A SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK MUNKAVÉDELMI TOVÁBBKÉPZÉSE
2004.
Készült 2004. februárban a befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt nyilvános pályázat során elnyert támogatásból. (Mvt. 80. §.)
Írta és elıkészítette: Varga István, Pelle Tamás
Jóváhagyta: Pelle Tamásné
Nyomdai elıkészítés, desing: Pelyhe Zoltán PREVENTIVE ZOOM Bt. 5600. Békéscsaba, Kastély u. 52/3 Nyomtatás: SIRÁLYKA Kft. Békéscsaba, József A. u 2-4 Példányszám: 5000
Kiadó: TIT Körösök Vidéke Egyesülete 5600. Békéscsaba, Damjanich u. 1/3. Intézményakkreditációs lastromszám: IA-0038 OKÉV-regisztrációs szám: 06-0040-02 Felelıs kiadó: Pelle Tamásné igazgató Telefon/telefax: (66)-323-413 E-mail:
[email protected]
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
ELİSZÓ A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 13. §-a értelmében: „Az állam feladata a munkavédelem irányításával, az ágazati és hatósági tevékenység ellátásával szervei útján - a munkavédelem megszervezése.” Az Mvt. 14.§ (1) d) pontja a munkavédelem állami irányítási feladataként írja elı a nevelés és oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározását. A fenti általános érvényő elıírás nem csak a szervezett munkavégzésre vonatkozik, hanem a nevelés és oktatás minden területére (bölcsıde óvoda, általános-, közép- és felsıfokú képzés, szakképzés) vonatkozik, függetlenül attól, hogy iskolarendszerő vagy iskolarendszeren kívül történik a nevelés, képzés, oktatás. Az idézett elıírás egységes alapokon történı, rendszerszemlélető- és gyakorlati megvalósítása ma még igen eltérı színvonalon valósul meg a különbözı szintő oktatási intézményekben. Tapasztalataink szerint –a kevés kivételtıl eltekintve- a legtöbb esetben –ha egyáltalán van-elavult könyvekbıl, jegyzetekbıl tanulnak és tanítanak, így ezekben a képzı és oktatási intézményekben munkavédelmi szempontból elavult ismereteket kapnak a képzésben résztvevık. Így fordulhat elı, hogy a végzıs hallgató, -tanuló a vizsgán, a vizsga után az elsı munkahelyén is a gyakorlatban rossz fogalmakat használ, nem ismeri vagy keveri az elıírásokat (jogszabályokat, szabványokat) és sokszor a téves ismeretek, vagy azok hiánya miatt az elıírásokkal ellentétesen cselekszik, vagy nem cselekszik akkor sem, amikor szükséges volna. Legtöbbször azt sem tudják ezek a tanulók, hallgatók, hogy a munkavédelmi szabálytalanságok milyen jogkövetkezményekkel járnak, vagyis a szankció ismerete sem készteti İket a szabálykövetı magatartásra. E kiadvány szerzıiként úgy gondoltuk –tekintettel arra, hogy munkavédelem tantárgy konkrét képzési követelményeinek-, oktatási anyagainak tartalmát, tematikáját befolyásolni nem tudjuk-, megpróbálunk e rövid összefoglaló kiadványunkkal segítséget nyújtani mindazoknak a tanároknak, pedagógusoknak, külsı óraadóknak, akik a munkavédelem tantárgy vagy a szaktantárgyhoz tartozó munkavédelmi ismeretek tanítását végzik. Az elsıdleges szándékon túl- abból az elvbıl kiindulvacélunk az is, hogy a korszerő ismeret birtokában a képzı intézmény munkavédelmi feladatainak szakszerő ellátását is elısegítsük. Tapasztalataink szerint a képzı- és oktatási intézményekben –az esetek többségében- a munkavédelmi (munkabiztonsági) feladatokat is az a pedagógus látja el, aki a tantárgyat tanítja. Így szándékunk szerint e szakemberek részére –áttételesen az intézményvezetı részére is- segítséget nyújthat kiadványunk. Magyarország 2004. május elsejétıl az Európai Unió tagja lesz. Hazánk munkavédelemmel kapcsolatos szabályozási rendszere többségében az Uniós szabályozással összehangolt, megfelel az Unió követelményeinek. Ezért is szükségesnek tartjuk az oktatás, képzés, szakképzés területén foglalkoztatott szakemberek tájékoztatását, -továbbképzését. Meggyızıdésünk, hogy a korszerő ismeretek megszerzésével, megismerésével, a nevelés-képzés során való következetes alkalmazásával és megkövetelésével lehet csak széles körben kialakítani a korszerő – megelızéscentrikus – szemléletet..
a kiadvány megjelentetésében közremőködık
1
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE Meggyızıdésünk, hogy oktatni, tanítani, gyakoroltatni csak az a személy képes, aki birtokában van az ismereteknek, kellı jártassággal rendelkezik és alkalmas is az ismeretek továbbadására. Ez a füzet az alapismereteket tartalmazza kérdések és válaszok formájában, így kiindulópont és továbblépési lehetıség lehet azok számára, aki szakmai elıképzettség nélkül munkabiztonságot oktatnak, tanítanak. Javasoljuk, hogy ismereteit minden esetben tartsa napra készen. Kell-e Önnek ismerni a munkavédelemre vonatkozó szabályozási rendszert? Milyen munkavédelmi szabályok találhatók Magyarországon? Igen, feltétlen szükséges a teljes szabályozás rendszerének az ismerete és ezen belül az alapjogszabályok valamint az adott tevékenységhez kapcsolódó speciális jogszabályok, szabványok ismerete. Legfontosabb, hogy Ön tudja megkeresni, megkerestetni a szükséges elıírást. A szabályozási rendszer felépítése: Törvények: pl. az Alkotmány, az Munka Törvénykönyve, a Munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. tv. Kormányrendeletek: pl. a 89/1995 (VII.14.) Korm. r. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról. Miniszteri rendeletek: pl. a munkavédelmi törvény végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet. Szabványok: a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény szerint a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, tehát nem kötelezı. Mőszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek, vagyis ebben az esetben kötelezı a szabvány betartása. Munkáltatói Szabályok: pl. a munkavédelemre vonatkozó szabályzat vagy igazgatói utasítás, oktatási utasítás, stb. A munkavédelemmel kapcsolatos legfontosabb jogszabályok jegyzéke a képzési füzet végén található. A felsorolt jogszabályok csak a legfontosabbak és csak azok, amelyek a munkavédelemmel közvetlen kapcsolatban állnak. Ezeken túl számos, speciális elıírás létezik, melyek konkrét tartalmát célszerő megismerni, mielıtt tanítani, oktatni vagy alkalmazni kezdik. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a jogszabályokat esetenként módosítják, változtatják. Önnek felelısséggel járó feladata, hogy mindig az hatályos jogszabályból oktasson, annak megfelelıen dolgozzon.. A Munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. tv. (továbbiakban Mvt.) és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet (Vhr.) tartalmát kérdésekre adott válasz formájában dolgoztuk fel, így adunk választ a legfontosabb kérdésekre. Kire terjed ki a munkavédelem szabályrendszere? A Mvt. hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdonformában történik, valamint meghatározott rendelkezéseit alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is (az ott vagy a közelben tartózkodó járókelı, látogató, szolgáltatást igénybe vevı, hallgató, tanuló, stb.). A törvény a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények megvalósításában állami, munkáltatói és a munkavállalói feladatokat szabályozza. A munkáltató kötelessége az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkavállalók ez irányú felelısségével összhangban. Kapcsolódó fogalmak: • Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegő jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (elızetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erık, fegyveres testületek, a hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tőzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. 2
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE • •
•
Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végzı személy. Munkáltató: aki a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja. Ezen túlmenıen munkáltatónak kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végzı egyéni vállalkozót a munkavédelmi törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezıje. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkezı minden olyan tényezı, amely a munkát végzı vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.
Hol kaphat Ön megfelelı információt munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi kérdésekben? 1. 2. 3. 4. 5.
Munkabiztonsági ügyekben az OMMF területi felügyelıségeinél. Foglalkozás-egészségügyi kérdésekben az ÁNTSZ illetékes megyei ás városi intézeteinél. Munkavédelmi szolgáltatással foglalkozó vállalkozónál, munkavédelmi szakértınél. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknál és –szolgáltatóknál, valamint a Munkavédelmi Információs Rendszer zöld számain: • OMMF: 06-80-204-292; • ÁNTSZ: 06-80-204-264; • MBH: 06-80-204-258.
Melyek a munkáltatók (tanulókat, hallgatókat gyakorlaton foglalkoztatók) legfontosabb kötelezettségei és jogai? A munkáltató Mvt. szerinti kötelessége teljesítésével összefüggésben keletkezı költségeit és egyéb terheit nem háríthatja át a munkavállalóra. Az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következı általános követelményeket: •
a veszélyek elkerülése;
•
a nem elkerülhetı veszélyek értékelése;
•
a veszélyek keletkezési helyükön történı leküzdése;
•
az emberi tényezı figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemő munkavégzés idıtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidı beosztására;
•
a mőszaki fejlıdés eredményeinek alkalmazása;
•
a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
•
egységes és átfogó megelızési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezık hatására;
•
a kollektív mőszaki védelem elsıbbsége az egyéni védelemhez képest;
•
a munkavállalók megfelelı utasításokkal történı ellátása.
