SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009.

SZIGETHALOM Integrált Városfejlesztési Stratégia

115


Szigethalom Város IVS Készült: 2009.12.17. Szigethalom Város Önkormányzata megbízásából Megbízó képviselője: Fáki László Polgármester Ellenjegyezte: Ágics Viktória

Készítették

Szigethalom Város Önkormányzatának részvételével

REORG-Fejlesztési Zrt. részvételével

Csiszérné Halász Ildikó (Városfejlesztő Kft.)

Czebe Judit (szakértő; Tétényi Center Kft.)

Hevenyiné Danics Nikoletta (Önkormányzat, Műszaki Iroda)

Mezős Balázs (projektvezető)

Fáki László (Polgármester)

Weisz Imre (szakértő)

ASZT felülvizsgálatát végezte

Az IVS felülvizsgálatát végezte

Kis Tibor

Pekár Zoltán (PestTerv Kft.)

Felhasznált adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal (KSH); Szigethalom Önkormányzata SZIGETHALOM Integrált Városfejlesztési Stratégia

116


Vezetői Összefoglaló Szigethalom városa 2008. március és május között készítette el Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (továbbiakban IVS), mely egy fejlesztési szemléletű, középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, melynek célja a területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városra vonatkozó fejlesztési célok meghatározása, és annak középtávon való érvényesítése. Az IVS kiváló alapot jelent a középtávon intenzíven fejlesztendő területek előkészítő, megvalósíthatósági tanulmány mélységű, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervét és a megvalósítás szervezeti feltételeit bemutató Akcióterületi Tervek kidolgozásához is, amelyek együttes feltételét jelentik a 2007-2013-as időszakra kidolgozott Közép-Magyarországi Operatív Program Integrált Városfejlesztési Akciók támogatása című prioritás keretében kiírt városrehabilitációs pályázaton való részvételnek. Az IVS felépítése a város szerepe a településhálózatban fejezetből indul, melyet a városi szintű helyzetelemzés követ, melyben a különböző szakpolitikai tulajdonságok és helyzetképek kerülnek bemutatásra. A 3. fejezetben a helyzetelemzésben feltárt városrészi különbségek meghatározásával a különböző identitású városrészek lehatárolása és részletes bemutatása történik. A fejezet végén kap szerepet a városi antiszegregációs terv helyzetelemző és problémás területek lehatároló fejezete. A 4.-ik fejezetben a város stratégiái kerülnek meghatározásra, melyek alapja az előző fejezetekben feltárt tulajdonságok. A stratégia egy időbeli, hierarchikusan felépített célrendszer, melynek csúcsán a meghatározott városi arculati szerepkör majd a különböző közép és rövidtávú célok kerülnek bemutatásra melyek egységesen, vertikálisan és horizontálisan is szinergiában vannak egymással. Az 5.-ik fejezet a tervezett 2007-2013 időszakra kidolgozott fejlesztési célok területi szintű lehatárolását szolgálja mely alapot jelent az akcióterületi tervek elkészítéséhez. Az előzőekben feltárt antiszegregációs helyzetelemzés szintén ebben a fejezetben kap stratégiai jellegű megoldási javaslatokat. A dokumentum utolsó fejezetében a stratégia megvalósíthatósága és terület illeszkedése kerül bemutatásra. Az IVS a városfejlesztés dinamikus dokumentuma, amely időről időre-felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy a város stratégiai döntései minden esetben kellően megalapozottak legyenek. A város 2009-ben felülvizsgáltatta és kibővítette a dokumentumot a 2009-es Városfejlesztési Kézikönyv új szempontrendszere alapján.


117


Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban 1.1. Országos és regionális szerepkör 1.2. Agglomerációs helyzetkép 1.3. Csepel-sziget 2. Helyzetelemzés 2.1. Szigethalom bemutatása

122-126 122 123 125 127-201 129 129 130 133 136

2.1.1. Alapinformációk Szigethalomról 2.1.2. Várostörténet (Az épített környezet kialakulása) 2.2. Városszerkezet 2.2.1. Főbb területegységek bemutatása 2.2.2. Város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek 2.2.3. Katonai térképek 2.3. Gazdaság 2.3.1. Szigethalom gazdasága, irányelvei 2.3.2. Lakosság gazdasági aktivitása 2.3.3. Vállalkozások Szigethalmon 2.3.4. Ágazati megoszlás 2.3.4.1. Mezőgazdaság 2.3.4.2. Ipar/építőipar 2.3.4.3. Kereskedelem 2.3.4.4. Turisztika- Vendéglátás és kultúra szerepe 2.3.5. Önkormányzati szerepvállalások 2.3.5.1. Támogatási formák 2.3.5.2. Kommunikáció 2.4. Társadalom – A társadalom alakulása 2.4.1. Demográfia 2.4.2. Foglalkoztatottság 2.4.3. Népességvándorlás 2.4.4. Ingázás 2.4.5. Iskolázottság 2.5. Települési környezet 2.5.1. Környezeti állapot bemutatása 2.5.1.1. Természetvédelem és tájvédelem, a települési környezet védelme 2.5.1.2. Épített környezet 2.5.2. Lakásállomány 2.5.2.1. Lakásállomány növekedése és tényezői 2.5.2.2. Lakásépítés módjai 2.5.2.3. Önkormányzat politikája 2.5.3. Hulladékgazdálkodás 2.5.3.1. Hulladékfeldolgozás 2.5.3.2. Elért eredmények 2.5.3.3. Fejlesztendő területek


118

137 138 140 140 140 141 145 145 146 146 147 149 149 150 151 151 153 155 156 157 158 158 159 161 163 164 166 168 168 168 170 171


2.5.4. Közlekedés

171 171

2.5.4.1. Szigethalom kapcsolatai 2.5.4.2. Tervezett nagyobb útfejlesztések 2.5.4.3. Egyéb infrastruktúra 2.5.5. A meglévő közműhálózat értékelése 2.6. Közszolgáltatások 2.6.1. Önkormányzat felépítése 2.6.1.1. Szervezeti felépítés 2.6.1.2. Létszám 2.6.1.3. Önkormányzati intézmények 2.6.2. Oktatás 2.6.2.1. Óvoda 2.6.2.2. Általános iskolák 2.6.2.3. Oktatáshoz tartozó szociális intézmények 2.6.2.4. Oktatási feladatok elérhetősége 2.6.2.5. Az oktatási rendszer fejlesztése 2.6.3. Egészségügy, szociális ellátás 2.6.3.1. Egészségház 2.6.3.2. Ápolási Intézet 2.6.3.3. Bölcsőde 2.6.3.4. Szociális alapszolgáltatások 2.6.4. Kultura/Sport/Szerveződések 2.6.4.1. Könyvtár 2.6.4.2. Kultúrház 2.6.4.3. EMESE Park / Turisztikai Központ 2.6.4.4. Sport 2.6.4.5. Civil szervezetek 2.6.5. Közszolgáltatások elérhetősége 2.6.6. Korábbi fejlesztések 2.7. SWOT analízis 3. Városrészek részletes elemzése 3.1. Városrészek felosztásának stratégiája 3.2. Gazdasági terület 3.2.1. A városrész bemutatása 3.2.2. SWOT analízis 3.2.3. Fotók a városrészről 3.3. Lakóterület 3.3.1. A városrész bemutatása 3.3.2. SWOT analízis 3.3.3. Fotók a városrészről 3.4. Intézményi terület 3.4.1. A városrész bemutatása 3.4.2. SWOT analízis 3.4.3. Fotók a városrészről


119

174 175 175 180 180 180 180 181 181 182 183 184 185 186 187 188 189 191 191 192 193 193 194 195 195 198 199 201 202-242 203 205 206 208 209 210 211 213 214 215 216 218 219


3.5. Turisztikai terület

220 222 223 222 223 223 225 225

3.5.1. A városrész bemutatása 3.5.2. SWOT analízis 3.5.3. Fotók a városrészről 3.6. Külterületek 3.61. A városrész bemutatása 3.7. Szegregációs lehatárolások 3.7.1. Szegregációs helyzetelemzés 3.7.1.1. Társadalmi, szociális helyzet 3.7.1.2. Lakáskörülmények bemutatása 3.7.1.3. Oktatás

228 231 233 237

3.7.2. Terület lehatárolások 3.7.2.1. A KSH által lehatárolt területek 3. tábla Általános iskolai közoktatás integráltsága 4. Stratégia 4.1. Célrendszer bemutatása 4.2. Hosszú távú (átfogó) célok 4.3. Középtávú (tematikus) célok és városrészi célok 4.3.1. Idegenforgalom és környezeti értékek fejlesztése 4.3.2. Közszolgáltatások 4.3.3. Gazdasági lehetőségek 4.4. Középtávú (városrészi) célok 4.5. Projekt célok 4.6. Monitoring 4.6.1. Monitoring feladatok szervezeti megvalósulása 4.6.2. A monitoring rendszer eljárásrendje 4.6.3. Indikátorok 5. Akcióterületek kijelölése 5.1. Beavatkozások – akcióterületek kijelölése 5.1.1 Városközponti akcióterület 5.1.1.1 Városközpont 5.1.1.2 Szent István park 5.1.1.3 A fejlesztések által létrejövő hatások 5.1.2 Turisztikai akcióterület 5.1.2.1. EMESE Park 5.1.2.2. Oktatási és Konferencia Központ 5.1.2.3. Sport Központ

242 243-255 244 244 246 246 247 247 249 250 251 251 251 252 256-289 257 258 258 262 263 264 266 267 268 270 270 271 271

5.2. Fenntarthatósági szempontok 5.2.1. Fenntartható környezeti fejlődés 5.3. A stratégia külső és belső összefüggései 5.3.1 A stratégia főbb külső összefüggései 5.3.1.1. Illeszkedés, összhang a területi fejlesztési


238

271

120


tervdokumentumokkal, településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel 5.3.1.2. Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang 5.3.1.3. A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang 5.3.1.4. Területi fejlesztési tervdokumentumok 5.3.1.5. A stratégia főbb belső összefüggései 5.4. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai 5.5. Antiszegregációs terv 5.5.1. Az akcióterületi beavatkozások hatásai 5.5.2. Az oktatási rendszer fejlesztése 5.5.3. Foglalkoztatás 5.5.4. Lakhatás 5.5.5. Intézkedési terv 6. A stratégia megvalósíthatósága 6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 6.3. Településközi koordináció 6.4. Ingatlangazdálkodási terv 6.4.1. Törzsvagyon 6.4.2. Akcióterületi vagyon hasznosítása 6.4.3. Fejlesztési, fenntarthatósági feltételek 6.5. A stratégia partnerségi kérdései


121

273

274 275 275 278 279 279 280 283 284 286 291-305 292 294 298 300 301 302 302 304

1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

1.1.

Országos és regionális szerepkör

1.2.

Agglomerációs helyzetkép

1.3.

Csepel Sziget

1.1.

Országos és regionális szerepkör

Országos Településfejlesztési Koncepció VÁTI 2005’

A fenti térképből kivehető, hogy Szigethalom mind a fejlesztési pólusokból, mind pedig a regionális tengelyekből kiesik, így országos és regionális jelentőségű szerepe nincs, ugyanakkor fontos Budapestet és az agglomerációt ellátó szerepének erősítése.


122


Versenyképes budapesti metropolisz-térség. (OTK részcélok) -

A központi szerephez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztések ösztönzése;

BKV elővárosi közlekedés Szigethalom mindennapi életében jelentős szereppel bír, amely a napi személyi forgalomban jelentős. A város közlekedési kapcsolatai jók, ugyanakkor a fővárosba való bejutás fejlesztését a környező településekkel együtt Szigethalom város is szorgalmazza. -

Nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erősítése;

A város Dunával való kapcsolatában jelenleg is meglévő jelentős, de még kiaknázatlan turisztikai potenciállal rendelkezik, amely fejlesztését a város szintén célul tűzte ki. A beruházások elsősorban a helyi igényeken alapulnak, de a térségben is jelentős idegenforgalmi helyszínné válhat úgy, hogy nem kíván konkurálni más Budapest közvetlen közelében folyó vagy tervezett turisztikai fejlesztéssel. -

Az élhető város megteremtése, mely a minőségi életet lehetővé tevő egészséges lakókörnyezet kialakításán, a pihenés és felüdülés tereinek bővítésén és minőségi fejlesztésén alapul.

A város alapvető célkitűzéseiben szerepel a térségi szintű turisztikai szerep megteremtése, melynek első üteme képen a város vezetése létrehozta turisztikai területét, mely az elmúlt években számos kulturális és szabadidős rendezvénynek adott otthont.

1.2.

Agglomerációs helyzetkép

A Budapesti Agglomeráció a 23 kerületből álló Budapest területéből, továbbá a Budapestet körülvevő Pest megye 78 településének területéből áll össze. Az agglomerációs gyűrűt tartalmazó, de annál lényegesen nagyobb Pest megye, tervezési-statisztikai szempontból 15 kistérségre oszlik fel, a hivatalos statisztika az övezetet is hat szektorra tagolva tartalmazza. A budapesti agglomeráció területén, 2007 elején közel 2,5 millióan éltek. A 2001. évi népszámláláshoz viszonyítva az agglomeráció népessége összességében alig változott, azonban az agglomeráció


123


központja és az övezet települései között ellentétes folyamatok zajlottak. Budapest lakosainak száma – a kilencvenes években kezdődött tendencia folytatásaként – tovább fogyott, miközben az agglomeráció lakosainak száma gyarapodott. A vizsgált időszakban Budapest valamennyi kerületében csökkent a lakosságszám, a csökkenés mértéke 8,6 és 0,9% között szóródott. A belső kerületek többségében a fővárosi átlagot meghaladó népességfogyás következett be, a külső kerületekben a csökkenés kisebb mértékű volt.

Az agglomerációs övezet lakosainak száma a 2001’ évi népszámlálás óta 12%-kal gyarapodott. A növekedés mértéke a városokban kisebb volt (9,7%), mint a községekben (16%). A Pest megyei statisztikák szerint az egyik legnagyobb számú népesség növekedés a déli, tehát a Csepel szigeti szektorban ment végbe. Ez a régió 25.000 fős népességnövekedéssel (KSH, 2007. január 1.) számolhatott az elmúlt években, míg az Északi szektorban ennek mindössze az egyharmada. Agglomerációs viszonylatban a déli szektor az egyik legsűrűbben lakott rész, Szigethalom pedig Budapest után a legsűrűbben lakott terület. A gyors népességnövekedéssel párhuzamosan szükségessé vált a város stratégiai fejlesztése. A városi környezet nem csak a szociális infrastruktúrát kívánja meg, de a megfelelő otthon környezet érdekében szociális, sport, vásárlási és rendezvényi terekre is szükség van. A már megvalósult és tervezett koncepciók a problémákhoz rendelten a továbbiakban kerülnek bemutatásra.

Budapesti agglomeráció Lakónépesség (millió)


Budapest 2,48

Agglomerációs övezet Pest Megye 1,86 0,62

1

124


Terület (km2) Népsűrűség (fő/km2)

2538 977

525 3544

2013 309

6,39 156

Lakosságszám, terület és népsűrűség a Budapesti Agglomerációban (1998, KSH)

1.3.

Csepel-sziget

A Csepel szigeti kistérség a Közép-Magyarországi régió déli részén, Ráckevei-Soroksári Duna-ág környékén elhelyezkedő településeket foglalja magába. A terület északi része a fővárosi agglomeráció része, de a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető. Az érintett települések a KSH által lehatárolt Ráckevei kistérség 20 települését, Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Dunaharaszti, Halásztelek, Szigethalom, Taksony, Tököl településeket és Csepelt, mint XXI. Fővárosi kerületet foglalják magukba. A sziget, - csak úgy, mint az agglomeráció minden szektora - alapvetően a növekvő fővárosnak biztosít nyugodt környezetet és a vállalkozásoknak lehetőséget. Az agglomerációs övezettől távolodva a térszerkezet lazább, kevésbé strukturált, a településhálózat ritkább, kisebb mértékben differenciált, és a térségszervező központoknak egy része már a szomszédos megyék területére esik. A főváros központi jellege meghatározza a gazdaság struktúráját, az innováció magterületeinek elhelyezkedését, a népesség területi megoszlását is, a megye népességének több mint fele az agglomerációs övezetben él.


125


A térség 659,76 km2-t foglal el Pest megye 6393,47 km2–es területéből, amely a megye területének 10,3%-a. a térség lakóinak száma 1990-ben 192 272 fő, 1998-ban 199 315 fő volt, jelenleg 1958 84 fő, amely a megye csaknem19%-a. A térség népsűrűsége 296,9 fő/ km2 , amely valamivel kevesebb, mint kétszerese a megye népsűrűségének (157,4 fő/ km2 ).


126

2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS

2.1.

2.2.

2.3.

Szigethalom bemutatása 2.1.1.

Alapinformációk Szigethalomról

2.1.2.

Várostörténet (Az épített környezet kialakulása)

Városszerkezet 2.2.1.

Főbb területegységek bemutatása

2.2.2.

Város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek

2.2.3.

Katonai térképek

Gazdaság 2.3.1.

Szigethalom gazdasága, irányelvei

2.3.2.

Lakosság gazdasági aktivitása

2.3.3.

Vállalkozások Szigethalmon

2.3.4.

Ágazati megoszlás

2.3.5.

2.4.

2.5.

2.3.4.1.

Mezőgazdaság

2.3.4.2.

Ipar/építőipar

2.3.4.3.

Kereskedelem

2.3.4.4.

Turisztika- Vendéglátás

Önkormányzati szerepvállalások 2.3.5.1.

Támogatási formák

2.3.5.2.

Kommunikáció

Társadalom – A társadalom alakulása 2.4.1.

Demográfia

2.4.2.

Foglalkoztatottság

2.4.3.

Népességvándorlás

2.4.4.

Ingázás

2.4.5.

Iskolázottság

Települési környezet 2.5.1.

2.5.2.

2.5.3.

Környezeti állapot bemutatása 2.5.1.1.

Természetvédelem és tájvédelem, a települési környezet védelme

2.5.1.2.

Épített környezet

Lakásállomány 2.5.2.1.

Lakásállomány növekedése és tényezői

2.5.2.2.

Lakásépítés módjai

2.5.2.3.

Önkormányzat politikája

Hulladékgazdálkodás


127


2.5.4.

2.5.5. 2.6.

Hulladékfeldolgozás

2.5.3.2.

Elért eredmények

2.5.3.3.

Fejlesztendő területek

Közlekedés 2.5.4.1.

Szigethalom kapcsolatai

2.5.4.2.

Tervezett nagyobb útfejlesztések

2.5.4.3.

Egyéb infrastruktúra

A meglévő közműhálózat értékelése

Közszolgáltatások 2.6.1.

2.6.2.

2.6.3.

2.6.4.

2.7.

2.5.3.1.

Önkormányzat felépítése 2.6.1.1.

Szervezeti felépítés

2.6.1.2.

Létszám

2.6.1.3.

Önkormányzati intézmények

Oktatás 2.6.2.1.

Óvoda

2.6.2.2.

Általános iskolák

2.6.2.3.

Oktatáshoz tartozó szociális intézmények

2.6.2.4.

Oktatási feladatok elérhetősége

2.6.2.5.

Az oktatási rendszer fejlesztése

Egészségügy, szociális ellátás 2.6.3.1.

Egészségház

2.6.3.2.

Ápolási Intézet

2.6.3.3.

Bölcsőde

2.6.3.4.

Szociális alapszolgáltatások

Kultúra/Sport/Szerveződések 2.6.4.1.

Könyvtár

2.6.4.2.

Kultúrház

2.6.4.3.

EMESE Park / Turisztikai Központ

2.6.4.4.

Sport

2.6.4.5.

Civil szervezetek

2.6.5.

Közszolgáltatások elérhetősége

2.6.6.

Korábbi fejlesztések

SWOT analízis


128


2.1.

Szigethalom bemutatása

2.1.1.

Alapinformációk Szigethalomról

Szigethalom városa a Csepel-sziget (Csepeli-sík) földrajzi kistáj északi részén, Pest megyében, a Budapesti Agglomeráció Déli szektorában, Dunavarsány, Tököl és Szigetszentmiklós között a Ráckevei (Soroksári)-Duna (RSD) partján található, - az utóbbi kettővel tulajdonképpen összenőtt -. Szigethalom Budapest-Csepelről autóbusszal félóra alatt, a Budapest-Ráckevei HÉV-vel a Közvágóhídtól, negyven perc alatt elérhető. Az Alfölddel és az 51-es úttal a Taksonyi-híd köti össze. A HÉV, a Volán-buszok és (az 1995-ig) a fővárossal összeköttetést biztosító BKV-járatok találkozási pontja itt volt, és megváltozott formában ma is itt található. Szigethalom területén (9,12 km2, ebből 5,13 km2 belterület) a lakosság az 1990. évi 9.795 főről 2002.re 13.193 főre, növekedett, azaz a növekedés 33%-os volt, 2008-re 16 401 főt regisztráltak tehát 24%os gyarapodással lehet számolni. A lakosságszám-növekedés főleg az utóbbi években volt jelentős az ideköltözéseknek köszönhetően (1995-ig csak ezer fővel nőtt a lakosságszám); akik főleg fiatal, gyermekes családok voltak, de számottevő a volt üdülőházak lakóházzá való átminősítése és az odaköltözés is. A lakosság 2/3-a munkaképes korú, a regisztrált munkanélküliség 3%-körül mozog.

Szigethalom a csepeli sziget egyik legkeresettebb városa a Budapestről kiköltöző lakosok számára. Lakossága évente 7-800 fővel gyarapszik, így az önkormányzat elsőszámú törekvései a minőségi lakókörnyezet megteremtése. Szigethalom talán az egyik otthonként jellemezhető város, hiszen lakói


129


legnagyobb része ingázik. Ez következik a város otthonos elhelyezkedéséből és hangulatából, másrészt pedig a megfelelő szolgáltatások és munkahelyek hiányából, melyek napközbeni elvándorlásra kényszerítik a lakókat. A város alapvető céljai Budapest és a sziget lakóinak kiszolgálása és otthon teremtése, mely funkciót a jövőben színesíteni kíván. A vezetés számára nyilvánvaló, hogy a város, illetve az agglomeráció alapvető szerepe a főváros „kiszolgálása”, de a gazdaság fejlesztésének lehetősége elkerülhetetlen és alapvető cél. Szigethalom számára ez leginkább a turizmus területén elképzelhető. A város jelenlegi fő útvonala a Mű út melyen a térség jelentős forgalma bonyolódik le. A tervezett gerinc út ezt az utat jelentősen ki fogja váltani és a várost ezzel mentesíti az átmenő teherforgalomtól. A csepeli gerinc út I. Szigethalomig terjedő szakasza várhatóan 2012-ben kerül átadásra. 2.1.2.

Várostörténet (Az épített környezet kialakulása)

A település önálló léte 1950-ben kezdődött. A város területéről több régészeti lelet került elő. A Taksonyi-hídhoz vezető úton és környékén az építkezéskor, rézkori sírokban agyagedényeket találtak. A szigeten ez a rész lakott volt, mintegy 3.500 éve, a bronzkorban is. A Duna-parti leletek mellett a településen, 1983ban, egy családi ház építése során, előkerült mellékletekkel egy bronzkori csontvázas sír. A mintegy tíz darabos edényleletben több tál, füles bögre, fazék volt, az edények a nagyrévi kultúrához tartozó jegyeket mutattak. A hídhoz vezető aszfaltút építésekor II. századi szarmata telep maradványait figyeltek meg, írtak le. A tagosítás után, a XIX. század végére, a határban található földterületek birtokviszonyai megváltoztak. Az első parcellázások a HÉV szigethalmi megállóhelyének környékén, a Kis-Duna felé eső területen történtek, a századforduló tájékán. Az első házak itt és a Duna-parton

épültek.

A

település

elnevezése

az

első

parcellázásoktól kezdve, a következőképp alakult: Szilágyi-telep, Horthy-liget

(Horthy

Miklós

budapesti

bevonulásának

10.

évfordulója alkalmából), Szilágyi-telep (Dózsa-liget), 1950. március 1.-gyel Szilágyi-telep nagyközség, 1951. január 1-jétől Szigethalom.


130


A terület a közigazgatás-, a közegészségügy-, a közellátás- és a közoktatás területén Tökölhöz tartozott. A gyarapodást a szőlőkultúra fejlődése, ezen kívül a parcellázások folytán, a betelepülések okozták. Szilágyi-telepen 1908-ban 10 család élt. Ekkor már volt megállója a századfordulón átadott HÉV-nek. A belügyminiszter 1899-ben engedélyezte

a

Tököl-Szilágyi-telepi

egyesület alapszabályát, amelyet 1909ben módosítottak. E szabályzat jelzi, hogy a területen bár nem volt az állandó lakók száma jelentős ebben az időben mégis már olyan érdekeltsége volt e vidéknek, amelyet egyesületi formában kívántak kifejezni, a területhez kötődők. A csőszházban, a József Attila utcai iskolaépület

helyén,

Bruszt

Alajos

kezdte meg az oktatást, 16 tanulóval. A nevelői lakással egybeépített állami iskola 1917-ben kezdte meg működését. Első kinevezett igazgatója Erdődi Mihály volt. Ugyanebben az évben jelölték ki a temetőt is, 1.600 négyszögöl területen. Itt emeltek 1922-ben emlékoszlopot a világháborúban elesett 9 katonának. A reformátusok 1931-ben, a katolikusok pedig 1933-ban építették fel templomaikat. Ebben az időszakban készült a bekötő műút is. A postaügynökséget 1934-ben postahivatallá alakították. Az első világháború után a terület fejlődése a környéken működő ipari üzemek hatására, felgyorsult, a Tökölhöz tartozó külterületen élők száma folyamatosan gyarapodott. A fővárosi munkalehetőség mellett a helyi nagy építkezések szintén kedveztek a népességszám növekedésének. 1940-1942 között építették a Dunai Repülőgépgyárat, 1940-ben épült a tököli repülőtér, a gyártelepi állomás és a Csepel-Horthy-liget közötti műút. 1942-ben Vohányi Géza igazgatása alatt az iskola önállósult, három tanteremmel és kilenc nevelővel bővült. A települést 1944. március 19-én a német katonaság elfoglalta. Ekkor volt a gyár és a falu első bombázása, amely mintegy 2.000 áldozatot követelt. Ebben az időben vált szállóigévé a gyárban dolgozó munkaszolgálatosok között: „Horthy-liget – Pokolsziget”. A Dunai Repülőgépgyárhoz, csak november 29-én érkeztek a szovjet csapatok. A front elvonulásával megkezdődött a helyreállítás, SZIGETHALOM Integrált Városfejlesztési Stratégia

131


amelynek eredményeképpen a Dunai Repülőgépgyár az újjáépítés után, 1949-ben, Csepel Autógyár néven kezdte meg működését. Az ipari termelés felfutása eredményezte, hogy munkalehetőség reményében egyre többen költöztek e vidékre. A biztos megélhetés vágya és az olcsó telekárak 1ehetővé tették, hogy a családok kövessék a munkavállalókat, új egzisztenciát teremtsenek maguknak. Ez ugrásszerű népességszám növekedést hozott. A Tökölhöz tartozó Szilágyi-telep (ezen a néven) 1950-ben önálló lett. Az új községben szükségessé vált a középületek és az ellátás biztosítása. Az orvosi rendelőt 1954ben adták át. A budapesti agglomeráció jellemzői, a kezdetektől folyamatosan fellelhetők voltak a községben. A Csepel Autógyár közelsége, a Pestvidéki Gépgyár munkalehetőségei, nem kedveztek a szövetkezeti tevékenységnek. Szigethalmon az ötvenes évek elején „Vidám Élet” néven alakult termelőszövetkezet, de működése rövid életű volt. Az új általános iskolai épületet (7 tanteremmel és 3 szobás igazgatói lakással) 1956 szeptemberében adták át. Ekkor már működött óvoda a faluban. Az 1960-as népszámláláskor, 2.832 fő élt itt. A külterületi lakott helyek száma ekkor 6, ahol 993 személyt írtak össze, a község lakóinak mintegy egyharmadát. 1960-ban a községbe rendőrségi körzeti megbízottat helyeztek, rendőrirodát építettek, s postaépülettel is gyarapodott a falu. Társadalmi munkában orvosi lakás készült, hogy megtelepedjen az orvos a faluban. A hatvanas években befejeződött a településen a villanyhálózat kiépítése. A falu népessége 1970-ben 6.016 fő volt, ami a tíz évvel korábbinak több mint a kétszerese. A hetvenes évek elején indították meg az autóbusz-közlekedést a falu területén, a nagy távolságok miatt. Erre az időszakra esett a Pilisi Parkerdő-gazdasággal történt csere, amelynek eredményeképpen, az egybefüggő üdülőövezetet, a Duna partján alakíthatta ki a község. Új épülettel gyarapodott az általános iskola is. Az évtized végére elkészült a Szabadkai utcai új óvoda, amely megoldotta az óvodás korú gyerekek elhelyezését. Az 1980-as év statisztikai adatai szerint, a lakosság száma 9.131 fő, amely a tíz évvel korábbinál ötven százalékkal több. Ezt a hatalmas népességszám-növekedés, a terület fejlesztésével képtelenség volt követni. Az óvoda után ismét szükségessé vált iskola építése. Erre a helybelieknek 1985-ig kellett várni, amikor Marlyn-telepen átadták a második általános iskolát, amely a Gróf Széchenyi István nevet vette fel. A Csepel Autógyár privatizációja során eladásra kerülő művelődési házban működő könyvtárat az önkormányzat 1996-ban megmentette. Jelenleg önkormányzati intézményként működik (Hegedűs Géza Városi Könyvtár néven), és állománya meghaladja az 50.000 kötetet. A településen működő volt légvédelmi laktanyából, amelyet az Önkormányzat 2002-ben tulajdonba kapott az államtól, működik az Egyesített Szociális Gondozási és Ápolási Központ (és a fejlesztés alatt álló EMESE Park). A


132


központban 84 szociális férőhely fogadja az arra rászorulókat. A képviselő-testület céltudatos és következetes munkájának eredményeképpen a nagyközség 2004. július 1.-el városi rangot nyert el. A városavatót ünnepélyes keretek között 2004. szeptember 4-én tartották az újonnan felújított Kultúrház előtti téren.

2.2.

Városszerkezet

Szigethalom közigazgatási területe 912 hektár, ebből 399 hektár külterület és 513 hektár belterület. Ennek megfelelően a település teljes területének 56%-a belterület. A külterületi egységek jellemzően mezőgazdasági és erdő területek melyek a település D-i, és Ny-i határában húzódnak, a belterületi városrészek nagy része kertvárosias lakó, kisebb része kisvárosias intenzív beépítésű terület. A város bejáratánál jellemzően gazdasági funkciók alakultak ki, nagyobb egybefüggő különleges terület fekszik a város Ny-i - külterületi -határában. A város területén kevés a korszerű zöldfelület és közpark. Korlátozó tényező a városon keresztül vezető magas feszültségű vezetékrendszer. A város szerkezete a fő útra és az egyéb nagyobb környékbeli gyüjtőutakra alapult. A település arculatát tekintve rurális, kertvárosias jellegű. A településközpontnak tekinthető városrész az igazgatási terület É-i határa közelében, nem súlyponti helyen helyezkedik el. A „településmag” a mai központ területén a Kossuth Lajos utca mentén és környezetében alakult ki. Ezt teljesítik ki a DNY-i, DK-i irányokban továbbfejlődött egyéb lakóterületek. A település meghatározó beépített területei a lakóterületek, amelyek a belterületen belül döntő súlyban vannak. A település gazdasági (kereskedelmi-szolgáltató) területei elsősorban a közlekedési adottságokhoz (úthálózat és HÉV), továbbá az ellátási igényekhez igazodva alakultak ki, és elsősorban a Mű út mentén, másodsorban település szerte elszórtan találhatóak. A települési közintézmények ugyancsak elszórtan helyezkednek el a központi belterületen, de alapvetően a települési főúthálózat mentén, a népesség igényeihez nagyjából igazodva. A meglévő kialakult belterületi településrészeken, a jellemzően már beépített, de azért még jelentős beépítetlen tartalékokkal is rendelkező területek találhatóak (összesen 434 ha), illetve található néhány kisebbnagyobb zöldfelület, közpark, erdő, amely kis mértékben lazítja az intenzív területhasználatot. A település igazgatási területének különböző pontjain (jellemzősen a város Ny-i határa) jöttek létre az egyes sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek, amelyek részben belterületen, részben külterületen valósultak meg.


133


A város szerkezete az alábbi négy különböző meghatározó funkciójú terület felhasználási egységre - - - - -

bontható:

Intézményi terület Gazdasági terület Lakóterület Külterület Különleges terület


134


Önkormányzat 2006’

A település további kisebb egységekből tevődik össze, az ezeket meghatározó fő elemek (A KSH által nyilvántartott városrészek):


135


- - - - - - 2.2.1.

Ráckevei (soroksári) Duna-ág Ráckevei HÉV nyomvonala Összekötő utak (51.01, 51.101 és az 51.104) és az egyéb alsórendű közúthálózati elemek nyomvonala Nagy kiterjedésű lakóterületek Intézményi szolgáltatásokat befogadó településközponti vegyes területek Ipari és kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek Sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek (pl. temetők, sportpálya, közlekedési építmények, ápolási otthon területei, stb.) Nagy kiterjedésű hétvégi házas üdülőterületek és a sziget Külterületek meghatározó területhasználatai, a mezőgazdasági és erdőterületek

Főbb területegységek bemutatása

Intézményi terület A város növekedése leginkább a Mű úttól nyugatra fekvő (a Kossuth L. u. mentén) területeket integrálta, melynek következtében alakult ki a város intézményi területe. Az intézmények körül fokozatosan - leginkább D-i, a Duna irányába – épült ki a város lakóterülete. A koncepcionális várostervezés hiányában azonban nem különült el határozottan a különböző városrészek identitása, mely a jelenlegi, kaotikus állapotokhoz vezetett. A városrészben ugyanakkor számos zöldterület, vállalkozás és intézmény működik. Gazdasági terület Szigethalom gazdasági-ipari területe csak úgy mint a város egésze a természetes folyamatok következtében alakult ki. A városrész meghatározó útvonala a Mű út, mely összeköti a települést a környező városokkal. A Mű út két oldalhatárának tulajdonviszonyai rendezetlenek, mely megnehezíti a városi szövet kialakulását. (részletesen a városrészek elemzésében 3. fejezet.) Lakóterület


136


A városrész végig a Duna menti, a városhatár, a gazdasági és külterületek közrefogásával terjeszkedik, kivéve a központban kialakult intézményi magot. A belterületi Ráckevei (Soroksári) Dunaág partján található hétvégi házas és üdülőházas üdülőterületek, nagymértékben lakó célokat is szolgálnak. Különleges területek Jellemzően a volt laktanya területe, jelenleg a városi turisztikai park, óvoda, bölcsőde és szociális gondozási otthon működik a területen és környékén. Külterület DK-i részén jelentősebb összefüggő erdőterület, és kisebb mezőgazdasági terület található. A településrész meghatározó a városszövetben, javítva a lakóterületek környezetminőségét és számos szabadidős lehetőséget kínál.

2.2.2.

Város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek

A városon belüli úthálózat teljes hossza 78.719 m, melyből 7.320 m állami kezelésben lévő főútvonal. A város megközelíthető közúton Dunavarsányról a Ráckevei-Duna fölött a Taksony-hídon át, valamint Tököl, Halásztelek és Szigetszentmiklós felől; az utóbbi két bekötőúton keresztül érhető el az M0 körgyűrű is. Szigethalom közlekedési kapcsolatai kiválóak, itt található a fővárossal és a szigeti településekkel összeköttetést biztosító tömegközlekedési eszközök csomópontja. A város autóbusszal Csepelről 30, a Ráckevei HÉV közvágóhídi végállomásától 5 perc alatt elérthető, az Alföld és az 51-es út felé a Taksonyi híd biztosítja az összeköttetést. Érinti az 5101 sz., a ráckevei kistérség közúti közlekedésében jelentős szerepet betöltő út (Halásztelek illetve Tököl irányába), az 51101 sz. út Szigetszentmiklós felé és az 51104 sz. út (Mű út) a Taksonyi híd felé- ez utóbbi a környezetét kiszolgáló jellege és a környezetére gyakorolt jelentős zaj-, rezgés- és légszennyezési hatások miatt a jelenlegihez képest nagyobb mértékben nem terhelhető. A város fejlődését meghatározta a Budapestről induló, 1892-ben Tökölig átadott, majd később Ráckevéig meghosszabbított helyiérdekű vasútvonal. A Ráckevei HÉV-nek két megállója van a város


137


területén, melyet a BKV üzemeltet. Távlati vasútfejlesztési elképzelések szerint a ráckevei HÉV az észak–déli regionális gyorsvasút része lesz. Szigethalom fontos központja a helyközi autóbusz-közlekedésnek, a Pest megyei Volánbusz egyik vidéki autóbusz-pályaudvara és forgalmi telepe található itt. Jelentős az elővárosi forgalom Halásztelken, ill. Szigetszentmiklóson át Csepelre, valamint a Csepel-sziget és a Ráckevei-Duna bal partjának településeire is innen indulnak helyközi autóbuszjáratok. A várost három helyi járat tárja fel, ezek végállomása is itt van. A BKV a kilencvenes évek közepéig autóbuszjáratot is üzemeltetett 38-as számmal a Csepel autógyárig, ezt a társaság gazdasági nehézségei miatt 1996. szeptember 1- én szüntették meg. Jelzését ma Szigetszentmiklós-Lakihegyig közlekedő egykori betétjárata viseli. A város infrastrukturálisan ellátott, jól megközelíthető település. A Szigethalmon működő ipari telephelyek légszennyezőanyag kibocsátása nem számottevő, a szennyezőanyagok zömmel a hőenergia-termelésből, illetve a városon áthaladó 5101. jelű úton közlekedők által kifejtett szennyező anyagokból származnak. Az utóbb egyre növekvő problémát a szigeti Gerinc út megépülése (2012’) biztosított orvosolni. Térszerkezeti problémák - - - - 2.2.3.

Kikötő hiánya Túlterhelt úthálózat (51104 sz. út) Erős identitású városközpont hiánya Korszerűtlen rekreációs területek Járdák és parkolók hiánya

Katonai térképek

XIX. században alakult a Tökölhöz tartozó Szilágy telepen, így város nem került ábrázolásra egyik katonai felmérésen sem.


138


II. katonai felmérése

III. katonai felmérés


139


2.3.

Gazdaság

2.3.1.

Szigethalom gazdasága, irányelvei

Szigethalom közvetlen határában a háború alatt hozták létre a Dunai Repülőgépgyárat. A gyár működésével indult növekedésnek a terület fejlődése. A háború után a Dunai Repülőgépgyár két részlegéből külön iparterület jött létre: az egyik a Csepel Autógyár, a másik a Pestvidéki Gépgyár. A gazdasági fejlődés a két gyárra települve indult meg. Szigethalom meglévő kisipara jórészt a gyárak beszállítója volt. A rendszerváltást követően a két gyár bezárta kapuit, s ezzel megjelent a munkanélküliség, mivel így a két nagy gyárat ellátó kisebb vállalkozások sem kaptak megrendelést. A kisebb beszállító cégek szükségszerűen profilváltásra kényszerültek, mely ágazati irányokat a megjelenő igények határozták meg. Szigethalom esetében ez leginkább a kereskedelem és az építőipar köré összpontosul. Szigethalom számára a térségben az ipari-város szerep elérése nem megvalósítható, hiszen a város mind fekvését, szabad területeit és infrastruktúráját tekintve kevéssé vonzó illetve alkalmas az ipari termelésre. A funkcionális városi élet kialakításához mindazonáltal elengedhetetlen a gazdasági területek korszerűsítése, új, kizárólag kereskedelmi, ipari,-logisztikai területek fejlesztése, integrálása a városszövetbe, hogy mind a helyi, mind pedig a beköltöző vállalkozások lehetőséget találjanak és kínáljanak a város lakói számára. Szigethalom várost jellemzően KKV-k, és mikro-vállalkozások (mely 2/3-át teszi ki a településen működő vállalkozásoknak) alkotják. A környező települések nagyobb ipari és kereskedelmi egységeihez nem hasonlítható. Jövőbeni tervei között szerepel egy-egy nagyobb cég betelepítése, de stratégiailag nem jellemző a gazdaság ilyesfajta fejlesztése. Szigethalom szerepe a minőségi lakófunkciók megteremtése, a lakók és turisták mindennapos és szabadidős szükségleteinek ellátása.

2.3.2.

