1
A MAGYAR TENISZ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA
2
I. Általános rendelkezések 1. § (1) A Magyar Tenisz Szövetség a tenisz sportág hazai és nemzetközi feladatainak ellátására létrehozott, a sportág versenyrendszerében működő sportszervezetek tevékenységét összefogó és összehangoló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a Sportról szóló 2000. évi CXLV. és 2004. évi I. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI törvény, továbbá a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) és az Európai Tenisz Szövetség (TE) alapszabálya és egyéb szabályai alapján kiemelkedően közhasznú szervezetként működő országos sportági szakszövetség (továbbiakban: Szakszövetség). (2) A Szakszövetség abból a célból alakult, hogy elősegítse a teniszsport hazai fejlődését, képviselje sportágának és tagjainak érdekeit. (3) A Szakszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. (4) A Szakszövetség tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján köteles nyilvánosságra hozni. (5) A Szakszövetség tagja a Nemzetközi (ITF) és az Európai (TE) Tenisz Szövetségnek, melyeknek alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el.
2. § (1) A Szakszövetség neve: Magyar Tenisz Szövetség rövidített neve: MTSZ (2) A Szakszövetség székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. (3) A Szakszövetség működési területe: Magyarország (4) Az alapítás éve: 1907. (5) A Szakszövetség jogi személy, általános jogutódja az 1989. évi II. törvény és az 1996. LXIV stv. alapján szerveződött Magyar Tenisz Szövetségnek.
3. § (1) A Szakszövetség emblémája, jelvénye: sárga színű teniszlabdán zöld színű stilizált MTSZ felirat. (2) A Szakszövetség pecsétje: köralakú, középen a Magyar Köztársaság címere, szélén körbe Magyar Tenisz Szövetség felirat, alul az alapítás éve. (3) A Szakszövetség zászlaja: hegyére állított egyenlő szárú háromszög, melynek első oldalán piros-fehér-zöld alapon a fehér mezőben a Magyar Köztársaság Címere. Másik oldalán pirosfehér-zöld alapon a szövetség emblémája, alatta Hungarian Tennis Association felirat és az alapítás éve. (4) A Szakszövetség tevékenysége során jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
3
II. A Szakszövetség célja és feladatai 4. § A Szakszövetség célja (1) A Szakszövetség célja a tenisz sport – mint kiemelkedően közhasznú tevékenység – fejlesztése. A sport sajátos eszközeivel hozzájárulni a fiatal nemzedék fizikai, szellemi és erkölcsi neveléséhez. (2) A Szakszövetség alapvető célja a Magyar Köztársaság törvényes rendje alapján a tenisz sportág hagyományainak megőrzése, a nemzetközi, az európai és a hazai szabályok alapján szervezni a sportág versenyrendszerét, érvényre juttatva a sport erkölcsrendszerét. A Szakszövetség képviseli tagjainak érdekét a sporttal foglalkozó állami szervek, a helyi önkormányzatok és társadalmi szervezetek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben. (3) A Szakszövetség közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a szövetség tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti.
5. § A Szakszövetség feladata (1) A szakszövetség alapvető feladata: a) szabályok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű működését, b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit (pl. megrendezni az országos egyéni és csapatbajnokságokat stb.), meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkőzéseken való részvételét, c) részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban, d) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, elősegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken, e) meghatározni a sportága stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlásnevelés fejlesztését) és gondoskodik ezek megvalósításáról, f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a többi sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben, g) az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését, h) meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodik annak végrehajtásáról.
4 (2) A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen: a) gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek, b) megadja, vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetség, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzők külföldi, valamint külföldi versenyzők Magyarországon történő versenyzéséhez, c) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol, d) érvényesíti a doppingtilalmat, e) meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket, (3) A sportág céljainak elérése érdekében a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve a sportági sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.
III. A Szakszövetség tagsága 6. § A Szakszövetségnek csak a tenisz sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezet (sportegyesület, sportiskola és sportvállalkozás) lehet a tagja, feltéve, hogy a Szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja, a Szakszövetséget tevékenységével támogatja és a tagdíjat megfizeti.
7. § A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése (1) A Szakszövetségbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes. (2) A Szakszövetségi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, kizárással, törléssel szűnik meg. (3) A tagfelvétel kérdésében a Szakszövetség elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szakszövetség közgyűléséhez lehet fellebbezést benyújtani, mely a fellebbezést a következő közgyűlésén tárgyalni köteles. (4) A Szakszövetség tagjairól a Szakszövetség nyilvántartást vezet. (5) A Szakszövetség tagjai az alapszabály 1. sz. mellékletben évente meghatározott tagdíjat fizetnek. (6) A tagsági viszony kilépéssel bármikor megszüntethető. A kilépés tényét írásban, ajánlott levélben kell közölni a Szakszövetség elnökségével. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól – beleértve az éves tagdíj-fizetési kötelezettséget is -, azonban megszűnik a tagságból eredő jogok iránti igénye.
