SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM. Székesfehérvár 2013

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

NEVELÉSI PROGRAM

Székesfehérvár 2013.

Kossuth Lajos Általános Iskola

Nevelési program

TARTALOMJEGYZÉK

1.

A szakmai alapdokumentum főbb gondolataiból ................................................................... 3

2.

Küldetésnyilatkozat................................................................................................................. 4

3.

Helyzetelemzés ....................................................................................................................... 4

4.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feltételei ................................................................ 5

5.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai ................... 7

6.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktatómunka eszköz- és eljárás rendszere ............................. 12

7.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 13

8.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................ 15

9.

A tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszerei és szervezeti formái .............................. 16

10.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................................... 22

11.

Pályaorientációs tevékenység................................................................................................ 24

12.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése ............................................................ 24

13.

A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység ............................................... 26

14.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ........................................................... 28

15.

Egészségnevelési, egészségfejlesztési program .................................................................... 33

16.

Környezeti nevelési program ................................................................................................ 44

17.

Iskolahasználók az iskolai közéletben .................................................................................. 59

18.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ........................................................................................................... 62

19.

A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések ........ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

20.

Legitimációs lap .................................................................................................................... 64

2 / 114


Nevelési program

1. A SZAKMAI ALAPDOKUMENTUM FŐBB GONDOLATAIBÓL A köznevelési intézmény Megnevezése 

Hivatalos neve: Székesfehérvári Kossuth Lajos Általános Iskola

Feladatellátási helyei 

Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Pozsonyi utca 99.

Alapító és a fenntartó neve és székhelye 

Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma



Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere



Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.



Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ



Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.

Típusa:

általános iskola

OM azonosítója: 030047 Köznevelési és egyéb feladata: 

általános iskolai nevelés oktatás -

nappali rendszerű iskolai oktatás

-

alsó, tagozat, felső tagozat

-

sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők)



Az iskola maximális létszáma:



Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

831 fő

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 

8000 Székesfehérvár, Pozsonyi utca 99. -

Helyrajzi szám 11777/2

-

Hasznos alapterülete. bruttó 5278nm

-

Intézmény jogköre. Ingyenes használati jog

-

KLIK jogköre: Ingyenes használati jog

-

Működtető neve: Székesfehérvár Megyei Jogú Város önkormányzata

-

Működtető székhelye: Székesfehérvár, Városház tér 1. 3 / 114


Nevelési program

2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Kodály útját járva hisszük és valljuk: „Zene nélkül nincs teljes ember” -

Olyan iskola működtetésére törekszünk, amely tanulóinknak modern, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújt, miközben bevezetjük őket a művészetek, elsősorban a zene világába.

-

Meg kívánjuk őrizni a Magyarországon immár a „kulturális örökség” részének nyilvánított emelt szintű ének - zenei oktatást, mely az aktív zenélés, közös éneklés mellett fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák értékeinek befogadására is.

-

A komplex személyiségfejlesztés érdekében olyan készségek, képességek – mint például problémamegoldás, kreativitás, absztrahálás elemző gondolkodás – kibontakoztatását tartjuk fontosnak, mely segíti tanulóinkat az őket körülvevő világ megértésében, megismerésében. Ezek szellemében a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltség kialakításának érdekében 5-8. évfolyamon emelt szintű matematikaoktatást folytatunk évfolyamonként egy csoportban.

-

A tehetséggondozás mellett a hátrányok leküzdésével igyekszünk minden tanulónknak egyenlő esélyt biztosítani az általános műveltség alapjainak elsajátításához, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzéséhez.

-

Fontosnak tartjuk a mindennapos testnevelést, hiszen a sport nem csak a testi nevelésnek, hanem a léleknek is az egyik leghatásosabb, legnemesebb nevelő eszköze. Tanulóink körében olyan életmód kialakítására, megismertetésére törekszünk, melynek szerves része a mozgás és az egészség megőrzése.

3. HELYZETELEMZÉS Iskolánkat, az öreghegyi városrész iskoláját 1952-ben létesítették. Az intézmény 1991-ben új, korszerű épületszárnnyal bővült, majd 1993-ban felújításra került a régi épületrész is. Intézményünk épülete (tantermei, széles folyosói és egyéb helyiségei) kényelmesen berendezettek, és jól biztosítják a tanuláshoz szükséges igényes környezetet. A tanítás-tanulás folyamatához megfelelő minőségű és mennyiségű technikai felszerelés áll rendelkezésünkre. Az iskola épületét tágas iskolaudvar és park veszi körül. A parkban sok fa veti az árnyékot, adja a jó levegőt és biztosítja a szép környezetet. Az udvaron két aszfaltos tornapálya található. 4 / 114


Nevelési program

Iskolánk igen szép környezetben, városunk kertvárosi, zöldövezetes részében épült. Intézményünk szerves, integráns része az adott lakókörnyezetnek. A terület természeti- és kulturális értékekben gazdag, így ezen lehetőségeket, adottságokat jól fel tudjuk használni oktatási, nevelési feladataink megvalósításához

4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELTÉTELEI 4.1.

Tárgyi, dologi feltételek

A felújítás után tűztük ki célul, hogy környezetünket otthonosabbá, szebbé fogjuk varázsolni. Szülők, szponzorok pályázatok támogatásával játszóparkot, sportpályát építettünk, parkosítottunk. Takarékos gazdálkodás mellett igyekeztünk bevételeinket növelni. Ezt a forrást felhasználva, pályázati lehetőségekkel élve (Megyei Közoktatási Közalapítvány, ISM, NAP, Oktatási Bizottság, Sport Bizottság, Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány, TÁMOP 3.1.4/08/02-0064, TIOP 1.1.1/07, TIOP 1.1.1/09. TÁMOP 3.1.7) tervszerű eszközfejlesztéssel javítottuk (fogjuk javítani) az egyes szakmai területek lehetőségeit: - könyvtár (számítógép, oktatóprogramok, digitális tananyaggyűjtemény, állománybővítés), - iskolai sportkörök, testnevelés (sporteszközök), - számítástechnika (a géppark korszerűsítése, hálózat kialakítása, Internet hozzáférés), - nagyértékű szemléltetőeszközök a különböző szaktárgyak tanításához, - variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz, - a 2009/2010-es tanévben a TÁMOP 3.1.4/08/02-0064 pályázat támogatta a kompetencia alapú oktatás tárgyi feltételeinek megteremtését. Ennek keretében került beszerzésre: o 11 db laptop a projektben résztvevő pedagógusok számára, o 1 db nagyteljesítményű nyomtató, 1 db fényképezőgép, o 2 db projektor, o kis értékű tárgyi eszközök, irodaszerek, o interaktív tananyagok, taneszközök, o a kompetencia területek oktatását segítő tankönyvek, taneszközök. Költségvetési keretünkből minden évben különítünk el pénzt a karbantartásra, folyamatos állagmegóvásra. Az igényes munka feltételei adottak 400-nál több diákunk és nevelőtestületünk tagjai számára. Szaktantermeink állnak rendelkezésre a következő tárgyak tanításához: technika, fizika, kémia, számítástechnika. Az ének–zene oktatását és a kórusmunkát jó minőségű hanghordozókkal, ritmushangszerekkel, zongorával felszerelt ének szaktanteremben biztosítjuk. 5 / 114


Nevelési program

Az idegen nyelvek tanítását csoportbontásban oldjuk meg. Gyermekeink testi neveléséhez ideálisak a körülményeink. Az udvari sportpályák használatán túl két jól felszerelt tornateremben tartjuk a testnevelést. Biztosítjuk a lehetőséget tanulóink számára a mindennapos testnevelésre.

4.2.

Személyi feltételek

Pedagógiai programunk megvalósítója a 41 fős nevelőtestület. Mindannyian felsőfokú végzettséggel, szakmai megalapozottsággal látják el munkájukat. Néhányan több diplomával, pedagógus szakvizsgával és közoktatási vezetői végzettséggel rendelkeznek. Éveken át végzett magas színvonalú munkájuk alapján többen kaptak tanácsosi, főtanácsosi címet. A továbbképzések iránya változatos: - szakmódszertani, - fejlesztő pedagógiai, - különféle műveltségterületekhez kapcsolódó, - számítástechnikai, - sportági, - gyermek és ifjúságvédelmi, - alternatív pedagógiai módszertani, - életvezetési, - minőségbiztosítási, - integrált nevelési. Egyetemi tanulmányokat mesterképzésben ének, matematika, inkluzív tanár, minőségtanár szakon folytatnak pedagógusaink. A 2009/2010-es tanévben a TÁMOP 3.1.4/08/02-0064 pályázat támogatta intézményünk pedagógusainak innovációra való felkészítését is. Tantestületünk közel fele, 20 pedagógus vehetett részt 14 különféle témájú 30-120 órás továbbképzéseken: -

szövegértés-szövegalkotás 1 - 4. évf.

3 fő

-

matematika 1 - 4. évf.

2 fő

-

szövegértés-szövegalkotás 5 - 8. évf.

1 fő

-

szociális, életviteli és környezeti 7 - 12. évf.

1 fő

-

életpálya-építési 7 - 12. évf.

1 fő

-

idegen nyelv (angol) 7 - 12. évf.

1 fő

-

menedzsmentképzés

3 fő 6 / 114


Nevelési program

-

számítástechnikai alapismeretek

5 fő

-

interaktív tábla az oktatásban

12 fő

-

projektmódszer, projektalapú oktatás

14 fő

-

kooperatív módszertanra épülő együttműködés

4 fő

-

differenciált tanulásszervezés lehetőségei és módszerei

3 fő

-

az óvoda-iskola átmenet támogatása

1 fő

-

pedagógiai értékelés a gyakorlatban

1 fő

-

SNI képzés

2 fő

-

Tantestületi képzés, kooperatív módszertan

30 fő

A mindenkit érintő tantestületi képzéssel együtt összesen 86 tanúsítvány került pedagógusaink birtokába. A TÁMOP pályázat eredményeképpen a nevelőtestület feladata a kompetencia alapú oktatás minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása. Ennek során minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja (belső továbbképzés). A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje, és munkája során alkalmazza.

5. AZ

ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI

5.1.

Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök, akit az igazgató bíz meg.

Az osztályfőnökök feladatai és hatáskörük: - az iskola pedagógiai programjának szellemében nevelik osztályaik tanulóit, munkájuk során tekintettel vannak a tanulók személyiségfejlődésének sajátosságaira; - segítik az osztályközösség kialakulását, a tanulók szociális készségének fejlődését; - segítik és koordinálják az osztályukban tanító pedagógusok munkáját; - rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az osztály szülői munkaközösségével, illetve a szülői közösség tagjaival, - figyelemmel kísérik a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét; - minősítik a tanulók magatartását, szorgalmát; - ellátják az osztályaikkal kapcsolatos ügyviteli teendőket (az osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása stb.); 7 / 114


Nevelési program

- segítik és nyomon követik osztályaik kötelező orvosi vizsgálatait; - kiemelt figyelmet fordítanak az osztályaikban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, folyamatos kapcsolatot tartanak az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével; - tanulóikat rendszeresen tájékoztatják az iskola előtt álló feladatokról, motiválják őket azok megoldására, közreműködnek a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében; - javaslatot tesznek a tanulók értékelésére (jutalmazás, büntetés), segélyezésére; - aktív közreműködésükkel segítik az osztályfőnöki munkaközösség munkáját; - rendkívüli esetekben órát látogatnak osztályaikban; -

5.2.

A nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei

- A tanulók személyiségének minél teljesebb kibontakoztatása - Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele - Az esélyegyenlőség biztosítása - Európai és humanista értékrend kialakítása - A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése - A digitális írástudás kialakítása - Az SNI-s tanulók integrált oktatása - Alkotó pedagógiai klíma megteremtése Nevelőtestületünk a következő emberképet vallja magáénak: Testileg, lelkileg harmonikusan fejlett, a korszerű műveltség alapjaival rendelkező, jövőorientált, művészetek iránt fogékony ember.

5.3.

Nevelő-oktató munkánk céljai

- az eredményes tanulás elsajátíttatása, - a tanulók felkészítése az egész életen át tartó tanulásra, - a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, - a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, - a különböző érdeklődésű, eltérő képességű gyerekek együtt nevelése, oktatása, - a helyes énkép, önismeret kialakítása, - környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása, - népünk kulturális örökségének megismerése, 8 / 114


Nevelési program

- egyetemes kultúra-európai azonosságtudat, - a partnerkapcsolatok fejlesztése, - a digitális írástudás elterjesztése, - a nevelőtestület módszertani kultúrájának fejlesztése, - önálló intézményi innováció megvalósítása, nyomon követése.

5.4.

Nevelő-oktató munkánk feladatai

- a kompetencia alapú oktatás kiterjesztése, - az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátíttatása, - a tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása, - életközeli tanulási környezet kialakítása, - tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása, - az egyéni képességek kibontakoztatása, szociális-kulturális környezetből eredő hátrányok csökkentése, - az integrált neveléssel kapcsolatos nevelő-oktató munka korszerűsítése, - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása, - a modern, személyközpontú, interaktív, adaptív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása, - IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése, - a könyvtár és az informatikai eszközök használata, - az anyanyelv igényes használata, az elektronikus média szerepének tudatosítása, - az egészségnevelési és környezeti nevelési program megvalósítása, - történelmünk, tudományos és kulturális életünk nagy alakjainak megismertetése, - a különböző kultúrák, szokások, a másság elfogadtatása, - korrekt, naprakész tájékoztatás, igényfelmérés.

5.5.

Az optimális elsajátítás kritériumai

- állandósult tartósság, - optimális használhatóság, - az alaprendszer kiépülése (tapasztalati szint, értelmező szint). A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

9 / 114


Nevelési program

A nemzeti alaptanterv tartalmi szabályozása alsó tagozat első két évében a lehetővé teszi, sőt ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését. Az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában: - az iskolába lépő kisgyermekben óvjuk és továbbfejlesztjük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; - átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe, közvetítjük az elemi ismereteket, szokásokat alakítunk ki; - fogékonnyá tesszük saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok és a társadalom értékei iránt; - teret adunk a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segítjük természetes fejlődését, érését; Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán erőteljesebbé – a negyedik évfolyam végére már meghatározóvá – válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Az alapfokú nevelés-oktatás ezen szakaszában a nemzeti alaptanterv fejlesztési feladataira összpontosítva az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztése érdekében: - a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejlesztjük az alapvető képességeket és alapkészségeket, - szabályozott és kötetlen tevékenységekkel fejlesztjük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozzuk reális önértékelését; - mintákat és gyakorlóterepet adunk, magatartási normákat, szabályokat közvetítünk a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez; - támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, segítjük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát; - törődünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociáliskulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak; -

az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre építünk, ha szükséges az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal;

- bevezetjük és alkalmazzuk az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat; - a tanulók egyéni fejlettségére és fejlesztési szükségleteire ügyelve, differenciálással fokozatosan növeljük a tanulói terhelést és teljesítményelvárást. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megala10 / 114


Nevelési program

pozásának folytatása. Az 5–6. évfolyamon továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt, szervesen folytatva az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ebben a szakaszban: - pedagógiai munkánk középpontjában a tanulók egész személyiségének, tudásának, képességeinek fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, is; - igazodunk a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz, figyelembe vesszük, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért fejlesztésünket az integratív-képi gondolkodásra alapozzuk; - kiemelt figyelmet fordítunk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére; - fejlesztjük és bővítjük az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat; - feladatunknak tekintjük az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Ehhez előnyben részesítjük az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése. Ebben a szakaszban: - hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás képességének fejlesztése; - pedagógiai tevékenységünk hangsúlyos eleme az önálló munkára, gondolkodásra és a tanulási tevékenység tudatos, intenzív alkalmazására nevelés, késztetés; - az önművelésre késztetéssel megalapozzuk az életen át tartó tanulás és fejlődés igényét; - a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítjük fel a pályaorientációra, pályaválasztásra és továbbtanulásra; - megalapozzuk a tanulók felkészültségét a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására, felkészítjük őket a társadalomba való beilleszkedésre; - fejlesztjük és bővítjük az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat; - fejlesztő értékeléssel és az önértékelés képességének fejlesztésével, az önismeret alakításával az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban és a különböző csoportokban.

11 / 114


6. AZ

Nevelési program

ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁS

RENDSZERE

A nevelés kiemelkedő szerepet tölt be a munkánkban, s ez megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. A meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei: - az oktatás valamennyi módszere, - meggyőzés, - példakép, - bírálat, - önbírálat, - beszámoló. A tevékenység megszervezésének módszerei: - követelés, - ellenőrzés, - értékelés, - játékos módszerek, - gyakorlás. A magatartásra ható módszerek: - helyeslés, - bíztatás, - elismerés.

A nevelési módszerek különböző formái, változatai és eszközei: - Nyelvi eszközök: o szabad vagy irányított beszélgetés, o spontán vagy tervezett beszélgetés, o egyéni vagy csoportos beszélgetés. - Nem nyelvi eszközök: o arckifejezés, o tekintet, o mozdulatok, o gesztusok. 12 / 114


Nevelési program

- Szociális technikák: o minta, o modellnyújtás, o megerősítés (dicséret, jutalmazás), o dramatizáló tevékenység, o a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése. A kompetencia alapú oktatásra nagy figyelmet fordítunk, pedagógiai kultúránkat, alkalmazott módszertanunkat folyamatosan megújítjuk, így valamennyi évfolyamon alkalmazzuk a kooperatív tanulásszervezést és a differenciált oktatási formát, valamint az egyéni ütemű haladást. Az új feladatoknak megfelelő további eljárások: - műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, - moduláris oktatás, - projektoktatás, - témahét. Pedagógusaink egységesen alkalmazzák a pozitív megerősítést és értékelést, mint a motiváció legfőbb eszközét. Pedagógiai munkák tervezésekor – sajátos nevelési igényű tanulók érdekében – figyelemmel kell lennünk a Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának irányelveire. Az oktató-nevelő munka során alkalmazott különféle pedagógiai módszerek megválasztáskor kiemelt figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulóink képességeire. Alkalmazzuk a sérülés specifikus fejlesztést.

7. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Szeretnénk, ha nevelőmunkánkat Comenius gondolatai hatnák át: A nevelés útján kell az embereket rádöbbenteni arra, miért is vannak a világon. Ezért meg kell ismertetni velük tüzetesen a világot, s a nevelés útján kell elsajátíttatni azt, hogy mi módon lehet ezt a világot úgy berendezni, hogy minden ember megtalálja a boldogulását. Iskolánkban kiemelt szerepet kap a személyiségfejlesztés: - az önállóságra, öntevékenységre, - a műveltség megszerzésének igényére, - elsajátított tudás értékelésére, - az alkotásvágy felébresztésére, - a reális önismeret, önértékelés kialakítására, - a kitartó munkához való helyes viszony kialakítására (szorgalom, kitartás, igényesség), - együttműködési készség kialakítására nevelés. 13 / 114


Nevelési program

Alapvető feladatunk: - A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és változatos, gazdag fejlesztő programok kínálata. Olyan tanulásirányítási módok garantálása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. - Az érdeklődés pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programtervekhez tartozó tevékenységrendszer bevezetésével. - A játékszeretet fejlesztése révén egyrészt az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása biztosítja, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára támogatja az informális tanulás nyújtotta lehetőség elterjesztését. - Úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A személyiség- és közösségfejlesztéshez hangsúlyozni kell a csoportmunka és pármunka szervezeti formák alkalmazását. - A tanulók értékelésének átalakítása: inkább a tanulási folyamat értékelésére, és a fejlesztő értékelésre helyeződik a hangsúly. - Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat (szociális kompetenciafejlesztés). - Az egyéni képességek figyelembe vétele, a differenciált terhelés, illetve a terhelés képességekhez való igazítása. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is feladat a diagnosztikai mérések alkalmazása. A gyermeki fogékonyágra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a következő készségeket, képességeket és tulajdonságokat alakítjuk ki és fejlesztjük a tanulókban: - az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket és képességeket /beszéd, írás, olvasás, matematikai gondolkodási képességek/, - az egyéni tanulás hatékony módszereit, - a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok és együttműködés helyes normáit és módszereit, - a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára, - az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat, - nemzeti értékek, hagyományok, valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését, tiszteletét, - más népek kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerését, megbecsülését, - az erkölcsi és akarati tulajdonságokat, 14 / 114


Nevelési program

- azt, hogy rendelkezzenek elképzeléssel saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően. Mindezek megvalósításához teret adnak a következő területek, tevékenységek: - a napközis foglakozások tanulási és szabadidős tevékenységei, ahol egyénre szabott tanulási módokat sajátítanak el tanulóink /a tanulás tanítása /, egészséges életmódra nevelés – önkiszolgálás, a játék, a testmozgás – lehetőségének biztosítása, - a diákönkormányzati munka: mely lehetőséget ad az emberek közötti kapcsolatok és együttműködés normáinak betartására, a kommunikációs kultúra elsajátítására, véleményalkotásra, - a tanulmányi versenyeken való részvétellel bizonyítják tanulóink, hogy a megszerzett ismereteiket hogyan tudják visszaadni, illetve hasznosítani, a szépkiejtési, olvasási versenyeken a tiszta, szép magyar beszéd gyakorlása, bemutatása, az anyanyelv ismerete, tisztelete, - ünnepélyek, rendezvények tartása, ahol a kulturált magatartást és viselkedést gyakorolják, - erdei iskolák, tanulmányi kirándulások, múzeumi programok alkalmával lehetőség nyílik a nemzeti értékek, hagyományok megismerésére, - külföldi vendéggyerekek fogadásával, más népek gyermekeivel való levelezés alkalmával betekinthetnek azok kultúráiba, megismerhetik szokásaikat, életmódjukat, - a sportolás, testedzés, túrázás, táborozás és az óraközi szünetekben való mozgás lehetőséget ad a mozgásszükséglet igényének kielégítésére, az egészséges életmódra nevelésre. Az iskolai oktatás tartalmát a korszerű, elsősorban a tanulók képességeit fejlesztő tananyag mellett az általános emberi és nemzeti értékek elfogadtatása, átadása alkotja. Az iskola nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást kívánják elősegíteni különféle e célt szolgáló módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembevevő oktatás, a differenciálás, a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban láthatók. Elérendő célkitűzés, hogy az iskola végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg a NAT és az iskola helyi tanterve által összhangban megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezzenek olyan bővíthető ismeretekkel, jártasságokkal, képességekkel, készségekkel, amelyek képessé teszik őket arra, hogy az alapműveltségi vizsgakövetelményeknek a későbbiekben megfeleljenek.

8. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségnevelés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az ehhez vezető utat két szakaszra osztjuk: - az első szakasz feladata, hogy megerősítsük a humánus magatartásmintákat, szokásokat, formáljuk a gyermek jellemét, ezáltal elősegítve a személyiség érését, 15 / 114


Nevelési program

- a második szakasz feladata, hogy különböző tanulási tevékenységek közben fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleráns magatartását. Fogadják el a másságot. Váljanak megbízhatóvá, becsületessé, szavahihetővé. Felkészítjük tanulóinkat a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Célunk olyan közösségek kialakítása, melyek alkalmasak a követelmények közvetítésére. Tagjai számára világosan érzékelhetők legyenek magatartásuk pozitív és negatív következményének viselése. Fontos a társakkal szembeni kölcsönös függések és felelősségérzet kialakítása. A megvalósításba a közösség minden tagját bevonjuk. Közösségfejlesztő szerepek betöltésére, döntések meghozatalára adunk módot (diákönkormányzat, osztályfőnöki órák, iskolagyűlések, stb.). A felelősség vállalását is megköveteljük. A közösségfejlesztés és önfejlesztő tevékenység megszervezésének területei: - a diákönkormányzat, - fizikai munkafeladatok szervezése: o faültetés az iskola parkban, o ünnepélyek, o rendezvények előkészítése, o teremrendezés, o díszletek készítése, - tanulmányi területen szervezett csoportmunka: o tanórákon, o csapatversenyekkel, o sport, tanulmányi, kulturális bemutatókon való részvétellel. Mindezek garantálják a munkacsoport tagjai közti kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési viszony kiépülését. Optimális magatartás- és tevékenységformák produkálására késztetnek. Fontosnak tartjuk a nevelők személyes részvételét a közösségekben (pl. az osztályban, a diákönkormányzatban, szakkörvezetéssel, kirándulásokon, erdei iskolákban).

