Stuttgart 21 Weidinger Péter
Tanulmány az ars boni jogi folyóiratból.
arsboni.hu - 2012.
Weidinger Péter
Stuttgart 21
A tanulmány évfolyamdolgozatként született az ELTE ÁJK-n 2012-ben. A tanulmány előzménye Professor Dr. Dr. h.c. Hans Meyer és a Professor Dr. Joachim Becker által tartott alkotmányjogi szemináriumon (Seminar zu aktuellen verfassungsrechtlichen Fragen) készült a Humboldt-Universität zu Berlin egyetemen 2011/2012-ben. A tanulmány az ars boni jogi folyóiratban jelent meg, eredeti formájában szabadon terjeszthető és tudományos célra felhasználható. Hivatkozás: Ezen tanulmány egészének vagy részének felhasználásakor (ideértve a tanulmány bármilyen más alkotás - különösen tanulmány, esszé, dolgozat - elkészítéséhez való felhasználását) legalább a szerző nevét, a tanulmány címét, valamint az arsboni.hu weboldalt kell megjelölni forrásként. Például így: Kiss Éva: Mit szabad és mit nem?, arsboni.hu. Minden más jog fenntartva a szerző, illetve az ars boni jogi folyóirat részére. Bármilyen üzleti vagy kereskedelmi felhasználáshoz a szerző és az ars boni jogi folyóirat előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.
Az ars boni jogi folyóirat a Stádium Intézet Alapítvány kiadványa. Design: G. Szabó Dániel
facebook.com/arsboni • arsboni.hu •
[email protected] facebook.com/stadiumintezet • stadiumintezet.hu •
[email protected]
Tartalomjegyzék Absztrakt�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������2 I. Bevezetés���������������������������������������������������������������������������������������������������������������4 II. Mi az a „Stuttgart 21”?���������������������������������������������������������������������������������4 A. Áttekintés������������������������������������������������������������������������������������������������������������4 B. A „Stuttgart 21” története���������������������������������������������������������������������������5 1. 1§ A szövetségi vasúti sínhálózat kiépítése��������������������������������������������������������������� 5
C. A „Stuttgart 21” számai és adatai���������������������������������������������������������������7 D. A „Stuttgart 21” költségei����������������������������������������������������������������������������7 III. „Stuttgart 21 projekt felmondásáról szóló törvény”����8 A. A „Stuttgart 21” és a politika����������������������������������������������������������������������8 B. Mit tartalmaz „Stuttgart 21 projekt felmondásáról szóló törvény”?��������������������������������������������������������������������������������������������������������������9 1. A megállapodások felmondása����������������������������������������������������������������������������������� 9 2. Hatálybalépés���������������������������������������������������������������������������������������������������������������� 9
C. „Az alkotmányjogilag ismeretlen terület”����������������������������������������� 10 IV. A népszavazás�������������������������������������������������������������������������������������������������� 11 A. Alkotmányos volt?����������������������������������������������������������������������������������������� 11 B. A népszavazás lebonyolítása���������������������������������������������������������������������� 12 C. A kérdés és a szavazati jog�������������������������������������������������������������������������� 12 D. A népszavazás eredménye����������������������������������������������������������������������������� 13 V. A tandíjról és az egészségügyi díjakról szóló magyar népszavazás���������������������������������������������������������������������������������������������������� 14 A. A „Stuttgart 21-ről” szóló népszavazáshoz való hasonlóság������ 14 B. A magyar népszavazás����������������������������������������������������������������������������������� 15 VI. Összefoglalás����������������������������������������������������������������������������������������������� 18 Források������������������������������������������������������������������������������������������������������������������ 19
Weidinger Péter
Stuttgart 21
I. Bevezetés A 2011/2012. tanév őszi szemeszterében, Berlinben a Humboldt Egyetemen (HumboldtUniversität zu Berlin) tanultam Erasmus-ösztöndíjjal. A kint töltött félévben részt vettem a Professor Dr. Dr. h.c. Hans Meyer és a Professor Dr. Joachim Becker által tartott alkotmányjogi szemináriumon (Seminar zu aktuellen verfassungsrechtlichen Fragen).1 Ezen a szemináriumon minden hallgatónak egy témát kellett kiválasztania, amiből aztán egy szemináriumi dolgozatot kellett készíteni. Én olyan témát választottam, amiről korábban még sose hallottam. Ez a téma a „Stuttgart 21”-ről szóló népszavazás volt. A jelen évfolyamdolgozatom a Berlinben megírt szemináriumi dolgozat (Volksabstimmung über „Stuttgart 21”)2 alapján készült, nagyrészt a szemináriumi dolgozat magyarra fordítása. Amint utánanéztem a témának, hamar világossá vált számomra, hogy a „Stuttgart 21” nemcsak egy vasútprojekt, hanem egyben egy jelentős gazdasági és politikai kérdés is, amiről Baden-Württemberg tartomány történetében először tartottak a teljes tartományra kiterjedő népszavazást. Ebben a dolgozatban kitérek a népszavazás gazdasági és politikai kérdéseire, és megpróbálom bemutatni a népszavazás jogi hátterét is. 2008-ban a „Stuttgart 21”-ről szóló népszavazáshoz sok tekintetben hasonló népszavazást tartottak Magyarországon. Ezen az állampolgároknak a tandíjról és az egészségügyi díjakról kellett döntést hozniuk a parlament helyett. Akárcsak a német esetben, a magyar népszavazáshoz kapcsolódóan is számos politikai és gazdasági érv került napirendre. Ezért dolgozatomban a népszavazások közti hasonlóság miatt, a 2008-as magyar népszavazásra, és az ahhoz kapcsolódó alkotmányjogi kérdésekre is ki fogok térni.
