Szigethalom Város Önkormányzata
Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzés
2012
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ........................................................................................3 2. Törvényi háttér ..................................................................................3 3. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja..........................7 4. Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés ................................................9 4.1 Demográfiai adatok.........................................................................9 4.2 Népességvándorlás ....................................................................... 10 4.3 Szociális helyzet a településen ........................................................... 11 4.4 A közszolgáltatások elérhetősége ........................................................ 13 4.5 A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere .................................... 14 4.6 Óvodáztatás ................................................................................ 15 4.7 Általános iskolai oktatás .................................................................. 19 4.8 Bejárók, eljárók száma, körzetes, illetve körzeten kívüli tanulók: ..................... 30 4.9 A település szakember-ellátottsága...................................................... 31 4.10 Az önkormányzati hozzájárulás mértéke a település intézményeiben, integrációs támogatás az egyes intézményekben: ....................................................... 31 5. A helyzetelemzés összegzése ................................................................. 32 6. Kötelezettségek és felelősségek ............................................................. 37 7. Megvalósítás................................................................................... 38 8. Monitoring és nyilvánosság .................................................................. 39 9. Konzultáció és visszacsatolás ................................................................. 39 10. Szankcionálás ................................................................................ 39 11. Záradék ....................................................................................... 39
2
1. Bevezetés Az
esélyegyenlőség
megvalósításának
alapfeltétele
a
diszkriminációmentesség,
szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási és társadalmi integrációjának biztosítása és előmozdítása, különös tekintettel az esélyteremtésre. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, tovább mélyítik a meglévő társadalmi különbségeket, ezért a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók oktatási sikeressége kiemelt figyelmet kíván. Ezek a különbségek megfelelő jogi, finanszírozási és szakmai környezet kialakításával jelentősen csökkenthetők.
A közeljövőben várható törvényi változások, az ezzel kapcsolatos bizonytalanságok megnehezítik az esélyegyenlőségi feladatok tervezését, ugyanakkor a jelen dokumentumnak az érvényes jogszabályokon és szakmai útmutatón kell alapulnia.
2. Törvényi háttér A jelen dokumentum készítésekor még érvényben lévő, közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) és a 2012 szeptemberében hatályba lépett, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv (továbbiakban: köznevelési törvény) is hangsúlyt fektet az oktatási-nevelési folyamatban az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség elvének érvényesülésére.
A jogrend eddig is szabályozta az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és alkotmánybírósági határozatban szerepel ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, a szabályozás nem szankcionálta kellőképpen ezeknek a jogoknak a megsértését. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: egyenlő bánásmódról szóló törvény) törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére.
3
Települési (Helyi) esélyegyenlőségi program: A helyi önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat. A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, a mélyszegénységben élők, a fogyatékkal élők, az időskorúak (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyek javításán azt kell érteni, hogy az önkormányzat hatékonyan eljuttatja az információkat az érintettekhez, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
4
A közoktatásról szóló törvény 121. § (1) bek. 14. pontjában foglaltak szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, továbbá halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Az új, köznevelési törvény hatályba lépését követően, a hatályos definíció szerint kell meghatározni a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körét.
Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség, pozitív megkülönböztetés Az egyenlő bánásmódról szóló törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető „elvárhatja” ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen „elvárással” nem léphet fel elmaradása esetén.
Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre:
amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy
amelynek megszervezéséhez az állam
közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy
5
közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).
Az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással-neveléssel összefüggésben érvényesíteni kell különösen:
az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,
az oktatás-nevelés követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
a teljesítmények értékelése,
az
oktatáshoz-neveléshez
kapcsolódó
szolgáltatások
biztosítása
és
igénybevétele,
az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
a kollégiumi elhelyezés és ellátás,
az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,
a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint
az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport:
jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,
olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.
Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.
6
Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.
Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha
közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint,
felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele
alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai:
minél nagyobb számban kapjanak információt az önkormányzat szolgáltatásairól,
minél nagyobb számban részesüljenek szolgáltatásaiból és más tevékenységéből,
versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák,
személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak.
A fenti törvényi hivatkozások szellemében Szigethalom Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Programját, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az esélyegyenlőségi szempontból releváns önkormányzati dokumentumokkal, elsősorban a komplex települési esélyegyenlőségi programmal, az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal.
3. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése - a régi tagállamokhoz hasonlóan - Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja.
7
Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték. Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához.
Célok:
A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a település közoktatási-nevelési intézményeiben.
Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése.
Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.
A halmozottan hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását).
A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.
A program elkészítésének célja olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése, amelyek nemcsak csökkentik a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az SNI gyerekek/tanulók meglévő hátrányát, hanem javítják iskolai sikerességüket. A program következetes megvalósítása a halmozottan hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű
gyerekek/tanulók
esélyeinek
a
nevelés/oktatáson
eredményezheti.
8
keresztül
történő
növelését
4. Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Az alábbiakban közölt helyzetelemzés az érvényes szakmai útmutató szerint készült, az Önkormányzat és intézményei által szolgáltatott adatok alapján.
4.1 Demográfiai adatok . Vizsgált terület
2006
2011
Lakónépesség száma
15937
17559
Állandó népesség száma
16785
17749
Állandó népességből a 0-2 évesek száma
591
634
Állandó népességből a 3-5 évesek száma
585
731
Állandó népességből a 6-14 évesek száma
1713
1790
Állandó népességből a 15-18 évesek száma
744
821
Állandó népességszám változása 1990-2006/ 2006-2011
+6174
(-/+) (fő)
+964
A fenti táblázat Szigethalom demográfiai helyzetéről ad áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, a Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia Szigethalmot nem érintette, az egyenleg jelenleg is erősen pozitív. Az előrejelzés szerint ez a tendencia tovább folytatódik.
9
4.2 Népességvándorlás Az alábbi adatok azt mutatják, mennyire jellemzőek és milyen típusúak a bevándorlások a településen. A települési helyzetet bemutató számok a következő logikát követik: 1=Egyáltalán nem jellemző …5=Nagyon nagy mértékben jellemző
Közeli településekről
3
Közeli városból
3
Távolabbi településekről
3
Távolabbi városokból
3
Megyeszékhelyről
4
Budapestről
4
Külföldről
1
Közeli településekre
1
Közeli városba
1
Távolabbi településekre
2
Távolabbi városokba
2
Megyeszékhelyre
2
Budapestre
2
Külföldre
2
10
A településre érkezők elsősorban a közelebbi településekről, illetve Budapestről érkeznek és telepednek le. Ennek oka, hogy a település területén, elsősorban a külső területeken, alacsony áron kaphatóak telkek. A budapesti ingatlanárakhoz képest nagyon kedvező feltételekkel lehet itt építkezni. Az elvándorlás a településről kevéssé jellemző.