3
Formázott: Behúzás: Bal: 0 cm, Függı: 0,63 cm, Felsorolás + Szint: 1 + Igazítás: 0 cm + Tabulátorhely: 0,63 cm + Behúzás: 0,63 cm
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE A munkáltató továbbá tartozik: •
a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellı idıben a munkavállalónak megadni;
•
rendszeresen meggyızıdni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
•
a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggı veszélyek figyelembevételével megfelelı munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
•
új technológiák bevezetése elıtt kellı idıben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselıikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;
•
a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;
•
a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az Mvt. és a Vhr. rendelkezéseinek megfelelıen eljárni;
•
biztosítani a védıeszközök rendeltetésszerő használhatóságát, védıképességét, a kielégítı higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását;
•
a változó körülményekhez munkakörülmények javítására.
igazodva
megtenni
a
szükséges
intézkedéseket
a
Az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, illetıleg foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevételérıl gondoskodni, valamint: •
a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellı idıben a munkavállalónak megadni;
•
rendszeresen meggyızıdni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
•
a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggı veszélyek figyelembevételével megfelelı munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
•
új technológiák bevezetése elıtt kellı idıben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselıikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;
•
a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;
•
a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az V. Fejezet rendelkezéseinek megfelelıen eljárni;
•
biztosítani a védıeszközök rendeltetésszerő használhatóságát, védıképességét, a kielégítı higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását;
•
a változó körülményekhez munkakörülmények javítására.
igazodva
megtenni
4
a
szükséges
intézkedéseket
a
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselıt (bizottságot) arról, hogy az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos ıt terhelı feladatait ki látja el. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személyt, illetıleg a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, továbbá a munkavédelmi képviselıt (bizottságot) a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentésérıl, a felügyeletek ellenırzésének megállapításairól. Melyek a munkavégzés legfontosabb személyi feltételei? (a munkára alkalmas állapot biztosítása) Önnek, mint munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy minden munkavállaló (a gyakorlati képzésen részt vevı hallgató, tanuló is) - a számára elıírt idıpontban - szellemileg, fizikailag és egészségügyi szempontból is munkára alkalmas állapotban (munkaruha, védıruha, egyéni védıeszköz, stb.) jelenjen meg a munkahelyén és ebben az állapotban kezdjen a munkavégzéshez. Ezeket a feltételeket a munkavégzés során is folyamatosan biztosítani szükséges. A munka végzéséhez megfelelı képesítéső és megfelelı számú munkavállalót kell biztosítani. Fontos szabály, hogy ahol veszély fenyeget ott egyedül dolgozni, dolgoztatni nem szabad. Minden munkavállaló köteles a közvetlen vezetıjének jelezni, ha a munkakezdés elıtt vagy közben olyan gyógyszert fogyasztott, ami a koncentrálóképességét, a reflexeket, az idegállapotát károsan befolyásolja. Ez a kötelezettség a munkatársra is vonatkozik, ha tudomást szerez a fentiekrıl. A fáradtság, levertség, posztalkoholos (másnapos) állapot szintén jelzési kötelezettséggel jár. A jelzési kötelem a munkatársra is vonatkozik. Alkohol vagy bármilyen más ajzó- vagy nyugtatószer hatása alatt tilos munkára jelentkezni, az ilyen hatás alatt álló munkavállaló foglalkoztatása tiltott. Fontos, hogy ezeket a követelményeket a munkavállalók ismerjék meg és alkalmazzák is. A munkahelyi vezetınek joga és kötelessége minden munkavállaló munkára való alkalmasságának ellenırzése, úgy a munkavégzés kezdetén, mint a munkavégzés során. Amennyiben az ellenırzés pozitív eredménnyel jár, a munkavállalót el kell tiltani a munkavégzéstıl! Az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. Hogyan biztosíthatja a munkáltató a munkavállalók egészségügyi alkalmasságát? A munkáltató foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás (szolgáltató) igénybevételével tartozik gondoskodni a munkavállalók elızetes-, idıszakos-, soron kívüli-, munkaköri-, szakmai-, illetve személyi higiénés alkalmasságának vizsgálatáról, valamint –ha szükséges- a záró vizsgálatról. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás vagy szolgáltató igénybevétele minden esetben kötelezı. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató feladatai nem merülnek ki a fentiekkel. A vonatkozó alapjogszabályok (Mvt. 58 §.(1); 33/1998. (VI.24.) NM. rendelet) meghatározzák a további speciális feladatokat is. A tevékenység szerinti miniszter meghatározott munkakörök (foglalkozások) tekintetében elıírhatja pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését is. Mikor és milyen munkára alkalmazható egészségügyi szempontból a munkavállaló? A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha: • annak ellátásához megfelelı élettani adottságokkal rendelkezik, • foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetıleg a fiatalkorú egészséges fejlıdését károsan nem befolyásolja, • foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyult. Mindezt a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató döntheti el. 5
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
Hogyan biztosítható megfelelı szakképzettség, szükséges-e a továbbképzés? Az új felvételes és az – ideiglenesen vagy véglegesen - áthelyezett munkavállalók esetében a munkáltató a jogszabályok követelményeinek figyelembevételével gondoskodik arról, hogy munkavállalóik a tevékenységhez szükséges szakképzettséggel (könnyőgépkezelı, nehézgépkezelı, kisgépkezelı, hegesztı, stb.), képesítéssel rendelkezzenek. A képzettség, képesítés igazolására csak eredeti vagy hiteles másolatban leadott okmány fogadható el. Bizonytalanság esetén az okmányt kiállító intézménytıl kell igazolást kérni. A szükséges szakképzettség megítélésének megfelelısége érdekében - ha szükséges - az adott szakképzésért felelıs minisztériumtól célszerő állásfoglalást kérni. A munkahelyi követelmények megváltozása esetén a már alkalmazásban lévı munkavállalók továbbképzésérıl a munkáltató tartozik gondoskodni. Amennyiben a munkáltató képesítéshez kötött munkakörben képesítés nélkül foglalkoztatja munkavállalóját (könnyőgépkezelı, nehézgépkezelı, kisgépkezelı, hegesztı, tőzvédelmi szakvizsga stb.), úgy szabálysértést követ el, amit a hatáskörrel rendelkezı hatóságok eljárása követhet akkor is, ha nem következett be baleseti vagy más esemény. Melyek a munkavédelmi szakképzettség, -képzés, -továbbképzés, -oktatás, -vizsgáztatás követelményei? Az Mvt. végrehajtására kiadott 5/1993 (XII.26.) MüM rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott ágazati veszélyességi besorolás (a munkáltatók tevékenységük alapján három -munkavédelmi szempontú- veszélyességi osztályba tartoznak), a munkavállalói (tanulói létszám) ismeretében lehet meghatározni azt, hogy az intézménynek kell-e, -ha kell, akkor milyen képesítéssel rendelkezımunkavédelmi szakembert kell alkalmazni. A munkavédelmi feladatokat szolgáltató igénybevételével is elláthatja. A munkavállalói létszám és a veszélyességi besorolás változása esetén a munkavédelmi tevékenység ellátását felül kell vizsgálni, a további foglalkoztatás paramétereit a változáshoz kell igazítani. A fent említett jogszabályi követelmény értelmében a 50 fınél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltató a munkavédelemre vonatkozó szabályokban elıírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére köteles munkavédelmi (bányászati) szakképesítéső személyt foglalkoztatni (akár esetenként, akár folyamatosan), egyébként munkavédelmi szakember foglalkoztatásának szükségességérıl saját mérlegelése alapján dönt. A feladatokat ellátó személy részére tartozik valamennyi munkavédelemmel összefüggı információt megadni, és a szükséges tárgyi feltételeket biztosítani az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében. A szakember foglalkoztatása szervezett munkavégzés keretében, illetve polgári jogi szerzıdés alapján külsı szolgáltatás útján egyaránt megvalósítható. E foglalkoztatás - függetlenül a formájától - nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért a törvényben meghatározott felelıssége alól. A munkabiztonsági szaktevékenység körébe tartozó feladatok: • a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelését (munkavédelmi üzembehelyezés) megelızı munkavédelmi szempontú vizsgálat elvégzése (1993. évi XCIII tv. 21.§. (1), (2), (4) és (6) bek.); • a veszélyes munkahely, munkaeszköz, technológia újraindítását megelızı vizsgálat elvégzése (1993. évi XCIII tv. 21.§. (3), (4) és (6) bek.); • a munkahely, egyéni védıeszköz, munkaeszköz, technológia vizsgálata, ha arra azért van szükség, mert az a rendeltetésszerő alkalmazás ellenére közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be. (A soron kívüli vizsgálat elvégzését az 1993. évi XCIII tv. 23.§. (2) bekezdés írja elı); 6
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
• •
