SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

2009-2013

Jenei Attila

Petrényi Ágnes

Okl. környezetmérnök

Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök

környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827

T F E W Budapest, 2009. július

DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest Árboc u. 4. 06-1-239-1206 06-1-238-0651 [email protected] www.denkstatt.hu

Szigethalom város környezetvédelmi programja

Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS .................................................................................................................... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE ....................................................................................................... 5 1.2. IRODALOMJEGYZÉK ...................................................................................................... 7

2.

HELYZETFELTÁRÁS ...................................................................................................... 8 2.1. TERVI KÖRNYEZET ........................................................................................................ 8 2 .1 .1 . 2.1.2.

Nemzeti Környezetvédelmi Program II. (2003-2008.) ..................................... 8 Pest Megye Környezetvédelmi Programja III. .............................................. 12

2.1.3. Egyéb tervek ................................................................................................... 17 2.2. A TERÜLET BEMUTATÁSA............................................................................................ 18 2 .2 .1 . 2 .2 .2 .

A település elhelyezkedése, közlekedési kapcsolatok ............................... 18 A település múltja, története .......................................................................... 19

2 .2 .3. 2 .2 .4 .

Térségi kapcsolatok ....................................................................................... 20 Lakosság, demográfia .................................................................................... 21

2.2.5. Természetföldrajzi adottságok ...................................................................... 22 2 .2 .5 .1 . Fekvés, domborzati viszonyok .................................................................. 22 2 .2 .5 .2 . Földtani viszonyok ..................................................................................... 22 Talajtani áttekintés..................................................................................... 22 2 . 2 . 5 .3 . 2 .2 .5 .4 . Éghajlat...................................................................................................... 22 2.3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS ............................................................................................ 23 2 .3 .1 . 2 .3 .2 .

Területhasználati megoszlás ......................................................................... 23 Úthálózat.......................................................................................................... 23

2.4. VÍZGAZDÁLKODÁS ...................................................................................................... 26 2.4.1. Vízrajz, felszíni vízhasználat .......................................................................... 26 2 .4 .1 .1 . Felszíni vizek, árvízvédelem ...................................................................... 26 2 .4 .1 .2 . Felszíni vízhasználat ................................................................................. 27 2 .4 .1 .3 . Csapadékcsatorna-hálózat ........................................................................ 27 2.4.2. Felszín alatti vizek, felszín alatti vízhasználat .............................................. 28 Talaj- és rétegvizek ................................................................................... 28 2 . 4 . 2 .1 . 2 .4 .2 .2 . Ivóvízellátás ............................................................................................... 28 2 .4 .2 .3 . Egyéb vízhasználatok................................................................................ 29 2.4.3. Potenciális szennyezőforrások ..................................................................... 29 2 .4 .3 .1 . Állattartás................................................................................................... 29 2 .4 .3 .2 . Növénytermesztés - erdőgazdálkodás ...................................................... 30 2 .4 .3 .3 . Maradandó talajszennyezések .................................................................. 31 2 .4 .3 .4 . Ipari tevékenység ...................................................................................... 31 2.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS .......................................................................................... 32 2 .5 .1 . 2 .5 .2 .

Kommunális folyékony hulladékkezelés ...................................................... 32 A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése.......... 36

2 .5 .3 . 2 .5 .4 .

A város szennyvíziszap-hasznosítási jellemzői, hasznosítási módjai....... 36 Kommunális szilárd hulladék ........................................................................ 38

DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651

Készült: 2009. március

2


2 .5 .5 . 2 .5 . 6 .

Veszélyes hulladékok, állati hulladékkezelés .............................................. 41 Hulladékkezeléssel kapcsolatos problémák ................................................ 43

2.6. LEVEGŐMINŐSÉG ....................................................................................................... 44 2 .6 .1 . 2 .6 .2 .

Szagproblémák ............................................................................................... 49 Fűtési eredetű légszennyezés ....................................................................... 49

2 .6 .3 . 2 .6 .4 .

Ipari légszennyezés ........................................................................................ 49 Allergén növények elterjedtsége ................................................................... 49

2.7. ENERGIAGAZDÁLKODÁS ............................................................................................. 50 2.8. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM ........................................................................................... 51 2.9. TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK ....................................................... 54 2 .9 .1 . 2 .9 .2 .

Növény- és állatvilág ...................................................................................... 54 Természetvédelmi szempontból értékes területek ...................................... 54

2 .9 .2 .1 . Országos védelem alatt álló területek ....................................................... 54 2 .9 .2 .2 . Ökológiai hálózat ....................................................................................... 54 2 .9 .2 .3 . NATURA 2000 területek ............................................................................ 55 2 .9 .2 .4 . Egyedi tájértékek ....................................................................................... 56 2 .9 .2 .5 . Települési zöldfelületek ............................................................................. 57 2.9.3. Tájsebek, kutatófúrások................................................................................. 58 2.9.4. Településszerkezet, kultúrtörténeti és építészeti értékek ........................... 58 2.10. KÖRNYEZETI NEVELÉS, OKTATÁS, KÉPZÉS .................................................................. 62 2 .1 0 .1 . 2 .1 0 .2 . 3.

Iskolai környezeti nevelés .......................................................................... 62 Iskolán kívüli környezeti nevelés, civil szervezetek ................................ 62

ÉRTÉKELÉS .................................................................................................................. 63 3.1. ERŐSSÉGEK ............................................................................................................... 63 3.2. GYENGESÉGEK........................................................................................................... 64 3.3. LEHETŐSÉGEK ........................................................................................................... 64 3.4. VESZÉLYEK ................................................................................................................ 65

4.

PROGRAMOK ............................................................................................................... 66 4.1. KÖRNYEZETVÉDELMI PRIORITÁSOK ............................................................................. 66 4.2. LEVEGŐMINŐSÉG VÉDELME ........................................................................................ 72 4 .2 .1 . 4 .2 .2 .

A közúti forgalom korlátozása, a terhelés csökkentése érdekében .......... 72 Allergén gyomnövények irtása ...................................................................... 74

4.3. A TALAJ-, A FELSZÍN ALATTI ÉS A FELSZÍNI VIZEK VÉDELME ......................................... 75 4.3.1. A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források hatásának felmérése és csökkentése ......................................................................... 75 4.3.2. A belterületi csapadékvíz-elvezetési koncepció kidolgozása és a rendszer e l e m e i n e k f e j l e s z t é s e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 7 4.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS .......................................................................................... 79 4 .4 .1 .

Szelektív hulladékgyűjtés szolgáltatásának bevezetése ............................ 79



3


4 .4 .2 . 4 .4 .3 .

Helyi komposztálás megvalósítása ............................................................... 81 Illegális hulladéklerakások megszüntetése ................................................. 83

4.5. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM ........................................................................................... 84 4.6. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ZÖLDTERÜLET-GAZDÁLKODÁS ............................................... 86 4.6 .1 . 4 .6 .2 .

Belterületi rendezés........................................................................................ 86 Építészeti értékek megőrzése, állagmegóvása, felújítása .......................... 88

4.7. ENERGIAGAZDÁLKODÁS ............................................................................................. 90 4 .7 .1. 4 .7 .2 .

Közintézmények energiafelhasználásának csökkentése ............................ 90 A lakosság tudatos energiatakarékosságának erősítése ........................... 92

4.7.3. Napenergia hasznosításának elősegítése .................................................... 94 4.8. A TERMÉSZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ TELEPÜLÉSI INTÉZKEDÉSEK ................................ 97 4.9. A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG NÖVELÉSE ....................................................................... 98 4.10. HELYI JOGI SZABÁLYOZÁS ....................................................................................... 103 4 .1 0 .1 . Hiányzó helyi rendeletek, szabályzatok megalkotása (jogalkotás) ...... 103 4.11. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA ..................... 104 4 .1 1 .1 . A települési környezetvédelmi program végrehajtásával kapcsolatos t e n n i v a l ó k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 4



4


1.

BEVEZETÉS 1 .1 .

A munka háttere

A környezetvédelmi programok készítését az 1995. évi LIII. sz. Környezetvédelmi Törvény 46.§-a kötelezően előírja. A tartalmi követelményeket ugyanezen törvény 47.§-a rögzíti. A környezetvédelmi program célja, hogy felmérje a térség környezeti állapotát, meghatározza a környezeti veszélyeztetettség csökkentésének, a környezet minőség javításának programjait. Az állapotfeltárás elkészítése során a legfontosabb információkat a KözépDunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, a Pest megyei ÁNTSZ, a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Takarnet földhivatali információs szolgáltatás, a kistérségi iroda, valamint a település önkormányzata, továbbá az egyes érintett szolgáltatók, és más információs források biztosították. A munka során hangsúlyt kapott az önkormányzat, illetve a térség munkatársaival folytatott megbeszélés. A település környezetvédelmi programjának helyzetfeltáró részét 2009. január – február hónapjaiban készítettük el. Ebben feltártuk a település: -

regionális kapcsolatait,

-

általános természetföldrajzi adottságait,

-

területhasználati jellemzőit,

-

vízgazdálkodási adottságait,

-

hulladékgazdálkodási jellemzőit,

-

levegőminőségi jellemzőit,

-

zaj- és rezgésvédelmi jellemzőit

-

védett területeinek és zöldfelületeinek jellemzőit.

A helyzetfeltárásból kapott eredményeket egy értékelésben összegeztük, amely alapján megállapítottuk a település környezeti prioritásait, összhangban a 20032008-as időszakra szóló, 2003. decemberében elfogadott második országos Nemzeti Környezetvédelmi Programmal. A helyzetfeltáró munkarészről a település vezetőivel 2009. februárjában egyeztetést tartottunk, melynek során kiegészítésre kerültek a helyzetfeltáró rész egyes fejezetei. A módosított helyzetfeltáró és értékelő munkarészek eredményeképpen állítottuk össze a település környezetvédelmi akcióprogramjait, melyeknek célja alapvetően kettős: -

előkészítik a települési szintű környezetvédelmi célú projekteket,

-

megalapozzák a megvalósulást eredményes részvételt.


biztosító


további

pályázatokon

való

5


Az akcióprogram, és az egyes programelemek kidolgozásakor az elsődleges cél az volt, hogy a helyzetfeltárás során feltárt problémákra valóban megoldást jelentő lehetőségeket mutassunk be, jól áttekinthető, és mindenekelőtt használható formában. A programelemek csoportosítása a következő: -

talaj- és talajvízvédelem,

-

hulladékgazdálkodás,

-

szennyvíztisztítás és -elhelyezés,

-

levegőminőség javítása,

-

energiagazdálkodás,

-

zaj- és rezgésvédelem,

-

a természeti környezet megőrzése,

-

szemléletformálás.

Az egyes programelemek bemutatása egységes szerkezet szerint történik, az alábbi pontok szerint: -

cél, leírás, operatív lépések, monitoring, szervezet, ütemezés.

Az ütemezést minden programelem esetében egy táblázat mutatja be, amely negyedéves felosztásban ábrázolja az egyes operatív lépések időigényét, illetve az azokhoz rendelhető forrásigényt, és a forráslehetőségeket. Az ütemezéshez megadott időszak gyakran lényegesen több mint program ütemterve által kitöltött idő. Ez a ráhagyás azért szerepel a programban, hogy a munka felhasználói a kalkulálttól eltérő lehetőségeik szerint (pl.: anyagi és időbeli kapacitás) átütemezhessék az adott programot. Felhívjuk a környezetvédelmi programot használók figyelmét, hogy az abban szereplő adatok és információk a 2009. februári helyzetet, illetve az akkor fellelhető, rendelkezésre álló adatokat tükrözik. A dokumentum hosszú távon csak az adatok rendszeres frissítésével, a megvalósult fejlesztések figyelembe vételével, illetve új beavatkozási igények feltárásával tartható karban. Ugyancsak felhívjuk a települési döntéshozók figyelmét arra, hogy az egyes javasolt fejlesztéseknél jelzett támogatási források meghatározásánál elsősorban a 2009-es támogatásokra támaszkodtunk.



6


1 .2 .

Irodalomjegyzék

A környezetvédelmi program elkészítéséhez felhasznált adatok: A Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatai (KÖTEVIFE - 2009.): 1. Levegőszennyezési adatok 2. Adatok a keletkező veszélyes hulladékokról A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatai (2009): 1. Adatok a településen található védett természeti értékekről Egyéb felhasznált szakirodalom: 1.

Magyarország Kistájainak Katasztere, dr. Somogyi Sándor (szerk.), MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990.

2.

Pest Megye Statisztikai Évkönyve 2007

3.

Térképek

4.

Földhivatali Információs Rendszer adatbázisa (http//www.takarnet.hu) - 2009. február

5.

Internetes információforrások



7


2.

HELYZETFELTÁRÁS 2 .1 . 2 .1 .1 .

Tervi környezet Nemzeti Környezetvédelmi Program II. (2003-2008.)

Miután a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program jelenleg áll kidolgozás alatt így, az alábbiakban csak a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. ajánlásait tudjuk bemutatni. Éghajlatváltozási akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 20032008. - 56. old.) Az akcióprogram elsődleges célkitűzése a hazai gazdasági tevékenységekből eredő kibocsátások szabályozása, illetve csökkentése. Az akcióprogram az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a globális légszennyezéshez való hozzájárulásnak a csökkentését, s egyúttal a lokális, regionális levegőminőség javítását célozza, emellett hozzájárul a környezetbarát fogyasztási szokások elterjesztéséhez, valamint a települési környezetminőség javításához is. Ajánlások a levegő minőségének védelme érdekében: 3.2.1. Az energiagazdálkodási tevékenységekből eredő légköri kibocsátások csökkentésének előmozdítása 3.2.2. Megújuló energiahordozók hasznosításával fejlesztése és elterjesztése (beruházási támogatással)

kapcsolatos

technológiák

3.2.4. Az üvegházhatású gázok mezőgazdasági és hulladék eredetű kibocsátásának mérséklése, valamint a szén-dioxid nyelő-kapacitások erősítésével 3.2.6. Kutatásfejlesztés, horizontális intézkedések Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. - 57. old.) 3.3.1. A kültéri és beltéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése Városi környezetminőség akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. - 61. old.) Az akcióprogram átfogó céljai: -a közlekedési eredetű településkörnyezeti problémák mérséklése;



8


-településszerkezet, -fejlesztés, -rendezés környezeti szempontból is megfelelő alakulásának elősegítése és a korábbi hibákból eredő környezeti problémák csökkentése; -a belterületi vízrendezés helyzetének javítása; -a zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása; -az épített környezeti elemek, az épített és régészeti kulturális örökség megfelelő állapotának biztosítása. Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. - 70. old.) Az akcióprogram átfogó céljai: -a Víz Keretirányelv ütemezett hazai feladatainak időarányos végrehajtása; -az üzemelő és távlati vízbázisok, valamint a kiemelt vízvédelmi területek védelme; -az ésszerű vízhasználat és a szennyezés-csökkentő technológiák széles körű elterjesztése; -a települési szennyvíz kezelésének fejlesztése, figyelembe véve a település sajátosságait (pl. méret, gazdaságos csatornázhatóság); -a kommunális szennyvíziszapok hasznosítási arányának növelése; -a felszín alatti vízkészletet veszélyeztető környezetkárosodások felszámolása; -diffúz (nem pontszerű) szennyezések csökkentése (átfogó tárcaközi és a környezeti elemeket átfogó programokkal). Ajánlások a település vizeinek védelme érdekében: 3.7.2. Felszíni vizek vízgyűjtő szemléletű vízminőség-védelmének fejlesztése 3.7.4. Felszín alatti vizek vízgyűjtő szemléletű minőségi védelmének fejlesztése 3.7.5. Az ésszerű vízhasználat és szennyezés-csökkentő technológiák hazai gyakorlatának bővítése 3.7.6. Horizontális intézkedések Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogramja (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. - 67. old.) Ajánlások a föld minőségének védelme érdekében: 3.6.1. Talajvédelem 3.6.2. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program horizontális és zonális programjai, valamint a kapcsolódó intézkedések



9


Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. - 64. old.) Az akcióprogram egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az Európai Unió elfogadott szakmapolitikájával összhangban a táj- és természetvédelmi szempontrendszer beépüljön az egyes természeti erőforrásokat hasznosító ágazatok működésébe, illetve, hogy az erőforrások hasznosítását a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően szabályozza. Az Akcióprogram átfogó célja a természeti rendszerek és értékek megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése, a természeti erőforrások fenntartható használata, valamint a társadalom és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása. Ajánlások az élővilág és a természeti környezet védelme érdekében: 3.5.1. A biológiai sokféleség és az élettelen természeti értékek megőrzése 3.5.4. Horizontális intézkedés Környezettudatosság növelése akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. - 51. old.) Az akcióprogram átfogó célja: -a társadalom környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek bővítése, -az információhoz jutás javítása, -a környezettudatos döntések és a fenntarthatóbb életmód ösztönzése, -a környezetpolitikai döntésekben a felelős társadalmi részvétel erősítése. További ajánlások az élővilág és a természeti környezet védelme érdekében: 3.1.1. A környezet- és természetvédelmi ismeretek, környezettudatosság közvetítése az oktatásban, a fenntarthatóság pedagógiájának általános elterjesztése 3.1.2. A társadalom környezeti értékrendjének javítása 3.1.3. Környezetvédelmi elterjesztése

vezetési

rendszerek

és

környezetbarát

termékek

3.1.4. A társadalmi részvétel erősítése a környezettel és a természettel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban (partnerség a környezetért) Városi környezetminőség akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. - 61. old.) Az akcióprogram átfogó céljai: -településszerkezet, -fejlesztés, -rendezés környezeti szempontból is megfelelő alakulásának elősegítése és a korábbi hibákból eredő környezeti problémák csökkentése; -a belterületi vízrendezés helyzetének javítása; DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


10


-a zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása; -a közlekedési eredetű településkörnyezeti problémák mérséklése; -az épített környezeti elemek, az épített és régészeti kulturális örökség megfelelő állapotának biztosítása. Ajánlások az épített környezet védelme érdekében: 3.4.2. Zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása 3.4.4. Épített környezeti elemek megfelelő állapotának biztosítása, az épített értékek védelme 3.4.5. Tiszta, jó közérzetet segítő városi környezet biztosítása 3.4.6. Horizontális feladatok Hulladékgazdálkodási akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. - 74. old.) Az akcióprogram átfogó céljai: -a megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a települési, illetve termelési hulladékok körében; -az ártalmatlanítandó települési, illetve termelési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése; -a tervezettség és a hatékonyság javítása a hulladékgazdálkodásban. Ajánlások a hulladékok környezetbarát kezelésére és újrahasznosítására: 3.8.1. A megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a települési hulladékok körében 3.8.2. A megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a termelő ágazatokban 3.8.3. Az ártalmatlanítandó települési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése 3.8.5. A tervezettség és a hatékonyság javítása a hulladékgazdálkodásban 3.8.6. Horizontális intézkedések Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. - 57. old.) Ajánlások zaj és rezgésterhelés csökkentésére: 3.3.5. A zaj elleni védelem javítása b) A zajjal kapcsolatos problémák feltérképezése, kezelése (zajtérkép, konfliktus térkép kidolgozása; akcióterv kimunkálása; zajcsökkentő beruházások támogatása), a zaj egészségkárosító kockázatának csökkentése



11


2 .1 .2 .

Pest Megye Környezetvédelmi Programja III.

Az alábbiakban a közelmúltban elfogadott megyei környezetvédelmi program vonatkozó részei kerülnek ismertetésre. 4.1. Stratégia program: Korszerű hulladékgazdálkodás (KHG) Intézkedés KHG-1: Megyei hulladékgazdálkodási program kidolgozása Az Intézkedés célja: Pest Megye Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálata, aktualizálása és a hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetének és feltételrendszerének, illetve ezek prognosztizálható jövőbeli alakulásának függvényében új célállapotok meghatározása. A települések döntő többsége rendelkezik települési hulladékgazdálkodási tervvel, amelyek érdemi információkat hordoznak a megyei terv elkészítéséhez. Ugyanakkor célszerű lenne, ha a megyei hulladékgazdálkodási terv tartalmazna egy olyan módszertani segédletet, melynek alapján azok a települések is el tudják készíteni saját hulladékgazdálkodási tervüket, amelyek ez idáig nem rendelkeznek ilyen tervvel. A módszertani segédlet kidolgozásánál figyelembe veendő a jogszabályi kötelezettség a hulladékgazdálkodási tervek kétévente történő felülvizsgálatára. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az intézkedés kedvezményezettjei a megye települései és az itt élő népesség. 4.2. Stratégia program: A vízminőség komplex védelme (VKV) Intézkedés VKV-1: Vízminőség-védelmi adatbázis létrehozása Az Intézkedés célja: Pest megye és Budapest területén előállított ivóvíz minőségének biztosítása, a jelenlegi és távlati vízbázisok védelme, valamint a kommunális, ipari és mezőgazdasági eredetű terhelés csökkentése a felszíni és felszín alatti vizekben. A vízbázis-védelem, vízminőség-védelem legfontosabb feladatai: •

a

már csatornázott települések üdülőterületeinek bekapcsolása a szennyvízhálózatba (nehezebb kiépíthetőség földrajzi adottságok miatt, átemelők szükségesek, amely drágítja a beruházást) pl. Szob, Budakeszi, RSD-part. A pályázati pénzek a települések belső területeire fogytak el, • egyedi szennyvíztisztítási lehetőségek településszint felülvizsgálata az alföldi kistelepüléseken, tanyás területeken illetve az üdülőterületi részeken, • esetlegesen új finanszírozási modellek kidolgozása, • vízminőség-monitoring és adatbázis létrehozása. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az intézkedés kedvezményezettjei a megye települései és az itt élő népesség.

Intézkedés VKV-2: A közüzemi csatornahálózat fejlesztése



12


Az Intézkedés célja: • a csatorna gerinchálózat kiépítettségének növelése; • a rákötöttség arányának növelése. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az intézkedés kedvezményezettjei a megye települései és az itt élő népesség. A közüzemi csatornahálózat kiépítése és a rákötés biztosítása a települések kompetenciája. Intézkedés VKV-3: Belvízvédelem Az Intézkedés célja: Belvíz okozta károk enyhítése. Célul kell tűzni, hogy a belvízelvezető hálózat üzemeltetése a vízi élet feltételeinek kedvező legyen, vagy legalábbis ne rontsa azt. A meglévő főművi hálózat szakszerű és összehangolt üzemeltetése jelentős meglévő tartalék kapacitással rendelkezik. Célszerű az üzemi, üzemközi és főművi hálózatok üzemeltetésének felülvizsgálatát és a szükséges összehangolási munkákat elvégezni, az érdekeltek bevonásával. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az intézkedés kedvezményezettjei a megye települései és az itt élő népesség. Intézkedés VKV-4: Ráckevei (Soroksári)-Duna komplex környezeti fejlesztése Az Intézkedés célja: A Ráckevei (Soroksári)-Duna [RSD] vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása és a térség gazdaságának a vízhasználatokkal összefüggő fejlesztése. Az RSD térségének gazdasági fejlődéséhez, a turizmus, az üdülési és rekreációs területhasználat fejlesztéséhez az egyik legfontosabb előfeltétel a megfelelő vízminőség és vízmennyiség biztosítása. Az RSD természetvédelmi értékei közé tartoznak az úszólápok, melyeknek a vízminőség alakulásában igen fontos szerepük van: a vízben lévő tápanyagokat felveszik, de nem juttatják vissza a vízi ökoszisztéma anyagciklusába, hanem tőzeg formájában elraktározzák. Az úszólápok ritka, védett növényfajok és ritka, védett állatfajok élőhelyei. A természetvédelmi védettség jelenleg mintegy 160 hektárra terjed ki. A védett értékek megóvása mellett az RSD partjainak, az üdülőházakkal még nem beépített területein a természetközeli állapotok kialakítása és fenntartása a térségi fejlesztési tervek szerves részét kell képezzék. Az intézkedés tartalma: A tervezett intézkedések: • • •

kotrás és iszapelhelyezés; a szennyezőanyagok parti sávból történő kivezetése; a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizének átvezetése a NagyDunába; • új tassi vízleeresztő műtárgy építése. A kotrás és iszapelhelyezés eredményeként az RSD-ben több évtizede lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítható, ezáltal csökken az iszapból visszaoldódó szennyező-anyagok mennyisége és az RSD víztérfogata növekszik. A szennyezőanyagok parti sávból történő kivezetésével a Duna-ágat közvetlenül terhelő, mintegy 432 t/év kommunális szennyezőanyag bekerülése akadályozható meg, és az RSD fürdővízként való hasznosítását teszi lehetővé. A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepről származó tisztított szennyvíz Nagy-Dunába történő



13


átvezetésének megvalósításával mintegy 5.000 t/év szennyezőanyag mennyiség RSD-be történő bevezetése szűnik meg. A tassi vízleeresztő műtárgy újjáépítése megfelelő vízszint és vízsebesség biztosíthatóságát eredményezi. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az RSD mentén fekvő 22 Pest megyei település. 4.3. Stratégia program: Egészséges települési környezet (ETK) Intézkedés ETK-1: Imissziós mérőhálózat bővítése és zajszennyezés monitoring hálózat kiépítése Az Intézkedés célja: A jelenlegi immissziós mérőhálózat bővítése, zajmérő hálózat kiépítése, hogy átfogóbb képet kaphassunk a megye lég- és zajszennyezettségi állapotáról, nyomon követhetők legyenek a változások. Az intézkedés tartalma: • • •

légszennyezettségnek kitett területek felmérése, légszennyezettség mérő hálózat bővítése, automata mérőállomások telepítése (költségesebb, azonban több légszennyezőanyag folyamatos regisztrációjára képesek, és azokat az interneten keresztül naprakész, hozzáférhető, feldolgozható formában bocsátják a felhasználók rendelkezésére), • zajszennyezés felmérése, • mérőhálózat kialakítása, • adatfeldolgozás fejlesztése. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az intézkedés kedvezményezettjei a megye települései és az itt élő népesség. Intézkedés ETK-2: Közlekedés átszervezése Az Intézkedés célja: A Pest megyei lakosok életkörülményeinek javítása a közlekedés racionalizálásával és fejlesztésével, melynek közvetlen hatása a zaj- és légszennyezés csökkenése. Az intézkedés tartalma: • • • • • • • • • •

közlekedés aktuális állapotának felmérése, főbb útvonalak településeket elkerülő szakaszainak kialakítása, a közösségi közlekedés fejlesztése és optimalizálása, kerékpárutak kiépítése, fejlesztése, kampány a tömegközlekedés és a kerékpár használata mellett, forgalmi csomópontok, közlekedési létesítmények átalakítása, fejlesztése, vonalas létesítmények fejlesztése, teherszállítás átterhelése a vasúti szállításra, annak támogatásával, zajvédő létesítmények kialakítása, üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari parkok, barna mezős beruházások).