9. A

TEHETSÉGGONDOZÁS ÉS A FELZÁRKÓZTATÁS MÓDSZEREI ÉS SZERVEZETI

FORMÁI

9.1.

A tanítási órákon

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. 16 / 114


Nevelési program

E cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi módszerek és szervezeti formák segítik: - A nevelők az egyes szaktantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. - A 3-6. évfolyamon az ének, 5-8. évfolyamon a matematika, 4-8. évfolyamon az angol és a német nyelv tanítása az osztálytól eltérő csoportokban folyik. Az 5-8. évfolyamon emelt szintű oktatásra képességfelmérés illetve a szaktantárgyból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra a tanulók. Az idegen nyelv választható. A nem kötelező tanítási órák keretében a tehetséggondozást és a felzárkóztatást az alábbiakkal segíti az intézmény: - Iskolánk minden tanulója számára igény szerint biztosítunk plusz ének-zene órát. A tantárgy fejlesztési lehetőségeit használjuk ki, amelyek minden gyermek számára megkönnyítik a tanulást (ritmusérzék fejlesztése, hangzó formáló, helyes kiejtés, szókincs gyarapító, figyelem fejlesztés stb.). A zeneileg kiemelkedően tehetséges gyermekek emelt szintű ének-zene oktatásban vehetnek részt. Szorgalmazzuk a hangszertanulást a művészeti iskolákban. (A közoktatásról szóló törvény 52. §-a szerint: az első-negyedik évfolyamon – bármely tantárgyból – emelt szintű oktatás csak akkor indítható, ha azon – feltéve, hogy az évfolyamon párhuzamos osztály nem indul – minden jelentkező tanuló részvétele biztosítható. Ha az iskolában az említett évfolyamokon párhuzamos osztályok indulnak, s nem mindegyik osztályban szerveznek emelt szintű oktatást, vagy az egyes osztályokban eltérő tantárgyakból szerveznek emelt szintű oktatást, a tanulók osztályokba történő beosztásánál a szülők emelt szintű oktatásra vonatkozó választását figyelembe kell venni. Ha az érintett tantárgy tekintetében az összes felvételi kérelmet – a megadott sorrend szerint – az iskola nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell eldönteni, melyik jelentkező vehet részt az emelt szintű oktatásban. A sorsolásra az érintett tanuló szülőjét meg kell hívni.) - 5-8. osztályainkban évfolyamonként 1 csoportban emelt szinten tanítjuk a matematikát. Ide a tanulók az alsós tanító javaslata és előzetes felmérés alapján kerülhetnek. Tanulóink a házi, városi, a megyei, az országos versenyeken rendszeresen részt vesznek. - Idegen nyelvek oktatását 1. évfolyam II. félévétől szakköri keretek között kezdjük. - Az 1-7. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát tartunk. Az SNI-s tanulókat célirányosan fejlesztjük. - A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. Az innovatív intézmények számára kiírt TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0064 pályázat támogatta a pedagógiai szemlélet korszerűsítését is, ennek eredményeképpen tudtuk módszereinket a korsze-

17 / 114


Nevelési program

rű, kompetencia alapú oktatási gyakorlat kívánalmainak megfelelően átalakítani a tehetséggondozás és felzárkóztatás területén is. A megújuló tanulásszervezési módszerek alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkánkat, például: - óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, - hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás, - habilitációs és rehabilitációs tevékenység, - az inkluzív nevelés, - pedagógus attitűdváltás, - tanórai differenciálás (heterogén csoportokban), - kooperatív tanulás, - a drámapedagógia eszközei, - tevékenységközpontú pedagógiák eszközei, - projektmunka (egyéni és csoportos), - prezentációs technikák, - tanulói értékelési formák gazdagítása, A tanulásszervezési alapelveink: - differenciálás: o egyéni különbségek figyelembevétele, o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése, - szociális készségek fejlettsége (szociális kompetencia): o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret, - motiváló módszerek alkalmazása (pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia). A tanulásszervezés módszerei: - alapmódszerek: o tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés, o munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat, o individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok, - motiváló módszerek: o páros munka, o csoportmunka, 18 / 114


Nevelési program

o játék, o szerepjáték (drámapedagógia), o vita, o kutató-felfedező módszer, o kooperatív módszerek, o projekt módszer.

9.2.

Tanítási órán kívüli tevékenységek

A tehetséggondozás nagyon fontos fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetséget. Szükséges tehát, hogy a pedagógusok ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek (önképzés, munkaközösségi továbbképzés stb.). A felismerést tetteknek kell követni, mely során mindenekelőtt a tehetség kibontakoztatásának feltételeit kell megteremteni. A szülőket és gyerekeket egyaránt tájékoztatjuk az iskolai illetve a városi lehetőségekről (iskolai sportkörök, szakkörök, énekkarok, Hermann László Zeneiskola, különböző sportági szakosztályok, Csitáry Emil Művészeti Műhely.) A tehetséggondozás folyamata: - a tehetség felismerése, figyelembe vétele, - lehetőségek felajánlása, - szabad választás biztosítása, - segítség felajánlása a választáshoz, - a szabad változtatás lehetősége, - a képességek egyenrangúsága, - a tehetség kibontakozásához szükséges környezeti, eszközi és anyagi feltételek megteremtése. Módszerek: - a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása, - a tanuló egyéni sajátosságát figyelembe vevő fejlesztés és/vagy a tanulók egyéni sajátosságához igazított tanulási környezet kialakítása, - a tanuló egyéni sajátosságát figyelembe vevő fejlesztés és/vagy a tanulók egyéni sajátosságához igazított tanulási módszerek kialakítása, - technikák az idő-, munka- és tanulástervezés fejlesztésére: o strukturálás, o rendszerezés, o problémamegoldás, o időkezelés fejlesztését célzó technikák és eszközök, 19 / 114


Nevelési program

- a tanulótípusok, tanulási stratégiák, tanulási stílusok feltárása, - a tanulótípusok, tanulási stratégiák, tanulási stílusok feltárását célzó eljárások alkalmazása. Hagyományainkhoz híven biztosítjuk tehetséges tanulóink versenyekre való felkészítését a szaktárgyak, a sport és a művészetek területén. Felhívjuk figyelmüket az éppen aktuális tanulmányi, művészeti pályázatokra és arra ösztönözzük őket, hogy ezeken vegyenek részt.

9.3.

Napközis csoportok

Napközis csoportokat az alsó tagozatosok számára szervezünk szülői igény alapján. Igyekszünk a szülők számára a legkedvezőbb étkezési lehetőségeket biztosítani. Nem kötelező a háromszori étkezés, lehetséges a tanóra látogatása menza térítés mellett is. Az étkezés térítési díjhoz kötött. A napközinek nemcsak az a célja, hogy a gyermekek felügyeletéről gondoskodjon, és a házi feladatot elkészíttesse, hanem feladata, hogy az átfogó tevékenységi rendszerével, – az étkezést is beleértve – alakítson ki a tanulókban olyan életritmust, szokásokat, melyek kiegyenlítik a családok nevelési különbségeit (másság elfogadása, egymás segítése, tiszta, rendes környezet kialakítása). A napközi keretében szervezett kulturális, sport, játék, technikai foglalkozások beépülnek a NAT, és a helyi tanterv követelményrendszerébe, illetve kihasználják, elmélyítik a tanórai ismereteket. Kidolgoztuk a környezetvédelmi projektet, mely témáiban kapcsolódik az alsó tagozatos környezetismeret tananyagához. A napközis csoportok is érintettek az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásában: - témahét, - projekt, - moduláris oktatás. Tanulóinknak lehetőségük van az iskolai könyvtár használatára. Hangsúlyt fektetünk számítástechnikai ismeretek elsajátítására. Délutáni elfoglaltságaink szerves részét alkotja a néphagyományok ápolása (projektmunka, Jó gyakorlat). A törvény által előírt mindennapos testnevelés megvalósítása is célunk, lehetőleg napi 45 percet az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva a szabad levegőn töltünk. Heti két alkalommal tornatermi játékos testmozgást biztosítunk a napközisek számára. A foglalkozások sokrétűek, színesek, érdekesek, változatosak, az életkornak , az évszakoknak és az aktualitásnak megfelelően.

9.4.

Szakkörök

Szakköreinket egyrészt tanulói igények alapján, másrészt hagyományaink szerint működtetjük. A tagok önkéntesen csatlakoznak a munkához. Térítési díjat nem szedünk tőlük. Jelenleg működő szakköreink a tehetséggondozást illetve a felzárkóztatást egyaránt szolgálják. A tanórán kívüli 20 / 114


Nevelési program

foglalkoztatáson túl biztosítjuk a tehetséges tanulók versenyeztetését, versenyekre, bemutatókra történő felkészítését, pályázatokon való részvételüket.

9.5.

Énekkar

Az emelt szintű ének-zenét tanuló gyerekek énekkarban énekelhetnek (4-6. évfolyamon). Az emelt szintű ének-zenei csoportok tanulói számára speciális zenei többlettudást biztosítunk, mely segíti a személyiség fejlődését, a kommunikációt és a kreativitást a zene közvetítésével. A magas szintű művészi munka a karéneklésben teljesedik ki műveltséget közvetítő és szolgáltató szerepkörben. E terület tevékenysége a sajátosan egyedi művészeti magatartás lehetősége az iskolai közösség számára, ugyanakkor szolgáltatást nyújt kultúra közvetítőként a társadalom felé. A kórus tagjai az ének-zenei csoportok tanulói, emelt szintű oktatásuk része a kórusmunka.

9.6.

Iskolai sportkörök

A rendszeres testmozgásnak az egészség megőrzése érdekében az életmód szerves részévé kell válnia. Célunk, hogy tanulóink mind nagyobb százaléka kapcsolódjon be az iskolai sportkörök munkájába. Atlétika, tollaslabda, labdarúgás, kosárlabda, röplabda sportágak terén évek óta kimagasló eredmények születtek városi, megyei, országos szintű versenyeken, bajnokságokon, diákolimpiákon. Törekvésünk, hogy nagyobb számban toborozzunk résztvevőket ezekre a versenyekre. A közoktatási törvény előírásai szerint biztosítjuk az iskolai sportkörök működtetését. Így tesszük lehetővé tanulóink számára a mindennapos testedzést.

9.7.

Tanulmányi kirándulások, erdei iskolák

Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást vagy erdei iskolát szerveznek. A tanulmányi kiránduláson és az erdei iskolában való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Minden évben jelentkezünk a pákozdi egynapos erdei iskolai programra. Az ottani arborétumban szakemberek vezetésével rendszerezhetik, bővíthetik ismereteiket, tudásukat a természetről a gyermekek. Átérezhetik az ember felelősségét a természet értékeinek megőrzése iránt.

9.8.

Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánják a nevelőtestület tagjai a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szerveznek (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

21 / 114


9.9.

Nevelési program

Iskolai könyvtár

Feladatai: - végzi mindazokat a feladatokat, melyekkel elősegíti a nevelők szaktárgyi, pedagógiai továbbképzését, - gyűjti és a nevelők, tanulók rendelkezésére bocsátja azokat az ismerethordozókat, melyeket a tanórákon munkaeszközként használnak, - biztosítja az iskola helyi pedagógiai programjának megvalósításához szükséges könyveket, nem nyomtatott dokumentumokat, számítógéppel olvasható dokumentumokat, folyóiratokat, - a tantárgyak integrációját figyelembe véve tanítja, neveli a diákokat az önálló ismeretszerzés képességének megszerzésére, a könyv- és könyvtárhasználatra, - szolgáltatásaival támogatja a tanulók tanórán kívüli tevékenységét: versenyekre, vetélkedőkre való felkészülését, szakkörök munkáját, - lehetőséget teremt az önművelődési készség megszerzésére, biztosítva a folyamatos kölcsönzést a tanév folyamán.

9.10.

Hittan

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

9.11.

Szociális szolgáltatások

- reggeli ügyelet, - étkezés (napi 3 alkalommal vagy csak menza), - egészségügyi szűrővizsgálat, védőoltás. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

10. A

Összetett problémáról van szó, melynek lehetnek iskolai, pedagógiai, pszichológiai, gazdasági, társadalmi, települési, családi, és egészségügyi tényezői is. Tanulmányi szempontból hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Elsődleges tennivalónk, hogy kiderítsük a kudarc okát. Ennek eszközei: - beszélgetés a tanulóval, - beszélgetés a szülőkkel, - beszélgetés az érintett pedagógusokkal, 22 / 114


Nevelési program

- a gyerekek tanulási, ismeretszerzési szokásainak megfigyelése, - családlátogatás. Ha ez nem vezet eredményre, kérjük a szakellátás vizsgálatát, majd az ott kapott szakvélemény alapján: - egyéni bánásmódban részesítjük a tanulót, - logopédushoz irányítjuk, - fejlesztő foglalkozásokra irányítjuk, - felmentést kaphat a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján bizonyos tantárgyak, tananyagrészek értékelése alól. Tanítási órákon: - a kommunikációs képességet kiemelten fejlesztjük az 1-8. évfolyamon egyaránt, - új tantárgyak bevezetésekor a tanár közvetlen segítséget ad a tantárgy speciális tanulásához, a legmegfelelőbb tanulási módszer gyakorlásához, - a további kudarcok elkerülése érdekében bátorítunk, dicsérünk, bíztatunk, - önállóságukat egyszerű feladatok elvégzésével fejlesztjük, - számonkérésnél egyszerű, rövid, differenciált feladatok adásával sikerélményhez juttatjuk, - buzdítjuk őket olyan tevékenységre, amiben sikerélményük van, - a nem szakrendszerű képzés során a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást. Tanórán kívül: - az 1-4. évfolyam számára biztosítjuk, hogy az osztály tanítója korrepetálhassa, egyéni fejlesztésben részesítse a valamilyen okból lemaradókat. A felzárkózást az 5-8. minden évfolyamán lehetővé tesszük heti rendszerességgel matematikából, magyarból, - konzultációs lehetőséget biztosítunk a vizsgákra a középiskolai felvételik előtt, - reggeli ügyeletet biztosítunk a korábban érkező és a vidékről bejáró tanulóknak, - különböző tantárgyakból házi versenyeket szervezünk, - színház és filharmónia bérletekkel előadásokat, koncerteket látogatunk, - múzeumokat, kiállításokat látogatunk, - rendszeresen járunk könyvtári foglalkozásokra az iskolában és azon kívül is, - részt veszünk pályázatokon, hogy minél több tanuló eljuthasson a különböző rendezvényekre, táborokba, - minden évben rendezünk „KI MIT TUD?”-ot, ahol a tanulók egyenlő eséllyel mutathatják be a különböző területeken megszerzett tudásukat, képességüket,

23 / 114


Nevelési program

- a napköziben is lehetőség van a differenciált foglalkozásra, egyéni fejlesztésre, felzárkóztatásra, - szülőtanfolyamokat, tájékoztatókat, beszélgetéseket szervezünk.

11.PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A pályaválasztás témaköre az egész iskolai szakaszt átszövi. Az 1-4. évfolyamon a család, a közvetlen környezet adta lehetőségeket lehet kihasználni. Ismerjenek meg a gyerekek minél több foglalkozást. Erre építve 10-12 éves korban az elsődleges cél a pályairányok megismerése, rokonszakmák gyűjtése, a közvetlen környezet ismerete alapján. Fontos megismertetni a gyerekekkel a munka fogalmát, a jól végzett munka örömét, és az egyszerű erkölcsi kategóriákat ezzel kapcsolatban. A 13-14 éves kor a direkt pályaorientáció időszaka. Ezzel egyidőben fontos munka az önismeret kialakítása; a tudatosság elérése. Csak a helyes önismeret, széles pályaismeret esetén remélhető, hogy sikeres lehet az iskola pályaorientációs munkája. Ez a 8 éves szakasz nem képzelhető el a családok aktív, segítő munkája nélkül. Minden családnak tudnia kell, hogy a gyerek, illetve a család személyes döntése a pályaválasztás, az iskola az ehhez vezető utat tudja megmutatni. Ebben segít az életpálya- építési kompetenciaterület célkitűzése.

12.A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSE Fontos, hogy a pedagógus közvetlen kapcsolatot alakítson ki tanítványaival úgy, hogy elnyerje bizalmukat, és empatikus magatartást tanúsítson. Ennek érdekében: - a leendő elsős tanító néni és a napközis csoportvezető beiratkozás előtt részt vesz igény szerint a körzetes óvodákban, a nagycsoportos szülői értekezleteken és néhány foglalkozáson, - nyílt foglakozásokat szervezünk a nagycsoportos gyerekeknek és szüleiknek, - a tanév végén megtartjuk az első szülői értekezletet a leendő elsősök szüleinek. Minden osztályfőnök a tanév első két hónapjában feltáró munkát végez osztályában, kik azok a gyerekek, akik beilleszkedési, magatartási vagy tanulási nehézségekkel küzdenek. Az okok, melyek lehetnek: - családi okok, - magatartásproblémák (félelem, gátoltság, hipermotilitás, szorongás), - iskolai okok (rossz tanuló- tanár viszony, rossz osztálylégkör, túlméretezett tananyag stb.). Igyekszünk megismerni gyermekeink előéletét, ebből kifolyólag: - családot látogatunk, - anamnézist veszünk fel, 24 / 114


Nevelési program

- felkeressük a korábbi intézményeket (óvoda, iskola), - a gyermekkel előzőleg foglalkozó pedagógusokkal eszmecserét folytatunk, - minden pedagógus igyekszik többet tartózkodni a tanulók között és személyes beszélgetést folytatni velük, különös tekintettel a problémás tanulókra. A feltérképezés után arra törekszünk, hogy minden gyermek problémájának megfelelő segítséget, támogatást kapjon. Egy-egy adott gyermek esetében konzultálunk a Nevelési Tanácsadó, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Gyermek Ideggondozó szakembereivel. Arra törekszünk, hogy egyre több pedagógusunk vegyen részt olyan továbbképzésen, ahol a feltárt probléma elfogadásához, kezeléséhez minél több szakmai segítséget kap. A problémás tanulókkal való foglalkozás az osztályban sokféleképpen történik: - dicsérettel motiválva, - differenciált foglalkozással, - fejlesztő foglalkozásokkal, - szükség esetén a tananyag kisebb egységekre bontásával, - 45 perces időkerettől való eltéréssel, - mennyiségileg, minőségileg differenciált házi feladat adásával, - tanulópárok kialakításával, - fokozott odafigyeléssel a napköziben is. A sikeres oktató-nevelő munka hatékonysága érdekében az eső négy évfolyam számára biztosítjuk, hogy az osztály tanítója korrepetálhassa a valamilyen okból a lemaradókat. A felzárkóztatást az 5-8. évfolyamon lehetővé tesszük heti rendszerességgel magyarból és matematikából. Az egyéni fejlesztést a szakvélemények alapján végezzük. A fejlesztés hosszú, nagy tudatosságot, következetességet és kitartást igénylő feladat. Tanulási nehézséggel küzdő gyermeket komplex módon az érintett pedagógusokkal team munkában fejlesztjük (osztálytanító, egyéni fejlesztő tanár, logopédus, napközis nevelő). Nem szabad nélkülöznünk a szülők együttműködését sem. Az alapelvek értelmében fejlesztő munkánk nem korlátozódhat csak a tanításra. Az egyes tantárgyak jellegéből adódik, hogy mely pszichikus funkciók fejlesztésére ad lehetőséget. A fejlesztést addig kell folytatni, amíg a gyermeknek erre szüksége van. Pedagógusaink az eredményes nevelő-oktató munka érdekében szorosan együtt dolgoznak a családdal. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás, szülőtanfolyam, családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt tanítási nap. Különös gondot fordítunk ezen gyermekek szabadidős tevékenységének szervezésére. Az iskola által biztosított lehetőségek közül a tanuló érdeklődésének megfelelő program ajánlása, a tanuló odairányítása az osztályfőnök, a napközis nevelő és a szaktanár feladata egyaránt. 25 / 114


Nevelési program

Törekszünk arra, hogy az osztályfőnök minél több közös programot szervezzen (kirándulás, klubdélután, stb) ezzel is segítve a közösség fejlődését, az egyén beilleszkedését. A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését. Tevékenységformák: - differenciált tanulásszervezés, - kooperatív technikák alkalmazása, - projekt-módszer elterjesztése, - tevékenységközpontú pedagógiák, - individuális tanulás előtérbe helyezése, - az alapozó időszak elnyújtása, - fejlesztő értékelés bevezetése, - a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal.

13. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A gazdasági, társadalmi változások az iskolai gyermekvédelemben is éreztetik hatásukat. A gyermekvédelem a tantestület minden tagjának, kiemelten az osztályfőnököknek és a gyermekvédelmi felelősnek a feladata. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos ellátandó feladatok: - Felderítjük a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat. Megismerjük a gyermek személyiségét, családi hátterét, környezetét, baráti és kortársi kapcsolatait. - Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Többszöri alkalommal meglátogatjuk a családokat, nevelési segítséget és tanácsokat adunk a szülőknek, s felhívjuk figyelmüket a gyermek fejlődésével kapcsolatos problémákra. Fejlesztő, felzárkóztató iskolai programot készítünk. Ha szükséges a gyermeket a nevelési tanácsadóba irányítjuk, javaslatot teszünk az egészségügyi ellátás igénybevételére, gyermek-ideggondozói, gyermekpszichiátria vizsgálatra. Segítjük az integrációt, az elfogadást. A család anyagi helyzetétől függően kezdeményezzük vagy javasoljuk a gyermekvédelmi támogatás, természetbeni juttatás, napközbeni ellátások igénybevételét. - Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményezünk, ha a szülő nem partner vagy pedagógiai eszközökkel nem lehet a káros hatásokat megelőzni, illetve kiküszöbölni. Elsősorban a Gyermekjóléti Szolgálat felé fordulunk jelzéssel, de azonnali intézkedést igénylő ügyben a jegyzőt, gyámhivatalt, egyéb segítő szervet (pl.: rendőrséget, bíróságot) keressük meg. A gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más

26 / 114


Nevelési program

személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal (védőnő, háziorvos, családsegítő központ, rendőrség, ügyészség, bíróság, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok). Évek óta együttműködünk az öreghegyi KARITÁSZ csoporttal. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, milyen időpontban és hol kereshető meg. Az iskolában a tanulók és a szülők számára jól látható helyen közzétesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. A tanulók részére tájékoztatást adunk a szervezett szabadidős programokról. Kiemelt figyelmet fordítunk a szenvedélybetegségek megelőzésére, kezelésére (pl.: osztályfőnöki órákon, tanórákon, előadásokon, vetélkedőkön stb.) Pályaválasztási tanácsadásokat biztosítunk. Az esélyegyenlőséget szolgáló és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, a közösségi viselkedés és szabályok ismeretében, valamint a higiénia terén is. A pedagógusoknak a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel kapcsolatos feladatait a nemzeti köznevelésről szóló törvény 62. § (1/b) és (1/g) bekezdései szabályozzák. Az esélyegyenlőséget szolgáló és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek iskolánkban a következők: - helyzetfeltárás, - a segítő tevékenység formáinak és működési rendjének (tanulószoba, felzárkóztató foglalkozások, stb.) megszervezése, - a külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása (szakszolgálatok, támogatók), - a juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének kialakítása, - étkeztetési támogatás, - a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata, - a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), - továbbtanulás irányítása, segítése, - kapcsolattartás a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, - ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése.

