Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat
Vajdaság Projekt
Tartalom
1. Bevezető…………………………………………………………………………...3 2. Környezet………………………………………………………………………….3 3. Alapvető célok……………………………………………………………………..5 4. Várt hatások……………………………………………………………………….6 5. Eszközök…………………………………………………………………………...6 6. Alapvető célok bővebben………………………………………………………….7 7. Várt hatások bővebben…………………………………………………………..11 8. Eszközök bővebben………………………………………………………………13
1. Bevezető Az SZTE EHÖK, tekintettel a nagyszámú Vajdaságban élő magyar fiatalra, illetve a Vajdaság sokszínű ifjúsági kapcsolataira, a határ és a terület alapvető közelségére, úgy határozott, hogy jelentős kulturális, társadalmi szereplő kíván lenni a határon túli, többségében magyarlakta vajdasági területeken.
Az EHÖK az egyetem érdekeit is figyelembe véve a Külügyi Bizottságán keresztül kíván megjelenni az adott területen. 2. Környezet Vajdaság összlakosságában a legutóbbi, 2002. évi népszámlálási adatok szerint 290 207 magyar volt, akik a tartomány lakosságának 14,24%-t képezték. Az 1991. évi népszámlálási adatokhoz viszonyítva a magyarság száma 2002-ig 15%-al csökkent. Sajnos frissebb adatokkal nem rendelkezünk. Hat községben (több települést magába foglaló közigazgatási egység) a magyarság abszolút többséget alkot: Zentán, Adán, Magyarkanizsán, Kishegyesen, Topolyán és Csókán; illetve két községben – Óbecsén és Szabadkán – relatív többségről beszélhetünk. Egyes falvakban, a szórványban is, többségben él a magyar lakosság. A kétmilliós Vajdaság területén gyakorlatilag nincs település magyar nélkül.
A vajdasági oktatásban résztvevő magyarok százalékos megoszlása
Alapfokú
oktatás
területén
27
a
Vajdaság
községben,
91
általános iskolában folyik magyar nyelven.
Középfokú
oktatás
a
tartomány területén 13 községben, 39 középiskolában folyik, ezek közül kettő tisztán magyar nyelvű (Zentán és Szabadkán). Jóllehet 14.28 % magyar él a Vajdaságban, az Újvidéki Egyetemre átlagosan kevesebb, mint 4 % jut be, melynek több, mint fele önköltséges hallgatóként végzi tanulmányait. Az újvidéki egyetemista otthonokban, kollégiumokban szinte alig van magyar.
3. Alapvető célok: 3.1 Elősegíteni a magyar kulturális identitású szerb állampolgárok, illetve szerbmagyar kettős állampolgárok SZTE-n való továbbtanulását, illetve a régióban az SZTE idegen nyelvű képzéseinek népszerűsítését.
3.2 A Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karához hasonlóan megjelenni kihelyezett képzés akkreditált képzési formával a vajdasági területeken (elsősorban FSZ, esetleg BA képzések). 3.3 Az SZTE egyéb szervezeti egységeinek segítségével, illetve egy önkéntességen alapuló rendszer kiépítésével, az alapfokú és középfokú magyar nyelvű közoktatási intézmények erősítése. 3.5 A Vajdaságban meghatározó kulturális szerepet vállalni. 4. Várt hatások: 4.1 Az SZTE régiós szerepének erősödése. 4.2 Az SZTE EHÖK ifjúságpolitikai szerepének erősödése a régióban. 4.3 Az SZTE egyes képzési területein (elsősorban FSZ esetében) a hallgatói létszám növekedése. 4.4 A magyar nyelvű oktatás és ezen keresztül a magyar kulturális identitás erősödése. 4.5 Szerb-magyar kapcsolatok javítása.
5. Eszközök: 5.1 SZTE EHÖK Külkapcsolati Iroda megalakítása (Zenta). 5.2 A Zentai Ifjúsági Játékok megszervezése, kibővítése (SZTE nyári egyetem). 5.3 Az SZTE valamelyik szervezeti egységével együttműködve kihelyezett képzés megalakítása. 5.4 Végzős, frissdiplomás hallgatók időszakos önkéntes alapon való összegyűjtése, akkreditálása, kiközvetítése a magyar alsó és középfokú magyar nyelven oktatást folytató intézményekhez.