Lakosság gazdasági aktivitása

Szigethalmon, a lakosságon belüli gazdaságilag aktív munkaerő az országos és a térségi átlag szintjén van, a teljes lakosság (16e fő) 38%-át teszi ki, mely azzal igazolható, hogy jelentős a 30-40es korosztály kivándorlása az agglomeráció különböző városaiba. Az aktív korúakon belül a SZIGETHALOM Integrált Városfejlesztési Stratégia

140


munkanélküliek száma az országos átlag alatt van, ha a tartósan munkanélküliek számát tekintjük, akkor országos viszonylatban még kedvezőbb a helyzet. Ezt támasztja alá a rendszeres szociális segélyt igénylők száma (31 fő, önkormányzat 2006’) is, ami a lakosság/segélyezettek arányát tekintve elhanyagolható. Az eltartott lakosságon belüli támogatások aránya ugyanakkor lényegesen magasabb, hiszen a gyermekek kb. 25%-a után igényelnek támogatást. Fontos megemlíteni, hogy az aktív munkaerő Szigethalomhoz adott munka értéke ugyanakkor alacsony, mely azzal magyarázható, hogy a Szigethalmon élő emberek jelentős része ingázik, azaz főleg a fővárosban talál munkalehetőséget. Lakosság Gazdasági Aktivitása (KSH, 2001')

29%

29% Eltartottak Foglalkoztatottak Munknélküliek Inaktív keresők

4% 38%

2.3.3.

Vállalkozások Szigethalmon

Regisztrált vállalkozások száma 2006' (önkormányzati forrás) Társas vállalkozások száma Egyéni vállalkozások száma Társas vállalkozások számának növekedése 2001-2007 Egyéni vállalkozások számának növekedése 2001-2007 Vállalkozások ágazati megoszlása 2006’ (KSH forrás) Mező-,vad-,erdő-,halgazdálkodás Ipar-építőipar Kereskedelem, javítás Szállás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlan, gazdasági szolgáltatás Egyéb


665 743 181,00% 112,00% 1,00% 19,40% 22,70% 4,40% 8,20% 31,20% 13,00%

141


Ágazati megoszlás foglalkoztatottak aránya szerint 2006' (KSH)

38,40%

Termelői ágak Szolgáltatási jellegű ágak

61,60%

Szigethalmon 2006-ban az egyéni és gazdasági társulások száma 1408 regisztrált vállalkozásból állt. A vállalkozások túlnyomó része a szolgáltató szektorhoz 61,6% kötődik, melyhez jelentősen hozzájárul az iskolázott réteg növekvő aránya, mely réteg megjelenése leginkább a rendszerváltást követő évekre tehető. A kereskedelem szintén meghatározó a város életében, az összes vállalkozás több mint ötöde végez különböző vállalkozást az ágazatban. Az iparhoz köthető az összes vállalkozás közel ötöde, míg a mezőgazdasági vállalkozások száma elenyésző. A mezőgazdaságban általában az állattenyésztés, vagy a háztáji az egyéni gazdálkodók tevékenysége a jellemző. A szigethalmi vállalkozások jellemzően kis, családi jellegű vállalkozások, melyek elszórtan helyezkednek el a településen. A településen közel másfél ezer vállalkozás működik, melynek több mint a fele egyéni vállalkozás, negyede betéti társaság, kevesebb, mint ötöde kft, illetve 5 részvénytársaság

működik

fióktelephellyel.

Szigethalom

közlekedési

és

kommunikációs

kapcsolatainak javulásával a gazdasági teljesítmény növekszik, a kis- és középvállalkozások bekapcsolódnak a gazdasági vérkeringésbe, mely folyamat következményeként 2001 és 2007 között a társas vállalkozások száma közel megduplázódott, az egyéni vállalkozások 12%-al növekedtek. Megfigyelhető továbbá az ágazatok közötti hangsúlyos mozgás, a szolgáltatóipar és a tercier szektorok bővülése az ipar/építőipar csökkenése következménye képen. Az információ, az innováció iránti igény megteremtette a tudásgazdaság, az oktatás, az üzleti szolgáltatások, a tanácsadás új lehetőségeit.


142


Szigethalmon két jelentősebb munkaerő felvevő vállalkozás és intézmény működik, az egyik az Interspar, mely a Mű úton helyezkedik el, a másik pedig Szigethalom város önkormányzata, melynek számos al-intézménye elszórtan, de leginkább az intézményi területen helyezkednek el.

Szigethalom Mű út

Szigethalmi Mű út


143


Profil Iparcikk jellegű áruház Élelmiszer jellegű vegyes üzlet Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzlet Állat eledel üzlet Zöldség és gyümölcs üzlet Hús, húskészítmény, baromfi üzlet Hal- és halkészítmény üzlet Kenyér és pékáru Alkoholtartalmú és egyéb ital Dohányáru üzlet Egyéb, nem kiemelt élelmiszert forgalmazó üzlet Textil üzlet Ruházati üzlet Cipő, bőráru lakástextil Bútor, lakberendezés Háztartási cikkek Elektromos háztartási gépek és készülékek Vasáru, barkács üzlet Építési anyagok és szaniteráruk hírlapbolt Papír, írószer, irodai cikkek Számítógép, irodagép, szoftver Vegyi áruk Kozmetikai és testápoló cikkek Üzemanyag töltő állomás Fotó-optikai cikkek Óra- ékszerbolt sportszerbolt Játékáruk üzlete virágbolt Mezőgazdasági, méhészeti üzlet kegytárgykereskedés Díszállat kereskedés Ajándéktárgy kereskedés Háztartási tüzelőanyag, palackos gáztelep Használt cikkek boltja Melegkonyhás vendéglátó üzlet cukrászda Bár, borozó, italbolt, kocsma Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely Munkahelyi vendéglátó üzlet Utazási ügynökség Idegenforgalmi szolgáltató iroda Hús- húskészítmény raktár Fogyasztási cikk nagykereskedelmi raktár


Településen (db) 1 39 6 4 5 5 1 1 4 1 1 1 10 3 2 1 2 4 8 8 2 2 4 1 3 2 1 1 1 1 9 4 1 3 2 1 5 14 5 26 24 6 1 1 1 2

Ebből GKSZ (Mű út) 1 8 1 0 4 1 1 0 0 0 1 0 3 2 2 0 0 1 4 6 1 1 1 0 2 1 1 0 1 1 2 1 0 1 2 0 2 4 1 4 6 1 1 0 0 2

144


Egyéb vegyescikk nagyker. raktár Hulladék- és melléktermék felvásárló telep, raktár Gépjárművek üzlete Gépjármű alkatrészek és tartozékok üzlete Motorkerékpárok, alkatrészek és tartozékok Személyi használatú és háztartási cikkek kölcsönzése Videokazetta-, LD-, DVD-lemezkölcsönzés Egyéb járműkölcsönzés Lábbeli, bőráru javító műhely Egyéb fogyasztási cikk műhely Összesen

2 2 6 9 1 2 2 1 1 2 258

1 2 4 5 1 0 0 0 0 0 84

Vállalkozások Szigethalmon (2006’ KSH+önkormányzat)

A táblázatból megfigyelhető, hogy a vállalkozások legtöbbje elszórtan helyezkedik el a településen, mely a városrészek identitásának hiányához és a korszerű kereskedelmi területek hiányára vezethető vissza. Fontos megemlíteni, hogy a Mű út egyik jelentősebb - a városbejáróhoz közeli - oldala Szigetszentmiklós igazgatása alá tartozik, így ezek a vállalkozások nem jelennek meg Szigethalom statisztikai adataiban. A táblázatból továbbá alapvető hiányszolgáltatások merülnek fel, úgymint bank, sportcentrum, könyvesbolt, gyorsétterem, mobilszolgáltatók stb. mindemellett számos már meg lévő szolgáltatás kevésnek bizonyul a lakosságszámhoz viszonyítva, továbbá választék és minőségi hiányok felmerülnek, melyek hatásaként a kereskedelmi ingázás megjelenik és erősödik a város életében. (A mellékletekben található a város lakossági véleményét felmérő kutatás, melyből pontosan kirajzolódnak az igények).

2.3.4.

Ágazati megoszlás

2.3.4.1. Mezőgazdaság A település területén a szántó művelési ágba tartozó területek aránya 14%, amely a gyakorlatban kisebb parcellákon folyó mezőgazdasági termelést jelent. A szántóterületek átlagosan 5-6 aranykorona értéket képviselnek. Az amúgy sem meghatározó mezőgazdasági területek arányának további jelentős mértékű csökkenése várható, mert a fejlesztések, a lakóterületek bővülése egyre inkább a város igazgatási határvonalait növelik. 2000-ben 553 ha mezőgazdaságilag használt terület volt, ebből 543 termőterületként hasznosult. A 2000-es adatok szerint a megoszlás a következőképpen alakult: 300 ha legelő, 146 ha erdő, 89 ha szántó és szántóként használt kert, 5 ha konyhakert, a többi felhasználási


145


mód kiterjedése (szőlő, gyümölcsös) elhanyagolható. A településen 217 gazdálkodó termelt, melyből 139 konyhakerti gazdálkodást folytatott, 33 szántót és csak 2 erdőt.

2.3.4.2. Ipar/építőipar Szigethalom életében az ipari vállalkozások többsége az építőiparhoz köthető. A vállalkozások közel 20%-a dolgozik ebben a szektorban, így a helyi gazdaság jelentős szereplői, mely ágazat erősítésére, a vállalkozói infrastruktúra fejlesztésére szükség van. Az építőiparban jelentős a térségre szakosodott lakóépület fejlesztő társaságok, akik a helyi növekvő keresletet próbálják kielégíteni. Szigethalmon 2001-es lakásállományhoz képest 21%-os növekedés tapasztalható a 2006-os statisztikák (KSH) szerint, mely kimagaslónak számít nem csak az agglomerációban, de a kistérségben is. 2.3.4.3. Kereskedelem A kereskedelmi ellátás meghatározó a település lakosságának életében. Az alapvető cikkek szinte mindenhol kaphatóak, bár a választékban és minőségben jellemzően egysíkú a kínálat. A településen belül az üzletek száma és fajtája világos képet fest az igényekről. Kis alapterületű üzlethelyiségekben folyik a tevékenység. Az üzletek területi eloszlása jó: a község minden pontján előfordulnak ezek az üzletek, így a nyugdíjasoknak, betegeknek sem okoz gondot az alapvető élelmiszerek, létszükségleti cikkek beszerzése. Az ellátás folyamatos, bár éjjel-nappali üzlet nem működik a településen, de a meglévők szombat-vasárnapi nyitva tartással a hét minden napján nyitva tartanak. Idegenforgalmi – főleg vendéglátói - ellátás csak az átutazók és a kirándulók számára épült ki, főleg a fontosabb főútvonalak mentén.

A városban jellemzően működő kereskedelmi üzletek


146


2.3.4.4. Turisztika- Vendéglátás és kultúra szerepe Szigethalom elhelyezkedése miatt szerencsés településnek mondható. Egyik oldalán teljes egészében a Kis-Duna partja határolja, a Ráckevei-(Soroksári) Duna-ág pedig természetvédelem alá esnek. A település üdülőövezetét nemcsak az üdülő közönség választja, hanem természeti szépsége, csöndje, nyugalma miatt egyre többen életvitelszerűen élnek a Duna-parton. Hangulatos sétány kíséri a folyó kanyarodását, egyes részén bemutatva a Kis-Duna élővilágát, felsorolva a ritka, valamint védett példányokat. Jelenlegi adottságai alapján a hátizsákos és kerékpáros turisták számára is vonzó. A vendéglátó egységek jobbára alacsonyabb minőségű, kisebb családi vállalkozások. A tervezett városközpont, illetve a turisztikai terület fejlesztése jelentősen növeli majd az ágazat lehetőségeit.

Duna parti látkép

Az üdülőterület nagysága ~30 hektár és a beépíthető terület 80 %-án találhatók üdülők és családi házak vegyesen. Szállásszolgáltatás 2002' Üdülők Magánházas üdülők száma Telkek száma

785 110

Idegenforgalmi szálláshelyek száma 2002' szoba Duna-szigeti önkormányzati faház Csali panzió Volánbusz Rt. Üdülője VII. kerületi Önkormányzat üdülője


6 5 5 11

férőhely

Vendégéjszaka 12 720 16 450 20 1250 60 n.a.

147


Vendéglátóhelyek száma

Vendéglátóhelyek száma (db)

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Év Vendéglátóhelyek száma

A diagramról leolvasható, hogy Szigethalom város vendéglátóhelyeinek száma, amennyiben a 2000es év adatait tekintve bázisadatnak, 27%-kal növekedett 2004-re. Majd a 2005-ös évre 7%-os esést figyelhetünk meg. Az így elért 75-ös településszintű vendéglátóhely szám a rendelkezésre álló adatok alapján stagnálni látszik. A növekedés, illetve stagnálás lassú hátterében a megfelelő vendéglátói, turisztikai infrastruktúra hiánya áll, mivel nincs korszerű, alkalmas terület a tevékenységek folyatatásához. A vendéglátó egységek jobbára alacsonyabb minőségű, kisebb családi vállalkozások. A tervezett városközpont, illetve a turisztikai terület fejlesztése jelentősen növeli majd az ágazat lehetőségeit. Az önkormányzat rövid és hosszú távú politikájában egyaránt a turizmus, mint gazdasági és arculati elem szerepel. A város határában jelenleg is üzemel az EMESE park néven működő Középkori Skanzen (Turisztikai Park), mely számos kulturális és sporteseménynek ad teret. A terület bővítése és új funkciókkal való megtöltése folyamatban van. A város évente 11 nagyobb rendezvénnyel büszkélkedhet, és számos más kisebb programokkal. A településen jelentős számú klub, egyesület működik, melyek továbbszínesítik a város életét. Kiemelendő 3 nagyobb fesztivál is a Cseszi Rock-fesztivál, Viking találkozó (országos méretű) és az Országos Ikertalálkozó (országos méretű). A látogatók száma meghaladja az 5000 főt/ rendezvény számot. A Duna rehabilitációja és a parti sétány korszerűsítése egyedülálló lehetőségeket rejt magban Szigethalom számára. A helyi Duna ág hosszú ideig fogadta a budapesti turisták sokaságát. A Duna ág az elmúlt években jelentősen szennyezett lett a parti területek elhanyagolódtak. A Duna


148


rehabilitációja jelenleg pályázati szinten van. A partszakasz felújítása az önkormányzat közép és hosszú távú terveiben szerepel. A turizmus jelentős húzó ereje lesz a tervezett európai kerékpár útvonal, az EURO-Velo, mely tervek szerint Szigethalmon közel 6 km-es útszakasz épül a jövőben.

2.3.5.

Önkormányzati szerepvállalások

Szigethalom önkormányzatának 2006-ban 2,250 milliárd Forint bevétele volt, melyből 900 millió működési, adójellegű bevétel, 650 millió normatív állami hozzájárulás, 525 millió felhalmozási célú pénzeszköz átvétel és 150 millió egyéb bevétel. A 2006 évi kiadások 2,383 milliárd Forintot tesznek ki. Az iparűzési adó legjelentősebb részét a településen lévő élelmiszer üzletláncok alkotják (Spar, Penny).

2.3.5.1. Támogatási formák Szigethalom vállalkozás ösztönző kedvezményekkel nem rendelkezik. Szigethalom Város Önkormányzatának helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 21/2003.(XII.19.) sz. Kt. rendelete semmilyen támogatásról (jelen esetben adófizetés alóli mentességről) nem rendelkezik.. A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (továbbiakban: Htv.) 39/C. § is csak nagyon szűk körben engedné meg az önkormányzatoknak a mentesség megállapítását, de Szigethalom ezzel a lehetőséggel nem élt. Egyéb helyi támogatási formák: Jogszabályi keretek között (Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv, és Htv.) lehetőség van az iparűzési adó részletekben, illetve halasztottan történő megfizetésére azoknak a cégeknek, illetve egyéni vállalkozóknak, akik ezt megfelelő határidő betartásával, jogkövető magatartás tanúsításával kérik.


149


2.3.5.2. Kommunikáció Az önkormányzaton és az intézményeken belüli kommunikáció jónak mondható, ami részben adódik a város „még működőképes” méretéből, illetve „lapos” menedzsment struktúrából származó előnyökből. Az önkormányzat a közeljövőben kívánja bevezetni e-ügyintézési rendszerét, mely a jelenlegi kommunikációt még hatékonyabbá teszi. Az internetkapcsolat a városvezetési intézményekben mindenhol kiépített, mely ellátottság elmondható a város egészére is. (pontos adat nem áll rendelkezésre) Összefoglalás Az önkormányzat célja a gazdaság erősítése a turisztikai szolgáltatások által, továbbá a lehetőségek és infrastruktúra megteremtése a KKV-k számára. A cél elsődleges hatása a munkából kifolyó és kereskedelmi ingázás csökkentése. Az elmúlt évek statisztikái a vállalkozások számában növekvő tendenciát mutatnak, a 2000-es adatok szerint 2006-ban 37%-os bővülés volt tapasztalható. Az említetteknek, továbbá Budapest közelségének köszönhetően a foglalkoztatottság igen magas a munkanélküliségi ráta pedig az országos átlaghoz viszonyítva is alacsonynak mondható. A településen működő vállalkozások 2/3-a mikro,-családi vállalkozás és szétszóródva helyezkednek el a településen. A szolgáltatások minősége zömében alacsony minőségű, és választékot sem igazán tudnak felmutatni. Gazdasági erejük meglehetősen gyenge ez nagyrészt hátrányos elhelyezkedésükből ered, mivel szinte csak a szűkebb helyi réteget tudják kiszolgálni. A városrendezésben tudatos központi területre van szükség, ahol a meglévő és az új vállalkozások korszerű körülmények között tudják folytatni tevékenységeiket, így közös erővel vonzzák be a település és akár a környező városok lakóit.


150


2.4.

Társadalom – Társadalom alakulása

2.4.1.

Demográfia

Lakosok száma (Önkormányzat, 2007) Ffi/nő arány (2007) Lakosság növekedés (2001-2007) Város területe/km2 (Önkormányzat 2006) Belterület (Önkormányzat 2006) Népsűrűség fő/km2 (KSH 2001’) Öregedési index (KSH 2001’) Természetes szaporodás/1000 lakos (KSH 2001’) Vándorlási különbözet/1000 lakos (KSH 2001’)

15 481,00 1,048 27,00% 9,12 5,3 1 697,00 58,00% 1,4 37

Szigethalom város területe 9,12 km2, amelyből a belterület 5,3 km2-t, népessége az első írásos adat szerint (1870-ben) 51 fő, mely az évek folyamán egyre növekedett. Ugrásszerű növekedésre az 1970es évektől került sor. Szigethalom lélekszáma állandó növekedése egy olyan település képét rajzolja elénk, amely immár 30 éve töretlen népszerűségnek örvend, mint lakóhely. 2007. január 1-jén 15.481 fő állandó lakossal rendelkezett a település, ami 27%-os növekedés 2001-hez képest A népsűrűség 2007-ben 1.697 fő/km2 volt, mely az óta a lakosság számának növekedésével együtt nőtt. Szigethalom a növekvő lélekszámú települések közé tartozik. Ezt nemcsak az országban igen ritka természetes növekvő szaporodás okozza, hanem hogy Szigethalmot többen választják lakóhelyül, mint ahányan elhagyják. Szintén 2002-es hivatalos adat a természetes szaporodás +1,4-es és a vándorlási különbözet +37-es értéke. Az aktív korúak változatlan aránya mellett az elmúlt években minimális csökkenés figyelhető meg a 014 éves korosztályból a 60 éves és idősebb korosztály javára. Ettől függetlenül Szigethalom korszerkezetére nem az elöregedés jellemző, az aktív korúak igen magas aránya tükrözi a település fiatalos voltát (70,9%; KSH 2007.01.01.).


151


Forrás: Önkormányzat

29 éves 30 éves 31 éves 32 éves 33 éves 34 éves 35 éves 36 éves 37 éves 38 éves 1979 1978 1977 1976 1975 1974 1973 1972 1971 1970 351 347 347 402 463 426 335 314 285 311 Jól megfigyelhető, hogy a településen leggyakoribb korosztályok a 30-as korúakból kerülnek ki. (2007’ önkormányzati forrás)

Forrás: KSH

Mint azt a fenti diagramról leolvashatjuk, Szigethalom város lakónépessége 2000 és 2007 között csaknem 4000 fővel gyarapodott. Ugyan ezt a tendenciát figyelhetjük meg a természetes szaporodás adatainak azonos időszakra vetített alakulása során is. Ennek oka, hogy az egyes években a halálozások száma kevesebb, mint az élve születések száma, 2007-ben több mint 50%-kal. Ez a tendencia pontosan az ellenkezője a Magyarországos átlagnak.


152


Forrás: KSH

Forrás: KSH

2.4.2.

Foglalkoztatottság

A településen az aktív keresők aránya az összlakossághoz viszonyítva, azaz a foglalkoztatottság közel 40%-a, ami elmarad az európai viszonylatban egyébként sem túl magas magyar átlagtól. Az arány ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Szigethalom magas munkanélküliségi rátával küzd, hiszen a főváros közelsége kedvező munkalehetőségeket kínál a város és a térség lakóinak. Bizonyítandó, hogy Szigethalmon élő regisztrált munkanélküliek aránya – az aktív keresőkhöz viszonyítva – csak 3% körül mozog, ami az országos átlaghoz képest rendkívül kedvező.


153


Munkanélküliség alakulása 2003-2007 között (KSH)

Munkanélküliség (Önkormányzat 2007’)

ebből

Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli Rendszeres szociális segélyben részesülők száma Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak


Összesen 208 21 31 529 105 Nincs adat Nincs adat

154


2.4.3.

Népességvándorlás (KSH 2001’)

Az alábbi adatok azt mutatják, mennyire jellemzőek és milyen típusúak a bevándorlások a településen. A települési helyzetet bemutató számok a következő logikát követik: (2007’ KSH) 1 = Egyáltalán nem jellemző

5=Nagyon nagymértékben jellemző 2 3 2 3 4 4 2

Közeli településekről Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről

A városba érkező új lakosok elsősorban a közelebbi településekről, illetve Budapestről érkeznek. Ennek oka, hogy a település területén, elsősorban a külső területeken, a Budapesti helyzethez viszonyítva igen alacsonyak az ingatlanárak. Elvándorlás (1: nem jellemző; 5: nagyon jellemző) Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre

2 2 3 2 2 2 2

Népmozgalom számokban Budapest Agglomerációs övezet Város Község Agglomeráció összesen

Élve születés 91 947 46 095 30 605 15 490 138 042

Halálozás 141 741 45 565 31 362 14 203 187 306

Term. Szaporodás Vándorlási különbözet -49 794 -49 658 530 79 603 -757 44 476 1 287 35 127 -49 264 29 945

Az elvándorlás jól látható, hogy nem jellemző, ezáltal nem csökkenti a lakosság számot.


155


2.4.4.

Ingázás

Szigethalom foglalkoztatott lakosságának több mint ¾ -e (3391 fő, KSH, 2001’) más településekre jár dolgozni, melyből Budapestre összesen 1821 fő (KSH) jár minden nap. A Budapestre ingázó foglalkoztatottak 50% vagy érettségivel és/vagy felsőfokú papírral rendelkezik. A szomszédos településekre ingázók száma a budapestihez képest közel fele. Szigethalmi foglalkoztatottak megoszlása ingázás szerint (KSH, 2001') Helyben lakó foglalkoztatott

Helyben foglalkoztatott Más településről bejáró összesen

Ebből Lakóhelyén dolgozó 4601

Más településre járó

1210

Budapestre bejáró

3391

1821

704

1914

Szigethalom, illetve az agglomeráció lakóinak ingázását két féle módon lehet értelmezni. a)

A település a főváros agglomerációjában van, ezért nagyon sokan a főváros közelsége miatt költöznek a térségbe. A lakók zöme a fővárosban dolgozik, hiszen a munkalehetőségek kínálata sokkal szélesebb és nagyobb, de ugyanakkor egy nyugodtabb környezetet kíván lakóhelyéül megválasztani. Ezek az emberek alapvetően nem belekényszerülnek az ingázásba, hanem ez saját választásuk. A megfelelő munkahelyek létrehozásával, a vállalkozások ösztönzésével ez a folyamat redukálható, mely mind a lakók, mind pedig a városvezetés közös érdeke.

b)

A rendszerváltás előtti években a városban működött a Csepel Autógyár és a Tököli repülőgépgyár, melyek foglalkoztatottsága magas volt. A gyárak megszűnésével rengeteg munkanélküli szabadult fel és a térség egyéb munkalehetőség hiányában nem tudta felszívni az aktív dolgozókat.

A fent említett okokból adódik, hogy a településen, térségben élő aktív dolgozók jelentős része ingázik. a településen jelenleg üzemelő vállalkozások még mindig nem képesek felszívni a jelenlévő aktív dolgozók számát. A térségben működő vállalkozások nagy része családi vállalkozás, mely nem rendelkezik jelentős munkaerő-kereslettel illetve számos nagyobb multinacionális cég üzemel, melyek jelentős munkaerőt képesek foglalkoztatni. Szigethalom gazdasági programja pontosan ezt a jelenséget kívánja csökkenteni a turisztikai, gazdasági infrastruktúra megteremtésével.


156


2.4.5.

Iskolázottság

A 60-70-es években Szigethalomra betelepülők, és itt lakók jobbára 8 általánossal, vagy szakmunkásképzővel rendelkeztek, mivel az ő tudásuk elég volt az elhelyezkedéshez, a környező gyárak felszívták a munkaerőt. A 90-es évek hozta változást követően ez a réteg vált munkanélkülivé, majd eladva házát visszaköltözött vidékre, vagy a fővárosban próbált munkát találni. A házukat megvásárlók Budapestről települtek ki, az „iskolázottabb” réteget képviselve, amivel magyarázható a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 90-es évek óta történő megduplázódása. A város lakói az elmúlt 20 évben közel megduplázódtak, mely tendencia a város népszerűségének köszönhetően tovább folytatódik.

Jövedelmi viszonyok (KSH, 2007) Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem/Ft Egy állandólakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem/Ft

1 491 000 621 000

A városban működő társadalmi és civil szerveződések a 2.6.4. Kulturális intézmények, szervezetek fejezetben olvasható. Összegzés Szigethalom lakossága az országos tendenciákkal ellentétben növekszik (évi kb. 6-800 fő), köszönhetően a város jellegének, ugyanakkor ebből a kertvárosias alvóváros jellegből adódik az ingázás, mint jelenség, mely jellemző a térség egészére. A lakosság korösszetételt tekintve szintén eltér az országos átlagtól, a gyermekkorúak aránya magasabb. Iskolázottság tekintetében is megváltozott a népesség szerkezetének összetétele.


157


2.5.

Települési Környezet

2.5.1.

Környezeti állapot bemutatása

Forrás: A Budapesti Agglomeráció Területrendezési tervéről szóló 2005. LXIV. Tv. 3/2/2 számú melléklete Térségi Övezeti Terv,

A fenti ábra jól szemlélteti, hogy a település keleti részén, a Duna-mentén, valamint déli, Tököllel határos részén ökológiai zöldfolyosó található.


158


2.5.1.1. Természetvédelem és tájvédelem, a települési környezet védelme Szigethalom területén az egész Ráckevei-Soroksári-Duna-ágon kívül (45/2006 (XII.8.)KvVM rendelet) csak egy helyi jelentőségű védett természeti terület található, a Gubovics-szigeti úszóláp, - amit a 7/1990. (IX. 7.) Tanácsi rendelet nyilvánított védetté -. Az RSD part menti területeinek beépítettsége ellenére több kis lápfolt megmaradt; jelentőségüket a természeti képződmény különlegessége és ritkasága adja. Az elmúlt években az önkormányzat jelentős erőfeszítések árán felszámolta és rekultiválta az illegális hulladéklerakó területeket (a szemétszállítás teljes körű és jól szervezett), jelenleg mindössze szerves hulladékokat (lekaszált fű, falevél) szoktak elhelyezni illegálisan, többnyire az erdőkben. A települési környezetvédelem és környezetminőség javításának legfontosabb feladatai közé tartozik a folyékony és szilárd hulladék elszállításának, elhelyezésének és kezelésének megnyugtató rendezésén kívül a levegő tisztaságának védelme, a zaj- és rezgésártalmak elleni védelem, valamint a zöldterületek fejlesztése. Levegőtisztaság-védelem A Szigethalmon működő ipari telephelyek légszennyezőanyag kibocsátása nem számottevő, a szennyezőanyagok zömmel a hőenergia-termelésből származnak. Ezek mennyisége nem haladja meg a kibocsátási határértéket, és nem okoznak jelentős szennyezést. A gázellátási program eredményeként a településen jelentős mértékben csökkent a kénszármazékok és a szilárd légszennyező anyag (korom, pernye) kibocsátása- ugyanakkor téli napokon a nem megfelelő hőszigetelési technika és a légköri viszonyok miatt ún. „városi hősziget” jelenhet meg időnként. A környező ipari területekről és egyéb üzemekből (Budapest, Százhalombatta, Szigetszentmiklós, Tököl, Dunaújváros) eredő levegőszennyezés gyakran eljut Szigethalomra is, bár az elmúlt években a termelés visszaesésével és új levegőtisztítási technológiák alkalmazásának köszönhetően a légszennyezés-kibocsátás is csökkent. Ugyanakkor a Taksonyi hídra vezető Mű úton és a szomszédos területeken a meg növekedett átmenő forgalom jelentős légszennyezési terhelést okoz. Tökölön 2007. augusztus 23-tól mérik a légszennyezettséget, ezért az alább közölt adatok nem teljes évre vonatkoznak. A 2007. évi légszennyezési index alapján - amely éves középértékekkel számolTökölön a kén-dioxid szennyezettség a 0-20 μg/m3 között maradt, nitrogén-dioxid tekintetében a 16-32 μg/m3 értéket mérték, nitrogénoxidok 28-56 μg/m3-, szállópor 32-40 μg/m3-, benzol 0-2 μg/m3-, szénmonoxid 0-1200 μg/m3-, ózon 0-48 μg/m3 koncentrációban voltak jelen. SZIGETHALOM Integrált Városfejlesztési Stratégia

159


A városon áthaladó 5101. jelű úton közlekedők által kifejtett szennyező hatásokat levegőimissziós számításokkal lehet alátámasztani. A levegőimissziós számításokat a tervezett fejlesztés ütemezése szerint 2010 és 2025 évekre a csepeli gerincút megépítése esetére (VELE) és a megépítés nélküli (Nélküle) állapotra a Közútkezelőtől kapott forgalmi adatokból kalkulált fajlagos emissziós értékek felhasználásával, - a hazai szabványos módszer - MSz 21459/2-81: “Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása, Területi-felületi forrás és vonalforrás szennyező hatásának számítása” szabvány szerint - az út szélétől 10-20 méter távolságra, átlagos napi forgalomra végeztük el. A domborzati viszonyokat és a nedves ülepedést nem vettük figyelembe. A közúti közlekedésből származó átlagos napi forgalmakra számított levegőimmissziós koncentrációk (μg/m3) a távolság (m) függvényében. (SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20092013)

Zaj- és rezgésártalmak elleni védelem Szigethalom lakóterületen, illetve annak közelében jelentős kibocsátású ipari-gazdasági telephely és szórakozóhely nem működik. Zajterhelést csak a közlekedés okoz: közúti viszonylatban a Mű úton átmenő közúti forgalom; a település nyugati részén a Ráckevei HÉV szerelvények elhaladásakor van egyedi zajesemény a szomszédos területeken, valamint a Tököli repülőtért használó gépek okoznak zajártalmakat, különösen a fel- és leszálló irányokban. Repülési zajforráson kívüli zajterhelés: 54 dBA, repülési zajjal együtt a zajterhelés: 54,3dBA. A HÉV nappali zajterhelése 62 dB, az éjszakai 55dB- ez utóbbi megegyezik a határértékkel, ezért ez a terhelőbb. A fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen befolyásolnák. A tököli reptér által lebonyolított légi forgalom zajszintje nem éri el a kritikus pontot Szigethalom esetében.


160


Vízminőség A szigethalmi Duna ág jelenleg rendkívül szennyezett, fürdésre nem alkalmas. A Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából pályázat készült a ráckevei Duna rehabilitációjára (kotrás, iszap elhelyezés stb.) A projekt jelenleg pályázati stádiumban van és kiemeltként kezeli a minisztérium. Amennyiben a rehabilitáció sikeresen zárul, a Duna ág előtt megnyílik a lehetőség akár a turisztikai szélesebb körű kiszolgálására. Környezeti kockázatok: Környezeti károk esetében leginkább a Mű útból származó átmenő forgalom esetében beszélhetünk. A Csepel szigeti Gerinc út I. Szigethalomig terjedő szakasza várhatóan 2012ben kerül átadásra, így a forgalom jelentősen átterelődik az új Budapestet összekötő autóútra. 2.5.1.2. Épített környezet A város szerkezete rurális, kertvárosias jellegű, meghatározó beépítési formája az egyedi-telkes, oldalhatáron álló családi házas beépítés, de találkozhatunk sorházas, és néhány esetben társasházas beépítéssel is. Nagyobb összefüggő zöldfelületek - - - - - -

Új Temetőkert:

Rendezett, nem védett

Régi Temetőkert:


Sportpálya:

Megfelelő, nem védett

Dísz tér:


Duna parti sétány

Nem rendezett, nem védett

Szent István Park

Nem rendezett, nem védett

A település zöldterületei, zöldfelületi intézményei és a belterülethez közvetlenül kapcsolódó települési zöldfelületek egységes rendszert képeznek. Az OTRT Szigethalomra vonatkozó kötelezettségeinek betartása között szerepel, hogy a település déli részét (erdőket) érinti az országos ökológiai hálózat övezete.


161


Szigethalom belterületeinek zöldterületi aránya hozzávetőlegesen 3%, melynek nagy részét a Duna menti zöldterületek teszik ki. A területek állaga és kialakítása korszerűtlen. A zöldterületi fejlesztés a települési környezetvédelem egyik legfontosabb és legkevésbé beruházás-igényes eszköze. A meglévő zöldterületek védelme mellett szükséges a belterület egészén egy fokozatosan végrehajtott, egységes utcafásítási program megvalósítása. További feladat a rendezési tervben kijelölt települési zöldterületek megfelelő színvonalú kialakítása és fenntartása. Az 573/1 hrsz.-ú területen található Dísz tér csaknem teljes egészében zöldfelület. Itt található az 1848-as emlékmű és az európai mérföldkő. A tértől nem messze helyezkedik el a Szent István park melynek állaga rendkívül leromlott, így a terület rehabilitációjára van szükség. A két temető közül a régebbi aktívan már nem működik. Mindkét temetőkert a Gyertyaláng Kft. kezelésében áll. A Dunaparti sétánynál található egykori tanösvény ma erősen leromlott állapotú.

Nagyobb zöldfelületek, parkok a településen (önkormányzati forrás)

Helyi építészeti-képzőművészeti értékek (Szigethalom műemlék jellegű épülettel és helyi értékvédelmi rendelettel nem rendelkezik) - -

1848-49 emlékmű a dísztéren Szent István szobor az egészség ház előtt


162


- - - - - 2.5.2.

I világháborús emlékmű a régi temetőben II. világháborús elesett szovjet katonák emlékműve az új temetőben Semmelweis Ignác szobor az Egyesített Szociális Intézet területén Lélekharang a ravatalozóban Európai mérföldkő kő a dísztéren Állószobor az Egyesített Szociális Intézet területén

Lakásállomány

A város arculata rurális, kertvárosias jellegű, meghatározó beépítési formája az egyedi-telkes, oldalhatáron álló családi házas beépítés, de találkozhatunk sorházas, és néhány esetben társasházas beépítéssel is. Szigethalmon nincs nagy hagyománya a soklakásos társasházas beépítési formának, ez az „attitűd” összefügg azzal, hogy a településnek nincsenek tudatosan kialakított, szerkezetileg és funkcióban

elkülönült

egységei,

központja,

alközpontjai.

A

település

viszonylag

fiatal

épületállományának döntő részére ma a karakterszegénység és az uniformizáltság a jellemző. A város közigazgatási határain belül közel 400 ha beépítetlen terület van. A város növekedése az elmúlt években megközelítette az évi 7-800 főt, így a lakáspiac, az országos átlaghoz képest kedvező a térségben. Ez részben köszönhető a települések elhelyezkedésének illetve az ingatlan áraknak. Budapesthez viszonyítva az átlag m2 árak még így is elmaradnak. Az új építésű ingatlanokért átlagosan 240-260 e. Ft/m2-t kérnek. A telkek árai még ezen arányoknál is kedvezőbben 8-12 e. ft/m2. A Szigethalmi ingatlanok nagyobb része az 50-60-években épült. Az utóbbi 1-2 évben vált tendenciává a meglévő régi épületek bontása, helyükre új építése. A Dunapart sokáig üdülőterületként funkcionált, de az elmúlt években lakófunkciójú épületek száma drasztikusan megnőtt.

Utcakép, lakóterület


Duna parti utcakép

163


A lakások állapota általánosságban normál, állagukat illetően rendben tartott (felújított) ingatlanok találhatóak a városban. Amelyeknek a műszaki állapota nem megfelelő, azok sorsa általában a bontás és helyükre – a nagy keresettség miatt – új építése a tendencia. Szigethalmi lakások jellemzői (Önkormányzat+KSH 2006') Lakásállomány 2006' (KSH) Lakásállomány növekedése % (2001-2007) Épített lakások számának növekedése (2001-2007) 1 Lakásra jutó lakos Megszűnt lakások száma (2001-2006) Az épített lakások átlagos alapterülete Vállalkozás által épített lakások aránya (2006) Természetes személy által épített lakások aránya (2006) Értékesítés céljából épített lakások aránya (2006) Saját használatra épített lakások aránya (2006)

5 074 119,47% 1 011 3,051 37 86 46,85% 53,15% 65,77% 34,23%

2.5.2.1. Lakásállomány növekedése és tényezői A népesség növekedésével párhuzamosan a lakásállomány is várhatóan növekedni fog a jövőben, bár az erősödő dezurbanizációs trendek szigethalmot is elérték, melynek következtében az éves újlakásépítések száma fokozatosan csökken. A budapesti agglomerációban 2007. január elején 1 millió 133 ezer lakás volt, 6,7%-kal több, mint a 2001. február 1-jei népszámlálás időpontjában. A fővárosban és a körülötte elterülő településgyűrűben a lakásállomány egyaránt növekedett; az övezetben nagyobb (12%), a fővárosban szerényebb (5,2%) mértékben. Az építkezéseket a népesség nagyságához viszonyítva szektoronként és a települések jogállása szerint is módosul a sorrend. Az építkezések intenzitása a déli mellett a nyugati és a keleti szektorban volt az átlagosnál nagyobb. Szigethalom lakásállománya is folyamatosan növekszik, ugyanakkor a lakásépítések tendenciája csökken. A 2000-es évek első harmadában kiugróan megnőtt az egy év alatt épített lakások száma, mely 2003-ban majdnem elérte a 250-et, ami a város méretéhez képest igen nagy számnak mondható. A gyors lökésszerű fellendülés ugyanakkor igen hamar csökkenni kezdett, mint ahogy ezt a lenti grafikon is ábrázolja. A változás nagymértékben a hitelkonstrukciók megváltozásához


164


vezet vissza, így már 2004-ban is csak alig 150 db új lakás épült a városban, míg 2007-ben ez a szám a 100-at sem érte el, ami a 2003-as csúcs kevesebb, mint fele.

Forrás: KSH

A rendszerváltás óta összesen 1297 új lakás épült és mindösszesen 30 szűnt meg. A lakásszám növekedés mellett egyfajta szerkezeti átalakulás is megfigyelhető az elmúlt néhány évben, az újonnan épített lakások körében. Felszereltségüket tekintve az újépítésű lakások komfortosabbak lettek:

-

A lakások összetétele a többszobás jelleg felé tolódott el, az 1 és 2 szobás lakások száma fokozatosan csökkent a 4 és többszobás lakások javára, míg a 3 szobás – már komfortosnak nevezhető lakások száma az elmúlt 15 évben stagnált

-

Csatornázottság tekintetében is szintén pozitív irányba való előrelépést tapasztalható az újonnan épített lakások tekintetében, a lakások csaknem 100%-a lefedettség

-

Hasonló a tendencia a gázellátottság tekintetében is, a lakások több mint 96%-a használja ezt az energiaforrást Lakásállomány - lakásépítés 2001 – 2007 (Forrás: KSH)

Lakásállomány 2007. 2001. Száz lakásra február 1-jei 01.jan százalékában jutó lakos, 2007. január 4 989 121,1% 310


2001 - 2006. évi átlag Épített lakás 2001 - 2006 922

Száz épített lakásra jutó megszűnt lakás 4

Tízezer lakosra jutó épített lakás 112

Épített lakások átlagos alapterülete m² 86

165


Forrás: KSH

2.5.2.2. Lakásépítés módjai A magyarországi tendenciáknak megfelelően a lakásigények kielégítésének jelenleg egyetlen reális módja jellemzően Szigethalmon is a magánerős forma. Bár az utóbbi években országosan megfigyelhető jelenség, hogy a gazdaság megerősödésével párhuzamosan az ingatlanfejlesztésben érdekelt vállalkozások is egyre inkább bekapcsolódnak a lakóterületek megvalósításába. Emiatt fokozatosan hosszabb távon remélhetőleg háttérbe szorulhat majd a lakásépítésekben a házilagos kivitelezés. A település jelenlegi központi, belterületén lévő lakóterületein a fizetőképes igények növekedésével párhuzamosan ugyan egyre csökken a lakásépítési tartalék, de főképp a belterület DKi részén kialakult telekstruktúrának köszönhetően elvileg még mindig nagy területek állnak rendelkezésre az esetleges telekmegosztások számára. Az elmúlt években épített lakások, vállalkozások és magánszemélyek kivitelezésében történt illetve átadásuk után értékesítési célból piacra bocsátották őket, vagy az építtető saját használatba vette. A 2001-2003-as intervallumban az újonnan épített lakások számának nagy részét a magánszemélyek által épített lakások tették ki, ezzel párhuzamosan alakult az értékesítési célból illetve magánhasználatra épített lakások száma is. Mint láthatjuk 2004-től kezdve az újonnan épített lakások állományából egyre nagyobb hányadot képviselt a vállalkozások által épített lakások száma.


