1
A MAGYAR TENISZ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA
2012.
2
I. Általános rendelkezések 1. § (1) A Magyar Tenisz Szövetség a tenisz sportág hazai és nemzetközi feladatainak ellátására létrehozott, a sportág versenyrendszerében mőködı sportszervezetek tevékenységét összefogó és összehangoló a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény, a Sportról szóló 2000. évi CXLV. és 2004. évi I. törvény, valamint a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI törvény 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról, továbbá a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) és az Európai Tenisz Szövetség (TE) alapszabálya és egyéb szabályai alapján kiemelkedıen közhasznú szervezetként mőködı országos sportági szakszövetség (továbbiakban: Szakszövetség). (2) A Szakszövetség abból a célból alakult, hogy elısegítse a teniszsport hazai fejlıdését, képviselje sportágának és tagjainak érdekeit. (3) A Szakszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. (4) A Szakszövetség tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján köteles nyilvánosságra hozni. (5) A Szakszövetség tagja a Nemzetközi (ITF) és az Európai (TE) Tenisz Szövetségnek, melyeknek alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezınek ismeri el.
2. § (1) (2) (3) (4) (5)
A Szakszövetség neve: Magyar Tenisz Szövetség, rövidített neve: MTSZ A Szakszövetség székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. A Szakszövetség mőködési területe: Magyarország Az alapítás éve: 1907. A Szakszövetség jogi személy, általános jogutódja az 1989. évi II. törvény és az 1996. LXIV Stv. alapján szervezıdött Magyar Tenisz Szövetségnek.
3. § (1) A Szakszövetség emblémája, jelvénye: piros és zöld színő szalaggal körülvett zöld színő teniszlabda, alatta a Magyar Tenisz Szövetség felirat. (2) A Szakszövetség pecsétje: köralakú, középen a Magyarország címere, szélén körbe Magyar Tenisz Szövetség felirat, alul az alapítás éve. (3) A Szakszövetség zászlaja: hegyére állított egyenlı szárú háromszög, melynek elsı oldalán piros-fehér-zöld alapon a fehér mezıben a Magyarország címere. Másik oldalán piros-fehérzöld alapon a szövetség emblémája, alatta Hungarian Tennis Association felirat és az alapítás éve. (4) A Szakszövetség tevékenysége során jogosult a Magyarország címerének és zászlajának használatára.
3
II. A Szakszövetség célja és feladatai 4. § A Szakszövetség célja (1) A Szakszövetség célja a tenisz sport – mint kiemelkedıen közhasznú tevékenység – fejlesztése. A sport sajátos eszközeivel hozzájárulni a fiatal nemzedék fizikai, szellemi és erkölcsi neveléséhez. (2) A Szakszövetség alapvetı célja a Magyarország törvényes rendje alapján a tenisz sportág hagyományainak megırzése, a nemzetközi, az európai és a hazai szabályok alapján szervezni a sportág versenyrendszerét, érvényre juttatva a sport erkölcsrendszerét. A Szakszövetség képviseli tagjainak érdekét a sporttal foglalkozó állami szervek, a helyi önkormányzatok és társadalmi szervezetek elıtt, valamint a nemzetközi sportéletben. (3) A Szakszövetség közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a szövetség tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti.
5. § A Szakszövetség feladata (1) A szakszövetség alapvetı feladata: a) szabályok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerő mőködését, b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit (pl. megrendezni az országos egyéni és csapatbajnokságokat stb.), meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkızéseken való részvételét, c) részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban, d) mőködtetni a nemzeti válogatott kereteket, elısegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken, e) meghatározni a sportága stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlás-nevelés fejlesztését) és gondoskodik ezek megvalósításáról, f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a többi sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek elıtt, valamint a nemzetközi sportéletben, képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a MOB és annak szakmai tagozatai, a többi sportszövetség, más egyesületek, szövetségek elıtt, valamint a nemzetközi sportéletben g) a Stv. 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szabályzatában meghatározottak alapján ellenırizni az adott sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplı sportrendezvények biztonságos lebonyolítását.
4 h) az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közremőködni a tagok közötti viták rendezésében, elısegíteni a sportágában mőködı sportszakemberek képzését és továbbképzését, i) meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodik annak végrehajtásáról. (2) A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen: a) gondoskodik a sportágában a versenyzık nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek, a sportpolitikáért felelıs miniszter által mőködtetett elektronikus nyilvántartási rendszer (nemzeti sportinformációs rendszer) részére b) megadja, vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetség, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzık külföldi, valamint külföldi versenyzık Magyarországon történı versenyzéséhez, c) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegı versenyzıkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol, d) érvényesíti a doppingtilalmat, e) meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket, (3) A sportág céljainak elérése érdekében a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerzıdéseket köthet, ideértve a sportági sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékő jogok hasznosítását is. A sportág céljainak elérése érdekében - összhangban a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakkal - a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerzıdéseket köthet, ideértve a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékő jogok hasznosítását is.
III. A Szakszövetség tagsága 6. § A Szakszövetségnek csak a tenisz sportág versenyrendszerében részt vevı sportszervezet (sportegyesület, sportiskola és sportvállalkozás) lehet a tagja, feltéve, hogy a Szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezıen elfogadja, a Szakszövetséget tevékenységével támogatja és a tagdíjat megfizeti.
