Stratégiai audit Magyar Tenisz Szövetség

Stratégiai audit Magyar Tenisz Szövetség

Budapest, 2008. február

BUD-81010-001-02-01

1

Tartalom

A. A projekt felépítése, munkamódszerünk

3

B. A sport és az MTSZ környezete Magyarországon

7

C. A Magyar Tenisz Szövetség

28

D. Nemzetközi kitekintés

84

E. Roland Berger javaslatok

117

Függelék

144

Ez a dokumentum kizárólag a megbízó számára készült. A hozzátartozó részletes elemzések és szóbeli el&adás nélkül nem teljes érték(. Harmadik fél részére továbbadni kizárólag a Roland Berger Strategy Consultants el&zetes engedélyével lehet.

BUD-81010-001-02-01

2

A.

A projekt felépítése, munkamódszerünk

BUD-81010-001-02-01

3

Javaslatcsomagunk adatgy2jtésen, szakért3i interjúkon és nemzetközi kitekintésen alapult Megközelítésünk 1

2

Adatgy2jtés • Éves jelentések • Adatok a tagságról • stb. (3 nap) 4

Interjúk készítése • Sportági szakért&k • Sport marketing szakemberek • MTSZ

3

Benchmark kitekintés • Szakért&i interjúk külföldi egyesületi vezet&kkel/ tisztvisel&kkel

(1-2 hét)

(1 hét)

• Magyar Tenisz Szövetség jelenlegi helyzetének értékelése • Következtetések összegzése (1 hét)

5

Javaslatcsomag (1 hét)

Forrás: Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

4

Az MTSZ munkatársai mellett beszéltünk média-, szponzor-, sportmarketing-, sportszergyártó cégek képvisel3ivel és ex-bajnokokkal A projekt során megkeresett szakért&k listája MTSZ

Id3pont

Név

Beosztás

• • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • • • • •

Jogi, Etikai és Fegyelmi Bizottság F&titkár Fellebbviteli, Regionális Bizottság Szakmai Bizottság Játékvezet&i és Versenybírói, Reg., Fellebbviteli B. Gazdasági, Marketing és Kommunikációs Bizottság Elnök Regionális, Szakmai Bizottság Szabadid&sport Bizottság Szakmai, Fellebbviteli Bizottság Budapesti Tenisz Szövetség, Regionális Bizottság Ellen&rz& Bizottság Szakmai Bizottság Klubvezet&k

• • • • •

Iskolatenisz-koordinátor Iskolatenisz – oktató Szakmai Bizottság Szakmai Bizottság Profi teniszez&k, bajnokok

• • • • •

dr. Birkás Miklós Deák Attila dr. Paulik György Juhász Gábor dr. Nyír& László Siklós Erik Patay László Koncz Zsolt Pázmándi József Papp Sándor Csallóközi Zoltán Lányi András Pintér András Homonnay G., Újhidy Z., Hernádi Gy., Sárvári P. Sebestyén Katalin Gulyás Györgyné Csoknyai Bertalan Márky Jen& Temesvári Andrea, Taróczi Balázs

2007.12.17 2007.12.17 2007.12.17 2007.12.18 2007.12.18 2007.12.19 2007.12.19 2007.12.19 2007.12.20 2007.12.21 2007.12.27 2007.12.27 2007.12.07 2007.12.13, 2008.01.02 2008.01.03 2008.01.03 2008.01.04 2008.01.09 2008.01.10

Média

• Máté Pál

• Sport1 TV f&szerkeszt&

2007.12.17

Szponzoráció

• Tóth A. Péter • Hrubina Éva

• T-Mobile szponzorációs vezet& • Head – Team Elite koordinátor

2007.12.18 2008.01.07

Sport-marketing

• …

• Sportmarketing cég ügyvezet&-tulajdonos

2007.12.20

Tömegsport

• Kulcsár Judit

• Futanet marketing

2007.12.17

Forrás: Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

5

A stratégiai auditot és a javaslatcsomag összeállítását 5 lépésben, bruttó 7 hét alatt végeztük el A projekt id&terve Hónap Nov. 0 Projekt hét 0

December 1

2

2008 Január 3

4

5

6

7

8

Projekt-tervezet elfogadása/el&készítés

0 Kick-off megbeszélés 1 Információ/Adatgy(jtés 2 Szakért&i interjúk 3 Benchmark kitekintés 4 Status quo meghatározása és elemzése 5 Javaslattétel (projektzáró prezentáció) Forrás Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

6

B.

A sport és az MTSZ környezete Magyarországon

BUD-81010-001-02-01

7

Az MTSZ környezetét élsport-orientált szabályozás, a lakosság inaktivitása, és a szövetségek közötti nagy különbségek jellemzik MTSZ környezeti elemzésének tanulságai • A sport környezete romlik: a magyar lakosság inaktív, öregszik, a sportkínálat fagmentált • Az üzleti típusú sportszolgáltatások dominálnak, az egyesületi sport háttérbe szorul • A magyar sport szervezetrendszere túl tagolt: olimpiai-, verseny-, szabadid&s és fogyatékos szövetségek egymástól elkülönülten m(ködnek • A központi sporttámogatás bázisalapú, konzerválja a jelenlegi sikersportágakat, a szabadid&sport fontosságát elismeri, de nem kezeli kiemelten • Az állam önm(köd& sportágakat és önfenntartó szövetségeket szeretne, miközben a hazai magán sportfinanszírozás elmaradott • A sportszövetségek még nem tudtak túllépni a korábbi centralizált sportirányítás hagyatékain: m2ködésük drága, felépítésük kevéssé hatékony, a tagdíj- és szponzorbevételek alacsonyak, nincs profi sales és marketing csapatuk • A szövetségek többsége a versenysportra fókuszál, miközben egyesületeik gyakran a megélhetésért küzdenek, esetleg nullszaldós gazdálkodást folytatnak • Az MTSZ nagy tradícióval, relatíve magas taglétszámmal és átlagos költségvetési lehet3ségekkel rendelkezik, míg a versenysikerek terén jelent3s hátrányban van

Forrás: Magyar Tenisz Szövetség felmérés, Roland Berger projektcsapat

BUD-81010-001-02-01

8

A sport környezete több szempontból is romlik: kevesebb id3 jut rá, a népesség fogy és egyre mobilisabb A sportra jellemz& keresleti és kínálati trendek KERESLET

GYAKORLATI VÁLASZOK

KÍNÁLAT

• Az európai társadalmak elöregednek • A sportolók heterogénebbé válnak, gazdasági és generációs szakadékok alakulnak ki • A gyerekek és a fiatalok egyre kevesebbet mozognak • A családoknak kevesebb idejük van a szabadid& közös eltöltésére • Az egészség központi témává válik • A globalizáció miatt jellemz3bb az országok közötti mobilitás • Elterjed az elmagányosodás, izoláltság, személytelenség érzése

• A sportkínálat rugalmasan alkalmazkodik id&ben és földrajzilag egyaránt • Szövetségek mellett egyre több "híd szerepet" betölt& magánklub jelenik meg • Az egészség, egészségmeg&rzés, mint érték egyre hangsúlyosabbá válik • Széleskör2, de heterogén szolgáltatási portfoliók jönnek létre a sajátos igényeknek megfelel&en • A klubok/sportközösségek az összetartó er3t kommunikálják • Min3ség javítása központi témává válik

• A sportnak egyre több szabadid3s alternatívája van • A sport egyre nagyobb üzletté válik, vállalati összeolvadások, felvásárlások követi egymást • Hódítanak az extrém és presztízs sportágak (pl. golf, vitorlázás, squash, sziklamászás, kite-surf) • A sportot több iparág is integrálja a kínálatába (pl. turizmus, marketing, rendezvényszervezés, épít&ipar, wellness) • Megjelennek a sporttal határos, de a relaxációhoz közelebb álló mozgásformák (pl. jóga, pilates)

Forrás: Német Olimpiai Szövetség, Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

9

Nemzetközi összehasonlításban keveset sportolunk, egyesületben csak a lakosság 2%-a van – A versenysport sokkal eredményesebb Magyar sportaktivitás és sporteredmények nemzetközi összehasonlításban Sportaktivitás aránya a teljes lakosságból [%]

Egy millió lakosra jutó olimpiai érmek száma

52

2.1 1.7

1.8

1.7

Magyarország

33 27 20

24 17

21

0.8

14 6

Finnország

Németország

Franciaország

Anglia

Magyarország

0.3 Sydney

Finnország

0.6 Franciaország

0.4 0.5

Atlanta

0.6

0.5

0.6

0.6 2

0.8

0.3

0.4

Athén

Átlag

Nagy-Britannia

Sportegyesületi keretek között sportolók aránya a lakosságon belül Legalább heti 3-szor sportolók aránya a lakosságon belül Forrás: Keser( Csaba – Dr. Dénes Ferenc: A magyar sportfinanszírozás helyzete

BUD-81010-001-02-01

10

A lakosságnak csupán 16%-a sportol, de 38%-a szeretne – Közülük megközelít3leg 175 000 feln3tt számára vonzó a tenisz Magyarországi sportolási szokások A feln3tt népesség sportolási szokásai Rendszeresen sportol1) (heti min. 2x fél óra) Alkalomadtán sportol1) 9% Nem sportol, nem is szeretne 46%

7%

A jelenleg nem sportolók azonban sportolni vágyók körében Úszás

38% Nem sportol, de szeretne

Megjegyzés • A "nem sportol, de szeretne" kategóriába tartozó kb. 2,5 millió feln&ttb&l 900 000 könnyebben mozgósítható, meger&sítésre/lehet&ségre váró potenciális sportoló • Jelenleg csupán a lakosság kis része tudja megfizetni az utóbbi években fejl&désnek indult specializált sportszolgáltatók kínálatát • Sokan felismerik a sport és az egészség közötti összefüggést, de utóbbit mégis fontosabbnak tartják, mint a testmozgást 1) A 18-29 évesek körében a sportolók aránya 28% Forrás: Nemzeti Sportstratégia 2007

Legnépszer2bb sportágak

19%

A rendszeresen sportolók körében Labdarúgás

22%

Labdarúgás

15%

Kocogás, futás

15%

Aerobik

14%

Kerékpározás

14%

Egyéb csapatjátékok

13%

Aerobik, torna

Kerékpározás

10%

Kocogás, futás

8%

Tenisz

7%

Küzd&sportok

6%

Otthoni torna

5%

Atlétika

Úszás

11% 9%

Egyéb csapatjáték Egyéb egyéni sport

9% 20%

3% BUD-81010-001-02-01

11

BACKUP

A magyar sportpiac 91%-át a sportszer-kiskereskedelem jelenti – Az él3 sport, benne az egyesületek, mindössze 5%-ot képviselnek A magyarországi sportpiac árbevétel alapú áttekintése A sportszektor árbevétele [mrd Ft], 2002 Összesen Létesítmény m(ködtetés

350

Sportszergyártás

5%

Egyéb sporttevékenység (‘él& sport’)

Sporteszköz kiskereskedelem

Forrás: Nemzeti Sportstratégia 2007

91%

Növekedés (‘02/’01) Megjegyzés +46%

2% 2%

+140% +250% +63%

+46%

• A hazai sportpiac legnagyobb fogyasztója maga a lakosság – A piac méretét dönt&en a kiskereskedelem határozza meg • Árbevételét és a jövedelmez&ségét tekintve a hazai sportvállalkozások kicsik: a nemzetgazdaságon belül az éves jövedelem 0,9% és a nyereség 0,32%-át képviselik • A sporttevékenységet szolgáltatók között találjuk az egyesületi vállalkozásokat is, -0,9 mrd Ft összesített éves eredménnyel

BUD-81010-001-02-01

12

BACKUP

A teniszközvetítésekbe néznek bele a legtöbben napi átlagban az atlétika és a póker (!) után a 18-49 közötti magyar férfi tévénéz3k Televíziós sportnézettség1) Átlagos napi nézettség [f3]2)

Legalacsonyabb és legmagasabb nézettség [f3] 2)

12.000

22.000

11.000

20.000

10.000

18.000

9.000

16.000

8.000

14.000

7.000

12.000

6.000

10.000

5.000

8.000

4.000

6.000

3.000

4.000

2.000 1.000

2.000

0

0 Atlé- Pó- Te- Lab- Ököl Szu- Triat-Autó/ Vizi- Sakk tika ker nisz da- - mo lon Mo- labrug- vívás tor da ás

Stra ndröplabda

Ame Rög- Golf -rikai bi futball

Atlé- Te- Pó- Lab- Ö- Tri- Autó/ Vizi- Szutika nisz ker da- köl- at- Mo- lab- mo rú- vívás lon tor da gás

Stra Sakk Ame Rög- Golf nd-rikai bi röpfutlabball da

1) Nézettség (AMR=Average Minute Rate): a célcsoportba tartozó összes emberb&l azon emberek arányát mutatja, akik az adott percben az adott tévéprogramot nézték 2) A Sport1 TV nézettsége a férfi 18-49 néz&k között a Spektrumhoz és az ATV-hez, a 4+ korú lakosságban az HBOhoz és a Sport klubhoz hasonlítható Forrás: Sport1TV (kábel) 2007.06.24-2007.07.08, Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

13

A hagyományos sportszövetségeknek, mint az MTSZ, jól meghatározott helye van a magyar sport szervezeti rendszerében A magyar sport aktuális szervezeti rendszere KORMÁNYZATI SZERVEZETRENDSZER

NEM KORMÁNYZATI SZERVEZETRENDSZER

Országgy2lés

KÖZJOGI / JOGI SZEMÉLYEK

MOB

Nemzeti Sportszövetség

Wesselényi Miklós Nemzeti Mez& Ifjúsági és Ferenc SzabadSport Közid&sport alapítvány

Magyar Paralim -piai Bizottság

Nemzeti Sporttanács

KÖZTESTÜLETEK Nemzeti Szabadid&sportszövetség

Sport- és Turisztikai Bizottság (2004-2006: Ifjúsági és Sportbizottság)

KÖZALAPTÍVÁNYOK

Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége

Kormány

SZÖVETSÉGEK Szabadid&sportszövetségek

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Diák/ F&iskolai/ FogyatéEgytemi/ kosok sportszö- sportszövetségek vetségei

Sportági szövetségek • Olimpiai sportágak • Országos szakszövetségek

SPORTSZERVEZETEK

Megyei Önkormányzatok

Sport szakállamtitkárság (2004-2006: Nemzeti Sporthivatal)

Települési Önkormányzatok

Forrás: Keser( Csaba – Dr. Dénes Ferenc: A magyar sportfinanszírozás helyzete

Egyesületek

Válogatott keretek, sportiskolák, iskolai sportkörök

Sport-vállalkozások

SPORTTEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓK Amat&rök

Hivatásosak

BUD-81010-001-02-01

14

A tenisz a jelenlegi sportstratégia szempontjai alapján csak a szabadid3sport fejlesztéséhez kaphat központi támogatást A tenisz perspektívái a kormányzat sportstratégiája alapján Sikeres, de hosszú távon veszélyeztetett sportágak

• Nincs automatikus állami támogatás • Az esetlegesen kiemelked3 m2helyek támogatása lehetséges egyedi elbírálás alapján • Amennyiben releváns lehet, a szabadid3sport irányába történ3 elmozdulás támogatása

Nem kiemelt sportágak

igen

Kajak-kenu Vívás

Sportlövészet

Úszás Vízilabda Kézilabda

Jelenleg sikersport?1)

• Feln3tt válogatott sikeres szerepeltetése • Széles tömegbázis helyett a közvetlen utánpótlás, tehetséggondozás és elitnevelés támogatása • Sporttudomány "min3ségmeg3rzése', know-how meg&rzése

Fenntartható siker2 sportágak

Karate

Öttusa Súlyemelés

Atlétika

Birkózás Asztalitenisz

Torna Korcsolya Ökölvívás Sakk Íjászat Judo Lovassport

Tenisz

nem

Triatlon Kosárlabda Jégkorong RöplabdaLabdarúgás

Jöv3ben potenciálisan sikersport?1)

1) A sikerességet a „nemzetközi sikerek mennyiségével és min&ségével” méri a sportstratégia Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

• Hangsúly az utánpótláson • Széleskör( utánpótlás nevelés feltételeinek megteremtése, tehetséggondozás és elitnevelés • Infrastruktúra fejlesztése • Sporttudomány fejlesztése, know-how megszerzése, tehetséges edz&k ösztöndíja

Evezés

nem

• Feln3tt és utánpótlás válogatott sikeres szerepeltetése • Tömegbázis fejlesztése, kihasználva a jelenlegi eredményességet, egyúttal tehetséggondozás, elitnevelés • Sporttudomány "min3ségmeg3rzése", knowhow továbbfejlesztése és továbbadása, edz&képzés • Infrastruktúra fejlesztés

igen

Jöv3beli sikert ígér3 sportágak BUD-81010-001-02-01

15

BACKUP

Az állami támogatás megítélésének fókusza a versenysport sikere – A sportstratégia f3 célja az önfinanszírozó-képesség kialakítása A kormányzati sport-támogatás fókuszpontjai 1. sz2r3: Sportág eredményességének társadalmi fontossága

• Eléri-e a sportág a társadalmi ingerküszöböt? – Sportolók, résztvev&k száma nem – Népszer(sége – Érdekl&d&k, támogatók száma

Er&s-e a sportág szabadid&sportra gyakorolt hatása, rendelkezik-e szabadid&sport fejlesztési stratégiával?

igen

2. sz2r3: Sportág jelenlegi és jöv3beli sikeresség

• Jelenleg sikersportág? – Nemzetközi siker mennyisége – Nemzetközi siker min&sége

nem

Minimális állami hozzájárulás a sportágnak

Jöv&beli sikersportág lehet a versenysportban?

• Milyen a sportág önfinanszírozó képessége? – Gyenge – Potenciálisan/részben önfenntartó – Önfenntartó

Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

nem

nem

igen

3. sz2r3: Sportág önfinanszírozó képessége

igen

Sportágfejlesztés szabadid&sport kapcsán (szabadid&sport felé nyitás koncepciójának támogatása, pályázatok lehet&sége)

igen magas

alacsony

Fokozatos áttérítés az önfinanszírozásra (állami támogatás ezt célozza)

Állami támogatás fókuszterülete

BUD-81010-001-02-01

16

BACKUP

Az állami sporttámogatás a versenysporttal szemben az utánpótlásnevelésre fókuszál – A szabadid3sport támogatottsága csekély A kormányzati sport-támogatás mértéke Hazai sport állami finanszírozása1), 2004-2006 [m Ft]

Összesen Diáksport Szabadid& sport Utánpótlásnevelés

5.321 350 550 1.161

CAGR -4.9%

4.536 395

4.575 409

813

584

SportM(ködés vállalkozások 3% 6% Kommunikáció 13%

+2.0% 1.440

1.728 Versenysport

+5.3%

Szabadid3sport állami támogatásának fókuszai, 2006 [m Ft, %]

+7.4%

Szabadid&s 44% programok

Önkormányzati 16% sportigazgatás

3.260 1.600

18%

2.142 -13.1%

2004

2005

Fogyatékosok sportja

2006

1) Magyarországon rendezett nagy világesemények támogatása 2006-ban mintegy 3.8 mrd Ft-ot tett ki, melynek 79%-a beruházás Forrás: ÖTM Sport Szakállamtitkárság, Keser(

Csaba – Dr. Dénes Ferenc: A magyar sportfinanszírozás helyzete

BUD-81010-001-02-01

17

BACKUP

A csökken3 állami szerepvállalást nem tudja pótolni a még gyenge mecenatúra, a munkáltatók, és a háztartások kereslete A hazai sportfinanszírozás gyenge pontjai

A sportgazdaság szerepe elmaradott A háztartások szerepe a sportfinanszírozásban nem elég jelent&s a fizet&képes kereslet hiánya miatt

A munkahelyi sport rendszere nem szervez&dött újjá a 90-es években, a munkaadók ritkán vállalnak fel sporttámogatási funkciókat

A közvetítési jogdíjak nem tesznek ki jelent&s összegeket

Hazai sportfinanszírozás jellemz3i

A PPP1)-konstrukciók nem képesek lefedni az évtizedek alatt kialakult strukturális deformációkat

Sem a mecenatúra, sem a szponzoráció nem er&s Magyarországon, kevés a t&keer&s hazai nagy cég

1) Public-Private Partnership Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia (2007)

BUD-81010-001-02-01

18

EGYESÜLETEK

A hazai sportszövetségek m2ködési és személyi költségei magasak – Bevételeik nagy része központi forrás, a tagdíj mértéke elenyész3 Átlagos sportszövetség gazdálkodása Magyarországon Átlagos sportszövetség bevételei

Egyéb Tagdíj

Magán adományok 3% Pályázatok 2% 12% 1%

Szponzori 18% támogatás

Átlagos sportszövetség kiadásai Létesítményfenntartás, Szervezetek, fejlesztés Egyéb sportolók Állami és helyi támogatása 7% önkormányzati Utánpótlás6% 1% támogatás nevelés 32% 6% Hazai verseny6% rendszer m(ködtetése M(ködési költségek

13%

Saját bevétel

23% 14%

32%

24%

Válogatott felkészítése, versenyeztetése

Személyi költségek

Világversenyek rendezése

Forrás: Keser( Csaba – Dr. Dénes Ferenc: A magyar sportfinanszírozás helyzete, Nemzeti Sportstratégia 2007

BUD-81010-001-02-01

19

EGYESÜLETEK

A sportegyesületek 60%-a kevesebb mint 2 m Ft-ból gazdálkodik – Az egy-sportágas, hazai élvonal alatti klubokból van a legtöbb A hazai sportegyesületek mérete és típusai Sportegyesületek bevételeinek nagysága, 2002

Sportegyesületek alap típusai 1.

>20 m Ft 8%

10-20 m Ft 7%

5-10 m Ft

<500 ezer Ft

2.

27%

9%

3.

2-5 m Ft

17%

4. 32%

500 ezer – 2 m Ft

Forrás: Nemzeti Sportstratégia, 2007

5.