27 / 114


Nevelési program

14. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A családok változó életkörülményei az iskolai gyermekvédelemben is éreztetik hatásukat. A szülőket segíteni kell abban, hogy gyermekeiket a családban nevelhessék fel, gyermekneveléssel kapcsolatos problémájukat meg tudják oldani, ne váljon szükségessé a gyermek kiemelése a családi környezetből. A gyermek jogainak érvényesítése együttes cselekvést vár valamennyiünktől, szülőktől, a gyermekekkel foglalkozó pedagógusoktól egyaránt. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket időben fel kell tárni. Feladatunk elsősorban a megelőzés és a veszélyeztetettség megszüntetésében való részvétel. A feltárási munkát a tanév első két hónapjában felméréssel kezdjük, hogy kik a veszélyeztetett és a potenciálisan veszélyeztetett tanulóink. Ezután az osztályfőnökök a gyermekvédelmi felelőssel feladattervet készítenek (motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, szabadidős tevékenység, szabadidő hasznos eltöltése, délutáni szakkörök, könyvtári foglalkozások). Feladatunk a tanulók családi életének megismerése, figyelemmel kísérése. Fontos az osztályfőnökök és a szülők szoros kapcsolata, a gyermek személyiségének alapos megismerése (beszélgetések, diszkréció, megértés, személyiség zavarok leküzdése). Azokat a problémákat, amelyeket pedagógiai eszközökkel nem tudunk megoldani, jelezzük a Gyermekjóléti Szolgálatnak. A félévi és az év végi értekezleteken a gyermekvédelmi felelős beszámol az elvégzett munkáról, az eredményekről.

14.1.

Hátrányos megkülönböztetés tilalma

Iskolánkban tilos „a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói bőrszíne, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt.” Ennek értelmében iskolánk minden tanulójának joga, kötelessége részt venni a számára törvény által előírt és biztosított tanórai és tanórán kívüli tevékenységben. Ezen tevékenységekben szakmailag magas szintű segítséget adunk minden tanulónak képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos bővítéséhez, korszerűsítéséhez. - Biztosítjuk a vallási, világnézeti információk tárgyilagos, többoldalú közvetítését. - Iskolánkban a gyermek mindenek felett álló érdeke érvényesül. - Minden gyermek egyenlő bánásmódban részesül.

28 / 114


Nevelési program

- Minden gyermek számára biztosítjuk a pedagógiai programban megjelenített szolgáltatásokon való részvétel lehetőségét. - Tilos a gyermekek zaklatása, megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ezen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása. Nevelőtestületünk tagjai, az iskola alkalmazottai a gyermekek ügyeiben minden esetben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legkedvezőbbet választva dönt. A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. A jogorvoslat az osztályfőnökön (illetve a nevelőtestület bármely tagján), az igazgatón, a jegyzőn keresztül a bíróságig is eljuthat.

14.2.

Felzárkóztató, tehetséggondozó programok

Feladatunk a differenciált tanulás megszervezése: - korrepetálások, - emelt szintű ének- és matematikaoktatás, - tanulmányi versenyek. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: - a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: o sajátos nevelési igényű tanuló, (SNI) o beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, (BTM) o kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló (HH v. HHH). Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esetében alapelvünk a tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatása. Ennek érdekében, a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A kudarcok csökkentésére irányuló tevékenység elemei alsó tagozaton: - a tanulási nehézség korai felismerése (bemeneti mérés), - fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok egyéni és kiscsoportos fejlesztő tevékenysége, - a részképesség-zavarok esetén többféle eljárás segítségével végezzük a fejlesztő munkát, - beszédfejlesztés és logopédiai foglalkozások, - osztályon belüli differenciálás, csoportos, páros és egyéni munkaformák előtérbe állítása, - állandó pozitív megerősítés (jutalmazás) szerepe, felzárkóztatás korrepetáláson (speciális feladatok, fejlesztő eszközök, játékok, számítógép segítségével) A kudarcok csökkentésére irányuló tevékenység elemei felső tagozaton: - A 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése (hospitálás, követelmények öszszehangolása), 29 / 114


Nevelési program

- értelmi, érzelmi és akarati tényezők figyelembe vételével a reális önismeretre nevelés, - a feladatok elvégzéséhez hosszabb idősávokat, kereteket adunk meg, - egyéni segítség, és elsősorban az önmagukhoz mért fejlődést értékeljük, - az osztályban tanító pedagógusok összehangolt fejlesztő- és értékelő munkája. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatoknál a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit vesszük figyelembe. (32/2012 EMMI rendelet) Kiemelt jelentőségű a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre utaló tünetek, tünetcsoportok korai felismerése. Ezek a következők lehetnek: - agresszív, a környezet felé irányuló magatartászavar (rendbontás, nyugtalanság, hazudozás, bántalmazás stb.) - a szociális fejlődés zavarai (kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, beilleszkedés problémái) - regresszív magatartás (visszahúzódó, passzív, félénk, érzékeny, autoagresszív viselkedés) - önértékelési zavarok, szorongások, félelmek, tic - a kognitív, motoros, figyelmi funkciók zavarai, teljesítményromlás, észlelési elégtelenség. A fenti tünetek tartós megjelenésénél a nevelő feladata a kapcsolatfelvétel a tanuló családjával a körülmények feltárása érdekében, és ha szükséges, a megfelelő szakszolgálati ellátást (vizsgálatot) kell kezdeményeznie. A feltárt körülmények és a szakvélemény alapján határozható meg, hogy a tanulónak hol, milyen formában kell a fejlesztő foglalkozásokon részt vennie (nevelési tanácsadó, iskolai foglalkozások stb.) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztésének elemei az iskola alsó tagozatán: - az óvoda – iskola közti zökkenőmentes átmenet biztosítása, - egyéni bánásmód alkalmazása a magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknál (játékosság, pozitív megerősítés dominanciája) - rugalmas óravezetés a tanulók igényeinek megfelelően (szünetek, lazító gyakorlatok közbeiktatása) - a tanóra és szabadidős tevékenységek arányos elosztása az egyenletes terhelés érdekében, - szakember segítségének igénybevétele (gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus stb.) - a szülők bevonása, a problémák közös megbeszélésébe, megoldásába. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztésének elemei az iskola felső tagozatán: - a 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése, - a negatív személyiségtulajdonságok visszaszorítása, a pozitív személyiségtulajdonságok megerősítése - társas- közösségi tevékenységek megszervezése, önismeretre nevelés, - a fejlődés értékelése, új célok meghatározása, 30 / 114


Nevelési program

- csoportmunkában, differenciált tevékenykedtetés, - mentálhigiénés konfliktuskezelési program kidolgozása és alkalmazása. Kiemelten tehetséges tanuló az, aki erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul, átlagon felüli teljesítményekre képes, kreatív egy-egy tantárgyból (speciális tehetségű), vagy minden tantárgyból (általánosan jó intellektusú). A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek. A korai felismerés szakértelmet, körültekintést kíván. A gyermek kibontakozó tehetségének jelei: - a teljesítményméréseken nyújtott átlagon felüli képesség, - az alkotásokban, problémamegoldásban mutatott kreativitás, - a kijelölt vagy vállalt feladat iránt tanúsított erős elkötelezettség. A tehetséges tanulókat jellemezheti, hogy sokszor és szokatlan kérdéseket tesznek fel, készek szembeszegülni a tekintéllyel, vállalják a konfliktusokat, véleményüket nem rejtik véka alá, ugyanakkor jó humorérzékük van, és tanulótársaikkal általában kijönnek. A tehetséggondozás különösen fontos feladata iskolánkban az optimális fejlődés személyi (pedagógusok képzése, módszerek elsajátítása) és tárgyi (taneszközök, foglalkozási órák finanszírozása) feltételeinek megteremtése. A felismert tehetség fejlesztésének színterei: - tanórán, osztályon belüli differenciálással; o képességek szerinti csoportok létrehozása (a tanulók aktuális felkészültsége alapján szerveződő, nyitott, átjárható csoportok), o gazdagítás és elmélyítés (nem több ismeret elsajátítása, hanem önállóságot, kreativitást igénylő feladatok végzése), - tehetséggondozó órákon; o osztályonkénti, évfolyamonkénti önképző körök, ahol a jó képességű tanulók aktív módon felkészülhetnek a tanulmányi versenyekre, gimnáziumi felvételi vizsgákra, - szabadidőben; o gazdag szakkörválaszték, o iskolai, városi, megyei, regionális és levelezős versenyek (fontos személyiségfejlesztő hatásuk van: egészséges versenyszellem, önértékelés, sportszerűség, kudarctűrés), o tanulószobás, szabadidős foglalkozások, ahol a gyerekek „kipróbálhatják” magukat (környezeti- és vizuális kultúra, drámajátékok, emberismeret, illem, kommunikáció, vers- és meseírás, művelődés, önművelés, barkácsolás, kézművesség, számítógépes ismeretek, sport, zenei ismeretek) o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata o a továbbtanulás segítése, kapcsolat a középiskolákkal.

31 / 114


14.3.

Nevelési program

Drog és bűnmegelőzési programok

Iskolánk a helyi közösséggel esélyt teremt arra, hogy tanulóink képessé váljanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a kábítószer- ellenes programok kidolgozását, végrehajtását, figyelemmel kísérését. Szükség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi az iskola igazgatójánál, tájékoztatást nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok számára. A drog prevenciós feladatok elválaszthatatlanok az alkoholfogyasztás, a szerves oldószer használat, sőt az orvosi javallat nélküli gyógyszerek fogyasztásának problémájától. Törekszünk arra, hogy e szerek használatával egyértelmű üzenetet közvetítsünk. Együttműködésre törekszünk az állami és szakmai intézményekkel, a civil és az egyházi szervezetekkel, a helyi közösségekkel. - Esélyt és eszközöket adunk tanulóinknak ahhoz, hogy káros szenvedélyektől mentes, egészséges és produktív életvezetést folytassanak. - Készségekkel és jártasságokkal ruházzuk fel őket annak érdekében, hogy az egészségkárosító magatartásformáktól mentes életet élhessenek, testi- lelki jólétük megtartása mellett. - A rosszul teljesítő, teljesítmény zavarokkal küzdő tanulók hajlamosabbak a szerhasználatra és egyéb egészségüket veszélyeztető magatartásformákra, ezért törekszünk arra, hogy olyan módszereket, technikákat használjunk, amelyek mérséklik ezeket a zavarokat. - Tanulóink önértékelése és önismerete fontos tényező az egészségmegtartás befolyásolása szempontjából. Iskolai keretek között oktatott tantárgyakkal és oktatási technikákkal hozzájárulunk a személyiség megfelelő formálásához. - A szülők elérése külön feladat. Számukra külön programokat dolgozunk ki, mely segíti a tájékoztatásukat, s érezzék, hogy közös a gond. Törekszünk arra, hogy ezek a célkitűzések a napi gyakorlatban is megvalósuljanak, a megvalósulás színvonala megnyugtató és kielégítő legyen.

14.4.

Helyi, regionális, országos, támogatások megszervezése

Iskolánk évek óta szorosan együttműködik a Smart Grant Alapítvánnyal, és az Öreghegyi KARITASZ csoporttal, akik segítséget adnak a szociális hátrányok csökkentésében (taneszközök, élelmiszercsomagok, karácsonyi ajándékok, táboroztatások).

14.5.

Napközi ellátás

A szociális hátrányokkal küzdő családok gyermekei napközis ellátásban részesülhetnek, ahol biztosítani lehet a rendszeres étkezést, felzárkóztatást, tehetséggondozást, szabadidő eltöltését, egészséges életmód kialakítását, értékek őrzését, felügyeletet.

32 / 114


14.6.

Nevelési program

Táborozási hozzájárulások

Pályázatoknak, Öreghegyi KARITASZ-nak köszönhetően a rászoruló tanulóinknak segítséget tudunk nyújtani a táborozási költségek csökkentésében.

14.7.

Ösztöndíjak

Ösztöndíj lehetőségekről felvilágosítást, segítséget adunk a szülőknek, tanulóknak (pl.: Tóth István és Tóth Terézia ösztöndíj).

14.8.

Pályázatok

A helyi és az országos pályázatokat folyamatosan figyelemmel kísérjük. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat érintőkre lehetőségeink szerint pályázunk (pl.: élelmiszercsomagok, művelődési lehetőségek).

15. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési elvek és pedagógiai feladatok Napjaink közfelfogásában az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota. Az egészség olyan pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Egészségfejlesztés folyamata magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket (tanulókat) arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere, hiszen a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Feladatunk, hogy egészséges életmódra neveléssel segítsük hozzá a tanulókat az egészséges testi és lelki állapotuk örömteli megéléséhez. A tanulóinkat arra ösztönözzük, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a testi higiéniára, a mozgásra. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Motiváljuk és megsegítjük a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszereink: - információközlés, felvilágosító előadások, bemutatás o baleset- és munkavédelmi oktatás (pedagógusoknak, diákoknak), o tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra, o tanórai foglalkozások során oktató, nevelő tevékenységben folyamatosan, 33 / 114


Nevelési program

o különböző alkalmi kiadványok segítségével. - prevenció, kötelező szűrővizsgálatok, szervezett speciális tanácsadás o iskolaorvos, iskolavédőnő által végzett szűrések (látás, hallás, vérnyomás, testsúly stb.), o ortopédiai szűrések (lúdtalp, gerincferdülés), fogorvosi szűrés, o 1. osztályosok szűrése (logopédus) o állóképesség mérés (testnevelés órán), pályaalkalmassági vizsgálat, o drog-prevenció (osztályfőnöki órán), o tanulási és/vagy magatartási problémával küzdő gyermekek nevelési tanácsadóba irányítása. - közvetlen hatású iskolai tevékenységek az iskolai házirend és napirend alkalmazása, (viselkedés, öltözködés, életvitel stb.) mindennapos testnevelés, iskolai étkeztetés, szabadidős tevékenység (tömegsport, kirándulás, sportvetélkedők, játékszervezés stb.) o iskolai rendezvények, o családlátogatások (osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős). o o o o

A gyermek legalapvetőbb – iskolán kívüli - közössége a család. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket a gyermek iskolába kerülésével hatékonyan lehet és kell is fejleszteni, alakítani. Szükség esetén a családi nevelés segítése is feladata az iskolának, az osztályfőnöknek vagy a gyermekvédelmi felelősnek. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.

15.1.

Mi az egészség?

Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól lét állapota. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: - ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösséghez tartozik), - ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, - ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, - ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és társadalmi lehetőségei közt. Az egészég fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi, és egyéni erőforrásokat valamint a testi- lelki képességeket hangsúlyozza.

34 / 114


15.2.

Nevelési program

Mi az egészségfejlesztés?

Az egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. Az egészségfejlesztő gondolkodás túllép az egészségügyi ellátás keretein: az egészséget helyezi előtérbe, és az élet valamennyi területén felelőssége teljes tudatában figyelembe veszi, hogy az egyes döntéseknek, tevékenységi formáknak milyen következményei vannak az egészégre nézve.

15.3.

Egészségnevelés

A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált cselekvés. Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például: - az egészséges táplálkozás, - az aktív szabadidő eltöltés, - a mindennapos testmozgás, - a személyi higiéné, - a lelki egyensúly megteremtése, - a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, - az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, - az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, - a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása.

15.4.

Helyzetelemzés, helyzetkép

A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, a testi, lelki és szociális jólétet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Az utóbbi évtizedekben kedvezőtlenül alakult a népesség egészségi állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota szorosan összefügg társadalmi-gazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel. A kedvezőtlen halálozási arányokért az alábbi kockázati tényezők felelősek: a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az egészséget károsító környezet hatásai, felelőtlen magatartás a közlekedésben, a ház körüli tevékenysé35 / 114


Nevelési program

gekben, az élet megpróbáltatásaival való megbirkózás képességének hiánya és a rendezetlen, felelőtlen párkapcsolatok. Mindezek a hatások a mi iskolánkban is érzékelhetők, ezért az egészségfejlesztési és egészségnevelési feladatok mindig fontos szerepet játszottak munkánk során. Az osztályfőnökök, és szaktanárok vezetésével régóta folyik prevenciós és felvilágosító munka, elsősorban a dohányzás, az alkohol és az utóbbi időben az AIDS, a drogok valamint az egészséges táplálkozással kapcsolatos témakörökben. A szaktanárok és az osztályfőnökök mellett fontos segítői e tevékenységnek az iskolaorvos, a védőnők, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor az ÁNTSZ, a Gyermekjóléti szolgálat, a nevelési tanácsadó munkatársai és a szülői munkaközösség. A közlekedésbiztonságról és a bűnmegelőzésről a rendőrség munkatársai tartanak rendszeresen előadásokat. 1993. óta (ekkor fejeződtek be az iskola felújítási munkálatai) az iskolai környezet is nagyban segíti a munkánkat. A tágas, világos osztálytermek, zöld növényekkel teli hangulatos folyosók és aulák, a gyerekek rajzaival díszített falak, a tiszta, rendezett udvar, az árnyas játszópark, valamint a mozgásra csábító sportpályák mind-mind hozzájárulnak oktatói és nevelőmunkánk sikeréhez. A környezet fontos tényező, hiszen maga az egészség is attól függ, hogy az egyén harmóniában vane a külső (és belső) környezetével.

15.5.

Jövőkép

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az értékek ismerete, - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, - a tanulás és a tanulás technikái, - az idővel való gazdálkodás szerepe, - a rizikóvállalás és határai, - a szenvedélybetegségek elkerülése, - a tanulási környezet alakítása, - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. 36 / 114


15.6.

Nevelési program

Az egészségnevelési program célja

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit: - az életkorral járó biológiai és életmódi tennivalókat, - erősítsék és fejlesszék az egészséges életvitelhez szükséges képességeket, - ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai- élettani-pszichés összetevőit: o alkoholfogyasztás, o dohányzás, o inaktív életmód, o helytelen táplálkozás, o drogfogyasztás, - társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, az egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.

15.7.

Az ebből adódó feladatok

- a legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése, ismeretközlés, oktatás stb. útján - az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás.

15.8. 15.8.1.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán belül

Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségneveléshez. Az életkori sajátosságokhoz is illeszkedő lényeges témák a következők: - az egészséges táplálkozás témái, - a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, - a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, - az AIDS, dohányzás, alkohol prevenció, - a betegség és a gyógyulást segítő magatartás: o elsősegélynyújtás, o gyógyszerhasználat, - a testi higiénia, - a környezeti ártalmak: 37 / 114


Nevelési program

o zaj, o légszennyezés, o hulladékkezelés, - a személyes biztonság: o közlekedés, o rizikóvállalás, - a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás.

Tanórán kívül

15.8.2.

Téma megnevezése

Ehhez kapcsolódó tevékenység

Felelős

Fogászati hónap

Rajzverseny

szaktanárok

Takarítási Világnap

Takarítási és dekorációs verseny, rajzverseny DÖK, osztályfőnökök

Egészséges táplálkozás, Bio-büfé, vetélkedők reformkonyha

szaktanárok

Törődj magaddal! (egészséges életmód TÁMOP témahét) Madarak és Fák Napja Akadályverseny vagy Föld napja, Víz világnapja (TÁMOP témahét)

DÖK, szaktanárok

Egészségnap (pl. drog Előadások meghívott szakemberekkel prevenció)

szaktanárok

Környezetünk

napközis nevelők

Tanulmányi séták és napközis foglalkozások

Takarékossági Világnap Plakátverseny

15.9.

szaktanárok

Közegészségügyi feladatok

Feladat megnevezése

Ebből adódó feladatok

Felelős

Határidő

Közétkeztetés

Tálalás biztonsága

ügyeletes tanárok, folyamatos élelmezésvezető

Büfé

Választék bővítése

DÖK

38 / 114

Hosszú távú


Nevelési program

Iskolaorvosi ellátás Kapcsolattartás a védőnőkkel iskolatitkár Pszichomotoros fejlődés, érzékszervi működés, mozgásszervek működése, golyvaszűrés, vérnyomásmérés

folyamatos

Baleset megelőzés

Balesetvédelmi oktatás

osztályfőnökök

folyamatos

Beteg gyerekek ellátása

Iskolaorvos értesítése

osztályfőnökök

folyamatos

Balesetvédelem, védelem

munka- Az elhasználódott bútorok karbantartó cseréje

Ülésrend

időszakonként változtatás

folyamatos

osztályfőnökök

folyamatos

15.10. Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi feltételei Feladat megnevezése

Ebből adódó feladatok

Felelős

Határidő

Az egészségügyi normák mozgás a szabad levegőn a ügyeletes tanárok betartása (napi terhelés, szünetekben szabadidő-igény)

folyamatos

Az iskolai rendje

folyamatos

helyiségek öltözőhelyiségek, tantermek, ügyeletes tanárok világítás, szellőztetés

A személyi higiéné feltét- mosdók felszerelése folyé- karbantartó elei kony szappanadagolókkal, törölközővel

hosszú távú

Árnyékolás

hosszú távú

sötétítőfüggönyök és rolók karbantartó cseréje

15.11. Az egészségnevelés helyi szintű tervezése

Témakörök I. Önismeret

Évfolyam 1-4.

Tantárgy

Tevékenységek, foglalkozások

Távlati cél

Környezetismeret

1. Ki vagyok én?

Szabályok alkotása

Környezetismeret

2. Én a társaim szemében

Reális önértékelés, önelfogadás

Környezet-

3. A másik ember is fontos

Az egyéniség tisztelete

39 / 114


Témakörök

Évfolyam

Nevelési program

Tantárgy


Távlati cél

ismeret

5-8.

II. Én és he- 1-4. lyem a környezetem-ben

5-8.

Környezetismeret

4. Változásaim, hogyan fejlődöm A szabályok fontosságának ismerete

Környezetismeret

5. A pozitív én bemutatása a társaknak

Osztályfőnöki

1. Milyen vagyok? (Azonossá- Konfliktuskezelési képesség gok, nemi különbözőségek) kialakítása

Természetismeret

2. Leválás a családról, az önálló- Reális célok megfogalmazása sodás kezdete

Biológia

3. Készülődés a pályaválasztásra

Földrajz

4. Jövőkép, milyen lehetőségeim A nemi szerepek fogalma vannak

Technika

5. Hogyan építem önmagam?

Környezetismeret

1. Közösségek

Társas viselkedés szabályszerűségeinek megismerése

Környezetismeret

2. Én és a helyem a családban

Szerepvállalás

Környezetismeret

3. Helyem az iskolában, osztály- Áldozatvállalás ban

Környezetismeret

4. Elfogadás, elutasítás

Figyelem irányítása

Környezetismeret

5. Együttműködés

Tolerancia

Osztályfőnöki

1. Én és a barátom

Tanuljon meg választani

Természetismeret

2. Elfogadás, kizárás

A kritikai gondolkodás és döntés-hozás lépéseinek alkalmazása

Biológia

3. Baráti társaságok, kortársak Tanulja meg az érzelmeit szerepe kifejezni 40 / 114

Nemi identitástudat megerősítése


Témakörök

Évfolyam

III. Egészséges 1-4. és biztonságos élet

5-8.

