Szakértıi jelentés a
Németh Imre Általános Iskola (1148 Budapest Lengyel u. 23.)
Átfogó - humán - tanügy-igazgatási és szakmai ellenırzésérıl
Készítette: Hosszú Tibor közoktatási szakértı Szakértıi ig. sz.: 013076-02
Megbízó:
Megbízott:
Budapest Fıváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat 1145 Budapest Pétervárad u. 2.
Qualy-Co Oktatási Tanácsadó 1132 Budapest, Visegrádi utca 19. III/1.
Tartalomjegyzék:
1.
A szakértıi vizsgálatról:..................................................................................... 3
2.
A szakmai ellenırzés tartalma:........................................................................ 3
3.
Az ellenırzés módszerei:................................................................................... 3
4.
Az ellenırzés során folytatott interjúk, megbeszélések résztvevıi:............ 3
5.
Az ellenırzés során megvizsgált intézményi dokumentumok .................... 4
6.
Összefoglaló ....................................................................................................... 5
7.
Ajánlások, javaslatok ........................................................................................ 8
8.
Részletes elemzés .............................................................................................. 9 8.1 Tanügyigazgatási ellenırzés ......................................................................... 9 8.2
A humánerıforrás intézményi felhasználása és fejlesztése............... 16
8.3 Az intézmény belsı értékelési rendszerének elemzése és a külsı mérési eredmények hasznosulása 2005 – 2008 között. ................................. 18 8.4
A tanulók értékelésének gyakorlata..................................................... 22
2
1. A szakértıi vizsgálatról: Az ellenırzés helye: Németh Imre Általános Iskola 1148 Budapest Lengyel u. 23. Az ellenırzés ideje: 2009. 10. 19 – 2008. 11. 20 Az ellenırzés célja: Az iskola mőködésének a megadott szakmai szempontok szerinti, és a vonatkozó jogszabályok alapján történı ellenırzése és értékelése. Ennek segítségével az ellenırzött intézmény jogszerő mőködésének elısegítése, szakmai munkájának támogatása.
2. A szakmai ellenırzés tartalma: •
Tanügyigazgatási ellenırzés
•
Az iskola belsı, illetve külsı mérési eredményeinek hasznosulása az elmúlt három tanévben (2006-2009.)
•
A humánerıforrás intézményi felhasználásának és fejlesztésének ellenırzése, értékelése
•
A tanulók értékelése intézményi gyakorlatának elemzése
3. Az ellenırzés módszerei: • • • • • • •
A jogi elıírásoknak való megfeleltetés Dokumentumelemzések Összehasonlító elemzések Interjúk Kérdıíves felmérés Fókuszcsoportos interjúk Adatelemzések
4. Az ellenırzés során folytatott interjúk, megbeszélések résztvevıi:
Név
Beosztás
Kovács Pál Schneider Ildikó Takács Lajosné Hegedős Hedvig Dr. Gedeon Tihamérné Rétfalviné Szőcs Anita
igazgató Igazgató helyettes tanár tanár tanító Napközis tanító
Bárányné Hajnal Anna
tanár
3
Név Nagyné Tóth Katalin Sasvári Judit
Beosztás tanító tanító
1. Táblázat
5. Az ellenırzés során megvizsgált intézményi dokumentumok • • • • • • • • • • • • • •
SZMSZ Pedagógiai Program és Helyi Tanterv Intézményi Minıségirányítási Program Házirend Egyéb belsı szabályzatok Tanügyi dokumentációk Középtávú továbbképzési program és éves beiskolázási terv OKM 2006., 2007. és 2008. telephelyi jelentése Óratervek Iskolai és munkaközösségi munkatervek Vezetıi beszámolók Jegyzıkönyvek 2008-2009 tanév tantárgyfelosztása Óralátogatások jegyzıkönyvei
4
6. Összefoglaló Kertvárosi jellegő, emberi léptékő lakótelep nyugodt környezetében mőködik az iskola. Az épület és a tárgyi feltételek megfelelıek. A nyolc évfolyamon jelenleg 486 gyermek tanul, összesen 24 osztályban. Az elsı és második évfolyamon egy – egy speciális logopédiai osztály mőködik. Az iskola a HEFOP 2.1.6 keretében – több budapesti kerületi intézménnyel együttmőködve – fejlesztette ki saját integrációs modelljét. Bekapcsolódva a HEFOP 3.1.4 pályázatba már 2006-ban jelentıs lépéseket tett a kompetencia alapú oktatás intézményen belüli elterjesztésére. A tehetséggondozást szolgálja, hogy a matematikát, angolt magasabb szinten, emelt óraszámban tanulhatják a tanulók. Az iskola nevéhez méltóan jól szerepel a kerületi sportversenyeken, jó kapcsolatokat tart fenn több sportegyesülettel is. Tanügyigazgatási ellenırzés Az iskolai alapvetı szakmai dokumentumai magas színvonalon, jól áttekinthetı formában készültek el. Tartalmilag követik a jogszabályi változásokat, a fenntartói elvárásokat. Minden tekintetben jól szolgálják a pedagógusok és a szülık iskolai tájékozódását. A dokumentumok megfogalmazásai jól mutatják, hogy igazi csapatmunkában készültek, a pedagógusok konszenzusán alapuló megállapodásokat tartalmaznak. A dokumentumok hitelesek, az elıírt legitimációval rendelkeznek. A hozzáférhetıség biztosított, külön kiemelendı hogy minden elıírt dokumentum az interneten is mindenki számára elérhetı, illetve letölthetı. A tanügyi dokumentáció hiánytalanul rendelkezésre állt. A szigorú számadású nyomtatványok sorsát a nyilvántartások alapján nyomon lehetett követni. A statisztikák, a beírási naplók és törzskönyvek adatai megegyeztek. Az elıírt bejegyzéseket az elıírásoknak megfelelıen használták. Nem megfelelı gyakorlat, hogy a beírási naplókban az évismétlı tanulók átvezetése nem történik meg. Így a létszám megállapítása rendkívül nehézkessé, szinte követhetetlenné válik, legalábbis a beírási napló alapján. A törzslapok, naplók, bizonyítványok bejegyzései megfelelıek. A tanügyi határozatok alakszerőek, a kapcsolódó történések a mellékelt iratok alapján jól nyomon követhetıek. A beiskolázással kapcsolatos iskolai szabályozás példaértékő, a szülık tájékoztatását és igényeit jól szolgálja. Az intézmény az alkalmazottakról naprakész és jogszerő nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza, a munkajogi dokumentumokat, a végzettségeket és a továbbképzéseket igazoló iratokat. A pedagógus továbbképzésekhez kapcsolódó beiskolázási tervekrıl egyértelmően megállapítható, hogy a jogszabályi elıírások alapján készültek el. A középtávú továbbképzési programot 2008 szeptemberében aktualizálták a 2008-2013. közötti idıszakra vonatkozóan. A tantárgyfelosztás és az alkalmazott óratervek összhangban vannak. A felhasználható órák száma és a tantárgyfelosztásban kiosztott órák száma megegyezik. Az betöltött álláshelyek száma az engedélyezett keretet nem éri el. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma az engedélyezett létszámkeretnek megfelelı. Ugyanakkor megállapítható, hogy a fenntartó által engedélyezett nem pedagógus álláshelyek száma meghaladja a közoktatási törvény alapján meghatározott technikai létszám minimumát.
