(székhely: H-1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 10.) TERMÉKKATALÓGUS

Termékkatalógus

KBC Securities Magyarországi Fióktelepe

A KBC Securities Magyarországi Fióktelepe (székhely: H-1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 10.)

TERMÉKKATALÓGUS

2014. március

1

Termékkatalógus


T A RTA L M O M J E G Y ZÉ K :

I. R É S Z 1.1 II. R É S Z

B E V E ZE TÉ S :

A B E FE K TE TÉ S I P OR TF O L I Ó F E L É P Í TÉ S E

3

MiFID

5

AZ

5

E G YE S P É N Z Ü G YI E S Z K Ö Z ÖK L E Í R Á S A

Állampapírok

6

2.1.1 Diszkont kincstárjegy

6

2.1.2 Államkötvény

12

2.1

2.2

Vállalati kötvények

16

2.3

Részvények

20

2.4

Határidős ügyletek

24

2.5

Opciós ügyletek

29

2.6

Befektetési jegyek

34

2

Termékkatalógus

I.


Rész

Bevezetés: a befektetési portfolió felépítése Egy befektetés elvileg sohasem teljesen kockázatmentes. És nincs olyan dolog, hogy ideális befektetés! Hiszen az kivételesen magas hozamot nyújtó, teljesen kockázatmentes befektetés lenne. Ezért, valamennyi befektetőnek, attól függően, hogy mekkora hozamot szeretne elérni, meg kell határoznia, hogy mekkora mértékű kockázatvállalásra van felkészülve, és ha egyszer ez a kockázati profil meghatározásra került, különböző befektetési termékeket vásárol egy kiegyensúlyozott befektetési portfoliót kialakítva. Ugyanakkor, a kockázat nem az egyedüli döntő tényező a befektetés típusára nézve. A befektetés időtávja, a tőke rendelkezésre állása, a hozam és a fizetendő adók jelzik, hogy valamennyi befektetés különböző. Szükség van arra is, hogy ezeket a változó tényezőket is figyelembe vegye a befektető. A gazdaságban

hosszabb-rövidebb növekedési és recessziós időszakok

tapasztalhatók. A részvényekben, kötvényekben és likvid eszközökben lévő befektetésekre ezek az időszakok különbözőféleképpen hatással vannak, így bizonyos pénzügyi eszközök jobban fognak teljesíteni, mint mások. A részvények, kötvények és likvid eszközök portfolión belüli arányát ezért folyamatosan változtatni szükséges. Ezt úgy nevezik, hogy diverzifikálás, azaz szétterítés. A diverzifikáció a kockázat csökkentése, megosztása azáltal, hogy hogy különböző pénzügyi

eszközökbe

(portfolió)

történik

a

befektetés.

A

diverzifikáció

segítségével lehetséges egy adott elvárt hozam biztosítása mellett csökkenteni a kockázatot. Egy portfolió kialakításánál a befektetőknek figyelembe kell továbbá venniük az adózási szempontokat és tervezett jövőbeli befektetéseiket annak érdekében, hogy képesek legyenek azokat egy meglévő portfolióba integrálni. Fel kell tenniük a kérdést magukban, hogy melyik tőzsde, mely részvények és mely szektorok ajánlják a legjobb kilátásokat és mely devizák mutatnak lehetőséget arra, hogy erősödni vagy gyengülni fognak a befektetők nemzeti valutájával szemben.

3

Termékkatalógus


Bizosítaniuk kell majd továbbá, hogy pénzük megfelelő számú piac és értékpapír között van elosztva. Ez a brosúra nem azért készült, hogy megmondja, hogy mi a legjobb stratégia vagy diverzifikáció. Ahhoz természetesen túl sok személyes tényező van, amelyet figyelembe kell venni, hogy felmérjük az Ön kockázati profilját. Ennek a katalógusnak a célja, hogy áttekintést nyújtson a KBC Securities által az ügyfeleknek

kínált

főbb

pénzügyi

eszközökről.

Valamennyi

befektetési

instrumentumnál leírjuk annak főbb jellemzőit, erősségét és gyengeségét. ismertető

segítséget

nyújt

a

különböző

instrumentumokhoz

Az

kapcsolódó

kockázatok megismeréséhez és megértéséhez, ezáltal segíthet a megfelelő befektetési termékek kiválasztásában. Egy befektetéshez kapcsolódó kockázat különböző tényezőkből adódhat. A legfontosabb kockázatok az adóskockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat és annak kockázata, hogy egy befektetés nem generál rendszeresen befolyó jövedelmet. A lehetséges kockázatok definíciója a következőképpen foglalható össze: 

A piaci kockázatot a főbb közbenső áringadozások mutatják. Ezt okozhatja a deviza árfolyamok változása (árfolyamkockázat), de a kamatláb változások (kamatkockázat) vagy részvény piaci ingadozások úgyszintén.



Az adóskockázat (hitelkockázat) annak a valószínűsége, hogy a vállalat vagy a kibocsátó nem fogja tudni teljesíteni kötelezettségeit. A legtöbb esetben ezt az adós rossz pénzügyi helyzete vagy küszöbön álló csődje okozza.



A likviditási kockázat annak kockázata, hogy egy pénzügyi eszközt csak nehézségekkel fogunk tudni értékesíteni annak lejárata előtt.



Az árfolyamkockázat annak kockázatát jelenti, hogy befektetésünk értékére a devizaárfolyamok változásai hatással vannak.



A kamatkockázat annak kockázata, hogy befektetésünk értékére hatással vannak a piaci kamatlábak változása.

4

Termékkatalógus




Az inflációs kockázat azt jelenti, hogy befektetésünk értékére hatással van az általános árszínvonal emelkedése.



A környezeti tényezőktől függő kockázat annak kockázatát jelenti, hogy befektetésünk értékére hatással vannak a környezeti tényezők, mint pédául az adózás.

A kötvény portfolió szétterítése több kibocsátó között számottevően csökkenteni fogja az adóskockázatot, míg a portfolió diverzifikálása több deviza között csökkenteni

fogja

az

árfolyamkockázatot,

amelynek

ki

van

téve.

A

kamatkockázatot azzal csökkenthetjük, ha portfoliónkba pénzpiaci befektetéseket is válogatunk. Annak megállapítása, hogy Ön végső soron mekkora kockázatot hajlandó vállalni, több tényezőtől is függ. Egyike ezeknek, hogy mennyire idegenkedik Ön a kockázattól. Egyéb tényezők például az Ön befektetési idő horizontja, vagy az az időszak, amelyre le tudja pénzét kötni. Mindazonáltal, az általános szabály az, hogy a befektetők csak akkor hajlandók magasabb kockázatot vállalni, ha ennek eredményképpen magasabb hozamot realizálhatnak. Ezen ok miatt ez a katalógus a különböző befektetési instrumentumok várható hozamaival is foglalkozik. A katalógus célja, hogy segítséget nyújtson Önnek ahhoz, hogy az egyes

befektetési

termékeket

és

a

hozzájuk

kapcsolódó

kockázatokat

megismerje, továbbá, hogy segítse Önt a jövőbeni befektetési döntéseinek meghozatalában.

1.1

A MiFID

A MiFID mozaikszó az angol „Markets in Financial Instruments Directive”, rövidítése, amely egy új európai uniós direktíva, mely a pénzügyi instrumentumok kapcsán nyújtott számos befektetési szolgáltatásra vonatkozik. Az irányelv 2007. december 1-től Magyarországon is hatályba lépett a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) és egyéb jogszabályok által.

5

Termékkatalógus


A MiFID célja, hogy elősegítse a fokozottabb versenyt a pénzügyi piacokon azáltal, hogy eltávolítja a határokon átívelő értékpapírmozgások korlátait és megszüntesse a szabályozott tőzsdék monopóliumát. Célja továbbá, hogy tovább bővítse azon ügyfelek védelmére vonatkozó szabályokat, akik pénzügyi eszközökkel kereskednek. Egyike ezen védelmi szabályoknak a befektetési szolgáltatók információ szolgáltatásra vonatkozó kötelezettsége, melynek alapján az ügyfeleket megfelelő módon tájékoztatni kell az egyes pénzügyi eszközök természetéről és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokról. A következőkben egy átfogó áttekintést talál a legfontosabb eszközökről.