4.3 Szociális helyzet a településen
Vizsgált terület
2006. év (fő)
2011. év (fő)
Munkanélküliek száma a településen
208
446
Ebből tartósan munkanélküli
21
na
Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?
31
125
Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?
529
854
105
119
na
na
e b b ő l
Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nem nyilatkoztak
Jegyző által védelembe vett kiskorúak száma
27
Átmeneti és tartós nevelésbe vettek száma
11
11
2006-2011 között az állandó népesség száma mintegy ezer fővel növekedett.
Még ha a
népességszám növekedését is figyelembe vesszük, akkor is szembetűnő, hogy a munkanélküliek száma több mint duplájára emelkedett ugyanezen idő alatt. Bár Szigethalom ma is kedvező helyzetben van a főváros közelsége miatt, az utóbbi években kibontakozó és mélyülő gazdasági válság a településen is érezteti a hatását. Ez a folyamat a segélyezési mutatókban is nyomon követhető, jelentősen emelkedett mind a rendszeres szociális segélyben, mind a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. A településen élő kiskorú gyermekek 21,4%-a hátrányos helyzetű. Ugyanakkor nem növekedett jelentős mértékben a halmozottan hátrányos helyzetről nyilatkozó szülők száma, a HHH gyermekek aránya 2,9%. Ez részben a településre jellemző kedvező iskolázottsági mutatóknak köszönhető, másrészt a nyilatkozattétel érdekében az érintett szülők tájékoztatása, motiválása folyamatos erőfeszítéseket igényel a szakemberek részéről.
Etnikailag szegregált terület nincs a városban, ezt támasztja alá a KSH által közölt statisztikai mutatókon, és a város releváns adatain alapuló, az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó Antiszegregációs Terv is. Ugyanakkor egy kisebb, mindössze 14 lakos által lakott, 3 lakásból álló, a Petőfi utcában található terület a későbbiekben megfelelő odafigyelés hiányában szegregációs folyamatokat indukálhat. A közoktatási intézményekben ez jelenleg úgy jelenik meg, hogy a település óvodájának egyik tagintézményében, amelynek az említett terület a beóvodázási körzetébe tartozik, magasabb a HHH gyermekek aránya. ( Piros óvoda)
12
4.4 A közszolgáltatások elérhetősége
Közszolgáltatások
Más településen,
Helyben
A szolgáltatás ellátatlan
éspedig... (km)
KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés
X
Általános iskolai oktatás 1-4.
X
Általános iskolai oktatás 5-8.
X
Alapfokú művészetoktatás
X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK
Korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás
x
Ráckeve
Fejlesztő felkészítés
x
Ráckeve
Nevelési tanácsadás
x
Ráckeve
Logopédiai ellátás
x
Ráckeve
x
Ráckeve
x
Ráckeve
Továbbtanulási,
pályaválasztási
tanácsadás Gyógytestnevelés
GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás
x
Bölcsőde
x
Családi napközi
x
Iskolai napközi
x
Házi gyermekfelügyelet
x GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK x
Családok átmeneti otthona
(szükség
gyermekjóléti
szerint,
szolgálaton
keresztül elérhető)
13
a
4.5 A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere
Közszolgáltatások
A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett Önkormányzat formában non saját fenntartású profit, civil, intézménye vagy egyházi szervezet, gazdasági vagy gazdasági társasága társaság
Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás
Intézmé nyfenntar Megyei tó Többcélú önkormá társulás Társulás nyzat Egyéb
x x
Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás
x x x x x
Logopédiai ellátás
x
Továbbtanulásipályaválasztási tanácsadás
x
Gyógy-testnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet családok átmeneti otthona
x
x x
x x x
x
A településen helyben nem minden szolgáltatás érhető el, de Szigetszentmiklós és Ráckeve közelsége, valamint a város által kötött szolgáltatási szerződések lehetővé teszik ezen szolgáltatások teljes körű igénybe vételét.
14
4.6 Óvodáztatás
2006
2011
Óvodai intézmények száma
1
1
Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
4
5
Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
400
580+20%=7 20
Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
593
773
Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma
na
197
Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
14
32
Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma
na
na
Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
na
na
Óvodába beíratott SNI gyermekek száma
na
14
Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)
0
0
Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
18
24
Annak ellenére, hogy a településen, 2007 folyamán épült egy új, modern óvodaépület, jelenleg is férőhely hiány van az intézményben. Hosszabb távon valószínűleg a városba való betelepülés folyamata csökkenni fog, így elegendő lesz a jelenlegi férőhely, azonban a tagóvodák közötti infrastrukturális különbségek kiegyenlítése megoldandó feladat lesz, mely újabb pályázati források bevonását is szükségessé teszi.
A bölcsődei, és óvodai férőhelyhiányt részben enyhíti, hogy 3 családi napközi működik a településen. Ezek azonban magánintézmények, a térítési díjat csak a magasabb keresetű családok tudják vállalni.
15
Gyermekek száma a tagóvodákban:
Gyerekek száma
OM azonosító
intézmény neve
032978 032978 032978
Összesen
HH /HHH
HHH %
Kék Óvoda
130
41/4
3%
4
Zöld Óvoda
125
29/3
2,4%
2
123
41/15
12,1%
3
Piros Óvoda
SNI
032978
Sárga Óvoda
138
37/4
2,8%
3
032978
Narancs Óvoda
257
49/6
2,3%
2
összesen:
773
197/32
4,13%
14
Az SNI gyermekek aránya az óvodában alacsony, összesen 1, 8 %. Nem magas a HHH gyermekek aránya sem, azonban figyelmet érdemel, hogy a Piros Óvodában a többi tagóvodához képest lényegesen magasabb a HHH gyermekek száma, és aránya. Az Antiszegregációs Tervvel összhangban itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Petőfi utca, amely a Piros Óvoda körzetébe tartozik szegregáció által veszélyeztetett terület. A tagóvoda szegregálódásának megakadályozása, valamint a közoktatási intézményekben az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése érdekében ennek a tagóvodának a fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fektetni a továbbiakban.
