SZERKESZTŐI GONDOLATOK

TARTALOM SZERKESZTŐI GONDOLATOK – Közerkölcsök HAZAI - Hatalmas beruházásra készül hazánk Algériában 43 százalékkal kevesebb tejterméket importálunk Kiemelt szerep az EU-s támogatásoknak a tejtermelésben STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK EU - Lecserélik a Got Milk?-szlogent Az európai termelői egyesülések a kvótaemelésért Az első borjú ivara befolyásolja a tehenek tejhozamát Növekvő tejtermelés Spanyolországban Dánia tejtermelése Az Arla 2017-ig export volumenének megduplázását tervezi Az Arla Foods új terméke meggyorsítja a sajtok érlelését Az Arla Foods 2013. évi eredménye Németország tejtermelése folyamatosan növekszik A francia termelők követelik a tejárak emelését Az Egyesült Királyság tejtermelése Írország: A kvóta utáni időszak kihívásai A finn Valio cég kapacitásbővítése A lett Latvijas piens tejpiaci részesedésének növekedése A lengyel tejtermék import növekvő tendenciája A Mlekovita Lengyelország tejfeldolgozó vállalat Lengyelország tejtermék exportja Ausztria, mint az EU legnagyobb bio-tej termelője A szénatej termelés bővülése Ausztriában Probléma a görög joghurtnál keletkező savó elhelyezésével Csak a görögök forgalmazhatnak feta sajtot Szlovákia tejtermelése Szlovák tejtermékek a romániai piacra Csökkenő tejtermelés Horvátországban VILÁG - A világ sajtpiacának várható tendenciája A svájci tejtermelés hírei Az EMMI 2013-ban 10,6 százalékkal növelte árbevételét Hamisított tejtermékek Grúziában Az ukrán tejtermelés hírei Az orosz kitiltotta a Chobani joghurtot a Szocsi Olimpiáról A Nestlé terjeszkedése Mexikóban Az USA tejtermék exportja 2013-ban rekord magasságban Az USA 2014. évi Farmtörvényének tejtermelési vonatkozásai A Chobani új, alacsony zsírtartalmú joghurtja A brazil tejtermelés jövője Kolumbia az EU segítségét kéri tejtermelésének fejlesztéséhez Afrikában az ultrapasztőrözött tej iránti rendkívüli kereslete Az ausztrál Murray Goldburn növekvő árbevétele és nyeresége A tejtermék export javítja Új-Zéland külkereskedelmi mérlegét Új-Zéland: a tejtermékek nyomon-követhetőségének szigorítása A Fonterra bővíti sajtgyártó és UHT tej előállító kapacitását A Lion cég megtartja tulajdonrészét a Warrnambool-ban Japán tejtermelésének hírei A Danone a kínai piaci részesedésének visszaszerzéséért harcol Miért is pereli a Fonterrát? ELEMZÉSEK – Itthon 3 éves csúcson a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe Tíz magyarból négyen szeretnek kártyával fizetni, hatan készpénzzel SZUBJEKTÍV – Lendületben a NAV

1 2 2 3 5 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 14 15 15 16 16 16 17 17 17 18 19 19 19 20 20 21 21 22 22 23 23 23 24 24 25 25 26 26 26 27 27 28 31 32

SZERKESZTŐI VÉLEMÉNY

III. évfolyam - február

Szerkesztői gondolatok Közerkölcsök Elgondolkodtak már azon, hogy ha az „egyszeri fogyasztó” a tévé előtt gubbasztva nap mint nap azt látja, hogy a tévécsatornák nyíltan tesznek a reklámok felhangosításának tilalmáról szóló jogszabályra, vajon hogyan várhatjuk el tőle, hogy tiszteletben tartsa a társadalom jogi kereteit? Ez látszólag egy apró, de fontos mozaik azon a képen, amely miatt a magyar társadalom erkölcsi, etikai szintje simán megengedi, hogy a GDP jelentős részét egész egyszerűen ellopják. Erről mindig Szingapúr esete jut eszembe. Ott egy erőskezű vezető, látva az erkölcsök mélységes mélypontját, a legalapvetőbb dolgoktól felfelé haladva hozta vissza a társadalmat a gödörből. Először büntetést fizettek az eldobott csikkért, a tilosban való átkelésért, majd a pontatlanságért, és így tovább. Egy évtized alatt fordult csak meg a kocka, de a sikere messziről is jól látható. Immár hónapok óta egymást érik nálunk a NAV jelentései élelmiszerpiaci csalók leleplezéséről. Úgy tűnik, itt is elindult egy tisztulási folyamat. Itt az idő, hogy mindannyian elgondolkodjunk azon, hogy kit fog elsodorni a dominó-dőlés. Egyben itt van az idő arra is, hogy az élelmiszergazdaság kivesse magából az illegális szereplőket. Most kell összefogni, és segíteni a hatóságok munkáját.

[email protected]

1

[email protected]

HAZAI HÍREK

III. évfolyam - február portot az előző évhez képest, a külföldiek helyét a hazai termékek foglalták el – mondta a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón, miután konzultációt folytatott a tejágazat meghatározó szereplőivel Mezőfalván.

Hatalmas beruházásra készül hazánk Algériában A magyar–algériai gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztéséről tárgyalt másfél napig Algírban Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. Szijjártó Péter a tárgyalások után hangsúlyozta, hogy a magyar külgazdasági stratégia fontos eleme a magyar jelenlét újraépítése Afrikában. Ennek leglátványosabb sikerét a magyar–algériai kapcsolatok fejlődése jelenti, amelynek eredményeképp a magyar exportot tavaly is 30 százalékkal sikerült növelni, ami így elérte a 200 millió dollárt. Tizenötezer tünk

szarvasmarhát

Fazekas Sándor a tejágazat szempontjából eredményesnek minősítette az elmúlt négy évet, hiszen tíz százalékkal bővült a hazai tejtermelés és a tehénállomány is. A siker kulcsának az ágazati szereplők, a minisztérium és a szakmai szervezetek közötti eredményes együttműködést nevezte. Hangsúlyozta, hogy „a magyar tejágazat jó kondícióban van, ezért jó esélyekkel áll a 2015-ös, uniós tejkvóta-rendszer megszűnése előtt”. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy a sikeres időszak 2015 után is folytatódhat. Fontos feladatnak nevezte a nagykereskedelmi tevékenység esetében a telephely fogalmának meghatározását.

telepí-

„Az algériai kormány által elhatározott 486 milliárd dolláros ötéves fejlesztési terv, valamint az ország élelmiszerimport-kényszere remek lehetőséget kínál magyar vállalatoknak az algériai piacra történő belépéshez. Megállapodtunk abban, hogy Algéria tejellátási problémáinak kezelése érdekében komplex együttműködési programot indítunk tizenötezer szarvasmarha telepítésétől a szükséges infrastruktúra kiépítésén át a feldolgozott tejtermékek gyártásáig” – közölte az államtitkár.

Hozzátette: az agrárkamara és az ágazati szereplők közreműködésével kompromisszumos megoldást keresnek, hogy „a legális kereskedelem bővülhessen, a feketegazdaság visszaszoruljon és minden szereplő jól járjon”. Fazekas Sándor elmondta, hogy a kézműves sajtok és tejtermékek pontos leírása és minősítése is a közeljövő egyik nagy feladata.

Hello Afrika! Ha eddig már meg nem történt volna, el kell indulni e témában a megvalósítás kézbevétele felé. Az afrikai lehetőségekről és arról, hogy több régi EU tagállam már építi ott pozícióit, minden lapszámban írunk.

Közölte: szándék van az állattartó telepek fejlesztése, a gépbeszerzések, illetve az állatjóléti támogatások folytatására. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években több tízmilliárd forintos fejlesztések zajlottak, így az ágazat külföldön is versenyképesebb volt.

43 százalékkal kevesebb tejterméket importálunk

Zászlós Tibor, a házigazda Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, az Agrárgazdasági Kamara országos alel-

A belső piacon 2013-ban 43 százalékkal sikerült visszaszorítani a tejtermék im-

[email protected]

2

[email protected]

HAZAI HÍREK

III. évfolyam - február tonna volt). Azt is lehetségesnek találták, hogy, az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztása elérje a 200 kg/fő mennyiséget (jelenleg 152 kg/fő) és a hazai előállítású feldolgozott tejtermék-kivitel 200 ezer tonnával növekedjen. Az import tejtermékek hazai kiskereskedelmi értékesítési részesedése 20 százalék alá szoruljon.

nöke kiemelte, hogy a tejágazat hosszú éveken át veszteséges volt, de az elmúlt időszakban egyértelműen előnyössé vált a tej termékpálya. Hozzátette: a tejárak folyamatosan emelkedtek, ami a piaci hatásokon kívül a különböző támogatásoknak és a pályázati rendszernek köszönhető. Hangsúlyozta, hogy a tejtermelési kedv folyamatosan növekszik, tavaly például országos rekordot döntött a tejtermelés. Szerinte mindez annak köszönhető, hogy a minisztérium megtalálta azt az utat, ami lényegesen stabilabb tejtermelést tesz lehetővé. Az egyeztetéssel kapcsolatban kifejtette: a fő hangsúly az eredmények megőrzésén és hosszú távú fejlesztésen volt.

A szakmai célok tekintetében úgy fogalmaznak, hogy a magyar tejtermelési alapok vezető know-how bázisa legyen a közép-kelet európai országoknak, emellett a magyar tejtermék-előállítás Európa egyik legkisebb „karbonlábnyomával” rendelkezzen és a piaci szereplők szervezettsége lehetőséget adjon önálló piaci szabályozás kialakítására.

Kiemelt szerep az EU-s támogatásoknak a tejtermelés jövőjében

Az EU 2014-2020. évi Közös Agrárpolitikai (KAP) reform jóváhagyott döntéseinek nemzeti alkalmazását a kitűzött céloknak megfelelően úgy javasolják a tanulmány szerzői kialakítani, hogy a tejtermelési szektor évente legalább 20 milliárd Ft-os közvetlen támogatásokhoz jusson.

Megfelelő felkészüléssel megerősödhet a szarvasmarha- és tejtermelő ágazat, miután az EU-ban 2015-től megszűnik a jelenleg működő tejkvótarendszer,– közölte a minap az MTI-vel Czerván György. Kétrészes írásunkban annak járunk utána mire alapozta véleményét az államtitkár. Az első részben azt vizsgáljuk milyen kiinduló helyzetben van az ágazat a 2015-ös változást figyelembe véve. A másodikban az ágazat elérhető céljait, fejlesztésére teendő és megtett lépéseket, valamint a VM által elképzelt fejlesztési támogatásokat elemezzük.

A VM az idén az állattartóknak hozzávetőleg 40 milliárd forint támogatást nyújtott különböző forrásokból. Fő törekvés, hogy a növénytermesztés és az állattartás közötti aránytalanság mérséklődjön, az állattartás által több vidéki család jusson megélhetéshez – mondta Czerván György, a VM államtitkára. A nagyobb tehénszám, a több tej a belföldi fogyasztás növekedését is elősegítheti.

A Tejtermék Tanács által készíttetett a magyar tejágazat helyzetével és fejlődésének lehetséges irányával foglalkozó anyag készítői az elkövetkezendő hét évben (az EU 2014-2020 közötti költségvetési periódusát figyelembe véve) 2020-ra reálisan elérhetőnek találják, hogy a nyerstej éves termelési szintje Magyarországon 2000-2200 ezer tonnára emelkedjen (2012-ben 1720 ezer [email protected]

A Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott információkból kiderült, hogy az agrárszektor irányítói az uniós támogatások maximális kihasználására alapozzák az ágazat fejlesztését. E szerint KAP I. pilléréből a Közvetlen támogatásokból a magyar tej ágazat 2012-ben és 2013ban 3 Ft/kg támogatást kapott, amelyet

3

[email protected]

HAZAI HÍREK

III. évfolyam - február

most megemeltek 1 forinttal és előlegként folyósították a termelőknek. A 2014-ben fizetendő 2013. évi tejtámogatás összege jelenleg kialakítás alatt van, a VM célja, hogy a tejtermelők pozíciója ne romoljon. További 9,27 Ft/kg támogatást fizet ki a VM még 2013-ban az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) különleges tejtámogatás címen, összesen 44,8 millió euró áll rendelkezésre.

oritása az állattenyésztés lesz. A Vidékfejlesztési programon belül az állattenyésztési intézkedés támogatni kívánja az alaptevékenységhez kapcsolódó hatékonyságjavítást, az új technológia és eszköz beszerzést, technológiához kapcsolódó korszerűsítést, energiahatékonyság javulást is. A Magyarország 2011-ben elindított 2016-ig tartó tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kedvezményezettjei a tejhasznú szarvasmarhatartók. A 2014-2020 között időszakban, a 2016-ig tartó intézkedéssel analóg támogatást kíván adni a VM a tejtermelők számára, az állatjóléti kötelezettségek miatt felmerülő többlet költségek fedezésére. Az intézkedés, a nehéz helyzetben lévő tejágazat számára tulajdonképpen egy jövedelempótló támogatás.

A 2015-től működő KAP-ban lehetséges lesz az érzékeny ágazatok támogatása. Ennek keretében a tagállamok meghatározott feltételek mellett termeléstől függő támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági termelők részére. Termeléstől függő támogatás csak a tagállamok azon ágazatainak vagy régióinak nyújtható, ahol bizonyos nehézségekkel küzdenek olyan meghatározott gazdálkodási típusok vagy mezőgazdasági ágazatok, amelyek gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságúak. Termeléstől függő támogatás meghatározott ágazatoknak és termékek után nyújtható: többek között a tej és tejtermékek számára is. Erre az éves nemzeti felső összeghatár legfeljebb 13 százalékát lehet felhasználni. A VM szerint, várhatóan e forrás fedezni fogja a tej támogatás jelenleg is uniós forrásból finanszírozott összegét.

A VM célja, hogy a tejágazat az uniós támogatásokból a maximális összeget kapja és a jövőben a szakmai szervezetekkel folytatott folyamatos konzultáció alapján, évről évre kialakított céloknak megfelelő fejlesztésekre folyósítsa a támogatásokat. Emellett számos kedvezményes hitelkonstrukciót is kialakítottak a mezőgazdasági fejlesztések támogatására.

Az átmeneti nemzeti támogatás csökkenő keretek mellett 2015 után is elérhető lesz, de csak is azon ágazatoknak, melyek 2013-ban is részesültek átmeneti nemzeti támogatásban. Ennek részeként a tej ágazat további támogatására is lehetőség nyílik a nemzeti források függvényében – hangzik a VM információja. A KAP II. pillérében a Vidékfejlesztési programban 2014-2020 közötti időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére elinduló vidékfejlesztési forrás egyik fő pri-

[email protected]

4

[email protected]

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK 2014 eddig eltelt időszakában folytatódott a tavaly októberben kezdődött euróval szembeni forintgyengülés. A jegybanki alapkamat továbbra is csökken, már 2,7 százaléknál jár, ami a nemzetközi befektetőknek nem tetszik. Kétségtelenül, igen bátor lépés ezeken a szinteken tovább csökkenteni. A gazdasági mutatóink ugyanis még mindig nem győztek meg mindenkit. 350,00

700

630 500 400 300 200

251 100

200,00

Euró/ECU US dollár

20 14 .