14


Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az intézkedés kedvezményezettjei a megye települései és az itt élő népesség, ezenkívül a megyén áthaladó forgalomban résztvevők. 4.4. Stratégia program: Megújuló energiaforrások felhasználásának elterjesztése és energiahatékonyság (MEF) Intézkedés MEF-1: Megyei Megújuló Energia Stratégia kidolgozása Az Intézkedés célja: A megújuló energiaforrások hasznosításának elősegítése Pest Megye Megújuló Energia Stratégiájának kidolgozása révén. A Stratégia koncepcionális kereteit a megújuló energiaforrások stratégiai, jogi, pénzügyi, műszaki, környezetvédelmi feltételrendszerét határozza meg, annak érdekében, hogy az önkormányzatok és vállalkozások nagyobb figyelmet fordítsanak a megújuló energiaforrások felhasználására. Az intézkedés tartalma: •

a megújuló energiaforrások felhasználásának hazai és nemzetközi stratégiai keretei • Pest megye megújuló energia potenciáljának felmérése (elsősorban: biomassza, geotermikus energia, deponiagáz, nap- és szélenergia), • a megújuló energiák felhasználásának formái (villamosenergia-termelés, hőenergiatermelés, bioüzemanyagok előállítása) és azok feltételrendszere, • megújuló energia beruházások üzleti finanszírozási modelljeinek kidolgozása. Kedvezményezettek és közreműködők köre: önkormányzatok, civil szervezetek, a megújuló energiaforrások termelésében és hasznosításában érdekelt vállalkozások, valamint a lakosság. Intézkedés MEF-2: Pest Megyei Bioenergetikai Klaszter létrehozása Az Intézkedés célja: Pest Megyei (Közép-Magyarországi) Bioenergetikai Klaszter létrehozása. A Klaszter az integrált mezőgazdasági termékpályák elvén épül fel, mely a biomassza előállítók (mezőgazdasági termelők, szennyvíztisztító telepek, stb.), elsődleges feldolgozók (energetikai célokra való előkészítés, pl. aprítás, pelletálás) és a bioenergia-előállítók (erőművek, biogázüzemek, biofűtőanyag üzemek) között együttműködést hivatott felépíteni.

Kedvezményezettek és közreműködők köre: gazdasági szervezetek (mezőgazdasági termelők, biomassza elsődleges feldolgozók, biomassza erőművek, és egyéb létesítmények), önkormányzatok, civil szervezetek, K+F szervezetek, szakirányú felsőoktatási intézmények, stb. Intézkedés MEF-3: A megyei és energiahatékonysági jellemzőinek javítása

önkormányzati

intézmények

Az Intézkedés célja: A megyei és települési intézményhálózat energia-felhasználás költségeinek optimalizációja, felülvizsgálata és az energiahatékonyság javítására teendő intézkedések megfogalmazása, illetve végrehajtása. Az energia-felhasználás DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


15


hatékonyságát növelő intézkedéseknél megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a megújuló energiaforrások alkalmazására. 4.5. Stratégia program: Helyi értékek védelme (HEV) Intézkedés HEV-1: Natúrparkok fejlesztése Pest megyében Az Intézkedés célja: Pest megye egyes, kiemelkedő természeti és kulturális értékekkel rendelkező területeinek komplex fejlesztése a fenntarthatósági elvek mentén. A natúrpark koncepció egyszerre adja lehetőségét a természeti, táji, kulturális értékek megőrzésének, az értékmegőrzés gazdasági alapjainak megteremtésének és ezek bázisán fenntartható fejlődési pálya kialakítására. Az intézkedés tartalma: Pest megye közreműködése a natúrparkok létrehozására és fejlesztésére, ezen belül az alábbi tevékenységére, irányul: •

további natúrpark szervezetek létrehozása települési összefogással Pest megye turisztikai szempontból kitüntetett jelentőséggel bíró területein, • a natúrparkok vonzerőleltárának (természeti és kulturális értékeinek) összeállítása, valamint marketingtervének kidolgozása, • natúrparkok fogadóközpontja(i), információs irodá(i)nak fejlesztése, többnyelvű megjelenés a világhálón,forrásteremtés fejlesztési és működési célokra, a natúrparkok munkatársainak képzése, • Pest Megyei Natúrparkok Egyesületének létrehozása Kedvezményezettek és közreműködők köre: települések, a helyi gazdaság szereplői, civil szervezetek. 4.6. Stratégia program: Fejlesztések finanszírozási feltételeinek javítása (FFF) Intézkedés FFF-1: Megyei Környezetvédelmi Innovációs Alap létrehozása Az Intézkedés célja: A fenntartható környezetvédelmi piac megalapozása Pest megyében, projektek előkészítésének és finanszírozásának elősegítése egy Megyei Környezetvédelmi Innovációs Alap létrehozásával. Az „innováció” mind a projektek tartalmára, mind megvalósításuk módjára vonatkozik, tehát egyben környezetvédelmi és pénzügyi innovációra épülő projektek előkészítését és megvalósítását támogatja az Alap. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Pest megyei önkormányzatok és vállalkozások képezik az Alap kedvezményezetti körét. Közreműködők: az Alap döntéshozatali és ellenőrző szerveinek tagjai, munkaszervezetének tagja, az Alap finanszírozásában közreműködő szervezetetek.



16


4.7. Stratégia program: Társadalmi tudatformálás (TTF) Intézkedés TTF-1: A környezettudatosság erősítése a megyében Az Intézkedés célja: A környezettudatosság erősítése és a társadalmi részvétel erősítése a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalban. Javasolt intézkedések: A Megye közreműködése az alábbi területekre irányul: • környezetvédelmi tanfolyamok, tréningek indítása, • szemléltető és tapasztalatszerző túrák környezetvédelmi bemutatóhelyeken, • oktatási segédanyagok készítése, • konferencia-sorozat indítása aktuális környezetvédelmi problémákról, • NAT program szerinti környezetvédelmi oktatás, • fenntartható fejlődés elvének tudatosítása, • a család szerepének hangsúlyozása, • a munkahelyek környezetvédelmi vonatkozásai, • döntéshozók szerepe a környezeti nevelésben, • társadalmi szervezetek hatása, • média hatása, • nemzetközi kapcsolatok erősítése. Mindezen feladatok érdekében kifejtett koordináló, tanácsadó, tájékoztató tevékenység. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Pest megyei önkormányzatok, civil szervezetek, lakosság és annak egyes kitüntetett célcsoportjai (pl. diákok) képezik az Intézkedés kedvezményezetti körét. A közreműködők köre elsősorban önkormányzatok, civil szervezetek, felsőoktatási intézmények és a vállalati szféra szakembereiből áll. 2 .1 .3 .

Egyéb tervek

A Szigethalom Város Önkormányzata 2006-ban készíttette el a település településrendezési tervét, és helyi építési szabályzatát. (Tervező: Pestterv) A településszerkezeti munkarész az 5. fejezetben foglalkozik a települési környezet védelméről szóló kérdésekkel. Általános előírásai a következők: „Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást, megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket.” A terv felhívja a figyelmet az ipari létesítményeknél jogszabályi és adatszolgáltatási előírások betartására, illetve az önkormányzat részére a környezetállapot monitorozását.



17


A rendezési terv is felhívta a figyelmet a hiányzó tervek, így a települési környezetvédelmi program elkészítésének szükségességére. A terv további környezetvédelmi megállapításai a jelen környezetvédelmi program elkészítése során beépítésre kerültek. A település önkormányzata 2007-ben végeztette el a város Forgalomtechnikai Felülvizsgálatát (készítette: Bánki Gyula). A terv kidolgozása során a meglevő forgalmi rend megfelelőségének vizsgálatára, továbbá a település legégetőbb közlekedési gondjainak megoldási javaslatainak kidolgozására került sor. Az Önkormányzat 2008-ban Városfejlesztési Stratégiáját.

2 .2 . 2 .2 .1 .

kidolgoztatta

a

Szigethalom

Város

Integrált

A terület bemutatása A település elhelyezkedése, közlekedési kapcsolatok

Közösségi közlekedés A város fejlődését meghatározta a Budapestről induló, 1892-ben Tökölig átadott, majd később Ráckevéig meghosszabbított helyiérdekű vasútvonal. A Ráckevei HÉVnek két megállója van a városon belül, a vasutat a BKV üzemelteti. Távlati vasútfejlesztési elképzelések szerint a ráckevei HÉV az észak–déli regionális gyorsvasút része lesz. Szigethalom fontos központja a helyközi autóbusz-közlekedésnek, a Pest megyei Volánbusz egyik vidéki autóbusz-pályaudvara és forgalmi telepe található itt. Jelentős az elővárosi forgalom Halásztelken, ill. Szigetszentmiklóson át Csepelre, valamint a Csepel-sziget és a Ráckevei-Duna bal partjának településeire is innen indulnak helyközi autóbuszjáratok. A várost három helyi járat tárja fel, ezek végállomása is itt van. A BKV a kilencvenes évek közepéig autóbuszjáratot is üzemeltetett 38-as számmal a Csepel autógyárig, ezt a társaság gazdasági nehézségei miatt 1996. szeptember 1én szüntették meg. Jelzését ma Szigetszentmiklós-Lakihegyig közlekedő egykori betétjárata viseli. Közúthálózat A városon belüli úthálózat teljes hossza 78.719 m, melyből 7.320 m állami kezelésben lévő főútvonal. A város megközelíthető közúton Dunavarsányról a Ráckevei-Duna fölött a Taksony-hídon át, valamint Tököl, Halásztelek és Szigetszentmiklós felől; az utóbbi két bekötőúton keresztül érhető el az M0 körgyűrű is. Szigethalom közlekedési kapcsolatai kiválóak, itt található a fővárossal és a szigeti településekkel összeköttetést biztosító tömegközlekedési eszközök csomópontja. A város autóbusszal Csepelről 30, a Ráckevei HÉV közvágóhídi végállomásától 40 DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


18


perc alatt elérthető, az Alföld és az 51-es út felé a Taksonyi híd biztosítja az összeköttetést. Érinti az 5101 sz., a ráckevei kistérség közúti közlekedésében jelentős szerepet betöltő út (Halásztelek illetve Tököl irányába), az 51101 sz. út Szigetszentmiklós felé és az 51104 sz. út (Mű út) a Taksonyi híd felé- ez utóbbi a környezetét kiszolgáló jellege és a környezetére gyakorolt jelentős zaj-, rezgés- és légszennyezési hatások miatt a jelenlegihez képest nagyobb mértékben nem terhelhető. Az úthálózat ugyanakkor viszonylag szűk, a fejlesztések ezt fogják kiváltani: hosszú ideje készülnek az ún. „szigeti gerincút” tervei, mely a település nyugati és déli részén fog majd elhaladni, emellett az 51104 sz. úton várhatók komolyabb forgalomtechnikai beruházások (szélesítés, jelzőlámpás kereszteződések, körforgalmak). A HÉV vonalon területi igénnyel járó fejlesztés nem várható a város területén, ezért a jelenlegi terület bővítése nem szükséges. A készülő Csepel-szigeti kerékpárút-hálózat a Szigethalmot is érinteni fogja, ami további, a szabadidő eltöltésével kapcsolatos fejlesztéseket vonhat maga után. A település vízi útja az RSD, ám azon a menetrendszerinti személy- (és teher) szállítás évekkel ezelőtt megszűnt, ma már csak a vízitúrázók használják „rendeltetésszerűen”. 2 .2 .2 .

A település múltja, története

A város területe a bronzkorban is lakott volt. Az első házak a XIX. században épültek fel, a térséget addig a tököli gazdák védőlegelőként hasznosították. A mai szigethalmi HÉV-megállóhely és a ráckevei Duna-ág közötti terület parcellázása Szilágyi Lajos ráckevei járási főszolgabíró nevéhez fűződik. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelepen a század vége felé egyre több család telepedett le, így 1899-ben az alapfokú oktatás is megkezdődött, 1908-ban pedig HÉV-megállót is kijelöltek az akkor Tökölig vezető vonalon. A telepen ekkor már tíz család élt. Az első világháború után a terület fejlődése felgyorsult. A főváros közelsége mellett a helyi építkezések és ipari üzemek nyújtotta munkalehetőség vonzotta az ide települőket. A harmincas évek elején készült el a Taksony felőli bekötőút, 1940-ben pedig megépült a tököli repülőtér és mellette a Dunai Repülőgépgyár, illetve ezzel párhuzamosan a Csepelt Halásztelekkel és az újonnan épült gyártelepi HÉVállomással összekötő út. A második világháború pusztításai Tököl-Szilágyitelepet sem kerülték el. A német katonaság 1944. április 3-án vonult be, a szovjet csapatok november 29-i érkezéséig a repülőgépgyárat és a falut is bombázták. A helyi áldozatok száma elérte a kétezret. A front elvonulása után a szovjetek helyreállították az ipari létesítményeket, és 1949ben megindult a termelés a Csepel autógyárban. Az olcsó telekárak és a biztos megélhetési lehetőség ugrásszerű népesség-növekedést eredményeztek, ezért amikor Tökölön a községi előljáróságot felváltotta a tanács, Szilágyitelep és Herminatelep (a mai Halásztelek) kivált, és 1950. március 1-vel önálló település lett. A falu nevét egy évvel később változtatták Szigethalomra. A kiválástól kezdve a település dinamikusan fejlődött, egy évtizeden belül orvosi rendelőt, új általános iskolát, óvodát és rendőrségi irodát adtak át. 1970-ben a nagy távolságok miatt az



19


akkor hatezer lelket számláló községben egyedülálló módon helyi autóbuszjárat indult. 1985-ben nyitott a második általános iskola. A '90-es évek eleji csődhullám a szigethalmi gyárakat sem kerülte el, így átmenetileg megnőtt a munkanélküliség, ez azonban napjainkban már nem jellemző. A települési könyvtárat a privatizált autógyárhoz tartozó művelődési ház gyűjteményére alapították 1996-ban, ma már több, mint 50 000 kötettel rendelkezik. A település 2004. július 1. óta város. Népessége a szuburbanizáció hatására folyamatosan gyarapszik. 2 .2 .3 .

Térségi kapcsolatok

Szigethalom tagtelepülése a Csepel-Sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulásnak. 1995. októberében a Ráckevei Kistérség 19 településének, valamint Csepel polgármesterének összefogásával alakult meg a Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Szövetség, amely 1996. júniusában Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulássá alakult. 2004. januárjában - Halásztelek csatlakozásával - immár 21 tagönkormányzattal rendelkezett a Szervezet. A jelenlegi, Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás létrehozásáról a Ráckevei Kistérséghez tartozó települési önkormányzatok polgármesterei a Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 2004. szeptember 27-i Ülésén hozott Határozatukkal döntöttek. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alkalmazásában azonban a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kellett és kell érteni, így Csepel Önkormányzata a továbbiakban már csak partnerként segíthette, és segíti azóta is a Ráckevei Kistérség munkáját. A Társulás alaptevékenysége, főbb célkitűzései A Társulás a kistérségben lévő települések közigazgatási területén belül összehangolt fejlesztést valósít meg, közös társulási programokat alakít ki, és megteremti a fejlesztések megvalósításának pénzalapját; érdekés forráskoordinációt végez. A Társulás elsődleges feladata az összehangolt települési érdekek alapján a térségi célok meghatározása és megvalósítása, hozzájárulva a versenyképesség és az életminőség javításához. Ennek érdekében a térség köz- és magánszereplői közötti együttműködés fórumainak megteremtésével, a párbeszéd és az érdekegyeztetés fenntartásával, a térségben lévő kreativitás felszínre hozásával, az együttműködés előmozdításával horizontális kommunikációt; a térség érdekeinek képviseletével, közvetítésével települési, megyei, regionális, központi szervekkel és nemzetközi szervezetekkel való egyeztetésével vertikális kommunikációt végez. DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


20


Térségi szintű programelképzelések: • •

•

Csepel-szigeti gerincút megvalósítása; A térségi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása szigeti kerékpárút és vízitúra bázis kiépítésével, valamint a kapcsolódó turisztikai termékek kiaknázása, a kistérség tömegközlekedési infrastruktúrájának fejlesztése; A Ráckevei (Soroksári) Duna partvonalának a vízminőség, ökológia és az idegenforgalom által támasztott igényeknek megfelelő rehabilitációja (lobbitevékenység).

Szigethalom város testvérvárosi kapcsolatok építésében is részt vesz, külföldi testvérvárosa a lengyelországi Jaworzno nevű település. 2 .2 .4 .

Lakosság, demográfia

Szigethalom területén (9,12 km2, ebből hektár, ebből 399 hektár külterület és 513 hektár belterület.) a lakosság az 1990. évi 9795 főről 2008-ra 16401 főre növekedett, azaz a növekedés 41%-os volt! A lakosságszám-növekedés főleg az utóbbi években volt jelentős az ideköltözéseknek köszönhetően (1995-ig csak ezer fővel nőtt a lakosságszám); akik főleg fiatal, gyermekes családok voltak, de számottevő a volt üdülőházak lakóházzá való átminősítése és az odaköltözés- ide nagyobb számban költöztek idősebbek is. A lakosság 2/3-a munkaképes korú, a munkanélküliség 3,15%-os. Év

Lakónépesség

Év

Lakónépesség

1949

1 747 fő

2001

12 145 fő

1960

2 826 fő

2004

14 233 fő

1970

6 207 fő

2005

14 777 fő

1980

9 131 fő

2007

15 920 fő

1990

9 795 fő

2008

16 401 fő



21


2 .2 .5 .

2.2.5.1.

Természetföldrajzi adottságok

Fekvés, domborzati viszonyok

Szigethalom természetföldrajzi szempontból az Alföld nagytájon belül a Dunamenti síkság középtáj Csepeli-sík kistájának északi részén található. A tervezési terület domborzatát tekintve ártéri szintű hordalékkúp-síkság. A felszín jellemző magassága 110 mBf. A település közel sík terület. 2.2.5.2.

Földtani viszonyok

Szigethalom városa a Csepel-szigeten helyezkedik el, amely fejlődéstörténetileg a Pesti síksággal szerves egységet alkot. A terület döntően folyóvízi eróziós és akkumulációs hatásokra alakult ki. A Duna az alsó pleisztocéntől fokozatosan építette hordalékkúpját. A Csepeli-sík kistájon a pannóniai üledékekre dunai eredetű durvaszemcséjű folyami üledéksor települt. Az általában 10-20 m vastag kavicsos rétegsor felszín-közeli helyzetű, jó víztároló. 2.2.5.3.

Talajtani áttekintés

A felszín nagy részét holocén képződmények fedik, a Duna igen hatékony hordalékáttelepítő tevékenysége következtében gyakran az ó- és újholocén képződmények egymás szomszédságában, azonos szinteken akkumulálódtak. A glaciális és alluviális üledéket, az iszapos alapkőzetet szélsőségesen könnyű mechanikai összetételű (homok), alacsony szervesanyag-tartalmú, felszíntől karbonátos, igen nagy víznyelésű és vízvezető képességű, gyenge vízraktározó képességű, igen gyengén víztartó, gyenge termőképességű fiatal, nyers öntéstalaj borítja. Az üledékek rétegei holocén és pleisztocén korúak. Keletkezésük szerint ezek a rétegek: - mederüledékek uralkodóan kavics, homokos kavics, alárendelten kavicsos homok, homok, - folyóvízi homok, - ártéri üledékek infúziós átmosott lösz, lösziszap, réti öntések. 2.2.5.4.

Éghajlat

Szigethalom területére jellemző éghajlati statisztikai elemzéshez a Tököl állomáson mért csapadék és szél adatok állnak rendelkezésre. A térség éghajlata mérsékelten meleg, száraz. A terület erősen vízhiányos. Az évi napfénytartam 2000 óra körüli, az évi középhőmérséklet 10,2-10,3°C. a havi középhőmérsékleti értékek szerint – az év legmelegebb hónapja általában a július (középhőmérséklete: 21,5°C) és az augusztus (középhőmérséklete 21,1°C). Az évi csapadékösszeg az országos átlagnál (600 mm) kevesebb, mindössze 530–550 mm. Az ország többi részéhez hasonlóan ugyanakkor a csapadék időbeli eloszlása itt is nagyon egyenlőtlen, főként a nyári félévben hosszabbrövidebb száraz, csapadékmentes időszakok és DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


22


különböző, esetenként nagy mennyiségű csapadékhullások váltják egymást. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s.

2 .3 .

Területfelhasználás Területhasználati megoszlás

2 .3 .1 .

Szigethalom közigazgatási területe 912 hektár, ebből 399 hektár külterület és 513 hektár belterület. Ennek megfelelően a település teljes területének 56%-a belterület, amelyet a jövőben még tovább kívánják bővíteni. Az Interneten szabadon hozzáférhető Földhivatali Információs Rendszer (Takarnet) alapján Szigethalom területhasználati adatai a következők: Földrészlet statisztika művelési áganként földrészletek száma

alrészletek száma

összes alrészlet terület (m2)

legkisebb alrészlet terület (m2)

legnagyobb alrészlet terület (m2)

átlagos alrészlet terület (m2)

erdő

54

61

1624580

190

296505

26632

gyep (legelő)

12

12

14013

321

5452

1168

gyümölcsös

30

30

38897

332

3129

1297

kert

3

3

2655

677

1052

885

kivett

6076

6076

6127370

5

307418

1008

szántó

535

546

1283653

3

75612

2351

szőlő

10

10

33256

956

13583

3326

művelési ág

Forrás: www.takarnet.hu

Szigethalom területhasználati megoszlására a művelési ágból kivett területek dominanciája a jellemző (67%). E mellett az erdő illetve a szántó művelési ágba tartozó területek aránya tekinthető még jelentősnek (17,7%, illetve 14%). 2 .3 .2 .