Nevelési program

Tantárgy


Távlati cél

Földrajz

4. Barátság-, párkapcsolat

Felkészítés a felelősségteljes döntés képességére

Technika

5. Felnőtté válás

Bizakodó, örülni tudó életattitűd

Környezetismeret

1. Az egészség értéke életünkben Önmagunkért és másokért érzett felelősség felkeltése

Környezetismeret

2. Hogyan élhetek egészségesen

Az egészséget megőrző szokások kialakítása

Környezetismeret

3. Növekszem, változom

Fizikai, intellektuális, tárgyismereti és szocializációs jellegzetességek

Környezetismeret

4. Életrend, életritmus

Érték tudatosítása

Osztályfőnöki

1. Mi bánt engem? (válságos Stressz helyzetek és kockázahelyzetek ti tényezők felismerése

Természetismeret

2. Mit tegyek? (probléma megol- A veszteség kezelés módjai, dása) konfliktuskezelési ismeretek

Biológia

3. Az én "életösvényem"

A felelősséggel kezelt döntés

Földrajz

4. Teendőim a teljes életért

Pozitív jövőkép kialakítása Belső harmóniára törekvés

Technika

Alkotó életforma fogalma IV. Veszélyez- 1-4. tető tényezők

Környezetismeret

1. Veszélyes anyagok, helyzetek A helyes szokásokat kialakíés tényezők az otthonunkban és a tó, rögzítő, követő magatarkörnyezetünkben tás

Környezetismeret

2. Az egészséget károsító ténye- Az érzelmi jellegű visszautazők sítás megalapozása

Környezetismeret

3. Alkohol

Környezetismeret

4. Dohányzás

41 / 114


Témakörök

Évfolyam 5-8.

Nevelési program

Tantárgy


Távlati cél

Osztályfőnöki

1. Kísértésnek kitéve

A szenvedélybetegségek megakadályozása

Természetismeret

2. Veszélyes és tiltott szerek

A helyzetfelmérésre és döntésre való képesség kialakítása

Biológia

3. A drog fogalma, hatása a szer- A kockázat vállalásának povezetre, családra, társadalomra zitív és negatív következményei

Földrajz

4. A drogok és a média

Tudatos választás, határozott visszautasítás

Technika

5. A reklám hatása

Segítés másokon

6. Vigyázok magamra, vigyáznak rám 7. Hová fordulhatok, kik segíthetnek? V. Óvd és 1-4. védd magad!

5-8.

Környezetismeret

1. Személyes biztonság: jogaim A megelőzés tudatának kiés kötelességeim alakítása

Környezetismeret

2. Személyes biztonság: felelős- Együttműködés a családdal, ségem társadalommal

Környezetismeret

3. Véleményalkotás, ítéletalkotás A megbízhatóság formálása

Környezetismeret

4. Hogyan tudok visszautasítani? (kritikai gondolkodás)

Osztályfőnöki

1. Visszautasítási technikák, dön- A magabiztos, téshozás egyéniség alapjai

Természetismeret

2. A nemet mondás módjai: kiál- Perspektivikus célok és dönlás tések

Biológia

3. Határozott ellenállás, alkotó Céltudatos kitartás gondolkodás

Földrajz Technika

4. A következmények vállalása

42 / 114

szuverén


Nevelési program

15.12. Módszerek 15.12.1.

Hagyományos

- megfigyelés, - személyes elbeszélgetés, - minta-követés, - szoktatás, - egyéni és közös alkotómunka.

15.12.2.

Interaktív, élményközpontú

- kirándulások (szülők bevonásával is), - vetélkedők, - akadályversenyek, - délutáni szabadidős foglalkozások, - filmvetítések, - játékos csoportfoglalkozások, - tisztasági és dekorációs versenyek.

15.13. Jogszabályi háttér 1) a 2003. évi LXI tv -nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bekezdés 2) a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17) Korm. Rendelet 3) a 96/2000. (XII. 11) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” 4) a 1036/2003. (IV. 12) Korm. Határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5) a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6) a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény, 38. § (1) és (2) bekezdés 8) az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2.és 3. sz. melléklete

43 / 114


Nevelési program

9) a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18) NM rendelet 10) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.

16. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 16.1.

Törvényi háttér

A program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket ill. közoktatási stratégiai célokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kellett vennünk.

16.2.

Helyzetkép

Belső helyzetkép: (Lásd: a nevelési program bevezetőjében)

16.3.

Étkeztetés

Iskolánk étkezője tágas, világos, nagy befogadóképességű helyiség. Saját konyhánk van, az ételt itt főzik. Az ételek minősége, tartalmassága megfelel a gyermekétkeztetés elvárásainak. Iskolánkban elegendő számú mosdóhelyiség található. A mosdók berendezése jó minőségű, az esetleges meghibásodásokat a karbantartók azonnal javítják.

16.4.

Egyéb

Intézményünk takarítását külső vállalkozó végzi. A vele való egyeztetés az iskolavezetőség teendője.

16.5.

Előélet, hagyományok a környezeti nevelés területén iskolánkban

- A délutáni, rendszeres sportolási lehetőségek a gyermekek mindennapi testmozgását szolgálják. - A Kihívás Napja és a (DÖK) diákönkormányzati nap programjait (sport, akadályversenyek, túra) is mindig a környező természeti adottságokat kihasználva tervezzük. - Minden tanévben jeles napjainkat hagyományőrző népszokás felelevenítésével ünnepeljük meg (lucázás, betlehemezés, regölés, kiszézés, balázsolás, gergelyjárás, Mihály napi vásár). - A Föld Napja, a Takarékossági Világnap és a Víz Világnapja alkalmából rajz-, és plakátkészítési versenyt ill. vetélkedőt, témahetet tartunk. Az elkészült munkákból kiállítást készítünk. - Madarak és Fák Napján akadályversenyt rendezünk a gyerekeknek. - Karácsonykor együtt, és családi karácsonyok formájában is ünnepelünk, mélyítve ezzel az összetartozás, szeretet érzését, és észrevetetve az ünneplés fontosságát. 44 / 114


Nevelési program

- Hagyományos karácsonyi és húsvéti kézműves játszóházaink és a „tojáskereső” versenyek (alsós diákoknak) is a környezeti nevelés megannyi színterei. - Iskolánk dekorációs anyagát rendszeresen újítjuk, sok időt és energiát fordítunk az esztétikus környezetre. - Iskolai összejöveteleink, ünnepeink hangversenyeink gyakori színtere az intézmény lombos, fás parkja, udvara. - A „Közlekedési Hétpróba” versenyeibe rendszeresen, évről évre bekapcsolódunk. - Minden osztályunk osztályfőnökével egy vagy több napos tanulmányi kiránduláson vesz részt. Itt kiemelt szerepet kap a környezeti nevelés megannyi területe. Ezen programokhoz szükséges anyagi feltételeket pályázati lehetőségekből ill. szülői támogatással teremtjük elő. (Természetesen ez a szülői elvárásnak megfelelően, szülői kérésre valósulhat csak meg.) - A közeli arborétumban, Pákozd mellett, egy napos erdei iskolai programokon is részt szoktunk venni. Itt szaksegítséget kapunk a szabadban eltöltött tanórákhoz és a kiállítási anyag tanulmányozásához. - A közeli túraútvonalakat, tanösvényeket gyakran keressük fel osztályainkkal az őszi és tavaszi időszakban. - A környéken tanulmányi sétákat teszünk. Pl. őszi termések, levelek gyűjtése, vagy ismerkedés a helyi természeti és kulturális értékekkel. Az iskolai hagyományos programjaink a környezeti nevelést, tantárgyi koncentrációt és integrációt megvalósítva képviselik. Ezen – immár hagyományos – tevékenységek, programok megvalósítását a továbbiakban is feladatunknak tekintjük és a környezeti nevelési céljaink megvalósítását segítik.

16.6.

Erőforrások

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

16.6.1.

Belső személyi erőforrások

Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. Az anyagi erőforrások előteremtésében segít. Pedagógusok Tantárgyukban segítenek a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyukba beépítik és tanítják az egyes környezeti tartalmakat (természetvédelem modul). Odafigyelnek környezettudatos, példamutató magatartásukra. Fontos annak a belátása, hogy a környezeti nevelés minden tanár feladata, bármilyen szakos legyen is. Aktívan részt vesznek a környezeti nevelési programo45 / 114


Nevelési program

kon és segítenek a szervezésben, lebonyolításban. A célok megvalósulása érdekében együttműködnek egymással és a diákokkal. (Itt kiemelkedő szerep jut az osztályfőnököknek.) Diákok Részt vesznek a környezeti nevelési programokon. Magatartásukkal, aktív részvétellel segítik elő a környezeti nevelési célok megvalósulását. Feladatuk, hogy vigyázzanak környezetükre, tartsák be a kulturált viselkedés alapszabályait (itt az osztályközösségeknek és az iskolai diákönkormányzatnak van nagy szerepe). Iskolaorvos, védőnő Feladatuk, hogy előadásokat tartsanak az egészséges életmódról, környezeti ártalmakról, és elvégezzék a szükséges szűrővizsgálatokat. Technikai és adminisztratív dolgozók Feladatuk, hogy elvégezzék az aktuális karbantartási munkákat. Hárítsák el a kisebb meghibásodásokat. Vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre (pl.: madárodú készítése, zöldesítés stb.). Tartsák be ők is az energia- és vízgazdálkodás, hulladékkezelés gyerekek számára előírt szabályait. Szülők Fontos, hogy megerősítsék gyermekükben az iskolában tanult környezettudatos magatartást. Lehetőségükhöz mérten anyagi támogatást adjanak. A szülői ház és az iskola környezeti nevelési együttműködésével hosszabb távon formálódhat a társadalmi szemlélet is.

16.6.2.

Külső személyi erőforrások

Fenntartó Az önkormányzattal az iskolavezetőség egyeztet. Az együttműködés az iskola életének egészét befolyásolja (Székesfehérvár Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Bizottság Környezetvédelmi Iroda). Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok látogatása elsősorban tanulmányi kirándulások alkalmával történik. Civil szervezetek Szakmai ismereteik, programjaik, előadásaik használhatók számunkra. (Gaja Környezetvédő Egyesület, Gajácska Egyesület) Hivatalos szervek Feladatuk az ellenőrzés, véleményükre építünk az iskolai környezet kialakításában.

46 / 114


Nevelési program

Anyagi Források - állami források pályázatai, - önkormányzati források, - iskolánk alapítványa, - egyéb bevételek, például hulladékgyűjtésből származó bevétel (osztályonként).

16.7. 16.7.1.

Alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben: Szeretnénk, ha iskolánk környezeti nevelése, az oktatás tartalma és módszerei az alábbi egyetemes célok elérését segítenék a hosszú távú fennmaradás és fenntarthatóság érdekében: - Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élő és élettelen létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. - A Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállítása. - A környezettel való harmóniára törekvés. - A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. - A környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülését megakadályozni, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. - A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás – életvitelt meghatározó – erkölcsi alapelvvé válása. - A tanulók érzékennyé tétele a környezet állapota iránt. Az iskola jövőképe Napjainkban nem elég, ha csupán a környezet védelmére neveljük tanítványainkat; be kell látnunk, hogy ennél többre van szükség. Tanítványaink gondolkodására, életmódjára, viselkedésmódjára szeretnénk hatni, hogy ők fogékonyságukkal, nyitottságukkal majd hatást gyakoroljanak a felnőttekre is. Célunk tehát a környezeti kultúrára, a környezettel való együttélésre nevelés. Nem csak ismeretátadás, hanem a teljes gyermeki személyiség fejlesztése. Segítségünkre lesznek ebben a természet csodái, a növények, az állatok, érzelmeink, a művészetek, a sport, a játék, a „felfedezések”, a tapasztalatokon alapuló ismeretszerzés. Így lesz élményteli a tanulás. Fontos, hogy minden tanár és tanító tegyen az ügy érdekében valamit a „közös kosárba”, hogy gyermekeink természetet szerető, védő, környezetüket óvó, fejlesztő, okos- és mértéktartó fölhasználókká váljanak. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy szép iskolánk és szűkebb ill. tágabb környezetünk értékei fennmaradjanak.

47 / 114


Nevelési program

Hosszú távú célok Itt olyan alapelveket, értékeket, célokat fogalmazunk meg, amelyeket környezeti nevelésünkben figyelembe veszünk, mint kiindulási alapokat: - az általános célokra vonatkozó érték és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, - rendszerszemléletre nevelés, holisztikus és globális szemléletmód kialakítása, - fenntarthatóságra nevelés, - környezettudatos magatartás és életvitel segítése, - az egészség és környezet összefüggéseinek megláttatása, - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, - a létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák megmutatása, - együttműködésre, toleranciára nevelés, - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, - a családi életre nevelés fejlesztése, - a környezet értékei iránti felelős magatartás kialakítása, igény és akarat az értékek megőrzésére, - a természeti és épített környezet szeretete, védelme, - környezetkímélő, felelősségteljes, takarékos életvitel választásának ösztönzése.

16.7.2. 1.

Rövid távú célok és a hozzárendelt feladatok

A helyes döntések meghozatalához szükséges ismereteket át szeretnénk adni tanítványainknak. - Ez elsősorban a természettudományos tantárgyak tanórai és tanórán kívüli feladata. - Tanulmányi versenyek rendezése. - Szakkörök szervezése.

2.

A már meglévő környezeti nevelési hagyományaink tanórai, és tanórán kívüli programjainak megtartása. - Az ezzel kapcsolatos feladatokat lásd az Előélet, hagyományok c. részben.

3.

A pedagógusok és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. - Tantestületen belüli továbbképzések szervezése, szülői értekezletek tartása (meghívott előadóval) az adott témában. 48 / 114


Nevelési program

- Faliújságok készítése. - Személyes beszélgetések. - Egyéni továbbképzésekre jelentkezés (pl. DENSO Kft., Alcoa-Köfém Kft. Környezetvédelmi tudatosság fejlesztése az általános iskolákban). 4.

Hagyományos értékek védelmére nevelés (család, iskola, település, nemzet szinteken). - Ünnepek családias hangulatban, ünnepi műsorok bemutatása. - Vetélkedők szervezése (pl. névadónkról, környezetismereti vetélkedő). - A környék nevezetességeinek feltérképezése. - Könyvtári kutatómunka, gyűjtőmunka, folyóiratok olvasása. - Hagyományőrzés (jeles napok megünneplése, faliújság készítés, kézműves foglalkozások tartása, természetes anyagok felfedezése a kézművességben). - Családi napok szervezése kirándulásokkal, túrákkal.

5.

Hajlandóság ébresztése a gyermekekben az aktív részvételre, a „tenni akarás” kialakítása élményszerű ismeretátadással. Érzékennyé szeretnénk tenni a gyermekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. - Minden órán feladatunk. - A tantárgyakon kívüli keretek mindegyikével törekszünk megvalósításukra. - Jeles napok (Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja, a Föld Napja). - Művészeti tárgyak által (képzőművészet, ének-zene, kóruséneklés stb.). - Hitoktatás. - Színházlátogatás. - Zöldsarok létrehozása és gondozása a tantermekben.

6.

A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalása, megismerése; a megóvására, védelmére való törekvés. - Egynapos erdei iskola szervezése (Pákozd, Arborétum). - Tanóra tartása a szabadban. - Jeles napok megünneplése. - Tanulmányi kirándulások szervezése (ennek keretén belül ellátogatás múzeumokba, tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba). - Természetvédelmi és környezetvédelmi feladatok adása. - Terepgyakorlatok. - Tanösvény felkeresése. 49 / 114


Nevelési program

- Természetvédelmi szervezetek munkájába való bekapcsolódás (pl. madáretetés). - Osztályfőnöki óra tartása környezetvédelmi témában. - DÖK nap. - Természetvédelmi versenyekbe való bekapcsolódás. - Rajzversenyek környezetvédelmi témákban. 7.

A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése szakórákon. - Környezetszennyezés vizsgálata egyszerű kísérletekkel. - Csoportmunka alkalmazása, kísérletvégzés. - Kiállítások megtekintése. - Pályázatok figyelése. - Szemlélődés a természetben.

8.

A tanulók problémamegoldó gondolkodásmódjának fejlesztése, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása. - Készségfejlesztés, stratégiai gondolkodás fejlesztése. - Könyvtári kutatómunka, szakkönyvek forgatása. - Médiaanyagok felhasználása. - Számítógép használata, CD-k beszerzése. - Internet hozzáférés biztosítása.

9.

Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése. - Folyosó és aulák díszítése, ízléses dekoráció. - Teremdekorációs verseny. - „Tiszta, rendes osztály” cím elnyerése verseny. - Portalanítás (lámpák, lambéria, magas helyek is). - Lábtörlőhasználat. - Tisztasági és rendfelelősök választása. - Szelektív hulladékgyűjtés (elemgyűjtés), papírgyűjtési akció szervezése. - Váltócipő használat. - Tisztasági meszelés.

10. Az intézmény tárgyi környezetének tudatos és tervszerű fejlesztése (környezetbarát iskola, környezetkímélő működéssel). Taneszközeink fejlesztése. 50 / 114


Nevelési program

- Az esztétikus tárgyi környezet fenntartása és fejlesztése. - Parkrendezés, avargyűjtés, faültetés. - Zöldesítés, fűnyírás, a homok cseréje. - Virágoskert (iskolakert) gondozása, (napközisek). - Virágládák beültetése, az öreg és fiatal fák megóvása. - Fajátékok karbantartása. - A szertárak eszköztárának, felszereltségének bővítése (rendszeres figyelemmel kísérés). 11. A biztonságos közlekedés elősegítése, a közlekedési szabályok betartására nevelés. - Kocsibejárónál szabálykövetés. - Közlekedési Hétpróba. - Kerékpárral közlekedők számára biciklitároló. - Kerékpáros biztonsági felszerelések viselésének ösztönzése. 12. Takarékosság az iskolában (víz, villany). - Energiatakarékos izzók. - Csapok figyelemmel kísérése, javítása. - Csapok elzárása. - Villany leoltása. - Lehetőség szerint környezetbarát tisztítószerek használata. A célok, – iskolánk környezeti nevelési programjának – megvalósításában kiemelt szerepet játszanak (a tantárgyakon kívül) az intézményben a sportfoglalkozások, a napközi foglalkozásai, tevékenységei és az osztályfőnökök.

16.8. 16.8.1.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek

Hagyományos tanórai foglalkozások Minden, iskolánkban tanított tantárgyban helyet kap a környezeti nevelési tananyag, természetesen az egyes természettudományos tantárgyaknál nagyobb súllyal. A tanórákon azonban, tananyagon kívüli lehetőségek is vannak a környezetbarát életmódra nevelésre. A környezeti nevelés helyi szintű tervezése a nem természettudományos tantárgyak lehetőségeinek áttekintésével:

51 / 114


Évfolyam Tantárgy 1-4. évfo- Magyar lyam nyelv és irodalom

Nevelési program

Tartalmak

Tevékenységek

- A természeti és mesterséges - Ezen értékeket bemutató irodalmi ember alkotta környezet értékei- alkotások (mesék, mondák, népdalnek, szépségeinek felfedezése. ok, versek) megismerése. - Anyanyelvünk gazdagságának, - Érzelmek kifejezése anyanyelvünk szépségének meglátása. segítségével. - Anyanyelvünk helyes használatára törekvés a szóbeli és az írásbeli kommunikáció során.

5-8.

Magyar

évfolyam nyelv és irodalom

- A tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatása. - Anyanyelvünk védelme. - A környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledés elősegítése.

- Kommunikációs és beszédgyakorlatok, kapcsolatteremtés a természeti és az ember alkotta környezettel. - Médiaelemzés, vita. - Környezet- és természetvédelmi témájú könyvek, olvasmányok feldolgozása. - Drámajátékok.

Történelem - Az emberi tevékenységek természetalakító hatása. évfolyam Hon- és népismeret - A környezeti változások gazdálkodásra, életmódra és a közösségi normák alakulására való hatása. 5-8.

- Ezen tartalmak értelmezése, az öszszefüggések meglátása, a hatások felfedezése. - Helyi történelmi értékek megismerése, kutatása.

- Az egyén, az állam és a társadalom - Hagyománytisztelet. felelősségének, feladatainak megbe- Az egész világot érintő globális szélése. problémák áttekintése.

4-8.

Idegen évfolyam nyelv

- A természet szeretetének elmé- - Idegen nyelvű szövegek feldolgolyítése. zása a környezetvédelem tárgyköréből. - Hazai és külföldi környezeti problémák, és környezetvédelmi - Ilyen témájú szövegek fordítása. szervezetek munkájának megis- - Kommunikációs gyakorlatok e témerése. mában. - Állampolgári felelősségtudat fejlesztése.

52 / 114


Évfolyam Tantárgy 1-8.

Ének-

évfolyam zene Tánc és dráma

1-8.

Rajz

évfolyam Technika

Nevelési program

Tartalmak

Tevékenységek

- A természeti és művészeti - A természet zenei ábrázolási módszépség rokonságának felfedezé- jainak megismerése zenehallgatással. se. - Népdalok megismerése. - A zene közösségteremtő szere- - Közös éneklés, kóruséneklés. pének észrevétetése. - A zenei környezetszennyezés felfe- Az élő és az élettelen természet dezése az ellene való védekezés. hangjai – akusztikus élményének - Népi gyermekjátékok megtanulása, – felfedezése. néptánclépések elsajátítása. - A zene, az éneklés lélekszépítésének felfedezése. - A természeti és művészeti szépség azonosságának felismerése.

- A természet képzőművészeti ábrázolásainak megismerése. - A népi építészet és díszítőművészet tanulmányozása.

- A hagyományápolás, mint a fenntarthatóság egyik alappillére. - Természetes alapanyagok használa- Műalkotások környezeti szem- ta. pontú elemzése. - Alkotások létrehozása. - Helyi, népi építészeti emlékek felkutatása. Testnevelés - A környezeti hatások és az egészséges testi fejlődés összeévfolyam függésének felismerése. (Komplexitás.) 1-8.

- A testnevelés és a sport az élményszerű tapasztalatszerzés eszköze az emberi kapcsolatokban. - A környezetszennyezés hatásának meglátása. 5-8.

Osztály-

évfolyam főnöki

- A környezethez való helyes viszony alakítása. - A környezet megóvása, szépítése, otthonossá tétele, igényes, gondos alakítása. - A mindennapi problémák felismerése.

- Szabadban tervezett tanórák, mozgás, sportolás, játék az udvaron. - Labdajátékok, mozgásos társasjátékok. - Régi magyar, népi játékok megismerése. - A szép, rendezett környezet megőrzése. - Beszélgetés. - Személyes kapcsolatok kialakítása. - Közösségépítés. - Együttes tevékenységek. - Életmódminták elemzése, a megoldások keresése. - Szituációs játékok.

53 / 114


Nevelési program

Iskolánkban a természettudományos tantárgyak mindegyike céljaival, feladataival, és teljes tananyagával a környezeti nevelést szolgálja. Így ezen tantárgyak esetében a környezeti nevelés helyi szintű tervezésekor a tanterv és a tanmenetek az irányadók. Az alsó tagozatos környezetismeret tantárgy helyi tantervében megjelöltük, hogy mely tananyag biztosítja az egészségügyi- és mely tananyag szolgálja a környezeti nevelési tartalmakat. A felsős természettudományos tantárgyak esetében a szakos tanárok tanmenetükben megjelölik az egészségi- és környezeti nevelési tartalmakat. Nem hagyományos tanórai foglalkozások - Egynapos erdei iskola - Jeles napok - Terepgyakorlatok - Nem tanteremben tartott óra - Témahét ünnepi órái

16.8.2.