II. Mi az a „Stuttgart 21”? A. Áttekintés „Nem sok téma befolyásolta annyira a német közbeszédet, mint mostanában a vasútprojekt megvalósítása; a Stuttgart-Ulm vasútvonal és a stuttgarti földalatti főpályaudvar felépítése, a vasútvonalak vezetése a stuttgarti vasúti elágazásban és a kapcsolódó nagysebességű vasútvonal Ulmba. A Stuttgart 21 téma időközben rendkívüli utat tett meg. Legyen szó szövetségi-, vagy tartományi politikáról, regionális, vagy régión kívüli médiáról, a projektről szóló vélemények száma figyelemreméltó. A projekt elleni tüntetések képei bejárták a világot, és a számtalan
1 Az alkotmányjog aktuális kérdéseiről szóló szeminárium 2 A „Stuttgart 21”-ről szóló népszavazás
3
Weidinger Péter
Stuttgart 21
hozzászólás az internetes fórumokon is bizonyítja azt a hatalmas érdeklődést, ami már messze felülmúlja Stuttgartot és Baden-Württemberget.”3 Ahhoz, hogy megértsük, hogy mi is az a „Stuttgart 21” elsőként a projekt történetét, majd a legfontosabb számait és adatait, valamint a projekt költségeit szeretném bemutatni. Véleményem szerint ez azért lényeges, mert csak az ilyen ismeretek birtokában beszélhetünk a népszavazás jogi és politikai kérdéseiről.
B. A „Stuttgart 21” története Már a nyolcvanas évek óta rendelkezésre álltak tervek a Plochingen-Günzburg vasútvonal kiépítésére az újonnan kialakításra kerülő Stuttgart-Mannheim vonal folytatásaként. Különböző útvonal terveket vizsgáltak, mint a Heimerl-vonal és a Krittian-vonal. A projekt tervei a baden-württembergi kormányhoz is elértek. A projekttel kapcsolatos első kormányhatározatot 1992-ben hozták meg. A tartományi kormány a Heimerl-vonalat támogatta átmenő pályaudvar formájában. Az első elgondolások óta számos új terv és ötlet született, és a projekt már egyre inkább a stuttgarti főpályaudvar átépítéséről és a Stuttgart-Ulm-Augsburg vonal megépítéséről szólt. Először 1993-ban került napirendre a projekt a Bundestagban (szövetségi parlament). A StuttgartUlm-Augsburg vonal megépítését 1993 novemberében vették fel a vasútvonalak kiépítéséről szóló szövetségi törvénybe (Bundesschienenwegeausbaugesetz). Ennek a törvényhozási aktusnak azért van különösen nagy jelentősége, mert Németországban csak olyan vasúti sínhálózat építhető, amelyet a vasútvonalak kiépítéséről szóló szövetségi törvény mellékletében rögzítettek.
1. 1§ A szövetségi vasúti sínhálózat kiépítése „A szövetségi vasúti sínhálózat kiépítésére az ezen törvényhez csatolt mellékletben szereplő vasúti hálózat szükségességet értékelő terv alapján kerül sor.”4 A vasútvonalak kiépítéséről szóló szövetségi törvénybe való felvételt követően további tárgyalások zajlottak a „Stuttgart 21” projektről a német vasút (Deutsche Bahn), a német állam (Bundesrepublik Deutschland), a tartomány (Baden-Württemberg), és a város (Stuttgart) között. Azért ezek a felek ültek tárgyalóasztalhoz, mert ők finanszírozzák a „Stuttgart 21” projektet. A tárgyalások 1995-re vezettek eredményre. Stuttgart városa, Baden-Württemberg és a német állam keretmegállapodást kötöttek a „Stuttgart 21” projekt megvalósításáról és a WendlingenUlm vasútvonal egyidejű megépítéséről. Azonban a keretmegállapodás ellenére még hosszú éveket kellett várni a projekt megvalósulásának kezdetére. A kilencvenes évek végén a német vasút a közlekedési és financiális
3 In: Bahnprojekt Stuttgart-Wendlingen-Ulm. Fakten und Positionen. Deutsche Bahn AG. Kommunikation Infrastruktur. Oktober 2010, 3. oldal 4 A vasútvonalak kiépítéséről szóló szövetségi törvény 1 § (1) In: www.gesetze-im-internet.de
4
Weidinger Péter
Stuttgart 21
keretfeltételek megváltoztatására kényszerítette a feleket. Ezért további tárgyalások tartására kényszerültek a felek, akik 2001-ben a projektek megvalósításáról szóló megállapodást kötöttek. A projektek gazdaságosságáról szóló tárgyalásokat követően a tartományi parlament (Landtag) 2006. október 12-én elvi határozatot hozott a Stuttgart-Ulm vonal megépítéséről és a „Stuttgart 21” projekt megvalósításáról. A következő állomás a projekt „életében az ún. Memorandum of Understanding volt. Ez a felek olyan szándéknyilatkozata volt, amelyben a projektek várható költségeit határozták meg. A Memorandum of Understandinget 2007. július 19-én fogadták el a felek és 2007. július 25-én Baden-Württemberg tartomány parlamentje is megadta a hozzájárulását. A német kormány (Bundesregierung) 2008-ban a következő választ adta néhány képviselő és a BÜNDNIS 90/DIE GRÜNEN� frakció kis kérdésére (Kleine Anfrage)5 a „Memorandum of Understandinggel” kapcsolatban: „A Stuttgart 21-es projekthez készült „Memorandum of Understandingben” 2007. július 19én az állam (der Bund), a Német Vasút Rt. (Deutsche Bahn AG, továbbiakban: DB AG), BadenWürttemberg tartomány, a tartomány fővárosa Stuttgart és a Stuttgarti Régió Szövetsége (Verband Region Stuttgart) kijelentette, hogy a DB AG-nak (Német Vasút Rt.) és a német államnak, mint a DB AG (Német Vasút Rt.) kizárólagos társasági tagjának „a vállalatok jövőjére tekintettel különösen nagy jelentőségű, hogy a Német Vasútnak (DB) a teljes volumen megvalósításából semmilyen előre nem kalkulált kockázata se keletkezzék, és hogy a projekt gazdaságossága megállapításra kerüljön.” A „Memorandum of Understanding” 2,8 milliárd euróra teszi a Stuttgart 21 projekt költségeit és az illetékes grémiumok, a Szövetségi Pénzügyminisztérium (Bundesministerium der Finanzen) valamint a költségvetési törvényhozó hozzájárulását is bírja. Egy közeljövőben megkötendő finanszírozási-szerződésnek kell szabályoznia a Memorandum megvalósításának részleteit.”6 A „Memorandum of Understanding” meghozatala után szerződési tárgyalások kezdődtek a felek között és a 2009-es év folyamán valamennyi finanszírozási megállapodás létrejött. A projekt megvalósulása 2010-ben kezdődött meg. Az építési munkálatok 2010. február 2-án, egy a vágány előtt található ütköző szimbolikus eltávolításával indultak meg. Az építés szimbolikus megkezdése óta nem csak a talajvíz elvezetésével kapcsolatos munkálatok, hanem további építési munkálatok is megkezdődtek és már több százmillió Eurót fektettek a projektbe.
