07 % (tavaly 12,81 % (18 bíró) 2424 ügy 9,13 % (tavaly 10,05 % (21 bíró) 2001 ügy 8,10 % (tavaly 6,63 % (15 bíró). 1775 ügy
A 2011. évi fellebbezett peres ügyérkezés (7042) megoszlása az ítélőtáblák között: Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla
60,11 % 15,30 % 8,33 % 8,60 % 7,66 %
(tavaly 61,14 %) 4233 ügy (tavaly 14,52 % (25 bíró) 1077 ügy (tavaly 9,81 % (18 bíró) 587 ügy (tavaly 8,22 % (21 bíró) 605 ügy (tavaly 6,29 % (15 bíró) 540 ügy
Az összes (21505) befejezés ( peres, nemperes és egyéb ügyek ) száma ítélőtáblánként: Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla
12372 ügy (az összes befejezés 57,5 %-a) 2977 ügy (25 bíró, az összes befejezés 13,8 %-a) 2567 ügy (18 bíró az összes befejezés 12 %-a) 1939 ügy (21 bíró, az összes befejezés 9 %-a) 1650 ügy (15 bíró, az összes befejezés 7,7 %-a)
A fenti adatokat arra is figyelemmel emelem ki, mert a tárgyaló tanácsok számára vonatkozó statisztikai adatgyűjtés és számítás eltérő szempontok szerinti összeállítása nem ad alapot a valós bírói munkateherről. Miután az ítélőtáblán kizárólag bírói hatáskörben végezhető minden feladat, ezért érdemes kiemelni, hogy az egyes ítélőtáblákon milyen ügymennyiség érkezett egy bíróra esően, illetve ugyanez az adat mit mutat az egy bíróra eső befejezés tekintetében: Az érkezés: Debreceni Ítélőtábla 116 ügy bíránként. Győri Ítélőtábla:134 ügy bíránként. Szegedi Ítélőtábla:95 ügy bíránként. Pécsi Ítélőtábla:118 ügy bíránként. A befejezés: Debreceni Ítélőtábla 119 ügy bíránként. Győri Ítélőtábla 142 ügy bíránként. Szegedi Ítélőtábla 92 ügy bíránként. Pécsi Ítélőtábla 110 ügy bíránként.
2011. évben befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása a másodfokra érkezéstől számítva 2. számú táblázat Ügyfajták/ Pertartam
Polgári ebből peres gazdasági
ebből peres Büntető Ebből peres II.fok ebből peres III.fok Összesen ebből peres
3–6 hónap
6 – 12 hónap
1-2 év Között
2-3 év között
3 év felett
Összesen
Bázis év
2011 Bázis év
2011
Bázis év
2011
Bázis év
2011
Bázis év
2011
Bázis év
2011
Bázis év 1037
582 56,1% 53 16,6%
690 65,7 75 21,3%
229 22,1% 57 17,8%
107 10,2 37 10,5%
201 19,4% 185 57,8%
201 19,1 187 53,3%
23 2,2% 23 7,2%
48 4,6 48 13,7%
2 0,2% 2 0,6%
3 0,3 3 0,9%
0
1 0,1 1 0,3%
1050
320
351
198 22,9% 19 14,1%
325 35,2 9 4,9%
376 43,6% 35 25,9%
294 31,9 59 32,3%
249 28,8% 67 49,6%
240 26 87 47,6%
39 4,5% 13 9,6%
55 6 20 10,9%
1 0,1% 0
8 0,8 7 3,8%
1 0,1% 1 0,8%
1 0,1 1 0,5%
864
923
135
183
780 41% 72 15,9%
1015 51,4 84 15,7%
605 31,8% 92 20,2%
401 20,3 96 18%
450 23,7% 252 55,4%
441 22,4 274 51,3%
62 3,3% 36 7,9%
103 5,2 68 12,7%
3 0,15% 2 0,4%
11 0,6 10 1,9%
1 0,05% 1 0,2%
2 0,1 2 0,4%
1901
1973
455
534
560 83,3% 14 12,4%
486 81,8 5 5,2%
21 3,1% 18 15,9%
19 3,2 13 13,4%
56 8,3% 50 44,2%
47 7,9 42 43,2%
35 5,2% 30 26,6%
40 6,8 35 36,1%
1 0,1% 1 0,9%
2 0,3 2 2,1%
0
0
673
594
0
0
113
97
5 27,8%
0
2 11,1%
3 23%
6 33,3%
5 38,5%
5 27,8%
5 38,5%
0
0
0
0
18
13
1340 52% 91 15,5%
1501 58,5 89 13,8%
626 24,3% 112 19,1%
420 16,4 112 17,4%
506 19,7% 308 52,6%
488 19 321 49,8%
97 3,8% 71 12,1%
143 5,5 108 16,8%
4 0,16% 3 0,5%
13 0,5 12 1,9%
1 0,04% 1 0,2%
2 0,1 2 0,3%
2574
2567
586
644
0
2011
16
ebből peres Civilisztika
0 –3 Hónap
Folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása a másodfokra érkezéstől számítva Ügyfajták/ Pertartam
Polgári ebből peres gazdasági
ebből peres Büntető Ebből peres II.fok ebből peres III.fok Összesen ebből peres
3–6 hónap
6 – 12 hónap
1-2 év Között
2-3 év között
3 év felett
Összesen
Bázis év
2011 Bázis év
2011
Bázis év
2011
Bázis év
2011
Bázis év
2011
Bázis év
2011
Bázis év 345
168 48,7% 75 31,4%
127 43,9% 61 28%
78 22,6% 68 28,5%
55 19,1% 52 23,9%
79 22,9% 76 31,8%
88 30,4% 86 39,4%
18 5,2% 18 7,5%
14 4,8% 14 6,4%
2 0,6% 2 0,8%
4 1,4% 4 1,8%
0
1 0,4% 1 0,5%
289
239
218
192 47,4% 43 35,3%
125 39,7% 30 36,6%
104 25,7% 31 25,4%
72 22,9% 23 28%
97 24% 38 31,1%
116 36,8% 28 34,2%
11 2,7% 9 7,4%
2 0,6% 1 1,2%
1 0,2% 1 0,8%
0
0
0
405
315
0
0
0
122
82
360 48% 118 32,7%
252 41,7% 91 30,3%
182 24,3% 99 27,4%
127 21% 75 25%
176 23,4% 114 31,6%
204 33,8% 114 38%
29 3,9% 27 7,5%
16 2,6% 15 5%
3 0,4% 3 0,8%
4 0,7% 4 1,4%
0
1 0,2% 1 0,3%
750
604
361
300
80 48,2% 22 22,9%
73 43,2% 17 18,9%
27 16,3% 24 25%
26 15,4% 20 22,2%
45 27,1% 38 39,6%
37 21,9% 27 30%
14 8,4% 12 12,5%
33 19,5% 26 28,9%
0
0
0
0
166
169
0
0
0
0
96
90
5 29,4%
4 14,8%
3 17,6%
6 22,2%
7 41,2%
10 37,1%
2 11,8%
7 25,9%
0
0
0
0
17
27
440 48,1% 145 30,6%
325 42,1% 112 26,9%
209 22,8% 126 26,6%
153 19,8% 101 24,2%
221 24,1% 159 33,6%
241 31,2% 151 36,2%
43 4,7% 41 8,6%
49 6,3% 48 11,5%
3 0,3% 3 0,6%
4 0,5% 4 1%
0
1 0,1% 1 0,2%
916
773
474
417
0
0
0
2011
17
ebből peres Civilisztika
0 –3 Hónap
18
Az ítélkezés időszerűsége. A táblázatból kiemelendő adatok: A civilisztikai ügyek 94 %-át (a bázisévben 96 %) 1 éven belül befejeztük, míg a fennmaradó 5,2 % befejezésére 1-2 év között került sor,11 ügy (0,6 %) nyert befejezést 2-3 év között és 2 ügy ((0,1 %) 3 év felett. A civilisztikai peres ügyek 85 %-át egy éven belül befejeztük. A fennmaradó 15 %-ból 12,7 % (68 ügy) egy-két év közötti időtartamban, 1,9 % (10 ügy) 2-3 év között, míg 2 ügy (0,4 %) 3 év után fejeződött be. Az összes polgári ügy 65,7 %-át (a bázisévben 56,1 %-át, az azt megelőző évben 47,5 %-át ) három hónapon belül befejeztük. Ebből a perek 21,3 %-a, (a bázisévben 16,6 %-a, az azt megelőző évben 14,7 %-a) nyert befejezést három hónapon belül. A perek zöme, 53,3 %-a (a bázisévben 57,8 %-a, az azt megelőző évben 55,8 %-a) 6 és 12 hónap között fejeződött be. Az egy éven túl befejezett peres ügyek aránya most 23 perről 48 perre (13,7 %-ra) nőtt, míg 3 pert fejeztünk be két és három év között és egy pert 3 év felett. Az összes gazdasági ügynek most 35,2 %-át (a bázisévben 22,9 %-át, az azt megelőző évben 21,9 %-át) három hónapon belül fejeztük be. Három és hat hónap között fejeződött be az ügyek 31,9 %-a. Némileg csökkent (28,8 %-ról 26 %-ra) a hat és tizenkét hónap között befejezett ügyek száma, de kis mértékben (4,5 %-ról 6 %-ra nőtt ) az egy és két év közötti befejezés aránya. Most 8 ügyet (0,8 %) fejeztünk be két és három év között a bázisév egy ügyéhez