20 13 .

20 12 .

20 11 .

20 10 .

20 09 .

20 08 .

20 07 .

20 06 .

100,00 20 05 .

30,00%

A jegybanki alapkamat alakulása 1990-2014, %

500

A gázolajár alakulása, Ft/l 2009 január - 2014 március NAV - KSH

450 15,00%

400

10,00%

350

5,00%

2,7% 300

2013.10.15

2012.10.15

2011.10.15

2010.10.15

2009.10.15

2008.10.15

2007.10.15

2006.10.15

2005.10.15

2004.10.15

2003.10.15

2002.10.15

2001.10.15

2000.10.15

1999.10.15

1998.10.15

1997.10.15

1996.10.15

1995.10.15

1994.10.15

1993.10.15

1992.10.15

1991.10.15

250

Forrás: MNB

[email protected]

jan

szept

máj

jan

szept

máj

jan

szept

máj

jan

szept

máj

jan

szept

Ugyanakkor, ahogy az EU nemrégiben közzétett ország-jelentése is, egyre többen ismerik el a magyar gazdaság kibontakozási folyamatát. Ezt támasztja alá a CDS felár alakulása, ami a legutóbbi kamatcsökkentést követően csak egy napig és csak igen kis mértékben emelkedett, majd lefelé fordult. Ez azt jelenti, hogy az országkockázati felár is mérsékli a finanszírozás költségét, nem csak a csökkenő alapkamat.

máj

200 jan

1990.10.15

0,00%

Forrás: NAV, KSH

A világpiaci olajár 102,3 dollár körül van február végén. A nagy csökkenés korrekciója ezzel – úgy tűnik – véget ért. Ettől függetlenül nem számítok érdemi növekedésre az elkövetkező hónapokban. A világpiaci olajár alakulása az elmúlt egy évben, USD/hordó

5

[email protected]

18.02.2014

21.01.2014

18.12.2013

19.11.2013

22.10.2013

24.09.2013

27.08.2013

30.07.2013

02.07.2013

04.06.2013

07.05.2013

09.04.2013

07.03.2013

07.02.2013

10.01.2013

13.12.2012

15.11.2012

17.10.2012

19.09.2012

20.08.2012

20.07.2012

A NAV által közzétett üzemanyagárak szerint 2014 márciusában 426 forinton számolható el a gázolaj litere. A KSH fogyasztó gázolajára utólagos közlés, ezért kissé lemaradva, januárra 421 forintot jelez. Mindkettő alátámasztja az a tendenciát, hogy egy jól látható sávban mozog az üzemanyagár. Ebből a kitörés sokkal inkább lefelé várható, mint felfelé.

221,96

20 04 .

22.06.2012

302,37

250,00

20,00%

25.05.2012

27.04.2012

0

300,00

25,00%

Magyar CDS felár 2012. április 27-től 2014. február 25-ig

600

Forrás: dbresearch.com

Az euró/forint és a dollár/forint devizaárfolyam alakulása havi átlag, 2010 január - 2014 január

150,00

III. évfolyam - február

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK

III. évfolyam - február euróban számolva. Az emelkedés az év végével megtört. Ez alól az USA mutat kivételt a keresleti piaca miatt, de meggyőződésem, hogy nem tud tartósan ellene menni a világpiacnak. Ez pedig azt jelzi, hogy az év elején szokásos alacsonyabb kereslet miatt az árak néhány hónapig korrigálni fognak, magyarul csökkennek. Mivel azonban a világpiaci helyzet alapjaiban nem változott meg, nincs oka egy jelentős trendfordulónak, vagyis maradnak a magas árak. Ebben az okozhat meglepetést, ha a takarmányárak vesznek fordulatot, és emelkedni kezdenek. Erre lentebb térünk k.

Forrás: plusz500.hu

Nem véletlenül van az infláció történelmi mélységekben. Az energiaárak lépcsőzetes csökkentése ehhez jelentősen hozzájárult. Itt kezdjük megérteni, hogy milyen sokszorosan fizettük meg annak idején a sűrűn egymást követő áremeléseket. A 2014. januári statisztikai adatok azonosak az előző havival, de a kormány kommunikációja szerint további csökkentése is számítani lehet.

41

Termelői tejárak, euró/100kg 2011 január - 2014 január

NZ 39

USA

38,31

Bra 37

30,68 35

33

37,58

31

29

27

500

2011

440

január

október

december

november

július

szeptember

június

augusztus

május

április

január

február

március

október

december

november

július

szeptember

június

augusztus

május

április

január

február

március

október

december

november

július

szeptember

június

augusztus

460

május

április

január

február

március

25

480

2012

Forrás: clal.it

420 400

389

A térségi árakról átfogó adatokkal decemberig rendelkezünk. Minden térségbeli országban folytatódott az emelkedés, de a németeknél már érzékelhető a megtorpanás. A januári adatokban már az EU-ban is a növekedés általános megállására számítok.

380

Villamos energia ár, 10kWh 2007 január - 2014 január

360 340

300

jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan

320

2007

2008

2009

2010

2011

2012

140 135 130

45,00

Tejárak térségünkben, euró/100kg 2008 január - 2013 október

125 40,00

120 115

35,00

110

Vezetékes gáz ár, 1 m3 2007 január - 2014 január

105

cz

108

de hu

30,00

pl

100

ro

95 jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan

sk

20,00

2012

Az alábbi grafikon az új-zélandi, amerikai és a brazil árak alakulását mutatja

[email protected]

Forrás: Eurostat

6

[email protected]

2013m10

2013m07

2013m04

2013m01

2012m10

2012m07

2012m04

2012m01

2011m10

2011m07

2011m04

2011m01

2010m10

2010m07

2010m04

2010m01

2009m10

2009m07

15,00

Forrás: KSH

2009m04

2011

2009m01

2010

2008m10

2009

2008m07

2008

2008m04

2007

2008m01

90

25,00

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK Ami a termékoldalt illeti, a vaj, a soványtejpor és a teljes tejpor európai uniós árai stagnálnak.

III. évfolyam - február A KSH adatai szerint a kukorica ára 42,1 Ft/kg, a búzáé 50,5 Ft/kg volt decemberben. Mi ez? Trendforduló? Nézzük a világpiacot!

450 400

80

350

70

300

búza

60

250

vaj

200

50,5 42,1

50

soványtejpor teljes tejpor

40

150 20

50

A búza és a kukorica termelői ára, Ft/kg 2008 január - 2013 december

2014.01.06

0 J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz o N D

2013.12.06

2013.11.06

2013.10.06

2013.09.06

2013.08.06

2013.07.06

2013.06.06

2013.05.06

2013.04.06

2013.03.06

2013.02.06

10 2013.01.06

0

kukorica

30

Tejtermékek átlagárai az EU-ban, euró/100kg 2013-ban és 2014-ben

100

2008.

Forrás: Eurostat

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

Forrás: KSH

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára rekordszintre emelkedett, 2014. januárban 107,70 forint/kg volt, és 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nyerstej felvásárlása 2 százalékkal csökkent ugyanebben az összehasonlításban. A nyerstej termelői átlagára 95,95 forint/kg volt 2013-ban, az előző évihez képest 11 százalékkal emelkedett, így megdőlt a 2012. évi árrekord (86,30 forint/kg). A nyerstej kiviteli ára 115,61 forint/kg volt 2013-ban, 26 százalékkal emelkedett egy év alatt és a termelői árat 20,5 százalékkal haladta meg. A tej és a tejtermékek feldolgozói értékesítési ára 6 százalékkal nőtt egy év alatt. 110,0

100,0

A tehéntej termelői átlagára, Ft/kg 2004 január - 2013 október KSH - AKI

Valóban. A világpiacon is érzékelhető az az árkorrekciós időszak, amit a hazai árak jeleznek. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy ez tartós lesz-e. Véleményem szerint, az 2012 októbere óta tartó csökkenő ártrend már olyan szinteket eredményezett, hogy igen jó beszállási portokkal kecsegtet. Ezt tesztelik most a befektetők. Azok a negatív hírek, ami miatt elindult ez az emelkedés, messze nem olyan súlyúak, hogy trendfordulót okozzanak. Viszont, ha a többi befektetési piac megtorpan, azonnal számíthatunk emelkedésre. Figyeljük tehát a tőzsdék híreit. Jelenleg Amerika még jól teljesít. Az alábbi grafikon a búza legközelebbi lejáratú határidős árait mutatja Chicagóban.

106,0 október

96,5 94,2 90,0

80,0

104,23 november

70,0

60,0

FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N DJ F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N DJ F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N DJ F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N DJ F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N

50,0 2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

Forrás: ft.com

[email protected]

7

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

III. évfolyam - február

Az európai termelői egyesülések a kvótaemelést szorgalmazzák

Lecserélik a Got Milk?-szlogent 19 év után megválik a The Milk Processor Education Program minden idők legismertebb szlogenjétől, a Got Milktől. Változott a tejipari vállalatok politikája, az új szlogen a Milk Life-lesz.

A Fleckvieh német nyelvű hírportál a február 12-i száma Joachim Ruckwiedre, a Német Parasztszövetség (DBV) elnökére hivatkozva közölte, hogy az EU 11 tagországából 19 tejtermelői egyesülés szorgalmazza, hogy az EU még ebben az évben engedélyezze a kibocsátás kvóta fölötti növelését. A legnagyobb tejtermelő tagországok (Írország, Hollandia, Németország, Egyesült Királyság, Ausztria és Dánia) termelői képviseletei azt hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi kereslet és a világpiaci árak szárnyalását tekintve, az EU tulajdonképpen bünteti a tagországokat azzal, hogy nem engedi kihasználni a piaci konjunktúra által felkínált lehetőségeket. Sőt kifejezetten a tengerentúli konkurenciát juttatja előnyhöz azáltal, hogy a teljes piacot átengedjük részükre. A szóban forgó képviseletek egy közös levélben fordultak Dacian Ciolos mezőgazdasági biztoshoz, amelyben kifejtik, hogy az utolsó kvótaévben teljesen ésszerűtlen lenne a kvótát túllépő termelőket bírsággal sújtani, mivel a többlettermelés túlnyomó része úgyis Európán kívül kerül értékesítésre. A levél többek között arra is rámutat, hogy bár néhány ország a legutóbbi kvótaévben túllépte a számára megállapított keretet, a tagországok által kibocsátott összes mennyiség tulajdonképpen mindig a kvóta alatt maradt. Ezért, a Közösségen belül senkinek sem származhatna igazi hátránya abból, ha Brüsszel lazítana a merev szabályozáson, és a többlettermelésből a Közösségen belül nem keletkeznének „tejtavak és vajhegyek”. A biztos azonban – amint arról korábban beszámoltunk – néhány hónappal ezelőtt egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy egy esetleges kvótaemelést a rendszer kifutása előtti utolsó szezonban nem tart szükségesnek. Időközben a kvótabővítés kérdése az EU szak-

Huszonegy évvel ezelőtt a Goodby, Silverstein & Partners olyan szlogent alkotott a California Milk Processor Board unalmas tejipari szervezet számára, mint a Wiedentől a Just do It a Nikenak, vagy a TBWA-tól a Think Different az Apple-nek. 1993-ban megszületett a Got Milk? szlogen, amelyet 1995-től használ a The Milk Processor Education Program (Tejfeldolgozók Edukációs Programja), miután megvásárolták a kaliforniai szervezettől a felhasználási jogokat. Azóta a Got Milk egyike lett a legidézettebb, legtöbbször kifigurázott szlogeneknek, nem utolsó sorban pedig kiváló reklámok sorát is köszönhetjük neki. Csakhogy a nemzeti szervezet ügynöksége, a Lowe Campbell Ewald egészen új irányba akarja elvinni a kommunikációt, miután az Euromonitor International adatai szerint a tejfogyasztás tavaly csökkent az Egyesült Államokban. A Lowe Campbell Ewald a nemzeti szervezettel közösen egy új, 50 millió dolláros kampányba kezd, melynek a szlogenje Milk Life lesz. A szervezet továbbra is fizet a Got Milk használatáért, de egyelőre nem tudni, hogy mihez kezdenek vele, kampányokban nem fogják használni. Mindennek lejár az ideje. Bármilyen sikeres volt is ezt a szlogen, az idők szavára hallgatni kell. Nekünk is ezt kell tennünk. Utalok itt a szerkesztői gondolatokra például.

[email protected]

8

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

III. évfolyam - február

minisztereinek tanácskozásán is felvetődött.

letet eredményezhet. A pluszköltségek figyelmen kívül hagyásával ez a többlet éves szinten 200 millió dollárnyi többlet-árbevételt jelenthetne az USA tejtermelői számára.

Egyértelmű, hogy annak a néhány tagállamnak kedvezne a kvótaemelés, akik bírságot fizetnek a túllépésért. Az viszont egyszerűen nem igaz, hogy a többletük egyértelműen a világpiacra kerül. Az exportőrök és a túllépők listája ugyanis csak részben fedi át egymást. Nagyon okos a főbiztos úr, hogy nem hagyja idő előtt borulni a rendszert, tovább növelve az EU-n belüli egyensúlytalanságot.

Növekvő tejtermelés Spanyolországban

A Die Welt német nyelvű hírmagazin február 4-i száma azt az érdekes hírt közölte, miszerint magasabb a tejhozama azoknak a teheneknek, amelyeknek az első borja nőivarú. Az amerikai Kansas Egyetem kutatói 1,5 millió Holstein-Fríz tehén közel 2,4 millió vemhességét vizsgálták. Ennek alapján megállapították, hogy az üszőt ellő elsőborjas tehenek tejhozama – a későbbi elléseket követő laktációk során – a bikát ellő elsőborjasokhoz képest átlagosan 445 kgmal, azaz évi 8-9 ezer kg-os tejhozammal kalkulálva mintegy 5 százalékkal növekszik. Ez akkor is így van, ha a következő elléseknél az utódok már vegyes ivarúak. A vemhes tehén hormonjai feltehetően érzékelik a születendő borjú nőivarát, és az anyatehenet magasabb tejkiválasztásra ösztönzik. Tovább növekszik a tejleadás abban az esetben, ha a tehén a következő vemhesség elején még az előző borját szoptatja.