Több

és

részletes

információért

forduljon

pénzügyi

bizalommal

Társaságunkhoz.

II.

Az egyes pénzügyi eszközök leírása

2.1

Állampapírok

2.1.1

Diszkont Kincstárjegy

A Diszkont Kincstárjegy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő egy évnél rövidebb futamidejű

állampapír,

mely

kamatot

nem

fizet,

hanem

a

névértéknél

alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség. A Diszkont Kincstárjegy a Magyar Állam közvetlen, általános és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hogy a Diszkont Kincstárjegy névértékét a megjelölt időben és módon megfizeti. A Diszkont Kincstárjegy névértékének megfizetése a központi

költségvetés,

illetve

a

központi

költségvetés

adósságszolgálati

kiadásainak terhére történik. A Diszkont Kincstárjegyen alapuló követelés nem évül el.

6

Termékkatalógus


A Diszkont Kincstárjegyeket természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között. A

kedvező

likviditási

tulajdonságokkal

bíró

értékpapírfajta

normál

piaci

körülmények közepette azonnal mobilizálható befektetést jelenthet. Devizakülföldiek

a

Diszkont

Kincstárjegyet

a

hatályos

devizajogszabályok

rendelkezéseinek figyelembe vételével vásárolhatják meg és ruházhatják át. A Diszkont Kincstárjegy dematerializált értékpapírként kerül kibocsátásra, alapcímlete 10.000,- Ft, azaz tízezer forint. A Diszkont Kincstárjegy hetente tartott aukciók keretében kerül nyilvános forgalomba,

az

Államadósság

Kezelő

Központ

Részvénytársaság

(ÁKK)

szervezésében. Az aukciókon jelenleg kizárólag az állampapírok forgalmazására megbízási szerződést kötött forgalmazók (elsődleges forgalmazók) vehetnek részt. Befektetők aukció útján az elsődleges forgalmazóknak adott megbízással vásárolhatják meg az állampapírokat. Az ÁKK a 6 és 12 hónapos hátralévő futamidejű Diszkont Kincstárjegy aukciókat két heti, a 3 hónapos hátralévő futamidejű Diszkont Kincstárjegy aukciókat heti gyakorisággal szervezi. A Diszkont Kincstárjegy pénzügyi teljesítése mindig az aukció hetét követő hét szerdája. Az aukcióra benyújtott ajánlatnak az ajánlattevő által elvárt hozamot kell tartalmaznia. A Diszkont Kincstárjegyek - a 3 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegy kivételével - a pénzügyi teljesítés napján egyszerűsített eljárással bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT). Diszkont Kincstárjegyekkel való kereskedés a BÉT-en a lejárat előtti 5. (ötödik) munkanapig folyik. Az elszámolás a KELER Zrt. Értéktőzsdei Állampapír Elszámolási Szabályzata szerint, az ügylet napjától számított második (T+2) munkanapon esedékes. Az Elsődleges forgalmazók, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata napi vételi és eladási árfolyamokat jegyez a Diszkont Kincstárjegy sorozataira, így

7

Termékkatalógus


náluk az üzletszabályzatukban leírtak szerint a Diszkont Kincstárjegy a futamidő alatt is eladható és megvásárolható. A Diszkont Kincstárjegyet a Kibocsátó lejárat előtt nem váltja vissza. Az ÁKK Zrt. a forgalmazóhelyek közreműködésével fizeti ki a törlesztést a befektetőknek. A Diszkont Kincstárjegy hozama általában meghaladja az infláció mértékét. A befektetés lejárat előtti megszüntetésével az elért nyereség nagysága függ a visszaváltási árfolyamtól, amely a piacon kialakult aktuális hozamszint függvénye.

DKJ árfolyamának, hozamának kiszámítása Az árfolyam kiszámítása a hozam segítségével:

árfolyam =

( (

) (

) )

például: 6,00% hozam és 90 nap múlva esedékes lejárat mellett: 10 000 / (1 + (6 / 100) * 90 / 360) = 9852,21 forint, azaz a névérték 98,5221%-a. Általában százalékos formában adjuk meg az árfolyamot, melyet a piaci konvencióknak megfelelően 4 tizedes jegyre kerekítünk. Fontos, hogy a bankbetétek kamatait 365 napos évvel számolva adják meg, míg a kincstárjegyek 360 nappal számolnak. Az eltérő évszámítás miatt így például egy 6%-os hozam a kincstárjegy esetében 6,083%-os betéti kamattal egyenértékű, mivel 6% / (365 / 360) = 6,083% Amennyiben lejárat előtt értékesíteni kívánja befektetését, az eladott papírokon elért hozamot a következő képlet szerint lehet kiszámítani:

realizált hozam=(

)*

*100

például: 9400 forintért vásárolt papír 90 nappal későbbi 9550 forintos eladása esetén: [(9550 / 9400) - 1] * (360 / 90) * 100 = 6,38%

8

Termékkatalógus


Példa DKJ vásárlásra – lejáratig tartva: egy befektetőnek 100 millió forintja van, amit szeretne 12 hónapos futamidőre befektetni. A 12 hónapos DKJ aktuális árfolyama 94,3396% (ez a névérték százalékában értendő), azaz darabonként 9433,96 forint. Így a 100 millió forintból 10 600 darab kincstárjegyet tud vásárolni, mely lejáratkor 106 millió forintot fizet. Így befektetésének éves hozama 6,00%. Példa DKJ vásárlásra – lejárat előtti értékesítéssel: egy befektetőnek 200 millió forintja van, amit szeretne befektetni egy évre. 100 millió forintot bankbetétben köt le 6,08%-os kamattal, míg 100 millió forintért kincstárjegyet vásárol 6,00%-os hozammal. (Ez a báziskülönbség miatt egyenlő a 6,08%-os betéti kamattal.) 10 600 db papírt vesz, mely lejáratkor 106 millió forintot fizet. A tranzakciók után fél évvel (183 nappal) azonban mégis szeretne hozzájutni 100 millió forinthoz. Ez esetben 2 megoldás közül választhat. Első lehetősége a lekötött bankbetét feltörése. Ekkor azonban a Bank a látra szóló 1% kamatot fizeti. Így a 100 millió forint befektetése után 100 500 000 forintot kap vissza. Féléves realizált hozama mindössze 1%. Másik lehetőség, hogy a 100 millió forintnyi kincstárjegyét értékesíti a lejárat előtt, így a realizált hozam tekintetében három eset lehetséges, attól függően, hogy a piaci hozamszint időközben hogyan alakult. 1. a piaci hozamszint emelkedik 1%-ponttal – így félévvel a vásárlás után a kincstárjegy árfolyama 7% hozam mellett 9662,73 forint/darab. Így a 10 600 darab papír 102 424 948 forintot ér, azaz a féléves elért hozam 4,77% 2. a piaci hozamszint változatlan – fél évvel a vásárlás után a kincstárjegy árfolyama 6% hozam mellett 9709,51 forint/darab. Így a 10 600 darab papír 102 920 834 forintot ér, azaz a féléves elért hozam 5,75% (Bár a hozamszint változatlan volt, az Ön realizált hozama mégsem 6%, hanem kicsivel kevesebb. Így épül be a kamatos kamatozás a kincstárjegy árfolyamába.) 3. a piaci hozamszint csökken 1%-ponttal – így félévvel a vásárlás után a kincstárjegy árfolyama 5% hozam mellett 9756,75 forint/darab. Így a 10 600 darab papír 103 421 545 forintot ér, azaz a féléves elért hozam 6,73%

9

Termékkatalógus


Költségek és díjak: A díjak mértékét a mindenkor hatályos Kondíciós Lista tartalmazza.

