PAUL MARTIN
SZEX, DROGOK ÉS CSOKOLÁDÉ Az élvezet tudománya
A fordítás alapja: Paul Martin: Sex, Drugs & Chocolate: The Science of Pleasure. Fourth Estate, 2008
Copyright © Paul Martin, 2008
Fordította © Darnyik Judit, 2010 Szaklektor: Dr. Funk Sándor pszichiáter addiktológus főorvos Szerkesztette: Falcsik Mari
Borítóterv: Herczeg Attila
HVG Könyvek Kiadóvezető: Budaházy Árpád Felelős szerkesztő: Falcsik Mari ISBN: 978-963-304-013-3 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2010 Felelős kiadó: Szauer Péter www.hvgkonyvek.hu Nyomdai előkészítés: Inic Kft. Nyomás: Generál Nyomda Kft. Felelős vezető: Hunya Ágnes
A szerző korábban megjelent művei, amelyek anyagára e könyvben is épít: Patrick Bateson – Paul Martin: Design For a Life. Vintage, London, 2000 Paul Martin: Counting Sheep. Flamingo, London, 2003 Paul Martin: Making Happy People. Perennial, London, 2006 A szerző korábban megjelent további művei: Paul Martin: Measuring Behaviour. Cambridge University Press, Cambridge, 1993 Paul Martin: The Sickening Mind. Flamingo, London, 1998 Paul Martin: What Worries Parents. Vermilion, London, 2004
Kiadónk témába vágó korábbi kötetei: Nathalie Bailleux – Hervé Bizeul – John Feltwell et al.: A csokoládé – A boldogság forrása. Ford.: Pap Éva. HVG Könyvek, Bp., 2001 Dominic Streatfeild: Kokain. Ford.: Kozma Zsolt. HVG Könyvek, Bp., 2007
TARTALOM
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Élvhajhászat ................................................................................................. Az élvezet célja............................................................................................ A szex .............................................................................................................. A drogok.........................................................................................................
…és a csokoládé ......................................................................................... Élvezet és vágy ............................................................................................ A gyönyör vadászai .................................................................................... Unalom, boldogtalanság és szenvedés ............................................... Szenvedélybetegség .................................................................................. Ringasd el magad!...................................................................................... Négy szer ...................................................................................................... Játékosok és nagyevõk ............................................................................. A helytelenítéstõl a tiltásig ..................................................................... Az okos hedonista ......................................................................................
9 23 35 55 89 109 123 149 171 201 223 249 269 295
Köszönetnyilvánítás ........................................................................................... 321 Melléklet ................................................................................................................ 323 Név- és tárgymutató......................................................................................... 345
1
ÉLVHAJHÁ SZ AT Nem ismerjük és nem is tudjuk meghatározni az élvezet határait: fogalmunk sincs, milyen szintű testi gyönyör átélésére vagyunk képesek. Jean-Anthelme Brillat-Savarin, 18251
Az élvezet mélységei Hogyan képzeljük el a gyönyörök netovábbját? Mi lenne, ha tetszés szerint, nyakló nélkül habzsolhatnánk az élvezeteket? Legyünk őszinték magunkhoz! Mit éreznénk, miután vég nélkül heverésztünk a pálmafák alatt egy trópusi tengerparton, rumos koktélokat kortyolgatva és minden elképzelhető testi kényeztetést megízlelve? Némi unalmat és talán csömört? Eleinte a gyönyörök csúcsának tűnik kéjesen elnyúlni egy kád forró vízben és közben élvezni, ahogy a csokoládé elolvad a nyelvünkön – de egy idő után ez is elveszti varázsát. Az élvezet nehezen megfogható téma. Felismerjük ugyan, ha találkozunk vele, és nyilvánvalónak tűnik, hogy mind többre vágyunk belőle. De mi a helyzet a következményeivel? A nagy zabálással, a részegséggel, az elhízással, a bűntudattal, az önmarcangolással és a kiélt, felpüffedt arccal? Mikor csap át az élvezet szenvedélybetegségbe? Hogyan csúszik le az ember a lejtőn? Onnan, amikor azt mondja magának boldogan: „Milyen jólesik!” – odáig, hogy már azt mondja reménytelenül: „Tönkretesz engem, mégsem tudok tőle szabadulni!”
1
Jean-Anthelme Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája. Ford.: Ambrus Zoltán, Ambrus Gizella. Singer-Wolfner, Bp., 1912
10
A világi és egyházi hatalmak mindig is próbálták korlátok közé szorítani az ember fő örömforrásait. Mindenekelőtt a szexualitást, a pszichoaktív drogok használatát és a kulináris élvezeteket igyekeztek kordában tartani. Úgy tűnik, osztották Platón véleményét, miszerint „az élvezet a gonosz eszköze”. Könyvem témája: az élvezet és fonákja, a szenvedélybetegség. E kettő természetét szeretném feltárni. Ennek során szemügyre veszszük az élvezet és a szenvedélybetegség hátterében húzódó biológiai folyamatokat, a gyönyör és a fájdalom kényes viszonyát, az élvezet és a boldogság között fennálló – meglepően csekély! – összefüggést, és az emberi viselkedés egyik kevéssé hangsúlyozott, de sokszor igen fontos mozgatórugóját, az unalmat. Néhány olyan embertársunk valós történetét is megismerjük, akik a gyönyörök hajhászásában már a hedonizmus életveszélyes mélységeibe merültek alá. Szó van a könyvben a szex és a drogok számos fajtájáról, és természetesen a csokoládéról is. Központi témánk az élvezet és a vágy közötti biológiai különbség: az, hogy szeretünk valamit, mert élvezzük, vagy sóvárgunk valami után, mert kívánjuk. Az élvezet és a vágy párosa irányítja minden tettünket. Hatásukat megfigyeljük majd a szex, a drogok és a csokoládé, e szent „élvháromság” példáján. A szex, a drog és a csokoládé mágnesként vonzza az embereket. Megfelelő keretek között mindhárom hozzájárulhat a testi-lelki boldogsághoz, azonban épp így károsak is lehetnek. A szexnek megvannak a maga veszélyei, a drogok némelyek szerint egytől egyig függéshez és halálhoz vezető veszélyes anyagok, míg a csokoládé a kritikusai szavaival cukor- és zsírbomba, a pattanások és az elhízás okozója. (Persze erről kiderítjük, hogy súlyos tévedés.) Az örömszerzés e három fajtáját – ilyen vagy olyan mértékben – korlátozzák a társadalmi szokások, a vallási és a törvényi előírások. És természetesen – s egyáltalán nem utolsósorban – e három élvezet mindegyike az ember életében komoly és komolyan veendő örömforrás. A társas vagy magányos szex gyönyörteljes formáit jóformán mindenki gyakorolja legalább hébe-hóba. Még azok is örömüket lelhetik a szexben, akik ebből élnek. Jenna Jameson, rengeteg pornófilm női szereplője emlékirataiban megvallja, hogy a kimerítő napi szexrobot ellenére mindig töretlen lelkesedéssel vetette magát az élvezetekbe a szabadidejében: amikor nem a kamerák előtt vonaglik, akkor szívesen
11
szeretkezik a barátjával szállodai medencékben, áruházak próbafülkéjében és Amerika éttermeiben. Giacomo Casanova hosszú és eseménydús élete igazán nem szűkölködött szexuális örömökben, s a XVIII. századi szoknyavadász kalandor számára saját bevallása szerint épp olyan fontos volt a partnere gyönyöre, mint a sajátja. Híres emlékirataiban így vall erről: „Nekem mindig megvolt az a gyengém, hogy élvezetem négyötödét az a boldogság tette ki, amivel meg tudtam ajándékozni azt a kedves lényt, aki örömöm forrása volt.”2 Casanova a következőképpen számol be arról, hogyan töltött el egyet sok ezer pásztorórája közül, százszor száz szeretője egyikével: Testi értelemben semmi újat nem tanultam tőle, annál többet érzelmekben, odaadásban, önkívületben, olyan érzésekben, amelyek csak érzékeny lélekből fakadnak fel a legédesebb pillanatokban. Ezer módon tettem változatossá a gyönyört, és elámult, hogy mennyivel fogékonyabb az élvezetre, mint korábbi tapasztalatai alapján sejtette. Végül megszólalt az átkozott harangszó: félbe kellett szakítanunk öleléseinket, de mielőtt ölelő karomból kibontakozott volna, égnek emelte tekintetét, mintha köszönetet mondana isteni Mesterének, hogy volt bátorsága megvallani nekem szerelmét.3 Nem mindenki osztozik azonban efféle hevült lelkesedéssel a szex iránti rajongásban. Johnny Rotten4 például csak oly sekélyes élményekben részesült – vagy annyira nem fogékony az érzékiekre –, hogy e kiábrándult szavakkal illette a testi szerelmet: „2 perc 52 másodpercig tartó cuppogás”. (Igaz, a kevéssé érzékeny sztár néhány év múltán már arról számolt be a sajtónak, hogy egy újonnan elsajátított technika jóvoltából sikerült 5 percre javítania az idejét...)