az egyéni védıeszközök juttatására vonatkozó szabályozási javaslat (jegyzék) elkészítése és karbantartása (1993. évi XCIII tv. 56.§.); a súlyos munkabaleset, valamint a munkaeszköz, technológia miatt azonos okból az azonos idıben kettınél több személy sérülését, vagy más egészségkárosodását elıidézı munkabaleset kivizsgálása (1993. évi XCIII tv. 65.§. (2) bekezdés);
Bár a jogszabály csak a fenti feladatokat sorolja a munkabiztonsági szaktevékenységek sorába, más fontos kérdések (kockázatértékelés, balesetvizsgálat, foglalkozási megbetegedés vizsgálata, stb.) is igényelhetik munkavédelmi szakember foglalkoztatását. A jogszabályok, szabványok változásait lekövetve a gazdasági vezetık és a munkavédelemmel foglalkozó szakemberek továbbképzésérıl is célszerő gondoskodni. A vezetık részére is javasolt a célirányos továbbképzés, mivel a megfelelı vezetıi döntéseket csak megfelelı tartalmú információ birtokában lehet meghozni. Az Mvt. 55. § (1) bekezdésének végrehajtása érdekében az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit a munkavállalók részére oktatás keretében kell biztosítani: munkába álláskor – az önálló munkavégzést megelızıen - minden esetben, ha a munkahely vagy a munkakör, illetve a munkavégzés követelményei megváltoznak, ha a munkaeszközt átalakítják, vagy új munkaeszközt állítanak üzembe, új technológiát vezetnek be. Az elméleti oktatás többnyire minden munkáltatónál azonos tartalmú, de a gyakorlati oktatás cégenként és tevékenységenként is eltérı. A gyakorlati munkavédelmi oktatás anyagának javasolt összeállítási szempontjai: az üzemrész, munkahely, munkaidı, pihenıidı, étkezı- és dohányzóhely, szociális létesítmények, közlekedési utak, ki- és bejáratok, vészkijáratok, menekülési útvonalak, használati követelményeinek ismertetése, munkatársak, közvetlen vezetı stb. bemutatása; a renddel, a biztonsággal, az egészségügyi követelményekkel, az öltözettel, a ruházattal egyéni és kollektív védıeszközökkel kapcsolatos konkrét információk ismertetése; a munkavégzés során használatos eszközök, alkalmazásuk módját, a munkavégzés és a munkaeszközök veszélyeit, a veszélyes anyagokat, a veszélyes helyeket, a biztonsági berendezéseket, a villamos fıkapcsolókat és azok kezelését; az üzemzavarok elhárításának szabályait, azok alkalmazásának módját (kikapcsolás, stop nyomógomb használata, a ráindítás megakadályozása, zárható nyomógombok alkalmazása, stb.); az elsısegélynyújtó helyeket, az elsısegélynyújtás módját és lehetıségeit, a kiképzett elsısegélynyújtókat; a mentési terv munkavállalóra vonatkozó részét; az adott munkakörre, munkahelyre vonatkozó egyéb speciális követelményeket. Ezeket a szempontokat figyelembe véve, konkrétan kell megtartani az oktatást és bemutatni a munkahelyet. A munkavédelmi oktatásokat olyan színvonalon kell megtartani, hogy az oktatott személy a készség szintjén tudja alkalmazni a gyakorlatban az elsajátított anyagot. Az oktatásokat munkaidıben kell megtartani, szükség esetén idıszakonként meg kell ismételni. (Mivel tőzvédelmi oktatást rendszeres idıközönként meg kell ismételni, javasolt ez alkalommal foglalkozni a szükséges és aktuális munkavédelmi kérdésekkel is.) A munkavédelmi oktatásokról nem kötelezı, de célszerő nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban (jegyzıkönyvben) – a késıbbi viták elkerülése végett szükséges rögzíteni az oktatás konkrét tartalmát. Javasoljuk, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos oktatásokat soha ne tartsák meg spontán, az oktatást végzı mindig készüljön fel az aktuális anyagból, vagy kérjen fel szakembert erre a feladatra.
7
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
Kell-e munkavédelmi vizsgát tenni a munkavállalóknak? Jelenleg nincs munkáltatói munkavédelmi vizsgáztatási kötelezettség elıírva, de a munkáltató döntése és szabályozása alapján a lehetıség adott. Szükség van-e egyéb, további tájékoztatásra? Igen, számos eset elıfordulhat. Például ha két vagy több munkavállalót bíznak meg egy feladat végzésével, akkor egy munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni. Ugyanez a helyzet csoportos anyagmozgatás esetén is, nem beszélve a beszállással (zárt tartályban, aknában, csatornában stb.) végzett munkákról. Ezek a kérdések a belsı szabályozásban rögzíthetık. A tapasztalat szerint minden munkavégzést megelızıen célszerő vizsgálni, hogy a megszokott körülmények között folyik majd a tevékenység vagy nem. A szokásostól eltérı körülményekre (új eszköz, új anyag, új munkavállaló, idegen munkavállalók a környezetben stb.), a változásra és az abból eredı –az egészséget vagy a biztonságot érintıveszélyekre, kockázatokra, azok elkerülésének módjára minden esetben fel kell hívni a munkavállalók figyelmét. Melyek a munkavállalók legfontosabb kötelezettségei és jogai? A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Így különösen köteles: • a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tıle elvárható módon meggyızıdni, azt rendeltetésének megfelelıen és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; • az egyéni védıeszközt rendeltetésének megfelelıen használni és a tıle elvárható tisztításáról gondoskodni; • a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztetı ruházatot viselni; • munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; • a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; • a részére elıírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni; • a veszélyt jelentı rendellenességet, üzemzavart tıle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétıl; • a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. • A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: • az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban elıírt védıintézkedések megvalósítását; • az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetıség biztosítását; • a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védıeszközök, az elıírt védıital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetıség biztosítását; • a munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történı fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszemően tett bejelentéséért. E védelem megilleti a munkabiztonsági szaktevékenységet, illetıleg az 57-58. §-okban elıírt feladatokat ellátó munkavállalókat is; 8
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
•
a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. Ilyen veszélyeztetésnek minısül különösen a szükséges védıberendezések, az egyéni védıeszközök mőködı-képtelensége, illetve hiánya.
Melyek a munkahelyekre, követelmények?
munkavégzésre,
a
létesítésre
vonatkozó
legfontosabb
Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a jármővet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Létesítés: az a folyamat, melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévı felújítása, bıvítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelı vagy nem termelı célra használják. A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közremőködık (beruházó, tervezı, kivitelezı, üzemeltetı stb.) feladata, amelynek teljesítésében együtt kell mőködniük. A létesítésben közremőködı köteles írásban nyilatkozni, hogy a munkavédelmi követelményeket megtartotta. A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni. Ha Ön olyan munkahelyeket létesít, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalókat is foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz. Az ideiglenes létesítményekre (pl. barakk, felvonulási épület stb.) az Mvt.-nek a munkahelyekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel, amelyeket a tevékenység szerint illetékes ágazati miniszter rendeletben szabályozott (Mvt. 11.§). Mirıl kell a munkáltatónak gondoskodni a munkavégzés során a munkahelyek vonatkozásában? Formázott: Behúzás: Bal: 0 cm, Függı: 0,5 cm, Automatikus sorszámozás + Szint: 1 + Számozás stílusa: Listajel + Kezdı sorszám: 1 + Igazítás: Bal oldalt + Igazítás: 1,25 cm + Tabulátorhely: 0 cm + Behúzás: 1,75 cm
•
megfelelı mennyiségő és minıségő ivóvízrıl;
•
öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési pihenési és melegedési lehetıségrıl;
•
rendrıl, tisztaságról, a szennyezı anyagok ártalmatlanításáról, eltávolításáról;
•
ha van veszély vagy lehetséges, akkor annak jelzésérıl, a riasztásról;
•
a biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrıl (táblák, feliratok, piktogramok);
•
a munkavégzéshez szükséges helyigényrıl;
•
a be és leesés megakadályozásáról;
•
a tárgyak esésébıl eredı veszélyek elhárításáról;
•
a tároló helyek és a tárolt anyagok veszélymentességérıl;
•
a biztonságos közlekedés feltételeirıl;
•
a rakodás, anyagmozgatás, szállítás, tárolás biztonságáról;
•
energia, csı, közmő szakaszolhatóságáról;
•
a megfelelı természetes és mesterséges megvilágításáról;
•
a zaj, rezgés, por és vegyi anyagok veszélyeinek megfelelı –határérték alá történıcsökkentésérıl;
•
megfelelı munkahelyi légállapotról (hımérséklet, tisztaság);
•
a munkavállalók idıjárás elleni védelmérıl;
(villamos,
víz,
gáz,
9
csatorna
stb.)
azonosíthatóságáról
és
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE •
a padozat és a közlekedési utak megfelelıségérıl (szerkezet, szilárdság, tisztíthatóság, csúszás és botlásmentesség stb.;
•
a közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetıvé a gyalogosok és jármővek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést. Az olyan munka- és tároló helyiségekben, ahol gyalogos- és jármőforgalom van, illetıleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetıleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól.
•
Az elsıdlegesen gépjármőforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás.
•
A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetıvé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen.
