Sport és turizmus. Prof. dr. Borbély Attila Dr. habil. Müller Anetta

Sport és turizmus Prof. dr. Borbély Attila Dr. habil. Müller Anetta

Készült: Debreceni Egyetem Terjedelem: 110 oldal

Kézirat lezárva: 2015. április 30.

A publikáció/tanulmány/tananyag elkészítését a „ABS” Képzés- és rendszerfejlesztés a sportos társadalomért Észak-Kelet Magyarországon (A és B komponensek a felsőoktatási Sport fejlesztéséért) TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0010 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Sport és turizmus Prof. dr. Borbély Attila Dr. habil. Müller Anetta

ISBN 978-963-9822-36-8 Campus Kiadó

2015 Debrecen

2

Tartalomjegyzék Bevezető ............................................................................................................................ 5 1. ÉLETMÓD – SZABADIDŐ – TURIZMUS .................................................................... 6 1.1. Fogalmi értelmezések ................................................................................................. 8 1.2. Trendek a sport és a sportturizmus szolgálatában .................................................... 11 1.3. Trendek ..................................................................................................................... 12 1.3.1. Fitnesz trendek................................................................................................... 15 1.3.2. Egyedi és élménydús mozgásprogramok kínálata ............................................. 16 1.4. A magyar lakosság utazásainak motivációi .............................................................. 20 A sportturisták jellemzői ............................................................................................. 20 2. AKTÍV TURISZTIKAI TÍPUSOK ................................................................................. 21 2.1. A vadászat, vadászturizmus ...................................................................................... 21 2.1.1. Kereslet .............................................................................................................. 23 2.1.2. A vadászat rendje Magyarországon ................................................................... 25 2.1.3. Vadászati módok ............................................................................................... 27 2.1.4. Előkészület a vadászatra .................................................................................... 28 2.1.5. Néhány vadászati módról a nagyvadak esetében .............................................. 29 2.1.6. Hagyományos vadászati módok (solymászat és vadászat íjjal) ........................ 30 2.2. Horgászat, horgászturizmus...................................................................................... 31 2.2.1. Kereslet .............................................................................................................. 33 2.2.2. A horgász alapvető felszerelései ....................................................................... 38 2.3. Lovassportok – lovasprogramok, lovas turizmus ..................................................... 40 2.3.1. A falusi turizmus és a lovasszolgáltatások összekapcsolása ............................. 41 2.3.2. Célcsoportok ...................................................................................................... 42 2.3.3. Kínálat ............................................................................................................... 43 2.3.4. A lovas felszerelése ........................................................................................... 45 2.3.5. Lovasprogramok ................................................................................................ 45 2.3.6. A lovaglás oktatása ............................................................................................ 46 2.3.7. Lovassportok mint mozgásváltozatok ............................................................... 49 2.4. A túrák, gyalogos turizmus ....................................................................................... 51 2.4.1. A természetjárás és turisztika ............................................................................ 53 2.4.2. Kereslet .............................................................................................................. 55 2.4.3. Kínálat ............................................................................................................... 56 2.5. Kerékpártúrák, kerékpáros turizmus......................................................................... 57 2.5.1. A kerékpáros turizmus definíciói és jellemzői: ................................................. 58 2.5.2. Keresleti trendek ................................................................................................ 59 2.5.3. A célcsoport jellemző ........................................................................................ 60 2.5.4. Kínálat ............................................................................................................... 61 2.5.5. Kerékpárfajták, típusok, felhasználási módjuk ................................................. 63 2.6. A vízi turizmus ......................................................................................................... 65 3

2.6.1. A vízi turizmus főbb jellemzői .......................................................................... 67 2.6.2. Kereslet .............................................................................................................. 69 2.6.3. Kínálat ............................................................................................................... 71 2.7. Téli sportok ............................................................................................................... 71 3. A SPORTESEMÉNYEK SZEREPE A TURIZMUSBAN ............................................. 74 3.1. Sportrendezvények gazdasági hatásai ...................................................................... 74 3.2. Beruházások, infrastruktúrafejlesztés ....................................................................... 75 3.3. Debrecen sportturizmusa .......................................................................................... 79 Felhasznált irodalom........................................................................................................ 84 MELLÉKLETEK ................................................................................................................ 88 1. sz. melléklet .................................................................................................................. 88 2. sz. melléklet .................................................................................................................. 90 3. sz. melléklet ................................................................................................................ 100 4. sz. melléklet ................................................................................................................ 101 5. sz. melléklet ................................................................................................................ 103

4

Bevezető A Debreceni Egyetem sportközgazdász mesterképzése Európában mindenképpen – de talán a világon is – egyedülálló vállalkozásra törekszik: a speciális közgazdászképzés ezúttal a sportot állítja fókuszba. A képzés azt a célt szolgálja, hogy a magas szintű közgazdasági ismeretekkel felvértezett szakemberek a sport területén képesek legyenek elhelyezkedni és kiemelkedő teljesítményeket nyújtani. Szakemberek között is számos vita van arról, hogy egy sportvezetőnek milyen mélységű közgazdasági ismeretekre van szüksége. Képzési rendszerünk arra irányul, hogy a sportközgazdász mesterképzést befejező hallgató gazdasági vezetőként, vállalatvezetőként, cégtulajdonosként ugyanúgy megállja a helyét, mint a sportirányításban, a sportszakmai vezetésben, a sportegyesületben vagy sportági szövetségben. Jelen vállalkozásunk az életmód – szabadidő – turizmus tárgykörében igyekszik a leendő sportközgazdászoknak olyan hasznos ismereteket nyújtani, amelyek képessé teszik arra is, hogy a szállodaiparban, a hazai vagy nemzetközi turizmusban, a szabadidős szervezetekben ugyancsak megfelelő szintű irányító, vezető lehessen. Jegyzetünk igyekszik átfogóan ismertetni a nemzetközi tapasztalatokat, a sportturizmusra fókuszálva a hazai trendeket, illetve az aktív turisztikai típusok tárgyalásán belül a rekreációs sportturizmus különböző elemeit. Külön fejezet foglalkozik a vadászat, a horgászat, a lovas turizmus, a falusi turizmus sajátosságaival, létesítmény- és eszközszükségleteivel. Külön figyelmet fordít a természetjárás és turisztika elemeire, a gyalogos turizmus jellemzőire és sajátosságaira. Bemutatja a nemzetközileg és hazailag is egyre népszerűbb kerékpáros turizmus lehetőségeit, formáit és legfőbb útvonalait. Hazai vizeink hasznosítása mellett a vízi turizmus is közkedvelt turisztikai és sporttevékenységgé vált. Habár Magyarországon a téli sportok gyakorlása az időjárás bizonytalanságai függvényében kevésbé tervezhető, azonban a szomszédos országokban lehetőség nyílik a síelés mellett a különböző egyéb népszerű téli sportok gyakorlására is. A jegyzet külön fejezetben taglalja a sportesemények szerepét és fontosságát, valamint a hozzá szükséges szervezési kapacitások kialakítását. A szerzők bíznak abban, hogy a munkájuk hasznos segédanyag lesz a leendő sportközgazdász mesterek tudásának bővítésében. Prof. dr. habil. Borbély Attila PhD – dr. habil. Müller Anetta PhD

5

1. ÉLETMÓD – SZABADIDŐ – TURIZMUS A civilizációval napjainkra kibontakozott technikai csodák, vívmányok következménye és életmód-befolyásoló hatásaként jelentkezett az emberek egyre romló egészségi állapota. Napjaink modern ülő életmódja olyan súlyos egészségügyi problémákat vet fel, melyekre megoldást kell találni. Egyre gyakrabban találkozhatunk azzal a nézettel, hogy a sportolás mindanynyiunk életének teljesebbé tételét kell, hogy jelentse, életünk tartozéka kell, hogy legyen. „Így napjainkban egyre több ember döbben rá arra, hogy nem csak az elérhető földi javaknak van ára. A legdrágábban megszerezhető és még drágábban megtartható érték az egészség. Azt mondhatjuk, hogy napjainkra a sport kevesek kedvteléséből sokak szükségletévé vált. Elődeink mindennapi élettevékenységei, munkája igen sok fizikai aktivitást, mozgásos cselekvést igényelt, ma viszont ezt a fizikai erőkifejtést, mozgást a szabadidőben kell „pótolni”. Az életmód olyan kerete életünknek, amely mindennapi tevékenységeinket foglalja egybe, szorosan összefügg identitásunkkal, és meghatározza a társadalomban és a kisebb csoportokban kijelölt helyünket.” (Pikó, 2005, 30.) Meghatározza, és jelentős befolyással bír személyiségünkre, ugyanakkor más-más formában és módon beilleszt minket a társadalomba. Az életmód tehát összetett fogalom. Az ember életét, életmódját nagyban befolyásolja az, hogy hol lakik, milyen az adott ország életfelfogása, mentalitása, kultúrája (Barabás, 2006, 269– 272). Az életmódunk pedig befolyásolja a szabadidős (rekreációs) tevékenységeinket is. A szabadidő a munkán és kötelezettségeinken túli olyan idő, mellyel az ember szabadon rendelkezik, melyben szabadon valósíthatja meg kedvteléseit, hobbijait. A rekreáció a szabadidő-eltöltés kultúrája (Kovács, 1999), mely magában foglalja a szabadidős tevékenységeket. A szabadidős fogyasztás klasszikus értelemben vett fogyasztás. A szabadidejében szabadidős tevékenységeket űző egyén közgazdasági értelemben fogyasztó, keresletet támaszt a különböző szabadidő- tevékenységekre, termékekre, létesítményekre és szabadidős eszközökre. A piaci igényeket kielégítő vállalkozóknak ismerniük kell – mint minden más „jószág” esetében – a kereslet mennyiségét, melyre a piackutatás segítségével kaphatunk választ. A szabadidős tevékenységek felfoghatók tartós, nem tartós fogyasztási cikként, valamint tőkejószágként (Szabó, 2005). Azok a szabadidős tevékenységek, különösen a sporttevékenységek, melyek alkalmasak az egyén egészségének megőrzésére, a jó fizikai fitneszszint fenntartására, tőkejószágként is felfoghatók. Ebben az esetben nem konkrétan az egészségre gyakorolt hatás jelenti a rekreáció hasznát, hanem az, hogy a jó egészségi állapotban lévő ember nagyobb teljesítményre képes, megbízhatóbb munkaerő, nagyobb jövedelmet eredményezhet. A humán erőforrás egészségi állapota mint érték jelenik meg az európai uniós munkaerőpiacon. Ezért a sport és más rekreációs tevékenységek egyfajta befektetésnek tekinthetők, melyek eredményeként csökkennek az egészségügyi kiadások. 6

A rekreációs tevékenységeknek – különös tekintettel a fizikai rekreációra, sportra – jelentős pozitív externális hatásai lehetnek (Könyves–Müller, 2007). Amennyiben a lakosság a növekvő szabadidejét hasznosan, aktívan az egészsége megőrzése, megtartása, a jó közérzet kialakítása érdekében teszi, úgy egy egészségesebb nemzet jön létre, ahol csökkennek az állam, a vállalatok és az egyének egészségügyi kiadásai. Nemzetközi kutatások, mint az American National Institute of Health adatai1 tanúskodnak arról, hogy a különböző betegségekre mennyit költöttek. 2000-ben az USA-ban az egyes betegségek éves össztársadalmi költsége a következőképp alakult: az elhízás és túlsúlyból származó betegségekre 117 millió dollárt, szívbetegségre 183 millió dollárt, cukorbajra 100 millió dollárt, ízületi bántalmakra 65 millió dollárt és a lelki betegségekre 148 millió dollárt költöttek. Kimutatták azt is, hogy a sport csökkenti az előbb említett betegségek kialakulását (CDC 20022). Az összes elhalálozásnak és a halált okozó betegségeknek 16,6%-a a fizikai inaktivitás miatt következett be (CDC 20043). Ugyancsak a szabadidősport gazdasági hatásait vizsgálták Kanadában (Staines-PrinceOliver, 2003). Arra keresték a választ, hogy milyen gazdasági hatásai vannak annak, ha az emberek többet mozognak, rendszeresen sportolnak? A vizsgálatot mikro- és makroökonómiai szinten egyaránt vizsgálták. A mikroökonómiai változók közül az egészségügyi kiadások, halálozási és rokkantsági ráta, a gazdaság teljesítőképessége és a kormány fizikai aktivitásra fordított kiadásai között keresték az összefüggést. Megállapították, hogy amennyiben a fizikailag aktívak aránya 25%-kal magasabb lett volna 1995-ben (33% helyett elérte volna az 58%-ot), úgy a kormány egészségügyi kiadásokra 778 millió dollárral költött volna kevesebbet, míg csak 237 millió dollárral kellett volna többet költenie a nagyobb arányú fizikai aktivitás miatt. A halálozási és rokkantsági ráta 6%-kal csökkent volna és a gazdaság teljesítőképessége 0,25–1,5%-kal növekedett volna. A Nemzeti Sportstratégia hazai adatai elszomorítóak a felnőtt lakosság fizikai aktivitását illetően, hiszen a felnőtt népesség csupán 16%-a végez sporttevékenységet, ha azonban szűkebb értelemben vesszük a sportolást (legalább heti 2 alkalom és legalább fél óra alkalmanként), akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-a sportol (Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia. 2007–2020). A jelenleg nem sportolók 38%-a szeretne valamilyen formában sportolni. Ez minimum 900 ezer fős mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró potenciális réteget jelent. Ők lehetnek azok, akiknek a szabadidősportba való bekapcsolódásukat segíteni kell, hiszen amennyiben 1 dollárt áldoznak egy ember sportolására, akkor 10 éves időtávon ez 2– 5 dollárnyi megtérülést eredményez, vagyis a szabadidősport, hosszú távú befektetésnek tekinthető.

1

http://www.cdc.gov./nccdphp/factsheets/death_causes2000_acces.htm www.cdc.gov/healthyplaces/articles.htm 3 www.cdc.gov/healthyplaces/articles.htm 2

7

1.1. Fogalmi értelmezések Sportturizmuson értjük azon utazások összességét, melynél elsődleges utazási motiváció a sport. A sportrekreációs célú utazásokat azonban az aktív turisztikai típusok (horgász, vízi, lovas stb.) közé soroljuk, csoportosítottuk be, hiszen a Magyar Turizmus Zrt. szakmai anyagaiban és ajánlásában így találhatjuk meg ezeket a rekreációs szabadidősport célú üdüléseket. „Az aktív turizmus olyan turizmusforma, amely esetében a turista utazásának motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása. Az aktív turizmus fogalomkörébe tartozik többek között a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, a lovas turizmus, de a Magyar Turizmus Zrt. aktív turisztikai termékei közé sorolja a kaland- és extrém turizmus területét, valamint a golf-, a horgász-, a vadász- és a kempingturizmust mint aktív turisztikai formákat is.”4 Vannak olyan aktív, sportos életmódot élő emberek, akik vagy profiként, vagy amatőrként aktívan indulnak el egy-egy sporteseményen (Iron-man, olimpia, vb, Eb, ob, pénzdíjas versenyek stb.). Számukra a sport, a sportolás életforma, mellyel együtt jár a versenyzés, a megmérettetés is hazai és nemzetközi szinten. Mivel általában ezek a sportesemények többnaposak, így a sportturizmus célcsoportjának egy jelentős százalékát képviselik ezek a sportolók és kísérőik. Sok sportrajongó követi figyelemmel és szurkol azokon a rangos világversenyeket, eseményeken (olimpia, vb, Eb stb.), melyeken a saját országa vagy a csapata képviselteti magát. Szurkolóként azonban csupán passzív szemlélője a sporteseménynek. Így mi elsősorban a sporteseményeken való részvételt (aktív sportturizmus) és azok szemlélőit, szurkolóit (passzív sportturista) soroltuk be ebbe a kategóriába. A sportturizmussal kapcsolatos definíciók sokasága ismert, melyek a sportesemény passzív résztvevőit is sportturistaként említik. Ezek a következők: „Nem kereskedelmi célú utazás, melynek célja sporttevékenység végzése vagy annak szemlélése – mindez az otthoni környezettől különböző helyszínen.” (Hall, 1992) „…a sportturizmus azokat az állandó lakóhelytől való elutazásokat tartalmazza, amelyek célja a versenysportban vagy a rekreációs sportban való részvétel vagy azok megtekintése, de lehet célja valamely sporttal kapcsolatos helyi vonzerő megtekintése, mint pl. sportmúzeum, sportstadion, hírességek csarnoka stb.” (Hudson, 2003) A könyv bemutatja a sportturizmus két fő kategóriáját. Az egyik, amikor az utazás a sport aktív részvételével valósul meg (sportolás, rekreációs vagy szabadidős sportban vagy fitneszben való aktivitás). Illetve a passzív szemlélőként, nézőként való részvétel, amikor eseményt vagy sportturisztikai attrakciót tekint meg a turista. Olyan szabadság, amely sporttevékenységet tartalmaz – akár annak szemlélését, akár annak űzését.” (Weed–Bull, 1997) 4

http://itthon.hu/documents/28123/7654442/aktiv_turizmus_szakmai+seg%C3%A9dlet_final_2014-0325.pdf/155dabcb-6b28-4062-9acb-93961e7f5d71

8

Hinch és Higham (2001) szerint azonban pontosan a versenyzés vált meghatározó trenddé – a rekreációs sporttól az élsportig. A professzionális és az amatőr sporthoz kapcsolódó események, rendezvények tehát mint komplex turisztikai termékek, szintén egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. A „kiállítás" jellegű megarendezvények, kontinentális bajnokságok, ligaversenyek és kupák elsődleges fogyasztójává természetesen az odalátogató közönség vált. Növekvő kereslet tapasztalható a kedvtelésből versenyzők számára nyitott versenyek, erőpróbák (iron-man, utcai futó versenyek, teljesítménytúrák, tókerülő kerékpárversenyek, tóátúszó versenyek), egészségközpontú megmozdulások (mellrák elleni futás vagy gyaloglás stb.) iránt is. A sportturizmust a részvétel alapján ugyancsak két nagy területre aktív és passzív sportturizmusra osztotta Gibson (1998, 2006), míg Robinson és Gammon (2004) a sportcélú üdüléseket elsődleges és másodlagos motiváció szerint elemezte és csoportosította. A sportturizmus kutatásával foglalkozó hazai szakirodalmak száma is meghatározó. A sportturizmus fogalmi meghatározásánál tudnunk kell, hogy általánosan elfogadott „hivatalos” változat még nem létezik. Szűkebb értelemben az a személy számít sportturistának, akinek elsődleges utazási célja a sport. Tágabb értelemben az utazás alatt valamilyen formában a sportolókat is besorolhatjuk a sportturizmus résztvevői közé. A turista tevékenységét figyelembe véve megkülönböztetünk aktív és passzív sportturizmust. Mindkét fajta lehet hivatásos és szabadidős is (Bánhidi, 2007). Az aktív turizmusnak számos formája létezik, a kerékpáros turizmustól kezdve a síelésen át a lovaglás, a tenisz, a vízi sportok legkülönbözőbb formái, a természetjárás és túrázás, a golf tartoznak ide. Az egészségtudatos életmód miatt népszerűsége folyamatosan növekszik. A másik forma, a passzív turizmus a sporteseményekkel kapcsolatos utazásokat foglalja magában. Középpontjában ezen események megtekintése áll. Gyakran előfordul az is, hogy a sportesemény kiegészítő programként szerepel (Dobay, 2007). Itt fontos megemlíteni azt is, hogy maguk az aktív tevékenységek egymáshoz is jól illenek, a kerékpáros turizmushoz például gyakran kapcsolódik a túrázás, séta (MINTEL, 2009). A sportturizmus a turizmusból jött létre, ennek egyik továbbfejlődött ága. A turizmus és a sport találkozása a sportturizmus kialakulását eredményezte. Manapság talán ez a leggyorsabban fejlődő turisztikai ágazat, termékei pedig egyre szélesebb körben jelennek meg az idegenforgalomban. Az ágazat jól érezhető növekedése vélhetően a sporttevékenység népszerűsödésének is köszönhető (Bánhidi, 2007). A sport és a turizmus a társadalom két nagy területét foglalja magában, több millió embert tud mozgósítani a világon (Röthig, 1992; Dreyer, 2002). „Az aktív turizmus olyan utazási forma, amelynek során a turista a hétköznapitól eltérő, intenzív mozgást végez, miközben valamilyenfajta árut vagy szolgáltatást is vásárol” (Michalkó, 2002). „…az aktív turizmus alatt értendő minden olyan turisztikai tevékenység, amelyben az egyén élményszerzési célból eredő, nem rutinszerű mozgása a mindennapi térpályáján kívül eső térben költésével egybekötve valósul meg” (i. m.).

9

Néhány szót ejtenünk kell a kalandturizmusról és az extrémturizmusról is. Értelmezésünk szerint ezen új aktív turisztikai termékek és tevékenységi körök a megszokottól eltérő, nehezebb, „kalandosabb” utazási és szabadidős tevékenységek és formák, melyek olyan új, izgalmas, „adrenalindús” élménytartalmakat adnak, amelyek a turizmus szokványos formáival nem érhetőek el (Csapó, 2010). Az extrém turizmust nem kell felétlenül összekapcsolni az extrém sportokkal. A sokszor önállónak tekintett fitneszturizmust (és egyéb, a szolgáltatóktól igénybevett indoor és outdoor sporttevékenységeket) az aktív wellnessturizmus részének tekintjük, mivel ezek elválaszthatatlanok a wellness koncepciótól és életmódtól. A wellnesshez szorosan kapcsolódik a spa fogalma, vagyis az egészségturizmust kiszolgáló létesítmények összessége, ami nem csupán a hagyományos értelemben vett fürdőket jelöli, hanem olyan létesítményeket, melyek szolgáltatásaikkal nyugtatják, felélénkítik, gyógyítják, egészségesebbé, kiegyensúlyozottabbá teszik a vendéget. Legfőbb jellemzőjük a wellness állapotának biztosítására való törekvés, fizikai, szellemi és érzelmi szükségletek kielégítésével (Rátz, 2004).

1. ábra. A sportturizmus rendszere A sportturizmust tehát többféle szempont alapján csoportosíthatjuk: A turista aktivitását tekintve aktív és passzív sportturizmust különböztethetünk meg. Mindkét turizmusfajta lehet hivatásos és szabadidős is. Az aktív turizmus tovább osztható természeti környezetben (outdoor) vagy sportlétesítményekben (indoor) űzött sporttevékenységekre. 10

A sporttevékenységeket véve rendező elvként pedig szinte annyiféle fajtája lehet a sportturizmusnak, ahányféle sportágat gyakorolhatnak az utazók: kerékpáros turizmus, lovas turizmus, vízi turizmus stb. Ennek értelmében tehát a sportturizmus elnevezés gyűjtőfogalomként használatos, amelybe beletartoznak a különféle sporttevékenységgel kapcsolatos sportutazások. A passzív sportturizmusban résztvevők tovább osztályozhatók utazásuk célját illetően: tartozhatnak a sportoló (szabadidős vagy élsportoló) kíséretéhez (pl. edző, családtag, orvos stb.), lehet a céljuk a sporteseményen való szurkolás, de lehet sportlétesítmények látogatása is. Ez által a passzív sportturizmus, amennyiben nemzetközi sporteseményről van szó, nagyobb tömeget mozgat meg, mint az aktív. 1.2. Trendek a sport és a sportturizmus szolgálatában A sport és így a sportturisztikai szolgáltatások növekvő keresletét támasztja alá az egészségtudatos magtartás terjedése, valamint a szabadidő aktív és tudatos eltöltésének erősödése. A fogyasztói magtartás és az azt befolyásoló trendek ismerete fontossá válik napjainkban, mellyel megérthetjük a célcsoport elvárásait és igényeit a sport és sportturisztikai szolgáltatásokkal szemben. A trend jelentése: irány, irányulás, vonulat, csapás, tendencia, fejlődési irányvonal. A trendek az éppen aktuális divatra utalnak, melyek a társadalom egyes csoportjainak életmódjában, életstílusában, vásárlói magatartásában, attitűdjében is változást eredményeznek, befolyásolva a vásárlási szokásokat, a termékválasztási döntéseket, a szolgáltatókkal szembeni elvárásokat vagy a turizmusban a desztináció- és attrakcióválasztási szokásokat. A trend bizonyos, a piacon zajló jelenségek, folyamatok felerősödése, elterjedése a társadalomban, mely jelentős hatást gyakorol a fogyasztók magatartására, szokásaira a belátható jövőben. A rekreáció, sport és turizmus területén a jelen lévő aktuális fogyasztói szokásokat mutatják. A trendkutatásnak elsősorban profitorientált közegben van jelentősége, de egyre inkább a nonprofit jellegű cégek és szervezetek is nyomon követik a versenyképességük javítása érdekében. A trendek változnak napjainkban elég gyorsan, így ezeknek a követése és figyelése és kutatása egyre fokozottabb figyelmet kap.