5 (7) Törléssel szűnik meg a tagság a sportszervezet jogutód nélküli megszűnésével, a tiszteletbeli , illetve a pártoló tag halála esetén, valamint tagdíj nem fizetéssel. A tagdíj-fizetés elmulasztása miatti törlésnek akkor van helye, ha a tag - a tagdíj megfizetésére harminc napos fizetési határidővel történt írásbeli felszólításra - nem tett eleget kötelezettségének. A törölt tag csak tartozásának megfizetése esetén kérheti ismételt felvételét a szövetség tagjai közé. (8) A Szakszövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a (7) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók. (9) A tagsága megszűnik, amennyiben a sportszervezet a sportágban és/vagy a Szakszövetségben végzett tevékenységét megszünteti.
IV. A tagok jogai és kötelezettségei 8. § (1) A Szakszövetség tagjainak jogai: a) részt vehet képviselői útján a Szakszövetségi közgyűlés határozatainak meghozatalában; b) képviselői útján választhat és választható a Szakszövetség szerveibe, tisztségére; c) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szakszövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban; d) ajánlásokat tehet a Szakszövetséget, a Szakszövetség szerveit és a sportágat érintő kérdések megtárgyalására. (2) A Szakszövetség tagjainak kötelezettségei: a) részt vesz a Szakszövetség tevékenységében és rendezvényein, b) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése, c) a Szakszövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a szakszövetség szervei által hozott határozatoknak a betartása, illetőleg betartásának biztosítása, d) a Szakszövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, e) a sportág népszerűsítése, f) a tagdíj megfizetése minden év május 15-ig.
9. § A Szakszövetség pártoló tagja lehet az a magánszemély, ezek csoportja, vagy szervezete, aki (amely) a Szakszövetség Alapszabályát magára nézve nyilatkozatával elfogadja és a Szakszövetség működését anyagilag támogatja.
10. § (1) A Szakszövetség pártoló tagjainak jogai: a) tanácskozási joggal részt vehet a szakszövetség közgyűlésén, és meghívás alapján a Szakszövetség egyéb szerveinek ülésein,
6 b) javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szakszövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, c) javaslatokat tehet a Szakszövetséget, a Szakszövetség szerveit és a sportágat érintő kérdések megtárgyalására. d) külön szabályzatban meghatározott módon részt vehet a Szakszövetség rendezvényein. (2) A Szakszövetség pártoló tagjainak kötelezettségei: a) a sportág fejlődésének elősegítése, valamint a sportág népszerűsítése, b) a szakszövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szakszövetség által hozott határozatoknak a megtartása, c) a Szakszövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, d) az elnökség által évente meghatározott támogatás teljesítése.
V. A Szakszövetség tiszteletbeli elnökei, alelnökei és tiszteletbeli tagjai 11 §. (1) A Szakszövetség tiszteletbeli elnökeinek, tiszteletbeli alelnökeinek, tiszteletbeli tagjainak azok a természetes személyek választhatók meg, akik hosszú időn keresztül kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a Szakszövetség érdekében, illetve jelentős anyagi támogatással segítik a Szakszövetséget. (2) A tiszteletbeli tagság lemondással, – súlyos fegyelmi vétség elkövetése esetén – kizárással, a tiszteletbeli tag halála esetén törléssel szűnik meg. (3) A tiszteletbeli tagot tagdíj-fizetési kötelezettség nem terheli.
VI. A Szakszövetség szervezete 12. § A Szakszövetség szervei: a) a Szakszövetség közgyűlése b) a Szakszövetség elnöksége c) az Ellenőrző Testület (Felügyelő Bizottság) d) egyéb bizottságok e) területi szövetségek f) Iroda
7
VII. A Szakszövetség közgyűlése 13. § (1) A Szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés. (2) A Szakszövetség közgyűlését minden évben össze kell hívni. A közgyűlést az elnökség hívja össze. (3) A közgyűlésre szóló írásbeli meghívót az elnökség a javasolt napirend közlésével 30 nappal a közgyűlés időpontja előtt köteles megküldeni. A közgyűlés időpontját ezen kívül egy országos napilapban közzé kell tenni. (4) A közgyűlésen szavazati joggal a tagok képviselői rendelkeznek az alábbiak szerint: a) minden tag egy képviselőt delegál b) azok a tagok, akik az országos csapatbajnokság férfi, női Szuperliga és I. osztály versenyében szerepelnek, annyi plusz képviselőt delegálnak, ahány csapatuk részt vesz az említett bajnokságban (5) A Szakszövetség tagjainak legkésőbb a közgyűlést megelőző 4 nappal be kell jelenteniük írásban a Szakszövetség irodájába az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) képviselőként a tagot képviselik. (6) A Szakszövetség közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés többségi határozattal korlátozhatja vagy kizárhatja.
