SZIVÓS TAMÁS, SZABÓ TAMÁS Miskolci Egyetem, Polimermérnöki Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 393–402.

BIODEGRADÁBILIS POLIPROPILÉN TERMÉKEK LÉTJOGOSULTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, BÁZIS ADATOK MEGHATÁROZÁSA EVALUATION OF NECCESITY OF BIODEGRADABLE POLYPROPYLENE PRODUCTS; DETERMINATION OF BASELINE VALUES SZIVÓS TAMÁS, SZABÓ TAMÁS Miskolci Egyetem, Polimermérnöki Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros [email protected] Műanyagok elterjedésével a műanyag hulladékok mennyisége is megnőtt. A legnagyobb problémát a kommunális hulladékok polimer vagy műanyag tartalma jelenti. Kémiai értelemben hulladékkezelés hatékonysága annál nagyobb, minél kisebb mértékben változtatjuk meg a kémiai kötéseket. Ezek alapján a polimerek reciklálása/újrahasznosítása jelentené a megoldást, de a megvalósításnak komoly gátja a szükséges szelektálás megvalósíthatatlansága. A deponálás mellett égetés és biológiai lebontás jöhet szóba. Mivel a polipropilén második legnagyobb mennyiségben használt élelmiszeripari csomagolóanyag, így hulladékának mennyiségének csökkentése komoly problémákat vett fel. Biodegradábilis polipropilének kifejlesztése nem történt meg, a molekulaszerkezet instabilitásából adódóan, annak ellenére, hogy rokon poliolefinből, polietilénből számos kereskedelmi forgalomban kapható termék létezik. Összegyűjtött adatokat felhasználva bemutatjuk, miért lenne fontos biodegradábilis polipropilén termék kifejlesztése és általunk meghatároztuk, milyen bázis paramétereknek kell a kifejlesztendő polipropilén terméknek megfelelnie. Kulcsszavak: polipropilén, polietilén, hulladékkezelés, újrahasznosítás, biodegradáció. As polymers gained widespread use, the wastes of polymeric compounds have also greatly increased. Since recycling in the polymer industry has been introduced and applied for a long time the area of concern is communal waste. Thermodynamically the most efficient waste treatment is where the least number of chemical bonds are converted, but as long as efficient and exact separation of polymers in municipal wastes is not solved, direct recycling of these type of refuse is problematic. Besides landfills combustion methods are also used as they provide needed thermal energy. Another alternative is the production of biodegradable products as they are removed from the landfills and can stil produce combustible gases. Since polypropylene products are the second largest family of packaging materials, the reduction of polypropylene wastes is a key problem. Until now commercially available biodegradable polypropylene compositions have not been developed as unlike polyethylene (which have such commercial products) is highlyl. During this work we lay the foundations to justify the need for such biodegradable compositions and also started to collect baseline data. Keywords: polypropylene, polyethylene, waste management, recycling, biodegradation.

Szivós Tamás–Szabó Tamás

394

Bevezetés A műanyagok gyártásakor az alapanyagként kőolajat használnak fel. A világ kőolaj termelésének ez kb. 7-8%-át teszi ki. A műanyagipar a II. világháború után indult rendkívül nagy fejlődésnek. A háborútól egészen napjainkig gyártásnövekedés és kapacitásbővítés folyik. A műanyag termékek fogyasztása a fogyasztói társadalom igényeihez igazodik. A háború után bizonyos termékek helyettesítésére használták és az 50-es évek közepétől, illetve végén jelentkező „fogyasztási láz”-nak is köszönhető az elterjedése és mind a mai napig is tart. A műanyag termelésének és felhasználási területeinek bővülése exponenciálisan vagy azt meghaladóan történt. A mai háztartási hulladékok össztömegének 10-15%-t műanyagok teszik ki. Nagy hányada valamilyen csomagolóanyag. A műanyagok fő jellemzője, hogy igen lassan bomlanak el. A környezetvédelmi szempontokat tekintve előnyös lenne a használt műanyagok másodlagos nyersanyagként felhasználni. 1. Hulladékkezelési módok 1.1. Hulladék égetése Az 1. táblázatban található egyes anyagok égéshője és fűtőértéke alapján jól látható, hogy a műanyagok égéshője gyakorlatilag megegyezik a kőolaj égéshőjével, ezért az egyik megoldás az elégetése, ezáltali energiatermelés, mint például égetőművekben, kohókban, cementgyárakban. [1,2] Valószínűleg azért magasabb a PVC fűtőértéke, mint az égéshője, mert a víz - HCl reakció (oldódás) erősen exoterm folyamat. Anyag Kőolaj Régi pécsi fekete kőszén Nyers lignit Barnaszén Polipropilén (PP) Polietilén (PE) Polivinilklorid (PVC)