Úthálózat

Szigethalom az utóbbi idő úthálózat fejlesztései után jó közlekedés földrajzi helyzetben van. Az M0 autópálya és az 51. sz. főút új nyomvonalának közelsége közúton jól megközelíthetővé teszi a települést. A nagyközség forgalmának döntő része északról érkezik. Szigethalmon az közúthálózat teljes hossza 78,7 km, amelyből 71,4 km önkormányzati (városi) és 7,3 km állami kezelésben van. Az elmúlt évek folyamatos közmű fejlesztése (gáz, víz, telefon, csatorna) folytán az utak felújításra szorultak. A településen 1990 előtt kevés aszfaltos út volt, nagy részük a közműberuházásokkal együtt készültek el, lettek felújítva (2004-2006). A település belső úthálózata keskeny, egy kis része burkolatlan; az utcahálózatok szabályos volta ugyanakkor



23


lehetővé teszi az egyirányúsított rendszer bevezetését. A rossz állapotúak felújítása rendszeresen tervezésre kerül (főleg pályázati forrásokból finanszírozva). Az önkormányzati kezelésű utak állapota, felülete jobb az állami kezelésű utakénál, amelyeknél helyenként repedt, töredezett és hiányos a burkolat, főként az úttest és az útpadka találkozásánál. További úthibaként említhető a nyomvályúsodás és felgyűrődés, az utak keskenysége és a járdák hiánya. A gyalogosok sok esetben emiatt és részben megszokásból az utat veszik igénybe, amit fokozott balesetveszélyt jelent. Öt év alatt az összes utat pormentesíti az önkormányzat. Szigethalom közlekedési kapcsolatai jók, ugyanakkor állapotuk nem megfelelő, terhelhetősége telített. Itt található a fővárossal és a szigeti településekkel összeköttetést biztosító tömegközlekedési eszközök csomópontja. A város autóbusszal Csepelről 30, a Ráckevei HÉV közvágóhídi végállomásától 40 perc alatt elérthető. Az Alföld és az 51-es út felé a Taksonyi híd biztosítja az összeköttetést. Érinti az 5101 sz., a ráckevei kistérség közúti közlekedésében jelentős szerepet betöltő út (Halásztelek illetve Tököl irányába), az 51101 sz. út Szigetszentmiklós felé és az 51104 sz. út (Mű út) a Taksonyi híd felé. A községet 240 autóbusz járat-pár érinti, különböző helységek irányában, illetve helyi járatban. A településen autóbuszpályaudvar és autóbuszgarázs is található.

A községen áthalad a Budapest Vágóhíd-Ráckeve HÉV vonal, mely két megállóhelye közvetlenül érinti a települést. A napi vonatpárok száma az elmúlt időszakban tovább csökkent.



24


Hosszú ideje készülnek az ún. „szigeti gerincút” tervei, mely a település nyugati és déli részén fog majd elhaladni, emellett az 51104 sz. úton várhatók komolyabb forgalomtechnikai beruházások (szélesítés, jelzőlámpás kereszteződések, körforgalmak). A gyalogosközlekedés a járdák, biztonságos várakozóhelyek, útburkolati jelek hiánya, az igen jelentős közlekedési forgalom miatt részben nevezhető biztonságosnak. A leginkább balesetveszélyes pontok a Mű (Szigethalom) úton találhatóak. Kerékpárút a településen jelenleg nincs, de a tervezett Csepel-szigeti kerékpárúthálózat a Szigethalmot is érinteni fogja, ami további, a szabadidő eltöltésével kapcsolatos fejlesztéseket vonhat maga után. A település vízi útja az RSD, ám azon a menetrendszerinti személy- (és teher) szállítás évekkel ezelőtt megszűnt, ma már csak a vízitúrázók használják.



25


2 .4 . 2 .4 .1 .

2.4.1.1.

Vízgazdálkodás Vízrajz, felszíni vízhasználat

Felszíni vizek, árvízvédelem

Szigethalom területén az egyetlen felszíni víztest a Ráckevei-Soroksári Duna-ág helyi szakasza. A Duna-ág a legfontosabb Budapest környéki üdülőterület a horgászat és a vízisportok számára. Üdülési idényben jelentős számú látogatót vonz a területre a fővárosból. E funkció fontossága egyre jobban nő. Az RSD vízállása, vízhozama mesterséges szabályozású, a vízszállítást a vízhasználatok és az ökológiai vízigény együttesen szabják meg. Az RSD vízutánpótlása a Kvassay tápzsilipen keresztül a nagy-Dunából történik. A vízbetáplálás folyamatos, a betáplálható vízmennyiség – a felhasználást és a műtárgyak vízemésztő képességét is figyelembe véve – maximum 50 m3/s. Az RSD vízszintjének esése az 58 km hosszon 10-30 cm, így annak megfelelően az áramlási sebesség 0,1 m/s. A víztömeg kicserélődése a mindenkori vízbetáplálás és felhasználás függvénye. Ez öntözési idényben 1,5-2,5 hét, öntözési idényen kívül 3-5 hét. A meder vízszállító képességét és víztömegének nagyságát a folyamatos feliszapolódás jelentősen korlátozza. Az RSD üzemeltetését a KDV-KÖVIZIG az elfogadott üzemelési szabályzat szerint végzi. Öntözési idényben kívánatos a magasabb üzemvízszint és a viszonylag nagyobb vízhozam (25-30 m3/s) bebocsátása. A tartandó üzemvízszintet, illetve a betáplálandó vízmennyiséget csak a rendszer élővilágának biztonságos fenntarthatósága szabja meg. Az elmúlt évtizedek csapadékszegényebb időjárása miatt öntözési idényben rendszeresen kell szivattyúzni. Energiatermelésre jelenleg a Kvassay zsilipnél van lehetőség korlátozott mértékben, de az érvényben lévő üzemelési szabályzat szerint az energiatermelés másodlagos szempont. Az RSD és a kapcsolódó mértékadó árvízszint alatti területek, így Szigethalom védelmét a Csepel-sziget nagy dunai oldalán húzódó I. rendű árvízvédelmi töltések biztosítják. Az árvízvédelmi rendszer eleme a Kvassay és a Tassi zsilip is, itt az elzárást betétgerendák elhelyezésével biztosítják. Az I. rendű árvízvédelmi töltések hossza 50.792 km, a II. rendű töltések hossza 42,49 km. A meder és a környező területek geometriai felépítése miatt az RSD a Duna árvízlevezetésére, árvízcsökkentésére nem vehető igénybe.



26


A középen elzárt, valaha egybefüggő vízterületet képező Duna-szigeti mellékág az RSD 37+000-38+100 fkm szelvényei között a meder jobb oldalán Szigethalom és Szigetszentmiklós településeken található. A hivatkozott elzárásra a taksonyi híd megépítése miatt került sor. Az elzárás következtében az 1100 m hosszúságú és 50-80 m szélességű ág – átfolyás hiányában – jelentős mértékben feltöltődött. A település a felszíni vizekre vonatkozó vízminőségvédelmi területi kategóriák (240/2000. (XII.23.) kormányrendelet 2. mellékletében nem szerepel, nem fekszik érzékeny felszíni víz vízgyűjtő területén. A vizsgálati eredmények szerint a Duna-ág vízminősége a felszíni vizek MSZ 12749 szabványának minősítései szerint a vizsgált komponensek tekintetében a II.-III. osztályú, megfelelő – tűrhető állapotú. Meg kell azonban említeni, hogy a hossz szelvény szerint a BOI5 és az ammóniatartalom szempontjából, valamint az a-klorofil tekintetében a mérési eredmények a tassi szelvény felé kis mértékű növekedést mutatnak, jelezve a beavatkozási igény szükségességét. 2.4.1.2.

Felszíni vízhasználat

Az RSD mentén a vízkivételek két csoportra oszthatók: öntözővíz kivételek és iparivíz kivételek. Szigethalom területén egyik típusba tartozó jelentősebb felszíni vízhasználat sem történik. Az RSD, mint víziút, ma nem jelentős, mivel a torkolati műtárgyak – különösen szélsőséges vízállásoknál – akadályozzák, illetve korlátozzák a ki- és behajózást. 2.4.1.3.

Csapadékcsatorna-hálózat

A településen a csapadékvíz elvezetés alapvetően nyílt, felszíni. Egy kisebb szakaszon biztosított a zárt elvezetés. A csapadékvíz elvezető rendszer túlnyomórészt szikkasztásos, a zárt rész befogadója a szennyvíz csatornahálózat. A település területén a csapadékvíz elvezető rendszer hiányos, vagy nem megfelelő kiépítettségű, és állagú ugyanakkor önkormányzati információk alapján a domborzati viszonyok miatt a csapadék jelentős problémát nem okoz.



27


2 .4 .2 .

Felszín alatti vizek, felszín alatti vízhasználat

A település felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolására az érvényes szabályozás: 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet. E rendelkezések alapján Szigethalom városa „Érzékeny” besorolást kapott. Szigethalom közigazgatási területén található, és a jövőben létesítendő fúrt kutak körül 10,0 m sugarú körben belső védőövezetet kell fenntartani. 2.4.2.1.

Talaj- és rétegvizek

A vizsgálati terület a Csepel-sziget vízföldtani egységén található, ahol a talajvíz áramlási viszonyait a Duna folyam, valamint a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD) jelentősen befolyásolják. A vizsgálati területen a talajvíz szintje átlagosan 3,5-5,5 m mélységben található uralkodóan pleisztocén korú kavicsos homok képződményekben -, melynek szivárgási viszonyait főként a Duna vízállása, a csapadékból történő beszivárgás, valamint a térségi aktuális vízkivételek határozzák meg. A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a Duna távolhatása a talajvizekre kb. 250-300 m. A talajvíz ingadozása 0,5 m, a Duna irányú szivárgási sebessége pedig 90-100 m/év, 1=1,7.10-4 mellett. Kémiailag kalciummagnézium- hidrogén-karbonátos jellegű, mennyisége 3-5 Us.km2. A rétegvizek nem különülnek el élesen a talajvizektől, mennyiségük 1-1,5 Us.km2 körüli. Az artézi kutak száma éppen a sokszor nem megfelelő talajvíz miatt nagy, átlagos mélységük 100 m alatt. Vízhozamuk 200 Up-t felett van. A felszín alatti vizek szennyezettsége nem ismert. 2.4.2.2.

Ivóvízellátás

Szigethalmon a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat csaknem 100%-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában megépült. A hálózat a Szigethalmi Önkormányzat tulajdonában van, a vízellátó hálózat üzemeltetését a szintén 100%-os önkormányzati tulajdonú SZIKÖ (Szigethalom Közmű Építő és Üzemeltető) Kht. végzi. A vízellátó rendszer vízbázisa a település területén 4 kútcsoportban található 8 db. vízmű kút, amelyek összes vízadó kapacitása a Vízjogi Üzemelési Engedély szerint 1200 m3/d. A településen az ivóvízellátást a Szikő Kht. (Szigethalom, Erdő u. 55.) valamint a Duna-parti részen a Tököli Vízmű biztosítja. Az ivóvíz kitermelése három telepen (kútcsoport), összesen 8 vízmű kútból történik. A főleg nyári csúcsfogyasztási időszakokban nagyobb vízfogyasztást a kutakból való intenzívebb kitermeléssel, vagy pedig Tököl felőli víz átvétellel tudnak kielégíteni.



28


A vízmű telepek helye: 1. sz. telep: Erdő u. 55. /1,2,3 sz. kutak/ 2. sz. telep: Petőfi - Piac utca sarok /6,7 sz. kutak/ 3. sz. telep: Gorkij u. /4,5,8 sz. kutak/ A telepek kapacitása 1500 m3/d. Térszíni vagy magas tározó nem található. A kitermelt ivóvíz minőségi szempontból megfelel a vonatkozó előírásoknak, határértékeken belül van a jellemző szennyező-, fertőzőanyagok szintje. Utókezelést (pl. vastalanítás) nem kell végrehajtani. A jelenleg engedélyezett vízhasználat mennyisége kielégíti a növekvő lakosság vízigényét. Az ivóvízhálózatba a településen található ingatlanok 96 %-a lett bekötve. A település átlagos napi vízigénye 2000 m3/d, a napi csúcs 2600 m3/d. Szigethalom település éves ivóvízhasználata 2008-ban 703516 m3 volt. A település területén engedéllyel rendelkező talajvízkút nem üzemel. A településen néhány közkút (pl. díszpark) működik, melyek költségét az Önkormányzat állja. Egyéb felszíni vagy felszín alatti vízhasználat nem ismert. A település Ráckevei Duna-ág melletti üdülőterületén a vízellátó hálózat korábban épült ki, mint a szigethalmi ellátó hálózat. Ez a rendszer a Tököli vízellátó hálózat felöl, kapja a betáplálást, a hálózat itt is 100%-os szintre kiépítettnek tekinthető. 2.4.2.3.

Egyéb vízhasználatok

Szigethalom területén jelentősebb vízhasználattal járó tevékenység nem folyik. A településen található egyéb mélységi vízkutakról nem áll rendelkezésre információ. 2 .4 .3 .

2.4.3.1.

Potenciális szennyezőforrások

Állattartás

Szigethalmon a települési állattartást a 15/2007.(IX.28.) számú rendelettel módosított az állatok tartásáról szóló 30/2006.(XII.27.) Kt. rendelet szabályozza. A rendelet hatálya kiterjed Szigethalom bel-és külterületén a mezőgazdasági haszonállat tartására, az eb-és macskatartás feltételeire, a kedvtelésből tartott állatok és az állatok elhelyezésére szolgáló építmények követelményeire. Szigethalom területén állattartó telep nem található, a belterületi állattartás mértéke elenyésző. A településen mintegy 10 gazda tart 2-3 lovat alapvetően hobby célra. Az állattartás nem okoz a településen környezeti problémát, lakossági panasz ezzel kapcsolatosan nem érkezett az önkormányzat felé. A korábbi illegális kutya telep illetve település D-i részén található strucc telep már nem üzemel. Vad-és halgazdálkodás a településen nem jelentős. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág szigethalmi szakaszán nincs halászat.



29


2.4.3.2.

Növénytermesztés - erdőgazdálkodás

A település területén a szántó művelési ágba tartozó területek aránya 14%, amely a gyakorlatban kisebb parcellákon folyó mezőgazdasági termelést jelent. A szántóterületek átlagosan 5-6 aranykorona értéket képviselnek. Az amúgy sem meghatározó mezőgazdasági területek arányának további jelentős mértékű csökkenése várható, mert a fejlesztések, a lakóövezet bővítés egyre inkább kiterjednek a belterületbe ékelődő, illetve a belterület széléhez kapcsolódó mezőgazdasági területekre. 2000-ben 553 ha mezőgazdaságilag használt terület volt, ebből 543 termőterületként hasznosult. A megoszlás a következőképpen alakult: 300 ha legelő, 146 ha erdő, 89 ha szántó és szántóként használt kert, 5 ha konyhakert volt, a többi kategória kiterjedése (szőlő, gyümölcsös) elhanyagolható volt. A településen 217 gazdálkodó volt, ebből 139 használt konyhakertet, 33 szántót és csak 2 erdőt. A település területének kevesebb, mint egy ötöde erdő (a település D-DK-i részén, zömmel egybefüggően); ez az erdősültségi szint megfelel az országos átlagnak, ugyanakkor elmarad a megyeitől. Az állami tulajdonban lévő területeket a Pilisi Parkerdő Zrt. Ráckevei Erdészete kezeli. Az Rt. Szigethalom Község területén 145,2 ha állami erdőterületet kezel, amely egy egységet képez a Tököl községhatárban lévő 266,0 ha állami erdőterülettel. A két község együttes erdőterületét nevezik „Tököli parkerdőnek”. Nevezett erdőterületet a két község teljes egészében körülhatárolja, a parkerdő a látogatói részére egy egységet képez, függetlenül attól, hogy két község határában fekszik. Az erdők mintegy 25%-a őshonos fafajokból (tatárjuharos és homoki tölgyesek) álló természetszerű erdő (néhol még ártéri ligeterdő is található), melyek környezetvédelmi szempontból értékesebbek. Az erdők kezelése a vonatkozó üzemtervek alapján történik. Az üzemtervezés során nagy figyelmet fordítanak a parkerdő közjóléti funkcióira, így a teljes tömb elsődleges rendeltetése Parkerdő. A parkerdei rendeltetés mellett a másik fontos szempont, hogy szinte a terület teljes egésze gyenge termőhely, ami az alkalmazható erdőgazdálkodási eljárásokat nagyban meghatározza. Távlati tervek között a parkerdő, a berendezések, sétautak, stb. jelenlegi állapotának fenntartása a cél. Jelentős fejlesztésekre nem készülnek, hiszen a parkerdő fenntartása döntően saját forrásból történik, a Pilisi Parkerdő Zrt. lehetőségeivel jelenlegi szintű fenntartás áll összhangban. Az erdőtársulások, illetve a rétek-legelők szerepe a talajvédelemben nagy, mert az ottani talajokat egész évben védik az eróziós hatásoktól. A védő erdőterületeken cél a talaj- és vízvédelmi, ökológiai érdekek érvényesülése; a védelmet igénylő területrészeknek a mezőgazdasági területek felől érkező porterhelés csökkentése. Az egészségügyi-turisztikai erdőterületeken cél az ehhez kapcsolódó funkciók kialakításához szükséges feltételek biztosítása- ilyenek a központi belterület és a parti üdülősor közti erdőterületek. A meglévő szigetszerűen elhelyezkedő belterületi erdők helyén az önkormányzat beépítésre szánt területek kialakítását tervezi, ezek helyett csereerdősítési területek lesznek kijelölve a belterület déli részén, a meglévő erdőkhöz kapcsolódva.



30


2.4.3.3.

Maradandó talajszennyezések

A Pilisi Parkerdő Rt. kezelésében álló erdő terület alatt vezet át a Barátság kőolajvezeték, amelyet a közelmúltban illegálisan megcsapoltak. Ebből vagy más tevékenységből adódó, beavatkozást igénylő maradandó talajszennyezés nem történt. A régi laktanya területet átvette az önkormányzat későbbi hasznosításra. mintegy 10 éve. Azóta számos hasznosítási terv született (lásd településszerkezet fejezet). Ismert talajszennyeződés nincs. A 49/2001-es - a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló - kormányrendelet szerint a település nem nitrátérzékeny területen fekszik. A talajvíz minőségét károsan befolyásoló, nem megfelelően működő közműpótlókról jellemzést a szennyvízzel foglalkozó bekezdésben, az illegális vagy nem megfelelően működő hulladéklerakókról a hulladékgazdálkodás bekezdésben adunk. 2.4.3.4.

Ipari tevékenység

A településen jelentősebb ipari tevékenység nem zajlik. Potenciális szennyezőforrásnak a Műút utcán található kamion szerviz, üzemanyag töltő állomás, gumis műhely, az autóbontó, továbbá a Buszgarázs tekinthető.



31


2 .5 .

Hulladékgazdálkodás

Hulladékgazdálkodás Környezetünkben folyamatosan keletkeznek olyan eszközök, anyagok, melyek feleslegessé váltak számunkra, továbbiakban nem tudunk, vagy nem akarunk használni, hasznosítani. Ezeket hulladékoknak nevezzük. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény (továbbiakban: Hgt.) pontosan meghatározza, hogy a jogszabály szerint mely anyagokat kell hulladéknak tekintenünk. A 3.§ a) pontja alapján „hulladék: bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles” A hulladékok a kedvezőtlen esztétikai hatáson kívül környezetünket is veszélyeztetik. Talaj-, víz- illetve légszennyező hatással bírnak, különböző megbetegedéseket okozhatnak. Azonos fajtájúnak tekinthető az olyan hulladékok együttes tömege, amelyben a benne található egyedi hulladékok lényeges kémiai és fizikai tulajdonságai hasonlóak, és így együtt kezelhetők. Közös jellemző tulajdonságaik szempontjából hasonló hulladék fajták együttese a hulladéktípus. A hazai szabályozásnak és a gyakorlatnak megfelelően a hulladékok három fő típusát különböztethetjük meg: termelési, települési és veszélyes hulladékok. A települési hulladékokon belül megkülönböztetünk települési szilárd illetve folyékony hulladékot. A Hgt. 1.§ b) pontja szerint a hulladékgazdálkodás ma kitűzendő célja "a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelések minimalizálása, szennyezettségének elkerülése érdekében a hulladékkezelés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgó hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása" 2 .5 .1 .

Kommunális folyékony hulladékkezelés

A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet, a 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet, a 2003. évi LXXXIX. törvény, és a 25/2002. (III.27.) Korm. rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. Az illetékes önkormányzat határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe. A folyékony hulladék elszikkasztása tilos! A települési folyékony hulladék ártalmatlanítása a 213/2001. (XI.24.) Korm.rend. előírása alapján történhet. Az önkormányzat köteles közszolgáltatást működtetni a települési folyékony hulladék begyűjtésére, és a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


32


felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. A település szennyvízcsatorna hálózata közel 100%-osan kiépített, ennek ellenére a lakásoknak csak 87,5%-a csatlakozott rá a szennyvízelvezető csatornahálózatra. Ezek az ingatlantulajdonosok a keletkező folyékony hulladékot zárt szennyvíztározó medencékben tárolják, amelyekből az összegyűlt szennyvizeket szippantó kocsikkal a kijelölt leürítő helyre szállítják. A magyarországi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a zárt folyékony hulladéktározók gyakran nem vízállóak, belőlük a szennyvíz a talajba és azon keresztül a talajba kerül, így a talaj – és hosszabb távon a rétegvizek – elszennyeződését és elnitrátosodását okozza. A szennyvízhálózat bővülésével arányosan csökken a szippantott települési folyékony hulladék mennyisége. A kapott információk meglehetősen ellentmondásosak, ezért nem szolgáltat megbízható, pontos adatokat a mennyiségről. A pontos műszaki becslést nagymértékben akadályozza, hogy a szennyvíz csatornával nem rendelkező területeken az önkormányzatok tiltása ellenére is szikkasztós rendszerű szennyvízaknákat alkalmaznak. Átlagosan egy négyfős családnál 0,7 m3 folyékony hulladék keletkezik naponta, ebből következtethető, hogy a csatornahálózatra rá nem kötött lakásoknál mintegy 108 ezer m3 folyékony hulladék keletkezik évente, amely megfelelő kezelést igényel. A probléma megoldására az önkormányzat 2004-ben talajterhelési díj bevezetését kezdeményezte, ezzel ösztönözve az ingatlantulajdonosokat a csatornahálózatra való rákötésre. A gravitációs elven működő hálózati rendszerrel elvezetett szennyvizet a Tököli Szennyvíztisztító Telepre juttatják, ahol mechanikai és biológiai tisztítási fokozatokkal tisztítják meg. Szigethalomtól évente 360 000 m3 szennyvizet vesz át a szennyvíztisztító telep. Az eleveniszapos eljárással megtisztított szennyvíz befogadója a Duna, melynek vízminőségi kategóriája V/1. A települési folyékony hulladék kezelése A város települési folyékony hulladékának elszállításáról és kezeléséről pontos információink nincsenek. A szennyvíztározó medencével rendelkező ingatlanok a legkülönbözőbb szippantással foglalkozó cégek szolgáltatását vehetik igénybe. Csak valószínűsíthető, hogy a szennyvíztároló medencékből szippantással eltávolított szennyvizet az előírásoknak megfelelően a legközelebbi leürítő állomásra szállítják, és az összegyűlt szennyvíz megfelelő kezelést kap.



33


A települési folyékony hulladék begyűjtése és szállítása: A folyékony hulladék gyűjtése és szállítása kizárólag erre a célra készített különleges rendeltetésű, zárt rendszerű, gépi működtetésű, csepegés- és szóródásmentes, bűz, szaghatást kizáró eszközzel, úgynevezett szippantó kocsival végezhető. A folyékony hulladék kiemelését és szállítását is ugyanaz a célgép végzi. A tartályok térfogata, belső kialakítása különböző. A kiülepedő szennyvíziszapot úgynevezett keverőlapátos tartályrészben gyűjtik. Az iszap mozgatását levegő-befúvásos lebegtetéssel oldják meg. A szippantó kocsik kb. 8 m mélységig tudják hatékonyan kiemelni a szennyvizet. Nagyobb mélység esetén szivattyúra van szükség. A szippantó kocsival szemben támasztott követelmények: • • •

A szállítótartályból szállítás közben bűz ne jusson ki. Kiemelés (szippantás), szállítás és ürítés során a környezet ne szennyeződjön. A tartályok és szerelvények könnyen moshatók, tisztíthatók legyenek.

A települési folyékony és iszapszerű hulladékok ártalommentes elhelyezése: a 4/1984. (II.1.) ÉVM rendelet szerint a települési folyékony hulladékokat az e célra kijelölt és kialakított • • • • •

közcélú ártalmatlanító-telepen, a külön jogszabályi előírásnak megfelelő leeresztő helyen, szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgyában, mező- és erdőgazdasági hasznosító, illetve elhelyező telepen, gazdálkodó szervezetek kezelésében lévő – nem közcélú – ártalmatlanító telepen szabad elhelyezni.