5 Kis kérdés: „Frakciók vagy frakcióerejű képviselők kaphatnak írásos választ a szövetségi kormánytól kis kérdésükre meghatározott témákról. Ezekről a kis kérdésekről nem tanácskozik a Bundestag (szövetségi parlament). Leginkább az ellenzék által használt eszköz, a kormány kontrollálására és információk és állásfoglalások kikényszerítésére.” In: Parlamentsdeutsch – Lexikon der parlamentarischen Begriffe. Deutscher Bundestag, Berlin 2011. 47. oldal 6 A szövetségi kormány (Bundesregierung) válasza Winfried Hermann, Kerstin Andreae, Alexander Bonde képviselők, további képviselők és a BÜNDNIS 90/DIE GRÜNEN („Zöldek”) frakció kis kérdésére. 16/10135-A Stuttgart 21 vasútprojekt költségei. In: www.bundestag.de (Drucksache 16/10233 16. Wahlperiode 16. 09. 2008)
5
Weidinger Péter
Stuttgart 21
C. A „Stuttgart 21” számai és adatai Ezen dolgozatnak nem a projektben való elmélyedés, vagy a „Stuttgart 21” projekttel kapcsolatos pro- és kontra érvek felvonultatása a célja. Ennek ellenére a projekt lényeges paramétereinek bemutatását igen fontosnak tartom, a (jogi) probléma teljes megértése érdekében. A projekt keretében megvalósítandó vasútvonal teljes hossza 121 km, amiből a „Stuttgart 21” keretében megvalósítandó vasútvonal 57 km hosszú, míg a Wendlingen-Ulm vasútvonal hossza 64 km. A projekt keretében létesítendő alagutak teljes hossza 63 km, amiből a „Stuttgart 21” keretében 33 km, míg a Wendlingen-Ulm vonalon 30 km alagút épül. A vonatok tervezett maximális sebessége 250 km/óra lenne a jelenlegi vonalakon lehetséges 160 km/órás sebesség helyett. A projekt keretében három vasútpályaudvar épül meg, ill. alakul át. A Stuttgarti főpályaudvar teljes mértékben átépül. Nyolc vágányt alakítanak ki és az egész pályaudvart a föld alá süllyesztik. Megépül a NBS Bahnhof Flughafen/Messe (a repülőtér pályaudvara), valamint az S-Bahnstation Mittnachtstraße (Mittnacht utcai S-Bahn megálló) is.
D. A „Stuttgart 21” költségei A projekt költségei jelentősen megemelkedtek az elmúlt évek folyamán. Számos változás történt az eredeti tervekhez képest, ami miatt újabb és újabb tárgyalásokat kellett tartani a projektet finanszírozó felek között. Természetesen a tervezés hosszú évei alatt az infláció is hatott a projekt költségvetésére. A projekt költségeit a következő felek finanszírozzák: a Német Vasút Rt. (Deutsche Bahn AG), a német állam (Bundesrepublik Deutschland), Baden-Württemberg tartomány, a Stuttgarti Régió Szövetsége (der Verband Region Stuttgart), Stuttgart városa és a Stuttgarti repülőtér. A „Stuttgart 21” teljes költsége 4,088 milliárd euró. „A projekt összköltségéből a Német Vasút Rt. (Deutsche Bahn AG) 1469 millió eurót visel, a német állam 1229 millió eurót, BadenWürttemberg tartomány 823,8 millió eurót, Stuttgart városa 238,5 millió eurót, a Stuttgarti repülőtér 227,2 millió eurót, a Stuttgarti Régió Szövetsége (der Verband Region Stuttgart) pedig 100 millió eurót. A Wendlingen-Ulm vonal költségkalkulációja szerint a vonal megépítése 2,89 milliárd euróba kerül. Ebből 1,94 milliárd euró jut a német államra és 950 millió euró a tartományra.”7 Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért olyan fontos a projekt finanszírozói által a projektbe invesztált pénzösszegek ilyen részletességű bemutatása. Miért fontos, hogy Baden-Württemberg tartománynak 824 millió eurót kell a projektbe fizetnie? A válasz igencsak egyszerű. Azért, mert a „Stuttgart 21 projekt felmondásáról szóló törvény” (S 21-Kündigungsgesetz) és aztán az e
7 In: Bahnprojekt Stuttgart-Wendlingen-Ulm. Fakten und Positionen. Deutsche Bahn AG. Kommunikation Infrastruktur. Oktober 2010, 29. oldal
6
Weidinger Péter
Stuttgart 21
törvényről szóló népszavazás tulajdonképpen ennek a 824 millió eurónak a sorsáról volt hivatott dönteni.
III. „Stuttgart 21 projekt felmondásáról szóló törvény” A. A „Stuttgart 21” és a politika Fontos leszögezni, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság (Bundesrepublik Deutschland) föderalisztikus berendezkedésű állam. „A föderalizmus olyan politikai rendet jelent, ahol az állami feladatok az államszövetség (Bund) és az egyes tartományok (Länder) között kerülnek felosztásra. Mind a két politikai szint meghatározott, alkotmányosan rögzített feladataiért önállóan felelős. Minden egyes tartomány saját legitimitással, jogokkal és hatáskörökkel rendelkezik. Így minden tartománynak saját alkotmánya van (Landesverfassung) és önálló politikai intézményekkel rendelkezik a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás területén. A német politikai rendszer föderális felépítését az alaptörvény (Grundgesetz) 20. szakasza rögzíti.� Baden-Württembergben 1953-tól 2011-ig a CDU (Christlich Demokratische Union)� soraiból került ki a tartomány miniszterelnöke. A tartományban a CDU volt az egyedüli kormánypárt 1972 és 1992 között. A 11. választási ciklusban (11. Wahlperiode, 1992-1996) koalíciós kormány regnált Baden-Württembergben a CDU és az SPD (Sozialdemokratische Partei Deutschlands)8 részvételével. 1996 és 2011 között a tartományi kormányban a CDU és az FDP/DVP (Freie Demokratische Partei/Demokratische Volkspartei)9 között jött létre a koalíció. Ezek a fent említett kormányok kötötték meg a projekt szerződéseit és ez a három párt (CDU, SPD, FDP/DVP) támogatta már a kezdetektől fogva a „Stuttgart 21” projektet. A „Stuttgart 21” projekt történetében a fordulatot a 2011-es esztendő hozta meg. A tartomány polgárai új kormányt választottak, amely a Zöld Pártból (Grüne) és az SPD-ből áll. BadenWürttemberg történetében először lett a tartomány miniszterelnöke zöldpárti politikus. Winfried Kretschmann (a tartomány miniszterelnöke) és a Zöld Párt is a projekt ellenzőinek táborába tartozik. Ő és pártja a tartomány projektfinanszírozásból való kilépését akarták elérni, habár a másik koalíciós párt (SPD) támogatta a „Stuttgart 21” projektet. Azért, hogy a koalíciós pártok között kialakult véleménykülönbség ne vezessen a koalíció szakadásához, a pártok a „Stuttgart 21” projektről szóló népszavazás mellett döntöttek. A zöldek véleménye szerint a „Stuttgart 21” csak egy feneketlen pénznyelő zsák és a projekt költségeit kétszer annyira becsülték, mint a hivatalos kalkulációk. (A zöldek kb. 8,9 milliárd eurós költséggel számolnak).