•
az építmény (munkahely) megfelelı méreteirıl;
•
nyílászárók veszélymentességérıl nyitott és zárt állapotban is;
•
dohányzóhelyek kijelölésérıl a nemdohányzók védelme és a tüzek megelızése végett;
•
a munkaeszközök magyar nyelvő üzemeltetési dokumentációjáról;
•
az egyéni védıeszközök juttatásának rendjérıl;
•
a tőzvédelemrıl (tőzjelzés);
•
a mentésrıl és az elsısegélynyújtásról (képzés, mentı hívása);
A felsorolásban szereplı legfontosabb feladatok közül csak a munkáltató mőködési körére vonatkozó feladatokat kell ellátni. A vonatkozó konkrét követelményeket általában önálló jogszabályok tartalmazzák. Melyek a munkafolyamatra, a technológiára és az anyagra vonatkozó követelmények? Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérıen nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védıeszközök és szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. Anyagot, terméket mozgatni és tárolni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelı, arra alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen és módon, a súly- és mérethatárok megtartásával szabad. A munkahelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályainak megfelelı alkal-mazásával kell kialakítani, továbbá a munkahelyen belüli vasút üzemeltetésére a vasúti közle-kedésre vonatkozó elıírások az irányadók. Az olyan jármővekre, amelyek a közforgalomban nem vesznek részt, a jármővek üzemben tartásának mőszaki feltételeirıl rendelkezı elıírásokat megfelelıen kell alkalmazni. Mirıl kell a munkáltatónak gondoskodni a munkavégzés során a munkaeszközök vonatkozásában? Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védıeszköz). A gépek, munkaeszközök, termelıeszközök, berendezések - továbbiakban: munkaeszközök - esetén az alábbi alapelveket célszerő betartani, illetve megkövetelni:
10
Formázott: Behúzás: Bal: 1 cm, Függı: 0,5 cm, Felsorolás + Szint: 1 + Igazítás: 0,5 cm + Tabulátorhely: 0 cm + Behúzás: 1 cm
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE A munkaeszközök egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos állapotát már az elsı használatba vétel alkalmával biztosítani szükséges. • Az üzembehelyezéskor kialakított állapotot az üzemelés során folyamatosan fenn kell tartani. E szempont figyelembevételével kell szervezni: • a munkaeszköz ellenırzését, felülvizsgálatát; • karbantartását, felújítását; • a karbantartás, felújítás során alkalmazni kell a mőszaki, technikai fejlıdés eredményeit a magasabb színvonalú megelızés érdekében; • az üzemelés során bekövetkezett hibák elhárítása érdekében tett intézkedés soha nem lehet alacsonyabb színvonalú megoldás, mint a meghibásodást megelızı állapot; • a gyártó használatra vonatkozó információit, elıírásait mindig alkalmazni kell. Amennyiben egy használt berendezés állapota nem teszi lehetıvé az elvárható biztonsági állapot fenntartását, úgy a berendezést ki kell selejtezni. • Minden gép állandó tartozéka a magyar nyelvő üzemeltetési dokumentáció. (Mvt.39.§.(1)-(2)) •
Üzembe kell-e helyezni a munkaeszközöket? Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltetı meggyızıdik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelıségi nyilatkozattal, illetve megfelelıségi tanúsítvánnyal. Ha az üzembehelyezés hatósági engedélyhez kötött, akkor a hatósági engedély egyenértékő a megfelelıségi tanúsítvánnyal. (Felhívjuk a figyelmet, hogy üzembehelyezni nem kell minden eszközt, de a használatbavétel minden eszközre vonatkozik.) A veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológia üzemeltetését a munkáltató rendeli el írásban (munkavédelmi üzembe helyezés) (Mvt. 21.§). Veszélyes munkaeszköznek minısül a Mvt. 87. §-ának 11. pontja alapján, illetve a Vhr. 1/Aés 1/B mellékleteiben, továbbá a gépek biztonságáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKM rendeletben meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz. Az üzemeltetés engedélyezésének feltétele a munkavédelmi szempontú elızetes vizsgálat. A „munkavédelmi szempontú elızetes vizsgálatot” a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy végzi - ha szükséges - foglalkozásegészségügyi-, más speciális szakemberek, külsı- és belsı szakértık véleménye figyelembevételével. A vizsgálat célja annak a megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel-e az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezeti, munkakörnyezeti feltételeknek, illetıleg teljesíti a Mvt. 18.§ (1) bekezdésében írt követelményeket. A munkavédelmi szempontú elızetes vizsgálatról a vizsgáló jegyzıkönyvet, emlékeztetıt készít. Az üzemeltetést a jegyzıkönyvben felsorolt hiányosságok megszüntetése után lehet engedélyezni. Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembehelyezéséig az üzemeltetı munkáltatópróba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180 nap idıtartamra üzemeltetheti. A munkahelynek, munkaeszköznek, technológiának a munkavédelmi üzembe helyezés idıpontjában hatályos munkavédelmi elıírásokat kell kielégítenie. Amennyiben a tervezés idején hatályban lévı munkavédelmi elıírások az üzembe helyezés idıpontjáig olyan mértékben szigorodtak, hogy érvényesítésük aránytalan gazdasági terhet jelentene, az elızı bekezdés elıírása alól a hatáskörrel rendelkezı illetékes felügyelet (Mvt.17.§ ) felmentést adhat, ha az egészséget és a biztonságos munkavégzést nem veszélyezteti. 11
Formázott: Behúzás: Bal: 1 cm, Automatikus sorszámozás + Szint: 1 + Számozás stílusa: Listajel + Kezdı sorszám: 1 + Igazítás: Bal oldalt + Igazítás: 0,5 cm + Tabulátorhely: 0 cm + Behúzás: 1 cm Formázott: Behúzás: Bal: 1 cm, Függı: 1,5 cm, Felsorolás + Szint: 1 + Igazítás: 1,25 cm + Tabulátorhely: 1,88 cm + Behúzás: 1,88 cm, Tabulátorok: Nincs 1,88 cm Formázott: Behúzás: Bal: 1 cm, Függı: 0,5 cm, Felsorolás + Szint: 1 + Igazítás: 1,25 cm + Tabulátorhely: 1,88 cm + Behúzás: 1,88 cm, Tabulátorok: Nincs 1,88 cm
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
Mi a teendı újraindítás esetén? Újraindítás: az olyan - munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett - munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet mőszaki okból egybefüggıen 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek. Újraindítás esetén ismételt üzemeltetési engedélyt kell kiadni. Az újraindítás elıfeltétele, hogy a veszélyes munkaeszköz és technológia megfeleljen legalább az újraindítást megelızı munkavédelmi üzembe helyezés idején hatályos munkavédelmi elıírásoknak. A munkáltató a fenti követelményeknél szigorúbb szabályokat is hozhat.
Mit kell tudni a munkaeszközök idıszakos biztonsági felülvizsgálatáról? Az üzemeltetıi idıszakos biztonsági felülvizsgálatok kötelezı elvégzését, gyakoriságát, illetve módját jogszabály vagy nemzeti szabvány írja elı. Üzemeltetıi felülvizsgálatokat a Mvt. 23.§. (1) bek., illetve a Vhr. 3.§.-ban elıírtak szerint kell elvégezni. E körbe tartoznak azok a munkaeszközök is, amelyekre a vizsgálati kötelezettséget a gyártó írja elı az üzemeltetési dokumentációban. A vizsgálatokat általában 5 évente kell megismételni. Az idıszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú munkabiztonsági szakértıi engedéllyel rendelkezı személy vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetıleg erre akkreditált intézmény végezheti. A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálónak írásba kell foglalnia, és - ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltetı munkáltató végezte - az üzemeltetı munkáltató rendelkezésére bocsátania. Az üzemeltetı munkáltató a felülvizsgálatot követı vizsgálatig köteles ezt a dokumentációt megırizni. A munkaeszközt (gépet) a telephelyen kívül csak akkor lehet üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésrıl nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot érvényesen elvégezték. Melyek a villamos berendezésekre vonatkozó legfontosabb elıírások? A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy az erısáramú villamos berendezéseken javítási, hibaelhárítási munkát csak erısáramú villanyszerelı végezzen, továbbá: • elvégezteti a villamos berendezések munkáltatói felülvizsgálatait (érintésvédelmi felülvizsgálat, szabványossági felülvizsgálat), szerelıi ellenırzéseit. • a villamos energiával üzemeltetett munkaeszközök csak gyári, szabványos, sérülésmentes kivitelőek lehetnek és csak ugyanilyen villamos csatlakozóvezeték, kábel alkalmazásával használhatók; • a villamos energiával mőködtetett munkaeszközök csak az adattáblának megfelelı villamos védelmet biztosító dugaszoló aljzatból legyenek üzemeltethetık; • a villamos berendezés üzemeltetéséhez használt hosszabbítók csatlakozói és a kábel is legyen sérülésmentes; • VIGYÁZAT! védıérintkezı nélküli, illetve a védıérintkezı bekötése nélküli hosszabbító csak II. érintésvédelmi osztályú (kettıs szigeteléső) berendezések esetében használható. Egyéb esetekben az ilyen hosszabbító használata TILOS! • a villamos energiával mőködı berendezések esetében a javítás, karbantartás, hibaelhárítás, tisztítás, takarítás idejére gondoskodni kell az akaratlan elindítás, a ráindítás elkerülésérıl, • ha a villamos energiával mőködı berendezést új munkahelyen ismeretlen villamos csatlakozóhoz csatlakoztatja, akkor az ismeretlen csatlakozót vizsgáltassa meg erısáramú villanyszerelıvel.
