Szakértők és intézményvezetők konfliktusai, azok megoldási lehetőségei

Szakértők és intézményvezetők konfliktusai, azok megoldási lehetőségei

Konzulens: Sarka Ferenc

Készítette: Vargáné Lévai Jolán

óraadó oktató

Közoktatás vezetői és pedagógiai szakvizsga Szakértői szakirány

2015

Tartalomjegyzék I. Bevezetés ........................................................................................................................................ 2 1.1.Témaválasztás indoklása ......................................................................................................... 2 1.2. Társadalmi konfliktusok forrásai ............................................................................................. 4 II. A konfliktus fogalma, fajtái és kezelése – a szakirodalom alapján - közoktatási szakértők és intézményvezetők munkájában ......................................................................................................... 5 2.1. A konfliktus fogalma, pozitív és negatív hatásai ..................................................................... 5 2.2. A konfliktus kialakulása ........................................................................................................... 6 2.3. A konfliktusok fajtái................................................................................................................. 7 2.4. Konfliktuskezelés ................................................................................................................... 10 III. Közoktatási, köznevelési szakértők személyiségjegyei, munkájuk jellemzői a konfliktusok tükrében ........................................................................................................................................... 13 3.1.Közoktatási szakértő .............................................................................................................. 13 3.2. A köznevelési szakértő........................................................................................................... 14 3.3. Közoktatási – köznevelési szakértő személyiségjegyei .......................................................... 14 3.4. A közoktatási – köznevelési szakértői munka jellemzői ........................................................ 15 3.5. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkezni a közoktatási - köznevelési szakértőnek? ........... 16 3.6. Konfliktuskezelés a közoktatási - köznevelési szakértői munkában ...................................... 17 3.7. A közoktatási - köznevelési szakértői munka szakaszai ........................................................ 17 IV. A szakértői tevékenység jogi háttere .......................................................................................... 20 4.1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ................................................................... 20 4.2. 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet .......................................................................................... 20 V. Konfliktusok az interjúalanyok tapasztalatai alapján ................................................................... 23 5.1. Kikkel beszélgettem, milyen célból? ...................................................................................... 23 VI. A bevezetőben általam felvetett kérdésekre adott válaszok rendszere..................................... 32 6.1. Intézményvezetők véleményének összegzése ....................................................................... 32 6.2.Közoktatási szakértők véleményének összegzése .................................................................. 33 6.3. Az intézményvezetők és szakértők véleményeinek összehasonlítása ................................... 34 VII. Összegzés ................................................................................................................................... 36 Summary .......................................................................................................................................... 39 Irodalom jegyzék .............................................................................................................................. 40 Mellékletek....................................................................................................................................... 42

1

I. Bevezetés 1.1.Témaválasztás indoklása Világunk tele van konfliktus helyzetekkel. Elkerülhetetlen életünk bármely szegmensét vizsgáljuk, hogy kimondva, vagy kimondatlanul, napi szinten ne szembesülnénk a problémával. Így van ez az iskolában is. Konfliktus nemcsak a tanár-diák viszonyban fordulhat elő, hanem a tantestületen belül is, sőt a vezetők, (igazgató, vagy helyettesek) és a tantestület egyes tagjai között is, beleértve az intézményvezetőt. Ezzel szembe kell néznünk, bár sokan próbálják a „ne szólj szám, nem fáj fejem” népi bölcsesség alapján elodázni a probléma megoldását, de ez csak elmélyíti a gondokat. Társadalmi probléma a konfliktus megléte a mai ideges és tűrésképtelen, túlterhelt világban. Ezért tartom szükségesnek, hogy ezzel a témával foglalkozzak, a közoktatási szakértő szemüvegén át vizsgálva az egyes konfliktushelyzeteket. A szakértői munka is tele van konfliktus helyzetekkel. Az igazgatók/intézményvezetők, illetve a szakértők között kialakuló viták lehetősége és azok megoldásai mindkét fél szempontjából érdekelnek. A megoldások megkönnyíthetik az egyébként feszült helyzeteket. A szakértői munka ugyan „csak” véleményez, javaslatot fogalmaz meg, vagy elemzést készít az intézmény dokumentumairól (Pedagógiai Program, Szervezeti Működési Szabályzat), vagy valamilyen történésről, vagy annak előkészítéséről, szakmai ellenőrzést is végezhet bizonyos megbízó által meghatározott területen. Méréseket készíthet, megfelelő vagy általa előkészített eszközökkel. Szakmai értékelést készít, akár az egész intézményről vagy vizsgált jelenségről. Ha igaz, hogy bármely munkakörben kialakulhatnak konfliktusok, akkor igaz-e ez a közoktatási szakértői munkakörre nézve is? Állíthatjuk-e, hogy a közoktatásban működő szakértők és intézményvezetők esetleges konfliktus esetén, kreatív, problémamegoldó, konfliktuskezelő

együttműködő tréningre

az

viselkedést

tanúsítanak?

intézményvezetőknek,

Szükségük

van-e

közoktatási/köznevelési

szakértőknek? Arra is kíváncsi vagyok, hogy túlsúlyban van-e a dokumentációk ellenőrzése a szakmai ellenőrzéssel, óralátogatással szemben a szakértő napi munkája során.

2

Mentálhigiéné, azaz lelki egészségvédelem: A mentálhigiéné szorosan összefügg a konfliktusok megelőzésével, vagy ha már kialakultak, akkor a megoldás helyes megválasztásával. Azért tartom fontosnak megemlíteni a lelki egészséget, mert az intézményvezetők és szekértők is akkor képesek hatékony munkát végezni, ha mentálisan rendben vannak. Ez alatt azt értem, hogy ha valaki lelki problémákkal küzd, akkor képtelen a munkájára teljes mértékben koncentrálni. Csökken a hatékonyság. A szakértőtő és az intézményvezetőt is komoly felelősség terheli a munkahelyén. Sok emberrel közvetlenül kapcsolatban vannak. A lelki egészség hatással van az interperszonális kapcsolatok minőségére. A mentálhigiéné szó jelentése az idegen szavak és kifejezések szótára szerint: „Lelki egészségtan,

a

lelki

folyamatok

kóros

elváltozásának

megelőzésére

törekvő

orvostudományi ág.”1 „Társadalmi gyakorlat, amely intézmények, szervezetek, embercsoportok mozgósítására irányul.” 2 Az érzelmek és indulatok kezelésének módja interakciós folyamatokat indít el a személyek között. Ezek emberi kapcsolatok során létrejövő kölcsönhatások. A lelki egység ismérvei: konstruktív együttműködés, empátia, indulatok szabályozása. Ezen megállapítások fontosak a közoktatási/köznevelési szakértők és intézményvezetőkre vonatkoztatva is. Mindannyijuk munkájának hatékonyságát növelő tényezők. „Az empátia jelentése:”beleélés a másik helyzetébe való képzeleti, érzelmi beilleszkedés képessége.”3 Az empatikus készség elengedhetetlen tulajdonság vezetőknél és ellenőrzést végzőknél egyaránt. E készség nélkül emberekkel foglalkozni nem érdemes, és nem is lehet igazán eredményes. Aki embereket vezet, annak a beosztottak élethelyzetébe bele kell képzelnie magát, mert túl azon, hogy színpatikus vezetői tulajdonság, de bizonyos helyzetekben helyes döntésekhez is hozzásegíti az intézmény vezetőt és szakértőt egyaránt.

1

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára 489.oldal (Bóta–Győri, A lelki egészség védelemre való felkészítés feladatai és követelményei a tanárképzésben.) 2014.11.20. http://vmek.oszk.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich0010/balogh_pedpszich0010.htm 3 Dr. Geréb György Pszichológia. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest 1996. 2

3

1.2. Társadalmi konfliktusok forrásai Bizonyosan nem véletlen, hogy amikor utánanéztem a szakirodalomban ennek a fejezetnek, a cikkek körülbelül kilencven százaléka az iskolai konfliktuskezeléssel foglalkozott. Ez árulkodó jel arra nézve, hogy az iskolai konfliktusok sokfélék és nem ritkák. A ma társadalma tele van stresszhelyzettel. A szorongás lehet valamiféle hiányból fakadó, vagy csak egyszerűen a kialakult élethelyzeteket nehéz elviselni. Gondoljunk itt a közoktatási – köznevelési szakértők, és az intézményvezetők együttműködésére. Ők is a részesei a társadalomnak és annak összes pozitív és negatív hatását észlelik. Ezek a hatások óhatatlanul jelentkeznek a munkájukban, döntéseikben. Ez érvényes a szakértőkre és intézményvezetőkre egyaránt. Mindannyijuknak nagyon fontos szerepük van, nehéz terheket viselnek, hiszen a jövő nemzedékét nevelik, és nem mindegy, hogy milyen módon, milyen társadalmi környezetben, milyen hatások között végzik feladataikat. A társadalom és az iskola egymásra kölcsönösen hatnak. Ez törvényszerű. A társadalomban történő – közoktatási intézményekre vonatkozó – rossz vagy jó döntések éppúgy hatnak az iskolai munka minőségére, minta az iskolai döntések a társadalomra. A közoktatásban folyó munka minősége nem azonnal gyakorol hatást a társadalomra, hanem a jelenlegi minőség csak később épül be és válik a közjó részévé. Az egész társadalomban megfigyelhető, hogy állandó szorongásnak, időzavarnak, megfelelési kényszernek van kitéve az ember. Ezek a hatások a leginkább előidézői a konfliktusoknak. Tehát társadalmi szinten is – vagy leginkább ott – keresendők az okok. Ezeket a tényeket támasztja alá a következő idézet is: „Nehéz korban élünk. Nem tarthatunk a nagy diktatúráktól, de félhetünk az aprócskáktól. A szellemi tisztán maradás és a szellemi tisztálkodás az a mentálhigiéné, amelyre ma nekünk, értelmiségieknek a legnagyobb szükségünk van.” 4 A „szellemi tisztán maradás” érdekében a társadalmi konfliktusok kezelésének egyik legfontosabb módja a kompromisszum készség, a pozitív gondolkodás és az együttműködés képessége.

4

http://www.echoinn.hu/_user/downloads/dokument/A%20ment%E1lhigi%E9n%E9%20szerepe%20%E9s% 20helye%20a%20t%E1rsadalomban.pdf 2014.11.19.

4

II. A konfliktus fogalma, fajtái és kezelése – a szakirodalom alapján - közoktatási szakértők és intézményvezetők munkájában

2.1. A konfliktus fogalma, pozitív és negatív hatásai

„ Konfliktusról akkor beszélünk, ha két vagy több érintett fél közül valamelyik azt érzékeli, hogy mások negatívan viszonyulnak valamihez, ami számára fontos, ami az ő érdeke.” 5 Az emberek, ha meghallják a konfliktus szót, általában negatív dologra asszociálnak. A konfliktusoknak azonban nem csupán negatív, hanem pozitív következményeiről is szót kell ejteni. Pozitív hatások: Eddigi tapasztalataim szerint, pozitív hatása lehet a konfliktusnak: a növekvő kreativitás, szemléletesebbé válnak az erőviszonyok, kiderülnek a használhatatlan érvek, csökken a feszültség. Azokból a beszélgetésekből kiindulva, amiket a témában folytattam intézményvezetőkkel és közoktatási szakértőkkel, a konfliktusok hatásairól, a következőkben foglalom össze. Intézményvezetőkre jellemző pozitív hatások: Növekvő kreativitás, csökkenő feszültség. Szakértőre jellemző pozitív hatások: Szemléletesebb erőviszonyok, kiderülnek a használhatatlan érvek. Negatív hatása akkor lehet az ellentéteknek, konfrontálódásoknak, ha az a munka teljesítmény rovására megy. Így: Negatív hatások: Ha valaki nyertesként, vagy éppen vesztesként kerül ki a helyzetből, az további ellenérzéseket szül, tehát fokozódik a feszültség. Megszűnik az őszinteségnek még a lehetősége is. Viselkedési blokkokat idézhet elő. Megosztottsághoz vezethet. Ki kivel ért

5

Bakacsy Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés.