14. § A közgyűlés határozatképessége (1) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok képviselőinek több mint a fele jelen van. (2) Ha a közgyűlés a fenti feltételek hiánya miatt a kitűzött kezdési időpontra nem volt határozatképes, a közgyűlést 30 napon belül bármikori időpontra azonos napirenddel ismételten össze kell hívni. Ez a megismételt közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelent képviselők számától függetlenül határozatképes lesz, amennyiben a tagok figyelmét a meghívóban erre kifejezetten felhívták (3) Minden képviselő a közgyűlésen egy szavazati joggal rendelkezik. A szavazati jog nem ruházható át.
15. § A közgyűlés rendje (1) A közgyűlés napirendjét a Szakszövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. (2) A Szakszövetség rendes közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell: a) a Szakszövetség tevékenységéről szóló beszámoló
8 b) c) d) e)
a Szakszövetség közhasznúsági jelentésről szóló beszámoló a Szakszövetség évi költségvetése és mérleg elfogadása a felügyelő bizottság beszámolója az elnökség által beterjesztett egyéb javaslatok.
(3) A Szakszövetség tagjai által beterjesztett egyéb javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt legalább 21 naptári nappal benyújtották az elnökséghez és az indítványt legalább 3 másik tag támogatja. Az e határidő után vagy a Szakszövetség közgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalandók, ha azt a jelenlévő képviselők kétharmados többség indítványozza.
16. § A közgyűlés hatásköre A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) az elnökség éves szakmai beszámolójának és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolójának, a következő évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása; c) az elnökség és az ellenőrző testület elnökének, továbbá tagjainak megválasztása, illetve visszahívása; d) nemzetközi szervezetbe való belépés illetve kilépés elhatározása; e) a középtávú sportágfejlesztési program elfogadása; f) a Szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, szétválásának kimondása; g) a tagfelvétel, valamint a kizárás kérdésében hozott elnökségi határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása; h) az éves tagdíj mértékének meghatározása, i) a Szakszövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása; j) a Szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása (a közgyűlés csak akkor mondhatja ki a Szakszövetség feloszlását, ha a Szakszövetség képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére) k) mindaz, amit az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
17. § A közgyűlés határozathozatala (1) A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, a szavazásra jogosult jelenlevők több mint felének „igen” szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az adott kérdés újra tárgyalandó.
9 (2) a 16. § a, pontja esetében a határozat meghozatalához a jelenlévők 2/3-os többsége szükséges. Ugyancsak 2/3-os többség szükséges valamely hatáskörnek a közgyűlés hatáskörébe vonásához. (3) a 16. § d, f és j) pontja esetében a határozat meghozatalához a Szakszövetség mindenkori taglétszámának több mint a fele „igen” szavazata szükséges. (4) A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a szakszövetség – a 16. § c) bekezdésben meghatározott – tisztségviselőinek megválasztásakor, illetőleg minden egyéb esetben, ha azt a szavazásra jogosult jelenlevők legalább egyharmada indítványozza. (5) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. (6) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b. pont), valamint élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szakszövetség, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szakszövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
18. § A tisztségviselők megválasztása (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők: a) elnök b) alelnökök c) ellenőrző testület elnöke d) elnökség tagjai e) ellenőrző testület tagjai (2) A közgyűlés a tisztségviselőket az olimpiai ciklushoz igazodva, négy éves időtartamra választja meg. A mandátum lejárta előtt bármilyen okból megüresedett tisztségre - a mandátumból még hátralevő időtartamra - a közgyűlés új személyt választ. Ha az elnökség, vagy az ellenőrző testület elnöki tisztsége megüresedik, vagy a testületek létszáma az eredeti létszám több mint felére csökken, a szövetség elnöksége köteles rendkívüli közgyűlést összehívni. A tisztségviselők újraválaszthatók. (3) A tisztségviselők megválasztására a Szakszövetség elnöksége által – legalább egy hónappal a tervezett közgyűlés előtt - megbízott jelölőbizottság tesz javaslatot. A megválasztásra javasolt jelöltek személyéről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. (4) A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Ha az adott tisztségre a választható létszámmal azonos jelölt van, a választás a közgyűlés többségi határozata alapján nyílt szavazással is történhet.