6. a)
Alapvető célok bővebben: Elősegíteni a magyar kulturális identitású szerb állampolgárok, illetve szerbmagyar kettős állampolgárok SZTE-n való továbbtanulását, illetve a régióban az SZTE idegen nyelvű képzéseinek népszerűsítése. A szórványterületeken az óvodától a középiskolákig fokozatosan megszűnik a magyar tannyelvű oktatás. Általános jelenség, hogy a magyar tannyelvű iskolákban hiány van magyar nyelvű tanárok tekintetében. Ebből fakadóan kevesen tanulnak magyar egyetemen. Az SZTE gazdasági és társadalmi érdeke, hogy minél több magyar anyanyelvű vajdasági magyar az SZTE-n folytassa tanulmányait. A potenciális határon kívüli magyar hallgatók beiskoláztatása az eltérő szociokulturális körülmények miatt önálló kampányt igényel. Az EHÖK célja, hogy a vajdasági területeken az SZTE kvázi monopol helyzetét (a magyar nyelvű oktatást tekintve) kihasználva önálló beiskolázási programot működtessen.
b)
A Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karához hasonlóan megjelenni kihelyezett képzés akkreditált képzési formával a vajdasági területeken (elsősorban FSZ, esetleg BA képzések). A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Zentán már működtet ilyen képzést. Az intézmény 1993-ban kezdte el az oktatást a határon túl levelezős formában, melynek keretében együttműködnek a zentai Kertészek Egyesületével. Utóbbinak feladata, hogy lehetővé tegye a Corvinus Határon Túli Levelező Tagozatának működését a Vajdaságban. A Szegedi Tudományegyetem is lehetőséget biztosíthatna bizonyos képzési formák kihelyezésével arra, hogy a vajdasági magyarság lakóhelyéhez közel, saját környezetében folytathasson felsőfokú tanulmányokat, levelező oktatás keretében. A Zentai Konzultációs Központ évente 90 hallgató felvételét tudja vállalni a Budapesti Corvinus Egyetem Zentai Levelező Tagozatán. A jelentkezők két szak közül választhatnak: kertészmérnök BSc Alapszak (hallgatói keretszám: 25 fő) környezetgazdálkodási agrármérnök BSc alapszak (hallgatói keretszám: 65 fő). A képzés végeztével a hallgatók kertészmérnök BSc oklevelet kapnak, melyet az Európai Unió elfogad, Szerbiában pedig az Újvidéki Egyetem honosít. Az oklevelek elismertetését a Kertészek Egyesülete végzi, szervezett formában. Ehhez hasonló kihelyezett képzést kívánunk elősegíteni Zentán, FSZ és esetleg BA képzések formájában, mert fontosnak tartjuk, hogy adott legyen a magyar nyelvű képzési lehetőség, illetve hogy ezt akkreditálttá tegyük. Hasonló kezdeményezés a Székelyudvarhelyen indított kihelyezett képzés amit győri Széchenyi
István Egyetem valósított meg. Vezetés és szervezés
mesterszakon, levelező tagozaton kezdik meg az oktatást, amelyre 26 államilag finanszírozott és hét költségtérítéses hallgató nyert felvételt. A résztvevők a Széchenyi István Egyetemmel létesítenek hallgatói jogviszonyt, rájuk az anyaintézmény szabályai vonatkoznak.
c)
Az SZTE egyéb szervezeti egységeinek segítségével, illetve egy önkéntességen alapuló rendszer kiépítésével az alapfokú és középfokú magyar nyelvű közoktatási intézmények erősítése. A vajdasági magyar nyelvű képzés legfontosabb feltétele a magyar anyanyelvű oktatói gárda megerősítése. Az SZTE EHÖK bár nem biztos abban, hogy a két állam eltérő oktatási rendszere és általánosságban véve a jogszabályi környezet lehetővé teszi, de próba jelleggel létre kívánunk hozni egy olyan önkéntességen alapuló közvetítői hálózatot, amely pár hónapos jelleggel időszakonként folyamatosan biztosítana a magyar tannyelvű oktatási intézményekben végzés előtt álló, végzett hallgatókat: tehát egyfajta „kisegítő” oktatási szakembereket. A terv sikeres megvalósításának feltétele megfelelő mennyiségű önkéntes jelentkezése, illetve az eltérő jogszabályi környezet feltérképezése.