A Lechería Latina és az Económica-es spanyol nyelvű hírportál január 27-i száma arról tudósít, hogy a megemelkedett tejárak Spanyolország több körzetében fokozták a termelési kedvet. Elemzők szerint a „hét sovány tehén” ideje az országban lejárt, a gazdák most (egyelőre óvatosan) újra hajlandók beruházni a tejtermelésbe, sokan közülük felújítják fejőstehén állományukat. A termelési kedvet az is fokozza, hogy a fiatal városi munkanélküliek közül sokan menekülnek vissza szüleik vagy rokonaik családi parasztgazdaságába. „Soha annyi diplomás nem dolgozott a tehénistállókban, mint jelenleg” – mondta az egyik tejtermelési egyesülési vezetője. Galicia tartományban a felvásárlási árak 2013 második felében már a 2008. évi csúcs fölé (2013 novemberében kilónként 38,9 centre) emelkedtek, és ennek hatására a tartomány tejkibocsátása 2013 augusztusában 2,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Francisco Bello, a Fiatal Gazdák Egyesületének helyi elnöke szerint – amennyiben ez a tendencia folytatódik – 2020-ig a tartomány tejtermelése 10-15 százalékkal növekedhet. Nagyobb felfutásra azért nem lehet számítani, mivel a kivágott fejőstehenek pótlása hosszabb időt igényel.

Az amerikai kutatók szerint ennek nem annyira a fiziológai mechanizmusa, sokkal inkább a gyakorlati alkalmazhatósága a fontos, mivel ha mesterséges termékenyítés és spermaszelektálás révén az első borjú esetében üszőellést indukálnak, az számottevő tejtermelési több-

Kasztília tartományban az Agropal szövetkezeti csoport erre az évre 60 millió liter tej felvásárlását irányozta elő, ami 33 százalékkal meghaladja a 2013-ban ténylegesen felvásárolt mennyiséget. Az Agropal véleménye szerint a tej nem csupán egy eszköz a takarmányozási

Az első borjú ivara befolyásolja a tehenek tejhozamát

[email protected]

9

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

III. évfolyam - február jában) exportra kerül, amelyből évente 1,8 milliárd euró körüli bevételt realizálnak. A tejtermékek exportjának értéke mintegy 20 százalékkal részesedik Dánia teljes mezőgazdasági exportjából. A dán tejtermékek legnagyobb felvevő piacait az EU tagországok képezik. Az utóbbi években – a nagyarányú export mellett – a dán piacon számottevően megnövekedett az importált tejtermékek mennyisége és aránya, amely joghurtokból és sajtokból eléri a 25, illetve 20 százalékot.

költségek fedezésére, hanem egy fontos élelmiszer termék, amely biztosítja az állattartó gazdák megélhetését és jövőjét. A szövetkezet stratégiája arra épül, hogy termékeinek előállításán kívül azok feldolgozását és értékesítését is maga igyekszik végezni, ily módon a nagyobb hozzáadott érték és a kereskedelmi haszon biztosítja a termelési tevékenység magasabb jövedelmezőségét. Több éve írunk minden lapszámban a spanyol tejtermelők gondjairól. A leépülés azonban véget érhet azzal, hogy a tejárak emelkedése elért egy olyan szintet, ahol már érdemi jövedelem-növekedés tapasztalható. Nincs ez másképp a többi leépülő tejszektorban sem. Gyors fordulatra nem kell számítani, de ez is alátámasztja Ciolos döntését, nem szabad a túltermelőket további előnyhöz juttatni. Sőt!

Az Arla 2017-ig export volumenének megduplázását tervezi A New Food angol nyelvű hírportál február 3-i számában közölt tudósítás szerint az Arla Foods óriáscég 2014-ben 2,2 milliárd dán koronát szándékozik fordítani 10 tejfeldolgozó üzemének korszerűsítésére (1 dán korona ~ 41,56 Ft). A cég világszerte 67 tejüzemet működtet. Povl Krogsgaard, ügyvezető igazgatóhelyettes bejelentette, miszerint az Arla azt a célt tűzte maga elé, hogy 2017-ig megduplázza az Európán kívülre irányuló exportját, miközben különös gondot fordít a környezetbarát termelési technológiák alkalmazására. Az export növelésére leginkább a kínai piacon mutatkozik lehetőség, amit az Arla és a kínai Mengniu vállalat között a múlt évben aláírt együttműködési megállapodás nagymértékben elősegít. A 2014. év legnagyobb beruházása egy laktóz előállító üzem építése lesz az észak-dániai Videbaek-ben, amely 530 millió dán koronába kerül. Összesen több mint 200 millió koronát terveznek költeni két németországi üzem (Pronsfeld és Upahl) korszerűsítésére, amelyek az ázsiai és afrikai piacokra ultrapasztőrözött tejet és tejport, a németországira pedig túrót állítanak elő. A dániai Holstebro-ban egy csomagoló egységet, a svédországi Falkenbergben pedig egy sajtüzemet újítanak fel.

Dánia tejtermelése A Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács (DAF) hírportáljának január 28-i száma egy összefoglaló áttekintést közölt Dánia tejtermeléséről. Ebből megtudhatjuk, hogy jelenleg a skandináv ország tejfeldolgozásának mintegy 90 százaléka az Arla Foods szövetkezeti óriáscég kezében van, a fennmaradó 10 százalékon pedig további 30 vállalat osztozik, amelyek között vannak további szövetkezek és magáncégek. A tejtermelő gazdaságok száma 2010-ben – az utóbbi 10 évben végbement erős koncentráció nyomán – 4100-ra csökkent az országban, ezek átlagosan 127 fejőstehenet tartottak. A dán tejgazdaság műszaki és termelési színvonala Európa élvonalába tartozik. A fejősteheneknek több mint felét kötetlen rendszerben tartják. Az egy tehénre jutó átlagos tejhozam meghaladja a 8700 kg-ot. Az országban előállított tejtermékek jelentős része (főleg sajtok, tejpor és vaj formá-

[email protected]

10

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

III. évfolyam - február érést, de cserébe viszik az ízharmóniát, élvezeti értéket, savanyúságot okoznak. Ez esetben is nagy figyelmet kell fordítani a sajtok ízének változásra.

A korszerűsítés magában foglalja a széndioxid-kibocsátás 25 százalékkal történő csökkentését 2020-ig. Ennek érdekében új hőszivattyúkat és víztakarékos berendezéseket helyeznek üzembe, ami egyben az energiafelhasználást is nagymértében csökkenti. A 2014. évi energiafelhasználást 62.115 MWh-val tervezik csökkenteni, ami 13.800 átlagos háztartás teljes évi energiafogyasztásának felel meg.

Az Arla Foods 2013. évi eredménye A My News Desk hírportál február 19-i számában értékelést közölt az Arla Foods dán-svéd szövetkezeti tejipari óriáscég 2013. évi gazdálkodásáról. Az Arla – az Igazgatótanácshoz február közepén benyújtott jelentés alapján – az elmúlt évben 73,6 milliárd korona árbevételt realizált (1 dán korona ~ 42,03 Ft), ami a vállalkozás történetének legmagasabb eredménye, és 16,6 százalékkal meghaladta az előző évit. A tiszta nyereség a tervezettnek megfelelően alakult, és az egy évvel korábbi 1,9 milliárd koronáról 2,2 milliárd koronára emelkedett, vagyis az árbevételnek kereken 3 százalékát tette ki. A rekordteljesítmény egyértelműen a tejtermékek iránti globális kereslet növekedésére és a világpiaci árak emelkedésére vezethető vissza. „A keresletnövekedés hátszelét kihasználva irányítottuk a 2013. évi üzleti tevékenységünket, erős és hatékony európai alapon állva és ígéretes növekedést elérve az orosz, a kínai, a közel-keleti és az afrikai piacokon” – mondta Peder Tuborgh, az Arla vezérigazgatója.

Az Arla Foods új terméke meggyorsítja a sajtok érlelését A Dairy Industries hírportál február 14-i száma arról számolt be, hogy az Arla Foods tejipari óriáscég Nutrilac Fast Ripe néven egy olyan természetes tejfehérjét izolált, amely lényegesen meggyorsítja a sajtok érlelését. A kemény sajtok érleléséhez általában hetekre, sőt hónapokra van szükség, az új termék alkalmazásával ez az időtartam – a sajtok típusától függően – a legkisebb negatív mellékhatás nélkül, egy-hat héttel lerövidíthető, ami jelentős költségcsökkentést tesz lehetővé. A Nutrilac Fast Ripe könnyen oldódó, por alakban keverhető a sajt alapanyagát képező tejhez, ezt követően nincs szükség a normál sajtgyártási folyamat menetének megváltoztatására. A gyorsítási folyamat lényege az, hogy az adalékanyag rövidebb idő alatt képes lebontani a kazein molekulákat, ami elősegíti a textúra és az íz-anyagok gyorsabb stabilizálódását. Az Arla folyamatos és ismételt kísérletekben tesztelte az új terméket, és ennek alapján megállapította, hogy az kiválóan alkalmas a Gouda, Edámi, Manchego, Cheddar és Port Salute típusú sajtok érlelésénél.

Az árbevétel összegét tekintve az Arla legnagyobb piaca az Egyesült Királyság (2,2 milliárd font), utána Svédország és Németország következik, miközben a legtöbb tejet a szövetkezet dániai tagjai szállítják. Az Arla árbevételének növekedését illetően Kína és Oroszország áll az első helyen, 60, illetve 35 százalékos növekedéssel.

Élelmiszer mérnökként egyből a húsipai szárazáruk érlelését gyorsító technológiák jutnak eszembe. Azok is hozzáadott kultúrákkal gyorsítják az [email protected]

A 2014. évre az Arla 79 milliárd koronás árbevétel és 2,4 milliárd koronás tiszta nyereség elérését tűzte ki célul. 11

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

III. évfolyam - február A francia termelők egyre hangosabban követelik a tejárak emelését

Németország tejtermelése folyamatosan növekszik A Német Tejtermelők Egyesületének (VMB) hírportálja a február 17-i számában arról tudósított, hogy a német tejtermelők a 2013. naptári évben rekordmennyiségű, 30,314 millió tonna tejet adtak le feldolgozásra. Ez az egy évvel korábban előállított mennyiséget kereken 2 százalékkal (mintegy 600 ezer tonnával), a 2010. évit pedig 5,8 százalékkal meghaladta. Továbbra is nagy különbségek vannak az egyes tartományok termelési volumene és fejlődésének üteme között. A legnagyobb tejtermelő tartomány Bajorország maradt, viszont az északi tartományokban jóval nagyobb arányú volt a termelés bővülése (Alsó-Szászországban 5,1 %, Schleswig-Holsteinben pedig 4,6 %). Ez annyit jelent, hogy Németország ebben a kvótaévben gyakorlatilag nem fog tudni elkerülni egy újabb, legalább 500 ezer tonnás kvótatúllépést. A túllépés egyelőre mintegy 1,5 százalékot tesz ki, a kibocsátás tavasszal várható szezonális emelkedése azonban tovább növeli a termelési többletet. Egy február 25-i újabb jelentés alapján a jelen kvótaévre számított német túllépés az aznapi állás szerint 340 ezer tonnát tett ki.

A La France Agricole hírportál február 17-i számában megjelent tudósítás szerint a Független Francia Tejtermelők Egyesülése (APLI) felszólította azokat a francia tejtermelő gazdákat és szövetkezeteket, akik hátrányt szenvednek az alacsony tejfelvásárlási árak miatt, hogy sztrájkkal kényszerítsék ki a magasabb árakat. Az Egyesülés kijelentette, hogy nemcsak támogatja ezt a mozgalmat, hanem szankcionálni is fogja azon tagjait, akik nem tesznek eleget ennek a felhívásnak. Amennyiben egy ilyen akció nem jár sikerrel, az APLI jogi eszközökhöz fog fordulni, hogy a tejszállítási mintaszerződések alapján a magasabb árat kikényszerítse. Egy héttel korábban két másik francia érdekképviseleti szervezet, a Tejtermelők Szervezete (OPL) és a Vidéki Koordináció nevű szervezet nyílt levelet intézett három francia minisztériumhoz, amelyek a mezőgazdasági termelést, a gazdaságot és a vidékfejlesztést irányítják. Ebben a három tárca hathatós segítségét kérték „a francia mezőgazdaság és ezen belül a tejtermelés egyensúlyának helyreállítása érdekében”.

A termelésnövekedés elsőszámú mozgató rúgója továbbra is a felfelé ívelő nemzetközi kereslet, hiszen az ország belső tejfogyasztása a 2012. évihez viszonyítva 3,5 százalékkal csökkent. A termelői árak emelkedése gyakorlatilag szintén az export húzóerejének a következménye. Az exportlehetőségek oly módon is visszahatnak a termelés volumenére, hogy a magasabb tejárak lehetővé teszik a német gazdák számára, hogy több pénzt fektessenek be a termelés korszerűsítésébe és bővítésébe.

[email protected]

A múlt év végén, Franciaországban a termelők 35 és 40 cent közötti árat kaptak egy liter tejért, amikor az ár az EU tagországok átlagában már 39,89 centre emelkedett, sőt Olaszországban, Hollandiában, Írországban és Németországban 40 cent fölött alakult. Ugyanakkor, Franciaország 9 nagy tejtermelő körzete közül 6 körzetben az átlagos literenkénti előállítási költség meghaladta a 40 centet. A termelői egyesülések arra figyelmeztettek, hogy a termelőknek fizetett, literenkénti ár egy centtel történő emelése vagy csökkentése országos szinten 240 millió euró árbevétel többletet, il-

12

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

III. évfolyam - február kihatásait. Megállapítást nyert, hogy az európai tejtermelés bizonyára növekedni fog azokban a körzetekben, amelyek ebből szempontból kedvező adottságokkal rendelkeznek, és Írország komparatív előnyei Európában a legnagyobbak közé tartoznak, (bár 1 kg tej előállítása Írországban 35, Óceániában 26 centbe kerül). A fogyasztási szokások előreláthatólag a nyugati modell irányában mozdulnak el, ami növelni fogja a sajtok, a vaj és egyéb feldolgozott tejtermékek iránti keresletet. A tejfeldolgozás volumene a következő 20 évben akár a négyszeresére növekedhet.

letve kiesést jelent a francia tejszektor számára. A francia felvásárlók addig húzták az időt, míg az áremelkedés megtorpant, így tényleg van már mire hivatkozniuk.