12
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE Mit kell tudni a kockázatértékelésrıl? Az Mvt. XCIII. 54. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése érdekében a munkáltató valamennyi munkahelyére vonatkozóan tartozik elvégezni, elvégeztetni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetı kockázatok felmérését és ennek dokumentálását. Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésének a valószínősége. A legfontosabb kockázati tényezık négy nagy csoportba sorolhatók: • A veszélyes anyagok és készítmények. • A fizikai kockázati tényezık. • Biológiai kockázati tényezık. • Pszichés kockázati tényezık. A kockázatértékelésre vonatkozóan az OMMF útmutatást jelentetett meg. A kockázatok felmérésén túl munkáltatónak gondoskodnia kell a kockázati tényezı(k) hatásának megelızésére szolgáló mőszaki-, védıruha, egyéni védıeszköz használatát elrendelı-, szervezési, igazgatási és egyéb intézkedésekrıl. A kockázatokról és a kockázatok elkerülésének módjáról tájékoztatni szükséges a munkavállalókat. A munkavégzés és a technológia bonyolultságától függıen célszerő eldönteni, hogy egyedül végzi el a munkáltató ezt a kötelezı feladatot, vagy szakember közremőködésével. A munkáltató kockázatértékelést és megelızı intézkedéseket elsı alkalommal legkésıbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétıl számított egy éven belül, azt követıen indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetıleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. Mi az egyéni védıeszköz és melyek a juttatás követelményei? A munkáltató a kockázatok ismeretében írásban tartozik meghatározni - munkabiztonsági szaktevékenység keretében - az egyéni védıeszközök juttatásának rendjét. Ezt a jegyzéket nevezik a szakemberek „EVE jegyzéknek”. Az EVE jegyzékben munkakörönként és tevékenységenként a fellépı kockázati tényezınek megfelelı egyéni védıeszközt kell alkalmazni, használni. Az egyéni védıeszköz biztosítása minden esetben kötelezı, ha a védendı testrész, szerv, sérülésnek, ártalomnak van kitéve és az alkalmazott mőszaki és szervezési , igazgatási jellegő védelem nem elegendı. A védelemrıl akkor is gondoskodni szükséges, ha más munkáltató tevékenysége miatt szükséges védeni saját munkavállalónkat. A kapcsolódó és szükséges utasításokat és tájékoztatásokat a munkavállalók részére kellı idıben meg kell adni. Ezt és a fentiek betartását meg kell követelni és ellenırizni kell. (Felhívjuk a figyelmet, hogy jelenleg az EVE-k megfelelıségét minısítı bizonyítvánnyal, az EU csatlakozást követıen pedig megfelelıségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal kell igazolni, vagyis a munkáltató csak ezekkel rendelkezı EVE-t szerezhet be és adhat ki.) Az EVE jegyzék elkészítése munkabiztonsági szaktevékenységnek minısül. Hogyan elızhetjük meg a le- és beesésbıl, lezuhanásból eredı baleseteket? Különösen az építési szerelési munkák helyszínein, de más munkahelyeken is a szintkülönbségekbıl eredıen le- és beesési veszéllyel kell számolni. Az ilyen munkahelyeken és tevékenységeknél az elıírásnak megfelelı létrával, átjáróval, pódiummal, megfelelı teherbírású állványzattal (2 soros korlát, lábléc, végelzáró, feljáró, rögzítés, stabilitás stb.) vagy munkaövvel, biztonsági hevederzettel, -zuhanás-gátlóval kell megakadályozni a munkavállalók leesését. 13
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
Veszélyes helyek, anyagok és tevékenységek Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelı védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet. A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelızése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal - mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében - meg kell ismertetni. A veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védıeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni; A munkahely jellemzıitıl, a munkaeszközöktıl, az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól, a munkavállalók számától függıen a munkahelyeket megfelelı eszközökkel kell felszerelni a tüzek leküzdésére, és szükség esetén tőzjelzıkkel és riasztó rendszerekkel is el kell látni ezeket; a veszélyforrások ellen védıberendezéseket és eszközöket, jelzı-, tőzoltó, mentıkészülékeket, vészkapcsolókat, biztonsági megvilágítást (a továbbiakban: biztonsági berendezéseket) mőködıképes, a rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotban kell tartani; Gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók egészségét vagy biztonságát fenyegetı súlyos és közvetlen veszély esetén a munkavállalók a munkát beszüntessék, és a munkahelyeket azonnal elhagyják, biztonságos helyre távozzanak Veszélyes helyek, elzárt terek: A veszélyesnek minısített munkahelyeket, helyeket (pl. rakodási hely) a munkáltató tartozik felirattal, piktogrammal vagy egyéb módon jelezni, elıírás esetén körülkeríteni, illetéktelenek számára a belépést megtiltani, meggátolni. Veszélyes tevékenységek: Néhány jellemzı veszélyes tevékenységet felsorolunk, amelyekre megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munkát kiadó és irányító személynek: •
villamos feszültség alatt,- közelében végzett munkák.
•
tartályban, aknában, csatornában (elzárt terekben) végzett munkák
•
magasban végzett munkák
•
a tőz- és robbanásveszélyes anyagokkal való munkavégzés
•
hegesztési tevékenység
•
maró-, mérgezı, forró vagy hideg anyagokkal való munkavégzés
a levegıt szennyezı,- kiszorító gázok, gızök, aerosolok jelenléte a munkahelyi légtérben, stb. Ettıl eltérıen a munkáltató jogosult a veszélyes tevékenységek körét bıvíteni. A veszélyes anyagokkal való tevékenység munkahelyi feltételeit és konkrét szabályait az anyag BIZTONSÁGI ADATLAPJA és a vonatkozó jogszabályok (2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról; 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM r. A munkahelyek kémiai biztonságáról) alapján a munkáltató határozza meg, tehát a biztonsági adatlapot be kell szerezni és munkautasítást kell készíteni. A BIZTONSÁGI ADATLAPOT és a MUNKAUTASÍTÁST a munkát végzı személynek ismernie kell. A veszélyes anyag, veszélyes készítmény felhasználásának megkezdése elıtt –a felhasználás módosulásakor- a területileg illetékes ÁNTSZ felé bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatót. •
14
Formázott: Behúzás: Bal: 1,25 cm, Függı: 0,63 cm, Felsorolás + Szint: 1 + Igazítás: 1,25 cm + Tabulátorhely: 1,88 cm + Behúzás: 1,88 cm
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE Emelıgépekre (daruk, emelıberendezések, emelıszerkezetek) vonatkozó legfontosabb követelmények. A munkáltatónak gondoskodnia kell az emelıgépek és a kiegészítı berendezések egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos használatáról a 47/1999.(VIII. 04.) GM. rendelettel közzé tett EMELİGÉPEK BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA követelményei alapján. Az Emelıgépek Biztonsági Szabályzata értelmében emelıgép ügyintézıt szükséges foglalkoztatni. A végrehajtás érdekében éves felülvizsgálati és karbantartási tervet készít, valamint ellenırzéseket végez, intézkedéseket kezdeményez. A vizsgálatokat (fıvizsgálat, szerkezeti vizsgálat, idıszakos biztonsági felülvizsgálat) a terheléstıl függıen kell tervezni és elvégeztetni. A vizsgálatokon feltárt hibák, hiányok megszüntetése fontos munkáltatói feladat. Az emelıgépek kezeléséhez az OKJ-ben (Országos Képzési Jegyzék) meghatározott szakképzı tanfolyam elvégzése és eredményes vizsga alapján kiadott bizonyítvány szükséges. Az emelıgépek vezetıinek és az ıket irányító személyeknek a karjelzéseit az EU-ban elfogadott követelményeknek megfelelıen szabályozták Magyarországon. Van-e a munkáltatónak ellenırzési és intézkedési kötelezettsége? A munkáltató tartozik folyamatosan ellenırizni, (ellenıriztetni) a munkahelyeket és a munkavállalókat, hogy betartják-e a szabályokat és az utasításokat. Hiba vagy hiány észlelése esetén intézkedési kötelezettség terheli a munkavállalót. A tudomására jutott rendellenességet, bejelentést haladéktalanul tartozik megvizsgálni és a szükséges intézkedést megtenni (ha szükséges a munkát leállítani). A munkavédelmi szakember foglalkoztatása nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért a munkavédelmi törvényben meghatározott felelıssége (büntetı, szabálysértési stb.)alól. Munkabalesetek, üzemi balesetek, foglalkozási megbetegedések, kártérítés. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsı hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idı alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetıleg halált okoz. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétıl és idıpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétıl függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthetı munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezı balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyérıl a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt jármővével történt. Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely: a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétıl számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását; b) valamely érzékszerv (vagy érzékelıképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentıs mértékő károsodását okozta; c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); e) beszélıképesség elvesztését vagy feltőnı eltorzulást, bénulást, illetıleg elmezavart okozott. 15
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. Munkabaleset esetén a munkáltató, foglalkozási megbetegedés esetén a foglalkozás-egészségügyi szolgálat teljesíti a fentieket. A munkáltató minden munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (a továbbiakban együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követıen köteles haladéktalanul nyilvántartásba (a továbbiakban: munkabaleseti nyilvántartás) venni. A munkabaleseti nyilvántartás - az Mvt. 64. § (3) bekezdésében megjelölteken túlmenıen - az alábbi adatokat tartalmazza: a) a munkabaleset - minden évben 1-es sorszámmal kezdıdı - számát; b) a sérült munkakörét; c) a sérülés idıpontját, helyszínét, jellegét; d) a sérült ellátására tett intézkedést; e) annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját. A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezetı szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél különkülön vezetni kell. A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni (pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyzıkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A vizsgálat dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplı sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzıkönyvön is fel kell tüntetni. Munkaképtelen: az, aki a baleseti eredető sérülés vagy egészségkárosodással összefüggı és gyógykezelést vagy rehabilitációt igénylı állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az idıtartamra táppénzben részesül vagy sem. A súlyos munkabalesetet (ide nem értve a bányászati munkabalesetet) a munkáltatónak - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a megyei (fıvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelıség baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének. A bányászati munkabalesetet a bányatörvényben és végrehajtási jogszabályaiban elıírtak szerint kell bejelenteni. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a "munkabaleseti jegyzıkönyv"-ben (a továbbiakban: jegyzıkönyv) kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás idıpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzıkönyvben meg kell indokolni. A jegyzıkönyvet minden sérültrıl külön-külön kell kiállítani. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésıbb a tárgyhót követı hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzıkönyvet a) a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának; b)a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetrıl a megyei (fıvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelıség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének; c) külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyő munkáltató magyar munkavállalójának a b) pont szerinti munkabalesetérıl a megyei (fıvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelıség, illetve az MBH - munkáltató székhelye szerint illetékes - területi szervének; d) a társadalombiztosítási kifizetıhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek). Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó elıírásokat teljesíteni, amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.
