SZOCIÁLIS JOG II - 2014 DR. VERES GÁBOR Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
2014. NOVEMBER
27.
TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
SZOCIÁLIS BIZTONSÁG GARANTÁLÁSA
ALAPTÖRVÉNY XIX. fejezete • Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.
LÉTBIZTONSÁG GARANTÁLÁSA
• A léthez való jog, a létbiztonság feltételmentesen érvényesíthető (és érvényesítendő) jogot jelent ahhoz, hogy a társadalom javaiból minden ember részesülhessen. • Relatív biztonság - egyéni v társadalmi kockázat bekövetkezése esetén az egyén korábbi társadalmi pozíciói egyes státusdimenziókban nagyon ne essenek vissza. (betegség, fogyatékosság,időskor)
KÉSZPÉNZ HIÁNYA
• ÉLETVEZETÉSI PROBLÉMÁK KÉSZPÉNZ HIÁNYÁ-VAL Az anyagi javak elégtelenségéből származik ami lehetetlenné teszi a személy számára, hogy saját életét a maga által óhajtott irányban alakítsa. Ez kényszerpályára sodorja ami tartóssá válva tehetetlenséget idéz elő.
• Megoldás: készpénz rendszeres időközökben folyósítva illetve szakosított intézmények szolgáltatásnyújtásai
KOCKÁZATI ELEMEK
A szociális védelem alá eső kockázatok vagy szükségletek listáját „Szociális védelem integrált európai statisztikai rendszere” (ESSPROSS) a következőkben rögzíti: • • • • • • • •
Betegség/egészséggondozás Egészségkárosodás-megváltozott munkaképesség Öregség Hátrahagyottak (özvegyek, árvák) Család/gyermekek Munkanélküliség Lakás Máshova nem sorolt társadalmi kirekesztettség (hajléktalanok)
SZOCIÁLIS JOG
SZOCIÁLIS JOG ISMÉRVEI • Nem önálló jogágazat, hanem a jog ágainak és elveinek speciális szempontú rendezése • Tartalma a szociális biztonság megteremtése és megőrzése • Funkciója: annak biztosítása, hogy az egyének, és családok – piaci útón átmenetileg nem kielégíthető – szükséglete, igénye közösségi eszközökből (szociális juttatások) kielégítést nyerjen. Szociális védelem bizonyos csoportokhoz tartózó egyénre illetve családra írányul. • Fogalma: a piaci utón nem kielégíthető, de indokoltnak, azaz társadalmilag kielégítendőnek elismert egyéni szükségletek társadalmi szintű (közös erőből történő) kielégítéséről történő gondoskodás joga.
DEFEKTUSOK
• Jövedelem megszerzésének módja illetve munkajövedelem elmaradása • Jövedelem ellenében a javak megszerzésének módja piaci működési zavarok, javak megszerzésének módja nehezül meg - lakás, energia, közlekedés, élelmiszerek • Család belső arányainak átalakulása (sok eltartásra szoruló - kevés eltartó, az eltartó elvesztése)
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG FOGALMA:
• A szociális rászorultság általánosságban használt fogalom. Konkrét meghatározására nem kerülhet sor, mivel valamely szociális ellátásra való jogosultságot az egyén egészségi állapota, fogyatékossága, jövedelmi és vagyoni helyzete befolyásolja. • A szociális ellátásra való jogosultságot minden esetben az adott ellátásra vonatkozó jogszabály feltételrendszere határozza meg.
FOGYATÉKOSSÁG KÉRDÉSE
• fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja; • Jövedelempótlás: fogyatékossági támogatás útján
FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS
Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki - látási fogyatékos, - hallási fogyatékos, - értelmi fogyatékos - mozgásszervi fogyatékos - autista, illetőleg - halmozottan fogyatékos és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul, - állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. 1998. évi XXVI. tv. 22.§ • Összegei 2014-ben: 19.970.-Ft és 24.850.-Ft
SZOCIÁLIS TÖRVÉNY 1993.ÉVI III. TV – HATÁLYA 1.