A szövegrészt ford.: Pelle János. A ford. alapja: Casanova: Mémoires I–III. Gallimard, Paris, 1958–60 = In: Pelle János: Casanova – avagy a XVIII. század egy kalandor szemével. Kossuth, Bp., 1987 3 Giacomo Casanova emlékiratai. Ford.: Szerb Antal. Atlantisz, Bp., 1998 4 Eredetileg John Lydon, a ’70-es évek punkcsillaga, az ellenkultúrának utat törő brit banda, a Sex Pistols énekese 2
12
Az erotikus örömökkel kevés gyönyör ér fel az életben – de ezek egyike feltétlenül a kábítószer. Akár tetszik, akár nem, az emberek egy része a kábítószerek segítségével éli át életében a legátütőbb gyönyör perceit – ugyanakkor persze a legsúlyosabb gyötrelmeket is. Egy idős ázsiai ópiumszívó, akinek szavait egy XIX. századi egyházfi jegyezte fel az utókor számára, arról számolt be, hogy a hetedik mennyországba jutott a szer révén, leírhatatlan dolgokat hallott és látott, és „úgy érezte, hogy a lelke magasan szárnyalt a földi dolgok fölött a feledés értékes pillanataiban, mintha kiröppent volna súlyos ketrecéből”5. Irvine Welsh Trainspotting című kultfilmjének hőse hasonló szellemben vall arról, hogy a vénába fecskendezett heroin hatása mérföldekkel jobb, mint a legnagyobb orgazmus, szorozva hússzal. Persze más kérdés, hogy hosszú távon milyen következményekkel jár. Ha igaz az, hogy a heroin intravénás élvezete tényleg ennyivel jobb, mint a legteljesebb szexuális kielégülés hússzorosa, akkor képzeljük el, milyen érzés lehet, ha ugyanakkor szabadesésben közelednénk a földhöz. Ez az extrém szabadidős tevékenység, a kábítószeres ejtőernyőzés Aniruddha Bahal képzeletében született meg és öltött testet Bunker 13 című regényében. Nos, az ő fiktív kábítószeres ugrója prófétának érzi magát, míg az égben suhan: látja a sebesen közeledő földet, de közben olyan mély béke szállja meg, hogy mellékesnek tűnik a kioldózsinór meghúzása. Kockázatos játszma lehet szabadesés közben belőni magát az embernek, amikor csak 60 másodperce van a teljes kábulatig. A megoldás Bahal szerint az, ha a vállalkozók párban ugranak, és az egyik segít a szer beadásában, míg a másik „a bódulat gyönyörű buborékában” lebeg. Mindenesetre ne próbáljuk ki házilag! S ha még a drogos ugrás illegális és életveszélyes gyönyörei is meghaladnák kalandvágyunkat, akkor ott van az utolsó adu ász: a csoki. A csokoládé nyújtotta érzéki öröm talán kevésbé szélsőséges, mégis eléggé kifinomult és gazdag ahhoz, hogy rengetegen keressék. Főleg, ha valódi csokoládét fogyasztunk, nem a csokoládénak csúfolt nagyüzemi maszlagot. Olvassuk el például, milyen intenzív érzéseket élt át Paul Richardson csokirajongó, futó, de annál mélyebb hatású kalandjában egy falatka venezuelai Gran Samán csokoládéval:
5
Mordecai Cubitt Cooke: The Seven Sisters of Sleep. James Blackwood, London, 1860
13
Az íze elidőzött a számban és az agyamban, a presszókávé utóízét idézve. Átjárt a testi kielégülés öröme és az az érzés, hogy egy ideig nem lesz szükségem még egy darabkára, még egy falásra, még egy harapásra ebből a 24 karátos fekete aranyból. Megnyomtam az ülést hátradöntő gombot és elnyúltam a székemben. Ám léteznek személyre szabottabb örömök is, a szex, a drogok és a csokoládé széles körben népszerű gyönyörein kívül. Mindannyiunknak megvan a saját kedvtelése, amire talán valami szerencsés véletlen folytán bukkantunk rá. Mindenki másképp képzeli el az élvezetek csúcsát – az eföldi mennyországot, ha úgy tetszik. John Keats talán az utókor kedvéért árulta el, hogy szerinte az édenkert kellékei: könyvek, gyümölcs, francia bor, kellemes idő és egy kis zene a szabadban egy idegen előadásában. Auberon Waugh6 szemében az jelentette a földi paradicsomot, ha nyári délután kellemes társaságban bridzsezhetett, s közben mentás koktélt szürcsölhetett szívószállal. Hmmm. Ezzel szemben Iain Banks7 azt állította, hogy számára a skót Linlithgow-ban található Champanay fogadó borospincéje jelentené a Mennyországot, ha nem lennének ablakai – no és ha ő maga hinne bármiféle másvilágban.8 Az élvezetek azonban még ennél is sajátságosabb formát ölthetnek. Albert Camus-nek az jelentette a legintenzívebb gyönyört, amikor az óceánban úszott, Montaigne-nek viszont az, amikor megszabadult a veseköveitől. „Nincs is annál nagyobb öröm – írta Montaigne –, mint amikor a kövek kiürülésekor átélt kín után végre megkönnyebbülök, és teljes mértékben, szabadon átélhetem az egészség csodás fényét.” Dosztojevszkij visszatérő epilepsziás rohamai előtt esett eksztázisba, amit így jellemzett: „olyan boldogságérzés, amelyet normális állapotban el sem lehet képzelni, és amiről másoknak fogalmuk sincs”. Amikor Jeffrey Bernardot, a londoni Soho kocsmáinak legendás nagyivóját kérték arra, hogy nevezze meg az ő legélvezetesebb élményét, akkor az jutott eszébe, hogy krikettezés közben elkapta a labdát középbal csa-
Auberon A. Waugh (1939–2001) brit újságíró, 1970–85 közt jelent meg szatirikus lapja, a Private Eye 7 1954-es születésű skót író, Iain M. Banks néven igen népszerű sci-fi regények szerzője 8 Iain M. Banks: Raw Spirit. Century, London, 2003 6
14
tár pozícióból, közel 20 méter futás után.9 A Crash (Karambol), J. G. Ballard regénye, illetve a csaknem tíz évvel később a belőle készült sokkal híresebb David Cronenberg-film viszont azt mutatja be, hogy van, akit nem elégítenek ki a krikett szolid örömei: a főhős, Vaughan számára a gyönyör csúcsa egy orgazmusszerű frontális ütközés Liz Taylor autójával. Ezt nevezem én kifinomult ízlésnek!
