SZABÓ Bálint , KIRIZSÁN Imola
Gyorsbeavatkozások történeti tartószerkezeteknél
GYORSBEAVATKOZÁSOK TÖRTÉNETI TARTÓSZERKEZETEKNÉL
SZABÓ Bálint, KIRIZSÁN Imola A gyorsbeavatkozások elkerülhetetlenek, valahányszor jól meghatározott okokból az épületállomány bizonyos részének szilárdsága és stabilitása megkérdőjelezhető. Országos és nemzetközi előírások, műszaki ajánlások mindenfelől foglalkoznak az épületállománynak ezzel a beavatkozási formájával. Függetlenül attól, hogy az okozott károk természeti (földrengések, árvizek, szélviharok, földcsuszamlások stb.), vagy társadalmi katasztrófákhoz (például a karbantartás krónikus hiánya – a kommunista és posztkommunista rendszerek velejárója) kötődnek, megnyilvánulási módjuk függvényében, jelentős szerep hárul a történeti tartószerkezet-szakértőkre a gyorsbeavatkozási elvek alkalmazásában. Elöljáróban – a történeti tartószerkezetekre vonatkozó gyors-beavatkozási eljárások fogalma A gyorsbeavatkozások az épületállomány azon részeire kiterjedő beavatkozások, melyek – részlegesen, vagy teljesen – közel vannak a szilárdsági és stabilitási határállapothoz, és azonnali hatályal el kell őket végezni. Végrehathatók a (teljes vagy részleges) összeomlás előtt, esetleg utána, szoros összefüggésben – a beavatkozás pillanatában – az anyagi lehetőségekkel. Ajánlatos az összeomlás (baleset) előtt beavatkozni. Azt hisszük, hogy a balesetnek – részlegesnek (elemek, illetve alegységek szintjén), vagy a tartószerkezeti egység szintjén esedékeseknek – nem kell feltétlenül megtörténnie ahhoz, hogy a gyorsbeavatkozásra sor kerülhessen. A szilárdsági és stabilitási határállapot fogalma egy összeomlás előtti állapotot is jelenthet, mely beazonosítható. Természetesen a baleset után is beavatkozhatunk, a megoldandó kérdés ilyenkor a tönkremenetel általánossá válásának a megakadályozása. Általában a tartószerkezeti egységnek vannak tartalékai, akkor is, ha bizonyos elemek használaton kívül kerülnek, ideiglenes egyensúlyi állapotot hozva létre (melyeket néha tanácsos megtartani). A gyorsbeavatkozások egyaránt feltételeznek ideiglenes – támasztó-merevítő – építményeket, illetve végleges megoldásokat. Azt gondoljuk, hogy a végleges megoldások csak akkor indokoltak, ha kivitelezésük szükségessége egyértelmű, és ha az ideiglenes építmények önmagukban nem szavatolják a tartószerkezet szilárdságát és stabilitását. (Jó, ha a végleges megoldásoknál utat engedünk a normális kutató-tervező folyamatoknak, a tönkremenetelt – a rehabilitációs tervek elkészítéséig és kivitelezéséig – csak az ideiglenes építményekkel akadályozzuk meg). Ha a végleges megoldásokat nem lehet elkerülni, a kutatás-tervezés párhuzamosan zajlik majd a gyorsbeavatkozások kivitelezésével, esetleg éppen ezek végeztével. Természetesen minden esetben – a gyorsbeavatkozások elvégzése után – kötelezővé kellene tenni a kimerítő kutató-tervező munka lebonyolítását, a tartószerkezet teljes rehabilitálása érdekében, hangsúlyt fektetve a gyorsbeavatkozások viselkedésének időbeni követésére is. A történeti épületek esetében olyan sajátságokról van szó, melyek abból a tényből következnek, hogy a történeti tartószerkezetek empirikus-intuitív koncepció alapján, történeti anyagokból, hagyományos technológiákkal készültek, a gyorsbeavatkozásoknak pedig számolniuk kell ezekkel a sajátságokkal. Figyelembe kell venni a tartószerkezetek saját örökségértékeinek a védelmét is. A műemlékké nyilvánított történeti épületek esetében az óvatosság, mellyel a végleges megoldásokat kezelik, magától értetődik. A kutatások hiánya hibás döntéseket eredményezhet, melyekből örökségérték-veszteség származhat (itt kell megemlíteni a történeti tartószerkezetek saját örökségértékeit, melyeket – sokszor – könnyelműen áldoznak fel a gyorsbeavatkozások alkalmával). Természetesen, a műemlék-épületeknél a gyorsbeavatkozásokkor alkalmazott végleges megoldások csak konzerválások vagy restaurálások lehetnek, nem engedhetők meg a felújítások vagy rekonstrukciók, és a támasztómerevítő ideiglenes építmények ajánlottak a kutatások elvégzéséig, illetve a megerősítési dokumentáció elkészítéséig. Ajánlott úgyszintén – a gyorsbeavatkozások esetén is –, hogy ezeket a beavatkozásokat 2
történeti tartószerkezetekhez értő szakemberek végezzék (pontosabban ilyen vonatkozásban engedéllyel rendelkező szakemberek). A továbbiakban hangsúlyosan a műemlék épületek tartószerkezeteiről beszélünk. Ezeket a szerkezeteket különleges gonddal kezeljük, mert: (i) empirikus-intuitív tartószerkezeti koncepció alapján készültek, történeti anyagokból, hagyományos technológiával, ezért nem szabad a mérnöki tartószerkezetekre vonatkozó előírásokat alkalmazni rájuk, (ii) (saját és hordott) örökségértékkel rendelkeznek, melyeknek a védelmét a törvény biztosítja.
