Helyi tanterv
Módosítás-nem szakrendszerű oktatás 5-6.évfolyam
Készítette: Urgyánné Molnár Anna tagintézményvezető
Hajdúdorog, 2007.
1
Helyi tanterv
HELYI TANTERV
A Görög Katolikus Oktatási Központ Általános Iskola helyi tanterve az Oktatási Minisztérium megbízásából összeállított kerettantervnek – 17/2004 (V.20) OM rendelet 1. számú melléklete – az Apáczai kerettantervnek a helyi sajátosságokat megjelenítő adaptációja. A helyi tanterv tartalmazza az áldozattá válás elkerülésének, a bűnmegelőzés, a fogyasztóvédelem,
a konfliktuskezelés
valamint
a
közlekedési
ismereteinek
és
készségeinek rendszerét illetve követelményeit a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével.
2
Helyi tanterv
1. ÓRATERV Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai. tantárgy
1. oszt.
2. oszt.
3. oszt.
4. oszt.
5. oszt.
6. oszt.
7. oszt.
8. oszt.
Kötelező tanórák 1.
magyar nyelvtan és irodalom
8
8
8
7,5
4 (1,5)
4 (1,5)
4
3,5
2.
történelem
-
-
-
-
2
2
2
2
4.
matematika
5
5
4
4
4 (1,5)
4 (1,5)
3,5
3
5.
informatika
1
1
1
1
6.
angol / német
7.
1
-
-
-
3
3 (1)
3 (01)
3
3
fizika
-
-
-
-
-
-
1,5
1,5
8.
környezetismeret
1
1
2
2
-
-
-
-
9.
természetismeret
-
-
-
-
2
2
-
-
(0,5)
(0,5)
10.
biológia
-
-
-
-
-
-
1,5
1,5
11.
kémia
-
-
-
-
-
-
1,5
1,5
12.
földrajz
-
-
-
-
-
1
1,5
1,5
13.
rajz
1
1
1
1
1
1
1
1,52
(0,25)
(0,25)
1
1
1
1
(0,5)
(0,5)
1
1
1
1
(0,5)
(0,5) 2,5
2,5
2
2
14.
15.
16. 17.
ének-zene
technika
testnevelés hittan
1
1
1
1
3
3
2
2
1
1
3 2
1
1
3 2
Tánc –és dráma
3
3
(1)
(1)
2
2
0,5
0,5
(0,25)
(0,25)
egészségtan
0,5
0,5
Tanuló maximális óraszáma
22
22
22
24,5
24,5
24,5
27
27
Kötelező óraszám
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
tantárgy
1. oszt.
2. oszt.
3. oszt.
4. oszt.
5. oszt.
6. oszt.
7. oszt.
8. oszt.
Választható tanórák* 1
csoportbontásban mozgóképkultúra és médiaismerettel integrálva () az adott tantárgy óratervi óraszámán belül a zárójelben jelzett óraszámban nem szakrendszerű oktatás keretében folyik az oktatás 2
3
Helyi tanterv
tantárgy
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1.
idegen nyelv
1
1
1
-
-
-
-
-
2.
informatika
1
1
1
-
-
-
-
-
Tanórán kívüli foglalkozások (évfolyamonként) tantárgy
1. oszt.
2. oszt.
3. oszt.
4. oszt.
5. oszt.
6. oszt.
7. oszt.
8. oszt.
1.
egyéni foglalkozás
4
4
4
4
4
4
3
3
2.
énekkar
2
3.
szakkörök
18
4.
tömegsport
10
5.
Napközi/iskolaotthon
6.