11

2. ábra. A világ turistaérkezéseinek alakulása 1989-től napjainkig A világ turistaérkezéseinek a száma 1989-től napjainkig növekedést mutat. Igaz, hogy a válságra érzékenyen reagált, mely a 2009-es év csökkenő turistaérkezéseiben realizálódott. Ám a grafikon jól mutatja, hogy már 2010-ben keresletbővülés volt megfigyelhető. Azóta a Világ turistaérkezéseinek a száma töretlen növekedést mutat, évente 4–6%-ot. A lineáris előrejelzési trend a jövőben is forgalombővülést prognosztizál. 1.3. Trendek Többször utazunk rövidebb időre. A korábban prognosztizált egy „hosszabb főnyaralás” helyett többször utazunk és rövidebb időre. Így a tipikusan hosszabb főnyaralások helyett előtérbe kerülnek a rövidebb utazások. Mivel többször utazunk rövidebb időre, így a többszöri utazásban a sport célú utazások motivációi is megjelennek, ez a sportturisztikai utazások keresletét is generálja. Egy-egy sportversenyen szurkolóként való részvétel is lehet ilyen, ,pl. a 2008-ban Ausztria és Svájc által szervezett labdarúgó Eb-re látogató sportturisták által eltöltött átlagos tartózkodási idő 3,4-3,6 nap volt. Speciális vonzerőtényezők jelennek meg a turizmusban és válnak meghatározó elemmé az utazási döntés folyamatában. Világtendencia, hogy az utazások motivációiban megszűnőben vannak az abszolút vonzástényezők – mint például a nyári tengerparti üdülések – korábbi egyértelmű dominanciája. Sok esetben vonzóak lehetnek az olyan helyszínek vagy turisztikai attrakciók, melyek valami olyat képesek adni, amelyekkel más helyszínek nem rendelkeznek. Az egyediség, az egyedi arculat kialakítása a turizmusban, így a sportturizmus12

ban is a versenyképesség egyik meghatározó eleme. Megnövekedett az érdeklődés a speciális vonzásadottságokon alapuló turisztikai tevékenységek, mint például az ismeretszerzés, a rendezvényturizmus, a különböző hobbiturizmusok – lovassport, vadászat, horgászat, téli sportok, kalandparkok, teljesítménytúrák stb. – továbbá a falusi, és nem utolsó sorban a gyógy- és wellness üdülés iránt. Igen népszerűek hazánkban azok a kalandparkok, melyek egyedi extrém turisztikai kínálatukkal az élmény és kalandkedvelőket célozzák meg (ld. a Kalózsziget Kalandpark Tiszafüred turisztikai kínálatának bemutatását: 1. sz. melléklet). Az aktív üdülések kereslete nő. A passzív vízparti üdülések helyett előtérbe kerülnek az úgynevezett aktív üdülések, ahol szabadidőnket szeretnénk aktívan, hasznosan, valamilyen fizikai aktivitással társítva eltölteni. Az aktív üdülések a sportturizmus keresletét generálják, hiszen a horgászat, a vadászat, a lovas programok, a kerékpározás, a kajak-kenuzás, a kalandparkok extrém kínálata jó lehetőséget kínálnak erre. A WTO előrejelzései azt mutatják, hogy egyre inkább a különböző kiegészítő szolgáltatások mennyisége és minősége fogja meghatározni egy-egy terület sikerességét a turizmus területén. A kiegészítő szolgáltatások között megjelenhetnek a sport- és rekreációs szolgáltatások, ilyenek lehetnek pl. a Tisza-tavon a csónak-, a kajak- és kenutúrák, kerékpártúrák a tó körül, a Kalózsziget kalandpark extrém sportkínálata. Öregedő népesség Európában. Sajnos Európa népessége, többek között hazánk népessége is öregedő. Az időseknek fokozott az igénye a minőség, a kényelem, a biztonság iránt a turisztikai szolgáltatások esetében is. A turisztikai szolgáltatóknak kínálatukban előtérbe kell helyezni a life-time sportokat, hiszen egyre több idős jelenik meg a turizmusban. A senior korosztály igényli ezeket a sportokat, rekreációs aktivitásokat. Az egyre magasabb iskolai végzettség és egyre tapasztaltabbá váló fogyasztók megjelenése. Napjainkban az egyre magasabb iskolai végzettség és a vásárlói jogokkal való ismeretek megléte miatt a turisztikai szolgáltatóknak különös figyelmet kell fordítani a kommunikációra. A marketingkommunikációban szereplő elemeknek sokkal kreatívabb és magasabb színvonalúaknak kell lenniük, ha meg akarjuk győzni a vásárlókat egy-egy termék vagy szolgáltatás vásárlásáról. A minőség iránt nő az igény. Egyre inkább a termékek és szolgáltatások minősége jelentősen befolyásolja a „vevőket” a vásárlói döntés meghozatalában. A piaci, fogyasztói minőség „kifejezi azt, hogy valamely meghatározott termék vagy szolgáltatás milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos felhasználó, fogyasztó igényeit.” (Chikán–Demeter, 1999, 504.) A sporteseményeken a „minőség” nem csupán a helyszín tárgyiasult elemeiben nyilvánul meg, mint pl. a stadion lelátójának ülőhelyei, büfékínálata, a mellékhelyiségek tisztasága, stb., hanem a sportesemény eredményessége, a verseny vagy a küzdelem várható színvonala. A nézők magasabb jegyárat hajlandóak megfizetni pl. egy labdarúgó-világbajnokság döntő mérkőzéséért, mint az elődöntőért vagy a negyeddöntők, a csoportmérkőzések eseményeiért. Az olimpia versenyszámaiban is vannak különösen „keresett” versenyszámok, mint. pl. a 100,

13

200 m-es férfidöntő eseményei, ahol a szervezők magasabb jegyárakat tudnak érvényesíteni, mint a selejtező futamok esetében. Egyediség és stílus (Kenesei, 2007). Egyre keresettebbek lesznek a személyre szabott és speciális termékek és szolgáltatások. Az egyedi és stílusos termékkialakítás a Tisza-tó kalandparkjára, a vízi sportok, a vízi tanösvény és a madárles kialakítására jellemző. Internet fokozódó használata. A XXI. század az információ és a kommunikáció százada. A versenyképesség egyik legfontosabb eleme, hogy üzeneteink napra készen eljussanak a fogyasztókhoz, melynek egyik leghatékonyabb eszköze az internet. Az interneten történő vásárlás (e-commerce) növekszik napjainkban. A turisztikai piacon a vendégek sok esetben tájékozódnak egy-egy szálloda vagy turisztikai szolgáltató honlapján. A turisztikai portálok szerepe is egyre hangsúlyozottabb. Már a 2008-as labdarúgó Eb honlapjának 62 millió látogatója volt. Nagyon sok szurkoló a honlapon keresztül nézte meg az eseményekről a fotógalériát, vagy tájékozódott a mérkőzések statisztikájáról. Élménykeresés. Rohanó világunkban minimális idő alatt maximális élményt szeretnénk biztosítani magunknak, ezért megnőtt a wellness szállodák kereslete, vagy az extrém sportok, kalandparkok iránti kereslet. A sporteseményekkel szemben is elvárás a szórakoztató vagy élménydús program. Amerikában a kosárlabda mérkőzések szüneteiben a közönséget szórakoztató pom-pom lányok bemutatója külön sporttá nőtte ki magát. Az olimpiák eseményei között igen népszerű a nyitó és a záró ceremónia, mely a rendező ország sajátosságaira, egyedi kulturális értékeire fókuszálva látványelemek sokaságával szórakoztatja a nézők millióit. A labdarúgó Eb-k sajátos arculati stílusához hozzátartozik, hogy külön szlogenje, labdája, kabalája és dala is van, mely a rendező ország(ok) kulturális értékeire alapozva egy stílusos keretet adnak az esemény arculatának. A sportágakkal szemben is egyre markánsabb elvárásként fogalmazódik meg a szórakoztató jelleg. A sportágak szabályváltozásai is az irányba történtek, hogy egy-egy sportág izgalmasabb, érdekesebb, tévéközvetítés által „eladhatóbb” legyen. A labdajátékokban a támadási idő limitálásával biztosítják, hogy a játék pörgősebb, pattogósabb, izgalmasabb legyen. A röplabda játék a régi szabályokkal már kevésbé volt izgalmas, a tévéközvetítések által alig volt eladható, hiszen a játékmenet hossza kiszámíthatatlan volt, és nagy szórást mutatott. A röplabda sport korszerűsítéséhez, piacosításához és színesebbé tételéhez járult hozzá az a fajta szabálymódosítás, mely szerint valamennyi labdamenet szankcionált lett, azaz pontot lehet elérni, mely gyorsabbá és izgalmasabbá tette a játékot. A Liberó játékos bevezetése is egy érdekes és új színfoltot jelentett a sportági szabályváltozásban. A sport- és szabadidő, valamint a turisztikai szolgáltatók élménycentrikus kínálatukkal biztosíthatják, hogy a nyaralás vagy a szurkolás, de akár a sportolás is élmény legyen. A turisztikai attrakció fejlesztésében fontos a design- és élményelemek kialakítása. A hazai fürdők attrakciófejlesztéseként a kínálatbővítésen túl olyan designelemeket alkalmaztak, melyek egyben a fürdők egyediségét is biztosítják. A fürdőkben, wellness részlegekben szinte nincs két egy14

forma medence, hiszen eltérő alakjukkal, mintázatukkal, worlpool kialakítással, sajátos világítással és tér-, valamint formaalakítással, eltérő növényzettel és díszítéssel, pihenőtér kialakítással más-más, de felejthetetlen élményt nyújtanak a rekreációhoz, a sportoláshoz. Valahová tartozás igénye. A csapatok szurkolói úgy fejezik ki a csapathoz való tartozást, hogy a kedvenc csapatuk logójával, arculati elemeivel ellátott termékeket (marchandising) vásárolnak és hordanak (pl. póló, sál stb.), melyeket a mérkőzésen a szurkoláshoz is felhasználnak. Bizonyos kluboknak (Reál Madrid, Barcelona, Manchester United stb.) jelentős bevételi forrást eredményez a marchandising. Hasonlóan azt tapasztalhatjuk, hogy jelentős bevétel realizálódhat a nagyobb események pl. Eb, vb arculati elemeivel ellátott termékértékesítésből. A szelíd turizmus iránti igény nő. A környezettudatosság terjedésével az ökoturisztikai termékek kereslete nő. A turisták odafigyelnek a környezeti terhelés csökkentésére. Ez a trend a „ZÖLD” szállodák vagy a kerékpáros és gyalogos turizmus keresletét is növelni fogják. Boldogság iránti igény. Mára már nem elég a tünetmentesség, az emberek boldogok akarnak lenni. Az egészséghez egyre inkább hozzátartozik az aktivitás, a jó kedély, a boldogság megélése, melyek az üdülések, sportüdülések alatt is fontos motivációk. Erősödő egészségtudatosság. Egyre több ember döbben rá arra, hogy nem csak az elérhető földi javaknak van ára. Az egyik legdrágábban megszerezhető és még drágábban megőrizhető érték az egészség. Ez a trend a sporttermékek és szolgáltatások kiválasztására, a vakáció alatt tanúsított viselkedésre egyaránt hatni fog. Népszerűek lesznek az ún. egészségvédő és életőrző sportok, a természeti sportok és life-time jellegű fizikai aktivitások az üdülések során is. Az egészségtudatos szemléletmód terjedésével az egészségtudatos fiatal és egészségtudatos idős korosztály megcélozhatóvá válik. A gyógy- és wellness szolgáltatások kereslete a jövőben növekedni fog. A fitnesz kereslete szintén nő, mely mint rekreációs irányzat, illetve mint turisztikai termék is egyre népszerűbb lesz. 1.3.1. Fitnesz trendek Súlyzós erősítő gyakorlatok. Már nem kimondottan csak a testépítést jelenti. A legtöbb ember végez valamilyen súlyzós edzést az izomerő javítása és megtartása érdekében. A súlyzós edzés népszerűsége szinte töretlen, hiszen mára sok szakirodalom és tanulmány is igazolja, hogy a súlyzós edzés hasznos az erőnövelést megcélzóknak, de a rehabilitációban is nélkülözhetetlen eszköz. Testtömeg edzés. Az emberek évszázadokon át saját testsúlyukat használták állóképességük kialakításához. A saját testtömeggel végrehajtott gyakorlatok, mint a mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, a felülések vagy lebegőfelülések, hasprések, hason fekvésben törzsemelések, guggolások, húzódzkodások és tolóckodások nagyon jól fejlesztik a relatív erőt. A relatív erő a testsúlykilogrammra vonatkoztatott izomerő, mely jelzi nekünk, hogy a sportoló mennyire képes saját testét vagy testtömegét mozgatni. Minimális a költségvonzata, hiszen különösebb felszerelés nélkül, kis helyen, akár otthon, szobai körülmények között is alkalmazhatók ezek a gyakorlatok. 15

Erősödő egészségtudatosság. Ez a sporttermékek és szolgáltatások kiválasztására, a fitnesz keresletének dinamizálódására egyaránt hatni fog. Népszerűek lesznek az ún. egészségvédő és életőrző sportok, a természeti sportok és life-time jellegű fizikai aktivitások, a fitneszwellness szolgáltatások a fogyasztók körében. Utazásaiknál a passzív vízparti turizmus helyett előtérbe kerülnek az aktív turisztikai típusok, valamint az egészségesnek tartott desztinációk preferáltabbak lesznek. Nő a gyógyfürdők, a wellness szállodák és fitneszcentrumok iránti kereslet. Egyre inkább nő az igény az aktív életmód iránt, az életmód tanácsadás, illetve súlykontroll iránt. Mára a legtöbb szakirodalom, amely a súlykontrollal és a fogyókúrával foglalkozik, nem csupán a táplálkozásra fókuszál, hanem egyre inkább komplexen kezeli ezt a problematikát, és így az életmódváltásra és a fizikai aktivitásra is orientál. Nem véletlen, hiszen a tartós fogyást vagy a testsúly kontrollálását csak a gyökeres életmódváltással lehet elérni, melyben a fizikai aktivitás szerepe megkérdőjelezhetetlen. Az elhízás korunk egyik népbetegsége, a civilizációs ártalmak egyike. XXI. századunk sokak számára eddig talán soha nem remélt kényelmet, irigyelt életminőséget hozott, ám súlyos számlát nyújtott be a mozgásszegény életmód következményei miatt. Az ember ugyanis valamennyi technikai vívmányát az irányba fejlesztette, hogy élete könnyebb, kényelmesebb legyen. A civilizációval azonban napjainkra kibontakozott technikai csodák, vívmányok következménye és életmód-befolyásoló hatásaként jelentkezett az emberek egyre romló egészségi állapota. Az elhízás már nem csupán a felnőtt korosztályt érintő generális probléma, de a gyermekek egyre nagyobb százalékát is érinti, így a gyermekek túlsúlya is általános egészségügyi kérdéssé vált. A fitnesz- és rekreációs szolgáltatók ehhez a trendhez igazodva egyre több gyerekekre specializált fitnesz- és mozgásprogramot dolgoztak ki, a gyermekek súlykontrolljával foglalkozó „termékeket” is kifejlesztettek. 1.3.2. Egyedi és élménydús mozgásprogramok kínálata Core training. Törzs-edzésnek fordíthatjuk, mely egy gyűjtőfogalom, vagyis ide soroljuk mindazokat a fitneszben divatos edzésmódszereket, melynek a legfőbb célja a törzs stabilizációjának fejlesztése, ezáltal a testtartás javítása, valamint az egyensúlyérzék, a koordinációs képesség és mozgáskészség fejlesztése. Nem csak a teljesítmény növelésében van szerepe, de a sérülések kockázatának csökkentésében is meghatározó. Eszközkészlete nagyon változatos, mivel olyan felszerelések használata, mint az egyensúly labda vagy az ún. wobble board, amelyen a lábakkal kell egyensúlyozni. Cél a feszes, szálkás izmok kialakítása, fejleszti a tartóizmokat is. A csípő, a derék- és a has izmainak edzése általános stabilitást ad nemcsak a sporthoz, hanem a mindennapi tevékenységekhez is. Zumba és más zenés-táncos mozgásformák (Müller–Rácz, 2011). A legújabb fitnesztrendek egyike a megunhatatlan, pörgős, szórakoztató Zumba, mely a dance aerobikkal mutat rokonságot. Ez az új mozgásforma teljesen másképp közelíti meg a mozgás fogalmát. A Zumba egy jó hangulatú óra, mely szórakoztatva biztosítja a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését. 16

A Zumba kialakulása a kolumbiai Cali nevű városból indult a ’90-es évek közepén Beto Perez aerobik és latintánc oktatóval. Beto otthon felejtette aerobik zenéit, így nem volt mit tenni, gyorsan cselekedni kellett, elővette táskájából kedvenc latin gyűjteményét, amely csak tradicionális salsa, merengue és cumbia slágerekből állt. Improvizált, és levezette élete első „Zumba” óráját. Sokéves oktatói tevékenysége alatt ez volt az első olyan óra, amelyen edzőként nem kellett „harcolnia” a vendégeiért, mivel úgy tűnt, saját magukat motiválják a résztvevők. A vendégeknek nagyon tetszett az új zene és mozgásváltozat, így egy óra után azonnal rajongóvá váltak. A véletlenből megszületett egy új és forradalmi fitnesz koncepció, a Zumba Fitness Party. A zumba szó a zumbear igéből, a kolumbiai szlengből ered. Azt jelenti „gyorsan mozogni és szórakozni”. Más latin nyelveken pedig bulit, partit jelent. Az órán az összes latin ritmus megtalálható. Szórakozva, könnyedén tanulják meg a résztvevők a salsa, a samba, és más táncok alaplépéseit. Nincs összefüggő gyakorlatsor. Az órák zsírégető hatásosságát jelzi, hogy sok résztvevő észrevétlenül szabadult meg felesleges kilóitól. Egy Zumba órán 600 kalóriát is elégethet a szervezet. Az izom tónusosabbá válik, javul az állóképesség. A Zumba tehát zsírégető, állóképességi és tonizáló edzés is egyben. Dance aerobic. A dance aerobic az egyik legváltozatosabb aerobiktípus, mert a mozgás ritmusát diktáló zene stílusa szerint rengeteg táncos változata ismert. A különböző táncstílusok lépéseit és mozgásváltozatait használja fel az óra kardioblokkjában. Ezeket a táncos lépéseket vagy azok egyszerűsített formáit az aerobik alaplépéseivel kombinálják, ezáltal egy igen élvezetes óra alakul ki azok számára, akik szeretik a különböző zenés-táncos mozgásformákat. A dance aerobic erősen koreografált, állóképesség fejlesztő óra. Új táncos mozgásváltozata a zumba, ahol a latin ritmus a domináns. Az órán felhasználják a salsa, a merengue, a cumbia, a quebradita, a reaggeton, a calypso, a bachata samba, az axé, a latin funk, a flamenco és más táncok alaplépéseit. Boksz aerobic. A boksz aerobic ötvözi a különböző küzdősportok, a boksz, a thai-boksz, a tae bo, a különböző karate irányzatok mozgáselemeit, mint a különböző ütések, rúgások, elhajlások, védések stb. technikáit, valamint az aerobikban ismert alaplépéseket, mint a keresztlépés, V-lépés stb. A koreografált rúgások és ütések sorozatát használják a pulzusszám növelésére és a fokozott zsírégetés elérésére. Capoaera aerobic. Mivel a capoaera igazából küzdősport elemeket zenés-táncos mozgásformába öltve tartalmazta, így igazából a capoaera aerobic ötvözi a küzdősportok elemeit és a táncos mozdulatokat. A capoaera aerobic koreográfiája az eredeti sporthoz képest jóval könynyebb, egyszerűbb mozgásváltozatokat takar. Capoeirás jellegét az ütésekkel és rúgásokkal tarkított táncos mozdulatok, alaplépések, a brazil gitár és kongadob aláfestő zenéje adja. A capoaera aerobic erő- és állóképesség fejlesztő. Jó tartásjavító is, hiszen a gerinc környéki izomfűzőt, valamint a törzs izmait erősíti. Funkcionális fitnesz. A funkcionális fitnesz egyfajta gyűjtőfogalom. Ide sorolunk minden olyan koncepciót, mely a mindennapi életvitel minőségét javítja az állóképesség, az erő, az 17

egyensúlyérzék és a koordináció fejlesztése által. A funkcionális fitnesz fogalma részben átfedi az időseknek szánt tréningeket, hiszen eszköztárában nagyon hasonlítanak. Jóga. A jóga erősen tartja kiemelt helyét a fitneszben, egyre többen jönnek rá, milyen eredményes a lelki, szellemi, testi egészség megtartásában. A jógának sok változata ismert: Iyengar, Ashtanga, Vinyasa, ezeket sokat halljuk, s aztán egyre többet a Birkam jógát, melynek hódolói felfűtött teremben dolgoznak, aztán a Power, Kripalu, Anaura, Kundalini, Sivananda, Yogalates. Sokan kedvelik a Bikram jógát. Bikram Choudhury a megalkotója, aki speciálisan állította össze az ászanákat azzal a céllal, hogy a test minden részébe oxigéndús vér jusson. Így biztosítja a Bikram jóga az egészséget, a jó közérzetet. Boot camp, mely egy igazi kihívást takar. Napjaink legnépszerűbb és leghatékonyabb edzésmódja a tengerentúlon. Először az US Army újoncokat kiképző tematikájában alkalmazott fizikai módszerek adaptációjárt használták, majd a hétköznapi ember számára is elérhetővé tették. Ez egy szabadban végzett edzés-módszer, mely a fittségi állapotot és a résztvevők mindennapi életük során szükséges teljesítőképességét javítja. A Boot Camp sikerének kulcsa a csapatmunka adta motiváció és az alkalmazott módszerek. A katonák edzettségi szintjére alapozva a Boot Camp edzéseket arra tervezték, hogy a lehető legtöbb eredményt érjük el a lehető legrövidebb idő alatt. Az edzések hosszúak és fárasztóak, ezért kihozzák résztvevőiket a komfortzónájukból. A klasszikus Boot Camp indoor jellegű, vagyis szabadtéren, parkokban, erdőkben, sportpályákon tartják 8-20 fős csoportokban. A 70-80 perces edzéseket általában két edző vezeti, akik a helyes végrehajtást folyamatosan kontrollálják és lelkesítik a résztvevőket. A gyakorlatok a katonai kiképzésben használt, a harci gyakorló tevékenységre felkészítő jellegű alakzatokban zajlanak, megtűzdelve sprintfutással, sorversennyel, utánzójárásokkal, páros gyakorlatokkal, köredzéssel, core tréninggel. Ezek a speciális gyakorlatok a fizikai erőt és az állóképességet egyaránt fejlesztik, ezért egyszerre izomtömeg növelő és zsírégető hatásuk is van. Spinning (Kárai, 2007). A spinning angol eredetű szó jelentése pörgés, forgás. A spinning program egy zenére végrehajtott, csoportos teremkerékpározási tréning edzői irányítással. Ez egy olyan edzésmódszer, amelyet kortól, nemtől, edzettségi szinttől függetlenül bárki végezhet, aki szeret sportolni, tehát life-time jellegű, ahol a terhelés nagyon jól adekvátan adagolható. Egy speciálisan kifejlesztett kerékpáron történik az edzés 45-50 percen keresztül. A spinning óra két alapvető terepfajtát szimulál: sík és hegyi terepet. Sík terepen kevés vagy mérsékelt ellenállás a jellemző. A hegyi terep az ellenállás megnövelésével szimulálható. Ezen terepek és pozíciók kombinálásával különböző technikák alakíthatók ki, utánozva az utakon előforduló szituációkat. Wellness coaching. Életmód tanácsadóként definiálhatjuk. Az életmód tanácsadó személyesen foglalkozik egy-egy emberrel, az egyén céljait, szükségleteit, értékeit és álmait tartja szem előtt. A személyre szabott tanáccsal és az életmód megvalósításával hozzájárul az egyén egészségének és munkaképességének megőrzéséhez és megtartásához, miközben testi képességeit fejleszti. 18

Egyre inkább nő az igény az életmód tanácsadás iránt, ahol a sportolók, a vendégek vagy akár a betegek használható információkat szeretnének kapni életmódjukról, egészségi állapotukról, betegségükről, vagy a szükséges életmód-változtatásukról, melyet az alábbi nemzetközi kutatások is igazolnak. Egy Svájcban végzett egészségturisztikai kutatás (Müller–Kaufmann, 2001) beszámol arról, hogy a vendégeknek fontos minden információ az egészségügyi kérdésekről és az otthon is használható egészségügyi teendőkről. Ausztriában a víz gyógyító hatásaira vonatkozó adatokat (Bassler, 2003) és információkat a „kúraszállodák” előadások formájában biztosítják a gyógyászati kezeléseket, gyógyfürdőt igénybe vevő vendégek számára. Szépségkultusz. Az idősek körében az ún. forever young kultúrát megtestesítők számára társadalmi paranccsá vált a fiatalság látszatának fenntartása. Ők azok, akik nagy hangsúlyt fektetnek az egészség megőrzésére, így a fitness-, a wellness- és a sportszolgáltatások iránt érdeklődnek. A magyar középgeneráció küzdd ezekkel a kihívásokkal, hiszen a trendekkel való együtt haladás a munkaképességet és a megbecsülést jelenti számukra. A fiatalság, a szépség mint érték a „tökéletes” test mint piacképes jellemző, a kényeztetés (wellness) és az egyéni kezelések elvárásai, ill. az ún. életstílus gyógyszerek (stressz-csökkentők, elhízás elleni szerek, mentális képességnövelők stb.) alkalmazása jellemző rájuk (Young, 2003). Ez a trend kimondottan a fitnesz keresletét dinamizálja, hiszen mint láthatjuk, a fit-forma az élet minden területén fontossá vált. A többnapos belföldi utazások esetében a sportban, sportszolgáltatásban realizált költések alakulása az összes költés arányában 2008-tól 2013-ig.5 A TÖ B B NAP O S B EL FÖ L DI U TA Z ÁS O K A L ATT A V EN D ÉG EK Ö S S Z ES K Ö L TÉS ÉN EK ÉS A S P O R TR A F O R D ÍTO TT K I A D Á S AI NAK V Á L TO ZÁS A 2 0 0 8 - 2 0 1 3 K Ö ZÖ TT ( EZ ER F T)

kiadás összes

850 231

286654599

2008

842573

233667349

2009

sportra fordított kiadás

870253

1127908

260374504

245413695

2010

930944

258893085

2011

3. ábra. KSH-adatok alapján

5

Forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp

19

2012

1243893

258711806

2013

Megfigyelhető az ábrán, hogy a 2009-es válságban a háztartások kevesebbet költöttek a többnapos utazások alatt, azaz az összes költésük alacsonyabb volt, mint 2008-ban, illetve a sportra is kevesebbet áldoztak az üdülésük során. Már a 2010-es évben azonban forgalombővülés tapasztalható a többnapos utazások alatt realizált összes költés és a sportcélú költés esetében is. A 2013-as évben ismét javuló tendencia figyelhető meg a többnapos utazások alatti összes költés és a sportra fordított kiadás tekintetében, hiszen magasabb értéken realizálódott, mint az előző évben. 1.4. A magyar lakosság utazásainak motivációi A M.Á.S.T 2008-as Piac- és Ország tanulmányában6 a magyar lakosság körében végzett reprezentatív felmérésben (n=1000) megállapította, hogy egy belföldön utazó háztartás átlagosan 2,54 utazáson vett részt, ami az összes magyar háztartásra vetítve 1,23 utazást jelent háztartásonként a vizsgált időszakban. Az összes utazás háromnegyede belföldi volt, mely legnagyobb része a Balaton turisztikai régióba irányult (25,0%), ezután Észak-Magyarország következett (19,4%), utána jött a Budapest–Közép-Dunavidék (16,6%), majd ezt követte az észak-alföldi régió (8,4%). A belföldi utazáson részt vevők motivációi közül kiemelkedik a rokonok és ismerősök felkeresése (37,2%), a vízparti üdülés (21,4%) és az egészségturizmus (11,5%). Sportesemény látogatása az egynapos és a többnapos utazások esetében egyaránt 0,4%-ot tett ki, míg a sportolás az egynapos utazások motivációjában 2,2%-kal, a többnapos utazások esetében 0,3%-kal szerepelt. A Turizmus Magyarországon 2010-es jelentésben7 a hazánkba érkező külföldi utazók motivációját vizsgálták. A motivációkban a rokonlátogatás (1–3 éjszaka: 25,9%, 4+ éjszaka: 24,5%), az üdülés (1–3 éjszaka: 10,8%, 4+ éjszaka: 33,6%), és a hivatásturizmus (1–3 éjszaka: 19,6%, 4+ éjszaka: 6,7%) dominált. Sportesemény látogatása (1–3 éjszaka: 4,4%, 4+ éjszaka: 2,5%) igaz kisebb százalékkal, de szintén megjelent. A sportturisták jellemzői A magyar szabadidős turisták8 közül 2005-ben 82.700 fő vett részt sportesemények látogatásában, ahol is a látogatók költése összesen 15.913.196 e Ft volt, a tartózkodási idejük összesen 1.786.815 napot töltöttek el, ami a sportturisták esetében 3,1 átlagos tartózkodási időt jelentett. A sportturisták fajlagos költése 8,9 e Ft volt (MT. Zrt. 2005). Hasonló átlagos tartózkodási időt regisztráltak a 2008-as labdarúgó Eb kapcsán: Ausztriában átlagosan 3,6 éjszakát töltöttek az Eb-turisták, Svájcban pedig 3,4-et.