Hedonizmus régen és most A hedonista életének lényege, célja az élvezetek hajszolása. Ez értelemben bizonyos fokig mindannyian hedonisták vagyunk: a gyönyör utáni vágy nagyon mélyen gyökerezik az agyunkban. Mint a következő fejezetben látni fogjuk, az élvezet biológiai folyamat, amely az evolúció során vált mindennapi viselkedésünket irányító tényezővé. Ennek ellenére az örömök mértéktelen, szélsőséges hajszolása ritkán jelent kellemes látványt a külső szemlélőknek, és a hedonista számára is egykönnyen sírás lehet a vége. Mi történik, ha egy élvhajhászt a fizika és kémia törvényein kívül semmi nem állíthatja meg kéjvágya kiélésében? A Római Birodalom jó néhány tanulságos példával szolgál erre. A későbbi korok puritánjai szemében a császári Róma testesítette meg a züllöttséget, és megérdemelte, hogy összeomoljon bűnei súlya alatt. Az élvezetet tanulmányozók számára ez a kor adatok gazdag tárházát jelenti. A római hedonizmus nagy és kevésbé nagy alakjainak Suetonius római történetíró állított emléket közel 2000 éve íródott művében, a Caesarok életében10. A könyv a Kr. e. 44-ben meggyilkolt Julius Caesartól kezdve egészen a Kr. u. 96-ban elhunyt Domicianusszal bezárólag mutatja be az egymást követő római uralkodók életét. Suetonius nyíltan (ha nem is mindig teljesen hitelesen) tárgyalja a hihetetlen hatalommal rendelkező tizenkét férfiú kedvteléseinek pikáns részleteit.11
9 10
11
Jeffrey Bernard: Reach for the Ground. Duckworth, London, 1996 [Caius] Suetonius [Tranquillus]: Caesarok élete – Tizenkét életrajz. Ford., utószó, jegyz.: Kis Ferencné. Versford.: Terényi István. Európa, Bp., 1968 E részben valóban csak felsorolásszerűen vonultatjuk fel Róma egymást követő urainak legkedvesebb elfoglaltságait, mellőzve a dátumokat, a történelmi adathalmazt
15
Julius Caesar a viszonylag szerény kezdet: ő csupán a luxus és a szex élvezetének áldoz. Utódja, Augustus szintén mértéktelenül rajongott a szexért, de ő már a drága bútorokért, a korinthoszi bronzból készült szobrokért és a szerencsejátékokért is. Augustus még élemedett korában is a birodalom teljes területéről összegyűjtött szüzek meggyalázásával szórakoztatja magát, ráadásul szenvedélyes szerencsejátékos, amire még büszke is. Az ő utódja, Tiberius egyként hódol „valamennyi ördögi szenvedélynek”: Tiberius Claudius Nero ivászataival kiérdemli a „Biberius Caldius Mero”, a borissza gúnynevet, pontosabban: „aki túl mohón issza a színbort”. De a vezetőkre máig jellemző módon vizet prédikál és bort iszik: nyilvánosan az erkölcsök nemesítéséért száll síkra, magánidejét meg lakmározással és szexszel tűzdelt orgiákon tölti, s a hedonizmust még a bürokráciában is meghonosítja: létrehozza az „élvezetek ellenőre” pozíciót. Visszavonulva Caprin álló kéjlakjába, ahol a palota falait erotikus képek, könyvek és szobrok díszítik, például egyiptomi szexkönyvek és „pajzán pozitúrákat” bemutató bábuk, lanyhuló vágyait azzal igyekszik felkorbácsoltatni, hogy fiatal párok pikáns szexjeleneteit lesi. Suetonius olyan gyalázatosnak tartja Tiberius fajtalankodásait, hogy a hosszas leírásokat inkább elhagyja, de azért megkínálja olvasóit néhány igen borsos falattal, például hogy a császár elrendeli, hogy úszás közben fiatal fiúk kövessék a víz alatt, akik a lába közé férkőzve a nemi szervét nyalogatják és harapdálják – ők a császár „kis halacskái”, de állítólag az elvetemült kéjenc még szopós kisbabákkal is szopogattatja a mellbimbóját vagy hímvesszőjét. Ha az undorító vénség megkíván egy fiatal fiút, gátlástalanul a magáévá teszi, mint Suetonius egy esetben rögzíti is: az áldozati szertartáson segédkező ifjút és fivérét (a szent trombitást) a császár a ceremónia végeztével azonnal kivonszolja a templomból s mindkettőt megerőszakolja, s amikor tiltakozni mernek a gyalázat ellen, mindkettejük lábát eltöreti. Tiberiust a Caligula néven elhírhedt Gaius követi, aki javarészt csak elődje nyomdokaiba lép kegyetlen kéjsóvárságával: zabolátlanul hajszol minden elképzelhető élvezetet, első helyen a szadizmusát kielégítő kegyetlenkedést. Kedvenc időtöltése a kínzások és kivégzések megtekintése. Mások erkölcsi normáit semmibe véve ő is gyakran folyamodik homoszexuális erőszakhoz: egy ifjú például nyilvánosan beismeri, hogy „fajtalankodott vele az uralkodó”, és hogy őt ez mennyire megviselte. Caligula minden előkelő római nőt ágyába dönt – köztük
16
a három leánytestvérét is –, rendszeres szórakozása, hogy vacsorára hív egy csapat magas rangú párt, majd végigvizslatja a nőket, s ha úgy hozza kedve, magához hívja a kiválasztottat és félrevonul vele szerelmeskedni, aztán, mintha a testi megalázás nem lenne elég, visszatérve az asztalhoz, részletesen elmeséli élményeit a vendégeinek. Mindenben keresi a még különlegesebb gyönyört: ecetben oldott gyöngyöt iszik, arannyal dúsított kenyeret kínál vacsoravendégeinek stb. Nem meglepő, hogy alig egy év alatt eltékozolja vagyonát, és 29 évesen belepusztul rettenetes életébe. Ekkor Claudius lép hatalomra, aki folytatja az ivászat, szerencsejáték, nőzés és zabálás uralkodói hagyományait. Égő szenvedély ébred benne unokahúga iránt, hát átírja a törvényt, hogy feleségül vehesse a lányt. Ő is ritkán hagyja el úgy a császári asztalt, hogy ne zabálja magát pukkadásig, ilyenkor