Égéshője (kJ/kg) 45 000 28 000 11 000 18 500 46 500 46 300 17 500

Fűtőérték (kJ/kg) 44 000 27 000 9 500 17 000 41 000 40 500 19 200

1. táblázat. Anyagok égési paraméterei [3, 4, 5] Sajnos égetés során főként égetőművekből kikerülő égéstermékek károsíthatják az atmoszférát, ezáltal növelve az üvegházhatást. Az égetés során a hulladékból különböző szerves anyagokból gőzök és égésgázok keletkeznek, amelyek füstgázként távoznak a rendszerből. A szervetlen anyagokból pernye, és ez salakként visszamarad a rendszerben. Az égetés során nehézfémek és mérgező anyagok kerülhetnek a környezetbe, ezért elég költséges szűrő berendezéseket alkalmaznak, melyek tönkremenetelekor problémás azok mentesítése, így legtöbbször hulladéklerakókba kerülnek elhelyezésre. [6]

Biodegradábilis polipropilén termékek létjogosultságának értékelése…

395

Az égetés előnyei: [6] • • •

Kis hulladéktárolási helyigény A keletkezet hőenergia energetikai szempontból hasznosítható Egészségügyi kockázatok csökkenthetőek (fertőzések, patkányok elszaporodása)

Az égetés hátrányai: [6] • • •

Másodlagos felhasználásként a környezet rendkívüli megterhelése (pl. légszennyezés, pernye és salakképződés), üvegházhatás Beruházási és üzemeltetés költségei magasabbak, mint a hagyományos eljárásoknál (pl. deponálás, biogáz előállítás) Ökológiai szempontból nincs megfelelő körforgás

1.2. Újrahasznosítás Második megoldás valamilyen újrahasznosítás. Mivel, minél több eredeti kémiai kötést tartunk meg az anyagban, kémiailag annál hatékonyabb az újrahasznosítás, ezért a leghatékonyabb eljárás a reciklálás, és az energiatermelés a legkevésbé hatékony. A betétdíjas üdítőitalos üvegeket kb. átlagosan 40-60 alkalommal mossák újra, majd beolvasztásra kerülnek. A PET palackok esetében ez kb. 8-10 alkalmat jelent. Ez utóbbi azonban eléggé visszaszorult az eldobható csomagoló anyagokkal szemben. Ez legfőképpen magas szállítási költségekkel magyarázható. A háztartási leselejtezett elektronikai cikkek begyűjtéséről az EU tagállamaiban jogszabályok rendelkeznek. Magyarországon kereskedelmi üzleteken keresztül, valamint hulladékgyűjtő udvarokon történik a begyűjtés. Különböző fémek (pl. arany, ezüst, réz, vas, alumínium) és környezet számára rendkívül káros nehézfémek (pl. ólom, kadmium) kinyerése és hasznosítása, valamint a műanyag alkatrészek megfelelő újrahasznosítása a cél. Jelenleg, még elég kezdeti stádiumban van a megfelelő újrahasznosítás. A szelektív gyűjtéskor és az azt követő válogatási eljárások nem tökéletesek, mivel gyakran még a csomagoláson feltüntetett csomagolóanyag típusra vonatkozó jelzés sem az, ami az anyag, ez a gyártó felelőtlensége. A műanyagok esetén feldolgozási összeférhetetlenség alakul ki (pl. PET palack és a PE kupak esetén) [6]. 1.3. Komposztálás Komposztáláskor egy irányított biológiai folyamatról beszélhetünk, mely során megfelelő oxigén és mikroorganizmusok jelenlétében a szerves anyagot tartalmazó hulladék bomlasztható. Komposztáláshoz legtöbb esetben növényi hulladékot, élelmiszer maradékot szoktak alkalmazni. Előnye, hogy jó talajjavító anyag kapható, mely ökológiai szempontból is rendkívül kedvező feltételeket hoz létre [6].

