Számviteli alapfogalmak
Informatikai rendszerek Vállalati információs rendszerek
Számvitel fogalma Olyan tevékenységek összessége, amelyek célja az objektív információszolgáltatás az adott gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről mind a belső, mind a külső felhasználók számára
Szendrői Etelka
[email protected]
A számvitelt Magyarországon a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) szabályozza. 1
Számviteli alapfogalmak
A számvitel területei
A számvitel jellemzői:
2
Múltra orientált, megtörtént gazdasági eseményekkel foglalkozik
Könyvvitel: zárt rendszerű elszámolás, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait, valamint ezek változásait folyamatosan, bizonylatok alapján, mennyiségben és értékben rögzíti.
Beszámoló-készítés: a gazdálkodó szervezetek a működésükről meghatározott rendszerességgel a törvény által előírt beszámolót kötelesek készíteni.
Teljességre törekszik, azaz a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet befolyásoló összes gazdasági esemény a feldolgozás tárgyát képezi
Költség- és önköltségszámítás: elengedhetetlen a költségek folyamatos vizsgálata.
Folyamatosan és tételesen rögzít és feldolgoz minden gazdasági eseményt
3
Elemzés: mutatószámok ill. egyéb módszerek segítségével a működéssel kapcsolatos megállapítások
Könyvvizsgálat, közzététel: a könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolót a gazdálkodó köteles nyilvánosságra hozni (közzétenni). 4
Beszámolási kötelezettség, a beszámoló formái
Az üzleti év
Az üzleti év az az időszak, amelyről a beszámoló készül. Ez majdnem minden esetben megegyezik a naptári évvel. Kivételt egyedül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi vállalkozása (fióktelepe, leányvállalata) képez, amelynek üzleti éve eltérhet a naptári évtől, ha a külföldi anyavállalatnál is eltér.
Éves beszámoló: minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak ilyet kell készítenie.
Részei:
mérleg, Eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet.
Egyszerűsített éves beszámoló: amennyiben a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a törvényben foglalt három nagyságot jelző mutató közül kettő értékhatárát két egymást követő évben nem haladja meg, akkor készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie minden anyavállalatnak.
5
A VÁLLALKOZÁS VAGYONA, A MÉRLEG FELÉPÍTÉSE
A VÁLLALKOZÁS VAGYONA, A MÉRLEG FELÉPÍTÉSE
A vállalkozás vagyona
a vállalat tulajdonában és birtokában lévő rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége.
A vagyon megjelenési formája
Eszközök
6
Az eszközök azt fejezik ki, hogy a vállalkozás milyen javakkal (épületekkel, gépekkel, készletekkel, pénzzel stb.) rendelkezik.
Tekintve, hogy az eszközök és a források ugyanazt fejezik ki, csak más megközelítésből, értékük szükségszerűen megegyezik: ESZKÖZÖK = FORRÁSOK
Források
A források azt szemléltetik, hogy a vállalkozás az eszközeit milyen finanszírozási háttér mellett (saját erőből vagy kölcsöntőkéből) szerezte meg. 7
8
Az eszközök csoportosítása
A. Befektetett eszközök:
A források csoportosítása
I. Immateriális javak, II. Tárgyi eszközök, III. Befektetett pénzügyi eszközök.
D. A saját tőke E. Céltartalék F. Kötelezettségek
B. Forgóeszközök:
I. Készletek, II. Követelések, III. Értékpapírok, IV. Pénzeszközök. 9
Mérleg
10
Mérleg Az egyes tételeket egy hierarchikus rendszerbe kell besorolni: A legnagyobb csoportokat mérlegfőcsoportnak nevezzük, ezeket nagybetűvel jelöljük (pl. B. Forgóeszközök). A mérlegfőcsoportokon belül mérlegcsoportok találhatók, amelyek jelölésére római számokat használunk (pl. B. IV. Pénzeszközök). A mérlegcsoportokon belül további bontás található, ezeket mérlegsoroknak vagy mérlegtételeknek nevezünk, és arab számokkal számozzuk (pl. B. IV. 2. Bankbetétek) Mind az eszközök, mind a források oldalán található egy összegző adat. Az „eszközök összesen” és a „források összesen” adat értelemszerűen megegyezik, ezt a számadatot mérlegfőösszegnek nevezzük.