Minimálisan szükséges Előzetes kutatások a történeti tartószerkezeti gyorsbeavatkozások esetében Előzetes kutatások a műemlékek történeti tartószerkezetén végzett gyorsbeavatkozások esetében – szigorúan az adott konkrét feltételekhez igazodva – minél nagyobb százalékarányban szükségesek. Létezik azonban két kutatási kategória, amely nélkül tilos a gyorsbeavatkozás elvégzése: (i) a tartószerkezet szakvéleményezése – legalább – elvi-minőségi szinten és (ii) a műemlék épített-örökség értékeinek naprakész felleltározása. A történeti tartószerkezet elvi-minőségi szinten szakvéleményezése Elengedhetetlen a történeti tartószerkezet szakvéleményezése, melyben meghatározzák, hogy a tartószerkezet milyen közel áll a törési-stabilitási határállapothoz, továbbá megállapítják a sérülékenységi (sebezhetőségi) szintet. A szakvélemény lehet csak minőségi, idő hiányában, illetve ha a helyszíni kutatások veszélyesek. Annak ellenére, hogy a szakvélemények csoportosítása csak a földrengés-kockázatra vonatkozó P10096 hazai előírásban szerepel és, hogy a földrengés-tervezési kódex csak az épületekre van naprakészen (P100/1-2006 épületekre vonatkozó tervezési előírások), más specifikus előírás hiányában a bibliográfia negyedik pontjában adott minőségi szakvélemény-értelmezést használjuk. A szakvélemény kötelezően beavatkozási javaslatokat is nyújt, ha lehet műszaki terv-szinten. Ilyen értelemben tanácsos, a műemlékek beazonosítási dokumentumai: «A műemlék analitikus nyilvántartási adatlapja» és «A műemlék használati kötelezettsége» minél nagyobb műszaki részletességgel kiállítani, elegendő információt adva a minőségi tartószerkezeti szakvélemény elkészítéséhez. A minőségi tartószerkezeti szakvéleményt – a műemlékké nyilvánított történeti épületek esetében – ajánlatos történeti tartószerkezet-szakértőnek elkészítenie (ha lehet ilyen értelmű engedéllyel is rendelkezőnek), a szakvéleményező csoport – esetről esetre – épületmechanikai, épületbiológiai és épületfizikai, talajmechanikai és épületgépészeti szakértőből tevődik össze. A műemlék építettörökség-leltárának aktualizálása Ahhoz, hogy a műemlék történeti tartószerkezeteinél minimális örökségérték-veszteséggel végezhessünk gyorsbeavatkozást, szükséges a műemlék épített-örökség-leltárának aktualizálása. Az inventárium általában létezik, akkor is, ha nem mindig végezték az érvényben lévő előírások szerint («A műemlék analitikus nyilvántartási adatlapja»). Természetesen – figyelembe véve azokat a feltételeket, melyek között a tartószerkezeti szakvéleményt, illetve a naprakész inventáriumot készítik – tanácsos, hogy a műemlékek analitikus nyilvántartási adatlapjai minél részletesebb felmérést tartalmazzanak, illetve, hogy minden műemléknek legyen «használati kötelezettsége» a bibliográfia hatodik pontjában leírtak szerint elkészítve. Ajánlatos, hogy a műemlék építettörökség-leltár aktualizálását minél sokrétűbb (építészből, művészettörténészből stb. álló) szakembercsoport végezze, olyanok akik a szóbanforgó műemléket jól ismerik). A történeti tartószerkezetre szakosodott (és ilyen értelmű engedéllyel bíró) szakembercsoport feladata úgy meghatározni a gyors-beavatkozási munkálatokat, hogy az örökségérték-veszteség minimális legyen. 3
Ideiglenes és végleges beavatkozások A gyorsbeavatkozások egyaránt lehetnek ideiglenes és végleges beavatkozások. A gyorsbeavatkozások csak minimális előzetes kutatásokat feltételeznek, ezért a végleges beavatkozások kevésbé ajánlatosak, megtörténhet ugyanis – a nagy sietségben –, hogy hibás döntések születnek a történeti tartószerkezeti szilárdság és stabilitás, illetve a saját és hordott örökségértékek védelmének vonatkozásában. Ideiglenes (időszakos) gyorsbeavatkozások A történeti tartószerkezeti ideiglenes gyorsbeavatkozások általában ideiglenes építményeket feltételeznek, melyek képesek átvenni és továbbítani állandó, időszakos vagy különleges terheket.
1. ábra Ideiglenes gyorsbeavatkozások – a Gars am Kamp-i és a nagyváradi várban
Az ideiglenes építményeket fából vagy fémből készítik, ajánlatos műszaki előírások közreadása és alkalmazása, melyek szabályozzák ezeknek a támasztó-merevítő ideiglenes építményeknek a számítási, illetve a kialakítási elveit (esetleg típus-részleteket stb.). Emellett ajánlatos még helyi programok kidolgozása – központi irányelvekkel, vagy nélkülük – melyeknek segítségével feltérképezik azokat a (potenciális) épületeket, melyek a közeljövőben gyorsbeavatkozásra szorulnak. Természetesen a lakosság védve lenne az estleges összeomlásoktól, a gyorsbeavatkozások pedig így inkább ellenőrzés alatt készülnének Végleges gyorsbeavatkozások A történeti tartószerkezeti végleges gyorsbeavatkozások konzervált, vagy helyreállított (restaurált) tartószerkezeti elemek, vagy alegységek, mint például: a kifagyás okozta falazat-tönkremenetelek kiegészítése, fedélszerkezeti, illetve födémszerkezeti faelemek cseréje. Végeznek még végleges beavatkozásokat olyan épületszerkezetek esetében is, melyek a tartószerkezeti elégtelenségek oka (a fafödémet áztató tönkrement héjazat stb.), ha ezek rehabilitációja a szokásos karbantartási munkálatok szintjén vannak, melyekhez nem szükségesek előzetes kutatások és nem csökkentik az örökségértékeket. A végleges beavatkozások akkor elfogadhatók, ha elvégzésük egyértelműen szükséges, és ha az ideiglenes beavatkozások nem szavatolják a tartószerkezet szilárdságát és stabilitását.