5
Az éves munkaterv a jogszabályoknak megfelelıen, az iskola belsı szabályzataival, a fenntartó elvárásaival összhangban lett kialakítva. A tudatos tervezés tetten érhetı benne, jól szolgálja az iskola szakmai munkájának fejlesztését. Az egyes munkaközösségek munkatervei eltérı részletességgel készültek el. Célszerő lenne a jövıben az iskolai dokumentumokban megtalálható egységes szempontrendszer alapján elkészíteni ıket. Az intézmény a pedagógus teljesítményértékelési rendszerét megfelelıen módosította. A vonatkozó dokumentumokat a személyi anyagok között nyilvántartják, megırzik. A színvonalas vezetıi beszámolók kitérnek az iskolai és a munkaközösségi munkatervekben kitőzött célok teljesülésére és különbözı mutatók alapján igazolják a kitőzött célok elérésének színvonalát (tanulmányi eredmények, hiányzások, verseny eredmények, mérések eredményei).
A humánerıforrás intézményi felhasználásának és fejlesztésének ellenırzése, értékelése A pedagógusok személyi anyagának ellenırzése kapcsán megállapítható volt, hogy a pedagógusok rendelkeznek a megfelelı végzettséggel. Az iskola helyi tanterve, és a 2008-2009. évi tantárgyfelosztás összhangban volt. Az óratervnek megfelelıen kerültek meghatározásra a pedagógusok és az osztályok óraszáma. A tantárgyfelosztás és a képesítések ellenırzése alapján megállapítható, hogy teljes körő volt a szakos ellátottság a 2008-2009. tanévben. A tervezett képzések elsısorban az iskola általános pedagógiai céljainak megvalósítását szolgálták. Az alkalmazott felvételi eljárás alkalmas a jelentkezık megfelelı szakmai szempontok alapján történı kiválasztására. Az intézmény rendelkezik gyakornoki szabályzattal, és azt a pályakezdı kollégák vonatkozásában alkalmazzák is. Az iskolai pályázatok jól támogatták a pedagógusok integrációs és módszertani felkészítését. A HEFOP pályázatok keretében biztosított képzéseken összesen 22 fı vett részt. Ezen kívül a 2006-2009 közötti idıszakban 11 fı vett részt a nem szakrendszerő oktatás bevezetésével kapcsolatos 120 órás képzésen és további 28 fı egyéb képzéseken. Az iskola belsı, illetve külsı mérési eredményeinek hasznosulása az elmúlt három tanévben (2006-2009.) A belsı és külsı mérések eredményeinek hasznosítását az IMIP-ben szabályozták. A mérések és a hozzájuk kapcsolódó értékelések dokumentálása példaértékő. Az Országos kompetencia mérések eredményei rendelkezésre állnak. Az intézmény a közoktatási törvény módosításának megfelelıen végezte el a kompetencia mérések eredményeinek tanév végi értékelését. A mérési információk elemzését elsı körben az egyes pedagógusok és a munkaközösségek végzik el. A részletes elemzés alapján az ı feladatuk a mérési eredmények visszacsatolása, szükség esetén a tanítási gyakorlat módosítása. A vizsgált munkaközösségi munkatervek csak egy része tartalmazott utalásokat a mérések alapján meghatározott fejlesztési feladatokra. A munkaközösségek munkáját viszont jelentısen segíti az éves vezetıi beszámoló, amely részletesen és következetesen tartalmazza az adott tanév mérési eredményeit és a hozzájuk tartozó értékelések kivonatos tartalmát is.
6
A tanulók értékelése intézményi gyakorlatának elemzése A pedagógiai program és a minıségirányítási program is tartalmazza a tanulói teljesítmények mérési gyakorlatának leírását. Az iskola a pedagógiai programban meghatározottak szerint az 1-4. évfolyamon, illetve a felsı tagozaton azoknál a tárgyaknál, amelyek óraszáma kevesebb, mint heti egy óra. A nem szakrendszerő oktatás bevezetésével párhuzamosan a nem szakrendszerő oktatásba bevont tantárgyak kapcsán a kulcskompetenciák teljesítésének színvonalát szövegesen is értékelik. Minden más esetben a hagyományos osztályozás szerinti értékelés folyik. Az értékeléssel kapcsolatos szülıi észrevételek, vélekedések összhangban vannak a szabályozással. Annak felülvizsgálata vagy módosítása jelenleg nem aktuális. A tanulók körében végzett felmérés szintén erısíti, hogy az iskola értékelési gyakorlata jól szolgálja a pedagógiai célok megvalósítását.
7
7. Ajánlások, javaslatok
1. Javasoljuk, hogy a beírási naplókban az évet ismétlı tanulók átírása történjen meg a megfelelı évfolyam beírási naplójába.
2. Javasoljuk, ha nem biztosított a külföldön tartózkodó tanuló osztályozó vizsgán történı megjelenése, az iskola a „tanulói jogviszony szünetel” záradékot alkalmazza.
3. Javasoljuk, hogy az üres bizonyítványokról összesítı nyilvántartást vezessenek. (11/1994. MKM r. 4. sz. melléklet 12. c pontja)
4. Javasoljuk, hogy a munkaközösségi munkatervek egységes szempontrendszer alapján készüljenek el. Térjenek ki az elızı tanév mérési eredményeinek konkrét értékelésére, ennek alapján határozzák meg a szakmai feladatokat és felelısöket a határidı megjelölésével.
5. Javasoljuk, hogy a kiemelt mérések különbözı években elért eredményeit – hasonlóan a tanulmányi eredményekhez – a beszámolókban együttesen jelenítsék meg. Így az iskola saját teljesítményét önmagához mérten több év eredményei alapján, folyamatában is elemezni tudja.