Az Egyesült Királyság tejtermelése A Farmers Weekly hírportál február 24én arról számolt be, hogy az Egyesült Királyság tejkibocsátása az utóbbi hónapokban jelentősen megnövekedett. Ez év januárjában a brit farmerek által előállított tej mennyisége 12 éves rekordmagasságba szökött, és elérte az 1,17 millió tonnát, az egy évvel korábbi mennyiséget 111 millió literrel, a tavaly decemberit pedig 18 millió literrel meghaladva. A jelenlegi kvótaévben eddig előállított mennyiség 11,3 millió tonnát tesz ki, ez 438 ezer tonnás növekedést jelent az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

A fent vázolt pozitív hatások mellett a következő negatív hatások jelentkezhetnek: – A nyerstej árának stabilitását senki sem tudja garantálni, ezért a jövedelmezőség a kereslet-kínálat és az árfolyamok alakulásától fog függeni, azokban pedig ingadozások várhatók. Emlékezhetünk, pl. a 2009. évi árzuhanásra. – Az európai bankok jelenleg nagyon alacsony kamatra adnak kölcsönöket, amely a következő 20 évben aligha lesz tartható, és ez a termelők súlyos eladósodását okozhatja, amint az pl. Dánia esetében történt. – Senki sem ismerheti előre a konkurens termelők piaci magatartását, enélkül viszont a piac kiszámíthatatlanná válik. – Az európai tejtermelés jövedelmezőségét meghatározza az új piacokra való kijutás. Nem tudható viszont, hogy a potenciális felvevő országok a jövőben hogyan fejlesztik saját termelésüket, és milyen vámokat és egyéb importkorlátozásokat alkalmaznak piacaik védelmében.

A brit termelőknek fizetett ár a legutóbbi egy évben számottevően emelkedett, ennek alapján a farmerek árbevétele a 2013-14. évi szezonban elérheti a 100 ezer fontot. Ennek ellenére – brit szakértők szerint – a kvótarendszer kifutása után az Egyesült Királyság tejtermelésében nem várható számottevő növekedés, hiszen az ország az utóbbi években nem használta ki a kvótáját, és a termelés jövedelmezőségében nem tud versenyezni a tengerentúli és európai nagy termelőkkel.

Írország: A kvóta utáni időszak kihívásai Az Irish Examiner február 5-i száma arról tudósít, hogy az ír tejtermelők a közelmúltban egy értekezletet tartottak, amelyen számba vették a kvótakifutás utáni időszak várható pozitív és negatív

[email protected]

Ezért a termelés bővítéséről az ír termelők csak valamennyi befolyásoló tényező alapos mérlegelése után dönthetnek megalapozottan. Az erős nemzetközi

13

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

III. évfolyam - február

konkurencia mellett erre csak akkor van igazán esélyük, ha a pluszban előállítandó tejtermékek önköltségét mintegy 20 százalékkal lejjebb tudják szállítani.

legjelentősebb felvevő piacot Oroszország képezi, ahol a Valio saját leányvállalatot működtet.

A Latvijas piens tejpiaci részesedésének növekedése Lettországban

Az óvatos stratégiai fejlesztés alapja, hogy alaposan ismerjük a piaci konkurenciát, a várható tendenciákat. Én úgy látom, a világpiacot leginkább mozgató kínai tejtermelés nem tud olyan ütemben emelkedni, hogy érdemben csökkenne az importigénye. Az EU belső piacának bővülési üteme is jól előre jelezhető. Amiben bizonytalanság van, az az új harmadik piacok elérhetősége (pl. Afrika) és a belső piacon keletkező feleslegek levezetésének iránya. Persze ez utóbbiban a belsőnél magasabb világpiaci árak az irányadók, de az óvatosság (értsd piacvédelem) nem árt.

A The Baltic Course angol nyelvű hírportál január 31-i számában megjelent tudósítás szerint a 600 lett tejtermelő gazda tulajdonában lévő Latvijas piens szövetkezeti tejfeldolgozó vállalat 2013-ban új feldolgozó üzemet épített Jelgava-ban, és megduplázta piaci részesedését az országban. A vállalat elmúlt évi árbevétele kereken 37 millió eurót tett ki, ami 43 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi forgalomhoz képest. Az előzetes kalkulációk szerint ebből az adózás előtti nyereség értéke 1,6 millió euró, a tiszta nyereségé pedig 455.800 euró volt. A vállalat stabil pozíciókkal rendelkezik a lettországi tejpiacon, sőt ottani részesedését 2013-ban a kétszeresére emelte. A Latvijas piens naponta mintegy 500 tonna tejet dolgoz fel, és havonta mintegy 800 tonna sajtot tud előállítani. Emellett, a cég fokozatosan bővíti exportját is, amelynek megduplázását erre az évre tűzte ki célul. Jelenleg az előállított termékeinek közel fele exportra kerül. Legnagyobb felvevő piacait Németország mellett a skandináv országok képezik.

A finn Valio cég kapacitásbővítése A Cattle Site hírportál február 14-i számában megjelent tudósítás szerint a legnagyobb finn tejfeldolgozó cég, a Valio február elején a közép-finnországi Ouluban működő tejüzemének lényeges bővítéséről döntött. A tervek szerint a 40 millió eurós felújítás keretében az üzem alapterületét 5500 négyzetméterrel bővítik, valamint új gyártó és csomagoló berendezéseket szereznek be. Az építkezési munkálatokat a lehető legrövidebb időn belül elkezdik, és másfél-két éven belül befejezik. Az Oulu-i üzem jelenleg mintegy 600 finn termelőtől vásárolja fel a tejet, és mintegy 150 különböző tejterméket (többek között joghurtokat és fermentált termékeket) forgalmaz. A gyártó és csomagoló kapacitás bővítését a Valio-termékek iránti orosz (illetve kisebb részben svéd) kereslet növekedése indokolta. A Valio az országban több mint kétezer alkalmazottat foglalkoztat, és gyakorlatilag ez egész finn tejtermelést átfogja, amelynek mintegy 30 százaléka exportra kerül. A

[email protected]

A lengyel tejtermék import növekvő tendenciája Az élelmiszertermeléssel foglalkozó Portal Spozywczy, lengyel nyelvű hírportál február 1-i száma azt az ellentmondásos helyzetet elemzi, hogy miközben a lengyel tejtermelés folyamatosan növekszik, sőt az országot a kvótatúllépés fenyegeti, a lengyelek egyre több tejterméket importálnak. Ez nagyrészt arra vezethető vissza, hogy a lengyel

14

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

III. évfolyam - február

sajtok termelése nem tud lépést tartani a belső fogyasztás növekedésével. Különösen népszerűek a Camembert típusú érlelt sajtok, valamint a kecsketejből készült francia sajtok, az utóbbiak fogyasztásában a következő években is kétszámjegyű százalékos növekedés várható a lengyel piacon. A lengyel sajtimport 2012-ben 46.615 tonnát, 2013ban pedig 55.101 tonnát, ami több mint 19 százalékos többletet jelent. A lakossági igények jobb kielégítése érdekében több lengyelországi tejfeldolgozó vállalat a sajtgyártás növelését, illetve új márkák bevezetését tervezi. A sajtok mellett különösen nagymértékben növekedett a savótermékek lengyel importja is (20.769 tonnáról 79.545 tonnára).

zloty ~ 74,69 Ft). A szövetkezeti alapon működő Mlekovita Lengyelországban 3 tejfeldolgozó tart fenn, amelyek jelenleg együtt napi 5 millió liter tejet dolgoznak fel. A vállalat 2013-ban a korábbi évekhez képest négyszer nagyobb összeget (közel 140 millió zlotyt) fordított beruházásokra, amelyek révén feldolgozó kapacitását 30 százalékkal sikerült növelni. Ezzel – évi mintegy 100 ezer tonnás sajtkibocsátással – Lengyelország legnagyobb sajtgyártó vállalkozásává lépett elő. Ugyancsak az elmúlt évben épült fel – mintegy 36 millió zlotys beruházással – a Mlekovita korszerű, csaknem teljesen automatizált savóporító üzeme, amelynek termékei túlnyomórészt exportra kerülnek. Ezen túlmenően a cég – az országban működő 42 szakboltja mellett – az egyik termelő üzemére építve egy nagyméretű „cash and carry” elosztó központot is megnyitott.

Ez így nem teljes kép. A lengyelek ugyanis nagy mennyiségben exportálnak is sajtokat. Ez nem csak keleti (ukrán orosz), hanem felénk irányuló kivitelt is jelent. A fő problémájuk a belső piacon a minőségi versenyben való helytállás. A lengyel fogyasztó sajttal szembeni elvárásai előbbre tartanak, mint például a magyaroké. Az olcsó, gyenge minőségű sajtjaikkal tudnak sikeresek lenni a kiviteli oldalon, aminek ára a belső piacuk egy részének elvesztése.

Lengyelország tejtermék exportja Az élelmiszeriparral foglalkozó Portal Spozywczy lengyel nyelvű hírportál február 18-án arról számolt be, hogy Lengyelország tejtermék exportja 2013-ban – egy őszi megtorpanás ellenére – az előző évihez képest növekedett. A lengyel Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint az ország múlt évi tejtermék exportjának értéke 1,6 milliárd euró körül alakult, ami 17-18 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A lengyel zloty árfolyamának euróval szembeni enyhe emelkedése miatt a növekedés zlotyban kifejezve valamivel kisebb arányú volt.

A Mlekovita, mint Lengyelország egyik legnagyobb tejfeldolgozó vállalata Az élelmiszeripar kérdéseit taglaló Portal Spozywczy lengyel nyelvű hírportál február 6-i száma ismertette a Mlekovita Polska vállalat beruházási és termelésbővítési terveit. Az eredetileg orosz cég leányvállalataként alakult vállalkozás jelenleg már 100 százalékban lengyel tulajdonban van, és az ország egyik legnagyobb tejfeldolgozójává nőtte ki magát, 2013. évi árbevétele már meghaladta az 1,37 milliárd zlotyt (1 lengyel [email protected]

A lengyel tejtermékek legnagyobb vásárlója továbbra is Németország maradt, közel 19 százalékos részesedéssel. A lengyel export növekedéséhez azonban elsősorban az Oroszországba irányuló nagyobb eladások járultak hozzá. Oroszország az elmúlt évben a 2012. évihez 15

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

III. évfolyam - február

képest 69 százalékkal több lengyel tejterméket vásárolt, összesen 140,4 millió euró értékben. Az orosz piac egyben a lengyel sajtok legnagyobb vásárlójává lépett elő, és tekintettel az orosz sajtfogyasztás és sajtimport gyors növekedésére, 2014-ben még nagyobb volumenű vásárlásokra lehet számítani. Bizonyos tejtermékekből a lengyel export alatta maradt az előző évinek, nevezetesen tejporból a csökkenés 17 százalékot tett ki, az árbevétel azonban 9 százalékkal magasabb volt annál.

A szénatej Ausztriában

bővülése

A Schweizer Bauer hírportál február 1-i számában megjelent értékelés – a Szénatej Munkaközösség adataira hivatkozva – közölte, hogy Ausztriában a szénatej iránti kereslet továbbra is növekszik, és 2013-ban a szénatej termelés az élelmiszertermelés egészénél gyorsabban fejlődött. Az elmúlt évben az osztrák gazdák a belső piacon az előző évinél 7,4 százalékkal több szénatejet értékesítettek, miközben az élelmiszerek forgalma összességében 1,4 százalékos visszaesést mutatott. Ezen belül a szénatejből készült sajtok forgalma 17,6 százalékkal bővült. A szénatej termékeknek kereken 50 százaléka Ausztrián kívül talált vevőre. A szénatejre fizetett árkiegészítés literenként 1 centtel növekedett az előző évihez képest, így a szénatej beszállítók a normál tejhez viszonyítva literenként 5 centes, a biotej szállítók pedig 12 centes felárat kaptak. Ez azt jelentette, hogy a 2013. év során előállított szénatejből a termelők összesen 12 millió euró többletbevételre tettek szert. A Munkaközösség nagy jelentőségű eredménynek tartja, miszerint az aktív marketing tevékenység révén sikerült elérni, hogy a szénatej fogalma az osztrák fogyasztók 85 százaléka számára ismertté vált.

Na, erről beszéltem fentebb.

Ausztria, mint az EU legnagyobb bio-tej termelője A Flechvieh német nyelvű hírportál február 17-i számában közölt tudósítás szerint Ausztria 2013-ban 442.969 tonna bio-tejet állított elő. Ez az ország teljes tejtermelésének 15,1 százalékát tette ki, és közel 6 százalékkal meghaladta az előző évi mennyiséget, az öt évvel ezelőttinek pedig több négyszeresére nőtt. Ezzel nyugati szomszédunk az EU legnagyobb bio-tej termelő országává lépett elő. Érdekes módon a legnagyobb menynyiségű bio-tejet a téli hónapokban (januárban és decemberben) állították elő. Az osztrák bio-tej iránti kereslet országon belül és külföldön is növekvő tendenciát mutat, ugyanakkor a termelők is jól járnak a literenként fizetett, átlagosan 7-8 centes felárral, ami országos szinten több mint 29 millió eurós többletbevételt jelent.

Kitalálták. Marketinggel támogatják. Működik. Világos üzenet.

Probléma a görög joghurt melléktermékeként keletkező savó elhelyezésével

Ezzel együtt az osztrák tejtermelés egésze is növekedett a legutóbbi egy év alatt, a kvótaévben eddig mintegy 2 százalékkal meghaladva az előző szezon hasonló időszakában előállított mennyiséget.

[email protected]

termelés

A Dairy Reporter hírportál január 30-i száma arról tudósít, hogy a görög típusú joghurtok amerikai forgalmának rendkívül gyors növekedése kapcsán egyre súlyosabb problémát jelent a melléktermékként keletkező savó elhelyezése. Az USDA Mezőgazdasági Kutató Szolgá-

16

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

III. évfolyam - február sajtnak, ezért a megjelölés ugyanolyan védettséget élvez, mint a „pármai sonka” vagy a francia „Champagne”.

lata 2012 elején szerződést kötött a Jones Laffin céggel, amely az általa kidolgozott szabadalom alapján vállalta a probléma megoldását. A szabadalmazott eljárással a magas savtartalmú savóból proteint és laktózt vonnak ki. Amíg a görög típusú joghurtok termelése nem emelkedett túl egy bizonyos szinten, addig minden működött, a melléktermékből hasznosítható terméket nyertek. A problémát csupán az óriási mennyiség jelenti, mert arra senki sem számított, hogy a Chobani piaci részesedése öt év alatt 1 százalékról több mint 40 százalékra növekszik. A savó ugyan állati takarmányadalékként is felhasználható, de csak a takarmányadagok igen alacsony százalékában, az élővizekbe jutva viszont súlyos szennyeződést és tömeges halpusztulást okozhat. A Jones Laffin ezért egy másik technológiát is ajánl, amelynek terméke a „texturált savóprotein”, amely már bizonyos élelmiszer termékekhez jóval nagyobb arányban adagolható.

Hans Bender, a Dán Tejszövetség igazgatója „botrányosnak” nevezte a Bíróság döntését annak ellenére, hogy a dán termelők az utóbbi években a korábbinál jóval kevesebb feta típusú sajtot dobtak piacra.