tanulószoba
22,5
45
45
22,5
17,5
A magyar nyelvtan és irodalom tantárgy követelményeinek való megfelelés értékelése illetve minősítése külön történik magyar irodalomból és magyar nyelvtanból. Integrált tantárgy esetén a tantárgyi minősítés magába foglalja az integrált műveltségtartalmak elsajátítási követelményeinek történő megfelelés szintjét – a nem osztályozott osztályfőnöki órák kivételével (5-6 osztály). A választott, választható tanórákon illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon történő részvételről a beiratkozott tanuló szülője, gondviselője a tantárgy illetve foglalkozás óratervi indulása előtt írásbeli nyilatkozatot tesz. Az iskola a választható órák indítását csoportonként minimum 5 tanulói igény esetén biztosítja. A kötelező kerettantervi óratervekben szereplő tantárgyakhoz kapcsolódó, azok óraszámát megemelő választható tanórákon a törzsanyag ismeret- és készségrendszerének jártasság illetve alkalmazási szintre történő elmélyítése a cél. Ezen órák tevékenységrendszere éves foglalkozási tervben kerül meghatározásra. A fenti időkeret kiépítése fokozatosan történik a 2008/2009-es, a 2009/210-es és a 2010/2011-es tanévekben a kötelező órák 20% -a, azaz 4,5 óra kerül bevezetésre. A 25%os időkeret kiépítése a 2011/2012-es tanévben történik. Az átmeneti időszak 2008. szeptembertől – 2012.szeptemberéig ) a következőképpen szervezzük meg a nem szakrendszerű oktatást az iskolánkban heti 4,5 órában. Magyar nyelv és irodalom Matematika Nyelv természetismeret Rajz Tánc és dráma összesen
5.évfolyam 1,5 1,5 0,75
6.évfolyam 1,5 1,5 0,5 0,25 0,25 0,5 4,5
0,25 0,5 4,5
4
Helyi tanterv
2. Nem szakrendszerű képzés helyi rendszere 2.1. Képzési forma célja Az iskola alapozó szakaszában (5-6. évfolyam) az iskolai tudás illetve a tanítás folyamatának erőteljes tagozódása következik be, ezért a sikeres iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák és képesség-együttesek megalapozása, kifejlesztése az alapvető célja a nem szakrendszerű képzési formáknak. 2.2. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott, és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott, és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül. – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának
képessége,
felkészítve
ezzel
az
egyént
a
mindennapok
problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek épp úgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó
képességek
alakulását,
5
használatát,
a
matematikai
modellek
Helyi tanterv
alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti
világ
közt
lezajló
kölcsönhatásban
lejátszódó
folyamatokkal
kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken lapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.
6
Helyi tanterv
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Idetartozik a tudás, a kreativitás, az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás, valamint az, hogy célkitűzései érdekében terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. 2.3. Kitüntetten fejlesztendő kompetenciák 2.3.1. A nem szakrendszerű képzésben kiemelten fejlesztendő alapkészségek olvasáskészség - szövegértő, élményszerző olvasástechnika íráskészség
7
olvasás,
optimális
használhatóságú
Helyi tanterv
- írásbeli közlés és kifejezés „kiírt” íráskészséggel elemi számolási készség - számírási készség, mértékegységváltások és négy számolási alapművelet elemi rendszerező képesség - a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer formális szintje, elemi kombinatív képesség
2.3.2. A nem szakrendszerű kulcskompetenciák
képzésben
hangsúlyosan
fejlesztendő
anyanyelvi kommunikáció - szókincs - szóbeli kapcsolattartás - irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése - nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása - kommunikációs helyzetek változatai szövegértési-szövegalkotási kompetencia - beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása - olvasás, írott szöveg megértése - írás, szövegalkotás - az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék idegen nyelvi kommunikáció - tények, fogalmak, helyzetek és érzések megértése és kommunikálása - hallott és leírt szöveg megértése - idegen nyelvi beszédkészség és íráskészség matematikai kompetencia - számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása - alapműveletek rutinos végzése - rendező és kombinatív képesség - érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása - a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei - matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása - tájékozódás az időben - tájékozódás a térben - tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban - a tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben környezettudatosságra nevelés – természettudományi kompetencia - fenntartható fejlődés - állampolgári kötelességek - személyes felelősség - fogyasztás és erőforrások
8
Helyi tanterv