d)
A Vajdaságban meghatározó kulturális szerepet vállalni. Az SZTE EHÖK célja elsősorban a vajdasági magyar anyanyelvű kulturális életben való részvétel. Ennek bázisát jelentheti az immár tizenkettedik alkalommal megrendezésre kerülő Zentai Ifjúsági Játékok, amely a Vajdaság legnagyobb magyar szervezésű rendezvénye (bővebben 8/b pont). A Nyári Ifjúsági Játékok megszervezése által reményeink szerint olyan kapcsolati hálóval fogunk rendelkezni, mely biztos alapot jelent az egyéb kulturális kapcsolatok kialakítására
7. a)
Várt hatások bővebben: Az SZTE régiós szerepének erősödése. A Szegedi Tudományegyetem a világ egyetemeinek tudományos rangsorolási listáján 2005-ben Közép-Kelet Európa és hazánk egyik legjobb minősítést szerzett egyeteme lett; a világ többi felsőoktatási intézménye között holtversenyben a 203– 300. helyezést, Európa egyetemei közül pedig – szintén holtversenyben - a 80–123. helyezést szerezte meg.
A Szegedi Tudományegyetem részvétele a vajdasági magyar oktatási és kulturális közéletben, ha nem is közvetlen, de mindenképpen közvetett módon pozitív hatásokat kell hogy eredményezzen. A határokon átívelő együttműködések kimutathatóan
jót
tesznek
gazdasági,
tudományos,
oktatási
kapcsolatok
erősödésében. b)
Az SZTE EHÖK ifjúságpolitikai régiós szerepének erősödése. Az SZTE EHÖK e program keretében új ifjúsági kapcsolatok kialakulását reméli. Intézményes rendszert szeretnénk kialakítani a vajdasági oktatási intézmények hallgatói önkormányzataival, az Otpor! utódszervezeteivel, illetve egyéb jelentős hallgatói szervezetekkel.
c)
Az SZTE egyes képzési területein (elsősorban FSZ esetében) a hallgatói létszám növekedése. A demográfiai mutatókra tekintettel a következő években Magyarországon csökkenő hallgatói létszámmal kell számolnunk. Elsősorban a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar FSZ képzéseinek tekintetében hallgatói létszámbővítést kívánunk elérni. Volumenében nem jelentősen, de a program keretében az SZTE idegen nyelvű képzéseit is népszerűsíteni lehet, amivel növekedhet a képzésben részt vevő hallgatók száma.
(Jogszabályi háttér: A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 47/2001. (XII. 29.) OM rendelet)
d)
A magyar nyelvű oktatás és ezen keresztül a magyar kulturális identitás erősödése. A magyar tannyelvű képzés a vajdasági főiskolákon részleges. Ezen projekt biztosítja annak a lehetőségét, hogy az ott tanuló diákok – választásuk szerint – egy színvonalas, magyar nyelvű oktatás részesei lehessenek, a Szegedi Tudományegyetem képzési szakjait jobban megismerhessék. Az EHÖK tapasztalata szerint akár a Nyári Ifjúsági Játékok szervezése, vagy az állandó Külkapcsolati iroda fenntartása olyan mozzanatai lehetnek a vajdasági kisebbségi létnek, ami nem a terület elhagyását, hanem a szülőföldön való boldogulás lehetőségét erősíti.