Adózás: A Diszkont Kincstárjegyek hozamát jelenleg 16%-os kamatadó terheli, melyet a kifizető von le, vall be és fizet meg az adóhatóság fele. A befektetőknek nem kell szerepeltetniük az adóbevallásukban. Diszkont Kincstárjegyek esetében az adó alapja a megszerzéskor fizetett és eladáskor kapott érték közti különbség, amennyiben ez pozitív. Nem kell kamatadót fizetni a 2006. szeptember 1. előtt megszerzett Diszkont Kincstárjegyekkel elért hozam után. A társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó társaságok esetén sem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kamatadót, azt a mindenkor hatályos törvény alapján kell bevallani és megfizetni.

Előnyök: -

nagyfokú likviditás

-

másodlagos piacon is kereskednek vele

-

gyors elszámolású ügyletek

Kockázatok: -

Amennyiben hosszabb lejáratú papírt vásárol, mint amilyen időtartamra befektetni szeretne, a realizált hozam bizonytalan.

-

Amennyiben a futamidő alatt a kincstárjegyet eladni kényszerül, annak értéke kevesebb is lehet, mint a vásárláskor – azaz a realizált hozam negatív is lehet. Ez abban az esetben fordul elő, ha az eladásra a futamidőhöz képest nagyon rövid időn belül kerül sor, és/vagy a futamidő alatt jelentősen megemelkedik a piaci kamatszint.

-

a diszkontkincstárjegy a magyar állam csődjének kockázatát hordozza. Államcsőd esetén a tőkeveszteség korlátlan is lehet. Extrém piaci körülmények közepette (mint pl. legutóbb 2008 novemberében) az állampapírok piaca rövid időre szünetelhet. Ilyen esetben a kötvényt nem,

10

Termékkatalógus


vagy csak igen magas hozamszinten tudja értékesíteni, ami jelentős veszteséget vagy likviditási problémát okozhat. Lejáratig tartott befektetés esetén ez nem jelent kockázatot.

Komplexitás: Nem komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati

1

érték Kockázati besorolás

2

Védekező

3

Óvatos

4

5

6

Dinamikus

<< Alacsony kockázat

7 Merész

Magas kockázat >>

Egyes kockázati típusok értékelése: (alacsony, közepes, magas) Visszafizetési

kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Alacsony, mert a kincstárjegy struktúráját tekintve tőkevédett. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Magas, mert nemzetközi besorolások alapján a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok besorolása (S&P: BB) a befektetésre ajánlott kategória alatt helyezkedik el. Devizakockázat,

azaz

a

deviza-árfolyam

változásából

eredő

kockázat.

Alacsony, mert a kibocsátás magyar forintban (HUF) történik. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére.

Közepes, mert a kincstárjegyeknek normál piaci

körülmények között van likvid másodpiaca. További nem értékelt kockázatok:

11

Termékkatalógus


Kamatkockázat, azaz annak kockázata, hogy egy kötvény piaci értékét befolyásolják

a

kamatváltozások

(pl.

jegybanki

alapkamat,

BUBOR

stb.)

alacsony.

2.1.2

Államkötvény

A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A Magyar Államkötvény a Magyar Állam által kibocsátott, névre szóló értékpapír. A Magyar Államkötvény a Magyar Állam közvetlen, általános és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hogy az államkötvény névértékét és előre meghatározott kamatát (vagy egyéb járulékait) a megjelölt időben és módon megfizeti. A kötvényben megtestesített adósság az államadósság része. A Magyar Államkötvény kamatának és névértékének megfizetése a központi költségvetés, illetve a központi költségvetés adósságszolgálati kiadásainak terhére történik. A Magyar Államkötvényen alapuló követelés nem évül el. A Magyar Államkötvényt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között. Devizakülföldiek a Magyar Államkötvényt a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át.

12

Termékkatalógus

A


Magyar

Államkötvények

dematerializált

értékpapírként

kerülnek

kibocsátásra, alapcímletük 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint. A Magyar Államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. Jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek kibocsátásra. A Magyar

Államkötvény

aukció

útján

került

nyilvános

értékesítésre

az

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK) szervezésében. Az állampapír aukciókon jelenleg kizárólag az állampapírok forgalmazására megbízási szerződést kötött forgalmazók (elsődleges forgalmazók) vehetnek részt.

Befektetők

aukció

útján

az

elsődleges

forgalmazóknak

adott

megbízással vásárolhatják meg az állampapírokat. Az aukciókat minden páros hét csütörtökén tartja a kibocsátó, amikor is egyszerre kétféle kötvény kerül felajánlásra. Jelenleg az egyik alkalommal a 3 és 5 éves fix kamatozású, a következő alkalommal a 3 éves fix és a 10 vagy a 15 éves fix kamatozású állampapír értékesítése történik. Az aukciós ajánlatban az ajánlattevőnek az általa megajánlott nettó árat kell megjelölnie. A hozam a befektetők elvárásait tükrözi a gazdaság teljesítőképességével és az infláció alakulásával kapcsolatban. Az egyes államkötvények hozama a futamidő növekedésével egyenes arányban csökken. A papír futamidejéből adódóan alkalmas rövid illetve hosszú távú befektetésre is. Rövidtávon, spekulatív jelleggel (az államkötvények árfolyam emelkedésére számítva) kiugró extrahozam is elérhető. Az Elsődleges forgalmazók, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata napi vételi és eladási árfolyamot jegyez a Magyar Államkötvény sorozataira, így náluk, az üzletszabályzatukban leírtak szerint a kötvények futamidő alatt is eladhatók és megvásárolhatók. A Magyar Államkötvények a pénzügyi teljesítés napján bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT). A BÉT-en a Magyar Államkötvénnyel való kereskedés a BÉT szabályzataiban foglaltaknak megfelelően folyik. Az elszámolás a KELER Rt. Egységes Szabályzata szerint, az ügylet napjától számított második (T+2) munkanapon esedékes. 13

Termékkatalógus


Az ÁKK Zrt. a forgalmazóhelyek közreműködésével fizeti ki a kamatokat és a törlesztést a befektetőknek.


Adózás: Az államkötvények hozamát 2006. szeptember 1-jén életbe lépett szabályozás szerint 16%-os kamatadó terheli. Az adót a kifizető vonja le, vallja be és fizeti meg az adóhatóság fele. A befektetőknek nem kell szerepeltetniük az adóbevallásukban. államkötvények

Az

Államkötvények

kamatfizetési

napján

esetében jóváírt

kamatadó kamatot,

terheli

az

valamint

az

államkötvényen elért árfolyamnyereséget, amelynek alapja a megszerzéskor fizetett érték és az eladáskor/lejáratkor kapott ellenérték különbsége, amennyiben ez pozitív. Nem kell kamatadót fizetni a 2006. szeptember 1. előtt megszerzett államkötvények esetében az első kamatfizetéskor, valamint a 2006.

szeptember

1.

előtt

megszerzett

államkötvényeken

elért

árfolyamnyereség után (eladáskori/lejáratkori érték és megszerzéskori érték különbsége). A társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó társaságok esetén sem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kamatadót, azt a mindenkor hatályos törvény alapján kell bevallani és megfizetni.

Előnyök: -

Fix kamatozású államkötvények esetén fix, előre ismert hozam. Általában magasabb hozamot biztosít, mint a banki lekötött betétek.

-

Likvid, másodlagos piacon (is) kereskednek vele.

14

Termékkatalógus


Kockázatok -

Amennyiben

hosszabb

lejáratú

állampapírt

vásárol,

mint

amilyen

időtartamra befektetni szeretne, a realizált hozam bizonytalan. -

Amennyiben a futamidő alatt az államkötvényt eladni kényszerül, annak értéke kevesebb is lehet, mint a vásárláskor – azaz a realizált hozam negatív is lehet. Ez abban az esetben fordul elő, ha az eladásra a futamidőhöz képest nagyon rövid időn belül kerül sor, és/vagy a futamidő alatt jelentősen megemelkedik a piaci kamatszint.