Személyi feltételek, pedagógiai gyakorlat:
Főállású pedagógusok száma:49 fő
16
Módszertani terület
Résztvevő
főállású
óvodapedagógus
Hatékony együttnevelés az iskolában - 31 IPR képzés Egyéni
haladási
ütemet
segítő 12
differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás
1
Projektpedagógia
31
Drámapedagógia
11
Egyéb
35
A pedagógusok képzettsége kiemelkedő, szinte valamennyi, az inklúziót szolgáló módszertani területen. Az óvodapedagógusok a TÁMOP 3.3.2. pályázat keretében végezték a tanfolyamokat. A pályázat lezárult, az IPR elemeinek beépítése a nevelési programba jelenleg folyamatban van, de óvodai IPR programba nem tud bekapcsolódni az intézmény, mivel a törvényben meghatározott kritériumoknak nem felel meg a HHH gyermekek aránya.
Az óvoda nagy hangsúlyt fektet a családokkal való együttműködésre. (Rendszeresek a zenés programok, családi sportversenyek, kirándulások, amelyeken a hátrányos helyzetű családok ingyenesen, vagy kedvezményesen vehetnek részt.) Minden épületben van egy gyermekvédelmi felelős. (pl. ruhagyűjtést, játékgyűjtést, ingyenes tábort szerveznek) 4 fő fejlesztőpedagógus is dolgozik az intézményben, akik saját munkaidejükön felül plusz juttatásért végzik az egyéni és kiscsoportos fejlesztéseket.
17
Rendelkezésre áll 1 fő logopédus, és 1 fő gyógypedagógus, ők áprilistól a szakszolgálat alkalmazottai. ( Ez a kapacitás nagyon kevés a szükségletekhez képest) Az intézmény hangsúlyt fektet a tehetségfejlesztésre is: ez részben óvodai foglalkozásokba beépítve jelenik meg, másrészt délutáni külön programok keretében (zenei-művészeti-testi nevelés) Utóbbiak fizetős szolgáltatások, elsősorban a magasabb keresetű családok számára elérhetőek.
infrastruktúra:
Feladatellátási hely
építés
legutóbbi
éve
felújítás
fejleszt ő szoba
éve Narancssárga
2007
x
Sárga Óvoda
1979
x
Zöld Óvoda
1980
x
Kék Óvoda
1979
Piros Óvoda
1952
szükség
számít
tornate
tantere m
ógép
rem
x
Óvoda
2010
x
x x
Nem kiegyenlítettek az infrastrukturális adottságok a különböző feladat ellátási helyek között. Nincs minden tagintézményben tornaterem, illetve tornaszoba. a Zöld Óvodában van tornaszoba, és mivel itt van helyileg a Sárga Óvoda is, ide járnak át onnan is a gyerekek a testnevelés foglalkozásokra. A Kék Óvodában is megoldható a mindennapi testnevelés, bár nincs tornaszoba, de van rá elkülöníthető helyiség.
A Piros Óvodában csak a csoportszobában, vagy az udvaron tudnak tornázni a gyermekek.
18
A Piros Óvoda épülete a legrégebbi, 1952-ben épült, és jelentősebb felújítás nem történt hosszabb ideje.
4.7 Általános iskolai oktatás 2006
2012
Általános iskolai intézmények száma
2
2
Általános iskolai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
3
3 672
Általános iskolai férőhelyek száma
+710
Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
51
24+27
Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
51
24+27
Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)
1168
536 +579
Általános iskolai magántanulók száma
7
4+1
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma
86
19+36
Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)
27
0+21
Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma
na
Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma
44
33+45
Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt)
122
73+79
8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)
135
52+62
A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal, tanulószobát igénybe vevőkkel együtt)
260
19
112 +105
195 +187
A településen biztosítva van az iskoláskorú gyermekek oktatása-nevelése. Ugyanakkor magas az eljáró gyermekek száma, akik más települések iskoláiban tanulnak. Ebben szerepet játszik, hogy a környező településeken az utóbbi években több egyházi, illetve két tannyelvű képzést nyújtó iskola kezdte meg működését, és ezek elszívó hatása jelentős. Részben ennek köszönhető, hogy nincs férőhelyhiány Szigethalom iskoláiban, ugyanakkor a településen jellemző magas gyermeklétszám miatt, ez a jelenség a helyi intézmények fenntarthatóságát még nem veszélyezteti. Az osztálytermek száma mindkét iskolában megegyezik a tanulócsoportok számával, azonban a Gróf Széchenyi István Általános Iskolában a tantermek többsége szükségtanterem is, csak így tudják a jelenlegi létszám mellett megoldani a tanulók oktatását. A húsz évvel ezelőtt épült iskolák felújításra, korszerűsítésre szorulnak, ez egyben feltétele a további pedagógiai tartalomfejlesztésnek, innovációnak.
Az infrastrukturális, és tartalmi fejlesztések elmaradása tovább erősítheti azt a tendenciát, hogy a magasabb státusú családok jól teljesítő gyermekeit elszívják a környező iskolák, és ez esélyegyenlőségi szempontból is problémákat vethet fel, amennyiben növekedik a helyi intézményekben a HH/HHH tanulók aránya, ugyanakkor romlanak a kompetenciaeredmények, és a továbbtanulási mutatók. Az első évfolyamban tanulók száma magasabb, mint a kimenő nyolcadikosoké, a demográfiai trend is azt vetíti előre, hogy az iskolák fejlesztése megkerülhetetlen feladat. Mihamarabb hozzá kell látni a források felkutatásához és azok fogadásának előkészületeit meg kell kezdeni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos, naprakész nyilvántartása folyamatos feladatot jelent a továbbiakban is. Jelenleg a két iskolában összesen a HH/HHH tanulók aránya 18,8%/6,9%, az SNI tanulók aránya 4,9%.
A Szent István Általános Iskola látja el a nem integrálható SNI tanulók oktatását, itt gyógypedagógiai tagozat is működik, ezért ebben az intézményben magasabb az SNI tanulók aránya. A HHH tanulók arányában a két általános iskola között nincs jelentős eltérés.
20
Összes tanuló
Iskolák
HH
HHH
SNI
(fő/)/%
(fő)/%
(fő/)/%
Gróf Széchenyi István Ált. Isk.
536
(112)/20,8%
(33)/6,1%
(19)/3,5%
Szent István Ált. Isk.