8
8. Részletes elemzés 8.1 Tanügyigazgatási ellenırzés Az intézmény mőködését meghatározó alapvetı dokumentumok ellenırzése Az intézmény tanügyigazgatási és szakmai dokumentációja illetve annak nyilvántartása példa értékő. A dokumentumok módosítását a jogszabályi változások és egyéb elıírásoknak megfelelıen elvégzik. A szükséges legitimációs eljárást lefolytatják és ezek tényét, eredményeit rávezetik a dokumentumokra. A véleményezési, egyetértési jogok igazolását szolgáló dokumentumok rendelkezésre állnak. 2007 szeptemberében módosították az iskolai Házirendet, melyet a fenntartó jóváhagyott. Elkészült az un. Gyakornoki Szabályzat. 2008 júniusában az SZMSZ mellékleteként megszületett a vagyonnyilatkozat benyújtásával és ırzésével kapcsolatos szabályozás. Az IMIP és az SZMSZ legutolsó módosítására részben a sajátos nevelési igényő tanulók ellátása, részben jogszabályi elıírások változása kapcsán volt szükség. A módosításokat határidıre elvégezték. A legutóbbi módosítások átvezetése folyamatban van. Határidıre elkészült Pedagógiai program módosítása a nem szakrendszerő oktatás 5-6. évfolyamon történı bevezetésévek kapcsolatban, illetve megtörtént a NAT-2007 alapján történı felülvizsgálat is. Az iskola rendelkezik a dokumentumok kezelését meghatározó iratkezelési, számítástechnikai és adatvédelmi szabályzattal. A pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét bemutató különös közzétételi lista személyes adatokat nem tartalmaz, de kellıképpen informatív. A tanügyi dokumentáció ellenırzése Az intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú mellékletének megfelelı tanügyi dokumentumokat használja. Az ellenırzés kapcsán kért beírási naplók mind a nyolc évfolyamra vonatkozóan rendelkezésre álltak. A naplók vezetését az intézményvezetı által megbízott iskolatitkár végzi. Minden tanulóra vonatkozóan tartalmazza a tanulói jogviszony kezdetét, megszőnésének idıpontját, okát illetve annak az iskolának a megnevezését, ahol a kiiratkozás után folytatta a tanulmányokat. Az évismétlı tanulókat nem vezetik át az ıket fogadó évfolyamok tanulói közé, így a velük kapcsolatos bejegyzések nehezen követhetıek illetve az aktuális létszám megállapítása nehézkessé vált. A helyszíni ellenırzés keretében a 2008-2009. tanév végén lezárt beírási napló és a 2008. évi október 1-i statisztikai adatok összevetésére került sor az alábbiak szerint: Évfolyam 1 Statisztika 64 Beírási 64 napló
2 71 71
3 72 72
4 49 49
5 60 60
6 52 52
7 58 58
8 66 66 (64)
Összes 492 492
2. Táblázat
A beírási naplók és a statisztikai adatok megegyeztek, bár az egyes évfolyamok pontos létszámának megállapításához több évfolyam naplóit kellett egyeztetni. Például a nyolcadik évfolyam statisztikai létszáma 66 fı, a 2000-ben nyitott beírási naplóban 64 fı szerepel. A hiányzó két évismétlı tanulót az 1999-ben nyitott naplóban lehetett megtalálni. Az évismétlı tanulók átvezetése nem történt meg.
9
Javasoljuk, hogy a beírási naplókban az évet ismétlı tanulók átírása történjen meg. Az elızı példától eltekintve a tanulók távozásai, ezek okai, idıpontjai jól követhetıek, pontosak. A beírási napló alapján megállapítható, hogy az iskola több tanulója – külföldi tartózkodás miatt – szülıi kérésre magántanulóként folytatatta tanulmányait. Ez esetben a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie, tanulói jogviszonya fennmarad, a létszám számításánál figyelembe kell venni. A vizsgált esetekben a szülıi kérelem, a kapcsolódó határozat, a Családsegítı Központ (gyermekjóléti szolgálat) véleménye is rendelkezésre állt. A tanulók az elıírásoknak megfelelıen szerepeltek a létszámban. Szülıi kérelem hiányában a közoktatási törvény 109.§ (4) bekezdése alapján a tanköteles tanuló jogviszonya szünetel, de az iskola nyilvántartásában marad. A beírási naplót a „tanulói jogviszony szünetel” záradékkal kell ellátni és a létszám számításánál nem lehet figyelembe venni. (Ilyen tanuló nem volt a nyilvántartásban.) Javasoljuk, ha nem biztosított a külföldön tartózkodó tanuló osztályozó vizsgán történı megjelenése, az iskola a „tanulói jogviszony szünetel” záradékot alkalmazza. A 2007/2008 tanévben a maximálisan engedélyezett számított létszámot a tanév elején 4 tanulócsoport (2008/2009-ben 5 csoport) is átlépte. Az intézmény rendelkezett az Oktatási Hivatal, illetve a fenntartó engedélyével. A törzslapok tartalmazták az iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a tanulók azonosító számát, a tanuló év végi szöveges minısítéseit, illetve osztályzatait. A törzslapokon, bizonyítványokban, naplókban megfelelı záradékokat használtak. A bizonyítványok, haladási naplók és a törzslapok adatai megegyeznek. Az összeolvasással történt egyeztetés megfelelıen dokumentált. A naplóvezetés szabályszerő. A 2007-2008-ban az osztálynaplók mellett 15 darab szakköri és sport naplót használtak. A naplók nyitása, zárása hitelesen dokumentált. A szakköri naplók megfelelnek a tantárgyfelosztásnak. Tartalmazzák a tanulók adatait, a tanagyagot, aláírásokat, hiányzások nyilvántartását. A bizonyítványokról, diákigazolványokról megfelelı nyilvántartással rendelkeznek. Az alkalmazott formanyomtatvány kifejezetten a „szigorú számadású nyomtatványok” nyilvántartására készült. Ezen nyilvántartják a beérkezés tényét, a kiadott bizonyítványok sorszámát, az átvétel idejét és az átvevı aláírását. A diákigazolványok igénylésével kapcsolatos dokumentációkat elkülönítetten kezelik, a meglévı iratok alapján az igénylés, átadás folyamata ellenırizhetı volt. Az üres bizonyítványokat megfelelı zárt helyen ırzik, viszont ezekrıl külön nyilvántartást nem vezetnek, mivel a rögzített adatok alapján az üres bizonyítványok sorszáma egyértelmően megállapítható. Javasoljuk, hogy az üres bizonyítványokról összesítı nyilvántartást vezessenek. (11/1994. MKM r. 4. sz. melléklet 12. c pontja) Az osztályozó vizsgákról, a javító vizsgákról, pótvizsgákról készült dokumentumokat az iskola irattárában ırzik. A vizsgált dokumentumok megfelelnek az elıírásoknak. A 2009. augusztus 27-i osztályozó vizsgáról készült jegyzıkönyv tartalmazza a vizsgatárgyakat, a kérdezett tananyagot, a vizsgabizottság tagjainak aláírásait, a háttér dokumentumokat (a tanulók írásbeli dolgozatait). A 2009. augusztus 29-i javítóvizsgán 16 tanuló vett részt a felsı tagozatról. A kérdezett tananyag, a vizsgabizottság tagjai, a tanulói teljesítmény és az értékelés eredménye megállapítható az elkészült jegyzıkönyv alapján. A tanulói hiányzásokat a naplóban hetente, havonta és félévente óraszám szerint összesítették. A külön kiállított orvosi igazolásokat az osztályfınökök győjtik. A hiányzás
10
mértékének figyelemmel kísérése a szaktanár és az osztályfınök feladata. Az igazolatlan tanulói hiányzás egyébként nem jellemzı az intézményben. A naplóvezetést az igazgató helyettes rendszeresen ellenırzi. Ennek tényét az ellenırzött naplóban írásban rögzíti. A tantárgyankénti hiányzásokat a szaktanárok alkalmanként összesítik. Arra vonatkozó megállapítás, hogy valamely tantárgyból a hiányzások aránya meghaladta volna a 30%-ot nem volt. (11/1994. MKM rendelet 20. $ (6) bekezdésben) A tanulókkal kapcsolatos ügyek intézése Szülıi kérésekkel kapcsolatos iskolai határozatok alakszerőek, indoklást tartalmaznak, és a jogorvoslat lehetıségét tartalmazzák (11/1994. MKM rendelet 36.§ (3)). A felvételi eljárás részletesen szabályozott, a jogszabályi elıírásokkal (Közoktatási törvény 66.§) és fenntartó vonatkozó rendeletével összhangban van. A kapcsolódó iskolai tájékoztatók jól szolgálják a szülık tájékoztatását és egyszerősítik a kapcsolódó eljárási szabályokat. Talán ennek is köszönhetı, hogy a felvétellel kapcsolatos szülıi panasz nem volt, jogorvoslatra még nem került sor. Szükség esetén a jogszabálynak megfelelıen kérték a fenntartó (illetve az OH) hozzájárulását a maximális létszám túllépéséhez. Az étkezési befizetésekrıl és kedvezményekrıl külön nyilvántartást vezetnek. Az éves ellenırzési terv alapján tanévenként legalább egy alkalommal ellenırzik a nyilvántartás megfelelıségét.