egy szolga tollal csiklandozza a torkát, hogy helyet teremtsen a következő lakomának. Ő is nagy rajongója a szerencsejátékoknak, még könyvet is jelentet meg a témában. Claudiust Nero követi a trónon, aki mindenki másnál többet tesz a hedonizmus rossz híréhez: élvhajhászása nem ismer határokat (egy mai szakíró csak „a történelem legaljasabb férgének” nevezi). Lakomái déltől éjfélig tartanak, vendégei közt rendszerint jókora csapat prostituált is helyet foglal. Ő is mindent végigpróbál: kasztráltatja, majd „feleségül veszi” kedvenc szolgálóját, soha nem ölti magára kétszer ugyanazt a ruhát, aranyból font hálóval halászik stb. Bővíti a szerencsejátékos császárok hosszú sorát is: sokszor több ezer aranyat tesz fel egyetlen kockadobásra. Nero után Galba rövid uralma következik, akinek két fő jellemvonása a kegyetlenség és a kapzsiság, de imádja a nagy lakomákat és az „érett és nagyon keménykötésű férfiakat” is. Ám ő a trónra kerülése után alig hét hónappal meghal (utódja, Otho még ennél is rövidebb ideig uralkodik). A következő császár, Vitellius, korábban ágyas fiú Tiberius udvarában; Capri szigetén nevelkedvén jó iskolából jön. Császárként napi 3-4 lakomát rendez, s közben ő is gyakran a hánytatáshoz folyamodik. Van, hogy a vacsorához a birodalom minden szögletéből gyűjteti össze az ínyencfalatokat (például csukamáj, pávaagyvelő, flamingónyelv, orsóhalikra). Suetonius hórihorgas, borvirágos ábrázatú, sörhasú, nyamvadt combú férfinak festi le Vitelliust, akinek utódja, Vespasianus szinte erényesnek mondható, épp csak szunyókálni imád (s ezzel belopja magát e sorok írójának a szívébe). A következő császár, Titus ismét kicsapongó és kegyetlen ember:
17
késő éjszakába nyúló orgiákat rendez és csapatnyi homoszexuális prostituáltat és eunuchot tart. Az utolsó császár a könyvben Domicianus, akinek kéjvágya még kora mércéjével mérve is igen magasra hág, imád prostituáltakkal úszkálni, szeretői fanszőrzetét leborotválni és férjes asszonyokkal kéjelegni. A Caesarok és utódaik viselkedése nemigen változtatott a hedonizmus rossz hírén. Ennek ellenére voltak, akik síkra szálltak a hedonista elvek mellett. Az egyik szószólója a filozófus, Arisztipposz12 volt, aki nemcsak érvelt amellett, hogy az élvezet (hēdonē) egyenlő a jóval, s hogy mindenkinek úgy kellene élni, hogy minél több élvezetes élményben legyen része, hanem buzgón gyakorolta is elméletét. Arisztipposzt olyan férfiként emlegették, aki úgymond „tud élni” – ezt a hírnevét rengeteg szexuális kalandjával vívta ki magának.13 Az ógörögöknek több szavuk is volt az élvezet és boldogság fogalmára. Az itt fent használt hēdonēval az élvezetet avagy az érzéki gyönyört fejezték ki, de használták ezenkívül a „csendes káröröm” jelentésű epicharma szót, illetve az eudaimonia szót is, amit a szövegekben gyakran szabadon és leegyszerűsítve csak mint „boldogságot” fordítanak le, pedig ennél finomabb, rétegzettebb jelentése van: „a daimonnal, azaz valódi önmagunkkal összhangban levő viselkedést kísérő jó érzésekre” utal.14 Arisztipposszal körülbelül egy időben, a Kr. e. VI. században élt a kínai filozófus, Jang Szu15, aki szintén amellett kardoskodott, hogy csak egyszer élünk, ezért élvezzük az életet, ahogy csak lehet. Jang Szu igen egyszerű hedonista filozófiát hirdetett. Azzal érvelt, hogy rövid az élet, és ami igazán jó benne, az a zene, a testi szerelem, a szép ruhák és a finom ételek érzéki élvezete. Elgondolásait később magába olvasztotta a taoista filozófia. Eszméi újra felszínre bukkantak a halála után több száz évvel,
12
13 14 15
Arisztipposz (Kr. e. 435–370) ógörög hedonista filozófus, a kürénéi iskola alapítója, aki szerint az emberi életben megtapasztalható legfőbb jó azonos a legtöbb öröm átélésével és a fájdalom elkerülésével W. Tatarkiewicz: Analysis of Happiness. Martinus Nijhoff, Hága, 1976 Peter Quennell: The Pursuit of Happiness. Constable, London, 1988 Jang Szu (más változatában Jang Csu, Jang-Csu-tao) Kr. e. VI. századi kínai politikus, költő, író, kalligráfus
18
a taoista Lie-ce16 könyvében. Ebben Jang Szu hedonista világszemlélete szintén egyszerűen követhető okfejtésben jelenik meg. Lie-ce szerint legfeljebb száz évet remélhetünk az élettől, s még ha oly szerencsések vagyunk is, hogy valóban ennyi adatik, akkor is életünk felét öntudatlan gyerekként, illetve élemedett öregemberként töltjük, s a fennmaradó évek további felét vagy elvesztegetjük, vagy átalusszuk. A maradéknak megint legalább a felét fájdalom, betegség, bánat és félelem rabolja el, így csak mintegy tíz esztendő marad arra, hogy élvezzük az életet, de még akkor is minden percünket az aggodalom emészti fel, mert a társadalmi nyomás megfelelésre és teljesítményre kötelez minket. Aggodalmaink miatt nem tudjuk élvezni az életet, pusztán megbilincselt rabként tengődünk benne – pedig jobban tennénk, ha a testi szerelemnek, a jó ételeknek, a szépségnek és a zenének hódolva töltenénk időnket. Jang Szu világos és egyszerű szavakkal fejezi ki, hogy ragadjuk meg az örömöket, amíg lehet – vagy más szavakkal: együnk-igyunk, mulassunk, éljünk a mának, „szakítsuk le a rózsabimbót”, a pillanat virágát. Nos, a felvilágosodás kora után a XVIII. századi Anglia17 népe szorgalmasan szakítgatta a rózsabimbókat. Ekkorra