166


Új építésű lakópark a lakó és külterület határán

2007-ben a vállalkozások által épített lakások száma csaknem 5-szöröse volt a magánszemélyek által épített lakások számának. Így 2005 félévtől az értékesítési célból és saját használatra épített lakások aránya is megváltozott. Jelentős mértékben több lakást építettek értékesítési célból.

Forrás: KSH

Forrás: KSH


167


2.5.2.3. Önkormányzat politikája A jelenlegi lakóterületen élő népesség lakásigényét mennyiségileg a jelenlegi lakásállomány kielégíti, de a gazdasági helyzet javulásával párhuzamosan minőségileg, komfortosságát, méretét tekintve már feszültségekre lehet számítani. A belterületi "tartalékok" és ütemezetten a fejlesztési területek együtt lesznek hivatottak majd a várhatóan a településre beáramló népesség befogadására. Az új otthont építőket ösztönözni kell a minél korszerűbb, és komfortosabb lakóépületek építésére. Az önkormányzat alapvető szándéka, hogy a meglévő lakóterületek jellemzően a korábbi időszakban kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, szabályozott keretek között fejlődjenek tovább (fokozatos szerves urbanizáció révén) kertvárosias beépítésű lakóterületként. A lakosság és a lakásállomány ilyen arányú növekedése mellett szükségszerűvé vált egy városközpont kialakítása ahol a lakónegyedek mellett kisebb-nagyobb üzlethelységek, irodák, a felnőttek és a gyermekek számára szabadidős- és sporttevékenységeknek otthont adó létesítmények, valamint az itt élő fiataloknak kulturált szórakozási lehetőséget biztosító és az egészséges életmód megteremtésének lehetőségét kínáló létesítmények és meghatározott számú lakás kialakítása a cél.

2.5.3.

Hulladékgazdálkodás

2.5.3.1. Hulladékfeldolgozás A településen a lakosok által termelt hulladék mennyisége 2008 évben – hagyományos módon gyűjtve, a szelektív gyűjtéssel (357,042 t) és lomtalanítással (281,18 t) összesen 4403 tonna volt (kb. 0,26 t/fő/év). Figyelembe véve a betelepülők növekedését – 2008 végére a lakosság száma megközelítette a 17 ezer főt – ez az egy főre jutó hulladékmennyiség csökkenését jelenti a 2005-ben számított 0,29 t/fő/év mennyiséghez képest, ami a keletkezett összes hulladék jelentős növekedésével együtt is sikeresnek mondható. A környezetszennyezési problémák, és nem utolsó sorban a saját vízbázis védelme miatt a település kiépítette szennyvízcsatorna hálózatát. Szigethalom lakásállományának 100%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, üzemeltetését az önkormányzati tulajdonú SZIKÖ (Szigethalom Közmű Építő és Üzemeltető) Kht. végzi. A település szennyvízcsatorna hálózata is közel 100%-osan kiépített, és a bevezetésre került talajterhelési díjnak köszönhetően a szennyvízelvezető csatornahálózatra csatlakozott háztartások száma is meg növekedett, aránya 90% felettinek tekinthető. A SZIGETHALOM Integrált Városfejlesztési Stratégia

168


rácsatlakozások növekedésével arányosan tovább csökken a szippantott települési folyékony hulladék mennyisége. A Szikő Kht. által begyűjtött folyékony hulladék ártalmatlanítása a Tököli Szennyvíztisztító Telep-en valósul meg. A lakosságnál keletkező szennyvíz a Tököli Szennyvíztisztító Telepre kerül, ahol mechanikai és biológiai tisztítási fokozatokkal tisztítják meg. Az eleveniszapos eljárással megtisztított szennyvíz befogadója a Duna, melynek vízminőségi kategóriája V/1. A tisztítás során keletkezett szennyvíziszapot stabilizált, víztelenített, állapotban a KOMTRANS Kft. viszi el további ártalmatlanítás céljából. Folyékony hulladék és szennyvíziszap (Forrás: Önkormányzat) Települési folyékony hulladék (m3)* Kommunális szennyvíziszap (m3)** Összesen (m3)

2004 259 427,1 686,1

2005 405 356,9 761,9

Belterületen a kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A hulladékot az ARIES Kft. (Szigetszentmiklós) szállítja el. A településen évente keletkező ipari, mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységből származó termelési veszélyes hulladék mennyisége jelentéktelen. Szigethalom város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelés közszolgáltatói tevékenységet az ARIES Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. látja el. A lakossági szilárdhulladék szállítás heti egy alkalommal történik. A begyűjtött lakossági hulladék a szigetszentmiklósi átrakó állomásra kerül, ahonnan a Rumpold-Bicske Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szállítja el bicskei regionális hulladéklerakójára ártalmatlanítás céljából. Hulladék Lakossági kommunális hulladék (t/év) Közületi és gazdálkodási jellegű hulladék (t/év) Építési-bontási hulladékok és egyéb ipari hulladékok Lom hulladék Kerti hulladék Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Összesen (t) Hulladék - szelektív (2008 önkormányzat) Papír és kartoncsomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Üvegcsomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Egyéb kevert csomagolási hulladék Összesen


2008 3690,114 630,666 23,93 281,18 151,71 n.a. 4777,6 Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) 91,27 105,79 51,14 3,28 29,41 280,89

169


A begyűjtött települési szilárd hulladékok lerakási arányainak csökkentését és a hulladékok újrahasznosítási arányának növelését törvényi kötelezettség is előírja. Mivel a település 2004-ben pályázati úton támogatást nyert 14 db szelektív hulladékgyűjtő sziget és egy szelektív hulladékszállításra alkalmas célgép megvásárlására, a szelektív gyűjtési rendszer kiépítése még 2005 nyarán megvalósult. A begyűjtött anyagok az Aries Kft. Szigetszentmiklós telephelyére kerülnek, ahol kézi válogatás és bálázás történik. A szelektív csomagolóanyagok begyűjtését és hasznosítását az Öko-Pannon Kht. koordinálja a közszolgáltatóval megkötött szerződés alapján. Egyrészt a lakosság növekedése miatt, másrészt a fellépő igény miatt szükségszerű további gyűjtőpontok kialakítása, ugyanakkor hangsúlyozni kell a társadalmi környezetvédelem fontosságát, melynek következtében a település egyes intézményei és szervezetei lehetővé teszik a lakosság részére néhány hasznosítható vagy veszélyes hulladék leadását, valamint gondoskodnak azok megfelelő kezeléséről is. A település oktatási intézményei pl. - a Duparec Kft. együttműködésével – külön konténerben gyűjtik a diákok a papír hulladékot, valamint a Szent István Általános Iskolában az Aries Kft. jóvoltából kihelyezésre került egy-egy szelektív gyűjtőkonténer a diákok által összegyűjtött iskolatej műanyag poharai számára. A város gyógyszertárában pedig leadhatók a lejárt szavatosságú gyógyszerek és gyógy készítmények a Recyclomed Kht. jóvoltából. 2006 májusában, 12 intézményben került kihelyezésre speciális gyűjtőedény a szárazelemek és akkumulátorok gyűjtésére, mely azóta további 3 gyűjtőhellyel bővül4. A begyűjtött veszélyes hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a Rebat Kht. gondoskodik. 2.5.3.2. Elért eredmények (2004-2006) -

Hatékony hulladékgazdálkodást elősegítő kapcsolatrendszer kiépítése

-

A kommunális hulladék begyűjtési és szállítási rendszer optimalizálása alapmennyiségek és alapdíjak meghatározásával

-

A szelektív hulladékgyűjtés sikeres bevezetése és üzemeltetése

-

A háztól való szelektív gyűjtés sikeres bevezetése a PET palackok begyűjtésével

-

A szárazelemek és akkumulátorok leadási lehetőségének megteremtése a város intézményeiben

-

A lejárt gyógyszerek és csomagolóanyagainak gyűjtése a gyógyszertárban

-

A környezetvédelmi oktatás és tájékoztatás feltételeinek megteremtése az Öko-Pannon és az Aries Kft. együttműködésével

-

Az elektronikai hulladékok folyamatos gyűjtése kihelyezett konténerben és a partnercég telephelyén


170


2.5.3.3. Fejlesztendő területek Szigethalmon az építésből és bontásból visszamaradt hulladékok hasznosítása nem megoldott. Ezek a hulladékok kommunális hulladéklerakóra kerülnek, rosszabb esetben illegálisan lerakva terhelik a környezetet (ezek ellen a mai napig folyik a küzdelem). A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. 2.5.4.

Közlekedés

2.5.4.1. Szigethalom kapcsolatai Szigethalom közlekedési kapcsolatai kiépítettek és funkcionálisak, de állapotuk nem megfelelő, terhelhetősége telített, hiszen a településen található a fővárossal és a szigeti településekkel összeköttetést biztosító tömegközlekedési eszközök csomópontja. A város autóbusszal Csepelről 30, a Ráckevei HÉV közvágóhídi végállomásától 40 perc alatt elérthető, az Alföld és az 51-es út felé a Taksonyi híd biztosítja az összeköttetést. Az 5101 sz. út, a ráckevei kistérség közúti közlekedésében jelentős szerepet tölt be (Halásztelek illetve Tököl irányába), a 51101 sz. út Szigetszentmiklós felé vezet és az 51104 sz. út (Mű út) a Taksonyi hídon keresztül fut tovább. Ez utóbbi a környezetét kiszolgáló jellege és a környezetére gyakorolt jelentős zaj-, rezgés- és légszennyezési hatások miatt a jelenlegihez képest nagyobb mértékben nem terhelhető. Az úthálózat ugyanakkor viszonylag szűk, a fejlesztések ezt fogják kiváltani: hosszú ideje készülnek az ún. „szigeti gerincút” tervei, mely a település nyugati és déli részén fog majd elhaladni, emellett az 51104 sz. úton várhatók komolyabb forgalomtechnikai beruházások (szélesítés, jelzőlámpás kereszteződések, körforgalmak). Szigethalom az utóbbi idő úthálózat fejlesztései után jó közlekedés földrajzi helyzetben van. Az M0 (ábra: zöld, piros: Szigethalom bevezető út) autópálya és az 51. sz. főút új nyomvonalának közelsége közúton jól megközelíthetővé teszi a települést. A nagyközség forgalmának döntő része északról érkezik. A három meglévő kapcsolat mindegyike fontos a településnek, mert mindegyik az M0 valamelyik csomópontjához csatlakozik, de egyúttal a főváros felé is biztosítják a kapcsolatot. A községet 240 autóbusz járat-pár érinti, különböző helységek irányában, illetve helyi járatban. A településen autóbusz-pályaudvar és autóbuszgarázs is található. A községen áthalad a Budapest Vágóhíd-Ráckeve HÉV vonal, mely két megállóhelye közvetlenül érinti a települést. A napi vonatpárok száma 39.


171


51104 sz. út (Mű út)

M0 összeköttetés

A település belső, lakóterületi úthálózata keskeny, néhány területen burkolatlan, de nem jellemző; az utcahálózatok szabályos volta ugyanakkor lehetővé teszi az egyirányúsított rendszer bevezetését, mely a megnövekedett forgalom szabályozásához elengedhetetlen. A HÉV vonalon területi igénnyel járó fejlesztés nem várható a város területén, ezért a jelenlegi terület bővítése nem szükséges. A készülő Csepel-szigeti kerékpárút-hálózat Szigethalmot is érinteni fogja, ami további, a szabadidő eltöltésével kapcsolatos fejlesztéseket vonhat maga után. A település vízi útja az RSD, ám azon a


172


menetrendszerinti személy- (és teher) szállítás évekkel ezelőtt megszűnt, ma már csak a vízitúrázók használják. A településen három db buszjárat (jobb ábra) közlekedik félóránként, melyek egységesen a teljes település főútvonalát lefedik. A város és a térséget összekötő Mű úton további térségi járatok működnek összekötve Szigethalmot a környező településekkel. Szigethalmon két megállója is van a Ráckevei HÉV-nek, mely Budapestet köti össze a sziget lakóival. A szigethalmi HÉV megállóval kapcsolatban az önkormányzat pályázatot nyújtott be rehabilitáció céljából 2009’-ben. Az úthálózat teljes hossza 78,7 km, amelyből 71,4 km önkormányzati (városi) és 7,3 km állami kezelésben van. Az elmúlt évek folyamatos közmű fejlesztése (gáz, víz, telefon, csatorna) folytán az utak felújításra szorultak. A településen 1990 előtt nagyon kevés aszfaltos út volt. A közműberuházásokkal együtt készültek el, lettek felújítva a meglévő aszfalt utak. Ezek többsége jó minőségű. A teljes közművesítés befejeztével legfőbb feladat az úthálózat fejlesztése. A városi utak többsége 2004 – 2006 között kapott szilárd (aszfalt) burkolatot. Ezért állapotuk, felületük lényegesen jobb az állami kezelésű utakénál, amelyeknél helyenként repedt, töredezett és hiányos a burkolat, főként az úttest és az útpadka találkozásánál. Az állami tulajdonu Mű utat 2009-ben újította fel a kezelő Magyar Közút Kht. További úthibaként említhető a nyomvályúsodás és felgyűrődés, az utak keskenysége és a járdák hiánya. A város belterületi része szinte teljes egészében lefedett burkolattal, az újabb városrészeknél fokozatos a kialakítás. A járdák aránya az utakhoz képest rendkívül alacsony. Hozzávetőlegesen az utak szegélyének 10%-át fedi járdaszegély, leginkább a településközponti, vagyis a legöregebb utcák mentén, illetve az újabb lakónegyedek mentén ahol a befektetők magukra vállalták a burkolatok kialakítását. 2007-ben elkészült a közlekedési koncepció, melyhez az önkormányzat 6 millió Ft-ot különített el évente, mely forrás remélhetőleg pályázati támogatásokból gyarapodhat. Jelentősebb útfejlesztések: Útburkolatok, zöldterületek kialakítása. Elsődleges szempont, hogy a tervezett városközpont területén minél több zöld terület maradjon. A közterületeken elhelyezett sétálók és járdák úgy kerülnek kialakításra, hogy a környező utcákról, buszmegállókból, parkolóból a városközpont minden intézménye egyszerűen megközelíthető legyen. A Tervek közt szerepel sétáló és kerékpárút kiépítése is, mely a Thököly utcáról nyílva keresztül szelné a központot és a későbbiek folyamán elvihető lenne egészen a HÉV vonaláig a Déryné utcán keresztül. A városközpont megvalósulásával megnövekedett forgalommal lehet számolni, mely forgalomtechnikai eszközökkel (csökkentett forgalmi utak, egyirányúsítás stb.) kezelhetővé válik. SZIGETHALOM Integrált Városfejlesztési Stratégia

173


2.5.4.2. Tervezett nagyobb útfejlesztések -

Gerincút: (ábra) A Csepel-szigeti gerincút létesítésének elképzelése már az 1930-as években indult, de tervezési szintig a 2004-es évben jutott el. A sziget forgalmának fővárosba történő bevezetése, illetve az 1980-as évek végén létesült M0 autóútra csatlakozása Szigetszentmiklós 1994-ben elfogadott településszerkezeti tervén szerepelt. A legújabb tervek szerint a szakasz a Szigetszentmiklós M0 –Lórév szakasz I. ütemeként, a Szigethalmot érintő – és az I. ütemet lezáró – 5 csomópontban (körforgalom) végződne. Szigethalmot a jelenleg külterület mezőgazdasági övezetként nyilvántartott, de a későbbiekben Gksz, GIP övezeti besorolású területtel lenne kapcsolatban.

Csepel szigeti Gerinc út


174


-

Dunai közlekedés: Jelenleg nincs vízi közlekedés a Duna ezen szakaszán a vízállás és egyéb környezeti körülmények miatt. A Duna menti terület, üdülés-vízisport tekintetében meghatározó szerepű, amennyiben a Duna ág rehabilitációjára kerül a sor, mely jelenleg

-

pályázati szinten van. Duna parti sétány: Az önkormányzat közép és hosszú távú stratégiájában szerepel a Duna part menti sétány felújítása, kialakítása. Jelentősen növelné a városba látogató

-

turisták számát, hiszen az itt húzódó Duna szakasz természeti értékekben gazdag. A városvezetés a városközpont forgalmának növekedésével parkolóhelyeket tervez kialakítani az intézményi területeken, illetve át kívánja strukturálni a központhoz bevezető utcák közlekedését.

2.5.4.3. Egyéb infrastruktúra -

A településen 3 db bankautomata (OTP, Takarékszövetkezet), illetve 2 db pénzintézet működik: egy Postabank fiók (Szigethalmon működő postai kirendeltség) és a Kis-

-

Dunamenti Takarékszövetkezet. Szigethalom autótulajdonosainak igényét két üzemanyagtöltő állomás elégíti ki, illetve, ha ezek színvonalával nincsenek megelégedve, 2 km-es körzetben, a közigazgatási

-

határon kívül is üzemel 2 db töltőállomás. A település csapadékvíz-elvezető rendszere helyenként kiépítésre, felújításra és minden esetben karbantartásra szorul.

2.5.5.

A meglévő közműhálózat értékelése

A falu fejlődése a XX. század utolsó évtizedére felgyorsult. Az első komoly beruházás a vezetékes gáz kiépítése volt. A 90-es évek elejéig a településen csak a villamos energia és a vezetékes vízellátás jelentette a közműellátást. Ezután 1991-ben a vezetékes vízellátás valósult meg, majd következő lépés az infrastrukturális beruházásoknál, 1996-ban a csatornázásra történő társulás létrehozása volt, Szigethalom Vízgazdálkodási Társulat néven. 2002. év végén a település teljes egészében csatornázottá vált. A szennyvizet a Tököli szennyvíztisztító telepre vezetik. A Duna melletti üdülőrész fejlődése független volt a faluétól. Itt az 1980-as évek elején ivóvíztársulást hoztak létre, s aszfalt utak is épültek. A területre a gázt 1994-ben vezették be. A városrész


175


csatornahálózata a település csatornahálózatának kiépítésével együtt történt, utolsó ütemben, mellyel a Kis-Duna szennyezettsége is csökkent.

1995-1996-ban a településen elkészült a vezetékes telefonhálózat. 2006. évtől a PR-Telecom beruházásában teljes körű kábel-tv szolgáltatás található a városban. A szélessávú internetet a kábeltv és az Invitel telefontársaság is szolgáltatja. A település közműellátása az utóbbi évtizedben sokat fejlődött, ma már a jól közművesített települések közé tartozik, de azért abban még jelenleg is találhatók hiányosságok. A felszíni vízrendezés nem tekinthető korszerűnek. A településre jellemző a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés, amellyel az urbanizálódási igény, a növekvő számú személygépkocsi állomány figyelembe vételével egyre kevésbé elégíthető ki. A felszíni vízrendezés fontosságát a település szigeten való elhelyezkedése is különösen indokolja. Szigethalom közműellátottsága megfelelő a rendelkezésre álló legutolsó 2004. január 1.-i állapotot rögzítő statisztikai nyilvántartás szerint:

Közműellátottság 2004’ (önkormányzat, KSH) vezetékes ivóvíz ellátottság közcsatorna ellátottság (szennyvízelvezetés) földgáz ellátottság villamos energia ellátottság távközlési ellátottság

99,40% 99% 96,10% 100% 72,20%

Az évtized elején, 3 év alatt közel 1500 lakást csatlakoztattak a város közcsatorna-hálózatába. Ez a nagyléptékű fejlesztési tendencia a 2003-as évtől visszaesett és az utána következő 4 évben összesen „csak” 500 lakást csatlakoztattak a rendszerhez. Vízellátás: Szigethalmon a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában megépült. A hálózat a Szigethalmi Önkormányzat tulajdonában van, a vízellátó hálózat üzemeltetését a szintén 100%-os önkormányzati tulajdonú SZIKÖ (Szigethalom Közmű Építő és Üzemeltető) Kht. végzi. A vízellátó rendszer vízbázisa a település területén 4 kútcsoportban található 8 db. vízműkút, amelyek összes vízadó kapacitása a Vízjogi Üzemelési Engedély szerint 1200 m3/d. A valós vízfogyasztás –főleg nyári csúcsfogyasztási időszakokban- ennél azonban nagyobb, amit a kutakból való intenzívebb kitermeléssel, vagy pedig Tököl felőli víz átvétellel tudnak kielégíteni. A település Ráckevei Duna-ág melletti üdülőterületén a vízellátó hálózat korábban épült ki, mint a


176


szigethalmi ellátó hálózat. Ez a rendszer a Tököli vízellátó hálózat felöl kapja a betáplálást, a hálózat itt is 100%-os szintre kiépítettnek tekinthető. Villamos energia ellátottság: A villamos energia ellátottság szintén 100%-os kiépítettségű a településen. A település villamos energia ellátásának szolgáltatója a Budapesti ELMŰ Rt. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Szigethalom közvilágítási hálózatát 1999. évben korszerűsítette az Önkormányzat. A hagyományos nagy áram felvételű világítótesteket korszerű, energiatakarékos lámpákra cserélték. A településre jellemző, hogy minimális mértékű a megvilágítás. Éppen csak a közlekedés biztonságát szolgálja. Földgázellátás: A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ Rt. Az ellátottság 96% feletti szinten van.

A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként

elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni. A település korszerű, környezetbarát termikus energiaellátása biztosítható a komplex földgázellátással. A földgáz alkalmas egyedi berendezésekkel, jól szabályozható, automatikus üzemvitelű, teljes komfortot nyújtó ellátás biztosítására. Fűtésre, használati meleg víz termelésre és főzésre egyaránt energiatakarékosan, gazdaságosan hasznosítható. Vezetékes hírközlési létesítmények: Szigethalom vezetékes távközlési ellátását jelenleg az INVITEL Rt. biztosítja, amelybe beleolvadt a korábbi üzemeltető KISDUNA-COM Rt. A település jelenlegi vezetékes távközlési ellátottsága már teljes körűnek tekinthető, azaz valamennyi távközlési igény kielégített. A kedvező távközlési ellátottság ellenére célszerű nyilvános távbeszélő helyek kialakítása is. Ezt lehetőleg kereskedelmi-szolgáltatási létesítményhez kapcsolódóan kellene megoldani. Továbbá a kedvező rádió-TV műsorvétel érdekében az épületenként elhelyezendő antenna helyett célszerűbb a kábeltévé hálózat kiépítése. Ezt a hálózatot a vezetékes távközlési hálózattal párhuzamosan kell a járdába - a föld alá- elhelyezni. A lakások ellátottsága Szigethalom város lakásainak közel 100%-a csatlakoztatva van az ivóvíz hálózatba. Az újonnan épített lakások mindegyikébe bevezetik az ivóvizet, sőt a régebben épült, de eddig nem csatlakoztatott lakások is sorra integrálásra kerülnek. SZIGETHALOM Integrált Városfejlesztési Stratégia

177


Forrás: KSH

A város háztartási gázfogyasztóinak száma évről évre nagyobb mértékben nő, mint az újonnan épített lakások száma, így elmondhatjuk, hogy egyre több család tér át az eddig használt szén-, fa- és olajtüzelésről a környezetkímélőbb gázfűtésre, illetve a propán-bután gázpalackok használatáról a vezetékes gáz használatára.

Forrás: KSH


178


Forrás: KSH

Forrás: KSH

Összegzés Elmondható, hogy Szigethalom közművesítés szempontjából az agglomerációs átlag felett helyezkedik el. Ivóvíz ellátottság, földgáz- és villamos energia ellátottság tekintetében a kiépítettség 100%-osnak tekinthető. Kapacitásbővítésre és fejlesztésre csak további népességnövekedés esetén kell számítani. Erre a jövőben számítani lehet, hiszen Szigethalom lakossága az országos átlagtól eltérő – növekedő tendenciát követ.


179


2.6.

Közszolgáltatások

2.6.1.

Önkormányzat felépítése

2.6.1.1. Szervezeti felépítés

2.6.1.2. Létszám Bázisérték 2007 Munkavállalók száma Felső és középvezetők száma Részmunkaidős munkavállalók száma Fogyatékkal élő vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók száma Pályakezdők száma (határozatlan munkaszerződéssel) 50+ munkavállalók száma (határozatlan munkaszerződéssel) Környezetvédelmi megbízott

61

Célérték

2008 57

2010

2014

Városi könyvtár

Jelenlegi érték Városi szabadidőközpont 10 5

Városgazdálkodás Összesen 15 87

6

7

1

1

1

10

4

4

2

0

3

9

3

0

1

0

0

1

6

6

4

0

0

0

4

20

20

24

2

1

11

38

1

1

0

0

0

1

0

1

6 4

0

0

Polgármesteri hivatal 57

1

0

1

Esélyegyenlőségi felelős 1 1 1 1 1 0 0 Önkormányzati létszám és célérték 2009’ (az adatok nem tartalmazzák a különböző alintézmények, pl. kultúrház alkalmazottainak számát, kizárólag a polgármesteri hivatalon belül dolgozók számát mutatja

2009-ben megtörtént a hivatal átvilágítása és elkészült a hivatal belső fejlesztéseihez egy felmérő, értékelő és célokat megnevező anyag, mely hatékonyabb hivatali működést eredményez (Társulások és egyéb kapcsolatok a 6. Településközi Koordináció fejezet ben.)


180


2.6.1.3. Önkormányzati intézmények

Az önkormányzati intézmények jellemzően az intézményi területen és környékén csoportosulnak. A turisztikai (különleges terület) területek integrációja képen az új városi bölcsőde és óvoda a település ezen határába épült.

2.6.2.

Oktatás (2007’)

Az oktatási intézmények az önkormányzati költségvetésben elkülönített keretösszegből gazdálkodnak. Az önkormányzat a működésen túli további forrást támogatást nem biztosít az intézmények számára.


181


2.6.2.1. Óvoda Négyszínvirág óvoda 720 férőhelyes, 750 gyermek járt (2008/2009 es tanév adata). 2008 szeptemberére 270 fő jelentkezett összesen az óvodába, ebből 195 fő került felvételre és 75 főt kellett elutasítani. A 2009. jan. 1-i statisztika alapján az itt lakó 3-5 éves gyermekek száma 662 fő, mely a „visszatartott” gyerekek számával nő, így az óvodáknak hozzávetőlegesen 800 férőhelyet kellene biztosítani a helyi lakosok számára. A többletfelvétel elsősorban abból adódik, hogy a gyermekeket sokszor nem viszik el a szülők iskolaérett korban az iskolába, hanem még az óvodában hagyják őket. Az óvodába járó gyermekek magasabb számának másik oka, hogy a szomszédos férőhelyhiányokkal küzdő településekről hozzák át a gyerekeket az itteni óvodába. Óvoda 1945-től van a községben, eredetileg a Csepeli Autógyárban dolgozók gyermekeinek hozták létre. A négy telephelyen működő intézménynek felkészült óvodapedagógusai és szakemberei vannak. Az óvoda szintén pályázati lehetőségnek köszönhetően 2007-ben új épülettel bővült, így – összehangolva a régi és új telephelyeket – már két éve folyik az óvodás korú gyermekek oktatása. Jelenleg az önkormányzati óvoda mellett működik az Angyalkert nevű magán óvoda. Itt az óvodai ellátáson kívüli pluszszolgáltatás a sóbarlang, a talpmasszázs, a jóga és a játékos angol, valamint külön konyhával, orvosi szolgálattal és logopédiával is rendelkezik. A Mű úti óvoda mellett található KRESZ park az óvodáskortól segíti a gyerekeket a közlekedési szabályok elsajátításában. A parkot 2001-ben pályázati pénzből teljesen felújították, korszerűsítették, így a környéken az egyik legmodernebb közlekedési gyakorlási hely, amely a környék településeiről is fogad gyermekeket.

Az új óvóda épülete Óvodáztatás 2007' (önkormányzat) Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek élkóvodai l) gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Az


/fő 5 608 643 14 0 0 0 25

182


2.6.2.2. Általános iskolák Szigethalmon két iskola működik, három épületben: a Szent István Általános Iskola és az 1988-tól működő Gróf Széchenyi István Általános Iskola. Szigethalmon a betelepülők fiatal kora miatt nagy a gyermeklétszám. Volt olyan időszak, amikor súlyos tanterem gondok miatt 3 műszakban jártak iskolába a gyerekek, de a kétműszakos tanítás állandó volt. A gondot a második általános iskola építése és átadása oldotta meg. A Szent István Általános Iskolában működő gyógypedagógiai oktatást nem csak a településen lakók számára biztosítja az Önkormányzat, hanem a környező településekről, szakvélemény alapján beutaltaknak is helyet biztosít. A Szent István Általános Iskolában működik egy 38 fős zenekar, melyben elsősorban fúvós hangszereken játszanak a gyerekek. Előadásuk nemcsak a városi rendezvényeket színesíti, hanem számos meghívást is kapnak a környező településekről. A városban élő gyerekek a szomszédos városok középiskoláiban (Tököl, Szigetszentmiklós) tanulhatnak tovább A Szent István Általános iskola József A. u.-i épületében speciális nevelési igényű gyermekek oktatási is folyik. Jelenleg 32 fő SNI-s gyermeket oktatnak az intézmény szakemberei, melyből 3 fő magántanuló (két gyenge és középsúlyos értelmi fogyatékos. Zeneiskola 1995. óta működik magániskolaként, és a Szent István Általános Iskola ad neki otthont. 82 tanuló és 16 bejáró tanul itt. Az oktatás keretében célszerű megemlíteni az Egyesített Szociális Intézményben működő, egészségügyi és szociális szférában dolgozó szakdolgozók pontszerző továbbképzését. Pest megye középső-, és déli régióiban a szakdolgozók számára az Egészségügyi szakdolgozók Továbbképző Intézetének felmérése alapján csak elenyésző számban voltak biztosítottak a lehetőségek továbbképzéseken való részvételre, azonban ez a Multi-Med Team Orvosi, Egészségügyi Szolgáltató Kft. révén 2000-ben megoldódott. Valamennyi továbbképző tanfolyam minősített, akkreditált, minisztériumi támogatással szervezett.


183


Férőhely Gróf Széchenyi István Általános Iskola Szent István Általános Iskola

672 672

+helyek száma 144 0

összesen 816 672

diákok száma (2008') 517 621

kihasználtság 63,36% 92,41%

Az iskolában megállapítható (2009’), hogy nincs férőhely hiány, sőt a város további bővülését az intézmények képesek ellátni középtávon. A középiskolai oktatás a kistérségben Szigetszentmiklóson valósul meg 3 különálló intézményben. A 2007-es KEHT adatok szerint az oktatási intézmények erős férőhelyhiánnyal küzdenek. Az önkormányzat az elmúlt két évben fokozatosan orvosolta a problémát: - -

Új óvoda Iskola felújítások/bővítések (Szent István, Gróf Széchényi Általános Iskola)

OM azonosító intézmény neve Szigethalom Önkormányzat 32978 Négyszínvirág Óvoda Szent István 32470 Általános Iskola Gróf Széchenyi István 32473 Általános Iskola

gyermek-, tanulólétszám az tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános intézményben iskola) Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai Gyógypedagógiai Normál (általános) tanterv oktatás tagozat Összesen HH/HHH SNI Össz. HHH SNI Össz. HHH SNI Össz. HHH

593

14

2

620

32

47

548

378

18

14

204

12 39 502 12 35 46 Hátrányos helyzetű diákok aránya (önkormányzat, 2007’)

-

6

27

7

-

4

-

-

2.6.2.3. Oktatáshoz tartozó szociális intézmény: Gyermekjóléti Szolgálat 2000-ben jött létre Szigethalmon, amely 2005 év végétől a Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálatként működik. Ez Szigethalom, Dunaharaszti és Taksony településeket fogja össze. Jelenleg 13 főállású dolgozó látja el feladatait. A szolgálat jelenleg a régi parókián működik, SZIGETHALOM Integrált Városfejlesztési Stratégia

184


melyet az önkormányzat 2008-ban megvásárolt. Az épület bővítésére 2009.-ben került sor Uniós pályázati támogatással. A szolgálat alapcélkitűzései az alábbiakkal egészülnek ki: -

Nyári intenzív tanfolyamokon segítik azokat a gyerekeket, akik évismétlés miatt esetleg iskolakerülőkké válhatnak. A pótvizsgák sikeres száma, valamint az, hogy ezen gyerekek sikeresen végzik el a nyolc osztályt arról tanúskodnak, hogy a munka eredményes.

-

Kölyökklub létrehozása: Péntek délutánonként tartott foglalkozások, amelyeken sportjáték, manuális fejlesztés, irodalmi és zenés programok szerepelnek.

-

Nyaranta nagyobb lélegzetű klubfoglalkozások: bográcsparti, sportverseny, kirándulás, színjátszás, disco.

Speciális nevelési igényű - SNI: 29 fő + 3fő magántanuló (két gyenge és egy középsúlyos értelmi fogyatékos) 2.6.2.4. Oktatási feladatok elérhetősége (önkormányzat 2007’) Közszolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások Helyben KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai X oktatás 1-4. Általános iskolai X oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés X Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde


Más településen

db/intézmény

szolgáltatás ellátatlan

2 2 2 1

Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós 1 Szigetszentmiklós 1 Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós

1 Szigetszentmiklós

185


Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet

X X

GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona

1 1 X

X

2.6.2.5. Az oktatási rendszer fejlesztése Oktatási, pedagógiai programok elkészítése és felülvizsgálata, továbbképzések szervezése folyamatosan működik ugyanakkor a programok fejlesztése szükséges. A korszerűtlen intézmények felújítása, szükség esetén kibővítése. A jelenlegi turisztikai terület fejlesztése már tartalmaz olyan elemeket, melyek a fiatalkorúak oktatását célozzák meg. Az EMESE Park – Középkori Skanzen területén rendszere élő-történelemoktatások folynak, melynek körét a 2010-ben megépülő Tüskevár Lovagi csarnok és várudvar szélesíti majd. 2005-től működik a helyi általános iskolákban, a tanulmányi eredményhez kötődő tanulmányi ösztöndíjak, melyek folyósításra kerülnek havi rendszerességgel. Részletesebben a 3.7.1.3. ASZT/Oktatás fejezetében


186


2.6.3.

Egészségügy, szociális ellátás

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2007-ben 31 fő volt, a 2009-es adatok szerint mindössze 14 fő. Szigethalom Önkormányzat Egyesített Szociális Gondozási Ápolási és Egészségügyi Intézmény: Az önkormányzat 1999-ben a honvédségi laktanya átalakításával megnyitotta az ápolási, valamint szociális ellátási intézményét. Ekkor három feladatot látott el: ápolási intézmény, szociális otthon, valamint idősek nappali ellátása. Feladatai fokozatosan bővültek. Többek között 2002-ben megkapta az Egészségház irányítását (orvosok, fogorvosok, gyerekorvosok, védőnők), valamint 2003-ban az orvosi ügyelet ellátásnak szervezését. Szintén ezen intézmény keretein belül kezdte meg működését 2008-ban a Fogyatékosok Nappali Otthona és a Fogyatékos Emberek Nappali Intézménye is, mellyel egy időben szervezeti átalakuláson ment keresztül. Az intézmény kistérségi szintre emelkedett, a védőnői szolgálat működtetését pedig átadta a Szivárvány Bölcsődének. Az egyesített Intézmény, egészségügyi és szociális szolgáltatásokat biztosító intézeteket egy szervezeti egységbe integrálta, melyek közös irányítással, de külön szakmai irányelvek és szabályok alapján működnek. 2006 végén az agglomeráció területén 1261 háziorvos és 462 házi gyermekorvos praktizált, háromnegyedük a fővárosban. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra az agglomeráció egészében 1423 lakos jutott, azonban az orvosok átlagos leterheltsége a fővárosban és az övezetben lényegesen eltér: Budapesten a mutató értéke 1293, míg az övezetben ennél 545-tel több. Az övezet szektorális tagozódása szerint a háziorvosok leterheltsége a keleti és a délkeleti szektorban a legmagasabb. Szigethalom esetében ez a mutató is az átlagosnál magasabb.

Egészségház


Ápolási Központ

187


Szigethalom Tököl Szigetszentmiklós

Egészségügyi ellátás a környező városokban 2006' (KSH) Házi 1 Háziorvosra és házi Háziorvos gyermekorvos gyermekorvosra jutó lakos 6 2 4 1 10 6

Dunavarsány

2

2

1935 1947 1824 1669

2.6.3.1. Egészségház Alapellátást nyújtó egészségügyi közfeladatot ellátó intézet. Feladata az Egészségházban működő vállalkozó háziorvosok (6 fő), házi gyermekorvosok (2 fő), fogorvosok (2 fő) működéséhez szükséges, az önkormányzat által szerződésben vállalt feltételek biztosításán túl a védőnői szolgálatot, az iskolai egészségügyi ellátást, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátást működtetni. Az Egészségházban kapott helyet a központi orvosi ügyelet, amely folyamatosan biztosítja a sürgősségi ellátást a település lakosai számára. A központi orvosi ügyelet 10 orvost és 17 egészségügyi szakdolgozót foglalkoztat. Háziorvosi szolgálat Szigethalmon a felnőtt lakosság háziorvosi ellátását 6 körzetben végzik a háziorvosok. Jelenleg a III. számú körzet betöltetlen. A háziorvosok vállalkozóként látják el területi ellátási feladatukat. Házi gyermekorvosi ellátás. A gyermekorvosi ellátás keretében a háziorvos feladata a csecsemők és kisgyermekek gyógyító – megelőző alapellátása, a tanácsadás, az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok és védőoltások elvégzése. A gyermekorvosi ellátást 2 gyermekorvos látja el körzetesítés alapján. Az alapellátást végző orvosok feladatukat vállalkozó orvosként végzik váltott rendelési időben. Fogászati ellátás Szigethalmon a fogászati ellátást 2 vállalkozó fogszakorvos látja el körzetesítés alapján váltott rendelési időben. Orvosi ügyeleti ellátás


188


Az alapellátás része a munkaidőn túli, illetve hétvégi és ünnepi ügyeleti ellátás biztosítása. A város ügyeleti ellátása központi ügyeleti formában történik. Ezt a feladatot 2008. március1-től Dr. GON Bt. látja el. A központi ügyelet része a gyermekorvosi ügyeleti ellátás is. Körzeti védőnői szolgálat A körzeti védőnői szolgálat az egészségügyi alapellátás része, körzeti beosztás szerint működik, biztosítva az egységes, magas színvonalú preventív ellátást a nővédelem, a várandós anyák, a gyermekágyas anyák, valamint a 0-16 éves korú gyermekek gondozása területén. A családok romló anyagi, szociális helyzete és egészségi állapota fokozottan igényli a védőnők családgondozó tevékenységét, a családban előforduló egészségügyi, mentális és szociális veszélyeztetettség megelőzését, felismerését és a segítségnyújtást. A körzeti védőnői szolgálat 2009. augusztus 1-től egy újabb körzettel bővült így Szigethalom területén 7 körzeti és 1 iskola védőnő tevékenykedik.

2.6.3.2. Ápolási Intézet Krónikus fekvőbeteg szakellátó intézet - Ápolási Intézet: Feladata magas színvonalú minőségi ápolás biztosítása krónikus belgyógyászati betegségben szenvedő, agyi történésen átesett betegeknek, akiknek folyamatos ápolásra van szükségük, de nem igényelnek rendszeres orvosi felügyeletet. Az intézet 20 ággyal rendelkezik, az ellátásra szorulók korszerűen felszerelt 2, és 3 ágyas kórtermekbe kerülnek elhelyezésre. Állapotuk javulásához a nagyszámú, és magasan képzett szakdolgozók csoportja mellett, hordozható terápiás eszközök, és nem utolsó sorban az intézet parkosított környezete is hozzájárul. Ápolást-gondozást nyújtó személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátást biztosító intézet Idősek Otthona: Idős emberek életkorának, egészségi állapotának megfelelő korszerű fizikális és mentális gondozása, valamint célszerű és hasznos tevékenységük megszervezése, foglalkoztatásuk biztosítása folyik. Az ellátást igénybevevők köre: nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, akik állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint azon 18. életévét betöltött személyek, akik betegségük miatt önmagukról gondoskodni nem tudnak. Az idősek otthona által nyújtott szolgáltatásokat a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján nem csak szigethalmi lakosok vehetik igénybe. Egyre több település érdeklődik a szerződéses ellátás igénybevételének


189


lehetőségéről, amely az intézet bővítésének szükségességét is felveti. (pl. Ráckeve, Dunavarsány, Taksony, Tököl, Dunaharaszti, Halásztelek.) Szociális alap- és nappali ellátást biztosító személyes gondoskodás körébe tartozó szociális intézet Gondozási Központ: a területi gondozási igények felmérése: -

a gondozottak egyéni és csoportos foglalkoztatásának, egyéni szükségleten alapuló fizikális, mentális és szociális gondozásának megszervezése, biztosítása, a gondozottak

-

érdekvédelme, tanácsadás szervezése a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás megszervezése, irányítása, ellenőrzése

A fogyatékosok nappali otthona Biztosítja az ellátásra rászoruló fogyatékosoknak saját környezetükben maradása mellett a szükségleteiknek megfelelő méltóságteljes gondozást, az egyéni fejlesztőprogramokra épülő foglalkoztatást,

társadalmi

integrációjukat.