5
7. § A tagsági jogviszony keletkezése és megszőnése (1) A Szakszövetségbe való belépés, illetıleg a kilépés önkéntes. (2) A Szakszövetségi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, kizárással, törléssel szőnik meg. (3) A tagfelvétel kérdésében a Szakszövetség elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szakszövetség közgyőléséhez lehet fellebbezést benyújtani, mely a fellebbezést a következı közgyőlésén tárgyalni köteles. (4) A Szakszövetség tagjairól a Szakszövetség nyilvántartást vezet. (5) A Szakszövetség tagjai az alapszabály 1. sz. mellékletben évente meghatározott tagdíjat fizetnek. (6) A tagsági viszony kilépéssel bármikor megszüntethetı. A kilépés tényét írásban, ajánlott levélben kell közölni a Szakszövetség elnökségével. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól – beleértve az éves tagdíj-fizetési kötelezettséget is -, azonban megszőnik a tagságból eredı jogok iránti igénye. (7) Törléssel szőnik meg a tagság a sportszervezet jogutód nélküli megszőnésével, a tiszteletbeli, illetve a pártoló tag halála esetén, valamint tagdíj nem fizetéssel. A tagdíj-fizetés elmulasztása miatti törlésnek akkor van helye, ha a tag - a tagdíj megfizetésére harminc napos fizetési határidıvel történt írásbeli felszólításra - nem tett eleget kötelezettségének. A törölt tag csak tartozásának megfizetése esetén kérheti ismételt felvételét a szövetség tagjai közé. (8) A Szakszövetségbıl való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerıs büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a (7) bekezdésben foglaltak megfelelıen irányadók. (9) A tagsága megszőnik, amennyiben a sportszervezet a sportágban és/vagy a Szakszövetségben végzett tevékenységét megszünteti.
IV. A tagok jogai és kötelezettségei 8. § (1) A Szakszövetség tagjainak jogai: a) részt vehet képviselıi útján a Szakszövetségi közgyőlés határozatainak meghozatalában; b) képviselıi útján választhat és választható a Szakszövetség szerveibe, tisztségére; c) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetıleg véleményt nyilváníthat a Szakszövetség, valamint szerveinek mőködésével kapcsolatban; d) ajánlásokat tehet a Szakszövetséget, a Szakszövetség szerveit és a sportágat érintı kérdések megtárgyalására.
6 (2) A Szakszövetség tagjainak kötelezettségei: a) részt vesz a Szakszövetség tevékenységében és rendezvényein, b) a sportág fejlıdésének és eredményességének elısegítése, c) a Szakszövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a szakszövetség szervei által hozott határozatoknak a betartása, illetıleg betartásának biztosítása, d) a Szakszövetség által meghatározott célkitőzések megvalósításának elısegítése, e) a sportág népszerősítése, f) a tagdíj megfizetése minden év május 15-ig.
9. § A Szakszövetség pártoló tagja lehet az a magánszemély, ezek csoportja, vagy szervezete, aki (amely) a Szakszövetség Alapszabályát magára nézve nyilatkozatával elfogadja és a Szakszövetség mőködését anyagilag támogatja.
10. § (1) A Szakszövetség pártoló tagjainak jogai: a) tanácskozási joggal részt vehet a szakszövetség közgyőlésén, és meghívás alapján a Szakszövetség egyéb szerveinek ülésein, b) javaslatokat tehet, illetıleg véleményt nyilváníthat a Szakszövetség, valamint szerveinek mőködésével kapcsolatban, c) javaslatokat tehet a Szakszövetséget, a Szakszövetség szerveit és a sportágat érintı kérdések megtárgyalására. d) külön szabályzatban meghatározott módon részt vehet a Szakszövetség rendezvényein. (2) A Szakszövetség pártoló tagjainak kötelezettségei: a) a sportág fejlıdésének elısegítése, valamint a sportág népszerősítése, b) a szakszövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szakszövetség által hozott határozatoknak a megtartása, c) a Szakszövetség által meghatározott célkitőzések megvalósításának elısegítése, d) az elnökség által évente meghatározott támogatás teljesítése.
7
V. A Szakszövetség tiszteletbeli elnökei, alelnökei és tiszteletbeli tagjai 11 §. (1) A Szakszövetség tiszteletbeli elnökeinek, tiszteletbeli alelnökeinek, tiszteletbeli tagjainak azok a természetes személyek választhatók meg, akik hosszú idın keresztül kiemelkedı tevékenységet fejtettek ki a Szakszövetség érdekében, illetve jelentıs anyagi támogatással segítik a Szakszövetséget. (2) A tiszteletbeli tagság lemondással, – súlyos fegyelmi vétség elkövetése esetén – kizárással, a tiszteletbeli tag halála esetén törléssel szőnik meg. (3) A tiszteletbeli tagot tagdíj-fizetési kötelezettség nem terheli.
VI. A Szakszövetség szervezete 12. § A Szakszövetség szervei: a) a Szakszövetség közgyőlése b) a Szakszövetség elnöksége c) az Ellenırzı Testület (Felügyelı Bizottság) d) egyéb bizottságok e) területi szövetségek f) Iroda
VII. A Szakszövetség közgyőlése 13. § (1) A Szakszövetség legfelsıbb szerve a tagok képviselıibıl álló közgyőlés. (2) A Szakszövetség közgyőlését minden évben össze kell hívni. A közgyőlést az elnökség hívja össze. (3) A közgyőlésre szóló írásbeli meghívót az elnökség a javasolt napirend közlésével 30 nappal a közgyőlés idıpontja elıtt köteles megküldeni. A közgyőlés idıpontját ezenkívül egy országos napilapban közzé kell tenni. (4) A közgyőlésen szavazati joggal a tagok képviselıi rendelkeznek az alábbiak szerint: a) minden tag egy képviselıt delegál b) azok a tagok, akik az országos csapatbajnokság férfi, nıi Szuperliga és I. osztály versenyében szerepelnek, annyi plusz képviselıt delegálnak, ahány csapatuk részt vesz az említett bajnokságban (5) A Szakszövetség tagjainak legkésıbb a közgyőlést megelızı 4 nappal be kell jelenteniük írásban a Szakszövetség irodájába az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) képviselıként a tagot képviselik.