ugyanis széles körben elterjedt az a nézet, hogy az ember azért él, hogy jól érezze magát, és ez az egész társadalom javát szolgálja – és az életszínvonal emelkedése sokak számára lehetővé is tette, hogy erre törekedhessenek. Virágzott az élvezetipar – és nemcsak a gazdagok és hatalmasok, hanem a tömegek örömére is. Brit földön ekkoriban egész városokat szenteltek az élvezeteknek. A régensherceg Brightonban rendezte be kéjlakát, és milliók csatlakoztak hozzá. Bath, Cheltenham és Buxton az egészségre és érzéki örömökre vágyó látogatókból gazdagodott meg. S mint sejteni lehet, e helyeken az érzéki örömök hamarosan sokkal nagyobb népszerűséget élveztek az egészségturizmusnál, ami az erkölcscsőszök céltáblájává tette ezeket a városokat. Charles Wesley metodista prédikátor például „földi Pokolnak” nevezte Bath városát. A György-korabeli London pedig arról volt híres, hogy szabadidőparkjainak száma kettőszáz körül mozgott. Az egyik legnépszerűbb ilyen 16
17
The Book of Lieh-tzu. Ford.: A. C. Graham. Columbia University Press, New York, 1990 Lie-ce (Kr. e. IV. sz.) kínai taoista filozófus, Lao-ce korai követője, aki gondolatait a neve után Lie-ci címen fennmaradt könyvében fejti ki R. Porter – M. M. Roberts szerk.: Pleasure in the Eighteenth Century. Macmillan, London, 1996
19
park az erotikus hangulatú Vauxhall Gardens volt, ahol minden rendű és rangú férfi és nő sétálhatott a zeneszó mellett, ehetett-ihatott és jól érezhette magát. A szerény belépődíj ellenében bárki méltán reménykedhetett egy erotikus találkozásban is. Akkoriban úgy hírlett, hogy a chelsea-i Ranelagh a legszebb nők kedvence – egy kortárs író nemes egyszerűséggel „Anglia legjobb vásárterének” nevezte ezt a helyet. A szexualitást ekkoriban nem bűnnek, hanem törvényes élvezeti forrásnak tartották. Erasmus Darwin, Charles Darwin nagyapja, aki szintén jeles tudós volt, „egy csésze ízetlen életet megédesítő legtisztább boldogságnak” írta le a szexet. Ekkoriban könnyen lehetett pénzért örömökhöz jutni. A György-korabeli London utcáin nem kevesebb mint 30 000 prostituált kínálta bájait. Az „országos ügyek” iránt érdeklődő férfiú bárhol megvehetett olyan kiadványokat, mint a Harris’ List of Covent Garden Ladies (Harris listája a Covent Garden-i hölgyekről), vagy a helyi utcalányokat felsoroló és erotikus specialitásaikat megadó The Man of Pleasure’s Kalendar (Az élvezeteknek hódoló férfiú kalendáriuma). James Boswell azt írta a naplójába, hogy képtelenség úgy végigsétálni a St. James Parkban vagy a Stranden, hogy ajánlatot ne kapna néhány nőcskétől – aminek persze ő is nehezen tudott ellenállni. A kor neves kurtizánja volt Teresa Cornelys, a „gyönyörök császárnője”18. Ő alapította London első exkluzív éjszakai szórakozóhelyét. A Society in Soho Square névre hallgató műintézmény, amely a madame sohói házában kapott helyet, 1760-ban nyitotta meg kapuit a gazdag látogatók előtt. A gyönyörök eme csillogó palotája komoly szerepet játszott abban, hogy a Sohót hosszú távon összekötötték a hedonizmussal. Az esteket általában koncert nyitotta meg: a legnevesebb zenészek játszottak pazar környezetben. Ezután kezdődött az igazi szórakozás: a vendégek hajnalig hódoltak az evés-ivás, a tánc és a szerencsejáték örömeinek, sőt néhányan diszkrét hálószobákba vonultak félre intimebb gyönyörök élvezetére. Az angolok már akkoriban is ugyanúgy rajongtak a hírességekért, mint napjainkban: bámészkodók egész serege gyűlt össze a Soho Square-en abban a reményben, hogy egy pillantást vethet a szórakozóhely gazdag és a híres látogatóira, köztük a királyi család ifjabb tagjaira.
18
Judith Summers: Empress of Pleasure. Penguin, London, 2004
20
Ez a feslett dorbézolás kiváltotta az egyház tiltakozását. Mindenáron be akarták záratni a Soho Societyt. 1770-ben London püspöke a királyhoz folyamodott, hogy tiltsa be Cornelys nagyszabású jelmezbálját, de kérése süket fülekre talált. Tovább tetézte az egyház fájdalmát, amikor kiszivárgott, hogy a vendégek közt a püspök saját felesége és három további magas rangú egyházfi neje is ott mulatott. (Az élvhajhászás egyházi és világi korlátozása örök téma – később még visszatérünk erre is.) Miss Cornelys egyébként otthonról hozta azt a törekvést, hogy másoknak örömet szerezzen: a hölgy Velencéből származott, ahol művészi színvonalra emelték az élvezetek habzsolását. Teresa magával hozta Londonba gyermekét is, akinek az apja nem más, mint maga Casanova: a lány Casanova velencei otthona közelében született, s a két fiatal már tizenévesen megismerkedett. Közös találkozási pont volt életükben az örömelvűség, így rokonléleknek érezhették magukat. Hiszen Giacomo Casanova, a hírhedett kalandor több érzéki élményt zsúfolt bele életébe, mint amennyiről a legtöbb ember egyáltalán álmodni merne. 1725-ben született, élete 73 éve alatt megjárta a világ fentjeit és lentjeit: volt író, költő, zenész, szerencsevadász (és szerencsejátékos is, sőt ahogy állította, a lottójáték feltalálója), de volt katona, kém is, illetve, ahogy ő megfogalmazta magát, „feltaláló szabadgondolkodó” – ám mindenekelőtt termékeny szerető volt, igazi szexmasina. Sokat utazott, számos hírességgel ápolt kapcsolatot, és kiélvezte mindazt, amit csak az élet elébe kínált. Amikor emlékiratait írta, röviddel halála előtt, még abban is gyönyörét lelte, hogy a hajdani gyönyörökre visszatekintsen. Micsoda élvezet, kiált fel az életére visszanézve, egykori élvezeteinkre emlékezni! Nem igazán sajnálta, hogy ilyen életet választott: Érzékeimnek igyekeztem mindig gyönyörűséget szerezni, ez volt legfőbb törekvésem egész életemben. Minthogy úgy éreztem, az enyémtől különböző nem kedvéért születtem, mindig szerettem őket, és – amennyire lehetett – megszerettettem magam velük. Ugyanilyen szenvedélyesen szerettem a finom ételeket és minden olyan tárgyat, amely a kíváncsiság felkeltésére szolgál. ... Ha volt valamilyen rendszerem, akkor csak annyi, hogy hagytam sodortatni magam, amerre a szél vitt.19