5

egyet? Legjobb megfelelő mennyiségű információközléssel elkerülni a konfliktusokat. Ez esetben kevesebb negatív hatásra lehet számítani. Intézményvezetőre jellemző negatív hatások: Lehet vesztes versengés esetén, ez a feszültség fokozódását eredményezi. Viselkedési blokkok keletkezésére is okot ad. Szakértőkre jellemző negatív hatások: Versengés esetén nem igen lehet vesztes, de feszültségek nála is keletkezhetnek, így a munka eredményessége megkérdőjelezhetővé válik. Vannak elkerülhető és elkerülhetetlen konfliktusok. Lehet ez a tisztességes verseny kategóriája is. Kellően rugalmas hozzáállás esetén új normák alakulhatnak ki. Ehhez kompromisszumkészség és valódi problémamegoldó szándék szükséges. A felek alkalmazkodása csak ezekkel az eszközökkel érhető el. Valóban a probléma megoldása áll az első helyen konfliktus esetén az ellenőrzött és az ellenőrzést végző esetében is a közoktatás gyakorlatában? Az általam vizsgált két szakmai csoport esetében, miután magasan kvalifikált vezető értelmiségiekről van szó, ezt tartom reálisnak.

2.2. A konfliktus kialakulása Az ütközések kialakulásának folyamatát ismertetem röviden. A konfliktust mindig megelőzi egy helyzet, amiből a probléma kiindul. Ezt követően a felismerési és az átélési szakasz következik. Amennyiben sikerül a felismerés pillanatában tenni a probléma kialakulása ellen, akkor csírájában elfojtódik, és nem jön létre. Ezt hívjuk prevenciónak vagy megelőzésnek. Ha nem sikerül elejét venni, akkor kénytelenek vagyunk átélni az ütközést. Amennyiben így történik, akkor ki kell dolgozni a konfliktus kezelésének módját. Ezt a következmények figyelembe vételével érdemes megtenni. A konfliktus esetleges megélése alatt is gondolnunk kell a következményekre, mely későbbi kapcsolatainkra is hatással bír. A közoktatási intézmények vezetői és a szakértők is felkészültek a konfliktuskezelés témakörében, ezért – elmondásuk szerint – lehetőség szerint a megelőzést választják konfliktusok észlelése esetén.

6

2.3. A konfliktusok fajtái. Bakacsy Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés című könyvében a konfliktusok alábbi típusait különbözteti meg, mely rendszer annak alapján állt fel, hogy az emberi viszonyokban hol jelentkezik a probléma. Kapcsolati konfliktus: Hátterében általában téves észlelés, előítélet áll. Kezelésénél meg kell találni a kialakulás legfőbb okát. (Nem csak egy ok állhat a háttérben.) Ez a probléma az általam vizsgált intézményvezetőknél és közoktatási szakértőknél nem fordulhat elő például korábbi ismeretségből adódó sérelmek -, mert az etika azt követeli meg, hogy ilyen esetben a szakértő a feladatot nem vállalja el. Értékkonfliktus: „Az értékek olyan alapvető meggyőződések, melyek az emberi élet végső céljaira, vagy az életvitel szélesen értelmezett módjára vonatkozó választásainkat tükrözik”6 Ahogy a neve is mutatja, a személyek értékrendjéből fakad. Mindenkinek van saját világnézete, vallása vagy eszmerendszere, ami a társadalmi normáknak megfelel, az egyén és a társadalom előbbre jutását elősegíti. Akkor valósul meg a konfliktushelyzet, ha a saját értékítéletét ráerőlteti egyik fél a másikra. Ezt nem is igazán lehet kezelni, mert neveltetésből, családi indíttatástól nagymértékben függ, amiről a személy nem tehet. Feloldhatatlan helyzet tud kialakulni. Munkakapcsolatukban nem játszhat szerepet, kizárólag a szakmai attitűd. Ha nem azonos szakmai szempontból az értékrendjük, akkor nem lehetnek ilyen pozícióban. Érdekkonfliktus: Általában a gazdasági életben van a legnagyobb lehetőség a kialakulására. Gondolok itt vállalkozók pályázatainak elbírálására. Jó példa lehet erre, amikor bizonyos munkavégzésre ad be több cég pályázatot. Aki nem nyeri meg, annak a gazdasági érdekei sérülnek. Előfordulhat, hogy a konfliktusoknak több formája együtt is jelentkezik.

Az

érdekkonfliktusokat

általában

személyek

közötti,

úgynevezett

interperszonális ellentétek is kísérhetik. Ebben a formában mindkét górcső alá vett csoport közös érdeke az adódó probléma megoldása. Így náluk érdekkonfliktus nem fordulhat elő. Kommunikációból eredő konfliktus. A szakirodalom szerint ez a legáltalánosabban előforduló konfliktusfajta. Intézményvezetők és közoktatási szakértők esetében egyaránt

6

Szintay István: Vezetéselmélet Bíbor Kiadó Miskolc 2003 (40.oldal)

7

előfordulhat a tapasztalatok alapján. Oka, hogy a kommunikáció verbális és non verbális formában is állandó része életünknek.

1. ábra: A kommunikáció folyamata Bakacsy Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés című munkája alapján: 1. Kibocsátó okozta zavarok lehetnek: – bizonytalan az információban, – szándékosan torzít, – direkt megtévesztés, – mivel a hatalom egyik forrása az információ, részletek elhallgatása. A kibocsátó részéről nem igazán képzelem, hogy előfordulnak ezek a problémák, amik itt felsorolásra kerültek. Szándékos torzítás, direkt megtévesztés semmi esetre sem. Azt sem gondolom, hogy direkt részleteket hallgatnának el egymás elől a vizsgált szereplők. Az azonban lehetséges, hogy bizonytalan egy intézményvezető az információban. Kezdő vezetőknél lehetségesnek tartom, akik első ízben dolgoznak együtt szakértővel.

8

2. Befogadó zavarai lehetnek: – érzékelésből eredő hibák, – nem kellő figyelemmel van, – mások hatására torzított tartalom, – nem megfelelő képességek, – önvédelem (pozitív-negatív), – a küldővel kapcsolatos bizalomhiány, – hamissággal való kiegészítés. Érzékelésből eredő hibák mindkét részről előadódhatnak. Igazgatókkal és szakértőkkel is előfordulhat, hogy nem a realitásnak megfelelően észlelnek egy közlést. Azt a lehetőséget, hogy nem kellő figyelemmel vannak, és egymás irányába torzított tartalommal élnek, e két csoport esetében kizárnám. Valamint azt is, hogy valamelyik nem megfelelő képességekkel rendelkezik az információk befogadását illetően. Intézményvezetői szempontból vizsgálva az önvédelemből adódó torzítást azonban lehetségesnek tartom. Az információ küldőjével kapcsolatos bizalomhiányt viszont inkább szakértői oldalról tartom - például ellenőrzési szituációban - aktuális kommunikációs zavar előfordulási lehetőségének. 3. Visszacsatolási hibák lehetnek: – támadónak ítélt üzenet visszautasítása, – bizonyos részlet döntővé tétele, megerősítése, – elmarad a visszacsatolás, – nincs engedélyezve a visszacsatolás. A visszacsatolásnál milyen kommunikációból eredő problémák fordulhatnak elő intézményvezetők és szakértők viszonylatában? Az első két eset intézményvezetői hiba lehet véleményem szerint. /Támadónak ítélt üzenet, illetve bizonyos részek kiemelt megerősítése./ Ez akkor fordulhat elő, ha a vezető nem 9

megfelelő hangnemet használ a beosztottal. Nemcsak szándékosan, hanem véletlenül is kialakulhat.. Lehet a beosztott részéről túlérzékenység vagy egy pillanatnyi rossz hangulat eredménye, hogy másként hallja az információt, mint ahogy azt közölni szándékozik a vezető. Bizonyos részlet túlsúlyba helyezése is hasonló szituációban fordulhat elő. Pillanatnyi lelkiállapottól függ, hogy valaki melyik információs részletet véli dominánsnak a közlendőből. Az, hogy e két csoport kapcsolatában elmaradjon a visszacsatolás, vagy az ne legyen engedélyezve, azt kizárom, mert ezt nem engedi meg a szakértői munka menete. A nonverbális kommunikáció, azaz testbeszéd, nem szándékos, ezért bizonyos része nem is tudatos. Aki ezt jól meg tudja figyelni a másik embernél, például tárgyalás közben, sokat segíthet a célok elérésében. Non verbális kommunikáció a mi vizsgált esetünkben is jelen van természetesen, és hatnak is egymásra. Ez a hatásmechanizmus lehet pozitív és negatív is mindkét részről. Mindkét vizsgált csoportra jellemző az önfegyelem. Ez sokat segít ebben a helyzetben, a tudatos részelemeket befolyásolni képes.

2.4. Konfliktuskezelés Szervezetfejlesztési tanulmányaim alapján háromféle konfliktuskezelési stratégiát ismerek. Ezek közül a győztes-vesztes stratégia alkalmazásakor mindkét fél minden eszközt megragad a győzelem érdekében. Nem törvényszerű, hogy a szakmai fölény győzedelmeskedik. Ha van győztes, mindig van vesztes is. Ez azt jelenti, hogy aki veszít, annak negatív érzései keletkeznek. Ennek feldolgozása mindenkinél más és más, de senkinek nem könnyű. Lehetséges az is, hogy rejtve, vagy akár nyíltan tovább folytatja a küzdelmet a vesztes, akkor pedig a megoldás még várathat magára. Elhúzódása a problémának nagy energia veszteség mindkét fél számára. Ez a fajta konfliktuskezelés sem intézményvezetőkre, sem pedig a szakértőinkre nem gondolom jellemző vonásnak. A vesztes-vesztes lehetőségnél egyik résztvevő sem éri el a kitűzött célt. Ilyenkor előfordulhat, hogy kompromisszum köttetik, amely egyik fél számára sem jelenti a valós cél elérését. Mivel nem születik teljes megoldás, mindkét fél elégedetlen marad. Ez a további együttműködést károsítja, vagy akár meg is szüntetheti. Az ilyen típusú megoldási stratégia sem lehet jellemző a dolgozatom által vizsgált két csoportra.