8 Németországi Szociáldemokrata Párt: német baloldali, szociáldemokrata párt, a legrégebbi német párt. A német politika mai napig meghatározó pártja, több kancellárt is adott Németországnak. 9 Baden-württembergi szabaddemokrata, liberális pártszövetség.
7
Weidinger Péter
Stuttgart 21
A Zöld Párt honlapján a következő olvasható: „A vasútprojekt több milliárd euró adósságot jelent. Ez jó üzlet a bankok hitelosztályainak és az ingatlanhiénáknak, akik a spekulációs nyerség és az egykori vágányok felszabaduló helye iránt érdeklődnek. A „Stuttgart 21” az adófizetők számára katasztrófa.”10 Nem tisztem eldönteni, hogy igazuk van-e a zöldeknek, vagy sem. Csupán arra szeretnék koncentrálni, amit a Zöld Párt tett annak érdekében, hogy a tartomány kilépjen a „Stuttgart 21” projektből.
B. Mit tartalmaz „Stuttgart 21 projekt felmondásáról szóló törvény”? A felmondási törvény tervezetét 2011. július 26-án készítették el és engedélyezték meghallgatásra. Az SPD elutasította a törvénytervezetet, mivel a projektet támogatta, és mert a felmondási törvényt alkotmányjogilag problémásnak találta. Rainer Stickelberger igazságügyi miniszter (SPD) szerint A Stuttgart 21” projekt felmondásáról szóló törvénnyel” alkotmányjogilag ismeretlen területre lépünk.11 Habár alkotmányjogilag ismeretlen területre lépett a tartomány, Baden-Württemberg igazságügyi minisztere meg volt győződve a benyújtott törvényjavaslat alkotmányosságáról. A törvény rövid szövege így hangzik: „A Stuttgart 21 vasútprojekt szerződéses megállapodásaival kapcsolatos felmondási jogok gyakorlásáról szóló törvény (S 21 felmondási törvény)
1. A megállapodások felmondása A tartományi kormány köteles felmondani a Baden-Württemberg tartomány számára, a Stuttgart 21 vasútprojekthez kapcsolódó, pénzügyi kötelezettségekkel járó szerződéses megállapodásokat.
2. Hatálybalépés Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.”12 A törvény célja az volt, hogy a „Stuttgart 21” vasútprojekt, Baden-Württemberg által történő finanszírozását megszüntesse. Vagyis Baden-Württemberg tartománynak a pénzügyi kötelezettségekkel járó szerződéses megállapodások felmondását követően nem kellene a projekt további finanszírozásában részt vennie. Tehát a tartomány nem lenne köteles a „Stuttgart 21” vasútprojekt finanszírozásában előirányzott, 824 millió eurós részét kifizetni. 10 In: www.gruene-bw.de 11 In: www.lpb-bw.de 12 A tartományi kormány törvényjavaslata. Drucksache 15 / 496., am 13. 09. 2011, 3. oldal, In: www.landtag-bw. de
8
Weidinger Péter
Stuttgart 21
C. „Az alkotmányjogilag ismeretlen terület” A törvény értelmezését követően felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a tartományi kormány önállóan mondta fel a projekttel kapcsolatos megállapodásokat. A válasz meglehetősen egyszerű. A tartományi kormánynak nincs erre hatásköre. A tartományi kormány képviseli a tartományt, de a tartományi parlament gyakorolja a törvényhozó hatalmat. A „Stuttgart 21” megállapodásait a Stuttgarti képviselőtestület (Stuttgarter Gemeinderat), a szövetségi parlament (Bundestag), a tartományi parlament (Landtag), és a regionális gyűlés (Regionalversammlung) is 75 %-os többséggel fogadta el. Tehát a végrehajtó hatalomnak nem lenne joga, a törvényhozó hatalom megállapodásainak felmondására. Ezért volt a felmondási törvény az egyedüli járható út a megállapodások felmondására. A felmondási törvénynek volt még egy másik nagy előnye is. Ha ugyanis a tartományi parlament elutasít egy törvényjavaslatot, amit a tartományi kormány nyújtott be, akkor a tartományi kormány népszavazásra bocsáthatja a törvényjavaslatot. Ezt Baden-Württemberg tartomány alkotmánya rögzíti.13 Éppen ezért volt sok ellenzője a felmondási törvényjavaslatnak. „Mindenekelőtt a tartományi főváros Stuttgart, a tartományi önkormányzati szövetségek (die Kommunalen Landesverbände) és a Baden-Württembergi Kisipari Gyűlés (der Baden-Württembergische Handwerkstag) fejezte ki, hogy a törvényjavaslat visszaélésszerűen céloz egy olyan törvényt, amit valójában nem is akarnak; a javaslatnak sokkal inkább a tartományi gyűlésben kell elbuknia és a koalíciós szerződésnek megfelelően csak egy népszavazás megtartását szolgálja.”14 Véleményem szerint a tartományi kormány törvényjavaslatára nem tekinthetünk visszaélésként, ugyanis a kormány jogosult törvényjavaslatok benyújtására. Ezt a tartomány alkotmánya mondja ki: „59. Szakasz Törvényjavaslatot a kormány, a képviselők és a nép (népi kezdeményezések útján) nyújthat be.”15 A tartományi kormány jelen jogosultsága minden esetben fennáll. Ez nem függ a törvényjavaslatnak a tartományi parlamentben várható sikerétől. A felmondási törvényjavaslatot 2011 szeptemberében a tartományi parlament megvitatta. Ahogy az várható volt, a tartományi parlament többsége (SPD, CDU, FDP) a Stuttgart 21 projekt felmondásáról szóló törvényt” 2011. szeptember 28-án elutasította.