Tanórán kívüli lehetőségek:

- Tanulmányi kirándulás - Akadályverseny - Környezetismereti, városismereti verseny - Tanösvény - Iskolakert - Érzékelést fejlesztő, szituációs és drámajátékok - Kézműves foglalkozások - Akciók (pl. Takarítási Világnap) - Vetélkedők - Tanulói pályázatok - Kiállítás rendezése - Parkszépítés, faültetés, iskolazöldítés - Kutatómunka, gyűjtőmunka - Múzeum, gyűjtemény, kiállítás, állatkert látogatása - Versenyek - Szakkör - „DÖK” nap 54 / 114


Nevelési program

- Sportnap (Kihívás Napja), ISK programjai - Szelektív hulladékgyűjtés - Kapcsolattartás civil szervezetekkel - Városi ünnepségekhez való csatlakozás - Napközis szabadidős foglalkozások - Előadások megtekintése - Szülői értekezletek - Termek tisztasági- és szépségversenye

16.9.

Módszerek

(Amelyek a környezeti nevelésben jól alkalmazhatók.)

JÁTÉKOK

Szituációs-, memóriafejlesztő-, kombinációs-, érzékelést fejlesztő, ráhangolást segítő-, bizalomerősítő-, kapcsolatteremtést segítő játékok Drámapedagógia

TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK

Terepgyakorlatok Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések

AKTÍV, KREATÍV MUNKA

Természetvédelmi és fenntartási munkák Madárvédelmi feladatok Szelektív hulladékgyűjtés Rend-, és tisztasági versenyek

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

Csoportszervezés a környezet- és egészségügyi nevelés érdekében Felelősök választása

MŰVÉSZETI KIFEJEZÉS Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

55 / 114


Nevelési program

16.10. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan bővítenünk kell azonban a kínálatot (pl.: szakkönyvek, elektronikus anyagok, természetfilmek, vásárlásával), ill. a szemléltetőeszközöket, vizsgálati eszközöket, stb. fejleszteni, pótolni kell, lépést tartva a fejlődéssel. A gyermekek tankönyveit és a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez szükséges anyagokat, eszközöket ill. ezek jelentős részét a szülők biztosítják.

16.11. Kommunikáció 16.11.1.

Iskolán belül

- értekezletek, - faliújság, - felelősök rendszere, - DÖK, - beszélgetések, - iskolarádió, - megbeszélések.

16.11.2.

Iskolán kívül

- tájékoztató füzet, - szülői értekezletek, - iskolaszék, - SzMK–megbeszélések, - önkormányzati nyílt ülések, - elektronikus levelek, - faxok, - levelek, - plakátok, - szórólapok.

16.12. Minőség-ellenőrzés A környezeti és egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tárgyi tudás. Az eredmények egyben a családi nevelés eredményei is. 56 / 114


Nevelési program

A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelességünk. Tanulóink környezeti neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítésében is megjelenik. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkatervben a környezeti nevelési tervek, feladatok is megvitatásra, elfogadásra kerülnek.

16.13. Továbbképzések 16.13.1.

Belső

- nevelési értekezletek, - tanfolyamok.

16.13.2.

Külső

- különböző konferenciákon, - rendezvényeken, - akkreditált továbbképzéseken való részvétel.

16.14. A törvényi háttér Környezeti Nevelési Programunk megírásakor az alábbi törvények és jogszabályok alapelveit tartottuk szem előtt: - Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002 decemberében a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. - Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény 54.§ 1. cikkelye) - Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) - A Természetvédelmi Törvény (1996. évi LIII. Törvény) - Az Állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény - Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (1999.) - A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 54. §-a - Törvény a halászatról és a horgászatról (1997. évi XLI. Törvény) - A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a Közoktatási jogszabályok: - A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény - A Törvény 41. § 6. pontja 57 / 114


Nevelési program

- A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet - A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia (1998., 2003.) Önkormányzati jogszabály: - Az 1990. évi LXV: Törvény a helyi önkormányzatokról

16.15. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele Az iskolai környezeti nevelési program elkészítése közben az alábbi (OM által 2003-ban megfogalmazott) közoktatási stratégiai célokat vettük figyelembe: - az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén, - az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése, - az oktatás minőségének fejlesztése, - a pedagógus szakma fejlődésének támogatása, - az Információs és Kommunikációs Technológiák alkalmazásának fejlesztése, - az oktatás tárgyi feltételeinek javítása.

16.16. Szakmai terv a mindennapos iskolai testnevelés megvalósítására 16.16.1.

1-4. évfolyamon

- órarendbe építve heti 5 testnevelés óra az 1. 2. évfolyamon - 3-4. évfolyamon heti 3 óra testnevelés mellett további 2 óra játékos atlétika és heti 2 óra labdarúgás, - minden nap 30 perces óraközi sportjáték a napközis tanuló csoportok részére a napközis tanítók felügyelete mellett, - tollaslabda heti két alkalommal, - kosárlabda heti két alkalommal térítés ellenében.

16.16.2.

5-8. évfolyamon

- órarendbe beépítve heti 5 testnevelés óra az 5. 6. évfolyamon, - 7. 8. évfolyamon heti 3 óra testnevelés (a törvény által előírt heti 2,5 órához minden osztály kap 0,5 tanórát a járulékos órák 20%-ának terhére – ez iskolánkban 16 órát jelent –, melyet kötelezően testmozgásra kell fordítani), - 5-6. évfolyamon heti 2-2 tömegsport és atlétika, heti 1 labdarúgás, 58 / 114


Nevelési program

- 7-8. évfolyamon heti 2-2- röplabda és tömegsport, heti 1 labdarúgás és kosárlabda, - tollaslabda heti 2 alkalommal.

Iskola által szervezett foglalkozások Évf.

Testnevelés óra

30 perces óraközi sportjáték napközis csoportoknak

1. 2. 3. 4. 5. 6.

5 5 3 3 5 5

5 5 5 5 -

7.

3

-

8.

3

-

ISK foglalkozás

Játékos atlétika 2 Tömegsport 2

Egyéb választható lehetőségek a testmozgásra Ingyenes Térítéses

Tollaslabda

Kosárlabda

2

2

Labdarúgás 2 Labda- Atlétirúgás 1 ka 2

Röplabda, Labda- Kosártömegrúgás 1 labda 1 sport 2

2

17.ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN 17.1.

Diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskola tanulóinak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat feladata: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes kulturális vagy társas élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, - a közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, 59 / 114


Nevelési program

- olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanulók személyes tapasztalatokat szerezzenek az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Ennek egyik igen fontos színtere a diákönkormányzat. Tudatosítjuk a közösség demokratikus működésének értékét. Itt minden osztály képviselteti magát, s az osztályok a képviselőik által adnak hangot, tesznek javaslatot és véleményeznek az iskolai élettel kapcsolatban. Elmondják társaik pozitív és negatív véleményét, igényeit, problémáit az iskolavezetés felé. A diákönkormányzat vezetője pedig közvetíti feléjük az iskolavezetés célkitűzéseit, kéréseit. Tevékenységük sokrétű: - bekapcsolódnak a házirend kialakításába; társaik, az osztályközösség javaslatát közvetítve, - részt vesznek az iskolai rend, fegyelem biztosításában, ügyeleti rend megszervezésében (folyosói ügyelet), - részt vesznek a különböző rendezvények szervezésében, lebonyolításában (sportnap, háziversenyek, kulturális gála, zenei gála stb.), - iskolarádiót szerkesztenek, melynek segítségével információkat juttatnak el társaikhoz az aktuális feladatokról, de szórakoztató blokkokat is készítenek. A diákönkormányzat működtetése jó lehetőséget ad arra, hogy tanulóink elsajátítsák a kommunikációs kultúrát - a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének lehetőségeit, szabályait, - megismerkedjenek a feladatokkal, s azok megvalósítására ösztönözzenek; lássák a megoldást segítő, illetve akadályozó tényezőket. Az egyes iskolai események, iskolán kívüli programok, versenyek eredményeiről, a különböző (pozitív és negatív) magatartásbeli megnyilvánulások értékelésére, ismertetésére értékelő fórumokon adunk lehetőséget: - iskolagyűlés, - tagozatgyűlés, - osztálygyűlés, - osztályfőnöki óra. Ezeken a fórumokon értékeljük az adott közösség életét, munkáját, egy konkrét elvégzett feladatot, lehetőséget adva a magatartási és személyiségbeli sajátosságok megerősítésére. Ezek összehívására az iskola vezetősége, a diákönkormányzat vezetője, tanulói képviselete adhat javaslatot. A közösségfejlesztés első és legfontosabb színtere az osztályközösség, ahol az osztályfőnök koordináló munkája adja a lehetőséget a közösségszervezés előrejutásához. Kiindulópontjuk az iskolai szinten felmért hiányosságok elemzése, a tanulók aktív bevonásával a helyes út kijelölése. 60 / 114


Nevelési program

Minden tanév első hónapjában a maguk által választott módszerrel: beszélgetés, kérdőív, pedagógiai szituációteremtés. Mérést végeznek az osztályfőnökök a társas kapcsolatok megismerésére, tanév végén pedig öszszegző beszámolót írnak az osztály neveltségi szintjéről. Ezek adják a kiinduló pontot a következő év munkájához. Mindezek közben tanulóink elsajátítják a kommunikációs kultúrát: a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének, lehetőségeit, szabályait. Fontos tudatosítanunk: - tanórákon, - osztályfőnöki órákon, - tanórán kívüli tevékenységek során: o osztálykirándulásokon, o erdei iskolákban, o egyéb szabadidős tevékenységek alkalmával, hogy a kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyéni és a közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Számítástechnika órákon, informatikai szakkörökön megtanítjuk tanulóinkkal, hogy az új információkhoz a hagyományos úton kívül milyen módon juthatnak hozzá (internet, számítógépes programok), s ezeket az új IKT eszközöket tudják kritikai módon, szelektíven használni. Olyan tanulókat nevelünk, akik a szűkebb és tágabb környezetük történelmi, kulturális és vallási emlékeit, hagyományait ismeri, ápolja. Ennek érdekében városnéző sétákat, országjáró kirándulásokat szervezünk az ország különböző pontjaira.

17.2.

Az iskola és a szülői ház kapcsolata

Iskolánk valamennyi pedagógusa számára fontos a szülői házzal való jó kapcsolat. Ennek hagyományos fórumai a fogadóórák és a szülői értekezletek. A szülői vagy tanári kezdeményezésre nyílt tanítási napot vagy órát tartunk. TÁMOP 3.1.4 projekt kötelező feladata a nyílt nap megszervezése a kompetencia alapú oktatás bemutatásáért: szülőknek fenntartónak, érdeklődő intézményeknek. Egy-egy témáról szülőtanfolyamot szervezünk. Az osztályok rendezvényeinek mindenkor segítői, szervezői a Szülői Munkaközösség tagjai. A választmány tagjai felelősséggel nyilvánítanak véleményt az iskola fontos ügyeiben /házirend, tankönyv-segély, intézményvezetői pályázat/. Iskolánkban a szülők minden építő jellegű véleménye meghallgatásra kerül. További munkánkat e kérések, vélemények, figyelembevételével tervezzük, szervezzük meg.

17.3.

Az iskola kapcsolatai más intézményekkel

Az intézmény számára meghatározó a közoktatás-irányítás helyi szervével való kapcsolat. Terveink készítésekor mindenkor figyelembe vettük a fenntartó elképzeléseit.

61 / 114


Nevelési program

Gyermekvédelmi feladataink ellátásához nélkülözhetetlen a Városi Gyámhivatallal való szoros kapcsolat. Az integrált nevelésben résztvevő BTM ill. SNI-s tanulókat a Székesfehérvári Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai irányítják hozzánk, és rendszeresen kontroll vizsgálatot is végeznek. Szabadidős tevékenységünk szervezésében jó partnerek városunk közművelődési intézményei. (Öreghegyi Művelődési Ház, Szent István Művelődési Ház, Megyei Művelődési Központ, Szabadművelődés Háza, KÖFÉM Művelődési Ház)

18.A

PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ

MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A közoktatási törvény 38. § (1) bekezdése szerint „ A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel”. A feltételek közé tartozik az intézmény épületei, helyiségei, eszközei, felszerelései. A minden intézményben kötelező eszközök és felszerelések jegyzékét a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 1/l998. (VII. 24.) OM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg. Az előzőek alapján az iskola elkészítette az eszközjegyzéket, melyet a fenntartóval egyeztetett. Az intézmény éves költségvetésében minimális fedezet van eszközvásárlásra, illetve a meglevők javítására, karbantartására. A hiányzó eszközök pótlásának, beszerzésének (elsősorban az elhasználódás miatti pótlásokat ) pénzügyi fedezetét pályázatok írásaival teremtettük elő. Az intézményünkben a TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0064 pályázat módszertani és tartalmi fejlesztéseinek terjesztését támogató infrastruktúra fejlesztésére a 2009/2010-es tanévben került sor. A projekt kedvezményezettje Székesfehérvár Megyei Jogú város Önkormányzata. Intézményünk, mint feladat ellátási hely az átadott eszközöket használatba vette. Megjegyzés: A fenntartóval egyeztetett eszközjegyzék külön mellékletben megtalálható.

62 / 114


Nevelési program

63 / 114


Nevelési program

64 / 114


Nevelési program

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

HELYI TANTERV 1- 8. évfolyam

65 / 114


Nevelési program

Székesfehérvár 2013. TARTALOMJEGYZÉK

1.

A helyi tanterv célja, koncepciója ......................................................................................... 67

2.

Tantárgyi rendszer és óraszámok .......................................................................................... 68

3.

Képzési irányok .................................................................................................................... 70

4.

A tanulói jogviszony ............................................................................................................. 92

5.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................................. 93

6.

Ellenőrzési és értékelési rendszerünk ................................................................................... 94

7.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai és a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ................................................................................. 104

8.

Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ................................................................................................................... 105

9.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................................... 106

10.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve 113

11.

Melléklet: tantárgyak tantervei ........................................................................................... 113

66 / 114


Nevelési program

19.A HELYI TANTERV CÉLJA, KONCEPCIÓJA A helyi tanterv célja, hogy megfeleljen a törvényi előírásoknak, a Nemzeti Alaptanterv célkitűzéseinek valamint a helyi igényeknek, sajátosságoknak. Helyi tantervünket a kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. és 2. mellékleteként kiadott, az általános iskola 1-4., illetve 5-8. évfolyamára vonatkozó kerettantervek alapján alkottuk meg. A fenti kerettantervek két évfolyamos ciklusainak tanévekre bontását, valamint a kerettantervekben szereplő tantárgyak tematikai egységeinek évenkénti óraszámát az iskolával kapcsolatban álló tankönyvkiadók kerettantervekre vonatkozó ajánlásainak figyelembevételével határoztuk meg. -

Tantervünk biztosítja a nevelés és oktatás közös követelményeinek teljesítését, a tanulók képességeinek megfelelő műveltség megszerzését, és a szükséges kompetenciák kialakítását.

-

Tantárgyi rendszerünk a Nemzeti Alaptanterv műveltségterületeire épül, kihasználva az integráció nyújtotta lehetőségeket is.

-

Az ének-zene és matematika emelt szinten folyó tanulmányi munkának is a helyi tanterv az alapja, mely tartalmazza annak tananyagát és követelményeit. Lehetővé teszi a differenciálást, a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását egyaránt.

-

Iskolánkban a 2009/2010-es tanévtől a TÁMOP 3.1.4/08/02-0064 pályázat keretében bevezettük a kompetencia alapú oktatást, matematika, szövegértés, idegen nyelv, szociális, életviteli és környezeti, életpálya-építési kompetencia területeken. A tanterv ennek figyelembevételével készült.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is az általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek számára olyan, optimális képzési kínálatot biztosítsunk, amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igényeihez, képességeihez és tanulási előfeltételeihez, és hozzáférhetővé teszi számukra a többségi oktatási rendszer kínálatait.

-

Tantervünkben kiemelten kezeljük a tanulók mozgásállapotának javítását, fejlesztését, mérését, a sport, a sportjátékok és az örömteli mozgás lehetőségeinek megteremtésével.

-

Tantárgyainkban helyet kap a környezeti és egészségnevelési tananyag, természetesen az egyes természettudományos tantárgyaknál nagyobb súllyal.

-

Tantervünk biztosítja az iskolaváltást érkező és távozó tanulók esetében egyaránt.

19.1. A képzés szakaszai Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola. 67 / 114


Nevelési program

-

az elsőtől negyedik évfolyam végéig tartó alsó tagozat

-

az ötödiktől nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat

A nyolcosztályos képzésben az első négy évfolyamon a tanítók vezetésével folyik az oktató-nevelő munka. Ötödiktől szaktanárok, szaktanítók irányításával folytatódik a képzés.

20.TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK 20.1. Az alsó tagozat tantárgyi rendszere és óraszámai Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom

1

2

3

4

7,5

7,5

7,5

7 3

Idegen nyelv Matematika

4,5

4,5

4,5

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

2 (3)

2 (3)

2 (4)

2 (4)

Informatika

1

1

1

1

Rajz

2

2

2

2

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

25 (26)

25 (26)

25 (27)

27 (29)

Ének-zene

Kötelező heti óraszám:

Iskolánkban a tanulók a 3-6. évfolyamon emelt szintű ének-zene oktatásban vehetnek részt. A kötelező órákon felüli órakeret terhére az 1-2. évfolyamon ének-zene irányultságú oktatásra heti egy, 3-4. évfolyamon emelt szintű ének-zene oktatásra heti két többlet órát biztosítunk. Az 1-2. évfolyamon az ének irányultságú csoportok csoportbontásban, sávos rendszerben, heti 3, a 3-4. évfolyamon az emelt szintű oktatásban résztvevők heti 4 órában tanulják az éneket. Az emelt óraszámokat a zárójelben lévő számok mutatják. Az 1-4. évfolyamon a TÁMOP 3.1.4/08/02-0064 pályázat szakmai programja szerint bevezetésre került a matematika és a szövegértés szövegalkotás kompetenciaterület oktatása felmenő rendszerben. Elterjesztése a belső képzési program szerint történik.

68 / 114


Nevelési program

Választható óráinkból minden évfolyamon biztosítjuk a korrepetálást magyarból és matematikából. Az iskolai sportkörökben biztosítjuk a tanulók mindennapos mozgási, sportolási lehetőségét. Énekkari órákra alsósok és felsősök egyaránt járhatnak. Szakköreink kínálatából évek óta választhatnak diákjaink (angol, német, rajz, informatika, báb, sakk, néptánc, drámajáték).

20.2. A felső tagozat tantárgyi rendszere és óraszámai Tantárgy / évfolyam

5

6

7

8

Magyar irodalom

2

2

2

2

Magyar nyelv

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4 (5)

4 (5)

4 (5)

4 (5)

Történelem

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia

2

1

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Ének-zene

2 (4)

2 (4)

1

1

Rajz

1

2

2

2

Dráma és tánc

1

Informatika

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

28 (31)

28 (31)

31(32)

31 (32)

Kötelező heti óraszám:

Az ének-zene oktatás 5. és 6. évfolyamon emelt szinten folyik heti 4 órában, évfolyamonként egy-egy csoportban, melyek szervezése sávos rendszerben történik. 69 / 114


Nevelési program

5-8. évfolyamon emeltszintű matematika tanítást biztosítunk tanulóinknak heti 5 órában évfolyamonként egy-egy csoportban (szintén sávos rendszerben történik a szervezés). Az 5-8. évfolyamon a TÁMOP 3.1.4/08/02-0064 pályázat szakmai programja szerint bevezetésre került a szövegértés szövegalkotás, idegen nyelvi, szociális, életviteli és környezeti, életpályaépítési kompetenciaterület oktatása felmenő rendszerben. Elterjesztése a belső képzési program szerint történik.

21.KÉPZÉSI IRÁNYOK A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban emelt szintű tantárgy a 3-6. évfolyamon az ének-zene, az 5-8. évfolyamon a matematika tantárgy. A szülői igények alapján és az idegen nyelv színvonalas tanításának és tanulásának biztosítása érdekében angol és német nyelv választható. Magasabb évfolyamra történő tanulói átvétel esetén iskolánk kötelezően választható tantárgyaiból – a szaktanár előzetes felmérése alapján – a tanuló különbözeti, ill. osztályozó vizsgára utasítható. A tanulók osztályba, illetve csoportokba sorolásáról – az iskola személyi és anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – az intézmény igazgatója dönt. A döntés előtt fel kell mérni a szülői és tanulói közösség igényét, be kell szerezni az érintett osztályfőnökök és szaktanárok véleményét.

21.1. Emelt szintű ének-zene oktatás (3-6. évf.) Iskolánkban a zenei nevelés sajátos feladatot vállal a tanulók érzelmi, értelmi és jellemnevelésében. Kodály Zoltán világszerte elismert zenepedagógiájának az elveire épülő emelt szintű ének-zenei nevelést, oktatást folytató általános iskolaként tervezzük a jövőt. Tesszük ezt azért, mert a zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. Ez a gazdag érzelmi hatás a beleélés és átélés a közvetlen cselekvés eszközeivel színesíti a fantáziát, formálja az ízlést és fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák értékeinek befogadására. Zenei nevelésünk módszertani alapelve, hogy az aktív zenélés, a közös éneklés, s az ehhez szükséges kottaolvasási és íráskészség feltétele és segítője a zeneértés fejlődésének és a zeneirodalomban való tájékozódásnak. Zenei foglalkozásaink természetes eleme az énekhang, minden gyermek veleszületett hangszere. Mivel a mozgás és a tánc az emberi kultúra ősi eleme, ezért tervezzük a zenei nevelésbe a népi gyermekjátékok, népi táncok és történelmi táncok tanítását. A szakosított tantervű ének-zenei osztályok nemcsak speciális többlettudást biztosítanak a tanulók számára, hanem segítik a személyiség fejlődését, a kommunikációt és kreativitást, egymás iránti szeretetet a zene közvetítésével, a helyes időbeosztást, fegyelmet, aktív részvételt és az érzelmek kifejezésének képességét. 70 / 114


Nevelési program

A magas szintű művészi munka a karéneklésben teljesedik ki műveltséget közvetítő és szolgáltató szerepkörben. E terület tevékenysége olyan sajátosan egyedi művészeti magatartás lehetősége az iskolai közösség számára, amellyel más tantárgyak személyiségformálóként nem rendelkeznek, ugyanakkor szolgáltatást nyújt kultúra közvetítőként a társadalom felé. A hazai és nemzetközi kórusfesztiválokon, hangversenyeken történő fellépésekkel hirdetjük magyarságunkat, Európához tartozásunkat, de egyben törekszünk más népek kultúrájának, életmódjának megismerésére. A Kodály-féle zenei nevelés az iskolában több más tantárgy tanulására pozitív transzfer-hatást gyakorol. A nyelvi oktatásban: -

a nyelvi intonáció különbségeinek megkülönböztetése,

-

hangzóformálás, helyes kiejtés,

-

szókincs gyarapítása,

-

figyelem apró részletekre,

-

pontosság az írásban.

21.2. Emelt szintű matematika oktatás (5-8. évf.) Iskolánk 5-8. osztályaiban évfolyamonként egy csoportban emelt szinten tanítjuk a matematikát. A szülői elvárások, a személyi feltételek és célok találkozása biztosította a lehetőséget számunkra az igényes és hangsúlyozott matematika tanítás megvalósításához. Ez továbbra is fontos célkitűzésünk, hisz a matematika – a tanuláshoz való sokirányú kapcsolódással – a gyakorlatban és a tudományokban való felhasználással válik nélkülözhetetlen tantárggyá. Legfontosabb céljaink a rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelés, a célszerű és ötletes megoldások önálló megkeresésére való képesség kialakítása; amelyek feltételezik a legfontosabb gondolkodási módszerek, a gyakran használt eljárások, feladat-megoldási stratégiák és a szükséges ismeretek egységét. A célok eléréséhez a matematika órák hatékony kihasználása mellett segítséget nyújtanak a versenyek (folyamatos háziverseny, városi, megyei matematika versenyek), amelyeken tanulóink közül sokan vesznek részt, többen kiemelkedő eredménnyel. Biztosítjuk a középiskolai felvételi illetve a középiskolai tanulmányok nagyon jó megalapozását. (Felméréseink alapján az emelt szintű matematikát tanuló diákjaink az átlagosnál jobb eredménynyel végzik középiskolai tanulmányaikat.)