-

Az államkötvénybe fektetett összeg visszafizetése a magyar állam csődjének

kockázatát

hordozza. Államcsőd esetén a tőkeveszteség

korlátlan is lehet. -

Extrém

piaci

körülmények

közepette

(mint

pl.

legutóbb

2008

novemberében) az állampapírok piaca rövid időre szünetelhet. Ilyen esetben a kötvényt nem, vagy csak igen magas hozamszinten tudja értékesíteni, ami jelentős veszteséget vagy likviditási problémát okozhat. Lejáratig tartott befektetés esetén ez nem jelent kockázatot. -

Amennyiben egy kötvény hozamszintjét tartósan és jelentősen meghaladó inflációs környezet alakulna ki Magyarországon, az állampapírba fektetett összeg veszíthet vásárlóértékéből.

Komplexitás: Nem komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati érték Kockázati besorolás

1

Védekező

Hátralévő futamidő

2

3

Óvatos <=3 év

4

5

Dinamikus

<=10 év


6

7 Merész

>10 év Magas kockázat >>

15

Termékkatalógus



kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Alacsony, mert a kötvény struktúráját tekintve tőkevédett. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Magas, mert nemzetközi besorolások alapján a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok besorolása (S&P: BB) a befektetésre ajánlott kategória alatt helyezkedik el. Devizakockázat,

azaz

a

deviza-árfolyam

változásából

eredő

kockázat.

Alacsony, mert a kibocsátás magyar forintban (HUF) történik. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére.

Közepes, mert a kötvénynek normál piaci

körülmények között van likvid másodpiaca. További nem értékelt kockázatok: Kamatkockázat, azaz annak kockázata, hogy egy kötvény piaci értékét befolyásolják a kamatváltozások (pl. jegybanki alapkamat, BUBOR stb.). Ez hátralevő futamidőtől függően alacsony és magas is lehet. Inflációs kockázat, azaz annak kockázata, hogy az infláció egy kötvény paci értékét a készpénzre gyakorolt hatásánál nagyobb mértékben befolyásolja. A hátralevő futamidőtől és az inflációs várakozásoktól függően változhat. (Pl. a magas inflációs várakozások csökkentik egy fix kamatozású kötvény piaci árát) Külső tényezőkhöz kapcsolódó kockázat, azaz annak kockázata, hogy egy kötvény piaci értékét olyan külső tényezők befolyásolják, mint pl. az adórendszer.

2.2

Vállalati kötvények

A vállalati kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek esetében a kibocsátó cég vállalja a visszafizetési garanciát. A cégek kötvényeket, beruházásaik finanszírozása, esetleg korábban felvett hiteleik visszafizetése 16

Termékkatalógus


céljából bocsátanak ki. A különféle konstrukcióknak megfelelően ezek lehetnek fix és változó, esetleg vegyes kamatozásúak.

Vállalati kötvényekbe történő befektetés esetén amire a leginkább figyelni kell, az a kibocsátó személye, hiszen míg az állam által kibocsátott papírok mögött az állam áll, ő vállal garanciát a visszafizetésükért, addig a vállalati kötvények esetén igen nagy eltérések lehetnek a kibocsátó vállalatok között. Egy kibocsátó minősítését független minősítő ügynökségek végzik, és fizetőképességi vagy besorolási osztályzat formájában teszik közzé az adósokra, illetve azok kibocsátásaira vonatkozó minősítéseiket. A minősítési rendszerek minőségi és mennyiségi értékelési szempontokat egyaránt figyelembe vesznek: az elemzés számos tényezőre kiterjed, a kibocsátó székhely országának gazdasági helyzetétől kezdődően, az ágazati trendek elemzésén és a kibocsátó egyéni helyzetének megítélésén át a kibocsátás jellemzőinek gazdasági és jogi megítéléséig. A kibocsátóra illetve a kötvényére adott minősítés kihat a későbbiekben

kibocsátandó

kötvények

kondícióira,

elsősorban

a

hozam

nagyságára. Általánosságban elmondható, hogy egy társaság hitelminősítéséből adódóan

magasabb

kockázattal

kell

számolnunk

az

általa

kibocsátott

instrumentumok esetében, ezáltal az elvárt hozam is magasabb, mint a gazdálkodásának

színhelyéül

szolgáló

ország

által

kibocsátott,

hasonló

futamidejű állampapírok esetében. Persze vannak kivételek: olyan társaságok, amelyek kockázata minősítésük (pl.: "AAA", amely a legmagasabb, legjobb szintű besorolást jelenti) alapján alacsony, ezáltal hozamuk is közelít egy hasonló futamidejű állampapíréhoz.


Adózás: A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén — tekintettel a tőzsdei forgalmazásra — a kötvényekhez kapcsolódó hozamok (értékesítéshez kapcsolódó árfolyamnyereség) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősülnek, amely jövedelemből a KBC Securities

17

Termékkatalógus


Magyarországi Fióktelepe nem von le kamatadót az ügyféltől, az adót önadózással kell bevallani és megfizetni. Kivételt képeznek a Nyugdíj-előtakarékossági számlán és a Tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések, amelyekre speciális adózási szabályok vonatkoznak. A társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó társaságok esetén sem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kamatadót, azt a mindenkor hatályos törvény alapján kell bevallani és megfizetni. A

jelenlegi

adójogszabályok

árfolyamnyereséget 16%

értelmében

a

tőzsdei

ügyleteken

árfolyam nyereségadó terheli. Tőzsdei

elért

ügyletek

esetében a kifizető nem vonja le az adót, a befektetőknek maguknak kell bevallaniuk és megfizetniük, az adóévet követően, a kifizető által kiállított igazolás alapján. Az adóévben realizált árfolyamnyereség csökkenthető az adóévben, vagy az azt megelőző két évben elszenvedett - még nem figyelembevett – árfolyamveszteség összegével. Továbbá az árfolyamnyereség csökkenthető a tőzsdei bizományosi díjakkal, illetve számlavezetési díjakkal.

Előnyök -

Általában fix, előre tudott hozam.

-

A magasabb hitelezői kockázat fejében általában magasabb hozamot biztosít, mint az állampapírok.

Komplexitás: Nem komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati érték Kockázati besorolás

1

Védekező

2

3

Óvatos


4

5

Dinamikus

6

7 Merész

Magas kockázat >>

18

Termékkatalógus



kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Alacsony, mert a kötvény struktúráját tekintve tőkevédett. Hitelkockázat, azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Magas, mert nemzetközi besorolások alapján a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok besorolása (Moody’s: Ba3) közvetlenül a befektetésre ajánlott kategória alatt helyezkedik el. Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Azt feltételezve, hogy a befektető a befektetéshez forint eszközökkel rendelkezik, magas, mert euróban történt a kibocsátás. EUR eszközök esetén ez a kockázat alacsony. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt nem vagy csak veszteséggel értékesíthető. Közepes, mert a kötvénynek van likvid másod piaca, de ez nem jelenti azt, hogy normál piaci körülmények között is bármikor értékesíthető.

19

Termékkatalógus

2.3


Részvények

A részvény a vállalkozások (részvénytársaságok) alapításakor, alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalkozás alaptőkéjének (jegyzett tőkéjének) meghatározott (névértékének megfelelő) hányadát testesíti meg. A részvény megvásárlásával a tulajdonos a pénzét névlegesen a társaság rendelkezésére bocsátja, részt vállalva ezáltal a társaság tevékenységében rejlő kockázatokból, illetve gazdálkodásának eredményeiből. A részvény tulajdonosa igényt formálhat az osztalékra (tulajdona arányában kifizetett nyereségre), a tőkeemelésnél elővételi joga lehet az új részvényekre, a társaság felszámolásakor pedig jogosult a bevétel tulajdonrészesedés szerinti hányadára. A részvényesnek tulajdona arányában szavazati joga van a közgyűlésen. Lehet névre, és bemutatóra szóló. Speciális fajták: elsőbbségi (osztalék, szavazati, stb.), dolgozói, kamatozó. Egy részvény árfolyamát a pillanatnyi kereslet-kínálat határozza meg. Az árfolyam kialakulásában mind belső, mind pedig külső tényezők szerepet játszanak. Egy vállalat értékét belülről meghatározzák: a vállalat pénzügyi helyzete, a technológiai fejlettsége, kereskedelmi pozíciója, befektetési stratégiája és a vállalat, valamint a szektor jövőbeni kilátásai. Továbbá a tőzsdékre és különösen az egyes részvényekre hatással vannak külső tényezők, úgymint a politikai események, a hazai

gazdasági és

20

monetáris

helyzet, valamint érzelmi,

Termékkatalógus


pszichológiai és egyéb irracionális tényezők, amelyek bármely irányba növelhetik a részvénypiaci

ingadozásokat.