13 Baden-Württemberg tartomány alkotmánya, 60. szakasz (3) In: www.lpb-bw.de 14 A tartományi kormány törvényjavaslata (Indokolás). Drucksache 15 / 496., am 13. 09. 2011, 12. oldal, In: www. landtag-bw.de 15 Baden-Württemberg tartomány alkotmánya, 59. szakasz (1) In: www.lpb-bw.de
9
Weidinger Péter
Stuttgart 21
IV. A népszavazás A. Alkotmányos volt? Az S 21 felmondási törvényről szóló népszavazást 2011. november 27-én tartották meg. Mivel megtartották, alkotmányosnak kellett lennie. Azonban számos olyan alkotmányjogi kérdés is van, amire már nem ilyen könnyű választ találni. A tartományi parlament kétségét kizáróan rendelkezik hatáskörrel, egy korábban meghozott törvény, vagy egy korábban kötött megállapodás megváltoztatására. De megteheti ezt a nép is? Dönthet a nép tartományi törvényhozóként? A német alaptörvény így rendelkezik a hatalom gyakorlásáról: „20. Szakasz Minden államhatalom a néptől ered. A hatalmat a nép gyakorolja választásokon, szavazásokon, a törvényhozás különböző intézményein, a végrehajtó hatalmon és az igazságszolgáltatáson keresztül.”16 Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a nép népszavazásokon keresztül tartományi törvényhozóként járhat el. A kérdés eldöntéséhez, hogy a nép eljárhat-e tartományi törvényhozóként, Baden-Württemberg alkotmányának idevágó rendelkezéseit kell megvizsgálnunk. „59. Szakasz Törvényeket a tartományi parlament vagy népszavazás hozhat.� Tehát a nép népszavazás útján eljárhat tartományi törvényhozóként. Ezek után felmerül a következő kérdés. Lehetséges, hogy a „Stuttgart 21 projekt felmondásáról szóló törvényről” népszavazás útján szülessen döntés? Ez az S 21 felmondási törvény megítélésétől függ. Prof. Dr. Dolde szerint az S 21 felmondási törvény a költségvetési terv megváltoztatását célozza.17 Ha Prof. Dr. Doldenek igaza van, akkor a felmondási törvény nem képezheti népszavazás tárgyát. „60. Szakasz (6) Adó-, illeték- és járuléktörvényekről, illetménytörvényekről és az államháztartásról szóló törvényről nem tartható népszavazás.”18 Természetesen az S 21 felmondási törvény hatással van a tartomány költségvetésére, mert a törvény a projekt tartomány általi finanszírozásáról szól. Mivel azonban nincs közvetlen kapcsolat a népszavazás és az államháztartásról szóló törvény között, ezért a népszavazást meg lehetett tartani.
16 Alaptörvény (Grundgesetz) 20. szakasz (2) In: Grundgesetz für die Bundesrepublik Deutschland. Deutscher Bundestag, Berlin 2010 17 In: www.lpb-bw.de 18 Baden-Württemberg tartomány alkotmánya, 60. szakasz (6) In: www.lpb-bw.de
10
Weidinger Péter
Stuttgart 21
B. A népszavazás lebonyolítása A felmondási törvény elutasítását követően a tartományi képviselők több mint harmada –a tartományi alkotmány 60. szakasz 3. bekezdésének megfelelően- a felmondási törvényről szóló népszavazás tartását indítványozta. A képviselők indítványáról a tartományi kormánynak kellett döntenie, hogy elrendeli-e népszavazás tartását a felmondási törvényről.� A kormány rendkívüli ülésén egyhangúlag határozott a népszavazás megtartásáról. A népszavazáshoz vezető út tehát alkotmányjogilag megfelelő volt. A népszavazás megítélése eltérő volt. A kormánypártok, az ellenzékkel ellentétben, sikerként értékelték a népszavazást. Az ellenzék a népszavazást a kormány szégyenének minősítette. „Ez valóban történelmi nap.”19 lelkendezett Winfried Kretschmann (Grüne) miniszterelnök. „El akarjuk simítani ezzel (a népszavazással) a Stuttgart 21 körüli vitákat.”20 mondta Kretschmann és hozzátette, hogy a kormány az eredményt „a népszavazás kimenetelétől teljesen függetlenül, tiszteletben fogja tartani”.� Hasonlóan nyilatkozott a koalíciós partner vezetője, az SPD politikusa, Nils Schmid is: „Nagyobb demokráciának engedünk teret.”21 Ezekkel a kijelentésekkel nem tudok egyetérteni. Azt gondolom, hogy a tartomány kormánya a „Stuttgart 21-ről” szóló népszavazással csupán egy fontos kérdésről való döntés felelősségét hárította el magától. Természetesen jó dolognak, a közvetlen demokrácia fontos eszközének tartom a népszavazás intézményét. De azt gondolom, hogy sem egy kormánynak, sem egy parlamentnek nem kellene a döntési kompetenciáját, a demokrácia nevében feladnia. Én Peter Hauk, CDU politikus véleményét osztom, aki szerint A kormány nem képes egy döntés meghozatalára, ez a népszavazás igazi oka.�
C. A kérdés és a szavazati jog Stuttgart 21 projekt felmondásáról szóló törvényt 2011. november 27-én bocsátották népszavazásra. A kérdés, amire a népszavazásra jogosultaknak válaszolni kellett, így hangzik: „Egyetért Ön a következő törvényjavaslattal: ’A Stuttgart 21 vasútprojekt szerződéses megállapodásaival kapcsolatos felmondási jogok gyakorlásáról szóló törvény (S 21 felmondási törvény)’?” A népszavazásra jogosultak igennel és nemmel szavazhattak. Az igennel szavazók a tartomány projektfinanszírozásból való kilépésére szavaztak. A nemmel szavazók pedig a „Stuttgart 21” projekt, tartomány általi további finanszírozására voksoltak. Kik voltak jogosultak a népszavazáson való részvételre? Ezt Baden-Württemberg tartomány népszavazási törvényéből állapíthatjuk meg (Volksabstimmungsgesetz des Landes BadenWürttemberg).