képest és változatlanul egy ügyet fejeztünk be három év felett. Ezen belül a pereknek most csak 4,9 %-a (a bázisévben 14,1 %) került befejezésre három hónapon belül. Javult a három-hat hónap közötti befejezési mutató, 25,9 %-ról 32,3 %-ra .A perek többsége, 47,6 %-a (a bázisévben 49,6 %) hat és tizenkét hónap között fejeződött be. A korábbi 13 perrel szemben most 20 pert fejeztünk be egy éven túl és most 7 olyan per volt, amely 2 és 3 év között nyert befejezést, míg változatlanul egy pert fejeztünk be három év felett. Az időszerűségi mutatók valamelyes javulására utal a három hónapon belüli befejezések arányának kedvező változása. Az összes büntető ügy 93 %-át (a bázisévben 94 %-ot) fejeztük be egy éven belül. A fennmaradó 6,8 % befejezésére 1 éven belül került sor, míg 2-3 év között 2 ügyet (2,1 %) fejeztünk be. Ebből a másodfokú perek 62 %-a fejeződött be 1 éven belül, 36 %-a (35 per) 1-2 év között, 2 per (2,1 %) 2-3 év között. A harmadfokú pereknek szintén 62 %-a került befejezésre 1 éven belül, míg a fennmaradó 38 % 1-2 év között. Az összes büntető ügynek most 81,8 %-a, a bázisévben 83,3 %-a három hónapon belül befejeződött.
19
Lássuk, miként alakul jelenleg a folyamatban maradt ügyek pertartama: Az időszerűségi adatok némi javulására utal, hogy most a polgári pereknek 6,4 %-a (14 per) van folyamatban 1 éven túl (ez a bázisévben 18 per, 7,5 % volt, míg a gazdasági pereknek 0,6 %-a,azaz 2 per,a bázisévben ez 11 per, 2,7 % volt). A büntető ügyszakban ez az adat most másodfokon 30 %, 27 per (a bázisévben 39,6,38 per) harmadfokon 37,1 % (a bázisévben 41,2 %). Lényegesen romlott azonban ebben az ügyszakban az 1-2 év között folyamatban lévő perek száma és százalékos aránya is, ez az adat most a bázisév 12,5 %-ához (12 per) képest 28,9 % (26 per). Civilisztikában a folyamatban lévő 300 perből 15 darab az egy éven túli (a bázisévben ez 361 perből 27 darab, 7,4 %) ami a perek 5 %-a. A büntetőben a 117 folyamatban lévő perből most 33 az egy éven túli, ami 19,5 %, szemben a bázisév adataival, ami 14 per, 8,4 % volt. Két éven túli per nincs folyamatban.
20
A tárgyaló tanácsok összesített adatai: 4. számú táblázat Büntető ügyszak
Civilisztikai ügyszak
tárgyaló tanácsok száma
1
2,4
tárgyalási napok száma egy tanácsra jutó tárgyalási napok száma kitűzött ügyek száma egy tanácsra jutó kitűzött ügyek száma halasztás tárgyalás előtt
62
131
62
54,6
136
422
136
175,8
26
5
110
417
110
173,8
2
0
110
534
110
222,5
117
300
117
125
484
1439
484
599,6
52
304
52
126,7
tárgyalt ügyek száma egy tanácsra jutó tárgyalt ügyek száma kiesett tárgyalási napok száma Befejezett peres ügyek száma egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek száma folyamatban maradt peres ügyek száma egy tanácsra jutó folyamatban maradt peres ügyek száma Befejezett peren kívüli ügyek száma egy tanácsra jutó befejezett peren kívüli ügyek száma folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma egy tanácsra jutó folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma
A tárgyaló tanácsot abban a hónapban tekintettük egy, teljes tanácsnak, ha legalább négy tárgyalási napot tartott.
21
Az ítélőtábla bírói karának létszáma a büntető ügyszakban a beszámolás évében a korábbi év feltételeivel azonos volt, mert az év egészében egy kollégiumvezető, egy tanácselnök és négy előadó bíró ítélkezett. Csekély mértékben (69-ről 62-re) csökkent a tárgyalási napok száma, a kitűzött ügyek száma 136, ami 17-el kevesebb, mint a bázisévben, míg az egy tanácsra jutó kitűzött ügyek száma 127,5-ről 136-ra nőtt. Az egy tanácsra jutó tárgyalt ügyek száma változatlanul 110, a befejezetett perek száma pedig szintén 110. Az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peres ügyek száma emelkedett 94,2-ről 117-re. A civilisztikai ügyszakban a tárgyaló tanácsok száma most is 2,4, a tárgyalási napok száma most 113-ról 131-re emelkedett, az egy tanácsra jutó tárgyalási napok száma most 54,6 (a bázisévben 47,1) Lényegesen nőtt a kitűzött ügyek száma, 367-ről 422-re, az egy tanácsra jutó kitűzött perek száma most 175,8 (a bázisévben 153) volt. A tárgyalt ügyek száma most 417, a bázisévben 357 volt. A befejezett peres ügyek száma most 534 a bázisévben ez 455 volt, míg az egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek száma 189-ről 222,5-re emelkedett. Az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peres ügyek száma a bázisévhez képest 150,4ről 125-re csökkent. Csökkent az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma is 162-ről 126,7re és most is 600 az egy tanácsra jutó, befejezett peren kívüli ügyek száma. Fontos kiemelni, hogy a Győri Ítélőtáblán minden tanács intéz nagy számban peren kívüli ügyeket is.
22
Vessük össze az ítélőtábla teljes bírói karának, a tanácselnököknek és bíráknak a tevékenységét az elmúlt évivel:
Összesített adatok a tanácselnökök és bírák tevékenységéről 5. számú táblázat Név
beosztás
elnök peres 2010
Dr.Havasiné dr.O.M. Dr.Világi Erzsébet Dr.Zámbó Tamás Dr.Ábrahám Éva Dr.Lezsák József Dr.Szalai György Dr.Hammer Sándor Dr.Bajnok István Dr.Vass Mária Dr.Ferenczy Tamás Dr.Maurer Ádám Menyhárdné dr.S.H. Dr.Szalay Róbert
eln. elnh k.v. t.e.
t.e t.e. bíró bíró bíró bíró bíró bíró bíró
Összesen civilisztika
nemperes 2011
2010
2011
2010
143 12 22 21 107 5 10 166 487 0 0 0 176 0 0 0 204 54 0 63 322 0 0 0 0 13 0 159 0 20 55 155 0 81 92 129 0 54 75 153 0 100 113 194 0 27 74 41 0 57 59 273
2011
peres 2010
Nemperes 2011
2010
2011
43 0 0 0 0 0 0 316 1 0 396 183 429
31 137 0 0 0 0 0 258 170 170 142 205 255
39 3 4 0 43 0 16 44 73 16 56 31 98
39 8 0 0 0 0 0 80 41 33 100 99 100
66 41 2 0 75 0 140 126 63 11 399 24 407
1446 1439
423
500
1354 1368
423
500
1354 1368
38 45 503 439 0 0 0 0 0 0
0 0 32 33 33
0 0 31 24 30
0 0 0 0 129 118 127 118 132 115
0 0 31 30 33
0 0 26 25 23
0 3 7 0 116 108 126 103 131 125
28 0 0
21 0 0
134 115 0 0 0 0
32 0 0
32 0 0
139 126 3 1 0 0
46 64 0 0 0
Dr.Zólyomi Csilla Dr.Világi Erzsébet Dr.Havasiné dr.O.M.
bíró
0 0 0
0 0 0
0 0 1
0 0 0
131 110 542 484 126 106 522 466 126 106 522 466 586
Mindösszesen:
2011
nemperes
534
53 78 0 0 0
Összesen büntető
Peres
Szavazó
455
k.v. t.e. bíró bíró bíró
eln.