A

mozgásfogyatékosok

nappali

ellátásának

megteremtésével a cél a családi gondozást nélkülöző kedvezőtlen szociális helyzetben élő mozgásfogyatékos személyekről való gondoskodás. A már most is működő fogyatékosak nappali otthona csak az idősek ellátását segíti, a tervezett (következő pontban bemutatásra kerülő intézmény) pedig a fiatalokét. Fogyatékos emberek nappali intézménye A fogyatékos emberek nappali intézménye az értelmi-, érzékszervi-, mozgásszervi-, és halmozottan sérült emberek, közösségek, felkarolásában tölt majd be fontos szerepet. A hátrányos helyzetű emberek és családok támogatását, társadalmi esélyegyenlőségüket, rehabilitációs foglalkoztatásukat, érdekvédelmüket segítené. Ehhez kapcsolódóan személyi segítő szolgálat és szállító szolgálat is elindul, valamint a munkára felkészítés, rehabilitációs foglalkoztatás is megvalósul. Az intézmény fenntartója Szigethalom Önkormányzata, de az intézmény térségi szinten működik. Az Intézmény szakmailag önálló, gazdálkodás tekintetében részben önállóként működik. Működési területe: területi ellátási kötelezettséggel Szigethalom közigazgatási területe szociális ellátások és egészségügyi alapellátások tekintetében, krónikus fekvőbeteg ellátás tekintetében közép- és dél Pest megye. Az intézetben jelenleg 18 fő kerül ellátásra, az épület maximális befogadó létszáma 32 fő.


190


- -

2.6.3.3. Bölcsőde Szivárvány bölcsőde József Attila úti Bölcsőde

Szigethalmon 2008-ban egy bölcsőde (Szivárvány Bölcsőde) üzemelt. A férőhelyek számát tekintve 40+10 fő, ugyanakkor 56+12 fő kap ellátást. 2008-ben 80 gyermeket kellett elutasítani, és a környező települések bölcsődéibe tanácsolni.

Régi bölcsőde

Új bölcsőde

A kapacitási problémákat orvosolva, 2009-ben megnyitották a József Attila úti, régi bölcsődét, melyben további 12 gyermeket tudnak ellátni. A férőhely növelése érdekében az önkormányzat pályázati forrásból szeretné a tavaly épített bölcsőde tetőterét is kiépíteni, melyben 3 csoport, azaz 30-36 gyermek férne el. A bölcsőde intézményhez tartozik még a Védőnői szolgálat, ami az egészségházban működik. Az egészségház maga nem önkormányzati intézmény, hanem szolgáltató. Itt működik a házi, gyermek és fogorvosi rendelés. 2.6.3.4. Szociális alapszolgáltatás

Szigethalom

Szociális alapszolgáltatás keretében (2006') csak étkeztetésben csak házi segítségnyújtásban étkeztetésben és házi részesülő is részesülő segítésnyújtásban is részesülő 11,00 2,00


Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést Idősek nappali nyújtó intézményeiben intézményekben ellátott gondozott

-

2,40

19,60

191


Rendszeres pénzbeli szociális ellátások Rendszeres szociális segély (Aktív korú+eg.biz) Ápolási díj Méltányossági ápolási díj Szociális étkeztetés Ösztöndíj Időskorúak járadéka Iskolatej Normatív lakásfenntartási támogatás Méltányossági lakásfenntartási támogatás Temetési segély Köztemetés Közgyógyellátás Pénzbeli átmeneti segély Krízis segély Mozgáskorlátozottak támogatása Beiskolázási segély Rendkívüli gyermekvédelmi tám. Utazási támogatás Rendkívüli természetben nyújtott tám. Normatív Rendszeres gyermekvédelmi tám. Munkanélküli ellátások Összesen

2008 Módosított 2 784 000 8 293 000 3 750 000 15 000 000 1 400 000 614 000 1 501 000 3 906 000 4 400 000 3 500 000 600 000 7 096 000 8 000 000 1 500 000 1 418 000 1 000 000 500 000 500 000 200 000 6 221 000 2 699 000 74 882 000

Kórházak elérhetősége

Jahn Ferenc Délpesti Kórház- Rendelőintézet

1206 Budapest, Köves u. 2-4. Tel: 284-7654

Jahn Ferenc Délpesti Kórház Csepeli Weiss Manfréd telephelye

1211 Budapest. Déli u. 11. tel: 276-5511, 276-7443

Csepeli Háziorvosi és Szakorvosi Rendelő Intézet

1212 Budapest, Áruház tér 8. 277-3311

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat XXI. kerületi Intézete

1211 Budapest, Táncsics Mihály u. 69. Tel: 276-8101, 425-7660, 425-7661

Szociális ellátásról részletesen az Antiszegregációs helyzetelemzés fejezetben.

2.6.4.

Kulturális/Sport intézmények, szervezetek

A város nem önkormányzati működtetésű intézményinek ellátottsága gyengének mondható. A Posta a Polgármesteri Hivatal vonzáskörzetében a tervezett városközpont szomszédságában található, patika jelenleg 1 található a településen, bár a növekvő lakosságszámot ezek az intézmények egyáltalán nem


192


tudják kielégíteni. Bank például egyáltalán nincs a városban, három db. ATM működik elszórtan a településen. A Csepel-Autógyár megszűnésével a térség művelődése is jelentősen visszaesett, a rendszerváltást követő években azonban fokozatosan kiépült a város szabadidős és kulturális hálózata. 2.6.4.1. Könyvtár Jelenleg mindkét iskolában működik iskolai könyvtár, melyet elsősorban az iskolás gyerekek igényeit elégítik ki, de a község lakóinak is lehetőségük van látogatni a könyvtárakat. Hegedűs Géza Városi Könyvtár Eredetileg 1950-ben jött létre, a Csepel Autógyár megalakulása után, és a gyáron belül működött. 1961-től a gyár kapuin kívül, szakszervezeti könyvtárként üzemelt, 1996-ban pedig privatizálták az épületet, amelyben működött. A gazdag állományú és jól működő könyvtár ekkor kezdett helyet keresni és Szigethalom Önkormányzat biztosította számára az épületet, melyben folyathatta működését, mint „városi könyvtár”. Az átvételkor is elérte „minősége” egy városi könyvtár színvonalát, az eltelt évek során azonban még sokrétűbb és színvonalasabb lett. 2004. szeptember 4én ünnepélyes keretek között vették föl Hegedűs Géza nevét, a névadó ünnepségen részt vett az író özvegye, dr. Hegedűs Gézáné, lánya és unokája is. A könyvtár fennállása óta három ízben elnyerte a „Kiváló könyvtár” címet. A könyvtár kínálata azóta is folyamatosan bővül, pár éve @ pontként működik. Az épület bővítése folyamatban van.

2.6.4.2. Kultúrház Az Önkormányzat 2002-ben vásárolta meg az ÁPV Rt-től a volt Tiszti klub (Városi szabadidő központ; lásd jobbra) épületét. Elhelyezkedése, felépítése, eddig betöltött szerepe miatt az önkormányzat részben felújította és átalakította, majd használatba vette. A település rendezvényeinek szervezésében, illetve számos esemény helyszíneként tölt be jelentős szerepet a Szabadidőközpont.


193


A Városi Szabadidőközpont megnyitásával a Közösségi Ház megszűnt. A város intenzív növekedése ezt az épületet kinőtte az elmúlt években, így a városközponti projekt keretében a jelenlegi épület kibővítésére van szükség. A szabadidőközpont közvetlen szomszédjában jelenleg egy elavult futballpálya fekszik, mely igyekszik kielégíteni a részben az iskolák sportlehetőségeit, illetve a helyi fiatalok szórakozását. A pálya területe a tervezett városközpontnak kíván helyet adni, így a turisztikaioktatási- sport központban kap új helyet, a jelenlegi skanzen területénél.

2.6.4.3. EMESE Park / Turisztikai Központ Szigethalom stratégiai terveiben szerepel a térségi szinten is meghatározó jelentőségű turisztikai központ kialakítása a város D-Ny-i határában. A fejlesztések megkezdődtek, illetve számos rendezvény már működik a területen. A település EMESE Park (a tervezett, részben már működő turisztikai komplexum területén) nevű területén, az Önkormányzat az Ős-kultúra alapítvánnyal együttműködve, számos városi, térségi és országos jelentőségű rendezvényt tartanak (Országos ikertalálkozó, Viking fesztivál, CSESZI Rock fesztivál.) A turisztikai park 3 fejlesztési területre osztható: -

EMESE Park – Középkori Skanzen (történelmi): élő múzeumfalu, az európai népek és elsősorban a magyarok kultúrájának, múltjának, IX-XI. századi életvitelének, szokásainak bemutatására. (Jelenleg épül a Tüskevár – Lovagi csarnok és várudvar, mely számos

- -

rendezvénynek kínál zárt teret adni.) Oktatási Központ Sport Központ városi focipálya áthelyezése, illetve ennek összehangolása különböző sportok háttérintézményeinek, kiszolgáló infrastruktúrájának telepítésével


194


A leendő és már bizonyos ütemek nagy részében működő, szabadidős és turisztikai park Szigethalom jelenlegi külterületén fekszik. Az önkormányzat rövid távú terveiben szerepel a terület belterületbe való vonása, ugyanakkor a fejlesztések összhangban vannak a hatályos Településrendezési Tervvel.

2.6.4.4. Sport A város egy sport/futballpályával rendelkezik, mely jelenleg az intézményi terület (városközponti projekt) egyik nagyobb, önkormányzati tulajdonú telkén fekszik. A pálya állagát tekintve elavult, korszerűtlen. A tervezett fejlesztések keretében az új pálya a turisztikai (különleges) területeken kapna helyet. A Duna parti sétány - mely szintén felújításra szorul - és az erdő területek remek lehetőséget kínálnak különböző sporttevékenységek számára. 2.6.4.5. Civil szervezetek Szigethalmon az alábbi tevékenységekkel -

AMME

Alkotók,

Művészek

és

Művészetpártolók

Egyesülete:

A

település

képzőművészeinek kiállítások szervezése, önképzése, fiatalok támogatása, irodalmárok részére előadói estek szervezése. -

A 66 Postagalamb SE: A postagalamb szakszerű nevelése, versenyeztetése, a szabadidő kulturált eltöltése.

-

Csepel Teherautósok és Terepjáró teherautósok Egyesülete (Szigethalmi csoport):


195


Teherautó versenyeken, bemutatókon, kiállításokon való részvétel. -

Édesanyák Klubja: Hagyományteremtő anyák napi asszonybál, gyermekműsorok, főzőfesztivál,

rajzverseny,

gyermeknek

szabadtéri

színház,

kirándulások,

színházlátogatások rendezése. -

Életmód és Egészségvédő Egyesület: Egészségnevelő előadások, szűrővizsgálatok, légúti allergiás folyamatok megelőzése.

-

Gyermekbarátok Szigethalmi Szervezete: A gyermekek szabadidős programjainak megszervezése, lebonyolítása.

-

Gyermekláncfű

Egyesület:

Hátrányos

helyzetű,

mozgáskorlátozott

gyermekek

foglalkoztatása, az ifjúság életesélyeinek, egészségének hosszú távú biztosítása. -

Magyar Vöröskereszt Szigethalmi Szervezete: Véradás szervezése, részvétel országos segélyakciókban, helyi jótékonysági akciók szervezése, káros szenvedélyek elleni küzdelem.

-

Nyugdíjasok Baráti Köre: Kórusfellépések, bálok, főzések, ünnepségeken való aktív részvétel.

-

Pest megyei Mozgáskorlátozottak Egyesülete (Szigethalmi Szervezete): Rászorulók segítése, mozgáskorlátozottak ügyeinek intézése, részükre szabadidős tevékenység, klubnapok, buszkirándulások szervezése.

-

Segítő Mancs Alapítvány: A kiszolgáltatott állatok védelme, nemkívánatos állattartási módszerek feltárása, ezek elleni küzdelem.

-

Sziget Néptánc Együttes: Néptáncoltatás, többféle tánc tanulása és bemutatása a községi rendezvényeken.

-

Szigethalmi Vállalkozók Szervezete: Szigethalmi vállalkozók összefogása, környezetünk védelme, ápolása, kulturális események szervezése, a vállalkozókat érintő témákban előadások rendezése.

-

Szigeti Gyermek Horgász Kör: Horgászat és vele kapcsolatos életmód kialakítása (tiszta környezet, csend, barátságos magatartás, sportos, kitartó életvitel), a szociálisan rászoruló gyermekek üdültetése, horgásztábor szervezése.

-

Szigeti Tű-Kör: Egy világszerte népszerű művészeti ág, a patchwork népszerűsítése, tanfolyamok, kiállítások megtartása, részvétel a Magyar Foltvarró CÉH éves kiállításán.

-

V-75 Szigethalmi Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesülete: Kapcsolattartás, tenyésztési eredmények széleskörű megismertetése és elismerése céljából kiállítások és versenyek rendezése, szakmai segítség a tenyészállományok törzskönyvezésében, tenyésztők nyilvántartása, eredmények erkölcsi elismertetése.

-

Vidám Nyugdíjasok Klubja: Klubdélutánok megtartása, egészségvédő programok,


196


kirándulások, kulturális előadások szervezése. -

Szigethalmi Lovas Sportegyesület: Lósport népszerűsítése, lovaglás, fogathajtás.

-

1023 sz. Jakus Gábor Cserkészcsapat: Táboroztatás, foglalkozások tartása, rendezvényeken díszőrség adása.

-

Diakónia kör: Adományok gyűjtése szellemi és testi fogyatékos gyermekek részére.

-

Szigethalom

Polgárőr

Egyesület:

Rendőrség

működésének

kiegészítése,

vagyonvédelem. -

Lídia Asszonykör: Egyházi hagyományokat felélesztő, református asszonykör.

-

Nagycsaládosok Országos Egyesületének Szigethalmi Csoportja: NOE-hoz tartozás erkölcsi tartást ad, jogvédelmet és sok más segítséget az élet nehézségeihez, segítséget nyújt üdülésben.

-

Nyugdíjas Énekkar: Asszonykórus, amely országos nyugdíjas rendezvényeken, megyei, városi rendezvényeken lép fel.

-

Pedagógus klub: neves előadók, színművészek tartják (Vekerdy Tamás, Hiller István, Bagdi Emőke, Bács Ferenc, Koltai Róbert, Lukács Sándor) Szigethalom és a környék pedagógusainak.

-

Testvérvárosi kapcsolatok: Testvérvárosi szándéknyilatkozatot írt alá Szigethalom lengyelországi Jaworzno városával 2004. október 29-én. Jaworzno Katowicétől néhány kilométere lévő iparváros, amely kb. 100 ezer lakosú. Kiváló humán infrastruktúrával rendelkezik, idegenforgalma nem jelentős, viszont könnyen megközelíthető innen Krakkó, Vielicka és Auswitz.

Rendezvények -

Szüreti bál

-

Óvodabál

-

A két iskola SZMK bálja,

-

Szilveszteri elő-bál,

-

Jelmezbálok

-

Cseszi rock-fesztivál

-

Városnapok

-

Ikertalálkozó

-

Viking fesztivál

-

Városi bál

-

Fit-lesz halom rendezvény - egészség nap


197


A fentiekből kiemelendő néhány országos méretű rendezvény, is mint pl. a viking fesztivál, vagy az ikertalálkozó és bár a Cseszi rock-fesztivál nem országos rendezvény, hanem a Csepel sziget saját zenei fesztiválja, a látogatók mindegyik rendezvénynél meghaladják az 5000 főt. 2.6.5.

A közszolgáltatások elérhetősége

A településen helyben nem minden szolgáltatás érhető el, de Szigetszentmiklós közelsége és a jó partneri kapcsolat kialakítása lehetővé teszi ezen szolgáltatások teljes körű igénybe vételét. A településén igénybe vehető közszolgáltatások esetében a feladatellátás – az alábbi táblázat adatai szemléltetik – egyrészt önkormányzati saját fenntartású szervezeti-intézményi formában történik:

Meglévő szolgáltatások Óvodai nevelés fejlesztő felkészítés iskolai napközi általános iskolai oktatás Alapfokú egészségügyi ellátás

Kiszervezett formában/térségben családi napközi alapfokú művészeti iskola Többcélú társulás keretében Nevelési tanácsadás logopédiai ellátás

A következő feladatok azonban egyáltalán nincsenek lefedve: Kórház (Budapest) családok átmeneti otthona házi gyermekfelügyelet

Okmányiroda (Szigetszentmiklós) Rendőrség (Szigetszentmiklós, Szigethalmon csak körzeti megbízott) Munkaügyi központ (Ráckeve)


198


2.6.6.

Korábbi időszak fejlesztései

Projekt megnevezése Szigethalom és a környező települések bölcsődei ellátásának kialakítása Fogyatékos emberek nappali intézményének kialakítása Útépítés

Megvalósítás 2004-2008. május 29. 2004-2008. május 29. 2004

Projekt összköltsége 225 921 856 191 794 000 32 504 000

Nagyváradi út aszfaltozása Szelektív hulladékgyűjtő szigetek létrehozása elszállítása Szigethalmon Önkormányzati info. rendszerek fejl. és bevezetésének, megvalósítása Internetes ügyfélszolgálati rendszer kialakítása

2004-2005. február 28.

46 325 000

2004

10 000 000

2004

18 000 000

Mű úti járdaépítés II.ütem

2004

5 221 000

A Négyszínvirág Óvoda ped. 2005 felkészítése a kompetencia alapú oktatásra 200 fős Óvoda 20052007.augusztus Könyvtár bővítése, felújítása, 2005 korszerűsítése

4 000 000 338 456 000 22 000 000

Útépítés Fiumei út 2006 I.szakaszának aszfaltozása Városi Szabadidőközpont 2006 Akadálymentesítése

44 240 000

Ravatalozó bontása és új 2007-2008. építése október

20 247 600

ESZGÁI nyílászáróinak cseréje KMOP-2007-4.5.3. Gróf Széchenyi iskola akadálymentesítésére Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat épületének bővítése Tüskevár lovagi csarnok és várudvar KMOP-3.1.1/C

Szent István Iskola felújítása Önkormányzati

5 992 375

Támogatás mértéke

Azonosító száma HEFOP 4.2.

HEFOP-4.2.1-P.-2004-100006/4.0

HEFOP 4.2.

HEFOP-4.2.1-P.-2004-100008/4.0 13/00021/2004/CÉDE

16 000 000 Céljellegű decentralizált tám.(16.m)

KMRFT Települési BM-KMRFT-7/2004 Hulladék közszolg.fejl. Tám. IHM-ITP-17

Internetes ITEM-2003/68/2/2004 ügyfélszolg. rendszer kialakítása 13336 3 394 000 Cél-előírányzat (3.394e) HEFOP 3.1. HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-110026/1.0 303 450 000 Címzett támogatás (303.450e) Sikeres Magyaro. Önkormányzati Info. Fejl. Prog. Céljellegű decentralizált támogatás A közszolg. való egyenlő esélyű hozzáf. HÖF-CÉDE A helyi önkormányzatok CÉDE Támogatás a 2258/2007. (XII. 23.) Kormányhatározat nevesített önkormányzati beruházásokhoz

130004705M ROKIF/00098/2006/RAIF/KOKD 0285/2006/CÉDE P26/1/71 131094/07/CÉDE

2008. 03. 01. 2008. 09. 30.

12 000 000

2009. 07. 01. 2009. 09. 01.

31 896 501

25 000 000 KMOP-4.5.3.

KMOP-4.5.3-2007-0028

61 328 915

50 000 000 KMOP-4.5.1.

KMOP-4.5.1-2008-0019

2009. 04. 01. 2010. 05. 31. 2009. 01.26 2010. 06. 30.

128 485 228

2009. 03. 01. 2010. 03. 31. 2009. 01. 10. -

281 224 703 21 708 000


-

115 636 000 KMOP-2008 - 3.1.1/C KMOP-3.1.1/C-2008-0018 Támogatás a 2177/2008. (XII.18.) Kormányhatározatban nevesített önkormányzati 250 000 000 beruházásokhoz 19 971 000 ÁROP-3.A.1/A-2008 ÁROP-3.A.1/A-2008-0005

199


szervezetfejlesztés 2009. 12. 31. Szigethalom, Petőfi Sándor utcai HÉV megálló környezetrendezése (nem nyert, tartalék lista) 2010 Szent István Iskola József Attila utcai épületének akadálymentesítése pályázat benyújtás alatt 2009

51 565 488

47 309 000 KMOP-2008-2.3.1/C

KMOP-2.3.1/C-08-2009-0012

KMOP-2009-4.5.3-09

Tervezett önkormányzati fejlesztések (kiemelt)

-

EMESE Park kiépítése (több pályázatból) Oktatási és Konferencia Központ + Sportpálya

-

Szent István Park rehabilitációja

-

Városközpont létrehozása (pályázati stádium)

-

Gazdasági területek bővítése és fejlesztése

Tanulságok az eddigi fejlesztésekkel kapcsolatban: az önkormányzat dolgozói egységesen az időmenedzsmentet jelölték meg problémaként az eddigi projekteknél. Rendszeresen felmerül, hogy az előkészítések rendszerint a pályázat kiírásával egy időben, vagy nem sokkal előtte kezdődnek meg. A szűk előkészítési időből aztán számos probléma merül fel, úgymint: - - - -

Rendszeres hiánypótlások Pályázatban, tanulmányokban előforduló hibák száma Kivitelezők kiválasztásánál előforduló problémák Közbeszerzések kidolgozásánál előforduló problémák

Összefoglalás A városban megtalálható valamennyi szükséges közszolgáltatás, amelyek nem azok könnyen és gyorsan elérhetőek a térségben, köszönhetően a város kapcsolatainak és infrastruktúrájának. Hosszútávon, a város növekedésével egy ütemben a meglévőeket fejleszteni a hiányzókat pedig betelepíteni szükséges. A tervezett városközpont helyet biztosíthat számos hiányszolgáltatásnak is. A települési oktatási rendszer felülmúlja a környékbeli városok intézményeit, Az iskolák kihasználtsága nem éri el a 90%, így zsúfoltnak nem nevezhetőek. Az óvodai kihasználtság jelenleg magasnak bizonyul, ennek viszont külső okai vannak (környező településekről idehozzák a gyerekeket). A város mindössze talán a sportolási lehetőségek terén gyengélkedik, hiszen egy futballpályája szolgálja ki a


200


város lakóit, melynek állapota elhasznált. Ennek a pályának a költöztetése és korszerű pálya építése rövidtávon, fedett sportpályák és tornacsarnokok közép és hosszútávon tervezettek.

2.7.

SWOT

Városszerkezet Térségi kapcsolatok Erősségek

Gyengeségek

Félelmek

Társadalom Aktív munkaképes korúak magas aránya

Környezet Duna közelsége

Alacsony munkanélküliség

Alacsony környezet szennyezés

Fiatal társadalom Jó közlekedés Hátrányos helyzetűek alacsony száma Korszerű gazdasági Közösségi terek Zsúfolt városszerkezet területek hiánya hiánya Növekvő belterület Vállalkozás ösztönző Sportolási lehetőségek elemek hiánya hiánya Járdák hiánya Kínálat és minőség hiánya a kereskedelemben és szolgáltatásokban

Intézményi terület fejlesztése Lehetőségek

Gazdaság Vállalkozások növekedő tendenciája Turisztika egyedi gazdasági arculata a térségben

Közszolgáltatások Stratégiai városfejlesztés Széleskörő szolgáltatások Belterületi zöldterületek száma

Csökkenő források Alulfunkcionált belterületi zöldterületek

Gazdasági területek létrehozása a városhatárban Növekvő lakosság Gazdasági területek fejlesztése Városközpont fejlesztés

Környezeti értékek turisztikai kihasználása Gerinc út megépülése

Fejlesztések megtérülése, növekvő adóbevételek

Magántőke hiánya, gyenge vállalkozói kedv Vállalkozások elvándorlása frekventáltabb, területekre

Fiatalok elvándorlása Dezurbanizáció

Szomszédos városokkal való összeolvadás

Közszolgáltatások elmaradása a lakosságnövekedéstől

Kereskedelmi, szolgáltatási ingázások erősödése

Növekvő forgalom

Források csökkenése


201

3. VÁROSRÉSZEK RÉSZLETES ELEMZÉSE

3.1.

Városrészek felosztásának stratégiája

3.2.

Gazdasági terület

3.3.

3.4.

3.5.

3.6.

3.7.

3.2.1.

A városrész bemutatása

3.2.2.

SWOT analízis

3.2.3.

Fotók a városrészről

Lakóterület 3.3.1.


3.3.2.

SWOT – analízis

3.3.3.

Fotók a területről

Intézményi terület 3.4.1.


3.4.2.

SWOT analízis

3.4.3.


Turisztikai terület 3.5.1.


3.5.2.

SWOT analízis

3.5.3.


Külterületek 3.6.1.


3.6.2.

SWOT analízis

3.6.3.


Szegregációs területek/helyzetelemzés 3.7.1.

Szegregációs helyzetkép 3.7.1.1.

Társdalom helyzetkép

3.7.1.2.

Lakáshelyzet

3.7.1.3.

Oktatási helyzet

3.7.2.

A KSH által lehatárolt területek helyzetelemzése

3.7.3.

Az önkormányzat és a szegregációs szakértők által veszélyeztetettnek minősített területek


202


3.1

Városrészek felosztása

A városrész-szintű helyzetelemzés és helyzetértékelés számos előkészítő lépés megtételét tette szükségessé. Először is a helyi lakosok mindennapi mozgásirányát, a vállalkozások, intézmények elhelyezkedését kellett megvizsgálni ahhoz (melyek bemutatásra kerültek az előző fejezetben), hogy a különböző funkciók meghatározásánál a tényleges különbségeket világosan fel lehessen vázolni. Szigethalom város esetében a település szerkezeti tervben szereplő funkciók lefedik a városban kialakult viszonyokat és mozgásirányokat. A különböző városrészek meghatározásának legfőbb alapja a 2006-ban elkészült Településrendezési és Szerkezeti Terv, mely a legtöbb, önkormányzat által kialakított stratégiai tervvel összhangban jelenik meg és egységesen ábrázolja a jelenlegi és a tervezett folyamatokat városrészekre bontva. Az így kialakított városrészek 5, funkcionálisan elkülöníthető egységet tartalmaznak: Gazdasági és kereskedelmi terület Lakóterület Intézményi terület Turisztikai terület Külterület A városra vonatkozó adatok, fejlődési irányok elemezései, a fentieken túlmenően szükségessé teszik, hogy bizonyos – akár a szerkezeti tervnek nem megfelelően is - területek önálló városrészként jelenjenek meg a város stratégiájában, hiszen az egyes területek stratégiai jelentőségűek a város jelen és jövőbeni működését illetően. Az önkormányzat szándékai szerint a jelenlegi külterületen a város dél-nyugati csücskében fekszik a város turisztikai (EMESE) parkja, mely számos városi és idegenforgalmi rendezvénynek ad helyet és mely területen a jövőben folyamatos fejlesztések kerülnek megvalósításra. Ezen szempontokat figyelembe véve szükséges a turisztikai terület városrészként történő lehatárolása és önálló kezelése. A város É-i, bejáróhoz közeli csücskében jelenleg mezőgazdasági területek fekszenek, melyek az önkormányzat stratégiai elképzeléseiben gazdasági területként funkcionálnak majd a jövőben, integrálva a jelenlegi gazdasági területek közé.


203


Az így kialakított városrészeket elemzés alá kell venni, melyben a városrészekre vonatkozó adatok és információk egymással és a város egészével kerülnek összehasonlításra, így az adott területi különbségek és problémák jobban megmutatkoznak és a hozzájuk rendelt erőforrás hatékonyabban irányítható. A feltárás SWOT elemzés segítségével kerül bemutatásra. A város nem rendelkezik kifejezett szegregátummal, ugyanakkor a városon belüli legjellemzőbb területek, illetve a településrészek leromlására utaló egyéb, de kevésbé súlyos jelek bemutatása az antiszegregációs tervben jelenik meg. A városra vonatkozó releváns adatok javarészt a KSH 2001’ népszámlálásából illetve az önkormányzati adatokból tevődik össze. A közművezetékek kiépítettsége a 2004-es adatok óta egységesen közel 100%-os lett.

KSH Népszámlálás 2001' Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Vállalkozások száma (önkormányzat 2006') Zöldfelületek aránya/belterület (önkormányzat 2009’) Vezetékes ivóvíz ellátottság 2004’ (önkormányzat, KSH) Közcsatorna ellátottság (szennyvízelvezetés) Földgáz ellátottság 2004’ (önkormányzat, KSH) Villamos energia ellátottság 2004’ (önkormányzat, KSH) Távközlési ellátottság 2004’ (önkormányzat, KSH)


Szigethalom összesen 12 145 18,51% 66,06% 15,43% 30,72% 6,99% 4 120 24,49% 43,03% 18,26% 53,25% 33,62% 11 930 1 408 3,00% 99,40% 99% 96,10% 100% 72,20%

204


3.2.

Gazdasági és kereskedelmi terület

Nagyváradi – Fiumei – Homok - Településhatár (vágány u.; 027 út) Településhatár – Petőfi - Település határ (sínek)


205


3.2.1.


KSH Népszámlálás 2001' Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Üzletek száma a Mű út mentén (önkormányzat 2006')

Gazdasági terület (Petőfi u. (KT) - Nagyváradi u. – Fiumei u. – Homok u. - belterületi határ (sínek)) 696 14,80% 66,20% 19,00% 33,40% 5,10% 274 34,30% 44,90% 20,60% 51,00% 40,40% 687 84

A jelenlegi gazdasági terület a város É-Ny-i bejáratánál kezdődik és húzódik voltaképpen végig a Mű út mentén, mely terület a város szerves részét képezi. A városrész kialakulása és jelenlegi szerkezete különböző funkciókat foglal magába, melyek sokkal inkább a természetes városfejlődési folyamatoknak, a letelepülők infrastrukturális prioritásának tudható be, mint a tudatos városrendezési politikának. A Mű út mentén jellemzően kereskedelmi, gazdasági funkciók, míg ettől K és Ny-ra fekvő területeken lakófunkciók találhatóak. A város tököli-szigetszentmiklósi bejárata, mint városrész rendkívül meghatározó a város életében. A házak illetve a lakók és kereskedelmi egységek ez út mentén vagy köré rendeződtek. A Mű út elején, a városbejárónál a számos kereskedelmi üzlet működik melyek állapota rendkívül rendezetlen és korszerűtlen. A városrész legforgalmasabb területe szerkezetileg megosztott, nyugati oldala Szigethalom keleti oldala pedig Szigetszentmiklós igazgatása alá tartozik. A tulajdoni problémákat továbbfokozza, hogy a szigethalmi oldal jelentős része a Volán társaság tulajdonában van, így az esetleges önkormányzati törekvések mindössze az ettől beljebb terjedő részekre vonatkoznak, tehát a város saját, „kiterjedt” kereskedelmi kohéziója látszólagosnak mondható. A déli irányba húzódó telkek néhány kivétellel magántulajdonban vannak. Az út mentén leginkább élelmiszer


206


és egyéb kereskedelmi egységek találhatóak. Ezen és a bevezető szakaszon üzemel a városban regisztrált kereskedelmi/szolgáltatói üzletek 1/3-a, (2006-es évben 84 regisztrált üzlet) mely csekély százalék nyilvánvalóan a terület fejletlenségének és a tulajdonviszonyoknak tudható be. Az önkormányzatnak mindössze a keleti oldalon van egy nagyobb területe, melyen a város két intézménye az egyik óvoda és a Kresz park található. az intézmények elkülönülnek a városrésztől így működésük funkciócsökkenéssel nem jár. A Mű úttól a város irányába húzódó utcákban leginkább lakóházak találhatóak, a városrészként történő kezelését az teszi indokolttá, hogy számos kisebb vállalkozás működik a házak aljában kialakított helyiségekben, illetve elszórtan nagyobb telkeken ipari és kereskedelmi vállalkozások és raktárak is üzemelnek. A városrészben működnek Szigethalom nagyobb vállalkozásai is úgymint az Spar, Keleti Áruház stb. A városrészben egységes nagyobb közterületi zöldfelület nem található.

Volán társaság és Szigetszentmiklós területei (pirossal jelölt terület)

A városrész területén és a város egészében irodaházak nem üzemelnek, A kisebb családi cégek házakat vagy saját lakhelyüket alakították ki irodának, raktárnak. A partnerségi felmérésekből kiderül, hogy lenne igény kisebb irodákra, inkubátorházakra, ahol a helyi cégek nagyobb tárgyalásaikat lefolytathatják. Az önkormányzat feladata a gazdaság élénkítése és a kibontakozás lehetőségének megteremtése. Az egységes és szabályozott gazdasági terület létrehozása egy új szerkezetileg összefüggő területen valósítható meg. A város északi csücskében fekvő, jelenlegi mezőgazdasági területek alkalmasak egy kereskedelmi/szolgáltatói kisebb részben ipari városrész kialakítására. A területen mezőgazdasági termelés már nem folyik kisebb magántulajdonban lévő beépített telkek szabdalják a


207


területet. Az önkormányzat megkezdte a tárgyalásokat a tulajdonosokkal, melyek egyelőre sikertelenül zárultak. Szigethalom közép és hosszú távú tervei között szerepel ezen területek összefüggő kialakítása és akár nagyobb multinacionális kereskedelmi és-vagy logisztikai cégek bevonzása a város működésébe. Fontos leszögezni, hogy Szigethalom nem kíván gazdasági szerepet betölteni a régióban, mindössze a tudatos és kiegyensúlyozott, a város méretéhez igazított gazdasági növekedés lehetőségeit kívánja megteremteni.

Tervezett gazdasági-fejlesztési terület

3.2.2. SWOT - analízis

Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Kedvező térségi elhelyezkedés A városmagba bekötő utak minősége Pályázati források Környező települések közelsége Beruházás ösztönzés hiánya Közlekedés elősegítése Nagyszámú, különböző profilú vállalkozás Gyalogos/kerékpáros infrastruktúra hiánya A városrész kereskedelmi/szolgáltató funkciója folyamatosan erősödik Parkolóhelyek hiánya Gerinc út elkészülése Jó minőségű fő út

jelentős áthaladó gépkocsiforgalom „egycsatornás” közlekedési kapcsolat a város többi részével A közterületek és ingatlanok állapota gyakorta rossz

Vállalkozói infrastruktúrafejlesztés

Félelmek Kieső területek szegregálódás Főváros értelmiséget elszívó hatása Kereskedelmi ingázás erősödése Esetleges túl gyors kiépülést nem tudja maradéktalanul követni az infrastruktúra kiépülése Áthaladó forgalom környezetterhelésének növekedése Dezurbanizáció

Minőség és kínálat hiánya


208



Volánbusz állomás 1.

Volánbusz állomás 2.

Városi piac

Mű út 1.

Mű út 2.

Mű út eleje, a település határában

Település határ (vonatsínek)

Megérkezés a településre, kereskedelmi épületek

Spar a település határában (Szigetszentmiklós felé)

Tököl határában épült TESCO

Megérkezés a településre


209


3.3.

Lakóterület

Petőfi - Település határ (sínek) - Határ út (tököli városhatár) - Belterületi határ - 064/1 - 059/1 - 990 Laktanya telekhatár - Belterületi határ - Vadászház u. - Belterületi határ - Belterületi határ – Duna sor u. – Tököli határ – Duna – Mű út.


210


3.3.1.


KSH Népszámlálás 2001' Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Vállalkozások száma (önkormányzat 2006')

Lakóterület (központi- és egyéb belterület eddig be nem sorolt része) 9 934 19,10% 65,90% 15,00% 31,30% 7,00% 3 313 28,30% 43,20% 18,50% 53,20% 33,20% 9 745 n.a.

A gazdasági és kereskedelmi övezettől D-Ny-ra fekvő városrész a település kialakulása óta a lakófunkciókat látja el. A telkek jellemző beépítési formája az egyedi-telkes, oldalhatáron álló családi házas beépítés, de találkozhatunk sorházas, és néhány esetben társasházas beépítéssel is. A lakóterület egyes részein viszonylag sok a beépítetlen telek, illetve található még néhány kisebbnagyobb zöldfelület - pl. a Duna menti partszakasz -, közpark, erdő, amely lazítja az intenzív területhasználatot. A település igazgatási területének nyugati határában jöttek létre az egyes sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek, amelyek részben belterületen, részben külterületen valósultak meg. Említést érdemelnek a külterület DK-i részén kialakult jelentős összefüggő erdőterületek is. Ezek az érintett településrészen meghatározói a településképnek, környezetei kondicionáló hatásuk révén pedig a lakóterületek környezetminőségét egyértelműen javítják. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág partján, a városrész déli területein jöttek létre a hétvégi házas és üdülőházas üdülőterületek, melyek mára nagymértékben lakó célokat is szolgálnak. A település fennmaradó részein mezőgazdasági területekkel találkozhatunk. A városrészben található a szigethalmi lakások 90%-a és a vállalkozások több mint fele is. A vállalkozások jellemzően kis családi házakban, vagy garázsokban működnek, mely tovább tagolja a városrészek funkcionalitását és rendezettségét.


211


A városrész három további egymástól arculatilag elkülönülő egységre tagolható. A (I.) Duna melletti üdülőrész fejlődése független volt a faluétól. A városrész déli, Duna menti határában húzódó terület nyaralókból kialakult lakóterület, mára már javarészt családi házak találhatóak, főként a magasabb státuszú lakosok által lakott. Az utóbbi években felgyorsult a lakás és házépítés is ezen a részen, hiszen rendkívül jó lakókörnyezetet biztosít. A Déli agglomerációban ez az egyetlen város mely szabad parti sétánnyal rendelkezik. A terület környezeti értékekben gazdag, így turisztikai potenciálja magas. A Duna mentén végighúzódó sétány állaga leromlott továbbá a helyi Duna ág az elmúlt 20 évben nem alkalmas a fürdőzésre (jelenleg mindössze a városi Kajak Klub tartja edzéseit és kisebb versenyeket), de a természet és a környező utcákban üzemelő vendéglátóegységek ennek ellenére népszerű kiránduló, társadalmi területté varázsolják a környéket. A A teljes Ráckevei (Soroksári) Duna ág rehabilitációja pályázati szinten van, a sétány felújítása és további kiépítése az önkormányzat közép és hosszú távú terveiben szerepelnek. A lakóterület szerkezetének (II.) belsejében jobbára lakóházak találhatóak. A városrész D-Ny-i csücskében az önkormányzat új óvodája, bölcsődéje és Szociális Gondozási és Ápolási Központja áll. A városrész Ny-i csücskében található a városi temető, a Gróf Széchenyi István Általános Iskola, mely a település diákjainak felét látja el és a városi piac. A lakóterület (III.) intézményi területhez közeli részein számos közintézmény található. A József Attila és Kossuth Lajos utca sarkán működik a város Polgármesteri Hivatala, mely a középtávú tervek szerint az intézményi terület városközpontjában kap helyet. A hivatallal közvetlen szomszédságában két templom is található. A Négyszínvirág Óvoda régi épülete szintén városrészben működik. A lakások állapota elfogadhatónak mondható a központibb és újabb (Duna part) részeken. Mivel a város jobbára elérte határait, így az elavult lakások helyére rendszerint újak kerülnek. A városfejlesztés elérte a belterületi határokat így a meglévő belterületi telkek hatékony és tudatos fejlesztése szükséges. A lakóövezetben kialakult úthálózat infrastrukturális szempontból megfelelő, jelentős részük jó állapotú. Problémát jelent ugyanakkor a városrészben is felmerülő gyalogos járdák kiépítettsége, illetve a kerékpár utak abszolút hiánya. Mindössze néhány utcában (Szabadkai, Kossuth Lajos u.) található járda, főleg az intézményi területek köré rendeződve, illetve az újabb lakónegyedek és utcák környékén, ahol a helyi vállalkozók magukra vállalták a gyalogutak fejlesztését.