"Hagyományos", híres sportegyesületek: a magyar élsport, a nemzetközi sikerek nagy részét adják: sok szakosztály, nagy taglétszám és költségvetés jellemzi &ket (~30-40 db) Nagy múltú, több szakosztállyal rendelkez3 egyesületek: legalább országos élvonalba tartozó tevékenységet végeznek, kiemelt helyi önkormányzati támogatással rendelkezek (~100150 db) Egy-egy sportágra koncentráló, hazai élvonalnál alacsonyabb osztályokban tevékenyked& klubok: tanfolyamatokat, táborokat, lehet&séget nyújtanak szabadid&s sportolóknak is – Ebb&l van a legtöbb Szabadid3s klubok: nem végez versenysport tevékenységet, viszont több sportág (zését is lehet&vé teszi Diáksport és egyetemi, f3iskolai sportegyesületek (számuk ~571-re tehet& a 3102 iskolai sportkör mellett, melyek nem jogi személyek) BUD-81010-001-02-01

20

EGYESÜLETEK - BACKUP

Egy átlagos hazai klub bevételei között nem szerepelnek a médiajogok, de jelent3sebb arányt tesz ki a szponzoráció, mint külföldön Klubszint( bevételek megoszlása külföldön és Magyarországon Bundesliga bevételek [%]

Átlagos klub bevételei itthon [%] Állami/Önkormányzat támogatás

Médiajogbevételek

Reklámbevétel

25%

10%

28%

Szponzorok. 48% mecenatúra

18%

25%

Egyéb bevétel

Egyéb 40% bevétel

4%

Jegybevétel

Merchandising

Forrás: ÖTM Sport Szakállamtitkárság

1% 2% Merchandising Jegybevétel

BUD-81010-001-02-01

21

EGYESÜLETEK - BACKUP

A hobbi-sportolók többnyire szervezetlen keretek között, egyénileg sportolnak – Egyesületben csak 13% sportol rendszeresen A szabadid&sport Magyarországon A szabadid3sport végzésének helye

A szabadid3sport pillérei

Munkahelyi szervezésben Iskolai sportegyesületben Versenysport egyesületben 4% Egyéb szervezett 4% 2% formában 7% Egyesületben

7%

21% Baráti társaságban

Forrás: Nemzeti sportstratégia 2007

55% Egyénileg vagy családban

• Nem szervezett, autonóm sportolók: otthon, szabadban vagy létesítményben sportolnak egyénileg, barátokkal, nem szervezett formában • Civil szervezetek: f&leg tagjaik felé, de "kifelé" is szolgáltatnak, jórészt non-profit alapon. A szabadid&s területtel ritkán foglalkoznak • Üzleti alapon m2ködtetett szolgáltatók: gond a fizet&képes kereslet és néha a szakszer(ség is • Munkahelyi sport: nem jellemz& Magyarországon • Oktatási intézmények: a központi szabályozás és támogatás függvényében teljesítenek, el&fordulnak kiemelked& iskolák • Önkormányzatok: évente átlagosan 20-40 mrd Ft-tal támogatják a helyi sportot, melyb&l a szabadid&sport általában nagyobb arányban részesül • Egészségpénztárak, biztosítók: kevesen tudnak róluk és használják &ket

BUD-81010-001-02-01

22

SPORTSZÖVETSÉGEK – SEMATIKUS

Az MTSZ relatív el3nye a tagszervezetek magas száma, hátránya a jelent3s nemzetközi tagdíj és a versenyeredmények hiánya Az MTSZ pozíciója az 54 hazai sportszövetség között, 2007 --

++

• Nemzetközi tagdíj nagysága • M(ködési rangsor1) • Tagszervezetek száma • Egy versenyz&re jutó költségvetés • Versenyz&k száma • Éves költségvetés nagysága • Eredményességi rangsor2) • Egy tagszervezetre jutó versenyz&k száma ++: Legjobb helyzet( szövetség --: Leghátrányosabb helyzet( szövetség MTSZ helyzete 1) M(ködési rangsor összetev&i: nemzetközi tagdíj, éves költségvetés, alapítás éve (tradíció), versenyz&szám, tagszervezet-szám, stb. 2) Eredményességi rangsor összetev&i: olimpia, AGFIS világjátékok, VB, korosztályos versenyek, EB Forrás: Nemzeti Sport Szövetség, Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

23

SPORTSZÖVETSÉGEK - BACKUP

A nagy hagyományú MTSZ a költségvetés nagysága alapján átlagos pozíciójú, a versenyz3k számát tekintve hátrasorolódik Az MTSZ pozíciója a 15 legeredményesebb sportszövetséghez képest, 2007 Nemzetközi tagdíj/év [m Ft] Vívó

32,00

Tenisz

5,00

Motoros Vizisport

2,00

Repül& Sakk

1,80 1,40

Nemzeti Autósport 1,10 Biliárd

0,93

Asztalitenisz

0,75

Modellez&

0,67

Torna

0,66

Kézilabda

0,65

Sí

0,65

Kick-box Búvár Judo

0,53 0.53 0.52

Költségvetés/ versenyz3 [ezer Ft]

Alakulás éve Sportlöv&k Torna Evez&s Kerékpársportok Atlétika Hegy- és Sportmászók Labdarúgás Tenisz Vízilabda Motorsport Úszó Sí Vívó Sakk Birkózó

1870 1885 1892 1894 1897 1900 1901 1907 1907 1907 1907 1913 1914 1921 1921

Éves költségvetés [m Ft]

Versenyz3i létszám1) Sakk

5 747

Öttusa

437

Labdarúgó

Úszó

266

Úszó

719

Kick-box

5 135

Korcsolyázó

196

Kajak-Kenu

450

Karate

4 839

Kajak-kenu

191

Kézilabda

430

Táncsport

3 944

Vívó

186

Repül&

413

Atlétika

3 831

Motoros vizisport

147

Vízilabda

380

Sportlöv&k

3 522

Ökölvívó

140

Jégkorong

262

Repül&

3 082

Repül&

134

Vívó

258

Bowling és Teke

2 789

Nemzeti Autósport

133

Öttusa

245

Úszó

2 697

Evez&s

111

Birkózó

217

Tájékozódási futó 2 398

Birkózó

98

Atlétika

178

Kajak-kenu

2 360

Búvár

97

2 230

90

172 161

Birkózó

Súlyemel&

Kosárlabda Judo

Judo

2 177

Vízilabda

88

Ökölvívó

136

Torna

1 913

Tenisz

88

Vitorlás

133

Vívó

1 384

Tenisz

117

Tenisz

2 500

1 898

1) Csak egyéni és páros sportágak Forrás: Nemzeti Sport Szövetség

BUD-81010-001-02-01

24

SPORTSZÖVETSÉGEK - BACKUP

Az MTSZ m2ködés szempontjából az élvonalba tartozik, a versenysport eredményességét tekintve viszont hátrányban van Sportszövetségek élvonala eredményesség és m(ködés szempontjából, 2007 M(ködési pontszám1) 130

Kézilabda

120 110 100 90 80 70 60 50

Sakk Sportlöv&k Judo Vizilabda Tenisz Atlétikai Úszó Ökölvívó Vívó Birkózó Íjász Karate Kick-box Evez&s Búvár Rádióamat&r Öttusa Asztalitenisz Kung Fu Er&emel&

Kajak-kenu

40 30

-1.000

0

1.000 2.000 3.000 4.000 5.000 6.000 7.000 8.000 9.000 10.000 11.000

Eredményességi pontszám2)

1) M(ködési pontszám összetev&i: nemzetközi tagdíj, éves költségvetés, alapítás éve (tradíció), versenyz&szám, tagszervezet-szám, stb. 2) Eredményességi pontszám összetev&i: olimpia, AGFIS világjátékok, VB, korosztályos versenyek, EB Forrás: Nemzeti Sport Szövetség

BUD-81010-001-02-01

25

SPORTSZÖVETSÉGEK

Az MTSZ a nagy költségvetés2 sportszövetségekhez képest relatíve sok tagszervezettel rendelkezik Szövetségek élvonala költségvetés, versenyz&k és tagszervezetek száma szerint, 2007 Tagszervezetek száma 500 450

Kézilabda

400

Kosárlabda

350

Karate

300

Repül&

250

Sakk

Tenisz

200

Sportlöv&

Bowling-Teke

150

Torna Triatlon Birkózó Modellez& Vívó

100 50 0

0

1.000

2.000

Úszó Táncsport Judo Atlétikai Vizilabda Kick-box Kajak-kenu 3.000

4.000

Tájékozódási futó 5.000

6.000

7.000

8.000

9.000 15.000 16.000

Versenyz&k száma

Költségvetés nagysága Forrás: Nemzeti Sport Szövetség

BUD-81010-001-02-01

26

SPORTSZÖVETSÉGEK - BACKUP

Az MTSZ a hazai sportszövetségek középmez3nyében szerepel az éves költségvetés nagysága alapján Legnagyobb sportszövetségek éves büdzséje, 2006-2007 Változás ’07/’06l [%]

n.a.

n.a.

+6

n.a. +205

+6

n.a.

+39

+87

-56

+13

-14

+56 -41% +19

+13 +216

-8

-9

-38

+425

1899

719

450 430 413

380 262 258 245

218

179 173 161 136 133 132 119 117 114 110 103

Lab- Úszó Kajak Kézi- Repü Vízi- Jég- Vívó Öttu- Bir- Atlé- Ko- Judo Ököl- Vitor- Eve- Röp- Te- Sport Tor- Triatlab- -l& lab- kosa ko- tika sárvívó lás z&s labda nisz -löv- na lon daruKenu da da rong zó labda &k gó Forrás: Nemzeti Sport Szövetség

BUD-81010-001-02-01

27

C.

A Magyar Tenisz Szövetség

BUD-81010-001-02-01

28

Projektünk során a missziótól, víziótól kezdve a stratégián át a szervezeti és operatív szintig elemeztük a Szövetséget A stratégiai audit koncepciója, kérdésfeltevése • Mi az MTSZ fennállásának értelme? – Miért jött létre? Mi hiányozna, ha nem lenne?

Miszszió

• Hol szeretne lenni az MTSZ 5 év múlva? (konkrét, mérhet& célok)

Vízió

Értékteremtés és kulcs sikertényez3k

• Melyek a legfontosabb értékteremt3 eszközök/sikertényez3k a vízió elérésében? (konkrét, ellen&rizhet& leírás) • Milyen lépésekb3l áll az eszközrendszer, mellyel a sikertényez3k megvalósíthatók?

Stratégia Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

Operatív programok/akciók • Utánpótlás • Versenyrendszer • Infrastruktúra • Edz&képzés

Forrás: Roland Berger

• Iskolatenisz • Társasági tenisz

• Hogyan teremthet3k meg a stratégia szervezeti szint2 feltételei? • Hogyan implementálhatók a kívánt változások? • Hogyan ellen3rizhet3 az implementáció és annak környezeti megfelel3sége?

BUD-81010-001-02-01

29

Az MTSZ missziója és víziója aktualizálásra szorul – Az értékteremt3 szakmai munkát pozitívan befolyásolja a tagok er3s köt3dése F& tanulságok a misszió, vízió, értékteremtés, sikertényez&k területén

• A jelenlegi misszió általános küldetést fogalmaz meg, és nem követi le pontosan az MTSZ, valamint a magyar tenisz aktuális állapotát, így bármelyik sportági szakszövetség mottója lehetne • A Szövetség tagjai az aktuális, napi problémák megoldásával vannak elfoglalva, középvagy hosszú távú célokat a kiszámíthatatlan körülményekre hivatkozva nem t2znek ki • Az MTSZ f3 értéke az egységes és alapos szakmai irányvonal, melynek megvalósulása sikeres egyedi programokkal megkezd&dött • A Szövetség munkáját pozitív gazdálkodás, a tagok er&s emocionális köt3dése és kedvez3 kapcsolatrendszerük hivatott sikerre vinni

Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger becslés

BUD-81010-001-02-01

30

A misszió általános feladatokat fogalmaz meg, mint a tenisz fejlesztése és a fiatal nemzedék fizikai, szellemi, erkölcsi nevelése Misszió Miszszió Vízió Értékteremtés és kulcs sikertényez&k Stratégia Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

• A Szakszövetség célja a tenisz sport fejlesztése, a sport sajátos eszközeivel hozzájárulni a fiatal nemzedék fizikai, szellemi és erkölcsi neveléséhez. Ezen belül: – Tenisz hagyományainak meg&rzése – A nemzetközi, az európai és a hazai szabályok alapján a sportág versenyrendszerének szervezése, érvényre juttatva a sport erkölcsrendszerét – Tagjainak érdekképviselete a sporttal foglalkozó állami szervek, a helyi önkormányzatok és társadalmi szervezetek el&tt, valamint a nemzetközi sportéletben • A Szövetségnek mint köztestületnek feladata a tagok érdekeinek védelme és a szakmai tevékenység végzéséhez szükséges feltételek megteremtése

Operatív programok/feladatok • Utánpótlás • Versenyrendszer • Infrastruktúra • Edz&képzés

• Iskolatenisz • Társasági tenisz

Forrás: MTSZ Alapszabály, MTSZ Gazdálkodási Szabályzat

BUD-81010-001-02-01

31

Egységes MTSZ-víziót az interjúkon nem sikerült megfogalmazni – A jelent a problémák megoldására való koncentrálás jellemzi Vízió Miszszió Vízió Értékteremtés és kulcs sikertényez&k Stratégia Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

Az interjúk során az MTSZ tagjai egy, a megfelel& szerepét optimálisan betölt& Szövetség képét vetítették el&re, de nem rajzolódott ki olyan egységes vízió, melyben az MTSZ képvisel3i egyetértenének. Említésre kerültek középtávú operatív és szakmai célok, mint például: • Nemzeti Tenisz Centrum megvalósítása • Folyamatos magyar jelenlét a teniszvilág élvonalában • Szabadid&sport integrálása az MTSZ-be • Minél több rangos verseny hazai megszervezése • Régióközpontok rendszerének továbbfejlesztése • Válogatott keretek m(ködtetése, menedzselése (Profi szerz&désrendszer kialakítása a játékosokkal) • Az edz&k regisztrálása és az oktatás színvonalának folyamatos monitorozása, az oktatás színvonalának javítása • A középtávú szakmai koncepció anyagi hátterének biztosítása

Operatív programok/feladatok • Utánpótlás • Versenyrendszer • Infrastruktúra • Edz&képzés

Forrás: MTSZ interjúk

• Iskolatenisz • Társasági tenisz

BUD-81010-001-02-01

32

Az MTSZ-tagok egy aktívabb, a teniszélet számára megkerülhetetlen, alulról építkez3 Szövetséget képzelnek el a jöv3ben „Fontos lenne, hogy az MTSZ minden területen megtalálja az optimális szerepét. A végs cél, hogy a Szövetséghez tartozni presztízst jelentsen, mint a nyugat-európai sportszövetségeknél.” „Az MTSZ fejl dését csak nagyon lassan, alulról felfelé építkezve tudom elképzelni.” „Az MTSZ-nek aktívabbá kell válnia a hazai teniszéletben.” „Jelenleg nagyon sok klub van, amely nem MTSZ-tag. A f kérdés: hogyan lehetne az MTSZt megkerülhetetlenné tenni?” „Az MTSZ küldetése hosszú távon, hogy átvállalja a klubok szerepének egy részét ott, ahol lehetséges.” „Ha az MTSZ tesz egy lépést a klubok/szül k/iskolák felé, a másik oldalon is er sebb lesz a tenni akarás. Csináljunk valamit, ez megnyit más forrásokat is.” „Nem hiszem hogy egyedül a Nemzeti Teniszcentrum mindenre megoldást nyújtana.” BUD-81010-001-02-01

33

A versenyek, a szakmai koncepció és az egyedi programok az MTSZ f3 értékei, a tagok személyes köt3dése hozzájárul a sikerhez Értékteremtés, sikertényez&k Miszszió

Értékteremt3 tényez3k

Vízió

• Egységes középtávú szakmai koncepció

• Versenyszervezés szakmai keretének biztosítása

Értékteremtés és kulcs sikertényez3k

• Sikeres egyedi programok (pl. iskolatenisz, régiócentrumok)

Sikertényez3k

Stratégia

• Pozitív, nullszaldós gazdálkodás, sikeres forrásbevonás Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

• Emocionális köt&dés és személyes motiváció a sportággal kapcsolatban • Jelent&s kapcsolati t&ke az elnökségi tagok esetében

Operatív programok/feladatok • Utánpótlás • Versenyrendszer • Infrastruktúra • Edz&képzés

Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger

• Iskolatenisz • Társasági tenisz

BUD-81010-001-02-01

34

A hatásköröket és az egyes feladatok helyét érdemes tisztázni, az operatív programok között pedig prioritási sorrendet felállítani F& tanulságok a stratégia, szervezet, operatív programok területén • A szövetség szakmai koncepciója átgondolt, de nincs ütemezve és nem mérhet3 az eredménye: a munka zajik, de soha nincs „elintézve” • A szakmai irányvonal mell3l hiányzik a gazdasági, marketing és kommunikációs stratégia, melynek jelenleg a felel&sei és forrásai sincsenek egyértelm(en definiálva • Az elnökség és a bizottságok összetétele konfliktusos, kiegyensúlyozatlan er&viszonyokkal, összeférhetetlenséggel terhelt, a meglév& szabályzatoknak nem felel meg mindenben • Az elnökség és a bizottságok nem csak a stratégiai szintjüknek megfelel3 feladatokat végzik, operatív ügyekkel is sok id&t töltenek • Az MTSZ az aktív magyar tenisztársadalom kis részével áll kapcsolatban, országos felépítésében párhuzamosságok vannak, miközben a klubok érdekérvényesítése akadozik • Az MTSZ gazdálkodása pozitív, költségvetése alacsony, 100 millió forint körül alakul • Magasak a m2ködési és személyi költségei, a bevételek között a nehezen tervezhet3 központi támogatás és az egyébként is kedvez&tlen helyzet( klubok befizetései dominálnak • A szponzori támogatások jelent&sek, de átgondolt szponzorstratégia helyett ad-hoc és t2zoltó jelleg2 forrásszerzés folyik ezen a területen • Az MTSZ egyszerre sok operatív programot folytat, elaprózva ezzel a rendelkezésre álló korlátozott er&forrásokat Forrás: MTSZ inerjúk, Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

35

Az MTSZ átgondolt szakmai koncepcióval rendelkezik, az id3zítés és a koherens gazdasági és marketing stratégia viszont hiányzik Stratégia Miszszió Vízió Értékteremtés és kulcs sikertényez&k Stratégia Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

Operatív programok/feladatok • Utánpótlás • Versenyrendszer • Infrastruktúra • Edz&képzés

• Iskolatenisz • Társasági tenisz

Szakmai stratégia fókuszai • Utánpótlás-nevelés • Szakmai munkához szükséges országos felépítés • Versenyrendszer • Edz&képzés és edz& utánképzés • Szabadid&sport integrálása MTSZ-be • Az egyes célokhoz nem készült megvalósítási ütemezés, sem útmutatás az eredmények méréséhez Gazdasági stratégia • Az MTSZ gazdálkodásának f& célja az alapszabályban rögzített feladatok ellátása hatékony forrásfelhasználás mellett • A gazdasági stratégia az elnök és az alelnökök hatáskörébe tartozik, valójában a teljes elnökség foglakozik vele, de operatív (egyéni) szinten Marketing/Sales és kommunikációs stratégia • A marketing stratégiát az SZMSZ szerint a Gazdasági Bizottság készíti és az elnök/alelnökök felügyelik • A gyakorlatban a forrásbevonásban az elnök és az elnökség kapcsolatrendszere érvényesül

Forrás: MTSZ interjúk, MTSZ gazdálkodási és pénzügyi szabályzata, SZMSZ, Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

36

Az MTSZ szakmai koncepciója alapos, de az er3forrás-tervezés és az eredmények szakmai ellen3rzése hiányzik Az MTSZ szakmai stratégiája (1/2) Program/Projekt

Leírás

Akadályok

Iskolatenisz

• Utánpótlás-nevelés alap-pillére, összekapcsolódva az egyesületekben folyó szakmai munkával - Cél, hogy a választható sportágak közül minél több gyerek a teniszt válassza • Fejlesztési lehet&ségek: iskolák megfelel& kiválasztása és regisztrációja, program follow-up, program és tehetség-kiválasztás fejlesztése, minél több egyesületi leigazolás és verseny-részvétel

• Gyermekszám folyamatos csökkenése • Klubokba való átmenetel nem megoldott

Klubok

• Magas színvonalú munka, megfelel& szervezeti felépítés és nívós infrastruktúra és edz&i bázis megteremtése a klubokban úgy, hogy az egyéni lehet&ségek, sajátosságok is érvényesüljenek • Fejlesztési lehet&ségek: tenisziskolák, -tanfolyamok számának növelése, több MTSZ segítségnyújtás, médiakapcsolatok er&sítése, klubmin&sítési rendszer

• Klubok többsége magánkézbe került, nem fontos számukra a szakmai színvonal • Magyar teniszben nincsen egységes szakmai rendszer: a klubok/edz&k saját elképzelésük szerint dolgoznak • A klubok alig pályáznak MTSZtámogatásért

Régiócentrumok

• Szerepe a fiatal tehetségek kiválasztása, gondozása és megtartása • A klubmunka segítése • A kiemelked& játékosok MTSZ felé orientálása

• Fiatalok szakmai képzése, tehetség kiválasztás, klubmunka segítése, kiemelked& játékosok MTSZ-hez kötése, versenyrendszer m(ködtetése

Forrás: MTSZ középtávú szakmai koncepció

BUD-81010-001-02-01

37

Az MTSZ szakmai koncepciója alapos, de az er3forrás-tervezés és az eredmények szakmai ellen3rzése hiányzik Az MTSZ szakmai stratégiája (2/2) Program/Projekt

Leírás

Akadályok

Nemzeti Tenisz Centrum

• Nemzetközi szintre törekv& játékosok képzésének helyszíne

• Jelent&s állami szerepvállalásra, vagy hosszú távú, nagy kockázatú befektetésre van szükség

Versenyz3k, válogatott keretek

• A válogatottság tekintélyének, rangjának helyreállítása • Szakmai program, követelményrendszer felállítása, a válogatottság feltételeinek konkrét meghatározása, meghirdetése • Megfelel& szerz&désrendszer és játékos-támogatási rendszer kialakítása

• Kezd& versenyz&k szüleinek hezitálása, 18 éven felüliek támogatásának teljes hiánya • Utánpótlás gyakori átigazolásai, köt&dés hiánya • Játékosok szervezett menedzselése nem megoldott

Intézményrendszer, versenyrendszer, edz3k színvonala

• Iskolák-klubok-megyék-régiók-teniszcentrum felépítés • Versenyek számának és a rendezés színvonalának emelése • Edz&min&sítési és -regisztrációs rendszer, egységes oktatási rendszer

• Nincs Tenisz Akadémia – A szó elvi értelmében sem • Kevés válogatott edz&, versenyrendszerek összehangolatlansága

Forrás: MTSZ középtávú szakmai koncepció

BUD-81010-001-02-01

38

A szakmai programok ráfordításainak 82%-át a vele kapcsolatban állók csupán 5%-ára fordította az MTSZ 2003 és 2007 között A szakmai stratégia költség-haszon elemzése, 2003-2007 Szakmai programok ráfordításai (2003-2007)

Összesen Régiócentrumok Szabadid3 sport Iskolatenisz

A programok által érintett személyek aránya

542,9 m Ft

45 671 f3

2,00% 3,00% 4,00% 9,00%

0,18%

Edz3képzés Klubok támogatása (utánpótlás)

15,00%

Versenyrendezés, rendezvények

21,00%

Versenyz3k, válogatott keretek, utazások, olimpia

46,00%

88,00%

<1% <1% Forrás: MTSZ középtávú szakmai koncepció, Roland Berger becslés

7,00% 5,00%

>1%

BUD-81010-001-02-01

39

STRATÉGIA - PÉLDA

Az ITF Play+Stay programja mögött komplex marketing- és salesstratégia áll Az ITF Play+Stay programjának integrált stratégiája

Az ötlet Sikertényez3k • Játékos formában minél több • Edz&k bevonása a progembert minél egyszer(bben ram népszer(sítésébe megtanítani teniszezni, • Rugalmas, könnyen bevezetni Misszió adaptálható keretprogram a versenyrend• Minél többen tekintsenek • Praktikus eszközök szerbe úgy a teniszre, mint • Hatékony és nyitott bels& egyszer(, kellemes és kommunikáció (tagokkal) egészséges • Web, interaktív eszközök Play+Stay program kikapcsolódásra használata

a tenisz

Akciók/Részstratégiák Vízió népszer2sítéséért • Piaci környezet felmérése • A tenisz az egyik legelismertebb • Célcsoport-meghatározás, sportág az egészség-védelem pozícionálás területén minden korosztály • Marketing terv, profi számára ügynökség/beszállító Stratégia • A tenisz sikeres a játékszeretet használata • A tenisz egészségre elterjesztésében és megtartásában • Integráció más helyi el&nyös hatásának alá• Egyre több ember kezd el programokkal támasztása felmérésekkel teniszezni • Médiakapcsolatok • Edz&k, sportszergyártók bevonása a program promotálásába • Megkönnyíteni és felgyorsítani a tenisz megtanulását Forrás: ITF

BUD-81010-001-02-01

40

Hiányosság tapasztalható az országos felépítés következetességében, a szervezeti összetételben, és a döntéshozatalok menetében A stratégiai audit koncepciója és kérdésfeltevése – Szervezet Miszszió Vízió Értékteremtés és siker f& tényez&i MTSZ stratégia Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

Operatív programok/feladatok • Utánpótlás • Versenyrendszer • Infrastruktúra • Edz&képzés

Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger

• Iskolatenisz • Társasági tenisz

• Országos és szervezeti felépítés összhangja nem megfelel3 – Klubok száma nem indokolja a soklépcs&s területi felépítést (klub-megye-7 régió, majd elnökségen belüli 3 régió) – Vidéki klubok képviselete az elnökségben nem érvényesül megfelel& mértékben • A jelenlegi elnökségi összetétel és bizottsági rendszer konfliktusokkal terhelt – Elnökségi tagok egyszerre több bizottságban is részt vesznek – Mindkét alelnök a gazdasági oldalt felügyeli – Összeférhetetlenségek tisztázatlansága (pl. nonprofit/for-profit érdekek ütközése, SZMSZ megsértése) • Egyes bizottságok korlátozott m2ködése (Pl. Gazdasági, Szabadid&sport), tisztségek hiányossága (pl. alelnökök SZMSZ-beli feladatai), vagy teljes hiánya (pl. szakmai, gazdasági igazgató)

BUD-81010-001-02-01

41

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

Az elnökségben és a bizottságokban összesen 39 f3 vesz részt – A teljes munkaid3s alkalmazottak száma 6 f3 A Magyar Tenisz Szövetség szervezeti felépítése Elnökség (13 f3)

Közgy2lés

Elnök: Patay László Alelnökök: Lányi András, Süt& Zoltán

Ellen3rz3 testület

3

Iroda

5

3/3

Szakmai Bizottság Elnök: Papp Sándor 7/5

Szabadid3sport Bizottság

Jogi, etikai és fegyelmi Bizottság

Elnök: Pázmándi József 4/1

Elnök: Dr. Birkás Miklós 1/1

Edz&-regisztrációs, oktatási és min&sítési albizottság

2

Utánpótlás-nevelési és fejlesztési albizottság

2

Csapatbajnoki albizottság

Elnök: Koncz Zsolt 5/5

Fellebbviteli Bizottság Elnök: Dr. Paulik György 5/3

Gazdasági, marketing és kommunikációs Bizottság Elnök: Siklós Erik 1/0

Játékvezet3i és versenybírói Bizottság Elnök: Dr. Nyír& László 5/1

n.a.