Mindenez

tényezők

kombinációja

élesen

befolyásolhatja a részvények árfolyamát.


Adózás: Adózás magyar adóügyi illetőség esetén: A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén — tekintettel a tőzsdei forgalmazásra — a részvényhez kapcsolódó hozamok (értékesítéshez kapcsolódó árfolyamnyereség) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősülnek, amely jövedelemből a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem von le kamatadót az ügyféltől, az adót önadózással kell bevallani és megfizetni. Kivételt képeznek a Nyugdíj-előtakarékossági számlán és a Tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések, amelyekre speciális adózási szabályok vonatkoznak. A társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó társaságok esetén sem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kamatadót, azt a mindenkor hatályos törvény alapján kell bevallani és megfizetni. A

jelenlegi

adójogszabályok

árfolyamnyereséget

16%

értelmében

a

tőzsdei

ügyleteken


elért

ügyletek


21

Termékkatalógus


Az Európai Unión ill. OECD-n kívüli tőzsdéken elért ügyletek árfolyamnyereségét ill. a tőzsdén kívüli részvényügyletek árfolyamnyereségét, 25% forrásadó + 14% EHO terheli, amelyet a kifizető von le. A tőzsdei részvények után kapott osztalékot 16% adó terheli. Az osztalékadót a kibocsátó vonja le, a befektetők számláján már az adózott, nettó összeg kerül jóváírásra.

A termékben rejlő kockázatok: Sem a profit, sem az osztalék, sem pedig árfolyamnyereség előre nem ismert illetve nem garantált, sőt a befektetés teljes egésze elveszhet. A részvényekbe történő befektetés szaktudást igényel, a piac és mindazon tényezők folyamatos figyelését, amelyek hatással lehetnek a részvény árfolyamának alakulására. Lényeges egy minimális diverzifikáció a különböző szektorban működő cégek részvényei között. Aki részvényekbe fektet, elfogadható nagyságú tőkével kell rendelkeznie. Nem megfelelő nagyságú befektethető tőkével rendelkezők részére nem javasolt ez a befektetési forma, ezért e befektetés magas kockázatúnak tekinthető.

Komplexitás: Nem komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati

1


Védekező

2

3

Óvatos


4

5

6

Dinamikus

7 Merész

Magas kockázat >>


kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. 22

a

kibocsátó

Termékkatalógus


Magas, mert a részvény jellegéből adódóan nem garantál sem tőke-, sem hozamfizetést. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Részvények

esetén

ez

nem

értelmezhető.

Általánosságban

azonban

elmondható, a befektető nem hitelezői, hanem tulajdonosi jogokkal rendelkezik, s egy csőd eseménynél követelései teljesen elveszhetnek. Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Azt feltételezve, hogy a befektető jövedelmének pénzneme azonos a részvény denominációjával akkor alacsony, ha a jövedelem pénzneme eltérő magas. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére. Alacsony, mert a részvénynek a Budapesti Értéktőzsdén való forgalmazás miatt — normál piaci körülmények között — van likvid másodpiaca. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kötelezettséget vállal a részvény visszavásárlásra illetve folyamatos forgalmazására. A likviditás esetleges megszűnése esetén a Fióktelep nem tud másodpiaci árat biztosítani, és az ebből származó esetleges károkért a Fióktelep nem vállal felelősséget.

Előnyök -

Tapasztalatok szerint a részvények hosszabb távon a legtöbb befektetési eszköznél magasabb hozamot biztosítanak. Ez – többek között - a befektetők által megkövetelt kockázati prémium miatt van.

-

Részvénybefektetés esetén a befektetés teljes egésze elveszhet, ám amennyiben a vállalkozás jól teljesít, abban az esetben rendkívül magas hozamot lehet elérni.

23

Termékkatalógus


Piaci helyzet: Az árfolyam és hozam alakulása megtekinthető a BÉT honlapján. (www.bet.hu)

2.4

Határidős ügyletek

A határidős szerződés egy kétoldalú megállapodás két fél között a szerződésben meghatározott eszköz sztenderdizált mennyiségének leszállítására vonatkozóan akkor és olyan áron, melyről megállapodtak. A határidős ügylet során szerződésében rögzítik az ügylet alapját képező termék kontraktusonkénti (=a határidős piacokon standardizált kereskedett termék, melyet a mennyiséggel és a termék megnevezésével lehet specifikálni) minőségét és mennyiségét. Az alapul szolgáló

eszköz

lehet

kereskedelmi

árucikk,

pénzügyi

eszköz

(beleértve

kötvényeket, indexeket, devizákat). A határidős ügyleteket az opcióktól az különbözteti meg, hogy míg a vételi opció tulajdonosa nem köteles vásárolni, és nem is fog, ha az üzlet nem nyereséges, a határidős ügylet kötelezettséget jelent, és az előre megállapodott feltételek szerint kell teljesíteni. A határidős ügyletek legfőbb jellemzője, hogy sztenderdizáltak. Azok a feltételek, melyeknek a határidős ügyletnek meg kell felelni, világosan meghatározásra kerülnek, mind a szóban forgó termék mennyiségére és minőségére, valamint a szállítás időpontjára vonatkozóan. A szerződések általában egy adott hónapot határoznak meg a szállításra (főleg március, június, szeptember vagy december). A hosszú (long) pozíció birtokosa az áru lejáratkori megvételére, a rövid (short) pozíció birtokosa pedig az áru leszállítására kötelezi magát. Hosszú pozíció

24

Termékkatalógus


felvétele egy értékpapír megvásárlását jelenti, a befektető az árak emelkedésében bízik. Rövid (short) pozíció értékpapír eladását jelenti, mely esetben a befektető az árak eséséből tesz szert haszonra. Példa rövid pozíció felvételére: A befektető kölcsön veszi az általa kiválasztott értékpapírt a befektetési szolgáltatótól és azt eladja, ezáltal rövid pozícióba kerül. A befektetőnek a befektetési szolgáltatóval kötött megállapodás alapján adott időpontig vissza kell szolgáltatnia a kölcsön vett értékpapírokat, ezért azt a piacon vissza kell vásárolnia. Amennyiben az eltelt idő alatt az árak csökkentek, abban az esetben a befektető olcsóbban tudja visszavásárolni az értékpapírt, ezáltal profitra tesz szert, ellenkező esetben veszteséget kell elkönyvelnie. A határidős ügyleteknél magas tőkeáttételeket alkalmaznak. A tőkeáttétel: különböző pénzügyi instrumentumok, leggyakrabban kölcsön igénybevételét jelenti, a lehetséges hozam megnövelése érdekében. A tőkeáttétel alkalmazása komoly kockázattal jár, ugyanis amennyiben a befektetés kedvezőtlen irányba fordul, akkor a befektető vesztesége jóval meghaladhatja azt a veszteséget, amelyet tőkeáttét nélkül könyvelt volna el. Természetesen ez a másik irányban is igaz: az esetleges nyereségek is többszörösen jelentkezhetnek. Határidős ügylet megkötésekor a feleknek fedezetet, ún. alapletétet kell elhelyezniük, amely összeg a felvett pozíció változásából származó esetleges veszteségek fedezetéül szolgál. A minimum biztosíték összegét a tőzsde ill. az elszámolóház állapítja meg a mögöttes termék volatilitása alapján. Az egyes befektetési szolgáltatók által megkövetelt alapletét összege eltérő lehet. Az alapletét mindaddig fedezetként le van foglalva, amíg a pozíció lezárásra nem kerül. Fontos, hogy az alapletét csak töredékét (3-10%) teszi ki a felvett pozíciónak. Minden nap végén a nyitott határidős pozíciók átértékelésre kerülnek a napi elszámoló áron. Az átértékelés eredménye a változó letét számlán kerül elszámolásra: nyereség esetén jóváírásra, míg a pozíció romlása esetén terhelésre. Amennyiben a piac az ügyfél pozíciójával ellentétesen mozog, a letéti szintek emelkednek, és a befektetési vállalkozások felszólíthatják ügyfeleiket a fedezet pótlására ill. kiegészítésére a pozíció fenntartása érdekében.