19
Pelle: i. m. = Casanova: Mémoires, bevezető. Ford.: Pelle János
21
De visszatérve még a György-korabeli Angliába: az élvhajhász életelvnek gyakorta neves gondolkodók is a támogatói voltak. Közéjük tartozott például Bentham20, a filozófus is, aki – ókori elődjéhez, a már említett Arisztipposzhoz hasonlóan – szintén azt vallotta, hogy az élet végső célja az élvezet. Híressé vált elve szerint a viselkedést, az erkölcsöt és a törvényeket annak alapján kellene megítélni, mennyire járulnak hozzá „a többség boldogságához”. Bentham és a hasonló gondolkodású utilitáriusok szerint az ember természetéből adódóan keresi az élvezetet és kerüli a fájdalmat. 1785-ben megjenet „Paederasty” (Pederasztia) című tanulmányában azt taglalja, hogy a társadalom csak azért veti el az anális szexet, mert irracionális ellenszenvet érez az élvezettel – különösen pedig a szexuális élvezettel – szemben. Bentham még arra is megpróbált objektív módszert kifejleszteni, hogy kiszámítsa, milyen mértékű gyönyört szereznek a különböző tevékenységek, de ez aztán túl nehéz feladatnak bizonyult. De a probléma mind a mai napig fennáll: senki nem állapította meg azóta sem, hogy miként lehet a legjobban számszerűsíteni a boldogság, az élvezet átélhető fokát. Bentham filozófiáját tükrözi napjaink gondolkodásmódja: a kormányok olyan irányelveket és törvényeket fogadnak el, amelyek célja a nemzeti boldogság maximalizálása – pedig eredetileg a nemzeti vagyon maximalizálásával voltak elfoglalva. Mindenesetre nem mindig kristálytiszta, mit értenek az irányelvek szerzői a „boldogság” fogalma alatt. Úgy tűnik, néha egyenlőségjelet tesznek a boldogság és az élvezet, valamint a boldogság és a jó közérzet közé. Pedig – mint a későbbiekben mélyebben is belevilágítunk – az élvezet és a boldogság két külön dolog. S vajon hogyan fest a hedonizmus most, a XXI. század elején? Olybá tűnik, nagyjából ugyanúgy, mint a császári Rómában, vagy éppen a György-korabeli Londonban. Ráadásul ma jóval nagyobb választék áll rendelkezésünkre a tudatmódosító szerekből – igaz, az alapélvezetek (szex, alkohol, szerencsejátékok) továbbra is töretlen népszerűségnek örvendenek. Nagy-Britanniában például egy átlagos háztartás teljes bevételének 4%-át fordítják két ősrégi és ügyesen álcázott drogra: az al-
20
Jeremy Bentham (1748–1832) angol jogtudós, filozófus
22
koholra és a dohányra.21 A pszichológiai kutatások és a társadalmi felmérések következetesen arra az eredményre jutnak, hogy az emberek leginkább a szexben, az evés-ivásban, a pihenésben, illetve a családdal és barátokkal töltött időben lelik örömüket. Titokban sokan a tiltott drogok nyújtotta kémiai élvezetnek is hódolnak, ezért van az, hogy a becslések szerint a kábítószer-csempészet képezi az összes nemzetközi kereskedelem 8%-át.22 De elég a társadalomtörténetből – itt az ideje, hogy áttérjünk a tudományra!
21
22
Office for National Statistics, UK (ONS): Social Trends. No. 37. Palgrave Macmillan, Basingstoke, 2007 (a továbbiakban: ONS, 2007a) Richard Davenport-Hines: The Pursuit of Oblivion. Phoenix, London, 2002
NÉ V- ÉS TÁRGYMUTATÓ
1984 (George Orwell) 106, 258, 271 4-MTA 86, 176 A tökéletes horgász (Izaak Walton) 310-11 adenozin 235 Alice Csodaországban (Lewis Carroll) 66 alkil-nitritek 86, 176 alkohol és a történelem óriásai 227 és társas együttlét 228 gyógyhatása 229-30 hatása a központi idegrendszerre 224-25 ~fogyasztás mérése 225 ~tilalom 280–83 Allen, Woody 201 álom 62, 298, 317–20 Amadei 107 amerikai földrész 69–71, 93, 103, 234
amfetamin 45, 56, 85, 111, 118, 143-44, 176, 196, 198, 233, 241, 245, 253, 276, 284 amil-nitrit 40, 56 anabolikus szteroidok 86, 176 Anglia 18–21, 47, 56, 61, 68, 75, 79–81, 95, 97, 101, 116, 12627, 130, 232, 237, 241, 244, 266, 279 anhedonia 120–22 antimarihuána 263 Antonius és Kleopátra (Shakespeare) 114-15, 295 Apperley, Charles James 132-33 Arábia 236 Arany Hajnal Testvériség Titkos Rendje 136 Arisztipposz 17 Arisztophanész 41-42, 229-30 Arisztotelész 74, 158, 270 Ausztria 90 autoerotikus fojtogatás 217
346
Az ízlés fiziológiája (JeanAnthelme Brillat-Savarin) 9, 73, 266-67, 319 Bacchus 74 Baden-Powell, Robert 209 Bandler, Richard 301 Banks, Iain M. 13, 231 barbiturátok 85, 176, 233, 245 Barker, Priscilla 211 Bath 18 Battley’s Sedative Solution 67 Baudelaire, Charles 76, 152 Beauvoir, Simone de 317 Behn, Aphra 126 Bentham, Jeremy 21 benzodiazepinek 85, 176, 289 Bernard, Jeffrey 13-14, 76, 18081, 270 Berridge, Kent 112-13 bétel 66, 69, 71-72 Biblia 205-06, 272, 274, 276 Biederman, Irving 305 bizalom és együttműködés 46, 243, 314-15 Blakemore, Colin 84 Blumenthal, Heston 107-08 Boccaccio, Giovanni 218 Boswell, James 19, 262 brit rendőrfőnökök egyesületének tanulmánya 82 British Journal of Surgery 216 Brown, Isaac Baker 211 Brown, Pete 75, 227 Bunker 13 12 buprenorfin 86, 176 Burroughs, William S. 58, 133, 177, 180, 186, 218