10

A nyertes-nyertes megoldás esetében: A felek mindkét oldal előnyeit keresik. Ezért nem is érzik győzelemnek, de a siker miatt azt gondolják, hogy többet kaptak, mint reméltek. Ez a megoldás olyan új helyzetet teremt, ami nem szerepelt az otthon stratégiailag eltervezett megoldási lehetőségek között. A helyszínen alakul ki, közös erővel. Mindenki jól jár. Azt gondolom, hogy ez a megoldás az, ami jellemzi a közoktatásban az ellenőrzések, vizsgálatok résztvevőinek hozzáállását. Konfliktuskezelési technikákról a legáttekinthetőbb csoportosítást Tóth Éva Mária Konfliktuskezelés7 című munkájában találtam meg. Versengőre jellemző, hogy az egója erőteljesen előtérbe kerül tárgyalás esetén Nem annyira a megoldást, mint a győzelem lehetőségét keresi. Hiúsága dominál a problémamegoldás helyett. Elkerülő: Hozzáállása az adott problémához passzív. Görgeti a problémát, vagy hárítja. Nem konfrontál semmilyen körülmények között. Ezzel az attitűddel a probléma csak növekszik. Kompromisszumkötő jellemzői: Elfogadó a másik fél érveit illetően. Azokat a megoldási lehetőségeket keresi és vizsgálja, ami mindkét fél előnyére van. Ezért engedményekre is képes, nem téveszti szem elől közben saját céljait. Az következmény: további eredményes együttműködés és sikeres partnerkapcsolatok. Alkalmazkodó: Szintén egyfajta passzív érdekképviseletet takar. Nem képvisel semmit, engedékeny és nem valósítja meg a célt, csakhogy ne kelljen ütköznie. Ezért nem tud eredményt elérni sem. Együttműködő: Legjellemzőbb rá a nyitottság, segítőkészség, empátia. Úgy áll a megoldásra váró feladathoz, hogy a probléma kiváltó okait keresi, és azok mentén rugalmasan eljárva javasol megoldásokat. Az következmény: nyugodt légkör, eredményes, mindenki számára megnyugtató megoldás.

7

Tóth Éva Mária Konfliktuskezelés (www.kepzesevolucioja.hu/dmducuments/4ap/16_1607_004_101115.pdf, 2014.11.26.)

11

2. ábra Konfliktuskezelési lehetőségek8

Az ábrán jól látható, hogy a legeredményesebb konfliktuskezelési megoldás az együttműködő. Magas együttműködési hajlandóságot mutat az ábra és alacsony versengési affinitást. A legkevésbé eredményes megoldás a versengés, mert az jelenti a legalacsonyabb szintű együttműködési hajlamot. Nem vezet sikerhez a szakirodalom és a gyakorlat szerint sem.

8

http://blog.smartstaff.hu/20131008/segitseg/a-munkahelyi-konfliktuskezeles-hogyanja-ii-resz/

12

III. Közoktatási, köznevelési szakértők személyiségjegyei, munkájuk jellemzői a konfliktusok tükrében „Köznapi értelemben a szakértő a témához értő, tájékozott, tapasztalt, jól felkészült, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy. Egy-egy szakterületnek elismert képviselője, köztiszteletben álló személyisége.”9 Széles skálája ismert azoknak a szakmai területeknek, ahol szükség van szakértőkre. Ilyen például az igazságügyi szakértő, az építésügyi szakértő, vagy az a szakértő csoport, akivel a dolgozatom további részében foglalkozom, a közoktatási – köznevelési szakértő. Ahhoz, hogy a jelenleg fennálló helyzetet könnyebb legyen megérteni, egy kis visszatekintés a közelmúltra.

3.1.Közoktatási szakértő Az iskolában az igazgató az, akinek tudástöbblete van, és ennél fogva segíti tanácsaival kollégáit. Előfordul azonban, hogy nem képes bizonyos kérdésekben semlegességre a vezető. Ha ezt felméri, akkor külső segítséget hív a helyes döntés meghozatala érdekében. Ennek formája lehet szakmai útmutatás, tanácsadás, tájékoztatás. Ez a szakértő feladata. Szakértő: „…az iskolában végzett külső pedagógiai – szakmai ellenőrzés” végrehajtója.10 A közoktatás 1993-ban a LXXIX. törvénnyel alkották meg első ízben a közoktatási szakértő fogalmát. A 107.§ szabályozta a nevelési-oktatási intézmény szakmai ellenőrzésében résztvevők körét és jogszabályait. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról11 A szakértővé válás feltétele, hogy tudását hajlandó-e a közösség javára hasznosítani? Ez plusz terhet jelent, hiszen a szakértő alá kell, hogy vesse magát etikai, erkölcsi és bizonyos szakmai normáknak. Folyamatos készenlétet is jelent. Naprakész tudás a feltétele. Rálátása kell, hogy legyen a múlt, a jelen és egy kicsit a jövőre is. A probléma feltárása a múltban keresendő. Ezért az okok megállapításához a múlt lesz a megfelelő hely. A jelenben kell megoldani a problémát. A feladat elvégzése jelen idejű. A megoldás mindenképpen kihat a jövőre, ezért azt a megoldást kell megtalálni, ami a jövőt tekintve a legpozitívabb hosszú9

http://www.superior.hu/hun/oktatas/publik/szmi/03.htm 2015.03.21. Mezei Gyula: A közoktatás rendszere BME Budapest 2002 185.p. 11 1993 évi LXXIX. törvény a közoktatásról 10

13

távú hatást biztosítja. Megállapításaival és ötleteivel meghatározó lehet a jövő alakulásának irányára. Múlt, jelen és jövő tehát a három idősík, amiben e szakértő a munkáját végzi.

3.2. A köznevelési szakértő Mivel elfogadásra került a 2011. évi CXC törvény,12 ezért időszerűvé vált új rendelet kiadása a szakértői tevékenységről. Ez a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI13 rendelet. Jelenleg ez hatályos. Az intézmények pedagógiai ellenőrzésében, valamint a pedagógusok minősítő vizsgáján köznevelési szakértők fognak tevékenykedni. Ennek érdekében felülvizsgálatra kerül a jelenleg hatályos Országos Névjegyzék is. „Mert a névjegyzék jelenleg nem tartalmaz olyan szakértői szakterületet, amely a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, pedagógusminősítő vizsgán, minősítési eljárásban való részvételre jogosít.”14, Ezért a listát ilyen irányban ki kell bővíteni. A 38/2009. (XII.29.) OKM rendelet 15 szerint néhány szakirány már nem releváns, ezért ezekre a szakirányokra már nem lehet felkerülni. A köznevelési szakértői szakterületeket négy részre osztja a rendelet. Tanügy igazgatási szakterület, mely a dokumentáció ellenőrzését végzi. Pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés, mely ellátja a tanórák minőségének ellenőrzését, valamint a pedagógus életpályamodell részeként a pedagógusok minősítését végzi a megfelelő szakmai besorolás érdekében. Az akkreditációs szakterület, valamint a speciális szakterületek szakirányok. A köznevelési szakértők képzése jelenleg is folyamatban van és az első felkészült csoport már néhány napja el is kezdte működését.

3.3. Közoktatási – köznevelési szakértő személyiségjegyei Néhány gondolat a személyiségjegyekről, a konfliktus esélyének csökkentése érdekében. Mivel jelenleg a közoktatási és köznevelési szakértők párhuzamosan dolgoznak a pedagógiai rendszerben, és az elvárható személyiségjegyeik között nincs különbség, ezért összevontan kezelem őket a 3.4. pontban.

12

2011. évi CXC törvény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14 http://20102014.kormany.hu/download/4/db/b0000/k%C3%B6znev%20szak%C3%A9rt%C5%91i%20tev%20%C3%A9s% 20%C3%A9retts%C3%A9gi%20vizsgaeln%C3%B6ki%20megb%C3%ADz%C3%A1s.pdf 15 38/2009. (XII.29.) OKM rendelet 13

14

Célorientált. Tisztában van vele, hogy egy szervezetnek része, melynek céljait, a saját céljaival párhuzamosan kell megvalósítania. Kezdeményező. Fontos, hogy aki a legtöbb információval rendelkezik, szaktekintély, ő bátor legyen, kezdeményezőkészségét használni legyen képes. Kiegyensúlyozott, harmonikus személyiség. Komoly feladatok megoldásához hívják, ezért fontos, hogy a megoldást a lehető legnyugodtabban, pánikkeltés nélkül keressék, illetve elemezzék. Megfelelő kommunikációs készség. A kiváló beszédkészséggel rendelkező szakértő hamarabb ér el eredményt munkája során. Egyszerűbben megértik, fogadják el és valósítják meg ötleteit, elképzeléseit, javaslatait. Kellő fegyelmezettség. Aki problémamegoldással foglalkozik, különösen nagy szüksége van az önfegyelemre. Helyes megoldáshoz csak összeszedett szellemi állapotban lehet eljutni. Önismeret, önbizalom. A szakértői feladatok ellátásához – mely a vezetői feladatkörhöz hasonló – önbizalomra és önismeretre szükség van, hiszen megfelelő mennyiségű önbizalom nélkül megszűnik a dominancia. Akkor és abban a helyzetben, a szakértő birtokolja a témával kapcsolatos legmagasabb tudásszintet. Az információ közlésének minősége függ az optimális önismeret és önbecsülés mértékétől, milyenségétől.

3.4. A közoktatási – köznevelési szakértői munka jellemzői Dr. Benedek István: A közoktatási szakértők kézikönyve16 című munkáját forrásként használva: Az első fontos jellemző, ha a szakértői tevékenység hatásfoka felől közelítjük meg a jellemzők kialakítását, a tudástöbbletből fakadó szubjektivitás. Az még a szakértők csoportján belül is más és más lehet, hiszen más beállítódással, más életkorral, más és más körülmények közül érkeznek a szakértők, ráadásul más intézményekből is. Ez azt vonja maga után, hogy szubjektív lesz az ítéletalkotásuk egy bizonyos mértékig. A törvényesség betartása ennek azonban bizonyos gátat szab.

16

Dr Benedek István: A közoktatási szakértők kézikönyve

15

A következő jellemző a prevenció, ami a megelőzésre, a további hibák elkerülésére irányul. Ahhoz, hogy a jelentést el tudja készíteni, összefüggéseiben kell, hogy lássa a dolgokat. Ezt jeleníti meg a szummatív tényező a szakértői munkafolyamatban. Orientatív, amennyiben meggyőzően használja befolyásoló erejét a megbízó érdekében. Kommunikatív és konzultatív. A végkövetkeztetés, vagy javaslat csak konzultációk sorával alakítható ki, ezért a konzultáció és a helyes, lehetőleg minél kevesebb zajbeszűrődéssel járó kommunikáció elengedhetetlen. Ez történhet írásban, vagy szakmai előadás formájában, szóban is. Innovatív. Feltárja a korábbi állapotot, megismeri a jelen állapotot, figyeli a környezeti változások sorát, naprakész tudásanyaggal rendelkezik. A felsorolt jellemzők közül egyetlen egy az, ami közrejátszhat a konfliktusok kialakulásánál,

vagy

konfliktuskezelésre

azok

hatással

megelőzésénél, vannak

azok

az a

pedig

normák,

az amik

szubjektivitás.

A

gyermekkorunktól

neveltetésünktől fogva ránk rakódnak. Ezek a tényezők segítik, vagy gátolják a személyiséget a megfelelő konfliktuskezelésben vagy annak megelőzésében.