Szlovákia tejtermelése A mezőgazdasággal foglalkozó Rolnické Noviny szlovák nyelvű hírportál január 31-i számában megjelent tudósítás szerint a szlovákiai termelők 2013 decemberében 67.824 tonna tejet adtak le feldolgozásra, ami 8 százalékkal meghaladta a novemberi mennyiséget, 1,4 százalékkal alatta maradt viszont az egy évvel korábbi szintnek. Decemberben az átlagos felvásárlási ár kilónként 35,55 centet tett ki, ez az egy hónappal korábbinál 1,5, a 2012. decemberinél pedig 14,6 százalékkal volt magasabb. A decemberben felvásárolt tejből 52.299 tonna a Q osztályba (3,6 % zsír- és 3,2 % fehérjetartalom, szomatikus sejtszám maximum 50.000/ml), 14.948 tonna az 1-es minőségi osztályba, 577 tonna pedig az úgynevezett „nem-standard” minőségi kategóriába tartozott.

Csak a görögök forgalmazhatnak feta sajtot A MailOnline angol nyelvű hírportál február 2-i számában közölte, hogy a görögök a „Feta sajt” névhasználat ügyében pert nyertek Németországgal és Dániával szemben. Az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta, hogy az Európai Bizottság által 2002-ben regisztrált és védetté nyilvánított „Feta” megjelölést kizárólag Görögországban készített sajtokra lehet használni, ahol a görögök állítása szerint ilyen sajtot több ezer éve készítenek. Németország és Dánia azt kérte a Bíróságtól, hogy nyilvánítsa semmisnek a Bizottság 2002. évi határozatát, amely szerint a feta csak görög termék lehet. A Bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, hogy a Görögországban évszázadokon keresztül kitenyésztett juh- és kecskefajták az ottani faunával együtt különleges aromát adnak a feta

[email protected]

Ugyanakkor a szlovákiai juh- és kecsketej termelők azért panaszkodnak, mert e két kategóriába tartozó termékek fogyasztói árai rekordmagasságba szöktek az országban, a termelőknek fizetett ár viszont a két-három évvel ezelőtti szinten maradt.

Szlovák tejtermékek a romániai piacra A tejtermeléssel foglalkozó Fabrica de lapte román nyelvű hírportál 4-i számában megjelent tudósítás szerint a Koliba

17

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

III. évfolyam - február ami jóval az EU átlaga alatt van. A helyzetet súlyosbította az országot az utóbbi években többször is sújtó szárazság, a takarmányok mikotoxinos fertőződése, a korszerű termelő berendezések hiánya, valamint a tejfelvásárlási árak ingadozása. Tíz évvel ezelőtt még mintegy 60 ezer tejtermelő gazda működött az országban, jelenleg ez a szám alig haladja meg a tízezret.

szlovák tejfeldolgozó vállalat az elmúlt évben 3,5 millió euró értékben szállított tejtermékeket a romániai piacra, ahol – bizonyos áruházi láncok révén – már 2008 óta jelen van. Ebben az évben a Koliba 5,5 millió euróra szándékozik felemelni a Romániába irányuló forgalmát. Az 1993-ban alapított, Hrecsánvölgy-i (Hrinyová) vállalat elsősorban vaj és kaskavál típusú érlelt sajtok gyártására szakosodott, és termékeit már több országba, köztük Magyarországra is exportálja. A román hírportál szerint a Koliba termékei kiváló minőségűek, és közülük néhány jól megfelel a romániai fogyasztók ízlésének. A Koliba sajtjaira azonban ez kevésbé érvényes, mert az előállításnál a Romániában megszokottól teljesen eltérő módszereket alkalmaznak, áraik viszont kedvezőbbek a nyugat-európai cégek által kínáltaknál. Ezért bizonyos időre van szükség, amíg azokat a romániai fogyasztók jobban megismerik.

Mindezek hatására Horvátország tejtermék importja 2013 negyedik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest mennyiségben és értékben közel 80 százalékkal nőtt (74.700 tonnáról 135.400 tonnára, illetve 96,1 millió dollárról 155,1 millió dollárra). Közvetlenül az EU csatlakozás után – 2013 júniusa és szeptembere között – még nagyobb arányban nőtt a friss tej behozatala az előző év hasonló időszakához viszonyítva (21 ezer tonnáról 80 ezer tonnára, azaz 270 százalékkal). A horvát kormány különböző intézkedésekkel próbálja helyreállítani a tejtermelés egyensúlyát, többek között kölcsönt biztosít az újonnan belépő gazdák állomány-vásárlására és a tejszövetkezetek alakítására.

Csökkenő tejtermelés Horvátországban A Dalje-com, horvát hírportál angol nyelvű kiadásának február 17-i száma Tihomir Jakovina, horvát mezőgazdasági miniszter nyilatkozatát idézi, miszerint Horvátország tejtermelése 2-3 év óta folyamatosan, sőt növekvő ütemben csökken. Ugyanezt részletesebben kifejti a Vecsernji List horvát nyelvű hírportál tudósítása. A két cikk fontosabb megállapításai az alábbiak szerint foglalhatók össze:

Nehéz meccs lesz az importtal versenyezniük. Most kell minél erősebb pozíciókat szerezni a horvát piacon.

Horvátország fejőstehén állománya a 2008. évi 220 ezer egyedről mára 166 ezer egyedre apadt. Az állomány csökkenése egyértelműen a takarmányok drágulására és a tehéntartó gazdák eladósodására, valamint az alacsony felvásárlási árakra vezethető vissza. A horvát gazdák jelenleg literenként 34 centnek megfelelő árat kapnak a leadott tejért,

[email protected]

18

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

III. évfolyam - február üzemek száma, 879-cel csökkent viszont a 200 ezer liter alatt termelőké, tehát a kistermelők egyre inkább kénytelenek felhagyni ezzel a tevékenységgel. Mindezek ellenére jelenleg még a kis- és középüzemek adják az ország tejtermelésének 85 százalékát. Az alpesi ország 2013-ban 3,429 millió tonna tejet állított elő, ami 1,2 százalékkal kevesebb volt az előző évinél.

A világ sajtpiacának várható tendenciája A Dairy Industries február 24-i számában közölt, a Transparency Market Research előrejelzésére hivatkozó elemzése szerint, a globális sajtpiac értéke a következő öt-hat évben várhatóan eléri a 118,4 milliárd dollárt. A piaci érték 2012-ben 72,45 milliárd dollárt tett ki, a fogyasztói trendek alapján azonban az átlagos évi növekedési ütem (CAGR) 7,3 százalékra tehető. A piacbővülés egyik legfontosabb mozgató rúgója – a sajtok magas tápértéke mellett – a gyorséttermek nagyon jelentős terjeszkedése. Ugyancsak a sajtfogyasztás növekedése irányában hat a lakossági jövedelmek emelkedése, a globális tejkibocsátás növekedése (több tej használható fel sajtgyártás céljaira), valamint a tejtermékek között a sajtok leghosszabb eltarthatósági ideje. A sajtpiac földrajzi elosztását tekintve, a termelésben és a fogyasztásban egyaránt Európáé a vezető szerep, amelynek részesedése 2012-ben 38,8 százalék volt, utána Észak-Amerika következett 32,7 százalékban. A következő években azonban a legnagyobb arányú (évi 7,9 százalékos) növekedés az ázsiai és a csendes-óceáni térségben (főleg Kína, India és Japán) várható. Országokra lebontva, a legnagyobb piac jelenleg az USA képviseli, a második helyet pedig Franciaország foglalja el.

Az Alimentaonline-ch német nyelvű hírportál február 17-i számában közölt – az SDA mezőgazdasági hírügynökség adataira hivatkozó – tudósítás szerint 2013 nyarán, Svájcban az alpesi legelőkre 2.673 fejőstehenet hajtottak ki, ami mintegy 0,8 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbi létszámnál. A tehenek legelőn tartózkodása idején összesen 2,76 millió kg tejet fejtek, ez 49 ezer kilóval, azaz 1,77 százalékkal alatta maradt az előző évinek. Ebben közrejátszott a legeltetési szezon rövidebb volta is, mivel az egy tehénre jutó napi fejési átlag valamelyest emelkedett (10,7 kgra). Az alpesi tejből összesen 228.700 kg, azaz a 2012. évinél 0,9 százalékkal kevesebb sajtot állítottak elő, miközben az alpesi-vaj kibocsátás mintegy másfél százalékkal, 19 ezer kg-ra nőtt.

Az EMMI 2013-ban 10,6 százalékkal növelte árbevételét A Dairy Industries hírportál február 6-i számában közölt értékelés szerint a legnagyobb svájci tejfeldolgozó vállalat, az EMMI 2013-ban 3,3 milliárd frank árbevételt realizált, ami 10,6 százalékkal meghaladta a 2012. évi bevételt. Az üzletszerzések és az árfolyamváltozások hatását kiszűrve azonban a növekedés mindössze 1,6 százalékot tett ki. A Svájcon belüli eladások – 2008 óta először mutatva növekedést – 1,863 milliárd frankra növekedtek (1,14 százalék), miközben a külföldi forgalom értéke kereken 26 százalékkal szökött feljebb

A svájci tejtermelés hírei A Blick-ch hírportál február 12-i számának a TSM Treuhand statisztikai adataira hivatkozó híradása szerint Svájcban gyors ütemben halad a tejtermelő üzemek koncentrációja. Az elmúlt évben még 30 „tejmilliomost”, azaz egy évben több mint egymillió kg tejet leadó termelő üzemet tartottak nyilván az országban, ez öttel több az egy évvel korábbi számnál. Ugyancsak növekedett a 400 ezer és egymillió kg között termelő [email protected]

19

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

III. évfolyam - február

(1,435 milliárd frankra). A belföldi forgalom növekedését erősen fékezte a piac telítettsége, valamint az olcsóbb külföldi sajtok (többek között a Mozzarella) fokozott mértékű beáramlása. A belföldi piacon a Studer sajtüzem megvásárlása pozitív hatást gyakorolt a vállalat eredményére, a Nutrifrais cégben birtokolt üzleti részesedés értékesítése viszont bizonyos veszteséggel járt együtt. A külföldi árbevétel mintegy 65 százaléka (közel egymilliárd frank értékben) a friss tejtermékekből és a sajtokból származott. Az EMMI legfontosabb külföldi piaca az USA, a legnagyobb forgalomnövekedést azonban, egy éven belül Tunéziában és Chilében sikerült elérnie.

és higiéniai követelményeknek kell megfelelniük. A szakértői csoport vezetője szerint e feladat teljesítéséhez legalább 6 hónapra van szükség, addig viszont „a grúz fogyasztók csupán a tejtermékek előállítóinak lelkiismeretére hagyatkozhatnak”. Keleti nyitás! Fel kellene ajánlanunk segítségünket a probléma leküzdésében, és egyúttal bevinni sajtjainkat és egyéb tejtermékeinket.

Az ukrán tejtermelés hírei A Milknet orosz nyelvű hírportál február 21-i számában – a szakminisztérium hivatalos közleményére hivatkozó – tudósítás szerint Ukrajna a 2013. évben 11,5 millió tonna tejet állított elő, ami valamivel meghaladta az előző évben termelt mennyiséget. Ehhez külföldről 541 ezer tonna tejterméket hoztak be. Ugyanakkor az ország tehénállománya mintegy 1,7 százalékkal (2,512 millió egyedre) csökkent. Ez az egy tehénre jutó tejhozam emelkedésére utal. Ez év januárjában az ukrán tejtermelés emelkedő tendenciája volt megfigyelhető: a kibocsátás elérte a 615.200 tonnát, 2,3 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi mennyiséget. Ezen belül a gazdasági társaságok által előállított (bolti kereskedelemben forgalmazható és feldolgozásra alkalmas) tej mennyisége 7,3 százalékkal (199.900 tonnára) növekedett, miközben a falusi háztartások csak 0,1 százalékkal termeltek többet (415.300 tonnát). Az előbbi kategória növekedésének hatására jelentősen megnövekedett az országban az iparilag feldolgozott tej volumene, ugyanakkor sajtokból a legutóbbi évben 2 százalékkal, a 2008 óta eltelt öt évben pedig 28 százalékkal kevesebbet állítottak elő.

Hamisított tejtermékek Grúziában A Basisbank angol nyelvű, grúz hírportál január 26-i számában közölt tudósítás szerint a Grúziában forgalmazott tejtermékek jelentős része hamisított. Több termékben a tejzsírt növényi olajokkal helyettesítik, amit a grúziai törvények nem tiltanak, ezért a gyártók nem vonhatók felelősségre. A Grúz Stratégiai Kutatási és Fejlesztési Központ (CSRDG) egy 2013 decemberében végzett vizsgálat alapján megállapította, hogy a Grúziában előállított, feldolgozott tejtermékek alapját 90 százalékban növényi olajok képezik. A CSDRG úgy gondolja, hogy a fogyasztók egészségének rovására történő profitszerzés büntetendő cselekménynek tekintendő. Ezért a CSDRG 2013 decemberében 1442 állampolgár aláírásával petíciót nyújtott be a Grúz Parlamentnek, amelyben kérte, hogy tiltsák be a növényi olajokat tartalmazó élelmiszerek „tejtermék” címkével történő forgalmazását. Ezt követően a grúz mezőgazdasági minisztérium létrehívott egy szakértői csoportot, amelynek fő feladata meghatározni, hogy a nemzetközi szabványok szerint milyen készítmények sorolhatók a tejtermékek körébe, és azoknak milyen műszaki, biológiai

[email protected]

Ukrán előrejelzés szerint az ország tejkibocsátása 2014-ben 11,686 millió tonnára, azaz mintegy 1,5 százalékkal 20

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

III. évfolyam - február

növekszik, miközben az import 480 ezer, az export pedig 810 ezer tonna körül alakul.

A Nestlé terjeszkedése Mexikóban A tejtermeléssel foglalkozó Lechería Latina, valamint a Dairy Reporter hírportál január 28-i számában megjelent tudósítás szerint a Nestlé bejelentette, hogy két üzemet szándékozik felépíteni Mexikóban. A nyugat-mexikói Jalisco államban, 350 milliós dolláros beruházással épülő üzem 2016-tól bébiételeket és tápszereket fog gyártani, a Guanajuato államban épülő pedig állati takarmányok előállítására szakosodik. Az új üzemek tervezett kapacitását nem hozták nyilvánosságra, csupán annyit közöltek, hogy azok termékeinek 40 százalékát exportra tervezik szállítani. A Nestlé már jelenleg is 13 üzemet működtet Mexikóban, ezzel gyakorlatilag az egész országra kiterjedő hálózatot épített ki, sőt egyes közép-amerikai országok piacait is innen látja el. A Nestlé ügyvezető igazgatója, Paul Bulcke a davosi Világgazdasági Fórumon azt is bejelentette, hogy a következő 5 évben öszszesen egymilliárd dollárt kíván beruházni a mexikói tejtermelésbe, ezt a nyilatkozatot Enrique Pena Mieto mexikói elnök külön üdvözölte.