212


A városrész É-Ny-i határában, a HÉV vonala mentén található néhány alacsony státuszú család, akiknek integrációjáról gondoskodni kell. A városvezetés a jövőben is szeretné a városrészt lakóterület céljából fejleszteni; a területen működő nagyobb vállalkozások számára lehetőséget teremteni a gazdasági városrészben, a kisebbeknek fejlődési lehetőséget kínálni a tervezett városközpontban - mely a lakóterületbe beékelődve fekszik -, az intézményi városrészben. A központi súly (intézményi terület) kiépítése elengedhetetlen hogy a város ne az eddigi kaotikus jelleggel növekedjen, mely a szövet továbbtagolódásához vezethet. A felszabaduló és kihasználatlan területek koncepcionális felhasználása és vállalkozás ösztönző szabályozása szerepel a rövid és középtávú tervekben. 3.3.2.

SWOT – analízis

Erősségek Növekvő népességszám

Kiváló kistérségi közlekedés Környezeti értékek (Duna partszakasz) demográfiai-foglalkoztatási szempontból kedvező helyzet A városrész egészére kiterjedő közösségi közlekedés épülő, dinamikusan fejlődő városrész Intézmények elérhetősége „Közösségi mag” jelenléte

Gyengeségek Lehetőségek Félelmek A város É-i, HÉV menti úton néhány alacsony státuszú család koncentrációja Zöldfelületek fejlesztése Nem koncepcionális fejlődés Turizmus fejlesztése a Duna parti Környező városokkal való Járdák/kerékpár utak hiánya területeken összeolvadás veszélye Főváros értelmiséget elszívó Település-arculat hiánya Közterületek fejlesztése hatása Vállalkozásbarát szabályozások Töredezett városszerkezet kialakítása Laksűrűség növekedése A hagyományos városképi Közterületek állapota rossz jelleg eltűnése


213



Lakóterület határa

Utcakép (József Attila utca)

Utcakép 2.

Oldalhatáron álló beépítés

Szabadkai út (Lakóházak a városközponti területen)

Szabadonálló családi házak

Átjáró a lakóterületről a Dunapart felé

Dunához levezető utca

Duna-parti sétány

Duna-parti sétány 2.

Újépítésű telepszerű lakóházak

Újépítésű telepszerű lakóházak 2.


214


3.4.

Intézményi terület

József A.-Kossuth-Temesvári-Árpádfejedelem-Szabadkai-Zrinyi-Dobó István-Thököly-Sport-Mátyás


215


3.4.1.



Intézményi terület (József A. u. - Kossuth u. - Temesvári u. Árpádfejedelem u. - Szabadkai u. - Zrinyi u. - Dobó u. - Thököly u. - Sport u. - Mátyás u.) 914 16,50% 67,10% 16,40% 23,00% 10,72% 319 14,10% 40,30% 14,00% 55,00% 32,30% 903 60

A városrész a lakóterület É-Ny-i részének belsejében a fő úttól (Mű út) mindössze néhány száz méterre helyezkedik el, a Kossuth Lajos utcából szétágazva. A városrész a település legrégebbi negyede, hiszen a letelepülők elsőként ezt az útvonalat (Kossuth Lajos u.) választották otthonuk kialakítására, a Mű utat elhagyván. A területen, nevéből adódóan jelentős számú közintézmény működik és közterület fekszik. A tudatos városfejlesztés hiányában azonban még nem alakult ki a terület hangsúlyos, súlyponti szerepe, ugyanakkor számos fejlesztés kötődik a cél megvalósításához. A városrész mind jelenlegi funkcióját illetően, mind pedig a város szerkezetét és infrastruktúráját illetően alkalmas a központi szerep ellátására. Ezt bizonyítják a már működő közintézmények is. A városrész területén összesen 9 db, vonzáskörzetében összesen 5 db közintézmény működik. A Az önkormányzati Hivatal jelenleg a városrész közvetlen szomszédságában helyezkedik el a József Attila és Kossuth Lajos utca sarkán. A város közigazgatása a jövőben, a tervezett városközpont területére kíván átköltözni. A tervezett városközponti területen működik a város kultúrháza, mely korszerűsítést és bővítést igényel, a futballpálya, melynek állapota meglehetősen elavult és a városi közpark, melynek kiépítettsége és minősége gyenge. A park mellett található a városi posta is, mely épület 2004-ben épült.


216


A város és a városrész közlekedési hálózatára a szabályos, párhuzamos utcák a jellemzőek. Ebből kifolyólag a városon belül könnyű a közlekedés. A terület infrastrukturális ellátottsága megfelelő, a helyi buszjáratokból 2 is áthalad a tervezett városközponti terület mentén. A ráckevei HÉV egyik megállója a városrésztől mindössze 5 percre fekszik gyalogosan. A fő utak megközelíthetősége szintén előnyösnek mondható, bár a tervezett fejlesztések által megnövekedett forgalmat nem lesznek képesek ellátni, így forgalomtechnikai átstrukturálásra van szükség. Az önkormányzat az első lépést a felmerülő probléma érdekében megtette, elkészítette a település forgalomtechnikai koncepcióját.

A helyi vállalkozások szintén képviseltetik magukat a városrészben, főleg a kisebb családi vállalkozások (60 db regisztrált vállalkozás) és kereskedelmi/szolgáltatói egységek (összesen 12 db) találhatóak meg, úgymint cukrászda, állat-eledel bolt, elektronikai szaküzlet stb. Az üzletek megjelenése a gazdasági szerkezet tagoltságát és kaotikusságát tükrözik. Intézmények és közterületek a városrészben Közintézmények az intézményi Közterületek az Intézményi területen területen Kultúrház Parkoló Posta Park (2db) Gyógyszertár Futballpálya Gyermekjóléti és családsegítő Szolgálat Egészségház Általános iskola (2db) Közműfenntartó Könyvtár Bölcsőde Templom


Intézményi terület vonzáskörzete Óvoda (2db) 2 db Templom Polgármesteri Hivatal

217


3.4.2.

SWOT

Erősségek Kedvező elhelyezkedés, a Mű út és a környező városok megközelíthetősége Erős, megalapozott fejlesztési koncepció Zöldfelületek magas száma

Gyengeségek Szabad, beépítetlen területek aránya Zöldfelületek rendezettsége

Keskeny úthálózat

Fizetőképes kereslet jelenléte Intézmények száma a területen

Parkolóhelyek hiánya Súlyponti szerep, identitás hiánya

Jó tömegközlekedés Fejlesztésre alkalmas területek megléte folyamatosan kiépülő, fejlődő városrész


Lehetőségek Városközpont kialakítása egységes városkép kialakítása középületek, közterületek rehabilitációja, fejlesztése a hagyományos városképi jelleg erősítése

Félelmek Nem koncepcionális fejlődés Lakók hozzáállása a fejlesztésekhez az áthaladó forgalom környezetterhelésének növekedése az esetleges túl gyors kiépülést nem tudja maradéktalanul követni az infrastruktúra kiépülése laksűrűség növekedése zártkerti jelleg, hagyományos építészet és tájhasználat eltűnése

218


Fotók

Egészségház a Szent István téren

Gróf Széchenyi István Általános Iskola

Könyvtár

Kultúrház

Közpark

Templom

Általános iskola a József Attila utcában

Régi bölcsőde

Posta

Általános iskola a Szabadkai utcában

Polgármesteri Hivatal

Gyógyszertár a Szent István téren


219


3.5.

Turisztikai területek

Szigethalom Város Önkormányzata Turisztikai fejlesztési elképzelései középpontjában a volt honvédségi laktanya (hrsz. 052/1) területének hasznosítása melynek számos eleme már elkészült és működik.


220


A lakóterület D-Ny-i határában, külterületen fekszik a város turisztikai (EMESE) parkja, mely számos városi és idegenforgalmi rendezvénynek ad helyet és mely területen a jövőben folyamatos fejlesztések kerülnek megvalósításra. Ezen szempontokat figyelembe véve szükséges a turisztikai terület önálló városrészként történő lehatárolása.

Volt honvédségi laktanya és a mellette lévő ingatlanok

A terület lakosok által nem lakott, vállalkozások mindössze a parkot üzemeltető alapítvány, az Ős-kultúra Alapítvány működik. A városrész szomszédságában helyezkedik el az önkormányzat néhány intézménye is, az Egyesített Szociális Intézmény, továbbá az újonnan megépített óvoda és bölcsőde, illetve egy nappali intézet a fogyatékkal élők számára. A területek minden szempontból és teljes mértékben közművesítettek (út, ivóvíz, szennyvíz, elektromos áram, gáz és telefon). A volt katonai ingatlan és a mellette található területek a Mű útról, illetve a Szabadkai útról könnyen, egyszerűen a Nefelejcs utcán keresztül megközelíthetők, valamint a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon található kikötőből, az erdőn át, erdei utakon is elérhetők. A településrendezési terv szerint a terület megközelíthetőségét az Erdő utca felől kell biztosítani, melynek tervei 2010-ben készülnek el.


221


3.5.2.

SWOT

Erősségek Értékekben gazdag környezet

Gyengeségek Infrastruktúra

Területi adottságok (fejleszthetőség) Térségi szintű koncepció

Terület elszigetelődése Lassú fejlődés Barnamezős területek aránya elszigeteltség, rossz közlekedési kapcsolatok a centrummal

Lehetőségek Infrastruktúrafejlesztés Turisztikai arculat kialakítása térségi szinten új vállalkozások betelepítése Területek és szolgáltatások kiterjesztése a szomszédos telkekre városi funkciók eléréséhez szükséges közlekedési kapcsolatok javítása

Félelmek Környezeti értékek rongálódása Kihasználatlanság

A turisztikai terület határában lévő új bölcsőde

A turisztikai terület határában lévő új óvoda

A turisztikai terület határában lévő egészségügyi intézmény

Utcakép a terület határában (az óvodával)

A volt laktanya területe

A volt laktanya területe 2.

Készülő Lakomacsarnok 1.

Készülő Lakomacsarnok 2.

Készülő beruházás a területen


222


3.6.

Külterületek


223



Külterület, be nem sorolt területe 601 16,00% 67,20% 16,80% 30,00% 4,00% 214 37,90% 42,30% 17,80% 53,50% 32,70% 595 0

A 2006-os övezeti terv szerint a város külterülete 44%-át képezi a teljes város területének. Az arányok az elmúlt években csökkentek a tervezett városfejlesztési elemekhez kapcsolódóan a települési szerkezeti terv hatálya alatt. Az önkormányzat környezetvédelmi és városfejlesztési politikája értelmében a külterületi környezeti területek fenntartása és védelme prioritást élveznek. A meglévő kialakult belterületi településrészeknek, a jellemzően már beépített, de azért jelentős beépítetlen tartalékokkal is rendelkező területeknek (összesen 434 ha) a hasznosítása a város stratégiája mentén, koncepcionálisan a külterületek védelmére történik. A külterületek meghatározó területhasználatai, a mezőgazdasági és erdőterületek. A település területén a szántó művelési ágba tartozó területek aránya 14%, amely a gyakorlatban kisebb parcellákon folyó mezőgazdasági termelést jelent. Az amúgy sem meghatározó mezőgazdasági területek arányának további jelentős mértékű csökkenése várható, mert a fejlesztések, a lakóterületek bővülése egyre inkább a város igazgatási határvonalait növelik. 2000-ben 553 ha mezőgazdaságilag használt terület volt, ebből 543 termőterületként hasznosult.


224


3.7.

Szegregációs lehatárolások

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretén belül kerül megalkotásra az Antiszegregációs Terv. A helyzetelemzés célja, hogy lehatárolja a szegregációs problémával érintett területeket és a szegregáció szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. -

Szegregátumnak nevezzük azokat a városi területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel,

-

legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Szegregációval veszélyeztetett területnek nevezzük azokat a városi területeket, ahol a

-

fenti mutató 40-50% közötti értéket vesz fel. Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi

-

átlag kétszeresét. Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintjük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakosságokhoz/ lakások számához viszonyított

-

aránya eléri a városi átlag 1,7-szeresét. A szegregátumnak azok a területek tekintendők, ahol a körülhatárolt terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A terület népességszámát jelen időszakra, a Népesség nyilvántartó alapján kell definiálni.

3.7.1.

Szegregációs helyzetelemzés

A KSH által megküldött szegregációs térkép szerint Szigethalmon olyan szegregált terület, amelyen legalább 50 fő lakik, nem található. A térképen megjelennek 50% fölötti mutatókkal rendelkező területek, ám ezek lakosságának létszáma nem érte el az 50 főt a népszámlálás időpontjában, illetve több olyan terület is lehatárolásra került, melyeknél az alacsony státuszú lakosok aránya 40 és 50% közé esett. Az antiszegregációs szakértővel történt egyeztetések alapján elkészített helyzetelemzés nyomán megállapítható, hogy a fent említett területek - a népszámlálás óta eltelt 8 év alatt bekövetkezett pozitív irányú változások eredményeképpen - jelenleg nem jelentenek szegregációs veszélyt. Az egyes területek elemzése a későbbi fejezetekben található.


225


Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján a jelenlegi állapotokról készült helyzetelemzés sem mutatott ki más, újonnan kialakult szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területeket, azonban felhívta a figyelmet egy kisebb, mindössze 14 lakos által lakott, 3 lakásból álló, a Petőfi utcában található területre, mely a későbbiekben megfelelő odafigyelés hiányában szegregációs folyamatokat indukálhat. Ezen terület helyzetelemzése is megtörtént, illetve az antiszegregációs programban intézkedések fogalmazódnak meg a területen élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek, foglalkoztatási, képzettségi helyzetének javítása érdekében.

(A KSH által megküldött térkép a 2001-es népszámlálási adatokból)


226


(Az adatok a 2001-es népszámlálás alapján kerültek meghatározásra, így az IVS 2009-es felülvizsgálatához nem szükséges új igazoló levél bekérése a KSH-tól.)


227


3.7.1.1. Társadalmi, szociális helyzet

1. tábla KSH Népszámlálás 2001', önkormányzati adatok Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Vállalkozások száma (önkormányzat 2006') Zöldfelületek aránya Vezetékes ivóvíz ellátottság 2004’ (önkormányzat, KSH) Közcsatorna ellátottság (szennyvízelvezetés) Földgáz ellátottság 2004’ (önkormányzat, KSH) Villamos energia ellátottság 2004’ (önkormányzat, KSH)

Szigethalom összesen 12 145 18,51% 66,06% 15,43% 30,72% 6,99% 4 120 24,49% 43,03% 18,26% 53,25% 33,62% 11 930 1 408 3,00% 99,40% 99% 96,10% 100%

Távközlési ellátottság 2004’ (önkormányzat, KSH) 72,20% *A városban szegregátum nem jelenik meg. A kis létszámú szegregátum adatai a későbbiekben, a lehatárolások fejezetben található.

Adatok elemzése A város lakosságának korösszetétele meglehetősen fiatalosnak jellemezhető, igen magas a 30-50 év közötti lakosok aránya, mely a folyamatos népesség növekedést eredményező jelentős mértékű bevándorlási többlettel, a beköltöző, főként munkaképes korú lakosság nagy arányával magyarázható. A 2001-es KSH adatok szerint jelentős a munkaképes korúak között a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya – városi szinten 30% feletti – valamint magasnak mondható a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is – 43% körüli – a szegregációs kritériumokat alkotó két tényező együttes megléte azonban viszonylagosan alacsonynak mondható, 18,26%. (A 2009-es segélyezési adatokon alapuló városi szintű szegregációs mutató számítás részletesen lejjebb a szociális támogatásokon belül). A városrészi elemzések mutatói megegyeznek a városra jellemző adatokkal, tehát majd minden városrészben 30% körüli a „legfeljebb általános iskolai


228


végzettséggel rendelkezők aránya és 40% körüli a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya. Kivételt mindössze az intézményi terület képez ahol a iskolázottsági arány kedvezőbb, mindössze 23%-os a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya.

A foglalkoztatottak aránya a 15 és 64 év közötti lakosok között 53,25%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,62%. A Szigethalmon élő regisztrált munkanélküliek aránya 3% körül mozog, ami az országos átlaghoz képest rendkívül kedvező. Munkanélküliség (Önkormányzat 2007’) Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli Rendszeres szociális segélyben részesülők száma Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást?

Összesen 208 21 31 529

A városon belül az összes RSZS-ben részesülő 2009ben 14, fő, a RÁT állományban összesen 43 fő regisztrált. A munkanélküliek arányára vonatkozó kedvező adatok ellenére meglepően magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylők száma (2007-ben 529 fő, 2008-ban 601 fő, ez a gyermekkorú lakosságnak hozzávetőlegesen mintegy 20-25%-a). A településen ennek köszönhetően igen magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma, a nyilvántartott, nyilatkozattal alátámasztott halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek száma azonban minimális (2007-es adatok szerint 105, 2008-ban 44 volt, 2009-ben 75 fő). Az eltérések, illetve a HHH gyermekek számának jelentős mértékű ingadozása arra enged következtetni, hogy a szülői nyilatkozatok bekérése, a szülők tájékoztatása nem megfelelő mértékű, illetve nem kellően következetes, igaz, a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Tervben a nyilvántartás pontosítása, teljesebbé tétele érdekében megfogalmazott intézkedések, eszközök 2009ben már mutatnak eredményeket.


229


Társadalom A városon belül kisebb lélekszámú bolgár közösség él, a saját magukat romának vallott lakosok száma a 2001-es népszámlálás szerint 65 fő volt, ugyanakkor az önkormányzat becslése szerint ennek hozzávetőlegesen 6-7-szerese a valós adat, mely körülbelül a teljes lakosság 3%-a. Szintén az önkormányzat becslése szerinti, a roma lakosságon belüli hátrányos helyzetűek száma kb. 200 fő, mely hozzávetőlegesen 50 családot jelent. A hátrányos helyzetű cigány családok jellemzően a rosszabb állapotú, olcsóbb épületekbe más településekről, főként a fővárosból beköltözők közül kerülnek ki. A városban élő cigány családok Szigethalom belterületén elszórtan - a korábban említett Petőfi utcai 3 egymás mellett elhelyezkedő lakástól eltekintve - integrált lakókörnyezetben élnek. Az önkormányzat becslései szerinti munkanélküli romák aránya a teljes munkanélküli létszámon belül hozzávetőlegesen 20%-os lehet. A Közfoglalkoztatásban összesen 31-fő vesz részt, ebből feltehetően 9 fő roma származású. A városban 2006-ban nem alakult cigány kisebbségi önkormányzat. Közszolgáltatási/szociális rendszer A város közszolgáltatási intézményinek köre kiterjedt, a város teljes területét képesek lefedni. Bizonyos részterületeken azonban hiányosságok, fejlesztési szükségletek megjelennek. Ezek főként az egészségügyi ellátás - magas az egy orvosra jutó lakosok száma – és a bölcsődei ellátás – a jelenlegi férőhelyek száma nem elegendő, az igények kielégítésére további fejlesztések szükségesek. A város által nyújtott rendszeres szociális jellegű ellátási formák jellemzően a Rendelkezésre Állási Támogatás, a Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a Rendszeres szociális segély és a Lakásfenntartási támogatás tartalmazzák. 2007-ben összesen 31 fő igényelt rendszeres szociális segélyt, mely 2008-ban 24 főre csökkent, majd 2009-ben - vélhetően a RÁT bevezetésével - 14 főre redukálódott.


230


Szociális támogatások a város egészére (Önkormányzat 2009') Rendszeres gyermekvédelmi Lakásfenntartási Rendszeres Szociális kedvezmény támogatás Összesen Segély (munkanélkülieknek/egé helyi/normatív szségkárosodottaknak) 43 534 14 145+121=266

RÁT

857

Rendszeres szociális segélyezettek adatai 2008. (24 fő) Nem foglalkozt 35 év 55 év szakm éretts diplo atott alatti 35-55 feletti Férfi Nő - 8.o. 8.o. unkás égi ma 6 12 12 3 14 1 1 1 4 20 6 12

Egészségkárosodott ak

A városi szegregációs mutató meghatározása: A szegregációs mutató a 2009-es adatok alapján (nevezőben a városban található lakások száma) 857/5215*100=16,4% 3.7.1.2. Lakáskörülmények bemutatása Szigethalmi lakások jellemzői (Önkormányzat+KSH 2006') Lakásállomány 2006' (KSH) Lakásállomány növekedése % (2001-2007) Épített lakások számának növekedése (2001-2007) 1 Lakásra jutó lakos Megszűnt lakások száma (2001-2006) Az épített lakások átlagos alapterülete Vállalkozás által épített lakások aránya (2006) Természetes személy által épített lakások aránya (2006) Értékesítés céljából épített lakások aránya (2006) Saját használatra épített lakások aránya (2006)

5 074 119,47% 1 011 3,051 37 86 46,85% 53,15% 65,77% 34,23%

A 2001-es adatszolgáltatás szerint az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 24,49%. Az alacsony komfortú lakások eloszlása az egyes városrészek között egyenetlenül alakul városrészenként, a gazdasági-kereskedelmi területen és a külterületen 34-37%, de a központi városrésznél is 28%. A város területén sehol sem mutatható ki az alacsony komfortfokozatú lakások koncentrált, nagyarányú megjelenése. A 2001-es népszámlálás óta a helyzet jelentősen változott, hiszen a településre jellemző magánfejlesztések esetében a régi elavult épületek javarészt bontásra, felújításra és komfortosításra kerültek, illetve jelentős számú új építés történt.


231


Az önkormányzat mindössze egyetlen bérlakással rendelkezik az új óvoda tetőterében, melyet szolgálati lakásként hasznosít. Az önkormányzat saját tulajdonú telkeinek száma is elenyésző. Az alábbi térképen jól látható, hogy az önkormányzati tulajdonú telkeken rendszerint valamilyen önkormányzati intézmény található, így a telkek egyéb fejlesztésekre, pl. a bérlakás állomány növelésére, nem használhatóak fel.

A városban élő alacsony státuszú családok jellemzően magán tulajdonú telkeken, saját maguk által épített, vagy vásárolt ingatlanokban laknak, illetve kisebb számban albérlőkként, főként magán személyektől bérelt, jobbára elavult épületekben. Szigethalom önkormányzata jelenleg különböző szociális és lakásfenntartási támogatásokkal tudja a hátrányos helyzetű lakosok megélhetési, lakhatási problémáit enyhíteni. Lakásfenntartási támogatásban részesített személyek száma és a támogatásra felhasznált összeg/ezer Ft kerekítve Lakásfenntartási támogatás

2006

2007

2008

Támogatásban részesítettek

Felhasznált összeg





száma

E Ft, kerekítve

száma

E Ft, kerekítve

száma

E Ft, kerekítve

Normatív

145

6 121

121

4 990

89

3 667

Helyi

121

3 000

150

3 957

135

3 458

Összesen

266

9 121

271

8 947

224

7 125


232


Szigethalmon a közműhálózat közel 100%-osan kiépített. Azon területek ahol a hálózat nem elérhető, rendszerint külterületi, magánkézben lévő területek.

Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvíz-csatorna Gáz Pormentes út

4. tábla Közműellátottság (Önkormányzat 2009') Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem A városrész (ek) nevei, ahol az találhatóak utcák találhatóak minden utcában van minden utcában van Rejtő Jenő utcában nincs, ami magánút, így nem az Lakóterület Önk. hatásköre. minden utcában van minden utcában van minden utcában van (kivéve egyes magánutak)

A romló gazdasági helyzet következtében szükség mutatkozik a jelenlegi rendeletek és a támogatások rendszerének felülvizsgálatára, bővítésére. A város önkormányzata nem rendelkezik érvényes Lakáskoncepcióval, ennek hiányában nem áll rendelkezésére elegendő információ az önkormányzati bérlakások iránt mutatkozó esetleges igények mértékéről, a bérlakások szinte teljes hiánya nem teszi lehetővé a lakásgazdálkodást. A Lakáskoncepció megalkotását megelőző igény felmérés tükrében, szükségessé válhat az önkormányzat bérlakás állományának növelése, megteremtése, új Lakás- és Lakbér rendelet kialakítása. 3.7.1.3. Oktatás Szigethalmon két általános iskola működik, három épületben. A Szent István Általános Iskola és az 1988-tól működő Gróf Széchenyi István Általános Iskola, férőhelyhiány - az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően - nem jelenik meg egyik intézményben sem. (A 2007-ben készült KEHT dokumentum még szinte valamennyi oktatási intézmény esetében ilyen irányú problémát vetett fel.) A város lakosságának növekedése a rendszerváltás óta jelentős ütemű volt, mely növekedést az említett intézményfejlesztések rövidtávon nem voltak képesek követni, a fejlődés üteme az óta visszafogottabbá vált és az oktatási intézmények terén mutatkozó problémákat az elmúlt két évben lezajlott új óvodaépítéssel, iskola felújításokkal, bővítéssel sikerült orvosolni. A hátrányos helyzetű tanulók eloszlása a két intézményben kiegyenlítettnek mondható, a korábban már említett nagyszámú RGYK-nak megfelelően igen magas, 40 - 45% az arányuk mindkét iskolában. SZIGETHALOM Integrált Városfejlesztési Stratégia

233


A HHH gyermekek intézmények közötti eloszlását a nyilvántartás hiányosságai miatt nehéz a valós helyzetnek megfelelően értékelni, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem mutatható ki olyan eltérés az intézmények között, melyek szegregációra utalnának. A szakértői vélemények alapján integráltan nem oktatható SNI tanulók a Szent István Általános Iskolában -három csoportban- gyógypedagógiai tagozaton tanulnak. A HHH gyermekek valós létszámának megállapítását nehezíti, hogy a szülők sok esetben szégyellik helyzetüket és a felmérés során a kérdőíveket nem töltik ki. Az önkormányzat oktatási irodája – követve a közoktatási és esélyegyenlőségi szakértő útmutatásait – ez évben más módszerekkel próbált eredményt elérni a szülői nyilatkozatok terén. A pedagógusok és szociális munkások személyesen látogattak el a rászoruló családokhoz, illetve több osztályban osztályfőnöki órán is részt vettek az iroda munkatársai. Ennek köszönhetően a HHH nyilatkozatok aránya jelentős mértékben nőtt a városban az elmúlt évhez képest (kb. 70%-al). A gyermekek igen kis számban veszik igénybe az iskolaotthon, illetve a napközi lehetőségét (22%). Ez kevés, különösen az előző adatok ismeretében. Meg kell vizsgálni, hogy a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket milyen mértékben érik el ezek a szolgáltatások. Tanórán kívüli, iskolán kívüli egyéb programokon a tanulók közel fele vesz részt rendszeresen. További vizsgálatokat igényel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetének vizsgálata ebből a szempontból is. Az iskolákban matematika tehetséggondozásban részesül 139 tanuló, melyet 2 fő pedagógus vezet. Testnevelés tehetséggondozásban 130 tanuló részesül, ezt a munkát 4 pedagógus végzi. Az iskolák eddig nem igényelték az integrációs, és a képesség-kibontakoztató támogatást, mely jelentősen emelné a hatékonyságát a tehetséggondozó foglalkozásoknak. Kiemelt feladat feltárni a Szent István iskolában az évfolyamismétlések viszonylag nagy számának és – mindkét intézmény esetében - a különböző elérhető ösztöndíj-lehetőségek kihasználatlanságának okait is. Az önkormányzat jelenleg egy ösztöndíj programmal rendelkezik, havi 4000 Ft-os támogatást nyújt a 6 legsikeresebb diáknak. A kiemelkedő eredményű tanulók támogatása mellett az önkormányzat tervezi a HHH-s tanulók számára is egy ösztöndíj rendszer kialakítását. SZIGETHALOM Integrált Városfejlesztési Stratégia

234


3. tábla Általános iskolai közoktatás integráltsága a fejezet végén Az oktatási intézmények között bizonyos különbségek azért kitapinthatóak. A statisztikák egyértelműen mutatják a két iskola eredményessége közötti különbséget (a Gróf Széchenyi István iskola javára). A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek által „sűrűbben” lakott településrészek (Mű út és Petőfi utca egyes részei) ugyanazon iskola körzetébe esnek, holott ezt földrajzi elhelyezkedésük nem feltételezi. Éppen ezért a HHH tanulók számának pontosítása elengedhetetlen, és ennek meghatározása után a körzethatárok újabb módosítása válhat szükségessé. Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő Testülete 2009. január 29-én hajtotta végre a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben előírt körzethatár módosítást.

Az oktatási rendszerben - az eddigiek alapján - megállapítható a pályázati és különböző egyéb forrásoknak a kiaknázatlansága, a gyenge partnerségi viszony a családokkal, a hátrányos helyzetűek felzárkóztató programjainak és a személyes jellegű szociális munka hiánya. Továbbá szükséges az iskolák közötti különbségek további enyhítése, az ösztöndíjrendszer felülvizsgálata és a továbbképzési, tehetséggondozó programok fejlesztése és elindítása. SZIGETHALOM Integrált Városfejlesztési Stratégia

235


Az önkormányzati adatokon alapuló elemzések szerint tehát az iskolákban diszkrimináció, szegregáció nem kimutatható, ugyanakkor az esélyegyenlőség erősítése szükségszerű.


236


3.7.2.

Terület lehatárolások

A KSH, Önkormányzat és a szakértők által lehatárolt területek


237


3.7.2.1. A KSH által lehatárolt területek 1. Rákóczi-Kölcsey-983/7 utca (utcákkal behatárolt terület) A Kölcsey Ferenc utcai tömbökben jelenleg összesen 55 fő él. A tömbön belül és környékén kisebb létszámú, többségében idős, korábban mezőgazdasági tevékenységből élő lakosság élt a népszámlálás időpontjában. A tömb lakónépességének növekedésével a területen nem bontakozott ki szegregációs folyamat, ellenkezőleg, a területen sorházak épültek - több esetben a korábbi lakók is itt vásároltak ingatlant - az új építésű ingatlanokba középosztálybeli családok költöztek, melyet a segélyezési mutatók is alátámasztanak. RÁT 0

Szociális támogatások (Önkormányzat 2009') Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendszeres Lakásfenntartási (munkanélkülieknek/egészségkárosodottaknak) Szociális támogatás Segély helyi/normatív Összesen 0 1 2

3

2. Dob utcai háztömb (Dob-Erdő-Eper-Sugár) Dob utcai tömb területén összesen 52 fő él, 18 lakásban. Egyetlen család vesz igénybe rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt és részesülnek rendelkezésre állási támogatásban, illetve egy idős házaspár részesül rendszeres szociális segélyben és lakásfenntartási támogatásban. (Összesen 6 fő, 2 lakásban.) A segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató: 7/18*100=38,8% Ez a szám ugyan meghaladja a városi szegregációs mutató 2x-ét, azonban a fentiekben részletezett okok miatt - vagyis, hogy ez a viszonylag magasabb segélyezési arány a területen élő lakosságnak mintegy 10%-át, a lakások kb. 8%-át érinti – megítélésünk szerint a terület nem minősíthető szegregátumnak. RÁT

Szociális támogatások (Önkormányzat 2009') Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendszeres Lakásfenntartási (munkanélkülieknek/egészségkárosodottaknak) Szociális Segély támogatás helyi/normatív Összesen 2 2 2 1


7

238


3. Babits utcai háztömbök (Váczi-Babits-Fiumei-5422) A Babits utcai tömbön belül jelenleg összesen 96 fő él. A terület kertvárosi rész, családi házas és új építésű társasházas övezet vegyes életkörülményekkel rendelkező lakossággal; a terület nem minősül veszélyeztetettnek. A segélyezettek között sem jelennek meg a terület lakói. A 2001-es népszámlálás óta (az akkori népességszám nem ismert) jelentős számú beköltözés történt, jellemzően közepes illetve magasabb státuszú lakosok költöztek a területre. Ezt támasztják alá az önkormányzati segélyezési mutatók is melyek szerint az elmúlt években a területre nem regisztráltak ilyen irányú igényt. A fentiek értelmében a KSH által 2001-ben megjelölt terület veszélyeztetettsége nem releváns. 4. Fácán u. - Pinty u. - Harkály u. - Erdőszél u. A fenti utcákkal lehatárolt tömbön belül összesen 7 ház áll 23 lakossal. A területen korábban élt egy család összesen 5 fővel, amely igényelt rendszeres szociális segélyt. A terület és az egész környék az elmúlt években fejlődésen ment keresztül és a lakosság is részlegesen kicserélődött. Az említett család sorsáról nincs információja az önkormányzatnak, ingatlanukat magán forgalomban értékesítették és elköltöztek a településről. A terület nem jelenik meg a segélyezések nyilvántartásában. 5. Fürj u. - Duna u. - Fácán u. - II. u. A tömbön belül összesen 4 ház áll, melyben 12 fő él. A környék erős fejlődésen ment és megy keresztül, hiszen a Duna közelsége remek lakhatási lehetőséget kínál. A terület jobbára közép és magasabb státuszú lakosokkal cserélődött ki. A tömbön belül az önkormányzat adatai szerint egyetlen család jelenik meg, akik rendszeres szociális segélyben és lakásfenntartási támogatásban részesülnek.

RÁT

Szociális támogatások (Önkormányzat 2009') Rendszeres gyermekvédelmi Rendszeres Lakásfenntartási kedvezmény Szociális Segély támogatás (munkanélkülieknek/egészségkáro helyi/normatív sodottaknak) Összesen 0 0 1 1


2

239


6. HÉV síneken túli (Arató-Hunyadi-HÉV-városhatár) A KSH adatok a Petőfi u. vonalában, a HÉV túloldalán fekvő néhány telket mutatják veszélyeztetett területként, melyek a Hunyadi János u.-hoz tartoznak. Ezen terület nem jelenik meg az önkormányzat szociális segélyezési adataiban, a lakónépesség a jelenlegi adatok alapján mindössze 6 fő. 7. Petőfi utca (Petőfi-Déryné-Rakéta-Irányi) Az önkormányzat és a szegregációs szakértők által veszélyeztetettnek minősített területek

Az önkormányzati felmérések szerint az alacsony státuszú lakosság bizonyos mértékű koncentrációja figyelhető meg a település É-Ny-i, HÉV melletti részében, a Petőfi Sándor utca egy 3 telket magába foglaló szakaszán, ahol az egykori önkormányzati telkeken az eredeti komfort nélküli lakóházak mellett ún. „kényszerlakások” épültek. Ezek a szükséglakhelyek a tulajdonosok által saját kivitelezésben épített, a legkülönbözőbb anyagokból összeállított melléképületek, hozzá építések, melyekben jobbára a fiatalabb családtagok élnek új családjukkal, illetve egy részüket időlegesen más családok használják. A házak hagyományos fűtésűek, a főzést palackos gáztűzhelyen oldják meg. Az udvarok rendezetlenek, a „melléképületek” egészségre ártalmasak, lakhatásra alkalmatlanok.


240


A Petőfi utca közlekedési ellátottsága megfelelő, a terület intézményi ellátottsága szintén kedvező – mivel a város intézményi és kereskedelmi területeitől nem messze a helyezkedik el. Az utcában találhatóak kereskedelmi, ipari,-logisztikai vállalkozások, lakások, illetve ennek mentén fut végig a ráckevei HÉV pályája is. Az utca és a környék infrastrukturálisan 100%-osan ellátott. A Petőfi utcában és az érintett lakótömbben a telkeken magántulajdonban lévő ingatlanok találhatóak, ezek többsége magas értékű lakóingatlan. A Petőfi utca környezetében nem található egészségkárosító tényező. A terület a KSH térképen nem szerepel, azonban az önkormányzat veszélyeztetettként jelölte meg. A területet magába foglaló lakótömb egésze ugyanakkor nem nevezhető szegregátumnak, abban magasabb státuszú lakosok élnek többségében. (Összesen 12 lakóház található a tömbben) Az említett rossz körülmények „mindössze” 3 családot, 14 főt érintenek. Az önkormányzat által megjelölt veszélyeztetett területen élők közül összesen 1 fő részesül rendszeres szociális segélyben+ 2 fő egészségkárosodott, és 3-an vesznek részt a közmunkaprogramban. A lakótömbre vonatkoztatott szegregációs index: 6/12*100=50%. Az antiszegregációs terv kiemelten reagál a szóban forgó területre.

Az akcióterületi beavatkozások hatásai fejezetrész az IVS stratégiai 5.5.1.-es fejezetében kerül bemutatásra, hogy az összefüggések - a stratégia tanulmányozása után - jobban értelmezhetőek legyenek.


241

3. tábla Általános iskolai közoktatás integráltsága tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv OM azonosító 32470

intézmény neve Szent István Általános Iskola

tanulólétszám az intézményben Összesen HHH SNI

618

56

35

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

SNI

389

41

4

199

11

1

30

4

30

tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

tanulólétszám az intézményben intézmény Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH neve Gróf Széchenyi István 8 - eltérő Általános tanterv 32473 Iskola 531 19 15 523 19 szerint tanul (A 2007-ben készült KEHT adatai az IVS helyzetelemző fejezetében, azon belül is leginkább az oktatással kapcsolatos részekben frissítésre kerültek) OM azonosító

Gyógypedagógiai tagozat

SNI

Összesen

HHH

SNI

-

-

-

-

242

4. STRATÉGIA

4.1.

Célrendszer bemutatása

4.2.

Hosszú távú (átfogó) célok

4.3.

Középtávú (tematikus) célok és városrészi célok 4.3.1.

Idegenforgalom és környezeti értékek fejlesztése

4.3.2.


4.3.3.

Gazdasági lehetőségek

4.4.

Középtávú (városrészi) célok

4.5.

Projekt célok

4.6.

Monitoring 4.6.1.

Monitoring feladatok szervezeti megvalósulása

4.6.2.

A monitoring rendszer eljárásrendje

4.6.3.

Indikátorok


243

4. STRATÉGIA

4.1.

Célrendszer

A célrendszer felépítésének csúcsán a város hosszú távú (átfogó) céljai szerepelnek, melyek 1520 éves időtávlatban alkotnak átfogó képet a város terveiről, szerepeiről. Ezek a célok összhangban vannak a városra vonatkozó településrendezési tervvel és Csepel sziget és környéke településfejlesztési koncepciójával, és ezen keresztül a területi beosztás magasabb szintjeire készített regionális, országos területfejlesztési koncepciókkal. A különböző tervekkel, stratégiákkal és koncepciókkal való összhang az 5. stratégia külső-belső összefüggései fejezetben. A középtávú (tematikus 7-8 év) célok a hosszú távú célok báziselemeit testesítik meg a különböző városelemek tervezett tematikus jellegű fejlesztéseire lebontva. A tematikus célok több hosszú távú célt is támogathatnak, illetve az egyes hosszú távú célok több tematikus cél alapjai lehetnek. A tematikus célok alapjául a városrészek/akcióterületek különböző fejlesztései szolgálnak alapot, melyek együttesen a középtávú célok kirajzolódását eredményeik és együttesen gyakorolnak hatást más városrészek városrészi céljaira is. A rövid távú célokon belül meghatározható részletes rövid távú részcélok az egyes programok konkrét városrészhez, illetve akcióterülethez kapcsolását jelentik. A fentiekben összefoglalásra került stratégia felépítése a település vezetői által (az eddig elkészült fejlesztési dokumentumok, térségi koncepciók, rendezési tervek és a lakossággal, vállalkozásokkal folytatott együttműködés hosszú távú tapasztalatai alapján) megfogalmazott tartalommal kerül kifejtésre és a különböző célok az eddigiek szerint kerülnek meghatározásra és elemzésre a város jövőjének 15-20 évre történő elővetítésével.

4.2.

Hosszú távú (átfogó) célok

A jövőkép és a jövőbeni fejlesztési irányok olyan alapelvek mentén kerülnek megfogalmazásra, amelyek támogatják az integrált városfejlesztési stratégia különböző szintű és hatóterületű fejlesztési rendszerekbe való illeszkedését. Ezek részben az Európai Unió regionális politikai irányelvei, melyek különböző szerződésekben és rendeletekben rögzítettek. Ezek az átláthatóság elve, a partnerség elve, a szubszidiaritás és decentralizáció elve, a mérhetőség elve, a programozás elve szerinti fejlesztési gyakorlat és a területi alapú koordináció.