10 (5) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a szavazásra jogosult jelenlevők több mint felének szavazatát megszerezte. Ha egy tisztségre több jelölt is megszerezte a megválasztáshoz szükséges számú szavazatot, közülük az tekinthető megválasztottnak, aki több szavazatot kapott. Ha egy tisztségre a több jelölt közül egyik sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges számú szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a legkevesebb szavazatot kapott jelölt már nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg valamelyik jelölt a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerezte.
VIII. A Szakszövetség rendkívüli közgyűlése 19. § (1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: a) a Szakszövetség elnökségének határozata alapján; b) ha azt a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri; c) ha a bíróság azt elrendeli. (2) A rendkívüli közgyűlést az erre vonatkozó kezdeményezés kézhez vételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belül kell összehívni. (3) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a szövetség rendes közgyűléséra vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a közgyűlés összehívására és előkészítésére vonatkozó szabályok közül a határidőket meghatározó előírások figyelmen kívül hagyhatók.
IX. A Szakszövetség elnöksége 20. § Az elnökség hatásköre (1) A Szakszövetség ügyintéző-képviselő szerve az elnökség, mely a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az elnökség a Szakszövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von vagy a Szakszövetség más szervének hatáskörébe utalt. (2) Az elnökség feladatai és hatásköre: a) a Szakszövetség közgyűlésének összehívása, b) a Szakszövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete, c) gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzése, d) a Szakszövetség szabályzatainak megállapítása és módosítása. az éves szakmai beszámoló, az Sztv. szerinti beszámoló, a következő évi szakmai és pénzügyi terv, valamint a közhasznúsági jelentés elkészítése. e) a sportág középtávú fejlesztési programjának kidolgozása, és közgyűlés által jóváhagyott program végrehajtása f) a sportág olimpiai felkészülési programjának kidolgozása, elfogadása, és a program végrehajtása g) a sportág nemzetközi tevékenységének irányítása, nemzetközi kapcsolatainak szervezése,
11
(3)
(4) (5) (6)
h) a sportág (magyarországi éves) versenynaptárának jóváhagyása, i) a válogatott keretek felkészülési programjának jóváhagyása, j) bizottságok létrehozása és megszüntetése – a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével, és valamennyi bizottság ügyrendjének jóváhagyása, k) az általa létrehozott bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása, ill. felmentése, l) a Szakszövetség főtitkárának – az elnök javaslata alapján – megválasztása és vele szemben a munkáltatói jogkör gyakorlása. m) a hatáskörbe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetőleg fegyelmi jogkör gyakorlása, n) a mesteredzői címre, valamint állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására javaslattétel, o) a jutalom és prémiumkeretek jóváhagyása p) a hatáskörbe utalt átigazolási ügyek elbírálása, q) a Szakszövetséget érintő, külön szabályzatban rögzített nemzetközi eseményeken való részvétel engedélyezése, r) a Szakszövetség tiszteletbeli elnöke, tiszteletbeli alelnöke ill. a Szakszövetség tiszteletbeli tagja cím adományozása. s) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály, illetőleg a szakszövetség közgyűlése a hatáskörébe utal. A Szakszövetség közhasznúsági jelentésének tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtől, az állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) a Szakszövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról. Az éves költségvetés keretein belül az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szakszövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szakszövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek.
12
21. § Az elnökség tagjai (1) A Szakszövetség elnöksége az elnök, alelnökök és elnökségi tagokkal együtt 13 fő, melynek összetétele: 1.) elnök 2.) alelnök 2 fő 3.) a nyugati régiót képviselő 2 tag 4.) a keleti régiót képviselő 2 tag 5.) Budapestet és Pest megyét képviselő 1-1 tag 6.) sportszakember 4 tag (2) Az elnökség tagjait a közgyűlés választja meg 4 (négy) évre, az olimpiai ciklushoz igazodóan. (3) Az elnökségnek olyan nagykorú magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai nem lehetnek közeli hozzátartozói egymásnak, valamint nem állhatnak egymással élettársi viszonyban, tisztségüket – társadalmi megbízatásként látják el, de indokolt költségeik megtérítésére jogosultak. (4) Az elnökség tagjai: a.) elnök b.) két alelnök c.) elnökségi tagok (5) A Szakszövetség elnöke, alelnökei, valamint a Szakszövetség főtitkára nem lehet a Szakszövetség területi és regionális szövetséginek tisztségviselője, valamint ezekkel munkaviszonyban álló személy. (6) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) észrevételek, javaslatok tétele a Szakszövetség működésével, a sportággal kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, d) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására, e) megbízás alapján a szakszövetség képviselete, f) a Szakszövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása. g) a Szakszövetség és a sportág érdekeinek képviselete. (7) Az elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással c) visszahívással, d) elhalálozással. e) a sporttevékenységtől történő eltiltással,
13 (8) A közgyűlés által választott tisztségviselők visszahívását kizárólag a Szakszövetség tagjai kezdeményezheti. Visszahívásra a közgyűlés jogosult. A visszahívás kérdésében a Szakszövetség közgyűlése a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint a felével dönt.