4
Figyelembe véve, hogy nincsenek részletesen kidolgozott megoldások, a gyorsbeavatkozásokat csak a műemlékek konzerválásában és restaurálásában gyakorlattal rendelkező szakemberek végezzék: munkások és műszaki személyzet egyaránt. Ajánlatos a tartószerkezeti szakértő – ha lehet állandó – művezetése. Szükséges bemutatni és népszerűsíteni a gyorsbeavatkozások sikeres példákit, valamint workshopok, továbbképző tanfolyamok szervezése, azért, hogy a szakemberek megbarátkozzanak a minőségi gyorsbeavatkozásokkal
2. ábra A dévai vár – ahol a végleges gyorsbeavatkozások lehetségesek és ahol nem
Ideiglenes építmények Az ideiglenes építményeknek hármas szerepük van: (i) biztonságossá teszik a tartószerkezetet, (ii) hozzáférést biztosítanak a végleges gyors-beavatkozásokhoz, (iii) lehetővé teszik a gyorsbeavatkozásra szoruló – szilárdsági és stabilitási határállapothoz közel álló – építmény rehabilitációs dokumentációjának elkészítéséhez szükséges kutatások elvégzését. Vannak helyzetek, amikor a konkrét feltételek nem engedik meg mindhárom elvárás biztosítását, máskor végleges gyorsbeavatkozás nem indokolt, így az ideiglenes építménynek nem kell ilyen feltételeknek megfelelniük: biztos, hogy időt és pénz spórolunk, ha az ideiglenes építmény sok-funkcionális. Vannak olyan helyzetek is, amikor az ideiglenes építményeket megtartják a műemléki épületeknél végzendő normális beavatkozások elvégzésének idejére is. Természetesen ilyenkor még nagyobb figyelmet szentelnek az ideiglenes építmények tartósítására: korrózió ellenes, tűzvédelmi, illetve biológiai károsodások elleni kezelésekre. Az ideiglenes építmények több félék lehetnek, ezekből három fontosabb határolható el: (i) dúcolóállványzat, (ii) merevítő-támaszok, (iii) védő-tetőzetek. Dúcoló-állványzat A besztercei főtéri evangélikus templom dúcoló-állványzatának az a dolga, hogy ideiglenesen megtámassza a törési és stabilitási határállapothoz közel álló kőkonzolokat (bizonyos részek már elváltak, a közveszély egyértelmű volt). A dúcoló-állványzat – amellett, hogy a konzolokat támasztja, a helyreállítási terv elkészítéséhez szükséges kőfalazat- és kőkonzol-kutatást is lehetővé teszi, illetve a toronyhomlokzatok helyreállítását, beleértve a kőrestaurálási munkálatokat is.
5
3. ábra A besztercei főtéri evangélikus templom – az állás nézete, megrepedt kőkonzol-részletek
A dúcoló-állványzat – melyet éppen most viteleznek ki a kolozsvári Mátyás király szoborcsoportnál – legfontosabb szerepe, hogy helyettesítse a kőalapzat szilárdságát és stabilitását a kutatások elvégzésének, illetve a talapzat restaurálásának az idejére.
4. ábra A kolozsvári Mátyás király szoborcsoport – a védőszerepet is játszó támasz- munkaállványzat és a restaurálandó kőelemek
6
Mivel kutatások nagyméretű beavatkozásokat feltételeznek, valamint – valószínűleg – megerősítésirestaurálási munkálatokra is szükség van, Mátyás király szobrát biztonságba kell helyezni, az állványzatot pedig úgy méretezték, hogy átvegye – teljesen vagy részlegesen – a bronzfigurák terheléseit a kutatási, illetve a megerősítési-helyreállítási munkálatok idejére.
5. ábra A nagyszebeni Huet téri evangélikus templom fedélszerkezete – alaprajz és a közvetlen támaszkodási részlet
A nagyszebeni Huet téri evangélikus templom – egy része – a törési és stabilitási határállapothoz közel van, egészen pontosan a középső hajó felett a fedélszerkezet és a boltozat olyan módon dolgoznak együtt, melyet teljesen lehetetlen ellenőrzés alatt tartani: vannak elvágott kötőgerendájú, boltozaton fekvő főszaruállások, a boltozatokat pedig felfüggesztették a tetőtérbe utólag beépített faszerkezetekre. A beomlás, mely akár teljes is lehet, bármikor bekövetkezhet. A templom páratlan örökségértékekkel rendelkezik, a fedélszerkezet saját örökségértéke rendkívül nagy, hiszen a XIV. századra datálható. A gyors-beavatkozási munkálatok feltételezik (1) egy dúcoló-állványzat készítését, melynek az a szerepe, hogy megakadályozza a boltozat leomlását a fedélszerkezet-boltozat szétválasztási operációja közben és biztosítja a boltozati beavatkozásokat, a szétválasztást követően, (2) a fedélszerkezet restaurálását, (3) a boltozott födém restaurálását. A merevítő-támaszok A marosszentbenedeki unitárius templom tornya – műszaki baleset következtében – megroggyant az aláfalazás alkalmával, eldőlt, a törési és stabilitási határállapot közelében áll. Gyorsbeavatkozás vált szükségessé, a tornyot ki kellett támasztani a végleges megerősítés időtartamára. A gyorsbeavatkozás tulajdonképpen a merevítő kitámasztás elkészítéséből állt, a megerősítési terv normál menetben készült, miután az összes előzetes kutatásokat elvégezték. A nagyváradi vár adminisztrációs épületének nyugati fala kifordult, a stabilitás-vesztés bármikor bekövetkezhetett volna. A gyorsbeavatkozás ideiglenes, illetve végleges beavatkozásokat feltételezett: a nyugati fal kitámasztását, a fedélszerkezetet részlegesen feltámasztó állványzatot, kiiktatva a tartószerkezeti elégtelenség okát a fedélszerkezet restaurálásával, illetve a falazat restaurálását a fedélszerkezet oldalnyomása következtében veszélyeztetett falrész visszabontásával és újraépítésével.