A csatornahálózaton keresztül elvezetett szennyvizet a Tököli Víz- és Csatornamű Üzemeltető Kht. szennyvíz tisztító telepe veszi át. A szennyvíztisztító telep Tököl, Halásztelek és Szigethalom szennyvizét fogadja. A telep tisztítókapacitása 5000 m3/d, de a telepre mindössze 2400-2500 m3/d szennyvíz érkezik. A társaság 1996-tól működik folyamatosan. A működéshez szükséges engedélyek a mindenkori új jogszabályoknak és az EU normáknak megfelelőek. A társaság ISO minősítést még nem szerzett. Fontosnak tartják gépparkjuk folyamatos növelését és frissítését, a megrendelők maximális kiszolgálását és munkájuk minőségének fenntartását. A szennyvíztisztító telep főbb műtárgyai: • • •

csillapító akna gépirács és homokfogó kétszintes ülepítő



34


• • • • • • • • • • •

levegőztető medence recirkulációs gépház utóülepítő fertőtlenítő medence végátemelő pálcás iszapürítő aerob iszapstabilizáló medence anaerob iszapstabilizáló medence iszapvíztelenítő gépház iszapvíztelenítő gépház iszapszikkasztó ágyak

A tisztítási technológia az alábbi szempontok szerint üzemel: • • • • •

az elfolyó tisztított víz minőségi paraméterei biztonsággal elégítik ki a közcsatornára előírt II. területi kategóriára előírt határértéket a telepen lévő létesítmények maximálisan kihasználhatók a technológia energiatakarékos a tisztítás során keletkező iszap és rácsszemét víztartalma, ill. térfogata alacsony a tisztító telep automatizálható és ellenőrizhető

A telepen folyékony hulladék begyűjtése jelenleg nem történik, a szennyvíztelepen, mert a szippantott szennyvíz fogadására kialakított műtárgy nem lett kiépítve. A települési folyékony hulladékok (szippantott szennyvizek) jóval töményebbek, mint a csatornahálózattal gyűjtött szennyvizek. A bennük lévő szerves anyag erősen berothadt állapotban van, ezért a szennyvíztisztító telep technológiáját nagymértékben zavarná, ha a szippantott szennyvizet közvetlenül ürítenék ki. Ebből adódóan a szippantott szennyvizeket csak előkezelés után lehet bekapcsolni a tisztítási folyamatba. Amikor beindul a települési folyékony hulladékok tengelyen történő szállítása, a zárt tartálykocsiból leengedett szippantott szennyvíz a kiépítendő fogadó műtárgyba kerül. A 3 mm-nél nagyobb darabos anyagok kiszűrése automatikus üzemű finomráccsal fog megtörténni. A fogadó-tartály bevezető csővezetékébe építendő automatikus üzemű motoros zárószelvény pH és Redox potenciálmérő segítségével megakadályozza, hogy a nehézfém és egyéb káros szennyező anyagokat tartalmazó szennyvíz kerüljön a tisztítóra. A rácsszemét gyűjtése a fogadó műtárgy mellé helyezett konténerben fog történni. Elszállításra szállítójárművel a gyáli kistérségi kommunális lerakóba kerül.



35


2 .5 .2 .

A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mű telephelye

Összes mennyiség (t/év)

Összes mennyiség Szárazanyag (t/év)

Tököli Csatornamű Üzemeltető Kht. 2316 Tököl Fő u. 143.

1200

312

A város szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya A szennyvíziszap komposztálási tevékenységet hulladékgazdálkodási szempontból támogatni kell és e tevékenység összhangban kell legyen a Területi Hulladékgazdálkodási Tervvel is, miszerint 2008. december 31-ig létre kellett hozni települési szennyvíziszap komposztálót, illetve ösztönözni kell az itt készített komposztanyag rekultivációs célú felhasználását. A szennyvíziszap komposztálás a hulladék biológiai kezelésének minősül, mely tevékenység a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14.§ (2) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

2 .5 .3 .

A város szennyvíziszap-hasznosítási jellemzői, hasznosítási módjai

A víztelenített fölösiszapot a SZTÁR Szállítási BAU Bt. (2318 Tököl, Sport u. 1.) szállítja el, majd a KÖRÉP-Szolg Kft. (2330 Dunaharaszti, Tavaszi út 16.) veszi át komposztálásra. A rácsszemét a bicskei hulladéklerakóra kerül. A szennyvíztisztítóban lévő iszapágyakban, a szennyvíziszap szalmával rétegezve történő komposztálását szeretnék engedélyeztetni a Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséggel. A technológia leírása a Vízminőség szabályozás kézikönyvben található. A kész komposzt takaróanyag lenne a gyáli kistérségi és rekultivációkor a tököli bezárt kommunális lerakókban.



36


A szennyvíztisztítás során keletkező iszapok kezelésére az alábbi műszaki megoldást alkalmazzák: • • •

gépi elősűrítés iszapvíztelenítés szalagszűrő préssel a víztelenített iszap komposztálása gyors irányított komposztáló berendezéssel

A kommunális eredetű szennyvíziszapból készült komposzt a mezőgazdaságban is hasznosítható, illetve a mező- és erdőgazdasági területekre kihelyezhető. A talajokon elhelyezett komposzt egyrészt tápanyagforrást jelent a növények számára, másrészt hozzájárul a talajszerkezet javításához. Alkalmazható továbbá hulladék depóniák lefedésére, azok rekultivációjára. A települési szennyvíziszap ártalmatlanítása Ártalmatlanítást Ártalmatlanítás végző módja neve/telephelye Tököli Víz- és Csatornamű Üzemeltető Kht. * 2316 Tököl Fő u. 143

Alkalmazott technológia

Engedélyezett mennyiség [t/év]

stabilizálás

1200

*- A kezelt komposztált szennyvíziszap elhelyezése a bicskei hulladéklerakóban történik. Települési szilárd hulladéklerakóban csak előkezelt stabilizált szennyvíziszap rakható le. A települési szennyvíziszap tervezett hasznosítása Hasznosítást végző neve

Hasznosítás módja

Hasznosítási Alkalmazott terület technológia* nagysága (ha)

Tököli Víz- és mezőgazdaság Csatornamű ** Üzemeltető Kht

Engedélyezett mennyiség [t/év]

mezőgazdasági kihelyezés **

komposztálás

komposztálás

*- komposztálás, rothasztás biogáz hasznosítással, hasznosítás égetéssel **- a kihelyezéshez szükséges engedélyeket meg kell kérni az illetékes hatóságoktól



37


2 .5 .4 .

Kommunális szilárd hulladék

A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatban a 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet, a 241/2000. (XII.31.) Korm. rendelet, és az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként, az ingatlan tulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. Ezt, a Hgt. 23. és 24.§-ban foglaltak alapján, önkormányzati rendeletben szabályozza. A közszolgáltatás kiterjed a településen alkalmazott gyűjtőedényben összegyűjtött hulladék rendszeres elszállítására, valamint folyékony hulladék esetében az ideiglenes tároló (közműpótló) kiürítésére és elszállítására. A közszolgáltatás 2001. január 1.-vel vált a települési önkormányzatok kötelezettségévé. Átmeneti szabály, hogy azokon a településeken, ahol a hatálybalépéskor nem működik települési hulladékkezelési közszolgáltatás, ott ennek megszervezését a 2000 fő feletti állandó lakosú településeken 2002. január 1ig, a 2000 fő állandó lakos alatti településeken 2003. január 1-ig kellett megtenni. A közszolgáltatás kiterjedhet a begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakó állomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló, stb.) telepek létesítésére és működtetésére Ez ugyan nem kötelező feladat, de szakmailag kívánatos és hosszabb távon indokolt a településeken a közszolgáltatás keretében megoldani. A törvény felhatalmazza a települési önkormányzatot, hogy előírhatja a szelektív gyűjtést, a begyűjtés rendjét, valamint meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat. Azon a településen, ahol az önkormányzat előírja a szelektív gyűjtést, a hulladék összetevők közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, ott az ingatlantulajdonosok számára ez kötelezővé válik. Emellett megemlítendő, hogy a közterületen elhagyott hulladék kezelése is közszolgáltatás keretében ellátandó feladat. A települési önkormányzatok feladata a közszolgáltatásra vonatkozó helyi rendeleteikben a közszolgáltatási díj kérdését az egységes alkotmányosság követelményeinek megfelelően, a joggyakorlatban alkalmazható módon megállapítani. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző módon köteles gyűjteni. A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak megfelelő gyűjtőedényben történhet. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. Szigethalmon a helyi hulladékgazdálkodási rendeletnek megfelelően a belterületen, szervezett lakossági szilárd hulladék-begyűjtés működik. A hulladék az ARIES Kft. közreműködésével hulladéklerakón kerül elhelyezésre. Az ARIES Kft. átrakóállomással és szelektív csarnokkal rendelkezik. Az átrakó állomásról a szemét 27 m3-es és 30 m3-es konténerekben a Saubermacher Bicske (2060 Bicske külterület, Csákvári út 015 hrsz.) telephelyére kerül.



38


A hulladékok ártalmatlanítása nem hasznosítható hulladékok esetében lerakással való ártalmatlanítás, hasznosítható hulladékok esetében előkezelés majd feldolgozásra való átadás a szakcégeknek módon történik. A lerakó (az un. I. ütemben kiépített hulladéklerakó medence) 1997. óta 2,77 ha területen, 1 200 000 m3 befogadóképességgel üzemel. A lerakó szabad kapacitása: 260 000 m3, az akkor érvényes jogszabályok még nem írták elő a lerakóra vonatkozó szigetelési rendet, ezért osztrák példa alapján került kiépítésre az I. ütemben kiépített medence, ezen előírás megegyezett a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet – a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről – előírásával. Engedélyek alapján a lerakó 2010. 12. 31. működtethető, az un. dombépítéses technológiával töltik fel a jelenleg üzemelő I.-II. ütemet, ezen technológia egyben a rekultiváció előkészítő fázisa is. Az I-II. ütem rekultiválása kb. 2010-ben várható. Jelenleg a III. ütem előkészületi munkái zajlanak, így partnereik számára folyamatosan biztosítani tudják a hulladékok fogadását és szakszerű kezelését. A közszolgáltatás során kizárólag szabványos gyűjtőedények, valamint a közszolgáltató által rendszeresített köztisztasági zsákok használhatók. A háztartási szilárd hulladékot hetente egy alkalommal szállítják el. Közületi szemétszállítás megállapodás szerinti gyakorisággal történik. A területen évente egy alkalommal van lomtalanítás. 2008-ban: 281,180 tonna hulladék került elszállításra. A zöldhulladékokat minden hónap utolsó péntekén a Sport pályához kihelyezett konténerekben díjmentesen elhelyezhetik a lakók, ezen kívül évente egyszer zöldhulladék lombtalanítást tartanak, melynek eredményeként 2008-ban: 151,72 tonna került ártalmatlanításra. A településen lerakott települési szilárd hulladék mennyisége 3690,114 tonna/év a háztartásokban-, 630,666 tonna/év háztartási jellegű ipari és intézményi területeken keletkezett. Összes hulladék mennyisége 4320,78 tonna/év. Lakossági építési-bontási hulladékot a szigethalmi lakosok beszállíthatnak, 7312.Ft/tonna áron. Elhelyezése a Kft. telephelyén 6 m3-es nyitott konténerekben történik. 2008-ban: 23,93 tonna keletkezett. A hulladékok szelektív gyűjtése megoldott. 13 db gyűjtősziget rendelkeznek 1. Erdő u.-Mátyás u. 2. Hold u.- (Vízműnél)



39


3. Sport u. (Művelődési Központ udvar) 4. Petőfi u. - József A. u. 5. Mű u. (Óvodánál) 6. Szabadkai u. (Szent István Iskolánál) 7. Gorkij u. – Szilágyi u. – Széchenyi u. között 8. Újtemető (parkoló) 9. Barackos köz közepén 10. Kosztolányi u. – Bem u. 11. Duna-sziget eleje 12. Duna soron a XI. utcánál 13. Rubikon u. (buszforduló) A hulladékgyűjtő szigetek a közszolgáltatás részeként üzemeltethetők. Szelektíven gyűjtött anyagok 2008. évben 280,89 t mennyiségben keletkeztek. Jelenleg papír, vegyes üveg, PET-palack, műanyag, alumínium hulladékokat gyűjtenek szelektíven. Az 5/2002.(X.29.) KvVm rendelet tartalmazza a közszolgáltatás részeként üzemeltethető hulladékgyűjtő szigetek kialakításával, működtetésével kapcsolatos előírásokat. A hulladékgyűjtő szigetek kialakítása mellett a „háztól-házig” való gyűjtés bevezetése is indokolt. Az Aries Kft. 2006. áprilisában már bevezette a háztól-házig gyűjtést a PET palackok tekintetében, melyhez ingyenesen biztosít gyűjtőzsákot a lakosságnak. A gyűjtőhelyek kialakításakor a következőkre kell figyelemmel lenni: · szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni, · elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre, · a kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen; · a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel üríthető legyen, · a begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint nyilvántartásba kell venni, · a hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének kell gondoskodnia. DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


40


2 .5 .5 .

Veszélyes hulladékok, állati hulladékkezelés

Az ARIES Kft-nek a kommunális hulladék gyűjtésén túl az EWC 16 01 03 – termékként tovább nem használható gumiabroncsok; EWC 16 02 13 – veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések hulladékok tárolására, begyűjtésére van engedélye. A veszélyes hulladékok keletkezését, mennyiségét a Kft. nem mérte fel, azonban az engedélyében szereplő hulladékok tekintetében az elektronikai hulladékból: 1,83 tonna/év. Gumiabroncsból: 3,64 tonna/év mennyiséget szállít el. Lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésével nem foglalkoznak. Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok között az egészségügyi hulladékok Szigethalom és Környéke Egyesített Szociális Intézményében (címe: Rákóczi u. 147.) keletkeznek, melyeket a Sterifant Hungária Veszélyes Hulladékkezelő és Ártalmatlanító Kft. szállít el. A vállalkozás a Szigethalom Önkormányzat Egyesített Szociális Gondozási és Ápolási Intézettel kötött Szolgáltatási Szerződésben foglaltak alapján az egészségügyi intézmények által szelektíven gyűjtött, speciális kezelést igénylő egészségügyi és egyéb veszélyes hulladékot összegyűjti, valamint az engedéllyel rendelkező kezelőhöz szállítja. A szolgáltatást igénybevevő intézmények: • •

Egészségház – 2315. Szigethalom, Szabadkai u. 71. Ápolási Intézet – 2315. Szigethalom, Rákóczi u. 052.

Az intézményekben előforduló veszélyes hulladékok típusai: Egészségügyi veszélyes hulladékok, melyek fertőtlenítő berendezésben kezelhetők: EWC 18 01 03 és V 97104 – Különleges kezelést igénylő fertőző hulladékok •

Azok a használt éles, hegyes eszközök, amelyek szúrt vagy vágott sérülést okozhatnak, fertőző mikroorganizmusokkal szennyezettek vagy feltételezhetően szennyezettek (injekciós tűk, fecskendők tűvel, infúziós és transzfúziós szerelékek, vágó-, szúró, éles eszközök, ampullák, tárgylemezek, egyéb eszközök)

•

Fertőző egységek és elkülönítők összes hulladéka, továbbá a járványügyi szempontból különösen veszélyes és/vagy ellenálló mikroorganizmusokkal szennyezettek vagy feltételezhetően szennyezett hulladékok.

•

Légszűrő berendezések mikrobiológiai szűrőbetétjei



41


•

Elsődleges csomagolás: a fertőző hulladékok gyűjtésére a keletkezés helyén alkalmazott dobozok, zsákok, tartályok, amelyek belső felületével a fertőző hulladék érintkezik.

•

Másodlagos csomagolás: az elsődleges csomagolásban lévő hulladékok gyűjtéséhez, belső mozgatásához vagy szállításhoz alkalmazott konténer, doboz, láda, egyéb eszköz.

Egészségügyi veszélyes hulladékok, melyek fertőtlenítő berendezésben nem kezelhetők: EWC 18 01 03 - Különleges kezelést igénylő fertőző hulladékok •

Vér és vérkészítmények, műtéti és más orvosi beavatkozás során visszamaradó, fel nem ismerhető emberi testrészek és szervmaradványok, laboratóriumi és kórbonctani vizsgálati anyagok, illetve azok maradványai

•

Génsebészeti és mikrobiológiai hulladékok

EWC 18 01 08 – Citosztatikummal szennyezett anyagok és eszközök A tevékenység során keletkező egyéb veszélyes hulladékok EWC 18 01 09 – Vegyi és/vagy fizikai tulajdonság miatt veszélyes hulladékok EWC 07 05 13 – Lejárt szavatosságú gyógyszerek Egyéb veszélyes hulladékok – melyek az üzemelés során keletkeznek – elszállítása ártalmatlanítás végett. A gyűjtés módja: A Szigethalom Önkormányzat Egyesített Szociális Gondozási és Ápolási Intézet feladata, hogy a különleges kezelést igénylő hulladékokat kizárólag a Sterifant Hungária Kft. által, az e célra biztosított gyűjtőedényekben tárolja, és szakszerűen csomagolja. A szolgáltató a megrendelőtől kizárólag az előírásoknak megfelelően csomagolt és lezárt hulladékot köteles átvenni. Az elszállításra kerülő veszélyes hulladékok mennyiségét a szerződött felek a 164/2003. (X.18.), illetve a 98/2001. (VI.15.) számú Kormányrendelet mellékletében foglaltak szerint dokumentálja, és a bizonylat alapján méréssel ellenőrzi. Gyűjtő edényzet típusa: Egyszer használatos papírdobozok (belül vízlepergető réteggel ellátott) 3 literes doboz (fecskendők, tűk részére) 10 literes doboz (fecskendők, tűk részére) 20 literes doboz (fecskendők, tűk részére)



42


Egyszer használatos műanyag zsákok 0,5 literes tűgyűjtő 2 literes tűgyűjtő 4 literes vödör (zárható fedéllel) 6 literes vödör (zárható fedéllel) 10 literes vödör (zárható fedéllel) A hulladékgyűjtés gyakorisága: havonta egy alkalommal A hulladékszállítás módja: A Sterifant Hungária Kft. az átvett veszélyes hulladékot az általa biztosított, erre alkalmas járművel a nemzetközi ADR és a hazai KRESZ szabályainak betartásával szállítja. Az ártalmatlanítás módja: rendezett lerakással (ÁZA MO. Kft. Gyál – kommunális hulladéklerakó telep) Az ártalmatlanítás módja: az égetéssel történő ártalmatlanítást a Sterifant Hungária Kft végzi veszélyes hulladékégető telephelyén. A hulladékok égetésének műszaki követelményeit, működési feltételeit, valamint a technológiai kibocsátási határértékeit a 3/2002. (II.22.) KöM rendelet szabályozza. A hulladékok oxidációval történő égetése során keletkezet hőt energiatermelésre használják. Az alkalmazott technológiák és műszaki követelmények az előírásoknak megfelelőek és a szolgáltatás végzésére a vállalkozás engedéllyel rendelkezik azonban bővebb információ nem áll rendelkezésünkre a szolgáltatóról. A városban keletkező állati eredetű hulladékot és állati tetemeket az állami tulajdonú Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat (jelenleg ATEV Zrt.) tököli telephelyére szállítják és dolgozzák fel. A hulladék eredete a város közigazgatási területéről elszállított állati tetemekből és a városban működő feldolgozók által átadott csekély mennyiségből tevődik össze. Az ATEV Rt. alapvető tevékenységei: • • •

2 .5 .6 .

Elhullott állati tetemek, Vágóhídi melléktermékek, Egyéb állati eredetű hulladékok takarmánnyá.

feldolgozása

állati

fehérje

Hulladékkezeléssel kapcsolatos problémák

A folyamatosan keletkező hulladékok kezelése mellett el kell érni a hulladékok helytelen kezelésével a korábbi időszakban okozott káros hatások mérséklését, fokozni kell az illegális lerakók és a szennyeződött területek felkutatását, feltárását és felszámolását. Az esetleges illegális lerakók felszámolásával párhuzamosan a helyi



43


iskolák és civil szervezetek bevonásával érdemes időről-időre (pl. évente egyszer) egy nagyszabású településhatár-takarítást is rendezni. Az illegálislerakók kialakulásának megakadályozására kellene az Önkormányzatnak intézkedési tervet kidolgoznia, figyelembe véve természetesen a jogszabályok adta lehetőségeket.

2 .6 .

L e v e g ő m in ő s é g

Levegőtisztaság-védelmi előírások A levegőtisztaság-védelmi előírásokat “a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról” szóló módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. A légszennyezettségi határértékeket “a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló” 4/2004. IV.7.) KvVM – EüM – FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V. 9.) KöM – EüM – FVM együttes rendelet határozza meg. Jelenlegi levegőminőségi helyzet Szigethalom város közvetlen környezetének jelenlegi kommunális és közlekedési szennyezése határozza meg.

állapotát

a

település

A városhoz a legközelebbi a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által üzemeltetett levegőminőségi monitorállomás a Tököl, Városháza-Milleniumpark alatt található, ahol szálló por, nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidszennyezés olykor határérték feletti koncentrációt mutat, a többi szennyező elem tekintetében kiváló értékek mérhetőek. A Szigethalmon működő ipari telephelyek légszennyezőanyag kibocsátása nem számottevő, a szennyezőanyagok zömmel a hőenergia-termelésből származnak. Ezek mennyisége nem haladja meg a kibocsátási határértéket, és nem okoznak jelentős szennyezést. A gázellátási program eredményeként a településen jelentős mértékben csökkent a kénszármazékok és a szilárd légszennyező anyag (korom, pernye) kibocsátása- ugyanakkor téli napokon a nem megfelelő hőszigetelési technika és a légköri viszonyok miatt ún. „városi hősziget” jelenhet meg időnként. A környező ipari területekről és egyéb üzemekből (Budapest, Százhalombatta, Szigetszentmiklós, Tököl, Dunaújváros) eredő levegőszennyezés gyakran eljut Szigethalomra is, bár az elmúlt években a termelés visszaesésével és új levegőtisztítási technológiák alkalmazásának köszönhetően a légszennyezéskibocsátás is csökkent. Ugyanakkor a Taksonyi hídra vezető Mű úton és a szomszédos területeken a megnövekedett átmenő forgalom jelentős légszennyezési terhelést okoz. Tökölön 2007. augusztus 23-tól mérik a légszennyezettséget, ezért az alább közölt adatok nem teljes évre vonatkoznak. A 2007. évi légszennyezési index alapján - amely éves középértékekkel számolTökölön a kén-dioxid szennyezettség a 0-20 µg/m3 között maradt, nitrogén-dioxid DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


44


tekintetében a 16-32 µg/m3 értéket mérték, nitrogénoxidok 28-56 µg/m3- , szállópor 32-40 µg/m3-, benzol 0-2 µg/m3-, szénmonoxid 0-1200 µg/m3-, ózon 0-48 µg/m3 koncentrációban voltak jelen. Határérték túllépések száma Tökölön Légszennyező anyag

1 órás

8 órás

24 órás

éves

NO2

8 (115µg/m3)

-

0 (85µg/m3)

0 (46µg/m3)

NO

59 (200µg/m3)

-

3 (150µg/m3)

0 (70µg/m3)

CO 8 órás

0 (10000µg/m3) 0 (5000µg/m3)

-

0 (3000µg/m3)

O3 8 órás

0

0 (120µg/m3)

0

0

PM10

-

-

23 (50µg/m3)

0 (40µg/m3)

Benzol

-

-

0 (10µg/m3)

0 (8µg/m3)



45


Mérőállomá s neve Tököl

Tököl (1 órás átlago k)

SO2

NO2

NOx

PM10/

B enzol

CO

O3

Légszennyezettségi index a legmagasabb indexű komponens alapján

TSPM Kiváló (1)

Éves átlag

Maximum

Jó (2)

Jó (2)

50% Percentilis

Megfelelő(3)

75% Percentilis

Kiváló (1)

98% Percentilis

Kiváló(1)

99,9% Percentilis

Kiváló(1)

Darabszám

Megfelelő (3)

Adatrendelkezésreállás %

Határértéktúllépés

Határértéktúllépés %

NO2

24,3

139,3

20,3

32,7

72,2

126,8

3002

95,5

8

0,27

NOx

40,8

510,1

25,4

48,6

195,8

385,5

3002

95,5

59

1,97

CO

490

2402

459

615

1249

1960

2975

94,6

0

0,00

O3

26,8

114,5

21,9

39,5

90,3

107,6

3006

95,6

-

-

PM10

32,6

199,7

27,4

45,3

89,6

414,0

3002

95,5

-

-

Benzol

0,4

17,5

0

0

6

13

2837

90,2

-

-

Adatrendelkezésreállás


Tököl (24 órás átlag)

Éves átlag

Irány szám

Maximum

50% Per centilis

75% Percentili s

98% Percentili s

99,9% Percentili s

Darabszá m


%

%

SO2

2,2

0,04

4,1

2,1

2,6

3,7

4,1

124

94,7

0

0,00

NO2

24,1

0,52

75,4

23,3

30,9

57,6

75,4

124

94,7

0

0,00

NOx

40,5

0,58

171,4

33,3

48,4

150

171,4

124

94,7

3

2,42

PM10

32,3

0,81

80,5

27,4

43,4

76,2

80,5

124

94,7

23

18,55

Benzol

0,4

0,005

4,6

0

0,1

4

4,6

116

88,5

0

0,00



46


2.6.1. Várható levegőszennyezés A várható levegőterhelést elsősorban közúti közlekedésből kell eredeztetni, ehhez csak kiegészítésként számolhatunk a közelben lévő Tököli repülőtér által kibocsátott szennyezőanyagokkal. A repülőgépek levegőszennyezése A repülőgépek fajlagos szennyezőanyag-kibocsátása nagyobb, mint az egyéb közlekedési eszközöké. A repülőgép hajtóművekben az égés magas hőfokon és viszonylag rövid idő alatt megy végbe, ezért a szennyezőanyag-komponensek közül a nitrogénoxid-kibocsátás a legjellemzőbb. (A szénmonoxid határértéke jóval magasabb, a szénhidrogénekre pedig nincsen határérték.) A repülőtéri környezet terhelését egy, az ICAO előírásokban rögzített le- és felszállási ciklusra (LTO) vonatkoztatva szokták megadni. Egy repülőgép LTO-ra számított emissziója függ a gép nagyságától, a hajtómű típusától, számától, különböző terhelési fokozatától, károsanyag-kibocsátásától, a repülési tulajdonságaitól és a repülőtéri környezettől (a környező levegő nyomása, hőmérséklete, páratartalma). Magyarországon jelenleg a repülőgépek hajtóműveinek károsanyag-kibocsátásának megengedhető mértékével kapcsolatos szabályozás nincs. A repülőgépek által okozott levegőszennyezés komponensekre vezethető vissza:

elsősorban

a

következő

el nem égett szénhidrogének (CH), szénmonoxid (CO), nitrogénoxidok (NOx és NO2 együtt), korom. Az LTO ciklus 1000 méter magasságig vonatkozik, ezért a repülőtér közvetlen földi területére elsősorban a begurulás, alapjárat, kigurulás, felszállás művelet levegőszennyezése van hatással. A többi művelet zömmel már a felszíntől magasabbra, a repülőtér 5-10 km-es sugarú körzetében a levegőben történik, ahol a kibocsátott szennyező-anyagok erős keveredéssel gyorsan eloszlanak. A hajtóműfejlesztések iránya mindinkább a károsanyag-kibocsátás és a zajemisszió csökkentése felé fordul, így általában a tényleges kibocsátások a prognosztizált értékeket nem érik el. A Tököl Repülőtérnél nagyságrenddel nagyobb forgalmú és nagy sugárhajtású gépeket rendszeresen üzemeltető Budapest Ferihegyi Repülőtéren végzett mérések tapasztalatai szerint a repülőgépek földi levegőszennyezése a Repülőtér telekhatárán belül elsődlegesen a fel- és leszállópályák, a guruló-utak és a forgalmi előtér közvetlen környezetében észlelhető. Szigethalom térségében a repülőtértől eredő levegőszennyezés elhanyagolható mértékű.