396


1.4. Biogáz előállítása és felhasználása 1.4.1. Biogáz előállítása Biogáz előállítására számos technológia létezik. Oxigénmentes környezetben mikrobiológia úton két fő fázisra bontható folyamatok zajlanak le. Az első a savas erjedés – fermentáció, mely során a (pl. fehérjék és zsírok) feltárása és egyszerűbb anyagokra bontása történik. Második fázisként acetogén baktériumok, metanogén baktériumokkal szimbiózisban gázt termelnek. Azt lehet mondani, hogy körülbelül a biogáz 45-70% metán (CH4), 30-55% szén-dioxidot (CO2) és egyéb gázokat (pl. nitrogén (N2), hidrogént (H2), kénhidrogént (H2S), ammóniát (NH4), maradványgázokat (pl. metil-merkaptánt)) tartalmazhat [6, 7, 8]. 1.4.2. Biogáz felhasználása Biogázt legtöbb esetben villamos energia ellátásban alkalmazzák, ekkor biogáz üzemű motorokat alkalmaznak a villamos áram előállítására. Biogáz másik felhasználási területe kertészetekben, lakások, intézmények fűtése. De már ipari folyamatok során is elkezdték alkalmazni. Fűtéshez, biogáz üzemű kazánokat alkalmazhatnak [6, 7, 8]. 1.4.3. Biogáz az Európai Unióban és Ázsiában 2006-ban 62200GWh energia elállítása történt biogázból. Ebbe beletartozik a szennyvíztelepi biogáz, depóniagáz, egyéb szerves anyagból rendszerint mezőgazdasági hulladékból előállított biogáz. Az EU területén jelenleg kevés a biogázt előállító üzem. Németország 36% és Nagy Britannia 32%-val a legnagyobb biogáz előállítónak számít az EU-ban. Jellemzően Németországban valamilyen mezőgazdasági hulladékból állítják elő, míg Nagy Britanniában depóniagáz a jellemző előállítási mód. Az Európai Unióban vegyipari melléktermékeken kívül bármilyen szerves anyagtartalmú hulladékot (pl. növényi, élelmiszeripari hulladékot és állati trágya és szennyvíziszapot) hasznosítanak. Ázsiában jellemzően állati trágyából kerül előállításra. Az állati trágyák, illetve egyéb szerves hulladék felhasználása fontos szempont, mivel ezáltal is csökkenthető az üvegházhatású gázok elsősorban a metán kibocsátása, illetve üledékes termékként műtrágya keletkezik [6, 7, 8]. 1.5. Hulladékmentes technológiák megelőzést szolgálva Új létesítmények esetén döntő jelentőségű milyen hulladékkezelési technológiát alkalmaznak. Fontos szempont a hulladékmentes vagy hulladék-szegény technológia alkalmazása. Hulladékmentes technológia alkalmazásakor több követelménynek is meg kell felelni. Az egyik ilyen, hogy kis víz és levegőigényű legyen, másik pedig, hogy zárt ciklusúnak kell lennie a rendszernek. A termelési folyamat során semmilyen halmazállapotú veszélyes, illetve szennyező hulladék nem keletkezhet. Ha keletkezik melléktermék is, akkor ezt a zárt folyamat során hasznosítják. A legjobb elérhető technológia (Best Available Technology (BAT)) olyan műszakilag és környezetvédelem