3.5. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkezni a közoktatási - köznevelési szakértőnek? A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány kiemelten fontos tulajdonságot megokolni. Manager szemléletűnek kell lennie, hiszen el kell adnia magát a „piacon.” A kapcsolatteremtés

az

egyik

legfontosabb

eszköze

a

szakértőnek.

Csak

egy

kiegyensúlyozott személyiség tud könnyen, gyorsan és eredményesen kapcsolatot teremteni. A külső megjelenés és a beszédstílus helyes kialakítása fél siker a kapcsolatteremtésben. Bizonyos fokig a tekintélyt is megalapozza, ami nélkül ez a munka nem végezhető sikeresen. Amennyiben könnyedén képes kapcsolatot teremteni, akkor jön a nehezebb feladat, a kapcsolatok megtartása. Azért szokott problémát okozni, mert a mai rohanó világban nehéz rá időt, energiát fordítani. Szükséges, mert a kapcsolati tőke ennek a szakmának a motorja. Természetesen a szakmai felkészültség és naprakész tudás mellett.

16

Kiemelném a felsoroltak közül azt a kettőt, ami konfliktus kialakulásához vezethet. A kapcsolatteremtés és a beszédstílus. A 2.3. fejezetben bővebben írok erről a kommunikációról és a konfliktusok fajtáiról.

3.6. Konfliktuskezelés a közoktatási - köznevelési szakértői munkában Akármennyire jó szándékkal történik is az ellenőrzés, annak, akit ellenőriznek, mindig stresszes. Az ellenőrrel szemben általában bizalmatlanok vagyunk, és valljuk be őszintén, hogy nem ritkán félünk is a negatív kritikától, valamiféle lelepleződéstől. Ezért, hogy azt a szakértő a munkája során minél messzebb elkerülje, együttműködő légkört kell teremtenie. Ennek érdekében a lehető legtöbb információval szolgáljon a környezete felé. Fontos, hogy a saját vizsgálati célját tartsa szem előtt. Más helyi iskolai problémákba ne bonyolódjon bele. Feladatának kell tekinteni az objektív munkavégzést.

3.7. A közoktatási - köznevelési szakértői munka szakaszai Felkészülési szakasz: Az idő általában semmire sem elég, azért optimálisan kell beosztani. A szakértőnek el kell kérnie az intézmény vezetőjétől azokat a dokumentumokat, melyek a vizsgálat elvégzéséhez feltétlenül szükségesek. A szakértő csak szakmai vizsgálat végzésére jogosult. Nem viselkedhet hatóságként. A szakértőnek úgy kell megválasztani a vizsgálati módszert, hogy a lehető legjobban szolgálja a vizsgálati cél elérését. Alapdokumentumok: – Alapító okirat, – Pedagógiai program, – Házirend, – Szervezeti működési szabályzat. A rendelkezésre álló iratokat, tartalmi és formai jegyek alapján lehet vizsgálni, vagy elemezni a szavak mögötti tartalmat. Ez konfliktusok forrása lehet az intézményvezető és a szakértő között. ( Nem megfelelően elkészített dokumentáció.) Konzultáció A dokumentumok megismerésével számos kérdés felmerül, melyre a szakértő az intézmény vezetőjével és más pedagógussal történő konzultáció segítségével kaphat 17

választ. A kérdések összerendezése a szakértői felkészülés része. A megfelelő kérdéssor növeli a tekintélyt, rendezettséget, felkészültséget sugall, a tárgyalási pozíciót javítja. A kontaktus minősége, a vizsgálat sikere szempontjából nagyon fontos. Ennek értelmében érzékelhető, hogy a szakértői munka eme szakaszában merülhet fel másodízben konfliktus az intézmény vezetője és a szakértő között. A konzultáció bármely formáját választja is a szakértő, minden esetben kiderülhetnek konfliktusra okot adó információk. A munka ütemezése Az ütemezéshez az intézmény vezetőjének tudnia kell, hogy a szakértő milyen módszerrel kíván dolgozni. Az intézmény életét semmilyen szinten nem zavarhatja a munka. Ehhez együttműködésre van szükség. Fegyelmet kíván a terv betartása minden résztvevő számára. Tényfeltárás Itt a legszélesebb körű az együttműködés. Sok kolléga bevonódik a munkába. Ezért itt van lehetőség a szakértő ötleteinek elfogadtatására, innovációra, fejlesztésre. A feltáró módszer elemei lehetnek: Interjú Egy olyan beszélgetés, aminek előre elkészített, átgondolt kérdéssora van, amitől nem lehet eltérni. a válaszokat nem kell, nem lehet kommentálni. Pontosan rögzíteni kell, lehetőség szerint magnóval, információszerzés vagy tényfeltárás okán. Az igazgatóval és az iskola vezetésének többi tagjával érdemes interjút készíteni. Beszélgetés Folyamatosan jelen levő eszköz a szakértői munkában. Arra kell vigyázni, hogy bizonyos mértékig irányított legyen a szakértő részéről. Kötetlenebb, mint az interjú, de nagyon hasznos tud lenni, ha megfelelően szűkíti és bővíti a témaköröket a kérdező. Spontaneitása miatt sok rejtett dologra fény derülhet. Kérdőíves módszer Előre elkészített kérdőív kiosztása, begyűjtése, majd értékelése. A kérdőív elkészítése a felkészülési időben történik. Mindenki ugyanazon kérdésekből álló kérdéssort tölt ki. 18

Előnye, hogy nagy létszámú csoportot tud megkérdezni. Használata olyan témákban célravezető, mint az érzelmek milyensége, társas kapcsolatok vagy a vágyak kifejezése. A kérdőíves módszer sikere a kérdések minőségén múlik. Egyeztetési szakasz Az eddig összegyűjtött információk alapján kialakul a szakértő véleménye. Ezt a véleményt a vizsgálatban résztvevők tudomására kell hozni, figyelembe véve az ütemtervben leírt módszereket. Feladat, hogy legyen a szakértő meggyőző, határozott és az adódó kérdésekre korrekt válaszokat adjon. Nem biztos, hogy a véleménye mindenkinek elnyeri a tetszését, de ezt nyíltan vállalni kell, mert akkor nem lesz további szóbeszéd tárgya az állásfoglalás. Szakmai felkészültségével, viselkedésével el kell érni, hogy senki ne vonja kétségbe a megállapítások megalapozottságát, a változtatni valók meglétét, és a fejlesztés vagy minőségi változások szükségességét. Itt is felmerülhet konfliktus, ha az észrevételek nem megfelelően vannak elővezetve a szakértő részéről. Jelentés készítése Kétféle forma lehetséges: a szóbeli vagy az írásbeli jelentés. Amennyiben szóbeli jelentésre készülünk, úgy röviden tartalmazni kell a mondandónak a szakértés célját, a használt módszereket és a konkrét következtetéseket, amire jutott a vizsgálat folyamán. Itt előfordulhat konfliktus, nem biztos, hogy a következtetésekkel egyetért az, akinek a szakértő szánja az információt. Írásos jelentés esetén át kell gondolni, a jelentéssel mi a cél? Azt kell közölni, amit tudni szeretne a megrendelő. Azt az ő nyelvén kell elmondani. Hiába dolgozik pontosan, precízen a szakértő, ha elbeszélnek egymás mellett a megrendelővel. Ez is konfliktusforrás. (Kommunikációs zajok.2.3. fejezet.) Ráadásul az is fokozhatja, mélyítheti a konfliktust, hogy írásos nyoma marad.

19

IV. A szakértői tevékenység jogi háttere „ A szakértői tevékenység alapvető jogszabályi keretei: a) A szakértői munkavégzés alapvető jogszabályi kereteit rendelet jelöli ki. Ezek betartása mind a szakértőre, mind a partnereire nézve kötelező érvényű. b) A szakértő a munkavégzése során betartja továbbá mindazokat a jogszabályokat, amelyek a szakértői megbízásában foglalt tevékenységet speciálisan érintik.”17 A hatályos törvény és a hatályos közoktatási – köznevelési szakértőre vonatkozó OKM rendelet rövid ismertetését azért tartom elengedhetetlennek megemlíteni, mert ezeket kell betartani és betartatni az általam tárgyalt szakértőknek és intézményvezetőknek. A jogi nyelv, a jogászok kivételével mindenki számára nehéz feladat. Ezért félreértésekre adhat okot. Ez konfliktushoz vezethet.

4.1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 18 Meghatározza a köznevelés célját, alapelveit. Megerősíti a kompatibilitást az Alaptörvénnyel. A gyermek, a szülő és a pedagógus jogait és kötelezettségeit taglalja a közös célok elérése érdekében. A 47. fejezetben szereplő 82.§ foglalja magában az Országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzékről szóló jogi normákat. Milyen esetben lehet szakértőt hívni? Milyen végzettséggel és engedéllyel kell rendelkeznie a szakértőnek? Mit kell tartalmaznia az országos szakértői névjegyzéknek a szakértőről?

4.2. 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet19 Hatályos: 2011.03.09 – A rendelet 1. § felsorolja a választható szakirányokat. – Tanügyigazgatás, – Szervezet és minőségfejlesztés, – Pedagógiai értékelés,

17

A szakértői tevékenység Összeállította: Sarka Ferenc Miskolci Egyetem Btk. Tanárképző Intézet 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 19 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet 18

20

– Mérés-értékelés, – Akkreditáció, – Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelés és tanuló iskolai nevelés és oktatás, az egyes fogyatékosság típusának megfelelő szakirány, – Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás, nemzetiségi szakirány, – Esélyegyenlőség, – Szakmai szakértő, szakmacsoport szakirány, – Közoktatási fejlesztési támogatások, – Iskolai könyvtár. A 2. § a bejelentés feltételeit tartalmazza. Szükséges a megfelelő végzettséget igazoló dokumentum másolata, valamint 10 év pedagógusi munkakörben eltöltött munkaviszonyról szóló munkáltatói igazolás, valamint igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló csekk másolata. 3. § Engedélyezés Aki szakértői tevékenységet kíván folytatni, az köteles ebbéli igényét az Oktatási Hivatalnál bejelenteni. A kérelemnek tartalmaznia kell a 2. §-ban említett iratokat, valamint a publikációk jegyzékét, szakmai önéletrajzot, esetleg szakmai díjakat, kitüntetéseket, valamint legalább két szakmai ajánlást. 4. § Országos szakértői névjegyzék Az országos névjegyzékbe vételt az Oktatási Hivatal végzi.

A nyilvántartásba vétel

határozatlan időre szól. Az Oktatási Hivatal honlapján a szakértők nevét, elérhetőségét, szakterületét, szakirányát közzéteszik. A honlapot folyamatosan frissítik. 5. § A szakértő továbbképzési kötelezettségét tartalmazza. Öt évenként köteles továbbképzésben részt venni a szakértő, valamint egyszeri harminc órás képzésben, vagy szakterületének megfelelő szakirányú képzésben. A felsoroltak mellett, még rendszeres jogi képzésben is kell részesülnie a szakértőnek, melyen vizsgakötelezettsége nincs.