M.Á.S.T 2008-as Piac- és Országtanulmány. In: Turizmus Bulletin 2009/2. sz. www.itthon.hu 8 Szűcs Balázs (2007): A Magyar Turisztikai ZRt sportturisztikai marketing tevékenysége. Előadás. 2007. nov. 20. Bp. ppt. 6 7

20

A szabadidős szolgáltatások fogyasztójává vált sportturisták indíttatása egyrészt lehet úgynevezett toló (push) jellegű, amikor fő motiváció az elszakadás a hétköznapoktól, baráti kapcsolatok ápolása, a közösséghez tartozás élménye, valamint lehetőség arra, hogy olyat tegyenek, amit egyébként nem. Másrészt húzó (pull) jelleggel vonzó számukra a mérkőzés, a verseny túlfűtött, izgalmas és izzó légköre, valamint az eredmény bizonytalansága által kiváltott feszültség, izgalom. (Hinch–Higham, 2004)9 A sportrendezvényre érkező turisták korábban a hagyományos sportrendezvényeknél, elsősorban a sportélmény, saját csapatuk, sportolójuk szereplése miatt látogattak el a rendezvényre, mely jelentős érzelmi kötődést eredményezett, és látogatásuk a sportrendezvényekre koncentrálódott. Napjainkban már a verseny mint élmény átélése, megragadása, a rendezvényen való részvétel a fő motiváció. A turisták az eseményen túl tetemes elvárást támasztanak a kiegészítő szolgáltatások és programok iránt, amelyek maradandó élményt nyújtanak. (Albers, 2004)10 A sportturisták nem csupán a sporteseményeket látogatják. Egyre fokozottabb igényként jelennek meg a különböző kiegészítő szolgáltatások, szabadidős programok, package-ek iránt az igény. A szervezőknek gondoskodniuk kell olyan attraktív programcsomagokon, speciális turisztikai, kulturális és szórakoztató programokon, ahol nem csak a sportrendezvényeken résztvevőit, de az érdeklődők igényeit is kielégítik. Fontos lehet a körutazások kínálata, melyek a turisták tartózkodási idejét hosszabbíthatják meg a desztinációban (Kurscheidt, 2002).11 (http://szakmai.itthon.hu/aktiv-turizmus) 2. AKTÍV TURISZTIKAI TÍPUSOK 2.1. Vadászat, vadászturizmus „A vadászat sport, szórakozás és szenvedély” A vadászat mint életforma az emberrel egyidős. Az őskorban az emberek idejének zömét a létért vívott harc, a vadászat tette ki. A honfoglaló magyarok közismerten jó vadászok voltak, és főként a sportos jellegű vadászatokat kedvelték. A XII–XIII. században rövid időn belül a vadűzés a királyi udvarok, az előkelők privilégiumává vált, tehát nem mint alapvető élelemforrás jelentkezett a vadászat, hanem pusztán divatként, szórakozásként és szabadidő eltöltési szokásként alkalmazták.

9 Hinch, T. – Higham, J. (2004): Sport Tourism Development, Channel Vieww Publications, Frankfurt Lodge, Clevedon Hall, 141–162. 10 Albers, A. (2004):Sport als Imageträgen im Tourismus: Auswirkungen und Chancen von Sportevents für Destinationen, Verlag des Faches Geographie, Universität Paderborn, paderborn 28–42. 11 Kurscheidt, M., Turismus wirtschaft von Sport-mega-Events: das Beispiel der Fußball-WM 2006 in Deutschland in Freyer, W.-Groß s. (2002). Turismus und Sport Events, Forschungsinstitut für Tourismus, Dresden 35-70.

21

Nagyot változott a világ, a vadászat eszközei és módszerei sokat fejlődtek; maga a tevékenység pedig sokak szükségletéből kevesek kedvtelésévé vált. Ma is érvényes a bevezető mondat, hiszen a ma embereinek körében felettébb divatossá vált az ősi „foglalkozáshoz” való visszatérés, ami talán az egyik legköltségesebb sportnak mondható az aktív turisztikai típusok között. A vadászat előnye, hogy a főszezonon kívüli időszakokban (pl. ősz-tél) is fizetőképes keresletet jelent a turisztikai szolgáltatóknak. Hozzájárul a szálláshelyek kapacitáskihasználásának javításához. Magas költéshajlandóságúak a vadászvendégek, melyek a turisztikai szolgáltatók realizált üzleti eredményét növelheti, hiszen a különböző magas szintű szolgáltatásokat képesek és hajlandóak is megfizetni. A vadászidény miatt a vadászturizmus nagyon jól tervezhető. A vadászok természet- és vadszerető emberek. A vadászat azonban egy különleges sport, mert jelentős beavatkozással jár a természet rendjébe. Éppen ezért nagy az állami szabályozás szerepe a vadgazdálkodást és a vadászvizsgát illetően. Az állam:  vagy sajátos célból (kutató, vadvédelem, bérvadásztatás stb.) vállalatain, szervezetein keresztül maga gyakorolja a vadászati jogot;  vagy bérbe adja egyesületnek, akik (vadászati célból szakmai szempontok szerint kialakított) területeket bérelnek az államtól. A vadászat kedvezően hat az adott terület természeti és gazdasági életére egyaránt a 3 funkciója által, melyek az alábbiak:  kárelhárító szerepe van, hiszen a nagyvadak számának korlátozása elengedhetetlenül szükséges az erdő- és mezőgazdaság számára,  természetvédelmi funkciót is ellát, hiszen 1-1 vadfaj túlszaporodása nem csak a mezőgazdasági termékekben tehet károkat, de más fajok vagy védett növények kipusztulását okozhatja,  jövedelemteremtő szerepe van. A vadásztársaságok tagjai azért bérelnek elsősorban területet, mert szeretik a vadat, a természetet, a vadászatot, röviden szólva azért, hogy vadásszanak. Ennek ellenére rákényszerülnek, hogy az évről évre adódó vadászati lehetőségek és termékek (trófea, vadhús stb.) egy részét az azt megfizetni tudóknak (elsősorban külföldieknek) értékesítsék, csakúgy, mint az állami vadászterületek teszik azt. Azonban a vadászat nem csupán a vadásztársaságoknak generálhat bevételt, jövedelmet és profitot, hanem azon turisztikai szolgáltatók számára is, akik a háttérszolgáltatást (szállás, étkezés, egyéb programok) nyújtják a vendégeknek. A vadászturizmus a vadászati lexikon szerint „külföldi utazás vadászati céllal”. (Seilmeier, 1997). „A turizmus egyik speciálisnak tekintett területe. A vadászat ma – a gazdasági jelentősége mellett – az ember és a természet viszonyának sajátos megnyilvánulása, melynek végső célja 22

az élményszerzés. A vadászatot a zsákmányszerzés kényszere és vágya hozta létre és tartja fenn (…), fontos, hogy megváltozott a „zsákmány” fogalmának tartalma is, hiszen a kulturált és modern ember igazi zsákmánya ma már az élmény.” (Lukács, 2003) A legtöbb definíció a vadászturizmust az aktív turizmus részeként definiálja. A Magyar Turizmus Zrt. a vadászturizmust az aktív turizmus részeként nevesíti: „Az aktív turizmus olyan turizmusforma, amely esetében a turista utazásának motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása. Az aktív turizmus fogalomkörébe tartozik többek között a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, a lovas turizmus, de a Magyar Turizmus Zrt. aktív turisztikai termékei közé sorolja a kaland- és extrém turizmus területét, valamint a golf-, a horgász-, a vadász- és a kempingturizmust mint aktív turisztikai formákat is.”12 A vadászturizmus tehát olyan aktív turisztikai típus, olyan utazási forma, melynek során a turista élményszerzés céljából vadászik, miközben valamilyenfajta árut vagy szolgáltatást is vásárol. A vadászati turizmus legfontosabb sajátosságai (Kocsondi–Tóth, 2004): speciális vendégkörrel rendelkezik, viszonylag szűk a célcsoport. Bár a vadászati idényekből adódóan érvényesül a szezonalítás, a vadászvendégek elsősorban ősszel-télen érkeznek, amikor a szálláshelyek kapacitása alacsony (szezonkitoló hatása érvényesül), mégis az év nagy részében lehetőség van e hobbi gyakorlására. A vadászturisták fajlagos költése magas, az „átlagos” turistánál hússzor többet is hajlandóak az országban elkölteni (135 €/fő/nap helyett 2800 €/fő/nap) (Vajdics, 2003). Üdülésük alatt komplex szolgáltatásokat vesznek igénybe. Sokszor presztízs okok miatt is költekeznek (presztízsfogyasztók). A külföldi vendégek döntő többsége konvertibilis valutával fizet. A vendégek 99%-a férfi (Vajdics, 2003). Életkorukat tekintve túlnyomórészt 40–70 év közöttiek (Gereczi, 2004). A vendégek átlagos itt-tartózkodási ideje eléri az országos átlagértéket (3–5 vendégéjszaka). A külföldi működő tőkeberuházások jelentős részét olyan emberek valósították meg, akik korábban Magyarországon vadásztak, így pozitív arculatjavító és komoly értékteremtő hatása van a vadászturizmusnak is csakúgy, mint amit egy-egy sportesemény (Eb, vb, olimpia) rendezése kapcsán tapasztalhatunk. 2.1.1. Kereslet Célcsoportelemzés Vadászok esetében a célcsoport a felnőttekre korlátozódik, mivel 18. életévét betöltött személy kaphat csak fegyverviselési engedélyt. Mivel költséges sport, így elsősorban a középkorosztály vagy az idősebb korosztály jelenti a vadászok elsődleges célcsoportját. A vadá12

http://itthon.hu/documents/28123/7654442/aktiv_turizmus_szakmai+seg%C3%A9dlet_final_2014-0325.pdf/155dabcb-6b28-4062-9acb-93961e7f5d71

23

szathoz kevesebb programtársítási lehetőség van, mint azt a többi aktív turisztikai termék esetében tapasztaljuk, hiszen a vadászok fő célja a vadászaton való részvétel, a trófeagyűjtés. Leginkább gasztronómiai, gasztro-turisztikai programokkal lehet társítani. A vadászok szabadidejük jelentős részét szánják hobbijuk gyakorlására, ami azt jelenti, hogy vadászati szezonban nagyon sokan szinte minden hétvégéjüket vadászattal töltik hazájukban. Átlagosan évente legalább egyszer, de ha megtehetik, akár háromszor vagy négyszer is nagyobb, több időt igénylő, valamilyen egzotikumot, kuriózumot nyújtó külföldi vadászaton is részt vesznek. Profi vadászok Többéves vadásztapasztalattal és magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek, magas költéshajlandóságúak. A vadászturisták átlagos fajlagos költése jelentősen magasabb (135 €/fő/nap helyett 2.800 €/fő/nap), mint egyéb turisztikai termékek esetében tapasztalhatunk (Vajdics, 2003). Minőségi szálláshelyeket (4-5 csillagos szállodák, kastélyszállodák, vadászházak) vesznek igénybe. Fő motiváció számukra a vadászat. Nyugat-európából érkező vadászok Európában, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságokban van a legtöbb regisztrált vadász, igaz, hogy ezek az országok magas népességszámmal is rendelkeznek. Valamennyi országban nagy hagyományai vannak ennek a szenvedélynek. A hazánkba érkező külföldi vadászok jelentős része Nyugat- és Dél-Európa országaiból érkezik, de növekvő kereslet mutatkozik az észak- és kelet-európai országok vadászai részéről is. Jelenleg a tengerentúli vadászvendégek megjelenése még nem számottevő. A kilencvenes évek elejéig főleg Ausztriából, Németországból és Olaszországból érkeztek hazánkba vadászturisták. Az utóbbi években ez az arány jelentősen megváltozott, ma már jelentős a Franciaországból, a Benelux államokból, Dániából, Spanyolországból érkező vendégek száma is. A különböző országokból érkező vendégek más-más vadászható fajok iránti érdeklődése tapasztalható. A német nyelvterületről, a Benelux államokból és Skandináviából érkezők elsősorban a nagyvadak iránt érdeklődnek, míg a Földközi-tenger térségéből érkezők körében elsősorban az apróvadas vadászatok a preferáltak. Napjainkra jelentős vadászati érdeklődés mutatkozik hazánk vadászturisztikai kínálata iránt Szlovákiából, Csehországból és a balti államokból, valamint Oroszországból is (Stark és mtsai). Vadászatot kedvelők, vadászat iránt érdeklődők Eddig csupán a vadászokról szóltunk, mint vendégkörről. Azonban ne feledkezzünk meg azokról az emberekről, akik nem vadászok (még), de érdeklődnek minden iránt, ami ezzel kapcsolatos. Talán ők az ún. potenciális vadásznemzedék, akik ha megszeretik, és sikerült kellően felkelteni az érdeklődésüket, a következő években már mint vadász térnek vissza. Ők 24

lehetnek a vadászturizmusban az ún. másodlagos célcsoport, még nem vadászok, de érdeklődnek minden iránt, ami a természettel, a vadászattal összefügg, vagyis akikből később potenciális vadászvendég lehet. Fontos, hogy őket intenzív marketingkommunikációval tudjuk elérni és felkelteni érdeklődésüket a vadászathoz közel álló programok iránt. Ilyen programok lehetnek:  részt vehetnek nyúlhajtáson (élő állat befogása),  vadtakarmányozásban,  vadásznap megtekintésén,  magaslesről vad figyelésen,  vadászkutya bemutatón,  vadételek elkészítésében,  szakmai kiállításokon és vásárokon,  vadaspark megtekintésében. Ezek a programok más szabadidős tevékenységekhez kapcsoltan is szervezhetők és kiválóan alkalmas arra, hogy pozitív attitűdöt alakítson ki a vadászatról, és megszerettesse, motiválja az embereket a vadászatra. Vadászvendégek családdal A vadászok nem elsősorban családdal érkeznek és nem tipikusan ez a célcsoport jellemzőjük. Talán amennyiben kedvező családi csomagot tudunk kialakítani számukra, amely vonzó ár-érték aránnyal és gazdag programkínálattal bír, növelhető lenne részvételük a vadászturizmusban. A családosok számára ki lehet ajánlani a komplex package lehetőségét kész programcsomaggal. Míg a családfő vadászaton van, addig a család többi tagjának más szabadidős programkínálatból lehetne nyújtani egyéb lehetőséget. Ezáltal bővülhet a vendégkör és az eltöltött napok száma is. 2.1.2. A vadászat rendje Magyarországon Az országgyűlés felismerte, hogy a vadon élő állatok a föld megújuló természeti erőforrásainak tekinthető, valamint a biológiai életközösség pótolhatatlan része. Így az emberiség és nemzetünk kincseként természetes állapotában kötelességünk a jövő nemzedéke számára megőrizni, ezért a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosítása érdekében megalkotta az 1996. évi LV. törvényt. Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik: a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel; b) az illetékes rendőrhatóság által kiállított vadászlőfegyver-tartási engedéllyel; c) a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel; d) a vadászíjjal vadászó vadász esetében az illetékes rendőrhatóság vadászíj-tartási engedéllyel. 25

Mivel a vadászat rendje szigorú szabályokhoz kötött Magyarországon, a vadásznak rendelkeznie kell a vadászattal kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekkel, felszerelésekkel. A vadászturizmusban érintett turisztikai szolgáltatóknak azonban jó tisztában lenni a Magyarországon érvényes vadászidényekkel és a szálláshelyek, illetve a települések környékén fellelhető vadakról, hiszen ez a vendégeink tervezett fogadási időpontja szempontjából elengedhetetlenül fontos. Ehhez nyújt segítséget az alábbiakban feltüntetett táblázat a vadászati idényekről. VADÁSZATI IDÉNYEK vadászható fajok Gímszarvasbika, golyóra érett: – bika, selejt – tehén, ünő – borjú Dámbika, golyóra érett: – bika, selejt – tehén, ünő – borjú Őzbak – suta, gida Muflonkos, -jerke, -bárány Vaddisznó, -kan, -süldő, -malac, koca Szika szarvas, -tehén, -ünő, -borjú Mezei nyúl Üregi nyúl, róka, pézsmapocok, nyestkutya mosómedve, aranysakál Házi görény, nyest Fácánkakas, -tyúk* Fogoly* Vetési lúd* Nagylilik* Tőkés-, böjti, csörgő, barát-, kerceréce, szárcsa* Erdei szalonka* Balkáni gerle Örvös galamb Seregély Dolmányos varjú, vetési varjú, szarka, szajkó Vetési varjú*(fészektelepen) 26

vadászati idő szept. 1. – okt. 31. szept. 1. – jan. 31. szept. 1. – jan. 31. szept. 1. – febr. 28. okt. 1. – dec. 31. okt. 1. – jan. 31. okt. 1. – jan. 31. okt. 1. – febr. 28. máj. 1. – szept. 30. okt. 1. – jan. 31. szept. 1. – jan. 31. máj. 1. – jan. 31. szept. 1. – dec. 31. okt. 1. – dec. 31. egész évben szept. 1. – febr. 15. okt. 1. – jan. 31. okt. 1. – nov. 30. okt. 1. – jan. 31. okt. 1. – jan. 31. aug. 15. – jan. 31. márc. 1. – ápr. 10. aug. 1. – febr. 15. aug. 1. – okt. 15. aug. 1. – nov. 30. egész évben máj. 1. – febr. 28.

* A rendeletben előirt szabályok szerint 1. táblázat. Vadászati idények Magyarországon A vadászturizmus kínálati elemeiben találjuk a kereslet kielégítésére alkalmas eszközöket, magát a turisztikai terméket, amely a vadászturizmus esetében három fontos részből áll:  Vadászati áruértékesítés. Ez a vad trófeájának megszerzésére irányul: értéke a lelövési díj, mely a trófea ellenértéke. Általában ezek képezik a turisztikai termék jelentősebb bevételi részét.  Vadászati szolgáltatás, mely a vad elejtését elősegítő tevékenységeket jelenti, mint például a vadászati kíséret.  Az általános szolgáltatások összessége, azaz a vadászatszervező iroda és a vadászterület szolgáltatásai. Természetesen itt is, mint minden turisztikai terméknél fontos termékösszetevő a vonzerő, a közlekedés, az infrastruktúra, a szálláshelyek, az étkezés, a kultúra–sport–szórakozás, a biztonságos környezet, a vendégszeretet, a professzionalizmus, az ár. A vadászturizmus esetében a vendégfogadás legfontosabb feltételei:  a megfelelő minőségű vadállomány,  minőségi szállás (jól megközelíthető),  idegennyelv-tudás (vezetőség, személyzet),  a szolgáltatások (szervezés, lovaglás, kaszinó, különleges étterem, borozó, bórkóstolás, trófea bemutató, lövészverseny stb.). 2.1.3. Vadászati módok13 A vadászturizmusban a legfontosabb aktivitás maga a vadászat, gróf Széchenyi Zsigmond szerint: „A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.” Társas vadászat Társas vadászatnak minősül az, melyen legalább hárman vesznek részt. (Ha egy vadász két hajtóval megy, nem minősül annak.) A társas vadászatokon mindig kötelező kijelölni egy vadászatvezetőt, kinek nagy gyakorlattal kell rendelkeznie a vadászat terén, általában ő a vadásztársaság vadászmestere, hivatásos vadásza, vagy egy sportvadász. A vadászvezető feladata felelősségteljes:  előkészíti a vadászatot,  a vadászatra megjelentek számbavétele, de ellenőrizheti is őket (vadászengedély megléte, szabályos fegyver és lőszer stb.),  ha valami nem megfelelő, kizárási joga is van,  ismerteti a vadászat tervét, a vadászható fajokat és mennyiségét,  az egyének helyét, feladatát, 13

Könyves–Müller, 2001.

27

 balesetvédelmi oktatást tart,  jelt ad az indulásra. Egyéni vadászat Egyéni vadászat folytatható kísérővel és anélkül is. A kísérő hivatásos vadász vagy sportvadász lehet. Egyéni vadászat esetén a beírókönyv használata balesetvédelmi szempontból is kötelező, melyben fel kell tüntetni, hogy mely biztonsági körzetbe megy a vadász, a vadászati módot, a vadászat kezdetét és végét, esetleg a terület megközelítésének útvonalát, majd a vadászat végén az eredményt. Szárnyas apróvad röptében, szőrmés apróvad futtában ejthető el. A nagyvadak csak álló helyzetben lőhetők meg, mivel egyértelműen fel kell ismernünk a vad faját, ivarát, minőségét és hogy kilőhető-e vagy sem. Szintén balesetvédelmi okok miatt fontos, hogy a leshelyet a megbeszélt időpont előtt nem hagyjuk el. Éjszaka csak vaddisznóra, rókára és üregi nyúlra lehet vadászni. 2.1.4. Előkészület a vadászatra A vadászat előkészületében – mely jelenti a fegyverek megtisztításától az elemózsiás kosár összekészítését stb. – a vendégfogadó is bekapcsolódhat, ezáltal szorosabbra fűződik a vendég és a vendéglátó közötti viszony. Tilos vadászni az éberséget, figyelmet befolyásoló szer és alkohol hatása alatt a balesetvédelem érdekében. A papírok Elő kell készíteni a jogszabályban meghatározott engedélyeket, igazolványokat, és ellenőrizni kell azok érvényességét (személyi igazolvány, fegyvertartási engedély, vadászjegy, vadászigazolvány). A fegyver Mindig az adott vadfajnak megfelelő puskát és lőszert válasszunk. Őzre kisebb kaliberű golyós fegyver is elég (222-es, 243-as, 6,5x57-es), nagyobb vadra nagyobb kaliberű fegyver (pl. 7x64-es, 30x0,6-os, 8x57-es, 8x68-as vagy e feletti) és nehezebb lövedékű lőszer szükséges. A nagyvadak elejtésénél fontos a céltávcső és a keresőtávcső, melyet használni kötelező. Ha nagyvadra indulunk vadászni, a táskából nem hiányozhat a zseblámpa, a zsigerelőkés. Apróvadra történő vadászat esetén sem mellékes a fegyverválasztás (már ha több fegyverrel rendelkezünk). A fegyver kaliberének megválasztásában a vadász testi ereje és lőkészsége a szempont. A lőszer Alapelv, hogy nagyobb testű vad elejtése esetén nagyobb szemű söréttel töltött patront válasszunk. A lőszert a töltényben vagy a tölténytáskában kell tárolni. Fontos kellék a derékszíjra erősített aggató, melyre a lőtt szárnyas vadat akasztjuk, hordozása így könnyűvé válik.