a hatékony önálló tanulás, a tanulás tanítása - írás, olvasás, számolás - összpontosítás - tanulás céljának mérlegelése - saját tanulási stratégia - közös munka - támogatás kérése - érdeklődés - önállóság - metakognitív kompetenciák - könyvtári és más információforrások - előzetes tudás mozgósítása - csoportos tanulás módszerei - jegyzetelési technikák - forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás szociális kompetenciák - értékorientáció - egyéni és közösségi érdekek harmóniája - közjó iránti elkötelezettség - érzelmi intelligencia fejlődése - konfliktuskezelés - céltudatos együttműködés esztétikai kompetenciák - megismerés tudatossága - tartalom és forma közti kapcsolat - érzések, élmények kifejezésre juttatása
2.4. Az alapozó szakaszba iktatott kompetenciafejlesztéstől várt eredmények Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása Tanulói hatékonyságot fokozó tanulásszervező technikák megismerése, begyakorlása A tanulás belső motivációjának megerősödése Tanulásban tanúsított aktivitás eredményjavító szerepének növekedése, metakognició Előzetes ismeretek eredményesebb mozgósítása Problémamegoldási képesség komplex feladatok adta fejlesztése Az egyéni képességek sikeresebb kibontakoztatása Információs és kommunikációs technikák eredményesebb alkalmazása Tanulási nehézségek sikeresebb feltárása, egyéni bánásmód adta intezívebb fejlesztési lehetőség
9
Helyi tanterv
2.5. Nem szakrendszerű képzés feladatrendszere 2.5.1. Feladata A nem szakrendszerű oktatás során az iskola igyekszik biztosítani az eltérő fejlettségi szinteken lévő tanulói számára az optimálisabb képzési környezetet. Az ebben a struktúrában kialakítandó tanulásszervezés biztosítja a tanulók számára a gondosan megszervezett differenciálás lehetőségét, amely peremfeltétele annak, hogy a társaikhoz és az optimális tantervi követelményekhez képest lemaradó tanulók felzárkózzanak és meghatározott időn belül elérjék a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. 2.5.2. Alapelvek Tanulóközpontú, differenciálást biztosító didaktikai módszerek. Az életkori sajátosságokat maximálisan figyelembe vevő, játékos elemeket is tartalmazó tanítási környezet biztosítása. Tevékeny
tanulói
magatartásra
és
fokozott
aktivitásra
építő
pedagógiai
hatásrendszer kialakítása. Személyre szabott tanulási stratégiák kialakítása. A tanulók részére folyamatos visszajelzés, értékelés. Változatos tanulásszervezési megoldások alkalmazása.
2.5.3. Tanulásszervezés A nem szakrendszerű képzés jellemzője az alsó tagozaton alkalmazottak folytatásaként a tanítói tanulásszervezés. Főbb jellemzők -
a diákok fejlettségére és fejlesztési szükségleteire kitüntetett módón figyelve differenciált tervezés, tanulásirányítás;
-
fokozatosan növekvő tanulói terhelés, teljesítményelvárás;
-
élményszerű és problémahelyzetekből kiinduló tevékenységek, kreativitást ösztönző feladatok;
-
az ismeretszerzés forrásainak megtapasztalása, azok eszközként történő alkalmazásainak megismertetése;
-
a gyarapodó ismeretek rendszerbe szervezése;
10
Helyi tanterv
-
a már birtokolt ismeretek, tudás aktivizálása az új tanítási tartalmak feldolgozási folyamatában;
-
a tanítási tartalmak feldolgozási folyamatában előtérbe helyeződik a tanulók együttműködésére épülő – kooperatív – technikák;
-
diákok előmenetelét folyamatos és fejlesztő visszajelzés, értékelés segíti;
Tanulásszervezési formák -
csoportmunka
-
differenciált csoportmunka
-
páros munka
-
egyéni foglalkoztatás
-
projektmódszer
A nem szakrendszerű képzés szervezeti keretei lehetnek: -
osztálykeret (több pedagógus)
-
osztályon belüli csoportbontás
-
évfolyamon belüli nívócsoportok
A kompetenciafejlesztéssel, felzárkóztatással azonos idősávban az azt nem igénylő tanulók számára tehetség-kibontakoztató foglalkoztatás szervezendő. Időkeretek 5. évfolyam Tantárgy
6. évfolyam
Heti óraszám
Éves óraszám
Heti óraszám
Éves óraszám
Magyar
1,5
56
1,5
56
Matematika
1,5
56
1,5
56
1
37
1
37
Természetismeret
0,5
18
0,5
18
Ének
0,5
18
0,5
18
Rajz
0,5
18
0,5
18
Technika
0,5
18
0,5
18
Testnevelés
1
37
1
37
Összesen óraszám:
7
258
7
258
Angol/Német
A nem szakrendszerű képzés éves óraszáma a pedagógia célszerűségnek megfelelően tantárgyanként átcsoportosítható, tömbősíthető. Kitüntetett súllyal
11
Helyi tanterv
vizsgálandó minden esetben az év elejei ismétlés időszakához kötendő felzárkóztatás, szintre hozás. A tanulásszervezési formák, a képzés szervezeti keretei és az időkeretek adott tanévi felhasználása – az előző tanév végén végzett kompetenciamérések adatainak felhasználással – az Éves munkatervben kerül meghatározásra.
2.5.4. Értékelés A nem szakrendszerű kompetenciafejlesztő képzést hangsúlyosan jellemző folyamatos és irányadó visszajelzések, értékelések mellett a tanuló tanév végén az osztályzat mellett egy átfogó jellegű szöveges – írásbeli formájú – értékelést kap. Ez a szöveges értékelés alaposabb információt ad az eltelt időszak alatt bekövetkezett fejlesztés eredményéről és ezzel összefüggő irányairól. A teljesítmény értelése kapcsolódik az adott tantárgyhoz, de a tanuló továbbhaladását nem befolyásolja.