7
6. ábra A marosszentbenedeki unitárius templom-hajó és kitámasztott tornya a végleges megerősítési munkálatok alatt
Egyaránt alkalmaztak dúcoló- állványzatokat, illetve merevítő-támaszokat.
7. ábra A nagyváradi vár adminisztrációs épülete – támasz-munkaállványzatok, merevítő kitámasztások
Védőtetők A gyors beavatkozásoknak nem egyszer az a szerepük, hogy védjék az építményeket, megakadályozva a megrongálódások terjedését, s óvják a végleges beavatkozásokat kivitelezésük közben. A dévai várnál a közeljövőben kezdődnek el a gyors-beavatkozási munkálatok, melyek – a kitámasztás-merevítés mellett – a védőtető szerepét és vállalják, illetve végleges beavatkozásokat is feltételeznek. Megjegyzendő, hogy a történeti nem hidraulikus habarcsok kötési ideje 90 nap, ez alatt védeni kell őket az időjárás viszontagságaitól.
8
8. ábra A dévai vár romjai konzerválás előtt és a védőtetők egyes részletei
A szilágysomlyói Báthory-várnál a gyors-beavatkozási munkálatok minimális kutatási programjába ásatások is kerültek. Az ásatások fölé nemsokára ideiglenes védőtető kerül, megvédendő a frissen kiásott palotaromokat addig, amíg konzerválásuk és bemutatásuk meg nem történik.
9. ábra A szilágysomlyói Báthory-vár frissen kiásott romjai és védelmükre rövidesen megépítendő védőtető
A gyorsbeavatkozással párhuzamosan végzendő minimális kutatási tevékenység A gyorsbeavatkozással párhuzamosan végzendő minimális kutatási tevékenység azon dokumentációk kiegészítéséből áll, melyek alapján a gyorsbeavatkozás elvégzését elrendelték (tartószerkezeti szakvélemény, illetve az örökségérték-leltár), azokkal a többlet-információkkal, melyek csak a gyorsbeavatkozási munkálatok elvégzésének ideje alatt váltak elérhetővé. Természetesen ellenőrizni kell minden információt a gyorsbeavatkozás engedélyeztetési tervéből, meggyőződve az előírt beavatkozások helyességéről. Abban az esetben, amikor ezeken javítani kell,
9
ezeket a javítási munkálatokat is a gyorsbeavatkozások alatt kell elvégezni, lehetséges az engedélyeztetési terv megváltoztatása a történeti tartószerkezetekre szakosodott szakértő felelősségére. Ezek a minimális információk általában nem elegendők a végleges rehabilitációs terv elkészítéséhez, de a hiányzó információkat a gyors-beavatkozási munkálatok után is be lehet szerezni, főleg akkor, ha azokat az ideiglenes építményeket megtartják, melyek a gyors-beavatkozási munkálatok alatt úgy készültek, hogy biztosítsák a hiányzó információk begyűjtését. A gyorsbeavatkozással párhuzamosan végzendő – a tartószerkezeti szakvéleményre vonatkozó – minimális kutatási tevékenység A minimális kutatási tevékenységek, melyek egy tartószerkezeti szakvélemény esetében felmerülnek, egyértelműen vonatkozva az épületbiológiai és épületfizikai, illetve talajmechanikai és épületgépészeti szempontokra – hogy fény derüljön a tartószerkezeti elégtelenségek minden okára. A gyorsbeavatkozással párhuzamosan végzendő – az örökségértékek leltárárának felfrissítésére vonatkozó – minimális kutatási tevékenység A gyorsbeavatkozással párhuzamosan végzendő minimálisan szükséges kutatási tevékenységnek az örökségértékek leltárárának kiegészítését is szem előtt kell tartania, hiszen a gyorsbeavatkozások ideje alatt többlet információk jelenhetnek meg az örökségértékekre vonatkozóan is (eddig ismeretlen, lemeszelt falképek, vakolattal takart kőkeretek és mások). Az elő- és utódokumentáció minimális tartalma A gyors-beavatkozási munkálatok elvégzéséhez szükséges az elő- és utódokumentáció elkészítése.
A gyorsbeavatkozást megelőző dokumentáció tartalma A gyorsbeavatkozást megelőző dokumentáció tartalmazza a műemlék épületek tartószerkezeteinek – a 2. fejezetben leírt – előzetes kutatását, vagyis: (i) a tartószerkezet szakvéleményezését – legalább – elvi-minőségi szinten és (ii) a műemlék épített-örökség leltárának az aktualizálását. Mindkét dokumentáció úgy készül, hogy azok alapján el lehessen végezni a gyorsbeavatkozást: műszaki és technológiai leírások, a körülményekhez képest maximálisan részletezett rajzok stb. Ezeken kívül felhasználhatók – lehetőleg aktualizálva – a régebben készült tanulmányok, szakvélemények, tervek. A gyorsbeavatkozást követő dokumentáció tartalma A kivitelezés alatt történtek dokumentálása egyaránt vonatkozik: (i) a kivitelezett gyorsbeavatkozási munkálatokra és (ii) a gyorsbeavatkozásokkal párhuzamosan végzett kutatásokra. A gyors-beavatkozási munkálatok dokumentációi egyaránt tartalmazzák az ideiglenes és végleges beavatkozásokat. A kutatások vonatkoznak a talajmechanikai – beleértve a régészeti felügyelet jelentését – kérdésekre, illetve az épületfizikai, épület-biológiai és épületgépészeti tanulmányokat is figyelembe vevő tartószerkezeti szakvéleményre. Kötelezően elő kell irányozni a gyors-beavatkozási munkálatok követését és ellenőrizését, különösen akkor, ha ezek a beavatkozások ideiglenesek, és ha a végleges beavatkozásokhoz hosszabb időre van kilátás (például a nagyváradi várban a fejedelmi palotánál – lásd az 1. számú képet). Beavatkozások a pusztuló épített örökségnél – a «heritage at risk» programok Külön fejezetet érdemel a pusztuló épített örökség kérdése. Sok esetben nincs – csak névleges – adminisztrátor, várak, kastélyok tulajdonos nélkül, templomok hívők nélkül maradtak. Annak ellenére, hogy örökségértékük rendkívüli, közveszélyesek.