Rangsorkészít& és szabályszerkeszt& albizottság

2

Orvosi albizottság

2

x/y

Regionális Bizottság

Tagok száma/Ebb&l elnökségi tag

Forrás: Magyar Tenisz Szövetség

BUD-81010-001-02-01

42

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A legtöbb tagot a szakma és a régiók delegálják az elnökségbe, a Gazdasági és a Jogi, etikai, fegyelmi bizottság nincs képviselve MTSZ bizottságainak elnökségi delegáltjai

ELNÖKSÉG

4 f&

Szakmai Bizottság 7

Forrás: MTSZ

1 f&

3,3 f&

Szabadid3sport Bizottság

Jogi, etikai és fegyelmi Bizottság

4

1

1,3 f&

Regionális Bizottság

0,3 f&

Fellebbviteli Bizottság 5

5

Gazdasági, marketing és kommunikációs Bizottság

Játékvezet3i és versenybírói Bizottság

1

5

BUD-81010-001-02-01

43

BACKUP

Az elnökség tagjai több bizottság munkájában is aktívak – Átfedés van a Szakmai, Fellebbviteli, Regionális, Játékvezet3i területeken Az elnökségi tagok képviselete a bizottságokban Alelnök

ELNÖK Alelnök

SZAKMAI

Papp Sándor

Juhász Gábor

Csoknyai Bertalan

Márky Jen&

X

X

X

X

Paulik György

Koncz Zsolt

Csallóközi Zoltán

Hernádi Gyula

Nyír& László

X

X

X

X X

SZABADID[

X

JOGI

X

REGIONÁLIS FELLEBBVITELI

Pázmándi József

X

X

GAZDASÁGI JÁTÉKVEZET[I

Forrás: Roland Berger

X

BUD-81010-001-02-01

44

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A Szakmai Bizottság feladatai szerteágazóak, az elnökségben a terület képvisel3i meghatározó er3t képviselnek A Szakmai Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben

Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján

• • • •

• A Szakmai Bizottság döntésbefolyásoló ereje a leger3sebb az MTSZ-ben, 7 tagjából 5 részt vesz az elnökségben • A Bizottság felügyeletére nincsen delegált személy (pl. az egyik alelnök) • A Gazdasági Bizottsággal való együttm(ködés helyett most a szakmai programok gazdasági oldalát is a Szakmai Bizottság tervezi meg • Edz3k közül csak azokat tartja az MTSZ nyilván, akik nála a továbbképzésben részt vesznek

• • • • • • • • •

Középtávú szakmai koncepció, cselekvési terv Válogatott keretek felkészülés szervezése Válogatott eseményeken való részvétel Szakosztályokkal kapcsolattartás, szakanyagok, szakmai bemutatók, továbbképzések szervezése Tenisziskolák Szövetségének létrehozása, Egységes Oktatási Módszer bevezetése Regionális teniszcentrumok felállítása Hazai versenyrendszer elemzése, alakítása, rendezvények lebonyolítása, nemzetköziek rendezésének el&segítése Versenynaptár Edz3képzés, -továbbképzés Felvilágosítás dopping, táplálkozás, felkészülés témákban Albizottságok létrehozása, m(ködtetése Bizottsági vezet&, edz&k, kapitányok, szakemberek beszámoltatása Személyi javaslatok az MTSZ elnökségének

Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk

Kritika és javaslat • A Szakmai Bizottságnak a többi bizottsággal szorosan együtt kellene m2ködnie, ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg (a másik bizottság nem elég aktív (pl. Gazdasági), vagy a Szakmai oldalnak nincs rá kapacitása (pl. Versenybírói bizottság – szabályszerkesztés), de a Regionális Bizottsággal való együttm(ködés például megfelel& • SZMSZ alapján a Bizottság vezet&je nem lehet az MTSZ f&állású alkalmazottja • Szakmai terület kontrollja szükséges, például az egyik alelnök által • Megfontolandó a szakmai terület több bizottságra bontása, ezáltal tehermentesítése BUD-81010-001-02-01

45

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A marketingért és kommunikációért felel3s bizottságnak jelenleg csupán egy tagja van, aki nem vesz részt az elnökségben A Gazdasági, marketing és kommunikációs Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben

Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján

• MTSZ marketing stratégiájának elkészítése, gazdasági értelm2 küldetés meghatározása, SWOT összeállítása • Potenciális partnerek felkutatása • Adatbázis létrehozása • Kifelé szponzorokra, támogatókra, állami és társadalmi szervekre fókuszál • Bels& partnerei az elnökség, a klubok, versenyrendez3k, versenyz3k és játékosok • Kapcsolattartás a médiával, rendezvényszervezés, kiadványok kiadása • Bels& partnerek közötti információáramlás biztosítása • Sajtókonferenciák szervezése a Szövetség elnökével egyeztetve • Az egyik alelnök vezeti a Gazdasági Bizottságot

• A Marketing Bizottságot kezdetben az alelnök vezette, jelenlegi elnöke a Szövetség a korábbi sajtóf&nök • A bizottság az SZMSZ-ben felsorolt feladatait jelenleg senki nem látja el • Egyik alelnök sem felügyeli a Bizottság munkáját • A bizottság nincs képviselve az elnökségben

Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk

Kritika és javaslat • Az egyik alelnöknek a Szövetség gazdasági, a másiknak a szakmai területét kellene felügyelnie • Az SZMSZ-nek a bizottság stratégiai és az ellen3rz3 feladatokat kellene meghatároznia, nem operatív teend&ket • A gazdasági feladatokat hatékonyan nem lehet társadalmi munkában és megfelel& üzleti ismeretek/gyakorlat nélkül ellátni

BUD-81010-001-02-01

46

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A Szabadid3sport Bizottság három szakága kivált az MTSZ-b3l és önállóan m2ködik – Az MTSZ láthatóan nem tud mit nyújtani nekik A Szabadid&sport Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben

Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján

• Három albizottságra tagolódik: szenior, kerekesszékes és szabadid3s (amat3r) tenisz ágra, melyeknek m(ködését szervezi, irányítja, koordinálja • Ennek a felépítésnek megfelel&en 3 tagja és egy elnöke van • Nyilvántartásokat vezet • Versenynaptárt készít, versenyeket engedélyez • Rangsort készít és azt rendszeresen nyilvánosságra hozza • Kapcsolatot tart a nemzetközi szövetségekkel • Gondoskodik a 3 szakági válogatott m(ködésér&l • Az MTSZ tárgyi és személyi feltételeiért cserébe a szakági tagsági díjak szolgának fedezetül • A szenior albizottság munkáját a Szövetség a Magyar Veterán Teniszez&kért SE látja el

• A Bizottság jelenleg nem m(ködik • Albizottságai önállóan, MTSZ-en kívüli egyesületekben m2ködnek (Magyar Veterán Teniszez&kért SE, Amat&r és Szenior Tenisz Mozgalom), saját versenyrendszert, honlapot, ranglistát tartanak fent • Az integrálásukra tett eddigi kísérletek nem voltak sikeresek – Az MTSZ-nek láthatóan nincs mit felajánlania, szolgáltatnia ezeknek a területeknek • A három terület integrálása eltér& jellegük miatt kétséges kimenetel(

Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk

Kritika és javaslat • Az MTSZ-nek meg kellene találnia a szabadid3sport helyét a stratégiájában / közép- és hosszú távú koncepciójában és megfelel& szolgáltatás-ajánlatot kellene biztosítania számára szervezeti háttérrel

BUD-81010-001-02-01

47

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A Regionális Bizottság a tenisz országos szerveit fogja össze – A klubok inaktivitása megkérd3jelezi jelenlegi hasznosságukat A Regionális Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben

Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján

• Középtávú szakmai koncepcióból ered& feladatok végrehajtása • Közrem(ködés a régiócentrumok kiválasztásában, felel3sök kijelölésében, programjuk kidolgozásában • Régiók kiemelked3 versenyz3inek figyelemmel kísérése, válogatott-beli tagság ajánlása • Területi szövetségek munkájának összehangolása, &ket érint& döntések véleményezése • Vidékértekezlet összehívása, területi szövetségek közti tapasztalatcserék szervezése • Vidék- és regionális bajnokságok rendezésének felügyelete • Sportág-fejlesztés feladatainak végrehajtása a Szabadid& Bizottsággal együttm(ködve • Együttm(ködés a megyei sportigazgatóságokkal, regionális sportszervezetekkel a tenisz helyzetének jobbítása érdekében

• A gyakorlat megfelel az SZMSZ-ben leírtaknak • A Bizottság tagjai földrajzilag nincsenek közel az általuk képviselt régióhoz • A szabadid3s tenisz integrálása eddig régiós szinten sem vezetett eredményre, bár javaslatok történtek pl. klublicensz bevezetésére, ill. negyedosztályú regionális csapatbajnokságok rendezésére

Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk

Kritika és javaslat • Szakmai és gazdasági alapokon kellene megítélni, hogy a 7 régió sok, kevés vagy megfelel3 az ország méretéhez és a klubok számához képest • A klubok alig kezdeményeznek és csak kis részük indul az egyesületek közötti versenyben - Meg kellene kérdezni a véleményüket a régiós rendszerr&l és a jelenlegi érdekérvényesítési lehet&ségekr&l

BUD-81010-001-02-01

48

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A Játékvezet3i és Versenybírói Bizottság feladatait er3forráshiány miatt csak korlátozottan tudja ellátni A Játékvezet&i és Versenybírói Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben

Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján

• Játékvezet3k és versenybírók képzése, továbbképzése • Bíráskodási tevékenységek ellen&rzése • MTSZ eseményeinek ellátása versenybíróval, játékvezet3vel • Nemzetközi versenyrendszerek fejl3désének figyelése, javaslattétel a Szakmai Bizottságnak a szükséges változtatásokra • Javaslattétel az ITF tanfolyamokra való beiskolázásra • 5 tagú testület, mely évente általában 4 alkalommal ülésezik • Elnöke tagja a Fellebbviteli és a Regionális Bizottságnak is

• Fedezet hiányában csak azokon a versenyeken van ellen3rzés, ahol játékvezet3k vannak (az összes esemény töredéke) • A Bizottság feladata csak a versenybírók biztosítására terjed ki, a játékvezet&kr&l a versenybírók gondoskodnak • A versenyrendszerre vonatkozó fejlesztési javaslatokat a Szakmai Bizottság felé ritkán sikerül érvényesíteni

Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk

Kritika és javaslat • Szabályszerkesztésre a Szakmai Bizottság helyett külön testület / szakért3(k) rendszeresítése ajánlott, vagy aktívabb együttm(ködés a bírói és a Szakmai Bizottság között • Versenybírók és Játékvezet3k bevonása lehetséges a versenyek érdekesebbé, vonzóbbá tételére, illetve klubok házi versenyeinek szervezésébe • A Bizottság szervesebb integrációja javasolt a Szövetségbe BUD-81010-001-02-01

49

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A Jogi, Etikai és Fegyelmi Bizottság a Szövetség els3fokú sportfegyelmi hatósága, mely általános jogi ügyekben is közrem2ködik A Jogi, Etikai és Fegyelmi Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben

Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján

•

• A gyakorlat megfelel az SZMSZ-ben leírtaknak • Az MTSZ egyéb jogi, szabályzatszerkesztési kérdéseiben is állást foglal, közrem(ködik • Teljes függetlenség megkérd&jelezhet&

A Szövetség els3fokú sportfegyelmi hatósága, a fegyelmi eljárásokat els& fokon ez a bizottság folytatja le • A Bizottság az els& fokú határozatban – Büntetést szab ki, ha kötelezettségszegést állapít meg – Felmenti az eljárás alá vontat – Megszünteti az eljárást • A Bizottság nyilvántartja a fegyelmi határozatokat • Egy tagja van, de jelent3sebb ügyekben három tagúra b3vülhet • Feladatait, hatáskörét és eljárását a sportfegyelmi szabályzat határozza meg • Az els& fokú fegyelmi határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet a szükséges iratokkal együtt a Bizottság továbbítja a Fellebbviteli Bizottság felé Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk

Kritika és javaslat • A Bizottság az SZMSZ-szel és az Alapszabállyal való összeférhetetlenségek kivizsgálásában és rendbe tételében is szerepet vállalhatna

BUD-81010-001-02-01

50

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A Fellebbviteli Bizottság a másodfokú döntések felel3se – Tagjai között két másik bizottság elnöke és a f3titkár is megtalálható A Fellebbviteli Bizottság felépítése és feladatai Feladat- és hatáskörök az SZMSZ-ben

Feladat- és hatáskörök az interjúk alapján

• Az MTSZ szervei által els& fokon meghozott döntésekkel kapcsolatban benyújtott óvások, panaszok kivizsgálása és elbírálása • A Bizottság a másodfokú eljárásban az els3 fokú határozatot megsemmisíti és a Fegyelmi Bizottságot új eljárásra utasítja, vagy az els3 fokú határozatot megváltoztatja, vagy helybenhagyja • Szervezetére, eljárására, határozathozatalára, a határid&k számítására az els& fokú eljárásra el&írt rendelkezéseket kell megfelel&en alkalmazni • Legalább 3 tagból áll és legtöbbször az iratok alapján határoz, de bonyolultabb esetekben bizonyítási eljárást is folytathat • 5 tagú bizottság, melyben helyet kapnak – Az MTSZ f&titkára – A Szakmai Bizottság elnöke – A Játékvezet&i Bizottság elnöke – További két tag

• A gyakorlat megfelel az SZMSZ-ben leírtaknak

Forrás: MTSZ SZMSZ, Roland Berger interjúk

Kritika és javaslat • A jelent&s leterheltség( f3titkár és a Szakmai, Játékvezet3i Bizottságok vezet3i helyett javasolt más, jogi ismeretekkel is rendelkez& személyek kinevezése a bizottságba BUD-81010-001-02-01

51

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

Az irodai feladatok egy része kiszervezhet3, vagy összevonható – A teljes munkaid3s foglalkoztatás felülvizsgálható MTSZ irodájának szervezeti felépítése MTSZ IRODA Pozíció

Irodavezet3

Nemzetközi titkár

Pénzügyi vezet3

F3titkár

F3titkárhelyettes

Feladatok

• Telefonok fogadása • Iratrendezés • Nevezési listák • Postázás

• Külföldi versenyek nevezései, lemondásai • Versenyanyagok összeállítása • Internetes kutatás

• Bizonylatok, számlák kiállítása • Bank, APEH, TB és könyvel& meglátogatása • Napi pénztári zárás

• Rendezvények koordinálása • Szponzor- és sajtókapcsolattartás • Jogi, sportszakmai ügyek

• Rangsorkészítés • Csoportbajnokság ok ügyeinek intézése

Leterheltség

• Teljes munkaid&s elfoglaltság felülvizsgálható

• Munkaidejének megfelel&

• Teljes munkaid&s elfoglaltság felülvizsgálható

• Munkaidejének megfelel&

• Munkaidejének megfelel& • Munkája jellege nem köti &t sem helyhez, sem id&höz

Szakmai kompetencia

• • • •

Meggy&zési készsége mindenkinek átlag körüli, stressz tolerancia heterogén képet mutat Szociális érzékenység egyöntet(en magas, empátiás készség átlagnál alacsonyabb Magas elkötelezettség, kötelességtudat és teljesítményorientáltság A rendszeretet, önbizalom és aktivitási hajlam heterogén képet mutat

Forrás: Wembley Sportszolgáltató Kft. felmérése, 2005

BUD-81010-001-02-01

52

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

Az MTSZ tagsága csak szükség esetén fordul az irodához, f3leg a kis klubok bizalmatlanok a pályázatok megítélésével kapcsolatban A tagság megítélése az iroda munkájáról Kedvez3 megítélés • Jó és gyors problémamegoldó-képesség: aki felkeresi az irodát (f&leg telefonon), az rövid id&n belül választ kap a kérdésére, vagy megoldást az adott problémára • Az irodai dolgozókat a tagság többnyire személyesen is ismeri • A tagság többsége nagy vonalakban ismeri az elnökség munkáját és a bizottságokat • Az MTSZ fel3li írásbeli kommunikáció jól m2ködik: tagság a legtöbb szövetségi információt az ingyenes havi Teniszinfóból, illetve az évkönyvb&l szerzi • Szolgálat- és segít3késznek, szavahihet3nek és hitelesnek tartják az iroda munkatársait

Forrás: Wembley Sportszolgáltató Kft. felmérése, 2005

Javítandó terület • A tagság ritkán, csupán havi rendszerességgel, vagy évi 5-6 alkalommal lép kapcsolatba az irodával és akkor is csak információt kér, vagy adminisztratív ügyeket intéz (pl. nevezés, engedély) • Az MTSZ honlapjáról a tagság kis része informálódik, egyúttal javasolja az iroda informatikai fejlesztését is • Az egyesületi támogatások megítélésével kapcsolatban a válaszadók 72%-a elégedetlen és bizalmatlan, sokan eleve nem is indulnak a vesenyben • A klubok bevétel-termel& képességükhöz képest magasnak tartják az MTSZ-díjakat • A tagság nagy része soha semmilyen javaslatot, kezdeményezést nem tesz és hangot ad a kis klubok negatív diszkriminációjának, valamint az MTSZ-en belüli eseti összeférhetetlenségeknek • Az iroda vitalitási és kezdeményez& foka alacsony • Kevés információval bír a tagságról, így nem képes valós, proaktív javaslatokkal támogatni az elnökséget BUD-81010-001-02-01

53

ORSZÁGOS FELÉPÍTÉS

A potenciális tenisztársadalom 250 000 f3re és 600 klubra becsülhet3 – Az MTSZ 10 000 f3vel és 223 klubbal áll kapcsolatban MTSZ-en belüli és kívüli tenisztársadalom méretének becslése, f& 223 klub

~400 klub

990 000 175 000

40 000

250 200

26%

75 220

25 000 220

2 500

Iskolateniszben résztvev&k

Játékengedélye van

7 500

10 220

Versenyen MTSZ-szel Amat&r és veterán részt vesz kapcsolatba teniszez&k n álló teniszez&k összesen

Forrás: MTSZ interjúk és felmérés, Roland Berger becslés

Társasági tenisz

Hazai Potenciális Jelenleg Jelenleg teniszezik nem sportol, teniszez&k teniszpályák maximális száma Magyarde ha kapacitása országon sportolna, szeretne teniszezni BUD-81010-001-02-01

54

BACKUP

A m2köd3 teniszpályák kihasználtsága 26% lenne, ha a potenciális teniszez3k hetente egyszer eljárnának teniszezni Hazai teniszpályák jelenlegi kihasználtságának becslése • Hazai teniszpályák száma:

~1500

• Pályák 100 %-os kihasználtsága mellett becsült teniszez3k száma: – Napi 11 óra (télen 8, nyáron 14: 14*0.5+8*0.5) – 2 ember/pálya – 7 nap/hét – 4 hét/hónap – 1350 fedetlen pálya 7 hónapig használható – 150 fedett pálya 12 hónapig használható – Számítás: 11*2*7*4*(1350*7+150*12)= 6.930.000 teniszez&/év Feltéve hogy 2 ember csak heti 1x teniszezik: 6.930.000 / 7 = 990.000 teniszez3/év • Kapacitáskihasználtság, ha minden potenciális teniszez3 heti 1x edz: (260.500 / 990.000)

Forrás: Magyar Tenisz Szövetség felmérés, Roland Berger becslés

~26%

BUD-81010-001-02-01

55

ORSZÁGOS FELÉPÍTÉS

Az MTSZ felmérése alapján a magyar teniszez3k száma 50 000 – A középs3 és a déli régió vezet a sportolók és a pályák számában is Teniszez&k és pályák magyarországi eloszlása, 2004 Teniszez3k aránya az egyes régiókban

Teniszpályák aránya az egyes régiókban

Összesen: 50 000 f&

Összesen: 1 350 pálya 5 15.226

1

5

4.806

4.898

6.204

1

6 116

138

4

4

4.140

133

3

2

Régiók:

106

512

6

3

8.307

232

7

5.213

Nyugat Dunántúl

2

Dél Dunántúl

3

Közép Dunántúl

5

Észak Magyarország

6

Észak Alföld

7

Dél Alföld

Forrás: MTSZ Marketing brosúra, 2004

113

2

1

7

4

Közép Magyarország

BUD-81010-001-02-01

56

ORSZÁGOS FELÉPÍTÉS - BACKUP

18 év felett teniszeznek legtöbben Magyarországon – Nemzetközi szint2 pályák is nagy számban találhatók az országban Teniszez&k kora és a pályák jellege Magyarországon, 2004 Teniszez3k régiónkénti megoszlása

Teniszpályák régiónkénti megoszlása

Összesen: 50 000 f&

Összesen: 1 350 pálya 22% 5 68% 10%

1

21% 13%11% 18% 62% 76%

28% 56% 16%

2

17% 11% 71%

18 év felett Régiók:

6

61%

14-18 év felett

21%

14%

18%

43%

25%

7

14 év alatt

Klubszint(

Nyugat Dunántúl

2

Dél Dunántúl

3

Közép Dunántúl

5

Észak Magyarország

6

Észak Alföld

7

Dél Alföld

51%

20%

50%

28%

53%

7

86%

Nemzetközi 4

6

4

12% 18%

5% 58%

51%

38%

3 36% 2

1

Forrás: MTSZ Marketing brosúra, 2004

10%

1

21%

62%

31% 52% 17%

5

38%

4

3

11%

Egyéb

Közép Magyarország

BUD-81010-001-02-01

57

ORSZÁGOS FELÉPÍTÉS

Az egyesületek száma nem függ a megyék néps2r2ségét3l – Veszprémben kimagasló, Heves és Nógrád kevéssé aktív Néps(r(ség és az MTSZ tagszervezeteinek száma megyénként Megjegyzések • Budapest és Pest megye az ország legs2r2bben lakott területei

13 71

2

2

13

10

• Az MTSZ tagszervezetei a f3városban koncentrálódnak, de Veszprém és Gy&r-MosonSopron megyében is magas a szervezetek száma

5 20 6

8

16

5

9

• Bár Nógrád és Heves megyében az átlagosnál magasabb a néps(r(ség, a tagszervezetek száma itt meglehet&sen alacsony

9

5

2

7 8

6 6

9 Néps(r(ség [f&/km2]: Forrás: MTSZ, KSH

>3000

200-150

150-100

100-150

<60

Tagszervezetek száma BUD-81010-001-02-01

58

ORSZÁGOS FELÉPÍTÉS

A megyék gazdasági fejlettsége csak részben utal a tagegyesületek számára – A sportág hagyományos helyi bázisai fontosabbak Bruttó átlagkereset, GDP/f& és az MTSZ tagszervezeteinek száma megyénként Megjegyzések 13 71

2

5

20

16

8

4 150

9

1 800

1 586 1 982

1 839

5

1 380

1 424 2

1 385

6

1 131

1 482 5

2 336 2 039

2

1 094

13

10

1 355

7

1 563

1 309

• Tolna, Heves és Hajdú-Bihar megyékben a közepesen magas bruttó átlagkereset ellenére relatíve kevés klub található • Borsod-Abaúj-Zemplénben a kis átlagkereset ellenére sok az egyesület

1 538 6

• Zalában és Vas megyében a magas GDP/f& adathoz képest alacsony a klubok száma

1 235 9

• A reális képhez valamennyi, nem MTSZ-tag klubok eloszlását is fel kellene mérni megyénként

8

1 500 6 GDP/f&, 2004 [Ft/év)

Bruttó átlagkereset: ezer Ft/f&/hó: Forrás: MTSZ, KSH

9 >200

160-150

150-140

140-130

<130

Tagszervezetek száma BUD-81010-001-02-01

59

ORSZÁGOS FELÉPÍTÉS - BACKUP

Pesten és Szabolcs-Szatmár-Beregben kevés klub, a f3városban, Veszprémben, Komárom-Esztergomban kevés teniszez3 található Megyék összehasonlítása a tenisz helyzete szempontjából Megye Budapest Pest BAZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Bács-Kiskun Gy&r-Moson-Sopron Fejér Csongrád Jász-Nagykun-Szolnok Baranya Békés Veszprém Somogy Heves Komárom-Esztergom Zala Vas Tolna Nógrád

Forrás: MTSZ, KSH, Roland Berger

MTSZ klubok országos aránya

Lakosság aránya 17% 12% 7% 6% 5% 5% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 3% 3% 3% 3% 2% 2%

32% 9% 6% 1% 3% 3% 4% 4% 4% 4% 3% 4% 7% 3% 2% 6% 2% 2% 1% 1%

Lakos/Klub (1000 f3)

24 59 55 288

91 77 44 54 53 45 66 42 23 55 64 24 59 53 120 107

BUD-81010-001-02-01

60

BACKUP

A régiók értékelése alapján az ország középs3 részének helyzete a legel3nyösebb, Dél-Dunántúl és Észak-Alföld le van maradva Az MTSZ régióinak egymáshoz viszonyított helyzetértékelése1) Vizsgálati szempontok

Régiók Nyugat- DélKözépDunán- Dunán- Dunántúl túl túl

–

–

–

A lakosok száma befolyásolja a potenciális tenisz iránti keresletet

–

–

x

x

x

A GDP/f& utal a fizet&képes keresletre

x

–

–

x

x

–

Teniszez&k aránya a lakosságban

–

x

x

x

–

Teniszpályák száma

–

x

–

x

x

x

–

–

x

x

Tenisz elterjedtsége

Teniszez&k száma

Utánpótlás helyzete

Magyarázat

x

Lakosok száma

MTSZpenetráció

DélAlföld

x

Társadalmigazdasági adottságok

Tenisz infrastruktúra

Közép- Észak- ÉszakMagyar- Magyar- Alföld ország ország

x

GDP/f&

Nemzetközi szint( pályák aránya Egy pályára jutó teniszez& MTSZ klubok száma Egy MTSZ klubra jutó lakosok száma 14 év alatti teniszez&k aránya 14 és 18 év közötti teniszez&k aránya

Összesített pontszám 1) Számszer( értékelés a Függelékben

–

–

–

x

x

x

x

–

x

x

x

x

–

–

x

x

x

–

–

–

–

–

A pályák száma a tenisz infrastruktúra elérhet&ségét jelzi A nemzetközi pályák aránya befolyásolja a versenyszervezési lehet&ségeket A magas teniszez&/pálya aránya a jó kapacitáskihasználtságot jelzi – Megítélésében a lakosok és klubok számának együttes értékelése számít Minél több a 18 év alatti játékos, annál jobb az utánpótlás helyzete

x

Minden szempont azonos súllyal történ& figyelembevételével alakul ki ( : +1 pont; –: 0 pont; x: 1 pont) = el&nyös helyzet; – = átlagos helyzet; x = relatíve kedvez&tlen helyzet -2

Forrás: Magyar Tenisz Szövetség, KSH, Roland Berger

-8

0

8

-6

-4

3

BUD-81010-001-02-01

61

FOLYAMATOK

Az MTSZ szervezeti szintjei között két síkon folyik a kommunikáció: az egyik szabályozási, a másik földrajzi kapcsolatok mentén Az MTSZ országos és szervezeti felépítésének kapcsolata Szervezeti szint

Résztvev3k száma

Elnök (f&)

Feladat/Funkció • Stratégia • Kapcsolatrendszer, küls& kommunikáció • Vétójog

1

Elnökség (f&)

1 13

Bizottságok (bizottságok száma)

7

Régiók képviselete az elnökségben (régiók száma)

3

Iroda

• Misszió, vízió, stratégia, alapszabályban foglaltak megvalósításának anyagi,, tárgyi, személyi feltételeinek megteremtése • Döntéshozatal, tervezés, ellen&rzés, lobbi • Döntés-el&készítés, javaslattétel, programok kidolgozása, megvitatása

5 f3

• Kelet-, Közép- és Nyugat-Magyarország szintjén a megyék érdekképviselete

Régiócentrumok (centrum száma)

7

• Fiatalok szakmai képzése, tehetség kiválasztás, klubmunka segítése, kiemelked& játékosok MTSZhez kötése, versenyrendszer m(ködtetése

Területi szövetségek (szövetségek száma)

20

• Sportfejlesztés területi célkit(zése, tagok együttm(ködésének szervezése, területi versenyrendszer, helyi sportági érdekképviselet

MTSZ-tag klubok (klubok száma) Nem MTSZ-tag klubok, Teniszakadémiák

223 ~400

• Profitorientált m(ködés, utánpótlás-nevelés, bekapcsolódás versenyrendszerekbe • Profitorientált m(ködés, professzionális képzés

Szintek közötti kommunikáció Forrás: Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

62

FOLYAMATOK

Az MTSZ befolyása most a versenysport regionális-országos szervezésében a leger3sebb, de ez csak a klubok kis hányadát érinti MTSZ országos felépítésének kritikája MTSZ befolyása

A tenisz színterei

Szintek kapcsolódási pontjai optimális esetben

• Részvétel a nemzetközi teniszéletben

• 16 éves korig a magyar teniszez&k Nemzetközi szint( versenysikerek szerepelnek a nemzetközi ranglistákon, utána viszont lemaradás tapasztalható Addicionális Több nemzetközi • Edz&i társadalomra országos szinten bevételek verseny jön az nem lát rá az MTSZ és a országba Versenyz&k Helyi klubok "csúcsképzésen” kívül csak delegálása népszer(sége n& konzultációs szerepe van • Klubok száma csökken az MTSZ-en belül és kívül is Profi versenyz&k "kinevelése" • Profi versenyz&k magánklubokban edzenek és a menedzselésüket egy bizonyos szint után nem a Szövetség végzi Sportág Több befektetés Új tehetségek • Nincs az MTSZ-nek jutalékos vonzereje n& utánpótlásba rendszeren alapuló szerz&désrendszere

• Tenisz koordinációja, fejlesztése országos szinten • Regionális/megyei szint2 sportágfejlesztés és -koordináció • Egyesületekben zajló munka • Sportvállalkozásban üzemeltetett klubok • Amat3rök, utánpótlás, társasági tenisz

Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger

Er&s társasági/amat&r sportolási bázis

MTSZ helyzete

• MTSZ-nek csak ad-hoc kapcsolata van a tömegbázissal

BUD-81010-001-02-01

63

FOLYAMATOK

A szervezeti m2ködés hatékonysága f3leg a bels3 kommunikáció, koordináció és a felel3sségi körök tisztázása terén javítható Az MTSZ szervezeti felépítésének kritikája Szervezeti egység

Létszám Kritika Sok operatív feladat és döntés (elaprozódás) Szubjektív döntéshozatal Kiegyenlíthetetlen er&viszonyok Felel&sségi körök tisztázatlansága

Ideális funkció

• Elnökség

• 13 f&

• • • •

• Bizottságok

• 26 f&

• Nem jutnak el hozzá a helyi/regionális információk • Nem látja az egész tenisztársadalmat • Érintett a döntés el&készítésében és meghozatalában is

• • • •

• Iroda

• 5 f&

• Hiányzik a professzionális ismeret és hozzáállás (képzettség, nyelvtudás, tapasztalat, stb.) • Alacsony fokú hatékonyság és IT támogatás

• "Back office" feladatok • Folyamatos m(ködés biztosítása • Kapcsolattartás, koordináció kifelé

• Közgy(lés

• 223 tag

• Tagok érdektelensége • Tagok kezdeményezéseinek hiánya

• Konszenzus elérése az egyéni és a közös érdekek között • Tisztségvisel&k megválasztása

• Regionális/országos szervezeti egységek

• 20 megye • 7 régió

• Túl sok lépcs&s regionális felépítés, mely nem igazodik az egyes klubok helyzetéhez, profiljához • Hiányos kommunikáció a kluboknak

• Programok "lefordítása" a tagság/adott terület számára • Konkrét célok kit(zése, ellen&rzése • Tagság támogatása

Forrás: Magyar Tenisz Szövetség interjúk, Roland Berger, MTSZ felmérés

• Stratégiaalkotás, Misszió, Vízió, döntéshozatal, ellen&rzés • Az MTSZ "arca", képviselete Programalkotás Döntés el&készítés Szakmai "labor Meglév& információk szintetizálása

BUD-81010-001-02-01

64

FOLYAMATOK - BACKUP

Az elnökségben 2-2 f3 képviseli a keleti, a nyugati és a középs3 régiót – A 3 régiós felépítés mára elvesztette a funkcióját A régiók elnökségi képviseletének székhelyei

Keleti régió 2 f3

Régiós képviselet az elnökségben

Budapest és Pest megye 2 f3

Nyugati régió 2 f3

Forrás: MTSZ

1 f& – Nyíregyházáról 1 f& – Hódmez&vásárhelyr&l

1 f& – Budapestr&l 1 f& – Budapestr&l

1 f& – Gy&rb&l 1 f& – Pécsr&l

BUD-81010-001-02-01

65

FOLYAMATOK - SEMATIKUS

Az MTSZ országos szervezettsége túldimenzionált a klubok alacsony számához képest MTSZ országos felépítése NYUGATI RÉGIÓ

Teniszklub

KÖZÉPS[ RÉGIÓ

Régiócentrum határa

Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger

KELETI RÉGIÓ

Megjegyzések • A klubok számához és az ország méretéhez képest az MTSZ jelenlegi országos felépítése túl sok szintet tartalmaz • A 7 régiócentrum nem támaszkodhat az ország megyéken alapuló közigazgatási rendszeréhez, ezért most az utánpótlás-képzés szintjén m(ködik

Elnökségbeli régiók határa BUD-81010-001-02-01

66

GAZDÁLKODÁS

Az MTSZ gazdálkodása kiegyensúlyozott, közhasznú eredménye 2005 óta pozitív Az MTSZ gazdálkodási adatai, 2003-2006 Bevételek1) [m Ft]

Ráfordítások1) [m Ft]

-2,6% 147,9 Közhasznú

83% 2003

-3,6%

106,1

121,1

136,7

81%

72%

81%

2004

2005

2006

Közhasznú és vállalkozási eredmény [m Ft] Közhasznú

83% 2003

117,9

133,8

81%

71%

79%

2004

2005

2006

Vállalkozási

62

4,6

46 32

0

21 -0,1

-1,2 2003

Közhasznú

108,2

Saját t3kére jutó adósság [%]

3,3 0

149,1

-1,7

-2,1 2004

2005

2006

2003

2004

2005

2006

1) Közhasznú ás vállalkozási együtt Forrás: MTSZ Éves beszámoló

BUD-81010-001-02-01

67

GAZDÁLKODÁS - BACKUP

A Szövetség ráfordításainak túlnyomó része anyagi és személyi jelleg2 – A bevételekben jelent3s a központi támogatás aránya Az MTSZ eredménykimutatása, 2003-2006 Bevételek [m Ft] Egyéb bevétel Tagdíjbevétel Bevétel vállalkozási tevékenységb&l Közhasznú tevékenységb&l származó bevétel

Ráfordítások [m Ft]

147,9 6,7

149,1

2,3

25,5 21,3

106,1 3,3 3,1

33,4

Vállalkozási tevékenység anyagjelleg( ráfordításai

2003

65,7

2004

2005

Forrás: MTSZ éves jelentés, Roland Berger

34,9

25,5

108,2 3,3

2006

Közhasznú tevékenység anyagjelleg( ráfordításai

117,9 1,4

26,8

25,9 32,1

78,0

72,2

2003

133,8 3,1

33,6

33,2

20,3

92,1 49,7

16,5

3,7 Személyi ráfordítás

31,0

51,1

Egyéb

25,5

34,2

20,3 28,3

Közhasznú m(ködésre kapott támogatás

121,1 3,5 2,7

136,7 8,4

51,4

50,8

2004

2005

2006

BUD-81010-001-02-01

68

GAZDÁLKODÁS

A költségvetési tervekben visszaszorulnak a versenyszervezés költségei, n3nek viszont a bérek és a dologi kiadások Az MTSZ költségvetési terve, 2004-2007 Bevételek [m Ft]

Kiadások [m Ft]

162,9 7,5 Versenyrendezés Állam és pályázatok Klubok NUPI3)

Szponzorok, marketing

137,1 7,5 20,5 24,1 44,0

134,0 11,2

29,8

19,0

30,6

126,3 146,9 7,5

31,9 44,0 39,5

42,5

33,0

2004

2005

91,1

26,0

28,3

41,0

+5.2%

CAGR

+4.9%

CAGR

51,0

2006

42,0 2007

13,4

117,3 7,0

26,8

15,5

106,8 7,0

10,1

9,6 12,7

8,8 11,5

29,5

31,0

36,0

43,0

43,0

2005

2006

2007

Egyéb1)

11,3

Hazai rendezvények

27,0

12,0 28,0

Kiutazások

7,0 9,3

Bérek

19,5

Bérek

Dologi kiadások2)

5,5

17,0 2004

1) PR, edz&- és bíróképzés, szponzorkapcsolatok, kiadványok, iskola- és veterán tenisz, versenyfelkészülés, stb. 2) Posta, irodabérlet, irodai eszköz, berendezés, kett&s könyvelés, stb. 3) Héraklész és Sport XXI. programból, melyek nem részei az MTSZ költségvetésének Forrás: MTSZ költségvetés, Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

69

GAZDÁLKODÁS

Az MTSZ bevételeiben az állami forrás és a klubok hozzájárulása meghatározó – 64%-ot tesznek ki együtt a teljesb3l Az MTSZ bevételi szerkezete, 2007 Megjegyzések

: 146,9 m Ft Állami/ Pályázati források

Versenyrendezés 5% 18%

29%

Szponzorok, kiadványértékesítés

• Az MTSZ bevételei között a legnagyobb arányt az állami pénzek jelentik (18% + 26%), az utánpótlás nevelésre évi mintegy 40 millió forintot ad a Nemzeti Utánpótlás Intézet (NUPI) • A klubok teherviselése jelent&s: a bevételek mintegy 22%-át adják, csaknem annyit, mint a szponzorok • A szponzorok részaránya 29% • A versenyrendezésekb&l származó bevétel csekély

Klubok által fizetett díjak

22% 26%

NUPI1)

1) Nem része a költségvetésnek Forrás: MTSZ Költségvetés 2007

BUD-81010-001-02-01

70

GAZDÁLKODÁS

A klubok évr3l évre többet fizetnek különböz3 díjak és engedélyek formájában – Legnagyobb tétel a játékengedély és a nevezési díj A klubok által az MTSZ-nek fizetett díjak a költségvetési tervben Klubok által fizetett díjak [m Ft], 2004-2007 Befizetett díjak összesen

24,1

28,3

30,6

6,5 Nevezési díj

CAGR 31,9

6,5

5,3

+9,8%

• A klubok befizetései 2004 óta évi 9,8%-kal n&ttek

+10,7%

• Legnagyobb mértékben az átigazolások költsége emelkedett

+8,7%

• A két legf&bb tétel a játékengedélyek kiváltása és a nevezési díjak

Átigazolások

0,0 3,5 0,6

Tagsági díj

7,0

0,6 3,4

0,9 3,7

4,0

-17,0%

Játékengedély

13,0

14,0

14,5

16,0

+7,2%

2004

2005

2006

2007

Versenyengedély

Forrás: MTSZ költségvetés

5,0

5,0

4,5 0,9

Megjegyzések

+14,5%

• A tagsági díjból származó bevétel számottev&en csökkent

BUD-81010-001-02-01

71

GAZDÁLKODÁS

Az MTSZ központi támogatása 2003 és 2006 között jelent3sen csökkent – A NUPI és a pályázatok ezen belül fontosabbá váltak MTSZ költségvetési céltámogatásainak forrásai MTSZ költségvetési támogatásának forrása [m Ft]

Megjegyzések

CAGR -18% Összesen

69,8

El&z& évr&l WK

7%

3%

26,5

21,9

2%

3% 20%

NSSZ/NSH 41%

MOB Pályázatok

60%

NUPI ISM/ÖTM

38,5

35%

90% 37% 11% 6% 10% 4% 2003

2004

45% 26%

2005

• Az MTSZ költségvetési támogatása 2003 és 2006 között mintegy 45%-kal csökkent, ami éves 18%-nak felel meg • A támogatás két legf&bb forrása ezalatt az ISM/ÖTM és a Nemzeti Sport Szövetség volt - Az NSSZ támogatásait 2006-tól az ÖTM folyósította • E források egyike sem állandó, megbízható, kiszámítható bevétel az MTSZ számára – A pályázatok és a NUPI egyre jelent&sebb részarányt képviselnek • A Szövetség jelenleg nem figyeli a számára elérhet& EU-pályázatokat, utoljára 2-3 éve jutott ilyen forráshoz

2006

1) NSSZ, NCA 2) WK = Wesselényi Közalapítvány Forrás: MTSZ közhasznúsági jelentések

BUD-81010-001-02-01

72

GAZDÁLKODÁS

A központi támogatások jelent3s részét m2ködésre és az utóbbi években utánpótlásra költik – Versenysportra egyre kevesebbet MTSZ közhasznú költségvetési támogatásának felhasználása MTSZ költségvetési támogatásának felhasználása [m Ft] Összesen

Egyéb

69,8

19%

26,5

2%

9%

Marketing

Megjegyzések 38,5

8%

10%

19%

14%

• A versenysportra egyre kevesebbet áldoz: 2006-ban már csak a központi források 14%-át

37%

• A klubok csak elenyész& arányban részesülnek a támogatásokból, utoljára 2003-ban kaptak jelent&sebb hozzájárulást

37% Versenysport

26%

53% 10%

Utánpótlás

9%

M(ködés

19% 2003

• Az MTSZ az utóbbi 3 évben a költségvetési források nagy részét m(ködési költségekre költötte

21,9

42%

47%

2004

2005

39%

2006

1) NSSZ, NCA 2) WK = Wesselényi Közalapítvány Forrás: MTSZ közhasznúsági jelentések

BUD-81010-001-02-01

73

GAZDÁLKODÁS - BACKUP

Az MTSZ az ISM/ÖTM-t3l érkez3 támogatásokat használta fel a legsokoldalúbban Nemzeti Sport Hivatal

Nemzeti Sport Szövetség

ISM/ÖTM

MOB

NUPI

Pályázatok

Wesselényi Miklós Közalapítvány

M(ködési költségek1) Eszközbeszerzés Edz&képzés Fed/Davis Kupa Fogyatékos sport Sportdiplomácia Nemzetközi szervezetek tagdíjai Iskolatenisz, utánpótlás Versenyfelkészülés, utazás Marketing2) Olimpia Egyesületi támogatás 1) Munkabér, közterhek, irodabérlet Forrás: MTSZ közhasznúsági jelentése

2) Szakmai anyagok, Teniszgála, oktató DVD, kiadványok BUD-81010-001-02-01

74

GAZDÁLKODÁS

Az MTSZ 4 év alatt mintegy 172 millió forint bevételt kapott szponzoroktól – Stratégia hiányában ez a forrás ad hoc módon alakul Az MTSZ korábbi és jelenlegi legnagyobb támogatói Össztámogatás 4 év alatt (2003-2006)

F3bb támogatók Pénzügyi szolgáltatás

_ 172.09 m Ft

Egyéb

20% 35% Raiffeisen

Szerencse4% játék Zrt.