579
(105)/18,1%
(45)/7,7%
(36)/6,2%
1115
(217)/18,8%
(78)/6,9%
(55)/4,9%
Összesen (fő) (%)
Tanórán kívüli foglalkozások: napközi Összesen
Gróf Szécheny i Ált.iskola Szent István Ált. iskola
HH
szakkör HHH
Összesen
HH
tábor +erdei iskola HHH
Összesen: HH
HHH
195
81
16
141
41
5
38+80
10+14
2+3
187
na
na
114
na
na
48+0
na
na
Esélyegyenlőségi szempontból kiemelt feladat a HHH tanulók pontos nyilvántartása tanórán kívüli programokban. A nyilvántartás az IPR bevezetésétől fogva a Gróf Széchenyi István Általános Iskolában naprakész, a Szent István Általános Iskolában is folyamatban van ennek megoldása, de itt még nem rendelkezünk pontos adatokkal. Mindkét intézményben azonnali beavatkozást igénylő feladat a naprakész nyilvántartás mellett a HHH tanulók részvételi arányának növelése a tanórán kívüli tevékenységekben, elsősorban a napközis foglalkozásokon.
21
Iskolán kívüli segítő programok közül útravalóprogramban 8-10 HHH gyermek vett részt a Szent István Általános Iskola tanulói közül az elmúlt tanévekben, egyéb segítő programban 19 fő HHH az elmúlt tanévben és a legutóbbi tanévben is. Idén útravaló programban nem vettek részt tanulók. A Gróf Széchenyi István Általános Iskola tanulói közül az Útravaló Programban, tanévenként, pályázati eredménytől függően 4-5 gyermek vesz részt. Az idei tanévben is sikeresen részt vesz az intézmény az Útravaló Programban.
Lemorzsolódási adatok
Gróf Szécheny i Ált.iskola Szent István Ált. iskola
előző tanévben 250 óránál többet hiányzók száma
évfolyamismétlők száma
magántanulók száma
Összlétszámo n belül:
HHtanulók körébe n
HHtanulók körébe n
12
7
3
0
0
0
3
2
2
8
3
1
3
0
1
4
na
na
HHHÖssztanulók létszámo körébe n belül: n
HHHÖssztanulók létszámo körébe n belül: n
HHtanulók körében
HHHtanulók körében
Mindkét iskolában kedvezőek a HHH tanulók körében a lemorzsolódási mutatók. Nem jellemző körükben sem az évfolyamismétlés, sem a magas hiányzás. Nem jellemző a településen a magántanulói jogviszony létesítése.
22
Továbbtanulási adatok
gimnázium
intézmény
Gróf Széchenyi Ált. iskola Szent István Ált.iskola
szakközépiskola
szakiskola
speciális szakiskola
Összese n
HH/ HHH (fő)
Összese n
HH/ HHH (fő)
Összese n
HH/ HHH (fő)
összese n
HH/ HHH (fő)
11
1/0
31
8/1
10
1/1
0
0
9
0/0
35
10/4
14
7/3
3
0/3
Egyik iskolában sincs olyan tanuló, aki nem tanul tovább. A HHH tanulók körében viszonylag kiegyenlített az érettségit adó szakközépiskolában, illetve a szakiskolában továbbtanulók aránya, ellenben gimnáziumban nem tanult tovább egyetlen HHH tanuló sem. A Szent István Általános Iskolából a nem integrálható, gyógypedagógiai tagozaton tanuló gyermekek közül kerülnek néhányan speciális szakiskolába.
Kompetencia mérések eredményei:
Intézményeink átlageredményei, évfolyamonként: átlag / HH / HHH Szövegértés
matematika
6.
8.
6.
8.
Országos átlag
1465
1577
1486
1601
Gróf Széchenyi
1419
1540
1425
1503
Szent István
1444
1571
1538
1552
Intézmények
23
A Szent István Általános Iskola kompetencia adatai a mindkét területen és mindkét évfolyamon megközelítik az országos átlagot (6. évfolyam matematika mérési eredményei kismértékben meg is haladják azt), a Gróf Széchenyi István Általános Iskola esetén az utóbbi tanévben tapasztalható a kompetencia eredmények romlása, bár a legtöbb területen nem marad el jelentősen az országos átlagtól, de a tendencia megállítása érdekében intézkedéseket kell tenni. Az előző tanévekben a Gróf Széchenyi István Általános Iskola kompetencia méréseinek eredményei elérték az országos átlagot, több esetben felette is voltak. Ezt az eredményt a továbbiakban meg kell őrizni. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a HHH tanulók kompetencia eredményei se maradjanak el lényegesen az iskolai (és az országos) átlagtól. Ennek érdekében újra hangsúlyozni kell a HHH tanulók részvételi arányának növelését a napközis, és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon, az iskolán kívüli segítő programokban.
ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Gróf Széchenyi István általános iskola:
Az iskolában 39 főállású, ebből 2 részmunkaidős pedagógus látja el 536 gyermek oktatását nevelését. Az intézmény elsőként kezdte el bevezetni a térségben az IPR-t, így évek óta szervez az iskola kistérségi konferenciákat a legaktuálisabb pedagógiai szakmai kérdésekről. (Kistérségi szakmai napok, bemutató órákkal.) Az intézmény ugyanakkor az Apáczai Tankönyvkiadó Bázisiskolája. A pedagógusok képzettsége kimagasló, az utóbbi években az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt módszertani területek közül az alábbi képzéseken vettek részt a szakemberek: Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés: 30fő Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés:28 fő Kooperatív tanulás:30 fő Projektpedagógia: 28 fő Egyéb képzések: 30 fő
24
Az iskola 2012 szeptemberétől újra teljes státusban fog alkalmazni gyógypedagógust. Ezen kívül van a szakszolgálattól kijáró gyógypedagógus, és szeptembertől szintén a szakszolgálat biztosít utazó logopédust is. Heti 1 alkalommal jár ki a szakszolgálattól iskolapszichológus, heti 4 órára. Ezek a kapacitások a problémákhoz, feladatokhoz képest szűkösek, magasabb óraszámokra, és teljes állású logopédusra lenne szükség, de a szakszolgálat ezt nem tudja vállalni. Így szükség lehet az iskolán belül újabb humánerőforrás fejlesztésre. A magas színvonalú pedagógiai munka ellenére egyre nagyobb kihívást jelent a környező települések egyházi és két tannyelvű iskoláinak elszívó hatása. A 2010-11-es tanévben 51 fő első osztályos tanuló ment el az iskola körzetéből más intézménybe, de még így is maradt 4 első osztály ebben a tanévben. 2011-12-esben 34 elsőst vittek más intézménybe, a leendő tanévben pedig 40 elsőst visznek el. A településen jellemző magas gyermeklétszám miatt, ez még nem érinti az intézmény fenntarthatóságát, de az iskola mutatóit már befolyásolja! Az évfolyamismétlők száma emelkedett, a kompetencia mérések eredménye kismértékben romlott. Az IPR keretében külső szakértő bevonásával folyamatban van az okok elemzése és intézkedés kidolgozása intézményi szinten. A tendencia megállítása érdekében azonban nem elegendőek az intézményi szintű beavatkozások, a további tartalomfejlesztés mellett az infrastrukturális fejlesztések is szükségesek lesznek, mert a leromlott állapotú épület nem vonzó a magasabb státusú szülők számára. Az iskola épülete 1988-ban épült, modernizációra, bővítésre szorul. Az iskola rendelkezik logopédiai foglalkoztatóval, számítástechnikai szaktanteremmel, tornateremmel, hordozható nyelvi laborral, ugyanakkor szükségtantermeket is ki kellett alakítani az intézményben. Eredetileg 8 tanteremmel épült az iskola, ugyanakkor most 24 osztállyal működik, ez azt jelenti, hogy jelenleg 21 szükségtanterem van. A beruházásokat az Önkormányzat saját erejéből nem tudja finanszírozni, így pályázati források bevonására lesz szükség. Szintén források szükségesek a pedagógiai kínálat szélesítése érdekében: már a tavalyi évben csökkent a szakkörök száma, finanszírozási problémák miatt. Ennek ellenére, még mindig gazdag kínálatot igyekszik biztosítani az iskola (sportszakkörök, úszás, foci, asztalitenisz, röplabda, énekkar, rajzszakkör esztétikus tánc, aerobik, karate judo, modern táncok, sportturisztika, természetjárás, informatika szakkör, rovásírás szakkör, néptánc, dráma stb.)