A nevelı – oktató munka személyi feltételeinek biztosítása Az intézmény az alkalmazottakról naprakész és jogszerő nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza, a munkajogi dokumentumokat, a végzettségeket és a továbbképzéseket igazoló iratokat. A továbbképzések tervezése az éves beiskolázási tervekben az ötéves továbbképzési program alapján történt. A folyamat szabályozását az Intézményi Minıségirányítási Program tartalmazza. Az itt elıírt határidık és legitimációs eljárások megfelelnek az elıírásoknak (277/1977. Kr. 1. §). A vizsgált beiskolázási tervek (2006-2009) az eljárási szabályoknak és a vonatkozó kormányrendelet (277/1977. Kr. 6. §) alapján készültek el: tartalmazzák az érintett pedagógusok nevét, munkakörét, a továbbképzés megjelölését, a képzés várható kezdı és befejezı idıpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés tervezését. A középtávú továbbképzési programot 2008 szeptemberében aktualizálták a 20082013. közötti idıszakra vonatkozóan. Az intézmény megfelelıen nyilvántartja a továbbképzésen való részvételt, és a továbbképzés teljesítését. A 2008 és 2013 közötti új képzési idıszakban a hétévenkénti továbbképzési kötelezettség alá összesen 41 fı pedagógus tartozik. Az éves vezetıi beszámolókban részletes kimutatás készült a továbbképzési keret felhasználásáról. Ezen kívül az iskola jól kihasználta a két HEFOP pályázat képzési támogatását, ennek keretében összesen 22 fı vett részt integrációs és kompetencia alapú oktatással kapcsolatos képzésen. A 2006-2007. tanév tantárgyfelosztása alapján véletlenszerően kiválasztott két fı képesítést igazoló dokumentumainak és tanított tantárgyak részletes megfelelıségi vizsgálatára került sor. A 25. sorszámmal szereplı napközis nevelıi beosztásban
11
szereplı pedagógus az adott tanévben tartósan távol volt. A helyettesítését ellátó kollégának a diploma másolata, erkölcsi bizonyítványa és továbbképzésekrıl szóló tanúsítványai szerepeltek a személyi anyagában. Az alkalmazására határozott idıre szóló szerzıdéssel került sor. A beosztása a végzettségének megfelelı volt. A 41. sorszámú pedagógus angol nyelv oktatására került beosztásra. A személyi anyaga és a végzettségét igazoló dokumentumok a beosztásának megfelelı volt. Tantárgyfelosztás, óraterv, órarend 2008-2009. Évfolyam
1
2
3
4
5
6
7
8
Összes
Oszt. száma
4
4
3
2
3
2
3
3
Óratervi
80
80
60
45
67,5
45
75
75
10%
10%
10%
10%
25%
25%
30%
30%
Óra:
8
8
6
4,5
16,875 11,25
22,5
22,5
Egyéni
12%
12%
12%
12%
12%
12%
12%
527,5
Kt 52.§ (3)
Választható Kt. 52.§ (7)
12%
99,625
Kt. 52.§ (11)
óra
9,6
9,6
7,2
5,4
8,1
5,4
Összesen iskolai Napközi
9
9
63,3
690,425 4 cs
4 cs
3 cs
2 cs
2 cs
322,5
Gyógypedagógiai 1. és 2. évfolyam logopédiai osztályainak speciális 42 tanterv szerint logopédia órái Együttesen
1054,925 3. Táblázat
A tantárgyfelosztás 24 osztályra (ebbıl 2 csoport logopédiai osztály), továbbá 13 napközis és 2 tanulószobai csoportra készült. Az iskolai oktatásra fordítható 1055 óra eltér a tantárgyfelosztásban (a könyvtáros tanár óráin kívül) kiosztott órák számától (1059 óra). Az eltérést azonban az iskola kompenzálta a számítottnál kevesebb órakedvezmény igénybevételével. Így az órakedvezmény mértékével korrigált igénybevett (1112 óra) és a számított óraszám (1112,3 óra) már ténylegesen megegyezik. A figyelembe vett órakedvezmények egyébként megfelelnek a közoktatási törvény és a munkaügyi szabályoknak. (A kötelezı tanórai foglalkozás öt százalékának megfelelı idıkeret összesen 26,4 óra.) A tantárgyfelosztás az helyi tantervnek megfelelıen az óratervvel összhangban készült el. A 2008-2009. tanévben az engedélyezett pedagógus létszám 54,4 fı volt. A tantárgyfelosztásban a betöltött pedagógus álláshelyek száma 52,5. A nem pedagógus álláshelyek száma 22. A nem pedagógus álláshelyekre javasolt számítási elv alapján ez a létszám nem lehet kevesebb, mint a pedagógusok teljes munkaidejére - beleértve az óraadó tanárok foglalkoztatási idejét is - számított
12
létszámának 20%-a (számított technikai létszám = 11 fı). A számított technikai létszámot növeli még a tálalókonyhával és egyéb gazdasági feladatok ellátásával kapcsolatos álláshelyek száma, továbbá a pedagógiai munkát segítı alkalmazottak: szabadidı szervezı (1 fı), a gyermekvédelmi felelıs (2 fı összesen fél álláshelyen), gyógypedagógiai asszisztens (1 fı a mozgássérült tanulók felügyeletére). Összességében a fenntartó által engedélyezett nem pedagógus álláshelyek száma meghaladja a közoktatási törvény alapján meghatározott technikai létszám minimumát. Az egyes osztályokra kialakított óratervek megfelelnek mind a heti kötelezı óraszámokra vonatkozó, mind pedig a heti maximális terhelés vonatkozó jogszabályi elıírásoknak. A haladási naplókban az egyes osztályok órarendjét úgy állították össze, hogy figyelembe vették, az egy tanítási napon megtartható tanítási órák maximális számát (5 illetve 6 óra), továbbá azt is, hogy a tanulók tényleges heti óraszáma a heti kötelezı tanórák számát mennyivel haladhatja meg.