21.2.1.

Az időkeret megállapítása, felhasználása

A közoktatási törvény 127. §(16) bekezdése lehetővé teszi, hogy a 2008/2009, 2010/2011-es tanítási években 20%, a későbbiekben 25-50%-ig terjedő időkeretben kell biztosítani a nem szakrendszerű oktatást. 71 / 114


Nevelési program

Az időkeret megállapítása évenkénti iskolai szintű döntést jelent. A helyi képességszintek (diagnosztikus mérés) ismeretében határozzuk meg az időkeret felhasználását. A negyedik évfolyam tanév végi mérésének eredményeit egy munkacsoport elemzi (igazgató, igazgatóhelyettesek, osztálytanítók, minőségi csoport megbízottja). Az elemző munka alapján határozzák meg a fejlesztendő területeket, tesznek javaslatot arra, hogy az ötödik évfolyamon ki vegyen részt a nem szakrend

Személyi feltételek

21.2.2.

Iskolánkban adottak a személyi feltételek a nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez. Képesítési feltételekkel rendelkezők: -

tanítók /műveltségi területre is szóló főiskolai végzettséggel/,

-

tanárok /tanítói végzettséggel is rendelkező szaktanárok/,

-

tanárok /120 órás továbbképzéssel a nem szakrendszerű oktatásra/,

-

tanárok /2004. előtt szerzett legalább öt éves gyakorlat az alsó tagozatra/.

21.3. Kompetencia alapú oktatás Intézményünk pedagógiai programjában a NAT 2007-es módosítása következtében megjelent a kompetencia alapú oktatás. A megkezdett folyamatokat felerősítette, hogy intézményünk a TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0064 pályázat kedvezményezettje, ennek keretében a 2009/2010-es tanévben módszertani és tartalmi megújulás kezdődött el. A tanév során szerzett tapasztalataink alapján kerül sor a pedagógiai programunk módosítására, melynek során rögzítjük mindazokat az alapelveket, célokat és feladatokat, melyek a kompetencia alapú oktatás helyi alkalmazását és elterjesztését szolgálják.

A kompetencia alapú fejlesztés stratégiája

21.3.1.

A világban zajló gazdasági, technológiai és társadalmi változások közvetlenül próbára teszik az egyén alkalmazkodó képességét, ugyanakkor a közösséget új szerepek vállalására késztetik. Intézményünk számára óriási kihívás, hogy feladatunk teljesítése során fokozott versenyhelyzetnek és a változó munkaerő-piaci igényeknek megfeleljünk. Nem folytatható az a több évtizedes gyakorlat, amikor a tanulási folyamat lezárul az iskolai tanulmányok befejezésével. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra.

A kompetencia alapú oktatás alkalmazásának céljai

21.3.2. -

a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, 72 / 114


Nevelési program

-

kompetencia alapú oktatás elterjesztése,

-

a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása,

-

a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése,

-

a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése,

-

az esélyegyenlőség érvényesítése,

-

újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése,

-

szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása,

-

egyéni fejlesztési tervek készítése,

-

digitális írástudás elterjesztése.

A TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0064 projektben a kompetencia alapú oktatás bevezetését a kompetencia alapú program terve szerint végeztük.

A kompetencia alapú program célja

21.3.3. -

az iskolák helyi tantervének alapjául szolgálhat,

-

alapját képezheti a gyermekre figyelő pedagógiai szemlélet elterjedésének,

-

elősegíti a kompetencia alapú tanulás általánossá tételét,

-

ösztönzi az együttnevelés gyakorlatának elfogadását,

-

feltételt teremt többféle metodika közötti választásra,

-

korszerű tanulói értékelést ösztönöz,

-

pedagógiai alapvetést ad a differenciáló tanulásszervezéshez, az egyéni fejlődéshez igazodó tanítási gyakorlatot kiszolgáló taneszközrendszer kifejlesztéséhez, lassított tempójú, a cselekvéses tanulást előnyben részesítő metodikai innovációk kidolgozásához,

-

tájékozódási pontokat ad az új szemléletű pedagógusképzés és továbbképzés elméletének és gyakorlatának kimunkálásához.

73 / 114


21.3.4.

A TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0064 pályázat szakmai programja

Osztály/ Kulcskompeévf. tencia-területek 1.b 2.b 3.b 4.c 5.a 5.c 6.a 6.c

8.c 5.a 5.c 5.a 5.c 5.a 5.c 4. 1-4. 1-8. 1-8.

1-8. Tantestület 1-8.

Nevelési program

Új tanulásszervezési eljárás, módszer

Időtartam/tantárgy a 2009/10-es tanévben

szövegértésszövegalkotás szövegértésszövegalkotás matematika

a tantárgy teljes évi óraszáma a tantárgy teljes évi óraszáma a tantárgy teljes évi óraszáma matematika a tantárgy teljes évi óraszáma szövegértéstantárgytömbösített oktatás a szakrend- a tantárgy teljes évi óraszövegalkotás szerű oktatásban(5-10-15 %) száma szövegértéstantárgytömbösített oktatás a szakrend- a tantárgy teljes évi óraszövegalkotás szerű oktatásban(5-10-15 %) száma idegen nyelv a tantárgy teljes évi óra(angol) száma szociális, életviaz osztályfőnöki tantárgy teli és környezeteljes évi óraszáma ti életpálya- építési az osztályfőnöki tantárgy teljes évi óraszáma tantárgytömbösített oktatás a szakrend- heti 2 óra természetismeszerű oktatásban(5-10-15 %) ret tantárgytömbösített oktatás a szakrend- heti 2 óra történelem szerű oktatásban(5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélkü- heti 4 óra magyar li oktatása műveltségterület tantárgyi bontás nélkü- heti 4 óra magyar li oktatása Három hetet meghaladó projekt ősz Moduláris oktatás tavasz Témahét 32 db ősz - tavasz digitális tartalmak, taneszközök haszná- folyamatos lata (a kompetencia alapú órák 25 %ában ) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók folyamatos esélyegyenlőségének javítása jó gyakorlatok átvétele 2 db 2010. május új módszerek intézményi alkalmazása, folyamatos elterjesztése 74 / 114


Nevelési program

A kompetenciaterületek fejlesztési feladatai

21.3.5. -

minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében,

-

reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezeléséhez,

-

megfelelő ismeretek tevékeny felhasználása,

-

a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése,

-

a digitális kultúra eszközrendszerének alkalmazása a mindennapi gyakorlatban,

-

megelőzhető legyen a lemorzsolódás, feleslegessé váljék a szegregáció.

A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák

21.3.6. -

Anyanyelvi kommunikáció

-

Idegen nyelvi kommunikáció

-

Matematikai kompetencia

-

Természettudományos kompetencia

-

Digitális kompetencia

-

A hatékony, önálló tanulás

-

Szociális és állampolgári kompetencia

-

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

-

Esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőképesség

21.3.7. A TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0064 pályázat szakmai programja szerint intézményünkben az alábbi kompetenciaterületek kerültek bevezetésre -

szövegértés-szövegalkotás,

-

matematika,

-

idegen nyelvi (angol),

-

szociális, életviteli és környezeti,

-

életpálya-építési kompetenciaterület.

Forrás: sulinovadatbank.hu Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja

75 / 114


Nevelési program

-

Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.

-

Tevékenység-centrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt műveleteket kell végezniük.

-

Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják.

-

Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.

-

Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje.

-

Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés.

Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés: -

a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése,

-

a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata,

-

az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata,

-

a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége,

-

a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése,

76 / 114


Nevelési program

-

a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével,

-

a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.

A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: -

a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása,

-

nyelvi adatokkal műveletek végzése,

-

szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára,

-

a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása,

-

a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása,

-

szövegtípusok interpretálása és alkotása,

-

a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia,

-

a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében,

-

a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.

Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozott programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei -

Készségek (számlálás, számolás, becslés);

-

Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés);

-

Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás);

-

Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció);

-

Tanulási képességek (figyelem, emlékezet).

A matematikai kompetencia fejlesztési területei A típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási 77 / 114


Nevelési program

technikák alkalmazása. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A kezdő szakasz végére körvonalazódik az elérendő minimális szint ahhoz, hogy a következő szakasz munkája biztonságosan elkezdhető legyen, körvonalazódnak azok a képességek is, amelyek a matematikatanulás folytatásának feltételét jelentik. Idegen nyelvi kompetenciaterület A fejlesztés célja Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagok alkalmazását tűztük ki célul, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek, és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell feltétlenül figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: -

felfedezés,

-

megbeszélés,

-

vita,

-

dráma,

-

játék,

-

pár- és csoportmunka,

-

projektmunka.

Szociális, környezeti és életviteli kompetenciák A fejlesztés célja A szociális,környezeti és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt.

78 / 114


Nevelési program

E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak öszszehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. Jellegzetes módszerek: -

kooperatív tanulás,

-

projekt-módszer,

-

vita,

-

dráma,

-

kutatás,

-

felfedezés,

-

terepgyakorlat,

-

interjúkészítés,

-

újságírás.

Iskolánkban a szociális kompetenciák fejlesztésén belül az Én és a világ című alapfokú kompetenciafejlesztő programcsomag alkalmazása került bevezetésre. Az Én és a világ című programcsomag olyan modulokból épül fel, amelyek minden nehézség nélkül beilleszthetők az osztályfőnöki órák keretébe. A moduláris felépítés lehetővé teszi a témakörök sorrendjének helyi igények szerinti kialakítását. A gazdag tartalmi kínálat következtében pedig sokféle tanórai fejlesztési cél kiszolgálására alkalmas a program. Az szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületet az osztályfőnöki órák teljes lefedettségével vezettük be. Életpálya- építési kompetenciaterület A fejlesztés célja A gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpályaelképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. 79 / 114


Nevelési program

Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési csomópontjai Helyzetmeghatározás: -

alkalmasság a pillanatnyi körülmények, lehetőségek, ismeretek, képességek, érdeklődés és vágyak megítélésére.

Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás: -

döntéshozás és a helyzetmeghatározás kongruenciájának megteremtésére.

Célkitűzés, tervezés, megvalósítás. A helyzetmeghatározás alapján alkalmasság -

a célok megfogalmazására,

-

a megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére,

-

az idővel való gazdálkodásra,

-

a kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára,

-

az akadályok elhárítására.

Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei -

A tanulónak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel.

-

A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldásához segítséget kérjen.

-

Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, kísérletezést, a kérdezést, segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést.

-

Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést.

-

Lehetőséget kell teremteni az egyéni megoldásoknak, értékelni kell az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, valamint mások munkájának támogatását, a szolidaritást.

-

Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének biztosítására is.

Az életpálya-építés kompetenciaterületet az osztályfőnöki órák teljes lefedettségével vezettük be.

80 / 114


Nevelési program

21.3.8. A TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0064 pályázat szakmai programja szerint az alábbi tanulásszervezési módszerek, eljárások kerültek bevezetésre Kooperatív tanulásszervezés Az ember társas lény. A kisgyerek az iskolázás első éveiben inkább környezetének kiszolgáltatott, mintakövető. A kölyök, a kamasz számára a társakkal való jó viszony érzelmi biztonságának egyik fő forrása. A kooperatív tanulás mindennek a figyelembevételét jelenti. A gyerek ilyenkor nem úgy tanul, mintha csak a tanár lenne a tudás forrása (frontális oktatás), hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit megtanuljanak. Mivel tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, együttműködési képességeik biztosan fejlődnek, baráti viszonyok alakulnak ki köztük. Szaknyelven szólva: motiváltak közös célok elérésére, s közben fejlődnek kommunikációs képességeik, technikáik. Ez a tanulási mód jobban fejleszti a problémamegfogalmazás, a problémamegoldás, az elemzés, a kutatás képességeit. Ezek a képességek alkotó folyamatokat indítanak el és fejlesztenek, szemben a memorizálás és visszamondás reprodukáló jellegével. Mivel a kooperatív munka során a diákoknak az anyagot újra fel kell építeniük, nézeteiket össze kell hasonlítaniuk, sokkal mélyebben megértik a tanultakat. Differenciált tanulásszervezés Differenciált tanulásszervezési módszerekkel lehetővé tesszük a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztését. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekszünk arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Egyéni haladási ütemű tanulásszervezés A diákok tanulási folyamatát segítjük a nekik megfelelő tanulásszervezéssel. Ehhez tisztában kell lennünk az adott gyermek alapszükségleteivel, előzetes ismereteivel, erősségeivel, hiányosságaival, valamint a tanulási egység végére elérendő célokkal, követelményekkel is. Csak ezen ismeretek birtokában fogalmazhatók meg egyénre lebontott fejlesztési feladatok, célok és követelmények. Mindez tudatosan átgondolt folyamatot feltételez, mely során az elérendő célokat, kialakítandó és megerősítendő viselkedési és magatartási normákat konkrét tevékenységi szintre, az egyes egyén szintjén elérendőkre és megvalósítandó feladatokra bontjuk. Projekt A projekt sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem a legtöbb vonatkozásnak, összefüggésnek feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten történik. Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges.

81 / 114


Nevelési program

Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleséget. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. A projektünk célja: olvasóvá nevelés, a könyvek megszerettetése. A megvalósítás időpontja: a tanév őszi hónapjai. Résztvevők: 4. évfolyam Témahét A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az un. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok öt tanítási napon, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységét biztosító választható programok. Pályázatunk szakmai programjába beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált feldolgozására alkalmasak. A témahét időtartama alatt az egyes tanórákon a témával kapcsolatos ismereteket sajátítják el a gyerekek az 1-8. évfolyamokon. Minden tantárgy 1 tanóráját a programhoz köthető tananyaggal töltjük meg, melyet a tanmenetben is rögzítünk. Egész évfolyamokat, tagozatokat érintő témákban meghívott előadókat hallgathatunk meg. Az óraközi szünetekben megtekinthetőek az ünnepi órákon készült produktumok (plakátok), a tanulók előadhatják műsoraikat. A feladatokat az osztályban tanítókkal, szaktanárokkal végzik el a gyerekek, illetve a délutáni napközis foglalkozások alkalmával a csoport vezetőjével. A témahét programja szervesen kapcsolódik a délelőtti tanórákhoz, illetve jól illeszkedik a napközis, szabadidős programokhoz. Az őszi témahét címe: Törődj magaddal! (egészséges életmód) Résztvevők: 5-8. évfolyam valamennyi osztálya Tavaszi témahét címe: Víz, egészség, élet Résztvevők: az iskola minden osztálya Moduláris oktatás Oktatási modul: A tananyag kisebb, egy-egy témakört feldolgozó részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál nagyobb, de a tananyag egészénél kisebb egységek. 82 / 114


Nevelési program

A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat. A modulárisan építkező tananyag a tantárgyak illetve a tanórák kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. Intézményünk a TÁMOP-3.1.4 pályázatban a moduláris oktatási módszer bevezetésének egyik elemeként 1-4. évfolyamon természetvédelemmel foglalkozó modul bevezetését tűzte ki célul. A modulok az éves tananyag rendszerébe illesztve kerülnek megvalósításra. -

1. évfolyam: Az iskola környezetének tisztaságának, természeti értékeinek felmérése. Fa vagy virágok ültetése az iskolaudvaron. Az elültetett növények gondozása, fejlődésének nyomon követése. A 3 órás modul a környezetismeret, technika és rajz órákon kerül megvalósításra.

-

2. évfolyam: A gyerekek megismerik az általuk „termelt” és a családban keletkező hulladékmennyiség csökkentésének lehetőségeit, a szelektív hulladékgyűjtést. A 2 órás modul környezetismeret és technika órán kerül megvalósításra.

-

3. évfolyam: A tanulók megismerik a különböző fajtájú hulladékok további sorsát, az újrahasznosítást, a háztartásban előforduló veszélyes hulladékok helyes kezelését. A 3 órás modul 2 környezetismeret és 1 technika, vagy 1 környezetismeret, 1 magyar és 1 technika órán kerül megvalósításra.

-

4. évfolyam: A tanulók a levegő, a víz, a talaj szennyezésével kapcsolatos kísérleteken keresztül ismerhetik meg a környezetszennyezés élőlényekre gyakorolt hatását. A 3 órás modul környezetismeret órákon kerül megvalósítása

Tanulásszervezési eljárások:

21.3.9.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az úszás oktatását – a tanulócsoportok utaztatásának megszervezésével, és a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. együttműködésével a városi Csitáry G. Emil uszodában végezzük. Az iskola a tanulók számára kötelező, illetve indokolt esetben kötelező tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:     

napköziotthon; tanulószoba; egyéni fejlesztő foglalkozások; logopédiai foglalkozások; habilitációs és rehabilitációs foglalkozások;

Az iskola a tanulók számára – legalább nyolc tanuló önkéntes jelentkezése alapján az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:  szakkörök;  énekkar; 83 / 114


   

Nevelési program

tömegsport, iskolai sportköri foglalkozások; felzárkóztató foglalkozások; tehetséggondozó foglalkozások; felvételi előkészítő foglalkozások.

A tanórán kívüli foglalkozásokra történő tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, az egyéni fejlesztések és a logopédiai foglalkozások kivételével – a tanuló érdeklődése, tehetsége, illetve szándéka alapján önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, az egyéni fejlesztésekre és a logopédiai vagy rehabilitációs foglalkozásokra kötelezett tanulók, gyermekek részvétele a foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést – a szülő írásbeli kérelmére – kizárólag az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Az osztályfőnökök – vagy az iskola - által szervezett olyan kiránduláson, csoportos látogatáson vagy egyéb szabadidős foglalkozáson, ahol a felmerülő költségeket vagy azok egy részét a szülőknek kell fedezniük a tanulók részvétele nem kötelező, önkéntes. Az ilyen foglalkozásról távol maradó tanulók számára az iskola a felügyeletet, illetve a foglalkoztatást biztosítja.

21.3.10. A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere, a célok ütemezése: A kompetencia alapú oktatás fenntarthatóságát fontosnak tartjuk, mert minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében. Reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségéinek kezeléséhez, így ennek megvalósítására törekszünk az alábbiak szerint: -

a módszer fenntartását felmenő rendszerű tanulásszervezéssel biztosítjuk,

-

a kiterjesztés módját és szervezeti kereteit az aktuális év munkaterve határozza meg.

A 2009/2010-es tanévben két jó gyakorlatot vettünk át a TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0064 pályázat keretében. Címe: -

CMPC-vel támogatott tanítási környezet.

-

Egyéni lehetőségekhez igazított tanulásszervezés.

Jó gyakorlatnak nevezzük az adott szakmai kritériumoknak (NAT, ONAP) megfelelő innovációt, oktatási-, pedagógiai gyakorlatot, amely az intézmény fejlesztő munkáját az osztálytermi, illetve egyéni fejlesztési szintig pozitívan befolyásolja.

84 / 114


Célok

Nevelési program

Fenntarthatóság

Implementáció éve 2009/ 2010

2010/ 2011

2011/ 2012

2012/ 2013

2013/ 2014

2014/ 2015

Teljes tanórai le- 5 kompe- 5 kompe- 5 kompe- 5 kompe- 5 kompe- 5 kompefedettséget bizto- tenciatenciatenciatenciatenciatenciasító oktatási prog- terület terület terület terület terület terület ram Tantárgytömbösí- 5% tett oktatás (az éves munkatervben kerül megnevezésre)

10%

Műveltségterület 5.a, 5.c tantárgyi bontás nélküli oktatása (az éves munkatervben kerül megnevezésre)

A szakmai programban meghatározottak szerint minden évben az éves munkatervben kerül rögzítésre

Új módszerek Témahét alkalmazása Projekt

A szakmai programban meghatározottak szerint minden évben az éves munkatervben kerül rögzítésre

15%

15%

15%

15%

Moduláris oktatás Digitális tartal- 25% mak, taneszközök használata Jó gyakorlat

25%

25%

25%

25%

25%

2 darab át- További jó gyakorlatok átvétele az anyagi lehetőségek függvévétele és nyében történik. adaptálá-sa

További célunk: -

A kompetencia alapú oktatás intézményi lefedettségének elérése.

-

Részvétel a közoktatás fejlesztési program továbbvitelében, terjesztésében.

-

„Jó gyakorlatok” kidolgozása, átadása, átvétele.

Feladataink: -

A tantestület tagjainak felkészítése a kompetencia alapú oktatásra.

-

Módszertani kultúra továbbfejlesztése. 85 / 114


-

Nevelési program

További pályázati lehetőségek keresése.

Tevékenységeink: -

Belső képzéssel, bemutató órákkal, szakmai megbeszélésekkel készítjük fel kollégáinkat az alkalmazásra.

-

Külső képzések lehetőségeit is kihasználjuk.

-

Konzultálási, iskola- és óralátogatási lehetőséget biztosítunk más intézmények pedagógusai számára.

Iskolánk három „jó gyakorlattal” rendelkezik. Mindhárom jó gyakorlat segíti az áttérést a tananyagközpontú módszertanról a gyermekközpontú pedagógiai eljárások alkalmazására, és kiemelten célozzák több kompetenciaterületen a különböző kompetenciák fejlesztését. A jó gyakorlatunk címe:

„Elfogadva követelj!” „Mihály napi vásár” „Kulcs a matematikához”

-

Törekszünk arra, hogy több jó gyakorlatot kimunkáljunk, és más intézmények számára is hozzáférhetővé tegyük.

-

Saját pedagógusainknak is lehetőséget biztosítunk mások jó gyakorlatának megismerésére.

Referencia-intézmény A referencia-intézmény „Egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező, és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes intézmény. A referencia-intézmények pedagógiai kultúrája és eszközrendszere egészében példaszerű, koherenciával bír: tanulmányozható és komplex módon vagy elemeiben átvehető.” A referencia intézményi cím elnyerésével bizonyításra kerül, hogy az adott intézményben innovatív szemléletű, korszerű és magas színvonalú pedagógiai munka folyik. A referencia intézmény alapvető feladata továbbra is az odajáró gyermekek magas szintű nevelése, oktatása, fejlesztése, de e mellett felvállalja, hogy más intézmények számára szakmai támogatást, referencia intézményi szolgáltatást - hospitálási lehetőség, pedagógiai együttműködés - nyújt és átadja a jó pedagógiai gyakorlatait. Iskolánk: -

Befogadó, és az egyéni fejlődést biztosító oktatás-nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmaz.

-

Pedagógiai munkájában megjelenik a kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása.

-

Munkakultúráját nyitott nevelési-oktatási környezet jellemzi: a szülőkkel, a civil szervezetekkel, és a helyi társadalommal kiépített partnerkapcsolatai erősek. 86 / 114


Nevelési program

-

Vezetése és tantestülete egyaránt elkötelezett a referenciaintézménnyé válás folyamatában, a szolgáltatás feladataiban.

-

Folyamatos önfejlesztésre kész.

-

Önértékelési rendszert működtet.

-

Vállalja a külső értékelésben való konstruktív részvételt.

-

Kidolgozott külső-belső szakmai kapcsolati formákkal rendelkezik.

-

Szervezeti kultúrájára, pedagógiai gyakorlatára jellemző a team-munka és a pedagógusok közötti aktív együttműködés.

-

Az IKT eszközöket és módszereket a pedagógiai programjában foglaltak szerint alkalmazza.