8 (6) A Szakszövetség közgyőlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyőlés többségi határozattal korlátozhatja vagy kizárhatja.
14. § A közgyőlés határozatképessége (1) A közgyőlés határozatképes, ha a tagok képviselıinek több mint a fele jelen van. (2) Ha a közgyőlés a fenti feltételek hiánya miatt a kitőzött kezdési idıpontra nem volt határozatképes, a közgyőlést 30 napon belül bármikori idıpontra azonos napirenddel ismételten össze kell hívni. Ez a megismételt közgyőlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelent képviselık számától függetlenül határozatképes lesz, amennyiben a tagok figyelmét a meghívóban erre kifejezetten felhívták (3) Minden képviselı a közgyőlésen egy szavazati joggal rendelkezik. A szavazati jog nem ruházható át.
15. § A közgyőlés rendje (1) A közgyőlés napirendjét a Szakszövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyőlés elé. (2) A Szakszövetség rendes közgyőlésének az alábbi napirendeket kötelezıen tartalmaznia kell: a) a Szakszövetség tevékenységérıl szóló beszámoló b) a Szakszövetség közhasznúsági jelentésrıl szóló beszámoló c) a Szakszövetség évi költségvetése és mérleg elfogadása d) a felügyelı bizottság beszámolója e) az elnökség által beterjesztett egyéb javaslatok. (3) A Szakszövetség tagjai által beterjesztett egyéb javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tőzni, ha azokat a közgyőlés idıpontja elıtt legalább 21 naptári nappal benyújtották az elnökséghez és az indítványt legalább 3 másik tag támogatja. Az e határidı után vagy a Szakszövetség közgyőlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalandók, ha azt a jelenlévı képviselık kétharmados többség indítványozza.
9
16. § A közgyőlés hatásköre A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) az elnökség éves szakmai beszámolójának és a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolójának, a következı évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása; c) az elnökség és az ellenırzı testület elnökének, továbbá tagjainak megválasztása, illetve visszahívása; d) nemzetközi szervezetbe való belépés illetve kilépés elhatározása; e) a középtávú sportágfejlesztési program elfogadása; f) a Szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, szétválásának kimondása; g) a tagfelvétel, valamint a kizárás kérdésében hozott elnökségi határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása; h) az éves tagdíj mértékének meghatározása, i) a Szakszövetség jogi személyiségő szervezeti egységeinek létrehozása; j) a Szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása (a közgyőlés csak akkor mondhatja ki a Szakszövetség feloszlását, ha a Szakszövetség képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére) k) mindaz, amit az alapszabály a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe utal.
17. § A közgyőlés határozathozatala (1) A közgyőlés a határozatait általában nyílt szavazással, a szavazásra jogosult jelenlevık több mint felének „igen” szavazatával hozza. Szavazategyenlıség esetén az adott kérdés újra tárgyalandó. (2) a 16. § a. pontja esetében a határozat meghozatalához a jelenlévık 2/3-os többsége szükséges. Ugyancsak 2/3-os többség szükséges valamely hatáskörnek a közgyőlés hatáskörébe vonásához. (3) a 16. § d, f és j) pontja esetében a határozat meghozatalához a Szakszövetség mindenkori taglétszámának több mint a fele „igen” szavazata szükséges. (4) A közgyőlés titkos szavazással hoz határozatot a szakszövetség – a 16. § c) bekezdésben meghatározott – tisztségviselıinek megválasztásakor, illetıleg minden egyéb esetben, ha azt a szavazásra jogosult jelenlevık legalább egyharmada indítványozza. (5) A közgyőlésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a közgyőlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzıkönyvet a közgyőlés elnöke és a jegyzıkönyvvezetı írja alá, és két, a közgyőlés elején megválasztott személy hitelesíti.
10 (6) A közgyőlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b. pont), valamint élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elınyben részesül, illetıleg a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek a szakszövetség, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szakszövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az Alapszabálynak megfelelı cél szerinti juttatás.
18. § A tisztségviselık megválasztása (1) A közgyőlés hatáskörébe tartozó tisztségviselık: a) elnök b) alelnökök c) ellenırzı testület elnöke d) elnökség tagjai e) ellenırzı testület tagjai (2) A közgyőlés a tisztségviselıket az olimpiai ciklushoz igazodva, négy éves idıtartamra választja meg. A mandátum lejárta elıtt bármilyen okból megüresedett tisztségre - a mandátumból még hátralevı idıtartamra - a közgyőlés új személyt választ. Ha az elnökség, vagy az ellenırzı testület elnöki tisztsége megüresedik, vagy a testületek létszáma az eredeti létszám több mint felére csökken, a szövetség elnöksége köteles rendkívüli közgyőlést összehívni. A tisztségviselık újraválaszthatók. (3) A tisztségviselık megválasztására a Szakszövetség elnöksége által – legalább egy hónappal a tervezett közgyőlés elıtt - megbízott jelölıbizottság tesz javaslatot. A megválasztásra javasolt jelöltek személyérıl a közgyőlés egyszerő szótöbbséggel határoz. (4) A tisztségviselık megválasztása titkos szavazással történik. Ha az adott tisztségre a választható létszámmal azonos jelölt van, a választás a közgyőlés többségi határozata alapján nyílt szavazással is történhet. (5) Megválasztottnak az a tisztségviselı tekinthetı, aki a szavazásra jogosult jelenlevık több mint felének szavazatát megszerezte. Ha egy tisztségre több jelölt is megszerezte a megválasztáshoz szükséges számú szavazatot, közülük az tekinthetı megválasztottnak, aki több szavazatot kapott. Ha egy tisztségre a több jelölt közül egyik sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges számú szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a legkevesebb szavazatot kapott jelölt már nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg valamelyik jelölt a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerezte.