25
Esélyegyenlőségi szempontból aggasztó, és figyelmet kíván, hogy az elmúlt évek gazdasági válsága, és a családok teherbíró képességének csökkenése miatt az iskolai táborok száma is csökkent, egy-egy tábor van évente, már az iskola alapítványi támogatása sem elegendő, mert a szülők a fele árát sem tudják a tábornak befizetni. Egyre több hátrányos helyzetű gyermek nem jut hozzá ehhez a lehetőséghez. Hasonló problémát jelent, hogy a művészeti képzéstől sok állami normatívát vettek el, és ezért kevesebb HH/HHH gyermeket tudnak felvállalni. Ezért a korábbinál kevesebb HHH gyermek jár művészeti képzésbe.
A nehézségek ellenére az iskola komoly eredményekkel büszkélkedhet: Az intézményben matematika tehetséggondozás folyik, erre építve szeretne az iskola tehetségponttá válni. Emelt szintű testnevelés, illetve emelt szintű matematikaoktatás zajlik, olyan módon, hogy összevont csoportok működnek évfolyamokon belül. Az emelt szintű oktatásban a HHH tanulók létszám arányuknak megfelelően részesülnek.
Rendszeresen járnak tanulóik úszásoktatásra. Ebben a HHH gyermekek is részt vesznek. Ugyanakkor MLSZ labdarúgó utánpótlás-nevelés folyik az iskolában. Szintén a tehetséggondozáshoz tartozik, hogy a tehetséges gyermekeknek a sikeres nyelvvizsga díját az iskola alapítványa kifizeti. Rendszeresen, sikeresen vesznek részt tanulóik a kistérségi, megyei, országos, nemzetközi versenyeken. A sikeres versenyzők és felkészítő tanáraik nevét és fotóját megörökítik a „Siker-Halom” CD-n.
Az intézmény Örökös Ökoiskola címet nyert el, 2012. júniustól, 9 évig tartó folyamatos környezet- és egészségvédelmi tevékenységéért. Jó gyakorlattal fent van az iskola a PiP-programban, valamint OKAIM Minőségfejlesztési Védjeggyel rendelkezik (pedagógus minőségfejlesztési folyamat)- ezt már 3x3 évre kapta meg az intézmény. Kiemelkedő szakmai munkáért Miniszteri Dicsérő Oklevélben részesült az iskola több alkalommal.
Szent István Általános Iskola
Az intézményben 48 főállású pedagógus végzi az oktató-nevelő munkát, a gyermeklétszám 579 fő.
26
A TÁMOP 3.3.2 – „Kompetencia alapú oktatás” programot az intézmény ebben a tanévben fejezte be, ennek keretében megtörtént a pedagógusok képzése: a hatékony együttnevelés az iskolában-IPR képzést 8 pedagógus végezte el. Az intézmény hosszabb távon fontolja az IPR-be történő belépést. Esélyegyenlőségi szempontból fontos megemlíteni, hogy a Szent István Általános Iskola vállalja a nem integrálható SNI gyermekek oktatását-nevelését, így ebben az intézményben működik 3 összevont tanulócsoport, ahová szakértői vélemény alapján kerülnek a gyermekek. Az iskola évek óta kiemelkedő eredménnyel szerepel az országos matematika versenyen, az intézményvezetés tervei közé tartozik, a matematika tagozat elindítása, és az alapfokú művészetoktatási intézménnyé válás. Az iskolában ének-zene emelt szintű oktatás folyik, minden évfolyamon a „C” osztályokban. Ebben arányosan részt vesznek a HHH tanulók is, az emelt szintű oktatás úgy van megszervezve, hogy az nem eredményez szegregációt, erre a jövőben is figyelni kell.
Teljesítmény túrázó egyesülete keretében kiemelt sporttevékenység folyik az iskolában: futás, túrázás, ebben sok HH gyermek vesz részt. Az iskola a Vöröskereszt bázisiskolája.
Az
iskola
rendelkezik
logopédiai
foglalkoztatóval,
számítástechnikai
szaktanteremmel,
tornateremmel, nyelvi laborral, az épületen 2009-ben történt felújítás, de további bővítésre, modernizációra szorul. Az infrastruktúra fejlesztésére különösen a „kisiskolában” lenne szükség, ahol nincs tornaterem és az udvar sem alkalmas a szabadidő eltöltésére. A tornaterem hiányát a 3. évfolyamon úszásoktatás szervezésével pótolják. A főépületben is kicsi a tornaterem, és hiányoznak tantermek, szaktantermek. A tanítási órákon a pedagógusok korszerű pedagógiai módszereket alkalmaznak, korszerű technikai eszközök segítségével (interaktív tábla, projektor). Az előző tanévben több sikeres projektnapot szerveztek a szakemberek.