Figyelem, nettó exportőrről beszélünk, aki szó szerint kiharcolja, hogy közeledjen az EU piacához. Ahogy gabonát termelni, úgy tejet és tejterméket előállítani is megtanultak. Ha pedig ehhez egy konjunkturális időszakban jelentős beruházások is kapcsolódnak (márpedig, ha tovább nyitnak az EU felé, akkor ez várható) megugrik a kibocsátásuk.

Az orosz hatóságok nem engedték be a Chobani joghurtot a Szocsi Olimpiára A Business Insider amerikai hírportál február 5-i számában megjelent cikk élesen bírálta az orosz egészségügyi hatóságok intézkedését, illetve magatartását, mivel azok nem engedték be a Szocsi Olimpiára a Chobani görög joghurtokat, amelyeket a gyártók főleg az amerikai sportolóknak szántak. Az USA tejtermékei 2010 óta nem vihetők be Oroszországba, mivel a két ország hatóságai nem tudtak megegyezni a kísérő állategészségügyi bizonyítványok formájában. Ennek ellenére az amerikaiak bíztak abban, hogy az Olimpia idejére az oroszok legalább átmenetileg feloldják ezt a tilalmat. Konkrétan, a Chobani, mint az amerikai olimpiai csapat hivatalos szponzora, a Newark-i repülőtéren Szocsiba történő szállításra készítette elő az első ötezer adag joghurtot, mivel az hónapok óta az amerikai sportolók étrendjének szerves részévé vált. A kiszállításra mégsem sikerült engedélyt szerezni, annak ellenére, hogy azt egy amerikai szenátor éles hangú levélben követelte, és az amerikai diplomácia is komoly erőfeszítéseket tett az ügyben. Végül a Chobani cég az előkészített ötezer adagot a New York-i élelmiszerbanknak adományozta.

[email protected]

Juan Pardo, a Nestlé egyik külkereskedelmi igazgatója elmondta, hogy más multinacionális cégek is komoly erőfeszítéseket tesznek az óriási mexikói tejpiac egy-egy szegmensének megszerzésért, tekintettel a 125 milliós népesség gyorsan bővülő tejfogyasztására. Mexikó a Nestlé számára a világon a hatodik, Latin-Amerikában pedig – Brazília után – a második legfontosabb piac, amelyen évtizedek óta jelen van, és több mint 1600 különböző tejterméket forgalmaz.

21

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

III. évfolyam - február

Az USA tejtermék exportja 2013ban rekordmagasságba emelkedett

Az USA 2014. évi Farmtörvényének tejtermeléssel kapcsolatos rendelkezései

A Dairy Today Magazine hírportál február 7-i száma arról tudósított, hogy az USA 2013. évi tejtermék exportja – az előzetes adatok szerint – 31,18 milliárd fontot (cca 14,14 millió tonnát) tett ki, ami 13,1 százalékkal meghaladta az előző évben kivitt mennyiséget, és 15,5 százalékkal részesedett az ország teljes termeléséből. Értékben az USA export meghaladta a 6,7 milliárd dollárt, amely a volumenhez viszonyítva több mint kétszer akkora arányú (31 százalékos) növekedést jelent. E két adat összehasonlítása egyértelműen tükrözi a világpiaci tejtermék árak emelkedését. A teljes amerikai tejtermék export értékéből a közel-keleti és észak-afrikai importőr országok részesedése 800 millió dollárra szökött fel, ami 70 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. Elemzők szerint ez azt mutatja, hogy a termékminőség révén egyre inkább sikerül letörni a térség fogyasztóinak az USA-val szembeni, általánosnak mondható ellenérzését. Az amerikai export mennyiségének és értékének növekedése egyben azt is jelenti, hogy növekedett az USA részesedése a tejtermékek világexportjában. A világ 9 legnagyobb tejexportőr országának teljes tejtermék kiviteléből az USA 16,1 százalékról 19,0 százalékra, csak a sovány tejport tekintve pedig 26,5 százalékról 31,5 százalékra növelte részesedését.

Amint azt a napi hírekből is megtudhattuk, február elején, végül – meglehetősen hosszú huzavona után – elfogadták az USA 2014. évi Farmtörvényét. Hoszszas és meglehetősen heves vita után a tejtermelők védelme bekerült a törvénybe, az érintett farmerek többsége azonban elégedetlen az alkalmazott megoldással, mivel a rendelkezés – szerintük – számos kérdést megválaszolatlanul hagyott, végrehajtása és ellenőrzése pedig nehezen megvalósítható. Lényeges azonban, hogy a tejpiaci stabilizáció végül is helyet kapott a törvényben. Ez azt jelenti, hogy ha a tejárak a takarmányozási költségekhez viszonyítva egy bizonyos szint alá esnek, akkor a termelők bizonyos kompenzációt kaphatnak, ennek kifizetése azonban egy úgynevezett „határbiztosítási program” keretében történik. A termelőknek az évente értékesített tej mennyiségétől függően egy biztosítási díjat kell fizetniük, azaz a kompenzációt nagyrészt a saját befizetéseikből kapják meg. Ugyanakkor a program – a túltermelés elkerülése érdekében – árcsökkentést irányoz elő azon farmerek esetében, akik egy adott szezonra előirányzott átlagos termelésüket túllépik. A törvény hangsúlyozza, hogy a támogatások kifizethetőségénél nem a csupán a tejárakat, hanem a tejárak és tartási költségek arányát veszik figyelembe. Ez a megoldás nagyon hasonlít a korábban érvényben lévő „bruttó-árrés biztosítási” (LGM) programhoz. A problémát éppen az jelenti, hogy a tejtermelők nehezen fogják tudni eldönteni, hogy melyik programhoz csatlakozzanak. A törvényalkotók szerint azonban az új rendelkezés révén a tejpiac szabályozása kisebb ártámogatással megoldható.

Erre utaltam, amikor a világpiaci nyerstej árak alakulásában az USA helyzetére utaltam. Ennek ellenére nem számítok arra, hogy tartósan el tudnak szakadni az amerikai árak a világpiaci trendektől.

[email protected]

22

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

III. évfolyam - február leg továbbra is szükség lesz importra, mivel egyes körzetekben a helyi termelés a fogyasztásnak csak egy kis töredékét tudja kielégíteni, és a nagy távolságok miatt túl költséges lenne azt az ország más területeiről odaszállítani. „Brazília tejtermelése azonban óriási fejlődési potenciállal rendelkezik, amelynek révén – közép-távon az áruhiány mérsékelhető, sőt nullára redukálható” – állapítja meg a Rabobank vizsgálata.

A Chobani új, alacsony zsírtartalmú joghurtja A Dairy Foods hírportál február 14-i száma arról adott hírt, hogy a görög típusú joghurtokat forgalmazó, amerikai Chobani cég a közelmúltban, Simply-100 néven egy újfajta, oltott joghurtot dobott a piacra. Az 5,3 unciás pohár joghurt 12 gramm fehérjét, 5 gramm rostot és 0 gramm zsírt tartalmaz. Az új joghurt 6 féle gyümölcsízesítéssel (földieper, cseresznye, áfonya, ananász, őszibarack és vanília) kerül forgalomba, ezek közül egyik sem tartalmaz mesterséges édesítőszert. Az ízek, a kalória és a tápérték közötti optimális harmónia megteremtése érdekében a Chobani 3 féle természetes édesítő anyagot, nevezetesen szerzetesek körtéjét (Siraitiagrosvenorii), stevia levelet és párolt cukornád nedvet alkalmaz. A Chobani meg van győződve arról, hogy a Simply-100 joghurt piacra dobása 2014-ben újabb lendületet ad a cég gyorsan növekvő forgalmának.

A brazil termelés felfutását ösztönzi a termelőknek fizetett felvásárlási ár, amely 2014 januárjában kilónként 0,995 reált tett ki (1 brazil reál ~ 94,22 Ft). Ez ugyan 4,46 százalékkal elmaradt a decemberitől, de 7,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Magam is hét évig voltam tagja a Rabobank globális piacelemző szervezetének. Ezek az információk a brazíliai kollégáktól származnak, akik hosszú évek óta ezzel foglalkoznak, tehát nyugodtan elhihetjük nekik. A brazil élelmiszertermelés, benne a tejfeldolgozás, rendkívül gyors ütemben bővül. Ennek okai között az adottságokon túl - a külföldi tőke nagy arányú jelenléte is ott van.

A brazil tejtermelés jövője A Milknet-br, valamint a Milkpoint portugál nyelvű hírportál február 2-i számában megjelent tudósítás szerint a 2014. évben – a Rabobank elemzése alapján – nagyon jelentős fejlődés várható Brazília tejtermelésében. Az utóbbi évtizedben a brazil tejtermelés igen gyors fejlődést mutatott, miközben az egy főre jutó fogyasztás 114 literről 170 literre nőtt. 2012-13-ban azonban ez a fejlődés erősen lelassult, főleg a tejelő állománynak az előző években uralkodó szárazság által kiváltott csökkenése, illetve a magas infláció miatt. Ezért Brazília tejtermék exportja – amely 2008-ban tej egyenértékre számítva még közel 900 ezer tonnát tett ki – 2013-ban erősen lecsökkent, sőt az ország tejtermékekből nettó importőrré vált. Friss tejből és folyékony tejtermékekből valószínű[email protected]

A kolumbiai kormány az EU segítségét kéri tejtermelésének fejlesztéséhez A tejtermeléssel foglalkozó Lechería Latina hírportál február 18-i száma közölte, hogy a kolumbiai kormány hivatalos levélben fordult az EU vezetőihez, segítséget kérve tejtermelésének fejlesztéséhez. A mintegy 42 millió lakosú, délamerikai ország igen nagyszámú, több mint húszmillió egyedes szarvasmarha állománnyal rendelkezik, igyekezve kihasználni azt a tényt, hogy a területének legalább 40 százalékát rétek és legelők foglalják el. A túlnyomórészt külterjes körülmények között tartott állatok 23

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

III. évfolyam - február lomban vannak. Érdekes módon, 2013 elejétől az afrikai országok az EU tagországokból származó – 2012-re összesen 616 ezer tonnára felfutó – sovány-tejpor importtal szemben egyre inkább az amerikai importot részesítik előnyben.

azonban főleg a hústermelést szolgálják, illetve tejhozamuk nagyon alacsony (a legelőn fejt tehenek legfeljebb napi 5 liter tejet adnak). Ezen túlmenően – a nagyvárosi tejellátó és napi 400-500 ezer liter tejet feldolgozó központok kivételével – hiányzik a korszerű és jól szervezett tejbegyűjtő és feldolgozó rendszer. Az utóbbi években a szárazság is erősen visszavetette az ország tejkibocsátását. A termelőktől felvásárolt tej mennyisége (az önellátó termelést nem számítva) 2013-ban mintegy 3,1 millió tonnát tett ki, amelyet kolumbiai szakértők szerint könnyűszerrel meg lehetne duplázni, és ehhez a kolumbiai kormány minden támogatást kész megadni.

Ugyanakkor továbbra is gyakorlatilag korlátlan lehetőség marad az ultrapasztőrözött (tartós) tej afrikai exportjára, mivel ez a piac „exponenciálisan növekszik”. Bár az afrikai és külföldi feldolgozók igyekeznek a helybeni gyártásra berendezkedni, mivel az UHT technológia nagymértékben csökkenti a helyi tejüzemek veszteségét. A normál zacskós tej esetében ugyanis a 32 órán túl eladatlan készletek emberi táplálkozásra gyakorlatilag nem hasznosíthatók (különösen a trópusi körzetekben). Egyelőre azonban, pl. a Nigériában fogyasztott tartós ivótej 95 százaléka (zacskós formában) importból érkezik, sőt annak egy részét a szomszédos országokba tovább exportálják. Namíbiából 2013 őszén tejhiányt jelentettek, mivel az ország kormánya a helyi piac védelmében korlátozni próbálta az importot.

Mindemellett Kolumbia jelenleg is exportál bizonyos mennyiségű tejet és tejterméket a szomszédos országokba. Juan Manuel Santos, kolumbiai elnök szerint azonban az ország tejexportját akár Új-Zéland színvonalára lehetne emelni, bővítve ez által a főleg nyersolajra és ásványkincsekre, valamint déligyümölcsökre épülő kolumbiai exportlehetőségeket. Ehhez nagyon jelentős infrastrukturális beruházásokra van szükség, amelyeket Kolumbia saját erőből nem tud finanszírozni.

Hát nem ezt szajkózom évek óta?

Az ausztrál Murray Goldburn növekvő árbevétele és nyeresége

Afrikában az ultrapasztőrözött tej iránti kereslet exponenciális növekedése várható

Az ausztrál Dairy Trader hírportál február 25-i számában megjelent tudósítás szerint Ausztrália egyik legnagyobb, szövetkezeti alapon működő tejfeldolgozó vállalkozása, a Murray Goldburn a 2013. december 31-én zárult félévben 207 millió dollárral növelte árbevételét az előző félévihez képest. Ugyanakkor a cég tiszta nyeresége 17,6 százalékkal, összesen 61 millió dollárra nőtt (1 ausztrál dollár ~ 194,87 Ft). Ezek a számok még nem tartalmazzák a Warrnambool 17,7 százalékos részvénycsomagjának értékesítéséből származó 93 millió dolláros árbevételt, mivel az

Az Agritrade angol nyelvű hírportál február 3-i számában a svájci székhelyű SIG Combibloc élelmiszercsomagolásra szakosodott világcég adataira hivatkozva közölte, hogy Afrikában és a KözelKeleten az ultrapasztőrözött tej iránti kereslet 2001 óta évi 35 százalékos növekedést mutat. Dél- és Kelet-Afrikai országaiban a tejpiac viszonylag jól ki van építve, Nyugat-Afrikában azonban friss tejet többnyire csak tejporból lehet nyerni, bár kész joghurtok és fermentált tejtermékek ebben a körzetben is [email protected]

24

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

III. évfolyam - február

eladás már ez év januárjában történt. Az árbevétel és a nyereség növekedése egyértelműen a szárnyaló globális keresletre és a tejtermék árak emelkedésére vezethető vissza. A cég termékeinek jelentős része ugyanis exportra kerül, és az ebből a tevékenységből származó bevétel egy év alatt 121 millió dollárral nőtt. A Murray Goldburg december 31-ig 1,91 millió tonna tejet dolgozott fel, ami 3,7 százalékos növekedést jelent az előző időszakhoz viszonyítva, miközben Ausztrália teljes tejkibocsátása mintegy 3 százalékkal csökkent.

tán 2013 első 11 hónapjában – szemben az előző év hasonló időszakának 6,86 milliárd dolláros értékével – 9,96 milliárd dollárért vásárolt ilyen termékeket a szigetországból, megelőzve ezzel Ausztráliát. Ők borítottak tehát olyan nagy tételeket a világpiacra, hogy a szokásos év eleji kereslet-csökkenéssel együtt az árakat is letörték. Tudják, hogy ez csökkenő profit rövid távon, de hoszszú távon piacszerzés.