47


A közúti közlekedés levegőszennyezése A városon áthaladó 5101. jelű úton közlekedők által kifejtett szennyező hatásokat levegőimissziós számításokkal lehet alátámasztani. A levegőimmissziós számításokat a tervezett fejlesztés ütemezése szerint 2010 és 2025 évekre a csepeli gerincút megépítése esetére (VELE) és a megépítés nélküli (Nélküle) állapotra a Közútkezelőtől kapott forgalmi adatokból kalkulált fajlagos emissziós értékek felhasználásával, a hazai szabványos módszer - MSz 21459/2-81: “Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása, Területi-felületi forrás és vonalforrás szennyező hatásának számítása” szabvány szerint, az út szélétől 1020 méter távolságra, átlagos napi forgalomra végeztem el. A domborzati viszonyokat és a nedves ülepedést nem vettem figyelembe. A közúti közlekedésből származó átlagos napi forgalmakra számított levegőimmissziós koncentrációk (µg/m3) a távolság (m) függvényében Komponens

CO

NOx

PM

CH

Távolság

10

20

10

20

10

20

10

20

2010. Nélküle

27

13

12,3

6,1

0,63

0,32

5,1

2,6

2010. Vele

12

6,2

5,6

2,8

0,29

0,14

2,4

1,2

2025. Nélküle

21

10

25

12

1,4

0,70

5,5

2,7

2025. Vele

5,1

2,6

3,3

1,6

0,18

0,09

0,71

0,36

A táblázat csak a közúti közlekedésből származó immissziós koncentrációkat adja meg, ehhez járulnak még az alapterhelés értékei, melyek hosszú távra nehezen becsülhetőek. A jelenlegi és a távlati átlagos napi forgalomnál a határértékek az út szélétől (forgalmi-sáv szélétől) 10 méteren belül minden komponensre nagy biztonsággal teljesülnek. Kedvezőtlen meteorológiai viszonyok és csúcsórai forgalom esetében a számított értékek rövid időre max. 5-szeresére növekedhetnek, még ebben az esetben is teljesülnek a határértékek az 5101. j út szélétől 10 méterre. A csepeli gerincút megépítése esetében mindkét tervezési időpontban a VELE állapotnál a légszennyezés kisebb, mint a NÉLKÜLE állapotban, mivel a gerincút megépítésével a forgalom átterelődik az 5101. jelű útról.



48


2 .6 .1 .

Szagproblémák

A település területén jelenleg állattartó telep nem működik, a korábban működött telep mára már megszűnt, azonban sokan tartanak háznál haszonállatokat. Az önkormányzat felé tárgyban panaszos megkeresés nem volt. 2 .6 .2 .

Fűtési eredetű légszennyezés

A város területén 1994-óta van kiépítve a gázhálózat, Szigethalom település gázfogyasztóinak száma: - Lakossági fogyasztók száma: 5647 db - Nem lakossági (közületi) fogyasztók száma: 231 db Fenti adatok alapján a más tüzelőanyaggal fűtők száma csekély mennyiségű lehet, ezért a településen a fűtési eredetű légszennyezés nem mérvadó. 2 .6 .3 .

Ipari légszennyezés

A településen nagyobb ipari üzemek nincsenek, néhány kisebb üzem található csak, ezért ipari eredetű légszennyezés nem jellemző a térségre.

2 .6 .4 .

Allergén növények elterjedtsége

Az allergiás megbetegedésben szenvedőknek hazánkban jelenleg a parlagfű (Ambrosia elatior) okozza a legerőteljesebb tüneteket. A parlagfű elleni hatékony védekezés jogszabályi alapját a 2005. évben módosított növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény második fejezete teremtette meg, mely kötelezővé tette a földhasználók számára, hogy adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozzák és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig fenntartsák. A parlagfű mentesítési program végrehajtására külterületen két hatóság – a földhivatalok és a növény és talajvédelmi igazgatóságok -, belterületen a jegyzők illetékesek. A mentesítési program a résztvevők fokozott integrációjára és a megelőzésre épül. Szigethalom városában az allergiát okozó gyomnövények elterjedésének csökkentését és az ellenük való védekezést az önkormányzat közhasznú munkások bevonásával segíti. A város fertőzöttsége nem jelentős, egyre kevesebb az allergén gyomnövénnyel fertőzött terület, ez köszönhető a lakosság jogkövető magatartásának illetve a jegyző hatáskörébe tartozó jogalkalmazásoknak is.



49


2 .7 .

Energiagazdálkodás

Szigethalmon a villamos energia, illetve vezetékes földgáz hálózat kiépítettsége gyakorlatilag teljes körű. A villamos energia ellátottság szinte 100%-os a településen. A település villamos energia ellátásának szolgáltatója a Budapesti ELMŰ – E-on Rt. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Szigethalom közvilágítási hálózatát 1999. évben korszerűsítette az Önkormányzat, melynek során a hagyományos nagy áram felvételű világítótesteket korszerű, energiatakarékos lámpákra cserélték. A településre jellemző, hogy minimális mértékű a megvilágítás, amely alapvetően csak a közlekedés biztonságát szolgálja. A háztartások mintegy 95%-a van vezetékes földgázzal ellátva. A Duna-parton gyakoribb a vegyes tüzelés. A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ Rt. Az ellátottság 96% feletti szinten van. A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni. A település korszerű, környezetbarát termikus energiaellátása biztosítható a komplex földgázellátással. A földgáz alkalmas egyedi berendezésekkel, jól szabályozható, automatikus üzemvitelű, teljes komfortot nyújtó ellátás biztosítására. Fűtésre, használati melegvíz termelésre és főzésre egyaránt energiatakarékosan, gazdaságosan hasznosítható. Az Energiagazdász Kft. (1095 Budapest, Soroksári út 58.) a Szigethalmi Önkormányzatnál lát el energetikusi feladatokat. Az Önkormányzat kezelése alatt lévő intézményekről az alábbi adatok szolgáltatták. A település területén 21 önkormányzati kezelésű épület található, földgáz és villamos energiafogyasztással. Az Önkormányzat intézményeinek energetikai vizsgálatait a TQUINTUS Kft. 2006ban elvégezte. Az általuk készített audit dokumentációk részletezik az intézmények jelenlegi állapotát energetikai szempontból, valamint javaslatokat adnak energiahatékonyság növelését célzó költség nélküli, kisebb és nagyobb költséggel járó fejlesztésekre egyaránt. A villamos energia területén a szabad piaccal már megpróbálkozott az önkormányzat. A közvilágításhoz szükséges villamos energiát idén is szabad piacról szerzi be, akár csak az elmúlt két évben, de a többi fogyasztónak érdemesebb volt 2009-re visszalépni egyetemes szolgáltatásba. A villamos energia szabad piac 2008. január 1.-i megnyitása után 2009. július 1.-ével a földgáz szabad piac is megnyílik. Várhatóan az önkormányzatok számára, akár csak villamos energiánál, az egyetemes szolgáltatásra való joggal itt is élni lehet majd. Az Önkormányzat fogyasztási helyeinek egyedi földgáz felhasználása nem



50


jelentős, azonban együtt nézve ez a mennyiség alkalmas lehet arra, hogy szabadpiaci beszerzésre kedvező legyen.

2 .8 .

Zaj- és rezgésvédelem

Szigethalmon lakóterületen vagy annak közelében jelentős kibocsátású iparigazdasági telephely vagy szórakozóhely nem működik. Zajterhelést csak a közlekedés okoz: közúti viszonylatban a Mű úton átmenő közúti forgalom; a település nyugati részén a Ráckevei HÉV szerelvények elhaladásakor van egyedi zajesemény a szomszédos területeken; valamint a Tököli repülőtért használó gépek okoznak zajártalmakat, különösen a fel- és leszálló irányokban. A HÉV nappali zajterhelése 62 dB, az éjszakai 55dB- ez utóbbi megegyezik a határértékkel, ezért ez a terhelőbb. A fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen befolyásolnák. A város területén a jelenlegi és a távlati állapotban várható, zajviszonyokat értékeljük, és hasonlítjuk össze. Zajvédelmi szempontból a hatásterület ott értelmezendő, ahol védendő létesítmény is van. A környezetvédelmi hatóság - a közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével – a Tököli Repülőtér részére 5 dB, kivételesen 10 dB túllépést engedélyezhet a szükséges feltételek előírásával. A Tököli Repülőtér által elsősorban érintett területek: - Szigethalom, Hunyadi János u. – Ráckevei HÉV vonala által határolt terület lakóépületei, amelyek a repülőtértől származó nappali zajterhelés nem lépheti túl nappal a 65 dB(A)-t, éjjel az 55 dB(A)-t. A repülőtér jó látási viszonyok mellett (VMC) kizárólag nappal üzemel. A repülőtér közvetlen hatásterületébe tartozó helyszínek között Szigethalom város is szerepel. Az előírt zajterhelési határérték Szigethalom, Mátyás király u. térségére: 65/55 dB (nappal/éjjel). A közvetlen hatásterület érintettsége miatt zajszint-méréseket végeztek. A mérés időtartama alatt 275 darab művelet lett regisztrálva, amelyek közül 136 fel - és 139 leszállás volt. Ez 52%-al magasabb, mint a fentebb közölt évi átlag. A repülőtér adatszolgáltatása szerint a nevezett időszakban éjszakai forgalom (22:00-tól 6:00-ig) nem volt. A repülőtér adatszolgáltatása szerint a forgalom döntően a 32 küszöbről valósult meg. A felszállások 6%-a történt Szigethalom felé, a leszállásoknak pedig 88%-a érintette a települést. A forgalom ilyen megoszlása a jellemző szélirány-eloszlásnak felel meg. DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


51


Az átrepülések zajadatainak rögzítése 1/8 másodperces mintahosszal történt. Ezekből az adatokból meghatározható az adott helyszín repülési zajjal terhelt, illetve repülési zajjal nem terhelt környezeti állapota. A vizsgálatok során elvégzett hosszú idejű mérések (többször 24 óra) biztosították, hogy az egyes napszakokban az adott helyszínre jellemző információ álljon rendelkezésre a zajterhelés alakulásáról általában, illetve kimutatható legyen az átrepüléseknek a környezeti zajterhelést növelő hatása. A repülőtéren légi járművek földi üzemeltetéséből származó zajemisszió, a földi hajtóműjáratással összefüggő műveletek nincsenek. A repülési zaj és az egyéb zajforrások következtében a Szigethalom, Mátyás király u. térségében kialakuló zajterhelés 54,0 dB, míg a repülési zajjal együtt a zajterhelés 54,3 dB értékű volt, tehát a Tököl Repülőtér üzemével összefüggő repülések miatti zajterhelés járuléka az egyéb zajforrások következtében kialakuló zajterheléshez mindössze 0,3 dB. Ennek megfelelően a Tököl Repülőtér üzemével összefüggő repülések Szigethalom, Mátyás király u. térségében a teljes nappali mérési időre vonatkozóan 42,5 dB értékű zajterhelést eredményeztek. Éjszaka nincs repülés. A mérés alatt megvalósult átlagos forgalom az éves átlagos forgalomnál 52%-al magasabb volt. A számításokból összefoglalva tehát megállapítható, hogy a repülőtér üzemeltetéséből származó zajterheléssel érintett belterületeken a mértékadó zajterhelés sehol sem haladja meg az érintett kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű lakóterületekre vonatkozó nappal 65 dB(A) határértéket. A Tököl - repülőtér üzeme miatt a Szigethalom, Mátyás király u. térségében kialakuló zajterhelés kismértékű (42,5 dB), a határértéktől messze elmarad, az átrepülések zajhatása az eredő egyenértékű hangnyomásszintet alig befolyásolja. Valószínűsíthető, hogy a Tököl - repülőtér üzeme miatt kialakuló zajterhelés a határérték alatt marad a település jelenleg nem vizsgált egyéb területein. A repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés csak Tököl és Halásztelek települések külterületén haladhatja meg a 65 dB(A) értéket. Ezek olyan mezőgazdasági területek, amelyekre előírt zajterhelési határértékek nincsenek meghatározva, rajtuk védendő objektumok nem találhatók és a jövőben sem létesíthetők. Közvetett hatásterület A vizsgált területek zaj- és rezgéshelyzetét a vizsgált területek mellett haladó 5101. sz. út, ill. a repülés zajterhelési eredője határozzák meg. Forgalmi alapadatok Az 5101 j. út forgalmi vizsgálata során az ÁKMI keresztmetszeti forgalomszámlálási kiadványa szerinti forgalmi adatokat vettük alapul. A tervezett távlati (2010. és 2025. évi) forgalmi adatokat a jelenleg érvényes, általánosan használt forgalombecslést eredményezi. A zajszámítás során megkülönböztettük a csepeli gerincút nélküli, valamint a csepeli gerincút átadása (Távlati állapot) utáni forgalmi állapotot mind a 2010. mind a 2025. évre becsült forgalmi adatoknál. DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


52


A zajvizsgálat során felhasznált forgalmi adatokat a következő táblázat mutatja be: 5101 j. út

Jelenleg

Távlat 2010. év

Gerincút nélkül 2010. év

Távlat

Gerincút nélkül

2025. év

2025. év

ÁNF I.

9256

12362

5655

14928

6829

ÁNF II.

231

640

293

773

354

ÁNF III.

823

968

443

1169

535

A közúti közlekedésből eredő zajt a mértékadó forgalmi adatok, útkiépítési jellemzők (forgalmi sávok, útburkolat stb.), sebesség, helyi adottságok, beépítési jellemzők, mérési eredmények, stb. figyelembevételével határoztuk meg. Közvetett hatásterület, a meglévő úthálózat melletti védendő terület és az ebből adódó forgalom következtében zajterhelés változás lép föl. A közvetett hatásterület védendő létesítményei környezetében fellépő zajterhelés a távlati (Csepeli gerincút megépülésével), ill. a gerincút megépülése nélküli állapotban. LAM dB 5101 j. út

Távlat 2010. év

Gerincút nélkül

Távlat 2025. év

2010. év

Gerincút nélkül 2025. év

1. MP

68,0

71,4

68,8

72,2

2. MP

69,9

73,3

70,7

74,1

Fenti táblázat és a jelenlegi zajterhelési értékeket tartalmazó táblázat összehasonlításával megállapítható, hogy az 5101. sz. úton amennyiben nem valósul meg a Csepeli gerincút beruházása a zajterhelés nőni fog. A gerincút megvalósulása esetén a zajterhelés kismértékben csökkeni fog.



53


2 .9 . 2 .9 . 1 .

Természeti környezet és építészeti értékek Növény- és állatvilág

A vizsgált terület növényföldrajzi szempontból a Duna-Tisza közi flórajáráshoz (Praematricum) tartozik. Potenciális erdőtársulásai a tölgy – kőris - szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum). Természetes állapotban jelentős területeket borítanak nyílt társulások. A fás növényzet fő állományalkotó fajai a hazai flóra képviselői, főként pionír fák. Gyakori fa- és cserjefajok: rezgőnyár (Populus tremula), kanadai nyár (P. canescens), fehér nyár (P. alba), fekete nyár (P. nigra), ezüstfa (Elaeagnus angustufolia), fehér akác (Robinia pseudoacacia), fűzek (Salix sp.), kőrisek (Fraxinus sp.), korai juhar (Acer platanoides), vadcseresznye (Cerasus avium), som (Cornus sp.), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), orgona (Syringa vulgaris). A lágyszárúak között az ártéri gyomtársulások fajai a jellemzőek (pl. Carex gracilis, C. riparia, Rumex conglomeratus, Mentha aquatica). 2 .9 .2 .

Természetvédelmi szempontból értékes területek

Természetvédelem és tájvédelem, a települési környezet védelme: Szigethalom területén egy helyi jelentőségű védett természeti terület található, a Gubovics-szigeti úszóláp, - amit a 7/1990. (IX. 7.) Tanácsi rendelet nyilvánított védetté -. Az RSD partmenti területeinek beépítettsége ellenére több kis lápfolt megmaradt; jelentőségüket a természeti képződmény különlegessége és ritkasága adja. 2.9.2.1.

Országos védelem alatt álló területek

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva továbbá védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Területükre az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek. Szigethalom közigazgatási területén kataszterezett kunhalom, földvár, szikes tó nem található. 2.9.2.2.

Ökológiai hálózat

Az ökológiai hálózat a természeti, természetközeli területek, valamint védett természeti területek és védőövezetük ökológiai folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti. Ezek a területek védett fajok élőhelyei, ökológiai funkcióval rendelkeznek. A területek védelmére vonatkozó törvényi szabályozás még nincs teljesen kidolgozva. A fő kategóriák a következők:



54


1. Magterület: természetes és féltermészetes, Európára jellemző és európai jelentőségű területek, európai jelentőségű fajok, populációk élőhelyei. 2. Ökológiai folyosó: kielégítően nagyméretű élőhelyek biztosítása a populációk számára, a vándorló fajok mozgásához megfelelő minőségű élőhelyösszeköttetés, genetikai és térbeli kapcsolat figyelembe vétele. 3. Pufferterület: a negatív külső hatások csökkentése, a tényleges magterület/folyosó méretének növelése, a magterület alakjának (kerület:terület arány) javítása, a magterület és folyosó körül szükség szerinti kialakítása. 4. Rehabilitációs terület: a fenti 3 elem rehabilitálása, minőségi javítása, térbeli növelése, a hiányzó kapcsolódó pontok kialakítása. Szigethalom területén a település D-DK-i részén található erdőterületek, továbbá a Duna-parti sáv tartozik a Nemzeti Ökológiai Hálózathoz, mint ökológiai folyosó. (lásd térkép) 2.9.2.3.

NATURA 2000 területek

A teljes Ráckevei (Soroksári) Duna-ág a Natura 2000-es területek hálózatába sorolt. Kijelölését a következő fajok és élőhelyek indokolták: − természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel, − tőzegmohás lápok és ingólápok, − enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), − keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis, Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmeon minoris) − láptavak és a következő fajok: hagymaburok, ragadozó őn (balin), réti csík, szivárványos ökle, lápi póc, vöröshasú unka, mocsári teknős, vidra, közönséges denevér. Az Európai Unió Habitat Direktívája alapján különleges, illetve kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek kerültek kötelezően kijelölésre, a területükön található élőhelyek, illetve fajok miatt. Szigethalom területének egy kis része a Ráckevei Duna-ág SCI részét képezi (HUDI20042). A Szigethalom védett területeit az alábbi térkép mutatja be:



55


A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott és itt mellékelt térképen a Duna a haránt irányú csíkozású, elsősorban erdőterületek az ökológiai hálózat részét míg a kettős csíkozású részek (Duna és a sziget) a Natura 2000-es területeket jelölik. 2.9.2.4.

Egyedi tájértékek

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6.§ (3) bekezdése alapján egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A természetvédelmi törvény 7. § (4) bekezdése és a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet 1. §-a alapján, kihirdetésük után az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokba az illetékes Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.



56


Szigethalom területére vonatkozólag hivatalos egyedi tájérték felmérés mindezidáig nem történt. A település hatályos rendezési terve felhívja a figyelmet a fellelhető tájértékek bővítésére, és szükség szerint a DINPI általi nyilvántartás bővítésének kezdeményezésére. 2.9.2.5.

Települési zöldfelületek

Szigethalom területén található jelentősebb zöldfelületek a következők: Települési zöldfelületek Zöldfelület neve

Növényzet és köztéri Védettség bútorok állapota

1.

Új Temetőkert

Rendezett

Nem védett

2.

Régi Temetőkert

Rendezett

Nem védett

3.

Sportpálya

Megfelelő

Nem védett

4.

Dísz tér

Rendezett

Nem védett

Az 573/1 hrsz.-ú területen található Dísz tér csaknem teljes egészében zöld terület. Itt található az 1848-as emlékmű, az európai mérföldkő és egy kis játszótér. A két temető közül a régebbi aktívan már nem működik. Mindkét temetőkert a Gyertyaláng Kft. kezelésében áll. A Duna-parti sétánynál található egykori tanösvény ma erősen leromlott állapotú.



57


A zöldterületi fejlesztés a települési környezetvédelem egyik legfontosabb és legkevésbé beruházás igényes eszköze. A meglévő zöldterületek védelme mellett szükséges a belterület egészén egy fokozatosan végrehajtott, egységes utcafásítási program megvalósítása. További feladat a rendezési tervben kijelölt települési zöldterületek megfelelő színvonalú kialakítása és fenntartása. 2 .9 .3 .

Tájsebek, kutatófúrások

A település területén ismert bányászati tevékenység, ennek nyomán kialakult mesterséges tájseb nem található. Kutatófúrásokról az önkormányzatnak nincs tudomása. 2 .9 .4 .

Településszerkezet, kultúrtörténeti és építészeti értékek

Szigethalom történelmi hagyományokkal kevéssé rendelkező raszteres telekhálózatú, tervezett település. Szigethalom régebbi és újabban osztott részei szerkezetileg nem különülnek el markánsan egymástól. A település mai szerkezetét meghatározó fő elemek: •

Ráckevei (soroksári) Duna-ág,

•

Ráckevei HÉV nyomvonala,

•

51.01, 51.101 és az 51.104 jelű összekötő utak és az egyéb alsórendű közúthálózati elemek nyomvonala,

•

nagy kiterjedésű lakóterületek,

•

intézményi szolgáltatásokat befogadó településközponti vegyes területek,

•

ipari és kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek,

•

a sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek (pl. temetők, sportpálya, közlekedési építmények, ápolási otthon területei, stb.)