Közm2

Sportszer

Siemens 6%

10% Uniqa

Egyéb

10%

Westel/T-Mobile

Forrás: Magyar Tenisz Szövetség

11% Erste

BUD-81010-001-02-01

75

BACKUP

A tenisz a globális, fels3-középkategóriás márkákat vonzza – Értékei a dinamizmus, technika, technológia, er3 és kitartás Példa teniszt szponzoráló globális vállalatokra Szponzorvállalatok

Forrás: Roland Berger adatgy(jtés

Támogatott események

Érvek a tenisz mellett

• • • •

• Globális márkaként a technológia, zene, design, vonzó kikapcsolódás közvetít&je • Hat teniszez&n&t (Köztük Serena Williams-t és Maria Sarapovát) megválasztanak a "Tenisz nagykövetének"

WTA Torna (Spanyolország) Sony Ericsson Open – Miami, USA Mesterek tornája – Shanghai, Kína Karnataka State Lawn Tennis – India

• French Open • Francia Tenisz Szövetség

• Globális pénzügyi szerepl&ként a tenisz dinamikus, modern és környezet centrikus értékként kommunikálja

• Roland Garros • Davis Kupa • Római Torna

• Új, fels3kategóriás telefonok piacra dobását köti össze a teniszeseményekkel

• WTA

• Imidzsének er&sítése az er&, kitartás, els3 osztályú teljesítmény és kecsesség üzenetével, melyeket a tenisz magában hordoz

BUD-81010-001-02-01

76

BACKUP

A Grand Slam tornák szponzorai globális márkák, er3s piaci pozícióval az adott országban vagy régióban A Grand Slam tornák legnagyobb, közismert szponzorai, 2007 US Open

Wimbledon

Roland Garros

Australian Open

Forrás: Roland Berger adatgy(jtés

BUD-81010-001-02-01

77

GAZDÁLKODÁS

Az MTSZ legnagyobb támogatója évekig a Raiffeisen Bank volt – 2006-ra az Erste vette át az els3séget Az MTSZ f&bb szponzorai és szponzori bevételei Összesen [m Ft]

Egyéb Egyéb MOL Els& Hazai Adatkezel& Siemens

5% 7%

Siemens

7% 5% 6% 9%

9%

T-Mobile

15%

20%

12%

Raiffeisen

47%

2003

Forrás: MTSZ

Raabersped Uniqua

Westel

50.9

34.3

42.5

Raiffeisen

Egyéb MKB

19%

Szerencsejáték Rt.

5% 6% 6%

T-Mobile

10%

Uniqa

15%

Raiffeisen

39%

Siemens

44.4

Egyéb

27%

Magyar Turizmus Rt.

7%

Szerencsejáték Rt.

9%

Uniqa

15%

Erste Bank

42%

58%

2004

2005

2006

BUD-81010-001-02-01

78

Az operatív programok folytonossága, kiegyensúlyozott fenntartása és az eredmények visszakövetése felülvizsgálandó A stratégiai audit koncepciója és kérdésfeltevése – Operatív programok Miszszió Vízió Értékteremtés és siker f& tényez&i MTSZ stratégia Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

Operatív programok/feladatok • Utánpótlás • Versenyrendszer • Iskolatenisz • Infrastrukúra • Edz3képzés • Társasági tenisz

Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger

• Operatív programok egyidej2 kivitelezése problematikus emberi és anyagi er&forráshiány miatt • Klubok kis, meghatározott része kap támogatást a szövetségt3l • Edz&k és oktatás szintjével kapcsolatban kifogások merülnek fel • Szakmai programok utókövetése hiányzik • Játékosokkal kötött szerz3désrendszer egyoldalú, a Szövetség részére nem biztosít el&nyöket • Nemzeti Tenisz Centrum ötletének „lebegtetése”

BUD-81010-001-02-01

79

OPERATÍV PROGRAMOK

Az egyesületi pontverseny élsport-orientált, a klubok 88%-a kimarad az MTSZ támogatásaiból Klubrangsor, egyesületek közötti verseny A min3sítési szempontok érvényesülése a klubok közötti versenyben, 2007

Klubok részesedése az összes egyesületi támogatásból, 2007 Klubok 3%-a Támogatás 53%a

28% 25%

Klubok 9%-a Támogatás 47%a

13% 11% 15%

9%

15%

7% 7% 10%

6% 6%

7% 5%

4% 4% 4% 4% 4%

4% 2% Egyéni versenyek eredménye

Csapat Rang- Verseny- Edz&miverseny listás he- rendszer n&sítés ered- lyezések ménye

Iskolatenisz

Forrás: Beszámoló az MTSz 2007. évi szakmai munkájáról

3% 3% 3%

2%

Játéken- MTSZ gedélyek szerz&száma déses játékosok száma

Klub 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 1725

BUD-81010-001-02-01

80

OPERATÍV PROGRAMOK - BACKUP

A klubtámogatási rendszer újratermeli a versenysport-orientált felépítést és m2ködést az egyesületekben Az egyesületi rangsor szempontjai és a támogatások felhasználása Egyesületi verseny min3sítési szempontjai MTSZ-szel szerz&dést kötött játékosok száma Játékengedélyek száma

4% 10%

Iskolatenisz Edz&min&sítés Versenyrendszer Ranglistás helyezések Csapatverseny eredmények

Egyéni versenyeredmények

Forrás: NUSI-NUPI beszámoló 2007

15% 15%

2% 2%

Támogatás felhasználása a kluboknál

Edz&i bérek

10%

Sportszer- és felszerelés-vásárlás

20%

Edzések megtartásának költségei

30%

Versenyrészvétel költségei

40%

25%

28%

BUD-81010-001-02-01

81

OPERATÍV PROGRAMOK

Az iskolateniszben az oktatók és iskolák sportszeretetb3l vesznek részt – A klubmotiváció a tehetségek átvételére nem megoldott Iskolatenisz RÉSZTVEV[

MIT AD?

MIT KAP?

ISKOLATENISZ SZÁMOKBAN

Iskolás tanulók/ szül&k

• Részvétel az órákon

• Ingyenes oktatás • Oktatás helyben • Eszközhasználat

Résztvev3 iskolák száma

Testnevel& tanárok

• Oktatást ingyen vagy térítés ellenében végrehajtják

• Iskolatenisz képzés • Szakirodalom

Tenisz szakedz&k

• Oktatást ingyen vagy térítés ellenében végrehajtják

• Iskolatenisz képzés • Szakirodalom

Iskolák

• Adminisztráció • Tanterem, csarnok vagy fedett teniszpálya biztosítása egész évben • Bajnoksági kötelezettség

• Változatosabb testnevelési forma

• Felszerelés • Koordinálás • Szakmai támogatás

• Klubokon keresztül utánpótlás • Tenisz népszer(sítése

• Átveszi a legtehetségesebb gyerekeket

• Klubokon keresztül utánpótlás • Tenisz népszer(sítése

MTSZ

Klubok

Forrás: MTSZ interjú, Roland Berger

88

86

98

2004

2005

2006

Résztvev3 gyerekek száma Tényleges és regisztrált szám közötti különbség

4,000

3,300 2,754

3,000 2,500

2004

2005

2006

Programból egyesületbe bekerül3 gyerek 400

200

200

700

1,100 Nem 880 versenyez 220 Versenyez

Leigazolások 2004

LegaLeigaLemorzolások zsolódás zolások 2005 2005/2004 2006

Jelenleg leigazolt gyerekek

BUD-81010-001-02-01

82

OPERATÍV PROGRAMOK

Az MTSZ közvetlenül csak az edz3k továbbképzésében vesz részt, az alacsonyabb oktatási szinteken együttm2köd3 szerepe van Edz&-képzés Képzés típusa

Id3tartama

Megjegyzés

Szervez3/oktatási intézmény

Alapfokú teniszoktatói (OKJ)

1 év

• Versenyz& felkészítésére nem jogosít fel • Korábban segédedz&inek hívták

• Semmelweis Egyetem TF • 124 ezer Ft Továbbképz& Intézet • Fitness Akadémia • 175 ezer Ft • Budai Sportoktató Akadémia • 100 ezer Ft

Középfokú teniszedz3i (OKJ)

2 év

• Versenyz& felkészítésére is feljogosít

• Semmelweis Egyetem TF Továbbképz& Intézet • Fitness Akadémia • Budai Sportoktató Akadémia1)

• 124 ezer Ft

Fels&fokú szakedz3i

3 + 2 év

• Korábbi f&iskolai képzés bolognai átalakításával ad bachelor és master diplomát

• Semmelweis Egyetem TF Tanulmányi Osztály

• 155 ezer Ft/ félév

MTSZ A-/B-/Clicenszrendszer2 továbbképzés

20 óra/ alkalom (3 nap), évente megújítandó

• MTSZ középtávú szakmai programja szerint alapvet& feltétel a versenyz&ket felkészít& edz&k számára

• Magyar Tenisz Szövetség

• 15/16/23 ezer Ft

Képzés díja

• 175 ezer Ft • 160 ezer Ft

1) 1 éves intenzív tanfolyam keretében ad középfokú edz&i képesítést Forrás: Semmelweis Egyetem, Fitness Akadémia, MTSZ, Budai Sportoktató Akadémia

BUD-81010-001-02-01

83

D.

Nemzetközi kitekintés

BUD-81010-001-02-01

84

A vizsgált szövetségek valamennyien megtalálták azt a területet, ahol profi szolgáltatóvá válhatnak ”ügyfeleik” számára A benchmark kitekintés f& tanulságai

• A Cseh Szövetségnek nemzetközi összehasonlításban is sok regisztrált játékosa és egyesületi tagja van a lakosság számosságához képest - A versenyteniszben kiemelt figyelmet fordítanak a min3ségi és hatékony tehetséggondozásra, egységes és évtizedek alatt kiforrott edzésrendszer szerint • A Német Szövetség szorosan együttm2ködik a tag-klubokkal: profi módszerekkel megvizsgálja fejl&désük f& akadályait, országos amat&r versenyrendszert alakít ki online regisztrációval és nagyvonalú, országos programok szervezésével integrációs szerepet vállal a teniszben érintett valamennyi fél között • A Szlovák Szövetség pontos pozícionálást alakít ki a tenisz számára (”A tenisz egy életre szóló sportág”), szakmai feladatait részekre bontja és egyszerre csak egyre koncentrál, emellett közrem(ködik a klubok prosperálásában, saját lábra állásában • Mindhárom szövetség kiszervezi a számára kulcsfontosságú funkciókat (pl. marketing, szponzorszerzés, versenyszervezés) és ezen a területen profi szakembereket alkalmaz

Forrás: Magyar Tenisz Szövetség felmérés, Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

85

A cseh, szlovák és német szövetségek sikerének kulcsa az optimális szerep megtalálása a sport és a tenisz változó környezetében F3bb sikertényez3k

Német Tenisz Szövetség • A Német Szövetség missziója, hogy minél több ember elkezdjen teniszezni • A DTB a számára kulcsfontosságú versenyszervezési tevékenységet és a létesítményüzemeltetést (Rothenbaum) kiszervezte egy profi küls& cégnek • Bevételeiben a stabil, kiszámítható tagdíjakra támaszkodik, mely kiterjedt bázison alapul • Nagyszabású nemzeti eseményekkel helyi szponzorokat céloz meg • A szélesebb sportkínálat kihívásaira új teniszfajtákat vezet be és átalakítja amat3r versenyrendszerét a felgyorsult élettempónak megfelel&en

Forrás: Tenisz Szövetségek, Roland Berger

Cseh Tenisz Szövetség

Szlovák Tenisz Szövetség

• Jelent3s hagyományok és népszer2ség: a tenisz mára többnyire az iskolai oktatás része, nem számít annyira „elit sport”’-nak • Fókusz a min3ségi és hatékony versenyz3képzésen: országosan egységes képzési rendszer, oktatási centrumok, évtizedek alatt formált, alakított edzésrendszer • Marketing és kommunikáció egy szövetségen kívüli vállalatban található • Stabil taglétszám, mely országosan közel egyenletesen oszlik el • A versenyrendezésben a mennyiség helyett a min&ségre ügyelnek • Versenyrendezés kiegészítéseként addicionális szolgáltatások nyújtása, pl. nemzetközi edz&tábor

• A Szövetség „jó ügynökség”-ként definiálja magát: a versenyz&k érdekeit meghatározott ellenszolgáltatásért cserébe magas szinten képviseli • Mindig van nemzetközi szint( szlovák versenyz&, de kiemelt helyen kezelik a klubok prosperálását is • A Nemzeti Tenisz Centrum tagadhatatlan el&ny, de a Szövetség is részt vesz a finanszírozásban • A Szlovák Szövetség kialakította a tenisz pozícióját: „életre szóló”, egész évben játszható sportágként népszer2síti • A szponzorszerzést egy különálló, profi üzleti csapat intézi BUD-81010-001-02-01

86

A tenisz elterjedtségét, a regisztrált játékosok számát tekintve Szlovákia áll legközelebb Magyarországhoz Vizsgált tenisz szövetségek áttekintése NÉMETORSZÁG

CSEHORSZÁG

SZLOVÁKIA

MAGYARORSZÁG

Népesség [f&]

82 400 996

10 325 900

5 447 502

10 066 158

Teniszez3k száma [f&] (% a lakosságból)

1 600 000 (~2%)

~120 000 (~1.2%)

25 000 (~0.4%)

50 000 (~0.4%)

Regisztrált versenyz3k [f&] (% a teniszez&kb&l)

~550 000 (~34%)

~24 000 (~20%)

3 500 (~14%)

2 500 (~5%)

Szövetség tagegyesületei [#]

9 945

970-1050

210

223

Egy egyesületre jutó versenyz3 [f&]

55.3

24

17

11

49 500

4 700-5 000

~ 1 209

~1 500

~1 000 m Ft

450 m Ft (2007)

363 m Ft (2006)

117 m Ft (2007)

5%

0.23%

~0.02%1)

0.29%

Teniszpályák [#] Szövetség éves költségvetése Sport állami támogatása [éves költségvetés %-ában] 1) Becslés

Forrás: Német, Cseh, Szlovák, Magyar Tenisz Szövetség, Roland Berger, ITF

BUD-81010-001-02-01

87

D.1 Németország

BUD-81010-001-02-01

88

NÉMETORSZÁG

A DTB 105 éves, Európa legnagyobb, közel 2 milliós tagságú szövetsége – A tenisz ma a középréteg sportja Németországban A DTB története és m(ködési környezete Történet/F3bb mérföldkövek 1902

Hivatalos név: Deutscher Tennis Bund Alapítás éve: 1902 Alkalmazottak száma: ~30 Legjobb eredmények/évek: • Steffi Graf 1986-1999 között 8 évig vezette az egyéni világranglistát • Boris Becker (1991): Világranglista 1. hely • Michael Stich -Becker (1992): páros olimpiai bajnokok Híres játékosok/bajnokok • Gottfried von Cramm • Cilly Aussem • Boris Becker • Steffi Graf

Forrás: DTB

1912

Alapítás Otto (Berlin): FroitzNémet heim Lawn keményTenisz pályás viSzövetlágbajnok ség (23 egyesület)

1927 Tenisztornák kezdete a Rothenbaum stadionban

30-as évek Sportági boom, nemzetközileg sikeres versenyz&k

1949

60-as évek

Újraalapí- Wilhelm tás DTB Burgetr és Helga néven masthoff sikerszériája

80-as évek

1985

Taglétszám átlépi az 1 millió f&t

Boris Becker els& nemzetközi sikerei

90-es évek

1991

2 millió Németorfeletti tag- szág létszám; egyeBoris Bec- sítése, az ker és NDK 500 Steffi Graf egyesülesikerkor- tet hoz szaka magával

1994 Tagszámcsúcs elérése (2,3 m f&)

M2ködési környezet • Német tömegsport tendenciái – Tenisz helyzete – A szabadid3sport szerepe er3södik az ún. "fun-sportágak" bevezetésével (pl. strandröplabda, strandfoci) - Ez a teniszben is megfigyelhet& (utcai tenisz, strandtenisz) – A német teniszez3k száma összesen 4 millióra becsülhet3, melyb3l 750.000 rendszeres sportoló - Egyesületi taglétszám csökkenése tapasztalható 1999 óta f&leg az edzések gyakoriságának csökkenése miatt, ami a klubok tagságának csökkenésével is jár – A tenisz az egykori státusz-szimbólumból "népsporttá" vált Németországban, ma a középrétek elfoglaltsága, de egyre több a szabadid&s „versenytársa” is • Német versenysport jellemz3i – Tenisz helyzete – A futballt és tornát követ&en a harmadik legnagyobb egyesületi keretek között 2zött sportág a tenisz Németországban – A teniszversenyek jelent&s hagyományán alapulva a területi szövetségek ligákat hoznak létre az amat&r szintt&l a nemzeti válogatottig BUD-81010-001-02-01

89

NÉMETORSZÁG

A DTB a szponzorszerzést házon belül végzi, a versenyszervezést kiadja a Rothenbaumnak – Az elnökség mindössze 6 f3b3l áll A DTB szervezeti felépítése DTB elnökség

Rothenbaum Sport Gmbh

6

Egyesület igazgató

• Teniszversenyek és rendezvények szervezése – Nemzeti válogatott – Ligák • Teniszstadion üzemeltetése

Sportigazgató

Közgy(lés

6

Asszisztens Helyettes egyesület- és sportigazgató

I. Ressort Média és Közönségkapcsolatok

Média és Közönségkapcsolatok Bizottság

Egyesületi sajtóreferensek – 18 db/tartomány

x

II. Ressort Büdzsé és Pénzügyek 23

Csapatverseny és turné Bizottság 7

Szabályzat és dönt&bírói Bizottság 20

III. Ressort Sport

IV. Ressort Ifjúsági Sport

Szenior-sport Bizottság

Ranglista Bizottság

22

V. Ressort Képzés

Versenysport Bizottság 7

7

VI. Ressort Jogi és Strukturális ügyek

Nemzeti Ligák Bizottsága 12

Egyesületi Sport Bizottság 19

Tagok száma

Forrás: DTB

BUD-81010-001-02-01

90

NÉMETORSZÁG

A DTB bevételeinek felét a klubok befizetései adják – A ’90-es évek óriási fellendülése után a népszer2ség hirtelen alábbhagyott A DTB pénzügyi/gazdasági helyzete Klubok befizetései a DTB felé [m DM/euró] német márka

Bevétel- és költségstruktúra euró1)

5,0 5,0 4,9 4,8 4,9 4,8 4,7 4,7 4,6 4,6 4,5 4,5 4,4 4,5 4,3 4,4 4,3 4,3 4,2 4,1 3,7

3,5 2,7

2,1 2,1 2,2 2,2 2,1

'84 '85 '86 '87 '88 '89 '90 '91 '92 '93 '94 '95 '96 '97 '98 '99 '00 '01 '02 '03 '04 '05 ‘06

• Éves tagdíjak után a klubok és területi szövetségek jutalékot fizetnek a DTBnek – Egy teniszez& átlagos évi tagdíja 180 euró – Feln&tt tagok után az egyesület 4.50 eurót fizet a DTB-nek – A Területi szövetség pedig 1.5 eurót • A DTB a foci mellett az egyetlen sport Németországban, mely nem kap állami támogatást • A televíziós jogdíjakból ma nem származik bevétele a DTB-nek – A tenisz már nem annyira nézett, mint korábban • A DTB évente egy hagyományosan megrendezi jelen&s nemzeti versenysorozatát, mely rengeteg néz&t, szponzort és jelent&s médiaérdekl&dést vonz • A hobbi-versenyrendszert a gyorsuló élettempónak megfelel&en úgy alakítja át, hogy minél többen minél többször játszhassanak

1) Német márka/euró átváltási arány: 1.955 Forrás: DTB

BUD-81010-001-02-01

91

NÉMETORSZÁG

Az elmúlt években taglétszám-csökkenés tapasztalható – A tenisznek több alternatívája lett és az edzések gyakorisága is csökkent A DTB tagsága Egyesületek számának alakulása (2000-2007)

Megjegyzések, észrevételek

CAGR -0,6%

10,265 10,246 10,185 10,148 10,083 10,024 9,945

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

9,876

• A DTB-nek 18 területi szövetsége, ezeknek összesen közel 10 ezer egyesülete van • 2000-2006 között átlagosan évi 3,4%-kal csökkent a szövetség regisztrált tagjainak száma • A teniszez3k egyre ritkábban járnak edzeni, köszönhet&en többek között a felgyorsult életformának

2007

Férfiak

N3k

Tagok számának alakulása (2000–2007) [millió f3] CAGR -3.4% 2,05

2000 Forrás: DTB

1,97

2001

1,89

2002

1,81

2003

1,77

2004

1,71

2005

1,66

2006

1,60

Összesen

-14 év

145 188

107 207

252 215 (16%)

14-18 év

81 559

64 454

146 013 (9%)

18 év-

731 817

477 579

1 209 396 (75%)

Összesen

958 564 (60%)

649 060 (40%

1 607 624

2007 BUD-81010-001-02-01

92

NÉMETORSZÁG

A DTB integrációs szerepet vállal a klubok között és a „szakmán” belül, és megvizsgálja az egyes klubok specifikus problémáit A DTB eszközei a tagszám csökkentésének megállatására Klubok integrációja • TEXX – Deutsche Tennisindex – Segítség a kluboknak a tagság tudásának felmérésében és ideális versenyrendszer kialakításában – Klubok regisztrálása – Klubtagság növelése érdekében integrált pontrendszer és versenyprogramok kialakítása – Tagság versenyzésre motiválása – Országos integráció a klubok és a játékosok között – Klubok rangsorolása az amat&r versenyek eredményei alapján • Széleskör( üzletviteli és szakmai tanácsadás (piackutatás, stratégiai tervezés, akciótervek) • Állásajánlatok (pl. sportmenedzser gyakornokoknak)

Forrás: DTB 2006. Aug.

Tenisztársadalom és szakma integrációja

Klubok sikereinek/nehézségeinek részletes vizsgálata

• A DTB egy közös országos program keretében együttm(ködésre hívta a – Szövetségeket – Médiát – Kereskedelmi szektort – Pályaépít&ket – Vásárszervez&ket/turizmust

• F3bb sikertényez3k – A tagok rendszeresen látogatják a klubot, amelynek számos szolgáltatását igénybe veszik – Az edz&ket bevonják a tagszám növelésébe és megtartásába – A klubnak egységes, közös fejlesztési terve, perspektívája van – A klub a problémákkal tisztában van és aktívan reagál rájuk – Nem sport jelleg( szolgáltatásokat b&vítik – Dolgozókat és alkalmazottakat továbbképzik

• Az "Egész Németország teniszezik" program célja a tenisz népszer(sítése volt országszerte ingyenes kipróbálási lehet&séggel, bemutatókkal, programokkal • Publikációk: technikai és környezetvédelmi információk, oktatóanyagok és -videók

• Nem befolyásolja a sikereket – A klub elhelyezkedése (nagyváros, kisváros, külváros, stb.) – Klub mérete (tagszám alapján) – Tagok korbeli eloszlása – A szabadid&- és a versenysport súlyozása a klubon belül BUD-81010-001-02-01

93

NÉMETORSZÁG – BACKUP

A DTB átgondolt koncepcióval, konkrét javaslatokkal támogatja a klubok tagságának b3vítését A DTB támogatása a német klubok számára a tagság növelése érdekében DTB helyzet- és célmeghatározási folyamata 1. lépés

Szituációanalízis – Hol állunk jelenleg?

2. lépés

Célmeghatározás – Mi az egyesület hosszú távú célja?

3. lépés

Stratégia meghatározás – Miként érhet& el a célunk?