397

szempontjából elfogadható környezetvédelmi technológiákat jelenti, amely a gazdaságilag is megengedhető nagy hatékonyságú technológiát jelenti. Jelenleg ez a technológia kezd elterjedni köszönhetően EU-s pályázati támogatásoknak [9, 10]. 2. Polietilén és Polipropilén bemutatása, lebomló polimerek osztályozása 2.1. Polietilén és polipropilén rövid bemutatása Polietilén (PE) ma legszélesebb körben használt műanyagok egyike, a leggyakoribb felhasználási területe pl. a műanyag bevásárló szatyrok. Éves szinten mintegy 80 millió tonna a kerül felhasználásra. Polipropilén (PP) a harmadik legszélesebb körben használt műanyag, a felhasználási terület pl. laboratóriumi eszközök, élelmiszeripari tárolóedények (joghurtos pohár, margarinos doboz), csomagolófóliák és szállítóeszközök, műanyag alkatrészek, írószerek, textilipar. Kioldható káros anyagokat nem tartalmaz. Kicsi a víz és oxigén áteresztő képessége. A PP alkalmazásának nagy hátránya, hogy gyártás és felhasználás során degradálódik. Degradáció bekövetkezhet UV fény hatására is. A degradáció során lánctöredezési folyamat indul el, ami akkor okoz főként gondot, ha kültéri használatra szánják a terméket. Ebben az esetben valamilyen UV visszaverő/elnyelő adalékanyagot érdemes használni. Magas hőmérsékleten a gyártás során pl. extruzió, fröccsöntés, is oxidálódhat, ennek megakadályozására valamilyen antioxidánst szoktak alkalmazni. 2.2. Biológiailag lebomló polietilén csomagolószatyrok A biológiailag lebomló PE műanyag csomagolószatyrok oxo-biodegradációs folyamat során oxigén, UV fény és a kis mennyiségben hozzáadott változó oxidációs állapotú fémek (pl. kobalt, mangán, vas) hatására bomlanak le. Néhány hónap alatt a csomagolóanyag bomlásnak indul, melyet a mikroorganizmusok, és gombák számára kedvező táplálékot és táptalajt jelent. Egyesült Államokban vizsgált egy zacskó típus esetén azt tapasztalták, hogy a hőmérséklet és a páratartalom is befolyásolja lebomlás sebességét. Hűvös, hideg időben lassul a folyamat sebessége, illetve párás környezetben lelassul, szinte megáll. Svédországban megvizsgálták a mangán tartalmú PE csomagoló anyagokat, és a tapasztalatok szerint pl. komposztba történő elhelyezéskor a bomlási folyamat megáll, vélhetően mikroorganizmusok által termelt gázok miatt [11]. Magyarországon védjeggyel jelzik a környezetbarát csomagoló anyagokat [12].

1. ábra. Magyarországi környezetbarát csomagolás védjegy [12]


398

2.3. Lebomló polimerek osztályozása A lebomló polimerek több féle osztályozása kerül bemutatásra alábbiakban. Egyik osztályozás szerint három főcsoportot különböztetünk meg [13]: • Bioszintetikus polimerek (poliszacharidok pl. keményítő, cellulóz), természetes anyagok • Természetes eredetű anyagokból polimerkémiai úton való szintetizálással (Biopoliészterek pl. politejsav) • Biológiailag lebomló kőolaj alapú műanyagokból kopolimerizációval előállított (pl. Polikaprolakton [PCL] politejsavval [PLA]) Másik osztályozás, melyet Averous és Boquillon szerzők csoportosítottak: Négy főcsoportot különböztetünk meg [14]: • •

Valamilyen petrolkémia termékből előállított termékek (pl. Polikaprolakton (PCL) ) Megújuló erőforrásból előállított o Biomasszából közvetlenül (poliszacharid pl. keményítő) o Mikroorganizmussal (pl.Polihidroxibutirát (PHB)) o Biotechnológia úton (pl. Politejsav (PLA))

Az biomasszából készült csoportot egy másik osztályozás szerint agro-polimereknek (pl. cellulóz), míg a többi csoportot lebomló poliészterekenek (pl. PHB, PLA, PCL) nevezik [14]. 3. Magyarországi telepelülési szilárd hulladék összetétele A 2. táblázatban látható a Magyarországon található települési szilárd hulladék összetétele 1980-as évektől 2005-ös évig. A táblázatból egyértelműen jól látható a műanyag hulladékok növekedése, és amely igazán 1998-s évektől szinte ugrásszerűen megnőtt az elmúlt 20 évhez képest [15, 16].

Év 1980 1990 1998 2002 2005

Papír 16,5 19,6 18,3 17 14,5

Textil 5,5 6,8 6,4 4 3,1

Műanyag 4,5 4,6 9,3 11 12,1

Üveg 4 5,3 4,7 4 3,6

Fém 4,5 6 3,9 3 3,7

Bomló szerves 28,5 32,3 31,4 35 37,5

Egyéb szervetlen 36,5 25,4 22 27 25,5

2. táblázat. Magyarországon található települési szilárd hulladék összetétele százalékos megoszlásban anyagcsoportok szerint [15, 16]