11
VIII. A Szakszövetség rendkívüli közgyőlése 19. § (1) Rendkívüli közgyőlést kell összehívni: a) a Szakszövetség elnökségének határozata alapján; b) ha azt a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri; c) ha a bíróság azt elrendeli. (2) A rendkívüli közgyőlést az erre vonatkozó kezdeményezés kézhez vételétıl számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belül kell összehívni. (3) A rendkívüli közgyőlésre egyebekben a szövetség rendes közgyőléséra vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a közgyőlés összehívására és elıkészítésére vonatkozó szabályok közül a határidıket meghatározó elıírások figyelmen kívül hagyhatók.
IX. A Szakszövetség elnöksége 20. § Az elnökség hatásköre (1) A Szakszövetség ügyintézı-képviselı szerve az elnökség, mely a közgyőlésnek tartozik felelısséggel. Az elnökség a Szakszövetség mőködését érintı valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyőlés saját hatáskörébe von vagy a Szakszövetség más szervének hatáskörébe utalt. (2) Az elnökség feladatai és hatásköre: a) a Szakszövetség közgyőlésének összehívása, b) a Szakszövetség törvényes és alapszabályszerő mőködésének biztosítása és felügyelete, c) gondoskodás a közgyőlési határozatok végrehajtásáról és a végrehajtás ellenırzése, d) a Szakszövetség szabályzatainak megállapítása és módosítása. az éves szakmai beszámoló, az Sztv. szerinti beszámoló, a következı évi szakmai és pénzügyi terv, valamint a közhasznúsági jelentés elkészítése. e) a sportág középtávú fejlesztési programjának kidolgozása, és közgyőlés által jóváhagyott program végrehajtása f) a sportág olimpiai felkészülési programjának kidolgozása, elfogadása, és a program végrehajtása g) a sportág nemzetközi tevékenységének irányítása, nemzetközi kapcsolatainak szervezése, h) a sportág (magyarországi éves) versenynaptárának jóváhagyása, i) a válogatott keretek felkészülési programjának jóváhagyása, j) bizottságok létrehozása és megszüntetése – a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével, és valamennyi bizottság ügyrendjének jóváhagyása, k) az általa létrehozott bizottságok tisztségviselıinek és tagjainak megválasztása, ill. felmentése, l) a Szakszövetség fıtitkárának – az elnök javaslata alapján – megválasztása és vele szemben a munkáltatói jogkör gyakorlása. m) a hatáskörbe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetıleg fegyelmi jogkör gyakorlása,
12
(3)
(4) (5) (6)
n) a mesteredzıi címre, valamint állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására javaslattétel, o) a jutalom és prémiumkeretek jóváhagyása p) a hatáskörbe utalt átigazolási ügyek elbírálása, q) a Szakszövetséget érintı, külön szabályzatban rögzített nemzetközi eseményeken való részvétel engedélyezése, r) a Szakszövetség tiszteletbeli elnöke, tiszteletbeli alelnöke ill. a Szakszövetség tiszteletbeli tagja cím adományozása. s) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály, illetıleg a szakszövetség közgyőlése a hatáskörébe utal. A Szakszövetség közhasznúsági jelentésének tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtıl, az állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, és mindezek szerveitıl kapott támogatás mértékét, f) a Szakszövetség vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint g) a közhasznú tevékenységrıl szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. Az elnökség – megfelelı fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplı, valamint az elıirányzatot meghaladó kiadásokról. Elıirányzat felhasználási jogkörében dönt a költségvetési elıirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról. Az éves költségvetés keretein belül az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szakszövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szakszövetség számára jelentıs vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek.
21. § Az elnökség tagjai (1) A Szakszövetség elnöksége az elnök, alelnökök és elnökségi tagokkal együtt 13 fı, melynek összetétele: 1.) elnök 2.) alelnök 2 fı 3.) a nyugati régiót képviselı 2 tag 4.) a keleti régiót képviselı 2 tag 5.) Budapestet és Pest megyét képviselı 1-1 tag 6.) sportszakember 4 tag
13 (2) Az elnökség tagjait a közgyőlés választja meg 4 (négy) évre, az olimpiai ciklushoz igazodóan. (3) Az elnökségnek olyan nagykorú magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai nem lehetnek közeli hozzátartozói egymásnak, valamint nem állhatnak egymással élettársi viszonyban, tisztségüket – társadalmi megbízatásként látják el, de indokolt költségeik megtérítésére jogosultak. (4) Az elnökség tagjai: a.) elnök b.) két alelnök c.) elnökségi tagok (5) A Szakszövetség elnöke, alelnökei, valamint a Szakszövetség fıtitkára nem lehet a Szakszövetség területi és regionális szövetséginek tisztségviselıje, valamint ezekkel munkaviszonyban álló személy. (6) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) észrevételek, javaslatok tétele a Szakszövetség mőködésével, a sportággal kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggı kérdésekben, a tisztségviselık döntéseivel kapcsolatban, d) javaslattétel rendkívüli közgyőlés, elnökségi ülés összehívására, e) megbízás alapján a szakszövetség képviselete, f) a Szakszövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetıleg végrehajtása. g) a Szakszövetség és a sportág érdekeinek képviselete. (7) Az elnökségi tagság megszőnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással c) visszahívással, d) elhalálozással. e) a sporttevékenységtıl történı eltiltással, (8) A közgyőlés által választott tisztségviselık visszahívását kizárólag a Szakszövetség tagjai kezdeményezheti. Visszahívásra a közgyőlés jogosult. A visszahívás kérdésében a Szakszövetség közgyőlése a jelenlévı szavazásra jogosultak több mint a felével dönt.