Új-Zéland: a tejtermékek nyomonkövethetőségének szigorítása

A növekvő tejtermék export javítja Új-Zéland külkereskedelmi mérlegét

A DairyReporter február 18-i száma az új-zélandi feldolgozó-ipari miniszter és az élelmiszerbiztonsági miniszter közös nyilatkozatát idézi, akik a közelmúltban bejelentették, hogy egy munkacsoportot hoznak létre a tejtermékek nyomonkövethetőségének javítására. Ennek szükségességére a múlt évi botulizmus botrány hívta fel a figyelmet. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a kérdés a tejtermelés óriási nemzetgazdasági súlyára való tekintettel rendkívül fontos, ezért a kormány – a hasonló esetek elkerülése érdekében – minden törvényi segítséget megad a nyomon-követhetőség javításához. Ehhez az ország élelmiszerbiztonsági szabályozási modelljének módosítására lesz szükség, amihez az új munkacsoportnak kell ajánlásokat kidolgoznia. Az utólagos vizsgálatok megállapították, hogy a Fonterra kifogásolt és visszahívott tételeiben egyáltalán nem lehetett kimutatni a botulizmust okozó baktérium jelenlétét, pontosabb nyomonkövetési rendszer segítségével viszont ezt közvetlenül a fertőzés gyanújának felmerülésekor azonnal bizonyítani lehetett volna. Egy ilyen rendszer révén a Fonterra könnyen visszautasíthatta volna a kérdéses savókoncentrátumot alapanyagként használó társvállalatok (Danone, Dumex) kártérítési igényét.

A The New-Zealand Herald hírportál január 31-i számában közölt elemzés szerint Új-Zéland folyamatosan növekvő tejtermék exportja nagymértékben javítja az ország külkereskedelmi mérlegét. A múlt év decemberében ez a mérleg 523 millió dolláros pozitív szaldót mutatott (1 új-zélandi dollár ~ 189,12 Ft), ami az egy hónappal korábbihoz képest 183 millió, a 2012. decemberihez pedig 535 millió dolláros többletet jelent. A 2013. decemberi teljes export értéke – egy év alatt 16 százalékkal emelkedve – 4,76 milliárd, az importé 4,24 milliárd dollár volt, miközben az import 19 százalékkal növekedett. Az exporton belül a tejtermékek kivitelének értéke 48 százalékkal (1,89 milliárd dollárra) nőtt, e nélkül a szaldó sokkal kisebb (esetleg negatív) lehetett volna. A 2013. év egészét tekintve a mérleg 259 millió dolláros negatív szaldót mutatott, de ez is nagyon számottevő javulás volt az egy évvel korábbi 1,16 milliárd dolláros negatívumhoz képest. A mérleg ilyen pozitív alakulásához a világpiaci tejárak emelkedése is hozzájárult. Közben az új-zélandi tejtermékek legnagyobb vásárlójává Kína lépett elő, [email protected]

25

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

III. évfolyam - február A Lion cég megtartja tulajdonrészét a Warrnambool-ban

Ez nemzetbiztonsági kérdés. Nem csak ott, nálunk is. a világpiaci verseny oly mértékben fokozott, hogy a biológiai hadviselés számos eszközét is alkalmazza.

Farm Weekly január 27-i száma a japán Kirin cég leányvállalataként működő Lion vállalat nyilatkozatát idézi, miszerint az nem kívánja értékesíteni az ausztráliai Warrnambool cégben birtokolt 10 százalékos tulajdonrészét annak ellenére, hogy a Warrnambool már 75 százalékban a kanadai Saputo tulajdonába került. A Warrnambol sajtexportjának jelentős része ugyanis DélkeletÁzsiában, ezen belül elsősorban Japánba és Dél-Koreába irányul. Az anyavállalat, a Kirin fő profilja a sör és egyéb italok, illetve gyógyászati készítmények gyártása, illetve Kelet-Ázsiában, Óceániában és Amerikában történő forgalmazása, de a Lion megvásárlásával az Ausztrália sajtforgalmából 40 százalékkal részesedő Warrnambool Japánba irányuló sajtexportját jelentős mértékben ellenőrizni tudja. Ezért egyáltalán nem áll érdekében, hogy ezt a számára előnyt biztosító részesedést elidegenítse. „A Lion hosszú éveken keresztül szoros együttműködést alakított ki a Warrnambool-lal, és azt az együttműködést a jövőben folytatni és erősíteni kívánja, mivel nem változtak meg azok az érvek, amelyek nyomán a tulajdoni részesedést megszerezte” – nyilatkozta a Lion egyik vezetője.

A Fonterra bővíti sajtgyártó és UHT tej előállító kapacitását A Dairy Today Magazine hírportál február 19-i számában megjelent híradás szerint a Fonterra új-zélandi óriáscég bejelentette, hogy a növekvő globális keresletre való tekintettel – 32 millió dolláros beruházással – bővíteni kívánja a szeletelt-sajt gyártó kapacitását a Taraniki tartományban működő üzemében. A jelenleg évi 70.000 tonna sajtot előállító üzem felújítási, illetve bővítési munkáit ez év első negyedévében elkezdik, és a tervek szerint 2015 második felében fejezik be. A Fonterra az elmúlt évben 9 százalékkal tudta növelni a szeletelt sajtok forgalmát, és a következő években további növekedésre számít, mivel azok legnagyobb vásárlói a pizzéria típusú egyéb gyorséttermek, amelyek világszerte, de különösen a feltörekvő országokban gyors ütemben szaporodnak. René Dedoncker, a Fonterra egyik vezetője szerint a cég 2013-ban, az ázsiai, afrikai és közel-keleti régióban 45 százalékkal növelte az éttermeknek történő eladásokból származó árbevételét. Ezért döntöttek a sajtüzem jelentős bővítése mellett.

Japán tejtermelésének hírei Japán tejtermeléséről és fogyasztásáról viszonylag kevés elemzés és adat jut el hozzánk, holott az ázsiai szigetország 126 milliós népességét, valamint növekvő tejfogyasztását és importját tekintve érdekes lehet az európai exportőrök számára is. Ezért különböző, többnyire angol nyelvű hírportálokból összegyűjtött információk alapján az alábbi rövid áttekintést állítottuk össze.

Ugyanakkor Fonterra megkezdte az ultrapasztőrözött tej előállítására szolgáló kapacitásának bővítését is. A Waitoa-ban elkészült új üzemben 120 millió dolláros beruházással öt UHT gyártó sort szerelnek fel, ezek segítségével a cég teljes UHT gyártó-csomagoló kapacitása óránként 24 ezer dobozra bővül.

[email protected]

26

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

III. évfolyam - február

Japán fejőstehén állománya jelenleg 950 ezer egyed körül mozog, amelyektől évente 7,0-7,5 millió tonna tejet fejnek. Ez a mennyiség a belső fogyasztásnak nem egészen kétharmad részét fedezi, a hiányzó több mint egyharmad részt importból kell beszerezni. A legnagyobb beszállító Ausztrália és Új-Zéland (több mint 60 százalékos részesedéssel), emellett jelentős vaj és tejpor tételek érkeznek az USA-ból is. Az import elsősorban különböző sajtok (évi 250-280 ezer tonna), tejpor (100 ezer tonna) és vaj (5 ezer tonna) formájában érkezik az országba. Friss tejet a szigetországba külföldről szállítani a magas fuvarköltség miatt nem célszerű, ezért a belső termelés 53 százaléka ivótejként kerül elfogyasztásra, további 23 százaléka pedig vajgyártásra szolgál.

A Danone a kínai piaci részesedésének visszaszerzéséért harcol A Food Navigator Asia hírportál február 14-i száma arról tudósított, hogy a Danone francia óriáscégnek nem sikerül növelnie részesedését a bébiételek és tápszerek kínai piacán, annak ellenére, hogy korábban ott jelentős beruházásokat eszközölt. A kínai piac adott szegmense a Danone számára rendkívül fontos, a teljes forgalmából 4-5 százalékkal részesedik. A Danone termékek számára azonban rendkívül súlyos presztízsveszteséget és hitelrontást jelentett, hogy a múlt év nyarán összefüggésbe hozták azokat az állítólagos botulizmusfertőzéssel, bár később kiderült, hogy a kifogásolt és visszahívott termékekben tényleges fertőzést egyáltalán nem találtak. A visszahívás miatt a Danone-nak az elmúlt évben mégis mintegy 350 millió euró árbevétel kiesést kellett elszenvednie, amely miatt pert indított az újzélandi Fonterra ellen. A per megnyerése esetén azonban a kártérítés aligha pótolhatja a növekvő tendenciát mutató elmaradt hasznot. Ezért a Danone ebben az évben újabb komoly erőfeszítéseket kíván tenni kínai piaci pozícióinak viszszaszerzése érdekében. Ennek keretében megegyezés született arról, hogy a COFCO ügynökségen keresztül a Danone tulajdoni részesedését a Mengniu kínai tejfeldolgozó vállalkozásban – 486 millió eurós befektetéssel – 4 százalékról 9,9 százalékra emelik. Ez által a Danone a Mengniu második legnagyobb külföldi részvényesévé válik, és remélheti a kínai eladásai visszaesésének megállítását, illetve esetleges későbbi növelését.

Az import mennyiségét és arányát tekintve azt is figyelembe kell venni, hogy Japánban az egy főre jutó tejfogyasztás évi 90-100 kg között mozog, azaz a nyugat-európai országok fogyasztásának egyharmadát teszi ki, bár az utóbbi 50 évben több mint négyszeresére emelkedett. Ez alatt az egy tehénre jutó tejhozam mintegy kétszeresére (4 ezer kg-ról 8 ezer kg-ra) növekedett, a fogyasztás esetleges további felfutásával azonban a belső termelés aligha fog tudni lépést tartani. Az ország magas népsűrűsége és kevés szántóterülete (a teljes területnek 60 százaléka erdő és csak mintegy 10 százaléka szántó) nem teszi lehetővé a szarvasmarha állomány növelését. Ebből egyértelműen következik, hogy a jövőben az ország tejtermék importjának növekedésével kell számolni. Ehhez hozzájárul az a tény is, hogy a japán tejtermelés önköltsége a világon a legmagasabbak közé tartozik. Jelenleg a termelők euróban számítva 0,705 eurót kapnak egy liter tejért.

[email protected]

Miért is pereli a Fonterrát? India: különböző típusú tejek keverése az optimális táplálkozási érték érdekében

27

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

III. évfolyam - február en hat a cukorbeteg fogyasztók vércukor szintjének egyensúlyban tartására. Indiában előrehaladott, laboratóriumi kutatások folynak annak kivizsgálására, hogy hogyan lehetne a különböző típusú tejeket – főleg a feldolgozandó tejtermékek alapanyagaként – egymással oly módon elegyíteni, hogy az így nyert elegy, illetve az abból előállított termék táplálkozási és étrendi hatása a legkedvezőbb legyen. Az elméleti eredmények gyakorlati alkalmazásához azonban a kísérleti eredmények további alátámasztására és megfelelő (elérhető árú) gépek, illetve berendezések konstruálására és gyártására van szükség.

A Times of India hírportál február 18-i száma arról számolt be, hogy az indiai Punjab tartományban a közelmúltban tartott mezőgazdasági kongresszuson indiai tudósok felvetették a különböző típusú tejek keverési lehetőségét az optimális táplálkozási érték elérése érdekében. A javaslat abból indul ki, hogy a különböző haszonállatok teje más-más arányban tartalmazza az emberi táplálkozáshoz fontos anyagokat. Többek között ismeretes, hogy a bivalytej a tehéntejhez viszonyítva 58 százalékkal több kalciumot, 40 százalékkal több fehérjét, viszont 43 százalékkal kevesebb koleszterint tartalmaz, a juh- és kecsketejben viszont jóval több ásványi anyag és vitamin található, a tevetej pedig kedvező-

[email protected]

28

[email protected]

ELEMZÉSEK

III. évfolyam - február hogy megvásárolja, amit szeretne, vagy amire szüksége van. Ez a mutató 1 százalékponttal emelkedett.

Elemzés I. MAGYARORSZÁGON HÁROMÉVES REKORDOT ÉRT EL A NIELSEN FOGYASZTÓI BIZALMI INDEXE, 51 PONTTAL A NEGYEDIK NEGYEDÉVBEN

Európában éppen ott csökkent leginkább az index, ahol korábban kiemelkedően emelkedett; Portugáliában 11 ponttal esett vissza a mutató, negyedéves összehasonlításban. Franciaországban 10, Belgiumban 6 ponttal lett kisebb. A földrész legnagyobb gazdaságával rendelkező Németország 95-ös indexet ért el; három ponttal többet a harmadik negyedévinél, és nyolc ponttal haladja meg 2012. évi negyedik negyedévét.

Öt Dél-európai ország áll a világranglista végén: Portugália, Horvátország, Szlovénia és Olaszország egyaránt 44, míg Görögország 45 ponttal. „Miközben a fejlődés kínosan lassan alakult, Európában a pesszimizmus viszonylagos szintje mégiscsak csökkenést jelez 2012 negyedik negyedévéhez képest”

Amelyik országban az index 100 pontnál kevesebb, ott a fogyasztók pesszimizmusát jelzi, míg 100 pont felett optimizmusukat tükrözi a közeljövő kilátásairól.

Magyarországon hároméves rekord szintet ért el a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe. A legutóbbi, negyedik negyedévi felmérés során ugyanis hazánkban újabb hat ponttal emelkedett a harmadik negyedévhez képest, és 51 ponton áll. Ez azonban még mindig elmarad az európai átlagtól, amely 74 pontról 73-ra csökkent, negyedéves összehasonlításban. A nálunk tapasztalható pozitív tendenciával kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a vizsgált harmincegy európai ország közül tizenhétben kisebb lett az index.

Kontinensünkön csak Dánia tartozik az optimista zónába, 105 pontos mutatóval. Utána Németország következik 95, majd Norvégia és Svájc egyaránt 94 ponttal. - Európa stabilizálódott, bár hosszú és fokozatos út vár rá, amíg gazdasága fellendül - állapítja meg Dr. Venkatesh Bala, a Nielsen holdinghoz tartozó The Cambridge Csoport vezető gazdasági szakértője. – Miközben a fejlődés kínosan lassan alakult, a régióban a pesszimizmus viszonylagos szintje mégiscsak javulást jelez 2012 negyedik negyedévéhez képest, amikor Európa néhány kulcsfontosságú gazdasága példátlanul alacsonyan teljesített.