22. § Az elnökség működése (1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és – a Szakszövetség szervezeti és működési szabályzatában – az ügyrendjét. (2) Az elnökség ügyrendjében rendelkezni kell: a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a közgyűlés, illetve az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, és a döntést támogatók, illetőleg ellenzők számaránya, és amennyiben lehetséges - személye megállapítható b) a közgyűlés és az elnökség döntéseinek az érintettekkel való közlési és nyilvánosságra hozatali módjáról c) a Szakszövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről d) a Szakszövetség működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, valamint a beszámolói közlésének nyilvánosságáról (3) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább 3 havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a főtitkár vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza. (4) Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét, a főtitkárt és a szakmai (technikai) igazgatót, a nemzetközi képviselőket, valamint a feladatkörüket érintő kérdések tárgyalásakor a szövetségi kapitányt (vezető edzőt) és az illetékes bizottságok vezetőit, továbbá a szövetség tiszteletbeli elnökeit és alelnökeit. (5) Az elnökség ülései nyilvánosak. Kivételesen indokolt esetben – különösen, ha üzleti titok, vagy a személyiségi jogok védelme indokolja – az elnökség egyszerű szótöbbséggel a nyilvánosságot korlátozhatja, vagy kizárhatja. (6) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzőkönyv megküldésével kell értesíteni.
23. § (1) Az elnökség ülését az elnök, illetőleg az általa megbízott, alelnök vagy főtitkár hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a javasolt napirendről – az előterjesztések egyidejű megküldésével – legalább egy héttel a tervezett időpontot megelőzően értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat és az ülés rövid úton (telefon, fax) is összehívható. (2) Az elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. (3) Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, a jelen levő elnökségi tagok több mint felének „igen” szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
14 (4) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot, ha a jelenlévő elnökségi tagok több mint a fele azt kéri. (5) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b. pont), valamint élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szakszövetség, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szakszövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. (6) Az elnökségi tagok az elnökség által kialakított munkamegosztás szerint ellátják az egyes szakterületek irányítását és felügyeletét.
X. A Szakszövetség elnöke, alelnökei 24. § (1) A Szakszövetség legfőbb tisztségviselője és törvényes képviselője a Szakszövetség elnöke. Az elnök az alelnökök és az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a szakszövetség tevékenységét. (2) Az elnök feladatai és hatásköre: a) az elnökség üléseinek összehívása, a közgyűlés és az elnökségi ülések vezetése, b) a Szakszövetség képviselete, c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, d) a Szakszövetségi testületek munkájának figyelemmel kisérése, javaslattétel ezek napirendjére, e) a hírközlő szervek tájékoztatása a Szakszövetség tevékenységéről, f) kapcsolattartás az ISM-mel, a MOB-bal, a nemzeti sportszövetségekkel, továbbá a területi szövetségekkel és a tagszervezetekkel, g) aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása, h) személyi javaslatok tétele a bizottságok elnökeire, tagjaira, valamint a Szakszövetségi kapitány személyére, i) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szakszövetség egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe, j) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. (3) A (2) bekezdés i) pontja alapján a sürgősségi döntést az elnök az alelnökök, illetőleg a szövetség más, a döntésben érdekelt felelős tisztségviselői véleményének előzetes kikérésével hozhatja meg, és arról az elnökséget utólag tájékoztatni köteles. (4) Az elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az elnökség által megbízott alelnök helyettesíti. (5) Az alelnökök a szervezeti és működési szabályzatban részletezett munkamegosztás szerint részt vesz a Szakszövetség irányításában.
15 (6) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az alelnökökre, vagy a Szakszövetség más tisztségviselőjére is átruházhatja.
XI. Az Ellenőrző Testület 25. § (1) A közgyűlés a Szakszövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére Ellenőrző Testületet választ. Az Ellenőrző Testület elnökből és legalább két tagból áll. (2) Nem lehet az Ellenőrző Testület elnöke vagy tagja, ill. könyvvizsgálója az a személy, aki: a) a Szakszövetség elnökségének elnöke vagy tagja, b) a Szakszövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik c) a Szakszövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szakszövetség tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a,-c, pontban meghatározott személyek hozzátartozója. (3) Az Ellenőrző Testület tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. (4) Az Ellenőrző Testület éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szakszövetség elnökségét tájékoztatja. (5) Az Ellenőrző Testület feladata: a) a Szakszövetség pénz– és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a kiemelkedően közhasznú szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése, d) az éves mérleg (zárszámadás) felülvizsgálata, e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, g) a Szakszövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. (6) Az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szakszövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a szakszövetség tisztségviselőitől tájékoztatást kérni. (7) Az ellenőrzések megkezdéséről az Ellenőrző Testület elnöke tájékoztatni köteles a Szakszövetség elnökét és főtitkárát. Az ellenőrzés során a felügyelő bizottság a pénzügyi– gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (8) Az ellenőrzés tapasztalatairól az Ellenőrző Testület elnöke – a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a szakszövetség elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívnia a figyelmet. (9) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását – az abban meghatározott határidő elteltével számított 30 napon belül – az Ellenőrző Testület utóvizsgálat keretében ellenőrzi.