28

A ruházat Réteges öltözködés ajánlott, hiszen az időjárás rövid időn belül is megváltozhat. Mindig az évszaknak megfelelő öltözet viselete a praktikus. A vadászruha színe a környezetbe illő zöld vagy barnás színű legyen, de ne terepmintás. A terepszínű katonai ruhát többnyire az íjászok használják. A cipő kényelmes legyen, ősszel gumicsizma javasolt. Kalap vagy sapka, hátizsák vagy vadásztarisznya is ajánlott, melyben lőszer, tartalékruha, sebkötöző, étel, forró tea, zseblámpa stb. található. 2.1.5. Néhány vadászati módról a nagyvadak esetében Érdekességképp, kedvcsinálónak megemlítünk néhány vadászati módot, mely rávilágít annak sportszerű voltára. Megmutatja a vadász és a természet közötti szoros kapcsolatot, hiszen egy-egy vad elejtéséhez nagyon sok ismeret és tapasztalat szükséges a fegyverhasználaton kívül a természetről is, például a terep ismerete, széljárás az adott helyen, vadak szokásai, tartózkodási helyei, reagálásai, viselkedésmódjai. Ezt a tényt támasztják alá az alábbiakban felsorolt vadászati módok. Lesvadászat A lesvadászatot nagyvadra végezhetjük magaslesről, leskosárból és lesszéken ülve. Nem etikus az etetők közelében vagy a vadföldeken, ahol a cél, hogy a vad táplálékot és nyugalmat találjon. A magaslest általában a dagonyák közelében vagy tisztások szélein találhatjuk, ahol a vad megjelenhet. A lesvadászat speciális változata éjszaka a vaddisznó vadászata. Sok környező országban tiltott, mert vannak, akik nem tartják etikusnak. Előnye: vad nem kap szagot. Cserkelés A cserkelés apró, rövid lesek sorozatából áll. A lesvadászatnál sokkal nehezebb és nagyobb ügyességet is követel a vadásztól. A vadász cselt alkalmazva igyekszik a vad érzékszervein és eszén túljárni. Felkeresi a vad pihenő-, búvó- és táplálkozási helyét. Hátránya, hogy ha a széljárás nem kedvező, a vad szagot kaphat, így csak az válassza ezt a módot, aki ismeri a terepet. A cserkelést nesztelenül, lassan lehet végezni. Hangtalan lábbeli és megtisztított cserkelő út szükségeltetik hozzá. Barkácsolás A vadász fogaton, vadászkocsin, lovasszánon ülve közelíti meg a vadat. (Napjainkban a gépkocsival történő barkácsolás is elterjedt.) Ekkor kihasználjuk az állat azon szokását, hogy a mozgó járművet közelebb engedi magához, mint az embert gyalogosan. A barkácsoló fogat ne zörögjön, a lovak ne ijedjenek meg a lövés zajától, és ha lehet, sötét színű legyen a ló. A vadásznak, mikor a vad közelébe ér, két lehetősége van:  a kocsin maradva próbálja elejteni a vadat,  a vaddal ellentétes oldalon lelépve takarásba húzódik, miközben a barkácsoló kocsi változatlan sebességgel továbbhalad. 29

Barkácsolni csak sík vagy enyhén lejtős területen lehet. Talán ez az a vadászati mód, ahol a vendégfogadó és a vendég közös programja adott. Amennyiben a vendégfogadó rendelkezik lovaskocsival vagy autóval, terepjáróval, ő biztosítaná a vendég szállítását. Őzhívás Július hónap az őzek üzekedési ideje. Az őzbak ekkor a sutát keresi, sokkal óvatlanabb, és gyakran jelentkezik a rejtekhelyén kívül is. Ezt kihasználva a vadászok az őzbakot síppal igyekeznek becsapni, majd cserkeléssel és lessel egybekötve próbálják elejteni. Az őzbak behívására háromféle sípot használnak:  a „vágyakozó sutahangot”,  a „suta vész-sírámát”,  „az anyját hívó gida hangját”. Bármely napszak alkalmas őzhívásra, azonban ügyelni kell, hogy a síp megfelelő hangszínezetű legyen, mert a természetellenes hangot a vad megérzi. Szarvasbőgés E vadászati technikánál szintén a hangeffektusokat használjuk a cselezés módszeréül. Szeptemberben szarvasbőgés idején van úgy, hogy a bika a teheneivel a szokásostól eltérő helyre megy. Ekkor bőgőkürt segítségével próbáljuk becserkészni. A megfelelő hang megválasztása nagyon fontos, ezért a tapasztalt és jó hallású vadászoknak ajánlott. Nyomkövetés A vaddisznó elejtésére irányuló egyik legizgalmasabb vadászati mód. Erre azonban csak télen, a hajnalban hullott friss hóban van lehetőségünk, illetve 9 óra után, mikor a disznó már elvackolt és pihenőre tért. 2.1.6. Hagyományos vadászati módok (solymászat és vadászat íjjal) Az íjjal és sólyommal történő vadászat valamikor a vad elejtésének kizárólagos módját képviselte egészen a lőfegyverek megjelenéséig. Igaz ugyan, hogy a fegyveres vadászat sokkal hatékonyabb vadászati módozat, mégis napjainkban egyre inkább dívik a vadászat hagyományos változata, melynek varázsát éppen a sportszerűbb volta, a „hatékonyság” hiánya adja. Ennél a vadelejtési módnál a vadásznak jól kell ismernie a természetet, az elejteni kívánt állatok szokásait. A solymásznak azért, mert vadászeszköze is „vad”, az íjász vadásznak pedig azért szükséges jól ismerni a vadat és rejtekhelyét, hogy észrevétlenül lőtávolságra tudjon kerülni. A hagyományos vadászati módokkal is csak képzett személyek foglalkozhatnak, így tehát nekik is túl kell esniük a vadászvizsgán, és vadásznak kell lenniük. Azonban ez a fajta vadászati mód sokkal több ismeretet, gyakorlottságot, technikai tudást igényel az embertől. Az íj használta is komoly erőkifejtést igényel, a vad becserkészése pedig több mozgásos aktivitást, tehát ez a fajta vadászati módra még inkább igaz az „aktív” jelző.

30

Ezeken a vadászati módokon kívül még számos akad, társas vadászat nagyvadra és az apróvadak vadászati módjának számos fajtája, de ezekről terjedelmi okok miatt nem szólunk. 2.2. Horgászat, horgászturizmus A horgászat nem csupán halfogást jelent, hanem a természet megismerésének, felkutatásának, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésének egyik lehetséges módja. „A horgászat célja: halfogás sportszerű horgászeszközökkel és módszerekkel, a szabadidő egészséges, pihenést, kikapcsolódást nyújtó, szórakoztató eltöltése a természetben.” (Asztalos, 1981, 13.) Nem szabad összekeverni a halászattal, melynek célja a tömeges halfogás, és ami a mezőgazdaság egyik üzemága. Módszereiket tekintve is eltér a horgászat a halászattól. Halászoknak egyben ez a tevékenység a foglalkozásuk, míg a horgászoknak a halfogás a rekreációs tevékenységük, melynek célja az egészség és a munkaképesség újratermelése. Sok ezer évvel ezelőtt az ember a táplálékát vadászattal, halfogással, gyűjtögetéssel szerezte meg, mely az ősember legfőbb létfenntartó tevékenységei voltak. Az eredményes halfogáshoz elengedhetetlen volt a környezet és a természet megismerése és a módszerek fejlesztése, melynek hajtóereje az emberi leleményesség, találékonyság és az emberi gondolkodás volt. Az emberek kezdetben a puszta kezüket használták a zsákmányoláshoz, majd rájöttek arra, hogy a hegyes végű szerszámokkal sokkal jobb eredményt érhetnek el. Így az első eszközök a szigonyszerű szerszámok voltak, melyeket a sekély tavakban, folyókban jó eredménnyel tudták használni a halak elejtésére. Azokban a vizekben, mely gazdag volt halban, hálókat, varsákat és egyéb halfogó eszközöket használták. Majd a horog megjelenése és az ezzel történő horgászat egy jelentős mérföldkő volt a horgászeszközök fejlődésében, és egyben a mai sporthorgászat őse, melyből hosszú folyamat eredményeképp fejlődött ki világszerte. Nem csak a módszerek, de az ehhez használatos eszközök anyagai is változtak. A horgot először pattintott obszidiánból készítették, majd a kőhorgokat követték a csonthorgok, vagy helyenként fahorgok, melyeket rendszerint „állatok inából készült fonálra vagy vékony, erős gyökerekre, indákra, bizonyos füvekre kötöttek.”14 A mai rozsdamentes acélból gyártott horgok ősei először bronzból, majd vasból készültek. A halászat őseink foglalkozása is volt, bizonyítékul szolgálnak erre azok a halászattal kapcsolatos szavak, melyek még az Ural lábainál található őshazából kerültek nyelvünkbe. A Kárpát-medence adottságai – mely szabályozatlan folyóival, ártereivel, tavaival, mocsárvilágával halak ezreinek adott otthont – szintén kedveztek a halászatnak, így magas halászkultúra alakult ki őseink körében. Annak ellenére, hogy a halászat mint ősi mesterség viszonylag korán kialakult Magyarországon, a sporthorgászat mint a szabadidő eltöltésének egyik kulturált, élménydús formája csak későn ért hozzánk. Míg a halfogásnak, a halászatnak mint a létfenntartás egyik ősi formájának több ezer éves történelme van, addig a sporthorgászat csupán kb. 450 évre tekint vissza. 14

Nagy horgászkönyv. Geopen Könyvkiadó, 1999. 8.

31

Angliában – mely legtöbb sportág, így a horgászat szülőhazája is – jelent meg 1653-ban Izaak Walton „A Tökéletes horgász” című, mérföldkőnek számító korszakalkotó műve. Charles Cotton 1676-ban a legyezőhorgászatról íródott fejezetével hozott változást a horgászmódszerek alakulásában. A mű több mint 300 kiadást élt meg. Ez a könyv ébresztette fel a bottal, a zsinórral, a horoggal való halfogás vágyát az emberekben. Napjainkban világszerte növekszik a horgászok népes tábora, egyre több ember választja ezt a sportot szabadidejének kellemes eltöltésére. A horgászturizmus kereslete is dinamikus növekedést mutat, hiszen a horgászok nem nélkülözhetik üdülésük alatt sem ezt a fajta tevékenységet, hobbyt, sőt képesek nagy összegeket áldozni, új lelőhelyeket felkutatni és a horgászturisztikai termék kínálati elemeit megfizetni. A horgászat népszerűségének növekedésében talán szerepet játszik az is, hogy visszavágyunk a múltba a gyökerekhez (a vadászathoz hasonlóan), és miközben örömet találunk abban, hogy megszerezzük saját élelmünket, a természet megismerésével kellő kikapcsolódásra lelünk a rohanó és stresszel teli világunkban. A horgászturizmus olyan aktív szabadidős tevékenység, amely vízen vagy vízparton történik, egyetlen célja a halfogás, és általában kapcsolódik hozzá helyi szolgáltatások igénybevétele (Füstös, 2010). Ebben a definícióban nem tükröződik vissza a turizmus megfogalmazása, és ami az aktív turisztikai típusok legfőbb jellemzője, az élménykeresés. A horgászturizmust így definiálhatjuk: a horgászturizmus olyan aktív turisztikai típus, olyan utazási forma, amelynek során a turista élményszerzés céljából horgászik, miközben valamilyenfajta árut vagy szolgáltatást is vásárol. Nemzetközi kitekintés Európában több mint 25 millió horgászt tartanak számon. 8-10 millió főre tehető a tengeri horgászok száma. Ők összesen több mint 25 billió eurót költenek hobbijukra.15 Az USA-ban a rekreációs horgászok száma 44 millió fő, többen hódolnak ennek a szenvedélynek, mint a golfozásnak és a tenisznek együttesen. Ők összesen több mint 48 billió dollárt költenek hobbijukra, így jövedelemteremtő szerepe a gazdaságban: 115 billió dollár, a munkahelyteremtő hatása is jelentős: 828.000 munkahelyet teremt.16 A horgászturizmus legfontosabb sajátosságai A horgász a jó fogási lehetőségekért akár nagy távolságokra is képes és hajlandó utazni. A horgászturisták átlagos tartózkodási ideje magasabb az átlagosnál vagy sok más aktív turisztikai típusok esetében tapasztalhatónál. A fejlett horgász- és marinaszolgáltatással rendelkező, kiépített helyeken az átlagos költésük is magas. A profi horgászok esetében kevés a programtársítási lehetőség, csakúgy, mint a profi vadászok esetében, hiszen őket szinte kizárólag a halfogás, a horgászat motiválja. Leginkább 15 16

http://www.eaa-europe.eu/fileadmin/templates/eaa/docs/EFTTA_JK_Sweden_16March2007.pdf http://asafishing.org/facts-figures/sporfishing-economics/

32

gasztroturisztikai programokat tudunk a csomagajánlatba tenni. A kedvtelési horgászok, akik családdal érkeznek, igénylik a több generáció igényeit kielégítő packageket, melyek különböző programtársításokkal a termékdiverzifikáció lehetőségét kínálják. Speciális vendégkörrel rendelkezik csakúgy, mint a vadászturizmus, a profi horgászokat a halfogás motiválja leginkább, a kedvtelési horgászok sok esetben családdal érkeznek. A horgászok között több nő van, mint a vadászok között, de még ennél a turisztikai típusnál is a célcsoport férfi dominanciája nevesíthető. A horgászidény miatt jól tervezhetőek a horgászturisták érkezése. A horgászatra szinte egész évben, minden időjárási körülmény között van lehetőség, hiszen a fanatikus horgászok úgy tartják, hogy: „horgászatra nincs rossz idő, csak rossz felszerelés”. Gondoljunk csak arra, hogy esőben jobban kapnak a halak, így a fanatikus horgászok az esős évszakokban is képesek szenvedélyüknek hódolni. Télen akár lékhorgászat alkalmazásával még a befagyott vizek sem jelenthetnek akadályt az igazi horgászoknak. 2.2.1. Kereslet Célcsoport-meghatározás A horgászokról általánosságban azt lehet mondani, hogy többségükben férfiak, közepes vagy magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek, magas költéshajlandóságúak. A férfiak dominanciáját tükrözi Dávid L. és mtsai (2009) a Tisza-tavi turisztikai régióban 152 fő horgászturistán végzett kutatása, melyben a megkérdezett horgászok 92,8%-a férfi volt. Mivel life-time jellegű sportról van szó, így a szociodemográfiai jellemzők alapján azt mondhatjuk, hogy a gyermekektől az idősebbekig valamennyi életkori kategória képviselteti magát. Jellemzőjük, hogy aktív, sportos életmódot élők, természetszeretők. Horgászati szempontból azonban már számottevő a különböző célcsoportok száma, akik a horgászati módok, vagy a horgászott halfajok szerint beazonosíthatóak. A horgászok körében az utóbbi években jelentős differenciálódás ment végbe, melyet nem vagy csak részben követték a horgászturisztikai ajánlatok. (Füstös, 2010) Megélhetési horgászok Nem vesznek igénybe turisztikai szolgáltatásokat, gyakran helybeliek vagy az adott horgászvíz vonzáskörzetéből érkeznek. A kifogott halat a háztartásban fel is használják. A turizmus számára nem megcélozható szegmens. Költésük a horgászengedélyre, illetve a horgászeszközökre és a felszerelésekre koncentrálódik. Profi vagy ún. fanatikus horgászok E célcsoport jellemzője a módszer, vagy halfaj szerinti specializálódás. Számukra az utazási döntést nagymértékben befolyásolja az adott desztináció jó halfogási lehetősége (pl. halfajokban való gazdagság, nagy mennyiségű halállomány, nagyméretű halak előfordulási gyakorisága stb.). Gyakran kifejezetten a kapitális halakat célozzák meg. Leginkább egyedül vagy 33

kisebb baráti társasággal horgásznak. Mivel számukra a halfogás és a horgászat a legfőbb motiváció az üdülés alatt, így kevésbé tudunk más, ún. alternatív programot társítani. Azonban minden iránt érdeklődnek, ami a horgászattal kapcsolatos. Ilyen programok lehetnek: horgászversenyek, horgásznapok, halászléfőző-versenyek, csali készítés, halászmúzeumok, horgász filmbemutatók, halétel-kóstoló és bemutató, szakmai kiállítás és vásár. A minőségi és igényes szolgáltatásokat részesítik előnyben. Horgászatra és horgászturisztikai szolgáltatás esetében a magas költéshajlandóság jellemzi. Elsősorban a specialitásának megfelelő halfaj legjobb fogási szezonjában horgászik. Magasabb átlagos tartózkodási idő jellemzi, mivel előnyben részesíti a hosszabb, akár 5–10 napos horgászturisztikai üdüléseket. A horgászturizmus szempontjából viszonylag szűk szegmenst jelentenek. Kedvtelési horgászok Náluk a horgászat a szabadidő hasznos és aktív eltöltésének csupán az egyik lehetséges módja. Üdülésük alatt is a horgászat többnyire egy program a többi mellett. Kevésbé jellemző rájuk, hogy akár a módszerek, akár a halfajok tekintetében specializálódna. Az aktuális helyszín és idő, valamint a lehetőségek határozzák meg a módszerét, és azt, hogy mire horgászik. Több horgászmódszert váltogatva alkalmaz, és több halfaj megszerzése a célja. Több programtársítási lehetőség van esetükben, mint a profi horgászoknál, hiszen a horgászat csupán egy program. Baráti társasággal vagy családdal horgásznak. Kevesebb diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek, alacsonyabb költéshajlandóságúak. Elsősorban nyáron horgásznak, egy-egy jobb horgászhelyre akár több, pár napos horgászkirándulást is tesznek. Létszámát tekintve ez a csoport rendkívül széles, tagjait a megfelelő horgászati lehetőségek könnyen rendszeresen visszatérő vendéggé tehetik. Ezeket az állításokat támasztja alá Dávid L. és mtsai (2009) Tisza-tavi horgászturisztikai kutatása, melyben a megkérdezettek (n=152) 52,6%-a nyilatkozta, hogy évente 11–20 napot tölt el a desztinációban horgászturistaként. A megkérdezettek fele alkalmanként 3–7 napot, míg 40%-uk 5–7 napot tölt el. A megkérdezettek 78,9%-a visszatérő vendég. A horgászturisták 58%-a egyedül, míg 28,9%-uk barátokkal érkezett a Tisza-tóhoz horgászturisztikai céllal. A horgászüdülésük idejeként a nyári és az őszi időszakot nevesítették a megkérdezettek.

34

Családok, akiknél a szabadidő eltöltésében fontos a horgászat, azonban ez csak egy program a sok szabadidős aktivitás közül. Ők a család nyaralásai során, szinte kizárólag alkalmi jelleggel horgásznak egy-két napot, célpontválasztásuk során nem a horgászat a meghatározó, azonban egy jó horgászhely és a több generációs komplex csomag az ott-tartózkodásukat és vendégelégedettségüket növelheti.

4. ábra. A hazai horgászok létszámának alakulása Forrás: Glózik, 2013.

35

5. ábra. A hazai horgászok korosztályonkénti összetételének alakulás Forrás: Glózik, 2013. Magyarországon ma a lakosság 3,2%-a horgászik. Az elmúlt években örvendetesen nő a gyermek horgászok száma, és évről évre egyre több hölgy hódol a horgászat szenvedélyének. (Glózik, 2013) Látható, hogy több mint 300.000 horgász van hazánkban, akik a horgászturizmus hazai célcsoportját jelenthetik. Örvendetes, hogy egyre több gyermek és ifjúsági korosztályos horgász is megjelenik a rendszerben, akik a jövő horgász-generációjának magját jelenthetik. Külföldi horgászok A magyarországi horgászturizmus legfontosabb küldő országai Németország és Ausztria. A német és osztrák horgászok elsősorban a ragadozó halak horgászata iránt érdeklődnek, az előbbi felosztás szerint inkább a profi horgászok jönnek több napos horgásztúrákra. Elsősorban a fogási lehetőségek alapján rangsorolják a vizeket. A célcsoport definiálásának egy másik módszere, amikor a horgászokat valamilyen tulajdonságai (módszer, haltípus stb.) tipizáljuk. Így megkülönböztethetünk horgászcsoportokat, akik egy bizonyos kedvenc halfaj kifogását részesítik előnyben. Ez alapján a legszélesebb csoportot a pontyhorgászok alkotják. Ugyanígy felmerülhet a kedvenc módszer szerinti csoportosítás is, ezen belül a bojlisok és a pergetőhorgászok emelhetők ki, akik magas költéshajlandóságúak. Csoportosíthatók a horgászok a horgászhellyel szemben támasztott igényeik szerint is, itt alapvetően két csoport alakult ki, az egyik a kiépített, szolgáltatókkal ellátott horgászhelyeket kedveli, a másik sokkal inkább a nomád, kiépítetlen horgászhelyeket részesíti előnyben. Ismét más csoportosítási szempont, hogy vannak, akik szívesen visszajárnak egy-egy vízre, míg mások a fogási eredményektől függetlenül mindig más vizet választanak. A horgászat szervezetre gyakorolt jótékony hatásai és a horgászturizmus népszerűségének okai A horgászat a szabadidő eltöltésének, az aktív pihenésnek egyik legegészségesebb formája, mely alkalmas a pihenésre, a kikapcsolódásra, a regenerálódásra és a rekreálódásra egyaránt. Napjainkban az emberek elvágyódása a városokból a tiszta, érintetlen természetbe egyre inkább fokozódik, mert az urbanizáció, a motorizáció következtében az emberek többsége elszakadt a természettől; zsúfolt, zajos városokban éli életét. Az ülő életmód, a fizikai munka visszaszorulása, a munkahelyi stressz növekedése miatt egyre több ember számára jelennek meg értékként a természeti sportok, ahol a friss levegő, a napfény, a csend, a nyugalom jótékony hatású a szellemi és fizikai fáradtságok orvoslására. A leginkább alkalmas sport az idegrendszer pihenésére. Így nem csupán a városi életforma miatt értékelődik fel jelentősen, de azon emberek számára is, akik foglalkozásukból, munkahelyi beosztásuknál fogva sokat idegeskednek, stresszel teli helyzeteket élnek át nap mint nap (pl. vállalkozók, menedzserek, brókerek stb.). 36

Ez a sport a life-time sportok egyike. Népszerűségét fokozza tehát az a tény is, hogy a gyermekkortól kezdve a legmagasabb korig űzhető akár csoportosan (pl. család, baráti társaság), akár egyénileg is. A gyermekek horgászata játékos tevékenység, jó alkalom arra, hogy a gyermek elsajátítsa a horgászás módszereit, szabályait, és megismerkedjen a természettel (növényzet, állatvilág, időjárás elemei), ezáltal hozzájárul a gyerekek értelmi, érzelmi neveléséhez is. A középkorúak részére a horgászat rekreációs jelleggel jelentkezik, míg az idősek (nyugdíjasok) a megnövekedett szabadidejük értelmes eltöltésének egyik alternatíváját látják benne. Különösen értékes a csoportos horgászat (család, baráti társaság), hiszen jellemformáló hatása az emberi kapcsolatok szorosabbra fűzésének kedvező lehetőségét kínálja. A csoportos horgászat jó alkalom a tapasztalatszerzésre, a tanulásra, hiszen lehetőség nyílik megtekinteni a mások alkalmazta technikákat, módszereket, és ezek eredményességeit. Ez pedig azért lényeges, mert az igazi horgász mindig igyekszik ismereteit bővíteni, az adott technikát tökéletesíteni, újakat kipróbálni. Tény, hogy a csoportos horgászat lehetővé teszi a versengést, a rivalizálást, mert néhány embernek az jelenti a szórakozást, hogy minél több vagy minél nagyobb halat fogjon ki. Látnunk kell azonban azt is, hogy ebben a sportban nincsenek vesztesek, csak győztesek. A horgászat alkalmával minden órával, amit a természetben tölt az ember, gazdagabb lesz a környezet és a tevékenység nyújtotta élmények színes palettájával (Könyves– Müller, 2001). A horgászturizmus népszerűségének okai:17  Hazánkban jóval olcsóbbak a horgászjegyek, mint a nyugat-európai átlag, ugyanakkor a halfajokban való gazdagság és a jó horgászzsákmány lehetősége biztosítja a kedvező ár/érték arányt.  Ígéretesebb zsákmány, bőséges halak, kapitális példányok és a halfajok sokszínűsége.  Színvonalas turisztikai szolgáltatások.  Számos tórendszer, amelyekből garantáltan lehet halat fogni (Balaton, Tisza-tó, Fertő, különböző horgásztavak és folyóvizek).  Az alap és turisztikai infrastruktúra folyamatos fejlődése. A horgászturizmus kínálati elemeiben találjuk a kereslet kielégítésére alkalmas eszközöket, magát a turisztikai terméket, amely a horgászturizmus esetében az alábbi fontos részekből állnak:  a horgászati szolgáltatások (horgászjegy, horgászfelszerelések, csalik, csónakbérlés stb.) Általában ezek képezik a turisztikai termék jelentősebb bevételi részét.  turisztikai szolgáltatások (szállás, étkezés, közlekedés),  turisztikai attrakciók, programok. A horgászturizmus esetében a vendégfogadás legfontosabb feltételei:

17

http://racvarosihorgaszbolt.hu/hirek/viragzik-az-orszagban-a-horgaszturizmus

37

 a megfelelő minőségű halállomány, halfajokban való gazdagság és a halak, az egyes halfajok korosztályos piramisa, a kapitális példányok előfordulása,  horgászbarát szálláshelyek (jól megközelíthető),  idegennyelv-tudás (vezetőség, személyzet),  kiegészítő szolgáltatások. 2.2.2. A horgász alapvető felszerelései Horgászfelszerelésünk összeállításánál figyelembe kell venni a kifogható halak fajtáit, a terepviszonyokat, képzettségünket. De bármilyen halat szeretnénk kifogni, elengedhetetlenül szükséges a horog, a zsinór, a horgászbot. A nagyhalak fárasztásához orsót is be kell szereznünk. Kiegészítő felszereléseink lehetnek: az úszó, az ólom, a műcsali, a kiemelő háló, a szák és számos eszköz. A horgászeszközök anyaga, formája, fajtái állandóan változtak és változnak ma is. Aki profi horgász, és szabadidejének jelentős részét áldozza erre a sportra, az magával hozza a több tízezer, vagy százezer forintos horgászfelszerelését is. A horgászat – a csali változatos körülmények közötti felkínálása – különböző módon történhet. Mi ízelítőül a 4 fő módszerről18 és az átmeneti módszerről szólunk. Aki ezekről bővebben szeretne olvasni, az a Horgászok kézikönyvét fellapozhatja. Fenekező horgászat A fenekező módszerrel azon halaknak kínáljuk fel a csalit, melyek a fenékiszapból keresik ki a halakat, rovarokat, csigákat. A ragadozó halak között is akad olyan halfaj, akik a vízfenék apróbb halaira vadászik. A módszer lényege, hogy természetes csalizott horgunkat fenékólommal súlyozva juttatjuk le a vízfenékre, tetszőleges távolságra. Eredményes ezen módszer használata süllőre, harcsára. Úszós horgászat Az úszós módszerrel a víz bármely rétegében (a víz felszínén, fenekén, középső rétegében) elhelyezkedő hal lehet a célpontunk. Ekkor a természetes csalit a jól kiegyensúlyozott úszóval juttatjuk a horgászhelyre. A kapás alkalmával az úszó mozgása tájékoztat bennünket, jelzi az eredményt. Pergető horgászat Ez a módszer és a műlegyezés kívánja a legnagyobb fizikai megterhelést. A módszer lényege, hogy a vízben vonuló halat a csali állandó kihajításával és bevontatásával csaljuk horogra. Talán ennek a legnagyobb a sportértéke, mert állandó mozgást igényel a horgásztól. Előnye, hogy lényegesen nagyobb vízterület „bejárását” teszi lehetővé. Sportjellegét fokozza:  egyetlen bottal kell a halat kifogni,

18

Horgászok kézikönyve (szerk.: Asztalos Zoltán) Mg. Kiadó – Mohosz, Bp. 1981. 128–158.