399

4. Új EU-s hulladékkezelési irányelvek Új irányelvet fogadtak el az Európa Parlamentben, miszerint öt évvel az irányelv életbe lépése után, új hulladékgazdálkodási terveket és hulladék keletkezésének megelőzését célzó programokat kell kidolgozni. A Bizottságnak 2014 végére meg kell határoznia a megelőzésre vonatkozó célokat, ill. 2020-ig pedig a hulladék-szétválasztására vonatkozó célkitűzéseket. Az EU területén évente 1,8 milliárd tonna hulladék keletkezik, mely fejenként 3,5 tonnát jelent. Kommunális hulladékból évente átlagosan fejenként 530 kg keletkezik. Jelentős eltérés tapasztalható régi és új tagországok között. Míg a régi tagállamoknál átlagosan 570kg/fő, addig az újonnan csatlakozottak között 300-350kg/fő ez a mennyiség. A tagállamoknak prioritásként kezelniük az ötlépcsős sorrendet és ettől való eltérés, csak indokkal lehetséges, ha például az adott hulladék típus élettartama ezt kifejezetten indokolja. [17] Ötlépcsős hulladékhierarchia [17]: • Megelőzés • Újrahasznosítás • Újrafeldolgozás • Helyreállító műveletek • Biztonságos és a környezetkímélő lerakás A 3. és 4. táblázatokban az Európai Unió egyes tagországainak kommunális hulladékainak mennyiségét mutatja személyekre vetítve kg-ban, valamint ezen hulladékok kezelésének %- s megoszlását. A táblázatokban jól látható, hogy 2008-2009 időszakban a deponált kommunális hulladékok EU-s átlaga csökken, és az újrahasznosított anyagok aránya növekszik. Az égetetésre használt anyagok felhasználása átlaga stagnál, míg 2009ben a komposztált anyagok esetében emelkedés volt tapasztalható. Az EU egyes tagországaiban jól látható, hogy még mai napig jelentős a deponálási eljárás pl. Bulgária ahol 2008-2009-ben semmilyen más kommunális hulladékkezelési eljárás sem valósult meg, ezzel szemben van olyan tagország ahol 0%-s deponálási eljárás pl. Németország. Jelenleg újrahasznosításban „élenjáró” tagországok pl. Németország, Belgium, de még itt is mindig jelentős a égetéses hulladékkezelés [18].

EU27 Belgium

Kommunális hulladék keletkezése kg/fő 513 491

Kommunális hulladék kezelése, % Deponált

Égetett

Újrahasznosított

Komposztált

38 5

20 35

24 36

18 24

3. táblázat Kommunális hulladék mennyisége és kezelése EU tagországaiban 2009-ben [18] Az EU27, Dánia, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Hollandia, Románia, Portugália és az Egyesült Királyság adatai becsült adatok. A „0” jelentése: kevesebb, mint 0,5%; a „-” jelentése: 0 %


400

Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Kir.

Kommunális hulladék keletkezése, kg/fő 316 833 587 346 742 478 547 536 541 778 333 360 707 430 647 616 591 316 488 396 449 339 481 485 529


Égetett

Újrahasznosított

Komposztált

83 4 0 75 62 82 52 32 45 86 92 95 17 75 96 1 1 78 62 99 82 82 46 1 48

12 48 34 0 3 9 34 12 0 36 10 39 29 1 19 1 10 18 49 11

2 34 48 14 32 17 15 18 11 14 7 3 27 13 4 32 30 14 8 1 34 2 24 36 26

2 14 18 11 4 2 24 16 32 0 1 20 2 28 40 7 12 0 2 6 12 14 14

3. táblázat folytatása [18]

Deponált

Égetett

Újrahasznosított

Komposztált

EU27

Kommunális hulladék keletkezése, kg/fő 524

Kommunális hulladék kezelése, %

40

20

23

17

Belgium

493

5

36

35

25

4. táblázat. Kommunális hulladék mennyisége és kezelése EU tagországaiban 2008-ban [18] Az EU27, Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália és az Egyesült Királyság adatai becsült adatok


Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Kir.