21

11.§ (3) A Hivatal a vizsgálat időtartamára határozattal felfüggeszti a szakértő tevékenységét a tevékenységre vonatkozó jogszabályokban meghatározott szabályok súlyos megszegése miatt. Ilyen esetben a szakértőtő törölni kell a névjegyzékből. Ezeket az információkat fontosnak tartottam itt megemlíteni a törvényi háttérről. Folyamatos tanulás és lépéstartás szükséges a törvényesség betartatása és a szakmai nívó szinten tartása miatt. Nagy elhivatottság és friss szellemiség kell, hogy jellemezze a szakértőt, ha munkáját magas színvonalon kívánja művelni. Az Országos szakértői névjegyzékbe bejelentéssel vagy engedélyezéssel lehet bekerülni. Ennek eldöntése a jelöltet illeti. Bejelentés alapján: Szakvizsgázott pedagógus, ki vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) képesítéssel rendelkezik. Engedélyezés alapján: Szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie, valamint saját szakterületének elismert képviselője kell, hogy legyen. (www.oh.gov.hu/orsszagosszakertoi 2014.12.15.) Folyamatos az elbírálás. Elintézési ideje maximum két hónap a 307/2006. (XII.23.) Korm. r. 13.§ (4)/a szakasza szerint. Azok az igazolványok, melyek 2009 előtt kerültek kiadásra lejárati dátumukig érvényesek. A régi szakirányok, szakterületek egyeztetése az új szakirányokkal, szakterületekkel folyamatban van az Oktatási Hivatalban.

22

V. Konfliktusok az interjúalanyok tapasztalatai alapján

5.1. Kikkel beszélgettem, milyen célból? Intézményvezetőkkel és közoktatási szakértőkkel beszélgettem annak érdekében, hogy a szakdolgozatom bevezetőjében felsorolt három feltevéssel kapcsolatban megkérdezzem eddigi tapasztalataikról őket. Igazolják vagy elvessék feltevéseimet, mi szerint: 1. Mondhatjuk-e, hogy a közoktatási szakértő munkájában is merülnek fel konfliktusok? 2. A problémamegoldó gondolkodás-e a jellemző konfliktusok esetén? 3. Szükséges-e a konfliktuskezelő tréning közoktatási szakértők és intézményvezetők viszonylatában? Tíz – tíz kérdéssel készültem. Külön intézményvezetői és külön szakértői kérdéssort készítettem. Minden intézményvezetőtől és minden szakértőtől ugyanazt kérdeztem meg, hogy az összevetés egyszerűbb legyen.(Kérdéssorok az 1. és a 2. számú mellékletben olvashatók.) Tíz kollégát szólaltattam meg. Így összesen öt közoktatási szakértői és öt intézmény vezetői interjú készült el. A későbbi összehasonlítás szempontjából fontos volt, hogy azonos számú legyen az intézményvezetőkkel és a szakértékkel készített beszélgetés. Köznevelési szakértővel nem sikerült találkoznom, mert ők a szakdolgozatom készítésének időpontjában fejezik be tanulmányaikat. Ők lesznek az első „fecskék”. Az általam felvetett kérdésekben még nincs elég tapasztalatuk, hiszen most kezdik az első ellenőrzéseiket végezni. I. K. É.: 1994 óta igazgató egy általános iskolában és 2000 óta közoktatási szakértő is. Közoktatási szakértőként ad interjút, de nem tudjuk elkerülni azt, hogy igazgatói tapasztalatairól is beszéljen. Az irodájában fogad. Az első szóra vállalja az interjút. Szoros időbeosztása ellenére derűs, kiegyensúlyozott, magabiztos és határozott. Évek óta ismerem. Véleménye szakértőként az, hogy a közoktatási szakértő – bár ellenőriz - segítő szándékkal van az intézményekben. A felmerülő hibákat át lehet beszélni, a véleményeket lehet ütköztetni. Mint vezetőt - állítása szerint - megnyugtatja az ellenőrzés, mert kiderül, hogy a dolgok rendben mennek intézményi szinten. A hibák javíthatóak. Érték és érdek, valamint kapcsolati konfliktusai soha nem voltak állítása szerint, tanügy igazgatási szakértőként. Ez

23

a szakértői szakterülete. A szakértői munka folyamatában, a tényfeltáró szakaszt tartja a leginkább konfliktusveszélyesnek, valamint a rögzítési szakaszt. Segítőkész, nagyon felkészült szakember benyomását kelti. Arra a kérdésre, hogy merültek – e fel problémák szakértői tevékenysége során, azt válaszolta, hogy „nem merültek fel problémák…” Mely szakaszban merült fel konfliktus? A tényfeltáró és a rögzítési szakaszban – volt a válasz. Konstruktív vagy destruktív volt a konfliktus? „Az én személyiségem olyan, hogy nekem mindig konstruktív konfliktusaim voltak.” Ebből az derül ki számomra, hogy mégis volt valamiféle ütközés. A történetet nem meséli el, de az nem is lényeges ebben az esetben. Célom, hogy a megoldások lehetőségeiről beszéljen. A konfliktusok kezeléséről az a tapasztalt szakértő véleménye, hogy mindig minden eszközt be kell vetni, mert nem lehet előre tudni, mikor mi lesz a hatékony megoldás. Két alkalommal kérték fel szakértőnek. Dokumentumelemzés, eszköz – felszereltség vizsgálata, tervezése volt a feladata a tanügyigazgatáson belül. Elmondása szerint itt sem volt konfliktusa, de arra a kérdésre, hogy mely feladat megoldása közben volt, azt válaszolja, hogy „jogszabályi megfelelés”. Zavarba jött, amikor a konkrét történetre kérdeztem rá, azt mondta, hogy más szakértőktől így hallotta. Megkérdeztem ezután: Hogy sikerült kezelni a konfliktust? „Közös értelmezéssel, harmadik személy bevonásával.” Tehát megtörtént a probléma megoldása. Kreatív módon, a későbbi esetleges együttműködésre való kihatások nélkül. Ez az igazán lényeges szempont. Mint

közoktatási

szakértő

legalább

évente

egyszer

fontosnak

tartaná,

hogy

konfliktuskezelő tréningen az igazgatók és szakértők vegyenek részt. Azért, mert beszélgetésünk elején konkrét konfliktus tagadó magatartást tapasztaltam, és mert több beszélgető partneremnél is ezt tapasztaltam interjúkészítés közben, utánanéztem a szakirodalomban, hogy mit mond a konfliktus tagadásról. „… a konfliktus elkerülhetetlen, teljes mértékű megszüntetésére, elkerülésére nincs mód azért sem, mert a szervezeteknek összetett célrendszere van, és a célok nem illeszkednek teljes mértékben egymáshoz.” 24

„…a konfliktusok egy bizonyos mértéke kifejezetten egészséges a szervezetek számára.”20 Létező, működő fogalom. Tapasztalatom szerint nyitottsággal, őszinte érdeklődéssel kérdezve sikerült túljutni beszélgető partnereimnek a konfliktustagadó megtartáson. Közoktatási szakértőként azt nyilatkozta, hogy nem találkozott konfliktushelyzettel munkája során. A problémamegoldást, de leginkább a megelőzést támogatja és tartja pozitív megoldásnak a konfliktusok kezelésében. Szakértők és igazgatók részére is kifejezetten fontosnak tartja a konfliktuskezelő tréninget. II. B. Zs.: Igazgató egy művészeti iskolában 2007 óta. A szakértővel való találkozásnak oka az volt, hogy a szakember az iskola dokumentumait ellenőrizni érkezett az intézménybe, ellenőrként. Nem talált mindent rendben az ellenőrzés során. A probléma a vizsgálat tényfeltáró szakaszában derült ki. A dokumentumok ellenőrzése során találtak egy pedagógus személyi anyagában egy diploma fénymásolatot, amin nem volt hitelesítő pecsét. A szakértő nagyon kedves, segítőkész volt, kompromisszumos megoldás született: azonnali hatállyal pótolták a hiányosságot. Az érintett kolléga bemutatta az eredeti diplomáját, és ezután a helyszínen hitelesítették a másolatot. Pozitív a tapasztalat és a végkifejlet, a szakértő jóindulatúan állt a dologhoz, engedte a javítást jegyzőkönyvezés nélkül. Ebben az esetben mindkét fél a problémamegoldására törekedett. Előremutató volt a konfliktus, mert a résztvevők együttműködő partnerekként viselkedtek. Kívánatos eredmény született a szervezet egészére vonatkoztatva. Az együttműködést bizalom és pozitív lékkör jellemezte. Az intézmény vezetőjének tapasztalata szerint, lényegesen kevesebb a pedagógiai munka minőségének ellenőrzése, mint a dokumentumoké. Úgy látja, hogy az iskolai munka minőségét nem a dokumentáció ellenőrzése szavatolja, hanem az, hogy mi az, amit a gyerek kap, amit sikerül megtanítani, átadni neki. Van konfliktus, problémamegoldó gondolkodással, kreativitással kell együttműködni. Szükségesnek tartaná a konfliktuskezelő tréninget. 20

A szervezeti magatartás elmélete Jegyzet. Készítette: Prof Dr Pintér István, Semeginé Dr. Tariszka Éva, Horváth János 2006. http://5mp.eu/fajlok2/szolfostanulmanyaim/szervezeti_magatartas_jegyzet_www.5mp.eu_.pdf (2015.01.06.) (12.)

25

III. J. J.: 2014 ősztől megbízott intézményvezető. Az irodájában fogad. Ez alatt a rövid idő alatt nem volt dolga szakértővel, csak korábban, még amikor igazgatóhelyettesként működött ugyanebben az iskolában. Ő is csak a dokumentumok ellenőrzésére emlékszik vissza. Ez az ellenőrzés, ami szóba került, fenntartói ellenőrzés volt, még az önkormányzati fenntartás idejéből. Ami nagyon megmaradt benne az az a történet, hogy az ellenőrt az iskola meghívta ebédre az iskolai ebédlőbe. Az étkezés befejeztével a vendég az evőeszközt kezdte forgatni a kezében, és észrevett egy beütött „szot” jelet rajta. (Az étkészletet ajándékba kapta az iskola konyhája évekkel korábban egy üdülőtől, mert az akkori evőeszközök már nagyon kopottak voltak.) A kirendelt szakértő megkereste a többi hasonló jelzésű késeket, villákat, kanalakat is. Kérte, adjuk elő az idegeneszköz nyilvántartás ez irányú bejegyzéseit. Arra már nem emlékszem, mi lett a végkifejlet, de az eset megmaradt az emlékeim között, mert nagyon irritáló volt. Ennek az intézményvezetőnek is az a véleménye, hogy a dokumentumok ellenőrzése olyan szinten túlsúlyban van, hogy minőség-ellenőrzés kintről nincs is, csak az iskola belső ellenőrzése meg a kompetencia program. Azt is kifejtette, hogy „őszintén szólva én nem is szeretném, hogy idegenek itt órákat látogassanak. Kinek lenne az jó?” Ő volt az egyetlen olyan vezető, aki nem vette volna szívesen a külső óralátogatást. Őszinte volt. Tisztelet érte. Létező velejárója a konfliktus ellenőrzési helyzeteknek ez esetben, kreativitással megoldható. A konfliktuskezelést az intézményvezető hasznosnak tartaná. IV. H. I.: 1992 – 1997 és 2002 – 2007 között volt intézményvezető, most pedig 2002-től mostanáig szintén intézményvezető. Ebben volt általános iskolai és művészeti iskolai intézményvezetés is. Egy olyan új programot vezetett be az intézményben, amelyben a gyerekek a saját tempójukban tudtak haladni és fejlődni. Ezt addig egyetlen magyarországi program sem volt képes megvalósítani. A program neve: Tolnainé–féle matematikai logikára épülő heurisztikus program. A matematikaoktatáson kívül az olvasási készség fejlesztésére is kiterjedt a művelet. Kimenő rendszerben az alsó tagozatban került bevezetésre Ami miatt erről a programról írok, az az, hogy a program bevezetése utáni második évben, /1994./ kapott az iskola egy ellenőrzést, mely a program bevezetésének helyességét volt hivatva mérni. Mérések sora jött létre a gyerekek teljesítményében matematikából, magyar 26