16
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri, munkáltatón az ıt foglalkoztatót kell érteni. Ettıl az intézmény és a foglalkoztató szerzıdésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles errıl a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetıvé tenni. Belföldön más munkáltatóhoz történı kirendelés (kiküldetés) esetén a munkabaleset kivizsgálásával, bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért - a kirendelı (kiküldı) munkáltató értesítése mellett - a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelıs. A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelızésére. Megelızés: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggı kockázatok megelızése vagy csökkentése. Munkabiztonsági szaktevékenységnek minısül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettınél több személy egyszerre (egy idıben), azonos helyen történı sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A sérült, illetıleg a balesetet észlelı személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetrıl meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor errıl és a jogorvoslat lehetıségérıl (Mvt. 68. §) a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell. A munkáltatónak lehetıvé kell tennie a munkavédelmi képviselı részvételét a munkabaleset kivizsgálásában. A munkabaleset bekövetkezésétıl számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Ha a sérült (halála esetén hozzátartozója) a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, úgy a területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelıséghez, bányászati munkabaleset esetén az illetékes bányakapitánysághoz fordulhat. Ha a magyarországi székhelyő munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalóját külföldi kiküldetés (külszolgálat) során éri munkabaleset, a munkáltató köteles a fentebb meghatározott rendben teljesíteni a bejelentési és nyilvántartási kötelezettséget.. A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény 185. §-a alapján a munkabalesetet szenvedett munkavállaló részére kártérítési felhívást kell küldeni A munkáltató a kártérítési igénybejelentés kézhezvételétıl számított 15 napon belül dönt és indokolással kiegészített választ ad. A kárigény kiterjed az elmaradt jövedelemre, a dologi kárra, a felmerült és indokolt költségekre, valamint a nem vagyoni kárra. A kárigény az esedékességtıl számított három év elteltével elévül. A munkavédelmi képviselı, a munkahelyi munkavédelmi bizottság A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéssel összefüggı jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselıt vagy képviselıket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselı) választani. A munkavédelmi képviselık számára, megválasztásának és visszahívásának rendjére, mőködési területére a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni.
17
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
A munkavédelmi képviselı jogosult meggyızıdni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülésérıl, így különösen • a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védıeszközök biztonságos állapotáról; • az egészség megóvására és a munkabalesetek megelızésére tett intézkedések végrehajtásáról; • a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzésre történı felkészítésérıl és felkészültségérıl. A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselı a jogait gyakorolhassa. A munkavédelmi képviselı (bizottság) a mőködése során tudomására jutott adatok, tények nyilvánosságra hozatala tekintetében az üzemi tanács tagjára (üzemi megbízottra) megállapított munkajogi szabályoknak megfelelıen köteles eljárni. Kell-e a munkáltatónak munkavédelmi szabályzatot készíteni vagy készíttetni? A munkavédelmi törvény értelmében az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg. Nincs kötelezı elıírás a szabályozásra és annak módjára sem, ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a munkáltatónak célszerő valamilyen módon és formában rögzíteni a munkavédelemre vonatkozó követelményeket. Erre alkalmas lehet –egyszerőbb esetben- a szervezeti mőködési szabályzat, a munkaköri leírás, de lehet igazgatói vagy más utasítás is, amelyben munkakörönként vagy más módon rögzíthetık a követelmények. A munkavédelem hatósági felügyelete A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elısegítését, valamint ellenırzését az e törvényben és külön jogszabályban megállapított jogállással és hatáskörrel rendelkezı OMMF, ÁNTSZ és a bányafelügyelet, illetve ezek területi szervei (a továbbiakban együttesen: felügyelet) általános jelleggel látják el. A felügyeletek tájékoztatással és tanácsadással segítik a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselıket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék. A felügyeletek ellenırzése kiterjed: a) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére; b) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védıeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére; c) a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelızésére tett intézkedésekre. A felügyeletek jogosultak a) az ellenırzésük során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében e törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelısségre vonás alkalmazására; b) az Mvt. 22. § (2) bekezdésében meghatározott felmentés megadására. A felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztetı munkáltatóval szemben. A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet. A felügyeletek a munkavédelmi bírságot telephelyenként szabják ki, amennyiben az azonos idıben lefolytatott eljárás során megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben leírt veszélyeztetést ugyanazon jogszabályi rendelkezést megsértve a munkáltató több telephelyén valósítja meg. 18
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelı javaslata alapján az illetékes megyei (fıvárosi) szerv vezetıje, az ÁNTSZ illetékességi körében a városi tisztifıorvos mint elsıfokú hatóság a veszélyeztetés mértéke alapján, valamint a mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével szabja ki. A megyei (fıvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelıje elsıfokú hatóságként a Mvt. 84. §ában foglaltak szerint jogosult eljárni. A felügyelı felettes szerve hatósági ügyekben az OMMF. Az OMMF elnöke hatósági ügyekben felettes szervnek minısül a megyei (fıvárosi) felügyelıség vezetıje, illetve az OMMF által hozott határozatok vonatkozásában. Az OMMF, illetve a megyei (fıvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelıség hatósági jogköre nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott munka- és sugáregészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellenırzésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, továbbá a fegyveres erıkre és rendvédelmi szervekre, amelyekre vonatkozóan az irányító jogkört gyakorló miniszter látja el a munkavédelmi hatósági felügyeleti tevékenységet.
19
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
MELLÉKLET A fontosabb munkavédelmi jogszabályok 1993.évi XCIII. 2/1995. (I. 6.)
2/1998. (I. 16.) 8/1998. (III.31.) 2000. évi XXV.
törvény a munkavédelemrıl, 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet a törvény végrehajtásáról MüM rendelet az egyéni védıeszközök minısítı bizonyítványa kiadásának szabályairól. Az EU-csatlakozástól kezdve a helyébe lép: 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védıeszközök követelményeirıl és megfelelıségük tanúsításáról. MüM rendelet a munkahelyeken alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrıl MüM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szitjérıl törvény a kémiai biztonságról
25/2000. (IX. 30.)
EüM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
44/2000. (XII.27.)
EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
89/1995. (VII: 14.) 2/1983. (II.14.)
EüM rendelet a dolgozók bırvédı készítménnyel történı ellátásáról
16/1986. (XII.17.) 27/1995. (VII. 25.)
EüM rendelet az ittasság munkahelyi ellenırzése véralkohol vizsgálattal NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
25/1996. (VIII. 25.) NM rendelet az egészséget nem veszélyeztetı munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeirıl. Az EUcsatlakozástól kezdve a helyébe lép: 3/2002. (II. 8.) EüM-SZCSM együttes a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérıl 33/1998 (VI. 24.)
NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérı
25/1998. (XII. 27.)
EüM rendelet az elsısorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeirıl
50/1999. (XII. 1.)
EüM rendelet a képernyı elıtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirıl
61/1999. (XII. 22.)
EüM rendelet a biológiai tényezık hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérıl
65/1999. (XII. 22.)
EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történı egyéni védıeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeirıl EüM rendelet a foglalkozási eredető rákkeltı anyagok elleni védekezésrıl és az általuk okozott egészségkárosodások megelızésérıl
26/2000. (IX. 30.) 18/2001. (IV.18.)
EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelemrıl
21/1998. (IV. 17)
IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeirıl és minıségük t anúsításáról
20
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
FONTOSABB BIZTONSÁGI SZABÁLYZATOK ÉS TARTALOMJEGYZÉKE 31/1994. (XI. 10.) IKM rendelet Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról A Szabályzat hatálya a fémek kötı- és felrakó hegesztı eljárásait, termikus vágását és darabolását, mindezek kézi- és gépesített változatait (a továbbiakban: hegesztés) alkalmazó gazdálkodó szervezetekre terjed ki, ahol a hegesztı tevékenységet szervezett munkavégzés keretében végzik. Ezen Szabályzat elıírásait alkalmazni kell az egyéni és társas vállalkozásoknál, kutatóhelyek hegesztı laboratóriumaiban, az oktatási intézmények hegesztı tanmőhelyeiben, a hegesztı képzı-, képesítı és minısítı bázisokon a hegesztést ismertetı bemutatóknál is. Nem tartozik a Szabályzat hatálya alá: • a mőanyaghegesztés; • a víz alatti hegesztés; • a mőszeriparban használatos kézi ellenállás-hegesztés; • a barkácshegesztés. 2. fogalommeghatározások 3. általános követelmények 4. személyi követelmények 5. a munkahely kialakításának követelményei 6. üzembehelyezés 7. gyártás és minıségbiztosítás 8. ellenırzés, vizsgálat 9. karbantartás, javítás 10. a munkavégzésre vonatkozó szabályok 11. veszélyes körülmények között végzett hegesztés szabályai
32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet az Építıipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról (Az EU-csatlakozástól kezdve a helyébe lép: 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekrıl.) 1. általános elıírások 2. az építıipari kivitelezési munkák szervezése és irányítása az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében 3. a munkavállaló alkalmassága 4. a munkahelyek és közlekedési utak kialakítása 5. leesés elleni védelem 6. szállítás és raktározás 7. egyéni védıfelszerelés 8. földmunkák 9. kımőves munkák 10. zsaluzatok és alátámasztó állványok. 11. zsaluzatok bontása 12. elıre gyártott elemek készítése, összeszerelése 13. munkavégzés tetıszerkezeten 14. építıipari állványok 15. faszerkezetek építésszerelési munkái 16. munkavégzés gépi eszközökkel 17. szak- és szerelıipari munkák 17.1. tetıfedı és szigetelı munkák 17.2. vízszigetelı munkák 17.3. épületfestı és mázoló munkák 21
Formázott: Behúzás: Elsı sor: 2,88 cm, Felsorolás + Szint: 1 + Igazítás: 0,5 cm + Tabulátorhely: 0 cm + Behúzás: 1 cm
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
18. bontási munkák 19. azbesztet tartalmazó építmények bontása és a bontott anyag eltávolítása 20. beton-, vasbeton munkák 21. munkavégzés szők munkatérben 22. veszélyes vegyi anyagokkal végzett munka 23. (hatályon kívül helyezve) 24. a létrákra vonatkozó követelmények 25. minimális egészségügyi létesítési szabályok 1. számú melléklet 2. számú melléklet
az állványokat érintı legfontosabb szabványok az OMMF felé küldendı elızetes értesítés (bejelentés) tartalma
47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelıgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról I. Fejezet 1. Általános elıírások 2. Fogalom-meghatározások 3. Az üzemeltetı kötelezettségei 4. A karbantartó kötelezettségei 5. Személyi feltételek 6. Munkavédelmi oktatás 7. Emelıgép vizsgálatok 8. Az üzemeltetésre vonatkozó szabályok 9. Az emelıgépek telepítésének és szerelésének általános elıírásai 10. A hidraulikus és pneumatikus emelıgépek kiegészítı elıírásai 11. Az emelıgépek karbantartása II. Fejezet DARUK 1. Hatály 2. Fogalommeghatározások 3. Személyi feltételek 4. Az üzemeltetésre vonatkozó sajátos szabályok 5. Különleges körülmények között végzett emelési mőveletek III. Fejezet EMELİBERENDEZÉSEK 1. Hatály 2. Fogalommeghatározások 3. Az üzemeltetésre vonatkozó sajátos szabályok 4. Színpadtechnikai emelıberendezésekre vonatkozó követelmények 5. Egyes emelıberendezés fajtákra vonatkozó szerelési elıírások IV. Fejezet EMELİSZERKEZETEK 1. Hatály 2. Fogalommeghatározások 3. Személyi feltételek 4. Oktatás, képzés, vizsgáztatás 5. Munkavégzésre vonatkozó elıírások egyéb emelıszerkezetekre
22
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról 1. A szabályzat hatálya 2. Létesítési követelmények 3. Munkaeszközökkel és a munkahelyekkel szemben támasztott követelmények 4. Munkavégzési szabályok 4.1 általános követelmények 4.2 vendéglátóipari gépek, berendezések, eszközök és anyagok kezelése, használata 4.3 takarítás 4.4 kereskedelmi és szálláshely-szolgáltatási tevékenység 5. Követelmények diszkó klubokban 6. Lézer berendezések használata 7. Utazási étszolgálat
31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 1. Hatály 2. Fogalommeghatározások 3. Általános követelmények 4. Személyi követelmények 5. Szerelési munkahelyek, munkamőveletek követelményei 5.1 Munkahely kialakítása 5.2 Szállítási tevékenység 5.3 Emelési tevékenység 5.4 Állványozás 5.5 Alakító mőveletek 5.5.1 Darabolás 5.5.2 Sorjázás 5.5.3 Élkiképzés 5.5.4 Hajlítás, egyengetés 5.6 Kötési mőveletek 5.6.1 Csavarkötés 5.6.2 Szegecselés 5.6.3 Ragasztás 5.7.1 Felületkezelés 5.8 Felületkikészítés 6. A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 6.1 Gép- és készülékszerelés 6.2. Berendezésszerelés 6.3 Fémszerkezet szerelés 6.4 Technológiai csıvezeték szerelése 7. ELLENİRZÉS 7.1 Általános követelmények 7.2 Nyomáspróba 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról I. Általános elıírások 2. Az erdımővelési munkákra vonatkozó biztonsági elıírások 2.1. Szaporítóanyag-győjtés 23
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE 2.2. Fenyımagpergetés 2.3. Csemete- és dugványtermelés, erdısítés, ápolás 2.4. Erdınevelés 3.1. Általános elıírások, a munka elıkészítése 3.2. A fa döntése 3.3. A fennakadt fák levétele 3.4. Gallyazás 3.5. Választékolás, darabolás 3.6. Hasítás 3.7. Kérgezés, aprítás 4. Lakott területen végzett fakitermelési munkákra vonatkozó biztonsági elıírások 5. Az erdészeti faanyagmozgatásra és készletezésre vonatkozó biztonsági elıírások 5.1. Általános elıírások 5.2. Közelítés kézzel, segédeszközzel, lóval 5.4. Faanyagmozgatás függesztett kötélpályával 5.5. Készletezés, rakodás, szállítás Függelékek jegyzéke 1. Erdészeti tevékenységekben használt erı- és munkagépek, technológiák, amelyekhez mezıgazdasági és erdészeti vagy építıgép-kezelıi jogosítvány szükséges 2. Az erdészeti tevékenységekben kötelezı egyéni védıfelszerelések 3. Karjelzések csörlıs közelítéshez 17/1993. (VII. 1.) KHVM RENDELET AZ EGYES VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGEK BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEIRİL SZÓLÓ SZABÁLYZATOK KIADÁSÁRÓL 1. számú melléklet a 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelethez VASÚTÜZEMI MUNKÁK BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA FÜGGELÉK A VASÚTÜZEMI MUNKÁK BIZTONSÁGI SZABÁLYZATÁHOZ 2. számú melléklet a 17/1993. (VII 1.) KHVM rendelethez VASÚTÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI MUNKAVÉGZÉS BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA FÜGGELÉK A VASÚTÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI MUNKAVÉGZÉS BIZTONSÁGI SZABÁLYZATÁHOZ 3. számú melléklet a 17/1993. (VII 1.) KHVM rendelethez: GÉPJÁRMŐJAVÍTÁS BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA 1. Általános rendelkezések 2. Fogalommeghatározások 3. Általános követelmények 4. Személyi követelmények 5. Használatba vétel 6. A munkahelyek és eszközök kialakításának követelményei 6.1 munkahelyek 6.2 kijáratok, közlekedıutak helyiségekben 6.3 villamos berendezések 6.4 világítás 6.5 szerelıaknák, alsó munkaterek 6.6 emelıeszközök, alátámasztó bakok, ékek 6.7 magasított munkahelyek 6.8 görgıs vizsgálópadok 6.9 kerékkiegyensúlyozó gépek 6.10 alkatrészmosók 6.11 jármőmosó berendezések 24
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