38

 szakértelmet kíván, hiszen a horgásznak ismernie kell a hal tartózkodási helyét, a megfelelő szerelék összeállítását,  a horgász ügyessége is fontos, hiszen gyakran egyenetlen terepen kell mozogni, kedvezőtlen helyzetből kell sokszor a műcsalit célba juttatni stb. Látjuk, hogy a pergető horgászat sok ismeretet kíván a horgásztól, ezért tartják Magyarországon a legsportszerűbb módszerek egyikeként számon. Műlegyes horgászat Műlegyet (készíthetjük magunk vagy vásárolhatunk is) táncoltatunk a víz színén. Számos halfajnak ugyanis fő tápláléka a víz fölött rajzó vagy víz színére hulló rovar. A pisztráng, a küsz, a vörös szárnyú keszeg, a domolykó ebből szerzi tápláléka zömét. A műlegyes horgászat esetében is állandóan mozgatni kell a műcsalit. Ennek a módszernek azonban külön irodalma van, tehát akinek felkeltette az érdeklődését ez a módszer, az a technika leírásáról bővebben olvashat. Ezenkívül van sok átmeneti módszer, mely a sajátos terepviszonyok esetén vagy a halak sajátos tulajdonsága miatt kerülnek használatra. Ezek a következők: A tapogató-mártogató módszer: a csalétket állandóan mozgatjuk, de nem mondható sem fenekezésnek, sem pedig pergetésnek, mert nem a műcsalit, hanem az élő halat használjuk erre a célra. A csalit néhány méterre vetjük be, s lassú emeléssel és süllyesztéssel a folyó áramlását kihasználva kínáljuk a csalit a süllőnek. A kuttyogatás: a harcsafogás speciális módszere, csak ez a hal reagál a kuttyogató által keltett hangra, mely a harcsát támadásra ingerli. Ennek a módszernek egy speciális eszköze van. Ez az eszköz egy kb. 350 mm hosszú fogantyúval ellátott nyélből és ennek végére erősített tányérból álló szerszám. Ezt azonban boltokban ritkán árulják, gyakran a horgászok maguk készítik. A mormiskázás: technikáját főleg az északi országokban használják a téli hónapokban. A mormiska parányi, horogra szerelt ólomtestű műcsali, mely az apró rákok mozgását utánozza. A csalit állandóan rezegtetni kell lassan a víz mélye felé haladva. Ehhez sok gyakorlás szükséges! Ahhoz azonban, hogy eredményes horgászok legyünk, nem elég csupán a megfelelő felszerelés vagy a horgásztechnika ismerete, elsajátítása. Legalább ilyen fontos, hogy a horgász nagyon jól ismerje a halak fajait, táplálkozási szokásait, táplálékait, vízbeli tartózkodási helyeit, valamint a vizeinkben (tó, folyó) előforduló halfajtákat. A horgászok, mint utaltunk erre, természetszerető emberek is, így mintegy leíratlan erkölcsi kötelességük a vizek és a környezet védelme a szennyezésektől, szeméttől egyaránt.

39

2.3. Lovassportok – lovasprogramok, lovas turizmus19 A ló és az ember történelme az ősidők óta szorosan összefonódott. Kezdetben a sztyeppeken élő nomád népek mint vadászzsákmányt követték a vad méneseket. Majd a csupán élelemforrásból rövidesen „közlekedési eszköz” lett. Felismerték az emberek, hogy a lóhátról történő vadászat gyorsabb, nagyobb terület meghódítása válik így lehetővé. Majd a ló „harci eszközként” funkcionált. A gyors lovascsapatok rajtaütöttek és kirabolták a letelepedett földművelő népeket, messzi területekre kalandoztak el. Gondoljunk csak kalandozó őseinkre, vagy a mongol Dzsingisz kán hírhedt lovas hordáira. A magyarok ősei az Ural lábánál éltek lovaikkal, akiket a leghíresebb lovas nemzetségnek mondtak az európaiak. Kalandozó őseink a honfoglalás után ismertek voltak nyilaikról, kitartó lovaikról és különleges harci technikáikról. Államalapító Szent István királyunk idejére tehető a lovak központosított tenyésztése, melyre igen nagy gondja volt. Védővámokkal és kiviteli tilalmakkal óvta egyik féltve őrzött kincsünket, a lovakat. A török hódoltság idején a 3 részre szakadt országon a lovaink keveredtek a szomszédos nemzetek lófajtáival, melyek eredménye a gyors, kemény, kitartó, szívós lófajták megjelenése. A magyar ember számára a ló társ volt a munkában és a háborúban is. A magyar huszárság és könnyűlovasság Mátyás király óta a harcok nélkülözhetetlen eleme volt. A XIX. században Széchenyi és Wesselényi törekvése volt, hogy a magyar lósportot „embersporttá” fejlessze, és bevonja a korszerű testgyakorlatozások közé. A lovak harcban való jelentősége a XIX. századig megmaradt, hiszen egy-egy gyors lovasroham egész háborúk sorsát dönthette el. A messze hordó fegyverek elterjedésével azonban a katonai jelentősége egyre csökkent. A nagymérvű motorizáció előretörésével a mezőgazdaságban igavonásra használt lovak jelentősége is visszaszorul csakúgy, mint a szállításban az igavonó lovaké. Igaz ugyan, hogy az iparosodással a ló kiszorul az ember napi munkájából, azonban a gépek és motorok soha nem tölthetik be azt a helyet az emberek szívében, amit a ló foglal el. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a lovasok tábora, a lókedvelő emberek száma fokozatosan növekszik, valamint egyre több azon emberek köre, akik szabadidejüket szívesen töltik lovakkal, lovaglással, lovassporttal. Napjainkban tehát a lovakat leginkább sportcélból és szabadidős lovaglás céljából tartják. Így manapság a ló és a lovasszolgáltatások mint turisztikai termékek jelentkeznek napjaink idegenforgalmában. A lovasprogramok és -szolgáltatások bővülő köre, mennyiségi és minőségi mutatóinak emelkedése az egyre magasabb költségvonzata miatt a szabadidő eltöltésének az egyik legdrágább formája. Lovas nemzet vagyunk – tartják rólunk és valljuk magunk is. Az ember vonzódása a lóhoz ősi, szinte ösztönös érzés a szabadság, a természetbe olvadás fokozhatatlan érzése. Növekszik az emberekben a gyökerekhez való visszavágyódás, és a természettel való közvetlen kapcsolat kialakítása, a városi létből való menekülés igénye. 19

Könyves–Müller, 2001.

40

2.3.1. A falusi turizmus és a lovasszolgáltatások összekapcsolása A vidéki életformához, a falvakhoz és tanyákhoz kapcsolódott a múltban a lótartás. Akik a régi hagyományokhoz szeretnének visszakalandozni térben és időben egyaránt, azon emberek számára fontos, hogy ez a lovasszolgáltatás az eredeti környezetben legyen. Így tehát a lovasszolgáltatások közül a lovas hagyományaink ápolására és bemutatására talán leginkább létjogosultak a vidéki-falusi vendégfogadók. A vidék adta kedvező klimatikus és terepviszonyai, adottságai miatt alkalmas e célra. Magyarország változatos tájai és az ideális természeti, környezeti adottságok (földúthálózat, mely kora tavasztól késő őszig alkalmas lovaglásra, nagy szabad földterületek, puszták, bekerítetlen földek stb.) a lovaglás, tereplovaglás céljára nagyon ideálisak. A lótartás, -tenyésztés, ha szeretnénk kiegészíteni különféle lovasszolgáltatásokkal (pl.: lovasoktatás, lovaglás stb.), nem csupán költség-, de helyigényes is. A városok peremkerületein a telkek és földárak égbeszökő mértéke miatt a vidék mérsékeltebb költségei ismételten a vidék mellett voksol. Itt a helyi adók alacsonyabb volta, a vidékfejlesztést elősegítő adókedvezmények, támogatások szintén kedvezőbbek. Azok az emberek, akik falusi vendégfogadók, és lovaslétesítményt szeretnének létrehozni, ilyen jellegű szolgáltatásokkal kiegészíteni vendégkörük igényeit, azoktól ez igen nagy anyagi befektetést kíván. Valamivel kedvezőbb a helyzet, ha az illetőnek már akár egy istálló, egynéhány ló vagy akár a saját földjén megtermelt takarmány a rendelkezésére áll. (A lovas turizmus fejlesztésére sok pályázat nyújt részbeni segítséget, amivel a költségek csökkenthetők.) Igaz ugyan, hogy nagy a befektetési költség, de a várható haszna is, hiszen:  Fizetőképes vendégkört (külföldi-belföldi) vonz, aki a magasabb színvonalú árakat is képes megfizetni.  A vendégfogadók szezonális gondjain enyhíthet, hiszen kora tavasztól késő őszig nyújt szabadidős programokat. Lovas szán használata télen is kikapcsolódást biztosíthat a lovakra történő odafigyeléssel.  A többnapos túrák, programok növelik az eltöltött napok számát, a férőhely-kihasználtságot javítják.  A lovasszolgáltatásokat igénybe vehetik nem csupán a szállóvendégek, de a környező települések lakói is. Pl. megszervezhető lovaglás oktatása, lovastábor vagy gyógylovaglás a környező iskolások, baráti társaságok részére is, ahol a csoportos kedvezmény biztosítása megtérülne.  Fejleszthető a szolgáltatások köre, tehát egy egész „ipar” épülhet köré (szállás, étkezés, kulturális, szabadidős programok, bemutatók, kézműipar (lószerszámok) stb.). Lovaslétesítménnyel, lótartással találkozhatunk kisebb településeken, pusztákban, út menti tanyákon, ahol nem rendelkeznek vendégfogadókkal. Ezeknek a tulajdonosoknak pedig célszerű lenne falusi vendégfogadót építeni a létesítményre, ezzel is bővítve a szolgáltatások körét, színvonalát. Cél továbbfejleszteni és bővíteni a lovasszolgáltatásokat, mely által újabb és újabb vendégkör kialakítására nyílik mód. 41

2.3.2. Célcsoportok Lókedvelők Ide sorolhatjuk azt a laikus turistatömeget, amely a lovasrendezvényeket mint látványosságot látogatja. Érdeklődésük főleg a lovasbemutatókra, fesztiválokra, lovasnapokra, illetve lovasoktatásra, maximum egy órás tereplovaglásra korlátozódik. Megjelenésük a lovardák körül véletlenszerű, szerepük csekély és passzív, de ha a pozitív tapasztalat, az új élmény kellő motiváltságot ad számukra; visszatérő, potenciális vendégkörré válhatnak. Nagy élményt jelent, ha lóhátra vagy ló által húzott kocsira ülhetnek csekély lovastudásuk ellenére is. Érdeklődéssel figyelik a lovasok öltözködésének eleganciáját, sportversenyek, múzeumok megtekintését is szívesen beépítik programjukba. Megvan bennük a vágy, hogy lovasok legyenek. Lókedvelők igényei: A jól megtervezett, kivitelezett turisztikai attrakciókat igénylik. A lovarda csupán egy program a sok közül, ezért számukra a szabadidős programok széles választékából kell ajánlani (sokféle sportaktivitás, tenisz, golf, gyógyfürdőzés, gasztronómia, kulturális programok stb.). Marketingmunka a lókedvelőknél:  kiállításokon az érdeklődésük felkeltése,  számukra kialakított kínálati csomagok, melyekre a fő hangsúlyt a lovasbemutatókra kell fektetni. Lovasok Azok, akik a lovardákat, a lovasrendezvényeket és sportversenyeket tudatosan, célirányosan keresik fel, és szakértői szemmel figyelik. A legigényesebb és a legszűkebb réteg, akinek fő motivációja a ló. Lovastudásuk magas szintű. A ló az életük, szabadságukat szívesen töltik lóháton. Érdeklődésük főleg a magas színvonalú lovasversenyek (díjugratás, díjlovaglás, fogathajtás stb.), illetve a tereplovaglás felé irányul. Jelentős a szerepük a ló adás-vételében. Lovasok igényei: Minden részletre igényesek. A színvonalas lóversenyeket, lovasbemutatókat kedvelik. A lótenyésztést is minőségi elvárásoknak vetik alá. Ők nem kimondottan a falusi turizmus célcsoportjai! Marketingmunka a lovasoknál:  a direkt marketing eszközeit felhasználva minél közvetlenebb értékesítési csatorna kialakítása,  nagyobb lovasversenyeken, sportrendezvényeken saját információs stand kialakítása,  lovasversenyek résztvevőinek személyes megszólítása,  ajánlatok küldése sportklubok számára.

42

Hobbilovasok Ebbe a csoportba tartoznak azok, akik lovagolni jönnek, illetve programválasztásukat a lovasszolgáltatások megléte motiválja. Ez tehát a leginkább megcélozható szegmens a marketingstratégia által. Minden iránt érdeklődnek, ami a lovakkal kapcsolatban áll: versenyek, lovas hagyományok, lószerszámok, -felszerelések, bemutatók, fesztiválok, tenyészszemle, de elsősorban az egy órától a több napig terjedő lovas túrák. Számuk nagyobb az előző csoportéhoz viszonyítva, de ők is tehetős pénzügyi alappal rendelkeznek. Legtöbbjükben él az egészséges életmód iránti igény, tehát a sportaktivitásokat, egészséges ételeket, a vidék nyugalmát, környezetét preferálják. A hobbilovasok elvárása: Ők a tulajdonképpeni lovas vendégek, elvárásaik összetettebbek, profi programcsomagokkal. Az általuk keresett kínálati elemek a következők: lovagoltatás, lovasoktatás, lovas tábor, edzőtáborok, pónilovaglás, hétvégi túra, csillagtúra, hetes túra, kocsikáztatás, vadászlovaglás, lovas szán, lovasbemutató, folklór programok, bértartás, fogattúrák, kalandtúrák, kalandtáborok (nomád élet), utazás cigánykocsival. Marketingmunka a hobbilovasoknál:  a legnagyobb hangsúly az értékesítésben a különböző utazási kiállításokon való részvétel legyen,  kínálati csomag részeként tour-operátorokon keresztül történő ajánlások. 2.3.3. Kínálat A turisztikai célú lovas létesítmények és felszerelések A turisztikai célú lovas létesítményekhez egyrészt hozzá tartoznak azok az építmények (istálló, karám, lovarda stb.) melyek a lovak tartásához és a turisztikai termékhez kapcsolódnak. Másrészt pedig azok az egyéb létesítmények (falusi vendégház, porta), melyek a vendégek szállás- és egyéb igényeihez kapcsolódnak. Mindkét jellegű létesítmények színvonalas, praktikus és kényelmes kialakítása szükségeltetik. Tudjuk, hogy a lótartás, a lovasszolgáltatások költségesek, de nem csupán ez, hanem az ehhez kapcsolódó létesítmények kiépítése, fenntartása, karbantartása és felújítása is. Az eltérő szolgáltatások azonban eltérő létesítményeket igényelnek. Ha csupán a lovasoktatást tűzzük ki célul, elég egy lovastelephely és vendégház. Illetve a csillagtúrák megszervezéséhez is elegendő, hiszen mindig ugyanarról a helyről indulunk, és ugyanoda érkezünk vissza. A vonaltúrák programajánlatához azonban (melyek a változatos tájak, települések, látnivalók miatt talán érdekesebbnek bizonyulnak) elszórtan fogadókat kell kiépíteni, vagy a már meglévőket túrává kell szervezni. Ha magunk építjük ki ezeket a fogadókat, akkor előre jól meg lehet tervezni úgy, hogy körülbelül azonos távokra legyenek (figyelembe véve az optimális napi haladást a lóval), és olyan helyeken, ami turisztikai vonzerővel vagy egyéb programlehetőséggel is szolgál. Ennek 43

a megvalósítása szinte csak szervezetek összefogásával, pályázati pénzek és támogatások felhasználásával lehetséges a nagy fajlagos költségek miatt. Egy másik lehetőség, ha a már működő fogadókat, lovaslétesítményeket szervezzük programmá. Ez egy olcsóbb lehetőség, azonban hátránya az előbbivel szemben az, hogy ezek az építmények nem biztos, hogy optimális távközökre találhatóak. Így lehetnek olyan eltérések is, hogy az egyik 10, a másik 130 km-re van egymástól, amely a szervezésben okoz gondokat. Az istálló A ló elhelyezése leggyakrabban istállóban történik. Ez a módozat több munkát kíván az állattartótól, mert a lovakat rendszeresen járatni kell a szabadban, tehát jobban igénylik az egyéni foglalkozást. A kifejlett lovak elhelyezésére az istállóban kialakíthatunk boxokat vagy állásokat, mely a sérülés elkerülése végett célszerű, hiszen az egymástól magas vagy félmagas fallal elválasztott lovak nem tudják a másikat bántani. A futóistálló fiatal lovak, csikók, kancák elhelyezésére alkalmas. Az istálló nagy és tágas volta nagyobb mozgásteret ad az állatoknak. Ha az istálló közvetlenül a mezőre, legelőre nyílik, akkor – jó idő esetén – kiengedhetők a szabadba. A legelői tartás Ha a legelőn tartjuk a lovakat, akkor is fontos, hogy egy zárt, védett fészert alakítsanak ki, ahová a lovak behúzódhatnak rossz idő esetén. A legelőt karámmal kell bekeríteni és lovanként 1 hektár terület szükségeltetik. A ló A lovak turisztikai célú tartásánál fontos a szép, arányos felépítés, a tetszetős küllem, amely már önmagában kellő motiváltságot jelent a kezdő lovagolni vágyók számára. Ezen felül fontos az ép, egészséges test, a megfelelő erőnlét és a kiegyensúlyozott vérmérséklet. A bátorságon, szívósságon és kitartáson túl az engedelmesség is egy fontos követelmény a lóval szemben, illetve az, hogy a ló megbízzon lovasában. A ló vásárlásánál, kiválasztásánál az alábbi ismérvek a döntőek:  milyen „lovas szolgáltatást” kívánok nyújtani a vendégek számára (más típusú ló alkalmas túralovaglásra, gyógylovagoltatásra, fogattúrához stb.);  ki a célcsoportom (az életkor, a technikai tudás is számít);  a vevő vagy a lovászfiú lovaglótudása (a tapasztalt, gyakorlott lovas megengedheti magának, hogy csak éppen belovagolt lovat vegyen, mert maga is képes jól kiképezni);  anyagi lehetőségünk;  milyen elhelyezési lehetőségünk van, és mennyi időt tudunk a lóval tölteni;  a ló tulajdonságai, viselkedése, engedelmessége, esetleges sérülések stb.  állatorvosi vizsgálat eredménye. Mindezek figyelembevételével (előnyök-hátrányok) alakítjuk ki átfogó képünket a lóról és döntünk mellette vagy egy másik mellett.

44

Ezen kívül szükséges még gondoskodni:  a ló ápolásával kapcsolatos felszerelésekről;  a ló felszereléseiről (nyereg, kantár, segítőszár);  a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányról. 2.3.4. A lovas felszerelése Minden sportnak megvan a jellemző, praktikus öltözete, felszerelése. A lovassportok válfajai más és más öltözetet kívánnak, melynél a fő szempont a célszerűség. Akik a lovaglást, túralovaglást választják és profik, már minden bizonnyal beszerezték a felszereléseket, hiszen már több év óta űzik rendszeresen ezt a sportot. Akik kezdők, és netán először érkeznek a vendégházhoz lovagolni, kellő tájékoztatást kell adni nekik, hogy milyen felszereléseket célszerű beszerezniük. Az alapfelszerelés: lovaglónadrág, lovaglócsizma, lovaglósapka (kobak). Ezen felül a pálca és a kesztyű is megvásárolható. A lovaglónadrág Fontos a beszerzése, hiszen sok kezdő képes elmenni lovagolni rövidnadrágban vagy vastag belső varrású farmerban, ami felsebezheti, kitörheti az ember bőrét, amikor erősen, belső combizommal szorítja a ló oldalát. Lovaglónadrág esetében a szárak belső oldalán semmiféle varrás nincs, a térdi részén pedig bőrbetét található. Mindezek mellett kényelmesek, melyekben könnyen lehet mozogni. A lovaglócsizma Ez lehet gumi- vagy bőrcsizma. A fűzős cipők azért nem jók, mert beleakadhatnak a kengyelbe, és így balesetet okozhatnak. A csizma választásánál tartsuk szem előtt az alábbiakat: kényelmes legyen, illetve érjen a térdhajlatig, hiszen viseléskor a szár rövidül 2-3 centit. Ha nem akarunk rögtön beinvesztálni egy drágább lovaglócsizmába, egy meglévő félcipő, bakancs esetében lábszárvédőt ajánlatos használni. Lovaglósapka (kobak) Hozzájárul a lovas esztétikai kinézetéhez, valamint balesetvédelmi szempontból szükséges, hiszen esések alkalmával a súlyos fejsérülések elkerülhetők. 2.3.5. Lovasprogramok A szabadidős programok repertoárjában a sportágak mint eszközök felhasználásában a lovassportok merőben eltérnek az eddigiektől, hiszen itt a „szer” – bár a lovasok inkább társat említenek – különleges bánásmódot igényel. Nem véletlen, hogy azok számára, akik a lovassportot kívánják rekreációs és felüdülési célból választani, elsőszámú kérdés, hogy tudnak-e lovagolni. Amennyiben igen, és gyakorlattal rendelkeznek, akkor kevesebb a dolgunk, és nagy lovaglótudást igénylő profibb szolgáltatások is ajánlhatók számukra (pl. lovas túra, vadászlovaglás). Abban az esetben, ha csak az előképzettséggel rendelkezőknek ajánlunk prog-