nyelvből és irodalomból. Az igazgató kérésére az előző öt év eredményeit is megvizsgálták hasonló korú gyerekeknél. Összevetették az osztályzatokat. Ez kommunikációs konfliktust eredményezett. Ennek köszönhetően az ellenőrzés két hónapnál is tovább tartott. /Feltáró szakasz./ Hét szakértő dolgozott a méréseken és azok összehasonlításán. Óralátogatások történtek, melyek a tanár óravezetését ellenőrizték, valamint mérések arra vonatkozóan, hogy adott időszak alatt mit képes a gyerek ezzel a módszerrel elsajátítani. Olvasás, szövegértés, matematika volt a vizsgált terület. A vizsgálat pozitív eredménnyel zárult. Kommunikációs konfliktus volt jelen az ellenőrzés során, mely mindkét fél együttműködő magatartásával megoldódottá vált. Az intézményvezető szükségesnek tartaná a konfliktuskezelő tréninget. V. A. J.: 1999 óta közoktatási szakértő. Szakterülete a tanügyigazgatás, akkreditáció. Reálisan gondolkodó, gyors észjárású, korrekt kollégát ismertem meg személyében. Elmondása szerint nyolcvan szakértésen van túl ez idáig. Azt állítja, soha semmiféle konfliktusa nem volt a szakértői munkája folyamán. Nem is tartja szükségesnek a konfliktuskezelő tréninget. A konfliktust nem engedi kialakulni. Ezt tartja nehéznek a munkájában. Azt nyilatkozta, hogy számára csak az jelent igazi konfliktust, ami kreatív eszközökkel nem megelőzhető, vagy megoldható. Véleménye szerint a konstruktív konfliktus, aminek végül a mindenki számára kielégítő megoldás a végkimenetele a kolléga nem tartja konfliktusnak, hanem megoldásra váró problémának. Nem

találtunk

konfliktust,

ezzel

együtt

az

intézmények

vezetőivel

való

együttműködést problémamegoldónak tartja. Nem gondolja szükségesnek a konfliktuskezelő tréninget intézményvezetők és közoktatási szakértők részére. VI. K. L. I.: Egy óvodában vagyok, nagyon kedves környezetben, egy mosolygós, kiegyensúlyozott óvónővel beszélgetek Egy iskolához tartozó tagintézményt vezet 2012 óta. Elmeséli, hogy éppen a napokban fejezett be egy fejlesztési tervet, melyhez számos táblázatot kellett kitölteni. Volt egy szaktanácsadó - ha úgy tetszik: mentor -, aki segíteni volt hivatott őket az intézményi minősítés során. Ehhez volt szükség az adatok szolgáltatására. Méréseket kellett végezni, erősségek, gyengeségek, stb. Az eredmény 27

elkerül egy központi helyre, a dokumentáció itt marad az óvodában. Lesz majd ennek egy folytatása a központi értékelés után, amit megint az intézményben fogunk kitölteni, átlagolni, stb. Az volt a feladat, hogy meg kellett állapítani az erősségek és gyengeségek felmérése után a fejlesztendő területeket a pedagógusi munkában, a vezetői munkában egyaránt. Ennek alapján lehetett azután elkészíteni a fejlesztési tervet, amit benyújtottunk 2015. január 25-i határidővel. A konfliktus ott merült fel, hogy akit kiküldtek mentornak, hogy segítse az óvodavezető munkáját, az a személy nem ismerte a „Lépésről lépésre” nevű óvodapedagógiai programot, merthogy nem is óvónő volt végzettsége szerint, hanem tanár. Ennél fogva soha nem dolgozott óvodában. Olyan anyag megírásában kellett volna neki segíteni, amit nem ismert. Kedves hölgy volt, de segíteni nem tudott - mondjuk úgy – önhibáján kívül. Közölte is, hogy ő koordinálni van itt, mert igazán hozzátenni nem tud a feladat elvégzéséhez. Ez tipikus strukturális konfliktus. Nem a megfelelő ember van a megfelelő feladat ellátásával megbízva. Optimális az lehetne - mondja a szakmailag remekül felkészült, sokat tapasztalt óvónő -, ha minden óvodai programnak meg lenne a saját szakértője. Így kellő mélységűek lehetnének a szakmai ellenőrzések. Ez ugyan sok embert igényel, és ezért nehéz megvalósítani. Változásokat bevezetni úgy érdemes, ha azt a teljesség igényével teszik. A megkérdezett kolléganő véleménye a konfliktuskezelő tréningről: „Nem vagyok róla meggyőződve, hogy pedagógus életpályamodellre lenne most itt szükség, hanem öt évenkénti pszichológiai vizsgálatra minden pedagógusnak, megvizsgáltatni, hogy alkalmas –e még egyáltalán a pályára.” Arra gondol, hogy a sok halmozottan hátrányos helyzetű gyereket és ezzel együtt a családot kezelni tudni kell. Nincs feltöltődési lehetőség, mert mindennap ugyanezekkel a gyerekekkel találkozik, és önmagával is küzdenie kell, hogy mindennap mentálisan felkészült legyen a munkavégzésre. Ez egy sziszifuszi munka. A dolgozatom elején leírtak a lelki egészséggel kapcsolatosan ebben a munkakörben és környezetben fokozottan fontosak és aktuálisak. Tapasztalt konfliktust szakértővel való működés közben az óvodavezető. Előtérbe került a problémamegoldó gondolkodás. Szükségesnek tartaná a konfliktusok 28

szakemberek általi kezelését az intézményvezetők és a közoktatási szakértők közegében. VII. P. K. G.: Óvodapedagógiai szakértőként működik 1994 óta, tehát 21 éve. Szakterülete: az óvodai nevelés teljes vertikuma: módszertan, tanügyigazgatás, óvodavezetés, intézményértékelés, integrált óvodai nevelés. Nem tudja pontosan, hány szakértői feladaton van túl, körülbelül 30-ra becsüli a számát. Végzett már kisebb volumenű dokumentumelemzéseket, de intézményértékelést, illetve a hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelését segítő szakértői munkát is. Az a meggyőződése, hogy soha nem fordult elő konfliktus a szakértései során. Állítása szerint önmagában volt kétség afelől, hogy meg tud-e felelni úgy a megbízásnak, hogy mindenki, aki részese a vele való munkának, szakmailag pozitívan, valamit tanulva, meg lévő tapasztalatait gyarapítva záruljon a megbízása. Azt mondja, hogy úgy szeretné segíteni a pedagógus munkáját, hogy a rendszer működését támogatni, fejleszteni legyen képes. Ez minden szakértői feladatánál a fő célkitűzése. Fontosnak tartja még elmondani, hogy az elmúlt huszonegy évben folyamatosan aktívan részt vesz szakmai célirányos önképzésben, mely újabb diplomákat és sok – sok tanúsítványt jelent. Ezek a képzések mind azt biztosítják számára, hogy tudása naprakész, hiteles legyen. A képzések között szerepel a konfliktuskezelés, előítélet-mentesítés, project menedzsment, és kommunikációfejlesztés is. Amiért jó szakértőnek lenni, az az, hogy szereti a saját maga által szerzett tapasztalatokat átadni. Segít abban, hogy mások is sikereket érjenek el a pedagógus pályán. Ennek a gondolatnak van egy másik oldala: a szakértői feladatok ellátása során önmaga is nyitottabbá válik, sok hasznos tapasztalatot szerez – mondja. Van egy hitvallása, melyet Voltaire-től kölcsönöz: „Vedd a tüzet a szomszédoktól, gyújtsd meg magadnál, adj belőle másoknak, s ily módon mindenkié lesz.” Nem találkozott szakértői munkája során konfliktussal, problémamegoldónak tartja a vezetők és szakértők kapcsolatát. Fontosnak ítéli a konfliktuskezelő tréninget, elmondása szerint a képzések során a szakértők részesülnek is ilyen foglalkozásban.

29

VIII. Cs. L.: 2012 óta igazgató egy alapítványi szakképző iskolában. Főként halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vesznek részt a képzésben. Két alkalommal volt tanügyi dokumentumokra vonatkozó ellenőrzés. 2013-ban Magyar Államkincstár és 2014-ben pedig kormányhivatali ellenőrzés volt, amely szintén a dokumentumokra vonatkozott. Az első ellenőrzés az 3 napig tartott. A második egy napos volt. Mindkét alkalommal 3 – 3 szakértő vizsgálta a dokumentumokat. Az Államkincstár ellenőrzésekor a tanügyi dokumentációt illetően mindent rendben találtak, de a normatívát illetően probléma merült fel. „Lényeges momentum, hogy mi nem vagyunk önálló gazdálkodással bíró intézmény, így ez nem is az igazgató felelőssége volt, hanem a fenntartóé” – mondja az intézmény vezetője. Az ellenőrzési folyamatban résztvevő személyek a következők voltak: Jelen volt a fenntartó jogásza, az a hölgy , aki a normatívát intézi, valamint az intézményvezető. Azt is figyelemmel kísérték a szakértők, hogy a sok telephely közül minden gyerek oda jár-e, ahova be van írva. Itt voltak eltérések, ezért a Magyar Államkincstár azokra a gyerekekre visszakérte a normatívát a fenntartótól. Ezen a ponton kommunikációs konfliktus alakult ki az iskolán belül normatíváért felelős hölgy és az ellenőr között. Kiderült a félreértés oka, hogy helytelenül értelmezte a hölgy az ide vonatkozó jogszabályt. Ennek tisztázása megtörtént. A hibát pénzbüntetéssel kompenzálták. Az esetből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy mindenki, aki az intézményen belül munkát vállal, a rá vonatkozó jogi kérdéseket ismerje, a változásokat folyamatosan kövesse. Ez a sikeres munkavégzés egyik alapvető feltétele a közoktatási intézményekben. Találtunk konfliktust. Az intézményen belül szervezeti szempontjából konstruktív megoldás született. A hölgytől végleg búcsút vett a fenntartó. A konfliktuskezelést szakemberrel szükségesnek tartja az intézmény vezetője. IX. R. H. ZS.: 2003 óta közoktatási szakértő. Tanügyigazgatás a szakterülete. Miután tisztáztuk, hogy nem tapasztalt konfliktust eddigi ellenőrzései során szakértőként, elmondja, hogy számos ellenőrzésen túl úgy érzi, hogy nem alakulhat ki konfliktus szakértő és intézményvezető között. Az intézményvezetőnek nem érdeke, mert az ő intézményét ellenőrzik, tehát teljes elköteleződéssel végzi az adódó feladatokat, amit a szakértő kér. A közoktatási szakértő pedig jó szándékkal, segítőkészen áll a feladata megoldásához. Közös cél érdekében dolgoznak. Mindenki fokozottan figyel a feladatára, hiszen ez mindig így van, ha idegen van az intézményben. Még ha van is negatív véleménye valamelyik résztvevőnek, akkor is biztos, hogy a sikeres együttműködés 30