Kommunális hulladék keletkezése, kg/fő 467 306 802 581 515 733 453 575 543 561 770 331 407 701 453 696 622 601 320 477 477 459 328 522 515 565

401


Égetett

Újrahasznosított

Komposztált

100 83 4 1 75 62 77 57 36 44 87 93 96 19 74 97 1 3 87 65 99 66 83 50 3 55

0 13 54 35 0 3 0 9 32 11 0 0 0 36 9 0 39 27 1 19 0 1 10 17 49 10

0 2 24 48 18 32 21 14 18 11 13 6 3 25 15 3 32 29 9 9 1 31 3 25 35 23

0 2 18 17 8 3 2 20 15 34 0 1 1 20 2 0 27 40 4 8 0 2 5 8 13 12

4. táblázat folytatása [18] 5. Következtetések A műanyagok újrahasznosítása kommunális hulladékból mai napig nem igazán megoldott minden polimerre, statisztikai adatok alapján a polipropilénnel kiemelten kell foglalkozni. A biológiailag lebomló PE csomagolószatyor vizsgálatát azért végezzük el, hogy a gyártó által megadott adatok (pl. idő) az általunk használt eszközökkel hogyan reprodukálhatóak. Ezeket PP csomagolóanyagok biológia lebonthatóságának fejlesztésében


402

bázisadatként felhasználhassuk. Az elvégzett kísérletek során 400W teljesítményű UV fényforrással meghatározott ideig világítottuk meg két, a kereskedelemben kapható biodegradábilisként forgalmazott műanyag csomagoló fóliát. A gyártó 6-12 hónap lebomlási időt garantál termékeire. A vizsgált fóliák gyártási idejét, és előéletét nem ismertük. Az elvégzett vizsgálatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 24 órás folyamatos UV besugárzás elég ahhoz, hogy a két csomagoló fólia fotooxidatíve lebomoljon. Ebből következően PP csomagoló anyagok esetén is ezt kell tekinteni kiindulási állapotnak. A kutató munkánkat ilyen biodegradálható PP termékek kifejlesztésével kívánjuk folytatni. A pontosabb bomlási adatok meghatározásához további kísérleteket tervezünk. Köszönetnyilvánítás A kutatást a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 projekt támogatásával folytatjuk.

Irodalom [1] [2]

[3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18]

Iván Béla: Polimerek, mint a jövő másodlagos alapanyagai Magyar Kémiai Folyóirat 112: (4) pp. 2006, 157-160. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológia Főosztály Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja, A települési szilárd hulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei, Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 4. Budapest, 2002. július Quattroplast Műanyagipari Szemle, Műanyag hulladék: elégetni vagy újrafeldolgozni? 6 sz. 2004. Varga Viktória: Újrafeldolgozás, lebontás vagy deponálás? A műanyag hulladék jövője, Műszaki Információ Környezetvédelem, 7-8 sz., 2006. 93-108. DDKKK Innovációs Nonprofit Zrt., Elektromos energia előállítása, hőerőművek Energetikai fenntarthatóság 8. rész. Pécs, 2007. 02. Kanizsai TISZK Csibecsőr program, http://www.csibecsor.hu, utoljára elérve 2012.04.24. Magyar Biogáz Egyesület, http://www.biogas.hu, utoljára elérve 2012.04.24. Observ’ER Megújuló energiákat megfigyelő nonprofit közhasznú társulás, http://www.energies-renouvelables.org/, utoljára elérve 2012.04.24. EIONET Európai Témaközpont a fenntartható fogyasztásról és termelésről: http://scp.eionet.europa.eu/definitions/bat, utoljára elérve 2012.04.24. EU Pályázati Portál, http,//eupalyazatiportal.hu, utoljára elérve 2012.04.24. Európai műanyaghulladék-hasznosító ágazatot képviselő szervezet European Plastics Recyclers, www.europeanplastics.eu, utoljára elérve 2012.02.02. Poly-Pack Kiskunhalas Kft., http://www.poly-pack.hu, utoljára elérve 2012.04.24. Juhász Ákos: Műanyagok története, www.startplast.hu, utoljára elérve 2012.02.02. Averous L.: Biodegradable multiphase system based on plasticized starch, A review, Journal of Macromolecular Science, 44. sz., 2004. 231-274. OECD Környezeti adattár 1999, Szabó E., Pomázi I.,Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest, 2001. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Hulladékgazdálkodási terv Budapest, 2002, 2006. Európa Parlament Sajtószolgálat, Hulladékgazdálkodási irányelv: kötelező újrahasznosítás és újrafeldolgozás 2020-ig, http://www.europarl.europa.eu, 2012.04.23. Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat), http://epp.eurostat.ec.europa.eu, utoljára elérve 2012.02.02.

SZIVÓS TAMÁS, SZABÓ TAMÁS Miskolci Egyetem, Polimermérnöki Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

Recommend Documents