45

ramot, leszűkítjük a célcsoportunkat. Abban az esetben, ha a lovas turizmusban „tömegesítés” lehetőségét látjuk, úgy gondot kell fordítanunk az alapvető lovasismeretek elsajátítására. Ennek keretében sort kerítünk az alábbi területekre:  ismerkedés a lóval,  lovaglás oktatása,  lovas túra,  fogattúra,  utazás cigánykocsival,  vadászlovaglás,  gyógylovaglás,  lovasbemutatók,  lovassportok (díjlovaglás, díjugratás, military, fogathajtás, galopp, ügetőversenyzés, lovastorna [voltizsálás], távlovaglás, lovasjátékok). Ismerkedés a lóval Ajánlott azok számára, akik még nem lovagoltak soha, de szeretnének megtanulni, kisgyerekeknek vagy a ló iránt érdeklődő családok számára, ami jó kikapcsolódást jelenthet a fiatalabb vagy idősebb korosztálynak is. Történhet az istállóban vagy a szabadban. Az érdeklődők megismerkednek:  a ló ápolásával kapcsolatos eszközökkel (pl. vakaró, ápolókefe, gyökérkefe, patakaparó, farokfésű stb.), és megfigyelhetik a tisztítás mozzanatait;  a ló megközelítésének szabályával (mindig elölről közelítsünk a lovakhoz);  a ló takarmányozásával, etetésével;  a ló felszereléseivel, tartozékaival (nyereg, kantár, zabla, segítőszár stb.);  a ló típusaival, fajtáival,  a lovas felszereléseivel. Lovas animációs programok (lásd feladatait az 5. sz. mellékletben). Lovaglás előkészítésére lovasjátékokat szervezhetünk, illetve olyan feladatokat, melyek megismertetik a gyermekekkel a lovak viselkedését, főbb jellemzőit, a lovagláshoz használatos eszközöket. 2.3.6. A lovaglás oktatása A lovaglás, bár csodálatos sport, nagyon sok veszélyt rejt magában, éppen ezért az oktatását nagyon gondosan meg kell tervezni, elő kell készíteni. A lovasoktatást a lovagló tudás felmérésével kezdjük, és a résztvevőket csoportokba osztjuk, hogy kik tartoznak a kezdőkhöz, és kik a haladókhoz. A kezdőknek meg kell tanulniuk:  a lóápolást és felszerszámozást,  felszállást a lóra, és helyes testtartást a lovon, 46

 az alapjármódokat (lépést, ügetést, vágtát) futószáron,  a ló irányítását a lovardában. Ezeknek az elsajátításához azonban hosszabb idő szükséges (egyéntől függő, kb. 1 év). Akik már nagyobb gyakorlatra tettek szert a lovaglásban, szakosodhatnak, specializálódhatnak a különféle lovassportágak felé, pl. díjlovaglás, military, tereplovaglás stb. A haladók: Akik a kezdőknek ajánlott gyakorlatokat, feladatokat készségszinten elsajátították, illetve nagy gyakorlattal rendelkeznek, számukra az ajánlott feladatok az alábbiak:  minél több lovon lovagoljanak, „ismerkedjenek” meg a lovardából sok lóval,  a jármódokat gyakorolják,  a stílusgyakorlatokat iskolázzák (díjlovaglás, military),  vegyenek részt tereplovaglásban, hiszen ez adja a lovaglás savát-borsát. A tereplovagláson ajánlott:  legalább két ember menjen ki a terepre mindig (a másiknak tudjon segíteni, ha véletlenül baleset történik),  mindig tapasztalt ló és lovas társaságában menjen ki terepre,  több ember részvétele esetén túravezetőt kell alkalmazni, akinek az utasításai a mérvadóak,  ismert lóval lovagoljanak ki, hiszen fontos, hogy ismerjék a ló viselkedését, szokásait,  biztos lovaglótudás szükséges a terepen való lovagláshoz,  ajánlott a zajos, forgalmas helyek elkerülése. Lovas túra Biztos lovaglótudással rendelkező vendégek számára ajánlott, akik hosszú évek alatt a lovasórán megszerzett technikai tudásukat, tapasztalataikat hasznosítani tudják. A technikai tudás mellett elengedhetetlenül fontos a speciális állóképesség, erőnlét is, hiszen a túralovasok több napos vagy több hetes kirándulásokat tesznek meg lóháton. Az úti csomagnak feltétlenül tartalmaznia kell térképet, iránytűt, kötszeres csomagot, kisebb sérülések ellátásához szükséges anyagokat, pataszeget stb. Kétféle lovas túra van: Klasszikus: Állomáshelyről állomáshelyre vonul, kb. 30–50 km-t tesznek meg lóháton naponta. Időtartama: néhány naptól több hétig. Csillagtúra: A kiindulási hely (szállás) ugyanazon hely marad a túra végéig, és erről a helyről lovagolnak ki minden nap más irányba, más útvonalon, de mindig a kiinduló helyre érve. A lovas túrák során (a szervezőktől függően) lehetőség nyílhat arra, hogy a nem lovaglók számára lovas kocsit biztosítanak, és azzal kísérik végig a túrázók csapatát. A túralovaglásra a legjobb a military lóhoz hasonló tulajdonságú ló, aki minden terepen átviszi lovasát. Élénk vérmérsékletűek, kitűnő állóképességűek és belovagoltsággal bírnak. A túravezető nagy terepismerettel rendelkező gyakorlott lovas kell, hogy legyen. 47

Fogattúra Kisebb csoportoknak, kluboknak, baráti társaságoknak, családoknak ajánlott, illetve azoknak, akik lovagolni nem tudnak, vagy arra nem vállalkoznak, de szeretnének a szabad levegőn a táj szépségeivel megismerkedni. Egy kocsiban 4-6 fő részére van kényelmes hely. Legyen a túra akár a gazdag állatvilággal rendelkező erdős hegyek között, akár folyóparton vagy a füves, homokos pusztákon, felejthetetlen élményt nyújt a szabadban egybekötött piknik lehetőségével. A fogattúra programja gazdagodhat egyéb más programokkal, ha az úti cél megválasztása olyan településekre visz el, ahol megtekinthetőek népi hagyományok, múzeumok, kulturális rendezvények stb. Utazás cigánykocsival Ez a speciális program – mint fogattúra – felejthetetlen élményt nyújthat az egész családnak vagy egy baráti társaságnak egyaránt. Akik erre vállalkoznak, átélhetik a vándorló cigányok életének hangulatát. A megfelelő útvonal megválasztásával lehetőség nyílik felfedezni Magyarország természeti csodáit, változatos növény- és állatvilágát, védett természeti értékeit és a hagyományaikat őrző kis falvaink szépségét. Vadászlovaglás (régi angol falkavadászat imitációja) Csakis gyakorlott lovasok számára ajánlott, hiszen változatos terepviszonyokon, akadályokon keresztül visz az út, mely lótól és lovastól egyaránt jó erőnlétet követel meg. Talán a lovaglás egyik legizgalmasabb, egyik legnagyobb élményt nyújtó formája, de egyben a legköltségesebb is. A résztvevő fizeti a vadászati díjat. Saját lóval kell rendelkeznie, melyet a vadászatra visz, és megfelelő öltözék is szükségeltetik (a díjugrató versenyek általános öltözékének megfelelően). A vadászlovaglásnak több változata is ismeretes. Népszerű az a forma, amikor a követendő vadat egy lovas helyettesíti, aki egy húsdarabot húz maga után, hogy a kutyák szagot kapjanak. A lovasok pedig a kutyákat követik. Az előre kijelölt útvonalon kisebb akadályokat is helyezhetnek el, ami nehezíti, és változatossá teszi a terepet. Mivel a kutyafalkát a résztvevők fizetik, ezért ez költséges. Kevésbé költséges változata, amikor a vezető vállára egy rókafarkat erősítenek, és azt a lovast üldözik a többiek, mint rókát. Kiegészülhet szabadtéri ebéddel, este vadászvacsorával, illetve vadászbállal vagy más egyéb programokkal. Gyógylovagoltatás Sajnos Magyarországon az iskoláskorú gyermekek több mint felénél találunk valamilyen ortopédiai vagy belgyógyászati rendellenességet, elváltozást, ezért már az új tanterv a gyógytestnevelés órákat kötelezően bevette az iskolai oktatás rendjébe. Akár az iskolákat megcélozva, akár az egyéneket (fogyatékosok, gyerekek, felnőttek, külföldiek stb.), ezzel a szolgáltatással kiegészítve lehetne a programok skáláját bővíteni. Ezen tevékenység űzéséhez 1-1,5 év szükségeltetik a lovak kiképzésére; ezen kívül orvos vagy terapeuta alkalmazása is ajánlott. Nagyon sok helyen (diszlexia, diszgraphia, gerincferdülés és tartási hibák stb.) eredményesen alkalmazható a gyógylovaglás, ahol a 3 dimenziós mozgásimpulzusokat használják fel. 48

Lovasbemutatók Kulturális programot nyújthat az egész család számára. A lovastudással rendelkezők és a lovagolni nem tudók számára egyaránt látványos program. Különféle látványosságokkal találkozhatunk ezen bemutatók alkalmával, mint:  csikósbemutató ügyességi gyakorlatokkal: lófektetés, ültetés, kendőlopás;  lovastorna (voltizsálás): lóháton végrehajtott tornagyakorlatokat és a lóra történő felleugrásokat tartalmazza;  díjugratás: a ló akadály fölötti ugróképességét csodálhatjuk meg;  lovas-íjász bemutató: nemcsak az íjászok célzóképességét láthatjuk, de az öltözékük is a múltba visz vissza bennünket;  puszta-ötös bemutató: elöl három, hátul két ló, és e kettőn áll a csikós, aki a száguldó lovakat kordában tartja;  puszta-tízes: 4 vágtató ló elől, 4 középen, és kettő hátul, melyen a csikós áll és irányít;  fogathajtó versenyek: sokoldalú próbatételt jelentenek mind a ló, mind a lovas számára, szigorú pontozásban részesül a küllem, a kocsit, a lovat és a hajtót illetően is;  fajtabemutatók: a különféle lófajták bemutatása. 2.3.7. Lovassportok mint mozgásváltozatok A lovassportok – a magas költségvonzata, épület- és felszerelés-igénye miatt – nem igazán valósíthatóak meg a falusi portán, ezért ezek a sportágak többnyire csak szakosztályokban, egyesületekben űzhetők, gyakorolhatók. Mégis szólnunk kell róluk, hiszen önállóan, vagy a lovasbemutatókhoz társított programként látványosak, és a turisták ezreit vonzzák. Csupán kiegészítő programnak számíthatnak a Magyarország területén megrendezésre kerülő lovas sportversenyek, melyeknek széles választéka nyújthat kikapcsolódást a lókedvelő embereknek. Az alábbi lovassportok ismeretesek Magyarországon: díjlovaglás, díjugratás, military, fogathajtás, galopp, lovastorna, vadnyugati lovaglás, vadászlovaglás, távlovaglás, lovasjátékok, ügetőversenyzés, túralovaglás, szabadidős lovaglás. Ezek közül az alábbiakat mutatjuk be kedvcsinálóként: A díjlovaglás A ló és lovas közti együttműködés legmagasabb formáját igényli. „A díjlovaglás lényegében olyan tervszerűen végrehajtott gyakorlatok összessége, melyek során a lónak, a lovassal a hátán mindenkor meg kell tartania egyensúlyát.” A lóval meg kell tanítani parancsszavakat, és elvárt követelmény, hogy a ló minden helyzetben engedelmesen viselkedjen, hiszen a zsűri pontozza az engedelmességet, a jármódokat, a lendületet és az elengedettséget. A díjugratás Az akadálypálya különböző nehézségű akadályokból áll (6-12 akadály), melynek magassága függ a verseny jellegétől (területi vagy nemzeti). A verseny előtt a lovas ló nélkül körbe49

járhatja, felmérheti a pályát. Az akadályok sorrendjének memorizálása jelentős, mert a sorrend adott. Értékelés lehet:  akadályok leverését büntetőponttal szankcionálják;  akadályok leverését büntető másodperccel sújtják, és a lovas idejéhez hozzáadják;  feljegyzik a hibákat, és az időt is beszámítják az eredménybe. Az győz, aki legkevesebb hibaponttal és a legrövidebb idő alatt teljesíti a pályát. A military A feladatok összetettek, nagy nehézségűek. A versenyzőknek meg kell mutatniuk tudásukat díjlovaglásban, terepversenyen és ugratásban is. Az összetett versenyszámokból álló 3 napos verseny nagyon népszerű. Az első nap van a díjlovaglás, ahol a ló engedelmessége, a fordulatok egyenletessége és a mozgás elengedettsége kerül pontozásra. A második nap jön a terepakadály-pálya, de itt a díjugratással szemben a versenyzőnek nem áll módjában a pályát előre bejárni. Így a lótól és lovastól egyaránt nagy koncentrációt és együttműködést, figyelmet igényel. A harmadik napon pedig az ugróverseny zajlik. A lovaknak 8-14 akadállyal ellátott pályán kell teljesíteniük. Több napos programot, felejthetetlen élményt biztosít a nézőknek. A fogathajtás A fogathajtás mára olyannyira népszerűvé vált, hogy Európa-bajnokságot, világbajnokságot is rendeztek belőle. Fogathajtó nagyhatalomként tartanak bennünket számon, amit ebben a sportágban elért magyar világbajnokaink vívtak ki. Szintén három napos versenyt jelent, ahol az első napon a bírók pontozzák a kocsik felvonulásakor a ló, a lovas, a kísérő, a kocsik és a szerszámok esztétikai megjelenését, összhangját. Ezután jön a díjhajtás, mely adott pályán történő körmozgásokból, ívekből, kígyóvonalakból áll. A második nap eseménye az akadályhajtás, ahol 20 kapu az akadály. Cél a pályát hibátlanul, minél rövidebb idő leforgása alatt teljesíteni. A fogathajtás a lovasszolgáltatások során is népszerűvé vált, hiszen egy-két hetes tanfolyam alatt a kezdők is el tudják sajátítani a fogathajtó iskola alapjait, és képessé válnak arra, hogy egy kettes fogatot önállóan be tudnak fogni, majd egy pályaszakaszon végig tudnak menni. A galopp A galoppversenyeket két csoportba sorolhatjuk:  Síkversenyen akadályt nem találunk a pályán. Különböző távokon kerül megrendezésre.  Az ugróversenyeket gát- és akadályversenyekre osztjuk, ahol a sík terep különféle akadályokkal tarkított (vizes árok, sövény stb.). Ez a versenyszám nagyfokú erőnlétet, gyorsaságot kíván a lovaktól, ezért a tréner feladata a megfelelő edzésprogram tervezete és a ló csúcsformába hozása. A zsoké feladata, hogy a verseny alatt a lehető legjobb formát hozza ki a lóból.

50

Az ügetőversenyzés A hajtók az úgynevezett sulkyban ülnek, ami egy 2 kerekű, csupán 20 kg súlyú kocsi, amit a lónak a hajtóval együtt kell húznia. Cél a legrövidebb időn belül teljesíteni a távolt, de számos szabály nehezíti a győzelem elérését, valamint handikep-futamok20 biztosítják a kiegyenlített esélyekkel való indulást. A lovastorna (voltizsálás) Lovon végrehajtott tornaelemekből és -gyakorlatokból álló gyermek- és ifjúsági lovassport. A gyakorlás során a fiatalok valamennyi alapjárás-módban elsajátítják a gyakorlatokat, a versenyek alkalmával azonban a ló csak vágtában mehet. 16 éves korig csoportban versenyezhetnek (8 fő + 1 tartalék), 16 év felett pedig egyéni gyakorlatokat mutatnak be. A verseny kötelező és szabadon választott gyakorlatokból áll, melyet a zsűri tagjai pontozással értékelnek. A távlovaglás Önálló versenysportág lett, melyet különböző hosszúságú távokon lehet teljesíteni (80–160 km, 25–80 km). Ez a sportág jó erőnlétet követel meg a lótól és lovasától egyaránt. Lovasjátékok A lovasjátékok története egyidős a lovagláséval. Azonban Magyarország területén nem igazán elterjedt, ezért erről nem kívánok részletesen írni, csupán egyet-egyet megemlíteni. Lovasjátékok legősibb változata a bikaviadal, mely Spanyolországban dívik. „A játékok királyának, a királyok játékának” is nevezett lovaspóló is ide sorolható, vagy az Amerikában, Kanadában és Ausztráliában népi sportnak számító rodeó. A felsorolt lovas sportágak némelyike hazánkban is kezd egyre jobban elterjedni, mely maga után vonja a sportoló és rajongói tábor kibővülését. Az egyes szakosztályokban folyó munka megtekintése a versenyek hangulatának átélése mint turisztikai attrakció a jövőbeni program-lehetőségek bővülését eredményezheti. 2.4. A túrák, a gyalogos turizmus „Az ember nem azért turista, mert az erdőt járja, hiszen a vaddisznó is járja – mégsem turista, hanem azért, hogy maradandó, a közt szolgáló turistalétesítményeket hozzon létre.” (Dr. Téry Ödön) A gyalogos turizmus a „szelíd” vagy ún. zöld turizmus koncepciójához nagyon jól társítható, hiszen a természetben zajlik, célja között szerepel a természeti környezet elemeinek jobb megismerése és annak védelme. A túrával kapcsolatos asszociáció: a békés, érintetlen, gyönyörű természet gazdag növény- és állatvilágával a földfelszín változatos formakincsével, a szabadban való kellemes időtöltés és fizikai aktivitás végzése. A túrákat különböző szemponHandikep: angol eredetű szó, olyan versenyt jelent, amelyben a versenyzők nyerési kilátását, az ezzel megbízott szakember (handicapper) akár több, vagy kevesebb súly kiosztásával (galoppversenynél), akár előnyök vagy hátrányok kiosztásával (ügetőverseny, atlétika) kiegyenlíteni iparkodik. 20

51

tok szerint tudjuk nevesíteni, elkülöníteni, csoportosítani. Szerkezete alapján: „csillagtúra” vagy hagyományos „vonaltúra”. (Ennek a jelentését lásd a lovassportok – lovasprogramok fejezetben.) Időtartama alapján lehet egynapos, több napos vagy hetes túra. Megkülönböztetünk zöld túrát, melynek útvonala erdőn, mezőn, alföldön, hegyekben vezethet, a kék túra pedig a vízen történő túrázást jelöli. Az igénybe vett eszközök alapján lehet: gyalogtúra, kerékpártúra, kajaktúra, kenutúra. A túrák előnye:  Az egészségre gyakorolt hatása kedvező, életőrző, egészségvédő, rekreációs tevékenységek közé sorolhatóak.  Kiszakadva a városi környezetből, növelve a friss levegőn való tartózkodást, egyben a természet erőivel való edzést is jelenti. Az időjárás vagy éghajlat elemei (hőmérséklet, szél, csapadék, napsugárzás, légnyomás, szél stb.) állandóan változnak, mely így a szervezetet alkalmazkodásra készteti, így az immunrendszert is erősíti.  Ezek a túrák ciklikus mozgásokat rejtenek magukban, ami az emberek kardiorespiratorikus állóképességét, vagyis a szív-, tüdő- és légzési-keringési rendszerét fejlesztik, így ezek prevenciót jelentenek a szív- és érrendszeri betegségekkel, szívinfarktusok előfordulásával szemben.  Life-time sportok körébe tartozik, életkortól függetlenül bárki űzheti, így igen széles a célcsoportja, életkori kategóriát tekintve az egész kicsi gyermekektől az idősekig.  Költség-hatékonyak, hiszen ha belegondolunk, hogy egy egyhetes túra alkalmával hány órát mozog az ember, és a túra költségvonzatát leosztjuk, akkor elég kedvező kép tárul elénk. Azt szokták mondani, hogy egy jó túracipő, megfelelő öltözet, térkép, tájoló, némi eszköz és élelmiszer a hátizsákban, ami szükséges hozzá.  A túrák alkalmat nyújtanak hazánk szép tájaival, növény- és állatvilágával kapcsolatos ismereteink bővítésére, a családi-baráti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez. A szocializációban betöltött szerepe is meghatározó ezért. A szelíd turizmus vagy az ökoturizmus számára is kedvelt programváltozat, így az ökoturisták is megcélozható szegmensei a különböző túráknak.  Egész napos programot nyújt, melyet színesíthetünk a túra célállomásán vagy a túra közbeni egyéb programokkal (főzés a szabadban, különböző rekreációs tevékenységek, természeti sportok, kulturális programok stb.). A túrára való gondos előkészület (terv, öltözék, felszerelés stb.) elengedhetetlenül fontos a kellemetlenségek, a balesetek, a betegségek elkerülése végett.  A falusi, vidéki turizmushoz is nagyon jól társítható, hiszen nincs olyan hely Magyarországon, ahol a túrák valamelyikét (vízi, kerékpáros, gyalogos) ne lehetne megszervezni. Így tulajdonképpen minden falusi vendégfogadó előtt adva van a lehetőség (ha másra nem, gyalogtúrára). Legyen az folyó menti, hegyi, alföldi település, mindenhol találko52

zunk a „magyar táj kincsivel”, a helyi kulturális, művészeti értékekkel (Könyves– Müller, 2001).  Mivel a gyalog- és kerékpártúra lehetősége kora tavasztól késő őszig lehetséges, így a több napos túrák biztosíthatnák a jobb férőhely-kihasználtságot, és a szezont kitolhatják. 2.4.1. A természetjárás és turisztika Ennek a szónak a jelentése a Magyar értelmező kéziszótár szerint: „Rendszeres, sportszerű testmozgás, gyaloglás a szabad természetben.” Gyakran használják a turisztika kifejezést is, de ez tágabb fogalom, mint a természetjárás. Ugyanis a turisztika címszó alá sorolhatjuk azt is, ha valaki befizet egy útra valamely utazási irodában, valamilyen közlekedési eszközzel (busz, repülő) a helyszínre ér, és idegenvezető segítségével megtekinti az „előírt” látnivalókat. Szállodában lakik, étteremben étkezik, tehát a városias életformától aligha szakad el. A természetjárók programjaik során nem szakadnak el a természettől. A természetjárásnak napjainkra számos szakága alakult ki, mint pl. barlangászat, hegymászás, vízi túrázás, búvárkodás. Ezek a válfajok nagy előképzettséget, felkészülést igényelnek és speciális felszerelést, ezért költségesebbek. Nagy tömegek számára „anyagiakban” is elérhetőek a gyalogos túrák. A természetjáró a túra során sok mindent győz le: elsősorban a természet akadályait és a terepviszonyok adta nehézségeket, valamint az időjárás viszontagságait, hogy csak néhányat említsünk. Ezen akadályok legyőzése erőt, akaratot, kitartást követel az egyéntől, a térképi tájékozódás pedig szellemi erőfeszítést. A természetjárás minden szakága tehát „sporttevékenység, amely igénybe veszi és fejleszti az egyén erejét, akaratát, kitartását, tűrőképességét. Alakítja az egymás iránt érzett felelősséget. A túrázás, a tájékozódás egyszerre veszi igénybe a természetjáró testi, fizikai és szellemi erejét, jó irányba fejleszti az egyén és természet viszonyát”.21 A természetjárás szakágakra oszlik aszerint, hogy milyen a túra terepe, és hogy milyen eszközökkel járják a természetet az emberek. A gyalogos turizmus jellemzői A Leader kiadvány (2001) megfogalmazása szerint22 a gyalogos turista több mint egy olyan fogyasztó, aki gyalogutakon jár. Érdeklődik az egész terület (vidék) iránt, azaz a táj, a regionális identitás, a különböző túraútvonalak és szolgáltatások iránt a gyalogtúrák előtt, alatt és után is. Vagyis a vidék geomorfológiája, flórája, faunája, a hagyományok, a túrautak együttese adja azt a turisztikai attrakciót és vonzerőt, mely a desztináció választást befolyásolja. Tipikus gyalogtúrázó nem létezik, hiszen a lakosság valamennyi kategóriája gyakorolja ezt a fajta rekreációs tevékenységet, azonban bizonyos tendenciák megfigyelhetők a gyalogos turizmusban.