22. § Az elnökség mőködése (1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és – a Szakszövetség szervezeti és mőködési szabályzatában – az ügyrendjét. (2) Az elnökség ügyrendjében rendelkezni kell: a) olyan nyilvántartás vezetésérıl, amelybıl a közgyőlés, illetve az elnökség döntéseinek tartalma, idıpontja és hatálya, és a döntést támogatók, illetıleg ellenzık számaránya, és amennyiben lehetséges - személye megállapítható
14
(3) (4)
(5) (6)
b) a közgyőlés és az elnökség döntéseinek az érintettekkel való közlési és nyilvánosságra hozatali módjáról c) a Szakszövetség mőködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjérıl d) a Szakszövetség mőködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, valamint a beszámolói közlésének nyilvánosságáról Az elnökség az ügyrendben meghatározott idıszakonként, de legalább 3 havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a fıtitkár vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza. Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a felügyelı bizottság elnökét, a fıtitkárt és a szakmai (technikai) igazgatót, a nemzetközi képviselıket, valamint a feladatkörüket érintı kérdések tárgyalásakor a szövetségi kapitányt (vezetı edzıt) és az illetékes bizottságok vezetıit, továbbá a szövetség tiszteletbeli elnökeit és alelnökeit. Az elnökség ülései nyilvánosak. Kivételesen indokolt esetben – különösen, ha üzleti titok, vagy a személyiségi jogok védelme indokolja – az elnökség egyszerő szótöbbséggel a nyilvánosságot korlátozhatja, vagy kizárhatja. Az elnökség üléseirıl jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzıkönyv megküldésével kell értesíteni.
23. § (1) Az elnökség ülését az elnök, illetıleg az általa megbízott, alelnök vagy fıtitkár hívja össze. Az ülés helyérıl, idıpontjáról és a javasolt napirendrıl – az elıterjesztések egyidejő megküldésével – legalább egy héttel a tervezett idıpontot megelızıen értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgıs esetben az elnök rövidebb határidıt is megállapíthat és az ülés rövid úton (telefon, fax) is összehívható. (2) Az elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. (3) Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, a jelen levı elnökségi tagok több mint felének „igen” szavazatával hozza. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. (4) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot, ha a jelenlévı elnökségi tagok több mint a fele azt kéri. (5) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b. pont), valamint élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elınyben részesül, illetıleg a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek a szakszövetség, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szakszövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az Alapszabálynak megfelelı cél szerinti juttatás. (6) Az elnökségi tagok az elnökség által kialakított munkamegosztás szerint ellátják az egyes szakterületek irányítását és felügyeletét.
15
X. A Szakszövetség elnöke, alelnökei 24. § (1) A Szakszövetség legfıbb tisztségviselıje és törvényes képviselıje a Szakszövetség elnöke. Az elnök az alelnökök és az elnökség közremőködésével irányítja és vezeti a szakszövetség tevékenységét. (2) Az elnök feladatai és hatásköre: a) az elnökség üléseinek összehívása, a közgyőlés és az elnökségi ülések vezetése, b) a Szakszövetség képviselete, c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyőlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenırzése, d) a Szakszövetségi testületek munkájának figyelemmel kisérése, javaslattétel ezek napirendjére, e) a hírközlı szervek tájékoztatása a Szakszövetség tevékenységérıl, f) kapcsolattartás az ISM-mel, a MOB-bal, a nemzeti sportszövetségekkel, továbbá a területi szövetségekkel és a tagszervezetekkel, g) aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása, h) személyi javaslatok tétele a bizottságok elnökeire, tagjaira, valamint a Szakszövetségi kapitány személyére, i) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben amelyek nem tartoznak a közgyőlés, az elnökség, illetıleg a Szakszövetség egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe, j) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetıleg a közgyőlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. (3) A (2) bekezdés i) pontja alapján a sürgısségi döntést az elnök az alelnökök, illetıleg a szövetség más, a döntésben érdekelt felelıs tisztségviselıi véleményének elızetes kikérésével hozhatja meg, és arról az elnökséget utólag tájékoztatni köteles. (4) Az elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az elnökség által megbízott alelnök helyettesíti. (5) Az alelnökök a szervezeti és mőködési szabályzatban részletezett munkamegosztás szerint részt vesz a Szakszövetség irányításában. (6) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az alelnökökre, vagy a Szakszövetség más tisztségviselıjére is átruházhatja.
XI. Az Ellenırzı Testület 25. § (1) A közgyőlés a Szakszövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenırzésére Ellenırzı Testületet választ. Az Ellenırzı Testület elnökbıl és legalább két tagból áll.