2010
11 13 215 62 70 112 86 97 440 162 119 199 45 126 80 89 109 400 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Dr.Nagy Zoltán Dr.Kovács Tamás Dr Miklós Mária Dr.Tné dr.Helyes K. Dr.Csák Csilla
elnh
Előadó
644
1988 1923
549
606
1876 1834
549
606
1876 1834
23
Az összevetésből az alábbi megállapítások tehetők: Ezúttal is mellőzve a szavazó bírói tevékenység számszaki adatainak összevetését, csak az elnöki és előadói adatokat vizsgálva a bázis évben a beszámolás évében Dr. Havasiné dr. Orbán Mária elnök Dr. Világi Erzsébet elnökhelyettes Dr. Zámbó Tamás koll.vezető Dr. Ábrahám Éva tanácselnök Dr. Szalai György tanácselnök Dr. Lezsák József mb.tanácselnök Dr. Vass Mária bíró Dr. Ferenczy Tamás bíró Dr. Maurer Ádám bíró Dr. Szalay Róbert Dr. Bajnok István Dr..Sarmon Hedvig Dr. Nagy Zoltán koll.vezető Dr. Kovács Tamás tanácselnök Dr. Tné dr.Helyes Klára bíró Dr. Miklós Mária bíró Dr. Csák Csilla bíró Dr. Zólyomi Csilla bíró
259 345 526 361 489 125 210 207 294 330 175 68 91 581 160 161 165 162
209 324 584 295 431 330 262 245 255 314 313 279 91 503 142 149 145 136
A tanácsok tevékenysége összesítve: A dr. Ábrahám Éva tanácselnök vezette I. tanács a hozzá érkezett peres ügyből 119-et, a bázisévben 162-őt, míg 176 nemperes ügyet intézett el, a bázisévben 199-et. Az I. tanács összes befejezése 295 (a bázisévben 361). A dr. Szalai György vezette II. tanács 109 peres ügyet (a bázisévben 89) fejezett be,míg 322 volt a nemperes befejezések száma (a bázisévben 400). A II. tanács összes befejezése: 431 (a bázisévben 489) Az általam és az elnökhelyettes által vezetett III. tanács 83 pert (a bázisévben 73 pert) fejezett be, és 250 nemperes ügyet (a bázisévben 327) intézett el. A III. tanács összes befejezése: 333 (a bázisévben 400) A dr. Zámbó Tamás által vezetett IV. tanács 97 pert (előző évben 86-ot) és 487 (előző évben 440) nemperes ügyet intézett el. A IV. tanács összes befejezése: 584 (a bázisévben 526). A tanácselnöki feladatokat megbízással ellátó dr. Lezsák József által vezetett V. tanács 126 pert és 204 nemperes, összesen 330 ügyet fejezett be.
24
A büntető ügyszakban a dr. Nagy Zoltán kollégiumvezető által vezetett tanács 46 (a bázisévben 53) peres és 45 (a bázisévben 38) nemperes, összesen 91 ügyet intézett el. (A bázisévben is 91-et.) A teljes tanácsként működő, dr. Kovács Tamás által vezetett tanács 64 (a bázisévben 78) peres és 439 (a bázisévben 503 ) nemperes, összesen 503 ( a bázisévben 581) ügyet bírált el.
Feldolgoztuk a büntető és a civilisztikai ügyszak ügyforgalmát megyénkénti bontásban.
Az érkezett ügyek megoszlása megyénként és ügycsoportonként Polgári ügyek:
6. számú táblázat
Megye/bíróság Győr Vas Komárom Zala Veszprém Egyéb
Összesen
Pf
Pkf
összes
saját össz. %-a
%-a
Pkk
(21,6) (29,5)
77 99
(35) (36,3)
(16,6) (19,3)
59 65
(41) (41,4)
(16,6) (16,1)
59 54
(26,8) (23,1)
(30,6) (13,7)
109 46
(40,8) ( 43,8)
(14) (21,4)
50 72
(25) (32,5)
(0,6)
2 0
(100)
Pk
Pv
Pkif
Összesen
0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0
1 0 1 4 0 2 1 0 0 2 0 0
0 3 1 0 0 0 0 0 1 1 0 0
220 273 144 158 220 234 267 105 200 221 2 3
2010 2011 2010 2011 2010 2011 2010 2011 2010 2011 2010 2011
75 101 35 38 88 105 85 27 71 59 0 0
67 69 48 51 73 73 72 32 78 86 0 3
2010
354
338
356
0
3
2
1053
2011
330
314
336
2
8
4
994
25
Gazdasági ügyek Megye/ Bíróság
Ügycsoportok Gf 2010
Győr Vas Komárom Zala Veszprém Egyéb Összesen
32 35 20 44 33 0 164
Fpkf
Fpkhf
Cgf Cgtf Gpkf
Gkk
Ckk
Cspkf
Vgkf
Vpkf
Apkf Cgfe
2010 2011
2011
42 122 30 54 23 113 11 63 37 60 0 0 143 412
Összesen
17 3 25 10 5 0 60
0 0 0 0 0 0 0
14 14 42 5 27 0 102
21 14 15 2 15 0 67
4 16 3 0 3 0 26
1 1 0 0 0 0 2
0 0 5 1 0 0 6
0 0 0 0 1 0 1
0 0 0 0 1 0 1
0 0 11 0 0 0 11
0 0 1 0 1 0 2
208 143 162 184 144 0 841
A legtöbb peres ügy a polgári ügyszakban ismét Komárom-Esztergom megyéből érkezett, a legkevesebb pedig most (az illetékességi terület változása okán) Zala megyéből. A gazdasági ügyszakban a legtöbb per most Győr-Moson-Sopron megyéből jött, míg a legkevesebb szintén Zalából. Most is Győr-Moson-Sopron megyéből kaptuk a felszámolási ügyek zömét. A polgári ügyszakban a legtöbb kijelölési ügy most (Pkk.) Győr megyéből, míg a legkevesebb Zala megyéből érkezett. Amennyiben megyénként a saját összes érkezéshez viszonyított %-os arányt nézzük a kizárási ügyeknél, akkor ez magas %-ot mutat a tavalyihoz hasonlóan Vas és Zala megyénél is. A megyék sorrendje az érkezés nagyságrendjét tekintve civilisztikában: A bázis évben: 1. 2. 3. 4. 5.