19 In: www.lpb-bw.de 20 In: www.lpb-bw.de 21 In: www.lpb-bw.de
11
Weidinger Péter
Stuttgart 21
„2 § Szavazati jog Szavazásra jogosult a népszavazásokon, aki a szavazás napján a tartományi parlament megválasztásában részt vehet.”22 Tehát meg kell vizsgálnunk, hogy kik vehetnek részt a tartományi parlament megválasztásában. Ez a tartományi parlament megválasztásáról szóló törvényből derül ki (Landtagswahlgesetz). „7 § Választójog Választásra jogosult minden, az alaptörvény 116. szakasz (1) szerinti, német, aki a választás napján 18. életévét betöltötte legalább három hónapja Baden-Württemberg tartományban lakik, több lakóhely esetén az állandó lakóhelye Baden-Württemberg tartományban van, vagy a tartományban van a szokásos tartózkodási helye és a választójogból nincs kizárva (2. bekezdés).� A népszavazásról és a tartományi parlament választásáról szóló törvények értelmében 7.624.302 Baden-württembergi polgár volt népszavazásra jogosult a 2011. november 27-én megtartott népszavazáson.
D. A népszavazás eredménye A népszavazásra jogosultak eldönthették, hogy a Stuttgart 21 projekt felmondásáról szóló törvényt elfogadják, vagy elutasítják. A tartományi alkotmány értelmében a döntést a többség hozza meg. Ahhoz, hogy a törvényt elfogadják, a tartomány alkotmánya egy küszöböt határoz meg. „60. Szakasz A népszavazás kimenetelét a leadott érvényes szavazatok többsége dönti el. Törvény akkor kerül elfogadásra, ha legalább a szavazásra jogosultak harmada egyetértett vele.� A népszavazáson való részvételi arány Baden-Württemberg tartomány egészében 48,3 %-os volt, ami meglehetősen magas részvételi aránynak minősül. A legmagasabb részvételi arány Stuttgart körzetében volt, ahol a részvételi arány elérte a 67,8 %-ot. A legalacsonyabb részvételi arány pedig Mannheim körzetében volt, ami 33,3 %-ot jelentett.23 A népszavazás végeredménye azt mutatja, hogy a népszavazásra jogosultak többsége a tartományi finanszírozás és a „Stuttgart 21” projekt megvalósítása mellett áll. Az érvényes szavazatok 58,9 %-a nem-szavazat volt. Csupán az érvényes szavazatok 41,1 %-a volt igen-szavazat. A „Stuttgart 21” vasútprojekt ellenzőinek sem a szavazatok többségének megszerzése, sem a tartományi alkotmányban előírt, a törvényjavaslat elfogadásához szükséges 22 A népszavazásról és népi kezdeményezésekről szóló törvény 2 § (1) (Gesetz über Volksabstimmung und Volksbegehren (Volksabstimmungsgesetz - VAbstG)) in der Fassung der Bekanntmachung vom 27. Februar 1984, In: www.landesrecht-bw.de 23 A népszavazás hivatalos végeredménye a következő weblapon olvasható: www.statistik-bw.de
12
Weidinger Péter
Stuttgart 21
küszöb elérése nem sikerült. Ez a „Stuttgart 21 projekt felmondásáról szóló törvény” elutasítását jelentette. A pártok természetesen teljesen eltérően értékelték a népszavazás eredményét. A „Stuttgart 21” vasútprojekt ellenzői igencsak nehezen tudták elfogadni a népszavazás végkimenetelét. Baden-Württembeg zöld miniszterelnöke Winfried Kretschmann azonban kijelentette, hogy: „A népszavazás eredményét elfogadjuk. A tartományi kormány egésze.”24 A szintén zöld párti közlekedési miniszter Winfried Hermann hasonlóan nyilatkozott: „Természetesen semmilyen legitimációm sincs, a projekt további,25 bármilyen formájú blokkolására.” A projekt támogatói a népszavazás eredményét sikerként könyvelték el. A CDU főtitkára kijelentette, hogy „Örülünk a tegnapi népszavazás eredményének.”26 Valamint arra is utalt a CDU politikusa, hogy a népszavazás eredményét minden további „ha” és „de” nélkül érvényre kell juttatni. Hans-Ulrich Rülke (az FDP politikusa) az eredmény nyilvánosságra kerülése után így nyilatkozott: „Hatalmas kő esett le a szívemről.”27 Habár a pártok egymástól teljesen eltérően értékelték a népszavazás végeredményét, a népszavazásnak a demokrácia szempontjából betöltött jelentőségét kivétel nélkül kihangsúlyozták. „Mert a demokráciában a polgárok döntése minden dolog mértéke.”28
V. A tandíjról és az egészségügyi díjakról szóló magyar népszavazás A. A „Stuttgart 21-ről” szóló népszavazáshoz való hasonlóság Véleményem szerint a Magyarországon 2008-ban lezajlott népszavazás több ponton is hasonlít az eddig tárgyalt, „Stuttgart 21-ről” szóló népszavazáshoz. Ezért rövid kitérőt tennék a magyar alkotmányjog területére, hogy be tudjam mutatni a népszavazások közötti hasonlóságot. Mind a „Stuttgart 21-ről” szóló népszavazásnál, mind a magyar népszavazásnál olyan kérdésről kellett döntést hozni, amely a törvényhozó hatalom hatáskörébe tartozik. Vagyis mind Baden-Württemberg lakossága, mind a magyar nép, törvényhozóként járt el a népszavazás által. Mindkét népszavazásnál olyan kérdésről kellett dönteni, amely hatással van az államháztartásra. A magyar alkotmány (a Baden-württembergi tartományi alkotmányhoz hasonlóan) rögzítette, hogy népszavazás nem tartható a költségvetésről.29 A magyar alkotmány azt is rögzítette, hogy
24 In: Berliner Zeitung, 28. November 2011, 1. oldal 25 In: Berliner Zeitung, 28. November 2011, 1. oldal 26 In: www.cdu.de 27 In:www.lpb-bw.de 28 Baden-Württembeg zöld miniszterelnöke Winfried Kretschmann így kommentálta a népszavazás végeredményét. In: www.lpb-bw.de 29 Magyarország 2008-ban hatályos alkotmánya 2012. január 1-jén hatályát vesztette, az új Alaptörvény hatálybalépésével. Az új Alaptörvény, elődjéhez hasonlóan, tiltja a központi költségvetésről szóló népszavazás tartását.