21 22

Hardi András: Tájékozódás Természetjárás Tájfutás, Tárogató Kiadó, Bp. 1995. 48–51. http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leader2/rural-en/biblio/walking/walking.pdf

53

Erős a nők jelenléte. Németországban 50 %, Franciaországban még magasabb ez az arány, a családok részvétele kifejezett, a családi túrák fejlesztése is megindult. Népszerű az 50 éven túliak körében és a középső, valamint felső osztálybeliek tekintetében. Nő a kereslet a termék iránt. Egyre többen vesznek részt az aktív turisztikai típusokban, ezen belül is a gyalogosturizmus, a teljesítménytúrázók száma növekszik. Az MT Zrt. 2012-es vizsgálataiból kiderül, hogy az utazás során végzett tevékenységek között a belföldi főutazások 5,6%-ában kerékpároztak, 34,2%-ában természeti látnivalókat tekintettek meg (ide tartozik a külön nem nevesített természetjárás is) a vendégek. Mivel széles a tömegbázisa, és szinte valamennyi táj alkalmas a gyalogtúrák megszervezésére, illetve minden tájtípusnak megvannak a sajátos geomorfológiai formakincsei, speciális növény- és állatvilága, így valamennyi turisztikai régió részesedik a bevételeiből, mely jelentősnek mondható. A KSH keresletfelmérésében a természetjárás már önálló motivációként nevesítésre került. A 2013. évi felmérés eredményei szerint természetjárás motivációval 140.006 fő vett részt többnapos belföldi utazáson (az összes többnapos belföldi utazáson részt vevők 1,0%-a). Az utazók 58,4%-a a harmadik, további 35,6%-a a második negyedévben utazott, mely összesen 589.229 eltöltött napot és 2,4 milliárd forintos költést eredményezett. Jelentős azoknak a száma is, akik a túrázást nem mint kellemes szabadidős tevékenységnek választják, hanem kihívásnak tekintve részt vesznek valamilyen teljesítménytúrán. Ezek a túrák már feltételezik a jobb fizikai fitneszszintet, különös tekintettel jó kardio-respiratorikus (aerob vagy alap) állóképességet feltételeznek a résztvevőktől, így ez esetben a célcsoport már szűknek mondható. A Teljesítménytúrázók Társasága adatgyűjtéséből kiderül, hogy 2011-ben közel 100 ezer fő vett részt a hazai teljesítménytúrákon, melyeknek tipikus ideje a tavasz (április–május) és az ősz (szeptember–október). Hazánkban közel 300 helyen szerveznek ilyen jellegű teljesítménytúrákat. (Csermez–Magyar, 2012). Halassy (2006) a magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjét vizsgálta a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Kft. felmérése alapján. A kutatás eredményeiből (N=1000) kiderült, hogy a megkérdezettek 42,5%-a évente legalább egyszer túrázik, 37%-a járt az utóbbi három évben nemzeti parkban, és mindössze 4,8%-a lovagol évente legalább egy alkalommal. A nemzeti parkok látogatása során és túrázáskor egyaránt étkezést, egyszerű, olcsó szálláshelyet és túravezetést igényelnének a legtöbben. Legalább középkategóriájú szálláshelyet is sokan keresnek, a nemzeti parkban járók ötöde, a túrázók 11,1%-a pedig igénybe venné egy látogatóközpont szolgáltatásait is. A túrázás és a nemzeti parkok esetében azt is vizsgálták, hogy mely évszakok a legkedveltebbek a megkérdezettek körében e tevékenységek végzésére. A válaszadók a tél kivételével mindegyik évszakban hasonló arányban végeznék szívesen a túrázást/nemzeti park látogatást: tavasszal, nyáron és ősszel 31-32% menne szívesen nemzeti parkba, és 25-26% túrázna. Ugyanakkor télen az ökoturisták 40,6% szívesen menne el egy nemzeti parkba, a téli túrán való részvétel 27,4%, mely meglehetősen magas. 54

A kutatásból kiderül, hogy bár a túrák tipikus időpontjai a tavasztól-őszig terjedő időszak, azonban a téli táj szépsége is elég magas vonzerőtényezőt képvisel. A célcsoport jellemzőket vizsgálta Halassy (2006). A magyarországi nemzeti parkok, a természetjárás fókuszába az alábbi legígéretesebb demográfiai célcsoportokat érdemes helyezni: a férfiak, a 18–24, illetve a 31–40 év közöttiek, a felsőfokú végzettségűek, az aktív dolgozók, a négyfős, gyermekes háztartások, az átlag feletti jövedelműek, illetve a városokban élők tartoznak ide. 2.4.2. Kereslet Célcsoport Gyerekcsoportok, osztályok Csoportosan vesznek részt gyalogos túrákon, rövidebb gyalogsétán, vagy az iskolai tábor, az erdei iskola egyik programelemeként túráznak a természetben. Céljaik között szerepel a szabadidő aktív eltöltése, a természet megismerése. Alacsony költéshajlandóság jellemzi ezt a szegmenst. Igénylik a gyalogos turizmus infrastrukturális hátterét: kijelölt útvonalak, tanösvények, pihenőterek, tűzgyújtó, piknikező helyszíneket. Előszeretettel szervezik a túrájukat olyan desztinációba, ahol természetvédelmi terület vagy nemzeti park található, ahol a látogatóközpontok megtekintése, egyéb természeti programelem preferált lehet (barlang-látogatás, állatsimogató, madármegfigyelés stb.). Elkészült a Bejárható Magyarország programhoz egy kerettanterv is, aminek célja nagyon jól illeszkedik a NAT-ban megfogalmazott célokhoz. A kidolgozott kerettantervben prioritás a testi és lelki egészségre nevelés. A természetjárás cél- és eszközrendszere által komplexen fejleszti a gyerekek személyes, szociális és kognitív kompetenciáit. A tantárgy keretében öt járásmód mint jármód került nevesítésre – gyalog, kerékpárral, lovon, vitorlával és túrakenuval –, melyek alkalmasak az ország bejárására, természeti kincseinek megismerésére. A változatos mozgást igénylő jármódok megismertetése, a szabadidő mozgással történő kitöltésére való motiválás által hozzájárul a népesség egyre romló testi és mentális egészségi állapotának javításához, egy egészségesebb magyar társadalom megteremtéséhez. Ez a kerettanterv segíthet az általános iskolákban felmenő rendszerben megvalósuló mindennapos testnevelés megvalósításához, hiszen sok helyen infrastrukturális hiányosságokkal küzdenek. A természeti sportok, túrák azonban minden iskola számára lehetőséget nyújtanak a mindennapos testmozgás biztosítására és a mozgás megszerettetésére.23 Turistaegyesületek tagjai, teljesítménytúrázók Rájuk jellemző, hogy természetszeretőek, rendszeresen vesznek részt különböző szervezett túrákon, teljesítménytúrákon. Céljuk az egészség megőrzésén túl a motoros képességeik fej-

23

(http://www.oktatas.hu /kozneveles/aktualis_tanev_esemenyei/hireink/bejarhato_magyarorszag, http://doc.hjegy. mhk.hu/20135H20000023A9DE_6.PDF)

55

lesztése, szinten tartása. A táv teljesítése kihívást jelent számukra. A túrázás számukra öröm, élmény, jó közösségi program is egyben. Alacsonyabb költéshajlandóság jellemzi őket. 18–50 év közötti természetszerető, aktív, sportos emberek A nemzetközi kutatások is alátámasztják, hogy a célcsoport-jellemzőjük a magasabb diszkrecionális jövedelem, magasabb iskolai végzettség és környezet-tudatosság. Seniorok, 50 éven felettiek egyre magasabb részvételi arányát tapasztalhatjuk a gyalogos turizmus célcsoportjában szerte Európában. Ennek oka, mint amit a trendek is mutatnak, hogy Európa öregedő népességgel rendelkezik, vagyis az idősek számaránya egyre növekszik. Az átlagéletkor is növekszik. Céljuk között szerepel az „idős korban is jó karban”, azaz az életminőség megőrzése, megtartása. Az egészségtudatos szemléletmód erősödése azt eredményezte, hogy a senior korosztály rekreációs tevékenységeiben, turisztikai utazásaiban is markánsan megjelennek azok a life-time sportok, a korábban már nevesített ún. egészségvédőéletőrző fizikai aktivitások, melyek a céljainak megvalósításának eszközei. Nyugat-Európából érkező ökoturisták Ők azok, akik igen erős környezettudatossággal, az átlagnál magasabb iskolai végzettséggel, valamint nagyobb költéshajlandósággal rendelkeznek. Igénylik a magas színvonalú szolgáltatásokat, magasabb minősítettségű szálláshelyeket. A komplex programok, élményelemek a tartózkodási idejüket meghosszabbíthatják. 2.4.3. Kínálat Hazánkban az elmúlt években a magyarországi kereslet és kínálat is jelentősen fejlődött a gyalogos és kerékpáros turizmus területén. Számos hazai fejlesztésnek köszönhetően a nemzetközi és a hazai kereslet is erősödést mutat. Mivel a vidéki térségekhez nagyon jól kapcsolhatóak az aktív turisztikai típusok, így a vidékfejlesztés cél- és eszközrendszerébe is markánsan megjelentek. Az utóbbi években a gyalogosturizmus infrastrukturális fejlesztéseivel javították a turistafogadás feltételeit, valamint az attrakciófejlesztésekkel, az élményelemek megjelenésével a desztináció vonzerejét, sikerességét növelték. A gyalogos turizmus kínálati elemeiben találjuk a kereslet kielégítésére alkalmas eszközöket, magát a turisztikai terméket, amely a gyalogos turizmus esetében az alábbi fontos részekből állnak: Túraútvonalakhoz kapcsolódó szolgáltatások, azaz útvonali infrastruktúra (útvonalak, azok járhatósága, egységesített táblarendszer, orientációs táblák, pihenőhelyek, források, kilátók stb.). Túravezető szervezett, vezetett túrák esetében, melynek előnye, hogy egy olyan kísérőnk van, aki jól ismeri a terepet. Ezek azonban konkrét időpontokhoz kötődnek. Túrakönyvek, kalauzok, túratérképek papír alapon, mobilra tölthető interaktív térképek. Ezek jó segítséget adnak a túra lebonyolításához, amennyiben nem igénylünk túravezetőt. Turisztikai szolgáltatások (szállás, étkezés, közlekedés). 56

Turisztikai vonzerők, attrakciók, programok (kultúra, természeti értékek, épített örökségek, élményelemek, település információ). Jó gyakorlatként említhető meg, hogy hazánkban szinte minden tájnak, tájegységnek megvannak az úgynevezett túraútvonalak kulcsra kész rendszere, azaz „útvonal-termékek” (írott, online telefonra tölthető változata). Ez lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak túravezetéssel tudjunk túrázni. (Molnár András: Aktív turisztikai minőségi infrastruktúrafejlesztés. Előadás.

A turistautak sikertényezői

Természeti elemek: természetközeliség vadregényes ösvények csendes, vonzó természeti tájak földfelszín formakincsei flóra, fauna elemek

Épített örökségek: települések műemlékek: várak, kastélyok, épületek, múzeumok, skanzenek, pincék stb. megközelíthetőség

Jellemzők: élmény változatosság pihenési lehetőség

2. táblázat. Turistautak sikertényezői 2.5. Kerékpártúrák, kerékpáros turizmus Magyarországon is növekszik a kerékpáros túrákon résztvevők száma. Ehhez hozzájárul az, hogy egy terület vagy táj kerékpáron fedezhető csak fel alaposan. Gyalogosan sokáig tartana, autóval pedig elsuhanunk a természeti értékek mellett anélkül, hogy megismernénk rejtett titkait. Kerékpárral viszont, ha vonattal is kombináljuk, szinte mindenhová eljuthatunk. Jelenleg számos kiépített út, földút és kerékpárbarát út szövi át Magyarországot, melyek számos kerékpártúrára adnak lehetőséget. Magyarország kerékpárutakban nem bővelkedik, de nagyarányú fejlesztés indult meg ez irányban, a vidék- és területfejlesztési programokban is tervként szerepel az ilyen jellegű utak kiépítése, bővítése. A kerékpározás létjogosultságát támasztja alá az egészség megőrzésében, megtartásában betöltött szerepe. A kerékpározás egészségre, szervezetre gyakorolt jótékony hatásai A kerékpározás kellemes, könnyű mozgás. Szinte mindenki tud kerékpározni, ez a tevékenység hozzájárul a baráti társaságok és családok jó hangulatához, hiszen közösen tesznek valamit az egészségükért. 57

Nagyon sok betegség prevenciójában, illetve gyógyításában használják. Pl. szívbetegséggel, reumás és légzési problémákkal küszködő betegek terápiájában már hosszú évek óta jó eredménnyel használják. De a gerincbántalmakkal küszködők esetében, vagy a térdízületi műtétek utáni rehabilitációban is nagy sikerrel alkalmazzák. Mivel a kerékpározás – ha rendszeres testmozgásról van szó – óvja a szívet és az ereket, fokozza a szív teljesítőképességét, illetve az oxigénfelvevő képességét. Tehát segít az életminőség, az egészség megőrzésében, javításában, a rizikófaktorok csökkentésében, illetve az öregedés tüneteinek mérséklésében, lassításában. Növeli a szervezet alkalmazkodóképességét. A testmozgás – elsősorban a ciklikus állóképességet növelő – javítja az éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodást, növeli a betegségekkel szembeni állóképességet, fokozza a pszichés terhelhetőségünket, illetve koncentrálóképességünket. Ezek a tények alátámasztják a kerékpározás, a kerékpártúrák jelentőségét valamennyi korosztály számára. 2.5.1. A kerékpáros turizmus definíciói és jellemzői A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2007–2013 szerint a kerékpáros turizmus: „Egyvagy többnapos szabadidős célú turisztikai termék, amely a kerékpározáson részben, mint közlekedési módon, részben, mint kikapcsolódási formán alapszik. Speciális turisztikai infrastruktúrát igényel: útvonal hálózat, szálláshelyek, táblarendszer stb.” Más értelmezésben a kerékpáros turizmus olyan tevékenység, amely a kerékpározáson részben mint közlekedési módon, részben mint kikapcsolódási formán alapszik, és turisztikai szolgáltatások igénybevételével, továbbá 24 órán túli, lakóhelyen kívüli tartózkodással jár (Farkas–Balogh, 2001). Nemzetközi kutatások eredményei arról számolnak be, hogy a turisztikai céllal „kerekezők” között nagyon soknak legalább olyan fontos a kerékpárral történő szabadidős utazás kulturális aspektusa, mint maga a fizikai tevékenység (Mintel, 2009). Ez azt mutatja, hogy azok a kerékpáros turistautak, csomagajánlatok, útikönyvek lesznek a sikeresek, melyek a kerékpáros turistáknak kulturális örökségeket bemutató turisztikai attrakciókat is tartalmazzák. Az Európai Parlament megbízásából 2012-ben készült tanulmány (EuroVelo 2012) kerékpáros turizmusként értelmezi azt, amikor az utazók kerékpárral közlekednek szabadidős céllal. Az EuroVelo 2012, valamint a hazai A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2005– 2010. (4–5.) irodalmak meghatározásai szerint a kerékpáros turizmusban az alábbi rendszertani besorolás használatos: Kerékpáros turizmus (Cycle tourism): két hely közötti, a szabadidőt turisztikai céllal eltöltő, kerékpárral történő utazást jelenti (de megengedve, hogy a célterületet más közlekedési eszközzel érjék el, pl. busszal, autóval, vonattal, hajóval, repülővel érkezik az adott desztinációba). A kerékpározás ez esetben markáns része a turisztikai élménynek.

58

Kerékpáros nyaralás (Cycle holidays): olyan nyaralási forma, amelynek legfőbb motivációja a kerékpározás. A fő közlekedési eszköz jellemzően a kerékpár mind a helyi, mind pedig a helyközi közlekedésben, de a célterületet más közlekedési eszközzel is elérheti a vendég. Nyaralás közbeni kerékpározás (Holiday cycling): olyan nyaralás, amikor a kerékpározás csupán egy program a nyaralás során. Más programok is szerepelnek nyaraláskor (pl. hosszú hétvégés tartózkodás alatt egy délelőttöt a kerékpározásnak szentel a turista). Kerékpáros egynapos túrák (Cycle day trips): olyan rekreációs kirándulások, mely otthonról vagy a szálláshelyről indulnak, a napi kirándulás egyik meghatározó elme a biciklizés. Egynapos kirándulásoknak is nevezhetjük. Hosszú távú kerékpáros utak (Long distance cycle routes): olyan kerékpáros útvonalakat igényel, amelyeknek céljuk, hogy arra ösztönözzék a kerékpáros turistákat, hogy egy országon belül vagy országok között különböző desztinációkat keressenek fel. Mint az a nevében is szerepel, hosszabb távolságot tesznek meg a résztvevők, ez egy magasabb edzettségi szintet követel, illetve feltételezi, hogy a kerékpározás az életmód része is. Több mint 100 km hosszúságúak, de nem ritka az 500 km-es útvonal sem. Ezekre, illetve általában a kerékpáros régiókra/útvonalhálózatokra jellemző, hogy jól kitáblázottak és különböző interpretációs eszközökkel felszereltek a kerékpárosok minél jobb tájékoztatása érdekében. Gyakran egy brand köré építettek, és különböző piacokon hirdetik őket a nagyközönség vagy szervezetek felé (pl. Budapest–Passau kerékpártúra a Duna mentén, egybekötve a turisztikai attrakciók meglátogatásával). Kerékpáros események (Cycling Events): olyan jelentős nemzeti vagy nemzetközi kerékpáros versenyek, teljesítménytúrák vagy egyéb kerékpáros rendezvények, programok, amelyek valamilyen téma vagy esemény alapján kerülnek (akár évről évre) megrendezésre. Hatásuk több szempontból is jelentős, ugyanis a közvetlen eseményen való részvétel mellett a kísérő családtagok és egyéb érdeklődők, nézők által is hozzájárulnak a helyi gazdaság erősödéséhez (lásd: Tour de France). A kerékpáros események közé sorolhatjuk a konferenciákat, műhelytalálkozókat és egyéb szakmai eseményeket is. (A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 205–2010. 4–5). A hosszú távú (vándor) kerékpáros turizmus: a kerékpározásnak egy olyan speciális formája, amely valóban az egyik legnagyobb bevételt eredményezheti, azonban nagyon szűk a célcsoport. (Uott.) 2.5.2. Keresleti trendek A hazai és nemzetközi adatok tanúsága szerint a kerékpáros turizmus egyre bővülő kereslettel számolhat a növekvő környezet- és egészségtudatosság miatt. A kerékpározás Európában, és lassan hazánkban is elmozdul a magas minőségű turizmus irányába; egyre magasabb jövedelműek veszik igénybe, akik a minőségi keresletet adják. Egyre preferáltabbak lesznek a tematikus utak (komplex kerékpár-turisztikai rendszerek).

59

Rövidebbek és egyre gyakoribbak lesznek a kerékpáros kikapcsolódások. Ez a „többször utazunk rövidebb időre” turisztikai trenddel hasonlóan alakul. Fokozódik a piaci verseny kerékpárosoknak nyújtott program- és termékcsomagok között. Egyre erősebb a törekvés az egységes információs és szolgáltatási rendszerek kialakítása kapcsán a kerékpáros turisztikai piacon. Növekvő az érdeklődés a határokon átívelő kerékpáros útvonalak, utazások iránt, melyre a kerékpáros eseményeket szervezők is felkészültek, és azt biztosítják. Pl. a minden évben megrendezésre kerülő Bükk-Aggtelek kerékpártúra során is érintik a szlovák oldalt a résztvevők. A kerékpáros turizmusban a résztvevők egyre magasabb diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek, ezért a belőle realizálódó üzleti eredmény is egyre magasabb a kerékpáros turizmus szolgáltatóinál, melyet az alábbi adatok is igazolnak. „Évente megközelítőleg 2,795 milliárd kerékpáros turisztikai utazást, kirándulást bonyolítanak le Európában, amelynek a gazdasághoz való hozzájárulása évi 54 milliárd €ra becsülhető. A legalább egy éjszakát eltöltő kerékpáros turisták száma a 25,6 milliót is eléri, ami az összes, az EU tagállamok lakói által generált turisztikai célú utazás 3%-át jelenti (Peeters et al. 2007 alapján). Az EuroVelo jelentése szerint az egynapos kiránduló utakon a fejenkénti költés európai átlaga 16 €, a többnapos utazásoké fejenként 350 € körül alakul. A többnapos kerékpáros utazások átlagos fejenkénti napi költése 53.36 €, amelynek kb. 40%-át szállásra, 30%-át ételre és italra, további 30%-át pedig más szolgáltatásokra (pl. vásárlás, közlekedés, programok) fordítják. A kirándulások esetében a napi költés 60-75%-át ételre, italra szánják.”24 Egy brit felmérés leírja a kerékpáros utazások jelentőségét, hiszen a kerékpáros utazások ma 2–4%-át adják az összes utazás és kirándulás számának néhány európai országban, mely a jövőben expanzióra számíthat. Előrejelzések szerint 10-12 év múlva ez az arány megkétszereződik. Ennél azonban jóval nagyobb a piaca a nyaralás közbeni kerékpározásnak, ahol a biciklizés extra tevékenységként jelenik meg a szabadság eltöltése alatt. A németek közel 25%-a kerékpározik nyaralása alatt. 2.5.3. A célcsoport jellemző A tipikus európai kerékpáros turista: 40–55 éves, párban vagy kis csoporttal utazik, és 3-4 éjszakát tölt el utazása során. A második legnagyobb korosztály a 20–29 év közöttieké. Mindkét csoportra jellemző, hogy utazásaikat inkább saját maguk szervezik, és nem foglalnak előre szállást. A kerékpáros turisták legalább annyit – de egyes tanulmányok szerint többet – költenek, mint más turisták. Az egynapos kerékpáros látogatói piac sokkal szélesebb körű, több családot, és a fiatalok csoportjait is bevonja, amelynek köszönhetően már gyerekkorban beépül a kerékpározás a mindennapi életbe és a kikapcsolódási formák közé. Általánosan megállapítható, hogy a fő moti24

http://www.pestmegye.hu/images/2014/agazati_strategiak/A_kerekparos_turizmus_fejlesztesi_strategiaja_ 2010_2015.pdf

60

vációs tényezők közé tartozik az egészséges élet, a relaxáció és az attraktív vidéki környezet.25 2.5.4. Kínálat A kerékpáros turizmus kínálati elemeiben találjuk a kereslet kielégítésére alkalmas eszközöket, magát a turisztikai terméket, amely a kerékpáros turizmus esetében az alábbi fontos részekből állnak: kerékpárút-hálózat, az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások, azaz útvonali infrastruktúra (kerékpárutak, azok minősége, egységesített táblarendszer, orientációs táblák, pihenőhelyek, kerékpárkölcsönzők, kerékpártárolók, szervízhálózat stb.). Túrakönyvek, kalauzok, túratérképek papír alapon, mobilra tölthető interaktív térképek. Ezek jó segítséget adnak a kerékpár túra lebonyolításához. Turisztikai szolgáltatások (kerékpárbarát szállás, étkezés, közlekedés, kerékpárok szállítására alkalmas közlekedés: pl. kerékpár szállítására kialakított vonat, kocsi, hajó, komp). Turisztikai vonzerők, attrakciók, programok (kultúra, természeti értékek, épített örökségek, élményelemek, település információ). Jó gyakorlatként említhető meg, hogy hazánkban szinte minden tájnak, tájegységnek megvannak az úgynevezett: kerékpártúra-útvonala kulcsra kész rendszere, azaz „útvonaltermékek” (írott, online telefonra tölthető változata). Ez lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak túravezetéssel tudjunk kerékpározni. (Lásd a 4. sz mellékletben: a 10 legszebb kerékpárút Magyarországon.) Infrastruktúra Hazánkban számos kerékpárutat és kerékpárbarát utat alakítottak ki napjainkra, melynek fejlesztése folyamatos és töretlen. Ezt a fejlesztést egyrészt indokolja a növekvő kereslet, az emissziós kibocsájtás csökkentése, a turizmus fenntartható fejlesztése. Az EU-s irányelvek, pályázatok is ezen termék fejlesztésének kedveznek. Kerékpáron számos lehetőség nyílik a turistáknak, hogy megismerhessék hazánk nevezetességeit, kultúráját, illetve kipróbálhassák a helyi gasztronómiát is. Magyarországon mind a négy nagy tavunk körbekerékpározható. A Tisza-tó és a Balaton önálló turisztikai régióként is képviseltetik magukat, ezért ezeknek a kerékpáros turisztikai fejlesztése fontos volt, mert a szezon meghosszabbításának egyik eszköze lett. A Tisza-tó letette a voksot az ökoturizmus mellett, így ehhez a kerékpár, mint környezetbarát közlekedési eszköz és turisztikai attrakció jól társítható. Minden évben a Balatonnál és a Tisza-tónál is megrendezik a tókerülő kerékpáros versenyt, amelyen a résztvevők növekvő száma tapasztalható. A Fertő tó is körbekerékpározható. A tónak csupán egynegyede tartozik országunkhoz, így a kerékpárút háromnegyedét az osztrákok építették meg. Ennél a tónál a tókerülés esetében a túra nagy részét a határainkon átnyúló osztrák úthálózaton tesszük meg. A Velencei-tó is körbekerékpározható. 25

Uott.

61

7. ábra. A hazai kerékpárutak és kerékpárbarát utak hosszának alakulása (1988–2013) Az ábra szemléletesen mutatja, hogy a hazai kerékpárutak száma dinamikus növekedést mutat 1988 óta, mely a fejlesztésnek köszönhetően nemcsak mennyiségi, de minőségi ugrást is jelentett. EuroVelo Az Európai Kerékpárút-hálózatot jelenti, melynél 14, Európát átszelő kerékpárút létrehozása volt a cél. Ennek hossza összesen 70.000 km, melyből már 45.000 km elkészült. Az EuroVelót az egész európai kontinensre tervezik a már megépült kerékpárutak összekötésével. Magyarországon két útvonal fog áthaladni, az EV6 és EV11. Az EuroVelo közlekedési lehetőséget teremt gazdasági, társadalmi, környezeti szempontból. Egységes nemzeti kerékpárutat alkot majd, amelynek a karbantartásában részt vesz. Végrehajtását az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) koordinálja, ügyelve rá, hogy a fejlesztések, építések megfeleljenek az EuroVelo kritériumainak, minőségbeli előírásoknak, ezzel bővítve a már meglévő, elkészült hálózatot. Az EuroVelo útvonal már áthalad Ausztrián, Franciaországon, Németországon, Magyarországon, Szerbián, Szlovákián, Svájcon és az Egyesült Királyságon.26 Észak–déli útvonalak EV1 – Atlanti parti útvonal: Északi-fok – Sagres (8186 km) EV3 – Zarándokok útvonala: Trondheim – Santiago de Compostela (5122 km) EV5 – Via Romea Francigena: London – Róma és Brindisi (3900 km) EV7 – Közép-európai útvonalak: Északi-fok – Málta (6000 km) 26

http://hu.wikipedia.org/wiki/EuroVelo

62

EV9 – Borostyánkő útvonal: a Balti-tengertől az Adriáig (1930 km) EV11 – Kelet-európai útvonal: Északi-fok – Athén (5964 km) Nyugat–keleti útvonalak EV2 – Fővárosok útvonal: Galway – Moszkva (5500 km) EV4 – Roscoff – Kijev (4000km) EV6 – Folyók útvonal: az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig (3653 km) EV8 – Mediterrán útvonal: Cádíz – Athén (5388 km) Körutak: EV10 – Balti tengeri kerékpár útvonal (7930 km) EV12 – Északi-tengeri kerékpár útvonal (5932km) 2.5.5. Kerékpárfajták, típusok, felhasználási módjuk Gyakran fogalmazódik meg a kérdés: milyen kerékpárt válasszunk? Milyen is a jó kerékpár? Mielőtt kiválasztjuk az eszközt, el kell dönteni, hogy mire szeretnénk használni. Nagyon fontos szempont tehát a felhasználási módnak megfelelő kerékpár választása, ugyanis más kialakítású kerékpárok szükségesek a városi közlekedéshez, az aszfaltos utakhoz és az erdei ösvényekhez is. A megfelelő eszköz kiválasztásában segítséget kapunk a kerékpárszaküzletekben, kerékpár kölcsönzőkben vagy szakirodalmakban. Fontos, hogy a kerékpár tökéletesen megfeleljen tulajdonosának, és kielégítse igényeit. A kormány, az ülés és a pedálok közötti távolság megfelelően legyen beállítva, mert ha valami kényelmetlen, az nem csak a mozgástevékenység örömére lehet negatív hatású, de szervezetünkre is. Több kerékpárfajtát nevesíthetünk. Attól függően, hogy mire szeretnék őket használni, beszélhetünk többek közt országúti kerékpárokról, túrakerékpárokról, hegyi kerékpárról, városi kerékpárról, hibrid kerékpárról, összecsukható, illetve freestyle kerékpárokról. Nagyot változott a világ, így a kerékpárokkal szembeni elvárásunk is. Nem elég, hogy a célnak megfelelő és kényelmes legyen, de fontos az egyedisége, színe, stílusa, egyszóval a designeleme is. A ma is használatos kerékpárok az elmúlt 100 évben szerkezeti egységeit tekintve nem nagyon változtak, a design és formaelemek viszont igen. Országúti kerékpárok Ezekkel a kerékpárokkal nagy sebesség elérése biztosított a könnyű súlynak köszönhetően. Mindössze 3-4 kg-ot nyomnak, a vékony gumik miatt pedig a súrlódás is csökken az útfelületen. Erre a típusra leginkább a rövid tengelytávolság és az ülés vonalához képest jóval lejjebb elhelyezkedő kormány a jellemző. Ez a kialakítás biztosítja a légellenállás csökkenetését. Az erőáttétel minden helyzetben megfelelő. A kerékpáros ezzel az eszközzel könnyedén képes megtartani a több tíz kilométeres utazósebességet akár több száz kilométeren keresztül. Ezek a kerékpárok az 1980-as évekig 10 sebességesek voltak, viszont manapság leginkább a 20, 22 sebesség a jellemző. Ezeken a típusokon nincsen csomagtartó és sárvédő sem. A vázat többnyire alumínium, illetve karbon felhasználása jellemzi. Mivel a sebesség nagymértékben függ 63