3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten. Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, aki a helyi tanterv minimális követelményeit teljesítette (4-8. évfolyamon), vagyis az adott tantárgyi követelményeket a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. Az 1-3. évfolyamon valamint a 4. évfolyamon
idegen
nyelvből
a
tanuló
csak
abban
az
esetben
utasítható
évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az 1-3. évfolyamos tanuló, aki a tanév végén „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap osztálytársaival együtt felsőbb évfolyamba léphet, viszont részére az iskola személyre szabott felzárkóztató foglalkozásokat biztosít. Ha a tanuló 4-8. évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” minősítést, a következő tanévet megelőző augusztus hónapjában javító vizsgát tehet.
12
Helyi tanterv
Ha a tanuló 4-8. évfolyamon a tanév végén 3 tantárgyból elégtelen minősítést kap, akkor a tantestület 2/3-nak javaslatára javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló 4-8. évfolyamon a tanév végén háromnál több tantárgyból szerez „elégtelen” minősítést, az évfolyamot ismételni köteles. Magasabb évfolyamra történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: − az iskola igazgatója felmentette a tanórai értékelés alól − az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket egy tanévnél rövidebb idő alatt teljesítse − egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott − ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból a tanítási órák 20 %-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, csak abban az esetben, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen − magántanuló volt.
Az osztályozóvizsga tárgyai a következők: − 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret − 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, természetismeret, történelem, informatika − 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, természetismeret, földrajz, informatika − 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika.
13
Helyi tanterv
4. Az iskolai értékelés, a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének követelményei, formái Az értékelés és beszámoltatás célja A tanuló személyiségfejlődésének elősegítése, valós énképének kibontakoztatása a tanári értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusain keresztül. A részcélok: − visszajelzés biztosítása a diák, a szülő és a tanár számára a pedagógiai cél – tevékenység – teljesítmény – aktuális viszonyrendszeréről − a tanulói reális önismeret és önértékelésének kialakításának segítése − a tanulói tudás – teljesítmény minősítése. Az értékeléssel szemben támasztott követelmények: − legyen személyre szóló, pozitív és serkentő hatású − legyen folyamatos, a tanulókat nevelje rendszeres munkára − segítse a hibák rendszeres feltárását és kijavítását, legyen tárgyszerű és segítse a tanulói igényesség kialakulását − legyen összhangban a Pedagógiai programban meghatározottakkal. Az értékelés feladata − a tanulócsoport eredményének viszonyítása az országosan elfogadott értékekhez − következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára − a követelmények teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése − a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz − a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjegyekkel. Értékelés típusai Szummatív értékelés – megerősítő visszacsatolás jellegű: egy tanítási-tanulási egység végén regisztrálja az eredményeket, a követelmények elsajátításának szintjét; minősít; informálja a tanulót, szülőt és pedagógust. Formatív értékelés – fejlesztő, szabályozó jellegű: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget a tanuló, a szülő és egyéb a tanuló fejlesztésében résztvevők számára. Diagnosztikus értékelés – prognosztikai, korrekciós jellegű: fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetelemzéshez a tanulócsoport és az egyes tanuló egyéni tanulási folyamatának tervezéséhez.
14
Helyi tanterv
Az értékelés beszámoltatás és számonkérés helye a tanítás-tanulás folyamatában Rendszeres visszajelzés a tanítási órán. Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából. Írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek feldolgozása után, amelyekkel kapcsolatosan alapvető követelmény a számítási, illetve megértési feladatok megoldása, reprodukálása. Témazáró feladatlapok megoldása témakörönként, a tananyag feldolgozása és rendszerezése után. Az értékelés módja Szóbeli értékelés: a tanórai nevelés egyik legértékesebb mozzanata a tanítástanulási folyamatában az állandó formatív (szóbeli) értékelés, amely nem minősítés, hanem a tanuló egyéni előmenetelének segítő biztatása, illetve a hiányosságok feltárása, amely segíti az önértékelés kialakulását és fejleszti az önismeretet. Írásbeli értékelés: a tanuló írásbeli produktumainak értékelésekor alkalmazott formatív és szummatív elemek, akár rövid írásos megjegyzések a pontosabb tájékoztatás érdekében, valamint meghatározott problémák megoldására és fejlesztési irányokra vonatkozó javaslatok. Osztályozás érdemjeggyel: szummatív jellegű értékelés, amikor a tantervi követelmények elsajátításának szintje, a tanuló teljesítménye alapján kategóriákba ( 1-5 érdemjegyek segítségével) lesz sorolva.