16 (2) Nem lehet az Ellenırzı Testület elnöke vagy tagja, ill. könyvvizsgálója az a személy, aki: a) a Szakszövetség elnökségének elnöke vagy tagja, b) a Szakszövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik c) a Szakszövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szakszövetség tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatást -, illetve d) az a,-c, pontban meghatározott személyek hozzátartozója. (3) Az Ellenırzı Testület tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. (4) Az Ellenırzı Testület éves ellenırzési terv alapján dolgozik, melyrıl a Szakszövetség elnökségét tájékoztatja. (5) Az Ellenırzı Testület feladata: a) a Szakszövetség pénz– és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a kiemelkedıen közhasznú szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelezı elıírások betartásának ellenırzése, c) a tagdíjak befizetésének ellenırzése, d) az éves mérleg (zárszámadás) felülvizsgálata, e) a gazdálkodás célszerőségének, szabályszerőségének, az elıirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenırzése, g) a Szakszövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenırzése. (6) Az Ellenırzı Testület elnöke és tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szakszövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a szakszövetség tisztségviselıitıl tájékoztatást kérni. (7) Az ellenırzések megkezdésérıl az Ellenırzı Testület elnöke tájékoztatni köteles a Szakszövetség elnökét és fıtitkárát. Az ellenırzés során a felügyelı bizottság a pénzügyi– gazdasági, illetıleg a belsı ellenırzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (8) Az ellenırzés tapasztalatairól az Ellenırzı Testület elnöke – a vizsgálat befejezésétıl számított 15 napon belül tájékoztatja a szakszövetség elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívnia a figyelmet. (9) A vizsgálatot követı intézkedési terv végrehajtását – az abban meghatározott határidı elteltével számított 30 napon belül – az Ellenırzı Testület utóvizsgálat keretében ellenırzi. (10) A felügyelı bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetı szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Szakszövetség mőködése során olyan jogszabálysértés vagy a Szakszövetség érdekeit egyébként súlyosan sértı esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, b) a Szakszövetség vezetı tisztségviselıinek felelısségét megalapozó tény merült fel.
17 (11) A Szakszövetség intézkedésre jogosult vezetı szervét az Ellenırzı Testület indítványára – annak megtételétıl számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidı eredménytelen eltelte esetén a vezetı szerv összehívására az Ellenırzı Testület is jogosult. (12) Ha a Szakszövetség arra jogosult szerve a törvényes mőködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a felügyelı bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (13) Az Ellenırzı Testület tevékenységérıl a testület elnöke a Szakszövetség közgyőlésének köteles beszámolni.
XII. Egyéb bizottságok 26. § (1) A elnökség döntéseinek elıkészítésével, továbbá a Szakszövetség tevékenységét érintı szakmai, gazdálkodási, versenyzéssel kapcsolatos, sportfegyelmi ügyekkel foglalkozó állandó vagy eseti bizottságokat hozhat létre. Az állandó bizottságok tagjait – az elnökség mandátumához igazodva – az elnökség négyéves idıtartamra választja. (2) A bizottságok feladatait és hatáskörét a Szakszövetség szervezeti és mőködési szabályzata, mőködésük részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját ügyrendjük állapítja meg. (3) A bizottságok a hatáskörükbe utalt kérdésekben véleményezési, javaslattételi, illetıleg döntési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték ıket, a hatáskörükbe utalt kérdésekben elsı fokon döntenek.
XIII. Az iroda 27. § (1) A Szakszövetség igazgatási, operatív gazdasági-pénzügyi feladatait a szövetség irodája végzi. (2) Az iroda tevékenységét a fıtitkár irányítja. Az iroda mőködésére vonatkozó részletes szabályokat a Szakszövetség szervezeti és mőködési szabályzata határozza meg.
18
XIV. A fıtitkár 28. § (1) A Szakszövetség hivatali munkáját és gazdálkodását az elnökség által kinevezett és a Szakszövetséggel fıfoglalkozású munkaviszonyban álló fıtitkár irányítja a közgyőlési és elnökségi határozatok keretei között. (2) A fıtitkár feladatai és hatásköre: a) összehangolja a Szakszövetség tevékenységét, kapcsolatot tart az ISM-mel, a MOB-bal és a nemzeti sportszövetségekkel. b) szervezi az elnökség, a bizottságok és a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját, c) szervezi a közgyőlés és az elnökség határozatainak végrehajtását, d) elıkészíti az elnökség üléseit, e) a Szakszövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett a Munka Törvénykönyve, egyéb jogviszonyban állók esetében az arra vonatkozó jogszabály alapján gyakorolja a jogokat, amelyek nem tartoznak az elnökség kizárólagos hatáskörébe, f) felelıs a gazdálkodási rend megtartásáért, aláírási és utalványozási jogkört gyakorol, g) képviseli a Szakszövetséget, ill. felhatalmazás alapján helyettesít más tisztségviselıket, h) tájékoztatja a hírközlı szerveket a Szakszövetség tevékenységérıl, i) gondoskodik az elnökségi ülések jegyzıkönyveinek vezetésérıl, ırzésérıl, a határozatok nyilvántartásáról, j) a szakmai igazgatóval együtt gondoskodik a válogatott csapat, válogatott keretek felkészülésérıl és versenyzésük feltételeirıl. k) gondoskodik a Szakszövetségi nyilvántartások vezetésérıl, l) figyelemmel kíséri a Szakszövetség mőködését érintı jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a Szakszövetség belsı szabályzatainak kiadását, módosítását, elnökségi határozatok meghozatalát. m) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetıleg a közgyőlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. (3) a fıtitkár tevékenységérıl a Szakszövetség elnökségének számol be. (4) a fıtitkár távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott személy helyettesíti. A fıtitkárhelyettes – a kialakított munkamegosztásnak megfelelıen – egyes szakfeladatokat is ellát.
XV. Szakmai igazgató, marketing igazgató 29. § (1) A szakmai igazgató felelıs a sportág szakmai feladatainak tervezéséért, megvalósításának összefogásáért, a válogatott keretek szakmai vezetéséért. (2) A marketing igazgató felelıs a Szakszövetséget megilletı kereskedelmi és egyéb vagyoni értékő jogok hasznosításáért, a tagtoborzásért, a sportág népszerősítéséért, a központi marketing-akció, kampányok szervezéséért. (3) A szakmai igazgatót és a marketing igazgatót az Elnökség bízza meg ill. menti fel. (4) A szakmai igazgató és a marketing igazgató részletes feladat- és hatáskörét a szervezeti és mőködési szabályzat tartalmazza.