•

a nagy kiterjedésű hétvégi házas üdülőterületek és a sziget,

•

a

külterületek erdőterületek.

meghatározó

területhasználatai,

a

mezőgazdasági

és

A településközpontnak tekinthető városrész az igazgatási terület É-i határa közelében, nem súlyponti helyen helyezkedik el. A „településmag” a mai központ területén a Kossuth utca mentén és környezetében alakult ki. Ezt teljesítik ki a DNY-i, DK-i irányokban továbbnőtt egyéb lakóterületek. A település meghatározó beépített területei a lakóterületek, amelyek a belterületen belül döntő súlyban vannak. A település gazdasági (kereskedelmi-szolgáltató) területei elsősorban a közlekedési adottságokhoz (úthálózat és HÉV), továbbá az ellátási igényekhez igazodva alakultak ki, és elsősorban a Mű út mentén, másodsorban település szerte elszórtan találhatóak. DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


58


A települési közintézmények ugyancsak elszórtan helyezkednek el a központi belterületen belül, de alapvetően a települési főúthálózat mentén, a népesség igényeihez nagyjából igazodva. A belterület egyes részein viszonylag sok a beépítetlen telek, illetve található még néhány kisebb-nagyobb zöldfelület, közpark, erdő, amely kis mértékben lazítja az intenzív területhasználatot. A település igazgatási területének különböző pontjain jöttek létre az egyes sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek, amelyek részben belterületen, részben külterületen valósultak meg. A külterület DK-i részén jelentősebb összefüggő erdőterület, és kisebb mezőgazdasági terület található. Az érintett településrészeken meghatározói a településképnek, javítva a lakóterületek környezetminőségét. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág partján található hétvégi házas és üdülőházas üdülőterületek, nagy mértékben lakó célokat is szolgálnak. A települési építészeti értékek, kultúrtörténeti emlékek száma viszonylag alacsony. Ugyanakkor 2007 májusában átadásra került Szigethalom Város Helytörténeti Gyűjteménye a Fiumei utca 48. alatti használaton kívül álló lakóházban. Ez az ingatlant a Vágola család leszármazottai ajánlották fel, amely család az 1910-es évektől élt itt, gondozta a területet, és gazdálkodott. Jelenleg négy egyháznak van temploma a városban: római katolikus, görög katolikus, református templom valamint a Jehova Tanúi Királyságterme.



59


Jelentősebb kulturális értékek: •

1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Emlékműve, (Dísz tér)

•

Szent István szobor (Egészségház előtt)

•

I. világháborús emlékmű (Régi Temető)

•

II. világháborúban elesett szovjet katonák emlékműve (Új Temető)

•

Semmelweis Ignác szobor (Egyesített Ápolási Központ)

•

Lélekharang (Új Temető)

•

Európai Mérföldkő (Dísz tér)

Átfogó részletes, régészeti feltárás a település területén nem történt. A korábbi laktanya területének hasznosítási terve: A korábban laktanya területként üzemelő 051-es helyrajzi számú területen a jövőben jelentős fejlesztésekre kerülne sor. A fejlesztések során az alábbiak kerülnének kiépítésre: Európai Középkori Skanzen, Városi sportközpont (Sportkomplexum), Oktatási és Konferenciaközpont, Kapcsolódó turisztikai, sport és rekreációs szolgáltatások. Az Európai Középkori Skanzen projektgazdája az Őskultúra Alapítvány. 2006-ban elkészültek a terület hasznosítását megalapozó dokumentumok (állapotfelmérés, megvalósíthatósági tanulmány, szakmai koncepció). A Skanzen területén az alábbi programok kerülnének kialakításra: egy egész éven át folyamatosan látogatható élő múzeumfalu, szakmai, ifjúsági és tematikus táborok helyszíne, lovas hadihagyomány-őrző és lovas terápiás központ, „Értelmes életvezetési” és drogprevenciós programközpont, kézműves foglalkoztató műhelyek, nemzetközi digitális kísérleti régészeti könyvtár és portál bázisa; továbbá fesztiválhelyszín nemzetközi népzenei, történelmi, hadi hagyományőrző, lovas és egyéb témákban. Első lépésként, már megnyert pályázati forrásból az ún. Lakomacsarnok kerül megépítésre, a korábbi katonai hangár területén. A tervezett Oktatási és Konferenciaközpont telepítése szintén a 051/1 hrsz-ú ingatlanon tervezett, a terület központi részén, ahol a mesterséges-természetes domborzati viszonyoknak köszönhetően jól elkülöníthető. A központ az alábbi funkciók ellátását kívánja végezni:



60


Céges tanfolyamok, indoor és outdoor tréningek, munkaerő-piaci érettséget fejlesztő képzések, szemináriumok helyszíne. Az Európai Középkori Skanzenhez kapcsolódó megbeszélések, konferenciák, képzések helyszíne. Szálláshely-igény kielégítése a vállalati képzések és esetlegesen az Európai Középkori Skanzenhez kapcsolódóan. A Városi sportközpont kialakítása során a városi foci- és edzőpálya a jelenlegi helyéről, a Thököly-Szabadkai-Sport utcák által határolt területről történő áttelepítése, fejlesztése történne. A Sportközpontban központi focipálya, edzőpálya, 2-4 db szabadtéri teniszpálya, 2 db műfüves pálya, továbbá futóközpont kialakítása tervezett. Mindezen beruházásokhoz kapcsolódóan a további létesítmények kialakítására kerülne sor: iroda helyiségek, pénztárak, szociális és WC blokkok, orvosi, elsősegélynyújtó helyiségek, különböző típusú vendéglátó egységek, szálláshelyek, ajándékboltok, mozgóárusok. Mindezen a fejlesztések, építkezések, mind az üzemeltetés számottevő környezetterheléssel járhatnak. A látogatók számának megnövekedése fokozhatja a jelenleg is jelentős közlekedési forgalmat, és az ezzel járó környezetbiztonsági kockázat növekedését, és egyúttal a levegőminőség további romlását. Ugyanakkor megfelelő megelőző és kiegészítő intézkedések megtételével a felmerülő környezeti kockázatok kezelhetőek, és a megnövekedett idegenforgalomból származó bevételek alapot biztosíthatóak a rendezettebb településkép kialakításához, illetve környezetminőség javulást eredményező intézkedések megtételéhez. Új Városközpont kialakítása: A Szigethalom Város Városfejlesztési Stratégiájában a rövidtávú, 2013-ig tartó célok között szerepel egy új Városközpont kialakítása, amely az 573/1, 548/1-2, és az 549 helyrajzi számú területeket foglalja magába. Az első a Dísz-park területe, amelyet már korábban bemutattuk. Az 548/1 hrsz-ú területen lebontásra került üzemcsarnok és egyéb építmények beton alapjai láthatóak. Az 549 hrsz-ú terület az elavult Városi DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


61


Szabadidőközpontot foglalja magába, és ehhez kapcsolódik az 548/2 hrsz-ú Sportpálya, amely sport funkcióra alkalmatlan és jelenleg gyakorló területéként funkcionál. A tervek szerint a területen új Polgármesteri Hivatal, Művelődési Ház – Egészségközpont, Üzletközpont, lakóépületek és hozzájuk tartozó zöldfelületek kerülnének kialakításra.

2 .1 0 . 2 .1 0 .1 .

Környezeti nevelés, oktatás, képzés Iskolai környezeti nevelés

Szigethalmon két önkormányzati iskola működik: Gróf Széchenyi István Általános Iskola, Szent István Általános Iskola. A Szent István Általános Iskolában rendszeresen szerveznek környezetvédelmi vetélkedőt. Valamennyi iskolában és óvodában folyik környezetvédelmi oktatás. Az ÖKO-Pannon Kht-tól az Aries Kft.-n keresztül minden évben oktató anyagokat kapnak a tanárok és a diákok is. Emellett az iskolák vetélkedőket is tartanak ebben a témában továbbá egyes hulladékokat az iskolában is gyűjtenek (pl.: papír, száraz elem) Akár iskolai keretek között, akár azon kívül történő környezeti nevelésről beszélünk, mindenképpen összefogásra, szervezeti összefogásra van szükség. Az önkormányzatok, a civil szervezetek, a térségben illetékes természetvédelmi-, és környezetvédelmi hatóság (KÖTEVIFE), illetve kutató intézmények mind hatékonyan támogathatják az iskolák, a nevelők környezeti nevelési munkáit. 2 .1 0 .2 .

Iskolán kívüli környezeti nevelés, civil szervezetek

Szigethalmon alapvetően két aktívabb civil szervezet folytat aktív tevékenységet a város környezetének védelme érdekében: Zöld Háló Közhasznú Egyesület, és a Szigethalmi Kutyatartók, Kutyatenyésztők és Környezetvédők Egyesülete (Szike) Mindkét szervezet jelentős helyi támogatottságot élvez. A Szigethalom város területén működő, környezetvédelmi és városfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységi körrel rendelkező további civil szervezetek a következők: Életmód és Egészségvédő Egyesület, Gyermekbarátok Szigethalmi Szervezete, Gyermekláncfű Egyesület, Segítő Mancs Alapítvány, Szigethalmi Vállalkozók Szervezete, Szigeti Gyermek Horgász Kör, Szigethalmi Lovas Sportegyesület



62


3.

ÉRTÉKELÉS

Szigethalom környezeti jellemzőinek összefoglaló értékelését szöveges SWOT analízis segítségével végezzük el. A SWOT - analízis lényege, hogy röviden felvázolja a település gyenge és erős pontjait (a települési környezet szempontjából nézve meglevő pozitív jellemzőket, értékeket, illetve a negatív jellemzőket, hiányosságokat), valamint azt, hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani, tehát mik a lehetőségei, és milyen veszélyekre számíthat. Fontos ismérve a SWOT elemzésnek, hogy míg az első két terület - tehát az erősségek és a gyengeségek – az adott település belső tulajdonságaira kérdez rá, addig a második kettő - azaz a lehetőségek és a veszélyek - a települést körülvevő környezet vizsgálatát célozza. Az analízissel elvégzett állapotértékelés során a környezeti elemek tárgyalásánál ugyanaz a probléma többször is előkerülhet, mivel a rendszer egészét tekintve magas a kapcsolódási pontok száma (pl. a mezővédő fasorok hiánya más-más szempontból, de minden környezeti elem esetében probléma). Az alábbi szöveges értékelésben bemutatjuk a település belső, adottságaiból következő erősségeit, gyengeségeit, illetve a külső környezeti potenciálokon, fejlesztési elképzeléseken alapuló lehetőségeket és veszélyeket. Az értékelést összefoglaló jelleggel készítettük, a természeti adottságok, a környezeti állapot, a fejlesztési elképzelések, valamint a regionális kapcsolatok összevetésével.

3 .1 .

Erősségek

•

Szigethalom megközelíthetősége közúton alapvetően Budapest közúton jelenleg is könnyen megközelíthető.

•

A község ivóvízellátása mennyiségileg és minőségileg is biztosított.

•

A település kommunális szilárd hulladékgyűjtése és szállítása megoldottnak tekinthető.

•

A településen szelektív hulladékgyűjtő szigetek kerültek felállításra, ahonnan a szolgáltató rendszeres szállítást végez.

•

Az állattartás alacsony szintjéből adódóan az ebből eredő környezetszennyezés, talaj-, felszíni és felszín alatti vízterhelés gyakorlatilag minimálisnak mondható.

•

Szigethalom területén mind országos, mind helyi védelem alatt álló terület található.

•

A település önkormányzata aktív szervező erőként vesz részt Szigethalom fejlesztési céljainak minél hatékonyabb megoldásában.

•

A város rendelkezik a fejlesztésekhez szükséges tervekkel (rendezési terv, városfejlesztési stratégia stb.), amelyek kellőképpen foglalkoznak a környezetvédelmi kérdésekkel is.



jónak

mondható,

63


•

Szigethalom Duna-parti területei teret biztosítanak a csöndes nyaralóturizmus, a pihenés számára.

•

A vezetékes gázhálózat kiépült a településen, és a rákötés aránya igen magas, így a hagyományos tüzelőanyagokon fűtésből adódó káros anyag kibocsátás, nem jelentős mértékű.

•

A település területén jelentősebb környezetterhelést jelentő ipari, szolgáltató létesítmény nem üzemel.

•

A települési csatornahálózat kiépítésével a települési szennyvíz gyűjtése, és biztonságos elhelyezése megoldottnak tekinthető.

•

Szigethalom területén több kisebb illegális hulladéklerakó hely található. Ezek felszámolására, és további szennyezés elkerülésére az önkormányzat folyamatosan kísérletet tesz (pl. erdőterületek).

3 .2 .

Gyengeségek

•

A település területének túlnyomó része beépített terület, a külterületi zöldfelület kiterjedése számottevően lecsökkent.

•

A belterületi zöldfelület aránya alacsonynak mondható.

•

A településen belüli, és a településen átmenő közlekedési forgalom igen jelentős, az ebből eredő környezetszennyezés (levegőminőség, zajterhelés) mértéke számottevő.

•

A település csapadékvíz-elvezető rendszere helyenként kiépítésre, felújításra és minden esetben karbantartásra szorul.

•

A településen az útburkolat minősége az újonnan burkolt utak kivételével mind bel-, mind külterületen helyenként rossznak nevezhető, de túlnyomó többségében javítandónak nevezhető.

•

A település jelentősebb műemléki, építészeti értékkel nem rendelkezik.

3 .3 .

L e h e tő s é g e k

•

A megmaradt jelentősebb erdőterület lehetőséget biztosít a rekreációs célú parkerdő funkció kialakítására.

•

A természeti értékek bemutatását szolgáló turistaút, tanösvény, bemutatóhelyek kialakítása, fokozhatja a település természeti értékeinek ismertségét, és elismertségét, hozzájárulhat a település lakosainak, és az idelátogató turisták környezettudatosságának növeléséhez.

•

A meglevő utak felújításával növelhető a közlekedésbiztonság, csökkenthető a porszennyezés, illetve szebb, esztétikusabb településkép teremthető.



64


•

Az adottságokra építve a környezettudatos nevelést, gondolkodást fejleszteni lehet. Tanösvények kiépítésével, környezeti programok szervezésével olyan gyakorlati tapasztalatok biztosíthatók a diákoknak, amelyek sokkal inkább tudatformáló hatásúak lehetnek (akár még a családban is), mint bármilyen írásos anyag. Ez hosszútávon a területek fokozottabb védelmét, és települések zöldfelületeinek növekedését eredményezi.

•

• A környezettudatos gondolkodás kialakításában a helyi önkormányzatoknak is jelentős szerepe van. Ha a község tervei, céljai között előkelő helyen áll a természeti és épített értékek védelme, az egészséges és kellemes lakókörnyezet fenntartása a településen, a lakosság is könnyebben magáévá teszi ezeket az értékeket, főleg ha hathatós és eredményes intézkedések is történnek.

•

Az energiatakarékos lakások kialakításának lehetőségét be kell vinni a köztudatba, akár lakossági fórumokon vagy tájékoztató kiadványokon keresztül. Korszerű technikai berendezésekkel, hőszigeteléssel, izzókkal stb. a lakások energiafelhasználása csökkenthető. A gyorsan emelkedő fűtési és áramszolgáltatási díjakból tekintélyes hányadok spórolhatók meg energiatakarékos izzók és berendezések, nyílászáró cserék, vagy utólagos külső hőszigetelés beiktatásával.

3 .4 .

Veszélyek

•

A jelenleg gazdasági helyzet anyagilag hátrányos helyzetbe hozhatja a települést. Ennek következtében fennáll a veszélye annak, hogy a megvalósítandó célok között is háttérbe szorulhat a környezetvédelem.

•

A lakosság érdektelensége a környezetvédelem iránt erősödik a térségben. A megélhetési nehézségek a lakosság jelentős részénél háttérbe szorítja a környezet-, természetvédelem szempontjait.



65


4.

PROGRAMOK 4 .1 .

Környezetvédelmi prioritások

Az alábbi táblázat a helyzetfeltárás során megállapított problémák, a megoldásukkal elérhető célállapot, a szükséges és az önkormányzat által megvalósítható intézkedéseket és azok fontossági sorrendjét, és a települési környezetvédelmi programban szereplő vonatkozó programok sorszámát nevezi meg. A táblázatban szereplő egyes célállapotok elérése természetesen más és más nagyságrendű, összetettségű, költségigényű és időigényű feladatokat jelentenek. Ezért el kell dönteni, hogy melyek az egyes célok és a vonatkozó feladatok fontossági sorrendje. A környezetvédelmi prioritási sorrend meghatározásával az önkormányzat nem csupán képes előre tervezni, hogy az anyagi és humán erőforrásai ismeretében melyik környezetvédelmi célt körülbelül milyen időintervallumon belül képes teljesíteni. A kitűzött prioritási sorrend egyúttal számon kérhetőséget is jelent, azaz a település vezetésének felelős döntéseket kell hoznia, hogy az ígért beruházásokat, fejlesztéseket meg is valósítsa." A prioritások között előnyt kell élvezni azoknak a céloknak, amelyek valamely egészségkárosító hatás megszüntetését, csökkentését, vízbázisok veszélyeztetésének csökkentését, alapvető természeti érték védelmét szolgálják. Másrészről gyakorta még ezek is nagyobb feladatot jelentenek, mint amit az önkormányzat fel tud vállalni, ezért a prioritás meghatározásakor elsőbbséget kell biztosítani azon céloknak, amelyek kis költségigénnyel, hatékonyan képesek megoldást kínálni, vagy képesek a későbbi jelentős programok szükséges hátterének megteremtésére.



66


Helyzetértékelés, probléma meghatározás

Elérendő környezeti célállapot

A településen szétszórva több kisebb illegális hulladék lerakat található

A településen belterületi zöldfelületek fejlesztésre szorulnak.

Felszámolt illegális hulladék lerakások, rehabilitált terület

a A településen élők, és az idelátogatók számára a zöldfelület növelésével élhetőbbé válik a környezet, a település esztétikai szempontból is értékesebbé válik.

A környezet-, természetvédelmi célok helyi szinten történő érvényesítése nem megfelelő

A környezet-, természetvédelem fontossága beépül a köztudatba, és a helyi szintű döntéshozatalba.


Prioritás Intézkedések

Az illegálisan lerakott hulladék eltávolítása, a terület rehabilitációja, a további lerakások magakadályozása. További rekreációs, pihenési célú és településképi értéket jelentő zöldfelületek kialakítása.

Környezet és természetvédelmi információs projektek, a helyi értékek lakossági tudatosítása, a védelem lehetséges módjainak megismertetése. Tanösvény kialakítása.


Fontossá gi sorrend

Progra m

A

1.4.3

A

1.6.1

B

1.9 1.4.2

67





A település A csapadékvíz csapadékvíz-elvezető elvezetésének rendszere helyenként megoldása. kiépítésre, felújításra és minden esetben karbantartásra szorul.

A rendszer felmérése, a karbantartási munkálatok elvégzése.

A településen belüli gépjármű forgalom balesetveszélyt jelent a gyalogosokra nézve

Szabályozott forgalom, biztonságos gyalogos közlekedés.

Forgalomszabályoz ási intézkedések.

A településen ha nem is kirívó mértékben, de jelen vannak az allergén gyomnövények (elsősorban parlagfű) A településen átvezető 51104 számú főúton zajló közlekedés jelentős környezetterhelést okoz. (légszennyezés, zaj-, és rezgés problémák)

Az allergének számának csökkentése

Allergén gyomnövények írtása.

A település lakott területét érintő levegő-, zaj, és rezgés terhelés lecsökkenése.

A főúton zajló közúti közlekedés helyenként veszélyezteti a kerékpáros közlekedés részvevőit.

Biztonságos kerékpáros közlekedés kialakítása a település egészén.

Az 51104 számú út elkerülő szakaszának megépítése, A „Csepeli Gerincút” megépítésének támogatása, a belterületi szakaszokon hatékony forgalom korlátozó intézkedések hozatala. Forgalomkorlátozó intézkedések a főúton, a biztonságos kerékpáros közlekedés megteremtését célzó beavatkozások megtétele.




Progra m

C

1.3.2

A

1.2.1

C

1.2.2

B

1.5

C

1.2.1

68


Prioritás



Intézkedések

A energiafogyasztás csökkentése mind a lakosság mind az önkormányzat közös érdeke, amely a környezetvédelem érdekeit is jelentős mértékben szolgálja. A településen számos olyan értékes a településszerkezeti, településképi, táji környezeti, településkarakteri elem megtalálható

Csökkenő mértékű energiafogyasztás , és ebből adódó kisebb léptékű környezetterhelés.

Energiahatékonysá gi, alternatív energiahasznosítás i intézkedések megtétele.

A települési épített értékek állaga megóvásra, védelemre kerülnek.

A településen előforduló potenciális szennyező források hosszú távon veszélyeztethetik a felszín és felszín alatti vizelet.

A szennyező források hatásának minimalizálása

A település épületállományána k feltérképezése, a leromlott területek azonosítása, értékvizsgálat lefolytatása, értékvédelmi program kidolgozása; Felmérések, tanulmányok, felszámolási tervek készítése.

A településen jelenleg is van hivatalos védelmet élvező értékes természeti terület amelynek fennmaradása fontos közérdek.

A védelemre érdemes természeti területek megőrzésre kerülnek.


A program célja a település védelem alatt álló vagy védelemre érdemes értékes természeti területeinek megóvása önkormányzati intézkedések révén.



Progra m

1.7.1 B

1.7.2 1.7.3

C

1.6.2

C

1.3.1

C

1.8

69




A városban a szelektív hulladék háztól gyűjtését a már eddig jól működő PET palackok gyűjtésén kívül papír hulladékra való bővítése.

A papír hulladék háztól gyűjtése megszervezésre kerül, a településről származó lerakásra kerülő vegyes kommunális hulladék mennyisége és szerves anyag tartalma csökken.


A város méretének, szerkezetének és a lakosság-számnak megfelelő mértékű papír hulladék háztól elszállítás megszervezése.


Progra m

B

1.4.1

A táblázatban szereplő prioritások (fontossági sorrend) részletezése: A - elsődleges prioritás: A település környezeti állapotának megőrzéséhez, a lakosok lakókörnyezet javításához elengedhetetlenül szükséges, rövid időintervallumon belül - a KVP időtartama alatt (3 év) - végrehajtandó program. A végrehajtáshoz szükséges eszközök, anyagi és intézményi háttérkapacitások rendelkezésre állnak, vagy rövid időn belül biztosíthatók. Adott esetben előfeltételét jelenti más beavatkozásoknak. Továbbá ide tartoznak azon önkormányzati feladatokat érintő programok, amely feladatok elvégzése jogszabályban rögzítettek, de eddig az önkormányzat elmulasztotta teljesíteni. B - másodlagos prioritás: A település környezeti állapotának megőrzése szempontjából fontos program, melynek megvalósítását a környezeti veszélyeztetés illetve egyéb sürgető tényezők szerint kell minél korábbi időpontra kitűzni. A szükséges eszköz, anyagi vagy intézményi háttér hiányos. A településnek ezen programok esetében rövid távon elsősorban a beindításához szükséges feltételrendszer megteremtésére kell időt fordítania. (háttérkapacitás szervezése, pályázati forráslehetőségek felkutatása, stb. lépések). Ebben az esetben az adott feladat végrehajtása a jelen KVP időtartama alatt kezdődik el, de a befejezés áthúzódik a következő KVP végrehajtási időszakára. C - harmadlagos prioritás: A feladat végrehajtása az anyagi / technikai eszköz és humán háttérkapacitás hiánya, egyéb adminisztratív akadályok miatt kevésbé élvez prioritást. Ide tartoznak a jelenben nem elengedhetetlenül fontos, inkább



70


hosszú távú elképzelések, amelyek megvalósítása már a következő KVP időtartama alatt (3-6 év) kezdődhet el. A megvalósítás időpontját a vonatkozó jogszabályok és az egyéb befolyásoló tényezők szerint (pl.: a terület környezeti érzékenysége) 3-10 éven belülre kell kitűzni. Az alábbi akcióprogram csomag az önkormányzatok által jóváhagyott prioritásokban rögzített tervezett intézkedések mellett további javaslatokat, programokat is tartalmaz a település teljesebb környezetvédelmi célú fejlesztése érdekében.



71


4 .2 . 4 .2 .1 .