10
Össztársadalmi szinten kell közbelépni – dokumentálni, konzerválni, rehabilitálni kellene őket. Kötelező egy országos «heritage at risk» program. Esetükben szükségesek bizonyos műszaki-technológiai pontosítások az ideiglenes építményekre vonatkozóan (védőtetők, támaszok, vízlevezető árkok stb.), melyek általában hosszabb időtartamúak, és ennek megfelelően készítik el őket.
10. ábra Pusztuló épített örökség: a Haller-kastély Kaplyonban, az evangélikus templom Zsolnán, a Martinuzzi-kastély Alvincen
Szükséges engedélyek a gyorsbeavatkozási dokumentációnál A gyorsbeavatkozási munkálatokat (illetve a vonatkozó dokumentáció) – az építési engedély kibocsátása mellett – szakhatóságok engedélyezik. Szakhatősági engedélyek az építési engedély kibocsátása előtt Az érvényes rendelkezések értelmében, az építési engedély kibocsátásához szükségesek az Megyei Építésminőségi Felügyelőség – MÉF (a tartószerkezeti szakvélemény részére), illetve a Megyei Művelődési, Kultusz és Nemzeti Kulturális örökségi Igazgatóságok – MMKNMI részéről (az örökségértéki részre) jóváhagyása. Az engedélyeket gyorsított eljárással adják ki, lehetővé téve a kivitelezési dokumentáció elkészítését párhuzamosan a gyorsbeavatkozások kivitelezésével vagy azután. A hatóságok: a Megyei Építésminőségi Felügyelőség és a Megyei Művelődési, Kultusz és Nemzeti Kulturális örökségi Igazgatóságok rendelkeznek hozzáértő személyzettel, a professzionális engedélyek kiadásához a műemlékek esetében is!? A munkálatok előzeters átvételénél szükséges engedélyek A gyorsbeavatkozási munkálatok előzetes átvétele feltételezi az építési könyvet, illetve – a gyorsbeavatkozási munkálatok kivitelezésével párhuzamosan, vagy azután elkészített kivitelezési dokumentációt. Azért, hogy a rendelkezések szellemében történjenek az engedélyeztetések, szükséges, hogy az építésügyi (MLPAT), illetve a Művelődési Minisztérium (MCC) által megbízott tervellenőrök ellen jegyezzék. Úgy gondoljuk, hogy eszek az ellenjegyzések jelentik az engedélyeztetést. Tanácsos, hogy az átvételi bizottságokba MÉF és MMKNMI szakellenőrök is részt vegyenek. Következtetések – Javaslat az épületállomány biztonságát és védelmét szolgáló országos programra A következtetések stratégiai, metodológiai, műszaki és pénzügyi csoportba sorolhatók. Stratégiai következtetések (1) – Az épületállomány általában, a műemlékké nyilvánított történeti része sajátosan szilárdsági és stabilitási határállapothoz közel álló komponensekkel is bír. Az épületállomány sebezhetőségét az 11
összhatásokkal szemben meg kell határozni, ki kell értékelni, meg kell kutatni, a veszélyeztetett épületeket pedig ellenállóvá kell tenni ezen hatásokkal szemben. (2) – A gyorsbeavatkozási munkálatok műemlékké nyilvánított történeti épületek esetében egyaránt kötődnek a tartószerkezetek szilárdsági és stabilitási követelményeihez, illetve az örökségértékekhez. A gyorsbeavatkozási stratégiának állandóan figyelembe kell vennie ezeket a szempontokat. (3) – Ajánlatos az Országos Gyorsbeavatkozási Program megfogalmazása (esetleg a Történeti épületek biztonságát és Védelmét szolgáló Országos Program részeként), illetve a Helyi Gyorsbeavatkozási Programok megfogalmazása (esetleg a Történeti épületek biztonságát és Védelmét szolgáló Helyi Programok részeként), biztosítva ezek révén: (i) a lakosság biztonságát, (ii) a nemzeti örökségértékek védelmét, (iii) a hozzá nem értő beavatkozások elkerülését, (iv) a beavatkozási prioritásokat, (v) a nemzeti stratégia megfogalmazását az állami részvételéről a gyors-beavatkozási munkálatokban (kötődve a tulajdonjogi viszonyokhoz is). (4) – Nem csak a földrengések okozzák az épületek összeomlását (esetleg egy olyan országban, ahol a karbantartás mindig rendszeres volt)! Sok ezer karban nem tartott épület létezik, melyek földrengés nélkül is összeomlanak, szükséges egy ilyen irányú országos szintű felmérés. Az országos gyorsbeavatkozási programnak pedig a földrengésveszélyen kívül egyéb veszéllyel is számolnia kell. Ezért a sérülékenységi fokozatokat egységesen tanácsos meghatározni – a történeti és mérnöki tartószerkezetekre – figyelembe véve a karbantartás hiánya következményeként fellépő sérülékenységet, illetve az örökségértékek sérülékenységét [nemsokára 60 éve annak, hogy az épített környezet történeti részének karbantartásával felhagytunk: 1947 (december. 30.) – 2007 (október. 25.)]