27
A Köznevelési törvény hatályba lépésével, a fenntartó váltás bizonytalanságai miatt mind az intézmény, mind az önkormányzat számára nehezebbé válhat a hosszabb távú fejlesztések tervezése, ennek ellenére mindent meg kell tenni azért, hogy mindkét iskolában biztosítva legyen a magas színvonalú pedagógiai munka, és az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése.
28
Gyermekek, tanulók száma a település által fenntartott iskolákban (2010/2011. tanév)
tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) OM azonosító
gyermek-, tanulólétszám az intézményben
intézmény neve
Gróf Széchenyi Általános Iskola
Normál (általános) tanterv
István
Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
Összesen
HH/HHH
SNI
Összesen
HH/HHH
SNI
Összesen
HH/HHH
SNI
Összesen
HH/HHH
536
112/33
19
346
70/21
16
190 fő
42/12
3
-
-
579
105/45
36
366
48/18
9
191
35/11
5
22
22/16
Szent István Általános Iskola
29
4.8 Bejárók, eljárók száma, körzetes, illetve körzeten kívüli tanulók:
A fenti adatokról jelenleg nem állnak rendelkezésre pontos nyilvántartások, a jövőben ki kell dolgozni egy egységes nyilvántartási rendszert, az önkormányzat és az iskolák bevonásával. Hangsúlyt kell fektetni ezen belül annak vizsgálatára, hogy a település iskoláiból történő elvándorlás hogyan befolyásolja a két intézményben a HH/HHH arányokat. Az intézményvezetők tapasztalata szerint, a két helyi iskola vonatkozásában kiegyenlített a körzeti iskolából a másik helyi iskolába való elvándorlás, egyik helyi intézménynek sincs jelentős elszívó hatása a másik iskolával szemben. A nagyobb mértékű elvándorlás más települések iskoláiba történik. (Az utóbbi tanévekben jellemzően 1-1 osztálynyi elsős gyermek iratozott be más települések iskoláiba). Elsősorban a közeli főváros iskolái, a Taksony, illetve Dunaharaszti két tannyelvű iskolái, és Halásztelek, valamint Majosháza református általános iskolái népszerűek a magasabb státusú családok körében.
Az infrastrukturális, és tartalmi fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a település iskoláiból való elvándorlást csökkenteni lehessen. Ennek elmaradása tovább erősítheti azt a tendenciát, hogy a magasabb státusú családok jól teljesítő gyermekeit elszívják a környező, (többletfinanszírozás miatt) több szolgáltatást nyújtó iskolák, és ez esélyegyenlőségi szempontból is problémákat vethet fel, amennyiben növekedik a helyi intézményekben a HH/HHH tanulók aránya, ugyanakkor romlanak a kompetenciaeredmények, és a továbbtanulási mutatók.
Az óvodai ellátást a családok jellemzően Szigethalom óvodájában veszik igénybe. Vizsgálni kell azonban, hogy a körzeti tagóvodákból van-e jellemző átáramlás a tagintézmények között. Elsősorban a Piros Óvoda szegregálódásának megelőzése érdekében lehet szükség beavatkozásokra. (infrastrukturális és további tartalomfejlesztés).
30
4.9 A település szakember-ellátottsága
Feladatok
Az előírt képesítés feltételeket a személyzet hiánytalanul Teljesíti
Óvodai nevelés
x
Általános iskolai oktatás
x
Pedagógiai szakszolgálat
x
Egészségügyi alapellátás
x
Szociális alapellátás
x
Szociális intézményi ellátás
x
Gyermekjóléti alapellátás
x
Hiányok megnevezése
Nem teljesíti
A település szakember ellátottsága kiváló, valamennyi intézményben teljesülnek az előírt képesítési feltételek.
4.10 Az önkormányzati hozzájárulás mértéke a település intézményeiben, integrációs támogatás az egyes intézményekben: Integrációs támogatást a Gróf Széchenyi István Általános Iskola ez év őszétől, 33 gyermek után igényel. A Szent István Általános iskola egyelőre nem kapcsolódott be az IPR-be, támogatást nem igényelnek.
31
Az önkormányzati hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben:
intézmény neve Négyszínvirág Óvoda
Önkormányzati hozzájárulás (.Ft)
1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (.Ft)
2009
2009
2010
246.160.000.- 247.844000.-
2011
2010
2011
347.120. 358.975. 253.436.000.- 348.175.- -
Szent István 375.833. Általános Iskola 228.264.000.- 223.245.000.- 219.702.000.- 369.359.- 380.107Gróf Széchenyi István Általános 359.067. 363.084. Iskola 201.330.000.- 197.846.000.- 194.613.000.- 379.153.- -
Az önkormányzat évről évre jelentős összegekkel járul hozzá az intézmények fenntartásához. Az egy gyermekre jutó önkormányzati hozzájárulás mértéke azokban az intézményekben a legmagasabb, ahová a legtöbb HH/HHH, SNI gyermek jár.
5. A helyzetelemzés összegzése Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a település intézményeiben?
1. A település intézményeiben biztosított a gyermekek, tanulók alapfokú oktatása-nevelése, azonban az óvodában jelenleg is férőhely hiány van. A településen biztosítottak és elérhetőek helyben az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások, a szakszolgáltatások egy része helyben, kijáró szakemberek által biztosított, más részük a közeli településeken, ellátási szerződéssel biztosított.
2. A településen, a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása csak részben megoldott. Fel kell mérni a szükségleteket, és igény esetén meg kell teremteni a szolgáltatás feltételeit a költséghatékonyság figyelembe vételével.
32
3. Az óvodában, valamint a Gróf Széchenyi István Általános Iskolában az SNI gyermekek aránya alacsony, a Szent István Általános Iskolában a magasabb SNI arány oka, hogy az intézmény vállalja a nem integrálható SNI tanulók oktatását.
4. Az intézmények nem folytatnak szegregáló gyakorlatot. Az óvodai csoportok között a HHH gyermekek aránykülönbsége nem éri el a 25%-ot, de figyelmet érdemel, hogy a Piros Óvodában a többi tagóvodához képest magasabb a HHH gyermekek száma, és aránya. A Gróf Széchenyi István Általános iskolában valamennyi gyermek normál tanterv szerint tanul, de az évfolyamokon történő összevonással emelt szintű testnevelés oktatás is folyik. Ez nem okoz szegregációt, mert a HHH tanulók arányosan részt vesztnek az emelt szintű képzésben. A Szent István Általános iskolában valamennyi évfolyamon a „c” osztályokban folyik emelt szintű oktatás, azonban ebben HHH tanulók is arányuknak megfelelően részt vesznek. Egyik iskolában sincs jelentős különbség a HHH tanulók arányát illetően a párhuzamos osztályok között.