19
XVI. A Szakszövetség gazdálkodása és vagyona 30. § (1) A Szakszövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A Szakszövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. (3) A Szakszövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. (4) A Szakszövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztetı mértékő hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitıl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. (5) A Szakszövetségnek a cél szerinti tevékenységébıl, illetve a vállalkozási tevékenységébıl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. (6) A Szakszövetség bevételei: a) az államháztartás alrendszereitıl vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy mőködési költségei fedezésére kapott támogatás vagy adomány, b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel d) a Szakszövetség eszközeinek befektetésébıl származó bevétel e) tagsági díjak f) a Szakszövetség által kiszabott pénzbüntetések, g) televíziós közvetítések jogdíja, h) nemzetközi szervezetektıl származó bevételek, i) vállalkozási tevékenységbıl származó bevételek, j) egyéb bevételek, k) a szakszövetség közvetlenül is részesülhet állami támogatásban (Stv. 20. § (3)). (7) A Szakszövetség kiadásai: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) c) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. (8) A Szakszövetség vagyona: a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévı összeg), b) készpénzre szóló követelés, c) értékpapír d) ingatlan és ingó vagyon. (9) A Szakszövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Szakszövetség tagjai a szakszövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenıen – saját vagyonukkal nem felelnek. (10)A szakszövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szakszövetség gazdálkodási szabályzata határozza meg.
20
XVII. A Szakszövetség megszőnése 31. § (1) A Szakszövetség megszőnik: a) feloszlásának a közgyőlés által történt kimondásával, b) más szakszövetséggel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével, c) feloszlatásával, d) megszőnésének megállapításával. (2) Ha a Szakszövetséget a közgyőlés jogutód nélkül feloszlatja, vagyonáról a közgyőlés dönt a feloszlásról szóló határozatában. (3) A szakszövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megszőnése estén a fennmaradó vagyont a MOB rendelkezésére kell bocsátani (Stv. 27.§ (1)).
XVIII. A Szakszövetség jogi személyiséggel rendelkezı szervezeti egységei 32. § (1) A Szakszövetség területi feladatait a Szakszövetség jogi személyiségő szervezeti egységei a területi szövetségek látják el. (2) A területi szövetségek a Szakszövetségnek az adott területen székhellyel rendelkezı tagjaiból állnak, önkormányzattal és saját vagyonnal rendelkeznek, alapszabályuk és egyéb szabályzataik nem állhatnak ellentétben a Szakszövetség alapszabályával és szabályaival (3) A területi szövetségek feladataik ellátása során együttmőködnek a helyi önkormányzattal. (4) A területi szövetségek a) jogi személyiségüket a Fıvárosi Bíróság a Fıvárosi Törvényszék nyilvántartásba történı bejegyzéssel szerzik meg, b) nevüket, székhelyüket, az ügyintézı és képviseleti szervüknek képviselıjének nevét és lakóhelyét a Fıvárosi Törvényszék külön alszámon tartja nyilván (Stv. 25. § (5) a), b)) (5) A területi szövetségek – illetékességi területükön: a) meghatározzák a sportág területi fejlesztési célkitőzéseit és gondoskodnak azok megvalósításáról, b) elısegítik a tenisz sportág fejlıdését, a Szakszövetség céljának és feladatainak helyi szintő ellátását c) szervezik a Szakszövetség tagjainak kapcsolattartását, együttmőködését. d) megrendezik a Szakszövetség hatáskörébe nem tartozó hazai és nemzetközi sporteseményeket, e) kialakítják a területi, illetıleg helyi bajnoki és versenyrendszert, meghirdetik és megrendezik az egyéb versenyeket és mérkızéseket,
21 f) képviselik a sportág érdekeit a területi és helyi állami, önkormányzati szervek és a társadalmi szervek elıtt, g) intézik a sportág azon vitás ügyeit, amelyek nem tartoznak a Szakszövetség vagy más szerv hatáskörébe, h) közremőködnek a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, a játékvezetık, versenybírók képzésében és továbbképzésében, i) vezetik a Szakszövetség által számára elıírt sportági nyilvántartásokat, j) ellenırzik a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek (dopping) és módszerek tilalmának betartását. k) a sportág fegyelmi szabályzatában meghatározott sportfegyelmi jogkört gyakorolnak, l) figyelemmel kísérik a Szakszövetség alapszabályának és szabályzatainak betartását, m) képviselıje tanácskozási joggal részt vehet a Szakszövetség közgyőlésén (6) A területi szövetségek a székhelyük szerinti illetékes önkormányzat és a Szakszövetség támogatásából, továbbá a saját mőködésükbıl származó önálló vagyonnal rendelkeznek, amellyel a feladataik ellátásának érdekében önállóan gazdálkodnak és tartozásaikért saját vagyonukkal felelnek. Mőködésük során saját nevükben szponzorálási szerzıdéseket, illetıleg a helyi (települési, területi) önkormányzatokkal támogatási szerzıdéseket köthetnek, más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel területi jellegő társadalmi szervezeteket hozhatnak létre. (7) A területi szövetségek kötelezettségeiért a Szakszövetség az általa adott támogatás erejéig kezesi felelısséggel tartozik, és ennek megfelelıen jogosult a területi szövetségek gazdálkodásának ellenırzésére. (8) A területi szövetség megszőnése esetén a szövetség vagyonáról a Szakszövetség közgyőlése dönt, azonban azt - a hitelezık kielégítése után - az illetékes helyi önkormányzattal egyeztetve, területi és helyi sportcélokra kell fordítani. (9) A Szakszövetség jogi személyiségő szervezeti egységeiként mőködı területi szövetségek nyilvántartási adatait – a Fıvárosi Bíróság Fıvárosi Törvényszék nyilvántartásán túlmenıen - az alapszabály 3 sz. melléklete is tartalmazza. Ha a területi szövetségek nyilvántartási adataiban szereplı székhely, vagy a képviselı személye megváltozik, arról a Szakszövetség elnökségét 8 napon belül tájékoztatni kell. A jogszerő változásokat az elnökség jogosult az alapszabály 2. mellékletében átvezetni, illetıleg a Fıvárosi Bíróságtól a bírósági nyilvántartásban történı változás bejegyzését kérni. (10)A Szakszövetség közgyőlése az alapszabály módosítása nélkül is jogosult a területi szövetségek megszüntetésére, új regionális szervek létrehozására, illetékességi körük módosítására.