. (5) – Emellett ajánlatos még Helyi Gyors-beavatkozási Programok kidolgozása – központi irányelvekkel, vagy nélkülük – melyek segítségével feltérképezik azokat a (potenciális) épületeket, melyek a közeljövőben olyan helyzetbe kerülnek, hogy gyorsbeavatkozásra szorulnak. Sürgősségi jegyzékeket kell összeállítani, prioritásokat, illetve megközelítési metodológiát ezen épületek tulajdonosai, adminisztrátorai számára, illetve a hatóságok számára (a Megyei Építésminőségi Felügyelőségek és a Megyei Művelődési, Kultusz és Nemzeti Kulturális örökségi Igazgatóságok számára). (6) – Az Országos Gyorsbeavatkozási Programot fenn kell tartania a: (i) hatékony és részletes törvénykezésnek, összeegyeztetve a három terület előírásait: az 1991/50es törvény az építkezési munkálatok engedélyezéséről, az 1995/10-es törvény a minőségről az építőiparban és a 2001/442-es törvény a műemlékek védelméről; (ii) nevelési lépéseknek: – a közép és felsőfokú oktatásban bevezetni az épített környezet karbantartásával és rehabilitálásával kapcsolatos tantárgyakat (esetleg külön karbantartási szakot szentelni a mesteriskolákban, műszaki Főiskolákon és egyetemeken); – a sikeres gyorsbeavatkozási példák bemutatása és népszerűsítése, valamint workshop-ok, továbbképző tanfolyamok szervezése, azért, hogy a szakemberek megbarátkozzanak a minőségi gyorsbeavatkozásokkal; – a társadalom tagjainak nevelése, elfogadtatva a karbantartást-ellenőrzést, mint szigorúan kötelező tevékenységeket, mely minden polgár mindennapi életéhez tartozik. (7) – Tanácsos az Országos (és Helyi) Gyors-beavatkozási Programmal (illetve a Történeti épületek biztonságát és Védelmét szolgáló Programokkal) párhuzamosan országos (és helyi) nyilvántartási programokat előállítani «A műemlék analitikus nyilvántartási adatlapja», alapján, illetve használati kötelezettségeket írni elő «A műemlékek használati kötelezettsége» szerint elkészítve, figyelembe véve a 2. fejezetben megfogalmazottakat. (8) – A Fejlesztési, Közmunkaügyi és Lakásügyi Minisztérium (a Megyei Építésminőségi Felügyelőségek), és a Művelődési és Kultusz Minisztérium (Megyei Művelődési, Kultusz és Nemzeti Kulturális örökségi Igazgatóságok) ellenőrző-tanácsadó rendszere párhuzamosan kellene működjék, mert az ellenőrzőtanácsadó kötelezettségeik nem azonosak. Jó lenne, ha a Megyei Építésminőségi Felügyelőségek a szilárdsági és stabilitási kérdésekkel foglalkoznának (a műemlék épületeknél is), a Megyei Művelődési, 12
Kultusz és Nemzeti Kulturális örökségi Igazgatóságok pedig az örökségértékekkel (a Megyei Építésminőségi Felügyelőségeknek legyenek történeti épületekben jártas szakemberei, szükségessé téve a hatáskörök kiegészítését).
Metodológiai következtetések (1) – Szükségesek minimális előzetes kutatások a gyorsbeavatkozások elvégzéséhez: (i) a tartószerkezet szakvéleményezése – legalább – elvi-minőségi szinten és (ii) a műemlék építettörökség leltárának aktualizálása. (2) – A gyorsbeavatkozások jelenthetnek ideiglenes és végleges megoldásokat egyaránt. A gyorsbeavatkozások minimális előzetes kutatásokat feltételeznek, ezért a végleges megoldásokat csak ritkábban ajánlatos alkalmazni, mert előfordulhat – a nagy sietségben – olyan döntések hozatala, melyek hibás lépésekre vezethetnek a tartószerkezet szilárdságát és stabilitását, illetve az örökség-értékek megtartását illetően. (3) – Figyelembe véve, hogy nincsenek részletesen kidolgozott megoldások, a gyorsbeavatkozásokat csak a műemlékek konzerválásában és restaurálásában gyakorlattal rendelkező szakemberek végezzék: munkások és műszaki személyzet egyaránt. Ajánlatos a tartószerkezeti szakértő – ha lehet állandó – művezetése. (4) – A gyorsbeavatkozással párhuzamosan végzendő minimális kutatási tevékenység azon dokumentációk kiegészítéséből áll, melyek alapján a gyorsbeavatkozás elvégzését elrendelték, azokkal a többlet-információkkal, melyek csak a gyorsbeavatkozási munkálatok elvégzésének ideje alatt váltak elérhetővé. Ajánlottak más kutatások is – a minimálisaknak nyilvánítottak mellett – a rehabilitációs terv elkészítéséhez – ha az építmény állaga megengedi azt. (5) – Az ideiglenes építményeket fából vagy fémből készítik, ajánlatos műszaki előírások közreadása és alkalmazása, melyek szabályozzák ezeknek a támasztó-merevítő ideiglenes építményeknek a számítási, illetve a kialakítási elveit (esetleg típus-részleteket stb.). Műszaki következtetések (1) – A műemlékekhez tartozó történeti tartószerkezeteknek különös figyelmet szentelünk mert: (i) empirikus-intuitív tartószerkezeti koncepció alapján készültek, történeti anyagokból, hagyományos technológiával, ezért nem lehetséges a mérnöki tartószerkezetekre vonatkozó előírások pontos alkalmazása, (ii) saját és hordott örökségértékkel rendelkeznek, melyeknek a védelmét a törvény biztosítja. (2) – Ajánlatos, hogy a gyors-beavatkozási munkálatok csak ideiglenes megoldásokat tartalmazzanak, hiszen nincs elegendő idő és információ a végleges beavatkozások kialakítására. Általában nincsen megfelelő pénzügyi keret sem ezeknek a beavatkozásoknak az elvégzésére. Ha mégis vannak olyan végleges megoldások, melyeket ajánlani lehet, akkor azzal a veszéllyel