A

kiegészítés elmaradása esetén a befektetési vállalkozások – az ügyféllel kötött 25

Termékkatalógus


szerződés alapján

- lezárhatják (kényszerlikvidálhatják) az ügyfél nyitott

pozícióinak egy részét vagy teljes egészét. A határidős szerződések ritkán vannak lejáratig érvényben. Elsősorban -

fedezeti és

-

spekulációs célokra (egy adott eszköz árában várt emelkedés vagy zuhanás kihasználására) használják.

A határidős ügyletek döntő többségénél nem történik fizikai szállítás, hanem az árakban jelentkező különbséget egyenlítik ki készpénzben. Ilyen termék például a tőzsdeindex változására nyitott pozíció. Fizikai szállítás esetén a pozíció kifutását követően kerül sor a teljesítésre. A pozíciókat – lejárat előtt - egy ellenkező irányú pozíció felvételével lehet bezárni. Ez esetben azt jelenti, hogy a vonatkozó eszköz leszállítására a gyakorlatban nem kerül sor. Határidős deviza ügylet esetében a határidős ár egyrészt a spot (azonnali piac) árfolyamtól, másrészt a devizák adott futamidőre vonatkozó kamatkülönbségétől függ. A határidős ár és a spot ár különbségét swap pontoknak nevezzük.


Adózás: Adózás magyar adóügyi illetőség esetén: A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén — tekintettel a tőzsdei forgalmazásra — a kapcsolódó hozamok (értékesítéshez kapcsolódó

árfolyamnyereség)

ellenőrzött

tőkepiaci

ügyletből

származó

jövedelemnek minősülnek, amely jövedelemből a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem von le kamatadót az ügyféltől, az adót önadózással kell bevallani

26

Termékkatalógus


és megfizetni. Kivételt képeznek a Tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések, amelyekre speciális adózási szabályok vonatkoznak. A társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó társaságok esetén sem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kamatadót, azt a mindenkor hatályos törvény alapján kell bevallani és megfizetni. A

jelenlegi

adójogszabályok


értelmében

a

tőzsdei

ügyleteken


elért

ügyletek

esetében a kifizető nem vonja le az adót, a befektetőknek maguknak kell bevallaniuk és megfizetniük, az adóévet követően, a kifizető által kiállított igazolás alapján. Az adóévben realizált árfolyamnyereség csökkenthető az adóévben, vagy az azt megelőző két évben elszenvedett - még nem figyelembevett – árfolyamveszteség összegével. Továbbá az árfolyamnyereség csökkenthető a tőzsdei bizományosi díjakkal, illetve számlavezetési díjakkal. Az Európai Unión ill. OECD-n kívüli tőzsdéken elért ügyletek árfolyamnyereségét ill. a tőzsdén kívüli részvényügyletek árfolyamnyereségét, 25% forrásadó + 6% EHO terheli, amelyet a kifizető von le.

Előnyök -

A határidős ügyletek elsőként a portfolió értékének megőrzésére szolgáló pénzügyi eszközök, amellyel kivédhetők a piac negatív hatásainak következményei.

-

Határidős ügyletek vétele és eladása olyan technika, melyet bármely befektető használhat, hogy a jövőbeni árak mozgására spekuláljon. Akár nagyon kis kiadással lehetséges nagy pozíciók felvétele (tőkeáttétel).

Kockázatok -

A határidős ügylet azon befektetők számára ajánlott, aki alaposan ismeri ezen típusú befektetési termékeket és szorosan és folyamatosan követi a 27

Termékkatalógus


piaci mozgásokat és fejlesztéseket. -

A tőkeáttétel miatt a határidős piacon történő ügyletkötések számottevő veszteséget is okozhatnak azon befektetők számára, akik „féktelenül” spekulálnak, illetve akik rosszul mérik fel a jövőbeli kilátásokat. Az alapletét intézménye pontosan az ilyen jellegű veszteségek pénzügyi fedezetét kívánja garantálni, azonban előfordulhat, hogy az ügyfélnek az alapletét teljes elvesztését fedezni kell, ráadásul további letétet kell elhelyeznie ahhoz, hogy fenntartsa pozícióját.

Komplexitás: komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati

1


Védekező

2

3

Óvatos

4

5

Dinamikus


6

7 Merész

Magas kockázat >>

Egyes kockázati típusok értékelése: (alacsony, közepes, magas) Kockázat típusok Adós kockázat nincs, az elszámoló ház garantálja az

elszámolást egy

szabályozott tőzsdén. Az elszámoló ház tölti be a másik fél szerepét az eladó és a vevő részére. Likviditási kockázat alacsony, a határidős ügyletek könnyen forgathatók a szervezett tőzsdéken. Deviza kockázat nincs, a magyar forintban denominált

instrumentumok

esetében. Alacsony, közepes vagy magas a forinttal szembeni deviza árfolyammozgásoktól függően. Kamatláb kockázat, közepestől magasig a kamatláb határidős ügyletek esetében, alacsony részvény határidős ügyletekre. Ár(folyam) ingadozás, közepestől magasig, a mögöttes terméktől függően,

28

Termékkatalógus


a határidős ügylet elveszítheti jelentős értékét.

2.5

Opciós ügyletek

Az opció egy jog adásvétele, ami az opció vevőjének jogot ad, de nem kötelezi arra (ezzel szemben az opció kiírója kötelezettséget vállal), hogy a jövőben egy bizonyos időpontig, vagy időpontban adott áron megvegye (call opció), vagy eladja (put opció) az ügylet alapjául szolgáló terméket. Példa: tegyük fel, hogy a befektető arra számít, hogy az XY cég által kifejlesztett új operációs rendszer nagy siker lesz, ezért úgy gondolja, hogy XY cég részvényeinek árfolyama a jövőben lényegesen emelkedni fog. Jelenleg 1 darab részvény ára 20 dollár. Bízva a termék sikerében a befektető megvásárol 1 opciót (ára a részvény árának töredéke), melynek értelmében 1 év múlva 24 dollárért veheti meg a cég részvényét. Amennyiben az év során a részvény ára meghaladja a 24 dollárt + az opció árának értékét, abban az esetben az opció lehívásával, és azt követően a részvény eladásával a vásárló profitra tehet szert. Amennyiben a részvény ára nem megy ezen ár fölé, az opció lejár, a vásárló az opció díját könyveli el veszteségként, ami az opció kiírójának a nyeresége lesz. Az amerikai típusú opciót az opció megvételétől a lejáratig bármikor le lehet hívni, míg az európai típusú opció csak lejáratkor.

Vételi (call) opció: olyan jog (nem kötelezettség), amely vásárlója számára az

ügyletben

szereplő

áru

(értékpapír,

29

deviza,

stb.)

meghatározott

Termékkatalógus


mennyiségének, a szerződésben előre meghatározott kötési árfolyamon történő megvételét egy jövőbeli időpontban (európai opció) vagy időpontig (amerikai típusú opció) biztosítja. A vételi opció eladója vagy más néven, az opció kiírója kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyletben szereplő mögöttes eszközt eladja az opció vásárlójának, amennyiben az élni akar vételi opciós jogával.

Eladási (put) opció: olyan jog (nem kötelezettség), amely vásárlója számára az

ügyletben

szereplő

áru

(értékpapír,

deviza,

stb.)

meghatározott

mennyiségének, a szerződésben előre meghatározott kötési árfolyamon történő eladását egy jövőbeli időpontban (európai opció) vagy időpontig (amerikai típusú opció) biztosítja. Az eladási opció kiírója kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyletben szereplő mögöttes eszközt megvásárolja, amennyiben az eladási opció vásárlója élni akar eladási jogával. Az opció birtoklásáért a put vagy call vásárlója a kiírónak meghatározott összeget, ún. prémiumot fizet, mely a mögöttes eszköz piaci értékét nem éri el. A következő eszközökre köthetők opciós szerződések: 

Részvényindexekre:

olyan

vételi

vagy

eladási

opció,

amely

egy

részvénypiaci indexre (például S&P500-ra vagy a New Yorki Értéktőzsde indexére) vonatkozik 

Kamatláb:

a

kamatláb

opciók

különböző

időtávra

kibocsátott

hiteleszközökre vonatkozó vételi és eladási jogokat testesítenek meg. 