6.12 tüzelıanyag ellátó rendszer berendezései 6.13 fıdarabok, alkatrészek javítása, felújítása 6.14 gumiabroncs felújítása 6.15 akkumulátortöltı és kezelı helyiség 6.16 fényezı, szárító helyiségek 6.17 korrózió elleni védelem 7. Munkavégzésre vonatkozó szabályok 7.1 Egyéni védıeszközök 7.2. Gépjármővek mozgatása 7.3 közlekedési utak, vészkijáratok 7.4 dohányzási tilalom 7.5 javítás általános biztonsági elıírásai 7.6 munkavégzés szerelıaknában 7.7 gépjármővek emelése 8 fıdarabok emelése 7.9 alábakolás 7.10 munkavégzés görgıs vizsgálópadon 7.11 jármőkerekek kiegyensúlyozása 7.12 alkatrészmosás 7.13 jármővek mosása 7.14 hőtıjavítás, tüzelıanyagtartály javítás 7.15 fıdarabok, alkatrészjavítási, felújítási munkák 7.16 motor, erıátviteli berendezések próbajáratása 7.17 akkumulátorok kezelése, felújítása 7.18 gumiszerelés, gumiabroncsfelújítás 7.19 karosszéria javítás 7.20 fényezı munkák 7.21 korrózió elleni védelem 7.22 gázüzemő jármővek - gépjármő, motorkerékpár - javítása 7.23 tőzveszélyes folyadékot szállító tartálykocsik javítása (lásd: msz 9940). 7.24 veszélyes anyagot szállító (szállított) jármővek javítása 7.25 elhasznált üzem- és tisztítóanyag kezelése 7.26 közúton végzett javítás, mentés. 7.27 bontás 8. Vizsgálatok 9. Egyéb rendelkezések 4. sz melléklet a 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelethez HAJÓZÁSI MUNKÁK BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA FÜGGELÉKEK A HAJÓZÁSI MUNKÁK BIZTONSÁGI SZABÁLYZATÁHOZ
19/1995. (XII. 7.) KHVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 2. AZ ALKALMAZÁS KÜLÖNLEGES SZEMÉLYI FELTÉTELEI 3. ELLENİRZÉSI KÖVETELMÉNYEK 4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK 4.01 Vízellátás 4.02 Szennyvízelvezetés 4.03 Hévízmővek, fürdık létesítése és üzemelése 4.04 Mezıgazdasági vízhasznosítás
25
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
4.05 Vízrendezés 4.06 Felszíni víztározás 4.07 Árvíz és belvíz elleni védelem 4.08 Folyó- és tószabályozás 4.09 Hidrológia 4.10 Vízügyi hírközlés 4.11 Szivattyúzás 4.13 Hidromechanizáció 4.14 Úszómővel végzett munkák 4.15 Laboratóriumi munkák 4.16 Roncskiemelés 5. VESZÉLYES VÍZÜGYI TEVÉKENYSÉGEK 1. Víz feletti, emberi közlekedésre szolgáló járóhídon végzett munka 1.17 2. Vízi jármővel való anyagszállítás, ki- és berakodás 1.22 3. Vízen végzett munka, ha a vízmélység 1,0 m-nél nagyobb, a víz sebessége az 1,0 m/s-t meghaladja, vagy a vízmélységtıl függetlenül, ha a víz sebessége a 3,0 m/s-t meghaladja 1.23 4. Munkavégzés vagy közlekedés jégen 1.30 5. Zárt csatornában és azok mőtárgyaiban végzett munka 2.06 4.02.04-4.02.18 6. Klórgázzal végzett munka 2.08 4.01.58-4.01.70, 4.01.72, 4.02.27-4.02.28 7. III. fokozatú árvíz- és belvízvédekezés 3.2 8. Kútfúrás 4.01.01, 4.01.52 9. Gázos vizek kezelése 4.01.88 10. Szennyvíztisztítás, gépházával, fertıtlenítésével és biogázzal kapcsolatos munka 4.02.22 4.02.25 11. 45 °C-nál nagyobb hımérséklető nyílt víztárolóval vagy árokkal kapcsolatos emberi tevékenység 4.03.08 12. Hévizes kúttal és gázos kúttal kapcsolatos munka 4.03.08 13. Medencék fertıtlenítése és savazása 4.03.22 14. Iszapfızés munkái 4.03.25 15. 80-150 cm közötti, továbbá 60/90 és 90/140 belmérető, 10 cm-nél hosszabb vízrendezési, öntözési és felszíni víztározási csıvezetékben végzett munka 4.05.14-4.05.16 16. Szárító tárókban végzett munka 4.05.34-4.05.38 17. Izotóp anyagok szállítása 4.07.15-4.07.19 18. Izotópos tömörségmérés 4.07.20-4.07.22 19. Szádlemez és cölöp verése 4.07.31-4.07.43 20. Jég elleni védekezés 4.07.44-4.07.53 21. Vedersoros, markoló és szívó-nyomó úszókotró part közeli munkái 4.08.21 22. Hajóút kitőzése 4.08.66-4.08.76 23. Hidrológiai mérés: hídszerkezetrıl; olyan duzzasztómővekrıl, ahol a víz átbukása a táblák felemelésével szüntethetı meg; jégrıl; vízben; 50 m-nél szélesebb vízfolyásnál 4.09.15 4.09.26-4.09.30 4.09.35 4.09.39 24. Nagyfeszültségő veszélyeztetettségnek kitett kábelszakaszon végzett munka 4.10.17 25. Horgonyzó kötél felszakítása 4.14.16 26. Fertızı anyaggal végzett laboratóriumi munka 4.15.02 27. Roncskiemelés 4.16.01 4.16.11 6. A SZABÁLYZATBAN HASZNÁLT KÜLÖN MEGHATÁROZÁST IGÉNYLİ FOGALMAK
26
Formázott: Behúzás: Bal: 0,5 cm, Függı: 0,5 cm, Automatikus sorszámozás + Szint: 1 + Számozás stílusa: 1, 2, 3, … + Kezdı sorszám: 1 + Igazítás: Bal oldalt + Igazítás: 1,14 cm + Tabulátorhely: 1,77 cm + Behúzás: 1,77 cm, Tabulátorok: Nincs 1,77 cm
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE
1/1995. (I. 6.) MüM rendelet az Ipari Alpintechnikai Biztonsági Szabályzat kiadásáról 1. Általános elıírások 2. Személyi követelmények 3. Munkahely kialakításának követelményei 4. Munkavédelmi üzembe helyezés 5. Munkavégzésre vonatkozó szabályok 5.1. Általános követelmények 5.2. Állás építése, ereszkedés és kötélhasználat szabályai 5.3. Alpintechnikai eszközök, felszerelések biztonságtechnikai követelményei 6. Ellenırzési követelmények 6.1. Munkák, munkafolyamatok ellenırzése 6.2. Alpintechnikai eszközökre, felszerelésekre vonatkozó ellenırzések. 7. Értelmezı rendelkezések
35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet a Színházmővészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról 1. A Szabályzat hatálya 2. A létesítésre és a mőködésre vonatkozó elıírások 3. A színházi munkával összefüggı veszélyes tevékenységek elıírásai 4. Ellenırzési követelmények 1. számú melléklet Díszlettervezıi nyilatkozat 2. számú melléklet Díszletgyártói nyilatkozat 3. számú melléklet Üzemeltetıi nyilatkozat a díszlet színpadi használatba vételéhez 4. számú melléklet Díszlet-használatbavételi engedély
12/2000. (VI. 15.) NKÖM rendelet A Televízió és Mozgófilm Felvételi és Közvetítési Biztonsági Szabályzat 1. A Szabályzat hatálya kiterjed az Mvt. 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzésre, amelynek során mozgófilm felvételi, mozgófilm közvetítési vagy televíziós mősorkészítıi tevékenységet végeznek. A mozgófilm felvételével és a televíziós felvétellel összefüggı, az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményei 2. A létesítésre és a munkafolyamatra, technológiára vonatkozó elıírások 3. A film- és tv-felvételi munkahelyeken elıforduló veszélyes tevékenységek elıírásai 3.1. Díszletépítés és -bontás 3.2. Pirotechnikai eszközök alkalmazása 3.3. Szúró-, ütı- és vágófegyverek, kellékek, jelmezek 3.4. Különleges körülmények közötti felvétel, veszélyes jelenetek 3.5. Gyermekszereplık 3.6. Világítás, villamos berendezés A mozgófilm közvetítésével összefüggı, az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményei 4. A létesítésre és a munkafolyamatra, technológiára vonatkozó elıírások 4.1. Vetítıhelyiség kialakítása, a munka megszervezése 4.2. Vetítıgép üzemeltetése mint veszélyes tevékenység elıírásai 5. Ellenırzési követelmények
27
SZAKMAI ISMERETEKET OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezıgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról 1. Általános követelmények 2. Növénytermesztésre vonatkozó rendelkezések 3. Mezıgazdasági épületekre vonatkozó rendelkezések 4. Állattenyésztésre vonatkozó rendelkezések 5. Halászatra vonatkozó rendelkezések 6. Vadászatra, vadgazdálkodásra vonatkozó rendelkezések 7. Térképészeti tevékenységre vonatkozó rendelkezések 8. Függelékek 8.1. Fogalommeghatározások 8.2. Jogszabályok 8.3. Szabványok 8.4. Jegyzék azokról a mezıgazdasági képekrıl, amelyek kezeléséhez mezıgazdasági gépkezelıi jogosítvány szükséges
SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan mőszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzıket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendezı hatás az adott feltételek között a legkedvezıbb. Nemzeti szabvány • Olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetıvé. • A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet. • A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes. • A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell ellátni. A nemzeti szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány). • A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthetı. A nemzeti szabvány és a nemzeti szabványjel alkalmazása • A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. • Mőszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. • A nemzeti szabványjel más szabványon nem használható. • A nemzeti szabványjelet a szabványnak való megfelelıség jelölésére, a jelhasználat rendjének betartása esetén, bárki alkalmazhatja.
28