Az értékelés, beszámoltatás és a számonkérés követelményei A számonkérés és az azt követő értékelés fókuszában − a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése − az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése − az oktatás eredményeként kialakult készségek ellenőrzése áll. A tanulói teljesítmények értékelésének alapja különböző számonkérési formák elért eredmény. Az írásbeli számonkérés mellett kiemelt szerepe van a tanulói szóbeli feleleteknek. A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába folyamatosan beépül A tanuló tantárgyi teljesítményét és előmenetelét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli illetve osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel. Tanév közben a tanuló teljesítményét a 4. évfolyam II. félévétől a 8. évfolyam végéig minden tantárgy esetében (a szabadon választott tantárgyak esetében is) a pedagógus rendszeresen érdemjeggyel (1-5) értékeli. Az 1. évfolyamtól a 4. évfolyam félévéig a tanulói teljesítmény értékelése szöveges értékeléssel történik.
15
Helyi tanterv
Érdemjegyet szóbeli feleletre, írásbeli (témazárók, felmérők) vagy gyakorlati munkára projekt tevékenységre, önálló kiselőadásra, órai munkára, versenyen történő részvételért, tanulói alkotásokért füzetekért, mérési eredményekért, vizsgákért lehet adni. Törekedni kell arra, hogy az érdemjegyek adása időarányosan történjék a félév során. Az érdemjegyek száma egy félében legalább: heti 1 órás tárgynál heti 2 órás tárgynál heti 3 órás tárgynál heti 4 vagy ennél több órás tárgynál legalább
3 jegy 3-4 jegy 4-5 jegy 5 jegy
A tanulók tantárgyankénti előmenetelét, teljesítményét félévkor és tanév végén a tantestület a tanító-szaktanár javaslatára a tantestület minősíti. A minősítés: − 1-3. évfolyam és 4. évfolyam félévkor az alábbi szöveges minősítések egyikével történik: − kiválóan teljesített − jól teljesített − megfelelően teljesített − felzárkóztatásra szorul − 4. évfolyam évvégétől a 8. évfolyam végéig az alábbi osztályzatok egyikével történik: − jeles 5 − jó 4 − közepes 3 − elégséges 2 − elégtelen 1
A minősítés: Jeles (5): Ha a tantervi követelményeknek a tanuló eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot és képes alkalmazni. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek, kevés, jelentéktelen hibával eleget tesz. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, a definíciókat tudja.
16
Helyi tanterv
Közepes (3): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször szorul nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre). Ismeretei felszínesek. Kevéssé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond (párbeszéd alakul ki tanár és tanuló között). Elégséges (2): Ha a tantervi követelményeknek nagy hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. A fogalmakat nehezen érti meg. Elégtelen (1): (tantárgyi modul esetén „nem felelt meg”): Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem képes eleget tenni. A minimumot sem tudja. Jól megfelelt: Ha a tantervi követelményeket ismeri, érti és a gyakorlatban megbízhatóan, önállóan alkalmazni képes. Megfelelt: Ha a tantervi követelményeknek eleget tesz. Nem felelt meg: Ha a tantervi minimum-követelményeknek a nevelői támogatással sem képes eleget tenni. Tantárgyi dicséretet kaphat az a tanuló, akinek csak jeles osztályzatai vannak és akinek a feladatokhoz való viszonyulása példaértékű és motiváló az egész osztály számára.
5. Az iskola írásbeli beszámoltatási rendszere Az írásbeli számonkérés, beszámoltatás célja információ nyerése az iskolai követelményrendszernek való tanulói megfelelés pillanatnyi állapotáról a tanuló, a szülő és a pedagógus számára egyaránt. A beszámoltatáson alapuló tanári értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusain keresztül kitüntetett módon segíti önértékelése kibontakoztatásában.
17
a tanulót reális önismerete és
Helyi tanterv
Az írásbeli beszámoltatás iskolai formái és jellemzői: Forma
Tananyag
Előzetes jelzés
Előző óra/órák anyaga
Nincs előzetes jelzés
Tanmenetben egy tartalmi egység
Egy héttel előtte
témazáró
Tanmenetben egy tartalmi egység
Egy héttel előtte
év elejei és év végi felmérés
Kijelölt anyag (egész évi)
Kettő héttel előtte
gyűjtőmunka házi dolgozat
Megbeszélés, kijelölés szerint
írásbeli felelet (röpdolgozat) felmérő jellegű (nem osztályozott)
témazáró
Az írásbeli számonkéréssel kapcsolatos egyéb jellemzők: − Egyazon tanítási napon lehetőleg egy, kivételes esetben maximum kettő témazáró íratható. − Témazáró dolgozat megírása után javítási lehetőség adható, azonban az eredeti dolgozatjegy is beírásra kerül a naplóba. − A témazáró érdemjegye súlyozható maximálisan kétszeresen, ha a dolgozat megírása előtt (annak bejelentésekor) a tanár azt jelzi a tanulónak.