Külföldi fizetőeszközre: ezek az opciók meghatározott fix összegű deviza kötési áron történő szállítását specifikálják.



Futures szerződésre: a határidős opció arra jogosítja fel tulajdonosát, hogy megvegyen vagy eladjon egy adott határidős ügyletet oly módon, hogy határidős árnak az opció kötési árfolyamát tekintik.

30

Termékkatalógus




Hosszútávú részvény és részvény indexre kötött opciók: ezek az opciók kizárólag lejáratukban térnek el 3,6 vagy 9 hónapos megfelelőjüktől, ezek lejárata 1 vagy 2 év.


Adózás: Adózás magyar adóügyi illetőség esetén: A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén — tekintettel a tőzsdei forgalmazásra — a kapcsolódó hozamok (értékesítéshez kapcsolódó

árfolyamnyereség)

ellenőrzött

tőkepiaci

ügyletből

származó

jövedelemnek minősülnek, amely jövedelemből a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem von le kamatadót az ügyféltől, az adót önadózással kell bevallani és megfizetni. Kivételt képeznek a Tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések, amelyekre speciális adózási szabályok vonatkoznak. A társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó társaságok esetén sem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kamatadót, azt a mindenkor hatályos törvény alapján kell bevallani és megfizetni. A

jelenlegi

adójogszabályok


értelmében

a

tőzsdei

ügyleteken


elért

ügyletek


31

Termékkatalógus


Az Európai Unión ill. OECD-n kívüli tőzsdéken elért ügyletek árfolyamnyereségét ill. a tőzsdén kívüli részvényügyletek árfolyamnyereségét, 25% forrásadó + 6% EHO terheli, amelyet a kifizető von le.

Előnyök -

Az opciós ügyleteket arra használhatjuk, hogy befektetési portfoliónkat megvédjük.

A

vételi

opciók

védelmet

nyújthatnak

a

befektetési

portfoliónkban lévő pénzügyi eszközök esetleges árfolyam esése ellen. -

Tőkeáttétel: az alapul szolgáló eszközbe való befektetés töredékével ugyanaz a nominális bevétel elérhető, mint az eszközbe való direct befektetéssel. Százalékban kifejezve jóval magasabb hozam érhető el az opciós ügyelteken keresztül, mint az alap eszközbe történő befektetés által.

-

Azonnali bevétel (opciós prémium), amikor az opció kibocsátásra kerül.

Kockázatok -

Nem minden befektető számára alkalmas termék. Az opciós ügyletek azon befektetők számára ajánlott, akik alaposan ismerik ezen típusú befektetési termékeket és szorosan és folyamatosan követik a piaci mozgásokat és fejlesztéseket.

-

A

tőkeáttételes

kereskedés

kétélű

fegyver.

Mind

az

árfolyam

emelkedéseket, mind pedig a csökkenéseket többszörözi. A veszteségek limitálása és a piac hatékonyságához való hozzájárulás végett az eladó fedezetet köteles letenni kötelezettségei végrehajtásának biztosítása céljából. A letét összege a szerződés ideje alatt változhat. -

Amikor kiírásra kerül egy „csupasz” opció, a profit korlátozott az opciós díj mértékéig. A veszteség összege viszont tekintélyes mértékű is lehet, elvben korlátlan.

Komplexitás: komplex termék Kockázati érték és besorolás:

32

Termékkatalógus

Kockázati érték Kockázati besorolás


1

2

Védekező

3

4

Óvatos

5

6

Dinamikus


7 Merész

Magas kockázat >>

Egyes kockázati típusok értékelése: (alacsony, közepes, magas) Kockázat típusok: Adós kockázat: végrehajtott

nincs,

ügyleteket

a

szabályozott

tekintve.

Tőzsdén

piacokon, kívüli

(OTC)

tőzsdéken tranzakciók

esetében a kockázat a partner hitelképessége. Likviditási kockázat, közepestől a magasig, a szabályozott piacokon, tőzsdéken végrehajtott ügyleteket tekintve, Közepes mértékű az OTC tranzakciók vonatkozásában. Deviza kockázat

nincs, a magyar forintban kibocsátott értékpapírokra

vonatkozóan. Egyéb devizák esetében alacsony, közepes és magas attól függően, hogyan alakul a keresztárfolyam. Kamatláb kockázat,

közepestől a magasig, az opció futamidejétől

és struktúrájától függően. A kamatláb változások közvetett hatással lehetnek az opciók árára, valamint közvetlen befolyással lehetnek az opciós ügylet alapeszközének árfolyamváltozásán keresztül. Árfolyam volatilitás, közepestől a magasig, az alapterméktől függően akár a teljes értékét elveszítheti. Egyéb kockázatok, alacsonytól a magasig. Az opció kiírásakor a vállalt kötelezettségek aránytalanok lehetnek az opciós díjhoz képest, és arányosnak kellene lenniük a portfolióban szereplő mögöttes termékek értékéhez viszonyítva.

33

Termékkatalógus

2.6 A


Befektetési jegyek

befektetési

alapban

részvénytársaság

több

a

befektetési

befektető

alapkezelő

pénzét

gyűjti

vagy

össze,

a hogy

befektetési aztán

a

kockázatmegosztás elve szerint különböző vagyontárgyakba (értékpapírokba, pénzpiaci

instrumentumokba,

ingatlanokba)

befektesse,

és

bankbetétbe, szakszerűen

derivatív kezelje.

Az

instrumentumokba, egyes

befektetők

részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Az, hogy a közös vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetési jegyre, az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama) mutatja meg. Ennek kiszámításához az alap vagyonának értékét - az egyes eszközök aktuális piaci értékét alapul vételével - folyamatosan meg kell állapítani, ez az alap nettó eszközértéke. A befektetési jegyek értéke tehát közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Ez egyben a legszemléletesebb különbség, pl. bankbetétekkel szemben, mivel utóbbiak esetében - szemben az értékpapír befektetésekkel - a befektetők nem viselik a mögöttes befektetések kockázatát, ennek a kockázatmentességnek ugyanakkor természetesen ára van. A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fő csoportra oszthatók. A nyíltvégű alapok esetében a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zártvégű alapok esetében

34

Termékkatalógus


a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor. A nyílt végű alapokkal szemben a befektetési alapkezelőnek nincs visszaváltási kötelezettsége

a befektetési

jegyekre

vonatkozóan,

azok csak

harmadik

személyek részére értékesíthetők, adott esetben a tőzsdén, ahol az árfolyamot a kereslet-kínálat alakítja ki. A leginkább általánosnak tekinthetők az értékpapíralapok. Ezek mellett, illetve ezeken belül vannak ún. index alapok (ezek gyakorlatilag lemásolják egyes tőkepiaci indexek összetételét), alapok alapjai (kizárólag más alapok befektetési jegyeit veszik) és származtatott ügyletekbe fektető alapok. Külön kategóriát képviselnek

az

ingatlanalapok,

amelyek

közvetlenül

ingatlanbefektetéseket

valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak. A magyarországi alapok befektetéseiket alapvetően három, egymástól jól elhatárolható eszközcsoportban hajtják végre: -

Kötvények: a magyarországi értékpapírpiacon a legfontosabb szerepe a kötvényeknek van, ezen belül is meghatározó az államkötvények piaca