A mérleg olyan összevont, rögzített tagolásban készülő számviteli okmány, amely egy adott időpontra vonatkozólag (fordulónap) tartalmazza a vállalkozás eszközeit és forrásait megfelelő pénznemben kifejezve. A mérleg a bal oldalán az eszközöket, a jobb oldalán a forrásokat mutatja be. Az eszközöknek és a forrásoknak mindenkor meg kell egyezniük egymással. Ez a mérlegegyezőség elve. 11
12
13
14
15
16
Egyszerűsített mérleg
Példa. A vállalkozás tárgyév végén a következő eszközökkel és forrásokkal rendelkezik:
Szoftver Gyártási eljárás Üzem- és irodaépületek Termelő gépek és irodai berendezések Anyag- és árukészlet Vevőkkel szembeni követelések Bankszámlán és pénztárban lévő pénz Jegyzett tőke Korábbi évek halmozott eredménye Tárgyévi eredmény (veszteség) Hosszú lejáratú hitel -ebből a következő évben esedékes törlesztés Szállítókkal szembeni tartozás
800 000 Ft 1 200 000 Ft 22 000 000 Ft 8 000 000 Ft 700 000 Ft 800 000 Ft 1 500 000 Ft 20 000 000 Ft 3 500 000 Ft 800 000 Ft 6 800 000 Ft 1 000 000 Ft 5 500 000 Ft
Feladat. Állítsuk össze a vállalkozás mérlegét csak római számos sorokig lebontva! 17
A könyvviteli számla fogalma és fajtái
18
Számlakeret Egy hierarchikus rendszer, lényege, hogy bármely hierarchiai szinten egy újabb számjegy hozzáadásával további alcsoportokat képezhetünk. A számlakeret belső szerkezete a következő:
A könyvviteli számla olyan kétoldalú kimutatás, amelynek az egyik oldalán a növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket tartjuk nyilván. A számlákat ún. számlaváz („akasztófa”) formájában szokás jelölni:
A számla két oldalának megnevezése régről ered: a bal oldalt Tartozik (T), a jobb oldalt Követel (K) oldalnak nevezzük, függetlenül attól, hogy növekedést vagy csökkenést fejez ki. 19
Számlaosztály: egy számjegyű (1.), Számlacsoport: két számjegyű (11.), Számla: három számjegyű (111.), Alszámla: négy vagy annál több számjegy (1111...).
A 1312. számú számla például az 1. számlaosztály 3. csoportjának 1. számlája, azon belül pedig a 2. alszámla. 20
Számlakeret
NAVISION modulok, Pénzügy
Az 1–4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, amelyek alkalmasak - a folyamatos könyvvezetés szabályait betartva arra, hogy ebből elkészíthető legyen a mérleg. Így ezen belül kerülnek kialakításra az 1–3. számlaosztályban az eszközszámlák, továbbá a 4. számlaosztályban a források számlái. A vállalkozás eredményének megállapításához szükség van a költségekre, ráfordításokra, árbevételekre és bevételekre. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott eredmény megállapításához szükséges adatokat (az eredményszámlákat) az 5. és a 8–9. számlaosztály számlái tartalmazzák.
A pénzügy-számviteli nyilvántartás magja, itt történik a főkönyvi könyvelés, a befektetett eszköz nyilvántartása. Könyvelés lehet:
Közvetlen könyvelés: Főkönyvi számlák megadásával történik. Közvetett könyvelés: Előre beállított könyvelési csoportokon keresztül történik.
21
NAVISION modulok, Pénzügy
NAVISION modulok, Pénzügy
Ellenőrzés:
22
Könyvelés előtt a rögzített adatok módosíthatók. Teszt jelentés. Egyenleg lekérdezés.
Könyvelt adatok lekérdezése
Elemzések:
Automatikusan, a könyvelési és tervadatokból. Szűrés beállítások. Excel export.
Egyedi pénzügy kimutatások kialakítása.
Tételjegyzék: Létrehozás sorrendjében láthatók Navigálás: Lekönyvelt tétel részletes megtekintését teszi lehetővé
Főkönyvi könyvelés beállításai
Főkönyvi kimutatás:
Mérleg, eredménykimutatás.
Történet menüpontban
A pénzügy/beállítás/főkönyvi könyvelés beállítása menüpontban
Áfa bevallás:
Áfa-analitika. 23
24
Főkönyvi könyvelés beállítása
Könyvelési időszakok A pénzügy, beállítás, könyvelési időszakok menüpontban érhető el
25
Pénznemek, árfolyamok
26
Pénznemek
A Pénznemek ablak a Beállítás, Általános, Pénznemek menüből érhető el. A Pénznem, Karton gombra kattintva megjelennek a pénznem adatai.
27
28
Árfolyamok
Bankszámla A bankszámlákat a Pénzügy, Pénzgazdálkodás, Bankszámlák menüpontba érhetjük el.
29
Főkönyvi könyvelés beállítása
30
Számlakarton
Számlatükör
31
32
Naplók
Törzsadatok bevitele Beszerzés modul, Készlet és költségszámítás/Cikkek menüpont segítségével
33
Raktár felvétele Raktár felvétele a Raktárkezelés modul a Beállítás/Raktárak pont alatt lehetséges
35
34