érdekében azt véka alá rejti. Minden ellenőrzésben résztvevő személynek az az érdeke, hogy minél gyorsabban, flottabbul lezáruljon a vizsgálat, mérés, vagy dokumentációs ellenőrzés. Nagyon ritka, hogy valamiben esetleg nem értünk egyet, de azt is a lehető leggyorsabban megoldjuk. Senkinek nem célja, hogy rossz hangulatot keltsen, hiszen az a munka minőségének és tempójának a rovására mehet. Ezt minden résztvevő mérlegelni szokta. Egyébként sem könnyű ellenőrzéskor lelkileg együtt lenni. Nem célszerű az egyébként is meglévő izgalmakat fokozni. Szakértőként fontosnak tarja, hogy konfliktusok ne jöjjenek létre a szakértő és intézményvezető között, de mégis előfordulhat, ezért azt, a közös célra koncentrálva együttes erővel kell megoldani. Konfliktuskezelő tréningre szükség lenne, mert a közoktatási szakértők is és az intézményvezetők is sok szegmensen vannak stressznek kitéve. X. CS. G.: Előbb szaktanácsadóként dolgozott, majd közoktatási szakértőként. Szakterülete a dokumentáció ellenőrzése. Korábban szaktanácsadóként, elsősorban speciális nevelési igényű gyerekeket segített a fejlődésben, fejlesztésben. Elmondása szerint nem érzékelt konfliktust az ellenőrző tevékenységei során. Fontosnak tartja az együttműködő gondolkodást és a jó szándékú kritikát. Úgy véli, hogy mindig pozitívan állt az ellenőrzött intézmény dolgozóihoz és ez gyümölcsöző volt az intézmény számára. Semmi nem annyira fontos az iskolában, mint a gyerek fejlődése. Ebben minden ott dolgozónak egyet kell érteni. ha ezzel valaki az intézményben nem tud azonosulni, akkor annak ott nincs helye. „Ezen az alapgondolaton elindulva, ha mindenki a felnövekvő nemzedék érdekét nézi, azt tartja szem előtt, akkor nem hiszem, hogy kialakulhat komoly konfliktus. Ha ilyet érzékeltem munkám során, még az elején tisztáztam a dolgokat. Magyarul, nem engedtem kialakulni. ha mások felől érzékeltem valami ilyesfélét, akkor igyekeztem kreatívan kezelni.” Nem talált konfliktust eddigi ellenőrzései során. A probléma megelőzésében és kreatív megoldásában hisz. Szükségesnek tartja a tréninget a vizsgált két célcsoport (intézményvezetők és közoktatási szakértők) körében.

31

VI. A bevezetőben általam felvetett kérdésekre adott válaszok rendszere 6.1. Intézményvezetők véleményének összegzése A megkérdezett igazgatók, intézményvezetők vélekedése szerint az öt megkérdezettből ketten állították, hogy nem alakul ki konfliktus szakértői vizsgálat esetén. Ez a megkérdezetteknek 40%-a. Az ábrán kék szín jelöli a „nem” válaszokat. 60%-nál volt jelen konfliktus. Az ábrán piros színnel jelölve az igennel válaszolókat.

3. ábra Konfliktus kialakulásának esélye intézményvezetők – szakértők viszonylatában az intézményvezetők válaszai alapján. A második általam felvetett kérdésre - mi szerint – a konfliktusok megoldásánál a kreatív, együttműködő, lehetőséget választják-e az általam kérdezettek, minden intézményvezető igennel válaszolt. „Problémamegoldó: magas önérvényesítés, magas együttműködés jellemzi. (A közös nyereséget maximalizálja.)”21

21

Dr. Budavári– Takács Ildikó: A konfliktuskezelés technikái (2011) http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_konfliktus_kezeles/ch09.html (2015.02.15.)

32

Az összes megkérdezett intézményvezető a problémamegoldó konfliktuskezelést helyezi előtérbe ütközés esetén. Ez teljes mértékben kompatibilis az említett szakirodalommal. Arra a felvetésemre, hogy szükségesnek tartja-e a konfliktuskezelő tréninget az igazgatók, intézményvezetők körében, szintén mindenki igennel válaszolt. Ez azért meglepő, mert azok is igennel válaszoltak, akik azt állították, hogy nekik nem volt soha intézményvezetőként konfliktusuk a szakértőkkel. Itt látom beigazolódni, amit az első interjúban leírtam és indokoltam szakirodalommal, miszerint előfordulnak konfliktus tagadó magatartások az intézményvezetők körében is. A tények azt mutatják, hogy hiány mutatkozik az intézményvezetők részéről a professzionális konfliktuskezelés irányába, ami a szakembereknek jelzésértékű lehet. A

feltárt

ütközések

nagyobbik

része

kommunikációból

eredő,

már

ami

az

intézményvezetők körében észlelt konfliktusokat illeti. Láttunk példát kapcsolati konfliktusra, ami a munkahelyváltáshoz vezetett a kollégák esetében. Szerencsére az nem jellemző. Hozzá kell tennem a teljesség kedvéért, hogy a kapcsolati konfliktus nem intézményvezető és ellenőr között jött létre, hanem az ellenőrzés következményeként, vezető és beosztott között. Az intézményvezetőkkel történt beszélgetések során arra a következtetésre jutottam, hogy a szakértőkkel ellenőrzés során megélt konfliktusok konstruktív jelleggel bírnak. Minden egyes tapasztalt helyzet azt mutatja, hogy előre vivő konfliktusok a jellemzőek az intézményvezetők szempontjából vizsgálva a kérdést.

6.2.Közoktatási szakértők véleményének összegzése Mit mondanak a közoktatási szakértők a konfliktusok lehetőségéről ellenőrzés esetén? Az összes szakértő válasza egybecseng ebben a kérdésben. Mindegyiknek az a véleménye, hogy bármilyen típusú is a szakértés egy intézményen belül, nem alakul ki konfliktus az ellenőr és az ellenőrzött között. Az tény, hogy vannak feszültségforrások, hiszen az ellenőrzés önmagában is az. De mindenki úgy áll hozzá, hogy a cél az intézményben folyó munka minőségének javítása. Az összes megkérdezett szakértő ezért dolgozik. Stresszes a feladat mindkét fél számára - különösen az intézményvezető szempontjából -, de együtt kell működni. A megkérdezett szakértők, egy kivételével intézményvezetők is. Őket, mint ellenőrzötteket is megkérdeztem a másik kérdéssorral. Ugyanezt válaszolták. Ott sem találkoztak konfliktussal ellenőrzéskor.

33

A második feltevésemre, miszerint az intézményvezetők és közoktatási szakértők együttműködését a problémamegoldó gondolkodás jellemzi, a megkérdezett szakértők mindegyike igennel válaszolt. Ráadásul általában ezzel indokolták a konfliktushelyzetek sikeres, együttműködésen alapuló megoldásait is. Minden egyes szakértő azt mondta, hogy nem volt ellenőrzési feladatai elvégzése közben konfliktushelyzete. A következő kérdés az, hogy szükségük van-e az ellenőrzésben részt vevő intézményvezetőknek és közoktatási szakértőknek szakemberek által vezetett konfliktuskezelő tréningre? Egyetlen szakértő kivételével, mindegyik azt nyilatkozta, hogy igen. Ebből arra következtetek, hogy érzékelnek valamilyen negatív jelenséget, ha így gondolják. Mindkét oldalról igény mutatkozik konfliktuskezelő tréningre. Öt szakértőt kérdeztem meg. Kékkel az egy darab nemet, pirossal a négy igent jelölve.

4. ábra: Szakértők konfliktuskezelési tréningjének igénye.

6.3. Az intézményvezetők és szakértők véleményeinek összehasonlítása A konfliktusok meglétéről eltérőek a vélemények intézményvezetők és szakértők között. A megkérdezett közoktatási vezetők 60%-a mondja azt, hogy létező probléma az ütközés szakértések alkalmával. A megkérdezett aktív közoktatási szakértők ezzel szemben azt vallják, hogy ők a munkájuk során nem találkoznak konfliktushelyzetekkel.

34

A második feltevésem teljesen beigazolódott, miszerint a problémamegoldás és a kreativitás jellemzi a pedagógus társadalmat, akár intézményvezetőről, akár szakértőről beszélünk. „A pedagógusokat problémamegoldó, kreatív konfliktusszemlélet és konfliktuskezelés jellemzi.”22 A

szerző

ebben

a

munkájában,

hat

különböző

iskolában

vizsgál

számos

konfliktushelyzetet. Ezt a megállapítást ugyan általában a pedagógusokra érti a szerző, de én azt gondolom, hogy a közoktatásban szereplő intézményvezetők és szakértők - miután az átlag pedagógustól magasabban képzettek, tehát tudástöbblettel bírnak -, így rájuk ez az idézett megállapítás még fokozottabban kell, hogy érvényes legyen. Szükség van-e konfliktuskezelő tréningre intézményvezetőknek és szakértőknek? Ez a harmadik számú kérdés. Az összes megkérdezettet számba véve egy ember mondta azt, hogy nincs szükség konfliktuskezelő tréningre a közoktatási szakértőket és az intézmény vezetőket illetően. A tíz megkérdezettből, kilencnek van ilyen igénye. Ezt érdemes lenne megfelelő szakembereknek átgondolni, esetleg nagyobb létszámú kutatást végezni a témában.

22

Szőke - Milinte Enikő: Pedagógusok konfliktuskezelési kultúrája (16) http://epa.oszk.hu/00000/00035/00078/2004-01-ta-Szoke-Pedagogusok.html (2015.02.18.)