L e v e g ő m in ő s é g v é d e lm e A közúti forgalom korlátozása, a terhelés csökkentése érdekében

Cél: A közlekedés által okozott környezetterhelés csökkentés lehetőségeinek felmérése és a környezeti kockázat csökkentése az önkormányzatok közigazgatási területén. A várost elkerülő Csepeli gerinc út megépítésével megvalósítható lenne a település légszennyezettségi tehermentesítése. Leírás: Bármilyen közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos intézkedésnek illeszkednie kell egy tudatos, átfogó koncepcióba, amelyet célszerű nem településenként, hanem térségi szinten, együttesen kidolgozni. Ennek egy részletes, valamennyi közlekedési módra kiterjedő helyzetelemzést kell tartalmaznia, ennek alapján lehet azokat az irányokat és feladatokat meghatározni, amerre a térségnek/településnek rövid- és hosszabb távon haladnia kell. Ezeknek a fejlesztési irányoknak vannak lépései, amelyek például a felsorolt feladatok. A fejlesztési koncepciónak ezeken túlmenően – amennyiben pl. a fejlesztés kapcsolódik valamilyen más tulajdonos kezelésében levő hálózati elemhez, vagy ha a fejlesztés túlmutat a közigazgatási határon – illeszkednie kell az érvényes regionális, illetve országos programokhoz. A komplex közlekedésfejlesztési terv lehet egy rendezési/szabályozási terv része, de készülhet önállóan is. A több szempontú vizsgálat végén, egy koncepció, valamint konkrét feladatok megfogalmazásán túl azonban tartalmazhat egy-egy konkrét megvalósíthatósági tanulmányt is, amelyből már később a szükséges további lépéseket meg lehet tenni. Operatív lépések: 1. Fenntartható közlekedés megvalósíthatósági tanulmányának elkészíttetése, Kerékpárút-hálózat fejlesztése. Tömegközlekedés minőségi és mennyiségi fejlesztése. 2.Közlekedés környezeti kockázatainak csökkentése a térségben. A közlekedés miatti környezet terhelés jelentős, mivel a Műút forgalma nagymértékben szennyezi a levegőt. Ennek csökkentése érdekében út menti kísérő növényzet (fás-bokros védősáv) kialakítása szükséges. 3.Kerékpárút kialakítása a térségi rendszeren belül. A település számára a térségi összeköttetetést biztosítani lehetne. 4.Gyalogosok akadály- és balesetmentes közlekedését biztosító járdák kialakítása. DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


72


Vonatkozó jogszabályok A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.; a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008 (XII. 31.) Korm. rendelet; a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról szóló 264/2008 (XI. 6.) Korm. rendelet; a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007 (X. 29.) Korm. rendelet; a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet. Monitoring Forgalom számlálás. Felelős szervezetek Szigethalom Város Önkormányzata Ütemterv Operatív lépések

Ütemezés 1. év

2. év

3. év

Fenntartható közlekedés megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Közlekedés környezeti kockázatainak csökkentése

Kerékpárút kiépítése

Járdák kialakítása A megvalósítás 10-MFt-tól forrásigénye



73


4 .2 .2 .

Allergén gyomnövények irtása

Cél Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése határoz a parlagfű-mentesítési kötelezettségekről. Belterületi ingatlanok esetében a jegyző hatáskörébe sorolja a helyszíni ellenőrzést és a közérdekű védekezés elrendelését. A növényvédelmi bírságot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága állapítja meg. Leírás A parlagfű-mentesítés országos feladat, melynek helyi szinten történő megvalósulását, annak ellenőrzését, a jegyző hatáskörébe sorolja a törvény. Operatív lépések A jogkövető magatartásra való ösztönzést helyi mentesítési akció-napok megrendezésével, iskolák tanulóinak-, civil szervezetek, közintézmények bevonásával, közmunkások alkalmazásával lehet hatékonyabban végrehajtani. Monitoring Folyamatos helyszíni ellenőrzés. Az ingatlan tulajdonos a parlagfű virágzás kialakulását megakadályozni- és a vegetációs időszakban folyamatosan azt az állapotot fenntartani köteles. Felelős Szigethalom Város Jegyzője Ütemterv: Operatív lépések

Ütemezés 1. év

2. év

3. év

Helyi mentesítési napok lebonyolítása

Közmunkások alkalmazása A megvalósítás 0,5-1MFt forrásigénye



74


4 .3 .

A Talaj-, a felszín alatti és a felszíni vizek védelme

4 .3 .1 . A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források hatásának felmérése és csökkentése

Cél A felszíni és felszín alatti potenciális szennyező források feltárása, valamint a felszámolási lehetőségek tervezése. A felszíni és felszín alatti vizeket, vízbázisokat veszélyeztető szennyezőforrások felderítése, a tartós károkozások számbavétele és feltárása, a szennyezők jogi és anyagi felelősségre vonása, a veszélyeztetés megszüntetése, a környezetkárosítás felszámolása. Leírás Javasoljuk pontos tényfeltáró, vízminőségvédelmi, vízkárelhárítási és kármentesítési tanulmányok, felmérések készítését, majd a kapott eredmények kiértékelésével a felszámolási tervek készítését. A tanulmányban/tervekben ki kell térni a lehetséges gazdasági és jogi szabályozó eszközökre, lehetőségekre is. Vonatkozó jogszabályok Az EP és Tanács 2000/60/EK irányelve, Tanács 80/68/EGK irányelve, 49/2001. (IV.3.) Korm. r.; 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM egy. r., 219/2004. (VII.21.) Korm. r., 132/1997 (VII.24.) Korm. r., 123/1997 (VII.18.) Korm. r., 27/2004 (XII.25.) KvVM r., 30/2004. (XII.30.) KvVM r., 6/2002. (XI.5.) KvVM r., 2/1999. (K.H.V. Ért. 7.) KHVM utasítás. Operatív lépések • • •

a szennyezések felmérése (kiterjedés, minőség, veszélyeztetettség) kiviteli tervek elkészítése a szennyezések felszámolása (kármentesítés)

Monitoring o az állapotfelvétel elkészült o a hasznosítási lehetőségeket bemutató program elkészült o a kivitelezési terv elkészült o a kármentesítés megtörtént Indikátor: o a felszín alatti vizek állapotában bekövetkező minőségi javulás (vízminőségi osztály)



75


Felelős szervezetek • • • •

Települési önkormányzat (kezdeményező) KÖVIZIG (adatszolgáltatás, egyeztetések) KTVF (adatszolgáltatás, egyeztetések, tervek engedélyezése), A terület tulajdonosa, kezelője

Ütemterv Ütemezés

Operatív lépések

1. év

2. év

3. év

A szennyezések felmérése

Javaslatok kárelhárításra

a

Kiviteli tervek

Kivitelezés (kármentesítés) A megvalósítás 0,5-2* forrásigénye (MFt)


0,5-2

0,5-2


Nem kalkulálható, az adott problémától függ.

76


4 .3 .2 . A belterületi csapadékvíz-elvezetési koncepció kidolgozása és a rendszer elemeinek fejlesztése

Cél A település csapadékvíz-elvezetési problémáinak hosszú távú és fenntartható megoldása, a csapadékvíz-elvezető rendszer elemeinek fejlesztése, rekonstrukciója, az erózió és a feliszapolódások csökkentése. Leírás Szigethalom csapadékvíz-elvezető rendszere helyenként kiépítésre, felújításra és minden esetben karbantartásra szorul. A tanulmány elkészítése és elfogadása után javasoljuk az engedélyezési és a kiviteli tervek elkészítésének mielőbbi megkezdését, valamint az engedélyezési eljárás lefolytatását. Ki kell dolgozni a pontos pénzügyi konstrukciót a kivitelezésre, saját források ritkán állnak teljes mértékben rendelkezésre, így a szükséges feltételek és engedélyek meglétét bizonyítva a kiviteli terv benyújtásával pályázni lehet a különböző állami, regionális pénzforrásokhoz. A munka nagysága miatt lehetséges egy térbeli és időbeli szakaszolás. Ehhez mindenképpen szükséges az önkormányzat, a helyi gazdálkodó szervezetek, a területi hatóságok (KÖVIZIG, KÖTEVIFE) együttműködése. Vonatkozó jogszabályok Az EP és Tanács 2000/60/EK irányelve, 120/1999. (VIII.6.) Korm. r., 232/1996. (XII.26.) Korm. r., 203/2001. (X.26.) Korm. r.; 204/2001. (X.26.) Korm. r.; 193/2001. (X.19.) Korm. r.; 220/2004. (VII.21.) Korm. r., 9/2002. (III.22.) Köm-KöViM egy. r., 25/2003 (XII.30.) KvVM r. Operatív lépések a csapadékvíz-elvezető hálózat elemeinek állapotfelvétele csapadékvíz-elvezetési koncepció kidolgozása engedélyezési és kiviteli tervek készítése engedélyezési eljárás lefolytatása kivitelezés Monitoring o o o o o

a tervek elkészültek sikeres engedélyeztetési eljárást lefolytatták a kivitelezés megtörtént Indikátor: az erózióval érintett területek kiterjedésének csökkenése a községben (ha/év)



77


Felelős szervezetek • • • • •

Önkormányzat Helyi gazdálkodó szervezetek KÖVIZIG (adatszolgáltatás, egyeztetések) KÖTEVIFE (adatszolgáltatás, egyeztetések, tervek engedélyezése), FVM (adatszolgáltatás, egyeztetés)

Ütemezés Ütemezés

Operatív lépések

1. év

2. év

3. év

A csapadékhálózat elemeinek állapotfelvétele Koncepció készítése Engedélyezési és kivitelei tervek készítése

Kivitelezés A megvalósítás forrásigénye (MFt)

0,3-3


0,31,5

1-5

A tervezett munkától függően


78


4 .4 . 4 .4 .1 .

Hulladékgazdálkodás Szelektív hulladékgyűjtés szolgáltatásának bevezetése

Cél Összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a 2000. évi XLIII. tv, és a regionális tervek előirányzataival, az érintett településen fokozatosan be kell vezetni a háztól történő szelektív hulladékgyűjtést papír hulladékokra vonatkozóan. Leírás Szigethalom városban háztartásonként vagy társasházanként olyan típusú műanyagból vagy fémből készült edények alkalmazása, amelyek színei és feliratai egyértelműen jelölik a gyűjtendő hulladék fajtáját.

Operatív lépések 1. Hulladékgazdálkodási terv pontjainak követése 2. Lakossági felmérés az igényekről 3. A lakosság részére gyűjtőnapokon keresztül lehet szervezni a hulladékok elszállítását. 4. Lakossági tájékoztatás. 5. Lakosság felkészítése, képzése a szelektív hulladékgyűjtők használatára. 6. Szórólap/kézikönyv/segédlet eljuttatása minden családhoz, minden ingatlanra.

Monitoring Az állapotfelmérés megtörtént. Felelős szervezetek Szigethalom Város Önkormányzata Kommunális hulladék szolgáltató (ARIES Kft.)



79


Ütemterv Operatív lépések

Ütemezés 1. év

2. év

3. év

Lakossági felmérés

Lakossági tájékoztatás

Szórólap, kézikönyv A megvalósítás 1-3 MFt forrásigénye



80


4 .4 .2 .

Helyi komposztálás megvalósítása

Cél: A lerakott hulladék szervesanyag-tartalmat folyamatosan csökkenteni kell. (2000. évi XLIII. tv.56.§. és Nemzeti Környezetvédelmi Program). Leírás: A lerakott hulladék szervesanyag-tartalmának csökkentése érdekében a településen elő kell segíteni házi, kiskerti komposztálást. Szigethalom esetében ez a házi komposztálás népszerűsítésével és az ehhez szükséges technológia megismertetésével lehetséges. Mindennek célja a szállítási távolságok és költségek minimalizálása. Komposztáló telep kialakítását már a 3000 főt meghaladó településméret indokolttá tehetik. Operatív lépések: 1. Figyelemfelkeltő, szemléletformáló kampány a lakosság körében. 2. Komposztáló keretek, komposztálók kihelyezése mintának. 3. Lehetőség szerint minden ingatlanon kerüljön kialakításra komposztáló edényzet, keret az igények és adottságok függvényében. (Erre az Önkormányzat pályázatot nyújthat be.) 4. Komposztálási bemutatók, képzések a lakosságnak, a gazdálkodóknak. 5. Külön fel kell hívni a lakosság figyelmet arra a tényre, hogy egyrészt a hulladék és mezőgazdasági, kiskerti hulladék elégetése tilos (törvényi előírás), másrészt az égetéssel értékes, hasznos, komposztálásra alkalmas anyagokat alakítanak át környezetszennyező anyaggá (levegőszennyezés). Nagyon nehéz e kérdésben – főleg a kiskert tulajdonosok, gazdák – szemléletét megváltoztatni, mert hosszúhosszú évtizedekig az égetés szinte „napi gyakorlattá vált”. A nem komposztálható diófa levelet, lombot (leállítja a komposztálási folyamatot) a többi hulladékkal együtt kell elszállítani. A növény-egészségügyi okból (betegség) történő égetést külön engedélyeztetni kell. Az égetési időszak kijelölése/tilalmának betartatása az önkormányzat ill. a jegyző feladata. 6. Szórólap/kézikönyv/segédlet eljuttatása minden családhoz, minden ingatlanra. Monitoring: Szigethalom Város Önkormányzata csatlakozott a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez. A projekt keretében egy korszerű, regionális hulladékgazdálkodási rendszer kerül kialakításra, amely biztosítja a regionális hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések teljesítését. A regionális célkitűzések között többek között szerepel, hogy csökkenteni kell a lerakással ártalmatlanított települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát 2014. július 1-ig 35%-ra. A kiválogatott biológiailag lebontható szerves anyagokat komposztálás után hasznosítani kell. Felelős szervezetek: DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


81


Szigethalom Város Önkormányzata Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Ütemterv: Operatív lépések

Ütemezés 1. év

2. év

3. év

Figyelemfelkeltő kampány

Minta komposztálás

Szórólap készítés

A megvalósítás 10MFt-tól forrásigénye



82


4 .4 .3 .

Illegális hulladéklerakások megszüntetése

Cél: A város területén keletkezett illegális hulladéklerakások megszüntetése. Leírás: A város területén nem kijelölt helyeken lerakott hulladékok elszállítása valamint a szelektív hulladékgyűjtő szigetek mentén felhalmozott egyéb hulladékok eltávolítása helyi közérdek is. Operatív lépések: Figyelemfelkeltő, szemléletformáló kampány a lakosság körében. Szórólapok, helyi újságban való felhívások alkalmával ösztönözni kell a lakosságot a helyes hulladékkezelésre. Hulladékgyűjtési akciónapok szervezése. Iskolák, civil szervezetek, közintézmények bevonása az akciónapokba. Monitoring: Illegális lerakások helyszíneinek felmérése, lerakott mennyiségének meghatározása, elszállítással járó költségek felmérése.

hulladék

Felelős: Szigethalom Város Önkormányzata Ütemterv: Operatív lépések

Ütemezés 1. év

2. év

3. év

Felmérések elkészítése

Figyelemfelkeltő kampány

Hulladékgyűjtési akciónapok A megvalósítás 5-MFt-tól forrásigénye



83


4 .5 .

Zaj- és rezgésvédelem

Cél: A zajvédelemről szóló rendelet betartása/betartatása, a zajvédelmi övezetekben a zajterhelési határértékek érvényre juttatása. Leírás: A közlekedési eredetű zaj csökkentése, a város területén működő zajkeltő egységek üzemeltetőinek helyi rendeletben történő szabályozása.

Operatív lépések: A közlekedési eredetű zaj mérséklésének érdekében az úthálózati fejlesztések megvalósítása, a Mű út elkerülő szakaszának megépítése és forgalomszervezési lehetőségek keresése a belváros forgalmának mérséklésére. Az úthálózati valamint a lakó-, iparterületi fejlesztéseknél, technológiai változtatásoknál, rekonstrukcióknál a zaj elleni védelmet kiemelten kell kezelni; városrendezési, forgalomszervezési és műszaki védelemmel is biztosítani kell a határértékek betarthatóságát. A beavatkozásokat, fejlesztéseket környezet-terhelés vagy környezeti hatásvizsgálatokkal kell megalapozni. A város területén működő, határértéket meghaladóan zajos létesítmények zajcsökkentése megoldandó megfelelő technológiai, műszaki beavatkozásokkal. A zajhatárértékeket várhatóan meghaladóan zajos üzemeknél műszeres vizsgálatok szükségesek a zajszintek megállapításához és a szükséges beavatkozások megtervezéséhez. A szórakozóhelyek működési engedélyének feltétele a zajszint mérés megléte valamint a műszakilag megoldható zajcsökkentésre alkalmas nyílászárók alkalmazása.

Monitoring: Zaj- és rezgésvédelem tárgyban hozott önkormányzati rendelet megalkotása, esetleg a meglévő módosítása valamint jogkövető magatartás betartatása.

Felelősök: Szigethalom Város Önkormányzata



84


Ütemterv Operatív lépések

Ütemezés 1. év

2. év

3. év

Helyi rendelet alkotása

Csepeli megépítése

Gerincút

A megvalósítás Támogatástól függő, több száz MFt forrásigénye



85


4 .6 . 4 .6 .1 .

Épített környezet és zöldterület-gazdálkodás Belterületi rendezés

Cél A településrendezési, fejlesztési elképzelések alapján, az adott település építészeti hagyományaihoz illeszkedő, vonzó településkép és a lakosság számára az egészséges, kultúrált lakókörnyezet kialakítása. Leírás A program során egy a jelenlegi településképet fejlesztését célzó, intézkedési terv kerül kidolgozásra, amely kiterjed az alábbiakra: • • • • • • • • • • • • •

A települési közcélú zöldfelületek területének, állapotának fejlesztése, a hiányosságok kiküszöbölése. Az újonnan létesítendő közparkok helyének kiválasztása, illetve a meglévő közparkok állapotának javítása. Speciális, új funkciójú közkertek és közparkok kialakítása (pl. játszóterek és sportolási lehetőséget nyújtó területek). A közparkok fenntartását szolgáló eszközállomány korszerűsítése és bővítése. Zöldfelület növelése és rekonstrukciója a közintézmények, iskolaudvarok és szociális intézmény kertjeiben, udvaraiban, valamint a köztemetőkben. A közlekedési eredetű légszennyezést jól tűrő, a szennyezést megkötő fasorok, növénysávok telepítése közterületeken, utak mentén a szabad földfelületen. A települési bevezető utak esztétikai megjelenésének javítása, a meglévő fasorok felújítása. A közlekedési felületek növényesítése a burkolt felületek csökkentésével. Településrészek komplex szemlélet alapján történő rehabilitációja, különös figyelemmel a zöldterületek nagyságának növelésére. Az országosan védett, helyi védelem alá (vagy védelem alá nem) tartozó építészeti, műemléki értékek, védett ingatlanok, megőrzése. A településkép megőrzése, összhangjának megóvása, az új létesítmények építéséhez épület- és építményminták kidolgozása. Az új létesítmények létesítését, illetve a régi épületek felújítását szabályozó építési szabályzat kidolgozása és betartatása. A történelmileg egyedülálló építészeti és műemléki együttesek esetében a településkép megőrzése a településrész komplex kezelésével (társadalmi, településszerkezeti, természeti, kulturális stb.).

Vonatkozó jogszabályok 1997. évi LXXVIII. tv., 1995. évi LIII. tv., 253/1997. (XII. 20.) Korm. r., 21/1970. (VI. 21.) Korm. r. DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


86


Operatív lépések • • • •

a meglévő településképi értékek, zöldfelületek feltérképezése településkép fejlesztési terv, javaslatok kidolgozása pályázatírás, forrásszerzés kivitelezés

Monitoring o a felmérés elkészült o a terv elkészül, a javaslatok kidolgozásra kerülnek o a kivitelezés megvalósul Indikátorok: o telepített fák száma (db) o zöldfelület növekedése (m2) o sikeresen végigvitt projektek száma (db) Felelős szervezetek A program koordinátora és felelőse az önkormányzat. A tervek elkészítését és a kivitelezést alvállalkozók végzik, szükség szerint az érintett Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakemberei bevonásával. Ütemezés Ütemezés Operatív lépések

1. év

2. év

3. év

4. év

1. Állapotfelvétel

2. Program tervkészítés

és

3. Kivitelezés A megvalósítás 0,31,5 forrásigénye (MFt)


0,4-2

Nem kalkulálható


87


4 .6 .2 .

Építészeti értékek megőrzése, állagmegóvása, felújítása

Cél A településen található értékes épületek, építészeti értékek további állapotromlásának megakadályozása, a hivatalos védelem biztosítása, az épületek felújítása, rekonstrukciója. Leírás A településen számos olyan értékes a településszerkezeti, településképi, táji környezeti, településkarakteri elem megtalálható, amelyek megőrzése az önkormányzat kiemelt fontosságú feladata. Ezen értékek nem élveznek hivatalos védettséget és megőrzése helyi védelem alá helyezéssel biztosítható. A 66/1999. (VIII. 13.) az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló FVM rendeletben rögzítetteknek megfelelően egy a települési szabályozási terv értékvizsgálati munkarésze vagy ennek hiányában egy előzetes értékvizsgálat alapján az önkormányzat a település külön jogszabályban védelem alá nem eső települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti értékeit helyi védelem alá helyezheti. Az önkormányzat települési (térségi) program kezdeményezésével, a programban való részvételével biztosíthatja a védelemhez, állagmegőrzéshez szükséges forrásokat. Vonatkozó jogszabályok: 66/1999. (VIII. 13.) az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló FVM rendelet, 2001. évi LXIV. tv., 1997. évi LXXVIII. tv., 1985. évi 21. tvr Operatív lépések • • • • •

A település épületállományának feltérképezése, a leromlott területek azonosítása, értékvizsgálat lefolytatása; Értékvédelmi program kidolgozása; A szükséges adminisztratív lépések (pl. helyi védelem alá helyezés, funkcióváltás) megtétele; Pályázati és egyéb források felkutatása; Kivitelezés;



88


Monitoring o o o o

az értékvizsgálat lezajlik az értékvédelmi programok elkészültek a pénzügyi háttér biztosított a szükséges beavatkozások megtörténnek

Felelős szervezetek Települési önkormányzat ingatlantulajdonosok.

(kezdeményező,

felelős);

további

résztvevők

az

Ütemezés Ütemezés Operatív lépések

1. év

2. év

3. év

4. év

1. Értékvizsgálat

2. Értékvédelmi program elkészítése

3. Forrás feltárás, pályázási folyamat 4. Adminisztratív lépések, és konkrét kivitelezési munkák A megvalósítás forrásigénye (MFt)

0,6-3


nem kalkulálható


89


4 .7 .

Energiagazdálkodás

4 .7 .1 .

Közintézmények energiafelhasználásának csökkentése

Cél Az önkormányzat tulajdonú és egyéb közintézmények (pl. oktatási, kulturális és szociális célra hasznosított létesítmények) energiafelhasználásának csökkentése. Leírás Az Önkormányzat intézményeinek energetikai vizsgálatait a TQUINTUS Kft. 2006ban elvégezte. Az általuk készített audit dokumentációk részletezik az intézmények jelenlegi állapotát energetikai szempontból, valamint javaslatokat adtak energiahatékonyság növelését célzó költség nélküli, kisebb és nagyobb költséggel járó fejlesztésekre egyaránt. Az energiaauditot követően az alábbi fontosabb beavatkozások történtek illetve vannak folyamatban: Helyszín

Beavatkozás

Kivitelezés ideje

Költség

Szent István Ált. Iskola energiatakarékos (József Attila u. 47.) lámpatestek felszerelése

2007. 09

1.200.000 Ft

Városi Szabadidőközpont

bejárati ajtó csere

2007. 04.

345.000 Ft

Polgármesteri Hivatal

bejárati ajtók cseréje

2007. 03

2.236.000 Ft

Szigethalom és Környéke nyílászáró csere Egyesített Szociális Intézmény

2008. 09.

12.000.000 Ft

Szent István Ált. Iskola

teljes felújítás (tetőszigetelés, homlokzati hőszigetelés, nyílászáró csere, fűtési rendszer korszerűsítés. világítótestek cseréje, stb.)

2009. 06. 2010- 02

Mű úti óvoda

felújítás csere, cseréje)


(nyílászáró 2009. 04. - 08 világítótestek


- 250.000.000 Ft

21.000.000 Ft

90


Operatív lépések •

További korszerűsítési munkák elvégzése a TQUINTUS által készített energia audit javaslatai alapján.

Monitoring •

A korszerűsítési munkálatokhoz szükséges berendezések (izzók, nyílászárók, stb.) gyártóinak és az áramszolgáltató megkeresése megtörtént.