16 (10) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Szakszövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szakszövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, b) a Szakszövetség vezető tisztségviselőinek felelősségét megalapozó tény merült fel. (11) A Szakszövetség intézkedésre jogosult vezető szervét az Ellenőrző Testület indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult. (12) Ha a Szakszövetség arra jogosult szerve a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (13) Az Ellenőrző Testület tevékenységéről a testület elnöke a Szakszövetség közgyűlésének köteles beszámolni.
XII. Egyéb bizottságok 26. § (1) A elnökség döntéseinek előkészítésével, továbbá a Szakszövetség tevékenységét érintő szakmai, gazdálkodási, versenyzéssel kapcsolatos, sportfegyelmi ügyekkel foglalkozó állandó vagy eseti bizottságokat hozhat létre. Az állandó bizottságok tagjait – az elnökség mandátumához igazodva – az elnökség négyéves időtartamra választja. (2) A bizottságok feladatait és hatáskörét a Szakszövetség szervezeti és működési szabályzata, működésük részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját ügyrendjük állapítja meg. (3) A bizottságok a hatáskörükbe utalt kérdésekben véleményezési, javaslattételi, illetőleg döntési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket, a hatáskörükbe utalt kérdésekben első fokon döntenek.
XIII. Az iroda 27. § (1) A Szakszövetség igazgatási, operatív gazdasági-pénzügyi feladatait a szövetség irodája végzi. (2) Az iroda tevékenységét a főtitkár irányítja. Az iroda működésére vonatkozó részletes szabályokat a Szakszövetség szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
XIV. A főtitkár 28. §
17
(1) A Szakszövetség hivatali munkáját és gazdálkodását az elnökség által kinevezett és a Szakszövetséggel főfoglalkozású munkaviszonyban álló főtitkár irányítja a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között. (2) A főtitkár feladatai és hatásköre: a) összehangolja a Szakszövetség tevékenységét, kapcsolatot tart az ISM-mel, a MOB-bal és a nemzeti sportszövetségekkel. b) szervezi az elnökség, a bizottságok és a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját, c) szervezi a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását, d) előkészíti az elnökség üléseit, e) a Szakszövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett a Munka Törvénykönyve, egyéb jogviszonyban állók esetében az arra vonatkozó jogszabály alapján gyakorolja a jogokat, amelyek nem tartoznak az elnökség kizárólagos hatáskörébe, f) felelős a gazdálkodási rend megtartásáért, aláírási és utalványozási jogkört gyakorol, g) képviseli a Szakszövetséget, ill. felhatalmazás alapján helyettesít más tisztségviselőket, h) tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szakszövetség tevékenységéről, i) gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról, j) a szakmai igazgatóval együtt gondoskodik a válogatott csapat, válogatott keretek felkészüléséről és versenyzésük feltételeiről. k) gondoskodik a Szakszövetségi nyilvántartások vezetéséről, l) figyelemmel kíséri a Szakszövetség működését érintő jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a Szakszövetség belső szabályzatainak kiadását, módosítását, elnökségi határozatok meghozatalát. m) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. (3) a főtitkár tevékenységéről a Szakszövetség elnökségének számol be. (4) a főtitkár távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott személy helyettesíti. A főtitkárhelyettes – a kialakított munkamegosztásnak megfelelően – egyes szakfeladatokat is ellát.