5. Szigethalom iskoláiból több gyermek eljár a közeli települések két tannyelvű, illetve egyházi iskoláiba- (elsősorban a magasabb státusú családok gyermekei) - ez figyelmet, és beavatkozást igényel. A magasabb státusú családok gyerekei közül a jobb képességű gyermekek elvándorlása több vonatkozásban meghatározza, befolyásolja a helyi iskolák mutatóit is. A régi iskolaépületek korszerűsítésével, bővítésével meg kell teremteni a szolgáltatások bővítésének, további tartalomfejlesztésnek a lehetőségét ezzel tehetné a fenntartó sok szülő számára vonzóvá az egyébként jól felszerelt és színvonalas munkát végző szigethalmi iskolákat.
6. A lemorzsolódási adatok kedvező képet mutatnak, alacsonyak az iskolákban 250 óránál többet hiányzó tanulók, és a magántanulók száma, az évfolyamismétlők száma kismértékben növekedett az utóbbi tanévben, de nem jellemző, hogy ez kimondottan a HHH tanulókat érintené.
7. A tanórán kívüli tevékenységekben a HHH tanulók pontos nyilvántartása mellett növelni kell részvételi arányukat, elsősorban a napköziben, és a szakköri foglalkozásokon is. További segítséget kell nyújtani az érintett családoknak, annak érdekében is, hogy nagyobb arányban vegyenek részt a HHH gyermekek a táborokban is.
33
Iskolán kívüli segítő programokban mindkét iskola részt vesz, az eredmények további fenntartásával, a
segítő
programok
bővítésével
kell
biztosítani
a
HHH
tanulók
eredményességét,
a
kompetenciamérések, és a továbbtanulási mutatók tekintetében.
A források szűkössége miatt meg kell ragadni továbbra is a pályázati lehetőségeket, a tanórán kívüli, és az iskolán kívüli segítő programok bővítése érdekében. (TÁMOP 3.4.3 tehetséggondozást segítő, illetve TÁMOP 3.4.12 a tanórán kívüli programokat bővítő pályázati források bevonása).
8. A kompetencia eredmények javításának érdekében további erőfeszítésekre van szükség. Intézkedést kell kidolgozni annak érdekében, hogy a kompetencia eredmények valamennyi területen és évfolyamon elérjék az országos átlagot, a HHH tanulók eredményei is közelítsenek az iskola átlagához, a gyermekek, ezen belül a HHH gyermekek is nagyobb arányban válasszák a gimnáziumi, illetve az érettségit adó képzéseket.
9. Az intézmények továbbtanulási mutatói szerint a HHH gyermekek körében kiegyenlített a szakiskolában, illetve az érettségit is adó szakközépiskolában tovább tanulók aránya. Ugyanakkor jellemzően nem tanulnak tovább gimnáziumban HHH gyermekek. Újabb erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy még több HHH gyermek tanuljon tovább érettségit adó képzésben, ezen belül gimnáziumi képzésben is. (TÁMOP 3.4.3 tehetséggondozást segítő, illetve TÁMOP 3.4.12 a tanórán kívüli programokat bővítő pályázati források bevonása)
10. A település valamennyi közoktatási intézményében kiemelkedő a pedagógusok innovációra való készsége és elkötelezettsége. A Gróf Széchenyi István Általános Iskolában és a Négyszínvirág Óvodában a pedagógusok nagy számban vettek részt inklúzív pedagógiai módszertani képzéseken. A Szent István Általános Iskolában folyamatban van a továbbképzési terv felülvizsgálata, az inklúziót szolgáló képzések tervezése.
34
Szükséges esélyegyenlőségi beavatkozások
Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján a legfontosabb beavatkozást sürgető teendők a településen/társulásban
Terület
A beavatkozást szükségessé tevő Szükséges beavatkozások adatok
A településen jelentősen növekedett a HH gyermekek A HHH gyermekek teljes körű száma, az adatok alapján a HHH felmérése, nyilvántartása. nyilatkozattételek az érintett szülők széles körében megtörténnek, de további erőfeszítéseket kell tenni a teljes körű felmérésük, és naprakész nyilvántartásuk érdekében.
Azonnali beavatkozásra okot adó problémák nincsenek, továbbra is biztosítani kell az érintett szülők széles körű tájékoztatását a nyilatkozat tétel lehetőségéről és előnyeiről. Ugyanakkor meg kell teremteni, az önkormányzati és intézményi egységes és naprakész nyilvántartási rendszert.
A HHH gyermek korai, A HHH gyerekek teljes körű és rendszeres óvodáztatása. korai óvodáztatására vonatkozóan nincsenek megbízható, pontos adataink.
A HHH gyermekek teljes körű nyilvántartása és 3 éves kortól való óvodáztatása érdekében tovább kell erősíteni a jó szakmaközi együttműködést a védőnői hálózat, és a Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával.
Intézmények közötti, illetve intézményen belüli szegregációs gyakorlat, települések közötti szelekció
Szigethalom intézményeinek infrastrukturális és tartalmimódszertani fejlesztése, vonzó szolgáltatások bevezetése, a környező iskolák elszívó hatásának csökkentése érdekében.
A település intézményeiben nincs szegregáló oktatásszervezési gyakorlat, illetve nincs szegregáció az azonos típusú intézmények között. Azonban települések közötti kisebb mértékű szelekció tapasztalható, nagymértékű a környező egyházi, és két tannyelvű iskolák elszívó hatása. a tagóvodák közül a Piros óvodában magasabb a HHH gyermekek aránya, ez figyelmet érdemel.
35
SNI gyermekek oktatása, nevelése
Szakos ellátottság
integrált A településen nem kiugróan Nincs beavatkozásra okot adó magas az SNI gyermekek aránya. probléma. A szakértői vélemény alapján integrálható SNI gyermekek integrált nevelése-oktatása biztosított.. A település intézményeiben a Nincs beavatkozásra okot adó szakos ellátottság megfelelő probléma.
A HHH gyerekek részvétele a A művészetoktatásban, az napközis, és az egyéb tanórán iskolai táborokban, napköziben, kívüli foglalkozásokon. szakkörökön a HHH gyermekek részvételének ösztönzése, támogatása a továbbiakban is folyamatos feladatot jelent.