6. Tanulási magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei és formái
A tanuló magatartásának és szorgalmának évközi értékelésénél valamint a félévi és év végi minősítésekor a példás (5); jó (4); változó (3); és rossz (2) szöveges értékelést (48. évfolyamon évközi érdemjegyet) valamint minősítést alkalmaz az iskola. A tanuló évközi magatartását és szorgalmát az osztályban tanító valamennyi pedagógus véleményének figyelembevételével havi rendszerességgel az osztályfőnök értékeli. A tanulók félévi és év végi magatartásának és szorgalmának minősítését az osztályozóértekezleten az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. Vitás esetekben az adott osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt a minősítésről.
18
Helyi tanterv
Iskolánkban a tanulási magatartás értékelésének és minősítéseinek követelményei: Példás (5) magatartású tanuló: − betartja az iskola házirendjét, és feladatkörében arra törekszik, hogy iskolatársai is betartsák, − a közösségért önként vagy megbízásból munkát vállal, és azt megbízhatóan, a legjobb tudása szerint teljesíti, − őszintén nyilvánítja ki véleményét, és tisztelettel beszél a közösség tagjaival, − képes az önellenőrzésre, önművelésre, fegyelemre, − a kapott tanácsokat, utasításokat elfogadja, és igyekszik azokat megvalósítani, − nincs fegyelmi büntetése, illetve nincs fegyelemsértésre vonatkozó ismételt tanári bejegyzése. Jó (4) magatartású tanuló: − az előbbiek nem mindegyikének felel meg kifogástalanul, de fegyelmi büntetése nincs. Változó (3) magatartású tanuló: − az előbbiek egyike ellen súlyosan vétett, illetve kisebb mértékben, de ismételten vétett, − akinek osztályfőnöki intője vagy igazgatói büntetése van, − igazolatlan órái vannak. Rossz (2) magatartású tanuló: − aki az előző pontok közül több ellen is súlyosan vétett, - aki tantestületi megrovást kapott, - aki ismételten igazolatlanul mulasztott.
Iskolánkban a tanulási szorgalom értékelésének és minősítéseinek követelményei: Példás (5) szorgalmú tanuló: − − − − − − − −
az iskolai kötelességeit maradéktalanul teljesíti, az írásbeli feladatait önállóan készíti el, készületlenségét megokolja, mulasztásait időben pótolja, az órákra, versenyekre igyekezettel és megbízhatóan készül, tevékenyen részt vesz minden munkában, és iskolatársainak példát mutat, felszereléseit rendszeresen elhozza az órákra, rendben tartja iskolai felszerelését: könyveit, füzeteit, táskáját, padját stb., írásbeli munkáinak külalakja gondos.
Jó (4) szorgalmú tanuló: − az előbbiek nem mindegyikének felel meg kifogástalanul, de fegyelmező intézkedést nem kapott. Változó (3) szorgalmú tanuló:
19
Helyi tanterv
− az előbbiek ellen súlyosan vétett, illetve kisebb mértékben, de ismételten vétett, − írásbeli figyelmeztetést vagy intést kapott szorgalmi vétsége miatt. Hanyag (2) szorgalmú tanuló: − aki az előző pontok közül több ellen is súlyosan vétett és ezért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói megrovást kapott.
7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok mennyiségének és formájának meghatározása elsődlegesen a konkrét helyzetre és a pedagógiai folyamat egészére tudással rendelkező tanár kompetenciája. A pedagógus a feladatok meghatározásakor figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait. A házi feladat mind szóbeli, mind írásbeli formája adható az osztály (tanulócsoport) egészére érvényesen, és differenciáltan, akár egyénre szabott formátumban is. Az otthoni felkészüléshez adott feladatokat minden esetben az ellenőrzés valamilyen formája követi. Az otthoni feladatok előírásakor a pedagógus – a lehetőségekhez mérten – figyelembe veszi a többi tantárgyra általában jellemző, illetve szokásos otthoni feladatok mennyiségét is. A házi feladat meghatározásánál ugyancsak figyelembe vett tényező a két tanítási óra közötti időtartam, viszont a közbeeső hétvégét nem illeti semmilyen külön korlátozás. A tanítási szünetekre adott – akár szorgalmi jellegű – otthoni felkészülést igénylő feladtok a tanulók elsődleges szüneti tevékenységéhez illeszkednek, így inkább az írásbeliség helyett megfigyelés, olvasás jellegűek. Az esetlegesen előforduló házi feladatok hiányának elbírálása szaktanári kompetencia.
