Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly Bevezető „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és szlovák partnerei (BirdLife Szlovákia és Raptor Protection of Slovakia), a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával, közös projektet indított a két ország határ menti régiójában. A program célja a madár- és természetvédelem megerősítése, megismertetése a régió lakosságával, kutatási, állomány felmérési és monitoring tevékenységek segítségével. 2012 nyarán a szokásosnál több fiatal gólyát kellett mentenie a természetvédelmi szakembereknek. Júliusban és augusztus elején az MME munkatársai és a Nemzeti Parkok természetvédelmi őrei szinte naponta fogtak be kirepülés után legyengült, de egyébként egészséges gólyákat. A tavalyi igen sikeres költési szezonnal ellentétben, 2012-ben jóval kevesebb fiókát tudtak felnevelni szüleik, amiben a fiókanevelési időszak száraz időjárása is közrejátszhatott. Számos esetben a fiatalok nem voltak elég erősek ahhoz, hogy az első kirepülésük után visszatérjenek fészkükbe. Sajnos ilyen esetben gyakran tovább éheznek, s a túlzott bizalmasságuk miatt ragadozók vagy kutyák áldozatává válhatnak, esetleg elgázolhatják őket. (A befogott fiókák közül soknak jellegzetes éhezési csíkok voltak az evezőtollain, ami megerősíti, hogy a kirepüléskor nem voltak túl jó kondícióban.) A befogott és egészséges fiatal madarak a madármentő és repatriáló állomásokon megerősödtek, s ezután visszatérhetnek a természetbe. A színes gyűrűzések révén, ha később valahol megfigyelik őket, információk szerezhetők arról, hogy mi történik ezekkel a madarakkal a sikeres szabadon engedés után. A modernebb eszközöknek köszönhetően ma már nagyságrendekkel több adatot szerezhetünk a gólyák sorsának alakulásáról is, ezért augusztus elején műholdas jeladókat szereltek néhány szabadon engedett madárra, melyeknek mozgásáról óránkénti felbontásban kapják a jeleket az MME munkatársai. A jeladóknak köszönhetően hamarosan pontos adatokkal rendelkezünk arról, hogy a szabadon engedett madarakkal mi történik életük első éveiben. (A fiatal gólyák különösen nagy számban pusztulnak el a kis- és középfeszültségű elektromos hálózatokon történő áramütés miatt, valamint a vonulási útvonalon és az afrikai telelőhelyeken is számtalan tényező veszélyezteti őket.) Az új jeladók a GPS mellett egy GSM modult is tartalmaznak, melyek SMS-ben küldik az adatokat a madárvédőknek. A projekt nem valósulhatott volna meg az MME partnereinek közreműködése nélkül. A jeladók felhelyezésével a Pilis Természetvédelmi Egyesület munkatársai segítették a projektet. A legyengülve befogott gólyák állatorvosi vizsgálatát, majd tartását és a sikeres repatriálást a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Nyíregyházi Állatpark, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak közreműködésével végezték. A gólyák útját a jeladós madarak nyomkövetésére létrehozott honlapon lehet megfigyelni, ahol a más projektek keretében jeladóval ellátott más madárfajok adatai is megtalálhatóak.
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly Interaktív térképe itt érhető el! >> A jeladók által óránként vagy ritkábban mentett koordináták alapján meghatározott útvonalak hossza minden valószínűség szerint rövidebb, mint a madár által a valóságban megtett útvonal hossza. Így a szövegben említett naponta megtett távolságok sok esetben jóval hosszabbak lehettek!
2012.08.07. Ekkor fogta be legyengülten a HNPI munkatársa (Barcánfalvi Péter) Nyírcsaholyon, miután két testvérével együtt kirepült a Szabadság utca 1. szám előtti fészekből. Egyik testvérével (Szamossal) a település főterén lévő szökőkútból próbálták szomjukat oltani a tikkasztó hőségben. Kettejüket azért fogták be, mert legyengült állapotukban már nem tartottak az emberek közeledésétől sem.
Kraszna és Szamos a községi szökőkútnál 2012.08.07. ::: Fotó: Barcánfalvi Péter (HNPI)
Miért lett a neve Kraszna? – Mert a szülőhelye (Nyírcsaholy) a Kraszna folyó mellett fekszik. (Testvére a szintén közeli Szamos folyóról kapta a nevét.)