e)
Szerb-magyar kapcsolatok javítása. Meggyőződésünk,
hogy
a
szerb-magyar
kapcsolatok
folyamatos
konszolidálódását azzal lehet elősegíteni, ha a Szegedi Tudományegyetem egységei a szerb törvényeket betartva értéket közvetítenek a magyarlakta településeken. 8. a)
Eszközök bővebben: SZTE EHÖK Külkapcsolati Iroda megalakítása (Zenta). A Hallgatói Önkormányzat Külkapcsolati Irodát kíván létrehozni Zenta központjában, amely szervezetileg a Külügyi Bizottság alá fog tartozni. Az Iroda feladata a beiskolázási kampányok koordinálása, a Zentai Ifjúsági Játékok megszervezése, a helyi magyar civil szervezetek adminisztratív működésének segítése és egyéb koordinációs feladatok ellátása.
b)
A Zentai Ifjúsági Játékok megszervezése, kibővítése (SZTE nyári egyetem). A Zentai Ifjúsági Játékokon nyaranta több ezer fiatal vesz részt, naponta több mint 8-10.000-en látogattak el a belvárosban található Népkertbe. A fesztivál célja a koncertek és vetélkedők, csapatversenyek mellett a közéleti és művészeti programok népszerűsítése. A más országokba szakadt magyarság számára gyülekezési helyként is funkcionál a rendezvény, hiszen a Civil Faluban kárpátmedencei magyar szervezetnek biztosítanak fórumot – oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények, alapítványok, egyesületek is megjelenhetnek. A rendezvény teret biztosít közismert szerbiai, vajdasági, magyarországi zenekaroknak is. 2011-ben a 12. zentai Nyári Ifjúsági Játékok kerül megrendezésre. Az SZTE is jelentős szerepet tölt be a fesztivál életében, hiszen egyrészt a támogatók között megtalálhatjuk az Egyetemi Hallgatói Önkormányzatot, másrészt a Civil Faluban is standdal rendelkezik egyetemünk, illetve a fesztivál keretin belül szeretnénk megszervezni az SZTE Nyári Egyetemet, ami az SZTE oktatóinak és kutatóinak biztosít közismereti fórumot.
c)
Az SZTE valamelyik szervezeti egységével együttműködve kihelyezett képzés megalakítása. A felsőoktatási intézmény székhelyén kívül abban az esetben folytatható egy, vagy több szakon a képzés - a Magyar Akkreditációs Bizottság véleménye és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalása alapján, az oktatási miniszter engedélyével -, ha a székhelyen kívüli - karokra nem tagozódó intézmények esetében az intézményhez, a karokra tagozódó intézmények esetében a karokhoz kapcsolódó - képzéshez a szakindítás feltételei rendelkezésre állnak. A fent leírt célok realizálásához első lépésként – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 12-18. §, továbbá a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 11. § alapján- felsőoktatási intézmény vezetőjének ki kell kérnie a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény, oktatást érintő rendelkezéseinek
végrehajtásáról rendelkező 47/2001. (XII. 29.) OM rendelet 28-40. § szerint – a Magyar Akkreditációs Bizottság támogató véleménye birtokában- a felsőoktatási intézmény megkezdhesse a szakindítás eljárást. Ezen eljárás keretében a felsőoktatási intézmény feladata elsősorban az alapképzés tantervének, óra- és vizsgatervének meghatározása; a szomszédos államban folyó képzés szakmai irányítása; az oktatás személyi feltételeinek biztosítása; a hallgatói nyilvántartási feladatok ellátása; a szükséges szakirodalmi ellátottság biztosítása; továbbá a székhelyen kívüli képzés helyi akkreditációjának megvalósítása, elősegítése.
d)
Végzős,
friss
diplomás
hallgatók
időszakos
önkéntes
alapon
való
összegyűjtése, akkreditálása, kiközvetítése a magyar (nyelven) alsó- és középfokú oktatást folytató intézményekhez. E pontban tárgyalt részprojekt megvalósulása csak a fentebb tárgyalt programok érvényesülése esetén reális, ennek távlati kifejtését a későbbiekben tervezzük. A megvalósuláshoz figyelembe véve a közoktatási intézmények számát (91+39, bővebben 2. pont) nagyjából 300 mentor folyamatos részvételére lenne szükség, mely külső forrást és komoly logisztikai munkát feltételez. Célként ugyanakkor azért kívánjuk megjelölni, mert a projekt sikeressége esetén jó eséllyel ezt megvalósíthatónak tartjuk.