451 ügy Zala Megyei Bíróság 428 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 382 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 344 ügy Veszprém Megyei Bíróság 287 ügy Vas Megyei Bíróság
A beszámolási évben 1. 494 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2. 472 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 3. 371 ügy Veszprém Megyei Bíróság 4. 290 ügy Vas Megyei Bíróság 5. 197 ügy Zala Megyei Bíróság
221 132 238 92 150 0 833
26
A Győri Ítélőtábla civilisztikai ügyszakába egészen az elmúlt évnek az illetékességi terület 2011. március 1. napján bekövetkezett változásáig, kezdettől fogva Győr-Moson-Sopron és Zala megyéből érkezett a legtöbb ügy. A büntető ügyszak ügyforgalma megyénkénti megoszlásban: 7. számú táblázat
Ügyforgalom Megye/Bíróság Győr-M-Sopron peres II.fok III.fok nemperes Vas peres II.fok III.fok nemperes Komárom-Eszt. peres II.fok III.fok nemperes Zala peres II.fok III.fok nemperes Veszprém peres II.fok III.fok nemperes Egyéb megye peres II.fok III.fok nemperes Összesen peres II.fok III.fok nemperes
2010-ben folyamatban maradt 39 24 0 15 19 10 2 7 47 34 3 10 25 5 6 14 36 23 6 7 0 0 0 0 166 96 17 53
Érkezett 2010 2011 151 130 30 26 0 1 121 103 88 83 10 8 1 3 77 72 205 190 44 32 4 6 157 152 115 48 16 9 6 3 93 36 163 142 26 15 9 10 128 117 1 4 0 1 0 0 1 3 723 597 126 91 20 23 577 483
Befejezett 2010 2011 134 136 24 25 1 0 109 112 78 81 7 6 0 1 71 74 195 178 36 32 4 2 155 144 104 64 21 9 0 5 83 50 160 132 24 25 13 5 123 102 2 3 1 0 0 0 1 2 673 594 113 97 18 13 542 484
2011 év végén Folyamatban maradt 32 25 1 6 21 12 4 5 59 34 7 18 9 5 4 0 46 13 11 22 2 1 0 1 169 90 27 52
27
Büntető ügyszakban a megyék sorrendje az érkezés nagyságát tekintve: A bázis évében: 1. 2. 3. 4. 5.
205 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 163 ügy Veszprém Megyei Bíróság 151 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 115 ügy Zala Megyei Bíróság 88 ügy Vas Megyei Bíróság
A beszámolási évben: 1. 190 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2. 142 ügy Veszprém Megyei Bíróság 3. 130 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 4. 83 ügy Vas Megyei Bíróság 5. 48 ügy Zala Megyei Bíróság Megyénként, ügyszakonként, a peres és nemperes határozatokat külön kezelve feldolgoztuk a határozatok tartalom szerinti megoszlását. Civilisztikai ügyszak: nemperes ügyek 8. számú táblázat Helybenhagyás
Megváltoztatás
Megye
Győr Komárom Vas Veszprém Zala Egyéb összesen
Hatályon kívül helyezés 2011 2010 2011 34 20 16 13,4% 7,7% 6,3% 59 45 29 23,9% 19,2% 11,7% 25 12 11 16,1% 6,7% 7,1% 34 33 33 16% 17,8% 15,5% 15 29 27 8,4% 13,7% 15%
2010 113 43,6% 96 41,1% 50 28,1% 75 40,5% 91 43,1% 0
2011 128 50,4 107 43,3 71 45,5 99 46,5% 90 50,3% 0
2010 52 20,1% 48 20,5% 24 13,5% 37 20,1% 31 14,7%
0
0
0
425 39,8%
495 47,2%
192 18%
167 15,9%
139 13,1%
Egyéb
Összesen
0
2010 74 28,6% 45 19,2% 92 51,7% 40 21,6 60 28,5% 0
2011 76 29,9% 52 21,1% 49 31,3% 47 22,% 47 26,3% 0
116 11,1%
311 29,1%
271 25,8%
2010
2011
259
254
234
247
178
156
185
213
211
179
0 1067
0 1049
Civilisztikai ügyszak: a nemperes ügyekben keletkezett határozatok tartalma, megyénként. (Az adatok itt nem tartalmazzák a bíróság kizárása, kijelölése tárgyában intézett ügyeket.) Az ítélőtábla a felülbírált nem peres ügyeknek most is 47,2 %-át (tavaly 39,8 %-át) hagyta helyben, a tavalyinál tehát nagyobb mértékben. A határozatoknak 11,1 %-át (szemben a bázisév 13,1%-ával) helyezte hatályon kívül.
28
Civilisztikai ügyszak: peres ügyek 9. számú táblázat Megye
Győr Komárom Vas Veszprém Zala Egyéb összesen
Helybenhagyás
Megváltoztatás
Hatályon kívül Helyezés 2010 2011 7 20 6,8% 15% 8 12 9% 10,2% 4 8 6,9% 11,3% 16 16 16,3% 15,8% 11 15 10,4% 13,6%
2010 49 47,6% 47 52,8% 31 53,4% 44 44,9% 52 49,1%
2011 61 45,9% 47 39,8% 41 57,7% 55 54,5% 58 52,7%
2010 36 34,9% 23 25,8% 16 27,6% 28 28,6% 31 29,2%
2011 36 27,1% 31 26,3% 14 19,7% 22 21,8% 28 25,5%
1 100% 224 49,2%
1 100% 263 49,3%
0
0
0
134 29,5%
131 24,5%
46 10,1%
Egyéb
Összesen
2010 11 10,7% 11 12,4% 7 12,1% 10 10,2% 12 11,3
2011 16 12% 28 23,7% 8 11,3% 8 7,9% 9 8,2%
2010
2011
103
133
89
118
58
71
98
101
106
110
0
0
0
1
1
71 13,3%
51 11,2
69 12,9%
455
534
Az ítélőtábla a felülbírált peres ügyek 49,2 %-át ( ami a bázisévével azonos százalékos arány) hagyta helyben, 24,5 %-át (a bázisévben 29,5 %-át) változtatta meg, 13,3 %-át helyezte hatályon kívül (a bázisévben 10,1 %-át), míg a perek 12,9 %-át (a bázisévben 11,2 %-át) egyéb módon fejezte be. Az összes peres befejezéshez képest változatlan a helybenhagyás és nőtt a hatályon kívül helyezés aránya. Büntető ügyszak: nemperes ügyek Megye
Győr Komárom Vas Veszprém Zala Egyéb összesen
Helybenhagyás
10. számú táblázat
Megváltoztatás
Hatályon kívül Helyezés 2010 2011 2 3 2,6% 3,6% 0 1 0,8% 1 0 2,2% 2 1 2,1% 1,3% 1 0 2%
2010 55 72,4% 86 75% 34 73,9% 81 84,3% 44 89,8%
2011 58 69 % 91 72,8% 35 77,8% 60 75% 24 70,6%
2010 4 5,3% 6 5% 3 6,5% 2 2,1% 0
2011 2 2,4% 5 4% 0
0
1 50%
0
0
0
300 78,5%
269 72,7%
15 3,9%
10 2,7%
6 1,6%
3 3,7% 0
Egyéb
Összesen
2010 15 19,7% 23 20% 8 17,4% 11 11,5% 4 8,2%
2011 21 25% 28 22,4% 10 12,2% 16 20% 10 29,4%
2010
2011
76
84
115
125
46
45
96
80
49
34
0
0
1 50%
0
2
5 1,4%
61 16%
86 23,2%
382
370
(Az adatok a bíróság kijelölési ügyeket nem tartalmazzák.) Az ítélőtábla a felülbírált nemperes ügyeknek 72,7 %-át (a bázisévben 78,5 %-át) hagyta helyben és 1,4 %-át (5 ügyet, a bázisévben 6 ügyet, 1,6 %-ot) helyezett hatályon kívül. A táblázat tartalmazza ezek %-os arányát megyénkénti bontásban is.