Intézményirányítás – ellenırzés, tervezés, fejlesztés Az iskola minıségirányítási programja elıírásokat tartalmaz az éves munkaterv tartalmára vonatkozóan: ezek szerint a fenntartó elvárásainak megfelelıen tartalmaznia kell •
az oktatási nevelési program intézményi végrehajtásának éves tervét
•
figyelembe kell vennie a kerületi és országos mérések eredményeit
•
tartalmaznia kell az aktuális mérések tervét
•
tartalmaznia kell a feladat ellátási és intézménymőködtetési tervet
A szakmai munka tervezésének alapvetı dokumentumai az éves iskolai munkatervek és a munkaközösségek munkatervei. Az iskolai munkaterv tartalmára már a megelızı tanév végén javaslatokat vár az iskolavezetés. A javaslatok és a vonatkozó rendeletek, szabályzatok alapján a nyár folyamán vezetés elkészíti a munkatervi javaslatot. A tantestület a tanévvégi nyitóértekezleten megtárgyalja, szükség szerint kiegészíti és felhatalmazza a vezetıséget a legitimációs eljárás lefolytatására. Ezek után szeptember közepén kerül a munkaterv a fenntartó elé. A munkaterv tartalmazza a tanév rendjét, az iskolai programokat, azok idıpontját, felelıseit. A munkaterv melléklete a vezetıi ellenırzés terve. Elıírások és az éves munkaterv összevetése:
Mi írja elı az adott tartalmat:
Megállapítások az aktuális Iskolai munkatervre
Jogszabály
Fenntartó
SZMSZ
Tartalmazta
A vezetık benntartózkodás a
-
igen
igen
Kiemelt szakmai feladatok
igen
igen
igen
Tanév rendje
igen
igen
igen
igen
13
Megjegyzés
Mi írja elı az adott tartalmat:
Megállapítások az aktuális Iskolai munkatervre
Jogszabály
Tartalmazta
Tanulmányi versenyek
igen
Szülıi kapcsolattartás
-
Fenntartó
SZMSZ
igen igen
igen
Értekezletek
igen
igen
Tankönyvfelelıs
igen
igen
Mérések
igen
igen
Feladat terv
ellátási igen
Megjegyzés
igen
igen
Mérési eredmények a munkaközössé gi tervekben
igen
4. Táblázat A fentiek alapján megállapítható, hogy az éves munkaterv a jogszabályoknak megfelelıen, az iskola belsı szabályzataival, a fenntartó elvárásaival összhangban lett kialakítva. A tudatos tervezés tetten érhetı benne, jól szolgálja az iskola szakmai munkájának fejlesztését. Az egyes munkaközösségek munkatervének elemzése: Alsós munkaterv. A munkaterv az 1-2 és a 3-4. osztályok közös munkatervét tartalmazza. Az elızı év mérési eredményei közül két külsı mérést emelnek ki. A kapcsolódó jelentések lényeges megállapításai alapján módszertani célokat fogalmaznak meg a tanévre vonatkozóan. Elsısorban a munkaközösség által a tanulók részére szervezett programokat tartalmazza a munkaterv. Az egyes feladatokat havi bontásban, de felelısök nélkül határozták meg. A munkaközösség szakmai tevékenységének tervezésére (képzések, azok hasznosítása, bemutató órák, szakmai programok, stb.) nem fordítottak figyelmet. Angol munkaközösség munkaterve rövid a tanulók részére szervezett programok feladatlistáit havi bontásban tartalmazza. Utalás történik az elızı tanév kerületi mérésének eredményeire. Erre hivatkozva kiemel néhány gyakorlásra javasolt feladat típust. Felelısöket nem jelöltek meg. A munkaközösség szakmai tevékenységére nem tér ki a munkaterv. Fejlesztı pedagógiai munkaközösség munkaterve nagyon tudatos szakmai tevékenységre utal. Általános céljaikat meghatározták. Az egyes feladatokhoz az idıpont mellett a felelısöket is nevesítették. A tervezett szakmai tevékenységük változatos: bemutató órák, szakmai konzultációk, kapcsolattartás a szülıkkel és kollégákkal, munkájuk értékelésével kapcsolatos feladataik említése egyaránt jellemzi programjukat.
14
A humán munkaközösség jól szerkesztett színvonalas munkatervet állított össze. Tartalmazza az általános célokat, feladatokat, a tervezett foglalkozások idıpontját, témáit. Tervezett programjaik a munkaközösség szakmai feladatait is tartalmazza. Felelısöket csak részben határoztak meg. Hiányosság, hogy a mérési eredményekre nem hivatkoztak. Napközis munkaközösség munkaterve. A legrészletesebb munkaterv. A célokat és feladatokat tartalmazza. A tanulók részére szervezett programjaikat havi bontásban a felelısök megjelölésével határozták meg. Osztályfınöki munkaterv. Tartalmazza a kiemelt célokat és a konkrét feladatok határidejét, az egyes feladatokhoz tartozó felelısöket nem nevesít. Szakmai tevékenységként a MFPI mőhelyfoglalkozásán történı részvételt tervezték. A reál munkaközösség munkaterve. Felelısöket, konkrét feladatokat, határidıket nem tartalmaz a munkaterv. Kiemelten kezeli a nem szakrendszerő oktatás témáját. Összességében megállapítható, hogy az egyes munkaközösségek munkatervei eltérı színvonalon, változatos tartalommal és részletességgel készültek el. A munkaközösségi tervezésben az elızı év mérési eredményei nem egységesen jelennek meg. Általában nem konkrétan, hanem közvetett formában utalnak az eredményekre. Például a reál munkaközösség tervezetében: „Tanév végén tanulónként értékeltük a még fejlesztésre szoruló, illetve a megfelelıen teljesített kulcskompetenciákat, ennek figyelembevételével folytatódik tovább a fejlesztés”. Javasoljuk, hogy a munkaközösségi munkatervek egységes szempontrendszer alapján készüljenek el. Térjenek ki az elızı tanév mérési eredményeinek konkrét értékelésére, ennek alapján határozzák meg a szakmai feladatokat és felelısöket a határidı megjelölésével. Belsı ellenırzés, minıségirányítás Az intézmény belsı ellenırzési tervét az éves munkaterv mellékletként tartalmazza. Az ellenırzési terv havi bontásban részletezi az ellenırzés tárgyát és az ellenırzést végzık beosztását. A pedagógiai munka ellenırzésében kiemelt szerepet kap a folyamat ellenırzés. Gyakorlatilag az intézmény vezetıje minden tanévben minden pedagógusnál végez óralátogatást. Az óralátogatáson az igazgató mellett a vezetı helyettese is részt vesz. Az óralátogatásokról jegyzıkönyv és óramegfigyelési lap készül. Ez utóbbi tartalmazza az ellenırzött pedagógus személyes tulajdonságait, a tervezés és a tanítási gyakorlat minıségét. A teljes körő teljesítményértékelésre négy évente kerül sor. Ennek évében a pedagógusok önértékelı kérdıívet, a pedagógus által választott osztály pedig tanáráról tölt ki egy un. „szinkron kérdıívet”. A teljesítményértékelést értékelı interjú és minısítés zárja. A munkaközösségi munkatervek és a pedagógus interjúk arról tanúskodnak, hogy a pedagógusok látogatják egymás óráit, a másik munkájának megismerésével is igyekeznek javítani saját munkájuk színvonalát. A pedagógusok egyetértenek az ellenırzések kapcsán megfogalmazott elvárásokkal, követelményekkel. Az alapvetıen segítı szándékú ellenırzéséket természetesnek és szükségszerőnek tartják. Az óralátogatásokon kívül a vezetıi ellenırzés kiterjed a pedagógusok munkájának szinte minden lényeges elemére: a tanulók értékelésre, a tanmenetek alapján végzett folyamatos pedagógiai tevékenységre, stb. A tanév tervezett feladatai, a folyamatos ellenırzés, a rendszeres és nagyon alapos szakmai értékelı, elemzı megbeszélések, az elvégzett mérések és elemzések, az
15