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
Kraszna a községi szökőkútnál ::: 2012.08.07. ::: Fotó: Barcánfalvi Péter (HNPI)
Kraszna a szökőkútból ivott. Háttérben a fészkük is látható. 2012.08.07. ::: Fotó: Barcánfalvi Péter (HNPI)
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly 2012.08.10. Ezen a napon gyűrűzte meg az MME munkatársa (Nagy Károly) Fehérgyarmaton, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet központjának madármentő helyén, s kora este a PITE (Prommer Mátyás, Molnár István Lotár) munkatársaival felhelyezték a jeladót. Színes gyűrűjének kódja: H970 (A színes gyűrű nagyméretű karakterei távcsővel távolról is leolvashatóak.) Ekkor négy további Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből mentett fiatal gólyával osztozott a számukra rendelkezésre álló volieren. Ő volt a domináns közöttük, s etetéskor is elsőnek követelte az élelmet. Szamosra (Kraszna testvére) is ekkor került gyűrű és jeladó.
Kraszna és Szamos fészke Nyírcsaholyon és a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet központja Fehérgyarmaton, ahonnan megerősödésük után Górés-tanyára kerültek.
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
A jeladó felhelyezésekor a madár fejére húzott vászonzsák, melyből a csőre kilóg, nyugalmat biztosít. ::: 2012.08.10. ::: Fotó: Nagy Károly (MME)
A jeladó felhelyezése után ::: 2012.08.10. ::: Fotó: Nagy Károly (MME)
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
A jeladó felhelyezése utáni etetéskor is jelezte helyét a rangsorban. 2012.08.10. ::: Fotó: Nagy Károly (MME)
Megvizsgálta a már üres ételhordót, közben sorstársai háttérbe húzódva figyelték. 2012.08.10. ::: Fotó: Nagy Károly (MME)
2012.08.15. Reggel a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet munkatársai a megerősödött gólyákat elszállították Nyíregyházáról a HNPI madármentő- és repatriáló telepére. A Kócsújfalutól északra fekvő Góréstanya a mentett madarak számára kiváló körülményeket teremt a természetbe való visszailleszkedéshez. Itt a HNPI munkatársa, Kiss Róbert felügyelete alatt készülnek a madarak a szabad életre. A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly 2012.08.20. Kraszna 5 napig Górés-tanyán töltötte idejét a többi fiatal gólyával, s csak 19-én reggel távolodott el déli irányban, Nagyiván felé mintegy 5 kilométert, de két órán belül visszatért. Augusztus 20-án reggel elindult észak felé, s egy óra alatt megérkezett az északra 18 km távolságban lévő Ároktő településre (a Tisza jobb partján), s a nap további részét annak környékén töltötte. (A másik 3 jeladós gólya (Tisza, Szamos és Alma), több hasonló fiatallal együtt, Górés-tanya közelében maradt.)
Kraszna 22 kilométert tett meg ezen a napon. ::: 2012.08.20.
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly 2012.08.22. Közel 3 napig maradt Ároktő környékén, napközben főként a réteken, gátakon és a Tisza holtága mellett táplálkozott, estére behúzódott a településre, s az annak nyugati részében lévő temetőben éjszakázott.
Kraszna mozgásai Ároktőn ::: 2012.08.20-22.
Délután elindult északkeleti irányba, visszatért a Tisza bal partjára, s a nap további részét már Tiszagyulaházától északra, egy rét melletti fasorban töltötte, pontosan a két megye határán (HajdúBihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg).
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
Kraszna összesen 56 kilométert tett meg ezen a napon. Ároktőről a Tiszagyulaháza fölötti pihenőhelyig 35 kilométert repült. ::: 2012.08.22.
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
Kraszna 6 napi mozgása a Tisza bal partján, Tiszadob és Tiszagyulaháza között ::: 2012.08.23-28.
2012.08.23-28. A következő 6 napot a Tisza bal partján fekvő réteken, mezőgazdasági területeken és holtágak mellett töltötte, Tiszadob és Tiszagyulaháza között. Naponta 5-10 kilométert mozgott. Augusztus 27-én kérésemre Zsiros Sándor megfigyelte Krasznát a Tiszadobtól délre fekvő árvízvédelmi töltésen, s a több órás megfigyelés alatt több alkalommal látta repülni is. (Sok időt töltött közel ahhoz a területhez, ahol a XIX. század közepén megkezdődött a Tisza szabályozása.) A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
2012.08.29-31.
Kraszna 2 napi mozgása a Tisza jobb partján, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben, és a bal parti árvízvédelmi töltésen ::: 2012.08.29-30.