29
Büntető ügyszak: peres ügyek II.fok 11. számú táblázat Megye Győr
HelybenHagyás 2010 2011
Komárom
2010 2011
Veszprém
2010 2011
Vas 2010 2011 Zala
2010 2011
Egyéb megye
2010 2011
Összesen
2010 2011
hatályon kívül h.
súlyosítás
enyhítés
10 41,6% 9 36% 13 36% 12 37,5% 7 29,1% 9 34,6% 4 57,1% 2 40% 9 42,9% 4 44,5% 1 100% 0
1 4,2% 2 8% 0
3 12,5% 5 20% 5 13,9% 5 15,6% 7 29,2% 5 19,2% 0
0
4 16,7% 7 28% 3 8,3% 8 25% 2 8,3% 4 15,4% 2 28,6% 1 20% 1 4,8% 1 11,1% 0
1 20% 4 19% 2 22,2% 0
3 12,5% 2 8% 8 22,3% 3 9,4% 1 4,2% 4 15,4% 1 14,3% 1 20% 3 14,3% 2 22,2% 0
0
0
0
44 38,9% 36 37,1%
2 1,8% 6 6,1%
12 10,6% 21 21,6%
19 16,8% 18 18,6%
3 9,4% 1 4,2% 1 3,8% 0 0 0 0
Megvált.
felment
egyéb
Összesen
3 12,5% 0
24
36
0
7 19,5% 1 3,1 5 20,8% 3 11,6 0
0
0
5
0
21
0
4 19% 0
0
0
1
0
0
0
0
16 14,2% 12 12,4%
1 0,9% 0
19 16,8% 4 4,1%
113
0 0 0 0 1 4,2% 0
25
32 24 26 7
9
97
Az ítélőtábla a felülbírált peres ügyek 37,1 %-át (a bázisévben 38,9 %-át) helybenhagyta, mindössze 6 pert, 6,1 %-ot (a bázisévben 2 pert, 1,8 %-ot) helyezett hatályon kívül, 21,6 %-ban (a bázisévben 10,6 %) súlyosításra, 18,6 %-ban (a bázisévben 16,8 %-ban) enyhítésre került sor. A büntető ügyszakban a bizonyítás felvétele miatti elnapolásra kivételesen kerül sor. Amennyiben bizonyítás felvétele látszik szükségesnek, azt tanácsülésen rendelik el. A büntető ügyszakban a peres ügyek harmadfokú elbírálása történik az ítélőtáblán, amelyre összesen 13 perben került sor, amelyből 3 ügyben helybenhagyás történt. Változás, hogy míg a bázisévben hatályon kívül helyezés nem volt, addig a beszámolás évében hatályon kívül helyezésre került sor 2 perben (ez 15,5 %), 30,8 %-ban (4 perben) súlyosításra, 3 perben (23 %) megváltoztatásra került sor. A peres ügyek harmadfokú elbírálásának adatai az alábbiak:
30
Büntető ügyszak: peres ügyek III.fok 12. számú táblázat Megye Győr
HelybenHagyás
hatályon kívül h.
súlyosítás
enyhítés
2010
0
0
0
0
2011
0
0
1 100% 0
0
2 50%
0
0
0
Komárom 2010 2011 Veszprém 2010 2011 Vas
Zala
Összesen
2010
0 6 46,1% 1 25% 0
Egyéb
Összesen
0
0
1
0
0
0
0
0
1 25%
0
4
0
0
0
0
2
1
2 100% 0
1 25% 0
0
13
1 25%
15,4% 2 50%
7,7% 0
0
0
4 30,8% 0
0
0
0
0
0
0
0
1 50% 0
0
0
0
2
0
0
0
0
1 20%
0
0
5
1 5,5% 3 23%
0
5 27,8% 0
18
2011
1 50%
0
0
2010
0
0
0
2011
1 20%
1 20%
2 40%
2010
8 44,5% 3 23%
0
3 16,7% 4 30,8%
2011
2 15,5%
0 1 5,5% 1 7,7%
megvált.
felment
0
2
4
13
A statisztikai adatgyűjtést a fenti adatok tekintetében jogszabály, illetve szabályzat nem írja elő. Erre nézve elnöki intézkedés alapján gyűjtöttük ki az adatokat. Megítélésem szerint ugyanis ezek az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságok vezetői számára lényeges információt tartalmaznak. Az ítélőtábla határozatainak a felülvizsgált és fellebbezett ügyekben keletkezett statisztikai mutatói: Civilisztikai ügyszak: 29 olyan ügy érkezett vissza, amely fellebbezés folytán került korábban felterjesztésre. Ezek közül 23 helybenhagyással, 3 ügy a fellebbezés hivatalból történő elutasításával, 1 a fellebbezés visszavonásával, 2 megváltoztatással fejeződött be. A 2011. évben a korábbi években felülvizsgálati kérelem folytán felterjesztésre került ügyekből az elbírálást követően visszaérkezett 87 ügy. Ezekből 52 hatályában fenntartva, 8 hatályon kívül helyezve, 5 részben hatályon kívül helyezve, 3 kérelem visszavonással, 17 a kérelem elutasításával, 1 részbeni megváltoztatással és 1 felfüggesztéssel fejeződött be.
31
Büntető ügyszak: 22 felülvizsgált ügy érkezett vissza. Ebből a kérelem elutasításra került 15 ügyben, az ítélet hatályában való fenntartására 4 ízben, hatályon kívül helyezésre 1, az eljárás megszüntetésére 1, helybenhagyás mellett a mellékbüntetés kiszabásának mellőzésére szintén 1 ízben került sor. A fellebbezés elbírálása után visszaérkezett peres ügyekből 2 helybenhagyás, 1 megváltoztatás történt. A nemperes ügyekből 29 helybenhagyás, 1 hatályon kívül helyezés és 1 határozathozatal mellőzése történt. 5. Az előző évre kitűzött igazgatási feladatok teljesítése vagy azok elmaradásának okai. A beszámolás évében összesen egy alkalommal tartottunk összbírói értekezletet. A 2011 április 8-ai értekezleten tájékoztatást adtam a bíróság 2010. évi működéséről. A 2011. március 10-i értekezleten a kollégiumvezetők tettek eleget beszámolási kötelezettségüknek, tájékoztatást adtam a szervezeti és jogállási törvényi változásokról, kiemelve az ítélőtáblát érintő változásokat, továbbá az illetékességi területünk szűkítésének várható hatásait elemeztük. A sajtószóvivő és a tanácselnökök együttműködését is ezen a vezetői értekezleten vitattuk meg. A 2011. június 2-ai vezetői értekezleten elemeztük az ügyérkezést, ügyforgalmat ügyszakonként. Az elnökhelyettes részletes tájékoztatást adott az írásba foglalási határidők megtartásáról. A sajtószóvivő beszámolt az országos sajtószóvivői tanácskozás tapasztalatairól, különös tekintettel az un.”mega”ügyek kezelésére, megbeszéltük az ítélkezési szünetre való felkészülést. A 2011. október 5-ei vezetői értekezleten az informatikai vezető számolt be az informatikai helyzetről, kiemelten elemeztük az ügyérkezés tükrében a munkateher arányosságát az egyes tanácsok, illetve bírák között. A 2011. december 1--i vezetői értekezleten megtárgyaltuk a tanácselnöki feljegyzések vezetésének gyakorlatát, elemeztük az éves ítélkezés számszerű adatait, és felkészültünk a téli ítélkezési szünetre. Minden vezetői értekezletnek napirendje volt a munkateher, az időszerűség, a tanácsok közötti és a tanácson belüli ügyelosztás aránya és folyamatosan figyelemmel kísértük az írásbafoglalási határidőket. A vezetői értekezleteken minden alkalommal jelen volt a bírói tanács elnöke, a fellebbezési tanácsok elnökei, a gazdasági hivatal vezetője, míg az OIT Hivatal egy alkalommal sem képviseltette magát. A 2011. évi munkatervben előírtak szerint megtartottuk az összbírói értekezletet és az igazságügyi alkalmazottak értekezletét, elvégeztük a honvédelmi- és polgári védelmi feladatokat, tűzvédelmi vizsgálatokat.
32
A munkaterv szerint megtörtént két bíró vizsgálata és szakmai értékelése, továbbá 1 titkár és 1 informatikus, a statisztikus és 2 tisztviselő értékelésére került sor. Rendben elkészültek a belső ellenőrzés számára előírt vizsgálatok is. 6. A táblabíróság más szervekkel való kapcsolata Ehhez a témakörhöz kapcsolódóan változatlanul elsődlegesnek tartom az ítélőtábla működésének átláthatóságát és nyilvánosságát. Most is nagy hangsúlyt fektettünk a honlapunk tartalmának frissítésére és bővítésére. A Győri Ítélőtábla honlapja tartalmazza szervezeti felépítésünket, az éves működésről készített elnöki beszámolót, a kollégiumi véleményeket és ajánlásokat, a határozatainkat (anonimizáltan), tárgyalási jegyzékeinket (a peres felek neve nélkül), közérdekű adatainkat, elérhetőségünket. A „sajtószoba” ajtaján belépve elérhetők azok, akik a bíróság működéséről illetve az ügyekről tájékoztatást adhatnak, továbbá változatlanul fellelhetőek azok az újságcikkek, amelyek a Győri Ítélőtábla működésével, ítélkezésével kapcsolatban keletkeztek. Változatlanul kiemelkedően fontos az elvi jelentőségű, az egységes jogalkalmazást szolgáló, illetve egyéb okból iránymutatást tartalmazó határozataink megjelenítése az Ítélőtáblai Határozatokban, a Bírósági Döntések Tárában és a Legfelsőbb Bíróság adattárában. Ugyanilyen lényegesnek ítélem (az elmúlt évben még) Legfelsőbb Bírósággal és az ítélőtáblákkal kialakított szoros szakmai kapcsolatot. Az eddigi gyakorlatunknak megfelelően a kollégiumi üléseinkre meghívást kaptak az említett bíróságok kollégiumainak vezetői, akik a meghívásoknak eleget is tettek. Az illetékességi területünkhöz tartozó törvényszékekkel való kapcsolatunk kiemelkedő fontossággal bír. Az elmúlt évek valamennyi beszámolójában rögzítettem az alábbiakat: „A fogalmazók kölcsönös foglalkoztatása a beszámolás évében is csak a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósággal valósult meg. Az épületünk 2006 novemberében elkészült, képesek vagyunk már a távolabbi megyékkel szolgálati viszonyban álló fogalmazók foglalkoztatására és elhelyezésére is. Az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságokkal e körben élő együttműködési megállapodásunk is van, de ez idáig az említett megyei bíróságon kívül nem merült fel igény a másodfokú ítélkezésben a régióra kitekintést nyújtó foglalkoztatására más megyék fogalmazóinak.” Ez a helyzet a 2007., 2008. 2009. és a 2010.évben sem változott. A decemberben elfogadott törvényi szabályozás, a Bszi.121.§.a) pontja ezen a helyzeten alapvető változást hozhat. E törvényhely szerint ugyanis az ítélőtábla elnöke koordinálja az illetékességi területén működő bíróságokon foglalkoztatott bírósági fogalmazók regionális képzését és meghatározza a regionális képzés alapelveit, a regionális képzési terv tematikáját. Az elmúlt év nyarán az illetékességi területünkhöz tartozó törvényszéki elnökökkel és a képzésért többségében felelős elnökhelyettesekkel valamint a kollégiumok vezetővel tanácskoztunk. Ezt azzal a céllal tettük, hogy az akkor még hatályos Bszi. 63.§.(3) bekezdésében foglalt rendelkezések gyakorlati megvalósítását megtervezzük. Időközben azonban új szervezeti
33
törvény lépett hatályba. Ennek a 76.§.(7) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy az OBH elnöke meghatározza a regionális képzési feladatokat. A fogalmazók regionális képzésének ítélőtáblai elnökre háruló feladatai azt követően teljesíthetők, ha ismertté válnak az OBH elnöke által a regionális képzéssel összefüggésben meghatározott, az ítélőtáblák elnökeire háruló feladatok. Ez annál inkább sürgető, hogy ne szenvedjen hiányt a fogalmazók regionális képzése, de ne is térjen el régiónkét jelentősen a képzésük tematikája. A Győri Széchenyi István Egyetemen oktatnak bíráink. Elnökhelyettes asszonnyal, a büntető kollégium vezetőjével és dr. Szalai György tanácselnök úrral együtt tagjai vagyunk az egyetem államvizsga-bizottságának. 7. A táblabíróság által meghatározott oktatási tervek megvalósítása, ennek tapasztalatai. A korábbi évekhez hasonlóan e témakörben arról adok számot, hogy a bíróságok központi oktatási tervében meghatározott programok által nyújtott lehetőségeket kihasználta az ítélőtábla. A vezetők részt vettek az igazgatási kérdésekről tartott tanácskozásokon, a bírák pedig az ítélkezési szakterületüknek megfelelő szemináriumokon, konferenciákon. A beszámolás évében is a saját oktatási programunk lényegét a kollégiumok szakmai ülései, tanácskozásai képezték. A büntető kollégium 2011. január 25-én és október 28-án tartott ülést, amelyeken az aktuális anyagi és eljárásjogi kérdések képezték a tanácskozás tárgyát. A Legfelsőbb Bíróság (ma már Kúria) Büntető Kollégiuma több ülést tartott a jogegységi határozatok, kollégiumi vélemények, jogértelmezési kérdések megvitatása tárgyában, s e szakmai kérdésekről a kollégiumvezető bíráinkat rendszeresen tájékoztatta. A polgári-gazdasági kollégium szakmai tevékenységét két kollégiumi ülés jellemzi. 2011. április 29-én a fedezetelvonó szerződés egyes kérdései képezték a tanácskozás témáját, november 25-én pedig az országos vizsgálat tárgyát képező „A hibás teljesítéssel kapcsolatos perek jogalkalmazási kérdései” témakör. Bírói tanácskozáson került sor az aktuális ítélkezési problémák megtárgyalására, s volt olyan tanácskozás is – a civilisztikai kollégiumvezetők évi rendes tanácskozásán „A fedezetelvonó szerződések bírói gyakorlata” napirendi ponthoz - , amely segítette a kollégiumvezető szakmai álláspontjának a kialakítását. Miként a fentiekben már szóltam erről, mindkét kollégiumvezető részt vett a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és az illetékességi területünkhöz tartozó megyei bíróságok kollégiumi ülésein, amelyekről rendszeresen tájékoztatást adtak. Valamennyi szakmai rendezvénybe bevontuk a titkárokat, akik emellett aktív részvétellel használták ki a részükre szervezett tematikus képzéseket és a bírói felkészítő programokon is részt vettek.