-

Részvények: mivel előre kiszámítható pénzáramlással nem rendelkeznek, értéküket

nem

lehet

részvénybefektetés

a

tehát

kötvényekhez a

nagyobb

hasonlatosan áringadozások

megállapítani. miatt

A

lényegesen

kockázatosabb, mint a kötvénybefektetés, de a magasabb kockázat hosszú távon

magasabb

magasabb

egyedi

hozammal

jár(hat). Részvénybefektetések esetben

kockázatok

miatt

még

fontosabb

a

a

befektetések

megosztása, a diverzifikáció, melynek leghatékonyabb eszközét a részvény befektetési alapok jelentik. -

Ingatlanok-ingatlanalapok: Az ingatlanalapok közvetlenül valósítanak meg ingatlanbefektetéseket, ingatlanokon kívül egyéb értékpapírt a rövid lejáratú állampapírok kivételével nem is vásárolhatnak. Az egyik legfontosabb kockázat a likviditás, ugyanis egy ingatlan értékesítése nyilvánvalóan nagyságrendileg nehezebb és időigényesebb, mint egy egyszerű értékpapír-adásvétel. További kockázati elemet jelent az ingatlanok értékelésének bizonytalansága, mivel

35

Termékkatalógus


értelemszerűen az ingatlanok esetében nincs olyan másodlagos piac, amely teljesen megbízható árfolyamokkal tudna szolgálni. A befektetők az - aktívan kezelt - befektetési alapok befektetési jegyeit tradicionálisan egy hitelintézeten illetve a befektetési alapkezelőn, a letétkezelő bankon

vagy

egy,

az

alap

tájékoztatójában

megjelölt

forgalmazási

és

kifizetőhelyen keresztül vásárolják meg és adják el. A befektetési alapok befektetési jegyeit emellett még gyakran a tőzsdén is jegyzik és kereskednek velük. A befektetők a kereskedési idő alatt folyamatosan, eladási és visszaváltási jutalék nélkül vásárolhatják meg és adhatják el a tőzsdén kereskedett befektetési alapok befektetési jegyeit. Ezen kívül vannak olyan, többnyire indexhez kötött, passzívan kezelt befektetési alapok, amelyeket a befektetési alapkezelő eleve egy vagy több tőzsde speciális kereskedési szegmensében való kereskedésre szán, ezek az ún. ETF-ek (exchange traded funds). Alapvetően ezeknél is lehetőség van a befektetési jegyek jegyzésére és visszaváltásra vonatkozó kérelmek benyújtására a befektetési alapkezelőhöz az adott alap tájékoztatójában leírt feltételek mellett. A befektetési alapok tőke-, illetőleg hozamvédelemmel is forgalomba bocsáthatják befektetési jegyeiket. A tőke és hozamvédett alapok legnagyobb előnye, hogy a magas hozam lehetőségét a banki megtakarítások biztonságával ötvözik. A befektetők úgy részesedhetnek a különböző pénzügyi piacok teljesítményéből, hogy közben befektetett tőkéjüket nem kockáztatják. A tőke és hozamvédett alapokban összegyűlt tőke jelentős része kockázatmentes kamatozó eszközökben (pl. banki betét) kerül elhelyezésre. Ez biztosítja, hogy a futamidő végén a befektetett tőke és alaptípustól függően egy minimum fix hozam kifizetésre kerüljön. A kockázatmentes befektetésen felül megmaradt tőkét az alapkezelő származékos ügyletekben helyezi el. Ez biztosítja azt, hogy amennyiben az adott pénzügyi eszköz vagy eszközcsoport a futamidő alatt pozitívan teljesít, akkor az alap extrahozamot érhet el. Az alap által elért extrahozam nagysága az előre meghatározott mögöttes pénzügyi eszköz vagy eszközcsoport futamidő alatti

36

Termékkatalógus


teljesítményétől függ. Az említett származékos ügyletek a befektetési alaptól függően köthető pld. részvényindexre, részvénykosárra, devizaárfolyamra, stb..


Adózás: Adózás magyar adóügyi illetőség esetén:

A befektetési jegyek hozamát 2006. szeptember 1-jén életbe lépett szabályozás szerint 16%-os kamatadó terheli. Az adó alapja a befektetési jegy megszerzéskori és

eladáskori

árfolyamának

különbsége

szorozva

a

befektetési

jegyek

darabszámával, csökkentve a vásárlási és visszaváltási tranzakciós költségekkel. A 16%-os adót a kifizető vonja le, vallja be és fizeti meg az adóhatóság fele. A Befektetőknek nem kell szerepeltetniük az adóbevallásukban. A társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó társaságok esetén sem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kamatadót, azt a mindenkor hatályos törvény alapján kell bevallani és megfizetni.

Előnyök: -

A befektetési jegyek lehetőséget adnak a befektetőknek arra, hogy a

kockázatmegosztás elve szerint fektessék be a pénzüket. -

Tőkevédett alapok esetében a befektetők a tőkéjük elvesztésének

kockázata nélkül profitálhatnak a részvénypiacok emelkedéséből -

Hozamvédett termékek esetében a fix hozamon felül extra hozam

lehetősége. -

Az ügyfél pénzét szaktudással rendelkező, profi napi szinten kezeli, az

adott alap által követendő befektetési politika figyelembe vételével. -

A befektetők napi szinten visszaválthatják befektetési jegyeiket, ill. további

befektetéseket eszközölhetnek az adott napra vonatkozó nettó eszközértéken. -

Relatív alacsony jutalék jellemzi: a vételi és eladási jutalékok, valamint az

37

Termékkatalógus


alap kezelésével kapcsolatos belső költségek mértéke nem haladja azt az összeget, ha a befektető az adott értékpapírokat közvetlenül vásárolta volna meg. -

Olyan termékek, illetve szegmensek is elérhetők, amelyek egyébként csak

nehezen lennének hozzáférhetők.

Kockázatok -

Minél inkább specializált egy alap, annál nagyobb a kockázata, hiszen annál inkább ki van téve az adott szektorban / területen végbemenő változásoknak. A nagyobb kockázat magasabb hozam lehetőségét hordozza magában viszont nagyobb árfolyamvolatilitást is jelent.

-

Az alap kezelőjének múltbéli teljesítménye nem garancia egy új alap teljesítményére vonatkozóan.

-

Egyes alapok kezelési szabályzata szerint rendkívüli körülmények esetén a befektetési alapkezelő átmenetileg felfüggesztheti a befektetési jegyek visszaváltását, mely időszak alatt az eladásra nincs lehetőség

Komplexitás: komplex termék és nem komplex termék is lehet Kockázati érték és besorolás: Kockázati

1


Védekező

2

3

Óvatos


4

5

Dinamikus

6

7 Merész

Magas kockázat >>

Egyes kockázati típusok értékelése: (alacsony, közepes, magas)

Kockázat típusok: Adós kockázat,

Alacsony, közepes és magas az alap összetételétől

függően. Az adós kockázat magasabb azon alapok esetében, amelyek

38

Termékkatalógus


alacsonyabb besorolású értékpapírokat tartanak a portfoliójukban. Likviditási kockázat, alacsonytól a közepesig. Nyíltvégű befektetési jegyek mindenkor értékesíthetők az alapkezelő által jegyzett árfolyamon. Tőzsdére bevezetett alapok esetén az értékesítés nehezebb lehet, mivel az aktuális árfolyamot a kereslet-kínálat alakítja. Deviza kockázat, alacsonytól a magasig terjed a kockázat szintje, az alap befektetési stratégiájának függvényében. A devizakockázat nem áll fenn azokra az alapokra, melyek kizárólag magyar forintban denominált pénzügyi eszközökbe fektet be. Magas a kockázat azon alapoknál, melyek volatilis devizájú részvénypiacokon fektetnek be. Kamatkockázat, alacsony, közepes és magas, a részvénytől és a befektetési környezettől függően. Általánosságban, a kamatlábak emelkedése a részvények árfolyamára negatív hatással van. Árvolatilitás,

alacsony,

közepes

és

magas,

az

alap

befektetési

stratégiájának függvényében, az alapba elhelyezett részvények volatilitásától függően. A volatilitás azonban kisebb, mintha egyedi részvénybe fektettünk volna, mivel a kockázat több részvény között oszlik el (diverzifikáció).

39

(székhely: H-1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 10.) TERMÉKKATALÓGUS

Recommend Documents