8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyv, taneszköz kiválasztása - az iskola helyi tantervének függvényében - a szakmai munkaközösség és a szaktanár kompetenciája és felelőssége. A tankönyv kiválasztásánál a helyi tanterv kompatibilitáson kívül figyelembe vett szempontok:
20
Helyi tanterv
− tankönyvcsaládhoz, komplex eszközrendszerhez tartozás előnyben részesítése − költségek csökkentése, (a többször használhatóság előnyeinek kihasználása) − eszközesztétikum A kiválasztott tankönyvek listájáról, az alkalmazásra kerülő tanévet megelőző tanév végén az iskola a szülőket tájékoztatja.
9. A tanulók fizikai állapotának mérése Minden évfolyamon évente kétszer fizikai állapotfelmérést végzünk tanulóink körében. A felmérés színhelye az iskola nagy tornaterme. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének célja: − a tanulók testi-fizikai fejlődése nyomon követése 1-8. osztályig − a pillanatnyi fizikai állapot rögzítése, a korábbi állapottal történő, valamint az adott életkori sztendertekkel történő összehasonlítás lehetőségének biztosítása. Az adatok nyilvántartása A mérést végző tanár a tanulókról egy nyilvántartást vezet a fejlődés nyomon követése, az esetleges hiányosságok feltárása, valamint a célirányos fejlesztési tanácsadás érdekében. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Alsó tagozaton 1. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérése: 5 perc futás, illetve kocogás. 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás. 3. A
hasizmok
erő-állóképességének
mérése:
hanyattfekvésből
felülés
és
visszaereszkedés maximum 4 percig. Felső tagozaton 1-3. Az alsó tagozaton alkalmazott mérési gyakorlatok 4. A váll és törzsizmok dinamikus erejének mérése: tömött labdadobás két kézzel fej fölött hátra, 5-6. osztályban 2 kg, 7-8. osztályban 3 kg-os labdával. 5. A kar, a törzs, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: lökés kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött, 2, illetve 3 kg-os labdával.
21
Helyi tanterv
A mérés és az adatok értékelése − 1. feladatnál a 8 perc alatt megtett távolságot mérjük méterben. Az adatértékelés a Cooper teszt ponttáblázatát alapján történik − 2. 4. és 5. feladatoknál az ugrások, illetve dobások távolságát centiméterben mérjük − 3. feladatnál a 4 perc alatt végrehajtott gyakorlatok darabszámát regisztráljuk − 2-5. feladatok adatainak értékelése a Dr. Mérey Ildikó féle táblázatok segítségével történik.
22
Helyi tanterv
10. Tantárgyi tantervek (1-8 évfolyam)
Célok és feladatok Iskolánk a nevelés-oktatás első szakaszában tanulóinkban óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. Gyermekeinket átvezetjük
az
óvoda
játékközpontú
tevékenységeiből
az
iskolai
tanulás
tevékenységeibe. Igyekszünk fogékonnyá tenni őket saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Teret adunk a gyermekek játék és mozgás iránti vágyainak, segítjük természetes fejlődésüket, érésüket.
A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata − Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket. − Közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. − Érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen alakított rendszerében fejleszti a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, így alapozva meg a reális önértékelést. − Mintákat és gyakorlóterepet ad a magatartási normák sokrétű átéléséhez. − Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel, együttműködés tanulásához. − Életszerű helyzetekben fejleszti a problémamegoldás és konfliktuskezelés képességét. − Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat. − A gyermekek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. − Támogatja az egyéni képességek kibontakozását. − Segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. − Csökkenti a gyermekek szociális-kulturális környezetéből, vagy szokásostól eltérő ütemű éréséből adódó hátrányokat. − A fejlesztés az egyéni sajátosságokra épülő, differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal valósul meg. − Az alapvető készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése a tág spektrumú, differenciált tanulói tevékenységekre építve realizálódik. − A tananyagtartalmak feldolgozásának tempója, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztása alkalmazkodik az egyes tanulók, illetve tanulócsoportok fejlesztési szükségleteihez.
23
Helyi tanterv
KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Énkép, önismeret -
A kezdő iskolaszakasz bevezető szakaszát lassú átmenettel teszi törésmentessé.