Iskolánk szeretné felvállalni a referencia intézményi szerepet, ezért vett részt az előminősítési eljárásban, amelyet 2010. december1-én sikeresen teljesített. Ennek értelmében megkezdte a felkészülést a referencia intézményi szerepre. A referencia-intézményi előminősítés során elnyert pályázat keretéből beszereztük a szolgáltatói szerep betöltéséhez szükséges tárgyi eszközöket, valamint a pedagógusok több, a referencia intézményi szerep különböző területeit megalapozó továbbképzésen vettek rész. Intézményünk két referencia területhez kapcsolódó minősített jó gyakorlattal rendelkezik: -

Kompetencia alapú nevelési, oktatási, programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény, referenciahely.

-

Befogadó pedagógiai gyakorlat /integrációs pedagógiai program alkalmazásában mintaadó intézmény, referenciahely.

A Székesfehérvári Kossuth Lajos Általános Iskola 2014-ben jelentkezik referencia-intézményi minősítésre. Az eredményes minősítő-eljárás után felvállalja a referencia intézményi szolgáltató szerepet.

A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzé-

21.3.11. sek

A NAT kompetenciaterületek fejlesztését tovább erősíti az oktatási programok implementációját támogató IKT taneszközök bevezetése. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: -

a tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése, 87 / 114


Nevelési program

-

IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése,

-

a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése.

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: -

csoportmunka,

-

pármunka-tanulópár,

-

egyénre szabott munka,

-

részben egyénre szabott munka,

-

önálló munka.

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: -

mennyiségi differenciálás,

-

minőségi differenciálás,

-

tanulási követelmények differenciálása.

Ajánlott óratípusok: -

új ismeretanyag feldolgozása,

-

alkalmazás-gyakorlás,

-

összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés.

Alkalmazására szánt feladattípusok: -

problémamegoldó csoportfeladatok,

-

alkotó feladatok,

-

felfedező, kutató feladatok,

-

érvelésre-vitára alkalmas feladatok,

-

ellenőrzés, értékelés.

Digitális tartalmak: -

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,

-

multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),

-

multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök.

A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. 88 / 114


Nevelési program

A digitális írástudás kialakításának részletes tervezete az iskola IKT stratégiájában - a TÁMOP 3.1.4/08/02 projekt innovációs tevékenysége megvalósításaként - került megfogalmazásra.

21.4. A sajátos nevelés igényű tanulók oktatása, nevelése, habilitációs tevékenységek Iskolánk részt vesz a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált nevelésre javasolt sajátos nevelési igényű – a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, beszédfogyatékos, valamint az önkormányzat felkérésére egyedi elbírálással autista - gyermekek iskolai oktatásában, nevelésében, amennyiben intézményünk a kijelölt iskola. Pedagógiai programunk és helyi tantervünk elkészítésekor, valamint napi munkánk során ezért figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat.

Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink

21.4.1. -

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk

-

Kiemelt célunk elősegíteni e tanulók alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését.

-

Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől.

-

A habilitációs tevékenységünket team munkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus és a tanulót oktató pedagógusok vesznek részt.

-

Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az iskolai programba, így a napi oktató, nevelő munkába beágyazottan valósulnak meg, a szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra.

-

Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulás érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki. A meghosszabbított beszámolás, szóbeli/írásbeli beszámolás lehetőségét pedagógusaink biztosítják.

-

A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket személyiségük – így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása - fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt. 89 / 114


Nevelési program

-

Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek másságát hangsúlyozza.

-

Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását.

-

Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására.

A habilitáció általános célja

21.4.2. -

a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása,

-

a sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése,

-

amennyiben speciális segédeszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása.

A habilitáció fő területei

21.4.3. -

az észlelés – vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás – fejlesztése,

-

a motoros készségek fejlesztése,

-

a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával,

-

a szociális készségek fejlesztése,

-

a kognitív készségek fejlesztése,

-

az önellátás készségeinek fejlesztése.

A habilitáció részben a többi tanulóval végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg.

21.4.4. rendje

A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánkra vonatkozó eljárás

-

Évnyitó szülői értekezleteinken rendszeresen tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról.

-

Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett tanulók esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában.

-

tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált oktatásban, nevelésben abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, s ezt a szakvélemény megállapítja. 90 / 114


Nevelési program

-

Helyhiány esetén elsőbbséget élveznek az iskola már beírt tanulói. A helyhiányt az igazgató saját jogkörében írásban 8 napon belül jelzi a szakértői és rehabilitációs bizottság felé.

-

A tanulók osztályokba való beosztásakor tartózkodunk a sajátos nevelési igényű tanulók elkülönítésétől. Az egy csoportban elhelyezett tanulók irányszáma 1-5 fő, a mindenkori számot éves munkatervünk mellékleteként határozzuk meg, erről a nevelőtestület meghallgatása után, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve az igazgató dönt.

-

Abban az estben, ha az integrált nevelésre javasolt tanuló a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi tanulóval való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük.

Terápiás hatású foglalkozásaink, szolgáltatásaink:

21.4.5. -

úszás (HRG),

-

gyógytorna,

-

logopédia,

-

festés,

-

zeneterápia (Orff),

-

szenzoros integrációs terápia,

-

mozgásterápia (Delacato alapozó terápia),

-

Sindelár tréning,

-

Gósy-féle beszédészlelés és beszédértés fejlesztése.

21.5. Sportélet az iskolában Biztosítjuk tanítványainknak a mindennapos testnevelést. Támogatjuk a gyerekek iskolai sportköri tevékenységét. A sport, a testi nevelés, testnevelés fontossága az oktatásban, nevelő munkában vitathatatlan. Iskolánkban adottak, sőt optimálisak a feltételek a testnevelés tantárgy magas színvonalon történő oktatásához. Két jól felszerelt tornaterem és nagy szabadtéri terület áll rendelkezésünkre. A felső tagozaton a diákok testi nevelését két testnevelő szakos tanár végzi. A szükséges alapképesítés mellett az úszó, illetve atlétika szakedzői végzettség jelentős segítséget nyújt a hatékony munkavégzéshez. Az atlétika alapsportág, tehát valamennyi sporttevékenység alapját képezi. Nagyon fontos, hogy a jövőben is lehetőségünk legyen a tanulóink számára az alsó és felső tagozat egy-egy évfolyamán az úszásoktatásra, illetve több osztálynak az önköltséges korcsolyázásra. Atlétika, tollaslabda, labdarúgás, kosárlabda sportágak terén évek óta kimagasló eredmények születtek városi, megyei, országos szintű versenyeken, bajnokságokon, diákolimpiákon. 91 / 114


Nevelési program

Törekvésünk, hogy még nagyobb számban toborozzunk résztvevőket ezen versenyekre. Lehetőségeinkhez mérten minden évben szervezünk sítábort. Megfelelőek a kapcsolataink a versenyeket szervező és koordináló Városi és Megyei Sporthivatallal. A kapcsolatrendszer kiszélesítésénél nem feledkezhetünk meg a szülőkről sem. Ösztönöznünk kell őket a valódi sportolási lehetőségek kihasználására (természetjárás, kirándulások, uszoda, családi sportvetélkedők). A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése Iskolánkban a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 27. § (11) bekezdése alapján szervezzük. A nemzeti alaptanterv mindennapos testnevelésre vonatkozó előírásai, valamint a 20/2012. EMMI rendelet 141. § (1) bekezdése alapján a tánc és mozgás oktatását és értékelését a testnevelés tantárgy keretein belül végezzük az 1-4. évfolyamon. Az úszás oktatása és értékelése a 2. és az 5. évfolyamon történik. A heti öt testnevelés órából –– egyedi felmentéssel, legfeljebb 2 órát nem kötelesek teljesíteni azok a tanulók, akik igazolt versenysportolók (a tanítás megkezdése előtt és befejezése után).

21.6. Nyelvoktatás az iskolában 2004. május 1-én Magyarország is az Európai Unió tagjainak sorába lép. Ebben a helyzetben az idegen nyelv oktatásának még nagyobb szerepet kell tulajdonítanunk. Szűkebb és tágabb környezetünk igénye, hogy gyermekeink idegen nyelvek ismeretével nőjenek fel. A kisgyermekkori idegennyelv-oktató alapvető célja lélektani és nyelvi alapokon nyugszik. Egyrészt kedvet kell ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, miközben a gyermekeket sikerélményhez juttatjuk, másrészt meg kell alapozni a későbbi nyelvtanulást. Szülői illetve társadalmi elvárásoknak szeretnénk megfelelni azzal, hogy az idegen nyelvek oktatását 1. osztály II. félévében kezdjük el. Úgy gondoljuk, hogy az első félév fő feladata az anyanyelv olvasásának és írásának a tanulása. Majd erre épülhet rá II. félévtől a választható idegen nyelv (angol-német) elsajátításának megkezdése szakköri keretek között. Az idegen nyelveket 4-8. évfolyamon csoportbontásban oktatjuk.

22.A TANULÓI JOGVISZONY Tanulói jogviszony a 6. (vagy 7.) életévét adott év augusztus 31. napjáig betöltő gyermek esetében felvétellel, egyébként átvétellel keletkezik. (Nkt. 50. § (1) bekezdés) Felvételi vizsga (20/2012 EMMI rendelet 22.§ (5) bekezdése) általános iskolában nem szervezhető (Nkt. 50. § (3) bekezdés). Szünetel a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki külföldön tanulmányokat folytat. (Nkt. 56.§ (2) bekezdés)

92 / 114


Nevelési program

Magántanuló tanulói jogviszonya – akár szülői kérésre, akár orvosi igazolás alapján történt – nem szűnik meg, élhet a jogviszonyból fakadó jogokkal, a kötelezettségek – figyelembe véve a tanuló állapotát és helyzetét – rá is vonatkoznak. Év végi minősítése céljából osztályozó vizsgát kell tennie. Az iskola második-nyolcadik évfolyamára jelentkező tanulók felvételéről, valamint a különbözeti vizsga szükségességéről, a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra, osztályba járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni a szülő személyi igazolványát, a gyermek bizonyítványát, és az előző iskola által kiadott iskolaváltoztatási lapot. Az iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Az iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki a tanulási képességeket vizsgáló bizottság javaslatával rendelkezik, mely kifejezetten a Kossuth Lajos Általános Iskolát jelöli meg, mint az integrált oktatás lehetséges helyét. Megszűnik a tanulói jogviszony ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján vagy az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján.

23.AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Iskolánkban az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapott, akkor a teljesítményében mutatkozó hiányosságok megszüntetése céljából felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon kell részt vennie, melyen egyéni fejlesztési terv szerint teljesíti a követelményeket. Ez a továbbhaladásnak nem akadálya.

93 / 114


Nevelési program

A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a pedagógus a tanuló teljesítményét osztályzattal minősíti. A Kt. 30§-a (9) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tananyagrészekből az értékelés és minősítés alól. Számukra az iskola egyéni fejlesztő foglalkozást szervez – egyéni fejlesztési terv alapján –, melynek célja a tanuló felzárkóztatása a többiekhez. A tantárgyakból, tananyagrészekből való értékelés, minősítés alóli mentesítést az osztályfőnök az egyéni haladási naplóban a tanulónál írásban rögzíti, és arról tájékoztatja az érintett szaktanárt is. A továbbhaladásnak nem akadálya a tantárgyi, tananyagrész alóli felmentés. Egyéni továbbhaladás esetén – a szakértői vélemény alapján – az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. A tanuló értékelése az egyéni fejlesztési terv alapján történik.

24.ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja Az iskola a nevelő és oktató munka fontos feladatának tekinti a tanuló tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanuló szóbeli felelete és megnyilatkozásai, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tantárgyak ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik;  az egyes témakörök végén – szükség esetén közben is – a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tantárgyakból negyedévente legalább egy egész órás, szummatív jellegű dolgozatot kell íratni. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése és értékelése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában:  az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 94 / 114


Nevelési program

A nevelők a tanuló munkájának folyamatos ellenőrzése és értékelése érdekében pontozási és érdemjegyre váltási módszert alkalmaznak. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött – az előző értékeléshez képest.

24.1. A tanuIók ellenőrzésének, mérésének, értékelésének egységes alapelvei Tanulóink ellenőrzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői: -

az iskola pedagógiai programjára és a helyi tanterv követelményeire épül,

-

folyamatos és motiváló hatású,

-

egyénre szabott, konkrét, a személyiség alakulására, fejlődésére irányul,

-

pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén, megoldási módokat ad a javításra,

-

a szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál,

-

támaszkodik a tanulók önértékelésére, önértékelési képességére,

-

a tanulási folyamatban a vele együttműködőket (tanuló, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, szülő) egyenrangú félként, a közös tanulás érdekében működő szövetségesként kezeli.

24.2. A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés Típusai

Gyakorisága

Dokumentálása, nyilvánossága

Szóbeli feleltetés (differenci- a gyakorlást, a rögzí- nyilvános szóbeli visszajelzés a áltan) tést, megerősítést köve- tanulónak, önértékelés alkalmazátően sa, feljegyzés Írásbeli munka feladat-lappal, Folyamatosan a tanítás javítása, segítségnyújtás folyamamunkalappal (differenciáltan) - tanulás didaktikai tosan, a tanórákon, feljegyzés egységeiben készítése a tanulói teljesítményről, önállóságról házi feladat (differenciáltan) a Folyamatosan a gyakor- tanítói ellenőrzés, önellenőrzés, fejlettségnek megfelelő tarta- lást és megerősítést feljegyzés a tanuló munkájáról lommal és terjedelemmel szolgálva tárgy,

produktum,

gyűjtő- témához,

tematikus nyilvános, közösség előtt, szóbeli, 95 / 114


munka, projekt

szorgalmi

Nevelési program

munka, egységhez kötötten

írásbeli visszajelzés, dokumentálás

A tanulmányi munkához, tevékenységhez köthető - egyéb területre irányuló- ellenőrzési feladat: a tanulók eltérő mértékű előzetes ismereteiből, szokás- és normarendjéből adódóan folyamatos ellenőrzést végzünk a tankönyvek, taneszközök, füzetek használatában, kezelésében, az író és egyszerű kézi szerszámok, eszközök, játéktárgyak használatában, az önellátás tevékenységeiben, a környezetellátás tekintetében. Gyakorisága: folyamatos. Dokumentálása: szóbeli visszajelzés, feljegyzés, korrekciós, fejlesztési terület megjelölése. Az ellenőrző munkát minden esetben meg kell előznie egy pontos diagnosztizálásnak, amely feltárja, hogy a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók milyen szinten működnek, hogy az előzetes tudás, a hozott ismeret milyen körre terjed ki, a tevékenység milyen szinten működik.

24.3. A tanulók tudásának mérése Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái Az elméleti jellegű tantárgyak írásbeli beszámoltatásának formái: -

az előzetes ismereteket és készségeket felmérő diagnosztikai

-

a tanítás folyamatába illesztett, a tanítás pillanatnyi eredményességét felmérő formatív;

-

a témakör lezárása után íratott, szummatív jellegű – egész órás – számonkérések.

A félévi és év végi mérések

24.3.1.

A méréshez használt feladatlapok (tesztek) elkészítésének szempontjai: -

a feladatok a begyakorolt, a megerősített ismeretanyagra épüljenek,

-

mindenkor elemekre bontott értékeléssel és százalékra megadható teljesítményszinttel készüljenek,

-

a feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, a tevékenységének szintjét, viszonyulását, attitűdjét, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét,

-

a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat, tanulási módokat és eszközhasználatot kérje számon,

-

a mérőeszközök tanulók által ismert, begyakorolt algoritmusokat, feladatmegoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak

A mérés eredményeinek elemzésébe minden tanuló bekapcsolódik, gyakorolva az önellenőrzést. 96 / 114


24.3.2.

Nevelési program

Diagnosztikus mérés

Diagnosztikus mérést alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából a nevelési oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, tanév elején vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információkat szerzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ismereteiről. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, a tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztő programok írásához. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végigkísérő tevékenység, amely fejlesztő célokat szolgál a tanulók között fennálló különbségek miatt. A tartós fejlesztésre, egyéni foglalkozásra szoruló tanulók esetében a diagnosztizáláshoz egyéni lapokat használunk. A lapokon az állapot és a fejlesztés eredményeinek rögzítése történik.

24.4. A tanulók értékelése A tanulók teljesítményének értékeléséhez rendelkezésünkre állnak a tanulás-tanítás folyamatában alkalmazott ellenőrzések, a mérések eredményei. Iskolánkban az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz megerősítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülői elfogadáshoz. Mit értékelünk?

Ki értékel?

Tanulmányi munka a tantárgyat pedagógus

Az értékelés típusai

tanító Formatív, szummatív

Az értékelés eredményének ismertetése Szóbeli, szöveges, minősítő

Magatartás Szorga- Osztályfőnök, az osz- Megfigyelés, tapaszta- Szóbeli, szöveges, milom tályban tanító peda- latok rögzítése nősítő gógusok

24.4.1.

Formatív értékelés

A formatív értékelés célja a nevelési-oktatási folyamat közben jelentkező tanulási nehézségek feltárása. Így lehetőség nyílik az azonnali korrekcióra. Megerősítő szerepe is van. Folyamatos visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, a tanuló taníthatóságáról, tanulási képességeinek fejlődéséről.

24.4.2.

Szummatív értékelés

Szummatív értékelést alkalmazunk egy-egy nagyobb témakör lezárásakor, félévkor, év végén, egy tantárgy tanulásának befejezésekor. Funkciója az eredmények megállapítása, összesítése a kitűzött célokkal.

97 / 114


Nevelési program

24.5. Az értékelés formái és rendszeressége -

A tanítási órákon rendszeres és folyamatos ellenőrzés és értékelés történik. Így a tanulók állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról.

-

Az új tanulásszervezési eljárások, módszerek során nyújtott tanulói teljesítményt is figyelembe vesszük az osztályzatok kialakításában az értékelés lehetséges formáinak alkalmazásával, érdemjegyét évközi osztályzatként alkalmazzuk.

-

Az értékelés lehetséges formái: metakommunikációs jelzés, szóbeli vagy írásbeli vélemény, pontozás, százalékérték, szimbólum, tárgy, érdemjegy, osztályzat, a felsoroltak kombinációi.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor az értékelés szöveges minősítéssel történik. Az évközi értékelés alapjául a fejlesztési feladatok és a követelmények szolgálnak. A második évfolyam félévétől a tanulók teljesítményét év közben rendszeresen – legalább havonta egyszer – érdemjeggyel értékeljük. Tanév közben témazáró és félévi felmérők alapján is értékelünk. Tanév végén minden évfolyamon szummatív értékelést alkalmazunk, kivéve azon tanulókat, akik a követelmények teljesítéséhez egy évnél hosszabb időt igényelnek vagy mentességet kaptak. Az ismeretelsajátítás sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosított eltérő útja hatással van a követelményekre és az értékelés szempontjaira. Az értékelés mindig az egyéni képességstruktúra figyelembevételével történik. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló tanulás iránti attitűdjeit, az önmagához viszonyított fejlődését, a motiváltságot, és az érdeklődés megnyilvánulásait.(Lásd: Ajánlások) A kompetencia területeken elért tanulási teljesítmény értékelési alapelveit a kompetencia terület helyi tanterve tartalmazza. A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása során az 5-8. évfolyamtól a továbbtanulásra való tekintettel a tantárgy részterületeit /magyar irodalom, magyar nyelv/ külön értékeljük.

A szöveges értékelés elemei

24.5.1.

A tananyaggal kapcsolatban: -

mit tanítunk és miért,

-

mi a célunk vele,

-

milyen módszereket és tanítási technikákat alkalmazunk,

-

milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint,

-

melyek a továbbfejlesztés feladatai, továbbhaladás feltételei.

A diákokkal kapcsolatban: -

önmagához képest hogyan fejlődik a tantárgyban,

-

milyen lehetőségei vannak a továbblépésre, 98 / 114


-

Nevelési program

osztályfőnökként hogyan látjuk a helyzetét, viselkedését, közösségi együttműködésének alakulását.

A szöveges értékelés elvei

24.5.2. -

az értékelés a gyermekért, s elsősorban a gyermeknek szóljon,

-

alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet,

-

nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot,

-

a tanuló aktív részese lehessen saját fejlődésének,

-

a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a tanuló fejlődéséről.

A szöveges értékelés követelményei

24.5.3. -

minősítés központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze,

-

vegye figyelembe az életkori sajátosságokat,

-

személyre szóló és ösztönző jellegű legyen,

-

megerősítő, fejlesztő és korrigáló szerepet töltsön be,

-

jelölje meg a továbblépés útját, és módját,

-

nyelvi megformálása közérthető legyen mind a tanuló, mind a szülő számára,

-

rendszeres és folyamatos legyen,

-

legyen összhangban NAT és a pedagógiai program elvárásaival.

24.6. Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban Első évfolyamtól a második évfolyam első félévéig a tanuló teljesítményét havonta értékeljük, %ban kifejezve rögzítjük a naplóban és a tájékoztató füzetben. A készségtárgyak minősítésére a kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul minősítést használjuk. A minősítésnek megfelelő szöveges értékelést félévkor a naplóban és a tanulók tájékoztató füzetében, év végén a naplóban, a bizonyítványban és a törzslapon is rögzítjük. A szöveges értékelést a pedagógus szabadon, saját tartalommal töltheti meg, de használhatja az e célra készített tanítói segédletet is. Második évfolyam második félévétől érdemjegyekkel értékelünk, melyeket a tanulók tájékoztató füzetébe, a naplóba, az osztályzatokat a naplóba, bizonyítványba és a törzslapokba is bejegyezzük: (5) jeles, 99 / 114


Nevelési program

(4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen. Az érdemjegyre, osztályzatra átváltás lehetősége:

Érdemjegy, osztályzat

A tanuló teljesítménye (%)

Minősítés

5

91-100

Kiválóan teljesített

4

76-90

Jól teljesített

3

51-75

Megfelelően teljesített

2

31-50

Megfelelően teljesített

1

0-30

Felzárkóztatásra szorul

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

24.7. A tanulók személyiségfejlődése, szocializáltsága, attitűdje fejlődésének ellenőrzése Területei Színterei Aktivitás, együtt- A tanórán, a tanórán kívül működés tanórán és (napköziben, külső progratanórán kívül mokon, játékban, sportban, a családban) Együttélési normák, tanórán, napköziben, szüszabályok követése netben, szabadidőben, iskoiskolában és iskolán lán kívüli helyszíneken kívül Feladatvállalás (az új iskolában, osztályban, csatanulásszervezési eljá- ládban rások, módszerek során) és viszonyulás a munkához Érzelmi élet, az önis- iskolában osztálytársak-hoz, meret és önelfogadás iskolatársakhoz, a család100 / 114

Módszerei és dokumentációja megfigyelés, produktumok elemzése, beszélgetés, megfigyelés, visszajelzés az adott esetben, tapasztalatok gyűjtése a családtagoktól, feljegyzés készítése folyamatos megfigyelés, visszacsatolás, kommunikáció, a feladatról írásos feljegyzés beszélgetés egyénileg, kiscsoportban, a családtagokkal történő konzultáció,


az akarat

Nevelési program

tagokhoz, a családban

feljegyzés készítése

A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlődését, a szocializáltság elérését. Az egyes tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésekor az osztályfőnök összegzi az osztály és az osztályban tanító pedagógusok észrevételeit. Ennek alapján havonta, félévkor és tanév végén az 1-8. évfolyamon minősíti a tanuló magatartását, szorgalmát. A minősítésben segíti a kollégákat a tantestület által elfogadott és jóváhagyott a magatartás és szorgalom érdemjegyek, osztályzatok kialakításához készült táblázatos szempontsor.

A magatartás értékelése

24.7.1.

A magatartás értékelésének szempontjai: -

a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása,

-

a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony,

-

kulturált beszéd,

-

a tanuló magatartásának hatása a közösségre.