4. lépés

A megtenni kívánt lépések kiválasztása a stratégia megvalósítása érdekében

5. lépés

A lépések kivitelezése

6. lépés

Ellen&rzés, visszacsatolás

Forrás: DTB

Javaslat gyerekek és fiatalok bevonására • 1-5 év: Animációs fázis – A gyerekek játékos foglalkoztatása a teniszklubokban, amíg a szül&k teniszeznek • 4-7 év: Bevezetési fázis – Tenisz/Tenisszel rokon mozgásformák bemutatása 8-10 f&s gyerekcsoportoknak – Hangsúly a játékon és a jókedven • 6-12 év: Motivációs fázis – Csoportversenyek szervezése • 8-18 év: Profi sport – Rendszeres tréning és részvétel a versenyeken • 11-18 év: Hobbi tenisz – Tömegsport felé irányítás • Fiatal feln&ttek (> 16-17 év) Integráció a versenysportba – Feln&tt versenyeken való részvétel Integráció a "tömegtenisz" területére – A tenisz mint szabadid& tevékenység közösségi id&töltéssé válik BUD-81010-001-02-01

94

NÉMETORSZÁG

A DTB f3leg helyi szponzorokat nyer meg a versenysorozatok támogatására, de a támogatói bevételek itt is kiszámíthatatlanok Szövetség múltbeli és aktuális szponzorációs gyakorlata Támogatás szintje

Együttm2ködés jellemz3i

Szponzorpéldák

Együttm2ködés kezdete/ id3tartama

• F&-/Kiemelt szponzorok

• Legnagyobb nyilvánosságot élvez& kizárólagos támogató

• König Pilsener

• -

• Médiatámogatók

• Nemzeti versenyek, utánpótlás-események közvetítése a tömegbázis er&sítése • Szerepük felértékel3dik kimagasló teniszsztár hiánya esetén

• ZDF

• -

• Hivatalos szállítók

• A szövetség által szervezett versenyek felszereléseinek szállítója, illetve az egyéb programokhoz (pl. iskolatenisz) szállítanak sportfelszerelést

• • • •

• A HEAD a German Masters Series sorozat névadója 2008-tól 3 éven keresztül

• Hivatalos partnerek

• Versenyz&k biztosítása a sporteseményeken, illetve utaztatása

• Wüstenrot & Würtenbergische AG • TUI

• -

• (Junior) Csapat-támogatók

• Csapat támogatása adott évadban

• Wilson, Dunlop

• -

• Versenytámogatók

• Adott verseny/-sorozat szponzorálása

• Pacific, Dunlop, KIA (amat&r verseny)

• -

Forrás: DTB

HEAD Dunlop Kirschbaum Adidas

BUD-81010-001-02-01

95

NÉMETORSZÁG – BACKUP – SEMATIKUS

A DTB ismeri alapvet3 célcsoportjait – A potenciális szponzoroknak így konkrét üzleti el3nyöket ajánl A tenisz aktív és passzív célcsoportjainak meghatározása Németországban Aktív sportolók1) affinitásindexe

Passzív sportolók2) affinitásindexe

Férfi Futballmeccs meglátogatása

Férfi Jéghoki Box

Sportrendezvény meglátogatása

Futball

Autóversenyzés

Vízisportok Sí

Fiatal

Korcsolyázás

Tenisz

Id3s Kerékpározás

Könny(atlétika Tenisz

Fiatal

Id3s

Túra/ kirándulás

Lovaglás

N3

N3

1) "Szívesen (zöm ezt a sportot" 2) "Szívesen megnézem a TV-ben ezt a sportot" Megjegyzés: A megkérdezettek átlagéletkora 46 év Forrás: Aktuelle Highlights aus der Verbraucher Analyse – Verlagsgruppe Bauer

BUD-81010-001-02-01

96

NÉMETORSZÁG

A tartományok klubélete közötti eltérések jelent3sek és összefüggnek a gazdasági fejlettséggel – Az utánpótlás 1995 óta csökken A Német Szövetség tagjai és az utánpótlás A szövetségi csapatok száma (2007)

Utánpótlásban résztvev3k száma 1984-2006 [‘000 f3]

600

55.912

-3.2%

550

4.481

33.176

+3.0%

500 450

169.706 38.166 378.600

400 350 300

6.634

250

148.954

12.960 6.358

99.015

29.531

200 150 100

338.314

336.978

50 0

'84'85'86'87'88'89'90'91'92'93'94'95'96'97'98'99'00'01'02'03'04'05'06

Forrás: DTB

BUD-81010-001-02-01

97

NÉMETORSZÁG

A DTB missziója, hogy minél több ember elkezdjen teniszezni – A játékkedvet változatos ligák versenyeztetésével élénkíti A szövetség sportágfejlesztési stratégiája TÖMEGSPORT

• A fokozatos taglétszám-csökkenés ellensúlyozására a DTB a Kölni Sportf&iskolával közösen új programot dolgozott ki, melynek f& elemei: – Tanácsadó csapat a helyi egyesületek támogatására (rendezvényszervezés, internetes megjelenés, stb.) – Korcsoportonkénti stratégia – Szemináriumok, továbbképzések az új tisztségvisel&k számára • Szabadid3s tenisz népszer2sítése "fun-sportágakkal": Street-tenisz, Beach-tenisz, Cardio-tenisz, Sí-tenisz kombinált programok és versenyek • A "Deutschland spielt Tennis" program 2007-ben 9,000 új tagot hozott • Barátságos amat&r és egyesületi versenyek (Tie-break-Turniere, DTB-Time-Cup-Modus)

VERSENYSPORT

• Német Masters Series nev( versenysorozat szervez3je a DTB – Az utánpótlás támogatása az els&dleges célja a sorozatnak – 2008-tól 3 évig a HEAD lesz a sorozat névszponzora • Évente 1 000 fiatal tehetség támogatása, 140 helyszínen, 150 edz&vel • Rothenbaum Sport GmbH a nemzetközi versenyek szervezését látja el – ATP Masters Series Hamburg - Am Rothenbaum – Fed Cup helyi eseményei

NEMZETKÖZI EGYÜTTMbKÖDÉS

• Rendszeresen megrendezésre kerül& ATP-/WTA-tornák helyszíne Németország – Masters Series Hamburg ATP-versenynek a Rothenbaum AG-n keresztül közvetlen f3rendez3je a német szövetség • Davis és Fed Cup esetében partnerrendez&ként jelenik meg

Forrás: DTB

BUD-81010-001-02-01

98

D.2 Csehország

BUD-81010-001-02-01

99

CSEHORSZÁG

A cseh tenisz a ’80-as években érte el csúcspontját Martina Navratilovával de a mai napig nagy népszer2ségnek örvend A Cseh Tenisz Szövetség története és m(ködési környezete Történet/F3bb mérföldkövek 1892

1918

Kezdetek

19471955

Megalakul az els& cseh Lawn Tennis Klub

Csehszlovákia tenisz szövetségének megalapítása

Karel Koželuht 14 évesen Münchenbe szerz&dtet ik edz&nek

Jaroslav Drobný folyamato san a ivlágrangli sta els& 10 között szerepel

1954

1963

1974

’70-80as évek

1980-as évek

Jaroslav Drobný megnyeri a wimbledon i tornát

A szövetség felbomlása, önálló cseh szövetség létrejötte

Jan Kodeš megyneri a wimbledon i tornát

Ivan Lendl gy&zelems orozatai, FED-kupa gy&ztes

Martina Nicole Navratilova Vaidišová több GS- és Tomáš tornát is Berdych meg-nyer jelenlegi egymás cseh után reménység ek

Napjaink

Versenyeredmények • Hivatalos név: leský tenisový svaz • Szervezeti forma: közhasznú társaság • Alapítás éve: 1968/1993 • Alkalmazottak:13+7f& az egyes régiókban • Híres játékosok/ bajnokok – Ivan Lendl – Martina Navratilova – Hana Mandlikova – Helena Sukova

Forrás: Cseh Tenisz Szövetség

• Cseh tömegsport jelmez3i – Tenisz helyzete – A futball és a jéghoki televíziós közvetítését nézik legtöbben Csehországban, a tenisz a 3. és a 10. hely között van – A tenisz pozícionálása mára kevésbé a luxus/elit sportok kategóriájába esik, hanem részévé vált a testnevelés-oktatásnak és jelent&s népszer(ségnek örvend • Cseh versenysport jelmez3i – Tenisz helyzete – Cseh sikersportágak: jéghoki, futball, atlétika – A tenisz vegyescsapat-bajnokságon Csehország 1989-ben és 1994-ben is els& helyezést ért el, de sikeres a Davis, Federation, Galea Cup, és A. Soisbault Trófea versenyeken is

BUD-81010-001-02-01

100

CSEHORSZÁG

A Cseh Szövetségnek regionális szinten is van egy-egy képvisel3je – A marketingért és kommunikációért különálló szervezet felel A Cseh Tenisz Szövetség szervezeti felépítése Megjegyzések Közgy(lés Elnök

CTOS Kft.

• A business/marketing területekért különálló egység felel: a CTOS Kft, amelynek 100%-os tulajdonosa a Szövetség

Elnökség Végrehajtó Bizottság

F&titkárság

Sportdivízió

Nemzetközi titkárság

• A Szövetség 13 hivatásos alkalmazottat foglalkoztat, regionális szinten általában egy-egy munkatárssal dolgozik

Gazdasági divízió

Sport-technikai divízió

• A CTOS felel&ssége a következ& területekre terjed ki: – Marketing – Szponzoráció – Rendezvények • A gazdasági divízió felel az állami támogatás beérkezéséért és felosztásáért a szakmai programok között

Teniszklubok Tennis Tennisclubs clubs

Forrás: Cseh Tenisz Szövetség

BUD-81010-001-02-01

101

CSEHORSZÁG

Az éves költségvetés átlagosan évi 4%-kal emelkedett az elmúlt két évben, az állami szerepvállalás a mai napig jelent3s A Cseh Tenisz Szövetség pénzügyi/gazdasági helyzete Éves költségvetés [m Ft], 2005–20071)

Bevétel- és költségstruktúra • Az állami támogatás a költségvetés jelent3s részét, 20-30%-át teszi ki, melyet a Cseh Nemzeti Sport Szövetség folyósít (lSTV-Sazka)

CAGR +4% 414

432

450

• Bevételeinek másik jelent3s forrása a szponzori hozzájárulás, melyet a marketingért felel&s cég (lTOS, s.r.o.) biztosít számára • A regionális szövetségek támogatására a költségvetés megközelít&leg 7%-át költik • A nemzetközi szervezetek tagdíjai a költségvetés mintegy ~5%-át teszik ki

2005

2006

2007

• A f& kiadási csoportok között szerepel még a válogatott keret felkészítése, a juniorok és tornák támogatása, valamint az adminisztratív költségek és az alkalmazottak fizetése

1) Becslés Forrás: Cseh Tenisz Szövetség

BUD-81010-001-02-01

102

CSEHORSZÁG

A Cseh Szövetség taglétszáma állandó volt az elmúlt években: 1 109 klub és 24 000 regisztrált játékos található az országban A Cseh Szövetség tagsága Tagok és klubok száma, országos eloszlása (2006)

A tagság jellemz3i

Klubok száma: 1 051 Regisztrált tagok: 24 099

Férfiak

Tag/Klub: ~23 f&

N3k

Összesen

-14 év

3 938

2 745

6 728 (28%)

14-18 év

3 234

2 264

5 498 (23%)

18 év-

8 155

3 718

11 873 (49%)

Összesen

15 372 (64%)

8 727 (36%)

24 099

93

165 170

196

118

94

196 77

Forrás: Cseh Tenisz Szövetség

BUD-81010-001-02-01

103

CSEHORSZÁG

A szponzorforrások vélhet3en itt is kapcsolatrendszeren alapulnak, nehezen köthet3ek a tenisz tradicionális imidzséhez A Cseh Szövetség múltbeli és aktuális szponzorációs gyakorlata Támogatás szintje

Együttm2ködés jellemz3i

• F&-/Kiemelt szponzorok

• Az egyes márkák általában a adott versenyhez, versenysorozatokhoz adják a nevüket

• Hivatalos szállítók

• A Wilson hivatalos labdaszállítója a CTStornáknak • Minden regionális szervezet szerz&déses kapcsolatban áll a Wilsonnal, és egy bizonyos kvótáig ingyen kapnak labdákat, illetve kedvezményesen vásárolhatnak

• Versenyszponzoráció

• Juniorversenyek, edz&központ, tenisz centrum és ígéretes fiatal játékosok támogatása

Forrás: Cseh Tenisz Szövetség

Szponzorpéldák • Skoda

Együttm2ködés kezdete/ id3tartama • 1996-ig folyamatosan, akkor átváltott a hokira

• Cadillac (autóipar), lEZ (áramszolgáltató), lD (vasút), Tminecké železárny (acélipar), Moravské naftové doly (szénbányászat) • Wilson • Technifibre – üt&k, húrok • Antonie – kisebb szponzor törölköz&k

• 2006-tól

• Ceská Sporitelna (Erste Bank csoport)

• 2000-t&l

BUD-81010-001-02-01

104

CSEHORSZÁG

A Szövetség egyre ritkábban rendez jelent3s versenyeket, de ezeket jövedelmez3vé teszi és ügyel az oktatás színvonalára A Cseh Szövetség sportágfejlesztési stratégiája TÖMEGSPORT

• A tenisz nehéz helyzetben van a szabadid&sport terén, az ország er3s futball és jéghoki hagyományainak köszönhet&en • A teniszközvetítések az els3 10 legnézettebb sportág között vannak a médiában, a legkedvez&bb id&szakban a 3. helyezést is elérik • A tenisz egyre inkább részévé válik a testnevelés-oktatásnak, ezzel a fiatal tehetségek bevonásának – Hangsúlyozzák, hogy ezt a sportágat bárki megtanulhatja • Az ún. ” paddle tenisz” (a tenisz elkezdésének egy könnyített, kevesebb felszerelést igényl& formája) Csehországból terjedt el • A sportág népszer(sítésében hangsúlyozzák, hogy bárki játszhatja iskolásoktól feln&ttkorig, csak egyetlen partner szükséges hozzá, szabadtéren is gyakorolható az év több mint felében, nem csak fizikailag, de mentálisan is fejleszt és kisebb a sérülések esélye

VERSENYSPORT

• A cseh tenisz fénykorában saját pszichológussal és táplálkozási szakért&kkel dolgozott a válogatott, a min3ségi oktatásra ma is nagyon ügyelnek: 1967 óta országosan egységes képzési rendszerük van, mely regionális képzési központokon alapul • Ma els3sorban a 12-15 éves korosztályt támogatják állami és szponzori forrásokból • A Junior Tenisz VB 1999 óta Csehországban kerül megrendezésre, ezt 2010-ig meg is hosszabbították • ATP-t szponzorok hiányában 1999 óta nem tartanak • A cseh versenytenisz jelent&s sikereket tart számon a Davis és Federation Cup, Galea Cup, és A. Soisbault Trófea versenyeken • Rendezvényeket kapcsol a Prágában megrendezett ITF versenyek el&tti felkészüléshez: Euro Tennis Camp 2007 néven: intenzív tréningid&szakot szervez 12-18 éveseknek a Cesky Krumlov-i teniszcentrumban, egyúttal kikapcsolódást és programokat ajánl a versenyz&k szüleinek • A Cseh Szövetség f& feladatának tartja a képzés min&ségének és hatékonyságának további javítását

Forrás: Cseh Tenisz Szövetség

BUD-81010-001-02-01

105

D.3 Szlovákia

BUD-81010-001-02-01

106

SZLOVÁKIA

A szlovák teniszt 1993-ban az ország kettéválása után kezdték felépíteni – Ma az egyik legnépszer2bb sportágnak számít A Szlovák Tenisz Szövetség története és m(ködési környezete Történet/F3bb mérföldkövek 1988

1990

1993

1993-2002

2002

2003

Csehszlovákia Szöulban olimpiai aranyérmet szerez teniszben, ez lendületet ad a sportágnak

Csehszlovákia tenisz szövetségének megalapítása

• Az egységes szövetség felbomlása, önálló szlovák szövetség létrejötte • Tenisz-boom

A junior EBversenyeken minden kategóriában van szlovák gy&ztes

A szlovák Tenisz Centrum csapat rekonstrukció Fed-kupa gy&ztes

M2ködési környezet • Hivatalos név: Slovenský tenisový zväz • Hármas szervezeti struktúra: • Tenisz Szövetség • STZ Marketing • Nemzeti Teniszközpont • Alapítás éve: 1993 • Alkalmazottak száma: 30 • Híres játékosok/bajnokok • Miloslav Mecir (Szöul) • Daniela Hantuchová • Karol Beck

Forrás: Szlovák Tenisz Szövetség

• Szlovák tömegsport tendenciái – Tenisz helyzete – A szlovák lakosság egyre kevesebbet sportol, legnépszer(bb a hoki, a röplabda és a golf – A tenisz a 4., 5. legnépszer(bb, a sportág „szerencséje”, hogy a foci nem túl elterjedt Szlovákiában – A hobbiteniszez&k száma 25.000 f&re becsülhet& • Szlovák versenysport jellemz3i – Tenisz helyzete – Szlovák sikersportágak: vízilabda, röplabda, kézilabda, sífutás, jégkorong – A szlovák tenisz 1993 óta az élvonalban van – A ténylegesen versenyz&k száma 3.500 f&, az elmúlt 10 évben állandó

BUD-81010-001-02-01

107

SZLOVÁKIA

Az elnökség a stratégiaalkotást és a megvalósítás ellen3rzését végzi – A szponzorszerzésért profi üzleti csapat felel az STZ-n kívül A Szlovák Tenisz Szövetség szervezeti felépítése Megjegyzések

Szlovák Tenisz Centrum (NTC) 12

STZ Közgy(lés

STZ Elnökség

20% Pozsonyi Önkormányzat

13

Regionális szövetségek Regional Regionalassociations associations Teniszklubok Tennis Tennisclubs clubs

x

5

Végrehajtó Bizottság Titkárság

10% magánbefektet& 70% STZ

STZ Marketing

Tagok száma

Forrás: Szlovák Tenisz Szövetség

• Megalapulásakor 1993-ban 3 alkalmazottat foglalkoztatott a Szlovák Szövetség, ma 30 teljes munkaid3s dolgozója van • Az elnökség 13 tagú (4 régióból 3-3 delegált és az elnök), akik társadalmi munkában töltik be a tisztséget • A vezet3 testület évi 4-5 alkalommal ülésezik, feladata a stratégiai koncepciók kidolgozása és ellen3rzése • A különálló STZ Marketingben gazdasági szakemberek dolgoznak, &k felel3sek a szponzorszerzésért, partnerkapcsolatokért, a szerz&dések koordinálásáért, a nemzetközi rendezvények szervezéséért, kiadványokért • A Nemzeti Teniszközpont 2003-ban készült el – 8 tenisz-, 4 squash- és 12 badminton-pályával rendelkezik, de a bevételek fele nem sport-jelleg( – Beruházás költségeit részben az SPP gázszolgáltató privatizációjából (60%), részben a Szövetség által felvett bankhitelb&l finanszírozták – Az STZ 70%-os tulajdonrésszel rendelkezik benne – A bankhitel visszafizetése után jövedelmez& lesz a m(ködtetése BUD-81010-001-02-01

108

SZLOVÁKIA

A Szlovák Tenisz Centrum egy sokoldalú nemzeti stadion – Bevételeinek felét a sport-, másik felét egyéb szolgáltatások adják

Sportlétesítmény • Modern, tágas öltöz&k • Fitnesz központ • Széleskör( teniszoktatás • Squash/Tollas/Teniszpályák • Sportszer-javítás és -kereskedelem (nem csak tenisz)

Rendezvények, kultúra • Él& koncertek • Tánc/színházi bemutatók • 5 300 m2 kiállítási terület • Konferenciatermek

Szlovák Nemzeti Tenisz Centrum szolgáltatásai Modern infrastruktúra • Teljes légkondicionálás • Modern hangtechnika • 6 000 fér&helyes lelátó • 3 egybenyitható hall • Kit(n& logisztikai lehet&ségek

Forrás: Szlovák Tenisz Szövetség

Kényelmi szolgáltatások • Catering • Központi elhelyezkedés • Parkolási lehet&ség • Étterem, bár • Hotel (26 szoba) • Gyerekmeg&rz& • Szépségszalon • Táplálkozási tanácsadás BUD-81010-001-02-01

109

SZLOVÁKIA

A Szlovák Szövetség bevételei és kiadásai egyaránt jelent3sen n3ttek 2003 és 2006 között – Az éves költségvetés 838 m Ft A Szlovák Tenisz Szövetség pénzügyi/gazdasági helyzete Bevétel- és költségstruktúra (átlag 2003-2006)

A Szövetség költségvetése (m Ft), 2003-2006 Bevételek CAGR +52%

112 239 37 30 28 -6 38 2003

Kiadások 25 38 23 28 255 24 66 4 37 10 2003

356 59 32 146 25 69 25 2004

486

206 25 141 24 29 61

838 54 137 124 28 20 475

2004

Forrás: Szlovák Tenisz Szövetség

418 94 82 65 64 10 2005

• F&bb bevételi tételek – ITF támogatás (18%) – Állami támogatás (28%) – Beruházási támogatás (15%) – Adomány (6%) – Saját tevékenység (6%) – Egyéb bevétel (27%)

2006

2005

CAGR +53%

44 46 17 357 13 64 16 74 10 73

Trend

56 18 11 18

915 46 98 80 14 56 14

519 76

12

2006

• F&bb kiadási csoportok – Davis, Fed kupa (11%) – Helyi rendezvények, versenyek, klubok támogatása (16%) – Nemzeti válogatott felkészítése (13%) – M(ködési költségek (9%) – Junior versenyek (4%) – Nemzetközi kapcsolatok (2%) – Egyéb (30%) – Nemzetközi nevezési díjak, ITF tagdíj (2%) – Amortizáció (13%) BUD-81010-001-02-01

110

SZLOVÁKIA - BACKUP

A bevételekben az ITF-t3l kapott összegek 2006-ig jelent3sek voltak, az állami és a beruházási támogatás hagyományosan magas A Szlovák Tenisz Szövetség bevételei A Szövetség bevételei (m Ft), 2003-2006

838 54 137

CAGR +52%

124 486

239 30 112 37 28 -6 2003

356 59

206

146

141

69 38

32

25

2004

Forrás: Szlovák Tenisz Szövetség

25

61 25

29

2005

20

28 363 54

475

137

– – – – – –

ITF támogatás Állami támogatás Beruházási támogatás Adomány Saját tevékenység Egyéb bevétel

124 20 28

24 2006

2006 egyéb bevételek nélkül

BUD-81010-001-02-01

111

SZLOVÁKIA - BACKUP

A kiadásokon belül magas arányt képvisel a helyi rendezvények, klubok támogatása, valamint a nemzeti válogatott felkészítése A Szlovák Tenisz Szövetség kiadásai A Szövetség kiadásai (m Ft), 2003-2006

915 46 98 80

CAGR +53% 14

56

418 255 25 66 38 24 10 2003

23 28 4 37

345 44 64 62 46 13 17 16 10 73 2004

Forrás: Szlovák Tenisz Szövetség

94

519

82 65 18 64

14 396 46 98

– Davis, Fed kupa – Helyi rendezvények, versenyek, klubok támogatása – Nemzeti válogatott felkészítése – M(ködési költségek – Junior versenyek – Nemzetközi kapcsolatok – Egyéb – Nemzetközi nevezési díjak, ITF tagdíj – Amortizáció