22
XIX. Záró rendelkezések 33. § (1) A Szakszövetség törvényességi felügyeletét az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el. (2) A Szakszövetség alapszabályában, illetve egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szakszövetség elnöksége jogosult. Az elnökség e kérdésekben kialakított állásfoglalása – a közgyőlés kivételével – a Szakszövetség tagjaira és szerveire nézve kötelezı. (3) A Szakszövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységükkel, illetve a Szakszövetségben folytatott egyéb tevékenységükkel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyeikben mindaddig nem fordulnak bírósághoz vagy egyéb hatósághoz, amíg azt a Szakszövetség arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı szerve jogerısen el nem bírálta, és a rendelkezésre álló felülvizsgálat lehetıségét ki nem merítették. (4) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Sporttörvény rendelkezései az irányadóak.
ZÁRADÉK Jelen Alapszabályt a MAGYAR TENISZ SZÖVETSÉG közgyőlése 2001. április 01. napján fogadta el és módosítva lett 2004. április 24-én, 2004. november 20-án, 2005. április 30-án, 2011. május 21-én, 2012.május 30-án.
MAGYAR TENISZ SZÖVETSÉG
1. sz. melléklet A Szakszövetség minden tagja az éves költségvetésben meghatározott mértékő tagdíjat köteles fizetni. Minden tag közvetlenül a Magyar Tenisz Szövetségnél fizeti be a tagdíj teljes összegét. A fizetendı tagdíjat a Magyar Tenisz Szövetség irodája a tárgy évre a január 1-i állapot szerint állapítja meg a közgyőlés határozata alapján, errıl írásban értesíti az érdekelteket. A tagdíjak befizetése legkésıbb minden év május 15-én esedékes.
23
2. sz. melléklet A Magyar Tenisz Szövetség területi szövetségei 1. Budapesti Tenisz Szövetség (önálló jogi személy) Székhelye: 1053 Budapest, Curia u. 3. Képviselıje: Csallóközi Zoltán 2. Baranya megyei Tenisz Szövetség (önálló jogi személy) Székhelye: 7635 Pécs, Magyarürögi u. 121/1. Képviselıje: Bánki Erik 3. Bács-Kiskun megyei Tenisz Szövetség Székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Képviselıje: Bakonyi Levente 4. Békés megyei Tenisz Szövetség (önálló jogi személy) Székhelye: 5600 Békéscsaba, P. Jilemniczky u. 3. Képviselıje: Vágréti László 5. Csongrád megyei Tenisz Szövetség (önálló jogi személy) Székhelye: 6800 Hódmezıvásárhely, Szabadság tér 95/a. Képviselıje: Huszti Lajos 6. Fejér megyei Tenisz Szövetség Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. Képviselıje: Nagy István 7. Gyır-Moson-Sopron megyei Tenisz Szövetség (önálló jogi személy) Székhelye: 9022 Gyır, Batthyány tér 2. Képviselıje: Dr. Szepesházy Róbert 8. Hajdú-Bihar megyei Tenisz Szövetség Székhelye: 4024 Debrecen, Tímár u. 17-19. Képviselıje: Pajna Zoltán 9. Heves megyei Tenisz Szövetség Székhelye: 330 Eger, Dobó tér 6/a. Képviselıje: Rácz József 10. Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tenisz Szövetség (önálló jogi személy) Székhelye: 5000 Szolnok, Szabadság tér 7.
24 Képviselıje: Sági István 11. Komárom-Esztergom megyei Tenisz Szövetség (önálló jogi személy) Székhelye: 2800 Tatabánya, Fı tér 4. Képviselıje: Horváthy Lóránt 12. Pest megyei Tenisz Szövetség (önálló jogi személy) Székhelye: 2132 Göd, Pozsonyi u. 7. Képviselıje: Bogyó László 13. Somogy megyei Tenisz Szövetség (önálló jogi személy) Székhelye: 7400 Kaposvár, Somssich Pál u. 18. Képviselıje: 14. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tenisz Szövetség (önálló jogi személy) Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Képviselıje: Tamás György Lajos 15. Tolna megyei Tenisz Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 7100 Szekszárd, Bajcsy Zs.u. 7. Képviselıje: Kerekes László 16. Vas megyei Tenisz Szövetség (önálló jogi személy) Székhelye: 9700 Szombathely, Markusovszky u. 6. Képviselıje: Szily Péter 17. Veszprém megyei Tenisz Szövetség (önálló jogi személy) Székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 5. Képviselıje: Dr. Vakli Károly 18. Zala megyei Tenisz Szövetség (önálló jogi személy) Székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 47-51. Képviselıje: Dr. Sárváry Péter