A magatartás minősítése havonta, félévkor és tanév végén az 1-8. évfolyamon -

-

Példás (5): 

A házirendet mindig betartja.



Viselkedése és hangneme tanórán és a tanórákon kívül is mindig fegyelmezett, kifogástalan, példamutató.



Társaival és a felnőttekkel szemben segítőkész, udvarias, előzékeny.



A közösségi munkában élen jár, aktívan részt vesz.



Óvja, védi az iskola felszerelését és a környezetet. Erre társait is figyelmezteti.



Nincs írásbeli elmarasztalása.



Magatartása pozitív hatással van a közösségre.

Jó (4): 

A házirendet általában betartja.



Viselkedése és hangneme tanórán és a tanórákon kívül általában megfelelő, fegyelmezett.



Társaival és a felnőttekkel szemben többnyire udvarias, segítőkész, megértő.



A közösségi munkában aktívan részt vesz, a rábízott feladatokat teljesíti.



Óvja, védi az iskola felszerelését és a környezetet. 101 / 114


-

-

Nevelési program



Nincs írásbeli elmarasztalása.



Magatartása általában jó hatással van a közösségre.

Változó (3): 

A házirendet nem minden esetben tartja be.



Viselkedése és hangneme tanórán és a tanórán kívül nem kiegyensúlyozott. Gyakran előfordul, hogy a tanórai munkát zavarja, fegyelmezetlen, nyegle.



Társaival és a felnőttekkel szemben ellentmondásos a viselkedése. Többször előfordul, hogy udvariatlan, durva.



A közösségi munkában közömbös, csak többszöri felszólításra vesz részt.



Az iskola felszerelésére és a környezetére nem vigyáz.



Osztályfőnöki vagy szaktanári írásbeli elmarasztalása van.



Igazolatlanul hiányzik.



Magatartása gyakran árt a közösségnek.

Rossz( 2): 

A házirend előírásait sorozatosan megsérti.



Viselkedése és hangneme tanórán és a tanórákon kívül sem megfelelő. Rendszeresen zavarja a tanórai munkát, többnyire goromba, gyakran beszél csúnyán.



Társaival és a felnőttekkel gyakran durva, szembenálló, sértő.



A közösségi munkában nem vesz részt, akadályozza azt.



Az iskola felszerelésére és a környezetére nem vigyáz, rongálja azt.



Több osztályfőnöki, szaktanári írásbeli vagy magasabb fokú elmarasztalása van. Fegyelmi büntetésben részesül.



Több alkalommal igazolatlanul mulaszt.



Magatartása negatív hatású, árt a közösségnek.

A szorgalom értékelése

24.7.2.

A szorgalom értékelésének szempontjai -

Motiváltság,

-

a tanuló egyéni képességeihez mért teljesítménye, fejlődése, önállósága,

-

az eredmények eléréséért tett erőfeszítése,

-

többletfeladatok vállalása, elvégzése.

102 / 114


Nevelési program

A szorgalom minősítése havonta, félévkor és a tanév végén az 1-8. évfolyamon -

-

-

Példás (5): 

Tanulmányi teljesítménye képességeinek megfelelő, egyenletes, fejlődik.



Munkavégzése igényes, pontos, megbízható, kitartó.



Minden feladatot elvégez.



Gyakran vállal többletfeladatot is.



A tanórán kívüli információkat rendszeresen felkutatja, felhasználja.



Az órai munkában aktívan részt vesz.



Az elvárásoknak megfelelően önálló.



Taneszközei tiszták, rendezettek, hiánytalanok.



Házi feladatai hiánytalanok.



A tanuláshoz való hozzáállása példamutató.

Jó (4): 

Tanulmányi teljesítménye képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes, fejlődik.



Munkavégzése általában pontos, kitartó, megbízható.



Előfordul, hogy a feladatok elvégzésére ösztönözni kell.



Többletfeladatot keveset vállal.



A tanórán kívüli információkat csak néha kutatja és használja fel.



Az órai munkában aktívan részt vesz.



Önállósága megfelelő.



Taneszközei tiszták rendesek, általában hiánytalanok.



Házi feladatai általában hiánytalanok.



A tanuláshoz való hozzáállása megfelelő.

Változó (3): 

Tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől.



Munkavégzése ingadozó, rendszertelen, pontatlan, nem kitartó.



Kényszerrel dolgozik, feladatait nem mindig végzi el.



Többletfeladatot nagyon ritkán, csak felszólításra vállal.



A tanórán kívüli információkat nem kutatja fel.



Az órai munkában változó aktivitással vesz részt.



Önállósága elmarad az elvárható szinttől.



Taneszközeire nem vigyáz, azok gyakran hiányosak. 103 / 114


-

Nevelési program



Házi feladatai gyakran hiányoznak.



A tanuláshoz való hozzáállásán változtatnia kellene.

Hanyag (2): 

Tanulmányi teljesítménye lényegesen elmarad képességeitől, fejlődése érdekében keveset tesz, romlik. Munkavégzése hanyag, megbízhatatlan.



Kényszerrel dolgozik, de feladatait gyakran nem végzi el.



Többletfeladatot nem vállal.



A tanórán kívüli információkat nem kutatja fel.



Az órai munkában gyakran nem vesz részt, vagy megtagadja azt.



Önállótlansága hátráltatja a többiek munkáját.



Taneszközei rendetlenek, hiányosak.



Házi feladatait rendszeresen nem végzi el.



A tanuláshoz való hozzáállása nem megfelelő, negatív hatású a többiekre.

25.AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁJA, RENDJE, KORLÁTAI ÉS A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA 25.1. Formái -

témazáró dolgozat

-

nagydolgozat

-

írásbeli felelet

-

számonkérés

-

szódolgozat

-

évfolyam felmérés,

o melyet a megíratás előtt közvetlenül állítunk össze saját feladatbankunkból o illetve központilag elkészített feladatlapokból; mindig az adott osztályhoz igazítva.

25.2. Rendje -

A fontosabb írásbeli beszámolók közül a témazáró, a félévi és év végi dolgozatok időpontját a tanmenetben rögzítjük, erről a tanulókat előre értesítjük, előtte rendszerező, összefoglaló órát tartunk.

-

Tanév elején egy új osztály megismerésekor, illetve országos mérés esetén diagnosztikus mérést alkalmazunk.

104 / 114


Nevelési program

25.3. Korlátai -

A megíratás rendjét a tantestület összehangolja, napi 2 nagydolgozat vagy témazáró dolgozat megírásában maximáljuk.

-

Írásbeli beszámoltatás mellett a szóbeli számonkérést is alkalmazzuk.

-

Mértéke az adott tantárgy jellegéből adódik.

-

Mentességet adunk az írásos beszámoló alól azon tanulóknak, akiknek a szakértő rehabilitációs bizottság és a nevelési tanácsadó szakvéleménye ezt javasolja.

-

A merev minősítés helyett objektív értékelési rendszert alkalmazunk, hozzáigazítva a gyerek saját adottságaihoz, fejlettségéhez.

25.4. Szerepe és súlya az értékelésben Az írásbeli beszámoltatás érdemjegyét évközi értékelésként alkalmazzuk.

OTTHONI (NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI

26.AZ

26.1. Elvei -

napi házi feladatot adunk, mindig az adott gyerekek képességeihez méretezve,

-

hétvégére, szünetekre kötelező házi feladatot nem adunk,

-

biztosítsa a gyermekek belső motivációját, tanuláshoz való pozitív viszonyát,

-

legfontosabb motiváció a diákok természetes kíváncsisága, kreativitása.,

-

az iskolában tanult ismeretek célirányos elmélyítését szolgálja,

-

korlátozott időigényű legyen,

-

a pedagógus részéről a végrehajtás minősége rendszeresen, frontális osztálymunkával, önellenőrzéssel és egyénre szabottan is ellenőrizhető legyen,

-

az új tanulásszervezési eljárások, módszerek házi feladatai és a hagyományos házi feladatok értékelése kifejezhető: metakommunikációs jelzéssel, szóbeli vagy írásbeli véleménnyel, pontozással, szimbólumokkal, tárgyakkal, érdemjegyekkel (részjegyekkel, kisjegyekkel) és ezek kombinációival,

-

a részjegyek, kisjegyek, és a pontok beváltása a szaktanárokkal és a tanulókkal év elején egyeztetett módon történik,

-

a napközis gyerekek feladatainak elkészültét kézjegyével igazolja a napközis tanító,

-

a magasabb évfolyamokon megfigyelések, azok tapasztalatainak leírása, illetve gyűjtőmunka, vagy kiselőadásra való felkészülés is lehet házi feladat. 105 / 114


Nevelési program

26.2. Korlátai -

a tanulóknak a feladatok mellett maradjon ideje pihenésre, kikapcsolódásra,

-

az írásbeli és szóbeli felkészülés helyes arányát a pedagógusnak meg kell találnia,

-

Új tanulásszervezési eljárás, módszer alkalmazásának időszakában a hagyományos házi feladatok mennyiségét mérlegeljük a tanuló érdekeit figyelembe véve.

-

a gyakorlás, szinten tartás érdekében a pedagógus szorgalmi feladatot jelölhet meg.

27.A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérését évente két alkalommal – a tanév elején és a tanév végén –, de évente legalább egyszer (tavasszal) végezzük.

27.1. A mérések célja -

a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása,

-

az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása, az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés összeállítása,

-

a megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése,

-

a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önértékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése.

27.2. Teljesítménypróbák Motoros próbák 1. 2000m-es síkfutás Szlalom futás Szlalom labdavezetés kézzel Helyből távolugrás Labdapasszolás 60m-es síkfutás Tömött labda dobás hátra Függőleges felugrás Négyütemű fekvőtámasz

27.2.1.

X X X

2. X X X X

Évfolyamok 3. 4. 5. 6. X X X X X

X X X X X

7.

8.

X

X

X

X

X X X X X

X X X X X

X X X X X X

X X X X X X

A próbák leírása

2000 méteres síkfutás (perc, másodperc): az aerob, hosszútávú állóképesség mérése 106 / 114


Nevelési program

A teszt lényege, hogy a tanuló a 2000 méteres távot (a négy kört) folyamatos járással vagy futással teljesítse. Az időeredményt mérjük. Szlalom futás (másodperc): futógyorsaság mérése A rajtvonalra merőlegesen, attól 5, 10 majd 15 méterre kell elhelyezni egy-egy medicinlabdát. A tanuló hullámvonalban futva kerülje el az első két labdát, majd megkerülve a harmadik labdát hullámvonalban fusson vissza és haladjon át a rajtvonalon. Két kísérlet után a jobbik eredményt kell feljegyezni 0,1 másodperces pontossággal. Szlalom labdavezetés kézzel (másodperc): ügyesség, mozgáskoordináció, gyorsaság A tanulónak az előző próbában leírt pályán kézzel labdavezetéssel kell haladnia. A cél (rajt) vonalon áthaladva meg kell fognia a labdát. Két kísérlet engedhető meg. A jobbik eredményt kell rögzíteni 0,1 másodperces pontossággal. (2. osztályban jól pattanó gumilabdát, felsőbb korcsoportoknál mini kosárlabdát használjunk.) Helyből távolugrás (cm): alsó végtag dinamikus erejének mérése Az elugró vonal mögül páros lábú elugrás. A két kísérlet közül a jobbikat értékeljük. Az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük cm-ben. Labdapasszolás (db): ügyesség, mozgás koordináció A tanulók sima fallal szemben állva tetszés szerinti dobás formával dobják a falra a labdát és azt a visszapattanás után elkapják. A próbát mindenki egyszer hajtja végre, az elkapások számát mérjük. A leeső labda nem számít elkapásnak, társ nem segíthet a labda összeszedésében. Időhatár: 30”

Évfolyam

Dobótávolság

Labda

1.

1m

Gumilabda

2.

1,5 m

Gumilabda

3-6.

2m

mini kosárlabda

7-8.

2m

Kosárlabda

60 m-es síkfutás (másodperc): gyorsaság mérése Az atlétika szabályainak megfelelően versenyszerű feltételek között. A tanulók tetszés szerint választhatnak az álló vagy térdelő rajttal való indulás között. A tanulók tornacipőben, egy alkalommal fussanak. Eredményüket 0,1”-es pontossággal rögzítjük. Tömött labdadobás hátra (cm): váll és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése A tanuló háttal álljon fel a dobás irányába. A labdát mellső mély tartásban fogja. Előrehajlással szerzett lendülettel, felegyenesedve a fej fölött hátrafelé dobja el a labdát. A dobóvonal mögül történik a dobás 3 kísérlettel. Eredménye a legjobb dobás 10 cm-es pontossággal. 107 / 114


Nevelési program

Lányok

5-8. évf.

(11-14 év)

2 kg-os tömött labdával

Fiúk

5-6. évf.

(11-12 év)


Fiúk

7-8. évf.

(13-14 év)


Függőleges felugrás (súlypontemelkedés) (cm): ruganyosság Mérése a Sargent-féle érintőugrásos módszerrel történik. A két kísérlet közül a jobbikat rögzítjük. Négyütemű fekvőtámasz (db): erő állóképesség A tanuló a következő mozgássort hajtja végre folyamatosan: terpeszállás – guggoló támasz – mellső fekvőtámasz – guggoló támasz – terpeszállás. Az adott idő alatt a befejezett gyakorlatok számát rögzítjük. Időhatár: 60”

A próbák gyakorlati végrehajtása:

27.2.2. -

a mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról és az elvégzendő feladatokról

-

a mérést miden esetben előzze meg általános és speciális bemelegítés

-

a tanulókat igyekezzünk jó teljesítményre késztetni, a tudatosság és az ösztönzés a sikeres mérés feltétele

-

egy tanórán két próbánál többet ne végeztessünk

-

a próbákat lehetőleg a legrövidebb időn belül célszerű elvégezni, a felméréseket nem célszerű elhúzni (kb. 4 hét alatt elvégezhető)

27.3. Adatrögzítés, nyilvántartás Minden osztálynak külön adatlapja van, melyet tagozatonként (alsó és felső tagozat) külön doszsziéban tárolunk. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérési eredményei, fejlődése így több éven keresztül nyomon követhető. A testnevelést tanító pedagógus feladata a fizikai próbák eredményeinek rögzítése.

27.4. A teljesítménypróbák értékelése

Évfolyam 3. 4. 5.

Gyenge 16’06 felett 15’23 felett 15’11 felett

Átlagos 16’06 – 12’12 15’23 – 11’51 15’11 – 11’43 108 / 114

Jó 12’11 – 9’42 11’50 – 9’27 11’42 – 9’22

Kiváló 9’42 alatt 9’27 alatt 9’22 alatt

Lányok

2000 m síkfutás (perc, másodperc)

Nevelési program

15’00 felett 15’00 – 11’37 6. 14’54 felett 14’54 – 11’34 7. 14’49 felett 14’49 – 11’31 8. 2000 m síkfutás (perc, másodperc)

11’36 – 9’18 11’33 – 9’15 11’30 – 9’13

9’18 alatt 9’15 alatt 9’13 alatt

Évfolyam 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Jó 11’17 – 9’04 11’02 – 8’55 10’41 – 8’38 10’21 – 8’23 10’06 – 8’07 9’50 – 8’02

Kiváló 9’04 alatt 8’55 alatt 8’38 alatt 8’23 alatt 8’07 alatt 8’02 alatt

Gyenge 14’17 felett 13’52 felett 13’16 felett 12’46 felett 12’22 felett 12’00 felett

Átlagos 14’17 – 11’18 13’52 – 11’03 13’16 – 10’42 12’46 – 10’22 12’22 – 10’07 12’00 – 9’51

Fiúk


Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

1.

10,0 felett

10,0 – 9,1

9,0 – 8,3

8,3 alatt

2.

9,3 felett

9,3 – 8,6

8,5 – 7,9

7,9 alatt

3.

9,1 felett

9,1 – 8,5

8,4 – 7,7

7,7 alatt

4.

9,0 felett

9,0 – 8,3

8,2 – 7,6

7,6 alatt

Lányok

Szlalom futás (2 X 15m) (másodperc)

Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

1.

10,0 felett

10,0 – 9,1

9,0 – 8,3

8,3 alatt

2.

9,3 felett

9,3 – 8,6

8,5 – 7,9

7,9 alatt

3.

9,0 felett

9,0 – 8,3

8,2 – 7,5

7,5 alatt

4.

8,8 felett

8,8 – 7,9

7,8 – 7,3

7,3 alatt

Fiúk

Szlalom futás (2 X 15m) (másodperc)

Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

2.

17 felett

17 – 14,1

14 – 11,6

11,6 alatt

3.

16 felett

16 – 13,5

13,4 – 11,1

11,1 alatt

4.

14,5 felett

14,5 – 12,3

12,2 – 10,6

10,6 alatt

Lányok

Kiváló

F i ú k

Szlalom labdavezetés kézzel (2 X 15m) (másodperc)

Szlalom labdavezetés kézzel (2 X 15m) (másodperc) Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó 109 / 114


Nevelési program

2.

17 felett

17 – 14,1

14 – 11,6

11,6 alatt

3.

15,5 felett

15,5 – 13,1

13 – 10,6

10,6 alatt

4.

13,2 felett

13,2 – 11,3

11,2 – 9,3

9,3 alatt

Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

1.

109 alatt

109-128

129 - 153

153 felett

2.

120 alatt

120 – 137

138 - 163

163 felett

3.

129 alatt

129 – 147

148 - 173

173 felett

4.

138 alatt

138 – 156

156 - 179

179 felett

5.

143 alatt

143 – 159

160 - 187

187 felett

6.

150 alatt

150 – 167

168- 193

193 felett

7.

154 alatt

154 – 171

172 - 198

198 felett

8.

159 alatt

159 – 176

177 - 204

204 felett

Lányok

Helyből távolugrás (cm)

Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

1.

112 alatt

112 – 129

130 - 153

153felett

2.

122 alatt

122 – 139

140 - 165

165 felett

3.

134 alatt

134 – 152

153 - 179

179 felett

4.

146 alatt

146 – 163

164 - 188

188 felett

5.

157 alatt

157 – 174

175 - 200

200 felett

6.

167 alatt

167 – 184

185 - 210

210 felett

7.

176 alatt

176 – 193

194 - 219

219 felett

8.

184 alatt

184 – 201

202 - 227

227 felett

Fiúk

Helyből távolugrás (cm)

Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

1.

9-ig

9-16

17-22

23-tól

2.

9-ig

9-16

17-22

23-tól

3.

10-ig

10-18

19-23

24-től

4.

12-ig

12-18

19-23

24-től

5.

16-ig

17-22

23-26

27-től

110 / 114

Lányok

Labdatovábbítás / labdapasszolás (db)


Nevelési program

6.

20-ig

21-26

27-30

31-től

7.

22-ig

23-28

29-32

33-tól

8.

23-ig

24-29

30-33

34-től

Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

1.

10-ig

10-16

17-22

23-tól

2.

11-ig

11-17

18-23

24-től

3.

11-ig

11-18

19-23

24-től

4.

16-ig

16-22

23-26

27-től

5.

17-ig

18-23

24-27

28-tól

6.

20-ig

21-26

27-30

31-től

7.

22-ig

23-28

29-32

33-tól

8.

24-ig

25-30

31-35

36-tól

Fiúk

Labdatovábbítás / labdapasszolás (db)

Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

5.

11,8 és felett

11,7-10,7

10,6-9,6

9,5 és alatt

6.

11,5 és felett

11,4-10,5

10,4-9,4

9,3 és alatt

7.

11,4 és felett

11,3-10,4

10,3-9,5

9,4 és alatt

8.

11,3 és felett

11,2-10,2

10,1-9,1

9 és alatt

Lányok

60 m futás (másodperc)

Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

5.

11,5 és felett

11,4-10,4

10,3-9,6

9,5 és alatt

6.

11,1 és felett

11,0-10,0

9,9-9,0

8,9 és alatt

7.

10,8 és felett

10,7-9,8

9,7-8,9

8,8 és alatt

8.

10,8 és felett

10,7-9,6

9,5-8,4

8,3 és alatt

Fiúk

Átlagos

Jó

Kiváló

L á n y o k

60 m futás (másodperc)

Tömött labda dobás hátra (cm) Évfolyam

Gyenge

111 / 114


Nevelési program

5.

469-ig

470-544

545-690

691-től

6.

540-ig

541-627

628-798

799-től

7.

615-ig

616-710

711-897

898-tól

8.

635-ig

636-744

745-960

961-től

Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

5.

518-ig

519-583

584-710

711-től

6.

579-ig

580-654

655-801

802-től

7.

619-ig

620-718

719-913

914-től

8.

677-ig

678-812

813-1079

1080-tól

Fiúk

Tömött labda dobás hátra (cm)

Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

5.

25-ig

26-30

31-37

38-tól

6.

27-ig

28-32

33-39

40-től

7.

30-ig

31-34

35-41

42-től

8.

32-ig

33-37

38-44

45-től

Lányok

Függőleges felugrás / súlypontemelkedés(cm)

Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

5.

26-ig

27-31

32-39

40-től

6.

28-ig

29-34

35-42

43-tól

7.

31-ig

32-36

37-43

44-től

8.

35-ig

36-41

42-51

52-től

Fiúk

Függőleges felugrás / súlypontemelkedés (cm)

Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

7.

15 és alatt

16-20

21-26

27-től

8.

17és alatt

18-22

23-28

29-től

Lány

Négyütemű fekvőtámasz (db)

Évfolyam

Gyenge

Átlagos

Jó

Kiváló

7.

14 és alatt

15-20

21-30

31-től

112 / 114

Fiúk

Négyütemű fekvőtámasz (db)


17 és alatt

8.

Nevelési program

18-25

28.AZ

ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVE

26-35

36-től

TANULMÁNYI

SEGÉDLETEK

ÉS

Iskolánkban használt tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztása a nevelőtestületünk hatáskörébe tartozik, amit előzetesen a szülői munkaközösséggel egyeztetünk (minden év februárjában a tankönyvrendelések előtt). A tankönyvválasztásnál a következő szempontokat tartjuk szem előtt. -

Csak olyan nyomtatott taneszközt használunk a tananyag feldolgozásához, melyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.

-

Csak olyan tankönyveket rendelünk meg, amelyek illeszkednek a tantárgyak tanterveihez.

-

A tankönyvek tartalmukban, információiban, ábravilágukban, a feldolgozás mélységében feleljenek meg az adott korosztály, évfolyam sajátosságainak.

-

Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek.

-

A tankönyvhöz munkafüzet vagy feladatlap is tartozzon a megerősítés, gyakorlás, a tanulók önálló munkáltatása és tudásuk ellenőrzése érdekében.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusáig szülői értekezleten) az osztályfőnökök tájékoztatják. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége. A tankönyvválasztásnál mérlegeljük az árat is, hisz a családoknak nagy anyagi terhet jelent a tankönyvek, tanszerek kifizetése. Előnyben részesülnek azok a taneszközök, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. Előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak.

29.MELLÉKLET: TANTÁRGYAK TANTERVEI 1-4. évfolyam: alapjául a Mozaik Kiadó Kerettanterve szolgált, melyet módosítva és kiegészítve építettünk be a pedagógiai programunkba. Magyar nyelv és irodalom 113 / 114


Nevelési program

Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Informatika Rajz Technika Testnevelés 5-8. évfolyam: alapjául az OM Kerettanterve szolgált, melyet módosítva és kiegészítve építettünk be a pedagógiai programunkba. Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika, számítástechnika Erkölcstan Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Dráma és tánc Technika Testnevelés Ember és társadalomismeret Osztályfőnöki A TÁMOP-os programcsomagok megvalósulása a Helyi tanterv 3. fejezetében /Képzési irányok/ évfolyamokra és tantárgyakra bontva megtalálható.

114 / 114

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM. Székesfehérvár 2013

Recommend Documents