80

56 11 18 10

2005

76

12

2006

14

56 14 12 76

2006 egyéb kiadások nélkül

BUD-81010-001-02-01

112

SZLOVÁKIA

Az STZ és kapcsolódó vállalkozásainak finanszírozása stabilizálódott 2003 és 2006 között, eredményük viszont romlott A Szlovák Szövetség és kapcsolódó vállalkozásainak gazdálkodása Saját t3ke [m Ft]

Eredmény (m Ft) 338,5

Szlovák Tenisz Szövetség

Nettó eredmény 259,8

11,9

10,4

2003

2004

Nemzeti Tenisz Centrum

-16,0

68,6

-1,1 -79,6

2005 1.162,0

2006 1.511,8

2003

2004

EBITDA1)

2005

2006

268,2

259,5

2005

2006

87,2 -48,2

-155,7

2003

2004

STZ Marketing

-10,3 2005

2006

2003

1,3

0,6

EBITDA1)

2004

67,1 36,4

-66,2 2003

15,7

-47,0 2004

2005

2006

2003

11,1 2004

2005

2006

1) Adó, kamatok és értékcsökkenés levonása el&tti jövedelem Forrás: Szlovák Tenisz Szövetség

BUD-81010-001-02-01

113

SZLOVÁKIA

Szlovákiában stabilan 4000 körüli regisztrált játékos van – Az STZ ösztönzi a klubok önfenntartó-képességét, üzleti alapú vezetését A Szlovák Szövetség tagsága A tagság alakulása (2004–2006)

Megjegyzések

Klubok

• Az STZ-nek közel 200 klubja van, ezek között 30-40 nagyobb, 100 f& feletti taglétszámmal • A Szlovák Szövetség ösztönzi a tag egyesületek önálló gazdálkodását, az üzleti gondolkodású klubvezetést, hiszen nem tud valamennyinek támogatást nyújtani • A klubválasztást f&leg a földrajzi közelség és a családi hagyományok határozzák meg Szlovákiában • A férfiak és a n3k aránya kiegyensúlyozottabb a junior korosztályban, a n3k száma 15-18 év között lecsökken, a feln&ttek között az arány már 3:1 • A nemek közötti különbséget leszámítva a játékosok egyenl3 arányban oszlanak el az egyes korosztályok között • Az STZ elindította az ITF International Tennis Number (ITN) programját, melynek célja több amat&r teniszez& bevonása

CAGR -5% 210

196

191

2004

2005

2006

Regisztrált játékosok

Játékos/klub

CAGR +11% 4,270

3,489

3,581

2004

2005

2006

~17

~28

~22

Forrás: Szlovák Tenisz Szövetség

BUD-81010-001-02-01

114

SZLOVÁKIA

A Szövetség f3 szponzorai számos üzleti szektort lefednek – A cégek vezet3i elutazhatnak a csapattal a rangos bajnokságokra A Szlovák Szövetség múltbeli és aktuális szponzorációs gyakorlata Támogatás szintje

Együttm2ködés jellemz3i

Szponzorpéldák

• F& szponzor

• Az egyes márkákat legtöbbször egy-egy versennyel vagy eseménnyel kötik össze

• Tipos (betting shop), Tatra banka (bank), Slovnaft (finomító), Prva stavebna sporitelna (pénzügyi szolgáltatások), Sibamac (Épít&ipar), Ritro Finance, Peugeot (autóipar), ProPartners Holding (pénzügy), Nadacia SPP (alapítvány), Istrochem (vegyipar), Vitis Pezinok (bor), Zlaty Bazant (sör), Miticka (italok), Nestlé

• Médiatámogató

• Hivatalos beszállító Forrás: Szlovák Tenisz Szövetség

Együttm2ködés kezdete/ id3tartama • Jelenlegi szponzorok

• Slovensky rozhlas (rádio), Zoznam.sk, Plus 7 dni (Kiadó), TA3 (TV) • A Szövetség rendezvényeinek hivatalos beszállítója

• Tretorn, TKK, Babolat BUD-81010-001-02-01

115

SZLOVÁKIA

Az STZ a teniszt „életre szóló” sportágként pozícionálja – A szakmai célokat priorizálja, egyszerre csak egyre fókuszál A Szlovák Szövetség sportágfejlesztési stratégiája TÖMEGSPORT

• A szlovák lakosságot is inaktivitás jellemzi a sportok terén • A tenisz hagyományosan népszer2 szabadid3sport Szlovákiában, melyet a nemzetközi versenysikerek is el&mozdítanak • A Szövetség missziója, hogy a teniszre „életre szóló sportágként” tekintsenek, amit bármilyen korban lehet játszani • A Szövetség a jöv&ben kihasználja az EU strukturális alapjának pályázati lehet3ségeit

VERSENYSPORT

• Az 1980-as években a célzott junior-utánpótlás program eredményeként Szlovákia egyre több nemzetközi teniszsikert könyvelhetett el • A szakmai célok közül évr3l évre kiválasztják a legfontosabbat, abban az évben csak arra fókuszálnak (2007-2008 például az iskolatenisz éve) • A fiatalok versenyeztetésének költségeit úgy csökkentik, hogy amíg lehet, egyszerre foglalkoznak velük, együtt utaztatják 3ket, stb. • Az utánpótlást regionális centrumokban képzik, szerz3dést kötnek velük és menedzselik 3ket – A legsikeresebbek már nettó befizet&i a Szövetségnek • Szlovákia aktív a tenisz-események rendezésében, számos rangos nemzetközi versenynek ad otthont (WTA Tour, ATP Challenger, Men’s ITF Satellites és Futures, ITF Women’ Circuit, Davis Cup, Tennis Europe Junior Tour, ITF Junior Tournaments)

EGYESÜLETEK

• A Szövetség ösztönzi a klubokat az üzleti szemlélet kialakítására és aktív kezdeményezésekre, emellett módszertani támogatást nyújt nekik • Anyagilag csak néhány klubot támogatnak • A Szövetség fontosnak tartja, hogy mindig legyen 1-2 kiemelked3, nemzetközi szint2 játékosa, de ösztönzi a klubokat is minél több helyi (házi) verseny szervezésében közösségépítés és a tagság növelése céljából (pl. International Tennis Number program bevezetése)

Forrás: Szlovák Tenisz Szövetség

BUD-81010-001-02-01

116

E.

Roland Berger javaslatok

BUD-81010-001-02-01

117

A sport az üzleti típusú szolgáltatások felé halad – A tenisznek is üzleti szemléletmódot kell kialakítania A sporttevékenységek kategorizálása Sporttevékenységek

Informális sport

Formális sport

A sporttevékenység során nem jön létre cserekapcsolat Pl. baráti mérk&zés, családi túrázás

A sporttevékenység létrejöttéhez küls& segítségre (cserekapcsolatra) van szükség Részvételi sport

Látványsport

A sportoló azért fizet, hogy a sporttevékenységet maga végezhesse

Egyesületi sport F& célja a sportolók hasznának maximalizálása, a pénzügyi szempontok másodlagosak • Magyar példa: úszás, vízilabda, kajak-kenu (ökölvívás, vívás, torna)

Üzleti sport F& cél a sporttevékenységtulajdonos hasznának maximalizálása, a pénzügyi szempontok els&dlegesek • Magyar példa: tenisz, golf, squash, fitnesz, sí (közvetve)

Forrás: Keser( Csaba – Dr. Dénes Ferenc: A magyar sportfinanszírozás helyzete

A fogyasztó azért fizet, hogy mások sportolásának látványát élvezhesse

Egyesületi sport • Magyar példa: labdarúgás, kosárlabda, autóversenyzés

Professzionális sport A sporttevékenységet küls& magánfinanszírozással üzleti módon hozzák létre és valósítják meg. • Példa: Bajnokok Ligája, Grand Prix BUD-81010-001-02-01

118

A sport iránti érdekl3dés a tömegbázis kiszélesítésével, vagy a hazai és a nemzetközi sportsikerek elérésével növelhet3

Szurkolók Amat3r sportolók

Szponzorok

Médiajelenlét

PUSH stratégia

Profi sportolók Hazai sikerek nemzetközi/ világversenyeken PULL stratégia

Forrás: Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

119

Az MTSZ most PULL, versenysport-vezérelt megközelítést próbál alkalmazni – A tömegsport megszólítása elgondolkodtató Alapvet& stratégiai opciók Opció 1

Versenysport-vezérelt (PULL) stratégia

Leírás

Következmények

• Id&szakosan felbukkanó tenisztehetségek körüli kedvez& lehet&ségeket kihasználni • Támaszkodás a lokálpatrióta szponzorokra, mecénásokra, kapcsolati t&kére, családok anyagi támogatására

• Kiegyensúlyozatlan, "felülr&l" vezérelt m(ködés Sportág népszer(sége, sikere

Id&

2

Tömegsport-vezérelt (PUSH) stratégia

• Széles tömegbázisból több élsportoló klasszist kinevelni • Gazdaságilag érdekelt szponzorokat, médiát bevonni • Eredmények által az állam nagyobb támogatását is megnyerni

• Lassú, de organikus növekedés, "alulról" kiindulva Sportág népszer(sége, sikere

Id& Forrás: Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

120

A Szövetség nem rendelkezik a versenysportvezérelt stratégiához szükséges er3forrásokkal és infrastrukturális alapfeltételekkel Az MTSZ stratégiai opcióinak vizsgálata Versenysportvezérelt megközelítés

Tömegsportvezérelt megközelítés

EL[NY

• Látványos szakmai sikereket jelent a Szövetség számára, mely a médiát és a nagy névadó szponzorokat is vonzza • Az állami támogatás a versenysportot részesíti el&nyben • Jól meghatározható szakmai program rendelhet& hozzá

• A kiterjedt klubhálózat a Szövetség jelent&s el&nyei közé tartozik, mely ezzel a stratégiával jól kihasználható, s3t a klubok prosperálása el3segíthet3, ez az MTSZ számára is többlet bevételi forrást jelent (win-win) • A sportpiac nagy részét kitev& sportszergyártók a nagyobb elérés miatt bevonhatók a terület támogatásába • Állami/EU támogatási programokban (egészségmeg&rzés) való részvételt biztosíthat

HÁTRÁNY

• Az élsport fejlesztése jelent3s anyagi terhekkel jár a Szövetségnek és/vagy a szül&knek egyaránt • Az MTSZ-nek nem áll rendelkezésére megfelel3 infrastruktúra a játékosok magas szint( menedzseléséhez • A stratégia hosszú id3 alatt térül meg és a tehetségek korai felismerése szükséges hozzá – Ehhez most hiányzik a széles bázis

• A tenisz pozícionálása a sportág jelent&s társadalmi hagyományai és a polgári középrétegek hiánya miatt nehéz a szabadid3sportban • Kevésbé látványos eredménnyel és szakmai elismeréssel jár, mint az élsport sikerre vitele • Az állam közvetlenül nem támogatja a területet • Professzionális sales- és marketingtevékenységet igényel, amihez ma hiányzik a szaktudás • A média és a szponzorok bevonása más megközelítést igényel

Forrás: Nemzeti sportstratégia 2007

BUD-81010-001-02-01

121

Az MTSZ-nek kezdetben integrátorként kell pozícionálnia magát a teniszéletben, ennek révén alapozhatja meg a gazdasági sikereket Az MTSZ stratégiai pozíciójának javasolt módosítása Stakeholder stratégia

Kooperálva

Átmeneti helyzet

Termékportfolió fejlesztése Ideális helyzet

Koordinációs szerep fejlesztése

MTSZ jelenleg Egyedül Költségcsökkentés Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger

Bevételmaximalizálás

Pénzügyi/gazdasági stabilizáció

BUD-81010-001-02-01

122

Javaslatunkban az audit lépései során feltett kérdéseket szintetizáltuk a környezet helyzetével Legfontosabb azonosított problémakörök és feladatok • Helyzetelemzésen alapuló, egyedi misszió megfogalmazása, mely alapján az MTSZ egyértelm2en azonosítható

Miszszió

• Konkrét vízió kialakítása, mely az egész tenisztársadalom számára elfogadható, vállalható és összhangban van a Szövetség missziójával

Vízió

Értékteremtés és kulcs sikertényez3k

• Értékteremtési pozíció célcsoportonkénti definiálása • Kulcsértékek és mérhet3ségük definiálása • Stakeholder-stratégia kialakítása • Szegmentált marketing és sales (termék) stratégia létrehozása • Szakmai stratégia célokhoz igazítása, mérföldk3-terv elkészítése

Stratégia

Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

Operatív programok/akciók • Utánpótlás • Versenyrendszer • Infrastruktúra • Edz&képzés

Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger

• Iskolatenisz • Társasági tenisz

• Szervezeti felépítés és folyamatok összhangjának, egységének megteremtése • Ellentmondások és összeférhetetlenség feloldása • Szakmai programok költség-haszon elemzése, mérhet3sége és transzparenciája • Elvárt megtérülés szakmai becslése • Akciók ütemezése, súlyozása BUD-81010-001-02-01

123

Az MTSZ missziója egyesíti a versenysport célkit2zéseit a sportág közösségépít3 szerepével Az MTSZ javasolt missziója Az MTSZ célja a teniszt itthon és nemzetközileg egyaránt sikeres és népszer2 versenysporttá tenni és ennek érdekében a tenisztársadalom katalizátorává, integrátorává válni

Miszszió Vízió

Értékteremtés és kulcs sikertényez3k Stratégia

Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

Operatív programok/akciók • Utánpótlás • Versenyrendszer • Infrastruktúra • Edz&képzés

Forrás: Roland Berger

• Iskolatenisz • Társasági tenisz

BUD-81010-001-02-01

124

A Szövetség víziója, hogy 5 éven belül egészséges alapokra helyezze a sportágat és megteremtse a versenysikerek feltételeit Az MTSZ javasolt víziója Miszszió Vízió Értékteremtés és kulcs sikertényez&k

Az MTSZ víziója hogy a tenisz 5 éven belül a hazai sportág élvonalába kerüljön és a világranglistákon 3-3 sikeres magyar teniszez3 az élbolyban szerepeljen, miközben széles, a tenisztársadalmat integráló tömegbázist m(ködtet

Stratégia Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

Operatív programok/feladatok • Utánpótlás • Versenyrendszer • Infrastruktúra • Edz&képzés

Forrás: MTSZ interjúk

• Iskolatenisz • Társasági tenisz

BUD-81010-001-02-01

125

Az MTSZ által teremtett f3 érték stakeholdereinek tovább-fejl3dése, melyet elismert, professzionális tárgyalópartnerként érhet el MTSZ értékteremtése és kulcs sikertényez&i - Javaslat Miszszió Vízió Értékteremtés és kulcs sikertényez3k Stratégia Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

Operatív programok/feladatok • Utánpótlás • Versenyrendszer • Infrastruktúra • Edz&képzés

Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger

• Iskolatenisz • Társasági tenisz

Értékteremt3 tényez3k • Az MTSZ el3mozdítja a tenisz stakeholderek prosperálását, mivel átlátható és kiszámítható környezetet és feltételeket teremt a sportág fejl&dése számára • A kiemelked& versenysikerek révén hozzájárul a tenisz rangjának és hagyományainak er3sítéséhez • A tömegbázis kiszélesítése révén közrem2ködik a lakosság egészségnevelésében Sikertényez3k • A Szövetség értékeit stakeholderei elismerik és elfogadják az MTSZ-t a sportág integrátorának • A Szövetség képes az általa megteremtett értékeket az érdekeltek felé célzottan közvetíteni • Az MTSZ a stakeholderek professzionális tárgyalópartnerévé válik és érdekeiket hatékonyan képviseli

BUD-81010-001-02-01

126

Az MTSZ stratégiáját ki kell egészíteni a stakeholderek azonosításával, szegmentálásával, termékstratégiával és szakmai id3tervvel MTSZ stratégiájának javasolt módosítása Miszszió Vízió Értékteremtés és kulcs sikertényez&k

• Az MTSZ stakeholder-stratégiájában azonosítja azokat a partnereket, akikkel közvetlenül vagy közvetetten együtt lehet és kell m(ködnie és igényeik szerint szegmentálja 3ket • Definiált és pontos koordinátor/integrátor szerepkörben lép fel • A Szövetség sales- és marketing stratégiája a stakeholderek sajátos érdekei alapján testreszabott szolgáltatásokat/termékeket hoz létre számukra

Stratégia Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

• Az MTSZ id3tervet készít szakmai stratégiájához a súlypontok megtalálása és a feladatok részegységekre bontása érdekében

Operatív programok/feladatok • Utánpótlás • Versenyrendszer • Infrastruktúra • Edz&képzés

• Iskolatenisz • Társasági tenisz

Forrás: MTSZ interjúk, MTSZ gazdálkodási és pénzügyi szabályzata, SZMSZ, Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

127

Az MTSZ partnerei eltér3 érdekekkel, igényekkel és er3pozícióval kapcsolódnak a Szövetséghez 7 Hobbisportolók K

1 Média, szponzorok,

néz3k, szurkolók

K

6 Nemzetközi

szervezetek, határközeli klubok

2

Magyar Tenisz Szövetség stakeholderei

K

5

Sportvállalkozók (Kereskedelem)/ Létesítményüzemeltet3k B

K

Állam K

K

3 4

Klubok/Teniszakadémiák

Játékosok, versenyz3k, edz3k, bírók B

Támogató súly

Támogatott súly

Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger

Egymásrautaltság BUD-81010-001-02-01

128

SEMATIKUS

Az MTSZ a médián, vállalkozókon, klubokon keresztül érheti el a legtöbb embert Az MTSZ stakeholdereinek szegmentálása Stakeholderek fókusza

Versenyz&k, edz&k, bírók

Szponzorok Utánpótlás

Élsport

Média

Néz&k , szurkolók

Határközeli klubok Állam

Sportvállalkozók Klubok, teniszakadémiák

Nemzetközi szervezetek

Aktív hobbisport Tömegsport Tömeges A gömb mérete a potenciális elérések számát mutatja Forrás: Roland Berger

Személyes Közvetlen MTSZ-kapcsolat lehetséges

Kommunikáció jellege

Közvetett MTSZ-kapcsolat elegend& BUD-81010-001-02-01

129

A Szövetségnek számos olyan értéke van, amelyek termékké alakítva a stakeholderek számára közvetlen hasznot képviselnek Az MTSZ lehetséges termékportfoliója (1/2) Stakeholder Egyéni érdekek

Stakeholder igényei

MTSZ potenciális válaszai

1

Média, szponzorok

• • • •

Nézettség Célcsoport-elérés "Sportoló sztárok", "kiemelked& versenyz&k" Hazai versenysikerek

• Aktív, folyamatos és közvetlen kapcsolat, "beépített emberek” • Sikeres célcsoport és/vagy széles bázis ami elérhet& • Színvonalas és látogatott versenyek, rendezvények • Hírérték, újdonság, "történés"

2

Sportvállalkozók

• • • •

Sportág népszer(sége Elérés Szakmai önállóság Kedvez& fejlesztési/ finanszírozási lehet&ségek

• Szakmai színvonal biztosítása (pl. edz&k, versenyszervezés, pályaépítés) • Kapcsolatépítés iskolákkal, más sportszergyártókkal • Tenisz népszer(ségén keresztül keresletnövelés • Adatbázis az eléréshez

3

Klubok/Tenis zakadémiák

• Rentábilis m(ködés, elegend& kereslet • Szakmai és üzletviteli tanácsadás • Lobby/Állami támogatás

Közösségi érdekek Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger

• Szakmai színvonal biztosítása (pl. edz&k, versenyszervezés, pályaépítés • Kapcsolatépítés iskolákkal, sportszergyártókkal • Tenisz népszer(ségén keresztül keresletnövelés • Adatbázis az eléréshez • Utánpótlás-nevelés szakmai és üzleti támogatása

BUD-81010-001-02-01

130

A Szövetségnek számos olyan értéke van, amelyek termékké alakítva a stakeholderek számára közvetlen hasznot képviselnek Az MTSZ lehetséges termékportfoliója (2/2) Stakeholder Egyéni érdekek

Stakeholder igényei

MTSZ potenciális válaszai

4

Játékosok • Anyagi és szakmai támogatás élsport alatt (versenyz3k), és utána is edz3k, bírók • Megfelel& körülmények a felkészüléshez • Sok verseny és versenyz& • Nemzetközi lehet&ségek

• Kiegyensúlyozott, tervezhet&, kiszámítható támogatási rendszer és folyamat, profi menedzselés • Profi szakmai támogatás (edz&k, bírók, utaztatás, versenyeztetés) • Edz&k érdekeltté tétele a bázis növelésében

5

Állam

• Sikeres versenysport • Önfenntartó szövetségek Szabadid&sport integrálása (egészségesebb nemzet) • Infrastruktúra magánkézbe-adása

• Versenysikerek (nemzetközi) • Közvetve több adóbevétel a sikeres sportvállalkozásokon keresztül

6

Nemzetközi szervezetek

• • • •

• Aktív, b&vül& taglétszám és versenyz&szám • Helyi programok, kezdeményezések melyek nemzetközi szintre is átvihet&k • Aktív szakmai hozzájárulás a sportág fejlesztéséhez

7

Hobbisport (Sportolók és néz3k)

• Megfizethet&, jó min&ség(, elérhet& infrastruktúra és oktatás • Közösség • Újdonság, rendezvények

Közösségi érdekek

Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger

Színvonalas nemzetközi versenyek B&vül& tagság, népszer(ség A sportág el&mozdítása, fejlesztése Tenisz rangjának, elismertségének fenntartása

• • • •

Ingyenes kipróbálási lehet&ség Élmény, információ Közösségépítés, kapcsolattartási lehet&ség Érdekfeszít& él& versenyek és közvetítések

BUD-81010-001-02-01

131

Az MTSZ a klubok integrálásával és a tagdíjfizetési rendszer megváltoztatásával jelent3s bevétel-növekedést érhet el MTSZ bevétel maximalizálási lehet&ségei szponzortámogatás nélkül Bevételi forrás

Bevétel kalkulációja 4 évre1) [m Ft]

Összes bevétel

96,1

Addicionális kiadás2)

CAGR (1-4 év)

162,0

199,8

274,6

254,8

26,8

26,8

26,8

26,8

6.0 6.0

61.7 Honlap felületeinek eladása Játékszerz&dések

10.6

Hazai és EU-s pályázatok

24.0

Versenyrendezés Magazinkiadás Állam Klubok egyéb befizetései Tagdíjak

7.5 6.8

60.0

57.7 20.4

6.0 2.0 9.0

20.4 3.7 0%

2006 tény

30.0

1. év

6.0 13.5 24.0

50.0

6.0 9.7

18.0 24.0

40.0

14.0 18.0 24.0

+16%

6.0 10.0

+0% +71% +10% +26% +0% -13%

40.0 40.7

+26%

36.4

30.6 60.0

2. év

82.5

3. év

102.0

+50%

4. évt&l

1) Részletes kalkuláció a függelékben található 2) Küls& (marketing) iroda, MTSZ iroda egyes feladatainak kiszervezése Forrás: Magyar Tenisz Szövetség, Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