244

4. STRATÉGIA

Ezen túlmenően további olyan egységesen elfogadott különböző szakmai elvek mentén történhet csak a stratégiakészítés, amelyek biztosítják Szigethalom Csepel szigeten belüli hosszú távú fejlődését és versenyképességét. Ezek közé tartozik a fenntartható fejlődés biztosítása a közösségi gondoskodás fejlesztésével, a társadalmi-gazdasági kohézió növelésével, a természeti és épített környezet minőségének javításával, valamint az infrastrukturális és a szolgáltatási rendszerek és tevékenységek színvonalának emelésével. A társadalmi szolidaritás és partnerség, a szolgáltató önkormányzat által támogatott társadalmi kooperáció és a fenntartható társadalomfejlődés, mint alapelvek szintén ide kapcsolódnak. Az élhető város kialakításának ideája az életminőség javításával, a lakókörnyezet fejlesztésével, az esélyegyenlőség biztosításával, az egészség fokozott védelmével, valamint a közbiztonság magas fokával jár együtt. Az integrált humánerő-fejlesztési szemlélet közelíti és összeköti a gazdaság és képzés, az oktatás valamint a foglalkoztatás és szociális gondoskodás szereplőit. Ide kapcsolódik az élethosszig tartó tanulás és tudásalapú társadalom európai integrációs és hazai fejlesztési modelljeinek adaptálása. A verseny elve, a versenyképesség fenntartása a társadalmi-gazdasági hatékonyság növelését kívánja meg, valamint a tudás alapú társadalomhoz kapcsolódó erőforrások, technológiák, szolgáltatások és emberi képességek kiépítését, elterjesztését és fejlesztését. A fentiek és az eddigi elemzések szerint a következő célok elérése valósítható meg Szigethalom számára: Szigethalom a távlatban is legyen hosszútávon fenntartható, emberi léptékű település. A Szigethalmi településfejlesztés alapvetése a minőségi elemekre (a település komfortérzet és az életminőség javítására) koncentráló urbanizáció, melynek eredménye a település társadalmi, gazdasági-turisztikai és infrastrukturális fejlettsége. A fejlesztés és a rendezés célja a fővárost övezően kialakuló kertvárosi zóna részeként egy teljes körű kisvárosi szolgáltatásokat és nyugodt, egészséges lakófeltételeket egyaránt nyújtó, távlatban mintegy 20 000+ fő népességű élhető kertváros kialakítása. Minőségi otthonkörnyezet megteremtése a város lakói számára, megfelelő közszolgáltatásokban és lehetőségekben gazdag városi környezet kialakítása


245

4. STRATÉGIA

4.3

Középtávú (tematikus) célok

4.3.1

Idegenforgalom és környezeti értékek fejlesztése

A turisztikai fejlesztések - megegyezve Csepel sziget terveivel - Szigethalom terveiben abszolút prioritást élveznek. A városvezetés, mintegy határként húzódó turisztikai központot kíván megvalósítani kül- és belterületein, ezzel megtartva a környezeti értékeket, de ugyanakkor ki is használva a város arculatának megfelelően. A város déli oldalát teljes egészében a Kis-Duna partja határolja, amelynek egyes részei természetvédelem alá esnek. A település üdülőövezetét nemcsak az üdülő közönség választja, hanem egyre többen életvitelszerűen élnek a Duna-parton. A partszakaszt jelenleg elavult sétány kíséri; a teljes dunai terület turisztikai és környezeti fejlesztése elengedhetetlen. Az város nyugati határoldalában az önkormányzat kialakította turisztikai, kulturális és szabadidős parkját, mely folyamatos fejlesztés alatt áll és melyen már számos rendezvény működik. A teljes turisztikai park fejlesztése jelentőség teljes mind a város mind pedig a sziget kulturális értékeit illetően. A turisztika a településen szoros kapcsolatban van a gazdasággal, hiszen a település környezeti adottságai sokkal inkább ezen ágazatnak kedveznek, mint pl. a kereskedelemnek a szomszédos városokban. Szigetszentmiklós pl. sokkal inkább a térség központjaként kíván fellépni és „belvárosi” szolgáltatásokkal kívánja kiszolgálni saját és a térség lakóit. A városvezetés turisztikai jellegű céljait a város másodlagos arculati elemévé és a gazdaság alapvető motorjává kívánja fejleszteni. A környezeti fejlesztések alapvető célja a települési környezeti feltételek további javítása a zöldfelületek légszennyezés csökkentő hatásának kihasználása. A környezeti értékek és a magas belterületi zöldterületi arányok növelése hozzájárulnak a lakosság komfortérzetének javításához. A környezeti értékek jelentősen növelik a település idegenforgalmi attrakcióját, elősegítik a letelepülést és gyermekvállalást, az elmaradottabb településrészek integrációját és csökkenti az elvándorlást a városból.


246

4. STRATÉGIA

A zöldfelületek beépítésének korlátozása, a zöldfelületek növelése szükséges a térség északi határában és a teljes külterületi területeken, ezzel megakadályozva a városok összenövését, élénkítve és fellazítva a városszövetet. A Duna menti partsáv teljes rehabilitációja szükséges a Duna ággal együtt. A város belterületi részein számos zöldterület, park található, melyek állapota elhanyagolt, korszerűtlen. Külterületi ültetések, környezetvédelem, illegális hulladék kezelése. 4.3.2.


A legfőbb cél az egyensúlytalanságok kialakulásának további csökkentése, melyet az intézményrendszerek és fejlesztési szándékok racionalizálásával lehet elérni. Annak érdekében, hogy Szigethalom az itt működő vállalkozások, és lakók igényeit minél szélesebb körben ki tudja elégíteni, szükséges a jelenlegi közszolgáltatások és közcélú fejlesztések racionalizálása. Ezek legfontosabb területei: önkormányzati hivatalok és közszolgáltatások rendszere, kemény és puha infrastrukturális fejlesztések (járdahálózat, kereskedelmi terület kialakítása), oktatás (kihasználtságok csökkentése), egészségügy (ellátás bővítése, együttműködések a térségben működő ellátásokkal), szociális ellátás (felülvizsgálat, racionalizálás, munkahelyteremtés, ösztönző elemek kiépítése). Javítani kell az önkormányzat működésének hatékonyságát és ösztönözni szükséges a kiskereskedelmi, szórakozási, rekreációs és turisztikai célú beruházásokat. A városi jólét, identitás és kommunikáció érdekében erősíteni kell a városmarketing tevékenységeket, növelni a kulturális, szociális és sport programok rendezését és az ezekhez szükséges terek kialakítását. 4.3.3.

Gazdasági lehetőségek

Szigethalom városának agrártörekvései nem, ipari és gazdasági törekvései kis részben megvalósíthatóak. A város szerkezetéhez és a térségben elfoglalt pozíciójához sokkal közelebb állnak a kiszolgáló (lakó, idegenforgalom, szabadidő) szerepek, melyeknek bizonyos részei aztán, külön gazdasági elemként is megállhatják a helyüket. A gazdaságfejlesztés célja elsősorban a munkahelyteremtés mely a térségben kialakult ingázást kívánja csökkenteni, illetve az új vállalkozások létrejöttének, és a meglévő tőkeszegény KKV-k fejlesztésének, a meglévő területek tőkevonzó képességének az elősegítése és új központok létrehozása. A vállalkozási környezet javítása, az infrastruktúra fejlesztése új kisebb ipari, kereskedelmi és szolgáltatói vállalkozások számára, vállalkozásösztönző elemek hozzájárulásával. Az új működő vállalkozások aztán nagyban hozzájárulnak a város otthonkörnyezetének megteremtésében a színesebb kereskedelmi és szolgáltatói kínálat, illetve a munkahelykínálat növekedésének párhuzamaival.


247

4. STRATÉGIA

A fentieknek megfelelően a városban új gazdasági területek kialakítása szükséges a városvezetés által már megjelölt területeken. A jelenlegi területek (Mű út és környéke) korszerűsítése, kemény és puha infrastruktúra kiépítése szükséges. Az önkormányzat számára a különböző vállalkozás ösztönző tevékenységek, úgymint adókedvezmények, tervalkuk megfontolása és kidolgozása a növekvő vállalkozói jelenlét feltételeinek megalapozását jelentik.

Átfogó és tematikus célok indikátorokkal, specifikus célok részletes indikátorai a monitoring fejezetben


248

4. STRATÉGIA

4.4.

Középtávú (városrészi) célok

A városrészi célok hatásai és fenntarthatóságának elemzése az 5.2.1.1. Fenntartható környezeti fejlődés programja fejezetben található.

3. Gazdasági lehetőségek megteremtése

1. Idegenforgalom 2. és környezet Közszolgáltatások fejlesztése

Városrészi célok Gazdasági terület 1.1.

Belterületi zöldfelületek fejlesztése

Lakóterület

Intézményi Turisztikai terület terület

x

x x

1.2.

Környezeti értékek óvása, minőségének növekedése

x

1.3.

Turisztikai lehetőségek fejlesztése

x

x x

x

x

x

x

x

1.4.

Sportolási infrastruktúra kiépítése

2.1.

Intézmények bővülése

2.2.

Közösségi terek fejlesztése

2.3.

Infrastruktúrafejlesztések

2.4.

Egészségügyi szolgáltatások bővülése

2.5.

x

x

x

x

x

3.2.

Rendfenntartás erősítése Vállalkozásösztönző tevékenységek beépítése Kereskedelmi/szolgáltatói infrastruktúra kiépítése

x

x

3.3.

Partnerségi kapcsolatok erősítése

x

x

x

3.4.

Mobilitás

x

3.5.

Városközpont kiépítése

3.1.

x

x

Külterület

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

A városrészi célok és a rövidtávú projektek egységesen az IVS helyzetelemzésében feltárt problémákból és a városrészek részletes bemutatása fejezetének elemzői részeiből lettek meghatározva.


249

4. STRATÉGIA

2. Közszolgáltatások

1. Idegenforgalom és környezet fejlesztése

4.5.

Projektcélok Projektek EMESE Park folyamatos fejlesztése. 2010-ben kerül átadásra a lakomacsarnok mely számos rendezvény számára biztosít zárt teret Sportközpont kialakítása a városközponti futballpálya áttelepítésével kezdődik. A területen a szabvány méretű pálya mellett kisebb gyakorló pályák, lelátó és öltözők kerülnek kialakításra Az EMESE parkba bevezető út (Erdő út) fejlesztésének kidolgozása. A tervek 2010 első felében készülnek el. Duna partszakasz rehabilitációjának előkészítése Az Őz utca végénél lévő 3 ha volt honvédségi terület Erdő területi besorolású lesz és külterületbe visszacsatolandó Új védőerdők telepítése a TSZT által jelölt, újonnan erdősített területeken. Az illegális hulladéklerakók felszámolása 2006-ban megtörtén, a zöldterületek fenntartása és megóvása folyamatos Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kiépítése (jelenleg 14 működik a város területén) Helyi Kis-Duna ág rehabilitációja, jelenleg pályázati szinten van. Parkosítások (Szent István park rehabilitáció, Városközponti új Közpark kialakítása) A Csepeli Gerinc út építése várhatóan 2010-ben megkezdődik, mely jelentősen átértékeli a helyi közlekedést A városi kerékpárút nyomvonalának kijelölése megtörtént, a projekt kivitelezése pályázati forrásokra alapozott. Lakóterületi fejlesztések a város számos pontján Járdaépítések a város számos pontján. Az önkormányzat 6 milliós keretet különített el évente, mely pályázati forrásokkal kibővülve kívánja folyamatosan orvosolni a problémát. Növekvő parkolási problémák enyhítése, forgalomátszervezések leginkább az intézményi területeken a városközpont kiépítésének kapcsán, illetve a Mű út mentén Városközpont kialakítása (kultúrház kibővítése, rendezvényközpont, szociális területek kialakítása, parkosítás, új polgármesteri hivatal) Az oktatási intézmények kihasználtságának aránycsökkentése folyamatban van. A város 2009. novemberében adja át felújított Szent István Általános Iskoláját. Az iskolákban a kihasználtság összességében 80% körül mozog. A beavatkozás és fejlesztések legfőképpen a bölcsödében lenne indokolt, ennek érdekében újranyitották 2009-ben a régi bölcsődét és az új bölcsőde tetőtere beépítésre kerül a közeljövőben, így lesznek képesek teljességében kiszolgálni a városi igényeket. Az új és a régi óvoda képesek a helyi igényeket ellátni.

20052013 2012 2013 2009 2008200620062012 2012

2012 2013

200920092014

2009-

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat épületének bővítése

2010

Szent István Iskola József Attila utcai épületének akadálymentesítése - pályázat benyújtás alatt

2011

3. Gazdasági lehetőségek megteremtése

Városi arculat és marketing kialakítása, erősítése 2010Egészségügyi ellátás korszerűsítése, térségi kapcsolatok erősítése más ellátókkal, orvosra jutó betegarány csökkentése 2009Városközpont kialakítása (kereskedelmi/szolgáltatói központ, lakásfejlesztések)

2013

Lakóterületi fejlesztések a város számos pontján A város északi határában kijelölt összesen 76 ha alapterületű jelenleg magántulajdonban lévő területek GKSZ és GIP besorolása

2013

Vállalkozói adópolitika újragondolása

2012

Vállalkozói információs/ügyfél szolgálat létrehozása, e-közigazgatás bevezetése a vállalkozók számára

2010-

Rendszeres vállalkozói fórumok rendezése Környezetirányítási és minőségirányítási rendszerek bevezetésének ösztönzése a vállalkozásoknál

2010-


2010-

250

4. STRATÉGIA

4.6.

Monitoring

4.6.1.

Monitoring feladatok szervezeti megvalósulása

Az IVS-ben foglalt hosszú távú célok eléréséért Szigethalom Város Önkormányzata, illetve a Városfejlesztő Társaság felel, és egyúttal gondoskodik a hatáskörébe tartozó projektek végrehajtásáról, valamint az elvárt eredmények hosszú távú fenntarthatóságáról. A városfejlesztési feladatok végrehajtását ugyanakkor nem az Önkormányzatnak célszerű ellátnia, ezt a munkát egy erre szakosodott szervezetnek az előző fejezetekben bemutatott városfejlesztő társaságnak kell elvégeznie. Az Önkormányzat, mint projektszponzor, a társaság képviseletét ellátó Képviselő testület és Bizottságok lesznek a monitoring feladatok legfelsőbb szintű fóruma. Itt történik az elvárt eredményeknek az IVS-ben foglaltaknál részletesebb megállapítása, a monitoring indikátorok meghatározása, a beszámoltatás keretében a teljesülés legfelső szintű nyomon követése, és az ennek kapcsán szükségessé váló döntések meghozatala. A projektmenedzsment feladatokat ellátó városfejlesztési társaság feladata lesz a monitoring indikátorok értékeinek rendszeres nyomon követése, ideértve a nyomon követéshez szükséges adatok beszerzését is, a teljesülés szempontjából kedvezőtlen folyamatok esetén a saját hatáskörben meghozható döntések megtétele, illetve szükség esetén a Képviselő testület és Bizottságok számára intézkedési javaslat kidolgozása. 4.6.2.

A monitoring rendszer eljárásrendje

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát legalább 3 évente felül kell vizsgálni. A következő felülvizsgálatra 2011-ben kerül sor. A felülvizsgálat során a következő lépéseket kell megtenni: - -

Elemzés az indikátorok megvalósulásának állapotáról Változtatások igényének felmérése a különböző érdekszférák, civil szerveztek

- - -

bevonásával Új adatok és fejlesztési dokumentumok integrálása az IVS-be A módosított IVS egyeztetése A módosított IVS képviselőtestületi megvitatása és elfogadása


251

4. STRATÉGIA

4.6.3.

Indikátorok

Átfogó cél: Minőségi otthonkörnyezet megteremtése a város lakói számára, megfelelő közszolgáltatásokban és lehetőségekben gazdag városi környezet kialakítása Jelenlegi mutatók Specifikus célok Mutató, hatásindikátor 2007' 2014-ig 1.1.

Belterületi zöldfelületek fejlesztése

1.2.

Környezeti értékek és külterület óvása, minőségének növekedése

1.3.

Turisztikai lehetőségek fejlesztése

1.4.

Sportolási infrastruktúra kiépítése

2.1.

Intézmények bővülése

2.2.

Közösségi terek fejlesztése

2.3.

Infrastruktúrafejlesztések

2.4.

Egészségügyi szolgáltatások bővülése

2.5.

Rendfenntartás erősítése Vállalkozásösztönző tevékenységek beépítése

3.1.

3.2.

3.3.

3.4.

3.5.

Kereskedelmi/szolgáltatói infrastruktúra kiépítése

Partnerségi kapcsolatok erősítése

Felújított parkok számának növekedése Környezettudatosság fejlesztése/kampányok/év (zöldsziget program, elektronikai hulladékgyűjtési napok) Átmenő forgalom csökkenése a Gerinc út megépülésével (CO2 átlagos napi forgalmakra számított levegőmissziós koncentrációk (μg/m3) a távolság (10 m) függvényében) Turisztikai programok látogatottságának növekedése/fő (belépő, regisztráció) Sportpályák fejlesztése Elégedettség számának növekedése (kérdőív/100 fő/%) Közösségi funkciójú terek növekedése Járdák számának növekedése /%/teljes úthálózat

0

1

2

3

27

-50%

15 000

50%

1

1

10%

10% 700

5%

20%

6

7

Adókedvezmények előkészítése

0

0

Tervalkuk számának növekedése/db

1

2

1 607

1%

1 orvosra jutó lakos szám csökkenése/orvos Városi igények felmérése, intézkedési tervek készítése

Vállalkozások számának növekedése % Helyben lakók és helyben dolgozók számának növekedése (aktív lakosságon belül %)

26%

1%

Vendéglátó üzletek számának növekedése

75

3%

Kistérségi projektek számának növekedése Vállalkozói fórumok kialakítása/esemény (db/év)

3

4

0

4 Gerinc út megépülése

400

20%

365

2%

Mobilitás

Térségi útrendszerek fejlesztése

Városközpont kiépítése

Parkolók számának növekedése/db Kereskedelmi/szolgáltatói üzletek számának növekedése/db

Átfogó cél: A lakónépesség növekedésénél az eddigi statisztikákat vettük alapul. A városban és a központban tervezett új lakóházak megjelenésével megnövekvő lakosságszámmal külön nem kalkuláltunk. A város lakossága 2001 és 2007 között a „nagy kiköltözési hullámnak köszönhetően 27%-al gyarapodott, ugyanakkor ilyen erősségű növekedésre a közeljövőben nem lehet számítani, így 2014-re Szigethalom lakossága a jelenlegi közel 16 ezer főhöz képest 10%-al fog bővülni, ami hozzávetőlegesen közel 18 ezer főt tesz ki.


252

4. STRATÉGIA

1.1.

Felújított parkok számának növekedése: a városban jelenleg 4 db park működik, állaguk

leromlott, korszerűtlen. Rövidtávon 1 db park felújítása biztosított. 1.2.

Környezettudatosság

fejlesztése/kampányok/év

(zöldsziget

program,

elektronikai

hulladékgyűjtési napok) Jelenleg két nagyobb környezettudatosságot fejlesztő rendezvény működik a városban, rövidtávon további 1 rendezvény megjelenése reális cél. Átmenő forgalom csökkenése a Gerinc út megépülésével (CO2 átlagos napi forgalmakra számított levegőmissziós koncentrációk (μg/m3) a távolság (10 m) függvényében): A városban átmenő forgalom jelenleg meghaladja az elfogadható értékeket, mind a szennyezőanyag kibocsátást illetően, mind pedig a zajszint és élhetőség tekintetében. A várhatóan 2012-re elkészülő Gerinc út a környezeti hatástanulmány szerint a forgalom csökkenésének több mint 50%-os visszaesését prognosztizálja. 1.3.

Turisztikai programok látogatottságának növekedése/fő (belépő, regisztráció):A turisztikai

területen (EMESE PARK) működő rendezvények látogatottsága 2008-ban több mint 15 ezer regisztálr fővel számol, rövidtávon – a jelenlegi lendületes fejlesztéseknek köszönhetően – 50% emelkedést tervezünk. 1.4.

Sportpályák fejlesztése: A városnak jelenleg egy sportpályája van a tervezett városközpont

területén. A futballpálya a jövőben a turisztikai park mellé fog kiköltözni. A megvalósíthatóság rövid és középtávon várható. Ezen felül a városközpontban tervezett teljes park rehabilitáció 1 kisebb spotpálya fejlesztést is tartalmaz, így az 1 db korszerű sportpálya biztosítása rövidtávon megvalósítható cél. 2.1.

Intézményfejlesztések: A városban működő intézmények az oktatást leszámítva

alulfunkcionáltak, nem képesek kielégíteni a helyi lakosság igényeit. A városi kérdőívekből jól látható az alacsony elégedettségi szint. Rövidtávon a tervezett fejlesztésekkel kalkulálva a jelenlegi arány növelhető 10%-al. 2.2.

Közösségi terek: A tervezett fejlesztések számos közösségi területfejlesztéssel kalkulálnak,

összesen hozzávetőlegesen 700 új m2-el kalkulálva. 2.3.

Járdák számának növekedése /%/teljes úthálózat: Szigethalom teljes úthálózata 78 km,

melynek mindössze 5%-a járdával ellátott, mely közel 4 km-t takar. Rövidtávon 20%-os növekedéssel kalkulálunk, mely évi 200 méter járdát jelent.


253

4. STRATÉGIA

2.4.

1 orvosra jutó lakos szám csökkenése/orvos: a városi ellátottsági arány a térségi, sőt a

megyei 1 orvosra jutó beteg száma felett van. közel 2400 ember jut egy orvosra, így rövidtávon további egy orvossal számolunk. 2.5.

Közbiztonsági vizsgálat: a város nem rendelkezik saját rendőrőrssel, mindössze két fő

körzeti megbízott védi a 16 ezer fős város biztonságát és nyugalmát. A városi kérdőívek jelentős száma utalt a felmerülő igényekre így a város rövidtávon felméri az igényeket, középtávon intézkedéseket tesz az ügy érdekében. 3.1.

Vállalkozásösztönző tevékenységek beépítése: Adókedvezmények bevezetése rövidtávon

nem megvalósítható, így a lehetőségek felmérése biztosított rövidtávon. Tervalkuk számának növekedése: Szigethalom Önkormányzata jelenleg egy településfejlesztési szerződéssel rendelkezik. A kooperáció és a partnerségen alapuló fejlődés fontos eszköze a közös szerződés, így további egy biztosított rövidtávon. 3.2.

Vállalkozások számának növekedése: 2007-es adatok szerint több mint 1600 vállalkozás

működik a városban. Rövidtávon mindössze további, közel 20 vállalkozás megjelenésével kalkulálunk. A rövidtávú önkormányzati fejlesztések alapul szolgálnak a vállalkozások nagyobb arányú növekedésével, így határozottabb növekedésre középtávon kalkulálunk. Szigethalmon közel 2000 lakos dolgozik lakóhelyén. Rövidtávon további 20 fővel kalkulálunk Vendéglátóüzleteknél 3-4 igényesebb megjelenésére számítunk. 3.3.

Társulások: jelenleg 3 kooperáción alapuló projektben vesz részt az önkormányzat térségi és

kistérségi szinten. Az partnerségi viszonyon alapuló közös fejlődés érdekében további egy közös projektben való részvétel megvalósítható. A vállalkozói fórumok megrendezése kulcsfontosságú a város fejlődése érdekében. 2010-től évi négy alkalommal rendezi meg az önkormányzat vállalkozói fórumát, melyben a közös célok megvitatása és kölcsönös segítségen alapuló partnerség kialakítása a cél. 3.4.

A Gerinc út megépülése rendkívül fontos Szigethalom számára, így a projekt maximális

támogatottságot élvez az önkormányzattól A városban fokozódó parkolási problémák enyhítésére 2014-ig közel 100 új parkoló kerül kialakításra a város különböző területein.


254

4. STRATÉGIA

3.5.

A városban működő kereskedelmi és szolgáltatói üzletek száma limitált, minőségük javarészt

gyenge. Közel 10 új üzlet megjelenésére lehet számítani rövidtávon, leginkább a városközponti területeken.


255

5. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 2007-2013

5.1.

Beavatkozások – akcióterületek kijelölése 5.1.1

5.1.2

5.2.

5.1.1.1

Városközpont

5.1.1.2

Szent István park

5.1.1.3

A fejlesztések által létrejövő hatások

Turisztikai akcióterület 5.1.2.1.

EMESE Park

5.1.2.2.

Oktatási és Konferencia Központ

5.1.2.3.

Sport Központ

Fenntarthatósági szempontok 5.2.1.

5.3.

Városközponti akcióterület

Fenntartható környezeti fejlődés

A stratégia külső és belső összefüggései 5.3.1

A stratégia főbb külső összefüggései 5.3.1.1.

Illeszkedés, összhang a területi fejlesztési tervdokumentumokkal, településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel

5.3.1.2.

Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang

5.3.1.3.

A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang

5.3.1.4

Területi fejlesztési tervdokumentumok

5.3.1.5.

A stratégia főbb belső összefüggései

5.4.

A stratégia megvalósításának főbb kockázatai

5.5.

Antiszegregációs terv 5.5.1.

Az akcióterületi beavatkozások hatásai

5.5.2.

Az oktatási rendszer fejlesztése

5.5.3.

Foglalkoztatás

5.5.4.

Lakhatás

5.5.5.

Intézkedési terv


256


5.1.

Beavatkozások – akcióterületek kijelölése

Az akcióterületek kijelölésének alapvető célja a városrehabilitációs programok beavatkozási helyszíneinek meghatározása. A kijelölt akcióterületek a fentiekben beazonosított városrészek részei vagy a városrésszel azonos, utcahatárokkal leírható, összefüggő, az akcióterületek egymást le nem fedő folytonos határvonala. Az akcióterületek kiválasztása és lehatárolása a városi helyzetelemzésből, városrészi elemzésből és a különböző partnerségi visszajelzésekből került meghatározásra.


257


5.1.1.

Városközponti akcióterület

A városközponti akcióterület a József A.-Kossuth-Temesvári-Árpádfejedelem-Szabadkai-Zrinyi-Dobó I.-Thököly-Sport-Mátyás utcák által lehatárolt területen fekszik, mely egyben a város intézményi területe is. A terület alapvető fejlesztési irányaként a központi funkció megteremtését tűzte ki a városvezetés, melyben a korszerű kereskedelmi/szolgáltatói, intézményi, szabadidős tevékenységek eltöltéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása szükséges. Ez a terület képezi az első preferenciával rendelkező fejlesztési területet, amely programjának megvalósítása rövid, közép és hosszú távon reális, és amely program a továbbiakban részletes kifejtésre kerül. 5.1.1.1. Városközpont Olyan szórakoztató, kulturális és közszolgáltató intézményekre és vállalkozásokra van szükség, mely egyben foglalkoztatni is és kiszolgálni is képes a sziget és a város lakosságát A városközpont hosszú távú céljai között szerepel a folyamatos bővítés a már rövidtávon megfejlesztett területek mellett. Az ábrán jól látható, hogy a jelenleg fejlesztés előtt álló terület – mely önkormányzati tulajdonban van - két hasonló méretű magántulajdonú terület szomszédságéban fekszik. A hátsó területek fejlesztése egyelőre csak tervezet, bár folytak már tárgyalások a helyi lakosokkal, melyek sikertelenül zárultak a telkek megfejlesztését illetően, azonban a hosszú távú célok érdekében további egyeztetésekre kerül sor. A projekt tulajdonjogi háttere előnyösnek mondhatót, hiszen az utcák által is lehatárolható tömb három területrészletből áll, 9 hektáros területen, melyből 3,6 ha, tehát több mint az 1/3-a önkormányzati tulajdonban van. Szigethalom Önkormányzata nem rendelkezik ennél a területnél nagyobb saját tulajdonú belterületi telekkel, mely alkalmas lenne a tervezett funkció ellátására.


258


A városközponti terület I. ütemének, önkormányzati tulajdonú telkein jelenleg egy épület áll a város kultúrháza, mely a tervek során kibővítésre és felújításra kerül, illetve itt található a város – állapotát tekintve elavult – futball pályája is, mely a külterületi turisztikai területen kap helyet. A telken ezen felül hozzávetőlegesen 300 m2 vasbeton alapzat is található, melynek eredete ismeretlen, és itt található a város közparkja is, mely a különböző társadalmi eseményeknek ad teret. A park állapotát tekintve nem túl korszerű, illetőleg nem megfelelően kiépített. A park funkcióerősítésének alapvető feltétele a kialakítandó városközpontba való integrálása, melyben az új, stratégiai kialakítású zöldterület a központi intézmények között, a terület belsejében helyezkedne el. A városközponti projekt összterülete 36 602 m2, és mely az alábbi - önkormányzati tulajdonban lévő helyrajzi számú és területű ingatlanokból tevődik össze. m2 Hrsz. 549 Hrsz. 548/1 Hrsz. 548/2 Hrsz. 573/1 Összesen/m2

17 356 3 210 10 237 5 799 36 602

Az városközponti fejlesztések alapkoncepciója az, hogy az önkormányzat saját forrásain felül uniós pályázati forrásokból kibővíti a jelenleg is meg lévő, ám nem túl korszerű kultúrházat, és jelenlegi közparkját rehabilitálja. A fennmaradó telkek értékesítésre kerülnek és a projekt hatásaként, a


259


szabályozási tervnek megfelelően magántőke bevonásával lakások és egy kereskedelmi központ felszíni parkolóházzal épül. A város közép és hosszú távú terveiben szerepel – a magánfejlesztések hatásaként - a jelenlegi polgármesteri hivatal átköltöztetése, hogy a terület közszolgáltatásokkal együtt képviselje a központi funkcionalitást. A Jelenlegi hivatal a lehatárolt akcióterület szomszédságában található, a Kossuth Lajos u. és a József Attila u. sarkán. Az épület állaga leromlott és mára kevéssé alkalmas ellátni az egyre növekvő önkormányzatot illetve a város növekedésével együtt járó igényeket. Az önkormányzati fejlesztések és az új polgármesteri hivatal megjelenése a városközpontban ösztönzőleg hat a betelepülő vállalkozásokra, a terület látogatottságára és a városközpont egységes szerkezetére, koncepciójára. Az akcióterület infrastruktúrája A tervezési területet közrefogó utcák - Szabadkai utca, Thököly utca, Sport utca, Mátyás utca szilárd 6,5-10 m széles burkolattal rendelkeznek. A terület víz-, csatorna-, gáz- és villamos áram ellátása biztosított, fejlesztése a beruházás nagyságától függően szükséges, továbbá a közvilágítási rendszer korszerűsítésére is külön feladat. A városközpont potenciális helyszínéül szolgáló ingatlan jelen pillanatban mindhárom utca – Thököly, Szabadkai, Sport utca – felől megközelíthető, bár a Szabadkai utca felől a meglévő közparkon keresztül.


260


A terület kiváló geodéziai adottságokkal rendelkezik, hiszen a sík felszínből és a jelenleg itt található létesítményekből fakadóan (focipálya, szabadidőközpont), az ingatlan ideális építési beruházás megvalósítására. Kapcsolódás a város stratégiai céljaihoz Az IVS közbenső céljaihoz, azon belül is a stratégiai célokhoz a városközponti fejlesztések a következők szerint kapcsolhatóak: A kereskedelem és szolgáltatások részarányának növelése, a városközpontban létrejövő új kereskedelmi és szolgáltatóegységek segítségével. A városi szolgáltatások minél teljesebb körének kiépülése (gazdaság, kultúra, szabadidős tevékenységek/sport, kereskedelem, stb.) és ez által a helyi kötődés erősödése. A városközpont fejlesztésének eredményeképpen egy funkciógazdag városközponti tér alakul ki, amely vegyes funkciókat eredményez, ezáltal javítja a város életminőségét, továbbá új lehetőségeket teremt a vállalkozások számára. A városközpontban jelentős számú zöldterület kerül kialakításra, így a környezetre gyakorolt hatása szintén említésre méltó. A tervezett beruházás összhangban van a település rendezési tervével, mely erre a területre településközpont-vegyes funkciót határoz meg, ugyanakkor nincs összhangban az Övezeti tervvel, így a terület szabályozása szükséges. (a szabályozási terv folyamatban van, várható elkészülése 2010. március) A projekt várható hatásai a vállalkozások bevonásával a gazdaság élénkülése, munkahelyteremtés, a városi élethez hozzátartozó szociális terek és szolgáltatások kialakítása, illetve az elavult zöldterületek rehabilitációja, mely növeli a környezet értékét. A városközpont megteremtése a helyi és az újonnan beköltöző lakosság alapvető létszükséglete, mindennapos életének feltétele. A fejlesztés várható eredményei: A fejlesztés alapvető szükséglete a város funkcionális működésének. A leendő városközpont számos stratégiai elemet támogat, úgymint: - - - - -

Városi arculat kialakítása A városrész identitásának erősödése Társadalmi kohézió Zöldterületek funkcióerősítése Meglévő intézmények funkcióerősítése


261


- -

Gazdaság/kereskedelem élénkítése Az akcióterületi lakókörnyezet koncepcionális fejlesztése

5.1.1.2. Szent István Park A Szent István park az akcióterületen belül a városközponttól mindössze 150 méterre helyezkedik el körül ölelve és egyesítve a városi gyógyszertárat és egészségházat. A park és az intézményekhez tartozó parkoló korszerűtlen így a terület rehabilitációjára van szükség. A park nevét a kiállított Szent István szoborról kapta, mely központi helyet foglal el a téren. A szobor körül kialakított díszburkolat azonban nagyon eltér az egészségház előtt lévő gyöngykavicsos laptól. A meglévő gyephézagos betonelemekből kialakított támfal korszerűtlen, felújítása időszerű. A szolgáltató ház melletti aszfaltos út a forgalom elől le van zárva növénytartó ládákkal. A tér előtt helyezkedik el a buszmegálló, az út másik oldalán pedig a Szent István Általános Iskola, ezért a terület jelentős személyforgalommal bír. A terület fejlesztési célja, hogy számos felhasználási igény mellett a dísztér funkciója is erősödjön. A terület növényállománya megőrzésre kerül, mindössze négy db fa átültetésére van szükség. A beavatkozási elemek az alábbiakban találhatóak:

- - - -

Burkolatépítés Vízelvezetés Parkfelszerelés Parkosítás

Kapcsolódás a város stratégiai céljaihoz - - - -

Új, korszerű, belterületi zöldterület Parkoló Szociális terek számának növekedése Korszerű-élhető városi környezet

5.1.1.3. A fejlesztések által létrejövő hatások


262


- - -

Funkcióerősítő szolgáltatások megjelenése Funkcióbővítő szolgáltatások megjelenése A városközpont megépítésével létrejön az egységes városi arculat, mely egységesíti a

-

városszerkezetét és életét. A tervezett fejlesztések szabályozási terve folyamatban van, a hatályos rendezési tervhez való egyeztetése a 2010 elején várható. A városközpont fejlesztések kizárólag a település intézményi területein valósulnak meg, ezzel erősítve a városelemek funkciójának jellegét. A már elkészült tervek igazodnak a helyi környezethez,

-

ugyanakkor korszerű, XXI. Századi megoldásokat támogatva. A fejlesztési területeken lévő elavult épületek/épület részek, „barnamezős” területek

-

rehabilitációja Alacsonystátuszú lakosság bevonása/munkahelyteremtések a fejlesztések és az üzemeltetési időszak alatt.

Fejlesztések mérhető hatásai: Intézményi akcióterület hatásvizsgálat 1 2 3 4 5 Társadalom Gazdaság Városközpont

Infrastruktúra Idegenforgalom Környezet Társadalom Gazdaság

Szent István Park

Infrastruktúra Idegenforgalom Környezet

Fejlesztések ütemezése és becsült költségei Közszféra fejlesztések


Forrás

2 010

2 011

2 012

2 013

2 014

263

2 015


Kultúrház átépítése Kultúrház bővítése (rendezvényterem) Kultúrház zöldterület+parkolók

190 000 000 pályázat+önkormányzati forrás 200 000 000 önkormányzati forrás+pályázat 110 000 000 pályázat+önkormányzati forrás

Szent István Park

30 000 000 pályázat+önkormányzati forrás

Közpark

150 000 000 pályázat+önkormányzati forrás

Összesen

680 000 000

Közszféra hatásaként létrejövő magánszféra fejlesztések Üzletközpont

900 000 000 magánforrás

Parkoló (ház)

375 000 000 magánforrás+önkormányzati forrás

Lakóházak

2 016 000 000 magánforrás

Összesen

3 291 000 000

Magánszféra hatásaként létrejövő közszféra fejlesztések önkormányzati bevételek+támogatás 360 000 000 amennyiben releváns

Polgármesteri Hivatal Teljes projekt

5.1.2.

4 331 000 000

Turisztikai akcióterület

Szigethalom stratégiai terveiben szerepel a térségi szinten is meghatározó jelentőségű turisztikai központ kialakítása a város D-Ny-i határában. A fejlesztések megkezdődtek, illetve számos rendezvény már működik a területen. A turisztikai park 3 fejlesztési területre osztható: -

EMESE Park - Középkori Skanzen (történelmi): élő múzeumfalu, az európai népek és a magyarság kultúrájának, múltjának, IX-XI. századi életvitelének, szokásainak

- -

bemutatására Oktatási Központ Sport Központ városi focipálya áthelyezése, illetve ennek összehangolása különböző sportok háttérintézményeinek, kiszolgáló infrastruktúrájának telepítésével

A leendő és már bizonyos ütemek nagy részében működő, szabadidős és turisztikai park Szigethalom jelenlegi külterületén fekszik. Az önkormányzat rövid távú terveiben szerepel a terület belterületbe való vonása, ugyanakkor a fejlesztések összhangban vannak a hatályos Településrendezési Tervvel. hrsz

tulajdonos 052/1 Szigethalom Önkormányzat


m2 233618

művelési ág kivett telephely és udvar

264


A volt katonai laktanya területe (052/1) jelen pillanatban egy oldalról, ÉK-i irányból az Egyesített Szociális Intézmény főbejáratán, illetve területén keresztül (azonban ez az Intézmény szempontjából nem jelenthet problémát, hiszen a megfelelő leválasztás megvalósítható) lehetséges. A későbbi fejlesztések által támasztott parkoló igény a területen (052/1) belül megoldható. A tervek szerint azonban az ingatlan tervezett főejárata az Erdő utca felől is megközelíthető lesz, ahova a későbbiekben főbejárat, valamint további parkoló kapacitások telepíthetők.

Volt honvégségi laktanya A terület geodéziáját tekintve elmondhatjuk, hogy igen szerencsés helyzet alakult ki, a jövőbeni fejlesztési lehetőségeket figyelembe véve. Az ingatlan alapvetően sík területen helyezkedik el, a múltbeli hasznosításából (ti. Légvédelmi rakétabázis) adódó terepviszonyok pedig tökéletesen megfelelnek az elképzelt élő múzeumfalu kialakításának. A területen lévő, félig földbe süllyesztett vagy földdel borított hangárok, „gödrök”, egyéb építmények sok földmunkától kímélik meg a leendő projektgazdát, kivitelezőt. Emellett a sík terület, illetve az igen nagyfokú fásított területek aránya lehetővé teszi a sport és rekreációs tevékenységek széles körű telepíthetőségét. Az ingatlan szempontjából további előnyként jelentkezik a szeparálhatóság, az egyes funkciók jól elkülöníthetősége. A területek minden szempontból és teljes mértékben közművesítettek (út, ivóvíz, szennyvíz, elektromos áram, gáz és telefon).


265


5.1.2.1. E-ME-SE Park Az EMESE Park/Középkori Skanzen A projektgazda/üzemeltető Őskultúra Alapítvány szándékai szerint a IX-XI. századi magyarság tárgyi és szellemi világát újszerűen, a kísérleti régészet módszertanát segítségül hívva széles körben szeretné ismertebbé tenni. Azokat a lehetőségeket keresik, melyekben eleink világának megismerése kreatívan hozzájárulhat a mai ember (elsősorban az ifjú korosztály) világképének teljesebbé, egészségesebbé tételéhez. Ezért került általuk kidolgozásra egy hosszú távú munkaterv, mely a Világfa Program nevet kapta.

Az Emese park területén immáron 5. alkalommal kerül megrendezésre az országos jelentőségű vikingfesztivál, illetve a szintén országos méretű Ikertalálkozó. A nagyobb fesztiválok mellett számos más régiós és városi rendezvény kap helyet a parkban. A további tervek szerint egy középkori Lovagi csarnok és várudvar épül pályázati és önkormányzati forrásokból 2010-ben, mely a helyi rendezvényeknek kíván fedett teret adni. Az Emese parkon belüli tervezett és már megvalósult fejlesztések -

Tüskevár Lovagi csarnok és várudvar: Az ingatlan korábban harckocsi hangárként, jelenleg raktárként használt. A épület területe 1182 m2, stílszerű átalakítása Középkori Lovagi csarnokká az elmúlt hónapokban kezdődött meg kulturális-turisztikai szolgáltatások bővítése, új funkciók kialakítása céllal. A projekt összköltsége

-

129.985.278 Ft. Parkfejlesztések: (beléptető rendszer, parkosítás stb.) A park további fejlesztésére 2010-ben lehetőség nyílik újabb források lehívására az uniós keretekből. A „Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés” cím alatti pályázatból az


266


önkormányzat 91 millió Ft-ot kíván megcélozni, melynek önerejét (10%) a fejlesztésekre elkülönített költségvetésből finanszírozza.