• • • •
a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre. • Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
SZOCIÁLIS TV HATÁLYA 2. KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, - időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,
-
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG KÉRDÉSE 1
• Ellátásonként eltérő jövedelem meghatározás • Vagyoni helyzet (van vagyon-nincs vagyon) • Rendszeres szociális segély: feltétel ,hogy a családnak egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át, 25.560.-Ft-ot és vagyona nincs. • Időskorúak járadéka: egy főre eső saját és vele lakó házastársa jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, 22.800.-Ft-t, (75.év alatt 27.075,Ft-t és 75év felett 37.050.-Ft-o
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG KÉRDÉSE 2
• Lakásfenntartási támogatás a háztartásban egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át 71.250.Ft-ot, és háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. • Közgyógyellátás: normatív alapon ha a havi gyógyszerköltség meghaladja a 2.850-ft-ot, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét , 28.500.-Ft-ot, egyedül élő esetében 150 %-át, 42.750.-Ft-ot.
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG KÉRDÉSE 3
• Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át, 39.900.-Ft-t, ha a gyermeket egyedül álló szülő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos b) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkiseb összegének 130 %-át 37.050-Ft-ot, és az egy főre jutó vagyoni érték nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG
• (Tbj. 16.§.o) - Szoc. tv 54.§. (1) A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, • a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, (34.200.-Ft) • b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%át (42.750.-ft) • nem haladja meg, és családjának vagyona nincs
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
• • • • • • •
Rendszeres szociális segély (!) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Idősorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás (!)) Adósságkezelési szolgáltatás (!) Ápolási díj (!) Önkormányzati segély (!)
TERMÉSZETBEN NYÚJTHATÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
• Lakásfenntartási támogatás • Önkormányzati segély (átmeneti + temetési) KIZÁRÓLAG TEMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK: • Köztemetés • közgyógyellátás
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
• • • • • • • • •
Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás Közösségi ellátások Támogató szolgáltatás Utcai szociális munka Nappali ellátás
SZOCIÁLIS IGAZGATÁS SZERVEI
• a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete, • b) a települési önkormányzat polgármestere, • c) a települési önkormányzat jegyzője (fővárosi főjegyző) • d) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a járási hivatal), • e) a szociális hatóság (Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, SZGYF)
NYILVÁNTARTÁSOK
A jogosultság megállapítása, az ellátások biztosítása, fenntartása, megszüntetése céljából: • Jegyző - 18.§. Alapján • Járási hivatal – 18/A.§. • Kormány által megjelölt szerv -18/B.§.-az ellátásokra való jogosultság fennállásának céljából országos nyilvántartás vezetése
JELENTÉSI RENDSZER KAPACITÁS SZABÁLYOZÁS
• 20/B. § A Kormány által kijelölt szerv - a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége miatt - országos jelentési rendszert működtet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat.
KENYSZI
• A KENYSZI egy TAJ - szám alapú nyilvántartási rendszer a szociális szolgáltatásokat igénybe vevőkről, amit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) működtet. • célja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások igénybevételének, illetve állami finanszírozásának hatékony ellenőrzése. Bevezetésével lehetővé vált a jogosulatlan igénybevételek kiszűrése, a szociális ellátórendszer hatékonyabb, az egyéni szükségletekhez jobban illeszkedő működtetése. • Igénybevevői Nyilvántartásnak köszönhetően országosan, naprakészen láthatóvá vált, hogy a szociális ellátó rendszerben ki, mikor, hol és melyik intézménytől vett igénybe szolgáltatást.
MÜKENG
• Szolgáltatói Nyilvántartás a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok közhiteles hatósági nyilvántartása 2013. december 1-től került kialakításra. Az új nyilvántartás lényege, hogy a korábbi, papír alapú engedélyezés elsődlegessége helyett a Szolgáltatói Nyilvántartásba való bejegyzés alapozza meg (konstituálja) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok működését. • 2014. június 30-ig a Szolgáltatói Nyilvántartásba valamennyi hatályos működési engedély adatai átvezetésre, bejegyzésre kerül.
PTR
• Pénzbeli és természetbeni ellátások országos nyilvántartási rendszere célja az, hogy a széttagolt, hatóságonként vezetett nyilvántartásokból egységes, országos nyilvántartás jöjjön létre, mely támogatja az ellátásokra vonatkozó igények hatékony elbírálását, az átláthatóságot, valamint a párhuzamosságok kiszűrését. PTR-be az önkormányzati és a járási hivatalok adatrögzítői jegyzik be az ellátottakat és a kérelmeket, illetve a megítélt ellátásokat.
KAPCSOLÓDÓ HONLAPOK
• http://www.kormany.hu/hu • http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/ • http://nrszh.kormany.hu/kozponti-szocialisinfo • http://www.szgyf.gov.hu/ (intézményfenntartó) • http://csaladitudakozo.kormany.hu/rendszerek
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