magyarázhatók, melyeknek a törési és stabilitási határállapot-közeli épületre leselkednek a különleges terhelések esetén (természetes terhelések: földrengés, árvíz, földcsuszamlás stb., mesterségesek: robbanások stb.), illetve a tulajdonosoknak azzal a halogató hozzáállásával, mellyel a végleges rehabilitációs munkálatokat kezelik (melynek gyakran objektív – pénzhiány – okai vannak). (3) – A műemléképületeknél a gyors-beavatkozások alkalmával csak konzerválások, vagy restaurálások lehetnek a végleges megoldások, nem megengedettek a felújítások vagy rekonstrukciók, ilyen esetben ajánlottak támasztó-merevítő ideiglenes építmények a kutatások elvégzéséig, illetve a megerősítési dokumentáció elkészítéséig. Ajánlott úgyszintén – a gyors-beavatkozások esetén is –, hogy ezeket a beavatkozásokat történeti tartószerkezetekhez értő szakemberek végezzék (pontosabban ilyen vonatkozásban engedéllyel rendelkező szakemberek). (4) – A gyorsbeavatkozásokat ellenőrizni, időben követni kell, az épület viselkedését a gyorsbeavatkozásokat követően megfigyelés alatt kell tartani. 13
(5) – A gyorsbeavatkozásokat általában – akkor is, amikor akkor kerül rájuk sor, ha a tartószerkezeti meghibásodások bizonyos határokat túllépnek – jó, ha az épületszerkezeteket is figyelembe veszik (héjazatok, csatornák stb.). (6) – Az ideiglenes építmények többfélék, lehetséges három fő csoport elkülönítése: (i) a tartóállások, (ii) merevítő támaszrendszerek, (iii) védőtetők. Pénzügyi vonzatok (1) – A gyors-beavatkozási munkálatok mérete egyenes arányban áll a pénzügyi lehetőségekkel a beavatkozás pillanatában. (1) – Mert az épített környezetünk jelentős része szorul gyorsbeavatkozásra, a pénzügyi keretek tervezhetőek az ilyen irányú igények felleltározása után. Szükséges az alapok elkülönítése az Országos és Helyi Gyors-beavatkozási Programok életbeléptetése érdekében (különös tekintettel a történeti épületekre).
14
Terminológia Védőtetők gyorsbeavatkozásoknál A gyorsbeavatkozásoknál használatos, fából vagy fémből készült ideiglenes építmények, melyek védik az építményeket az időjárás viszontagságaitól, megelőzve a károsodások elterjedését, illetve védelmet biztosítva a végleges beavatkozások számára. Úgy készülnek, hogy lehetőséget biztosítsanak a munkára a végleges beavatkozások kutatási, tervezési és kivitelezési szakaszaiban.
A történeti tartószerkezetek konzerválása Történeti tartószerkezeti beavatkozás, melynek révén a tartószerkezet geometriai és mechanikai paramétereit konzerválják. Gyors- (Sürgősségi) beavatkozások építménynél Beavatkozások olyan sérülékeny építmények esetében, melyek a törési és stabilitási határállapothoz közel állnak, az összeomlás előtt vagy után. A sérülékeny, közveszélyes építményeknél alkalmazzák, (1) biztosítva a szilárdsági és stabilitási követelményrendszert, illetve (2) megelőzve és csökkentve a földrengések, árvizek, földcsuszamlások jelentette kockázatot. A gyorsbeavatkozási munkálatok általában ideiglenes jellegűek és az a céljuk, hogy biztosítsák az építmények biztonságát – a törési és stabilitási határállapotban – a végleges beavatkozások elvégzéséig, melyeket kutatások és tervek alapján viteleznek ki, törvény szerint véleményezve és engedélyezve. A sérülékenységi fok nagyságát, illetve a közveszélyesség mértékét a tartószerkezeti szakértő állapítja meg. A gyorsbeavatkozási munkálatok lehetnek ideiglenesek, (támasz-állások, merevítések) vagy véglegesek, azaz konzerválások (injektálások, újraszövések), illetve restaurálások. A gyorsbeavatkozási munkálatok érinthetik a tartószerkezeti elégtelenségeket kiváltó okok kiküszöbölését (héjazatok cseréjét, meghibásodott ivóvíz-vezetékek, vagy szennyvízcsatornák javítását, a használati hasznos teher kiiktatását stb.). Gyors- (Sürgősségi) beavatkozások műemléknél Műemlék-épületek esetében alkalmazott gyorsbeavatkozási munkálatok. A műemlék épületek a törvény által védett örökségértékkel is rendelkeznek, ezért a gyors-beavatkozási munkálatok kötelezően számolnak ezen értékek megtartásával és megmentésével. Gyors- (Sürgősségi) beavatkozások történeti tartószerkezetnél Történeti tartószerkezetek esetében alkalmazott gyorsbeavatkozási munkálatok. Mert a történeti tartószerkezetek empirikus-intuitív koncepció alapján, történeti anyagokból, hagyományos technológiákkal készültek, a gyorsbeavatkozási munkálatoknak számolniuk kell ezekkel a sajátságokkal. Szükséges figyelembe venni a tartószerkezetek saját örökségértékeinek a védelmét is. Sérülékenységi fokozat A sérülékenységi fokozatok az összeomlás általánossá válásához kötődik, illetve ahhoz az időintervallumhoz, ami alatt az összeomlás megtörténhet. A sérülékenységet jellemezhetik épületmechanikai, épületbiológiai, épületfizikai, talajmechanikai vagy épületgépészeti rendellenességek, mint amilyenek a könnyező házigomba, a kifagyás stb.. – Sérülékenységi fokozat: általános összeomlás, bármikor bekövetkezhet; – Sérülékenységi fokozat: általános összeomlás, ha különleges terhelések jelentkeznek (földrengés, erős rezgések, szélviharok stb.); – Sérülékenységi fokozat: helyi összeomlás, bármikor bekövetkezhet; – Sérülékenységi fokozat: általános összeomlás, amely bizonyos idő után következik be, valószínűleg (pl. egy év után); – Sérülékenységi fokozat – helyi összeomlás, amely bizonyos idő után következik be, valószínűleg (pl. egy év után); 15