XV. Szakmai igazgató, marketing igazgató 29. § (1) A szakmai igazgató felelős a sportág szakmai feladatainak tervezéséért, megvalósításának összefogásáért, a válogatott keretek szakmai vezetéséért. (2) A marketing igazgató felelős a Szakszövetséget megillető kereskedelmi és egyéb vagyoni értékű jogok hasznosításáért, a tagtoborzásért, a sportág népszerűsítéséért, a központi marketing-akció, kampányok szervezéséért. (3) A szakmai igazgatót és a marketing igazgatót az Elnökség bízza meg ill. menti fel. (4) A szakmai igazgató és a marketing igazgató részletes feladat- és hatáskörét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
18
XVI. A Szakszövetség gazdálkodása és vagyona 30. § (1) A Szakszövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A Szakszövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. (3) A Szakszövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. (4) A Szakszövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. (5) A Szakszövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. (6) A Szakszövetség bevételei: a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás vagy adomány, b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel d) a Szakszövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel e) tagsági díjak f) a Szakszövetség által kiszabott pénzbüntetések, g) televíziós közvetítések jogdíja, h) nemzetközi szervezetektől származó bevételek, i) vállalkozási tevékenységből származó bevételek, j) egyéb bevételek, (7) A Szakszövetség kiadásai: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) c) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. (8) A Szakszövetség vagyona: a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg), b) készpénzre szóló követelés, c) értékpapír d) ingatlan és ingó vagyon. (9) A Szakszövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Szakszövetség tagjai a szakszövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek. (10) A szakszövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szakszövetség gazdálkodási szabályzata határozza meg.
19
XVII. A Szakszövetség megszűnése 31. § (1) A Szakszövetség megszűnik: a) feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával, b) más szakszövetséggel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével, c) feloszlatásával, d) megszűnésének megállapításával. (2) Ha a Szakszövetséget a közgyűlés jogutód nélkül feloszlatja, vagyonáról a közgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatában. (3) Feloszlatás, vagy a megszűnés megállapítása esetén a fennmaradó vagyont a Nemzeti Sportszövetség rendelkezésére kell bocsátani.
XVIII. A Szakszövetség jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei 32. § (1) A Szakszövetség területi feladatait a Szakszövetség jogi személyiségű szervezeti egységei a területi szövetségek látják el. (2) A területi szövetségek a Szakszövetségnek az adott területen székhellyel rendelkező tagjaiból állnak, önkormányzattal és saját vagyonnal rendelkeznek, alapszabályuk és egyéb szabályzataik nem állhatnak ellentétben a Szakszövetség alapszabályával és szabályaival (3) A területi szövetségek feladataik ellátása során együttműködnek a helyi önkormányzattal. (4) A területi szövetségek a) jogi személyiségüket a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzik meg, b) nevüket, székhelyüket, az ügyintéző és képviseleti szervüknek neveit a Fővárosi Bíróság külön alszámokon tartja nyilván (5) A területi szövetségek – illetékességi területükön: a) meghatározzák a sportág területi fejlesztési célkitűzéseit és gondoskodnak azok megvalósításáról, b) elősegítik a tenisz sportág fejlődését, a Szakszövetség céljának és feladatainak helyi szintű ellátását c) szervezik a Szakszövetség tagjainak kapcsolattartását, együttműködését. d) megrendezik a Szakszövetség hatáskörébe nem tartozó hazai és nemzetközi sporteseményeket, e) kialakítják a területi, illetőleg helyi bajnoki és versenyrendszert, meghirdetik és megrendezik az egyéb versenyeket és mérkőzéseket, f) képviselik a sportág érdekeit a területi és helyi állami, önkormányzati szervek és a társadalmi szervek előtt, g) intézik a sportág azon vitás ügyeit, amelyek nem tartoznak a Szakszövetség vagy más szerv hatáskörébe,
20 h) közreműködnek a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, a játékvezetők, versenybírók képzésében és továbbképzésében, i) vezetik a Szakszövetség által számára előírt sportági nyilvántartásokat, j) ellenőrzik a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek (dopping) és módszerek tilalmának betartását. k) a sportág fegyelmi szabályzatában meghatározott sportfegyelmi jogkört gyakorolnak, l) figyelemmel kísérik a Szakszövetség alapszabályának és szabályzatainak betartását, m) képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Szakszövetség közgyűlésén (6) A területi szövetségek a székhelyük szerinti illetékes önkormányzat és a Szakszövetség támogatásából, továbbá a saját működésükből származó önálló vagyonnal rendelkeznek, amellyel a feladataik ellátásának érdekében önállóan gazdálkodnak és tartozásaikért saját vagyonukkal felelnek. Működésük során saját nevükben szponzorálási szerződéseket, illetőleg a helyi (települési, területi) önkormányzatokkal támogatási szerződéseket köthetnek, más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel területi jellegű társadalmi szervezeteket hozhatnak létre. (7) A területi szövetségek kötelezettségeiért a Szakszövetség az általa adott támogatás erejéig kezesi felelősséggel tartozik, és ennek megfelelően jogosult a területi szövetségek gazdálkodásának ellenőrzésére. (8) A területi szövetség megszűnése esetén a szövetség vagyonáról a Szakszövetség közgyűlése dönt, azonban azt - a hitelezők kielégítése után - az illetékes helyi önkormányzattal egyeztetve, területi és helyi sportcélokra kell fordítani. (9) A Szakszövetség jogi személyiségű szervezeti egységeiként működő területi szövetségek nyilvántartási adatait – a Fővárosi Bíróság nyilvántartásán túlmenően - az alapszabály 3 sz. melléklete is tartalmazza. Ha a területi szövetségek nyilvántartási adataiban szereplő székhely, vagy a képviselő személye megváltozik, arról a Szakszövetség elnökségét 8 napon belül tájékoztatni kell. A jogszerű változásokat az elnökség jogosult az alapszabály 3. 2. mellékletében átvezetni, illetőleg a Fővárosi Bíróságtól a bírósági nyilvántartásban történő változás bejegyzését kérni. (10) A Szakszövetség közgyűlése az alapszabály módosítása nélkül is jogosult a területi szövetségek megszüntetésére, új regionális szervek létrehozására, illetékességi körük módosítására.