Byron, Gordon, Lord 269 BZP 284-85 Cabanac, Michel, dr. 25 Caesarok élete (Suetonius) 14–17 Cambridge 68, 131, 135, 141, 191 Camus, Albert 13, 152 Carr, Allen 197, 223 Casanova, Giacomo 11, 20, 95, 150, 218, 231 Chaucer, Geoffrey 274 Churchill, Winston, Sir 227 Coca-Cola 70 Cocteau, Jean 78 Codex Badianus 101 Coleridge, Samuel Taylor 76, 173 Cook, Peter 141–43, 150, 180 Cooke, Mordecai Cubitt 12, 55, 66–71, 113 Cooper, Linn 298-99 Cornelys, Teresa 19-20 Cronenberg, David 14, 153 Crosby, David 57 Crowley, Aleister 64, 133–39, 150, 180, 188, 218 Culpeper, Nicholas 60 csattanós maszlag 66 csokoládé 9–13, 33, 89–97, 175, 192, 198, 235 és egészség 101–05 ~függőség 97–00 ~rajongó 105–08, 165 csúcs-vég effektus 302-03 Darwin, Charles 19, 24, 31-32, 141 Davy, Humphry, Sir 63
347
de Quincey, Thomas 76, 140, 179-80, 218 Debauve, Sulpice 101 Délkelet-Ázsia 43, 69, 71, 175, 285 depresszió 29, 32, 38, 78, 83, 92, 98, 100, 112, 120-22, 145, 151, 178, 192, 198, 213, 221, 23233, 242–46, 256, 292, 313-14 Dickens, Charles 179 Dionüszosz 74 DMT 150, 278, 285 dohányzás 53, 150, 185, 190-91, 197, 223, 231, 234, 256-57, 269, 275, 291, 308 élvezete 231 következményei 82, 177, 23233, 244, 292 visszaszorulása 232 Donaldson, Willie 142 dopamin 51, 110–13, 117–19, 185–95, 224-25, 233, 254-55, 259–61 Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics 13 DRD4 51 drog ~használat és függőség 175-76 ~használat oka 55-56 ~használat okozta károk csökkentése 287–293 ~index 85-86 ~ok pszichoaktív hatása 10, 40, 55–58, 61, 63, 66-67, 72-73, 76, 78, 91-92, 99, 133, 150, 173-74, 177, 182, 197, 223, 233–35, 238-39, 256, 263, 275, 278, 284-85, 289, 308
természetesen előforduló legális ~ok 284-85 tényalapú ~szabályozás 287 Dury, Ian 143 ecstasy és mentális problémák 244–46 Edward, VI. 279 Egyesült Államok (USA, Amerika) 11, 39, 61-62, 69, 80, 97, 149, 175, 181, 217, 209–12, 220–23, 226–28, 234-35, 238, 244, 250-51, 256-57, 273, 276–87 internetfüggőséget gyógyító központja 183 Egyiptom 15, 39, 59, 67, 71, 74, 114-15, 207, 230, 278 Ellis, Bret Easton 152 élvezet és boldogság 21, 156–60 és szenvedés 10, 23, 120 161–66 és vágy 167–69 múlékony természete 27 ~ek és a törvény 279-80 ~ek és vallás 269–79 ~i cikkek veszélyei 80–87 elvonási tünetek 172, 174, 176, 178, 182, 185, 240, 261 endogén opioidok 118-19 Epikurosz 23, 160-61 Erickson, Milton 298–01 Erzsébet, I., angol királynő 279 éter 63-64, 78, 137, 281 Etherege, George, Sir 126 Etiópia 236 Evelyn, John 237 evési szokások az ókori Rómában 16, 264-65
348
fájdalom 17-18, 27-28, 44, 72, 116, 159, 163–66, 179, 211, 256, 302 ~csillapítás 59–62, 67, 119, 258 Fanny Hill (John Cleland) 219-20 Fekete Csepp 67 Fen vidék (Kelet-Anglia) 68 fetisizmus 39 flavonoid 102–04 Fleming, Ian 134, 253 Fließ, Wilhelm, dr. 213-14 Flynn, Errol 40, 123, 139–43, 150, 308 fMRI 30, 45 Freud, Sigmund 24, 32, 62-63, 177, 213-14, 259, 296 függőség (szenvedélybetegség, dependencia, addikció) és akarat 178, 185–88 és életkor 190-91 és élvezet 188 és genetika 193–95 és stressz 192 és társadalmi körülmények 192 okozta változások 189 szükségszerűsége 174–78 tünetei 184 ~kezelő stratégiák 195–99 GABA (gamma-amino-vajsav) 51, 224-25, 288–90 GHB 82, 86, 176 Gilgames 71 Gräfenberg, Ernst 47, 49 Graham, Sylvester 212 Grant, Cary 64
Granville, Joseph Mortimer 41 Haber, Fritz 241 Hagen, Edward 72 Haggard, Ted 276 Harris, Joanne 91 Harris’ List of Covent Garden Ladies 19 hasis 68, 76, 137, 188, 277-78, 308 hedonizmus 10, 14–21, 26, 32, 40, 89, 95, 130, 149, 160, 275 Helsinki Egyetem kutatása 91 Hemingway, Ernest 125 Hendrix, Jimi 146 Hérodotosz 40, 59 heroin 12, 46, 56-57, 62, 80, 8586, 100, 118-19, 130, 137–40, 146, 150, 173–184, 186, 188, 190, 196, 226, 240, 245, 251, 259, 278, 283–86, 297 Hershey, Milton 97 Hippokratész 41, 59, 229 HIV 85, 291 Hobbes, Thomas 116 Hollywood 64, 139 Homérosz 59, 74 homoszexualitás 15, 17, 36, 39, 126, 218, 272-73, 276 Humboldt, Alexander von 70 Hume, David 23, 295, 303 Huxley, Aldous 77, 289 I Modi (Giulio Romano) 219 IASP 164 Ikea londoni áruháznyitás 306 illatélmény 265, 307
349
Illatos kert (Muhammad anNefzawi) 135 India 61, 67, 69 International Gambling Studies 251 Írország 64, 90 Isherwood, Christopher 134, 138 „istenek eledele” 90 Jakab, I. 231 James, William 28-29, 77 Jang Szu 17-18 Jayne-Stanes, Sara 106 Johnson, Hugh 73 Johnson, Samuel (Doktor Johnson) 126, 227, 262 Jones, John, dr. 178 Joplin, Janis 145–47, 150, 157, 296 Journal of Gambling Issues 251 Journal of Gambling Studies 251 jutalom elérésének bizonytalansága 254-55 ~központ 110–13, 117-18 Kahneman, Daniel 163, 302 Káma-Szútra (Vátszjájana) 42-43 Kant, Immanuel 153 Karambol (J. G. Ballard) 14, 15253 Károly, II. 116, 127 kávé 235–40, 275, 281, 296, 307 Keats, John 13 kéjgáz (nitrogén-oxid) 63, 78, 217 Kelemen, VII. 219