- - - - - - - - - -

További tervek (közép és hosszú) Szent István korabeli falu Parkoló Táncház-kiállítótér: Tavak Földje (EU-s falvak): Lovas íjász pálya Vadaspark Sátorváros Fesztiváltér Rönkvár Nádtetős színpad

A szolgáltatások turisztikai hatása: A bevezetett kulturális szolgáltatások a térség turisztikai forgalmának jelentős növekedésével járnak. Ezt igazolják a 2006-ban végzett önkormányzati becslések is melyek éves szinten 20 ezer főt kalkulálnak. A rövidtávú fejlesztések következtében ennek a számnak a megduplázódására lehet számítani. 5.1.2.2. Oktatási és Konferenciaközpont Az oktatási központ telepítése – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – az ingatlan É-ÉNY-i határának közepén, a sportközpontnak kijelölt terület szomszédságában lévő területrészén valósul meg. Ezen építmény elhelyezésénél a könnyű, szeparálható megközelítés mellett az is sokat számított a tervezési munkafázisban, hogy a jövőben egy olyan főbejárati rész kerülhet kialakításra a városi sport-szabadidős és oktatási-kulturális parkra vonatkozóan, amely az ide érkező látogatók tömegszerű látogathatóságát biztosítja hosszú távon, illetve ezen szabadidős komplexum számára megjelenésileg, hangulatilag komoly, a vendégfogadás szempontjából pedig könnyen szervezhető (a három fő egység irányába történő vendégterelés) fogadófelületet jelentene. Az Oktatási és Konferenciaközpont épülete egy kétszintes központi épületrészből, és négy, a központi épületrészhez kapcsolódó egy- illetve kétszintes épületszárnyból áll. Az épület kialakítása „X” alakban


267


tervezett. A projekt jelenleg előkészítési fázisban van (pályázatok, tervek készítése és befektetők felkutatása). Megvalósulás várhatóan közép, illetve hosszútávon várható. 5.1.2.3. A sportközpont A sportközpont kialakítása a városi focipálya jelenlegi helyéről (Thököly-Szabadkai-Sport utcák által határolt terület) történő áttelepítése, illetve fejlesztése. Ennek köszönhetően itt kerül elhelyezésre egy műfüves centerpálya, illetve egy hozzá kapcsolódó műfüves edzőpálya kerülnek kialakításra. mindkettő műfüves kialakítású. A centerpálya mellé építendő 500 fős lelátó építménye alatt kerülnek elhelyezésre a pályarendszabályokban meghatározott öltöző kapacitások, sportszer, illetve egyéb felszerelések raktárai. A focipályák mellett olyan egyéb sportolási lehetőségek (teniszpálya, 2. kisebb sportpálya) infrastruktúrája is kiépítésre kerül, melyek a város, illetve a környező települések lakosai számára könnyen értékesíthetők, így bevételeket is képezhetnek. Az Európai Középkori Skanzen vendégforgalmának előrejelzésénél fontos megemlíteni a közeli főváros szerepét, hiszen Budapest népszerűsége a kül- és belföldi turisták körében kiemelkedő. Budapest, Magyarország legfontosabb, nemzetközileg is ismert turisztikai célpontja. Különleges természetföldrajzi adottságainak, a Duna két partján elhelyezkedő város épített örökségének és történelmi emlékeinek, a világörökségi helyszíneknek, a kulturális életnek, a gyógyfürdőknek, a konferencia- és kiállítási lehetőségeknek, valamint a kedvező ár-érték aránynak köszönhetően évente több millióan keresik fel a magyar fővárost, amely a Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenységében is kiemelt szerepet kap. Budapest és környéke a közép-európai körutazások egy állomásaként is gyakran látogatott desztináció, valamint a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régió a belföldi turizmusnak is kedvelt úti célja: 2005-ben a belföldi vendégéjszakák 15 %-a realizálódott a régióban. Kapcsolódás a Stratégiai célokhoz: - -

Turisztikai attrakció Szigethalom tekintetében a gazdasági fejlesztések javarészt a turisztikai fejlesztéseken

-

keresztül érhetőek el. Társadalmi kohézió és szociális terek létrehozása erősíti a helyi identitást és kötődést.

A projektek hatásai


268


Turisztikai Akcióterület 1 Lakoma Csarnok

Társadalom Gazdaság Infrastruktúra Idegenforgalom Környezet

Parkfejlesztések

Társadalom Gazdaság Infrastruktúra Idegenforgalom Környezet


2

3

4

5

269


5.2.

Fenntarthatósági szempontok

5.2.1.

A Fenntartható környezeti fejlődés programja

A városrészi stratégiai elemek környezeti hatásai, esetlegesen a szükséges intézkedések Lakóterület

Gazdasági terület

Intézményi terület

Turisztikai terület

Külterületek

A fenntartható környezeti fejlődés programja Hatások Szükséges intézkedés Kiépítetlen rendezetlen területek Infrastruktúrafejlesztések rehabilitációja Környezeti, zöldterületi fejlesztések Zöldterületi fejlesztések ösztönzése, Koncepcionális terület felhasználás Hatásaként sűrűsödik a városszövet szabályozások Intézményfejlesztések (Főként belső rendszerek fejlesztése, esetenként Beépített területek számának Zöldterületi fejlesztések ösztönzése, ténylegesen beépítések) növekedése szabályozások Környezeti-turisztikai fejlesztések Városrészi cél Hatások Szükséges intézkedés koncepcionális Gyalogos és kerékpáros Kiépítetlen rendezetlen területek infrastruktúrafejlesztés, Elkerülő utak infrastruktúra kiépítése rehabilitációja fejlesztése Forgalomtervezés, elterelések, Gazdasági területek fejlesztésének Forgalomnövekedés a fejlesztéseket egyirányúsások, bevezető utak előkészítése követően tervezése Kiépítetlen rendezetlen területek Területrendezések rehabilitációja Városrészi cél Hatások Szükséges intézkedés Városközpont fejlesztés Forgalomnövekedések Forgalomtechnikai átszervezések Parkoló építések a városközponti Parkolási problémák növekedése területeken belül Környezeti-zöldterületi fejlesztések Intézményfejlesztések (Főként belső rendszerek fejlesztése, esetenként Beépített területek számának Zöldterületi fejlesztések ösztönzése, ténylegesen beépítések) növekedése szabályozások Városrészi cél Hatások Szükséges intézkedés Turisztikai fejlesztések a város és a Turizmus fellendülése, turizmus, mint térség számára gazdasági funkció megjelenése Városrészi cél Hatások Szükséges intézkedés Környezetvédelem Turisztikai fejlesztések Természeti turizmus fellendülése Városrészi cél

Szigethalom esetében az ipari levegőszennyezés (2.5.1. Környezet) nem jelentős, mindössze az átmenő forgalom által kibocsátott káros anyag éri el a kritikus pontot a csúcsforgalom ideje alatt. A


270


helyi és környékbeli forgalom csökkentése okán készül el a csepeli Gerinc út, melynek I. szigethalmi bekötő - üteme, várhatóan 2012-ben készül el. A fejlesztés megtalálható a városi stratégia 1.2.-es indikátor mutatói között. Az akcióterületi fejlesztések kapcsán a városban működő forgalom növekedésével lehet számolni. A város Közlekedési Stratégiája jelentős forgalom átszervezéseket és útfejlesztéseket jelöl meg, a forgalom megfelelő levezetése érdekében. A városközponti projektek kapcsán a bevezető utcák egyirányúsítva lesznek, továbbá forgalomtechnikai eszközökkel kívánják megoldani az egyszerűbb és gyorsabb kijutás a fő útra való rácsatlakozás érdekében. A turisztikai fejlesztések terén a bevezető utak kibővítésre kerülnek, parkolók kerülnek kiépítésre. Azok a fejlesztések, amelyek esetében kifejezetten természetvédelmi cél nincs megjelölve, (új gazdasági területek, beépítések stb.) koordinált, szabályozási tervvel vezérelt fejlesztése lehetővé teszi a szükségesnek gondolt zöldterületi mutatók betartását, a környezetállapotban nem jelentenek lényeges romlást, illetve hatásukat többszörösen kompenzálják a kifejezetten a természeti értékek védelme és hasznosítása érdekében tervezett beavatkozások.

5.3.

Stratégia külső és belső összefüggései

5.3.1.

A stratégia főbb külső összefüggései

5.3.1.1. Illeszkedés, összhang a területi fejlesztési tervdokumentumokkal, településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Országos, regionális szempontok Szigethalom hosszú távú (átfogó) céljai összhangban vannak az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjának célkitűzéseivel, az Országos Területfejlesztési Koncepció fő releváns céljaival (infrastruktúrafejlesztés, turisztikai lehetőségek kiaknázása, lakóváros szerep erősítése stb.), valamint átfogó követelményeivel és területpolitikai céljaival. A stratégia egyes programjai (turisztikai és környezeti fejlődés, városközpont fejlesztés), hozzájárulnak a KMOP és az OTK adott területekre vonatkozó középtávú céljához, miszerint a régiónak versenyképes metropolisz térségé kell válnia, ahol a régió perifériájának is megfelelően kell fejlődnie. A területi szinergia szempontjából város


271


önkormányzata és a kistérség korábban több olyan projektet indított el és több projekt indítását tervezi a jövőben, amelynek célja a város korszerű otthon megvalósítása, amely révén javul a város lakóinak életminősége, illetve új munkahelyek teremtését is elősegíti. A stratégia illeszkedik a Ráckevei kistérség komplex területfejlesztési programjával, valamint messzemenőkig figyelembe veszik a város és térség adottságait és hagyományait. Szigethalom város stratégiája, a Csepel - sziget és térsége prioritásainak, adottságainak, elérhető lehetőségeinek és fejlesztési stratégiájának figyelembe vételével került kialakításra. (Forrás: 2001’ Csepel-sziget és környéke komplex területfejlesztési programja) A térség egészének fejlesztése szempontjából alapvető cél a jobb életminőség, a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása valamint a térség egészének egyensúlyra törekvő, harmonikus fejlesztése. A legfontosabb cél annak elérése, hogy jobb legyen a térségben élni a kiválasztott programok megvalósulása után. A térség északi fele a fővárosi agglomeráció része, de a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető, egészében véve természeti értékekben rendkívül gazdag vidék. A térség társadalmi, gazdasági helyzetét elsősorban a főváros közelsége határozza meg. Az egyes községek, városok lehetőségeit a Budapesttel kiépített viszony nagymértékben befolyásolja. A fővárostól való távolsággal csökken a gazdasági kapcsolatok intenzitása, minél délebbre fekszik egy település, annál inkább jellemzi a fővárosi felvevő- és munkaerőpiactól való elszakadás. A térség tehát mind szerkezeti mind fejlettségbeli mind területi adottságok tekintetében sem egységes, ezért fontos a térség egészének kiegyensúlyozott fejlesztése, olyan programcsomagok, programok kidolgozása és megvalósítása, amely a térség egyes területegységeit és ezek belső adottságait, komparatív előnyeit kihasználva, a térségi egység figyelembe vételével koordináltan fejleszti. A Csepel - sziget és térsége prioritásainak, adottságainak, elérhető lehetőségeinek figyelembe vételével a következő programpontok nagyobb része megegyezik Szigethalom irányelveivel. - - - -

Idegenforgalom Környezetvédelem és infrastruktúra Agrárstruktúra és vidékfejlesztés Társadalmi értékek fejlesztése, szolidaritás


272


Szigethalom nem rendelkezik Településfejlesztési koncepcióval, így jelen IVS képezi a város fejlesztési terveit, koncepcióit. A város 2006-ban készítette el Településrendezési Tervét, melynek al-dokumentumai részben illeszkednek a város által megjelölt fejlesztésekhez. Az övezeti terv számos városrészi fejlesztés esetében módosítást igényel, míg a tervezett módosítások már megjelennek a település szerkezeti terven.

Gazdasági terület Lakóterület Intézményi terület Turisztikai terület Külterület

Nagyobb rövidtávú fejlesztések Mezőgazdasági területek fejlesztésének előkészítése Koncepcionális területfelhasználás Városközponti fejlesztések Turisztikai park fejlesztése Külterület védelme

Fejlesztések rendezési eszközökkel való összhangja Jelenlegi mezőgazdasági területek a jövőben gazdasági, kereskedelmi és ipari funkciójú felhasználása Rövidtávon nem szerepel területszabályozás a területen A városközponti fejlesztések esetében szabályozási terv készítése szükséges, mivel a tervezett funkciók nem, vagy csak részben egyeznek a jelenlegi besorolásokkal A település szerkezeti terven beépítésre szánt területként került kijelölésre azaz egy esteleges fejlesztés esetén érdemes a beruházóval településrendezési szerződés keretében későbbi szabályozási terv készítése Nem tervezett a területek átminősítése/bevonása

Egyéb Tervdokumentumok (stratégiák és koncepciók) A

város

számos

előtanulmányt

(Környezetvédelmi

Program,

Közlekedési

Koncepció,

Hulladékgazdálkodási Terv, Települési Közoktatási Helyzetelemzés és Program) készítette az IVS elkészítését megelőzően, így az IVS stratégiai fejezete az egyes al-dokumentumok, tanulmányok eredményeinek bevonásával került kialakításra, így a stratégiák/tervek közötti összhang biztosított. 5.3.1.2. Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang Szigethalom város gazdasági programjában, a korszerű városi környezet, a helyi lakosok munkalehetőségének biztosítása, és a vállalkozások számára a megfelelő infrastruktúra és környezet kialakítása szerepelnek. A fejlesztéseket követő hatásokként megvalósuló célok a munkahelyi és kereskedelmi ingázás csökkentése. A fent említett célkitűzések érdekében az alábbi fejlesztéseket kívánja megvalósítani a városvezetés: Vállalkozói infrastruktúra kiépítése: a település határában (város bejáró) fekvő 76 ha mezőgazdasági terület kereskedelmi és kis részben ipari hasznosítása, melyben különböző vállalkozások számára kerül korszerű kereskedelmi terület kialakításra. A városnak stratégiai ipari


273


törekvései nincsenek, így főként kereskedelmi, logisztikai vállalkozásokat kíván bevonzani a fejlesztések érdekében. A terület jelenleg mezőgazdasági besorolás alatt áll, így a terület szabályozása a tulajdoni és fejlesztési kérdések tisztázása után szükséges. A szabályozás várható megkezdése középtávon reális.

Tervezett gazdasági terület

A meglévő gazdasági területek további fejlesztése szintén cél. A Mű út szerves részét képezi a gazdasági területnek. Az elmúlt években számos fejlesztés ment végbe az útvonalon, mint pl. új burkolat az út teljes egészében, parkolók, járdák kialakítása a városbejárónál. További járda, parkoló és kerékpár utak építése lenne szükséges. Melyet az önkormányzat rövid és középtávon kíván megvalósítani. A Városközpont fejlesztés szintén rendelkezik gazdaságélénkítő hatással, hiszen jelentős számú kereskedelmi és szolgáltatói vállalkozás betelepülésére számít az önkormányzat, melynek gazdasági hatásai mellet munkahelyteremtő hatása is jelentős. Rövid távon mindössze néhány új vállalkozásra lehet számítani, közép és hosszú távon a városközpont teljes kiépülésére, új munkahelyek teremtésére, további folyamatos fejlődésre lehet számítani. 5.3.1.3. A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Szigethalom Önkormányzata 2009-ben elkészítette a város környezetvédelmi programját és felmérését. A tanulmány alapját a 2006’-ban készített településrendezési terv és annak mellékletei szolgálták, mely a jelenlegi stratégia alapjait is képezi. A környezetvédelmi tanulmány az alábbi


274


pontokat említi problematikusnak:

TKP (2009’) által megfogalmazott problémák Külterület csökkenése Alacsony belterületi zöldfelület arány Jelentős átmenő forgalom A település csapadékvíz-elvezető rendszere karbantartásra szorul Az útburkolatok többségében javítandó A település jelentősebb műemléki, építészeti értékkel nem rendelkezik Gyenge gazdasági helyzet

Projekt megoldások Koncepcionális városgazdálkodás Városközpont; EMESE park zöldterület rehabilitációk Gerinc út megépülése Intézkedési terv készül rá Intézkedési terv készül rá EMESE múzeum falu Új gazdasági területek, Városközpont, munkahelyteremtések

5.3.1.4 Területi fejlesztési tervdokumentumok Szigethalom stratégiájának illeszkedése a térségi tervdokumentumokhoz a stratégiai 5.3.1.1. fejezetben kifejtésre került. 5.3.1.5. A stratégia főbb belső összefüggései A városrészi célok a városszerkezetét és tulajdonságait figyelembe véve lettek kialakítva. A célhierarchiában kimutatásra kerültek a célkapcsolatok. A különböző városrészek különböző identitást és funkciót képviselnek. Az esetleges funkciók duplikációja úgy lett meghatározva, hogy azok egymást erősítsék, és ne csökkentsék. A célhierarchiában meghatározott stratégiai célok a városi helyzetelemzés és partnerségi visszajelzésekre alapozva lettek meghatározva. A stratégiai fejezetben megnevezett célok tehát egyenes arányban vannak a városi igények megjelenésével, így a városvezetés erőforrásai a kialakult igények mentén végzi a folyamatos fejlesztéseket, így a szükségletek kifogják kényszeríteni a forrásokat. Az alábbi táblázat a lehetséges források prioritásának kapcsolatát kívánja bemutatni.


275


Szabadidő-kultúra

Gazdaság-turizmus

Környezetvédelem


Otthon és városi környezet

Stratégia Forrás lehetőségek Jelentősen hozzájárulnak a lakóváros szolgáltatásaihoz, melyek a kultúra tekintetében egy hasonló méretű városnál nagyrészt önkormányzati és/vagy pályázati forrásból valósíthatóak meg. A tervezett rendezvényterem piaci célokat és egyben kulturális célokat kíván megvalósítani, így teremtve meg az összhangot és a működés feltételét. A városközponton belül további lehetőség van szabadidős tevékenységek bevezetésére is. (bowling, fitness stb.) Pályázatok Önkormányzati források Magántőke Szigethalom esetében a turisztika prioritást élvez, mely jelentős pályázati, önkormányzati és magán tőkebevonással valósítható meg, ugyanakkor a pályázati és önkormányzati források inkább csak a kezdetben, vállalkozásösztönző erőként működnek, így megteremtve a turisztikai szolgáltatások piaci alapú üzemeltetését. Magántőke Önkormányzati források Pályázat A környezetvédelmi programelemzést folytat a város gazdasági helyzetének és környezetvédelem egymásra gyakorolt hatásáról. Gyenge gazdasági helyzetben lévő városok rendszerint alulértékelik a környezetvédelem fontosságát, mely egy erős, megelőző szándékú környezetvédelmi politikával (szabályozások, tervalkuk stb.) érvényesíthető. A városfejlesztés következtében jelentős számú zöldterület rehabilitációt tervez az önkormányzat, mely növeli a belterületi zöldterületek értékét. Önkormányzati forrás Pályázat A növekvő lakosságot figyelembe véve szükséges a helyi intézmények közép és hosszú távú fejlesztése, annak érdekében, hogy a növekvő lakosságszámot el tudják látni. A jelenlegi oktatási intézmények jelentős része nincs maximálisan kihasználva, így rövid és középtávon a szolgáltatások biztosítottak. A városvezetés és egészségügyi szolgáltatások viszont fejlesztést igényelnek. Önkormányzati források Infrastrukturális fejlesztések városi szinten működnek. Az új lakópark szerű fejlesztések rendszerint infrastruktúrafejlesztésekkel is járnak a vállalkozók részéről. Az önkormányzati utak nagy része megfelelő állapotú, ugyanakkor további forrásokra is van szükség, pl. a járdák kialakításához a település jelentős részén. Ennek érdekében az önkormányzat évente meghatározott keretet különít el költségvetésében erre a célra,, melyből folyamatosan kívánják megoldani a gyalogos közlekedést a városon belül Pályázatok Magántőke A lakókörnyezet fejlesztésének jelentős része a vállalkozások által jön létre, így szükséges nem csak a lakások építésében, de a lakásokhoz tartozó környezet fejlesztésében is érdekeltté tenni és kötelezni a magánfejlesztéseket. Magántőke Pályázatok Önkormányzati források


276


Tervezett fejlesztésekhez rendelt szükséges forrásainak megoszlása Akcióterületi (tematikus) célok Városközpont Pályázati forrás Önkormányzati forrás Magántőke

Turisztikai Park

15% 10% 75% 100%

30% 20% 50% 100%

Az akcióterületi fejlesztések hatásai a szomszédos településekre Vizsgálandó a szomszédos önkormányzatok településrendezési terve a közigazgatási határ mentén kialakuló terület-felhasználási konfliktusok kizárása, kezelése érdekében. Szigethalom 2006-ban készítette el településrendezési tervét melyben a tervezett stratégiai fejlesztések említésre kerültek. Az elkészült terv anyag kiküldésre került valamennyi kistérségi önkormányzatnak véleményeztetésre, melyhez kifogást egyik város sem fűzött. Szigethalom É-Ny-i belterületi városhatára szomszédos Tököl belterületeivel. Mindkét városrész lakófunkciót tartalmaz így jelentősebb fejlesztések nem veszélyeztetik egymás területeit. A szigethalmi turisztikai fejlesztések tököli szántóterületekkel határos, így funkciógyengítést nem okoz. A városi bejárónál tervezett gazdasági területek határosak Tököl gazdasági területeivel, ugyanakkor a tervezett Gerinc út tököli-szigethalmi lejárója ezen a területen tervezett kialakítani, így az infrastruktúrával megjelenő kereskedelmi/szolgáltatói, gazdasági/ipari igény-növekedés mindkét területet ki tudja elégíteni. A város jelenlegi gazdasági területe közvetlen szomszédságban áll Szigetszentmiklóssal. A városbejárónál jelentős gazdasági terület a szomszéd városhoz tartozik, így megfosztva jelentős bevételtől Szigethalmot. A délebbre eső, hátsóbb Szigethalomhoz tartozó területek kevésbé frekventáltak, ugyanakkor fejleszthető területek. Ezen a területen a vonatsín választja el a két várost egymástól, így további funkciógyengüléssel nem járnak a fejlesztések, sem Szigethalom, sem pedig Szigetszentmiklós részéről. A partnerségi viszony fenntartása érdekében jelen IVS megküldésre került a szomszédos települések vezetőségének. Visszacsatolás 2009.12.31.-ig nem érkezett.


277


5.4.

A stratégia megvalósításának főbb kockázatai

Stratégiára gyakorolt hatás

Alacsony Lakosság érdektelensége a fejlesztések iránt

Bekövetkezés valószínűsége Közepes

Magas

Alacsony Gerinc út elkészülésének jelentős csúszása

Negatív vállalkozói kedv a központba való betelepülésre RÖVID távon Magánforrások bevonásának sikeressége a közszféra általi fejlesztések hatásaként

Közepes

Magas

Negatív vállalkozói kedv a központba való beköltözésre KÖZÉP és HOSSZÚ távon Csepel sziget turisztikailag alacsony vonzereje Profilkeveredés, „mindent bele” jelleg Dezurbanizáció Szigethalmot érintő Magánforrások által létrejövő fejlesztések hatása időbeni elcsúszása Uniós források el nem nyerése


Hatékony marketing hiánya (projekt, település, Csepel-sziget, kistérség)

278


5.5.

Antiszegregációs terv

Szigethalom területén, a Városfejlesztési Kézikönyvben szereplő definícióknak megfelelő szegregátum nem található. A város szegregációs helyzetét vizsgáló elemzés ugyanakkor felhívta a figyelmet egy kisebb veszélyeztetett területre, mely a jelentkező problémák nem megfelelő kezelése, elhanyagolása esetén szegregációs veszélyforrássá válhat. A városban szegregációs folyamatok nem zajlanak egyetlen vizsgált területen, vagyis a lakhatás, oktatás, foglalkoztatás és egészségügy területén sem, ugyanakkor jelentős figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű lakosok mindenkori helyzetének vizsgálatára, feltérképezésére, az alacsony státuszú lakosság integrálására, preventív hatású programok beindítására, véghez vitelére.

5.5.1.

Az akcióterületi beavatkozások hatásai

A városközpont projekt az önkormányzat saját tulajdonú, jelenleg futballpályaként, kultúrház céljára és díszparkként hasznosított területén valósul meg, így a fejlesztés nem érint lakóterületeket. A tervezett fejlesztések által javul az infrastruktúra, hatásaként a belső területek funkció ellátottsága mellett a terület forgalmát növelheti. Lényegében a Petőfi, Szabadkai és Kossuth utca forgalmának növekedésével lehet számolni ezeket megfelelő eszközökkel, a közlekedés átstrukturálásával szükséges csökkenteni. A fejlesztések funkcióvesztést nem okoznak, sem szociális, sem gazdasági aspektusból. A városközpont megvalósulásával a környékbeli telkek és házak felértékelődnek, a helyi és környékbeli lakosok intézményekhez, egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférése javul. Az új szociális intézmények, közösségi terek és programok többek között a társadalmi csoportok közötti különbség enyhítését célozzák meg. A központ által kínált munkalehetőségek az alacsony státuszú rétegek integrációját (is) hivatottak szolgálni, így kijelenthető, hogy a városközponti projektnek szegregáló hatása nincs, integráló hatása jelentős. Elméletileg elképzelhető, hogy a felértékelődő területen lakást birtokló alacsonyabb státuszú háztartások lakásukat értékesítik, és a város illetve városkörnyék más – adott esetben alacsonyabb státuszú, olcsóbb ingatlanárakkal bíró – területein telepednek meg. A magántulajdonú lakásállomány esetében várható spontán lakáspiaci folyamatokat az önkormányzat természetesen csak korlátozottan tudja befolyásolni, azonban az IVS monitoringjával összehangoltan monitorozza az


279


alacsony státuszú területek helyzetét a városban illetve a városkörnyéken, és szükség esetén sort kerít az akcióterületi programok módosítására illetve megfelelő akcióterületi programok kidolgozására. A turisztikai (EMESE Park) központ további fejlesztése a városi szövet kohéziójának erősítését eredményezi, hiszen az szolgáltatások elérhetőségének fejlesztésével, a városi szövetből kieső területek kerülnek integrálásra (a város Ny-i határában húzódó Erdő u. felújításra és kiépítésre kerül, mely a központ első számú megközelíthetőségét szolgálja). A központ mellett működő oktatási és egészségügyi szolgáltatások szintén a város ellátottságát és az egységes városszövet kialakulását erősítik. A fejlesztési területen jelenleg elavult katonai épületek és már részlegesen kialakított turisztikai szolgáltatások működnek, így lakóterületeket nem érintenek.

5.5.2. Az oktatási rendszer fejlesztése A helyzetelemzés során az oktatási rendszerben feltárt problémák jelentős része az oktatási és nevelési intézményrendszer aktív bevonásával orvosolhatóak, melynek alapvető célja a hátrányos helyzetű tanulók további lemaradásának megakadályozása a későbbi generációk teljes integrációja. A 2007-es KEHT felmérésekben kimutatott hiányosságokat, intézménykapacitási problémákat az önkormányzat fokozatosan orvosolja intézményfejlesztési programja révén. Az elmúlt években felújításra és bővítésre kerültek az általános iskolák, új óvoda és bölcsőde (egészségügyi ellátás) épült. Az iskolákban a kihasználtság jelenleg 80-90% között mozog, az óvodák kihasználtsága 100% alá csökkent az új óvoda megépülésének köszönhetően. A prognosztizálható népesség növekedés, valamint a fővárosi kerületekben - az agglomerációs települések oktatási intézményekkel való kiszolgálása terén - tapasztalható növekvő ellenállás szükségessé teszi az intézmények iránti igények folyamatos felmérését, a szolgáltatás- és intézmény fejlesztési, szervezési koncepciók rendszeres felülvizsgálatát. A bölcsődei férőhelyek számának növelése érdekében az önkormányzat pályázati forrásból tervezi a tavaly épített bölcsőde tetőterét is kiépíteni (pályázati szinten van). A tervezett bővítéssel további 3 csoport, azaz 30-36 gyermek számára tudnak férőhelyet biztosítani.


280


Reagálva a GYES, GYED időtartamában bekövetkezett változásokra újból megnyitották az ún. régi bölcsődét is hogy az újonnan erőteljesen megjelenő igényeket, a jelentős férőhelyhiányt csökkentsék. Általános célkitűzés a közoktatási intézményekben a szegregációmentesség, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényre juttatása. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán kívül az esélyteremtés, a támogató lépések, szolgáltatások széles körű megvalósítása a hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az egyenlőség előmozdítása az intézmények minden tevékenysége során. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve a tanulók összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A kompetencia alapú és integrált szemléletű korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása, ezen belül is a pedagógusok képzése jelentős erővel bír a felzárkóztató programok és stratégiák kialakításában. Az oktatás hatékonyságának, eredményességének javítása érdekében fontos az oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciáinak fejlesztése, korszerűsítése, az oktatási ágazat humán-erőforrás fejlesztése, oktatási, pedagógiai programok elkészítése és felülvizsgálata, továbbképzések szervezése indokolt. Az oktatási esélyegyenlőség feltételeinek megteremtéséhez az intézményeken belül is egyfajta komplex, szociális, integrációs és deszegregációs alapokon nyugvó szemléletmód meghonosítása szükséges. Az új szempontrendszer az intézményen belüli, intézmények közötti (nem csupán az oktatási, hanem pl. gyermekjóléti, egészségügy stb.), ill. az intézmények, a diákok és családjaik közötti kapcsolatrendszer koordinációját hivatott szolgálni. Ezen tevékenységek ellátása érdekében kialakítandó az iskolai szociális munkás/ok feladatköre. A feladat ellátáshoz szakképzett szociális munkás/ok/ra, szociális asszisztensek, vagy családi koordinátorok alkalmazására van szükség, akik az intézmények közreműködésével látják el az integrációs feladatokat.


281


Felzárkóztatást segítő teendők Az Önkormányzat megállapodási szerződést köt a Korai fejlesztő Központ Alapítvánnyal a szakintézmény által korai fejlesztésre javasolt gyermekek családjainak támogatására. A szolgáltatásszervezési és intézményfejlesztési koncepciók, programok folyamatos aktualizálása az oktatási- és egészségügyi gyermek intézmények esetében fellépő, növekvő férőhely szükségleteknek megfelelő feltételek biztosíthatósága érdekében. A 3 - 5 éves korú gyermekek teljes körű óvodáztatásának elősegítése. Iskola előkészítő programok kidolgozása a HH és HHH gyermekek iskolai beilleszkedésének támogatására. Helyi ösztöndíj: A városban működő ösztöndíjrendszer felülvizsgálata, kiterjesztése, célzottan a hátrányos helyzetű diákok számára. Középtávon erre a célra külön ösztöndíjrendszer kiépítése. Az önkormányzat, illetve az oktatási intézmények rövidtávon bekapcsolódnak a hátrányos helyzetű és roma tanulók támogatását célzó különböző országos ösztöndíjrendszerekbe. (MACIKA, Arany János, Biztos kezdet, Útravaló, stb.) A Gyermekjóléti Központ a gyermekek veszélyeztetettségének minél korábbi felismerése érdekében kiszélesíti, és multi professzionálissá teszi jelző- és kapcsolatrendszerét. Az integrált oktatás feltételeinek fenntartása valamint a megfelelő módszertani kultúra elsajátítása. A HHH-s gyermekek pontos nyilvántartása, a szülők folyamatos bevonása, bizalmuk elnyerése útján. A hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű bevonása a diákjóléti (napközi stb.) szolgáltatásokba. Iskolai szociális munka meghonosítása+tanodaprogram (TÁMOP, TIOP programok) Az önkormányzat rövidtávon vállalja a rendszer kidolgozását és a pályázati lehetőségek felkutatását. Szigethalom közoktatási intézményeiben is célszerű az ún. Helyreállító Gyakorlatok (Restorative Practices) programjának a bevezetése, adaptálása. Ez a program olyan konfliktuskezelő, az empatikus képességeket és készségeket, valamint a közösségi normaképződés megerősítését célzó módszer alkalmazását jelenti, amelynek segítségével jelentős eredmények érhetők el a gyermek közösségekben. A program


282


képes megteremteni a nevelőközösség, a gyermekközösség és a helyi társadalom normakövetési összhangját, harmonikus, gyermekbarát légkörben. Az érettségit adó közép-iskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása. Az önkormányzat benyújtja a TÁMOP 3.3.2. „építő közösségek – közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért” című pályázatot. A 2007-ben elkészült KEHT felülvizsgálata szükségessé vált, így ennek végrehajtását az önkormányzat rövidtávon vállalja. Szükség esetén az iskolai körzethatárok módosítása.

5.5.3. Foglalkoztatás Munkaerő-piaci integráció érdekében széles körű képzési, átképzési, munkahely-teremtési, elhelyezkedést segítő programokra van szükség, ahhoz, hogy az alacsony státuszú lakosok visszatérhessenek a munka világába, jobb esélyekkel indulhassanak az elsődleges munkaerő piacon. A város jó helyzetűnek tekinthető a foglalkoztatás terén, az alacsony munkanélküliségi rátának betudhatóan az itt élő hátrányos helyzetű lakosok többsége is rendelkezik munkával. Az álláskeresők számára foglalkoztatási és képzési programok indítását tervezzük a meglévők („út a munkába” 31 foglalkoztatott) mellett. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 2.1.1. "Lépj egyet előre II." elnevezésű program segítséget nyújt a tartós munkanélküliek képzésben való részvételéhez. A munkaképes korú lakosságon belül meglehetősen magas a „legfeljebb általános iskolát végzettek” aránya. Az érintett munkavállalók képzettségi szintjének, munkaerő piaci pozícióinak javítása érdekében szükséges a különböző OKJ-s és egyéb továbbképzési programok kidolgozása, az ebben való önkormányzati szerepvállalás. Felzárkóztatást segítő teendők A TÁMOP és TIOP források jelentős anyagi eszközöket tesznek elérhetővé a jövő évben is. Eddig a foglalkoztatással kapcsolatban sem az önkormányzat sem a helyi civil szervezetek nem nyújtottak be pályázatot.


283


Az önkormányzat - az alkalmazásában álló pályázat figyelő munkatársán keresztül fokozott figyelmet fordít a foglalkoztatási, képzési, továbbképzési célú pályázatokra, azokra a kiírási feltételek megléte esetén akár főpályázóként, akár egyes intézményei közreműködésével pályázatot nyújt be. A rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek becsatornázása a képzés, átképzés, szakmaszerzés rendszerébe. A helyi Családsegítő Központ együttműködési megállapodás köt a Ráckevei Munkaügyi Kirendeltséggel, annak érdekében, hogy ellátási körébe tartozó településünkön fokozottabban kísérje figyelemmel a Petőfi utca alacsony státuszú lakosait. (OKJ, felnőttképzés, Lépj egyet előre) A városközpont építésében, fejlesztésében résztvevő vállalkozók számára a közbeszerzés során előírt feltételként lesz megszabva az álláskeresők, hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának előnyben részesítése. Közcélú és közhasznú foglalkoztatás, munkaszervezés, közvetítés: a városban jelenleg 31 munkavállaló dolgozik a közcélú foglalkoztatás kereti között. A közfoglalkoztatási terv kidolgozása során törekedni kell a lehető legnagyobb létszámú foglalkoztatottság elérésére, az ilyen módon foglalkoztatottak körének nem csupán létszámbeli növelésére, hanem az ellátandó munkakörök minőségének emelésére is.

5.5.4. Lakhatás Szigethalom önkormányzata Lakáskoncepcióval nem rendelkezik. Az önkormányzati bérlakások száma 1db, mely az új óvoda tetőterében szolgálati lakásként lett hasznosítva. Bérlakások iránt eleddig nem merült fel igény, azonban a 2008-ban kirobbant gazdasági- és hitelválság következményeként sok család lakhatása kerülhet veszélybe, ezért a Lakáskoncepció kidolgozását megelőzően szükséges azt körültekintően felmérni, az önkormányzat bérlakásokkal kapcsolatos teendőit ennek fényében meghatározni, a szükségessé váló forrásokat önerőből, pályázatok útján, illetve a településfejlesztési szerződések ilyen irányú alkalmazásával megteremteni. A Lakáskoncepció megalkotására rövidtávon, az önkormányzati bérlakás állomány - mindhárom típusú, azaz szociális alapon bérbe adható, költségelvű és piaci alapon megállapított lakbérű bérlakások - megteremtésére, az elkészítendő koncepció fényében közép és/vagy hosszútávon kötelezettséget kell vállalni.


284


A megjelölt területen az önkormányzat célja az ott élők életkörülményeinek javítása, hosszabb távon lehetőség és igény szerint a kidolgozandó Lakáskoncepcióban rögzített módokon történő mobilizálása (önkormányzati bérlakás, kedvezményes telekhez juttatás). Az életkörülmények javítása érdekében az önkormányzat célul tűzi ki a terület környezetének megújítását (közterület rendezése, kerítésépítés), valamint segítségnyújtást – a lakók és akár civil szervezetek bevonásával – a telkeken található ingatlanok helyzetének rendezésében (jogviszonyok és fizikai állapot rendezése, bővítés, komfortfokozat emelése). Az integrációs lépések rendszeres felülvizsgálatát vállalja az önkormányzat. A kialakítandó Lakáskoncepción belül megvizsgálja a rendelkezésre álló önkormányzati és az esetleg elérhető magántelkek elhelyezkedését, hasznosítási lehetőségeit, mint pl. kedvezményes telekhez juttatás. Az értékesítési célú lakásépítések, gazdasági fejlesztések beruházóival olyan fejlesztési megállapodásokat kíván kötni, melyek eredményeként az önkormányzat lakásgazdálkodása kialakíthatóvá, hatékonnyá válhat. Lakásfejlesztési koncepció helyzetelemzésének és programjának megalkotása.


285

5.5.5.

Intézkedési terv 6. tábla Intézkedési terv

Konkrét cél szöveges Oktatás megfogalmazása A városon belül magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma, azonban a szülői nyilatkozatok ezt nem támasztják alá, mivel a hajlandóság alacsony. A szülőkkel való partnerségi kapcsolat erősítése megkezdődött, azonban további programokra van HHH nyilatkozatok nem szükség a pontosabb helyzetkép fedik a valós helyzetet kialakításához

Stratégiai jellegű beavatkozás

A HHH-s gyermekek pontos nyilvántartása, a szülők folyamatos bevonása, bizalmuk elnyerése útján. -

Hátrányos helyzetű családok támogatásának hiánya

Magas bölcsődei kihasználtság Hiányzó bölcsődei férőhelyek

Számos program létezik, melyek a hátrányos helyzetű családok segítésén alapszik. Az önkormányzat egy programhoz sem csatlakozott. A szolgáltatásszervezési és intézményfejlesztési koncepciók, programok folyamatos aktualizálása az oktatási- és egészségügyi gyermek intézmények esetében fellépő, növekvő férőhely szükségleteknek megfelelő feltételek biztosíthatósága érdekében. A férőhelyek számát tekintve 40+10 fő, ugyanakkor 56+12 fő kap ellátást jelenleg. 2008-ben 80 gyermeket kellett elutasítani, és a környező

Az Önkormányzat megállapodási szerződést köt a Korai fejlesztő Központ Alapítvánnyal a szakintézmény által korai fejlesztésre javasolt gyermekek családjainak támogatására. Az önkormányzat, illetve az oktatási intézmények rövidtávon bekapcsolódnak a hátrányos helyzetű és roma tanulók támogatását célzó különböző országos ösztöndíjrendszerekbe. (MACIKA, Arany János, Biztos kezdet, Útravaló, stb.), A hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű bevonása a diákjóléti (napközi stb.) szolgáltatásokba. Iskola előkészítő programok kidolgozása a HH és HHH gyermekek iskolai beilleszkedésének támogatására.

Felelős

Eredményességet mérő indikátor rövidtávon (3 év)

Szülői nyílt napok (évente 2) szervezése Jegyző, oktatási intézmények az érintett vezetői, igazgatási osztály szakemberek vezetője részvételével. Megállapodás a Korai Fejlesztő Központ Alapítvánnyal. Ösztöndíjrendszerekbe történő bekapcsolódás. A hátrányos helyzetű gyermekek nagyobb mértékű bevonása a diákjóléti szolgáltatásokba. Iskola előkészítő programok kidolgozása a HH és Polgármester, oktatási HHH gyermekek intézmények vezetői, számára. igazgatási osztály vezetője

A bölcsődei férőhelyek nem képesek ellátni a felmerülő igényeket, melynek jelentős részben külső okai vannak, azonban a kihasználtság csökkentése kötelező feladat. A fejlesztésekhez kötődően pályázat benyújtása szükséges

Polgármester, jegyző

Bölcsődei férőhely-kapacitás bővítése

Polgármester

Eredményességet mérő indikátor rövidtávon (6 év)

Forrás

Iskolai szociális munka meghonosítása+tanodaprogram Önkormányzat

Eredmények mérése, új stratégiák megfogalmazása

Felülvizsgált szolgáltatásszervezési és Felülvizsgált intézményfejlesztési szolgáltatásszervezési koncepcióknak megfelelő és intézményfejlesztési intézkedések megtétele, koncepciók hatásuk monitorozása 30-36 fős kapacitásbővülés az Bölcsődei férőhelyek aktuális önkormányzat szükségleteknek jobban bölcsődéiben megfelelő száma

Önkormányzat

Önkormányzat

Pályázat

286

települések bölcsődéibe tanácsolni (ezután nyitották meg a régi bölcsődét amely +12 gyermeket tud ellátni, de még mindig jelentős a férőhely-hiány). Férőhely-kapacitás bővítése szükséges.