Augusztus utolsó napjaiban már átjárt a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben lévő friss kaszálásokra, s ekkor naponta 12-16 kilométert mozgott. Zákány Albert a BNPI munkatársa látta augusztus 31-én Tiszagyulaháza környékén termikelni, s a déli órákban repült át északi irányban Tiszalúcra, mintegy 10 kilométerre. Ezen a napon hozzávetőleg 15 kilométert tett meg.
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
Kraszna útja Tiszalúcra ::: 2012.08.31.
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly 2012.09.01-03.
Tiszalúctól északkeletre változatos, a gólyák és más gázlómadarak számára kedvező élőhelyek, táplálkozó- és pihenőhelyek várták.
A tiszalúcra történő megérkezése után egy frissen feltárcsázott szántóföldön pihengetett. A következő napokban már nem távolodott el ettől a helytől, s szeptember másodikán a jeladója által küldött adatok alapján arra gyanakodtunk, hogy Kraszna elpusztulhatott. Az általunk felhelyezett jeladók ugyanis a pontos időn, az aktuális pozíció koordinátáin, a GPS jelek pontosságán, az akku töltöttségi állapotán és a jeladó hőmérsékletén kívül, egy szenzornak köszönhetően, a madár aktivitását is megküldik SMS-ben. Ha ennek értéke egymás után több alkalommal nulla, akkor a madár, ill. a jeladó nagy valószínűséggel egyáltalán nem mozog. Előfordulhat, hogy a jeladó, ill. a madár egyáltalán nem mozog, de a megérkező adatok alapján a koordináták óránként mindig egy kicsit máshová mutatnak. Mivel a GPS által óránként rögzített koordináták nem mindig ugyanolyan körülmények között kerülnek mentésre (felhőborítottság, GPS műholdak aktuális pozíciói stb.), ezért a pontosságuk is különböző, így akár azt is hihetnénk, hogy a A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly madár megpihent egy számára kedvező területen, ahol sétálgat és repül is, de csak egy kisebb körzetben, s majd onnan idővel távolabbra is elmozdul, ahogy történik ez rendszeresen a többi jeladós madárral is. Az aktivitást jelző szenzor azt tudja jelezni nekünk, hogy valóban nem mozdult el a madár egy megadott pontról vagy csak megpihent rövidebb, hosszabb időre. Mivel a jeladó az adatok szerint nem mozdult, így megkértük a BNPI munkatársát, Zákány Albertet, ha arra jár nézze át a megadott területet. Szeptember 3-án átfésülte az utolsó koordináták környékét, de sem Krasznát, sem a tetemét nem találta meg. Azt viszont jelezte, hogy a területen fekete gólyákat látott.
Kraszna mozgásai Tiszagyulaháza, Tiszadob, Kesznyéten és Tiszalúc határában ::: 2012.08.23. – 2012.09.02. A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly Mivel az eszköz akkuja folyamatosan merült, így már biztosak voltunk abban, hogy a madár nem él, s valószínűleg a napelemek nem az ég felé néznek, hiszen ezért nem töltötte az akkumulátort. A jeladó ekkor már csak naponta 1 pozíciót mentett, s csak naponta egyszer vagy kétnaponta küldött egy-egy SMS-t.
2012.09.05. Szeptember 5-én a déli órákban Görögh Zoltánnal (MME munkatárs) meglátogattuk a tiszalúci helyszínt, hogy az utolsó aznap reggel küldött pozíción megkeressük Kraszna maradványait és a jeladóját. Alig 500 méter távolságban voltunk a pontos helytől, amikor egy rétisast láttunk felrepülni és körözni a területt fölött. A mobiltelefon képernyőjén közben a Google műholdas térképén az aktuális pozíciónkat mutató nyíl jelezte, hogy hamarosan megérkezünk. A tájékozódást segítette, hogy a műholdképen három nagy fa is látható volt, melyeket a terepen távolról is felismertünk.
Szeptember 5-én reggel a térképen látható pontról küldött adatokat a jeladó. A műholdképen jól látszik a csatorna, s a szántóföld határán álló 3 nagyobb fa és azok árnyéka. ::: 2012.09.05.
A jeladó által küldött pozícióhoz közeledve már 50 méterről láttunk egy tollakkal borított részt a feltárcsázott szántóföldön. Odaérve a gólya fekete evezőtollai, s a fehér test és farktollai több méter sugarú körben hevertek szanaszét, s hamar megtaláltuk a vállöv egy részének (szegycsont nélkül) a szárnyakkal egyben maradt csontjait. A csontokon nem voltak már izmok, s az épen maradt csontokon harapásra utaló törések nyomait sem láttuk. Néhány perc múlva megtaláltuk az alsó csőrkávát, majd elkezdtünk egyre nagyobb területet átfésülni. Közel két órán át több hektárnyi területet vizsgáltunk át tüzetesebben, de csak a Kraszna halála előtti napokból származó pihenőhelyeken találtunk meszeléseket (fehér színű ürüléknyomokat), további maradványokat (pl. a lábakat és a gyűrűket) és a jeladót nem találtuk meg. Azt feltételeztük, hogy valamilyen ragadozó A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly (madár vagy emlős) elvitte a maradványokat és a jeladót (a teflonszalagokból összevarrt hámmal együtt). A másik lehetőség, hogy mégsem csak másfél héttel korábban volt ott tárcsázás, s a lábakat és a jeladót Kraszna halála után egy traktor beforgatta a földbe. Erre utalt, hogy a tollak egy részén is voltak már földrögök.
A jeladó által küldött pozíció és a mi helyünket jelző nyilacska 10 méteren belül volt egymáshoz. 2012.09.05. ::: Fotó: Görögh Zoltán
A maradványok helye, s háttérben a műholdképen árnyékot vető magányos fa 2012.09.05. ::: Fotó: Nagy Károly A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
Tollak – ennyit találtunk meg Krasznából. ::: 2012.09.05. ::: Fotó: Nagy Károly
Evezőtollak ::: 2012.09.05. ::: Fotó: Nagy Károly
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
A vállöv és a szárnyak csontjai ::: 2012.09.05. ::: Fotó: Nagy Károly
Az alsó csőrkáva maradványait tollak között találtuk meg. 2012.09.05. ::: Fotó: Nagy Károly A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
Egy hely, ahol valószínűleg Kraszna pihent korábban. ::: 2012.09.05. ::: Fotó: Nagy Károly
Meszelés a nagy magányos fa alatt – Valószínűleg sok madár pihent meg itt a nyár végén. Lehet, hogy az általunk látott rétisas is használja ülőfának. ::: 2012.09.05. ::: Fotó: Nagy Károly A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
A feltárcsázott terület, a 3 nagy fával ::: 2012.09.05. ::: Fotó: Nagy Károly
Darazsak ették a csontokon megmaradt utolsó húsmaradványokat. 2012.09.05. ::: Fotó: Nagy Károly A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
A gólyák számára kiváló élőhelyek vannak Tiszalúc közelében. 2012.09.05. ::: Fotók: Nagy Károly
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
2012.09.10. A sikertelen keresés után Görögh Zoltán és Nagy Zsolt (MME munkatársak) szeptember 10-én tettek egy újabb kísérletet a jeladó és a lábak megkeresésére. (Akkor még nem tudtuk, hogy azon a napon küld adatot a jeladó.) Jóval nagyobb területet fésültek át, s a korábban megtalált tollaktól és csontmaradványoktól mintegy 30 méterre, északkeleti irányban Zsolt megtalálta a jobb lábat. Két dolog ekkor biztossá vált: 1. valóban Kraszna tetemét találtuk meg korábban, mert a gyűrű is a most előkerült lábon volt; 2. biztosan volt még tárcsázás a gólya pusztulása után, mivel a láb a megtaláláskor a föld alatt volt, s csak egy csontvég látszott ki a földből.
A jobb láb, rajta a színes gyűrűvel – a megtaláláskor csak a vége lógott ki a földből. 2012.09.10. ::: Fotó: Görögh Zoltán
2012.09.12. Mivel sikerült szereznünk egy fémkereső detektort, ezért 12-én tettünk egy utolsó kísérletet a jeladó megkeresésére. Sajnos több órányi keresés után csak egy régóta a föld alatt lévő Piros Arany tubust találtunk.
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
A keresők ::: 2012.09.12. ::: Fotók: Görögh Zoltán és Nagy Károly
Az előtérben látható rögön a megtalált fémtubus.
A területet Görögh Zoltán, Papp Ferenc és Nagy Károly vizsgálta át fémkereső detektorral és ásóval. Az ott töltött néhány óra alatt többször húztak át fölöttünk fekete gólyák, melyek nagy számban pihennek meg a keresés helyéhez közeli réteken.
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
Kraszna története / utolsó frissítés: 2012.09.12. / szöveg: Nagy Károly
Kraszna utolsó hetét olyan területeken töltötte, ahol sok gólya megpihen vonulása során. A két fiatal szlovákiai jeladós gólya, Oliver és Bartolomej is Tiszadob és Újtikos közelében tölötte az éjszakát augusztus 13-án.
Forrás: http://satellitetracking.eu
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.