34
A 2011. évre képzési terv nem készült, nem kellett joggyakorlati beosztást sem készíteni, felkészítő tanulóköröket és beszámolókat tartani, mert fogalmazónk már nem volt. A nem jogi beosztású dolgozók szakmai képzése keretében is megvalósult az oktatási rendezvényeken való részvétel. Törekszünk azon feltételek biztosítására, hogy az igazságügyi alkalmazotti kör színvonalas munkával járuljon hozzá az ítélőtábla ítélkező munkájához. E témakörnél teszek említést arról, hogy a beszámolás évében egy informatikus, a statisztikus és két tisztviselő értékelésére került sor. A jövőre nézve lényeges változások következhetnek be mind a bírák, mind a fogalmazók képzését jelentő oktatási feladatok terén. Új szabályozás jelenik meg ugyanis a Bszi. 121 §-ában akként, hogy az ítélőtábla elnökének igazgatási feladatai kibővülnek az illetékességi területén foglalkoztatott bírák regionális képzésének koordinálásával. Ennek megvalósulásához olyan elveket kell kidolgozni, amelyek hatékonnyá teszik a koordinálást, de mindenek előtt az OBH elnökének kell meghoznia a regionális képzési feladatokra vonatkozó határozatát. 8. A titkárok, fogalmazók foglalkoztatásának és értékelésének tapasztalatai A beszámoló személyi részében írtam arról, hogy 2011 évben ténylegesen három titkár dolgozott. A titkárok beosztásánál és foglalkoztatásánál továbbra is arra voltunk figyelemmel, hogy a bírói pályára való felkészülésüket minél teljesebb körűen segítsük, ugyanakkor hatékony munkát fejtsenek ki az ügyek feldolgozásában. Jelentős feladatuk van a peres ügyek döntésre való előkészítésében, a tárgyaláson kívül intézendő ügyekben határozattervezeteket készítenek. Kiemelt fontosságot kapott a felszámolási ügyszak a nagy ügyérkezésre tekintettel. Törekszünk arra, hogy helyi bíróságra történő kirendelésükkel lehetőséget kapjanak szélesebb, önálló hatáskörű munkavégzésre. A korábbi évben kinevezett dr. Korát Viktória titkár bírói pályázatot nyújtott be, ezért az Iasz.54.§ (1) bekezdés b) pontja alapján írásbeli értékelését kérte, amelyet elvégeztünk az Iasz.53.§.-a szerint. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság fogalmazóinak változatlanul lehetőséget adtunk joggyakorlatra, mindkét ügyszakban 3 fogalmazó töltött nálunk 1-1 hónapot. A tájékoztató 6. pontjában írtam arról, hogy miként változtak a fogalmazók képzésére, joggyakorlatára vonatkozó szabályok. Ez együtt jár azzal is, hogy felül kell vizsgálni a fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 14/1999.(X.6.) IM rendeletet és az 1999. évi 14.sz.OIT szabályzatot. Ennek elkészültéig, az átmeneti időre – az elnökhelyettesekkel történt egyeztetés alapján – akként határoztam meg az illetékességi területünkön foglalkoztatott fogalmazók joggyakorlatát
35
és képzését, hogy ügyszakonként egy-egy hónapot töltenek az ítélőtáblán, amely idő meghosszabbítható az egyes szakvizsgák közötti idő terhére. A tanulókörök és beszámolók megszervezéséről és megtartásáról az új Bszi. 119.§ j/pontja értelmében a fogalmazót foglalkoztató bíróság elnöke gondoskodik. Az egyes ügyszakok záróvizsgája az ítélőtábla elnöke által megszervezett jogesetmegoldóítéletíró (perszimulációs) gyakorlat. Természetesen mindezt újra kell gondolni, ha a fentiek szerint teljes lesz a szabályozás. 9. A bíróságon kívüli munkavégzés szabályozása, ezek alkalmazása és megvonásának tapasztalatai. Bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésére az ítélőtáblán nem került sor. 10. A panaszügyintézés gyakorlata, az abból leszűrhető tapasztalatok. Összesen 30 (a bázisévben 34, az azt megelőző évben 54, előtte 24, azelőtt pedig 27) panaszként érkeztetett beadványt nyújtottak be. Három panaszos esetében – mivel a beadványukat megelőzően többször is megtörtént a tájékoztatásuk és a legújabb beadványuk nem tartalmazott nóvumot, a beadványt „újabb intézkedést nem igényel” megjelöléssel irattárba helyeztem. Egy panaszos sem ügyszámra, sem folyamatban lévő ügyre nem hivatkozott, a levelében írt név alapján a lajstrom névszerinti keresése nem hozott eredményt, ezért intézkedésre okot adó körülmény ebben sem merült fel. Öt olyan beadvány érkezett, amelyben a panaszos a már jogerősen befejezett ügyében tőlem kért felülvizsgálatot. Őket az eljárási törvényekben írt, a felülvizsgálatra vonatkozó ügymenetről tájékoztattam. Egy esetben az ítélőtáblával szemben indítandó, kártérítési pert megelőző egyezségi ajánlattal élt egy jogi képviselő, melyet elutasítottam Három beadványt továbbítottam az elsőfokú bíróságoknak, mert a per még előttük volt folyamatban és az ügyfél az abban történteket kifogásolta. Egy esetben az ORFK megkeresésére adtam tájékoztatást. Megint más ügyben az ügyfelet arról tájékoztattam, hogy ügyében az első fokú bíróság tévesen terjesztette fel az ügy iratait az ítélőtáblára. Egy felszámolási eljárásban a felszámoló az eljárás elhúzódása miatt panasszal élt. Őt arról tájékoztattam, hogy az iratokat az ítélőtábla visszaküldte az első fokon eljárt bíróságnak hiánypótlás végett. Az ismételt, de késedelmes felterjesztés miatt kertült sor a döntés késedelmes meghozatalára. A felszámolóbiztos beadványát továbbítottam az ügyben eljárt megyei bíróság elnökének. Egy kártérítés iránti perben kijelölő határozatot hoztunk, a határozat miatt benyújtott panasz kapcsán adtam az ügyfélnek részletes tájékoztatást a kijelölés jogintézményéről. Három esetben az ítélőtáblán folyamatban lévő büntető eljárás irataihoz csatoltattam a panasznak címzett beadványt, mert az az ügy érdemére vonatkozó adatokat tartalmazott. Egy esetben a panaszos a városi bírósági bíró tárgyaláson tanúsított magatartását nálam kifogásolta, mely panaszt továbbítottam a megyei bíróság elnökének. Három büntető ügyben a már befejeződött eljárás „vizsgálatát” kérték, amelyre válaszul tájékoztatást adtam az elnök igazgatási jogosítványainak jogszabályi kereteiről.
36
Egy személy jogi tanácsot kért, akit pontos tájékoztatással láttam el a panasznap illetve a jogi segítségnyújtás intézményéről, a szolgálat címéről, az ügyfélfogadás rendjéről. Soron kívüli ügyintézés iránt a 2011. évben 44 (a bázisévben szintén 44, az azt megelőző években pedig 62, illetve 50) kérelem érkezett a civilisztikai ügyszakban. Ezekből az ügyek nagy számára tekintettel elutasításra került 18 (a bázisévben 15), a kérelem benyújtásának idejére már elintézésre, illetve kitűzésre került 16 ügy, 1 esetben olyan ügyben kértek soronkívüliséget, amely a kérelem beadásának idejére még nem került felterjesztésre az ítélőtáblára, míg 7 ügyben rendeltem el soron kívüli ügyintézést. Büntető ügyszakban két kérelem érkezett. Az egyikben elrendeltem a soron kívüli eljárást, a másikban – mivel a terhelt előzetes letartóztatásban volt – a törvény erejénél fogva kellett az eljárást soron kívül lefolytatni, mely 2010-ben megtörtént és erről tájékoztattam a jogi képviselőt.. 11. A bíróság elnöke által a következő évre kitűzött célok, feladatok, központi intézkedést igénylő javaslatok. Ezen céloknak, feladatoknak a meghatározásához a bíróságok igazgatásáról szóló törvény 2012. január 1-től hatályos rendelkezéseire, az Országos Bírósági Hivatal Elnökének a bíróságok igazgatására vonatkozó hatáskörére figyelemmel szükségesnek látom a rövid visszatekintést a Győri Ítélőtábla ügyforgalmára és az ehhez rendelt bírói (tanácselnöki) létszámára: A Győri Ítélőtábla a működését 2005. január 1. napján kezdte meg. Ezt megelőzően az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2004. évi 85. számú határozatával döntött arról, hogy ezen a bíróságon összesen 16 bírói álláshelyet létesít, amelyből három a tanácselnöki álláshely. Ebből egy a büntető, kettő a civilisztikai ügyszakban került rendszeresítésre. A bírói létszámnak a megállapítását egy felmérés előzte meg, amely a civilisztikai ügyszakba 700-900, a büntető ügyszakba pedig 500-540, összesen legfeljebb 1440 ügy érkezését prognosztizálta. Ehhez képest 2005-től kezdődően a valóságos érkezés az alábbi volt 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.
civilisztika: 1521 civilisztika: 1523 civilisztika: 1417 civilisztika: 1833 civilisztika : 1808 civilisztika: 1894 civilisztika: 1827
büntető: büntető: büntető: büntető: büntető: büntető: büntető:
623, összesen 674, összesen 643 összesen 597 összesen 679 összesen 723 összesen 597 összesen
2144 ügy 2197 ügy 2060 ügy 2430 ügy 2487 ügy 2617 ügy 2424 ügy.
Az eltelt hét év átlagában 2337 ügy érkezett hozzánk, ami azt mutatja, hogy a prognózishoz (1440 ügyhöz) képest, amely a 16 fős bírói létszám megállapításának alapja volt, átlagosan 897 üggyel, 62.29 %-al több ügy érkezett.