13
Weidinger Péter
Stuttgart 21
nem tartható népszavazás központi adónemekről, de az említett népszavazás nem is adókról, hanem díjakról, ill. a képzési hozzájárulásokról szólt. A magyar és a német népszavazásnál is megfigyelhető a magas részvételi arány. A népszavazások Magyarországon és Baden-Württembergben is a népszavazásra jogosult polgárok közel felét „mozgatták meg”, ami a kérdések fontosságának és a referendumokat megelőző médiafelhajtásnak, ill. kampánynak köszönhető. Azt is hasonlónak látom az említett népszavazásokban, hogy azokat egyik esetben sem a közvetlen demokrácia eszközeként, hanem a közvetlen politika eszközeként használták. A tartomány népszavazásra jogosult tagjainak a „Stuttgart 21 projekt felmondásáról szóló törvényről” a tartományi kormány akaratából kellett dönteniük. Magyarországon is a politika, egészen pontosan az ellenzék akaratából került népszavazásra a tandíj és az egészségügyi díjak kérdése. A népszavazási kezdeményezés mindkét esetben a politika világából jött és nem a civil világból. Természetesen ezek a népszavazási kezdeményezések a német és a magyar esetben is alkotmányosak voltak. Ennek ellenére jobban érezném a közvetlen demokráciát egy-egy ilyen népszavazásnál, ha a népszavazási kezdeményezéseket a polgárok nyújtanák be és nem a politika „szavaztatná meg” a népet.
B. A magyar népszavazás A tandíjról és az egészségügyi díjakról szóló magyar népszavazást 2008. március 9-én tartották. A polgároknak három kérdésre kellett választ adniuk.� A választópolgárok a népszavazási kérdésekre igennel és nemmel válaszolhattak. Az első kérdés így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?” A második kérdés így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbetegszakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?” A harmadik kérdés így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?” Már a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek a hitelesítése sem ment gördülékenyen. Számos vád érte a népszavazási kérdéseket, így azok megengedhetőségéről az Országos Választási Bizottságnak (továbbiakban: OVB) és az Alkotmánybíróságnak is döntenie kellett. A kérdések ellenzői leginkább azt hozták fel érvként, hogy az adott kérdésekről azért nem tartható népszavazás, mert azok kimerítik azoknak az alkotmányban meghatározott kérdéseknek a körét, amelyekről az alkotmányozó hatalom rendelkezése szerint nem tartható népszavazás.
14
Weidinger Péter
Stuttgart 21
Az egyik ilyen érv az alkotmány 28/C. § (5) f)-re való hivatkozás, amely tiltotta a kormány programjáról szóló népszavazás tartását. A népszavazás ellenzői szerint a kérdések együttesen már elérték a kormányprogram szintjét. Szerintük „Az olyan népszavazási kezdeményezések, amelyek egyenként ugyan nem veszélyeztetik a kormányozhatóságot, de összességükben korlátozó hatásuk túlléphetik az egy kérdéskör által érintett téma határait, összegző hatásuk miatt az alkotmánnyal ellentétes irányba mutathatnak.”30 Az Alkotmánybíróság elutasította ezt az érvelést és megállapította, hogy a népszavazási kérdések nem ütköznek az alkotmány 28/C. § (5) f) pontjába. Ahogy az Alkotmánybíróság arra már egy korábbi határozatában is rámutatott: „Az Alkotmány 28/C. §-a (5) bekezdésének f) pontja azt jelenti, hogy a kormányprogram egészéről nem tartható népszavazás. Az Alkotmánynak ez a rendelkezése nem zárja ki azonban, hogy a kormányprogram egyes elemeiről népszavazás döntsön, nem érintve a miniszterelnök, a Kormány és az Országgyűlés kapcsolatrendszerét, a miniszterelnök személyéről való döntést.”31 Vagyis ha egy népszavazási kérdés a kormányprogram bizonyos elemére kérdez rá, ez nem jelenti azt, hogy az adott kérdés nem lehet népszavazás tárgya. Hiszen „a népszavazás akkor sem a kormányprogramról szól, ha egy szavazólapon több kérdés szerepel, s ezek között van esetleg több olyan is, amely tartalmi szempontból a kormányprogram egyes elemeinek felel meg.”32 A népszavazás ellenzőinek másik meghatározó érve szintén a népszavazás kizárt tárgyköreinek egyikére utalt. Eszerint a népszavazási kérdések a tilalmazott, költségvetési körbe tartoznak. Ezen érv is az alkotmány fent említett, 28/C. § (5) bekezdésen alapul. Az alkotmány 28/C. § (5) a) ugyanis kimondta, hogy nem lehet országos népszavazást tartani: „a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról.”33 Az Alkotmánybíróság ezt az érvet sem tartotta helytállónak, és kimondta, hogy „az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha a kérdés a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés arra irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat (ABH 2001, 392, 395.).”34 Jelen esetben az jöhetett volna szóba, hogy a népszavazási kérdésekkel a választópolgárok pontosan határoznának meg jövőbeli költségvetési kiadásokat. Azonban ez a helyzet sem állt fenn, ugyanis a vizitdíj és kórházi napidíj költségvetési bevételnek minősült, amelyet a biztosítottaknak kellett megfizetni. Az Alkotmánybíróság ezekre tekintettel kimondta, hogy „fizetési kötelezettség esetleges megszűnéséből nem lehet jövőbeli költségvetési törvényben szereplő valamely kiadás pontos meghatározására következtetni. Így a népszavazási kezdeményezés nem irányul arra,
30 In: 58/2007. (X. 17.) AB határozat 31 In: 15/2007. (III. 9.) AB határozat 32 In: 58/2007. (X. 17.) AB határozat 33 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 28/C. § (5) a) 34 In: 58/2007. (X. 17.) AB határozat
15
Weidinger Péter
Stuttgart 21