-
Biztonságérzetet fokozó, tanulási sikerélményeket nyújtó feltételrendszert biztosít.
-
Pedagógiai attitűdje folyamatosan szeretetteljes, tapintatos, melynek segítségével a kisiskolások felfedezhetik belső értékeiket, kipróbálhatják fejlődő önállóságukat.
-
A diákok természeti, társadalmi és technikai környezetével kapcsolatos viszonyulásukat, szocializálódásuk sikerességét, sokféle közös tevékenységen keresztül segíti.
Hon és népismeret -
Minden lehetséges pedagógiai szintéren és hatásrendszerben, az átadott ismeretek és tapasztalatok segítségével, célirányosan használja fel a haza fogalmának tartalommal való megtöltését.
-
Gondoskodik a nemzeti kultúra átörökítéséről.
-
Ösztönzést ad a nemzeti hagyományok ápolására.
-
Feltételeket teremt gyakorlásához.
-
Nyitottá tesz a hazánkban élő nemzetiségek, népcsoportok iránti érdeklődésre, elfogadásukra, azok kultúrájának megismerésére, megbecsülésére.
-
A nemzeti azonosságtudaton túl, erősíti az európai azonosságtudatot és az egyetemes kultúra iránti fogékonyságot.
a
hazaszeretetnek
tevékenységekben
megnyilvánuló
Környezeti nevelés -
Az óvodából hozott hasznos tapasztalatokra, élményekre építve kezdi meg az attitűdformáló, szokásokat alakító, környezettudatos magatartást formáló nevelést az alsó tagozaton.
-
Kiemelt lehetőségeket, élethelyzeteket biztosít a személyes tapasztalatok ismételt átéléséhez, amelyeket többféle nézőpontból való megbeszéléssel, véleményütköztetéssel állít a pozitív, környezettudatos magatartásformák elmélyítésének szolgálatába.
-
A gyermekek aktivitását, kreativitását alapul véve ad lehetőséget környezeti problémaszituációk megoldására, projekt-jellegű tevékenységekre.
24
Helyi tanterv
Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése -
A bevezető iskolaszakasz alapvető tanulási tevékenységrendszerében, a legoptimálisabb arányok figyelembevételével, az olvasás és írás használatát fokozatosan eszközszintűvé fejleszti.
-
Az olvasás és írás tanítását, az egyéni igényekhez igazodva valósítja meg.
-
Az olvasott és írott szövegekkel való foglalkozást élményszerű örömforrásként kínálja.
-
Engedi a tanulóknak a szövegek saját olvasatuk szerinti értelmezését.
-
Érzékelteti, hogy a szövegek irodalmi élményként és ismeretforrásként egyaránt szerepet kapnak.
-
Az ösztönös nyelvhasználatot fokozatosan tudatossá formálja.
-
A tanulókat alkalmassá teszi különféle ismeretforrások önálló használatára.
-
Megismerteti az elektronikus média és a számítógép elemi szintű használatát.
Tanulás -
A kíváncsiságra és kompetenciára-törekvésre építve, lehetőséget biztosít problémahelyzetek megoldására.
-
A már megszerzett tudás sokszori mozgósítását, a tanulók kreativitására építve teszi lehetővé.
-
Szorgalmazza, hogy szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű tanulási helyzetekben kondicionálhassák a gyermekek képességeiket.
-
Megismerteti a legfontosabb tanulási szokásokat, módszereket (tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás).
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire -
Az állampolgári nevelést az alapozás igényével, már az alsó tagozaton megjeleníti.
-
Megismertet foglalkozásokat, példát nyújt a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteire.
-
Szerepjátékokon keresztül is lehetőséget teremt attitűdformálásra, magatartásformák és személyközi kapcsolatok kialakításának gyakorlására.
-
Olyan helyzeteket alakít, melyekben a legfontosabb személyiségjegyek (akarat, feladattudat, együttműködési képesség, felelősségérzet, figyelem, türelem, tolerancia) megnyilvánulhatnak.
25
Helyi tanterv
TARTALOM 1. ÓRATERV……………………………………………………………..3 2. Nem szakrendszerű képzés helyi rendszere……………………………5 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei…………………….12 4. Az iskolai értékelés, a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének követelményei, formái……………………………………………….14 5. Az iskola írásbeli beszámoltatási rendszere………………………...17 6. A tanulási, magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei és formái…………………………………………….18 7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei……………………………………………..20 8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei……………………………………………….20. 9. A tanulók fizikai állapotának mérése………………………………21 10. Tantárgyi tantervek ( 1 – 8. évfolyam)…………………………….23
26