Kelet-indiai Társaság 95 Kellogg, John Harvey, dr. 212-13 kertészkedés 307–09 ketamin 85, 176 kezdeti nyeres elmélete 251 Khajjám, Omar 277 khat 86, 176 kielégülés késleltetése 31 Kína 43, 59–62, 67, 131, 137 King, Anthony 87 Kingsley, Charles 68 kloroform 63 Knapp, Caroline 14 kodein 118 koffein 234, 239-40 koka 62, 66, 69–72 kokain 40, 46, 55–58, 61–63, 6970, 78–80, 83–86, 111, 137–44, 173–77, 180–98, 201, 214, 226, 240-41, 245, 281–83, 286, 308 koleszterin 103 Korán (iszlám) 74-75, 273–77 Lancet, The 84 Las Vegas 144-45 légyölő galóca 66, 73 Leith, William 113, 261 Lewin, Louis 55, 69, 76, 78 Lindt, Rodolphe 90 Lloyd, Elisabeth 52 London 17–21 63, 141, 179, 23738, 284, 306 Londoni Pszichiátriai Intézet vizsgálata 287 Londoni St. Thomas kórház vizsgálata 50 LSD 64-65, 74, 86, 144, 176-77, 197, 233, 241
350
Maine, a „száraz állam” 279 marihuána 40, 55–61, 66–69, 78, 82-83, 86, 92, 144, 174–77, 190, 233, 241, 245, 262-63, 279–82, 287 maszturbálás 135, 192, 201-02, 207–09, 212–15 az állatvilágban 202–04 és vallás 205–07 ~ról való leszoktatás módszerei 209–12 Maugham, Somerset 134 Temerlin, Maurice 204 Merck gyógyszergyár 241 mértéktelen evés 188, 196, 259–64 metadon 85, 176, 233 metilfenidat (ritalin) 86, 176 Mexikó 93-94, 285 Mezopotámia 58 Milétosz 42 Milner, Peter 109–12 Montaigne, Michel de 13, 166 Moore, Dudley 142 Moravia, Alberto 152 morfium (morfin) 46, 62-63, 80, 118-19, 168-69, 178, 196, 198, 213, 227, 261, 281, 308 Morrison, Jim 146-47 Motecuhzoma („Montezuma”) 94, 101 Mytton, John 130–33, 143, 150 Nagy Sándor 227 Nagy-Britannia 21, 38, 56, 67-68, 80, 86, 180, 195, 223, 226, 232, 241, 244-45, 249–51, 258, 276, 282-83
naloxon 196 naltrexon 196 Nation, Carrie Amelia 279 Narnia (C. S. Lewis) 206 negatív érzelmek védő szerepe 161–64 Nemzetközi Narkotikumszabályozó Bizottság 283 Nerval, Gérard de 317 Nettle, Daniel 26, 32, 168 Newton, Isaac 127 Nicot, Jacques 234 NMDA-glutamát-receptor 289 Nozick, Robert 159 Nutt, David 84, 289 oldószerek 86, 176 Olds, James 109–12 Onán 205-06 onánia 205–09, 213–15 ópium 12, 57–62, 66–68, 71, 76, 78, 113, 118-19, 137, 140, 152, 178–80, 237, 278, 284 orgazmus 36-37, 43, 48–52, 57, 89, 111, 137, 153, 165, 184, 202, 204, 242, 298 és egészség 53-54 és szaporodás 52-53 férfi ~ 44-45 női ~ 45–47, 52 Orwell, George 106, 258, 271 Osmond, Humphrey 65 Bismarck, Otto von 227 Ovidius 218 Oxford 127, 131, 179 oxitocin 45-46
351
önkielégítés l.: maszturbálás, onánia örömelv 24, 32-33, 297 Parkinson-kór 118, 125, 239 Pemberton, George 70 Perzsia 67, 234, 277 PET 30, 45 Petronius 264-65 peyote kaktusz 58, 69, 77, 137 Pinelo, Antonio de León 94 Pius, V. 94 Platón 10, 74 Polo, Marco 277 pornográfia (pornó) 10, 108, 113, 192, 204, 218–21 és a nemek 221-22 és internet 222 Presley, Elvis 123, 143, 150 prolaktin 51, 242 Purcell, Henry 95 Raleigh, Walter, Sir 231 REM 121, 317-18 Richardson, Paul 12, 89 rimonabant 262-63 Ro15-4513 290 Rochester, John Wilmot, Lord 116, 123, 126–33, 143, 145, 147, 149, 154, 157, 296, 319 Római Birodalom (rómaiak) 14-15, 39, 60, 62, 74, 166, 230, 249, 264–66, 271 Roosevelt, Franklin Delano 282 Rosenblum, Mort 89 Rotten, Johnny 11 RSA 87
Russel, Bertrand 151 Sacher-Masoch, Leopold von 165-66 Sade, de, márki (Donatien Alphonse François, de, Marquis) 95–97, 129, 133, 16566, 216–19 Sapolsky, Robert 255 Sartre, Jean-Paul 152 Satyricon (Petronius) 264-65 Schopenhauer, Arthur 154-55, 167 Shakespeare, William 27, 42, 60-61, 109, 115, 151, 237, 249, 295, 297, 300–02 Sharp, Jane 47 Shulgin, Alexander 284 Siegel, Ronald K. 68, 70, 77-78 Silverman, Sue William 114 Slater, Nigel 35, 309 Soho 13, 19-20, 76 „sokszor kicsit” elv 296, 303-04, 309-10, 320 Spectator, The 180 Sperry, Lyman B., dr. 210 SSRI 242-43 Stevenson, Robert Louis 57, 308 stressz 31, 38, 53, 56, 64, 78, 91, 98, 121-22, 192, 232, 256, 270, 300, 309 Stubbes, Henry 101 Sullivan, Roger 72 Svájc 90 Svendsen, Lars 154
352
szadomazochizmus 39, 164-65 „szerelmetes” ellazulást 242 szerencsejáték 15-16, 19–21, 113, 128–31, 141–45, 150, 173, 184, 190–94, 199, 249–56, 270, 274 elterjedése 251, 258 és más függőségek 256 és személyiség 257-59 ~osok téveszméi 252-53 szerotonin 51, 193, 224-25, 242– 46, 284-85, 292, 308-09 szex 10–22, 39–43, 46–54, 82, 95-96, 101-02, 110, 114, 120, 126, 128, 131–46, 153, 165-66, 180–84, 192, 195, 213–22, 242, 271–76, 304, 308, 312 és a bonobók 36–38 és rosszkedv 38 és utódnemzés 35-36 anális ~ 39 öngerjesztő ~ 38 Szibéria és Kamcsatka 66 Szókratész 27 Szophoklész 74 szunyókálás 316-17 Taylor, Liz 14 Teiresziász 49-50 tejcsokoládé 97–99, 104–08 TFMPP 284 THC 263 The Man of Pleasure’s Kalendar 19 Thelema Apátság 137 Thomas, Dylan 149, 172 Thompson, John 208
Tieck, Johann Ludwig 123 Tissot, Samuel 207-08 törvényi tiltás következményei 87 „Trimalchio lakomája” 264-65 Trainspotting 12 Tversky, Amos 163 unalom 123–26, 132, 140–55, 300, 316 Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (mormonok) 275 Valrhona 105, 107 varázsgomba 56, 65 véletlenszerű megerősítés elve 252 Vessel, Edward 305 vietnami veteránok vizsgálata 175-76 Viktória királynő 61 viktoriánus szellem 61, 133–135, 208, 269, 277, 308 Wall, Patrick 164 Walton, Stuart 58, 78 Washington, George 61, 228 Waterhouse, Keith 305 Wesley, Charles 18 WHO 260 Wilde, Oscar 23, 89 Wilson, Woodrow 280 zene 312 Zimbardo, Philip 299