Magyarországon főleg annak köszönhető az index javulása, hogy személyes pénzügyi helyzetét már a fogyasztók 19 százaléka tartja többékevésbé kedvezőnek a következő tizenkét hónap során. Ez négy százalékpont növekedést jelent, egyik negyedévről a másikra. Viszont a munkahelyi kilátásokat tizenkét hónapos távlatban pozitívan csak a válaszadó magyarok 8 százaléka ítéli meg, ahogyan három hónappal korábban is. A jelenlegi időszakot, figyelembe véve az árakat és saját pénzügyi helyzetét a megkérdezettek 11 százaléka látja megfelelőnek arra,

[email protected]

A Nielsen németországi vállalatának igazgatója, Ingo Shier szerint az euróválságban lévő országok mellett Németország egészséges pozíciója az elmúlt évben a fogyasztók bizalmát végig befolyásolta, és az vezetett a kiemelkedő indexhez:

29

[email protected]

ELEMZÉSEK

III. évfolyam - február

- A választások után létrejött koalíciós szerződés létrejötte még csak kilátásban volt, amikor a Nielsen felmérése zajlott, de a stabil politikai feltételek, ahogyan a 2014. évi kedvező gazdasági kilátások további lökést adtak a bizalomnak. Sem az infláció emelkedése, sem az, hogy az élelmiszerek drágulni kezdtek az év vége felé, nem fékezte a pozitív atmoszférát.

A ranglista végén öt Dél-európai ország áll: Portugália, Horvátország, Szlovénia és Olaszország egyformán 44, míg Görögország 45 ponttal.

A globális fogyasztói index átlaga 94 pont, immár a harmadik egymást követő negyedévben. A világranglistát ázsiai négyesfogat vezeti. Élén Indonézia 124, majd India 115, Fülöp-szigetek 114 és Kína 111 ponttal.

Fogyasztói bizalmi index a felmérés kezdete óta globálisan átlagosan és Magyarországon. Q1, Q2, Q3, Q4 az adott év negyedévének sorszámát jelenti.

A visegrádi országok közül az európai átlagot a csehek közelítik meg legjobban, 71 ponttal. A lengyelországi index 69, míg a szlovákiai 65 pont.

Felmérés ideje

Globális átlag

Magyarország

2005-Q3 2006-Q1 2006-Q3 2007-Q1 2007-Q3 2008-Q1 2008-Q3 2009-Q1 2009-Q3 2010-Q1 2010-Q2 2010-Q3 2010-Q4 2011-Q1 2011-Q2 2011-Q3 2011-Q4 2012-Q1 2012-Q2 2012-Q3 2012-Q4 2013-Q1 2013-Q2 2013-Q3 2013-04

98 96 99 97 94 88 84 77 86 92 93 90 90 92 89 88 89 94 91 92 91 93 94 94 94

90 83 74 66 69 67 71 52 58 61 65 54 59 41 43 37 30 32 30 37 37 43 41 45 51

[email protected]

30

[email protected]

ELEMZÉSEK

III. évfolyam - február - Korunk fogyasztói nem csak a kényelem miatt fordulnak a kártyás fizetéshez, hanem a különböző plusz előnyök miatt is, mint például hozzáférés különböző promóciókhoz vagy más bónuszokhoz mondja ezzel kapcsolatban Oliver Rust, a Nielsen globális pénzügyi szolgáltatásainak szenior elnökhelyettese. – A mostani időszak alkalmas a kártyák kibocsátói számára ahhoz, hogy szegmentáltan fejlesszenek ki újabb termékeket, valamint promóciókat, és ezáltal szorosabban kapcsolódjanak ügyfeleik költési szokásaihoz.

Elemzés II. TÍZ MAGYARBÓL NÉGYEN KÁRTYÁVAL SZERETNEK FIZETNI, A TÖBBSÉG PEDIG KÉSZPÉNZZEL Nálunk a kártyatulajdonosok 70 százaléka egy plasztik kártyával rendelkezik “Biztonságos elektronikus pénztárca megoldások növelik az online vásárlás vonezerejét” Mindennapi költései során tízből négy magyar ember részesíti előnyben a bank- vagy a hitelkártyát. A többség – 57 százalék - azonban készpénzt szeret használni. Lényegében erre a két fizetési módra koncentrálnak a magyarok, állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat hatvan országban végzett felmérése.

Egyelőre a magyar válaszadók 3 százaléka helyezi előtérbe az online fizetést. Ez az arány Európában átlag 6 százalék. Ami az online történő fizetést illeti, a magyar megkérdezettek 38 százaléka használná vásárláshoz egy valódi üzletben okostelefonját vagy tabletjét, ha a készülék biztonságosan kezeli vásárlói, bank- vagy hitelkártyája, valamint személyes adatait. Nemmel válaszolt 36 százalék, további 26 százalék pedig azt mondta, hogy „talán”. Ezek az arányok lényegében ugyanakkorák, mint az európai átlag.

Amikor napi rutin költéseire kerül sor, készpénzt a magyarokhoz képest nagyobb arányban preferálnak a vizsgált harmincegy európai ország közül nyolcban. Kiemelkedik a görögök 84 százalékos aránya, majd őket az ukránok követik 71 százalékkal. Ebben a tekintetben legalacsonyabb a franciák és a norvégok 15-15 százalékos aránya.

Hasonló a válaszok aránya online vásárlás esetén is, mind Magyarországon, mind az európai országok átlagát tekintve.

Nálunk a kártyatulajdonosok 70 százaléka rendelkezik egy bank- vagy hitelkártyával. További 23 százaléka kettővel, míg a további 7 százalék hárommal vagy többel. (Az európai átlag 54, 32, valamint 14 százalék).

Ezzel kapcsolatban Oliver Rust megállapítja: - Növeli az online vásárlás vonzerejét, hogy a szakemberek kifejlesztettek olyan elektronikus pénztárca megoldásokat, amelyek a biztonságos fizetési csatornák révén megkönnyítik a kártya használatát a virtuális közegben. Ez az árverseny helyett a szolgáltatásban olyan hozzáadott értéket és jobb promóciókat jelent, amelyekkel a kártyák kibocsátói növelik a kártyahasználók elégedettségét és lojalitását.

Ezzel hazánkban egy tulajdonosra átlag 1,4 plasztik kártya jut. Ennél nagyobb, 1,6 a vizsgált harmincegy európai ország átlaga. Kiemelkedik Törökországban az egy tulajdonosra jutó 2,1-es kártyaátlag; ott a megkérdezettek egyharmada tett szert kettőnél többre. Szintén magas az arány Horvátországban, Norvégiában és Svájcban; mindháromban 1,8 darab.

[email protected]

31

[email protected]

SZUBJEKTÍV

III. évfolyam -február sen mintegy 193 milliárd euró (mintegy 59 100 milliárd forint) áfabevételtől estek el, ami GDP-jük körülbelül 1,5 százalékát teszi ki. Magyarországon Brüsszel szerint abban az évben az állam a GDP 3,7 százalékának megfelelő 3,7 milliárd euró (1133 milliárd forint) áfabevételtől esett el.

Lendületben a NAV Hullámra fel! Eljött az idő, hogy az egész élelmiszerszektor összefogjon a piac tisztulása érdekében. Miért pont most, ha eddig olyan jól ment a széthúzás? Azért, mert az adóhatóság az utóbbi hónapokban határozottan nagyobb fordulatra kapcsolt. Egyre nagyobb visszaélésekre derül fény. Egyre nagyobb fehéredő foltok kerülnek az élelmiszerpiaci térképre. Érzékelhetően nő a legális szereplők élettere. Most van itt az ideje, hogy maga az élelmiszerpiac vesse ki magából az oda nem való elemeket. Ezzel fel lehet gyorsítani a dominók dőlését.

A legfrissebb, ma is tartó - s reményeim szerint akár tovább fokozódó - lebuktatási hullám tavaly októberben kezdődött a hazai élelmiszerpiacon. Immár milliárdos nagyságrendű visszaélések leleplezéséről hallunk, ami azt bizonyítja, hogy egyre nagyobb, szervezettebb áfacsaló szervezetek buknak le. Ennek már önmagában van dominó-hatása. Arra számítok, hogy hamarosan még nagyobb halak, a szervezők közül is többnek csattan a kezén a bilincs. Ma már a kereskedők is érzik azt a nyomást, amit az irreálisan olcsó termékekkel kapcsolatban rájuk nehezül. Egyre jobban szeretnének együttműködni a hazai termelőkkel, feldolgozókkal. Az Auchan például január végén lépett be a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsba, amely eddig elsősorban a termelőket és a feldolgozókat képviselte. Ez is annak a hullámnak a része, amelyre mostmár mindenkinek fel kell ülnie, aki hosszú távon gondolkodik az élelmiszer termékláncban való részvételről.

A legnagyobb problémáról beszélünk, ami immár évtizedes nagyságrendben terpeszkedik a piacra. A feketegazdaság elleni küzdelem nagyobb fordulatszámra kapcsolt, s nem szabad hagyni, hogy ez alábbhagyjon. Több tényező együttállása segít ugyanis abban, hogy végre fényt látunk az alagút végén. Egyik ilyen a kormányzat törekvései, a másik a gyenge forint, ami gátat vet az import elé, a harmadik a már említett nagyobb NAVfordulatszám. De még sorolhatnám, hiszen a legális piaci szereplők egyre inkább kivéreztek, és egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy létérdeküket belássák, és segítsék a hatóságot a visszaélések felgöngyölítésében. Ha még inkább az események mögé próbálunk nézni, akkor esetleg az Európai Unió testületei felől érkező nyomással, alapvető költségvetési összefüggésekkel és a közelgő választások hatásaival is találkozhatunk. Mindezek tetejébe, mit ad Isten, az Európai Bizottság is éppen most kezdi sürgetni az áfacsalások elleni szorosabb tagállami együttműködést. Persze, ott is választások lesznek idén, kell a muníció. Tavaly szeptember az Európai Bizottság közzétett egy adatsort, mi szerint az áfacsalások miatt például 2011-ben az EU tagállamai össze-

[email protected]

Miért kell komolyan venni a jelenlegi helyzetet? Például azért, mert már érzékelhető a piacon, hogy a visszaélési lánc megszakadása révén tágul a legális piac. Jó példával szolgál a sertéshúspiac. A lebukott csoport helyét szinte azonnal el tudják foglalni azon igen kis számú cég termékei, akik képesek ilyen mennyiségben szállítani, megfelelni a kereskedelmi láncok igényeinek. Közülük mára csak nagyon kevesen maradtak életben. A nagyfokú lemorzsolódásban kulcsszerepe volt a „hamiskártyásoknak”, hiszen az irreális árak miatt nagy számban

32

[email protected]

SZUBJEKTÍV

III. évfolyam -február

mentek tönkre élelmiszeripari cégek. Az okozott károk tehát messze nem csak az adóbevételek közvetlen elmaradásában jelentkeztek. Ennél sokkal nagyobb rombolást végeztek az érintett termékpályák termelői, feldolgozói között. Munkahelyek ezrei, egzisztenciák tömegei, vállalkozások egész sora szárad a lelkükön.

összesen több mint 50 ezer tonna kristálycukrot és 3 millió liter étolajat hoztak be az országba, amelynek értéke több mint 12 milliárd forint. Egy másik, a háttérfolyamatokra utaló tényezőt a már említett frisshús piacot érintő botrány kapcsán érdemes átgondolni. Jól tudjuk, hogy a húsiparba igen jelentős adófizetői pénzek kerültek annak érdekében, hogy nagy cégek talpon tudjanak maradni, munkahelyeket tudjanak megőrizni. Nos, e cégek helyzetét jórészt okozta és létét veszélyezteti a feketegazdaság. A sertésstratégia, a hozzá kapcsolódó intézkedések, fejlesztési források, a forgalmi adó csökkentése csak úgy lehet hatásos, ha a feketegazdaság ellen erősebb fellépések történnek. Véleményem szerint, éppen ennek lehetünk tanúi. Ez pedig a sertésszektor problémáinak komplex megközelítésére utal. Az áfa csökkentésével kapcsolatban régóta hangoztatjuk e lap hasábjain is, hogy nem egyedi lépésekre, hanem öszszehangolt intézkedés-sorozatra van szükség a sikerhez. No, erre a hullámra kell rásegíteni, erősítnie a szakmának is.

A leginkább kézzelfogható példa az egymilliárd forintot is meghaladó áfahiányt felhalmozó a tejpiacot romboló cégcsoporté. A tejipar évtizedes küzdelmet folytat a minden realitáson túlmutatóan olcsó import tartós tejekkel. Magam is elemzések tucatjaival bizonygattam, hogy az import legálisan nem lehet ilyen olcsó. Ezt a szálat végre elkezdték felgöngyölíteni, de ugyanezt kellene tenni a többi importtermék esetében is. A cukor nagy botrányt kavaró kamu-szállításaihoz hasonló módszerek nyomán talán már nem olyan nehéz a feladat. Pláne, ha a legális szereplők végre segítenék a hatóságok munkáját konkrét gyanúkkal. Álljunk azért meg a cukornál egy kicsit! Hiszen itt más is lehet a mostani nagy piactisztítási eredmények motivációi között. 2013 novemberében a kormány élni akart azzal az augusztus óta élő lehetőséggel, hogy az EU-val gyors eljárásban jóváhagyassa a cukor fordított áfáját. Nos, ennek feltételei között csak egyet nem tudtunk teljesíteni. Ez pedig egy bizonyítottan nagy visszaélés. Ezért már december közepén megkaptuk az elutasítást, ami persze csak a gyorsított eljárásból zárt ki minket, a hosszadalmas, fél évnél is hosszabb procedúrában még működhet a dolog. Így kifogtak egy nagyhalat a zavaros vízből, s máris meg van az utolsó feltétel is. A 3,5 milliárd forintosra becsült kár önmagában is döbbenetes érték. A céghálózat felgöngyölítése még zajlik, az eddigi adatok szerint a láncban résztvevő társaságok

[email protected]

33

[email protected]

Holstein Monitor

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének a tejszektorra specifikált hírlevele Megjelenik minden hónap végén Megjelenés módja elektronikus, pdf formátumban

Kiadja a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete 1134 Budapest, Lőportár utca Telefon: (1) 412 5050 Telefax: (1) 412 5052 E-mail: [email protected] *** Szerkeszti az Agrár Európa Kft. 1024 Budapest, Fillér utca 10/b. Telefon: (1) 266 5622 Telefax: (1) 266 5629 E-mail: [email protected] Kapcsolat: Fórián Zoltán [email protected]

A cikkekre vonatkozó szerkesztői kommentárok a vonatkozó cikk után elkülönítve olvashatók. ***