Alulfunkcionáló, alulértékelt ösztöndíjrendszer Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási rendszerben történő előmenetelének további problémái Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási rendszerben történő előmenetelének további problémái

Oktatási szektorban dolgozók kompetenciáinak hiányosságai, releváns oktatási, pedagógiai programok hiánya/inadekvátsága Iskolai szociális munka hiánya

Az ösztöndíjrendszer felülvizsgálata A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási rendszerben történő előmenetelének segítését célzó további intézményi megoldások kialakítása A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási rendszerben történő előmenetelének segítését célzó további intézményi megoldások kialakítása

Az esélyegyenlőség megteremtésének korlátját jelenhetik az oktatási szektorban dolgozók releváns kompetenciáinak hiányosságai, releváns oktatási, pedagógiai programok hiánya/inadekvátsága A hátrányos helyzetűek integrálásánál nem elegendő a különböző szociális jellegű infrastruktúra elérhetősége. A célcsoport személyes, direkt

A jelenlegi ösztöndíjrendszer feltehetően a jobb élethelyzetű diákokat éri el, hiszen számukra biztosított a megfelelő, tudásalapú háttér és támogatás. Szükséges a hátrányos helyzetű gyermekek számára kialakítani olyan programot, melyben ő maguk is elérhető célként tekintenek az ösztöndíjak elnyerésére, ezzel hatást gyakorolva akár Polgármester, oktatási családjukra, illetve a hasonló helyzetű diákokra intézmények vezetői A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekek veszélyeztetettségének minél korábbi felismerése érdekében kiszélesíti, és multi professzionálissá teszi jelzőés kapcsolatrendszerét . Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása.

Ösztöndíj-rendszer felülvizsgálata, a HH, HHH gyermekek bevonása az ösztöndíjprogramokba

A Gyermekjóléti Központ jelző- és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolatrendszerének vezetője fejlődése. Egyéni fejlesztési és pályaorientációs programok kidolgozása és Oktatási intézmények vezetői alkalmazása. Oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciáinak feltérképezése, hiányosságok kimutatása Hiányosságok kezelésére irányuló intézkedések megfogalmazása Oktatási, pedagógiai programok Az oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciáinak elkészítése, fejlesztése, korszerűsítése, az oktatási ágazat humánPolgármester, igazgatási felülvizsgálata erőforrás fejlesztése, oktatási, pedagógiai programok iroda vezetői, oktatási Továbbképzések elkészítése és felülvizsgálata, továbbképzések szervezése intézmények vezetői szervezése Az intézményekben felmerülő célcsoporttal fizikai jellegű Iskolai szociális munka kapcsolat szükséges ahhoz, hogy hatékony változást érjünk bevezetése, források el, így az iskolai szociális munka bevezetését kell Oktatási vezetők, szociális megteremtése szorgalmazni, mely ténylegesen a problémás diákok és iroda Támogatások,

A HH, HHH gyermekek bevonása az ösztöndíjprogramokba, részt vevő HH HHH gyermekek továbbtanulási mutatóinak javulása Önkormányzat Gyermekjóléti Központ hatékonyabb jelző- és kapcsolatrendszere,

Önkormányzat, pályázatok

Egyéni fejlesztési és pályaorientációs programok alkalmazása,


Oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciáinak fejlődése Hiányosságok kimutatása Hiányosságok kezelésére irányuló intézkedések alkalmazása Oktatási, pedagógiai programok alkalmazása, felülvizsgálata Önkormányzat Továbbképzések Pályázatok Hatékony iskolai szociális munka

Pályázat, támogatások, saját forrás

287

megszólítása szükséges

A 3 - 5 éves korú gyermekek teljes körű óvodáztatásának elősegítése.

A 2007-ben elkészült Közoktatási és Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés- és Terv felülvizsgálata szükségessé vált, így az önkormányzatnak ezt rövid távon meg kell tennie, hogy a Felülvizsgálatra szoruló kialakítandó programok a jelenlegi helyzetre reagáljanak. KEHT Egyenlőtlenségek az oktatási intézmények között

Integráló, támogató programok hiánya Foglalkoztatás Munkanélküliek, hátrányos helyzetűek

Egyenlőtlenségek kiegyensúlyozása

Az iskolai szociális munka segítségével felzárkóztató és oktató programok bevezetése

Feltáró tanulmány elkészítése

-

-

Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kései be óvodázásának veszélye

rajtuk keresztül a szülők integrálásán alapszik. (napközi, szülőlátogatás, iskolai kedvezmények, felzárkóztató programok stb.) Iskolai szociális munka meghonosítása+tanodaprogram (TÁMOP, TIOP programok) Az önkormányzat rövidtávon vállalja a rendszer kidolgozását és a pályázati lehetőségek felkutatását.

A 3 - 5 éves korú gyermekek óvodáztatásának elősegítése.

teljes

pályázatok feltérképezése, stratégia és rendszer előkészítése, kialakítása.

körű Jegyző, Családsegítő Szolgálat vezetője, oktatási intézmények vezetői

A dokumentum felülvizsgálata

Körzethatár módosítás, a KEHT felülvizsgálata alapján A hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű bevonása a diákjóléti (napközi stb.) szolgáltatásokba. Szigethalom közoktatási intézményeiben is célszerű az ún. Helyreállító Gyakorlatok (Restorative Practices) programjának a bevezetése, adaptálása. Ez a program olyan konfliktuskezelő, az empatikus képességeket és készségeket, valamint a közösségi normaképződés megerősítését célzó módszer alkalmazását jelenti, amelynek segítségével jelentős eredmények érhetők el a gyermek közösségekben. A program képes megteremteni a nevelőközösség, a gyermekközösség és a helyi társadalom normakövetési összhangját, harmonikus, gyermekbarát légkörben.

3 - 5 éves korú gyermekek beóvodáztatási arányának növekedése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre

3 - 5 éves korú gyermekek beóvodáztatási arányának növekedése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre Önkormányzat

Polgármester, igazgatási iroda vezetője

KEHT felülvizsgálata, pontos intézkedések megnevezése, stratégiák kidolgozása Felülvizsgált KEHT, szükség esetén körzethatárok módosítása

Igazgatási iroda vezetője, oktatási intézmények vezetői

A KEHT felülvizsgálatát követően a megfelelő programok kiválasztása és megszervezése, források felkutatása

Programok elindítása (min. 2. db), mérése

Pályázat, támogatások, saját forrás

Polgármester

Feltáró tanulmány elkészítése,

A tanulmányban megfogalmazott intézkedések

Pályázat, támogatások,

Polgármester, igazgatási iroda vezetője

Stratégiai pontok megvalósítása, mérése

Önkormányzat

Intézményerk szegregációmentessége

Önkormányzat

288

végtwrraéfi, képzettségi, foglalkoztatási helyzete feltérképezettségének hiánya

intézkedések megfogalmazása

Alacsony státuszúak, munkanélküliek alkalmazását elősegítő intézkedések

A rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek becsatornázása a képzés, átképzés, szakmaszerzés rendszerébe. Az önkormányzat - az alkalmazásában álló pályázat figyelő munkatársán keresztül - fokozott figyelmet fordít a foglalkoztatási, képzési, továbbképzési célú pályázatokra, azokra a kiírási feltételek megléte esetén akár főpályázóként, akár egyes intézményei közreműködésével pályázatot nyújt be. A helyi Családsegítő Központ együttműködési megállapodás köt a Ráckevei Munkaügyi Kirendeltséggel, annak érdekében, hogy ellátási körébe tartozó településünkön fokozottabban kísérje figyelemmel és vonja be az alacsony státuszú szigethalmi lakosokat. (OKJ, felnőttképzés, Lépj egyet előre) Alacsony státuszúak, munkanélküliek foglalkoztatásának közbeszerzési eljárás feltételrendszerében történő megjelenítése törvényi feltételek fennállása esetén , településrendezési szerződésekben, adókedvezmények alkalmazása révén e szempont megjelenítése,

Polgármester

Közfoglalkoztatásban részt vevők létszámának növelése, elvégzendő feladatok minőségének növelése

Közcélú foglalkoztatási terv elkészítése és rendszeres felülvizsgálata említett szempontok alapján

Polgármester, igazgatási osztály

Kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetű, alacsonyan képzett Munkanélküliek, hátrányos helyzetűek lakosok foglalkoztatásának segítése Fejlesztésekben meghatározott foglalkoztatási előírások hiánya

Közcélú munka kihasználtsága nem maximalizált Lakhatás

Polgármester, önkormányzat pályázatfigyelő munkatársa, Családsegítő Központ vezetője,

Lakáskoncepció hiánya Lakáskoncepció elkészítése

Lakáskoncepció elkészítése. Az alacsony státuszú lakosokkal kapcsolatban a kialakítandó Lakáskoncepció megvizsgálja a rendelkezésre álló önkormányzati és az esetleg elérhető magántelkek elhelyezkedését, hasznosítási lehetőségeit, mint pl. kedvezményes telekhez juttatás, önkormányzati bérlakás szektor kialakításának szükségességét, lehetőségeit. Polgármester

Piaci partnerségi viszonyok hiánya

Partnerségi viszony erősítése

Az értékesítési célú lakásépítések, gazdasági fejlesztések beruházóival olyan fejlesztési megállapodásokat kíván kötni, melyek eredményeként az önkormányzat lakásgazdálkodása kialakíthatóvá, hatékonnyá válhat.

Polgármester

Információ hiány

Az önkormányzat és a szakértők által

Felmérni hogy milyen megoldások lehetségesek a nem

Polgármester, igazgatási

Együttműködési megállapodás a Ráckevei Munkaügyi Kirendeltséggel, OKJ-s és egyéb képzések beindítása Alacsony státuszúak, munkanélküliek alkalmazását elősegítő intézkedések bevezetése Közcélú foglalkoztatás minőségének növekedése, közfoglalkoztatottak számának minimum 10%-os növekedése

Lakásfejlesztési koncepció helyzetelemzésének és programjának megalkotása. Lakásfejlesztési koncepció helyzetelemzésének és programjának megalkotása. Alacsony státuszúak

végrehajtása, hatékonyságának saját forrás monitorozása

Alacsony státuszú munkavállalók végzettségi, képzettségi szintjének növekedése, foglalkoztatási esélyeinek javulása Pr Alacsony státuszúak, munkanélküliek alkalmazását elősegítő intézkedések alkalmazása, hatásuk monitorozása

Önkormányzat

Közfoglalkoztatási terv felülvizsgálata

Önkormányzat

lakáskoncepció aktualizálása

Önkormányzat

Településfejlesztési szerződések kötése Stratégia alkalmazása,

Önkormányzat Önkormányzat

Önkormányzat, pályázati források

289

veszélyeztetett területeken élő családokról

veszélyeztetett területek vizsgálata szükséges

lakás céljára szolgáló lakásokban élők helyzetének megoldására

Rendezetlen környezet – közterületek

A szegregációval veszélyeztetett terület környezetének rendezése

A lakosok bevonásával, az önkormányzat segítségével a házak környezetének rendezése (kerítésépítés, tereprendezés stb.)

Rendezetlen helyzetingatlanok

Segítségnyújtás a telkeken található ingatlanok helyzetének rendezésében (jogviszonyok és fizikai állapot rendezése, bővítés, komfortfokozat emelése), civil szervezetek részvételének vizsgálatával, lakók bevonásával Lehetőség és igény szerint az ott lakóknak a kidolgozandó Lakáskoncepcióban rögzített módokon történő mobilizálása (önkormányzati bérlakás, kedvezményes telekhez juttatás).

iroda vezetője

pontosabb feltérképezése, stratégia készítés, stratégia alkalmazása

Igazgatási iroda, műszaki iroda

Kerítésépítés, közterület rendezése

Igazgatási iroda, műszaki iroda

Ingatlanok helyzetének felmérése, ingatlanok jogviszonyainak rendezése, fizikai állapotainak rendezésében történő Rendezett jog- és fizikai közreműködés viszonyok

felülvizsgálata

Petőfi utcai ingatlanok Intézkedési terve

Szegregáció növekedésének veszélye

A telkeken található ingatlanok helyzetének felmérése, jogviszonyok és fizikai állapot rendezésében történő segítségnyújtás

Az érintett terület lakosai lehetőségeinek vizsgálata a kidolgozott lakáskoncepció tükrében, lehetőség és igény szerint mobilizálás a Lakáskoncepcióban kidolgozott módokon

Alacsony a Foglalkoztathatóság, foglalkoztatottság foglalkoztatottak aránya növelése Közcélú programokban való elhelyezés, továbbképzések Első körben szükséges a szóban forgó családok pontos Aluliskolázottság, feltérképezése, iskoláskorúak integrálása az oktatási oktatási A tömbön belül élő gyerekek rendszerbe, külön figyelemmel való kísérés. A program intézményekből való integrálása az oktatásba és egyéb megvalósításának alapfeltétele az iskolai szociális munka kimaradás képzési, felzárkóztató programokba bevezetése

Igazgatási iroda

Az érintett terület lakosai lehetőségeinek vizsgálata a kidolgozott lakáskoncepció tükrében, mobilizálási terv kidolgozása A területen élő munkaképes lakosok munkához való juttatása

Jegyző, igazgatási iroda vezetője, oktatási intézmények vezetői

A családok helyzetének pontos feltérképezése

Igazgatási iroda

Kerítések, Petőfi u. érintett közterületeinek minőségjavulása



Az érintett lakók lehetőség és igény szerint mobilizálása a Lakáskoncepcióban kidolgozott módokon


Foglalkoztatási szint érje el a városi számokat

Pályázatok, saját forrás

A területen élő gyerekek kiemelt figyelemmel való kísérése az oktatáson belül

Pályázatok, önkormányzat

Az Anti-szegregációs terv megvalósulásának áttekintése évente, aktualizálása, felülvizsgálata 3-5 évente, az IVS felülvizsgálatának keretében történik. Az IVS monitoringjával összehangoltan az önkormányzat monitorozza az alacsony státuszú területek helyzetét a városban illetve a városkörnyéken, és szükség esetén sort kerít az akcióterületi programok módosítására illetve megfelelő akcióterületi programok kidolgozására

290

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI

6.1.

A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek

6.2.

Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások

6.3.

Településközi koordináció

6.4.

Ingatlangazdálkodási terv

6.5.

6.4.1.

Törzsvagyon

6.4.2.

Akcióterületi vagyon hasznosítása

6.4.3.

Fejlesztési, fenntarthatósági feltételek

A stratégia partnerségi kérdései


291


6.1.

A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek

Szabályozási tevékenységek, tervalkuk Az önkormányzatnak egy településrendezési szerződése van előkészületben, mely a Kolozsvári utcában lévő telek Lke-1 építési övezetre való módosításával kapcsolatosan került megkötésre szabályozási terv módosítása. A partner cég lakásokat kíván építeni az említett telken. A tervezett városközpont tekintetében is szintén egy hasonló megállapodást kíván kötni a leendő beruházókkal, miszerint a fejlesztések közös megállapodás eredménye képen jöhetnek létre. Városmarketing - Szigethalom PR-ja és marketingje A jövőben Szigethalom szempontjából kulcsfontosságú lesz a PR és marketing tevékenység, hiszen a horizontális célok között szerepel a városi identitás javításának célja, mely aktív és hatékony PR, illetve település marketing tevékenység nélkül aligha lenne sikeres. A város megtette az első lépést a jövőkép meghatározásával abban az irányban, hogy egységes marketing és PR tevékenységet folytasson.


292


A marketing és PR üzenete: Az elsődleges, átfogó üzenet a város lakóinak szól, melyben a folyamatos fejlesztésekről és tervekről értesítik a lakosokat, hiszen az elsődleges cél a helyi „meglévő” lakosok igényeinek kielégtése, partnerség erősítése. A másodlagos üzenet a különböző kereskedő és szolgáltató cégeket érinti mely alapja az elsődleges értékek megteremtésének, potenciális meglévő infrastruktúra biztosítja a lehetőségeket és mely előfeltétele a tartalmas városi élet megteremtésének, a város ingázásának és munkanélküliségének csökkentésére is. A harmadlagos üzenet a városon kívül élők számára, hogy Szigethalom a déli agglomeráció legnagyobb lakhatási potenciállal rendelkező területe. Olyan város mely ideális lakókörnyezetet kínál, és alkalmat ad a szabadidő tartalmas eltöltésére. A PR és marketing eszközei az eddigi eszközök mellett (internetes portál, kábel TV, térségi és megyei lapok) további eszközökkel kell bővíteni a marketing lehetőségeket. A nyomtatott és elektronikus médiában nagyobb hangsúlyt kell fektetnie Szigethalomnak arra, hogy a városban, térségben és a fővárosban tudomást szerezzenek Szigethalom céljairól, arculati elemeiről és hogy milyen fejlesztések folynak jelenleg a városban. A térségi szintű kommunikáció a város turisztikai céljainak megalapozásához fontos, hiszen a város ezen céljai leginkább a térség lakóit kívánják megcélozni. A partnerség erősítése, lakossági és civil fórumok fejlesztése mind a hatékony kommunikáció és visszacsatolási lehetőségek alapfeltétele. A város kommunikációs programja elsősorban a várost magát, a térséget, majd a fővárost kívánja megcélozni, a különböző fejlesztési irányok kommunikációja a célterületek prioritásában és a kommunikáció súlyában különböznek. Eszközök: -

óriásplakátok

-

egyéb hirdetőtáblák

-

rádió, TV hirdetések (Szigethalmi híradó újság havi megjelenés, Kis Duna tv regionális tv)

-

internetes kampányok

-

PR cikkek országos napilapokban is

-

Térségi szintű rendezvények, események Szigethalmon


293


Önkormányzati kommunikáció: A korrekt tájékoztatás nem elég, párbeszédre van szükség. Ennek hatékonysága jó eséllyel biztosítható, ha az önkormányzat kimunkált, átgondolt stratégia mentén szervezi át kommunikációs aktivitásait. Az új típusú párbeszédben mindenképpen az interaktív csatornáké lehet a főszerep. A meglévő, működő formák (fogadóórák, lakossági beszámolók, közmeghallgatások, várospolitikai fórumok, civil fórumok, stb.) élővé tétele mellett új csatornákra is szükség van. A közvetlen környezetükben az önkormányzatot megtestesítő véleményformálók (önkormányzati dolgozók, önkormányzati fenntartású intézmények dolgozói, stb.) rendszeres tájékoztatása, felkészítése nemcsak a munkájukat közvetlenül érintő kérdésekben fontos, hanem minden olyan témában, amelyek a város közvéleményét foglalkoztathatják. A felkészítésnek a hivatali értekezleteknél hatékonyabb fórumai lehetnek például a tréning jellegű alkalmak. Helyi adókedvezmények Helyi adókedvezményeket a rövidtávon nem tervez az önkormányzat. Közép és hosszú távon érdemes lenne megfontolni bizonyos kedvezmények bevezetését, mint pl. lakásépítési támogatás, bérlakás fejlesztési programok, kedvezményes bérleti feltételek stb. Az önkormányzat rövidtávon megvizsgálj a helyi kedvezmények lehetőségeit, melyeket közép és hosszútávon alkalmazni kíván.

6.2.

Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások

A képviselő testület szerve - A bizottságok 58. § (1) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek. - - - - -

Pénzügyi- és Vagyonellenőrzési Bizottság Településgazdálkodási- és Vállalkozásfejlesztési Bizottság Oktatási- Kulturális és Sport Bizottság Egészségügyi- és Népjóléti Bizottság Felügyeleti Bizottság


294


-

Ügyrendi és Koordinációs Bizottság

A stratégiák megvalósításának felelőse Szigethalom Város Önkormányzata, mint pályázó szervezet. A tervezett fejlesztések működtetéséről és a fenntarthatóság biztosításáról a városnak kell gondoskodnia. Az önkormányzat 2008-ban létrehozta Városfejlesztő társaságát, mely társaság főként stratégiai, pályázati jellegű városfejlesztésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős. A városfejlesztési társaság működésének általános értelme, hogy az Önkormányzat által és az IVS-ben meghatározott városfejlesztési feladatokat ellássa és a közszféra és a magánszféra általi

fejlesztések hatékony együttműködésének feltételeit biztosítsa. A városfejlesztő társaság önkormányzati szervezeten belüli feladata az önkormányzat rávonatkozó költségvetését hosszú távon tehermentesíteni, a támogatásokat figyelembe véve célját tekintve önfenntartó működéssel a városrehabilitációs projektek teljes körű menedzselése. Az IVS kötelező előírása az önkormányzattól független szervezet létrehozása, mely a városfejlesztési társaság működését felügyeli, ezért az önkormányzat létrehozta Felügyelő Bizottságát a városfejlesztő társasághoz rendelten. A társaság működési kérdéseiben tehát a felügyelő bizottság, a szakmai kérdésekben pedig az Önkormányzati Testület a felelős A társaság egyéb tevékenységei: Saját tulajdonú és bérelt ingatlanok bérbeadása, üzemeltetése, saját tulajdonú ingatlanok adásvétele, PR, kommunikáció, Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, Építészmérnöki tevékenység, Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás. Jelenleg 5 projektre kötött a társaság megbízási szerződést az önkormányzattal, melyek a cég bér jellegű és működési költségeit fedezik. A cégben jelenleg az ügyvezető és egy munkatárs dolgozik. A társaság elhelyezkedése a szervezeti ábrán belül


295


A városfejlesztő társaság tevékenységei kiterjednek az egyes városfejlesztési projektek stratégiai jellegű előkészítés, menedzsment, értékelés munkálatokra, az operatív feladatokat jellemzően külső cégeken keresztül valósítják meg, melyekkel folyamatos összhangban, együttműködésben készülnek el a fejlesztések. A megbízott cégek lehetnek menedzsment, építész, jogi vagy éppen a szabályozási tervet készítő stb. cégek, melyek funkcionálisan járulnak hozzá a projektek sikerességéhez. A projektek értékelését és a hatások elemzését a társaság készíti elő, melyet a felügyelő bizottság és a képviselő testület hagy jóvá. Mivel a város nem rendelkezik saját jogi és építész irodával, főépítésszel, így ilyen irányú ellenőrzéseket külső szakértőkkel végeztetik el. Szigethalom város képviselőtestülete és a városfejlesztő társaság a fejlesztések előkészítését, végrehajtását, monitoring rendszereket folyamatosan nyomon követi. Ennek érdekében kidolgozásra kerül egy jelentéstételi rendszer, ami alapján negyedévenként beszámol a végrehajtásért felelős szervezet, melyben a célok és aktuális eredmények összehasonlítása kerül bemutatásra. A projekt nyilvánosságának bevonása a képviselőtestületi üléseken kerül sor, melyek nyitottak a lakosság számára és melyre a városban működő civil szervezetek meghívásban részesülnek. A városfejlesztő Társaság egyéb tevékenységei -

Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata, éves üzleti terv, negyedéves terv kidolgozása, beszámolók elkészítése


296


- -

Gazdaságfejlesztési elemek integrációja A gazdasági partnerek koordinációja, Civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek

-

koordinációja, lakosság bevonása Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy

- -

partnerrel) További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása,

-

szerződések előkészítése és megkötése) a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása

-

érdekében) A közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült

-

munkák átvétele), az

Önkormányzat

beruházásában

megvalósuló

egyes

létesítmények

(pl.

közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos -

ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele) a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése) az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok

-

elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele) adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a

-

Hivatal irodáival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal) Partnerségi kommunikáció keretében a lakosokkal való kommunikáció, hirdetések és egyéb lakossági fórumok megszervezése, visszacsatolások véleményezése

A városfejlesztő társaság pénzügyi terve 2009’ 2009. év Ft Várható bevételek 8 280 000 Várható kiadások Személyi jellegű 6 332 400 Egyéb 1 338 000 Várható eredmény 609 600


297


A cég 2008-ban még veszteséges volt. A 2009-es évben már a futó projektekből és az új megbízatásból származó bevételek fedezetet nyújtanak a költségekre, tehát a 2009. évre pozitív eredmény mutatkozik. Az IVS-ben meghatározott projektek menedzsmentjét a Városfejlesztési Társaság fogja biztosítani. Az egyes projektek megkezdéséhez az egyes akcióterületi tervek tartalmazzák a fejlesztések célindikátorait, melyek segítségével az önkormányzati felügyelő bizottság és testület a projekt előrehaladását értékelni tudja és szükség esetén beavatkozási javaslatot fogalmaz meg az esetleges lemaradások kiküszöbölésére. A Városfejlesztési Társaság projektvezetője negyedévente beszámol a kitűzött projektcélok megvalósulásáról, az indikátorok és az ütemek megvalósulásáról, a felmerült problémákról, a pénzügyi előrehaladásról, lehetséges kockázatokról, illetve a projekttervben szükséges módosításokról a Felügyelő Bizottság és a Testület számára. A közgyűléseken a lakosok számára hozzászólási jogot biztosítunk, illetve az évente 4 alkalommal megrendezésre kerülő Civil Fórumon a projektek előrehaladottsága szintén bemutatásra kerül.

6.3.

Településközi koordináció

Szigethalom tagtelepülése a Csepel Sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulásnak. 1995 októberében a Ráckevei Kistérség 19 településének, valamint Csepel polgármesterének összefogásával alakult meg a Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Szövetség, amely 1996 júniusában Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulássá alakult. 2004 januárjában – Halásztelek csatlakozásával - immár 21 tagönkormányzattal rendelkezett a Szervezet. A jelenlegi, Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás létrehozásáról a Ráckevei Kistérséghez tartozó települési önkormányzatok polgármesterei a Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 2004. szeptember 27-i Ülésén hozott Határozatukkal döntöttek. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alkalmazásában azonban a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kellett és kell érteni, így Csepel Önkormányzata a továbbiakban már csak partnerként segíthette, és segíti azóta is a Ráckevei Kistérség munkáját. A Társulás alaptevékenysége, főbb célkitűzései A Társulás a kistérségben lévő települések közigazgatási területén belül összehangolt fejlesztést valósít meg, közös társulási programokat alakít ki, és megteremti a fejlesztések megvalósításának pénzalapját; érdek- és forráskoordinációt végez. A


298


Társulás elsődleges feladata az összehangolt települési érdekek alapján a térségi célok meghatározása és megvalósítása, hozzájárulva a versenyképesség és az életminőség javításához. Ennek érdekében a térség köz- és magánszereplői közötti együttműködés fórumainak megteremtésével, a párbeszéd és az érdekegyeztetés fenntartásával, a térségben lévő kreativitás felszínre hozásával, az együttműködés előmozdításával horizontális kommunikációt; a térség érdekeinek képviseletével, közvetítésével települési, megyei, regionális, központi szervekkel és nemzetközi szervezetekkel való egyeztetésével vertikális kommunikációt végez. Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társuláshoz (jegyzőkönyvek a mellékletekben) tartozik Szigethalom és környéke intézmény fenntartató társulás, mely mikro társulásként működik és Szigethalom Önkormányzata a gesztora, és mely társulás látja el a Szigethalom és környéke egyesített szociális intézményt, és Szigethalom és környéke gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot (tagjai: Öregek otthona, Fogyatékos emberek nappali intézménye). Szigethalom szintén tagja a Tököli Szennyvíztisztító Társulásnak, aminek Tököl Önkormányzata a gesztora. Közös célként a Tököli Szennyvíztisztító Telep fejlesztése szerepel, mely jelenleg 2. fordulós pályázati stádiumban van. A középiskolai oktatás a kistérségben Szigetszentmiklóson valósul meg 3 különálló intézményben. 2005 év végétől a Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat Szigethalom, Dunaharaszti és Taksony településeket fogja össze. Jelenleg 13 főállású dolgozó látja el feladatait. A szolgálat jelenleg a régi parókián működik, melyet az önkormányzat 2008-ban megvásárolt. Ezzel kapcsolatosan az elsődleges cél az, hogy pályázati pénzből az épület bővüljön, korszerűsödjön. A forrás előteremtése folyamatban van. Térségi szintű programelképzelések: - -

Csepel-szigeti gerincút megvalósítása; A térségi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása szigeti kerékpárút és vízitúra bázis kiépítésével, valamint a kapcsolódó turisztikai termékek kiaknázása, a kistérség

-

tömegközlekedési infrastruktúrájának fejlesztése; A Ráckevei (Soroksári) Duna partvonalának a vízminőség, ökológia és az idegenforgalom által támasztott igényeknek megfelelő rehabilitációja (lobbi tevékenység).


299


-

Szigethalom város testvérvárosi kapcsolatok építésében is részt vesz, külföldi testvérvárosa a lengyelországi Jaworzno nevű település.

6.4.

Ingatlangazdálkodási terv

Szigethalom városa nem rendelkezik jelentős számú ingatlannal a város területén. A tulajdonban lévő ingatlanok java közszolgáltatási intézmény vagy közterület. A város jelenleg egy db bérlakással rendelkezik, mely egy tetőtéri beépített kisebb lakás a Kolozsvári utcai óvoda felett, illetve néhány jelenleg funkció nélküli telekkel melyek egy megalapozott stratégiai fejlesztés, tervalku érdekében mozgósíthatóak.

Az intézmények fenntartását a Polgármesteri Hivatal látja el, illetve az önkormányzat hatáskörébe tartozó városgazdálkodási egység, melyben karbantartók, kertészek és egyéb közmunkások dolgoznak. Ez a szervezet tartja rendben az önkormányzati területeket, közterületeket, intézményeket. Az önkormányzat működési jellegű kiadásai 2008 évben 2.122.566.000.- Ft. volt.


300


6.4.1.

Törzsvagyon 2009.09.30. állapot törzsvagyon

Forgalomképtelen törzsvagyon

Bruttó

Törzsvagyon forgalomképtelen földterület

86 770 394

Törzsvagyon forgalomképtelen telek Törzsvagyon forgalomképtelen épület Törzsvagyon Forgalomképtelen egyéb Építmény

értékcsökkenés 0

Nettó 86 770 394

97 000

0

97 000

50 802 853

5 511 717

45 291 136

737 600 006

129 938 347

607 661 659

Forgalomképtelen járművek

8 061 219

5 643 276

2 717 943

Üzemelt. Forg. Képt. Egyéb építmény

9 881 308

1 889 985

7 991 323

340 000

0

340 000

893 552 780

142 983 325

750 869 455

Képzőművészeti alkotás Forgalomképtelen törzsvagyon Korlátozottan Forgalomképes törzsvagyon Korl. Forg. Képes Vagyoni ért. Jogok Korl. Forg. Képes Szellemi termékek

Bruttó

értékcsökkenés

9 507 037

4 168 178

Nettó 5 338 859

2 882 040

2 352 621

529 419

25 202 000

0

25 202 000

1 319 686 029

169 331 767

1 150 354 262

29 458 645

2 706 810

26 751 835

Üzemelt. Korl. Forg. Képes járművek

36 875 000

31 399 315

5 475 685

Ügyviteli gép

28 175 602

16 513 315

11 662 286

Egyéb gép

92 835 186

38 591 531

54 243 649

160 000

0

160 000

Törzsvagyon korlátozottan forgalomképes Telek Törzsvagyon korlátozottan forgalomképes Épület Törzsvagyon korl. Forgalomképes Egyéb Építmény

Hangszerek Üzemelt Korl. Forg. Egyéb gép Korlátozottan Forgalomképes törzsvagyon Forgalomképes törzsvagyon Forgalomképes Vagyoni ért Jogok Egyéb vagyon földterület értéke Egyéb vagyon Telek Egyéb vagyon forgalomképes Épület Egyéb vagyon Erdő

114 038

85 826

28 212

1 544 895 577

265 149 363

1 279 746 207

Bruttó

értékcsökkenés

Nettó

233 738

132 772

100 966

30 305 000

0

30 305 000

56 364 000

0

56 364 000

406 564 785

41 602 349

364 962 436

7 000

0

7 000

2 149 417

1 362 393

787 031

Üzemelt. Á. Forg képes Járművek

1 928 100

1 695 693

232 407

Egyéb géptársulás

1 758 548

1 040 153

718 395

499 310 588

45 833 360

453 477 235

Ügyviteli gép Társulás

Forgalomképes törzsvagyon Befejezetlen beruházások

Bruttó

Épület foly. Befejezetlen beruh.

27 880 000

27 880 000

3 956 760

3 956 760

0

0

111 663 670

111 663 670

0

0

Gyermekjóléti felúj.

26 339 163

26 339 163

Lakomacsarnok

41 788 110

41 788 110

Útépítés foly. Befejezetlen beruh. Épület foly. Befejezetlen beruh. Szent I. általános isk. felúj. Foly. Gróf Széchenyi I. általános isk. felúj. Foly.

Szent I. (József A. u.-i) általános isk. felúj. Foly. Épület foly. Befejezetlen beruh.


értékcsökkenés

Nettó

1 254 000

1 254 000

58 808 317

58 808 317

301


Összesen

6.4.2. Városközponti Akcióterület Városközponti telek

Szent István Park

271 690 020

Akcióterületi vagyon hasznosítása Önkormányzati vagyon

Jelenlegi funkció

m2 17 356

Önkormányzati fejlesztési szándék A telek részleges (10e m2) értékesítése, városközponttá való fejlesztése A telek befektetők számára értékesítésre kerül, melyre a városközponti koncepció alapján üzletközpont, parkoló és lakások épülnek. A futballpálya az új turisztikai területen kap helyet. A telek részlegesen (8e m2) befektetők számára értékesítésre kerül, melyre a városközpont koncepció alapján üzletközpont, parkoló és lakások épülnek. A fennmaradó területen az új önkormányzati hivatal kerül megépítésre A telek befektetők számára értékesítésre kerül, a park áttelepítésre kerül, a tervezett városközpont belsejébe.

Hrsz. 549

Kultúrház

Hrsz. 548/1

Futballpálya

3 210

Hrsz. 548/2

Futballpálya

10 237

Hrsz. 573/1

Közpark

5 799

1120/2

park

2 084 Önkormányzati tulajdon marad

1120/3

park

Turisztikai Akcióterület

1 679 Önkormányzati tulajdon marad Önkormányzati tulajdon marad. A volt laktanya területén jelenleg részben már működik az Európai Középkori Skanzen – élő múzeumfalu, mely az európai népek kultúrájának, múltjának, IXXI. századi életvitelének, szokásainak bemutatására épült. A fejlesztések jelenleg is folynak. A területet az Őskultúra 233 618 alapítvány (projektgazda, üzemeltető) kezeli.

052/1 EMESE Park

6.4.3.

271 690 020

Fejlesztési, fenntarthatósági feltételek Fejlesztési feltételek

Városközpont fejlesztés Rendezvény központ

Pályázat, önkormányzati forrás

Kultúrház


Zöldterületek


Szent István Park



Fenntarthatósági feltételek

Szabályozás eszközei

A rendezvény központ piaci alapon való működtetése A kibővített kultúrház nagyrészt a meglévő kibővített keretekből, illetve a rendezvényközpont által kitermelt profitból finanszírozza a megnövekedett szükségeket A jelenlegi park fenntartási költségei elenyészőek a tervezett fejlesztések szükségleteihez képest. A projektben résztvevő magánvállalkozásokkal településrendezési szerződés szükséges, illetve az új helyi lakók bevonása. A jelenlegi park és parkoló fenntartására a fordított keretösszeg kibővítésre kerül. A helyi intézményekkel való együttműködés szükséges.

A városközponti terület szabályozási terve folyamatban van. Az új övezeti besorolások Vt és Z terület felhasználású területeket különböztetnek meg. A terv 2010 márciusában készül el.

302


Üzletközpont

Tervalku

Lakások

Tervalku

Parkolóház

Tervalku

Magánforrás Magánforrás, lakók bevonása Településrendezési szerződés

Turisztikai területek

Emese Park

Településrendezési szerződés

Sportközpont


Oktatási központ

A meglévő szolgáltatások jelenleg is piaci alapon működnek, a tervezett szolgáltatások településrendezési szerződések keretében piaci alapon lesznek üzemeltetve. A sportközpont jentős része önkormányzati üzemeltetésben lesz, külön keret létrehozása szükséges, ugyanakkor bizonyos területek részint piaci alapú hasznosítása lehetséges Magánforrás, Településrendezési szerződés Magánforrás, Településrendezési szerződés


Településrendezési Szabadidőközpont szerződés

A terület összhangban van a hatályos településrendezési tervvel, ugyanakkor külterületen fekszik, így belterületbe vonása szükséges

Az önkormányzat lekötött betétjeinek értéke 100 millió Ft. mely felhasználható fejlesztési jellegű kiadásokra. Hosszú lejáratú kötelezettségek (ezer Ft.) Törlesztések éves ütem Név Csatorna hitel H - 23

Felvett összeg

2007.12.31-ig törlesztett

420 092

116 045

2008. 304 047

2009. -

5 Csatorna hitel H - 24

180 000

502

2010.

2011.

-

-

53 498

-

1 159

1 159

-

-

50 000

50 000

-

62 500

104 657

113 659

121 -

000

35 Óvoda beruházás saját forrás

35 006

006

8 281 11

HEFOP Fogyatékos saját forrás

11 238

238

1 403 14

HEFOP Bölcsőde saját forrás

14 498

498

5 799

Közkincs hitelprogram

20 000

-

290

159

-

-

1 30 Forintos utak saját forrás Kötvénykibocsátás kamatfizetése

30 178

Kötvénykibocsátás törlesztés

900 000

178 25

-

50

727

42 254

000

-

-

-

1 Összesen :

611 012


172 238 194

362 074

159

303


6.5.

A stratégia partnerségi kérdései

A szigethalmi Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése 2008. február 25. és június 16. között folyt. A stratégia 2009-es átdolgozásáért az önkormányzati tulajdonú Városfejlesztő Társaság volt felelős, amely az eltelt időszakban szoros együttműködésben dolgozott a tanulmánnyal megbízott céggel, és az önkormányzat többi ágazatával. Az IVS Anti-szegregációs fejezetének elkészítésében napi szintű együttműködés alakult ki a Szociális és Egészségügyi, valamint az Oktatási ágazatok között. Az IVS munkaanyagainak alakulását az ágazatok figyelemmel kísérték, információkat szolgáltattak, javaslatokat tettek a továbbfejlesztés irányaira vonatkozóan. Az önkormányzati hivatal belső egyeztetésein felül a Stratégiai kialakítása során számos egyéb egyeztetésre került sor a következő csoportokkal és szakemberekkel: -

Település szerkezeti egyeztetések (külső szakértők, település mérnökök, építészek,

-

polgármesteri hivatal munkatársai) IVS Stratégiai elemei (külső szakértők, település mérnökök, építészek, polgármesteri

-

hivatal munkatársai) Akcióterületek lehatárolása (külső szakértők, település mérnökök, építészek,

- -

polgármesteri hivatal munkatársai) Egyeztetések helyi kulturális intézménnyel, civil szervezetekkel Akcióterületi egyeztetések (külső szakértők, település mérnökök, építészek,

- -

polgármesteri hivatal munkatársai, kereskedelmi érdekszféra tagjai) Turisztikai területekkel való egyeztetés (kulturális Intézmény, Őskultúra Alapítvány) Városközponti fejlesztésekkel kapcsolatos egyeztetések (kulturális Intézmény, szomszédos telkek lakói Szigethalmi Vállalkozók Szervezete)

Az IVS kialakítására 2008. március és május között zajlott. Az IVS felülvizsgálata 2009. október és november hónapokban történt meg, melyben az adatok frissítésre kerültek, illetve a dokumentum az új városfejlesztési kézikönyv segítségével átdolgozásra került. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia folyamatos értékelése és felülvizsgálata a monitoring tevékenység keretében folyik a jövőben.


304


Az IVS teljes felülvizsgálata és a partnerségi kapcsolatok további fejlesztésének értékelése 2012-ben lesz időszerű. Partnerségi egyeztetések eredményei Az IVS és a fejlesztési tervek társadalmi elfogadtatását illetően kérdőív készült mely számos helyi médiumban megjelent a széleskörű kommunikáció kialakítása érdekében: - -

Internet (Önkormányzat saját portálja www.szigethalom.hu) Polgármesteri Hivatal (a kérdőívek elérhetőek a polgármesteri Hivatalban is, melyet a

-

várakozó lakosok azonnal kitölthetnek) Email-en keresztül a Civilszféra vezetői számára

A kérdőív, eredményei és összefoglalása, a Civilszféra egyeztetések jegyzőkönyvei a melléketekben található. A jövőben vállalkozói fórumok kialakítására kerül sor az eddigi Civilszféra évenkénti 4 találkozója mellett. A vállalkozói Fórumok évente 4 alkalommal kerülnek megrendezésre 2010-től. A civilszféra szereplői között a vállalkozók egyesülete is megjelenik. A civil fórumok mellett külön vállalkozói fórumok megrendezés is szükséges 2010-től évi 4 alkalommal. A legelső, projektindító ülésre 2009.11.30.-án került sor. A Vállalkozói Fórum lehetősége először vállalkozók által kínált lehetőségek összekapcsolása a lakossági igényekkel ugyanolyan fontos, mint az általuk megadott igények mérése. A hátrányos helyzetűek és munkanélküliek munkához való juttatása mind a gazdasági és társadalmi egyensúlyt mélyítik, melynek alapvető feltétele a városban működő partnerségi viszony. 2010-es partnerség erősítését szolgáló programok - - - - - -

Évi 4 Civil Fórum Évi 4 vállalkozói-lakossági fórum Sajtótájékoztatók a fejlesztésekhez kapcsolódóan Projektnyitó, kísérő és záró rendezvények Lakossági fórumok Környezetvédelmi programok


305


Monitoring A monitoring a 4. Stratégiai fejezetben került kifejtésre.


306

SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents