Szeptemberig nem döntenek Drága állam, szegény önkormányzatok. 12 Gödöllői Világtalálkozó 5 ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

• huszonkettedik évfolyam, 214. szám

2012.

3. szám

ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Szeptemberig nem döntenek

12 Gödöllői Világtalálkozó

5 Drága állam, szegény önkormányzatok

ÖNkorPRess Kiadó és Szolgáltató Kft. Az ÖNkorPRess Kiadó több mint egy évtizede a települési önkormányz ato k fo l yóir at és kö ny v k ia d ója , a z Ö Nko rN Et e ls ő ö nko r mány z ati hírportál tartalomszolgáltatója, képzések, konferenciák, sajtótájékoztatók rendezvények szervezője.

A 2000-ben alapított ÖNkorPRress Kiadó célja, egy olyan korszerű, a harmadik évezred kihívásainak megfelelő műhely létrehozása volt, amely az írott sajtótermékeken túl a multimédia eszközeit is felhasználva gazdag kínálatot nyújt az olvasóknak. Partnereink többségében polgármesterek, a települési önkormányzatok döntéshozói, a közigazgatás köztisztviselői, az önkormányzatokkal partneri kapcsolatban álló vállalkozók stb. Kiadónk vállalja folyóiratok, könyvek, CD-k megjelentetését, szakmai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, sajtótájékoztatók és egyéb rendezvények szervezését. Nyomtatott és internetes felületeinken hatékony hirdetési lehetőséget kínálunk. Kérjen egyedi ajánlatot munkatársainktól az alábbi elérhetőségeken: Telefon: 06-1-329-2302, Fax: 06-1-320-7600 E-mail: [email protected] ➩ Intenet: www.onkornet.hu ➩ www.onkorkep.hu

Drágább állam, elszegényedő önkormányzatok

Június utolsó hetében, összesen 30 órát szántak a honatyák a 2013-as költségvetés általános vitájára. Először a miniszteri expozé hangzott el, majd az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökének felszólalása és a szakbizottsági vélemények ismertetése következett. Lapzártánk után a pártok vezérszónokai mondják el álláspontjukat. Orbán Viktor miniszterelnök május elején kérte a kormánypárti frakciószövetséget, hogy rendhagyó módon, még a nyári szünet előtt fogadja el az Országgyűlés a büdzsé sarokszámait. 5

„Dugódíj Demszkyék miatt mindenképpen lesz” Szinte minden nap hallani a fővárosban jövőre bevezetendő dugódíjról. A megjelenő hírek sokszor ellentmondóak, amiből az látszik, hogy a dolog még kiforratlan. Nincs könnyű helyzetben Tarlós István főpolgármester, aki a BKV, majd a Fővárosi Vízművek körüli csörték után most a dugódíjjal kapcsolatban került ismét a figyelem középpontjába. Ez ügyben gyakran nyilatkozó főpolgármester sorra cáfolja a kósza híreket, hangsúlyozva: sok még a vitatott kérdés. Nyilatkoznak kormánypárti és ellenzéki politikusok és megszólalnak a polgármesterek. Dugódíj? Hídpénz? Vagy mindkettő? A kérdés még nyitott. Egy biztos: szeptember előtt ez ügyben döntés nem várható. Nézzük, miről szól a történet! 10

Magyar Polgármesterek Világtalálkozója A Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját első alkalommal 1996-ban rendezték Gödöllőn, azóta kétévente találkoznak a településvezetők, közöttük jelentős számban ott vannak a határon túlról érkezett meghívottak is. A rendezvény lehetőséget ad a szakmai tapasztalatcserére, erre nagy szükség van, hiszen az önkormányzatokat érintő döntések most zajlanak – nyilatkozta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere. A gödöllői világtalálkozó befejezéseként a polgármesterek zárónyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyben – többek között – sajnálattal állapítják meg, hogy az Alaptörvényből kikerült a települések önkormányzáshoz való alapjoga, amivel sérül az önkormányzatiság elve. Megállapítják, hogy nincs érdemi egyeztetés az önkormányzati érdekszövetségek és a kormányzat között. A zárónyilatkozat teljes szövege az ÖNkorNET hírportálon olvasható: http://www.onkornet.hu/cikk.html?cikk_id=27870 12

Tartalom megyei körkép Hírek a megyékből

2

Parlament Drágább állam, elszegényedő önkormányzatok Kockázatos az önkormányzatok gazdálkodása

5 8

Kor-kép „Dugódíj Demszkyék miatt mindenképpen lesz” 10 esélyek és lehetőségek Nem tagadjuk a változás szükségességét, de... Fontos az önkormányzatokkal való korrekt együttműködés Hírek Veresegyház kártérítést kér Óvodafejlesztés – Még lehet pályázni! Kérdőjelek a turizmustörvény körül

12 15

16 16 16

érdekszövetségek hírei Nincs információjuk 17 Megállapodtak 17 Megalakult az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa 17 időközi választások Időközben

18

Településügy Ha egyedül nem megy...

22

főépítészek az önkormányzatokban Várnegyed fejlesztése és a Várbazár rekonstrukciója Szabadság és felelősség Települési Hild János-díj Köztér-megújítási Nívódíj

25 27 28 28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Nyúl Kinga, Sörös Erzsébet, Zábránszkyné Pap Klára, Zongor Gábor • Képszerkesztő: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Gyapjas Zsuzsa Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302, (06-30) 961-5573 • Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: [email protected] • Web: www.onkorkep.hu A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2012. június 25. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Kft. www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012/3. ÖN • KOR • KÉP

1

Megyei körkép Baranya megye

Békés megye

Tíz százalékkal nő a hulladékszállítás díja Pécsett. A pécsi közgyűlés 2011 decemberében már határozott egy, 2012 januárjától tervezett tízszázalékos díjemelésről, ám a döntést vissza kellett vonni a hulladékgazdálkodási törvény változása miatt. Ezt a tarifaemelést pótolják májustól. A hulladékszállítás díja így a baranyai megyeszékhelyen – a legtöbb háztartásban használt 70 literes gyűjtőedényt és azok heti kétszeri ürítését alapul véve – havi nettó 1681 forintról 1846 forintra változik. A százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltató, a Biokom Kft. 12,5 százalékos díjemelési igényt jelzett a közgyűlésnek. A közgyűlés azonban úgy

Földbank nyílt Gyulán. Újszerű föld-kezelési rendszert vezetett be a mezőgazdasági területek aktív hasznosítására a gyulai önkormányzat, a földbank áprilistól működik. A program célja a városi tulajdonú földterületek, parcellák egységes kezelése, hasznosítása és bérbeadása, az elhanyagolt zártkertek és hobbitelkek művelésbe vonása, szociális alapú hasznosítása. A rendszer indulása nagy érdeklődést váltott ki a lakosságból, sokan szívesen adnák a földbank kezelésébe kertjeiket, parcelláikat, ahol az önkormányzat zöldséget és gyümölcsöt termeltet közmunkaprogram keretében intézményei részére. A földtulajdonos csak kezelésbe adja a földjét, amelyért térítést nem kap, azonban tulajdonjoga megmarad. Jelenleg a földbank biztosítja a földterületet a száz tagot számláló szociális szövetkezetnek is, amit az önkormányzat hozott létre kilenc családdal 2011 márciusában.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye döntött, a nagyobb mértékű díjemelés meghaladja a lakosság teherbíró képességét, ezért csak 10 százalékos emelést engedett meg a társaságnak.

Bács-Kiskun megye Csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. Áprilisban 31 049 álláskeresőt tartottak nyilván a megyében, 3985 fővel kevesebbet, mint egy évvel korábban – közölte Zombor Attila, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal megbízott főigazgatója. Tájékoztatása szerint áprilisban 13,5 százalék volt a nyilvántartott álláskeresők aránya. A megye települései között jelentős különbségek vannak: kiemelkedően magas az álláskeresők aránya Jánoshalma (26,3 %), Bácsalmás (16,8 %) és Kunszentmiklós (16 %) körzetében. Legalacsonyabb az arány Kiskunfélegyháza (11 %), Tiszakécske (11,3 %) és Kecskemét (11,9 %) térségében. Április végén a nyilvántartott álláskeresők 10,7 százaléka álláskeresési járadékot, 1,4 százaléka álláskeresési segélyt, 32,9 százaléka foglakozást helyettesítő támogatást kapott.

2

Kétmilliárd forintos szennyvízberuházás. Hamarosan megkezdődhet Mezőkövesden a még hiányzó szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. A kivitelezői szerződést már aláírták. A csaknem kétmilliárd forintba kerülő beruházásnak köszönhetően a város szennyvízcsatorna-ellátottsága 100 százalékos lesz. A szennyvízhálózat zömmel uniós forrásból megvalósuló kiépítését a budapesti Hídépítő Zrt. nyerte el, a projekt keretében 2265 ingatlan szennyvízelvezetése valósulhat meg, a csatornahálózatra kötött lakások száma ezzel meghaladja a 7 ezret. A tervek szerint a beruházást két éven belül kell befejeznie a kivitelezőnek.

Csongrád megye Ünnepélyes keretek közt átadták a lengyel PESA új, Swing Szeged fantázia névre hallgató villamosflottát. A kifejezetten a városnak gyártott járművekből ezentúl kilenc fut majd Szegeden. Az alacsonypadlós új járműveket 4,5 milliárd forintból vásárolta a város, a 86 százalékos uniós támogatású, 26 milliárdos szegedi elektromos tömegköz-

ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu

lekedési nagyprojekt részeként. Ez azt jelenti, hogy az uniós támogatásnak köszönhetően a kilenc járműből csupán egyet kellett önrészként finanszírozni – mondta el Botka László (MSZP) polgármester az átadó ünnepségen. A tömegközlekedés-fejlesztési projekt során szinte teljesen megújul a szegedi trolibusz- és villamoshálózat, felújították a trolibusztelepet és a villamos remízt, s a város 13 alacsonypadlós, klimatizált, csuklós trolibuszt is vásárol.

Fejér megye Székesfehérvár: négyszázmillió a Mártírok útjára. Évtizedes probléma megoldásaként, a Mártírok útja teljes felújítása kezdődik a csatornaberuházást követően Székesfehérváron. A 400 milliós beruházás – a teljes útpályát és a csapadékvíz-elvezetést is magában foglaló felújítás – megvalósítására Székesfehérvár önkormányzata pályázott és nyert támogatást a Közép-dunántúli Operatív Program keretében. A nyertes pályázat 1290 méter hosszú útszakasz kiépítését teszi lehetővé. A fennmaradó 706 méter megépítését a város vállalta magára, felújítása teljesen önkormányzati forrásból valósul meg.

Győr-Moson-Sopron megye Feloldják a tilalmat a Marcalon. Május közepén a vörösiszap-szennyezés óta először telepítettek halakat a Marcal Győr-Moson-Sopron megyei szakaszára: 3-4 ezer kétnyaras ponty és 10 ezer előnevelt süllő került a vízbe. Ezzel párhuzamosan a szakigazgatási hivatalvezető június 16-tól feloldotta a folyón a horgászati és halászati tilalmat, amelyet még 2010 októberében rendelt el a kolontári katasztrófa s a folyót ért vörösiszap-szennyezés okán az illetékes hatóság a Marcalon.

Megyei körkép Hajdú-Bihar megye A Határ úti Ipari Parkban átadták a Richter gyógyszeripari cég új, biotechnológiai üzemét. Az eseményen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is. A Biotechnológiai Üzem megfelelő infrastruktúrával ellátott, kön�nyen megközelíthető ipari övezetben, kormányzati támogatással valósult meg. A Richter a beruházás megvalósításához egyedi kormánydöntés keretében 1,384 milliárd forint állami támogatást kapott, amely összeg teljes körű folyósítása 2012. december 31-ig megtörténik. A 25 milliárd forintos beruházás fokozza az Észak-alföldi régió versenyképességét. A piacon is megjelenő, rendkívül magas hozzáadott szellemi és technológiai értékkel bíró termékek gyártása előreláthatóan 2014-ben kezdődik.

ködésével jelentősen bővültek az otthonban a foglalkoztatási lehetőségek, most újabb 50 munkahely jött létre az intézményben.

Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnok lett a legélhetőbb magyar város. Külföldi mintára az idén Magyarországon is összehasonlították a városokat élhetőség szempontjából. A humán- és az öko-index, valamint a KSH adatsorából összeállított rangsorban Szolnok városa lett az első. Kállai Mária, a város alpolgármestere elmondta: a városban hosszú távú városfejlesztési stratégiát dolgoztak ki, melyben egyaránt szerepet kapott az energiahatékonyság, a környezetvédelem, valamint a humán területek fejlesztése is. Ezek a fejlesztések összeértek, eredményüket a mostani díj mellett korábbi elismerések is bizonyították. A közelmúltban Szolnok elnyerte többek között a hozzáférhető magyar város, valamint a családbarát önkormányzat díját is – hangsúlyozta az alpolgármester.

Komárom-Esztergom megye

Heves megye Ötven új munkahely csökkent munkaképességűeknek Hevesben. Napi négyórás foglalkoztatást biztosít a Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetében a budapesti székhelyű KÉZMŰ Fővárosi Kézműipari Nonprofit Kft. Az intézet lakói és a környéken élő, csökkent munkaképességű emberek az első időszakban díszpárnákat tömnek, majd más ajándéktárgyak összeállítását végzik. A tevékenységet egy koordinátor és hétfős személyzet segíti. Az intézmény 2006 óta biztosít a lakói számára szociális foglalkoztatást. Az elmúlt év nyarától, a kormányhivatal aktív közremű-

Tatabányán Integrált Közigazgatási Központ nyílik 2013-tól. Jelenleg a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal és a különböző hatóságok 770 dolgozója 32 különböző telephelyen végzi munkáját, ezért nagy előrelépés, hogy jövőre egy helyen, az Omega Plázában lehet a kormányhivatal s a szakigazgatási szervek Integrált Közigazgatási Központja. A központ létrehozása egy ügyfélbarát beruházás, maga az épület és a tárgyi környezet is ízelítőt ad a 21. század közigazgatásából. A korszerű intézményben mindent egyszerre intézhetnek az ügyfelek, illetve a legrövidebb időt kell ügyintézéssel tölteni, s a legudvariasabb kiszolgálás várja az ügyintéző polgárokat.

Nógrád megye Drogprevenciós programot indítanak európai uniós támogatással Nógrád megye két leghátrányosabb helyzetű kistérségében, a salgótarjániban

és a bátonyterenyeiben. A kétéves projekt keretében 14 és 26 év közötti, különösen veszélyeztetett fiatalokat szólítanak meg. Olyan alternatív programokat, közösségi elfoglaltságokat biztosítanak nekik, amelyekkel nemcsak értelmesen tölthetik el az idejüket, hanem olyan kompetenciákat is szerezhetnek, amelyek a későbbi életvitelüket elősegítik. A programokat addiktológiai, mentálhigiénés és pályaválasztási szakemberek segítik, mellettük kulcsszerepük lesz az önkéntesen segítő fiataloknak.

Pest megye

Szilárd burkolatú utakat adtak át Turán. Közel 330 millió forintból, összesen 8 földút kapott szilárd burkolatot a városban. A projekt során 4878 méter hosszban újultak meg az utak az Aszódi kistérség legnagyobb városában. Szendrei Ferenc polgármester az átadó ünnepségen úgy fogalmazott: „ilyen beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a településen tudjuk tartani a fiatalokat”. A fejlesztés keretén belül 9180 négyzetméter zöldterületet füvesítettek, 456 fát ültettek és 20 utcabútort helyeztek el a településen. Az elmúlt években közel egymilliárd forint értékű fejlesztés valósult meg a városban.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nőtt a helyi adóbevétel Nyíregyházán. A tavalyihoz képest március végéig 12,4 százalékkal, közel 400 millió forinttal nőtt a helyi adóbevétele a nyíregyházi önkormányzatnak – közölte Kovács Ferenc, a város polgármestere. A településpolitikus kiemelte: a legnagyobb összegű, csaknem 2 milliárd 238 millió forint iparűzési adó volt, amely 343 millió forinttal (18,1 százalék) növekedett a múlt évihez képest. Építményadót március végéig közel 838 millió

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP

3

Megyei körkép forintot fizettek be Nyíregyházán. Ez 3,2 százalékkal haladta meg a múlt évit. A város idegenforgalmi adóbevétele is növekedett: március végéig valamivel több, mint kétmillió forint adót fizettek be, szemben a tavalyi 1,9 millióval.

Tolna megye A fiatalok lakás- és házvásárlását támogatják Pakson. Pályakezdő fiatalok letelepedését kívánja segíteni az önkormányzat azzal, hogy évről évre vissza nem térítendő támogatást nyújt lakás, illetve családi ház vásárlására vagy építésére. A közbiztonsági, ifjúsági, sport és esélyegyenlőségi bizottság olyan 35 év alatti szakképzett fiatalok pályázatát várja, akik jelenleg is képzettségüknek megfelelő munkakörben Pakson dolgoznak, vagy a közeljövőben ennek megfelelően helyezkednek el. A pályázatokat május 25-ig lehetett leadni a polgármesteri hivatal szociális osztályán. Az adható legkisebb összeg 300 ezer, a legmagasabb 750 ezer forint. Évente általában 20-25 pályázat érkezik, a keret 4,6 millió forint, így maximum ezek fele támogatható.

Vas megye Megújult Kőszeg történelmi belvárosa. A Város Napján avatta fel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kőszegi történelmi belváros rehabilitációja s funkcióbővítő megújítása projekt legjelentősebb elemét, a történelmi bel-

város felújított közterületeit. Az eseményen jelen volt Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke is. A városháza előtti területek megújításával az értékek megőrzése mellett egy élhetőbb, komfortosabb belváros megteremtése volt a cél. A teljes beruházás összköltsége csaknem 668 millió forint. Ebből 534 millió forint volt az uniós támogatás. A saját forrásból 108 millió forintot vállalt a kőszegi önkormányzat, s 25 millió forint volt a partner vállalkozások hozzájárulása.

Zala megye

Veszprém megye KlímaSztár díjat kapott Veszprém az Európai Klímaszövetségtől. A város olyan fejlesztéseket, projekteket mutatott be pályázatában, amelyekkel az önkormányzat hozzájárult az éghajlatváltozás fékezéséhez. Ilyen például a város Energiai Stratégiája, amelynek sarkalatos pontja, hogy 2026-ra 25 százalékkal csökkenti a város szén-dioxid kibocsátását és törekszik az energiafüggetlenségre. A Kolostorok és kertek projekt keretében a Séd patak völgyében létrejött a vár alatt egy túraútvonal, mely a veszprémi várat köti össze az állatkerttel, láthatóvá teszi a sétaút mentén található két Árpád-kori műemléket, a Margit romokat és a Veszprémvölgyi Apácák Kolostorának romjait, valamint a Jezsuita templomot. A KlímaSztár pályázatban bemutatott hivatásforgalmi kerékpárút legfőbb célja a munkahelyek, valamint a közszolgáltatások elérhetőségének könnyebbé tétele.

Uniós program az oktatási esélyek növelésére. Együtt-működünk címmel a vidéken élők közművelődési, oktatási esélyeinek növelését segítő programot valósítottak meg a Zala megyei közművelődési intézmények. A programban újszerűnek számít, hogy célzottan fejlesztik az etnikai, kulturális, civilizációs másságokból eredő hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat is. Az intézmények már óvodáskortól kezdve széles körben kínálnak tanulási lehetőségeket. Többek között digitális, idegen nyelvi, anyanyelvi kommunikáció szakköröket, klubfoglalkozásokat indítottak. A rövid távú célok között szerepelt, hogy a gyermek- és ifjúsági korosztály nagyobb számban látogassa az intézményeket, hosszabb távon a lemorzsolódást kívánják csökkenteni, és zökkenőmentesebbé tenni az átmenetet az általános és a középiskolák között.

A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa

Kőszeg belvárosa

4


Parlament Június utolsó hetében, ös�szesen 30 órát szántak a honatyák a 2013-as költségvetés általános vitájára. Először a miniszteri expozé hangzott el, majd az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökének felszólalása és a szakbizottsági vélemények ismertetése következett. Lapzártánk után a pártok vezérszónokai mondják el álláspontjukat. Orbán Viktor miniszterelnök május elején kérte a kormánypárti frakciószövetséget, hogy rendhagyó módon, még a nyári szünet előtt fogadja el az Országgyűlés a büdzsé sarokszámait. A kormány június 15-én nyújtotta be a költségvetési törvényjavaslatot, amely GDP-arányosan 2,2 százalékos hiánnyal számol, a kiadási főösszeg 15 477 milliárd, a bevételi 14 800 milliárd forint. A kabinet 1,6 százalékos GDP-növekedésre számít, és arra, hogy az államadósság bruttó hazai termékhez mért aránya 78-ról 76,8 százalékra csökken. Az infláció 4,2 százalék lehet a kormány várakozása szerint.

Drágább állam, elszegényedő önkormányzatok

Önkormányzati berkekben gyakran hallani, hogy a jövő év nagy vesztesei – többek között – a helyi önkormányzatok lesznek. Az önkormányzatok 2013-ban hitelforrások nélkül mintegy 2200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés mindössze 647,209 milliárd forintot biztosít. Vagyis: míg az idei költségvetésben 1 041,9 milliárd jutott az önkormányzatoknak, jövőre ez az összeg – az önkormányzati rendszer átalakításának eredményeként – 38 százalékkal csökken a 2012. évhez képest. Ennek legfőbb magyarázata, hogy 2013-tól az önkormányzati feladatellátással együtt alapjaiban változik a finanszírozási rendszer is.Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatát június 15-én a nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be a Tisztelt Háznak. A törvényjavaslatra gyorsan reagáló településpolitikusok véleménye szerint jövőre sem lesz könnyű a települési önkormányzatok helyzete, működésüket veszélyeztetve látják, mivel a normatívát felváltó feladatfinanszírozás körül még sok a bizonytalanság, a javaslatban szereplő számok nem megalapozottak, ugyanis hiányoznak a háttérszámítások. Az aggódó polgármesterek már csak abban bízhatnak, hogy a T. Ház előtt lévő költségvetési törvényjavaslat jelentős „gyűrődésen” megy át a vita szakaszában, és majd a 75 parlamenti képviselő polgármester a benyújtott módosító indítványokkal javítja a helyzetet. A változásokról

A helyi önkormányzatok gazdálkodásához a központi költségvetés 2013-ban 647 209,4 millió forintot biztosít. Az önkormányzati alrendszer támogatása a jövő évi költségvetés kiadási főösszegének 4,2 százaléka, vagyis 2,8 százalékponttal alacsonyabb az előző évi részaránynál.

A 2012. évi módosított előirányzathoz képest a központi forráskivonás összege 419 653,3 millió forint, melynek 92,3 százalékát a feladatokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásként és átengedett szja-ként (387 151 millió forint) az EMMI és a KIM fejezeteibe csoportosítottak át. További 6 százalék (25 000 millió forint) a Széll Kálmán Tervhez kapcsolódik.

Jövőre az önkormányzati feladatellátással együtt a finanszírozási rendszer is alapjaiban változik. Az új finanszírozási struktúra elszakad az eddigi jellemzően normatív támogatási rendszertől. E szempontból kiemelkedő szerepe van az ágazati feladatok meghatározásának, a kötelező önkormányzati feladatok és helyi közügyek szétválasztásának. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását egy – az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő – általános jellegű támogatás szolgálja 2013-tól. Jövő évtől az eddigi jövedelemkülönbség-mérséklés helyett az átalakított támogatási rendszer egésze, benne pedig elsősorban az általános támogatás segíti hozzá az önkormányzatokat az egyenlő esélyű feladatellátáshoz. Az általános támogatás lényege, hogy a települési önkormányzatok az új önkormányzati törvényben meghatározott, célzott támogatással nem támogatott feladataihoz kapcsolódó, elismerhető kiadást csökkentik a helyi bevételekkel (a gépjárműadó önkormányzati része, az iparűzési adó esetében az elvárt összeg, valamint az egyéb helyi adók összegének fele), és az ezt követően fennmaradó különbözethez ad a központi költségvetés támogatást. A költségvetési törvényjavaslat szerint a helyi adók – így például az ipar-


5

Parlament űzési adó – rendszerét a finanszírozás átalakítása nem érinti. Az ebből származó bevétel továbbra is teljes egészében az önkormányzatok saját bevétele marad, és helyben járul hozzá a feladatokhoz. Az esetleges egyedi működési problémák kezelésére az új önkormányzati törvény előírásainak megfelelően kiegészítő támogatást lehetővé tevő tartalék, a közfeladatok változásaiból eredő, előre nem tervezhető kiadásokra szerkezetátalakítási tartalék előirányzat szolgál. Ez utóbbi biztosít gyors és rugalmas beavatkozási lehetőséget az önkormányzati feladatrendszer változása miatt felmerülő esetleges pénzügyi feszültségekre. Tekintettel arra, hogy a kormány az állami feladatokat leválasztja az önkormányzati feladatokról, ezért a törvényjavaslatban a járási és a fővárosi hivatalok fenntartására mintegy 30 milliárd forintot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) fejezetébe csoportosítottak át. A települési önkormányzatok működésének előirányzata 107 897 millió forint, ez oszlik meg egyebek mellett az igazgatással, településfejlesztéssel, ivóvízellátással, gazdaságszervezéssel, turizmussal, ifjúsági, nemzetiségi ügyekkel, közbiztonsággal, a helyi közösségi közlekedéssel, a hulladékgazdálkodással és a távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatok között. A megyei önkormányzatok működési előirányzata 4 891 millió forint. A Belügyminisztérium feladatrendszere 2012-ben kibővült a közfoglalkoztatás rendszerének kiépítésével és működtetésével. A 2013-as költségvetés a közfoglalkoztatási program hatékonyságának növelésével számol, a törvényjavaslat szerint ehhez a szükséges források rendelkezésre állnak. A közmunkaprogramok összehangolása, valamennyi elemének egységes irányítása érdekében 2012-ben a Belügyminisztérium irányítása alá kerül a 12 területi vízügyi igazgatóság felügyelete is. A 2013. évi költségvetés a vízügyi ágazat szervezetrendszerének megerősítésére a 2012-ben juttatott többletforrásokkal arányos, 5,2 milliárd forintot irányoz elő.

6

IX. fejezet Helyi önkormányzatok támogatása Kiemelt előirányzat neve

2013. évi előirányzat (millió forintban) Kiadás

A helyi önkormányzatok működésének és ágazati feladatainak támogatása A helyi önkormányzatok általános támogatása

112 788,6

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása

156 393,5

A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása

219 965,8

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása

29 466,7

Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat

34 959,8

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai

85 600,0

Címzett- és céltámogatások

35,0

Vis Major támogatás

8 000,0

IX. fejezet összesen: Megyei önkormányzatok

647 209,4 Működési támogatás (millió Ft)

Lakosok száma

Települések száma

Baranya megye

247,0

397 937

301

Bács-Kiskun megye

279,4

538 456

119

Békés megye

239,9

373 448

75

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

318,1

701 840

358

Csongrád megye

254,4

422 746

60

Fejér megye

255,4

430 407

108

Győr-Moson-Sopron megye

261,2

446 329

183

Hajdú-Bihar megye

283,0

552 292

82

Heves megye

226,8

315 739

121

Jász-Nagykun-Szolnok megye

245,9

401 368

78

Komárom-Esztergom megye

227,6

315 203

76

Nógrád megye

201,2

208 894

131

Pest megye

452,1

1 235 308

187

Somogy megye

229,2

328 893

245

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

286,8

579 554

229

Tolna megye

208,3

238 517

109

Vas megye

214,6

265 302

216

Veszprém megye

238,6

364 669

218

Zala megye

221,8

290 762

258

4891,3

7 172 356

3154

Összesen:

A táblázatban a főváros adatai nem szerepelnek.


Parlament Szükséges az adóbevételek átcsoportosítása A helyi önkormányzatok egyes köznevelési feladataira 156 393,5 millió forintot jelölt meg az előterjesztő. A közoktatás új rendszerében az önkormányzatok fő feladata az óvodai ellátás lesz, amelyhez a központi költségvetés több fajta támogatással is hozzájárul. Az óvodapedagógusok és a nevelő munkájukat közvetlenül segítők bértámogatására az előirányzat 109 883,6 millió forinttal számol. Emellett kötött felhasználású támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működéséhez. Mindezekre a feladatokra a törvényjavaslat 17 000 millió forintot kalkulál. Továbbra is önkormányzati feladat lesz a gyermekétkeztetés, erre a célra 29 509,9 millió forintot tervez a javaslat. A költségvetési törvényjavaslat megalkotói szerint az iskolai oktatás területén az állam jelentős terhet vesz le az önkormányzatok válláról azzal, hogy a pedagógusok és a szakmai munkát közvetlenül segítők bérének finanszírozását átvállalja. Ez azt jelenti, hogy a jövőben közel 335 milliárd forint az EMMI fejezetébe kerül. Ez az összeg részben a korábban is ilyen jogcímű állami támogatások (251,3 milliárd forint), valamint az önkormányzatokat megillető gépjárműadó 40 százaléka, a helyben maradó személyi jövedelemadó közel fele, és a teljes illetékbevétel együttes összegének (83,3 milliárd forint) a központi költségvetési támogatássá való átkonvertálásából tevődik össze. A helyhatóságok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására 219 965,8 millió forintot jelöl meg a tervezet. Kulturális feladatokra, a könyvtárak, múzeumok támogatására, az önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatására 29 466,7 millió forint jut. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat 34 959,8 millió forint. Ezt pél-

A Kossuth tér rekonstrukciójára szánt összeg több mint 10 milliárd forint dául a lakossági közműfejlesztésre, a víz- és csatornaszolgáltatás támogatására, a települési folyékony hulladék ártalmatlanítására, kompok, révek fenntartására, felújítására, határátkelőhelyek fenntartására használhatják fel. A helyi önkormányzatok kiegyenlítő támogatásaira 85 600 millió, vis maior támogatásra 8000 millió, a címzett és céltámogatásokra pedig mindösszesen 35 millió forint jut. Az európai uniós pályázatokra vonatkozó szabályok Önkormányzatok és társulásaik részére saját források kiegészítésére 13 900,0 millió forintos előirányzat áll rendelkezésre az uniós fejlesztési pályázatoknál. Az előirányzat a 2013. évben megkötött támogatási szerződésekből adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére szolgál. A 2013. évben – a megyei önkormányzatok kivételével – EU Önerő Alap támogatás a vízgazdálkodási, az egyes környezetvédelmi, a szociális városrehabilitációs célú, az egészségügyi alapellátást, járóbeteg-szakellátást, vala-

mint a bölcsődei, óvodai és általános iskolai ellátást nyújtó intézményekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges saját forrás kiegészítésére igényelhető, amelyek – a vízgazdálkodáson belül a vízrendezési és csapadékvíz-elvezetési célt kivéve – az önkormányzat, illetve társulása vagyongyarapodását eredményezik. A megyei önkormányzatok 2013-ban olyan fejlesztésekhez igényelhetik az EU Önerő Alap támogatást, amelyek esetében az uniós forrásról szóló támogatói döntés a 2012. évben vagy azt megelőzően született meg. Jövőre az EU Önerő Alap támogatást kizárólag a következő önkormányzatok, illetve társulásaik igényelhetik: a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések besorolásáról szóló kormányrendeletben szereplő települések; b) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló kormányrendelet 2. vagy 4. mellékletében szereplő kistérségek területén lévő települések;


7

Parlament c) azon önkormányzatok, amelyek a 2011. évben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásában részesültek; d) azon önkormányzatok és társulásaik, amelyek a Környezet és Energia Operatív Program ivóvízminőség-javító programban érintettek, ugyanezen program keretében megvalósuló ivóvízminőség-javító beruházásaikhoz; e) azok a jogi személyiségű – önkormányzatok közötti – társulások, amelyek támogatást kizárólag az uniós támogatási szerződésben ked-

vezményezettként feltüntetett, valamint az a), b) vagy c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által biztosított saját forrás alapján igényelhetnek; f) a megyei önkormányzatok. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A döntés a fejlesztés teljes időszakára – előre ütemezetten – történik. Magyarország európai uniós derogációs kötelezettségének határidőben történő megvalósítása érdekében az egészséges ivóvíz-beruházásokra ígérvény adható.

A törvényjavaslatban olvashatunk a települési önkormányzatokat megillető átengedett adóbevételekről is:

A rovatot szerkesztette: Csonka Gizella

– A gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40 százaléka a települési önkormányzatot illeti meg (korábban 100 százaléka volt). – A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100 százaléka ugyancsak a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. A települési önkormányzatot megillető egyéb bevételek: – a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege; – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30 százaléka; – a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100 százaléka; – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság végrehajtásából származó bevétel 40 százaléka, ha a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, – a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság teljes behajtott összege.

8


Az Állami Számvevőszék megvizsgálta és véleményezte a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az elkészült jelentést megküldte az Országgyűlésnek. Az ÁSZ-jelentéséből kiderül, hogy Magyarország 2013. évi költségvetése példátlanul bizonytalan nemzetközi pénzügyi és gazdasági környezetben készült. Az eurozóna egyes tagállamának pénzügyi nehézségei kiszámíthatatlanná és hektikussá tették a pénzpiacok mozgásait, ami Magyarország számára komoly külső kockázatot jelent. A kormány az eddigi gyakorlaton változtatva a költségvetési javaslat Országgyűléshez történő benyújtásának törvényi határidejét szeptember 30-áról június 15-ére hozta előre. Az ÁSZ ehhez igazította költségvetési véleményezését. Az időzítésen túl az is újdonságot jelent, hogy a számvizsgálók most alkalmazták először a költségvetési törvényjavaslat előirányzatainak elemzésére kialakított új módszertant. Magyarország 2013. évi költségvetési törvényjavaslata 15 477 milliárd forint kiadási és 14 800 milliárd forint bevételi főösszeggel számol. Az ÁSZ ellenőrzése a bevételi főösszeg 88 százalékát, a kiadási főösszeg 82 százalékát fedte le, a vizsgálat 11 költségvetési fejezetet érintett. A számvizsgálók véleményük kialakítása során értékelték, hogy a törvényjavaslat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, az államadósság tervezett alakulása pedig az Alaptörvényben és a stabilitási törvényben foglaltaknak. Ellenőrizték, hogy a törvényjavaslat bevételi és kiadási előirányzatait jogilag és számszakilag alátámasztották-e, illetve hogy megalkották-e a tervezéshez kapcsolódó új jogszabályokat, illetve tervezett módosításokat a szükséges háttérszámításokkal együtt. Értékelték az előirányzatok teljesíthetősé-

Parlament „Az önkormányzatoknál a feladatátrendezés és a forráskivonás kockázatokkal jár, ami a magasabb tartalékképzéssel együtt is veszélyezteti az önkormányzati rendszer működőképességét.”

Kockázatos az önkormányzatok gazdálkodása gét, beazonosították a legfontosabb kockázatokat. A törvényjavaslat összeállítása, szerkezete megfelel az Alaptörvényben és a stabilitási törvényben meghatározott, az államadósság csökkentésére vonatkozó szabályoknak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, és rendelkezik a tartalékokról. Főbb megállapítások Az államháztartás központi alrendszerének tervezett hiánya 677,3 milliárd forint, amely 18 százalékkal meghaladja a 2012. évre tervezettet. A törvényjavaslatban 2013-ra tervezett 1,6 százalékos GDP-növekedés mellett a 2,2 százalékos hiánycél tartható. A hiánycél tartása szempontjából a legnagyobb kockázatot a 2012. évvel kapcsolatban az jelenti, hogy sikerül-e a gazdaságot stagnálás közeli állapotban tartani, azaz, hogy az első negyedévi csökkenés a második félévtől növekedésbe fordult. A 2013. évvel kapcsolatban elsősorban az export növekedési ütemének tartása jelent kockázatot. Az államadósság csökkentése fegyelmezett pénzügypolitikát és jelentős tartalékképzést követel meg. A tartalékok szerepe, súlya a makrogazdasági pálya külső és belső kockázatai miatt megnő. A Költségvetési Tanács a törvényjavaslatról véleményében javasolta az Országvédelmi Alap előirányzatának megemelését. A törvényjavaslatban az előirányzatot ezt követően megduplázták (50 milliárdról 100 milliárd forintra). Az Országvédelmi Alap további növelése ellen szól azonban, hogy a makrogazdasági kockázatok nagymértékben a belföldi felhasználás alakulásával kapcsolatosak, az Országvédelmi Alap előirányzatá-

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke sajtótájékoztatón értékelte a jővő évi költségvetési törvényjavaslatot.

nak további emelése pedig szűkítené a hazai fogyasztási, felhalmozási lehetőségeket. Van, ami megalapozott, van, ami nem A 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban az adóbevételek tervezett előirányzatai nincsenek teljeskörűen, részletes számításokkal alátámasztva, egyes jogszabályok hiányoznak, illetve a törvényjavaslatok egy részét az Országgyűlés még nem fogadta el. Az Állami Számvevőszék értékelése szerint a költségvetés adóbevételeinek 58 százaléka megalapozott (azaz alátámasztott és teljesíthető), 12 százaléka volt részben megalapozott (telje-

síthető, de csak részben alátámasztott), 30 százaléka pedig nem megalapozott (nem alátámasztott és becslésük szerint az előirányzat összegében nem is teljesíthető). Az ÁSZ a tapasztalatok alapján megalapozottnak minősítette a gazdálkodó szervezetek költségvetési befizetéseinek 30 százalékát, ezen belül a pénzügyi szervezetek különadóját, a bányajáradékot, az ökoadót, az energiaellátók jövedelemadóját, a rehabilitációs hozzájárulást és az egyes ágazatokat terhelő különadót. A fogyasztáshoz kapcsolt adók (áfa, jövedéki adó) közel 91 százalékát értékelték megalapozottnak. Az adóbevételek közül nem megalapozott (a hitelintézeti járadék, a cégautó adó és az eva) a gazdálkodó szer-


9

Forrás: www.asz.hu

kor-kép vezetek befizetéseinek közel negyede. A fogyasztáshoz kapcsolt adókból nem megalapozott a regisztrációs adó, a pénzügyi tranzakciós illeték, a lakosság költségvetési befizetésein belül pedig az szja, a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó különadó, továbbá az elektronikus útdíj. Kockázatot jelent, hogy az uniós források felhasználása elmarad a 2012. évi időarányos teljesítéstől. A jóváhagyott keretet legkésőbb 2013. év végéig kötelezettségvállalással le kell kötni az EU-s források 100 százalékos kihasználása érdekében. Az önkormányzatok központi költségvetésből származó forrásainak tervezett nagyságára a feladatátszervezés komoly hatást gyakorol. Az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer a 2013. évtől alapjaiban változik meg, a korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok jelentős része az államhoz kerül. A feladatmegosztást alátámasztó háttérszámítások azonban hiányosak, így nem átlátható, hogy a feladatellátás és a finanszírozás összhangja biztosított-e. A strukturális átalakításokból fakadó bizonytalanságok csökkentésére képzett tartalékok csak a kormány által meghatározott célokra, és legkorábban 2013 májusától használhatók fel. Az önkormányzatoknál a feladatátrendezés és a forráskivonás kockázatokkal jár, ami a magasabb tartalékképzéssel együtt is veszélyezteti az önkormányzati rendszer működőképességét.

Szeptemberig nem döntenek a dugódíjról

„Dugódíj Demszkyék m

Szinte minden nap hallani a fővárosban jövőre bevezetendő dugódíjról. A megjelenő hírek sokszor ellentmondóak, amiből az látszik, hogy a dolog még kiforratlan. Nincs könnyű helyzetben Tarlós István főpolgármester, aki a BKV, majd a Fővárosi Vízművek körüli csörték után most a dugódíjjal kapcsolatban került ismét a figyelem középpontjába. Ez ügyben gyakran nyilatkozó főpolgármester sorra cáfolja a kósza híreket, hangsúlyozva: sok még a vitatott kérdés. Nyilatkoznak kormánypárti és ellenzéki politikusok és megszólalnak a polgármesterek. Dugódíj? Hídpénz? Vagy mindkettő? A kérdés még nyitott. Egy biztos: szeptember előtt ez ügyben döntés nem várható. Nézzük, miről szól a történet! A 2013 második felétől bevezetendő dugódíj külső zónahatára a jelenlegi tervek szerint a Hungária körgyűrű lenne, de vizsgálják egy belső zóna kialakításának a lehetőségét is – jelentette be június végén Tarlós István főpolgármester, miután a kérdésről kerületi polgármesterekkel egyeztetett. A meghívott kerületi polgármesterek között volt a Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) elnöke is.* A dugódíjat a kormány és a főváros közötti – a BKV hosszú távú finanszírozásáról szóló – megállapodás értelmében 2013. július elejétől kellene bevezetni. Tarlós István hangsúlyozta, hogy a dugódíjat „Demszky Gábor visszavonhatatlanul bevállalta”, ez volt a 4-es metró 180 milliárd forintos uniós támogatásának a feltétele. Sok még a vitatott kérdés

Áder János köztársasági elnök észrevételeinek elfogadása után a parlament június 25-én ismét megszavazta a járások kialakításáról szóló törvényt. Az államfő azért küldte vissza megfontolásra a parlamentnek a két héttel korábban elfogadott jogszabályt, mert azzal – a fideszes Kósa Lajos kezdeményezésére – házszabálysértő módon a szerencsejáték-szervezésről szóló törvényt is módosították, noha az eredeti javaslat erre nem terjedt ki. A törvény kihirdetése után készül el a járási központok kijelöléséről és a járáshatárok meghatározásáról szóló kormányjavaslat.

10

Tarlós István annak a meggyőződésének adott hangot, hogy optimálisabb volna később, 2014-től vagy 2015-től bevezetni a dugódíjat, miután kellő számú P+R parkoló épült (ami az elmúlt húsz évben elmaradt), de erre már nincs lehetőség. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója ezzel kapcsolatban közölte, bevásárlóközpontokkal is tárgyalnak, hogy a parkolóhelyeik egy részét P+R * Szerkesztőségünk írásban megkereste Nagy Tamást, a BÖSZ elnökét. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a kerületi polgármesterek véleménye a dugódíj bevezetésével kapcsolatban. Azt a választ kaptuk, hogy a BÖSZ eddig nem foglalkozott a témával.

várakozóhelyként lehessen majd használni (Kőbánya-Kispesten várhatóan 350 ilyen férőhelyről tudnak megállapodni). A főpolgármester tájékoztatása szerint a kerületi polgármesterekkel – Nagy Gábor Tamás Budavár, Wintermantel Zsolt Újpest, Bús Balázs Óbuda – többek között abban állapodtak meg, hogy a dugódíj zónahatára nem a városhatár lesz, hiszen ezzel lényegében adót vetnének ki mindazokra, akik csak „beteszik Budapestre a lábukat”, márpedig ez szakmailag és politikailag is kezelhetetlen. Tarlós István hangsúlyozta, hogy a főváros nem zárkózik el attól, hogy a Hungária-gyűrűn belül legyen egy belvárosi belső mag, de ennek részleteiről még tárgyalnak. A díj mértékéről szólva a magasabbik verziónak egy 400-500 forint közötti összeget jelölt meg. A zónán belül élőknek nem kellene fizetniük: „nehezen lenne megérvelhető, miért kérünk pénzt attól, aki hazamegy” – magyarázta a főpolgármester. Véleménye szerint nem is a dugódíj összegéről, hanem arról lesz a legnehezebb megegyezni, hogy ki kapjon majd kedvezményt. A főpolgármester tájékoztatása szerint a behajtási díj szabályozása a főváros joga és kötelezettsége, ahhoz a kerületek szavazatára nincs szükség, ennek ellenére továbbra is egyeztetnek az érintettekkel. A főpolgármester szerint a külső kerületeket nem érinti majd hátrányosan a dugódíj bevezetése, nem kell attól félniük, hogy a külső kerületekben emiatt megszaporodik a parkolás. Még nincs döntés a tarifáról és a fizetés módjáról sem. Elképzelhető, hogy tra-


kor-kép Veszélyes volna, ha…

iatt mindenképpen lesz”

Az LMP fővárosi frakciója szerint a jelenlegi elképzelések alapján nem szabad bevezetni dugódíjat, mert az előkészítetlen, és a befolyó pénzt a BKV fenntartására fordítanák. Somfai Ágnes, a párt frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy pártjának programjában szerepelt a dugódíj, és ehhez tanulmányokat is készítettek. Ezek szerint a Hungária körúton belül lenne ideális a díj bevezetése, de a nagykörúton is érdemes egy újabb zónát kialakítani. Veszélyesnek nevezte, hogy a zónán belül lakók kedvezményeket kapnának, mert ez szerinte a külvárosiakkal szemben igazságtalan lenne. A képviselő elmondta azt is, hogy megfelelően előkészítve be lehetne vezetni a rendszert, de ezzel együtt sűríteni kellene a BKV-járatokat, emelni a színvonalat, és meg kell változtatni a közlekedési cég tarifapolitikáját is. Ugyanaz a rozsdás busz jár majd

fikokban, benzinkutakon és elektronikus úton lehet majd fizetni a díjat. Még az sem dőlt el, hogy lehet-e majd bérletet váltani a kijelölt zónákba. Felmerült a hídpénz gondolata is A főváros vezetése vizsgálja annak lehetőségét, hogy jövő júliustól mégsem a klasszikus értelemben vett dugódíjat, hanem hídpénzt vezetne be. Ez azt jelentené, hogy a Duna-hidakon való átkelésért kellene egyszeri díjat fizetni. A dugódíjnál talán egyszerűbb lenne a hídpénz szedése. Erről a kérdésről Tarlós István egy tévés szereplésekor úgy nyilatkozott, hogy az ellenőrző rendszer kiépítése gyorsabb és olcsóbb lenne. Ez az autósoknak kevesebb bosszúságot, a forgalomban pedig kisebb zavart okozna. Hozzátette: meg kell vizsgálni, hogy a hídpénz hozna-e akkora bevételt, mint a dugódíj. Az ötlet már 2007-ben is felvetődött. Ez esetben a behajtási díjhoz kapcsolódó zóna jelképes nagyságú lenne, gyakorlatilag a hídfőkre korlátozódna. Tarlós szerint ezt a megoldást adott esetben az unió is elfogadhatja.

Pókerezik a kormány: a tét Budapest A fővárosi Jobbik frakció kiadott közleményében határozottan elutasítja a dugó- és behajtási díjat, valamint a hídpénzt. A gazdasági tárca javaslatára megszületett kormányzati döntések a főváros ellehetetlenítését eredményezik, és szándékosan Budapest gazdasági csődjét készítik elő – áll a kommünikében. A lakosság további adóterheinek tervezett növelése azt bizonyítja, hogy sem az illetékes minisztériumoknak, sem a kormánynak nem érdeke a megoldáskeresés. A fővárosi Jobbik hét pontos javaslatcsomagot készített a BKV egyben tartására és biztonságos üzemeltetésére, amely javaslatok mindeddig érdemi vizsgálat nélkül maradtak. A frakció károsnak és a múlt folytatásának tekinti a kétszintű önkormányzati rendszert, a 12 ezer ember munkahelyét biztosító BKV feldarabolását és tervezett megszüntetését. Átgondolatlannak tartják a londoni mintára tervezett elektronikus jegyrendszert is.

A szocialisták fővárosi képviselőcsoportjának vezetője szerint a behajtási díjra adóként tekint a főváros, amel�lyel a költségvetési forráskivonást próbálja ellensúlyozni a városvezetés. Horváth Csaba, a főpolgármester sajtótájékoztatójára reagálva közölte: az úgynevezett dugódíjnak a forgalmat kellene szabályoznia. Kitért arra is, hogy az Európai Unió a 4-es metró támogatási szerződésében nem jelölte meg a díj összegét, így a főváros azt akár egy forintban is megállapíthatná. A politikus szerint lelassult a felkészülés, elmaradtak az előfeltételként megszabott beruházások, így 2013-ban megfelelő szakmai alapon nem lehet bevezetni a rendszert. A városvezetés adóként akarja használni a behajtási díjat, hogy pótolja „azt a 200 milliárd forintos forráskivonást, amelyet az Orbán-kormány a négyéves ciklusában végrehajt Budapesten”. Álláspontja szerint a dugódíj bevezetése ellenére „ugyanaz a rozsdás busz” jár majd, a szolgáltatás színvonala nem változna. Horváth Csaba bírálta a főpolgármestert amiatt, hogy a polgármesterekkel történt egyeztetésre nem hívta meg a dugódíj „kritikusait”és az ellenzéki vezetőket. Csiky Ildikó – Kolin Péter


11

Esélyek és lehetőségek– Gödöllői világtalálkozó Dugódíjak külföldön London (Anglia) A londoni közgyűlés 2003-ban vezette be a behajtási díjat, amely hétköznapokon reggel 7 és este 6 óra között 10 fontba (mintegy 3600 forint) kerül. A díjfizetési kötelezettség alól csak az elektromos- és hibridüzemű, vagy igen alacsony károsanyag-kibocsátású autók tulajdonosai mentesülnek. Nem kell fizetni a közcélú feladatokat ellátó járművek – mentők, rendőrség, taxik, városi tömegközlekedési járművek – után sem. A 2003-as bevezetés előtt 300 új autóbuszt állítottak forgalomba, bővítették az elővárosi vasút és a metró szolgáltatásait. ■ Németország Nincs dugódíj, de az ország több városában a település központjában kialakított zónák határain belülre csak a megfelelő környezetvédelmi besorolású járművek hajthatnak be. Az adott zónától függ, hogy a piros, a sárga vagy a zöld matricás autóknak engedélyezett-e a behajtás. A kategóriákat jelző matricák egyszeri költségként 8-12 euróba (2400-3600 forint) kerülnek járművenként. ■ Oslo (Norvégia) Egész héten 24 órában díjköteles a városba való behajtás. Kifelé haladva, illetve a zónán belüli közlekedés után nem kell fizetni. 27 norvég koronát (1080 forintot) fizetnek a 3500 kilogramnál könnyebb járművek után, de a regisztrált járművek 20 százalékos kedvezményt kapnak. ■ Stockholm (Svédország) A zóna mindkét irányú átlépésekor fizetni kell. A díj nagysága attól függ, hogy csúcsidőben, közvetlenül csúcsidő előtt vagy után, vagy napközben lépi-e át az autó. A bevezetés előtt 200 új autóbuszt vásároltak, illetve nőtt a P+R parkolók száma és bővült a metróhálózat is. ■ Milánó (Olaszország) 2011-ben népszavazás során döntött Milánó lakossága a forgalomkorlátozás szigorításáról, aminek eredményeként 2012 januárjában behajtásonként 5 eurós (kb. 1500 forint) dugódíjat vezettek be. A városközpontot érintő díjfizetés hétfőtől péntekig, reggel fél nyolctól este fél nyolcig érvényes. A centrumban élők évi negyven ingyenes belépést kapnak, utána két eurót kell fizetniük, ahányszor behajtanak Milánó központjába. A szolgáltató vagy fuvarozó járművek három eurót fizetnek megállás nélkül, öt eurót két óra parkolással. A behajtási díj bevezetését elsősorban környezetvédelmi okok indokolták. ■ Franciaország A francia parlament által 2010-ben elfogadott törvény lehetővé tenné a 300 ezer feletti lakosú nagyvárosoknak a behajtási díj kísérleti jellegű bevezetését. Ez összesen öt várost (Párizs, Marseille, Lyon, Toulouse és Nizza) érintene, de a megvalósítás még késlekedik. ■

12

Nem tagadjuk a változás szükségességét, de... Sólyom László, a Magyar Köztársaság egykori elnöke, a Magyar Polgármesterek Világtalálkozójának fővédnöke, köszöntőjében arról beszélt, hogy a kilencedik alkalommal megtartott gödöllői világtalálkozón résztvevő polgármesterek közössége összekovácsolódott, megszilárdult a szellemisége és kialakultak a rítusok. A rendezvény fővédnöke előadásában nem a változásokat, hanem az állandóságot tartotta fontosnak, azokat az alapeszméket, amelyek ezt a találkozót létrehozták, amelyek továbbra is érvényesek maradnak, amelyeket át kell menteni. Előadásában két alapgondolatra: az önkormányzatiság eszményére és a nemzet egységére hívta fel a figyelmet.

Sólyom László szerint a gyakorlati küzdelmekhez és az érdekérvényesítéshez mindig kell az alapok biztonsága, a legitimáció tudata. Véleménye szerint, a mai politika tele van improvizációval. A volt köztársasági elnök a folyamatos változások mellett a 20 éve meglévő alapok változtathatatlanságának fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: annak ellenére, hogy új Alkotmány és új önkormányzati törvény van, az önkormányzatiság alapelve és a nemzet egysége lényegében – ami ennek a világtalálkozónak is az alapgondolata – nem változott. Nem tagadjuk a változás szükségességét, viszont súlyos következményekkel járhat, hogy az Alaptörvényből hiányzik az önkormányzáshoz való alapjog – amit sze-


rencsére az önkormányzati törvény már kimond. Az egykori államelnök arra is felhívta a világtalálkozón résztvevők figyelmét , hogy az Alkotmány nem tisztázza azt, hogy az önkormányzat mennyire része az új államszervezetnek. Az önkormányzáshoz való alapjogot nem az államtól kapja a közösség, ebben a helyi autonómia jelenik meg. Ez rendkívül fontos – jelentette ki Sólyom László, aki úgy fogalmazott: a helyi közösség – épp úgy, mint az egyén – autonóm az állammal szemben. Ez az alaptétel továbbra is érvényes. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az önkormányzatoknak saját választóik vannak.

Esélyek és lehetőségek– Gödöllői világtalálkozó

A világtalálkozó másik alappillére a magyar nemzet egysége. Sólyom László ezzel kapcsolatosan arról beszélt, hogy az új Alaptörvény helyesen tisztázza a kulturális és a politikai nemzet fogalmát. Ez a kettő nem esik egybe, de egymás mellett él. Sólyom szerint nem siratni kell Trianont, hanem reális önképet kell alkotni. Ebben példát mutatnak a határokon túli magyar polgármesterek. Kijelentette, fontos, hogy megértsük: a nemzet kulturálisan egységes, de a helyi társadalom igen sokrétű. A magyarság több központúvá vált. A határon túli nemzetrészek önállóak, nem lehet őket Budapestről irányítani. Az együttműködésnek a kölcsönösség talaján kell állnia. Ezt testesíti meg a Világtalálkozó.

A Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját első alkalommal 1996-ban rendezték Gödöllőn, azóta kétévente találkoznak a településvezetők, közöttük jelentős számban ott vannak a határon túlról érkezett meghívottak is. A rendezvény lehetőséget ad a szakmai tapasztalatcserére, erre nagy szükség van, hiszen az önkormányzatokat érintő döntések most zajlanak – nyilatkozta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere.

A legfőbb alapértékeket meg kell őrizni! Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtitkára helyzetértékeléssel kezdte előadását, indokolta, hogy miért vált szükségessé a rendszerváltozás egyik legfontosabb vívmányának tekinthető önkormányzati rendszer átalakítása. Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a Magyarországon lévő 3170 önkormányzat kétharmada kistelepülés. 1990-ben létrejött az önkormányzati rendszer, ami a rendszerváltozás kiemelkedő vívmánya volt, és amely visszaadta az önkormányzatoknak az önkormányzáshoz való jogot. A települések hatalmas fejlődésnek indultak, biztosított volt az önkormányzati autonómia és az önkormányzatok demokratikus működése. De, ahogy 20 év alatt minden változott, nem volt ez másképpen az önkormányzatoknál sem. Az elmúlt években növekedett a települési önkormányzatok adósságállománya. Az állam az elmúlt két évtizedben folyamatosan növelte az önkormányzatok feladatait, ugyanakkor ennek finanszírozása rendre elmaradt. Sok esetben úgy vállaltak kötelezettséget az önkormányzatok, hogy csak részben, vagy egyáltalán nem volt meg ennek a fedezete. Az önkormányzatok működési költségvetés hiánya évről évre növekedett. 2005-től négyszeresére emelkedett az önkormányzatok adósságállománya, ez lényeges forrásokat vont el az önkormányzatok működésétől. Ma már kevés önkormányzat rendelkezik forgalomképes vagyonnal. Ennek következtében az uniós projektek is jelentősen lelassultak, illetve elmaradtak. Mindennek következtében elkerülhetetlen volt az önkormányzati rendszer átalakítása. Tállai András egyetértett Sólyom Lászlóval abban, hogy az átalakítás során, a legfőbb önkormányzati alapértékeket meg kell őrizni. Fontos alapelv a biztos, kiszámítható gazdálkodás megteremtése, amelyben jelentős szerepet kap a helyi adó. A kormányszövetség teljesen új állam és önkormányzat közötti feladatmegoldásban gondolkodott. Kimondták azt, hogy fontos az önkormányzatok önfenntartó

szerepének erősítése. (Példaként említette az új közfoglalkoztatási rendszer kialakítását.) A megőrzött alapértékek között szerepel, hogy a jövőben is minden településen lesz helyi önkormányzat, lélekszámtól függetlenül lesz polgármester és képviselő-testület. Az önkormányzatok a jövőben is saját rendeletalkotási, határozathozatali és igazgatási joggal rendelkeznek, lesz saját költségvetésük, helyi adó kivetési joguk és vagyonukkal továbbra is az önkormányzatok rendelkeznek. Tállai András beszélt az átalakítást érintő öt legfontosabb területről Magyarországon ma is 768 önkéntesen létrejött körjegyzőség működik, ez a jövőben a 2000 lélekszám alatti településeknél kötelező lesz. A feladatok újraszabályozása elsősorban állami feladatátvállalást jelent, többek között az egészségügy és a közoktatás területén. Az, hogy a 2000 főnél kisebb lélekszámú települések esetében közös önkormányzati hivatalokat kell létrehozni, csupán 440 települést érint, mert ennyinek van jelenleg is önálló hivatala. Települési társulásokat ezentúl csak önkéntes alapon lehet létrehozni, a jelenlegi többcélú kistérségi társulásoknak 2013. június 30-ig kell eldönteniük, hogy milyen formában működnek tovább – hangsúlyozta a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtitkára. Az önkormányzati hitelek felvételét már idén januártól kormányzati engedélyhez kötik, de ez csak a hosszú távú fejlesztési hitelekre vonatkozik. Az önkormányzatok újfajta törvényességi felügyeletét – ugyancsak idén januártól – a megyei kormányhivatalok végzik, mégpedig komoly szankcionálási jogosítványokkal: az Alaptörvénybe ütköző önkormányzati rendeletek esetében az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, sorozatos hiányosságok esetében pedig törvényességi bírságot szabhatnak ki.


13

Esélyek és lehetőségek– Gödöllői világtalálkozó A jelenlegi bonyolult és a valóságos forrásigényeket nem követő normatív finanszírozást jövőre a település-kategóriánkénti feladatfinanszírozás váltja fel, s a kormány nagy súlyt fektet a települések saját bevételeire, a helyi adók arányának növelésére is, ami egyben erősíti a települési autonómiát és az önfenntartó képességet is. A költségvetési tervezet önkormányzati fejezetéről Tállai András elmondta, az a tavalyinál 400 milliárd forinttal kevesebbet, 647 milliárd forintot tartalmaz majd, ami már az állami feladatátvállalás nagyságrendjét is tükrözi. Az illetékbevételek teljes egészében az állami költségvetésbe folynak be, a személyi jövedelemadó 3 százaléka, míg a gépjárműadó 40 százaléka marad majd az önkormányzatoknál. Az önkormányzati fejezetben szerepel majd az önkormányzatok elvárt bevétele is, ami a települések lakosságszámának és adóbevételének függvénye lesz.

A rovatot szerkesztette: Csiky Ildikó

Sisák Imre, Pásztó város polgármestere az önkormányzatok feladatfinanszírozásával kapcsolatos kételyeit ismertette, az idei költségvetés, a jövő évi költségvetési tervezet és az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzésében szereplő adatokkal támasztva alá állításait. Mint elmondta, az elmúlt 20 év alatt az egymást követő kormányok egyre kevesebb normatív finanszírozást biztosítottak a kötelező feladatok ellátására, s ez az önkormányzatok eladósodásához vezetett, nem biztos, hogy a feladatfinanszírozás lesz a legjobb megoldás a problémára. Pásztó pol-

gármestere szerint az a kormány által szorgalmazott cél, hogy a települések növeljék saját helyi adóbevételeik arányát, a mai gazdasági helyzetben nem reális, hiszen a lakosság nem terhelhető tovább. Ugyanakkor a jelenleg önkormányzatok által ellátott feladatok állami kézbe vétele – például az alapfokú oktatási intézmények államosítása esetében – ellentmond a szubszidiaritás elvének. Pásztó polgármestere sajnálatosnak tartotta, hogy az önkormányzati átalakításról, s ezen belül a költségvetésről és a finanszírozási kérdésekről látszategyeztetés folyt, s csak remélni tudja, hogy az új finanszírozási rendszer bevezetése után az önkormányzatok valóban finanszírozni tudják majd kötelező feladataikat. Eszes Béla, Jánoshida független polgármestere a kistelepülések nevében körültekintőbb intézkedéseket kért. A rendszerváltozás utáni első ciklus az önkormányzatok fénykora volt, állapította meg Jánoshida 1998 óta hivatalban lévő polgármestere hangsúlyozva, hogy 2002-ig maga is átélte a valós önkormányzást. Ezt követően 2010-ig

a helyzet fokozatosan romlott, gazdasági megszorítások sorozata következett. Kényszertársulások jöttek létre, csökkentek a normatívák, egyre több állami feladat felelősei lettek a települések. 2010-től pedig, amikor éppen azt remélték, hogy lezárhatnak egy sötét időszakot, felerősödött és fokozódott az önkormányzatiság, az önrendelkezési jog jogszabályokon alakuló megcsonkítása, ellehetetlenítése. A települések közötti anyagi különbségek folyamatosan növekednek és ez az önkormányzatok mellett a lakosok lehetőségeit is korlátozza. Van, ahol lakosonként 2-3000

forint a helyi iparűzési adóbevétel és van, ahol ennek a százszorosa. Jászsági települések ebből a bevételi forrásból az idén létrehozták a jászsági szolidaritási alapot, ami mintául szolgálhat más kistérségeknél is. Eszes Béla arra kérte a kormányt, hogy ne folytassa tovább a lassan tízéves, önkormányzatokat romboló politikát. A gazdasági válság – legyen az bármilyen súlyos is – nem ok arra, hogy visszafogjuk a demokráciát. Végezetül kérte, ne ellenséges megnyilvánulásként vegyék a mai valós önkormányzati életből vett kritikáját.

A találkozó legrangosabb kitüntetését, az Életmű-díjat Sólyom László kapta. A Magyar Polgármesterek Világtalálkozójának egyik legünnepélyesebb eseménye a Polgármesteri Ezüstlánc-díjak átadása volt. Az idei elismeréseket Bethlen Farkas, Verőce polgármestere és Fenes Iván, a szlovákiai Bős első embere vehette át Gémesi Györgytől, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökétől.

14


Esélyek és lehetőségek

Fontos az önkormányzatokkal való korrekt együttműködés Szentendre önkormányzata által szervezett fórumon Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a járások kialakításának jelenlegi állásáról tartott előadást a települések polgármesterei és jegyzői számára. Az államtitkár hangsúlyozta: még várják a járások kialakításával kapcsolatos észrevételeket. A köztisztviselők átvételéről úgy nyilatkozott, hogy számításaik szerint a köztisztviselők 30 százaléka átkerül a járási hivatalokhoz. Szabó Erika kitért arra is, hogy a járási rendszer kialakításával a jegyzőknél csak azok a feladatkörök maradnak, amelyek helyismeretet igényelnek. Példaként az adóigazgatást, az anyakönyvi szolgáltatást, illetve az építésügyet említette. A kialakítandó járások a harminc évvel ezelőttiektől abban különböznek, hogy ezek nem közigazgatási egységek, hanem az állam legkisebb államigazgatási területi egységei. Önkormányzati szint nem épül rájuk, működésükben választott testület nem jelenik meg. Az átalakítás célja az, hogy az állam, az államigazgatási feladatait a saját rendszerén keresztül lássa el – hangsúlyozta az államtitkár. Az egyablakos ügyintézés előnyeit nyújtó kormányablakok két műszakban, reggel nyolctól este nyolcig fogadják a hozzájuk forduló állampolgárokat. A járási hivatalok vezetőinek kiválasztásáról szólva az államtitkár kifejtette, hogy a KIM álláspontja az, hogy mindenképpen „olyan szakember álljon a hivatal élén, aki már látott köz-

igazgatást.” De felmerültek olyan érvek is, amelyek a kormányhivatalok működése során már beváltak a gyakorlatban. (A kormányhivatal elnökének a státusa politikai.) Viszont abban már döntés született, hogy a hivatalvezetőnek felsőfokú végzettséggel és öt év szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. (Ilyen például a polgármesterség vagy az országgyűlési képviselői időszak.) Szabó Erika hangsúlyozta, hogy a feladatátadásnál számítanak az önkormányzatok korrekt együttműködésére és adatszolgáltatásaira. A köztisztviselők átvételéről úgy nyilatkozott, hogy számításaik szerint az önkormányzatok hivatalaiban dolgozó köztisztviselők 40 százaléka a polgármester és a képviselő-testület körüli feladatokat látja el, és 60 százaléka a közigazgatási feladatokat. Ebből a 60 százalékból 30 százalékot átvesznek a járási hivatalok. Vagyonátadás ügyében október 15-ig meg kell kötni a megállapodásokat a járási hivatalok és a települések között. A területi közigazgatásért

és választásokért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy ha még se lesz megállapodás október 15-éig, akkor a kormánymegbízottak hoznak határozatot, mégpedig azért, hogy a vitás ügyek soron kívül bírói eljárásba kerüljenek. A járási hivatalok és a kormányablakok illetékességi körével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy, a járásszékhely kérdéseit még nem zárták le, tehát addig, amíg a kormányrendelet nem jelenik meg, lesz lehetőség a módosításra. Elhangzott az is, hogy a későbbiekben is lesz alkalom a jogszabályban foglaltak alapján módosítást kérni ezekben a kérdésekben. Nagyon fontos, hogy mindenhol ahol okmányiroda van, ott kormányablakok is lesznek. Magyarország élen jár a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) megvalósításában, jelentette ki Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára, aki részt vett a RIÉP irányító tanácsának kétnapos szkopjei konferenciáján. A RIÉP stratégiájának megvalósításában Magyarországnak komoly eredményei vannak az oktatás, a foglalkoztatás, a kultúra és a lakhatás területén. Balog Zoltán miniszter javaslatára Langerné Victor Katalint az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkárává 2012. június 1-jei hatállyal nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök.


15

hírek

Veresegyház kártérítést kér

Az Országgyűlés áprilisban megszavazta a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést. A döntés értelmében május 1-jével 70 egészségügyi intézmény – a hozzájuk tartozó vagyonnal együtt – állami kézbe került. Állami tulajdonúvá vált a veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ is, ami ellen az önkormányzat minden lehetséges fórumon kifogást emelt. A helyi képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy 524 millió forintnyi kártalanítást kér az államtól a korábban városi tulajdonú modern, nyereségesen működő egészségügyi intézmény átadásáért. Ez az összeg az intézmény értékének a felét teszi ki – közölte Garai Tamás, a Pest megyei település jegyzője. Tájékoztatása szerint a kórházat 10–12 éve önerőből, mindenféle állami támogatás nélkül építették, mi több, az alulfinanszírozás miatt a város – tagi hitellel – a működtetésbe is besegített. Az intézményben országos hírű, 30 ágyas rehabilitációs osztály és egynapos nappali kórház is működik, egyik fő specifikuma az irányított betegellátás. Bár a törvény szerint csak az öt éven belül épült egészségügyi intézmények esetében jár az érintett önkormányzatoknak kártalanítás, Veresegyház a Misszió Egészségügyi Központ létrehozásának és működtetésének körülményeire tekintettel egyedi elbírálásra számít. A kérést Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének, a térség országgyűlési képviselőjének, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárnak és Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének is megküldték.

Óvodafejlesztés – Még lehet pályázni! A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-3.1.11-12/1) keretében még lehet óvodafejlesztési támogatásra pályázni, mivel a konstrukció beadási határideje módosult. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség május 31-i tájékoztatása szerint a pályázatok beadására 2012. július 16-tól augusztus 17-ig van lehetőség. Az „Óvodafejlesztés” című konstrukció célja az új Nemzeti Köznevelési Rendszerről szóló törvénnyel összhangban a magyar óvodapedagógia strukturális feltételrendszerének továbbfejlesztése, optimális személyi és tárgyi feltételek biztosítása a kisgyermekek számára személyiségük kibontakoztatásához. A támogatható tevékenységek közé tartozik többek között az intézmények szolgáltatási színvonalának növelése, szervezetfejlesztése; a képzések, továbbképzések, tréningek; az óvoda nevelési programjában foglaltak megvalósulását támogató szolgáltatások/tevékenységek/programok megszervezése, lebonyolítása, valamint az építés és az eszközök beszerzése. A százszázalékos támogatású európai uniós pályázati forrásra óvodák, önkormányzatok és egyéb nonprofit szervek nyújthatnak be pályázatot, kizárólag a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztésekre.

16

ÖN • KOR • KÉP 2012/3. | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu

Kérdőjelek a turizmustörvény körül Az idén tavaszra várták az érintettek a turizmustörvény tervezetének elfogadását, ám ehelyett még napjainkban sem született meg az egységes javaslat a tervezet több pontjáról. Az önkormányzatok esetében – különösen ott, ahol a falusi turizmus vagy egyáltalán az idegenforgalom számottevő bevételi forrás jelent – fontos szerepe van a beszedett idegenforgalmi adónak, valamint a minden egyes forintjához adódó másfél forintnyi támogatás sorsának. A turisztikai szolgáltatók úgy látják, ezt nekik kellene beszedni, egy részével nekik kellene gazdálkodni, általában marketingre költeni, míg az önkormányzatok a jelenlegi szűkös anyagi helyzetben ezer helyét tudnák megjelölni, és mindegyiket komoly érvekkel alátámasztani. A turisztikai adó egynegyedének turizmusfejlesztésbe történő visszaforgatását a szolgáltatók szerint a Turisztikai Desztináció Menedzsmentek (TDM) vállalnák, és így ez nem forráselvonás lenne. A törvénytervezet sorsának kimenetele egyelőre azért is képlékeny, mivel változik az Országgyűlés Sport- és turizmus bizottsága elnökének személye. Bánki Erik az Európai Unióban képviseli a továbbiakban hazánkat, az új vezetés pedig esetleg másként látja a megoldást, a megosztás mértékét az önkormányzatok és a helyi TDM-ek között. Az is elképzelhető, hogy a beszedés és a felhasználás egyaránt az önkormányzatok kezében marad, ám „pántlikázott” lesz az összeg, csak idegenforgalommal kapcsolatos lehet az alkalmazása. -h-

ÉRDEKSzövetségek hírei

Nincs információjuk a kistelepüléseknek és a kistérségeknek a jövőbeni szerkezeti változásokról és pénzügyi következményeikről – mondta a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Szövetségének (KÖSZ) elnöke a szervezet tavaszi közgyűlésén, Mórahalmon. Wekler Ferenc kifejtette: nagy a bizonytalanság, az önkormányzatok nem tudják, mi történik velük a következő hónapokban, milyen körjegyzőségekhez és mikor kell csatlakozniuk, a körjegyzőségek és a jegyzőségek munkatársainak milyen feladataik lesznek. Azt sem tudják, mi lesz az iskoláikkal, a járások milyen feladatokat végeznek majd, és milyen forrásból működnek. Wekler szerint a kistelepüléseknél az eladósodottság kezelhető, eltérően sok nagyvárostól ők nincsenek kritikus helyzetben, ezért „az átmeneti időszakot át tudják vészelni”. Bíznak ugyanakkor abban, hogy az átalakuláshoz kapcsolódó többletfeladatok miatti terheket a jövő évi költségvetés elfogadásánál a kormány kompenzálja. Az elnök hangsúlyozta: egyelőre nem látják az átalakulásban az egyszerűsödést, ésszerűsödést és a költséghatékonyságot, amelyekre a szövetség szerint is nagy szükség volna. A változások tervezésébe ugyan nem vonták be őket, de továbbra is szívesen vennének részt a törvények előkészítésében. A KÖSZ tavaszi közgyűlésére több mint 140 településvezető, jegyző és kistérségi munkatárs érkezett Mórahalomra, hogy a háromnapos konferencia keretében tájékozódjon a változásokról. Ehhez a szövetség előadásokat szervezett, több minisztériumi meghívottal.

Megállapodtak A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a 31 Komárom-Esztergom megyei független településvezetőt tömörítő Polgármesterek a Falukért Egyesület együttműködési megállapodás kötött Naszály községben, május 29-én. A megállapodás, amelyet Gémesi György és Maszlavér István elnökök láttak el kézjegyükkel – többek között kiterjed a vidékfejlesztésre, szakemberek tapasztalatcsere látogatásának elősegítésére, konferenciák, szemináriumok szervezésére és az információcserére. A megállapodás szerint a két szervezet az önkormányzatokat, különösen a vidék fejlődését elősegítő tevékenységet érintő kérdésekben törekszik közös álláspont kialakítására, melyet a különböző fórumokon egységesen képviselnek, s azt a változások tükrében folyamatosan fejlesztik. A Polgármesterek a Falukért Egyesület és a MÖSZ megállapodásban megfogalmazott célok elérése érdekében vállalja, hogy az egymástól kapott anyagok, információk alapján tagjaik, illetve a velük együttműködő más szervezetek részére folyamatos tájékoztatást biztosítanak.

Megalakult az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET)kormányhatározat alapján a kormány mellett működő javaslattevő, tanácsadó, konzultatív testület. Lényegében az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma (ÖNEF) helyébe lépett, összetételét tekintve lényeges változás, hogy a korábbihoz képest a kormányzat részéről csökkent a tagok száma. A tanács tagja maradt a belügyminiszter, aki egyben a tanács elnöke, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára, továbbá átmenetileg – a megyei intézmény fenntartó központok által

jelenleg ellátott intézményfenntartói feladatok átadás-átvételével kapcsolatos eljárásainak végleges lezárásáig tagként, ezt követően pedig tanácskozási joggal – a nemzeti erőforrás miniszter. Változatlanul tagjai a tanácsnak az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökei. Az ÖNET ülésének összehívását május 22-én a belügyminiszternél kezdeményezte Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke annak érdekében, hogy az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos aktuális kérdéseket egyeztessék.

A TÖOSZ elnöke levelében kiemelte, hogy az elkerülhetetlenül szükséges átalakítás nem lehet sikeres az érintettek,

így különösen a polgármesterek aktív részvétele és támogatása nélkül. Ezért is fontos, hogy a kialakult bizonytalansági helyzet mielőbb megszűnjön. Az ÖNET alakuló ülésére 2012. június 14-én került sor, ahol Tállai András – a belügyminiszter távollétében a tanács alelnökeként –, a BM önkormányzatokért felelős államtitkára elnökölt. Az ülésen az országos önkormányzati szövetségek mindegyike képviseltette magát. A nyolc szövetségből hatot a szervezet elnöke – Dancsó József (KÖOÉSZ), Kósa Lajos (MJVSZ), Schmidt Jenő (TÖOSZ), Szabó Gellért (MFSZ), Szűcs Lajos (MÖOSZ) és Wekler Ferenc (KÖSZ) – képviselte, míg a BÖSZ és a MÖSZ részéről a szervezet munkaszervezetének vezetői vettek részt. A megvitatásra került témák az aktuális önkormányzati ügyek, köztük az önkormányzati hivatalok létszám meg-


17

IDŐközi választások határozása, a jövő évi költségvetés, a köznevelés államosítása, a szociális rendszer átalakítása voltak. Az ÖNET hivatalos megalakulását követően, elsőként az önkormányzati hivatalok létszámának meghatározásáról Bekényi József, a BM önkormányzati főosztályvezetője tartott tájékoztatást. Marekné Pintér Aranka miniszteri biztos az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében beszélt az önkormányzati iskolák átvételének helyzetéről. A biztos feladata az iskolák, óvodák fenntartóváltásának koordinálása, ő dolgozza majd ki az állami tevékenységek részletes szabályait is. Ugyancsak az EMMI részéről Soltész Miklós, a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár tájékoztatott a tervezett változtatásokról. A jelenlévő szövetségi vezetők konkrét kérdéseire többnyire kitérő választ kaptak, mondván még egyeztetés alatt vannak a készülő jogszabályok. Lényegesen konkrétabb szóbeli tájékoztatást adott Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára, aki a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/7677. számú törvényjavaslatnak az önkormányzatokat érintő főbb jellemzőiről beszélt. A költségvetéssel összefüggő vitában nyilvánvalóvá vált, hogy a feladatmozgásból adódó költségvetési átcsoportosítás eredményeként alapvetően a nagy iparűzési adóval rendelkező önkormányzatok viselik majd a terheket a tervezett feladatfinanszírozás rendszerében, annak ellenére, hogy a helyi iparűzési adó önkormányzati bevétel marad. Az ÖNET ülése azzal ért véget, hogy mind a kormányzati, mind az önkormányzati oldal annak a reményének adott hangot, hogy szeptemberre lényegesen átláthatóbb és egyértelműbb lesz az átalakítás folyamata. Tekintettel arra, hogy a Tanács ülése az ügyrend értelmében nem nyilvános, így a rövid szubjektív összegzésben a konkrétan elhangzott álláspontok ismertetésére most nem volt lehetőségem.

18

Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára

Időközb Korábbi jelentkezésünk óta 36 településen tartottak időközi önkormányzati választást. Ebben az időszakban 30 esetben döntöttek a polgármester személyét illetően, melyből 15 alkalom volt önfeloszlatás. Kilencen lemondtak, 4 településen haláleset indokolta, 1 településen szavazategyenlőség miatt, 1 településen pedig az Országos Választási Bizottság semmisítette meg a korábbi időközi polgármester választás eredményét és elrendelte a szavazás megismétlését. Egyéni választókerületi képviselő-választás 5 alkalommal történt – 3 alkalommal lemondás miatt, két esetben pedig haláleset indokolta a referendumot. 1 településen egyszerre döntöttek három, korábban lemondott önkormányzati képviselő személyét illetőleg. Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás miatt volt időközi választás, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (79 fő) figyelembe véve 36 főt választottak újra, így a képviselő-testületek személyi összetétele is változott azokon a településeken, ahol nem volt meg az összhang a képviselő-testület és a polgármester között. A településeket irányító tisztségviselők párthovatartozását illetően a megválasztott polgármesterek 93,3 százaléka,28 fő független, míg 2 jelölt a Fidesz–KDNP színeiben nyerte el a polgármesteri tisztséget. Polgármester-választás (30 alkalom)

4

2 9 15

Lemondás Haláleset


Önfeloszlatás Egyéb indok

Baks: Búza Zsolt független jelöltet választották meg a Csongrád megyei Baks polgármesterévé a február 26-án tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. A névjegyzékben szereplő 1643 választópolgárból 1047 fő járult az urnákhoz, hét érvénytelen szavazat mellett. Búza Zsolt 554, míg kihívója Mihályné Tóth Margit 486 voksot nyert el. A hatfős képviselő-testületbe 19-en pályáztak. Az időközi referendumot önfeloszlatás miatt írták ki. Balaton: Udzeliné Murányi Enikő független jelöltet választották meg a Heves megyei Balaton polgármesterévé a május 13-án tartott időközi választáson. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. Udzeliné Murányi Enikő 313 voksot kapott, a másik jelöltre, Kormos Attilára 276-an szavaztak. A polgármester mellett újraválasztották a község önkormányzati testületét is. A 6 képviselői hely megszerzéséért 13 független jelölt szállt versenybe. Az időközi választás megtartását önfeloszlatás indokolta. Báránd: Kovács Miklós független jelöltet választották a Hajdú-Bihar megyei Báránd polgármesterévé a június 10-én tartott időközi önkormányzati választáson. A 2189 választásra jogosult szavazópolgár 53 százaléka járult urnákhoz, ők hat függetlenként indult polgármester-jelölt közül választhattak. Kovács Miklóst 441 szavazattal választották a település első emberévé. A képviselő-testület hat képviselői helyéért 15-en versengtek, végül öt független és egy jobbikos jelölt jutott be. Az időközi önkormányzati választást a képviselő-testület önfeloszlatása miatt kellett kiírni. Budapest II. kerület: Makra Krisztina, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte április 22-én az időközi önkormányzati képviselő-választást Budapest II. kerületében; a pesthidegkúti 13-as számú egyéni

IDŐközi választások

ben választókerületben. A képviselői tisztségért három jelölt indult. Makra Krisztina 744 voksot kapott, őt követte Berger Antal független jelölt 419 szavazattal, míg a harmadik helyen a Jobbik jelöltje, Biró Barna végzett 141 szavazattal. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert a korábbi önkormányzati képviselő, Bándy Péter (Fidesz-KDNP) lemondott mandátumáról. Dabronc: Simon Lajos független jelöltet választották meg a Veszprém megyei Dabronc polgármesterévé a március 11-én tartott időközi polgármester-választáson. A tisztségért öt független jelölt indult; Simon Lajos 124, Kolics Ágnes 48, Simon István 34, Kovács Zoltán 25, Németh Tibor pedig 8 szavazatot nyert el. Az időközi polgármester-választást haláleset miatt megtartani. Dunaújváros: Hingyi László, a Fidesz jelöltje nyerte a május 13-án tartott időközi önkormányzati képviselő-választást a Fejér megyei Dunaújvárosban. . A képviselői tisztségért induló öt jelölt közül Hingyi László (Fidesz) 408, Gombos György (MSZP) 275, Czinkon Zoltán (LMP) 174, Tassó Zoltán (Jobbik) 75, míg Csikós Árpád (független) 66 szavazatot kapott. A névjegyzékben szereplő 5034 választópolgárból 998-an járultak az urnákhoz, ez 19,82 százalékos részvételi arányt jelent. A 10. számú egyéni választókerületben haláleset miatt kellett időközi önkormányzati képviselő-választást tartani. Enying: Pődör Gyula független jelöltet választották meg a Fejér megyei Enying polgármesterévé a június 17-én tartott időközi polgármester-választáson. A polgármesteri tisztségért négy jelölt indult. Pődör Gyula 850, Méreg János László (független) 748, Szigeti Zoltán Gábor (Szabad Nemzet Egyesület) 75, míg Halász Gábor (független) 70 szavazatot kapott. A névjegyzékben szereplő 5770 választópolgárból 1754-en

szavaztak, a voksokból 1743 volt érvényes. Az időközi választást haláleset miatt kellett kiírni. Erdősmecske: Benkovics Győzőné független jelölt nyerte az április 22-én tartott időközi polgármester-választást a Baranya megyei Erdősmecskén. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. Benkovics Győzőné 138, míg vetélytársa, Keller János 126 szavazatot kapott. A helyi képviselő-testület négy tagját tizennyolc független jelölt közül választották ki a szavazásra jogosult lakosok. A 405 lakosú település 325 választópolgárából 264 járult az urna elé, érvénytelen szavazat nem volt. Az időközi referendumot önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Géberjén: Tárkányi Sándor független jelöltet választották a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Géberjén polgármesterévé a február 19-én tartott időközi polgármester-választáson. A tisztségért két jelölt indult. Tárkányi Sándor 189 szavazatot kapott, míg ellenfele, a Fidesz-KDNP színeiben induló Máténé Vincze Andrea 179 voksot gyűjtött be. Az időközi referendumot a korábbi településvezető lemondása miatt kellett kiírni. Gyomaendrőd: Fülöp Zoltán, a Körösök Vidékéért Egyesület jelöltje nyerte a Békés megyei Gyomaendrődön tartott időközi önkormányzati képviselő-választást május 19-én. A tisztségért öt jelölt indult. A győztes Fülöp Zoltán, a Körösök Vidékéért Egyesület jelöltje 156, Fekécs László, a Fidesz–KDNP– Gazdakörök jelöltje 115, Fülöp István, az MSZP jelöltje 61, Dávid István, a Munkáspárt jelöltje 31, míg Arnóczi István, a Jobbik jelöltje 23 voksot kapott. A választókörzetben a választásra jogosultak száma 1590 fő volt, közülük 388 fő, a választási névjegyzékben szereplők 24,4 százaléka szavazati jogával. Az időközi választást lemondás miatt írták ki. Himod: Függetlenként induló jelöltek nyertek mandátumot a Győr-Moson-Sopron megyei Himod településen június 24-én tartott időközi önkormányzati képviselő-választá-

son. A képviselői tisztségért négyen pályáztak: Kocsis Zoltánt, Kovács Bélát és Teráz Andrást választották be az ötfős képviselő-testületbe. Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni. Igal: Obbás Gyulát, a Fidesz–KDNP jelöltjét választották meg február 19-én a Somogy megyei Igal polgármesterévé. A tisztségért három jelölt indult, Obbás Gyula 537, Dr. Farkas István független jelölt 186, a szintén független Vordermayer Katalin pedig 7 szavazatot szerzett meg. Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni. Kaposhomok: Nemes Attila független jelöltet választották a Somogy megyei Kaposhomok polgármesterévé a június 3-án tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult. A választáson a település 384 választásra jogosult lakosa közül 213-an vettek részt, ami 55 százalékos részvételt jelent. Öt szavazat érvénytelen volt. Nemes Attila 139, Takács István 37, Kovács Sándor 21, Inhof Csaba pedig 11 szavazatot kapott. Az időközi választást lemondás miatt írták ki. Kemenesszentpéter: Pirka Károly független jelöltet válaszfüggetlen jelöltet választották meg a Veszprém megyei Kemenesszentpéter polgármesterévé a február 19-én tartott időközi polgármester-választáson. A tisztségért két független jelölt indult. Pirka Károly 200, míg vetélytársa Máthéné Szabados Erzsébet Éva 69 szavazatot kapott. Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni. Kiskassa: Veszprémi Istvánné független jelölt nyerte a március 11-én tartott időközi polgármester-választást a Baranya megyei Kiskassán. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult. A választás győztese, Veszprémi Istvánné 74, Bátorfi Csaba 62, Zöld István pedig 16 szavazatot kapott. A 279 lakosú település 226 választópolgárából 153-an voksoltak egy érvénytelen szavazat mellett. Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni.


19

IDŐközi választások Ládbesenyő: Fedor Attila függetlenként induló jelöltet választották meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ládbesenyő új polgármesterévé a május 20-án tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri posztért két független jelölt indult. A választás győztese, Horváth Béla 67, Fedor Attila 109 szavazatot kapott. A 235 választásra jogosult szavazópolgár közül 178-an voksoltak és 14 jelölt közül megválasztották az öttagú új képviselő-testületet is. Az időközi választást önfeloszlatás indokolta. Magyarcsanád: Guba István független jelöltet választották újra a Csongrád megyei Magyarcsanád polgármesterévé a március 25-én tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért induló két független jelölt közül Guba István 335, míg ellenfele Farkas János 242 szavazatot nyert el. A választásra jogosult mintegy 1 200 lakos 47,46 százaléka adta le voksát, az új, hattagú képviselő-testületbe három korábbi képviselő is bejutott. Az időközi referendumot önfeloszlatás miatt kellett megtartani. Miskolc: Takács Gábor, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a borsodi megyeszékhely, Miskolc 2-es számú választókerületében tartott önkormányzati képviselő-választást április 22-én. A képviselői posztért öt jelölt indult. A terület 8540 választásra jogosult lakója közül 2685-en mentek el szavazni, 25 voks volt érvénytelen. Takács Gáborra 1055-en szavaztak, Ruskó Zoltán (MSZP) 1029, Körmöci Attila (Jobbik) 415, Csanádi Béla (Jólét és Szabadság Demokrata Közösség) 99, Emődi Zoltán (LMP) 62 szavazatot kapott. Az időközi választást haláleset miatt kellett megtartani. Nyírcsászári: A Fidesz–KDNP jelöltjét, Zichar Jánost választották újra Nyírcsászári polgármesterévé a március 25-én megtartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért három jelölt szállt versenybe. Zichar János 292 szavazattal végzett az első helyen, őt követte Krasznai Gyula 274, majd Csordásné Nehéz Mária 141 szavazattal. A 965 választásra jogosult közül 715-en járultak az urnák elé, nyolc

20

érvénytelen szavazat volt. A hat képviselői helyre huszonheten jelöltették magukat, közülük négyen a Fidesz-KDNP, huszonhárman pedig független színekben indultak. Az időközi választást önfeloszlatás indokolta. Öttömös: Dobó István független jelöltet választották meg a Csongrád megyei Öttömös polgármesterévé a május 6-án tartott időközi polgármester-választáson. A polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult. Dobó István 135 vokssal nyerte el a polgármesteri tisztséget, őt követte Veres János György 113 szavazattal, majd Bata Ferenc Krisztián 77, végül Tanács István 12 szavazattal. Az 576 választásra jogosultból több mint 339-en adták le voksukat, ami 58,85 százalékos részvételi arányt jelent. Az időközi választást a korábbi polgármester halála miatt írták ki. Pitvaros: Radó Tibor független jelöltet választották újra a Csongrád megyei Pitvaroson tartott időközi választáson május 13-án. A polgármesteri tisztségért két jelölt indult: Radó Tibor 438 szavazatot, míg ellenfele, a Fidesz-KDNP jelölte, Gémesi Sándor 266-ot kapott. Az 1253 választásra jogosult szavazópolgárból 717-en adták le voksukat, ami 57,2 százalékos részvételnek felel meg. Az időközi választást a polgármester lemondása miatt írták ki. Porpác: Tóth Teodóra Erzsébet független jelöltet választották meg a Vas megyei Porpác polgármesterévé a május 20-án tartott időközi polgármester-választáson. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult. Tóth Teodóra Erzsébet 37 voksot kapott, a második helyen Gerencsér Ferenc végzett 21 szavazattal, a harmadik jelölt, Bódi Károly 8 szavazatot nyert el. A 155 lakosú községben azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző polgármester lemondott tisztségéről. Ráckeresztúr: Szentes-Mabda Katalin Dóra független jelöltet választották meg a Fejér megyei Ráckeresztúr polgármesterévé a március 11-én tartott időközi önkormányzati-választáson. A polgármesteri tisztségért három jelölt


indult. Szentes-Mabda Katalin Dóra 614, Ónody Miklós (Népkör) 364, míg Paulovics József (független) 321 szavazatot kapott. A szavazópolgárok a hat képviselői helyre huszonnégy jelöltből választhattak, az eredmények összesítése késő estig még nem zárult le. Az időközi önkormányzati választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Répceszentgyörgy: Gróf Istvánné független jelöltet választották polgármesternek az április 15-én megtartott időközi polgármester- és önkormányzati képviselőválasztáson. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult, a leadott 73 érvényes szavazatból 33-at Gróf Istvánné gyűjtött, míg a második helyen végzett Horváth Károly Zsoltra 29-en voksoltak. A harmadik jelölt Varga Lívia Eleonóra 11 szavazatot kapott. A négy képviselői helyre tíz független jelölt pályázott, a megválasztott képviselők közül hárman az előző képviselő testületnek is tagjai voltak. Az időközi választást önfeloszlatás miatt írták ki. Sajószöged: Gulyás Mihály független jelöltet választották a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajószöged polgármesterévé az április 22-én tartott időközi választáson. A posztért négyen indultak: Gulyás Mihályra 339-en szavaztak, a szintén függetlenként induló Tóth József 323, Vona Tamás 250 voksot kapott, míg a Jobbik színeiben induló Földi István 65 voksot nyert el. A 2250 lakosú községben a korábbi polgármester halála miatt kellett kiírni a voksolást. Szentendre: A Fidesz–KDNP jelöltjét, Kőrösi Tibort, választották a szentendrei 7. számú egyéni választókerület új képviselőjévé a március 25-én megtartott időközi önkormányzati-képviselő választáson. Az időközi választás győztese, Kőrösi Tibor 212 voksot nyert el, őt követte ifj. Lator László (Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület, TESZ) 111 vokssal, a harmadik helyen 73 szavazattal Lontai Tamás (MSZP), míg a negyediken 56 vokssal Holló István (Jobbik Magyarországért Mozgalom – Szentendrei Nemzeti-Konzervatív Kör) végzett. Az időközi voksolást lemondás miatt írták ki.

IDŐközi választások Szentpéterúr: Pálfi József független jelöltet választották polgármesterré a Zala megyei Szentpéterúron a február 26-án tartott időközi választáson. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult. Pálfi József a leadott 441 szavazatból 242-öt szerzett meg, a második helyen Garai József Tamás végzett 128, a harmadikon Horváth Imre 64 szavazattal. Az időközi választást lemondás miatt kellett leírni. Szigetszentmárton: Lerner Henrik független jelöltet, a település korábbi polgármesterét választották meg újra a június 17-én tartott időközi önkormányzati választáson a Pest megyei Szigetszentmártonban. Lerner Henrik 650 vokssal nyerte el újra a polgármesteri tisztséget, míg a másik jelöltre, a szintén független Lerner Györgyre 425-en szavaztak. Összesen 1088-an járultak az urnákhoz, ami 58,7 százalékos részvételnek felel meg. A településvezető személye mellett döntöttek a hattagú képviselő-testület összetételéről is. A képviselői helyekre 12 független jelölt pályázott. A 2253 lakosú településen azért kellett időközi választást kiírni, mert a képviselő-testület március 19-i ülésén feloszlatta magát. Szirák: Kómár Jánosné független jelöltet választották újra a Nógrád megyei Szirák polgármesterévé a június 24-én tartott időközi önkormányzati-választáson. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult. A választási névjegyzékben 846-an szerepeltek, közülük 493-an adtak le érvényes szavazatot. Kómár Jánosnét 275 szavazattal választották meg, őt követte Novák Lajos 112, majd Márton István 95 vokssal. Az önkormányzati képviselőségért 23 jelölt pályázott, közülük választották meg az 5 független és 1 fő, a Lungo Drom színeiben indult képviselőt. Az időközi referendumot önfeloszlatás miatt kellett megtartani. Szob: Az Országos Választási Bizottság a 2012. március 25-i időközi polgármester választás eredményét megsemmisítette és elrendelte a szavazás megismétlését. A határozat értelmében, egy helyi kábeltelevízió a március 25-ei időközi önkormányzati választás idején megsértette a kampánycsendet.

Szob: Remitzky Zoltán független jelölt nyerte az április 22-én tartott megismételt polgármester-választást a Pest megyei Szobon. A polgármesteri tisztségért három jelölt indult, de egyikük a választás előtt három nappal visszalépett. A győztes, Remitzky Zoltán 715, míg Szőke István 602 voksot kapott. Összesen 1317-en járultak az urnához, ami 57,5 százalékos részvételt jelent. A megismételt időközi választás oka, hogy az Országos Választási Bizottság a 2012. március 25-i időközi polgármester választás eredményét megsemmisítette és elrendelte a szavazás megismétlését.

urnákhoz, a részvételi arány meghaladta a 60 százalékot. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni.

Szőc: Németh Balázs független jelöltet választották meg a Veszprém megyei Szőc polgármesterévé az április 15-én tartott időközi választáson. A választásra a 356 jogosultból 204-en járultak az urnákhoz. A polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult. Németh Balázs 101, Szabó Szabolcs 68, Kárer Antal Tibor 35, míg Varga István nem kapott szavazatot. Az időközi referendumot lemondás miatt írták ki.

Zalaszentlászló: Feketéné Tarpál Ibolya független jelöltet választották Zalaszentlászló polgármesterévé a május 20-án tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. Feketéné Tarpál Ibolya 278, míg a másik jelölt, Tarbuza Attila 89 voksot nyert el. A négytagú képviselő-testületbe 12 független jelölt közül választották ki a képviselőket. . Az időközi referendumot önfeloszlatás miatt kellett megtartani.

Tiszacsécse: Szabó Károly független jelöltet választották meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszacsécse polgármesterévé a február 19-én tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. Szabó Károly 79, míg kihívója, Bódi Sándor 69 szavazatot kapott. Az időközi választást szavazategyenlőség miatt kellett megismételni. Tiszaderzs: Fótosné Czeglédi Zsuzsanna független jelöltet választották a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzs polgármesterévé a június 24-én tartott időközi önkormányzati választáson A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. A választás győztese, Fótosné Czeglédi Zsuzsanna 425, míg a másik jelölt, Herédy Dezső 150 szavazatot kapott. Két szavazat érvénytelen volt. A hat képviselői helyre 25 jelölt pályázott, közülük választották ki az 5 független és 1, a Fidesz-KDNP színeiben induló képviselő-testületi tagot. Az 1250 fős település 951 szavazásra jogosult polgára közül 577-en járultak az

Visegrád: Félegyházi András független jelöltet választották meg a Pest megyei Visegrád polgármesterévé a május 6-án tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult. Félegyházi András 359 szavazatot kapott, őt követte Abonyi Géza 315, Lelkes László 182, majd Balázs Mária Anna 15 szavazattal. A 6 fős képviselő-testületbe 24 független jelölt pályázott. Az időközi választást önfeloszlatás miatt írták ki.

Kolin Péter

első önkormányzati közéleti hírportál www.onkornet.hu Célunk, hogy olvasóink „percről-percre” gyors, hiteles és pontos tájékoztatást kapjanak a települési önkormányzatok munkájáról, a helyi közösségeket érintő problémákról, fejlesztésekről stb., amelyek befolyásolják mindennapjainkat. Fontosnak tartjuk, hogy a településpolitikusokat helyzetbe hozzuk az önkormányzatokról szóló információk közlésével. Szeretnénk, ha a közigazgatás mellett megjelenne az „ÖNigazgatás” is az önkormányzatoktól kapott hírekben és tudósításokban. A helyi önkormányzatokról szóló hírek segítik a lakosokat abban, hogy a szűkebb környezetükben történt eseményekről hitelesen, pontosan és gyorsan tájékozódjanak.


21

TELEPÜLÉSÜGY

Ha egyedül nem megy… A jászsági települések nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küzdenek, mint az ország más részein a kis- és nagyközségek. Itt is kevés a munkalehetőség, pedig ez, valamint a hétköznapok viszonylagos kényelmének a megteremtése a fiatalok helyben tartásához elengedhetetlen. Sok mindenben segíthet az összefogás, a közös pályázatok. Jászágó, Jászapáti és Jászszentandrás, a Jászsági Többcélú Társulás tagjaként kulturális tematikus utak részeseként kívánja elérni, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi érdeklődés megtalálja őket, hogy megmutathassák értékes hagyományaikat, néprajzi és természeti kincseiket.

Mozsár Lászlóné

„Van egy utcánk, amelyet a gyerekek utcájának hívunk...” Jászágó a Jászság egyik legészakibb települése, ahová az európai népvándorlás utolsó hullámával, a tatárok elől menekülve érkeztek a jászok. Gazdagok és önálló közigazgatásúak voltak, élükön kapitánnyal. I. Lipót, ahogy a többit, Ágó pusztát is eladta a Német Lovagrendnek 1702-ben, majd Mária Terézia lehetővé tette az itt élők önmegváltását. Lassan kialakult az ágói tanyavilág, amelynek 1925-ben már ötszáz lakosa volt. Ahogy a címere is tanúsítja, a település egykor búza- és szőlőtermeléssel, most paprika- és paradicsompalánta-neveléssel, kertészeti kultúrával foglalkozik. Ahogy a többi jász település, ők is 1952-ben vették fel nevükbe a Jász előtagot, abban bízva, hogy ez az identitás megmaradhat. 1978-ig önállóak voltak, majd Árokszálláshoz csatolták a szerep nélküli településnek ítélt Jászágót, és csak 1990-től nyerték vissza újra az önállóságukat.

22

A kisközség jogosan büszke az 1925-ben épült, mára iskolamúzeumként működő, kápolnával egybeépített iskolára, amely ilyen épségben kevés helyen maradt meg az országban. Az épület kertjében beszélgetünk Mozsár Lászlónéval, Jászágó polgármesterével. − Hétszáznegyvenen lakunk a községben, ez a szám persze változik, hol születünk, hol meghalunk. Büszke vagyok, amikor látogatók jönnek a Jászságban egyedülálló és talán az egész országban ritkaságnak számító, védett iskolatörténeti kiállításunkra. Szívesen hallgatom címzetes tanító bácsinkat, Jászágó díszpolgárát, Macsi Sándort, a kultúra lovagját, aki nyolcvanadik évén túl is lelkesen kalauzolja az érdeklődőket. Az állami népiskola a kápolnával a Klebersberg Kunó nevével fémjelzett időkben épült, az évek múltával azonban megszűnt a funkciója. Az iskolamúzeumot a tanító úr alakította ki az addigi gyűjteményére alapozva, az önkormányzat támogatásával. − Amire személy szerint büszke lehetek, hogy a kistelepülésünkön az alapellátás minden foka megtalál-


ható és működik. Van óvodánk, iskolánk, művelődési házunk, könyvtárunk, szociális ellátásaink: idősek napközi otthona, házi segítségnyújtás, háziorvos, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat. És ez nem kevés a mai világban, amikor a normatíva az oktatás 40 százalékát fedezi. huszonnégy óvodásunk van, tehát bízhatunk abban, hogy lesz utánpótlás. Az alsó tagozatunk összevont osztállyal működik, a felső viszont nem. A kevés nyolcadikosunkat a tanyaszolgálat autója viszi a

TELEPÜLÉSÜGY szomszédos településre minden nap. Az oktatás és az óvodai ellátás társulásban működik Jászberény és tíz másik település összefogásával. A tanár jön a gyerekekhez, nem pedig fordítva. Megtapasztaltuk az alatt a tizen-egynéhány év alatt, amikor nem volt iskolánk, hogy a gyerekek gyökértelenné váltak, nem ragaszkodnak a településünkhöz. Bár sokat kapunk azoktól az emberektől, akik innen elszármaztak, és időnként visszajönnek. Ha megakadunk valamiben, mindig találunk valamiféle közös megoldást. Nagyon szorgalmas lakói vannak ennek a településnek, kötelességtudó adófizetők. Működik az Ágóiak Baráti Egyesülete, amely civil szervezetként 1992 óta gyűjti, őrzi és ápolja a helyi hagyományokat. Az asszonyok közel negyven éve hímeznek, az önkéntes tűzoltó egyesületünk pedig több mint ötven éve óvja értékeinket. – Van valamilyen tervük, amit meg akarnak valósítani? – A szennyvízelvezetést szeretnénk megoldani. Vezetékes ivóvizünk már van. Öt éve takarékoskodunk, gyűjtünk erre a célra, így az anyagi feltétel a részünkről bizonyos mértékig biztosított. Kezdődhet a tervezés. – Hol találnak az itt lakók munkalehetőséget? – Ebben is szerencsénk van, helyben ugyan ipar nincs, legfeljebb kisipar, de a környezetünkben vannak olyan nagyvállalatok, mint például a Samsung. Jászárokszálláson van a Rosenberg kipufogó gyár, Gyöngyös is közel van, és helybe viszik a dolgozókat. Ha megmarad az iskola és az óvoda, nem mennek majd el a fiatalok sem. Az öreg lakosság nagyobb aránya ellenére stagnál a község létszáma. Van egy utcánk, a Hunyadi utca, amelyet a gyerekek utcájának is nevezünk, mert nagy örömünkre huszonegy kisgyerek él itt. – Ön mióta polgármester? – Érdekes történet az enyém. 2002-től 2010-ig voltam polgármester, akkor a választáson másra esett a bizalom, de hat hónap után visszahívott a lakosság.

Borbás Zoltán

„A gyógyturisztikai fejlesztésekre koncentrálunk” Jászapáti Mária Teréziától kapott mezővárosi rangot 1746-ban. Történelme során a XIX. században elvesztette, majd 1989-ben visszanyerte ezt. Mára a Jászság második legnagyobb városa, amely őrzi és ápolja a jász hagyományokat. Rokolya műhely segít az egykori népviselet feltámasztásában, a Kökörcsin táncegyüttes apraja-nagyja a helyi népdal és néptánc örökség ápolója, az alapítványok, honismereti szakkörök mind ezért munkálkodnak. – 9300 lakosunk van – ismerteti Borbás Zoltán a város alpolgármestere. – Iskolaváros vagyunk, a gimnáziumunk elődje már az 1700-as években működött. Az épület 1912-ben épült, most tartjuk a centenáriumi ünnepséget. A három középfokú oktatási intézményünk egy fenntartó, a kormányhivatal égisze alatt működik, január 1-jétől Széchenyi István nevét viseli. A település szülötte Vágó Pál festőművész, ő festette a seccokat a római katolikus templomban, valamint a Feszty-körkép lovasjeleneteinek megfestésében is közreműkö-

dött. Híres képe, a Huszárok, a századfordulón a párizsi Világkiállításon is szerepelt, jelenleg a Hadtörténeti Múzeumban látható. Nagyapja volt az utolsó jászkapitány. Szülőháza ma is látható, benne helytörténeti gyűjteménnyel. Másik híres szülöttünk Rácz Aladár cimbalomművész. Makovecz Imre tervezte a művelődési házunkat, amely 1987-ben épült. Klasszicista városházánkra is büszkék vagyunk. Egy legenda szerint a templom és a városháza alagúttal van összekötve, ezt kutatjuk. A település lakói a XVIII. századi pestisjárványtól való megmenekülés után hálából állították fel a temetőbeli kápolnát és a kálváriát. A hagyomány most is él, évente kétszer tartunk temetői búcsút emlékül. Van tanyamúzeumunk is. Százéves a sportegyesületünk, júliusban a Jászsági randevú rendezvénysorozat keretében ünnepeljük ezt. – Mit tart a legvonzóbbnak Jászapátiban? – Egyértelműen a Tölgyes strand és kemping a vonzerőnk. Évente nyolvanezer vendég érkezik ide, a kempingben pedig tizenötezer vendégéjszakát regisztrálunk. Tervezési szakaszban van egy kiemelt projektünk, bővíteni kívánjuk a fürdő jellegét és kapacitását. Elsősorban a gyógyturisz-


23

TELEPÜLÉSÜGY tikai fejlesztésekre koncentrálunk, de medencét is építünk. A kempingben a férőhelyek számát pedig apartmanokkal bővítjük, illetve önkormányzati szállodát tervezünk a meglévő szabad területre. Ennek összegét másfél milliárd forintra terveztük. Két pályázatot készítettünk elő, az egyik 54 százalékos, a másik 90-95 százalékos támogatást biztosítana. Szeretnénk elérni, hogy Jászapáti megkapja a gyógyhel�lyé minősítést. – Ez azt jelenti, hogy a Tölgyes medencéit tápláló forrás gyógyhatású? – Igen, a 805 méter mély kútból nyert 49 fokos vizet 2002-ben már minősített gyógyvízzé nyilvánította a hatóság. Hetente egyszer, hétfőn, nyugdíjasaink ingyenesen fürödhetnek. 2010-ben indultak el az Országos Egészségpénztár által támogatott kezelések itt, amelyek jelenleg helyi jellegűek, de szeretnénk országossá tenni. Szerencsések vagyunk, hogy a kempinget is tudjuk üzemeltetni, mert ha csak a fürdőnk lenne, biztosan veszteségesek lennénk. Így a kettő együtt kompenzálja egymást és nyereséggel tudjuk zárni az évet. Magyarországról a legtöbb vendég Hatvan, Budapest és Salgótarján körzetéből érkezik, a külföldiek – akik akár lakókocsival hos�szabb távon is itt maradnak a kempingben – Németországból, Hollandiából és Lengyelországból jönnek. Ősszel és nyár elején a külföldiek vannak túlsúlyban, a szabadságolási szezonban pedig a hazaiak. A gyerekeink tornaóra keretében rendszeresen járnak ide úszni, összehangolva a gyógykezelésekkel, hogy ne zavarják azt. – A fejlesztésekhez az önrészt könnyen tudják biztosítani? – 2006-ban, a szennyvízhálózat kiépítéséhez 1,2 milliárd forint hitelt kellett felvennünk. Annak visszafizetése most aktuális. Ha ezen túl leszünk, nem jelent gondot a következő beruházás. Színesítik a város életét a különböző rendezvények, mint például a május végi Babfesztivál, amelyen különböző babételek versengenek. Van kakasfőző verseny és aratónap is; mindegyiken sok a fiatal résztvevő. Nyári tábor segít az elszármazott és a helyi gyerekeknek megismerni a település múltját és jelenét.

24

Banka Ferenc

„Én azt tanultam otthon, hogy annyit költhetek, amennyi a zsebemben van.” Jászszentandrás 1886-tól önálló község, amely napjainkban két különlegességére építhet. Sokan kíváncsiak az 1903-ban épült neogótikus templomában látható egyedi hatású freskókra, amelyeket Aba-Novák Vilmos

és Chiovini Ferenc készített 1933-ban. Nyaranta a termálvizes strand a vonzerő – tudtuk meg Banka Ferenc polgármestertől, aki 2002 óta, harmadik ciklusában tölti be ezt a feladatkört. – Éppen erre az adottságra építünk, bár Jászszentandrás mezőgazdasági jellegű község, 2541 lakossal. A gabonán kívül jelentős a dinnye-, kukorica-, a szőlő- és gyümölcstermesztés. Fejlett az infrastruktúra, az utcák 60 százaléka szilárd burkolatú, a belterületen villany, gáz, vezetékes víz és csatornahálózat van, illetve kábeltelevízió internethasználattal teszi komfortossá az életet. – Hogyan sikerült mindezt elérni? – Stabil gazdálkodást tudunk folytatni, ami az ország nem minden tele-


pülésére jellemző. Én azt tanultam otthon, hogy annyit költhetek, amen�nyi a zsebemben van. Az együttműködéssel sincs baj nálunk. A visegrádi négyek mintájára választottunk testvértelepülést, egy lengyelt, egy csehet és egy szlovákot. – Milyen nagy cégek biztosítják az itt élők számára a munkalehetőséget? – Nálunk működik az ország második legnagyobb marhavágóhídja, amely most kezd ismét talpra állni. A termálfürdő és a mellette üzemelő 100 beállóhelyes kemping is jó foglalkoztató. Gon-

dot jelent, hogy a munkalehetőségekért esetleg órákat kell utazni az itt élőknek, sokszor több műszakot vállalva és gyakran a munkaidő sem 8 óra. A falusi turizmus segít a pótlólagos jövedelemszerzésben, mintegy 100 vendégnek tudnak szállást nyújtani. A település életében fontos szerepet játszanak a civil szerveződések, alapítványok, klubok. A Tájház állandó és időszakos kiállításai őrzik és ápolják a helyi hagyományokat, mindezt tanítva a fiataloknak is. Ezek között van a szalmafonat készítés is, amellyel mestere, Huszárovics Antalné Vietnamban is nagy sikerrel szerepelt egy kiállításon. Jászszentandrás gazdag emlékműben, szoborban, van emlékparkja egy 112 éves zöldellő juharfával. Hajós Anna

főépítészek az önkormányzatokban Párbeszéd

A Várnegyed fejlesztése és a Várbazár rekonstrukciója A kormány a budai Várbazár felújításával és a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásával, valamint a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójával kapcsolatos állami feladatok koordinálásával 2012. március 3-tól 2014. március 2-ig terjedő időszakra Zumbok Ferencet kormánybiztossá nevezte ki. A kormánybiztos felelős a fejlesztések előkészítettségének elemzéséért, valamint a felújítás ütemtervének elkészítéséért, a megvalósíthatóság, illetve a megvalósítás feltételeinek, következményeinek vizsgálatáért, a pénzügyi tervezésért (költségbecslés, pénzügyi ütemezés) és a szükséges kormányzati, közigazgatási döntések, intézkedések előkészítéséért. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja, munkáját a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban működő ötfős titkárság is segíti.

Az ÖN-KOR-KÉP előző számában röviden hírt adtunk a Várnegyed és a Várbazár átfogó jövőképének megalapozáshoz szükséges kormányzati intézkedésekről, az addig elkészült tervekről, a Magyar Urbanisztikai Társaságban megtartott szakmai vitanapról. Mi történt azóta? Zumbok Ferenc kormánybiztos azt kérte a Magyar Építész Kamarától (MÉK), hogy készítse el a Várnegyed hosszú távú fejlesztési stratégiai tervének szakmai véleményezését. A fejlesztési koncepcióról szóló vitában a Középülettervező Zrt. (KÖZTI), a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), a Zoboki és Demeter Építész Iroda, valamint Szántó Katalin tanulmánya szerepeltek munkaanyagként. További írásos vélemények is készültek. A kormánybiztosnak megküldött részletes szakmai véleményt Noll Tamás elnök és Ertsey Attila alelnök írta alá. A MÉK hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló vitaanyagok sem egyenként, sem együttesen nem tekinthetők teljes körű fejlesztési stratégia tervnek, csupán alapját képezhetik a készülő programnak. A Várnegyed négy leg-

főbb fejlesztési területeként a polgárvárost, a Szent György teret és környékét, a királyi palotát, a Várlejtőt és a tágabb környezeti kapcsolatát – beleértve a turista-folyosót Pest felől – nevezték meg.

dák vannak a modern, a környezethez méltó megoldásokra. A volt Honvédelmi Minisztérium épületeit kivéve a visszaépítés javasolt a Teleki-palota, a Magdolna templom esetében, de újragondolt funkcióval és finom módosulatokkal. A Lovardánál a változatlan visszaépítés javasolt, az eredeti funkció megtartásával, amely a híres Wiener Reitschule komoly vetélytársa lehetne. „Az építészeti folyamat fontosabb a végeredménynél. A Vár helyreállításának, fejlesztésének alapelveit kell tisztázni, az állandó folyamatot elindítani. Elsődleges feladatnak látjuk az eddig született tanulmányok eredményeit integráló stratégia kidolgozását... További feladat a rövid-, középés hosszú távú ütemezés kidolgozása és a projekteket menedzselő szervezet felállítása, ami kíséri a folyamatot, beleértve a közönség és a helyi lakosság tájékoztatását” – hangzik a MÉK zárógondolata.

Kulcskérdések A MÉK szerint kulcsfontosságú a Várnegyedben lakók életkereteinek, a polgárváros egészének a fejlesztése, jövőképének kialakítása. Kiemelt jelentőségű feladat a palotában elhelyezhető funkciók kérdése. A különböző minisztériumok odaköltözése közlekedési káoszhoz vezetne, de a Miniszterelnöki Hivatal és az Alkotmánybíróság elhelyezését a szakemberek elképzelhetőnek tartják. A Széchényi Könyvtár állományának folyamatos bővülése miatt kiköltözés, vagy/és új épület építése képzelhető el távolabbi helyen. A jelenleg meglévő, működő épületek (pl. a színház, a köztársasági elnöki rezidencia) jól funkcionálnak. További megoldandó kérdéseket vet fel még a turizmus (a Várnegyed megközelíthetősége, a parkolás megoldása), illetve az örökségvédelem (rejtett értékek, Várbarlang), a visszaépítés kérdése és az ütemezési stratégia. A visszaépítéssel kapcsolatban a hatvanas évektől napjainkig kitűnő pél-

Királyi kertek – végig nem gondolt próbálkozás a szőlők visszatelepítésére

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012/3. ÖN • KOR • KÉP

25

főépítészek az önkormányzatokban Várbazár: gyorsítják a rekonstrukciót A kormány döntése értelmében gyorsított hatósági eljárás segíti a Várbazár újjáépítését, a tervezésre kiírt közbeszerzési pályázat nyertese, a KÖZTI munkáját. A Várkert Bazár tervezésére kiírt közbeszerzési pályázat ütemterve szerint őszre engedélyes tervek születnek, kiírják a kivitelezői pályázatokat is.

A fejlesztési pályázatok nyertesei 2012 elején a budai Várat érintő két témában tettek közzé közbeszerzési felhívást. A budai Várnegyed 25 évre szóló fejlesztésére irányuló stratégiai terv elkészítésére kiírt tender eredményét 2012. március 14-én hirdették ki, itt a két résztvevő közül a KÖZTI került ki győztesen. A budai Várbazár rekonstrukciójára és a kapcsolódó közösségi közlekedési fejlesztésekre kiírt közbeszerzési pályázat eredménye március 21-én született meg, mely szerint itt is Potzner Ferenc csapata (KÖZTI) lett az első; a második a Bánáti–Hartvig Építésziroda, a harmadik a Várkert Konzorcium lett. A tervpályázaton nyertes KÖZTI a Várbazár rekonstrukciójával évek óta kiemelten foglalkozik. A rekonstrukció koncepciós tervének kidolgozására Potzner Ferenc építész, művészettörténész kapott megbízást, aki a KÖZTI vezető tervezője, a Sándor-palota rekonstrukciójának tervezője.

A győztes látványterv

26

A kormány már az Új Széchenyiterv indulásakor jelezte, hogy az évtizedek óta pusztuló Várbazár felújítását az egyik legfontosabb nemzeti programnak tekinti. A főváros panorámáját meghatározó műemlék helyreállítása idegenforgalmi, nemzetgazdasági szempontból is rendkívüli jelentőségű. Az Ybl Miklós által tervezett műemlék a Világörökség része, 1996 óta ugyanakkor a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike. Igen jó lenne, ha a Várkert Bazár kerti teraszán fekvő királyi kertek újjáépítése is a rekonstrukció része lehetne. A korábbi kormányzati ciklusokban felvetődött elképzelésekkel ellentétben a jelenlegi kabinet úgy kívánja felújítani és a közönségnek megnyitni a Várbazárt, hogy azok köztulajdonban maradjanak. Az összesen 8,5 milliárd forint értékű, teljes mértékben uniós forrásokból megvalósuló beruházás ősszel indul, várhatóan 2014 márciusára fejeződik be. Néhány előkészítő munkálat már egy évvel ezelőtt megkezdődött: folyamatosan távolítják el az omladozó, életveszélyes épületelemeket a beruházási területről, a Vízhordó lépcsőről és környékéről.

Valódi kulturális negyed épül A beruházás igen összetett feladat: a műemléki rekonstrukció mellett a közlekedési viszonyok rendezése, a kishajóforgalom megtervezése, a fejlesztési stratégia kidolgozása is a kormány előtt áll. Az elképzelésekről folyamatos az egyeztetés az érintett szakmai szervezetekkel, a hatóságokkal, a civil szervezetekkel. Az újjáépülő Várkert Bazár valódi kulturális negyeddé válhat, hiszen föld alatti kulturális rendezvényterek, képzőművészeti műtermek, szobrászműhelyek, kiállítótermek, szabadtéri színpad, éttermek, és igényes zenés helyek létesülnének, valamint mélygarázs épülne. Hangsúlyos cél az is, hogy ne csak a külföldi turisták tudják élvezni a megújult Várbazárt, az egykori Ifjúsági park helyén a hazai pénztárcához szabott vendéglátóhelyeket álmodtak meg. (További info: www.mek.hu, www.epiteszforum.hu)


A Francia Köztársaság volt elnöke, Nicolas Sarkozy a Nemzeti Érdemrend tiszti fokozatát adományozta Szaló Péternek. A Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára a kitüntetést április 25-én vette át Roland Galharague nagykövettől, a budai Francia Rezidencián tartott fogadáson. Szaló Péter megköszönve a kitüntetést, elmondta, hogy munkája során gyakran tanulmányozta a francia tapasztalatokat, gyakorlatokat és a jövőben is a két ország közötti barátságért dolgozik majd. Az államtitkár az elmúlt bő két évtized során számtalan francia–magyar együttműködésben megvalósuló projektben vett részt. 1995 és 1998 között a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkáraként tanulmányozta a francia közigazgatást. Ennek során szerzett tapasztalatai nagyban hozzájárultak a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény megalkotásához is. 1998 és 2002 között szoros együttműködésben dolgozott a DATAR-ral – a francia mezőgazdasági, vidékfejlesztési és területfejlesztési tárcával –, valamint több más minisztériummal és az államkincstárral is. 2002 és 2003 során a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Nemzeti Területfejlesztési Hivatal szakmai elnökhelyettese volt. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény kidolgozására nagyban hatott a francia tervezési gyakorlat. 2006-tól 2008-ig az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkáraként dolgozott. Részt vett a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret kidolgozását célzó francia–német–magyar szakmai együttműködésben. 2010-től a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkáraként Magyarország soros EU-s elnöksége idején az Urban Development Group-ot vezette. Két kézikönyv, köztük a Klíma Kézikönyv kidolgozásában is részt vett, amelyben Franciaország kormánya is közreműködött.

főépítészek az önkormányzatokban

Szabadság és felelősség

Az Országos Területrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) módosításával életszerűbbé válik a településrendezés szabályozása. A 2013. január 1-jén hatályba lépő kormányrendelet többek között bevezeti a vegyes és a többszintes területfelhasználás fogalmát, meghatározza a minimálisan kialakítandó zöldfelületet és lazít a jelenlegi parkoló-előírás merevségén. A központi előírások csökkentése költséghatékonyságot és nagyobb fokú szabadságot eredményez az önkormányzatoknak.

Területhasználat, -rendeltetés Az OTÉK 1998-tól szakított a korábbi monofunkcionális területfelhasználás szerinti szabályozással és lehetővé tette a multifunkcionális, azaz a vegyes területfelhasználást. A mostani módosítással megszűnik a vegyes használathoz tartozó korábbi tételes épületfelsorolás. A települési önkormányzatok így nagyobb szabadságot kapnak annak szabályozásában, hogy az egyes területfelhasználási egységeken elhelyezhető épületek az alaprendeltetésen túl milyen más rendeltetéseket tartalmazhatnak. Vagyis az önkormányzat döntése alapján egy lakóterületen – akár egy épületen belül is – kialakítható a lakások mellett irodai, kereskedelmi, szociális, kulturális vagy hitéleti tevékenység.

A vegyes rendeltetésű épületek jobban megfelelnek a mai viszonyoknak mind a beruházók, az építtetők, a tulajdonosok és a használók szempontjából is: például az épület a napszaknak megfelelően nem ürül ki teljesen, így nő a vagyonbiztonsága, és ezáltal a terület infrastruktúrájának kihasználtsága is kedvezőbb, gazdaságosabb.

Többszintes területfelhasználás Régóta megoldatlan a földfelszín alatti és feletti beruházások helyzete. Ennek rendezését oldja meg a többszintes területfelhasználás bevezetése. Megoldódik többek között az erdőterület alatti, valamint a mezőgazdasági vagy a vízgazdálkodási terület feletti közlekedés kezelésének kérdése (az M7-es autópálya Kőröshegyi völgyhídja vagy az M0-ás körgyűrű északnyugati bezáró részének alagúton való átvezetése a példa ezekre). Lehetőség nyílik továbbá egyes frekventált helyen lévő, jelenleg alul hasznosított területek – például nagy kiterjedésű közlekedési területek, pályaudvarok – felett új szint létrehozására, amely más funkcióra is hasznosíthatóvá válna.

A többszintes aluljárókban ezentúl kereskedelmi, kulturális funkció is kialakítható lesz.

A zöldterületek szabályozása Az OTÉK a zöldterületekre – közpark, közkert – vonatkozóan eddig nem írt elő minimálisan kialakítandó zöldfelületet. A módosítás e hiányosságot is pótolja, amikor előírja ennek legkisebb mértékét. A módosítás a nem közlekedési vagy a zöldterületbe tartozó közterületeket is kezeli azáltal, hogy új területfelhasználási kategóriaként bevezeti a különleges beépítésre nem szánt területek között a burkolt vagy fásított közteret.