35

VII. Összegzés Az általam megkérdezett intézményvezetők és közoktatási szakértők nagyon nehezen nyíltak meg a témám hallatán. Nem volt egyszerű dolgom még úgy sem, hogy mindenkit biztosítottam róla, hogy sem Őt, sem pedig munkahelyét nem fogom nevesíteni a dolgozatban. Ráadásul a válaszolók kilencven százaléka úgy kezdte a beszélgetést, hogy nekik soha semmilyen konfliktusuk nem volt. El kellett nyernem a bizalmukat ahhoz, hogy őszintén tudjunk beszélgetni szakdolgozatom témájáról. Ez nyitottságot feltételez mindkét részről. A sikeres megnyilatkozásokhoz időre volt szükség minden egyes interjú alkalmával. Az elején nehéz volt, de később már saját tapasztalatból megtanultam azokat a momentumokat, amiknek a segítségével egyre hamarabb eljutottunk a lényeges kérdésekhez. Nagy segítőkészséget tapasztaltam mindenki részéről, akit megkérdeztem. Egy fiatal kolléga kivételével mindenki vállalta az interjút, és azonnal adott időpontot. A feltett kérdéseim - melyek dolgozatom vizsgálati pontjait jelentik -, többnyire feltevésemet igazolták, de előfordult az is, hogy nem. A konfliktusok megléte az én hipotézisem szerint létező a szakértői munkában. Ezt igazolják az intézményvezetők válaszai is. Velem ellentétben a megkérdezett szakértők mindegyike azt állítja, hogy az ő szakmai életükben nem létezik semmilyen konfliktus. Az intézményvezetők azért észlelik nagyobb mértékben az ütközéseket, mert ők vannak ellenőrzött helyzetben. Ez a szituáció eleve lelki és szellemi nyomást jelent számukra, indokolttá téve az ő konfliktus érzékenységük. A szakértő szempontjából vizsgálva a dolgot az ellenőrzés az ő számukra a kevésbé stresszes kategóriába tartozik. Ezért nem foglalkoznak az ütközés meglétével, vagy annak kezelésével a megkérdezett szakértők. Igyekeznek élni a megelőzés lehetőségével. Ez persze magyarázható azzal a ténnyel is, amit az egyik óvodai szakértő elmondott, hogy kapnak erre vonatkozó képzést a kötelező továbbképzések alkalmával. Így felkészülten, könnyebben élik meg a nehéz helyzeteket intézményvezető kollégáiknál. Ismerik és használják a legmegfelelőbb konfliktuskezelési módokat, vagy – lehetőség szerint - megelőzik az ütközési helyzeteket. A második vizsgált kérdés, mely azt feltételezi részemről, hogyha adódik konfliktus ellenőr és ellenőrzött között, akkor azt intézményvezető és közoktatási szakértő egyaránt kreatívan és problémamegoldó, együttműködő módon kezeli, nagy egyetértés volt 36

tapasztalható a válaszok elemzésekor. Feltételezésemet minden megkérdezett teljes mértékben alátámasztotta válaszával. Ez egy szakmailag nagyon fontos momentum. A lehető legjobb megoldás ütközéskor a problémamegoldás a szakirodalom szerint (2.4. fejezet). A vélemények ilyen fokú egyezése a szakirodalommal és egymással azt bizonyítja, hogy magas fokú szaktudással és felkészültséggel rendelkeznek a megkérdezett kollégák. Döntő fontosságú kérdés, hogy szükséges-e a szakember vezette konfliktuskezelő tréning? Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy mindenkinek szüksége lenne rá az érintettek közül optimális mértékben a mai világ kihívásainak eredményes leküzdéséhez. A napi szinten felmerülő problémák, a felfokozott munkatempó és számos más tényező mind ezt támasztják alá. Leszűkítve a kérdést az általam vizsgált két célcsoportra az a tapasztalatuk ahogy ezt az interjúkban el is mondták -, hogy szükség van szakember segítségére a pozitív kimenetelű konfliktuskezelés érdekében. Ezt a feltevésemet is minden megkérdezett teljes létszámban egyetértésével visszaigazolta. Miközben a szakdolgozatom témájáról beszélgettem a kollégákkal feltűnt, hogy mindenki, akivel találkoztam közülük, csak dokumentációs ellenőrzésről tud információt közölni, akár intézményvezető, akár szakértő. Az összes interjút számba véve, egy művészeti iskolában volt szakmai ellenőrzés és egy általános iskolában, de ott az igazgató hívott szaktanácsért a matematikaoktatás minőségének előmozdítása érdekében. Azt a következtetést lehet tehát levonni, hogy aránytalanul túlsúlyban vannak a dokumentumok ellenőrzései. Az egyik legfontosabb dolog, hogy egy intézmény adminisztrációs munkája korrekt legyen.

Pozitívabbnak tartanám azonban, hogy a

minőségi munka egy kicsit jobban előtérbe kerüljön. Valószínűleg ez indokolja a jelenleg is folyó köznevelési szakértők képzését. Ők fogják végezni az iskolákban folyó munkák minőségi ellenőrzését, valamint a pedagógus életpályamodellben szereplő pedagógus I.-ből a II.- ba kerülés szakmai vizsgálatát. Ez fokozott felelősséget jelent a szakértői munkában, hiszen a tanártársaik életpályájával kapcsolatban kell felelős és objektív döntéseket meghozniuk. Azért is nehéz ez a feladat, mert szubjektívabb, mint a dokumentációs ellenőrzés. A szubjektivitás pedig részeleme a konfliktus kialakulásának. Ez a munka anyagi felelősséget is hordoz, mert a pedagógus besorolás illetmény különbséggel is jár a tanárok számára. Ez a tény lehetőséget nyújt érdekkonfliktusok kialakulásához. Amikor már túl vannak az első év tapasztalatain a köznevelési szakértők, érdemes lenne egy 37

hasonló dolgozatot írni a témában. Bővül-e valóban a konfliktusok köre a kibővülő szakmai ellenőrzésekkel? Nagyon fontosnak tartom a minőségi munkát az iskolákban, bármilyen típusú intézményről is legyen szó. Jónak tartom az irányt, hogy a törvényhozók is előtérbe helyezik ezt. Mindig mindennek a sikere a megvalósítás minőségén múlik. Őszintén remélem, hogy meghozza gyümölcsét a köznevelési szakértők jövőbeni munkája. Egy jobb minőség érdekében, hogy a jövő generációja mindent megkapjon, amit megérdemel. Ez mindannyiunk közös célja kell, hogy legyen. A felnövekvő generációt csak pozitív hozzáállással, nagy szakmai hozzáértéssel, magas szakértelemmel kell és szabad nevelni. Ennek érdekében minden közoktatásban dolgozó, felelősen gondolkodó kollégának mindent kötelessége megtenni. Magam is ezen dolgozom. Igyekszem mindennap úgy végezni a feladataimat, hogy úgy érezzem, folyamatosan sikerül valamennyit hozzátenni ehhez a mindannyiunk számára fontos közös célhoz.

38

Summary (Angol) I believe it, this work was not futile. I learnd a lot for all cases from him. From the people_nation quality, to their work and each other truth their relation, and from that direction, that in the trade a lot the to do truth. There is need for a positive attitude and more sincerity. I really want to be a professional art school teacher, because this is quite a long time ago I do my art education. This, of course I know that is not valid for this job, but I'm open to do good, and it is again, which promotes and advances the field, the students are very important to me. I am a success-oriented, but that the students develop competitive tendering exhausted. Sometimes I feel that today's education is the least word slides. Projects, career teachers, education administration mountains are present, but the progress of the child that no one checks. The documentation is important. The trouble is that the paper can bear all. But I would be happy if it would be important to avoiding certain types of school children will be able to hold its own in the next level! For example: I have to check that when the student enters primary school to high school, middle school or whatever, and the results were compared with the eighth grade at the end of the first year of secondary school. to draw conclusions for different subjects and tested with the teacher at the elementary school. I know there is a general school where students receiving a grade five, respectively toppled in high school mathematics. No one noticed. I spent six years there, he went that way. A grade change may worsen when the student, but four? These would be really important to be addressed. That would really raise the quality of education and the children would be more of it. I think this topic would be worth a thesis. I would simply do it well, you undertake. Primarily because of the kids that might be fulfilled, which puts it in the literature that all schools, as the organization responsible for the child's physical, mental and spiritual development to promote. I feel, therefore I am here. This is my good job. Not a few ...

39

Irodalom jegyzék 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 38/2009. (XII.29.) OKM rendelet 2011. évi CXC törvény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Bakacsy Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. Aula Kiadó KFT, 2004. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, 1982. Dr. Benedek István: A közoktatási szakértők kézikönyve Okker Oktatási Iroda, Budapest, 1996. Dr. Geréb György: Pszichológia. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1996. Dr. Mezei Gyula: A közoktatás rendszere BME Budapest, 2002. Sarka Ferenc által összeállított: Jegyzet a szakértői tevékenységről. Miskolci Egyetem BTKTtanárképző Intézet Szintay István: Vezetéselmélet. Aula Kiadó, 2003.

Internetes irodalom Bóta Margit–Győri Kálmánné: A lelki egészség védelemre való felkészítés feladatai és követelményei a tanárképzésben http://vmek.oszk.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich0010/balogh_pedpszich0010.htm Steiner Mihály: A mentálhigiéné szerepe és helye a civil szektorban. http://www.echoinn.hu/_user/downloads/dokument/A%20ment%E1lhigi%E9n%E9%20sz erepe%20%E9s%20helye%20a%20t%E1rsadalomban.pdf Tóth Éva Mária: Konfliktuskezelés www.kepzesevolucioja.hu/dmducuments/4ap/16_1607_004_101115.pdf A munkahelyi konfliktuskezelés hogyanja II http://blog.smartstaff.hu/20131008/segitseg/a-munkahelyi-konfliktuskezeles-hogyanja-iiresz/ A szakértő http://www.superior.hu/hun/oktatas/publik/szmi/03.htm 40

Dr Budavári– Takács Ildikó: A konfliktuskezelés technikái (2011) http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20100019_konfliktus_kezeles/ch09.html http://20102014.kormany.hu/download/4/db/b0000/k%C3%B6znev%20szak%C3%A9rt%C5%91i% 20tev%20%C3%A9s%20%C3%A9retts%C3%A9gi%20vizsgaeln%C3%B6ki%20megb% C3%ADz%C3%A1s.pdf A szervezeti magatartás elmélete Jegyzet. Készítette: Prof Dr Pintér István, Semeginé Dr Tariszka Éva, Horváth János 2006http://5mp.eu/fajlok2/szolfostanulmanyaim/szervezeti_magatartas_jegyzet_www.5mp .eu_.pdf Szőke - Milinte Enikő: Pedagógusok konfliktuskezelési kultúrája http://epa.oszk.hu/00000/00035/00078/2004-01-ta-Szoke-Pedagogusok.html

41

Mellékletek

42

1. sz. melléklet

Intézményvezetőknek szóló kérdéssor

Mióta vezet közoktatási intézményt? Volt-e dolga közoktatási szakértővel ez alatt az idő alatt? Akár úgy, hogy Ön kérte, akár úgy, hogy küldtek hivatalból? Milyen területen dolgoztak együtt? Mire vonatkoznak az ellenőrzések? A dokumentumokat vagy a pedagógiai munka minőségét vizsgálják inkább? Merültek-e fel nehézségek? Milyen fajták? / kommunikációs, strukturális, érdek, érték, kapcsolati / Az ellenőrzés vagy vizsgálat mely szakaszában merült fel konfliktus? / konzultációs szakasz, ütemezési, tényfeltáró, egyeztetési, rögzítési / A konfliktus lehet konstruktív vagy destruktív. Mely formával találkozott? Hogyan sikerült kezelni? /problémamegoldás, kompromisszumkeresés, elkerülés, alkalmazkodás, versengés? / Ha nem találkozott konfliktussal a szakértők bevonásánál vagy ellenőrzésnél, ezt mivel magyarázza? Ön szerint lenne-e szükség konfliktuskezelő tréningre bizonyos időközönként az iskolavezetők, közoktatási szakértők részére?

43

2. sz. melléklet

Közoktatási szakértőknek szóló kérdéssor

Mióta szakértő? Mi a szakterülete? Hány szakértői feladatmegoldáson van túl? Milyen feladatok voltak ezek? Inkább dokumentumokat,vagy a pedagógiai munka minőségét is ellenőrzi? Fordult-e elő konfliktushelyzet? Ha igen, a szakértőmunka mely szakaszában? Hogyan sikerült kezelni? Milyen fajta konfliktus alakult ki? Fontosnak tartaná-e a szakértők ismeretanyagát konfliktuskezelő tréningen bővíteni?

44