Grad-Gyenge Anikó
Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban
Patrocinium-kiadvány Bethlen -
sorozat
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék Bethlen -
sorozat
Írta:
Dr. Grad-Gyenge Anikó, PhD
egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes
Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban - vázlat 2. átdolgozott kiadás.
Patrocinium Budapest, 2014
Tartalomjegyzék
oldalszám
Bevezetés – A szellemi teljesítmények szerepe a gazdaságban ......................................................................................7 I. A szellemi alkotások polgári jogi védelmének rövid története ............................................................................................9 1. A nevesítetlen szellemi alkotások védelme és a hézagmentes oltalom elve .................................................................10 2. A know-how védelme ....................................................................11 3. A külön törvények által védett szellemi alkotások ....................12 4. A szellemi alkotásokon fennálló jogok megsértése esetén érvényesíthető igények ..........................................................15 II. A szerzői jog és az iparjogvédelem az új Ptk. alapján .................................................................................................18 1. Szerzői jog és iparjogvédelem az új Ptk-ban: a szöveg jelenlegi állása ......................................................................................18 2. A szellemi alkotás – szellemi tulajdon vita .................................19 3. Mi történik a szellemi alkotások jogával? ....................................22 3.1. A hézagmentes oltalom elvének elvetése ........................................23 3.2. A know-how oltalmának személyhez fűződő joggá válása ...........24 3.3. Az ágazati törvények relatív önállóságának rögzítése ..................27 3.4. A szellemi alkotásokon fennálló jogok megsértése esetén érvényesíthető igények .........................................................................28 Ajánlott irodalom ..........................................................................30
Bevezetés – A szellemi teljesítmények szerepe a gazdaságban
A különböző szellemi teljesítmények és árujelzők (röviden: szellemi alkotások) a modern piacgazdaságban meghatározó szerepet töltenek be: a vállalatok vagyonának egyre jelentősebb részét teszik ki szellemi javak, a munkavállalók egyre nagyobb része végez olyan munkát, amelynek eredménye közvetve vagy közvetlenül valamilyen szellemi alkotás, teljesítmény. A piaci termelés meghatározó ágazatai (például a gyógyszergyártás, a közlekedési ipar, a kommunikációs iparágak) tömegével állítanak elő és használnak mindennapi működésük során különféle szellemi produktumokat. (Az ilyen iparágak egy részének – a szerzői jogi ágazatoknak – a gazdaságban betöltött szerepét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendszeresen vizsgálja, eredményeit közzéteszi.1) Mivel ezeknek a javaknak a lényegét, értékét nem a fizikai hordozójuk, hanem a hordozóban megtestesülő elvont teljesítmény adja, ezért a piaci forgalomban való részvételük is sok esetben sajátos szabályozást igényel. Ennek eszköztára a legtöbb esetben nem korlátozódik csak a polgári jog eszköztárára, de éppen a forgalomban való részvételük miatt alapvetően mégis itt találjuk a szabályozási eszközeiket. A hatékony szabályozásnak ezeken a területeken sokféle érdeket kell figyelembe vennie. Az alapvető érdek a létrehozásuk ösztönzése – ez pedig úgy biztosítható legjobban, ha a létrehozó személy/csoport kap védelmet, hiszen így egyszerre honorálható a már létrejött teljesítmény és ösztönözhető a befektetés jogi védelme útján a további alkotó munka. Mivel a szellemi teljesítmény piaci viszonyok között tud a legjobban hasznosulni (eljutni a közönségéhez), ilyen módon a közvetítő (felhasználó, hasznosító) személyek érdekeinek védelme is kulcsfontossággal bír. Természetesen a szellemi alkotások létrehozásának célja a közönséghez/a 1 Penyigei Krisztina: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon. MSZH, 2010.
7
fogyasztókhoz való eljuttatás, a magas szintű oktatásban, kutatásban, minőségi életben megvalósuló közjó fokozása, vagyis ezekre az érdekekre is figyelemmel kell lennie a kiegyensúlyozott szabályozásnak. Emiatt a (nemzeti és nemzetközi) közérdeket is figyelembe kell venni a szabályozás kialakításánál. Az alábbi vázlatban bemutatjuk a szerzői jog és iparjogvédelem hatályos Ptk.-n nyugvó rendszerét, ezen belül a jelenlegi szabályozás rövid történetét. A hatályos Ptk. vonatkozó szabályainak ismertetésére annak tükrében kerül sor, hogy a szabályok kialakítása során milyen viták zajlottak a kodifikációs fórumokon.
8
I. A szellemi alkotások polgári jogi védelmének rövid története
Egyes szellemi alkotásokra vonatkozó fejlett, modern szabályokat már az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) elfogadása előtt is alkalmaztak a magyar jogrendszerben (az első önálló magyar szerzői jogi szabályozást 1884-ben fogadták el, az első szabadalmi törvény 1895-ben született, az első védjegytörvény pedig 1890-ben lépett hatályba). A régi Ptk. elfogadása etekintetben nem hozott áttörést a magyar jogba. A régi Ptk.-ban „A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok” című fejezet nem is az 1959-ben elfogadott szövegben, hanem csak az 1978-ban hatályba lépett novelláris módosítás2 nyomán jelent meg. A Novellához fűzött indokolás szerint a fejezetnek a régi Ptk-ba való beiktatása elsősorban a jogterület növekvő jelentőségének kifejezését szolgálta, illetve hogy egyértelmű legyen e területnek a magánjog körébe tartozása. A Novella indokolása is jelezte azt, hogy nem jogalkotói cél az, hogy a már létező külön szabályok a Ptk-ba integrálásra kerüljenek, így megállapítható az, hogy – magánjogi kötődésük mellett – a polgári jogi jogalkotás mindig is elismerte a különböző szellemi alkotások egyes oltalmi formáinak viszonylagos elkülönültségét. Ez a fejezet lett az összefogó normája azoknak az oltalmi formáknak, amelyek – külön törvények útján – a szellemi alkotások létrehozói számára abszolút jellegű jogokat biztosítanak, amelyeknek tartalma elsősorban az, hogy a jogosult maga hasznosíthatja kizárólagosan alkotását, vagy engedélyezheti annak hasznosítását vagy az oltalmi jogot átruházhatja (bizonyos kivételekkel) és ezek fejében őt ellenszolgáltatás illeti meg. A szellemi alkotások létrehozói számára biztosított oltalmakat többféle elmélet is megalapozta, ezek közül egyeseket a szellemi alkotások jogának a régi Ptk.-ban való elhelyezése is tükrözte. E szabályoknak a 2 A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről.
9