XIX. Záró rendelkezések 33. § (1) A Szakszövetség törvényességi felügyeletét az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el. (2) A Szakszövetség alapszabályában, illetve egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szakszövetség elnöksége jogosult. Az elnökség e kérdésekben kialakított állásfoglalása – a közgyűlés kivételével – a Szakszövetség tagjaira és szerveire nézve kötelező. (3) A Szakszövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységükkel, illetve a Szakszövetségben folytatott egyéb tevékenységükkel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyeikben mindaddig nem fordulnak bírósághoz vagy egyéb hatósághoz,
21 amíg azt a Szakszövetség arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve jogerősen el nem bírálta, és a rendelkezésre álló felülvizsgálat lehetőségét ki nem merítették. (4) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Sporttörvény rendelkezései az irányadóak.
ZÁRADÉK Jelen Alapszabályt a MAGYAR TENISZ SZÖVETSÉG közgyűlése 2001. április 01. napján fogadta el és módosítva lett 2004. április 24-én, 2004. november 20-án, 2005. április 30-án, 2011. május 21-én.
MAGYAR TENISZ SZÖVETSÉG
22 1. sz. melléklet A Szakszövetség minden tagja az éves költségvetésben meghatározott mértékű tagdíjat köteles fizetni. Minden tag közvetlenül a Magyar Tenisz Szövetségnél fizeti be a tagdíj teljes összegét. A fizetendő tagdíjat a Magyar Tenisz Szövetség irodája a tárgy évre a január 1-i állapot szerint állapítja meg a közgyűlés határozata alapján, erről írásban értesíti az érdekelteket. A tagdíjak befizetése legkésőbb minden év május 15-én esedékes. 2. sz. melléklet A Magyar Tenisz Szövetség területi szövetségei 1. Budapesti Tenisz Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 1053 Budapest, Curia u. 3. Képviselője: Csallóközi Zoltán 2. Baranya megyei Tenisz Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 7635 Pécs, Magyarürögi u. 121/1. Képviselője: Bánki Erik 3. Bács-Kiskun megyei Tenisz Szövetsége Székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Képviselője: Bakonyi Levente 4. Békés megyei Tenisz Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 5600 Békéscsaba, P. Jilemniczky u. 3. Képviselője: Vágréti László 5. Csongrád megyei Tenisz Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 6800 Hódmezővásárhely, Szabadság tér 95/a. Képviselője: Huszti Lajos 6. Fejér megyei Tenisz Szövetsége Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. Képviselője: Nagy István 7. Győr-Moson-Sopron megyei Tenisz Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 9022 Győr, Batthyány tér 2. Képviselője: Dr. Szepesházy Róbert 8. Hajdú-Bihar megyei Tenisz Szövetsége Székhelye: 4024 Debrecen, Tímár u. 17-19. Képviselője: Pajna Zoltán
23 9. Heves megyei Tenisz Szövetsége Székhelye: 330 Eger, Dobó tér 6/a. Képviselője: Rácz József 10. Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tenisz Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 5000 Szolnok, Szabadság tér 7. Képviselője: Sági István 11. Komárom-Esztergom megyei Tenisz Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Képviselője: Horváthy Lóránt 12. Pest megyei Tenisz Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 2132 Göd, Pozsonyi u. 7. Képviselője: Bogyó László 13. Somogy megyei Tenisz Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 7400 Kaposvár, Somssich Pál u. 18. Képviselője: 14. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tenisz Szövetsége Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Képviselője: Tamás György Lajos
(önálló jogi személy)
15. Tolna megyei Tenisz Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 7100 Szekszárd, Bajcsy Zs.u. 7. Képviselője: Kerekes László 16. Vas megyei Tenisz Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 9700 Szombathely, Markusovszky u. 6. Képviselője: Szily Péter 17. Veszprém megyei Tenisz Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 5. Képviselője: Dr. Vakli Károly 18. Zala megyei Szövetsége (önálló jogi személy) Székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 47-51. Képviselője: Dr. Sárváry Péter