elért eredmények adják az intézményi beszámolók alapját. A tanévrıl szóló beszámoló szempontrendszerét részben a fenntartó, részben az intézmény belsı szabályzatai határozzák meg. A színvonalas vezetıi beszámolók minden évben egységes szempontrendszer alapján készültek el, így viszonylag könnyen megoldható az intézmény eredményességét bemutató adatok évek szerinti összehasonlítása. A beszámolók kitérnek az iskolai és a munkaközösségi munkatervekben kitőzött célok teljesülésére és különbözı mutatók alapján igazolják a kitőzött célok elérésének színvonalát (tanulmányi eredmények, hiányzások, verseny eredmények, mérések eredményei). Az osztályozó konferenciákon eredményes és tartalmas pedagógiai szakmai fejlesztı, értékelı munka folyik. A pedagógusok felkészülten vesznek részt ezeken az értekezleteken: ismerik a tanulási, nevelési eredményeket, a problémákat, ezek alapján megfelelı célokat, feladatokat határoznak meg. A minıségfejlesztési csoport (Minıségi Kör) a munkaközösségek mellett mőködik, feladata a minıségirányítási program végrehajtása és ellenırzése. Az intézményben a 2007-208-as tanévben széleskörő igény és elégedettség mérésre került sor. Az elvégzett felmérések: •
Óvodai kérdıíves felmérés a leendı elsıs szülık igényeinek megismerésére
•
A középiskolába távozó tanulók szüleinek körében végzett felmérés
•
Szülıi és tanulói igények felmérése
A felmérések alapján a Minıségi Kör meghatározta a lehetséges feladatokat. Ezek végrehajtását megtervezték, majd a tervezett feladatokat megvalósították. A 20082009-es tanévben például ennek alapján került sor a tanulási technikákat fejlesztı elıadás szervezésére meghívott elıadó segítségével. A minıségirányítási program értékeléséhez tartoznak az iskolában folytatott külsı értékelések eredményének, megállapításainak bemutatása is. Ennek keretében került sor a SNI tanulókkal kapcsolatos szakmai ellenırzésre, illetve gazdasági ellenırzésekre.
8.2 A humánerıforrás intézményi felhasználása és fejlesztése Az iskolában 2008-ban 55 pedagógus dolgozott. A pedagógiai munkát segítı munkakörök jól szolgálják az iskola kiemelt céljainak teljesítését (gyógypedagógiai asszisztens, gyermekvédelmi felelıs). A szakmai munkát két fı logopédus, könyvtáros tanár segítette. A pedagógusok személyi anyagának ellenırzése kapcsán megállapítható volt, hogy a pedagógusok rendelkeznek a megfelelı végzettséggel. Az iskola helyi tanterve, és a 2008-2009. évi tantárgyfelosztás összhangban volt. Az óratervnek megfelelıen kerültek meghatározásra a pedagógusok és az osztályok óraszáma. A tantárgyfelosztás és a képesítések ellenırzése alapján megállapítható, hogy teljes körő volt a szakos ellátottság a 2008-2009. tanévben. Az elvégzett továbbképzések összhangban vannak az intézmény hosszú távú célkitőzéseivel: a cél a módszertani kultúra gazdagítása, változatos pedagógiai munkaformák alkalmazása. A tervezett képzések megoszlása a 2006-2009. közötti idıszakban:
16
Továbbképések tervezése
Nyelvi 2%
Egyéb 17%
Szaktárgyi 29%
Informatikai 2%
Pedagógiai 50%
5. Táblázat
A tervezett képzések elsısorban az iskola általános pedagógiai céljainak megvalósítását szolgálták. A 2006. évben változatos képet mutatott a képzések tematikája. Volt nyelvi, informatikai képzés, illetve speciális pedagógiai képzések: erıszakmentes kommunikáció, szenzoros terápia, stb. A vonatkozó idıszakban három fı másoddiploma megszerzésére irányuló képzésre járt (gyógypedagógus, pedagógiai szak, földrajz tanári). 2007-tıl a nem szakrendszerő oktatásra történı átállás miatt az ezzel kapcsolatos képzések kerültek túlsúlyba. Az ötéves továbbképzési program és az éves beiskolázási tervek a 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet elıírásainak megfelelıen készültek el. Az új kollégáktól elvárják a színvonalas szakmai tevékenységet, felvételük elıtt elbeszélgetésre kerül sor. A jelentkezéseket elektronikus formában, e-mailen keresztül kéri be az iskolavezetés. A felvételi beszélgetésen többen is részt vehetnek. Így nem csak az intézményvezetı, hanem pl. a munkaközösség vezetık véleménye is érvényesülhet. A felvétel szempontjai között kiemelten szerepel a jelölt végzettsége (szaktudása), bére és útiköltsége is. A tudatos munkaerı gazdálkodást mutatja, hogy a képzések támogatásával több tanító átképzésére került sor angol, magyar és matematika szakterületeken. Az elmúlt években a felsı tagozaton a csökkenı tanulólétszám miatt csökkenteni kellett a pedagógusok számát is. A munkaerı felesleg megszüntetésére nyugdíjazással és közös megegyezéssel történı munkaviszony megszüntetésével került sor. Amíg a felsıben csökkenés, addig az alsó tagozaton bıvülés volt. Az új kolléga munkáját mentorálassal segítik, 2008. január 1tıl a gyakornoki szabályzat alapján járnak el. Ezek szerint a jelöltet a mentorok rendszeresen látogatják és szakmai konzultációkat tartanak részükre. Ezek tényérıl külön füzetet vezet a mentor. A tartósan távol lévık helyettesítését megfelelı végzettségő és képesítéssel rendelkezı pedagógusok alkalmazásával oldották meg. Az iskola pedagógusai az önképzésük érdekében a szakirodalmat, internetet tanulmányozzák, képzéseken, óralátogatásokon, elıadásokon vesznek részt. Saját bevallásuk szerint hetente 3-4 órát fordítanak önképzésre. Az önképzés igényét jól jelzi, ha valaki saját költségén vesz részt képzéseken. Erre számos példát lehet találni ebben a testületben. Jellemzıen a második diploma megszerzésére,
17
nyelvtanfolyamra, informatikai képzésekre, másoddiplomás képzésekre költenek a legtöbbet a pedagógusok. A szakirodalom szinte minden területét olvassák. A folyóiratok közül a legnépszerőbb a Tanító, az Új Katedra, a Modern Iskola, és az Új PSZ. Szaktárgyi (vagy ahhoz kapcsolódó) folyóiratokat keveset említettek. Az internetet heti átlagban 4-5 órát használják szakmai tájékozódásra. Számos egyéb önképzéssel egyenértékő tevékenységet is végeznek a pedagógusok. Jellemzıen ilyen tevékenység volt az elıadások tartása, vagy felkészülés valamilyen szakmai programra. Az önképzés során tanultakat a tanítási gyakorlatban alkalmazzák. Általános vélekedés, hogy „az önképzést a belsı szükséglet hívja életre, akkor mőködik.” A megszokásból, rutinból történı tanítás kivédésére szolgál. A legnagyobb akadályának az anyagiak hiányát tartják. A pedagógusok körében a fluktuáció minimális. Új munkaerı felvételére kevés alkalom adódott a 2006-2009 közötti idıszakban. Az iskolavezetés következetes munkaerı gazdálkodási törekvéseinek köszönhetıen szakmailag „erıs” tantestület alakult ki. A pedagógusok jól ismerik egymás munkáját, kölcsönösek az óralátogatások, a szakmai tapasztalatok megbeszélését jól segítik a munkaközösségek. Az iskolai pályázatok jól támogatták a pedagógusok integrációs és módszertani felkészítését. A két sikeres HEFOP pályázat keretében biztosított képzéseken összesen 22 fı vett részt. Ezen kívül a 2006-2009 közötti idıszakban 11 fı vett részt a nem szakrendszerő oktatás bevezetésével kapcsolatos 120 órás képzésen és további 28 fı egyéb képzéseken.