A tanórán kívüli foglalkozásokon szükséges HHH gyermekek részvételi arányának nyomon követése, a táborokban, a napköziben, szakkörökön való részvételük további biztosítása érdekében önkormányzati szinten támogatási rendszer kidolgozására van szükség, esetleg helyi alapítvány létrehozásával, és pályázati források további bevonásával.
A HHH tanulók továbbtanulási mutatói nem szakadnak el továbbtanulási jelentősen az iskolai átlagtól. jellemzően szakiskolában és szakközépiskolában tanultak tovább az elmúlt tanévekben.
A HHH tanulók továbbtanulási mutatóinak további javítása érdekében a pedagógiai tevékenység további fejlesztése szükséges, és a HHH tanulók nagyobb arányú bevonása a tanórán kívüli és egyéb, segítő programokba.
kompetencia A HHH tanulók kompetencia eredményeiről nincsenek minden területen pontos adataink. A Gróf Széchenyi István Általános Iskola átlaga a korábbi évekhez képest kis mértékben romlott, nem minden területen éri el az országos átlagot, de az eredmények javítása érdekében intézkedés kidolgozása folyamatban van.
Az iskola, és ezen belül a HHH tanulók kompetencia eredményeinek további javítása érdekében a pedagógiai tevékenység további fejlesztése, annak rendszeres ellenőrzése. HHH tanulók nagyobb arányú bevonása a tanórán kívüli és a segítő programokba. a kidolgozott intézkedési terv megvalósítása.
HHH tanulók mutatói
HHH tanulók eredményei
36
Az oktató nevelő munka Az iskolák jól felszereltek, de infrastrukturális és személyi felújításra, modernizációra feltételei. szorulnak. a Szükségtantermek megszüntetése, a modern infrastruktúra megteremtése érdekében pályázati források bevonása szükséges. A szakos ellátottság valamennyi oktatási intézményben megfelelő, a pedagógusok képzettsége kiemelkedő, de a Szent István Általános Iskolában a továbbképzési tervben prioritást kell kapnia az inklúzív módszertanoknak, is.
Pályázati források bevonása, intézményfejlesztési terv készítése, a prioritások megjelölésével. Továbbképzési terv felülvizsgálata.
A település adottságaiból A magasabb státusú szülők közül fakadó esélyegyenlőségi néhányan elviszik a környező problémák, feladatok. települések intézményeibe gyermekeiket. Ez a települések közötti szelekció kedvezőtlen hatással van a város iskoláinak eredményeire, de az intézmények stabil működését, fenntarthatóságát még nem veszélyezteti.
Az intézmények pedagógiai kínálatának, szolgáltatásainak további bővítése, infrastruktúrájának további fejlesztése annak érdekében, hogy minél több szülő válassza a település iskoláit, a környező települések, nagyvárosok iskoláinak elszívó hatása csökkenjen.
6. Kötelezettségek és felelősségek Szigethalom
Város
Önkormányzata
a
Települési
Közoktatási
Esélyegyenlőségi
Program
végrehajtásáért felelős személyt nevez ki, akinek felelőssége:
Annak biztosítása, hogy a kerület lakói, elsősorban az oktatási intézmények és a szülők, érintett társadalmi és szakmai partnerek megismerjék a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programot.
A közoktatási intézmények dolgozói, az önkormányzat döntéshozói kövessék a Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat.
37
Az önkormányzat és a közoktatási intézmények dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program végrehajtásához.
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetben meg kell tenni a szükséges lépéseket.
Szigethalom Város Önkormányzata kijelöli a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program megvalósításának irányítóját, akinek feladata:
A program megvalósításának koordinálása.
A program végrehajtásának nyomon követése.
Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása.
Az önkormányzati tisztségviselők és a közoktatási intézmények vezetői felelőssége:
Az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások ismerete.
A diszkriminációmentes oktatás és nevelés, a befogadó és toleráns légkör biztosítása.
Ismereteik e téren való folyamatos bővítése.
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban foglaltak ismerete, közreműködés annak megvalósításában, az esélyegyenlőség sérülése esetén jelzés a program irányítójának
7. Megvalósítás Az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit a kerület közoktatási intézményeinek működését és pedagógiai munkáját érintő és az esélyegyenlőségi
szempontból
fontos
egyéb
közszolgáltatásokat
meghatározó
stratégiai
dokumentumokba be kell építeni, és a működés során érvényesíteni kell. Ehhez szükséges az adott dokumentumok vizsgálata, szükség esetén külső szakértő bevonásával. Az intézmények által készített éves beszámolókban számot kell adni a program teljesüléséről. Az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási vezetők felkészülését alapvetően az írásos források biztosítják, igény szerint külső szakember tarthat tájékoztatót, illetve szervezhetők továbbképzések, konzultációk, fórumok.
38
8. Monitoring és nyilvánosság A program megvalósulásának nyomon követése folyamatosan történik. Az eredményesség értékelése és ellenőrzése félévenként történik. Az akciótervben nevesített beavatkozásokat, intézkedéseket egyenként sorra véve kell értékelni a folyamatot, s megtenni a szükséges további lépéseket. Az értékelés-ellenőrzés folyamatáról részletesen a Minőségirányítási rendszer igazít el. Évente egyszer a monitoring vizsgálatok eredményét az Önkormányzat Önkormányzati Irodája nyilvánosságra hozza, felelős az iroda vezetője. A nyilvánosságra hozatalkor feltétlenül ügyelni kell a személyes adatok védelmére. A nyilvánossá tétel során a honlapja is szerepet kap. A települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata két évenként esedékes.
9. Konzultáció és visszacsatolás Szigethalom Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja a település jelentős részének életét érinti. Ezért Szigethalom Város Önkormányzata vállalja, hogy a program kidolgozása során az érintett szakmai, és civil partnerek (az intézményvezetők révén) véleményt formálhatnak a programmal kapcsolatban (szakmai és társadalmi fórumok).
10. Szankcionálás Amennyiben a program évenkénti értékelése során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, az Önkormányzat jelzi a Képviselő-testületnek, a lehetséges korrekciókkal és azok időbeli ütemezésével együtt. A fenntartó vizsgálat keretében feltárja a kitűzött célok meg nem valósulásának okait. Felszólítja az intézményt a megfelelő intézkedés megtételére, melynek megtörténtéről utóellenőrzés keretében meggyőződik.
11. Záradék
Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testülete a település Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját, 406/2012. (X.25.) határozatával elfogadta.
39