Indikátorok: • • •

megvalósult energiahatékonyságot javító intézményi beruházások száma (db) a településen energiahatékonysági feladatokra felhasználható, elnyert fejlesztési támogatások összege (eFt/év) közintézmények éves energia-megtakarításának mértéke (MJ/év)

Felelős szervezetek A program koordinátora és felelőse a települési önkormányzat. Az önkormányzat a közintézmények vezetőivel szorosan együttműködve végzi a program monitorozását. Ütemterv Ütemezés 1. év

3. év

4. negyedé 3. v negyedé 2. v negyedé 1. v negyedé 4. v negyedé 3. v negyedé 2. v negyedé 1. v negyedé 4. v negyedé 3. v negyedé 2. v negyedé 1. v negyedé v

Operatív lépések

2. év

A korszerűsítési munkálatok elvégzése A megvalósítás forrásigénye

Az igényektől nagyságrendű


függ,


a

megvalósítás

több

milliós

91


4 .7 .2 .

A lakosság tudatos energiatakarékosságának erősítése

Cél A lakosság energiatakarékossággal kapcsolatos ismereteinek bővítése, a fogyasztó oldali energiatakarékosság hatékonyságának javítása. Leírás A fenti cél elérése érdekében a legfontosabb a lakossági környezettudatosság fejlesztése, az energiatakarékos fogyasztói szokások erősítése. Ennek előnye, hogy új energiatakarékos eszközök beszerzését a lakosság részéről nem igényli, de betartásával viszonylag nagy energia mennyiség takarítható meg. A lakossági környezettudatosság fejlesztése kiadványokon keresztül történhet. A kiadvány tartalma lehet például: -

fűtési szokások változtatása (csak azt a részt fűtjük intenzíven, ahol sokat tartózkodunk, egészséges hőmérséklet- és páratartomány bemutatása); háztartási gépek takarékos használata (mosógép elindítása csak telerakva, a mosógép gyártója által előírtak betartása, takarékos mosó- és mosogatógép használata, hűtőgép elhelyezése megfelelő légréssel); lakóházak körül megfelelő növényzet ültetése (északi oldalra örökzöldek, amik felfogják a szelet a déli oldalra lombhullató fák, amelyek nyáron árnyékot adnak, télen pedig átengedik a napfényt), stb.

Vonatkozó jogszabályok Az EP és Tanács 2002/91/EK irányelve; a Tanács 78/170/EK irányelve, 21/2001. (II. 14.) Korm. rend.; 20/2002. (XI. 7.) GKM rend., 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM rend. és a 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat. Operatív lépések • • • •

Energiatakarékossági ismereteket tartalmazó tájékoztató kiadványok beszerzése, összeállítása a közüzemi szolgáltatók bevonásával; Az energiatakarékossági ismereteket tartalmazó szórólapok elkészíttetése és terjesztése; A megpályázható támogatásokról szóló ismeretanyag összeállítása, hozzáférhetővé tétele a lakosság számára; A megpályázható támogatásokról szóló ismeretanyag folyamatos frissítése;



92


Monitoring Indikátorok: • • • • •

elkészült kiadványok és kiosztásra került szórólapok száma (db) energiahatékonysággal kapcsolatos tájékoztató rendezvények száma (db) megvalósult energiahatékonyságot javító lakossági beruházások száma (db) fogyasztó oldali energiamegtakarítás éves mértéke (KJ/év) a településen energiahatékonysági feladatokra felhasználható, elnyert fejlesztési támogatások összege (eFt/év)

Felelős szervezetek A program koordinátora és felelőse az önkormányzat. A tapasztalatok, kiadványok szélesebb körben történő elterjesztésével a kistérségi területfejlesztési társulást is javasolt megbízni. További javasolt partnerek: a település földgáz- és áramszolgáltató társasága, a helyi civil szervezetek és oktatási intézmények. Ütemterv Ütemezés

Operatív lépések

1. év

2. év

3. év

Energiatakarékossági ismereteket tartalmazó kiadványok összeállítása Szórólapok elkészítése és terjesztése (folyamatos) Energiahatékonyságg al kapcsolatos tájékoztató rendezvények szervezése A megvalósítás forrásigénye (MFt)

0,3-0,8


0,4-1


0,5-1,5

93


4 .7 .3 .

Napenergia hasznosításának elősegítése

Cél Konkrét cél az önkormányzat és az önkormányzati tulajdonú helyi intézmények (pl. oktatási, kulturális és szociális, stb. létesítmények), valamint a lakóépületek energiafelhasználásának megújuló napenergia felhasználásával történő csökkentése. Tágabb célkitűzés a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése és támogatása, valamint a Nemzeti Energiatakarékossági Program megújuló energiaforrások hasznosítását célzó intézkedéseinek támogatása. Az energetikai célú szélenergia hasznosítás fejlesztése, illetve a megújuló energiaforrások elterjesztése Magyarország uniós kötelezettségeivel szorosan összefügg. Magyarország a teljes energiatermelésen belül az alternatív energiaforrások jelenlegi 3,6 százalékos arányát 2010-ig 6 százalék fölé szeretné emelni. Leírás Az épületek energiaköltségei között a legnagyobb tételt a fűtés jelenti. Ezért joggal merülhet fel annak az igénye, hogy ezt is minél nagyobb részarányban napkollektorokkal lehessen fedezni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 1 m2 napkollektorral 4-5 m2 épület fűtésére lehet hatékonyan rásegíteni. Az ilyen arányban megvalósított rendszerek március-áprilisban, illetve szeptember-októberben közel 100%-ban fedezni tudják a fűtés hőszükségletét. Természetesen a kollektorok a hideg, de derült téli napokon is számottevő hőenergiát adnak, de ebben az időszakban döntően a hagyományos fűtési rendszerrel kell biztosítani komfortos belső hőmérsékletet. Kisebb rendszereknél, főleg padló-, vagy falfűtés esetén puffertároló nélküli rendszerek is megvalósíthatók. Ekkor a kollektorok a napsütés időtartama alatt közvetlenül a fűtési rendszerre dolgoznak, a hőtárolást az épület szerkezetei, a padló vagy a falak biztosítják. A napkollektoros fűtés a hagyományos fűtési rendszerrel párhuzamosan üzemel, erre a célra ún. szoláris fűtési egység szolgál. Nagyobb rendszereknél célszerű puffertárolót alkalmazni. Ez egy nagyobb méretű, jól hőszigetelt víztartály, melyben a napsütés időszakában hasznosított napenergia eltárolható a napsütésmentes időszakra. A puffertárolók a napkollektorok mellett jól illeszthetők a korszerű fatüzelésű kazánokhoz, cserépkályhákhoz, kandallókhoz is. A vízmelegítés Magyarország éghajlati adottságai mellett a napenergia-hasznosítás legegyszerűbben megvalósítható módja, ami bátran ajánlható mindenkinek. Egy személy naponta megközelítőleg 50-60 liter melegvizet használ el, aminek az elállításához ~2-3 kWh hőenergia szükséges. 1 m2 napkollektorral a nyári félévben napi 2-2,5 kWh, télen 0,5-1,5 kWh napenergia hasznosítható. Így tehát személyenként 1-1,5 m2 napkollektorral általában elő lehet állítani a szükséges melegvíz mennyiséget. Éves átlagban 60-70 százalékos megtakarítás érhető el, ami a nyári félévben közel 100 %, a téli félévben 30-40 %. Családi házak esetében DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


94


melegvíz készítés céljára 2-3 db, nagyobb vízfogyasztás esetén 4-5 db 2 m2-es napkollektort célszerű felszerelni. Szükség van egy viszonylag nagy méretű, általában 200-500 literes melegvíztárolóra is. A napkollektoros melegvíz készítés különösen gazdaságosan alkalmazható nagyobb létesítmények, pl. iskolák, kollégiumok, éttermek, panziók esetében. A nagyobb rendszer fajlagos beruházási költsége alacsonyabb, az egyenletes vízfogyasztás miatt pedig a kollektorok kihasználtsága jobb, éves hatásfokuk magasabb. Gondos tervezés és kivitelezés esetén az ilyen nagyobb rendszerek akár 40-50 százalékkal is hatékonyabban működnek, mint a hasonló célú kisebb, családi házakon megvalósított rendszerek. A közintézmények energiafelhasználása (fűtés és melegvíz) jelentősen csökkenthető a korszerűsítési programok tervszerű végrehajtásával.

Vonatkozó jogszabályok 1998. évi XVIII. tv., 2001. évi CX tv., 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet, 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat, 2345/2004. (XII. 26.) Korm. határozat (2.2.4. operatív célkitűzés). Operatív lépések • • • •

A közintézmények és lakosság energiafogyasztási szokásainak, lehetőségeinek felmérése, részletes hatástanulmány készítése; A hatástanulmány alapján javasolt korszerűsítési munkákhoz szükséges berendezések gyártóinak megkeresése; Pályázati lehetőségek feltárása, pályázatok benyújtása; A korszerűsítési munkálatok elvégzése;

Monitoring •

elkészül a település közintézményeinek és lakóépületeinek napenergiát hasznosító korszerűsítési lehetőségeit tartalmazó fejlesztési dokumentum Indikátorok: • • •

a településen megvalósult energiahatékonyságot javító beruházások száma (db) energiahatékonysági feladatokra felhasználható, pályázatokon elnyert fejlesztési támogatások összege (eFt/év) közintézmények és lakosság éves energiamegtakarításának mértéke (MJ/év)

Felelős szervezet A program koordinátora a települési önkormányzat. Az önkormányzat a közintézmények vezetőivel és a lakossággal szorosan együttműködve végzi a program végrehajtását és monitorozását.



95


Ütemterv Ütemezés Operatív lépések

1. év

2. év

3. év

Energiatakarékossági lehetőségek felmérése Gyártók, áramszolgáltatók megkeresése Pályázati lehetőségek feltárása, pályázatok benyújtása A korszerűsítési munkálatok elvégzése A megvalósítás forrásigénye (MFt)

Az igényektől és lehetőségektől függ. A megvalósítás több millió Ft-os nagyságrendű is lehet



96


4.8. A természet védelmét szolgáló települési intézkedések

Cél A program célja a település védelem alatt álló vagy védelemre érdemes értékes természeti területeinek megóvása önkormányzati intézkedések révén. Leírás Magyarországon az állam mellett az önkormányzatokra is igen jelentős természetvédelmi feladat hárul. A helyi önkormányzatok fontos szerepet játszanak a természeti értékek bemutatásában, megóvásában, társadalmi elismertségének növelésében, valamint a szemléletformálásban. Igen fontos feladat az önkormányzatok minél szélesebb körű bevonása a természetvédelmi tevékenységbe a helyi értékek hatékonyabb védelme érdekében. Ezzel egyrészt a lokálpatriotizmus is a természetvédelmi célok szolgálatába állítható, másrészt a helyi lakosság aktívan részt tud venni saját értékeinek megőrzésében. Az önkormányzati szinten megnyilvánuló természetvédelem hatékonysága csak úgy képzelhető el, ha a jelenleginél szorosabb kapcsolat alakul ki az önkormányzat, a természetvédelmi hatósági feladatkört is betöltő Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek és a Nemzeti Park Igazgatóságok között. A kapcsolat kialakítása közös feladat, az állami szervezetek többek között irányelvek megfogalmazásával, szakmai képzésekkel segíthetik az önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét. Operatív lépések •

A települési önkormányzatok és a Nemzeti Park Igazgatóságok közötti kapcsolat erősítése, rendszeres kommunikáció. • A természetvédelem társadalmi elismertségének növelése, szemléletformálás. o a védett területek bemutatása, ismeretterjesztés, természeti értéktérkép elkészítése o természetvédelmi jeles napok megrendezése, rendezésének támogatása o részvétel a környezeti nevelésben, szemléletformálásban, PR o térségi ökoturisztikai, természetvédelmi honlapok készítésének kezdeményezése, részvétel a folyamatos működtetésében • Helyi védett területekké való nyilvánítás a társadalmi szervezetek és az önkormányzatok közös munkája révén, a természetvédelmi hatóságok segítségével. Monitoring o természeti értéktérkép elkészítése o honlap elkészítése o környezeti szemléletformáló rendezvények száma Felelős szervezet A települési önkormányzat együttműködésben a természetvédelmi hatósággal és a nemzeti park igazgatósággal.



97


4 .9 .

A környezettudatosság növelése

Cél A településen élők környezettudatosságának növelése, a fenntartható fejlődés alapeszméjének terjesztése. Továbbá mindezeknek megfelelő magatartásformák kialakítása révén a környezeti értékek hosszú távú védelmének megalapozása, közös identitástudaton, hatékony együttműködésen alapuló közösség kialakítása. Leírás Szigethalmon alapvetően két aktívabb, lakossági támogatást élvező civil szervezet folytat aktív tevékenységet a város környezetének védelme érdekében: Zöld Háló Közhasznú Egyesület, és a Szigethalmi Kutyatartók, Kutyatenyésztők és Környezetvédők Egyesülete (Szike). A környezet védelme, a meglévő környezeti értékek megóvása, és a fenntartható (az erőforrásainkat fel nem élő) gazdálkodás alapfeltétele a társadalom minden rétegére kiterjedő környezeti nevelés, tudatformálás révén történő környezettudatosság kialakítása. A helyi környezet a helyi közösség állapotától is függ, a közösség tudatossága előfeltétele a regionális és nemzeti szintű kezdeményezések sikerének. A helyi környezeti nevelés legfontosabb kívánalma az együttműködés, a lakosok részvétele a települési környezetgazdálkodásban, a település részvétele az iskola pedagógiai tevékenységében. A helyi társadalomban élők környezetének, természeti értékeinek védelméért jóllehet minden érintett felelőséggel bír, de intézményi szinten elsősorban az önkormányzatnak kell felelőséget vállalnia. Az önkormányzat legitimációval, helyismerettel és legtöbb esetben eszközökkel is rendelkezik így szükségszerű, hogy a környezeti nevelésben és ennek révén a környezettudatosság növelésében is fontos szerepet játsszon. (Többek között a jelen környezetvédelmi program elkészítése is fontos lépés lehet ezen a téren, hisz mintegy kiindulási pontként sor kerül az értékek és a problémák, a fenntartható fejlődésre vonatkozó helyi képesség számbavételére.) A környezettudatos életvitelt azonban nem lehet kizárólag hatósági eszközökkel kialakítani. A helyi társadalom környezeti nevelésében természetesen kiemelkedően fontos, hogy az önkormányzat törvényben előírt feladatai összekapcsolódjanak a helyi közösség kezdeményezéseivel. A helyi környezeti nevelés sarokköve lehet a környezetgazdálkodással kapcsolatos a generációkon és társadalmi pozíciókon túl nyúló (összefogó) helyi konszenzus kialakítása.



98


Végső soron az önkormányzat és a helyi társadalom kölcsönös belátáson alapuló, környezettudatos együttműködése alapozza meg a helyi fenntarthatóságot védelmező gondolkodást. A környezettudatosság növelésének főbb részterületeit a Nemzeti Környezetvédelmi Program II. az alábbiak szerint csoportosítja: 1. Lakossági ismeretterjesztés a környezettel, és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban, információhoz való jutás biztosítása 2. Társadalmi részvétel erősítése a környezetpolitikai döntéshozatalban, a környezetvédelmi program végrehajtásában 3. Iskolán kívüli környezeti nevelés, oktatóközpont kialakítása, fenntarthatósági alapismeretek és készségek fejlesztése 4. Települési vagy kistérségi környezeti információs rendszer kialakítása, csatlakozás az országos hálózathoz Mindezek valamint a 2003-ban átdogozott Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia alapvetésben rögzítettek alapján az alábbi önkormányzati feladatok, cselekvési lehetőségek, javaslatok fogalmazhatóak meg. Javasolt cselekvési lehetőségek • Nagyobb figyelem fordítása a környezetvédelem szempontjaira a település fejlesztési és rendezési terveinek kidolgozása, felülvizsgálata során. • Fő-, vagy részmunkaidős környezetvédelmi ügyintéző foglalkoztatásával (akár körjegyzőségi, vagy kistérségi összefogással), intézményesített összekötő kapocs biztosítása a helyi társadalom életében, betöltve az együttműködés szervezője, felelőse szerepkörét. • A helyi önkormányzat, mint iskolafenntartó részt vehet az intézmény programjának kialakításában és betartatásában, a környezeti nevelés szempontjainak érvényesítésében. Katalizátorként funkcionálhatnak (akár önállóan, akár társulási szinten) a fenntarthatóság elveinek helyi tantervekbe történő beépítésének folyamatában. • A felnőtt nevelést célzó előadások, tréningek, népfőiskolák, körök és klubok szervezésében való aktív közreműködés. • A helyi környezetvédelmi program megvalósításában való széleskörű társadalmi részvétel biztosítása, serkentése, beleértve a helyi gazdasági élet szereplőit. • Az organikus gazdálkodási formák, biológiai gazdálkodás népszerűsítése. • A lakosság települési identitástudatának erősítése, pozitív példamutatással. • A helyi környezeti nevelési programok, környezetvédelmi napok / akciók szervezésének támogatása eszköz, szolgáltatás, terem vagy egyéb önkormányzati vagyontárgy kedvezményes rendelkezésre bocsátása révén. Amennyiben a település költségvetése megengedi a költséges erdei iskolák társfinanszírozása is elképzelhető, akár egy-egy kifejezetten erre a célra



99


•

•

létesített (az éves költségvetés egy bizonyos részéből) környezeti nevelési alapból. Aktív közreműködés a települési civil, gazdasági, hatósági és önkormányzati szféra közötti együttműködés fejlesztésében az iskolai és iskolán kívüli környezeti nevelés, a fenntarthatóság alapeszméjének és gyakorlati megvalósítási lehetőségeinek széleskörű ismertetése érdekében. Részvétel az egyéni, iskolai, civil, és egyéb intézményi (pl. hatóságok) egészségfejlesztési tevékenységek összehangolásában. (pl. mit kell tenni, ha az ivóvíz szennyezett, ha valamilyen közúti vagy más jellegű havária esemény történik, vagy mi a teendő ha illegális hulladéklerakást észlelünk)

Vonatkozó jogszabályok Az 1995. évi LIII. tv., az 1996. évi LIII. tv., az 1996. évi LIV. tv., a 2001. évi LXXXI. tv., a 2001. évi XLIV. tv., a 2003. évi CXXIX. tv., valamint az EP és Tanács 2003/4/EK és 2003/35/EK irányelve (forrás 2345/2004. (XII. 26.) Kormány hat. 1. akcióprogramhoz tartozó operatív célkitűzések). Operatív lépések • • • • • • • • • •

pályázati lehetőségek feltárása, források felkutatása települési (kistérségi) környezetvédelmi ügyintézői státusz kialakítása környezeti nevelési alap létrehozása környezeti nevelési / fenntartható fejlődési koncepciók, akcióprogramok kidolgozása tájékoztató füzetek, szóróanyagok elkészítése rendezvények / helyi környezetvédelmi célú akciók (pl. vetélkedők és szelektív hulladékgyűjtési akciók) szervezése iskola / erdei iskola támogatása (anyagi / eszköz / egyéb) tanfolyamok szervezése helyi környezeti információs adatbázis / szolgáltatás kialakítása vegyes funkciójú (ökoturisztikai / környezeti nevelési) iroda, központ létrehozása

Monitoring • az iskola (óvoda) pedagógiai tervében a környezeti neveléssel foglalkozó fejezet kidolgozásra került • környezetvédelmi adatbázis / iroda felállítása • környezetvédelmi ügyintézői státusz megalakítása • környezeti nevelési alap létrejötte



100


Indikátorok: • az egyes programokon, rendezvényeken, tanfolyamokon részt vettek száma (fő) • a kiadott füzetek, szóróanyagok száma / példányszáma (db/év, db) • vetélkedők és szelektív hulladékgyűjtési akciók száma (esemény/év) • környezeti nevelési célú programok száma (db/év) Felelősök települési önkormányzat (koordináló szerep)l, SZIKE, Zöld Háló (együttműködés) A résztvevők köre a környezeti nevelés esetén igen bő. A programban való részvétel, kezdeményezés egyszerre morális és adott esetekben konkrét feladata a települési / térségi szereplőknek, a felsőbb szintű hatóságtól az egyszerű állampolgárig. Ütemezés Ütemezés 1. év

3. év


Operatív lépések

2. év

Pályázati lehetőségek felkutatása

Környezeti nevelési alap létrehozása Környezeti nevelési koncepció / programok kidolgozása Tájékoztató füzetek, szórólapok kiadása Erdei iskola DENKSTATT Hungary Kft. 1133 Budapest, Árboc u. 4. T.: 239-1206, -08 F.: 238-0651


101


Ütemezés 1. év

3. év


Operatív lépések

2. év

létrehozása / fejlesztésének támogatása Rendezvények, akciók szervezése

folyamatos

Környezetvédelmi iroda / adatbázis létrehozása A megvalósítás A tevékenységtől függően 10 eFt-tól több millióig forrásigénye (MFt)



102


4 .1 0 . 4 .1 0 .1 .

Helyi Jogi Szabályozás Hiányzó helyi rendeletek, szabályzatok megalkotása (jogalkotás)

Cél A hiányzó helyi rendelkezések és szabályzatok megalkotása települési szinten. Leírás A program során a jelenleg hatályos jogszabályok felülvizsgálata, módosítások és új, hiányzó jogszabályok megalkotása történik. Települési szinten rendelkezési csomagot javasolt összeállítani. Javaslatok, ötletek: • • • • • • • • •

A kerti hulladékok nyílt téri égetésének szabályozása (pl. önkormányzati rendelettel). Kiskerti komposztálás támogatása, kerti fakivágások értékarányos pótlására kötelezés. Lombhullató, árnyat adó fafajok telepítésének támogatása, arányosítása az örökzöldekhez. Építési (inert) hulladék szervezett külön gyűjtése, (és amennyiben van rá mód: helyi hasznosítása). Teljes körű veszélyes hulladék begyűjtés megszervezése. Adókedvezmények előírása lakossági környezetvédelmi beruházásokra. Egyszer használatos csomagolóanyagok rendezvényeken való megtiltása. Beszerzési eljárásoknál (önkormányzatoknál) a környezetvédelem, mint szempont hangsúlyos megjelenítése. A helyi műemlék jellegű objektumok kijelölése és használatukkal, védelmükkel kapcsolatos szabályok megalkotása.

Operatív lépések • a létező jogszabályok felülvizsgálata • jogszabály módosítás elvégzése • hiányzó rendeletek megalkotása, rendelkezési csomag összeállítása Monitoring Indikátor: A helyi jogszabály-módosítások és új jogszabályok száma (db) Felelős szervezet A program felelőse a települési önkormányzat.



103


4 .1 1 .

A környezetvédelmi program megvalósulásának támogatása

4 .1 1 .1 . te n n i v a l ó k

A települési környezetvédelmi program végrehajtásával kapcsolatos

Cél Az elfogadott települési környezetvédelmi program végrehajtásának felügyelete, szükség szerinti módosítása. Leírás A település önkormányzata által elfogadott, így számára kötelezően teljesítendő feladatot jelentő környezetvédelmi program gyakorlati megvalósítása számos adminisztratív teendőt is jelent. Ezen teendők közé tartozik, a program tartalmának a lakosság széles körével történő megismertetése, a végrehajtáshoz szükséges felelősök – résztvevők aktivizálása. Továbbá ugyancsak a program megvalósításához szükséges a megfelelő intézményi, anyagi, és eszköz háttér megteremtése, valamint a folyamat rendszeres felügyelete, a megfelelő felülvizsgálatok megtartása. Operatív lépések • • • •

A települési környezetvédelmi program megismertetése a község lakosaival, a megvalósításhoz szükséges aktív támogatás megszervezése. A települési környezetvédelmi program gyakorlati megvalósítást előkészítő, illetve az elmúlt évet értékelő, évente tartandó felülvizsgálat. Amennyiben a település önkormányzata úgy dönt, települési Környezetvédelmi Bizottság és Környezetvédelmi Alap létrehozása. Kétévenkénti teljes körű felülvizsgálat, és szükség szerinti módosítás.

Monitoring o Környezetvédelmi Bizottság megalakítása o Környezetvédelmi Alap elkülönítése o felülvizsgálatok, módosítások elvégzése Felelős szervezet A program felelőse a települési önkormányzat.



104


Ütemezés Ütemezés 1. év

3. év

4. negyedév 3. negyedév 2. negyedév 1. negyedév 4. negyedév 3. negyedév 2. negyedév 1. negyedév 4. negyedév 3. negyedév 2. negyedév 1. negyedév

Operatív lépések

2. év

Évenkénti felülvizsgálat A környezetvédelmi program népszerűsítése Környezetvédelmi Alap létrehozása

Környezetvédelmi Bizottság felállítása -

Forrásigény



105

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Recommend Documents