Parkolók kialakítása Az OTÉK módosítása lazít a jelenlegi merev parkoló-előíráson, amely különösen a történelmi városrészekben akadályozza a beépítést. A megoldással lehetővé válik, hogy a települési önkormányzat a helyi adottságok figyelembevételével akár 100 százalékban eltérjen az országos normatívától. Ezzel például a budai Várban beépülhetnek a foghíjak anélkül, hogy új parkolót kellene építeni.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012/3. ÖN • KOR • KÉP

27

(BM sajtó)

Az OTÉK egyszerűsítése és pontosítása jelentős változásokat hoz a településrendezés szabályozásában. A központi előírások csökkentése költséghatékonyságot és nagyobb fokú szabadságot eredményez az önkormányzatoknak, a befektetőknek, a vállalkozóknak, az építtetőknek és a tervezőknek. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a felelősségük is megnő. A szakmai követelményeknek jobban megfelelő és a jogalkalmazók számára is egyértelmű, közérthető szabályozás megteremtését az Országos Építésügyi Fórum (OÉF) keretében lezajlott széles körű egyeztetéseken résztvevő szakmai szervezetek is támogatták. Az OTÉK felülvizsgálatához kapcsolódik az építésügyi törvény módosítása, amelyről kormány-előterjesztés készült. A módosított OTÉK a tervek szerint az építésügyi törvénnyel együtt 2013. január 1-jén lép hatályba.

főépítészek az önkormányzatokban

A százhalombattai Hild János konferencián a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) az idén 33. alkalommal adta át a Települési Hild János-díjat. Az elismerést olyan települési önkormányzatok kapták, amelyek kimagasló eredményeket értek el a céltudatos, fenntartható, integrált és stratégiai településfejlesztés terén. 2012-ben a budapesti XIII. kerület és Mosonmagyaróvár önkormányzata nyerték el a díjat. Ehhez az eredményhez a nyertes települések főépítészei is nagymértékben hozzájárultak: Arató György nyolc éve a XIII. kerület főépítésze, Kitley Tibor pedig hat éve Mosonmagyaróváré. Budapest XIII. kerületének az elmúlt két évtizede olyan tudatos, összehangolt, az erőteljes befektetői-beruházói érdeklődést (nyomást) pozitív energiává alakító fejlesztési munkája annyira látványos, szembeötlő eredményt hozott, hogy sokan már nem is értik, mit jelentett húsz-harminc évvel ezelőtt az Angyalföld, a „munkásosztály fellegvára" kifejezés, és hogy a Váci út korábban inkább a lepusztult, elavult szocialista nagyipar jelképe volt, mintsem világszínvonalú irodaépületeké vagy modern, divatos (trendi) lakónegyedeké. Mindez annak a kitartó, átgondolt és visszafogottságában is határozott városvezetési és városfejlesztési mun-

kának köszönhető, amelyben a politikai vezetés mindig partnernek tekintette a szakmát. Ennek eredménye az is, hogy a súlyos válsághelyzetből kiutat sejtető metróvonal, a főútvonal-szélesítés rendszerváltozás körüli átadását sikerült igazi húzóerővé fejleszteni. Nem a véletlen műve, hogy a fővárosi – és egyben az országos – lakásépítési listákat sok éven keresztül vezette Budapest 13. kerülete. Az elmúlt évek köztér-megújítási akciói is azt bizonyítják, hogy a privát beruházások mellett az önkormányzat stratégiai gondolkodással és színvonalas szakmai munkával segíti a városrész és egyben az egész főváros élhetőségének, vonzerejének növelését. Mosonmagyaróvár jó példája annak, hogy az előrelátó, stratégiai gondolkodás, az átgondolt, folyamatos városfejlesztési munka a kis- és középvárosok esetében is jól érzékelhető eredményt hozhat. A városban az elmúlt évek pályázati dömpingjét jóval megelőzően indult a tudatos városfejlesztési akció, és a szakmai háttérmunka is egyre inkább a minőségi projektekre helyezte a hangsúlyt. Ezért nem csoda, hogy az egykor két különböző karakterű városból összegyúrt település egyre harmonikusabb, egyre vonzóbb lesz. Különösen kiemelkedik ebből a folyamatból az a tevékenység, amely az elmúlt években a korábban elmaradott, háttérbe szorult mosoni városrészre koncentrál, s amely egy kiegyensúlyozottan fejlődő, mások számára is sok szempontból mintául szolgáló várost eredményezett.

Köztér-megújítási Nívódíj A MUT és az ICOMOS által 2009-ben létrehozott Köztér-megújítási Nívódíjat idén harmadik alkalommal adták át. A díjazott települések közül három rendelkezik főépítésszel: Szolnokon Pataki Ferenc, Nagykőrösön Tényi András, Budapest XVII. kerületében, Rákosmentén Bolberitz Henrik. Komáromban nincs főépítész.

Városi főtér kategóriában nívódíjat nyert: Szolnok, Tiszai hajósok tere. A projekt helyszíne Szolnok egyik legfrekventáltabb, és az új tiszai gyalogoshíd miatt még népszerűbbé váló útvonala, ahol egy korábban alul hasznosított területből a város egyik fontos találkozóhelye jött létre. A rendezvények tartására is alkalmas új tér úgy ad XXI. századi megoldást, hogy egyúttal az intimitásnak is helyet biztosít, összességében pedig markáns új színfolttal gazdagítja a várost. Felelős tervező: Gajdos István. Lakóterületi főtér kategóriában nívódíjat kapott: Komárom, Szabadság tér. A két világháború közötti városépítés egyik tudatos törekvése volt, hogy a kettészakított város Magyarországon

28

maradt részén új városközpont szülessen a városháza és az iskola új, neobarokk épületeivel, valamint a közöttük fekvő, a kor stílusában megformált térrel. Ezt a teret újította meg a nívódíjat nyert beruházás. A megoldás figyelembe veszi építészeti környezetét, a városi táj léptékét. A tér kiváló példája a kisvárosi terek nagyvonalú, mégis otthonos megújításának. Felelős tervező: Andor Anikó. Elismerő oklevélben részesült városi főtér kategóriában: Nagykőrös, Városközpont köztér-rehabilitáció. Az alföldi város központjának tervezési eljárása dokumentáltan mintaszerű volt, különösen a lakossági részvétel biztosítása múlta felül sokszorosan az átlagost. A több országos főúttal szabdalt térsorozat


elrendezésében sikerült megtalálni azt a megoldást, amely a legkevesebb zavart okozza az élhető városközpont működésében, és bár több, önállóan is értelmezhető tér sorozatáról van szó, a térrendszer egységes, tudatosan átgondolt egészet képez. Nem véletlen, hogy a téregyüttes gyorsan népszerű lett a helyben lakók és az idelátogatók körében egyaránt. Felelős tervező: Farkas Gábor, Csuvár Zsolt. Elismerő oklevélben részesült lakóterületi főtér kategóriában: Budapest XVII. Rákosmente Kerületközpont. A lakótelepek vonzerejének növelése olyan kihívás, amelyre az elmúlt évek panelrehabilitációs programjai között kevés szakmai figyelem fordult. Ezért különösen érdekes az egy nagy lakótelep-együttesből és több különböző, családi házas városnegyedből összeálló budapesti kerület központjának megújítására vonatkozó kísérlet. Az egymáshoz kevéssé illeszkedő építészeti törekvéseket tükröző, meglehetősen heterogén környezetben az új park rendet, harmonikus közteret alkot, integráló hatást gyakorol és érdemi minőségjavulást eredményez. Felelős tervező: Andaházy László, Turcsányi Katalin. (www.nut.hu)

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

Települési Hild János-díj

www.onkorkep.hu

Rendelje meg Ön is! Önkormányzati korszakkép, polgármesterek és települési önkormányzati képviselők folyóirata

Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot_ __________ példányban. A folyóirat ára egy évre bruttó 9395 forint (postaköltséggel). Számlázási cím: _ _____________________________________________________________________________________ Szállítási cím: ________________________________________________________________________________________ Kelt: _ _______________________ , 2012._ ___________ _ ___________________________________________________

Aláírás

Megrendelhető: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: [email protected] • Web: www.onkorkep.hu

ra

 záz

r 200 ök 0 h ség ál óz e

hú sz

I@ '* 8E C8D (9 K\ c\ l[ GF FJ Xg nn ]fe 1 N< Dù \j n%d "* kJ I M< Ma q\ $( md :F B A M gyar Z ek %_l &*' \e DG QI a vo agyar Zs sidó M +$ [i\ közö lt tört idó Mú úzeu )' 8E K% s ép énelm zeum m ` g y '' ületk i zs Bu ű k @<J ke jtem id dap o )' CKm magyreatéron beélünly a csomdpávlexumóbannegyedesköt szívében, .$) ;űvész rszág a zsid al ha talá zpon '0 % – fe04b-08 |%Nek munkái történeótévallás táa ros mólhdató. A mtjában elh

at

éve

ww ruár 28 yitva ta it muta vel is lapjaiv on vész integy elyezk m a e w.z 1 rt .: sido Csütört ás: már tják be erked l, a zs elte á 500, d dő Do Ele mu ök – cius . | hetn idó ü t a m öntő hány zeu 1. e á „Lét ktrote m.h Vasárnap – nov Cím: 1 k meg nnepe sodik en vall utcai léte esítsük chnik u 10-1 ember 077 B a láto k és sz világ ási ke Nagyzs gy tá in 6; Pén 1.: C uda gató oká háb mán sítsük ed a mag ai Mú p sü z k ya tek 10 tört e st, . Id sok orút. rgy agóg Sza ak foko digi d r vill eum -14 (A ök - V Doh őszak világá Állan akból ával b 107 ó Kálm zására icsőség amossá pén asárn ány u i kiáll val é dó kiá álló ztár ap 10 tc a s ít llítá 9.00 5 Buda án: Lé ; a tan es úttö gi múze fél ó 2 ása a H ráva -18; Pén . | Te ikon zs oloka s ww - 16.00 pest, K tesítsü ulóifjúsá rő mu umot l a m tek lefo idó uszt w.e Cso azin nk vi g és nkán a m úzeu 10-1 nsz a mu port czy k ig últ m ll zeu oka a m el 6 / n ám: lkotóu am a n Erz m.h t elő tca 21 osság agyközö zolásá egőrzés őtt zá ovem (1) 32 sé b ra, zete . | i mú u ér b 1n r.) er sé e, m s bej Tele zeu g 2. eg a et v elen fon/f mot! oktatá becsü jelen  ár o oku tkezé ax:(1 193 sára lés s alap )342- 4. 18 , ism szerzé lására si k lef VII. k ján 57-50 9.o.) eretei sére, , a jövő o öz fogad | N | A nek hon  nszá erüle é ir r á fe fi yi z Ü de nak tvata Elek jleszt társ nyítá be gy f m: (1 t Erz . kű sá rtás: trote ésér aink é ön ra; Kedd ch e. tele 8.0 t varo lszo ) 46 sébe -Pén nika ” (boro bizal2 fon tek: i Mú Bu 0 -12 s.hu lgála -310 t váro 10.0 zeu sjenői sz á 0-17 m cí .0 .00Sz me mo csü dape 0, 1 | 107 ti Iro 0 | Ü s Ön : d om 3 6 k s k t .0 á t g o bat: 20 ör tö , Er k | y fé rm 0 -1 Bu

H

K

4 d | e -531 k: 8.0 zséb 8.00 ape 107 lfog ányz e erz -mail  E 0 -11 t kö óráig st, G 3 Bu adási atán a d r a ros sebe : et v zséb .00, 1 rút 6. , ked ray ape rend k Po u k Kf t i Önk t varo ht@ et vá 3.00 | Info d, cs tca st, Er : hé lgárm t r a „EP . | 1 orm s.hu xele osi T -15.0 rmá ütör 5. | T zséb fő: 1 este e 0 03 SZK” 074 B ányz  Er ro.hu V tele órá ció: (1 tök: 8 elefo t kö 3.30 -1 ri H 9 a iv Re 6  Erzs udap t Va zséb  E fon ig, pé ) 462 .00 -1 n: (1 rút 6 8.00 ata la ) g s n Tele dőr Kerü ébet est, yon et vár rzséb zám ntek -313 2.00 462 . | Te órá ig | 1 , le s 6 v D k a o le hu fon ég, in tőr áros ohá ezelő si K et vá adá : 8.00 | Üg 13.0 3307 fon , sz 073 0 -1 öz : (1 er Bu iP ro n  T : (1) y s -1 | g sé űzo 46 yen g | eda y utc ZRt. össé s újs idő a 1.00 félfo 6.00 Fax: ) 46 da: 8 dap ltó 1-81 es s Járő góg a 41 | 1 gi H ág latt órá gad órá (1) 2-31 .00 est, : (1 ig k | 0 0 eg ás ia . T 07 ra | 20 -16 áz ig 46 E Ing  S élyh utó 0 i-Sza elefo 1 Bu | 1 1076 ) 462  Ö i ren , pé 2-34 | Fa .30 rzséb n d: 30 ór nt 07 x: n: d a et yen ecu ívó -0 B -2 km k es rita szám 4 ór ai Sz (1) 3 pest 7 Bu udap 794 ormá hét fő ek: 8 | Ü (1) 3 áig, p kör ú áig olg 43 , D se g s K da est | L ny , sz .00 -1 gy f 42o a p k z f : 4 é nt t 6 é 0 , ély t. – : 1 m e e 07 (06 álta 914 ja est, Ga vele at in rda 2.0 lfog 711 ek: . | K hív ósz Táv fe , 112 -30) tó Int  G nich Wes ray u zés gye : 8.0 0 órá adá | e -m 8.00 özpo 63 s n u i s 0 a ig t é n ám lüg i e c c e t -1 r a -1 | z : 10 ye BRF 9 -88 mén ay P ca 12 lény a 5. ím: 1 sen 1.00 | O rend il: in 2.00 ti te let K V 00 . Te i ut | Te 077 hív , 13 km : hé fo@ órá y | iac 5 h | T | T II. c ig á ele ele Ke | Zöld 1073 | 107 lefon a 17. lefon Bud ató t .00 -1 nyir t fő, s erzse fon fo rüle 2 B : (1 Te : (1 ape ele 7.0 oda zer B s z u 0 n le ) ) fo u d á : (1 s t d ) 3 : (1) 3 i Kap m (d ape dape 352-8 fon: 462- t, W nszá óráig | 10 a: e 213 7 s (1 2 is 621 3- 08 itány zpé t, Ke st, G 654, ) 41 411 sselé ma: (0 , ked 3 6, 4 51, ság cse r tés aray 352 3-35 | e - nyi 6 d, m rk z u -8 5 59 Fax -23 : (1 | 107 özpo utca tér 20 8655 0  ail: o tca 1 0) E 05  7 lv )3 2 6 23 Bud nt, ü 0. Te . Tele Erz rzséb lev@ . -10 z s f 40 apes enet lefon on: 8 ébet et vá | e t, D ): (0 342 72- váro -m ózs 6 -8 -23 418 ail: a G 0) 9 s 0 tec yör 204 8, 34  hn g y 3ika ú 63 @s t 18 1  ecu -24 rita . s.

Sze J Cs AN U P 11 5 Szo ÁR 18 12 6 1 V 25 19 13 7 8 2 26 20 14 3 H 9 1 2 5 27 1 K 28 22 16 10 FE Sze 1 29 23 17 BR 2 Cs 8 MÁ 30 24 U 3 P 15 9 31 RC Szo ÁR 4 1 1 0 H 2 6 2 I 5 1 U V 1 K 23 17 Sze S 1 24 18 12 6 7 2 Cs 8 25 19 13 3 P 26 20 14 15 9 Szo 27 21 22 16 10 4 5 1 V 28 1 Á 1 7 29 23 PR 6 30 24 18 12 1 I 7 H L 1 3 2 9 31 5 K IS 26 20 14 Sze 27 21 Cs 5 28 P 12 6 Szo 1 7 1 H 19 3 2 8 V 1 K 2 4 2 0 6 3 9 Sze 1 5 27 21 MÁ 4 Cs 3 28 22 16 10 1 J 1 P 10 4 29 23 17 Szo US 30 24 18 17 11 5 6 V 25 24 18 12 1 7 31 25 19 13 1 2 H 4 8 26 20 K 9 27 21 15 Sze 28 22 16 1 Cs JÚN 7 29 23 2 8 I P 1 4 30 Szo US 3 21 15 9 4 1 V 1 0 2 6 28 2 5 ww 29 23 17 11 1 6 w.e 1 2 2 8 30 4 rzs 25 19 13 eb etv 26 20 aro 27 s.h 4

d dm mdZ d^ jfg ifl fik g

Kiadványok, prospektusok, helyi újságok, plakátok, reklámanyagok, szórólapok, leporellók, képeslapok, meghívók, dossziék, jegyzettömbök, matricák, naptárak, fotómunkák, könyvek, tervezése, előkészítése, kivitelezése; weboldalak tervezése, üzemeltetése.

Partneri együttműködés, egyedi és minőségi megoldások, ti-d kreativitás, gyorsaság. is

Héth atár on

u

csk zkrim oz Ha c ás inác eми iós sza кop дoн kSéeve rtőn B ax i orde PH

ПР

BU DA PE ST ,2 00

PH

AR

ОГ

AR

РА

E

МА

PR

PH

O

AR

GR

E

AM

«Р

A

АД И

HA

TÁ

R

M

EN

TI

FE

JL

ES

ZT

Dá ÉS PR ИК Dr. vid A E K OG ÁP É ОР n Ga RIL dó drea R T RA ДО C sák Má IS НН M 17 v r M t О á a ri J 18 E Ma ГО ud FO . g РО it R Фо yaro ЗВ CR rsz нд И ТК OS ág Hu Ма У» S-U ng л kra BO ary их е 20 jna RD 03 /00 -Ukr кспе E K R ísé ai ри 4-3 DE rle ме 47 ne P ti VE н -05 il Útm LO -02 ot Sm таль Kisp PM r н reh utat -02 o их all jek E пр Pro N Tsz abili ó lát tA ое t á jec lap Sake кт mb ációjá ssérü tF 2 і в 00 un ere val lt e У 3 го d2 k р szá fogla mbe 00 щи má lko rek 3 на zó ra -Ук ра їна 20 03

!00

bo

8.

rito

_sz

ere

lt.i

nd

d

B1

E

rs

ПР

Lát ele ássé reh mi é rült e ab s fo mb ilitá gla er ció lko ek zás ja i

Szeptemberig nem döntenek Drága állam, szegény önkormányzatok. 12 Gödöllői Világtalálkozó 5 ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

Recommend Documents