132

BACKUP

A Szövetség együttm2ködhet a határközeli, els3sorban szlovák és szerb nagyvárosok klubjaival játékoscsere, edz3táborok terén Határközeli nagyobb városok RozsnyóKassa Rimaszombat Nagyszombat Pozsony Bécs

Nyitra

Szatmárnémeti Nagyvárad

Graz Arad Maribor

Temesvár

Kolozsvár Déva

Szabadka Eszék Virovitica Zágráb Újvidék Bjelovar Kapronca

Forrás: Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

133

Az MTSZ-nek a megfelel3 szervezeti szintekre kell delegálnia a feladatait és a tenisz egyéb területeit is be kell vonnia a m2ködésébe MTSZ javasolt szervezeti felépítése • Az egyes feladatokat a szervezet megfelel3 (stratégiai, döntés-el&készítési vagy operációs) szintjére kell delegálni

Miszszió

• Az elnökség f& m(ködési területe a gazdasági stratégia elfogadása, majd a teljesülés ellen3rzése kell legyen

Vízió Értékteremtés és siker f& tényez&i

• A non-profit felépítésb&l egy profitorientált szervezetbe kell áthelyezni azokat a területeket, amelyekkel teljes munkaid3ben, elszámoltathatóan, profi ismeretekkel és gyakorlattal kell foglalkozni: a szponzorszerzést, kommunikációt, verseny- és eseményszervezést

MTSZ stratégia Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

• A Szövetségnek ellen3rzése alá kell vonnia az országos felépítés alsó szintjeit is: az amat&r teniszt, a magán- és egyesületi klubokat is

Operatív programok/feladatok • Utánpótlás • Versenyrendszer • Infrastruktúra • Edz&képzés

Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger

• Iskolatenisz • Társasági tenisz

BUD-81010-001-02-01

134

A Szövetség jelenlegi m2ködésében az egyes feladatok nem a megfelel3 szervezeti szinteken szerepelnek Egy sportági szakszövetség szervezeti funkciói FELADATOK HELYE JELENLEG

Szakmai feladatok

Gazdasági feladatok

KoordináTámogató ciós felafeladatok Ellen3rzés datok1) (Régiók)

FELADATOK HELYE OPTIMÁLIS ESETBEN

Szakmai feladatok

Gazdasági feladatok

KoordináTámogató ciós felafeladatok Ellen3rzés datok1) (Régiók)

Stratégia

Döntésel3készítés

Kivitelezés

Az egyes feladatok elvégzésének szintje Forrás: Roland Berger

1) Jog, Fellebvitel, Játékvezetés BUD-81010-001-02-01

135

A koordinációt az iroda végzi a szervezeti szintek között - A marketinget játékos-menedzselést, versenyrendezést javasolt kiszervezni MTSZ javasolt szervezet felépítése Feladat szintje

Megvalósulás helyszíne Kiszervezett, új, profitorientált cég

MTSZ Stratégia

Közgy(lés

Elnök Alelnök 1

Stratégiai Tanács Alelnök 2

Ügyvezet& Marketing Public Relations

Elnökség

Döntésel3készítés

Szakmai Bizottságok

Kivitelezés

Koordináció (iroda)

Versenyszervezés Játékosmenedzselés

Regionális irodák

Klubok megválasztja Forrás: Roland Berger

ellen&rzi/számonkéri

kommunikál

alá-/fölérendeltség BUD-81010-001-02-01

136

SEMATIKUS

Itthon a regionális modell adaptálása ajánlott a klubokkal való szorosabb együttm2ködés érdekében Nemzetközi példák a szövetség és a klubok szervezeti felépítésére Egyesült Királyság – Regionális modell

Finnország – Tömegsport modell

Szakmai, Sportszövetség elnöksége, bizottságai stratégiai fókuszt kijelöli adott évre

Sz2k élsport

Regionális irodák

Regionális stratégiát dolgoz ki

Franciaország – Szegmentált szövetségek és klubok

"Felhatalmazott" szövetségek Jégkorong

Sí

Síugrás Országos szinten versenyz& klubok

Széles bázis: Lakosság 94%-a sportol és 20% valamilyen sportklub tagja

Regionális szinten versenyz& klubok Megyei szinten versenyz& klubok

Klubok

Kiterjedt sportklub hálózat: 127 sportági szövetség 8 000 klub 11 millió tag

Megjegyzés

Megjegyzés

• A klubok éves üzleti tervet készítenek, melynek teljesülését&l függ&en kapnak szövetségi támogatást • A kluboknak a sportág szakmai fókuszától függ&en kell célokat vállalniuk

• Sokan sportolnak és mindenki egyesületben • A modell el&feltétele a magas színvonalú, csak a szövetségen belül elérhet& infrastruktúra

Forrás: Keser( Csaba – dr. Dénes Ferenc: Nemzetközi sportfinanszírozás

Szabadid&s tevékenységet szervez&k

Megjegyzés • A kiválasztott szövetségek közszolgálati missziót látnak el, jogosultak a sportágak képviseletére, teljes versenyrendszert, hivatásos ligát szervezhetnek • A klubokat az általuk megcélzott versenyszint szerint csoportosítják BUD-81010-001-02-01

137

Két f3 fejlesztési fókusz adódik a régiók differenciált kezelésében: a társasági tenisz és az utánpótlás Régiók helyzetértékelés és javasolt szegmentálás Régió

Pozíció a tenisz szempontjából

Nyugat-Dunántúl

• Magas fizet&képes kereslet, kisszámú lakosság • Jelent&s utánpótlás-ponteciál • MTSZ és tenisz alacsony penetrációja

• Fókusz a hatékony utánpótlásnevelésen és a magánklubok integrációján

Dél-Dunántúl

• Pályák jó kihasználtsága • Alacsony MTSZ penetráció és infrastukturális ellátottság • Kevés lakos, teniszez& és utánpótlás

• Társasági tenisz motiválása közösségépít& megközelítéssel • Nyílt napok, bemutatók, ingyenes próba

Közép-Dunántúl

• Teniszez&k magas aránya a kiszámú lakosságban • Pályák jó kihasználtsága • Magas MTSZ-penetrációj, de gyenge utánpótlás

• Addicionális klubszint( szolgáltatásokkal h(ség er&sítése • Látogatás gyakoriságának ösztönzése

Közép-Magyarország

• Pályák kihasználtsága és 14 év alatti teniszez&k aránya javítható, de most sem kedvez&tlen

• Társasági (VIP) tenisz ösztönzése • Klubok és iskolák kapcsolatának er&sítése

Észak-Magyarország

• Kevés, de jól kihasznált teniszpálya • Kis fizet&képes kereslet • Tenisz és MTSZ kis penetrációja

• Társasági tenisz motiválása közösségépít& megközelítéssel, klubok integrálása • Nyílt napok, bemutatók, ingyenes próba • Kedvezményes pályabérlet f&id&n kívül

Észak-Alföld

• Pályák jó kihasználtsága, de sz(k fizet&képes kereslet • 14-18 éves korosztály magas aránya • MTSZ és tenisz alacsony penetrációja

• MTSZ-támogatás korosztályos versenyz&knek • Nyílt napok, magánklubok integrációja • Kedvezményes pályabérlet f&id&n kívül

Dél-Alföld

• Jó infrastukturális ellátottság, utánpótlás magas aránya • Alacsony fizet&képes kereslet • Relatíve sok teniszez&, kevés klub

• Közösségi tenisz er&sítése, utánpótlás megtartása, lemorzsolódás elkerülése • Klubok integrálása, kedvezményes pályabérlet f&id&n kívül BUD-81010-001-02-01 138

Forrás: Roland Berger

Javaslat

BACKUP

A klubok fejlesztésének kezdetén alapos felméréssel meg kell határozni az egyesületek célcsoportjainak f3 jellemz3it A klubstratégia megalapozása a célcsoport meghatározással kezd&dik Célcsoport jellemz3i • Korosztály • Gazdasági státusz • Lakóhely • Sportolási szokások • Családi állapot

Célcsoport f3 igényei

– …

Mit nyújthat a klub?

– …

– …

• Iskolai végzettség • Speciális elvárások

• Médiafogyasztási szokások

TO BE COMPLETED

BUD-81010-001-02-01

139

Az operatív teend3k terén a szervezeti/országos felépítést kell javítani, majd az adatbázis-építés és a klubok integrálása következik MTSZ operatív programjai Miszszió Vízió Értékteremtés és siker f& tényez&i MTSZ stratégia Szervezet • Országos felépítés • Szervezeti felépítés

• Folyamatok • Gazdálkodás

Operatív programok/feladatok • Utánpótlás • Versenyrendszer • Iskolatenisz • Infrastrukúra • Edz3képzés • Társasági tenisz

Forrás: MTSZ interjúk, Roland Berger

• Az elnökségnek els& lépésként át kell alakítania az MTSZ-irodát koordinációs egységgé és létre kell hoznia egy profitorientált küls3 vállalatot • A küls& vállalatnak minél el&bb el kell végeznie a tenisztársadalom országos felmérését és megkezdeni az adatbázis-építést • A szakmai programok rangsorolását és ütemezését, folyamatban lév3 ügyek rendezését a Szakmai Bizottságnak kell elvégeznie, az egyes területek státuszának ismeretében • A klubok integrációját, az országos felépítés egyszer2sítését, regionális irodák megszervezését, a termékkoncepciók és a marketing-stratégia kidolgozását az országos felmérés után lehet elkezdeni és megvalósítani • Az MTSZ az integrációs szerepvállalást egy széleskör(, országos roadshow-val kezdheti meg, melyet a stakeholderekkel együttm(ködésben szervez meg

BUD-81010-001-02-01

140

A szakmai feladatok rendezése, priorizálása és a stakeholderek közös platformjának létrehozása megközelít3leg egy évig tart MTSZ operatív teend&inek id&zítése Felel3s Szakmai bizottság • Szakmai programok priorizálása • Edz®isztráció és -min&sítés, játékos szerz&dések, amat&rök ügyeinek rendezése • Priorizált szakmai program megkezdése

Feladatok id3zítése (hónap) 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

Elnökség • MTSZ iroda átalakítása • Küls&, új, profitorientált cég létrehozása • Országos felépítés átalakítása, régiós irodák létrehozása • Meglév& tagok üzleti tervének kidolgozása • Országos road show tervezése, lebonyolítása • Klubok együttm(ködésének folyamatos koordinálása Küls3 cég • Klubok részletes felmérése, regisztrálása1) • Termékkoncepció, sales, maketing, internetes stratégia létrehozása • Kívülálló klubok bevonása • Országos road show kommunikációja • Adatbázis építés 1) Tagság, infrastruktúra, edz&k Forrás: Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

141

BACKUP

Az MTSZ-nek meg kell válaszolnia a kommunikációs stratégia alapkérdéseit Az MTSZ kommunikációjának f& megfontolásai Megfontolás

Hatás

• Élsport vagy tömegsport?

• Kivel folyik a kommunikáció? • Mi az üzenet?

• Mekkora a kommunikáció elérése/nyilvánossága?

• Mennyibe kerül a kommunikáció? • Megtérül?

• Tömeges vagy személyes elérésre van szükség?

• Milyen csatornákat használok?

• Közvetlenül kell valakit megszólítani, vagy van egy/több közvetít&?

• Ki végzi a kommunikációt?

Forrás: Nemzeti sportstratégia 2007

BUD-81010-001-02-01

142

BACKUP

A kommunikáció üzenet jelent3sen befolyásolja a csatorna megválasztását is A kommunikációs üzenet és csatorna opciói Üzenet

Csatorna

Élsport

Tömegsport

Tömeges

Csoportos

Személyes

• Az MTSZ professzionális a – Játékosmenedzsment – Látvány, megjelenés (sajtóban, médiában, versenyeken) – Oktatás – Szakmai tanácsadás – Versenyrendezés – Tárgyalástechnika /partnerkapcsolat területén

• A tenisz

• TV, sajtó

• Rendezvényszervezés

• Személyes konzultáció, tárgyalás játékosokkal

Forrás: Roland Berger

– Egyszer( – Élvezetes – Megfizethet& – Családias közösséget hoz létre – Izgalmas – Fejleszti a taktikai érzéket – Bármilyen életkorban játszható

• Direct mail, eDM • Internet: honlap, blog, fórum, chat, stb. • Nyílt napok, bemutatók • PR: pl. jelenlegi/volt bajnokok el&térbe helyezése

• Hobbi/háziverse nyek klubokban • Szakkiállítások • Klubkonzultáció • Online kommunikáció a klubokkal

• Szakmai egyeztetés edz&kkel, bírókkal • Sajtótájékoztató • VIP rendezvények

BUD-81010-001-02-01

143

BACKUP

Az MTSZ az internet változatos formáit használhatja – Az online tartalomszerkesztés profi szakembert igényel Az internet használatának lehet&ségei az MTSZ kommunikációjában Stakeholderek motivációja Élsport

Néz3k • Aktuális teniszhírek, újdonságok, rangsorok a honlapon • Meccsrészletek letöltése, archívum • Interjúk jelenlegi/volt hírességekkel • Fórum, blog, chat, stb.

Aktív hobbisportolók • Pálya-/edz&társ keresés • Online szintfelmérés • Klubrangsor nyomonkövetése • Regisztráció • On/Offline játékok (pl. virtuális tenisz)

Tömegsport

Tömeges

Forrás: Roland Berger

Utánpótlás • Edz&partner-keresés • Edzés- és táplálkozás programok • Fórum, chat, blog

Szponzorok • Hirdetési bemutatkozási felület • Játékos adatbázis, klubadatbázis • Promóciók (pl. volt játékos ajánlhat márkát)

Klubok • Versenyek online koordinációs felülete • Szakmai, üzleti tanácsok • "Best practice" külföldi egyesület-példák Sportvállalkozók • Hirdetési lehet&ség • Nyereményjátékok • Adatbázis: üzleti partner/lehet&ség keresése

Személyes

Kommunikáció jellege

BUD-81010-001-02-01

144

Függelék

BUD-81010-001-02-01

145

SEMATIKUS

A hazai környezet a tenisz számára kedvez3tlen, de a klubok elérhet3sége és pályával való ellátottsága figyelemreméltó el3ny Tenisz népszer(ségének meghatározó tényez&i és jelenlegi pozíciója1) 1 Tenisz hagyományának relevanciája 5

6 Gazdasági fejlettség, életszínvonal

2 Társadalmi felépítés (” polgári középréteg” megléte)

4 3 2

2

1

1

2

0

5 Állami támogatás mértéke

3

Tenisz jelenlegi pozíciója Magyarországon

1 4

3 Klubhálózat s2r2sége, infrastruktúra elérhet3sége

4 Magánszponzoráció fejlettségi szintje

1) 5=Nagyon kedvez& 1=Nagyon kedvez&tlen Forrás: Roland Berger projekttmunkja

BUD-81010-001-02-01

146

A tenisz a hátrányos tényez3ket megválaszolhatja a sportág újrapozícionálásával, MTSZ-specifikus termékportfolió kialakításával A népszer(séget meghatározó tényez&k kezelése Tényez3

Befolyásolhatóság

Hogyan tehet3 el3nnyé?

MTSZ lehetséges válasza

• Tetsz&leges pozícionálást lehet a tenisz számára kialakítani • Tenisz hagyományos "polgári" pozícionálásának módosítása

• A tenisz újszer(ségének, különlegességének hangsúlyozása • Eredeti célcsoport eltolása felfelé (üzleti/társasági tenisz), vagy lefelé ("megengedhet& tenisz")

3 Klubhálózat s(r(sége, infrastruktúra elérhet&sége

• Városok jó lefedettségének kihasználása • Relatív kis távolságok az országon belül

• Klubhálózat fejlesztése – Szegmentálásuk a társasági/ üzleti vagy "megengedhet&" pozícionálás alapján – Közösser&sít&, klubok közötti programok, kapcsolatok építése

4 Magán szponzoráció fejlettsége

• Kicsi, nem professzionális sportági kínálat

• Átgondolt szponzorstartégia és "termékportfolió" • Fehér sport – Fehér imidzs hangsúlyozása

5 Tenisz állami/EUtámogatása

• Utánpótlás nevelésre jelent&s összegek állnak rendelkezésre • EU-nál fejlesztési (infrastruktúra, személyi) pályázatok elérhet&k

• Állami támogatás növelése az iskolateniszben • Kluboknak pályázási tanácsadás • EU-pályázatok figyelése

6 Gazdasági fejlettség, életszínvonal

• Tenisszel szélesebb rétegek megszólítása • Versenyeztetés költségeinek csökkentése

• Tenisz lejjebb pozícionálása: "megengedhet& tenisz" • Csapatok közös utaztatása, edzése

1 Hagyományok 2 Társadalmi felépítés (Polgári középréteg megléte)

Teljes mértékben befolyásolható Forrás: Roland Berger

Részlegesen befolyásolható

Nem lehet befolyásolni BUD-81010-001-02-01

147

BACKUP

Bevételi terv háttérinformációk, kalkuláció • Játékosszerz3dések jutaléka (4-4 versenyz& minden korosztályban) – 12 és 14 év között: 4 f& * 500 000 Ft MTSZ jutalék = 2 000 000 Ft/év 2. évt&l – 14 és 18 év között: 4 f& * 1 000 000 Ft MTSZ jutalék = 4 000 000 Ft/év 3. évt&l – 18 év felett: 4 f& * 1 000 000 Ft MTSZ jutalék = 4 000 000 Ft/év 4. évt&l • Állami támogatás – 2. évt&l évente 10 m Ft-tal csökken& összeg, mely a 3. évt&l stabilan évi 40 m forinton áll meg • Klubtagsági díj – A díjat az MTSZ tagok a saját tagsági díjaikból fizetik, mely az évi 120 000 Ft-os tagsági díj 2.5%-a – 1. évben: 10 000 MTSZ klub tagjainak bevonása – 10 000 * 120 000 * 2.5% = 30 m Ft – 2. évben: 25 000 amat&r teniszez&b&l 10 000 bevonása – 10 000 * 120 000 * 2.5% = addicionális 30 m Ft – 3. évben: 40 000 társasági teniszez&b&l 7 500 bevonása – 7 500 * 120 000 * 2.5% = addicionális 22.5 m Ft – 4. évben: további 6 500 társasági teniszez& bevonása – 6 500 * 120 000 * 2.5% = addicionális 19.5 m Ft • Klubok egyéb befizetései – Az egyéb befizetések a tagszám növekedési ütemének felével emelkednek a 2. évt&l (50% - 19% - 12%) • Versenyrendezés • 1. évben 2, 2. évben 3. és 4. évben 4 rangos esemény/év megrendezése 15 m Ft-os költségvetéssel, 30%-os haszonkulccsal • Tenisz újság hirdetési bevételek: Hirdetési felületek értékesítéséb&l évi 6 m Ft konzervatív becsléssel • Honlap hirdetési bevételek: Havi 500 000 Ft konzervatív becsléssel • Hazai és EU pályázati források – Hazai pályázati források évi 20 százalékkal n&nek az eddigi gyakorlat szerint, EU forrást informatikai fejlesztésre (~2 m Ft) és képzésre (~0.5 m Ft) pályázható (egy alkalommal az 1. évben) – EU-forrás klubok részére bevonható infrastruktúra fejlesztésre (10 klub 50-50 m Ft = 500 m Ft) a 3. évben • Kiadásnövekedés – Marketing iroda: havi 0.5 m Ft m(ködési költség, 2 munkatárs havi bruttó 250 000 Ft-os fizetéssel (+ jutalék a szponzori támogatásokból), 1 ügyvezet& havi bruttó 600 000 Ft fizetéssel (30%-os munkáltatói terhekkel): 12* (0.5 + 2*0.25*1.3+0.6*1.3) = 23.16 m Ft • Kiadásnövekedés – Irodai feladatok kiszervezése (pl. bizonylatok, számlák, APEH, TB, csoportbajnokságok, nevezési listák, rangsorkészítés nem helyhez kötött): havi 300 000 Ft Forrás: Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

148

Az MTSZ 7 régiójának részletes értékelése a fejlesztési fókuszok meghatározásához

Régió NyugatDunántúl Lakosok száma

DélDunántúl

KözépDunántúl

KözépÉszakMagyarország Magyarország

Észak-Alföld Dél-Alföld

999 361

967 677

1 107 453

2 862 678

1 251 441

1 525 317

1 342 231

GDP/f&

2 112

1 442

1 934

3 184

1 343

1 324

1 490

Teniszez&k száma

4 140

5 213

6 204

15 227

4 806

4 898

8 307

0,41%

0,54%

0,56%

0,53%

0,38%

0,32%

0,62%

Pályák száma

133

113

138

513

106

116

232

Nemzetközi pályák aránya

7%

11%

13%

43%

9%

4%

14%

31,09

46,06

44,89

29,69

45,27

42,17

35,76

20

14

37

91

20

17

24

49 968

69 120

29 931

31 458

62 572

89 725

55 926

14 év alatti teniszez&k aránya

28%

17%

13%

21%

22%

21%

31%

14-18 év közötti teniszez&k aránya

16%

11%

11%

18%

10%

18%

17%

Teniszez&k lakosságbeli aránya

Egy pályára jutó teniszez& MTSZ klubok száma Egy MTSZ klub-ra jutó lakosok száma

Forrás: Roland Berger

BUD-81010-001-02-01

149

BACKUP

A 14-18 közötti korosztálynak nem csak itthon, de nemzetközileg is alacsony a jelenléte az egyesületekben Tenisz szövetségek tagságának összetétele (a teljes tagságból), 2006 Németország

Csehország

>18

14-18

12-14 és <12

75%

9%

16%

>18

14-18

12-14

<12

Forrás: Cseh és Német Tenisz Szövetség, MTSZ

Magyarország

49%

23%

12%

63%

>18

14-18

12-14 és <12

15%

22%

16%

BUD-81010-001-02-01

150

STAKEHOLDEREK

A média a teniszre sikeres, nézett sportágként tekint – A szponzorok szimpatizálnak vele, de nem látják a kapcsolódási pontokat „Sajnos a hazai sportszövetségekkel való együttm3ködés nem m3ködik. Nincs rend körülöttük, kívülr l is látszanak a bels háborúk.„ (Egy nemzetközi cég szponzorációs vezet&je) „A tenisznek mint sportágnak megvan a maga sajátos bája, de ma már nem tudjuk vele elérni a célcsoportunkat. Szávay Ágnes pozitív változást hozott ebb l a szempontból – az internetes fórumokon jól mérhet a népszer3sége a fiatalabb korosztály körében.” (Egy hazai telekommunikációs cég szponzorációs szakembere) „Az MTSZ nagy lehet sége, hogy a sportág hosszú távú folyamatait kontrollálni tudja.” (Egy sportmarketing cég vezet&je) „Az amat r futók egyre növekv táborával kiterjedt adatbázis segítségével tartunk intenzív kapcsolatot. Persze ez nem ment egyik napról a másikra. Lépésr l lépésre építettük fel, versenyr l versenyre több résztvev nk volt – az adatbázisunk pedig a regisztrációk révén egyre b vült.” (A Budapest Sport Iroda (Futanet) marketing szakembere) „A tenisz nézettsége továbbra is stabil a televízióban, vetekszik a kosár-, röp- és vízilabdaközvetítésekével. A tartós néz k száma elérheti a 20.000 f t.” (Sportcsatorna f&szerkeszt&je)

Forrás: Magyar Tenisz Szövetség

BUD-81010-001-02-01

151