37
A bírói létszám elégtelenségét egyértelműen alátámasztják azok az adatok, amelyeket a korábbi években készült beszámolóim mindegyikében feltártam. A 2007-ik évtől kezdődően elkészített beszámolóim mindegyike tartalmazta annak számszerű adatait, hogy a Győri Ítélőtábla bírói létszáma nem igazodik az ügyérkezéshez. Ezzel a létszámmal nem volt biztosítható az időszerű ítélkezés, amely sérelmes a jogkereső állampolgárok számára, de súlyosan aránytalan terhet rótt a nálunk ítélkező bírákra is a többi fellebbviteli bíróság bíráihoz képest. A Győri Királyi Ítélőtábla első elnökének, dr. Erdélyi Sándornak 1871-ben elhangzott szavai hűen jellemzik ítélőtáblánk bíráinak helyzetét, erőfeszítéseit a növekvő érkezés feldolgozására a növekvő befejezések érdekében. Bíráink tisztában voltak és vannak azzal, hogy: ”..a bíró, aki még ma szorosan csak kötelességét teljesíti, kötelességet mulaszt.” A 16 fős bírói létszám 2008. január 1-jei hatállyal 17-re emelkedett, majd 2010. január 1-től – bérmegtakarításunk terhére – 18 főre. A beszámolóimnak az ügyforgalom alakulását, az ügyterhet bemutató, azt más ítélőtáblákéval összehasonlító adataiból azonban egyértelműen kitűnik, hogy a két bírói álláshely létesítése szükséges, de nem elégséges feltétele volt annak, hogy az időszerű ítélkezést ezen a bíróságon is biztosítani tudjuk. Ehhez elengedhetetlen volt az illetékességi terület változása, amelyre – több évig tartó, eredménytelen próbálkozás után – csak 2011. március 1. napjától került sor. A beszámolómnak az ügyforgalmat elemző részében már rögzítettem, hogy az illetékességi terület csökkenése ügyszakonként és összességében is miként hatott az ügyérkezésre. Rögzítettem a számadatokkal, hogy összességében az ügyérkezésünk mintegy 7,9%-os mértékben csökkent. Miután azonban az engedélyezett bírói létszámunkhoz képest az elmúlt hét év átlagában mintegy 62%-al több ügy érkezett, ez a csökkenés önmagában, a ránk háruló munkateherhez viszonyítva jelentősnek nem nevezhető. A büntető ügyszak helyzete, a megoldandó feladatok: A 2011. július 3. napján hatályba lépett 2011. évi LXXXIX. törvény a kiemelt jelentőségű ügyek szabályaival bővítette a büntető eljárás szabályait. Ez a törvény 2011. július 12. napján került kihirdetésre, közvetlenül az ítélkezési szünet megkezdése előtt. Az ítélkezési szünetről visszatérő tanácselnök és kollégiumvezető az addigra már kitűzött, de a kiemelt ügyek kategóriájába nem tartozó ügyek tárgyalásának elhalasztásával és a kiemelt ügynek minősülő perek kitűzésével igyekezett a törvényi határidőt tartani. A szigorú határidők (3 hónapon belüli tárgyalás, 2 hónapon belüli folytatás) a büntető tanácsunk számára azonban továbbra is teljesíthetetlen feladat. A kiemelt kategóriába nem tartozó, de egyéb okból soron kívül intézendő ügyek tárgyalásának elmaradása adott esetben olyan jelentős érdeksérelemmel járhat, hogy a kitűzéséről szükség esetén még a kiemelt ügyet is megelőzve gondoskodni kell. Az említett törvény hatályba lépésekor összesen 104 per volt folyamatban, amelyből nyomban 15 per minősült kiemeltnek. Ezt követően havonta (augusztustól decemberig) 2-3 további kiemelt ügy érkezett. Ez idő szerint a folyamatban lévő perek száma 88, amelyből 21 kiemelt ügy, azaz a perek 24%-a. Kiemelendő, hogy az elmúlt ítélkezési év második felében két olyan nagy terjedelmű, kiemeltnek minősülő büntető per érkezett (egyik kijelöléssel) ebbe az ügyszakba, amely az egy teljes és a kollégiumvezető elnöklése miatt további „fél” tanáccsal rendelkező ügyszakra további, jelentős terhet rótt. Ilyen kisszámú tanács mellett nem születhet olyan megoldás, hogy a kiemelt ügyek és az un. mega perek mellett a tanácsnak más ügyet nem kell intéznie Az egy tanácselnöki álláshely megállapításakor ebbe az ügyszakba 500-540 ügy
38
érkezését prognosztizálták. Ezzel szemben az elmúlt hét év átlagában 650 ügy érkezett, amely az időszerű ítélkezés, a célszerű és ésszerű munkaszervezés, a kiemelt ügyekre vonatkozó további soron kívüli ügyintézés kötelezettsége miatt megkívánja, hogy legalább még egy tanácselnöki álláshelyet kapjunk büntető ügyszakba. A civilisztikai ügyszak: Ebben az ügyszakban az illetékességi területünk csökkenésével az ügyérkezés csak 3,5 %-al csökkent. Összesen 1827 ügy érkezett (67-el kevesebb, mint a bázisévben) és befejeztünk 1973 ügyet (72-vel többet, mint a bázisévben). A két tanácselnöki álláshely létesítésekor az érkezés prognózisa ebben az ügyszakban évi 700-900 ügy volt, tehát egy tanácsra legfeljebb évi 450 üggyel számolt a felmérés. A valós érkezés pedig évi átlagban 1690 ügy, ami azt jelenti, hogy 913,5 ügy érkezése esik egy tanácsra évente. Nyilvánvaló, hogy ilyen mennyiségű ügyhöz nem elegendő a két tanácselnöki álláshely. A működésünk megkezdése óta a kollégiumvezető, az elnökhelyettes és én rendszeresen ítélkezünk. Ez azonban az időszerűség biztosítására még mindig nem volt elégséges, annak ellenére, hogy ez a részvétel jelentős mértékű volt. A kollégium vezetője csak az bázisévet tekintve 526 ügyben, míg a beszámolás évében 584, az elnökhelyettes a bázisévben 345, a beszámolás évében 324, jómagam a bázisévben 259, a beszámolás évében 209 ügyben voltam előadó bíró illetve tanácselnök. Emellett azonban szükséges volt egy bírónak tanácselnöki feladatokra megbízást adni. Ekként vált lehetségessé, hogy az elmúlt évben jelentős mértékben nőtt a befejezések száma (1901-ről 1973-ra emelkedett). Törvényi kötelezettség és alapvető elvárás is a vezetők részvétele az ítélkezésben, mely kötelezettségünknek az elnökhelyettessel és a kollégium vezetőjével együtt az ítélőtábla felállítása óta eleget tettünk és a jövőben is eleget fogunk tenni. Az ítélkezésünk (tanácselnöki és előadó bírói) számszerű adatait minden beszámolási évben bemutattam. Ezzel és plusz egy tanács felállításával voltunk képesek a tanácselnöki álláshelyek súlyosan elégtelen voltát korrigálni. Ez azonban nem tekinthető megoldásnak, mert az ítélkezési feladatok ilyen terhe mellett sérelmet szenved főként a kollégiumvezető szakmai vezetői tevékenysége, továbbá megbízással csak átmeneti időre látható el a tanácselnöki feladat. Ezért szükségesnek, megalapozottnak, a fenti adatokkal kellően alátámasztottnak tekintem azt az igényünket, hogy az eddigi két tanácselnöki álláshely mellé még egy tanácselnöki álláshelyet kérjünk a civilisztikai ügyszakba is. Végezetül, összehasonlításképpen fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy nem csak a bírói létszám nem igazodik az ítélőtáblákon az ügyérkezéshez, de a bírói létszámhoz sem igazodik arányosan az ítélőtáblákon megállapításra került tanácselnöki státuszok száma. A 25 bíróval rendelkező Debreceni Ítélőtáblán 6, a 15 bíróval rendelkező Pécsi Ítélőtáblán 4, a 21 bíróval rendelkező Szegedi Ítélőtáblán 5, míg a 18 bíróval ítélkező Győri Ítélőtáblán 3 tanácselnöki álláshely került rendszeresítésre.
39
Összefoglalva: a Győri Ítélőtáblán az időszerűség biztosításához, a bírói tanácsok teljes körű működtetéséhez az eddigi 3 tanácselnöki álláshelyhez további két tanácselnöki álláshely létesítése szükséges. Központi intézkedést igénylő kérésként ehhez várjuk az Országos Bírósági Hivatal Elnökének kedvező döntését. . Végezetül megköszönöm bírótársaimnak, munkatársaimnak a 2011. ítélkezési évben végzett munkáját!
Győr, 2012. március 22. napján Dr. Havasiné dr. Orbán Mária