8.3 Az intézmény belsı értékelési rendszerének elemzése és a külsı mérési eredmények hasznosulása 2005 – 2008 között. Az iskola törekszik a változatos, a tanulók sajátosságaihoz közel álló értékelési formák alkalmazására. Szöveges értékelést alkalmaznak az 1-4. évfolyamon, a heti egy óránál kevesebb óraszámban tanított tárgyaknál, továbbá a nem szakrendszerő oktatásnál az 5-6. évfolyamon. Ennek keretében a Nemzeti Alaptantervben rögzített kulcskompetenciák egyéni fejlıdésének alakulásáról, a tanulónak a nem szakrendszerő oktatásban elért eredményeirıl félévente szöveges értékelést készít az iskola. Ezt mellékelik a félévi értesítıhöz és a tanév végi bizonyítványhoz is. A ZPSZK által végzett kerületi méréseket illetve a Fıvárosi Pedagógiai Intézet méréseit minden alkalommal figyelembe veszik az éves munkaterv összeállításánál, a beszámolókban pedig részletesen elemzik az elért eredményeket. Ezeket a méréseket a minıségirányítási programban meghatározottak szerint felhasználják az iskola mőködésének értékelésére. A felhasználható eredmények a következık: • témazáró dolgozatok eredményeinek statisztikája • belsı, szaktárgyi mérések eredményeinek statisztikája • versenyek eredményeinek értékelése • ZPSZK mérések értékelése • OKÉV mérések értékelése • egyéb külsı mérések értékelése
18
A belsı és külsı mérések eredményeinek hasznosítását az IMIP-ben szabályozták. A szakmai munkaközösségek vezetıi minden tanév végi beszámolójukhoz összegyőjtik az elvégzett belsı és külsı mérések eredményeit, és ennek alapján értékelik a tantárgyaikat. A szakmai munkaközösség tagjai az éves beszámolóikban javaslatot tesznek a fejlesztésre, annak módjára, az eredményeket és a javaslatot a szakmai munkaközösség-vezetı a tanévzáró értekezleten ismerteti a nevelıtestülettel, majd a következı tanév elején a munkaközösségi terv részeként intézkedési tervet készítenek a hibák javítására, a fejlesztésre. A vizsgált munkaközösségi munkatervek csak egy része tartalmazott utalásokat a mérések alapján meghatározott fejlesztési feladatokra. Az angol munkaközösség munkatervében felsorolja a mérési tapasztalatok alapján meghatározott fejlesztési feladatokat. A konkrét megvalósítást (intézkedési tervet) a szeptemberi munkaközösségi értekezlet feladataként határozták meg. Az alsós munkaközösség terve részletesen elemzi az elızı tanév mérési eredményeit, ennek alapján feladatokat is meghatároztak. Az eltérı munkaközösségi gyakorlatokat egységesíteni kell, amelynek alapja az Intézményi Minıségirányítási Program 4.4.6 fejezete lehet. Javasoljuk a mérési eredmények munkaközösségi munkatervekben történı egységes beépítését. A munkaközösségek munkáját viszont jelentısen segíti az éves vezetıi beszámoló, amely részletesen tartalmazza az adott tanév mérési eredményeit és a hozzájuk tartozó értékelések kivonatos tartalmát. A mérések és a hozzájuk kapcsolódó értékelések dokumentálása példaértékő. Az Országos kompetencia mérések eredményei rendelkezésre állnak. Az intézmény a közoktatási törvény módosításának megfelelıen végezte el a kompetencia mérések eredményeinek tanév végi értékelését. Külön ki kell emelni, hogy az iskola akkor is elvégezte a mérések értékelését, ha központilag ez nem állt rendelkezésre (pl.: negyedikes mérés 2008-ban). Az IMIP-ben szabályozták a külsı, belsı mérések feldolgozásának, értékelésének folyamatát. Mivel a szabályozás nem részletezi, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a 2002/3. OM rendelet elıírja intézményi szintő intézkedési terv készítését, abban az esetben, ha az iskolai kompetencia mérés eredménye elmarad a jogszabályban meghatározott minimális értéktıl. (A minimum azt jelenti, hogy a központilag feldolgozott eredmények alapján a felmért évfolyamokra meghatározott 1. képességszintet a tanulók legalább fele nem érte el szövegértésbıl és legalább huszonöt százaléka nem érte el matematikából.) A 2006/2007. és a 2007/2008. tanévekben lefolytatott országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határokat a 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
Kompetencia mérések iskolai eredményei Év
szövegértés
matematika
6. évf.
8. évf.
6. évf.
8. évf.
2006.
565
530
536
524
2007.
560
519
520
552
2008.
561
519
534
500
6. Táblázat
19
Az iskola az országos kompetenciaméréseken kiemelkedıen jól teljesített. Eredményei minden esetben meghaladták az országos átlagot, sıt a legtöbb esetben a budapesti átlagot is. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az intézménynek az 3/2002. OM rendelet alapján elıírt intézkedési terv készítési kötelezettsége a vizsgált idıszakban nem volt.
Terület
Negyedik évfolyamos kompetencia mérés iskolai eredményei 2006.
2007.
2008.