A történeti tartószerkezetek rehabilitálása Történeti tartószerkezeti beavatkozás, melyen keresztül a tartószerkezet geometriai és mechanikai paramétereit konzerválják, restaurálják, felújítják, vagy rekonstruálják. A történeti tartószerkezetek rekonstruciója Történeti tartószerkezeti beavatkozás, melyen keresztül újra építik a tartószerkezet (egy adott időben létező) geometriai és mechanikai paramétereit, bontásokat és kiegészítéseket jelentenek a létező tartószerkezethez. Csak jól dokumentált variánsok engedhetők meg, melyek bizonyítják, hogy a rekonstrukció eredetiségét. A történeti tartószerkezetek esetében akkor alkalmazzák, ha a geometriai és mechanikai paraméterek megfelelőnek a mai minimális biztonsági követelményeknek, és ha a rekonstruált komponensek eredetisége bizonyított. A történeti tartószerkezetek felújítása Tartószerkezeti beavatkozás, melyen keresztül a tartószerkezetek geometriai és mechanikai paramétereit megfeleltetjük a mai tartószerkezet-biztonsági gyakorlattal. A történeti tartószerkezetek esetében akkor alkalmazzák, ha a történelmi geometriai és mechanikai paraméterek nem felelnek meg az aktuális biztonsági követelményeknek. A történeti tartószerkezetek restaurálása Tartószerkezeti beavatkozás, mely megengedi a tartószerkezetek valamikor létezett geometriai és mechanikai paramétereihez a visszatérést. Akkor alkalmazzák a történeti tartószerkezeteknél, ha az akkori geometriai és mechanikai paraméterek megfelelnek a mai biztonsági követelményeknek. Dúcoló-állványzat gyors-beavatkozási munkálatokhoz Gyorsbeavatkozási munkálatoknál alkalmazott ideiglenes építmények fából, vagy fémből, melyek hivatottak ideiglenesen átvenni és továbbítani (részlegesen vagy teljesen) az állandó és időszakos terheléseket, gravitációsakat és nem-gravitációsokat, melyek a törési-stabilitási határhelyzet közelében lévő tartószerkezeti elemekre, alegységekre és egységre hatnak. Úgy készítik őket, hogy használhatók legyenek a tartószerkezeti rehabilitáció kutató-tervezési és kivitelezési szakaszaiban is. Merevítő-támaszok gyors-beavatkozási munkálatokhoz Gyorsbeavatkozási munkálatoknál alkalmazott ideiglenes építmények fából, vagy fémből, melyek hivatottak ideiglenesen átvenni és továbbítani (részlegesen vagy teljesen) az állandó és időszakos nemgravitációs terheléseket, melyek a törési-stabilitási határhelyzet közelében lévő tartószerkezeti elemekre, alegységekre és egységre hatnak. Úgy készítik őket, hogy használhatók legyenek a tartószerkezeti rehabilitáció kutató-tervezési és kivitelezési szakaszaiban is.
16
Bibliográfia
50/1991. Törvény az építkezési munkálatok engedélyezéséről – újra kiadva a Hivatalos Közlönyben, I. rész 933 sz., 2004. október. 13 10/1995. Törvény a Minőségről az Építőiparban – újra kiadva a Hivatalos Közlönyben, I. rész 422/2001. Törvény a Műemlékek védelméről – újra kiadva a Hivatalos Közlönyben, I. rész 938 sz., 2006. november. 20 P100-96 Műszaki előírás A műemlék analitikus nyilvántartási adatlapja – OMCC2682/2003, kiadva a Hivatalos Közlönyben, I. rész 448 sz. 2003/06/24 A műemlékek használati kötelezettsége elkészítésének módszertana OMCC2684/2003, kiadva a Hivatalos Közlönyben, I. rész 448 sz. 2003/06/24
és
tartalma
–
Az építmények kódja, kidolgozva 2006-ban ÉMF által, most közvitára bocsátva 20/94 Kormányrendelet a létező épületállomány biztonságba helyezéséről Evangélikus templom – Beszterce, Főtér – Gyors-beavatkozási terv – Utilitas Kutató-tervező Központ, Kolozsvár. Mátyás király szoborcsoport Kolozsvár – Gyors-beavatkozási terv – Utilitas Kutató-tervező Központ, Part of Art Alapítvány Kolozsvár. Evangélikus templom Nagyszeben, Huet tér – Gyors-beavatkozási terv – Utilitas Kutató-tervező Központ, Kolozsvár. A marosszentbenedeki unitárius templom tornya – Gyors-beavatkozási terv – Utilitas Kutató-tervező Központ, Kolozsvár. A Nagyváradi vár adminisztrációs épülete – Gyors-beavatkozási terv – Utilitas Kutató-tervező Központ, Kolozsvár. Déva vára – Gyors-beavatkozási terv – Asar Grup Déva – Tervezőiroda, Utilitas Kutató-tervező Központ Kolozsvár. Szilágysomlyói Báthory-vár – Gyors-beavatkozási terv – Utilitas Kutató-tervező Központ, Kolozsvár.
17