hogy a választópolgárok jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat pontosan határozzanak meg.”35 A népszavazáson való részvételi arány 50,59 %-al szokatlanul magasnak bizonyult. Vagyis a népszavazásra jogosult állampolgárok több mint fele érezte úgy, hogy a fenti kérdésekben véleményt kell nyilvánítania. Ez jól bizonyítja, hogy az emberek, ha időnként el is fordulnak a politikától, azokban a kérdésekben, amelyek közvetlen hatással vannak a pénztárcájukra, hallatják a hangjukat. A népszavazás végeredménye mindhárom kérdésben borítékolható volt. Az első kérdésre az érvényesen szavazó választópolgárok 84,08 %-a, a második kérdésre az érvényesen szavazó választópolgárok 82,42 %-a, míg a harmadik kérdésre az érvényesen szavazó választópolgárok 82,22 %-a válaszolt igennel. Vagyis a nép eltörölte a kórházi napidíjat, a vizitdíjat és nem engedte bevezetni a felsőoktatási képzési hozzájárulást. A népszavazás tehát sikert aratott a szociális kérdésekben tartott szociális népszavazással, az emberek megoldották a szociális válságot.� Azonban a népszavazás eredeti célja ennél több volt. Ahogy azt az ellenzék vezetői (a mai kormánypárti politikusok), még a referendum előtt kijelentették, a népszavazás több okból is szükséges volt. Egyrészt mert, a kormány illegitim, ugyanis olyan, az emberek sorsa szempontjából lényeges döntéseket hoz, amelyekre senki sem hatalmazta fel. Másrészt mert az ország megbénult: amit a kormány akar, azt nem akarják az emberek, amit az emberek akarnak, azt meg nem akarja a kormány. A harmadik ok a megélhetési, szociális válság volt, amelynek jeleit már egy évvel ezelőtt is lehetett látni.� Az ellenzék akkori vezetője, a mai miniszterelnök, így nyilatkozott a népszavazásról, miután kiderült, hogy elkezdődhet az aláírásgyűjtés: „Örülünk annak, hogy a tegnapi napon egyéves erőfeszítéseinket koronázta siker. Ez a siker nem a Fidesz sikere, hanem az új többség sikere. Azoknak az embereknek a sikere, akik nem törődnek bele, hogy az országnak illegitim kormánya van, hogy az ország bénultan vergődik, és akik nem akarják, hogy Magyarország sorsa szociális válság legyen. Az ő kitartásuk hozta meg azt a jogi természetű sikert, hogy egyéves paragrafus-párbajt követően végülis minden akadályt sikerült elhárítani az útból, és az Alkotmánybíróság végleges döntést hozott”36 A fenti szavak is jól mutatják, hogy a népszavazásnak valójában politikai célja volt. Az ellenzéki FIDESZ és KDNP, a kormány megbuktatására és ellenzéki erődemonstrációra kívánta felhasználni a népszavazást. A kormány (MSZP-SZDSZ) a népszavazási kampányában a nemmel szavazásra buzdított. A kampányban a bevezetett díjak, ill. a felsőoktatási képzési hozzájárulás pozitív hozadékaira, az azokból megvalósítható fejlesztésekre igyekezett felhívni a figyelmet, alátámasztva azok szükségességét. Habár a népszavazás (ellenzéki szempontból) sikerrel járt, ugyanis a kórházi napidíj, a vizitdíj és a felsőoktatási képzési hozzájárulás is eltörlésre került, a népszavazás valódi politikai célját nem 35 In: 58/2007. (X. 17.) AB határozat 36 www.fidesz.hu
16
Weidinger Péter
Stuttgart 21
érte el. A baloldali kormány ugyanis a következő (2010-ben lezajlott) választásokig hivatalában maradt. A népszavazás ennek ellenére is nagy pofont adott a kormánynak és nagyban hozzájárult a 2010-ben elszenvedett, katasztrofális választási vereségéhez.
VI. Összefoglalás Azt gondolom, hogy a népszavazás a közvetlen demokrácia nagyszerű eszköze, amelynek segítségével a nép törvényhozóként járhat el. Azt azonban nem találom jónak, ha a törvényhozó hatalom a népnek „passzolja le” törvényhozó kompetenciáját egy népszavazás formájában. Azt sem találom szerencsésnek, ha egy párt nyújt be népszavazási kezdeményezést. Azon a véleményen vagyok, hogy az ilyen jellegű népszavazások inkább a direkt politikát valósítják meg, a direkt demokrácia helyett. A törvényhozó hatalom feladata a nép képviselete. Ez azt jelenti, hogy a törvényhozó hatalomnak a nép nevében és a nép helyett kell döntéseket hoznia. Ezért választották meg őket, ezért kapják a fizetésüket. Ha a törvényhozó hatalom nem akar döntést hozni a nép helyett, akkor nem gyakorolja a tisztségét, nem tölti be a funkcióját. Ha a népnek kellene (népszavazások útján) minden döntést meghoznia, egyszerűen nem lenne értelme parlament (Landtag) létrehozásának, ill. működtetésének. A közvetlen demokrácia ilyen szélsőséges megvalósítása inkább közvetlen anarchiához vezetne. Azt gondolom, hogy egy demokráciában különösen nagy jelentőséggel bír a népszavazás intézménye. Csupán azon véleményemet szeretném kihangsúlyozni, hogy a népszavazásoknak is határt kell valahol szabni. Mert „Minden államhatalom a néptől ered.”37 De az államhatalmat nem csupán a nép gyakorolja népszavazásokon keresztül.
37 Ld: Német alaptörvény (Grundgesetz) 20. szakasz (2): „Minden államhatalom a néptől ered. A hatalmat a nép gyakorolja választásokon, szavazásokon, a törvényhozás különböző intézményein, a végrehajtó hatalmon és az igazságszolgáltatáson keresztül.” In: Grundgesetz für die Bundesrepublik Deutschland. Deutscher Bundestag, Berlin 2010
17
Weidinger Péter
Stuttgart 21
Források
Grundgesetz für die Bundesrepublik Deutschland. Deutscher Bundestag, Berlin 2010 Berliner Zeitung, 2011. november 28. Bahnprojekt Stuttgart-Wendlingen-Ulm. Fakten und Positionen. Deutsche Bahn AG. Kommunikation Infrastruktur. 2010. október Parlamentsdeutsch – Lexikon der parlamentarischen Begriffe. Deutscher Bundestag, Berlin 2011. www.gesetze-im-internet.de www.landesrecht-bw.de www.bundestag.de www.landtag-bw.de www.innenministerium.baden-wuerttemberg.de www.lpb-bw.de www.statistik-bw.de www.gruene-bw.de www.cdu.de www.spiegel.de www.valasztas.hu www.fidesz.hu www.alkotmanybirosag.hu
18