Olvasás készség
83% (>)
85 %(>)
88%(>)
Elemi készség
számolási
92% (>)
95% (>)
94% (>)
Elemi gondolkodási képesség
46% (>)
41% (<)
64% (>)
7. Táblázat A negyedikes mérések az alapkészségek diagnosztikus mérését szolgálják. Alapvetıen Fejlesztési célú, többször felhasználható mérési eszközöket tartalmaznak. A negyedikes kompetenciamérés eredményeinek elemzését segítendı két pedagógus vett részt mérés – értékelési tanfolyamon. A mérések alapján a munkaközösségek elemezték az eredményeket és meghatározták a kiemelt feladataikat a következı tanévre vonatkozóan: Idézet a 2006-2007. évi beszámolóból: - különös figyelmet kell fordítani a tanulók kézírásának gyakoroltatására, fejlesztésére - elıtérbe kell helyezni a gyakorlatias gondolkodást fejlesztı feladatokat Év 2006.
2007.
2008.
ZPSZK mérések környezetismeret 5. évfolyam
7. évfolyam
56,1% (<)
49% (<)
kémia
fizika
57,58% (>)
33,75% (<) ( (69%; 84% )(>)
(61%; 72%) (<)
Alapvetı készségek
Ének-zene
Vizuális kultúra
Angol
3. évfolyam
5. évfolyam
5. évfolyam
7. 8. évfolyam évfolyam
Nem számszerősített értékelés
48% (<)
Nem 53,3% (<) számszerősített értékelés
Informatika
8. Táblázat
20
technika
41,25% (<)
A mérések elemzését a munkaközösségek elvégezték. Fontos szempont volt, hogy az iskola eredménye meghaladta (>) vagy elmaradt (<) a kerületi átlagtól. Ezen megállapítások mellett például a 2006. évi környezetismeret – természetismeret méréssel kapcsolatban az év végi beszámolóban az alábbi fejlesztési feladatokat határozták meg: - folyamatos ismétlés nagyobb arányban történı beépítése a tanítási gyakorlatba - egységes tankönyvek (követelmények) használata az alsó és felsı tagozaton - óralátogatások a környezetismeret és természetismeret órákon A mérési információk elemzését elsı körben az egyes pedagógusok és a munkaközösségek végzik el. A részletes elemzés alapján az ı feladatuk a mérési eredmények visszacsatolása, szükség esetén a tanítási gyakorlat módosítása. A visszacsatolást jól segítené, ha az egyes évek mérési eredményeit egy táblázatban, összehasonlítható formában szerepeltetnék (pl. 6-8. táblázatok) A meghozott intézkedések visszacsatolását jelenti azonban az is, hogy az iskola folyamatosan kiváló mérési eredményeket produkál, a kompetenciamérésekben rendszeresen az átlag felett teljesít. A beszámolók tanúsága szerint a tanulmányi versenyeken is kiemelkedı eredményeket érnek el. Javasoljuk, hogy a kiemelt mérések különbözı években elért eredményeit – hasonlóan a tanulmányi eredményekhez – a beszámolókban együttesen jelenítsék meg. Így az iskola saját teljesítményét önmagához mérten több év eredményei alapján, folyamatában is elemezni tudja.
21
8.4 A tanulók értékelésének gyakorlata A pedagógiai program és a minıségirányítási program is tartalmazza a tanulói teljesítmények mérési gyakorlatának leírását. Az iskola a pedagógiai programban meghatározottak szerint az 1-4. évfolyamon, illetve a felsı tagozaton azoknál a tárgyaknál, amelyek óraszáma kevesebb, mint heti egy óra. A nem szakrendszerő oktatás bevezetésével párhuzamosan a nem szakrendszerő oktatásba bevont tantárgyak kapcsán a kulcskompetenciák teljesítésének színvonalát szövegesen is értékelik. Minden más esetben a hagyományos osztályozás szerinti értékelés folyik. A szöveges értékelés alkalmazásával kapcsolatos változásokról a szülıket minden esetben szülıi értekezleten, interneten keresztül tájékoztatták, az alkalmazott értékelı mondatokat az alsó tagozatos tájékozató füzetben is szerepeltetik. A nem szakrendszerő oktatáshoz kapcsolódva az egyes kulcskompetencia területek fejlettségi szintjérıl is tájékoztatják a szülıket. Az értékelés eredményérıl a bizonyítványba pótlapot helyeznek el. A szülık a fogadóórákon kapnak információkat a gyermekük értékelésével kapcsolatban. Az elfogadott értékelı mondatok egyébként mind a szülık, mind pedig a tanulók számára érthetı, alapvetıen pozitív jelentést hordoznak. A szöveges értékelés mellett a pedagógusok egyénileg mérlegelhetik, hogy tájékoztató jelleggel alkalmazzák-e a hagyományos jegyekkel történı értékelési formákat. A szöveges értékeléssel kapcsolatban a szülık általában elégedettek, ha az értékeléssel kapcsolatban kérdés merült fel bennük, akkor a pedagógusok ezekre a kérdésekre minden esetben megnyugtató választ tudtak adni. A negyedik évfolyam végétıl már a hagyományos osztályozást követik, amelyet a helyi tanterv kellı részletességgel ismertet. Az egységes értékelés kialakításának érdekében szabályozták a jegyek gyakoriságát, a teljesítmények szintjeit, a szülık tanulók felé adott tájékoztatás követelményeit. Meghatározták az eredményes és hatékony értékelés kritériumait. A jegyeket a naplókba egységes formában írják be. A tanulmányi eredmények átlagait és a külsı mérések eredményeinek összevetésébıl megállapítható, hogy a pedagógusok értékelési gyakorlata kellıen objektív, Ezt igazolja pl. a 2008. tanév tanulmányi eredményeinek és a kompetencia mérések eredményeinek összevetése: matematika: 6. évfolyam 3,62, (kompetenciamérés: 534) és a 8. évfolyam 3,46 (kompetenciamérés: 500) magyar: 6. évfolyam 3,59, (kompetenciamérés: 561) és 8. évfolyam 3,5 (kompetenciamérés: 519) A tanulók körében elvégzett kérdıíves felmérés eredménye megfelel a helyi tantervben megfogalmazott, értékeléssel kapcsolatos elvárásoknak. A legfontosabb megállapítás, ha a tanulók gyengébb jegyeket kapnak, lehetıséget kapnak a rossz jegyek kijavítására. A dolgozatok elıtt kellı idejük van a felkészülésre, mivel idıben kapnak tájékoztatást a megírandó témazáró dolgozatról (Ez összhangban van a helyi tantervben megfogalmazott megállapodással). A tanulók úgy tapasztalták, hogy a magatartás és a szorgalom havi értékelésénél a pedagógusok kikérik a véleményüket. Az osztályfınökök lehetıséget adnak a gyerekeknek az önértékelésre. Bár az iskola törekszik a szóbeli és írásbeli számonkérés egyensúlyának fenntartására a tanulók inkább írásban szeretnek felelni, a szóbeli feleletekkel szemben. A pedagógusok a szülıkkel a fogadó órák keretei között megbeszélik a
22