a súlytól, a gyártók a lehető legkisebb tömeg elérésére törekszenek. Így nem csak a váz, hanem az egyéb alkatrészek is alumíniumból illetve titánból készülnek, melyek a drágább árfekvést eredményezik a terméknél. Mountain bike (hegyi kerékpár) Ez a típus igen elterjedt, mert minden terepre alkalmas. Ilyen típust vásárolnak a leggyakrabban, hiszen többféle terepviszonyon tudják alkalmazni. Ez a sporteszköz viszonylag fiatal modell, az 1970-es években kezdték el kialakítani, de nem gondolták, hogy sikere ilyen fergeteges lesz. Széles gumik, amik erősen bordázottak, erős fékek, erős váz és nagy kerékátmérő jellemzi. Az előbb említett típushoz képest jóval nehezebb és kevésbé csúcsminőségre törekvő. Régebben acélból gyártották a vázát, manapság már alumínium, illetve pár éve karbon vázzal is elérhető, előbbi néhány tízezer forint, utóbbi százezer forint felárért. Az alumíniumváz sokkal kényelmesebb, könnyebb szerkezetet biztosít, így élvezetesebb a tekerés. Nehéz terepviszonyok mellett is strapabíró modell. A régebbi modellek 12 illetve 18 sebességgel érkeztek, a mai modellek azonban már 28 sebességgel is kaphatók. A terepen való alkalmazhatósága miatt szükséges a felnik megerősítése, így legalább dupla, de kapható tripla falú felnivel is szerelve. Felszereltségét tekintve a versenygépek kifejezetten könnyű és tehermentesített darabok, míg a publikumnak szánt vasparipák csak acél csavarokkal, közép kategóriás felszereltséggel érhetőek el. Mára vagy csak első, villán található szimpla vagy dupla olajos vagy rugós teleszkóp jellemzi. Megfigyelhető az újabb vázakon található ún. rugós taggal szerelt teleszkóp is. A régebbi, ún. összteleszkópos modellek a mai darabokkal nem összetévesztendők! Régebben a váz ruganyosságára bízták a huppanók elkendőzését, ám ezen darabokra jellemző volt a vázak korai elhasználódása, törése, így ennek a fejlesztéseit hamar abbahagyták. Túrakerékpár Az elnevezése is tükrözi, hogy hosszabb túrákra ajánlják, csomagtartóval ellátott típus. Az országúti kerékpárokra hasonlít, ám a mountain bike és a hegyi kerékpár típusokból fejlődött ki. A sok sebességnek köszönhetően könnyebb csomagokkal ellátva feljutni az emelkedőn. Leginkább a 22 és 24 váltós modellekkel, V fékkel szerelt típusokkal találkozunk legtöbbször. A tengelytávolság ezeken a típusokon hosszabb, ez megszünteti az út egyenetlenségeit. Főbb jellemzője a kisebb teleszkóp az első villán, ám nem jellemző rá a nehéz terepen való alkalmazás. BMX Kisméretű kerékpár. Mindössze 20” átmérőjű kerekekkel ellátva, recézett gumikkal és könnyű vázzal. BMX versenyeket szoktak rendezni kanyarokkal teli, kisebb-nagyobb dombokkal ellátott területen, illetve hétköznapi felhasználók szeretik Freestyle, szabadstílusú kerékpározásra. Leginkább sebességváltó nélküli, nem ritkán csak hátsó V fékkel szerelik fel. A típus termékjellemzője az ún. rotor felhasználása, mely eszköz segítségével – akik mégis ren64

delkeznek első váltóval – a kormányt bármeddig tekerhetik bármely irányba. Ez a kis szerkezet megában foglalja a bowdent (fékkábelt), és ennek eltépése nélkül lehet forgatni a kormányt. Általában széles kormány jellemzi, teljesen lecsupaszított gép. Koordinációs feladatokra, trükkök végrehajtására kiváló, ám közlekedésre nem éppen ideális. Elektromos kerékpárok Három fajtája ismert, melyek egymástól jól elkülönülnek: Pedelec: elektromos rásegítéses kerékpártípus. A Pedal, Electric és Cycle szavak ötvözéséből jött létre. Az eszköz jellemzője, hogy nem veszi el az élményt a kerekezőtől, csupán rásegít a nyomatékra akkor és ott, amikor szükség van rá. Rásegítő szettet vehetünk azonnal a gépre építve, illetve utólag is felszerelhető típust. A rásegítő motort 3 helyen lehet elhelyezni: az első, a hátsó agyba, illetve a hajtókarban. Az első agyban található nem a legkedvezőbb, ugyanis emelkedőn tekerés közben kipöröghet, ezzel szemben a hátsó agyba szerelt természetesebb, míg a hajtókarba integrált típus egyáltalán nem látszik. Ezen típusok 25 km/h teljesítmény elérésére képesek. S-Pedelec: nagyon új fejlesztésű eszköz, hiszen 2011-től létező típus, mely az előzőben említettől csak egy S-(speed) betűben tér el. A rásegítést ennél a típusnál nem feltétlen a pedálozás eredményezi, hanem vagy a markolat elfordítása, vagy egy gomb megnyomása. Az előző kerékpárhoz képest ezen típus elérheti akár a 100 km/h sebességet is, az 500 W–1,5 KW teljesítményű motornak köszönhetően. E-Bike: legkevésbé hasonlít a kerékpárhoz, mivel egy elektromos szerkezetről van szó. Marok vagy gombnyomásos rásegítéses. Vannak típusok, melyeken pedál már egyáltalán nincs. Általában 250 W-os motorral szerelt, A1-es jogosítvány kötelesek. Ezek leginkább a kismotorhoz hasonlíthatóak, hiányzik a pozitív szervezetre gyakorolt hatása, ami a kardiorespiratorikus állóképesség fejlesztésében nyilvánul meg. A 2010-es évektől kezdődően magyar mérnökök is beírták magukat a kerékpár történelmébe. Hibrid kerékpárt fejlesztettek ki, melyről sok minden nem ismert. A tekerés intenzitása vezérli a motoregységet, így 60–100 km/h sebesség elérésre képes. Spinning: tekerés zenére. Rossz idő esetén a termi körülmények alkalmazásával fejleszthetjük állóképességünket. Ez nem nyújtja azt a természetközeli élményt, amit az outdoor kerékpározás. A spinning edzőteremben végzett, zenés kerékpáros aerobik óra magas intenzitás mellett. Kiváló kardioedzés. 2.6. A vízi turizmus A szabadidő eltöltésében a „vízi sportok” egyre előkelőbb helyet foglalnak el. Hozzájárulnak ehhez Magyarország álló- és folyóvizei, melyek csodálatos természeti értékek között találhatók. A vizek szerelmesei különösen a nyári nagy melegben keresik fel vizeinket, mely nemcsak hűsít, de felejthetetlen élményt nyújt, bármilyen sporteszközzel szálljunk is vízre. A 65

víz azonban nem csak megannyi élményt rejt magában, de legalább annyi veszélyt is. Így nagyon sok előképzettséget, tapasztalatot igényel a szervezők és a résztvevők részéről egyaránt. Szóljunk a kajak és kenu sportról és túrákról, melynek népszerűsítéséhez hozzájárultak versenysportolóink világ-, Európa-bajnoki és olimpiai helyezései. Magyarországon számos kis település található folyóink (Duna, Tisza, Körös, Maros, Dráva stb.) mellett, melyek kora tavasztól késő őszig hajózható volta lehetőséget nyújt a vízitúrák szervezésére. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005–2009) szűk értelmezése szerint a vízi turizmus „olyan elsődlegesen kikapcsolódást célzó turizmusforma, amelynek során a turista a kézzel hajtott csónakokat, a vitorlás jachtokat, illetve a gépi meghajtású járműveket közlekedési eszközként használja. Folyó- és állóvízi fajtája két eltérő infrastruktúrát feltételez: az előbbi váltott szállású, az utóbbi csillagtúra jellegű szolgáltatásokkal függ össze”. (NTS) „A vízi turizmus a sportturizmushoz, ezen belül az aktív turizmushoz kapcsolódó olyan turisztikai ágazat, amely központi eleme elsősorban a víz, a közvetlen vízpart, másodsorban a vízhez közeli turisztikai desztinációk. Mindezek mellett a vízi turizmus alapvető tulajdonságainál fogva szervesen kapcsolódik az ökoturizmushoz, de része több szabadidős-turisztikai ágazatnak és az üdülőturizmusnak is.”27 Szabadidős aktív tevékenységek és az azokhoz kötődő különböző szolgáltató tevékenységek folytatása a meghatározott geográfiai terekben (kizárólagosan: folyó- és állóvizek, geográfiailag meghatározott víztestek), ahol a résztvevők részéről a tevékenységükhöz, a sajátos és jellemző fizikai közeghez kialakított, a vízen való tartózkodásra, helyváltoztatásra alkalmas és működőképes eszközök valamelyikének – legalább alapszintű és biztonságos – használatának ismeretére és gyakorlatára is mindig szükség van. (Parti Zoltán) Egy tágabb értelmezésben a vízi turizmus alapvetően az aktív turizmus részét képező olyan turisztikai forma illetve szabadidős tevékenység, melyben a turista vagy a látogató turisztikai tevékenységét természetes és mesterséges, folyó- vagy állóvizekhez köthetően végzi (Csapó, 2010). Vannak azonban még egyéb olyan tág értelmezések, mely szerint valamennyi utazás ide tartozik, amelynek a motivációjában a víz megjelenik, vagy vízhez kapcsolódó tevékenység. (Ez az értelmezés azonban az egészségturizmust vagy a horgászturizmust, a búvárkodást, is ide sorolja.) Mi az NTS szűkebb értelmezése szerint fogjuk bemutatni a vízi turizmus főbb jellemzőit és keresleti-kínálati elemeit. A vízi turizmus közös eleme tehát a víz alapú aktivitások. Hazánk nem rendelkezik tengerrel, tengerparttal, így a hazai vízi turizmus hátterét adják a folyóink, a Duna és a Tisza, valamint ezek mellékfolyói lesznek a meghatározóak. A természetes tavak közül a Balaton, a Fer-

27

(Klemencz Henrik in: http://dr-vtsz.hu/wp-content/uploads/2012/10/viziturizmus_demo_6.pdf)

66

tő tó, a Velencei-tó, valamint mesterséges tavaink, víztározóink, pl. a Tisza-tó. Ezeknek a vizeknek és a vízparti desztinációknak a szerepe a vízi turizmusban meghatározó. A 8. ábra jól szemlélteti a vízi turizmus egyfajta lehetséges koncepcionális felosztását, melyben az emberi erővel, széllel és gépi erővel meghajtott járművek felosztása szerinti csoportosítása az egyik leggyakoribb. 2.6.1. A vízi turizmus főbb jellemzői Mivel a vízi eszközöket nem csak a szűk nyári hónapokban lehet használni, ezért a szezont kitolja, hiszen tavasztól őszig nyújt lehetőséget üdülés alatt a szabadidő aktív eltöltésére. Életkori kategóriát tekintve széles a célcsoport, hiszen fiataloktól idős korig űzhetőek ezek a különböző vízi sportok. Mivel túrává szervezhető kínálati elemek, így az átlagos tartózkodási időt növelik. Vannak költséghatékonyabb (pl. kajak, kenu) és költségesebb (pl. jacht, vitorlázás) változatai. Így jövedelmi kategóriát tekintve is széles a célcsoport. A kajak-kenu túrák, csónakos túrák az iskolások vagy az ifjúsági turizmus szegmenseit is vonzzák költséghatékonyságuk miatt. Ők alacsonyabb minősítettségű szálláshelyet igényelnek, alacsony költéshajlandóságúak. A motoros és szél által hajtott járművek magas költségvonzata miatt magas költéshajlandóságú célcsoportot vonz, ezeknek a turistáknak a költéshajlandósága is magasabb, minőségi szálláshelyeket és háttérszolgáltatásokat igényelnek.

67

8. ábra A vízi turizmus egyfajta koncepcionális felosztása (Klemencz Henrik nyomán) A víz mint cél horgászat úszás és vízi sportok napozás, fürdőzés vízi strandeszközök használata búvárkodás

A víz mint út használata Túrák különböző vízi járművekkel, eszközökkel (kajak, kenu, jacht stb.) Hajóutak

A víz mint élmény A vízi kalandturizmus az extrém vízi sportok (rafting, búvárkodás, ejtőernyős vízisí stb.) (wellness, élményfürdők)

A víz mint az aktivitások alapja – A víz mint sportturisztikai attrakció

A víz mint sportszíntér (sportpálya) használata, azaz a víz mint eszköz a tevékenység megvalósításában Emberi erővel hajtott eszközök kajak kenu stand up paddle board freestyle kenu evezős hajók sárkányhajó csónak tutaj fürdőeszközök rafting

Szél által hajtott eszközök: vitorlás surf

Gépi erővel meghajtott: jacht óceánjáró motorcsónak személyszállító kis- és nagyhajó komp Gépi erővel húzott: vízisí banán wakeboard

2.6.2. Kereslet Célcsoportok A vízi turizmust sokféle szempont szerint lehet felosztani, leggyakrabban mégis az igénybe vett sporteszköz alapján szokták csoportosítani. Ennek az eszközök széles tárháza következtében számos altípusa van, melyek a következők: Emberi erővel hajtott eszközökkel történő túrázás. Ez a kajakok, kenuk, evezős csónakok, ladikok, raftingok stb. különféle fajtáival történő túrázást jelenti. Ez esetben a célcsoport leginkább fiatal, néhány fős csoportok, baráti társaságok. Megfigyelhető még a 40–49 év közöttiek magas arányú részvétele, akik inkább városlakók, férfiak, közép- vagy felsőfokú végzettséggel. Az általuk leginkább igénybe vett turisztikai terméke a klasszikus vízitúra. A túrák lehetnek vonaltúrák vagy csillagtúrák. Csillagtúra esetében egy helyszínen van a szállás, minden nap onnan indul ki a túra, és ugyanoda térnek vissza. Ez esetben a turisztikai szolgáltatók bevétele mindig ugyanabban a desztinációban realizálódik. A vonaltúra esetében minden nap máshol szállnak meg, így a turisták költései mindig más szolgáltatóknál realizálódnak. A vonaltúrák izgalmasak, hiszen minden nap új tájat és folyószakaszt ismerhet meg a túrázó. Ez esetben a túrák két fő változata, amikor a teljes felszerelést a túrázók a kenuban, azaz a vízen viszik magukkal, illetve mikor a felszerelést a parton gépkocsival szállítják utánuk. Az előbbi változat kevésbé kötődik kiépített kikötőrendszerhez, gyakorlatilag bármelyik arra alkalmas homokpadon meg tud állni éjszakára. A második változat partról is jól megközelíthető, többékevésbé kiépített kikötőhálózatot igényel. A kikötővel, megállóhellyel szemben támasztott igény, hogy alapvető marina-szolgáltatásokkal rendelkezzen: sátorozóhely vagy szálláslehetőség, vizes blokk, WC, tisztálkodási hely, valamint vendéglátó-ipari egységek megléte, bevásárlási lehetőség, esetleg alternatív programok. A napos túra hossza miatt a vonaltúrázók a két megállóhely között kikötnek, megállnak pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni, így tehát rendelkezni kell a kikötőhelyek között is a fürdőzésre, strandolásra kiépített megállóhelyekkel, ahol szintén az alapvető marina-szolgáltatások megléte fontos. A kézzel hajtott vízi járművek közül az evezős csónak a horgászturizmus eszközeként is szóba kerülhet. Sok esetben motorcsónakot is alkalmaznak erre a szenvedélyre, ez azonban függ a helyszíntől is. Pl. a Balatonról, a Velencei tóról és a Fertő tóról kitiltották a motoros csónakokat a környezetvédelmi szabályok miatt, a Tisza-tavon megengedett a motoros járművek használata (köbcenti szabályozás azonban van). A horgászturizmus célcsoportjáról itt már nem írunk, hiszen azt már a korábbiakban elemeztük.28 Motorcsónakos túrázás. Különböző teljesítményű motoros csónakokkal való túrázást jelent. Ezekkel általában nagyobb utakat szoktak megtenni a túrázók, mivel nagyobb az átlagsebessége, de mint ahogy azt már említettük, használatuk több vízen is korlátozott. Motoros kishajóval és jachttal történő túrázás. Ez a túratípus egyes Nyugat-európai országban, a mediterrán országokban vagy Európán kívül Ausztráliában, Amerikában is nagyon népszerű. Hazánkban is növekszik a motoros járművel rendelkezők száma, akik olyan több Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (I. ütem). Tájgazdálkodási Kézikönyvsorozat. Ökoturizmus és Vízi turizmus. https://www.vizugy.hu/uploads/csatolmanyok/160/cigand_tajekoztato_okoturizmus_a5.pdf 28

hetes utakra berendezett hajókkal rendelkeznek, melyeken akár lakni is lehet. Célcsoportja leginkább családok, baráti társaságok, akik magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek. A vízisízés, a jet-ski használat is népszerű, ezek általában egy-egy szűkebb területhez kötődnek (pl. Abádszalók, Attila-öböl), általában a hajó tárolására vagy vízrebocsátására alkalmas kikötő környékén jellemzőek. A motoros kishajóval, jachttal történő túrázás és a motoros vízi sportok használata a jól kiépített, fejlett infrastruktúrával rendelkező kikötőket igényli, magas színvonalú marinaszolgáltatásokkal és a turistafogadás minőségi feltételeinek biztosításával (minőségi vendéglátó-ipari egységek, magasabb minősítettségű szálláshelyek stb.). A kikötővel szemben támasztott egyik legfontosabb igény a tankolási lehetőség biztosítása. Vízi sportolás, vízi sporteszközök használata. Önálló hajtóművel rendelkező vízi sporteszközök, pl. jet-skivel vagy motorcsónakkal vontatott eszközökkel, pl. vízisí, ejtőernyő, „banán”, wakeboard stb. történő sportszolgáltatások igénybevétele. Újabban több helyen is van ezen eszközöknek kijelölt pálya, illetve a vízisíeléshez az országban már több helyen is létesítettek drótkötélpályákat, melyek teljes mértékben környezetkímélők, mivel villanymotorral üzemelnek. Célcsoportja jellemzően fiatalok vagy a középkorúak, magasabb diszkrecionális jövedelmű réteg. A vízi sportokhoz tartoznak a fentieken kívül a szélerővel meghajtott sporteszközök is pl. szörf, vitorlás csónak, vitorlás kishajó. A vitorlázás célcsoportja a közép vagy idősebb korosztály magas jövedelemmel, felsőfokú végzettséggel, illetve a városlakók. Baráti csoportok vagy családok vesznek részt leginkább. Kis és nagy kirándulóhajókkal, vitorlásokkal történő túrázás. Általában 10-20 főtől a több száz fő befogadására alkalmas hajókkal történik, melyeken személyzet, étterem, büfé és idegenvezető szolgáltatása is megtalálható. Időtartama alapján pár órás vagy egész napos kirándulás is lehet. Célcsoportja az idősebb, jobb anyagi körülményekkel rendelkező látogatók. Ebbe a csoportba tartoznak a hajók és a hozzájuk köthető kínálat, a személyhajózás. A dunai és tiszai hajózás legnagyobb lehetőségei a kirándulóhajók, a rendezvényhajók és esetlegesen az üdülőhajók, lakóhajók vonatkozásában rejlenek. A hajózáshoz kapcsolódó minimális feltétel a nagyobb méretű és merülésű hajók fogadására is alkalmas kikötőhálózat. A kikötők földrajzi elhelyezésénél a partszakasz attrakcióit, turisztikai kínálatát kell elsősorban figyelembe venni, további szempont, hogy a hajó a víztartályait fel tudja tölteni. A Duna mint nemzetközi vízi út jelentősége meghatározó, azonban a turisztikai kihasználtsága elenyésző. A Duna turisztikai potenciálját nem sikerült még kihasználni, szárnyashajó járatok Bécs–Budapest között közlekednek, leginkább az osztrákok támasztanak keresletet a termék iránt. A Dunát mint utat is kevésbé használjuk ki, hiszen a hazánkba érkező turisták döntő többsége (több mint 80%-a) közúton érkezik, elenyésző a repülővel, vasúton való utazás (4–6% közötti), a vízi úton érkezők aránya 1% alatt mozog. A hajózásra a néhány órás kirándulástól a több napos túrákig, vagy a hajón való üdülésig sok lehetőség jellemző. A hajózást az időjárás és a vízjárás kevésbé befolyásolja, de szezonalitás szempontjából ez is a melegebb hónapokhoz (május–szeptember) kötődik. A hajó többékevésbé egyedül álló kategória, bár mint hosszabb túra alatti lakóhely, könnyen kapcsolható akár a több napos horgásztúrákhoz is. Rendkívül fontos a célcsoportokra irányuló marketing-

70

munka. Tehát rendkívül fontos a célcsoportspecifikus kínálat kialakítása és a megfelelő marketing-kommunikáció. 2.6.3. Kínálat A vízi turizmus kínálati elemeiben találjuk a kereslet kielégítésére alkalmas eszközöket, magát a turisztikai terméket, amely a vízi turizmus esetében elsősorban a víz, vízpart természetes és mesterséges elemeiből áll. A legfontosabb kínálati elemek: Kikötők, azok marina-szolgáltatásai, vízparti üdülőhelyek, strandok vízi úthálózat, az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások, azaz útvonali infrastruktúra (vízi utak, azok minősége, egységesített táblarendszer, pihenőhelyek, vízi eszközkölcsönzők, szervízhálózat stb.). Túrakönyvek, kalauzok, túratérképek papír alapon, mobilra tölthető interaktív térképek. Ezek jó segítséget adnak a vízitúra lebonyolításához. Turisztikai szolgáltatások: campingek, ifjúsági szállások, vendégházak, csónakházak, falusi vendégfogadók, „vízhasználó-barát” szálláshelyek (pl. a tiszafüredi Hotel Balneum 4 csillagos wellness szálloda a Tisza-tóra települve saját kikötővel rendelkezik, így közvetlenül elérhető a vízfelszín), vendéglátó-ipari egységek. Turisztikai vonzerők, attrakciók, programok (kultúra, természeti értékek, épített örökségek, élményelemek, település információ, pl. vízi tanösvény és vízi kilátó Tiszafüreden, vagy a Kalóz Robin szigeti kalandpark, melynek vizes attrakciója is van.) Túraszervezők, túravezetők: olyan gazdasági vállalkozások, amelyek a vízi turizmushoz kapcsolódóan megszervezik a vízitúrákat és komplex programot állítanak össze (az összes összetevő és szolgáltatás biztosításával), és általában részt is vesznek rajta, kísérik, felügyelik azt. Céljuk a gazdasági haszonszerzés. Eszközkölcsönzők, tárolók. Olyan szolgáltatók, melyek a vízitúra eszközeit biztosítják, adják bérbe, tárolják. Ezek általában szorosan kapcsolódnak a szervezőkkel és a szállásadókkal. Ezen felül lehetnek kikötők és hajótárolók, dokkok. Egyesületek, civil szervezetek: tevékenységük megnyilvánulhat a túraszervezésben, azonban céljuk nem profitmaximalizálásra törekvésen alapul. Civil szerveződésekben versenysport szakosztályuk is van. Sportklubok versenysport és túra szakosztálya: céljuk a tevékenység bővítés mellett lehet az utánpótlás biztosítása azáltal, hogy a lakosság, a turisták körében a vízi sportokat népszerűsítik. Jó gyakorlatként említhető meg, hogy hazánkban szinte minden nagyobb vízfelületnek (Duna-Tisza, nagy tavaink) van az úgynevezett: vízitúra-útvonalak kulcsra kész rendszere, azaz „útvonal-termékek”-e (írott, online telefonra tölthető változata). Ez lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak túravezetéssel tudjuk bejárni a területet. 2.7. Téli sportok Napjainkban az iskolákban a hosszú téli szünet, illetve a sí szünet kedvező lehetőséget nyújt a téli vakációk, téli üdülések megszervezéséhez. A téli sportok programajánlatának jelentősége abban áll, hogy ezen időszakban az emberek a leginaktívabbak, hiszen még inkább a szobába szorulnak. Ezek a sportok pedig erre az időszakra kínálnak élménydús mozgásprogramot. Szórakoztató program lehetne a betlehemes népi hagyományok megtekintése, a kará-

71

csonyi ünnepekre való készülődés, a hízóvágás, a szilveszteri, farsangi mókás bálok, szokások. Ezeket különféle sportprogramokkal egészíthetjük ki. Nézzünk meg néhány téli aktív kikapcsolódási lehetőséget, mely a nyugodt téli táj szépségével, hangulatával elősegíti a szellemi, fizikai felüdülésünket, kikapcsolódásunkat. Sízés Síelés alatt nálunk a lesiklást értik, ami az ún. alpesi sízés. Nagyon sok ember rendelkezik sífelszereléssel, és szívesen tölti idejét ezzel a szabadidős tevékenységgel. Magyarországon a Budai hegyvidék, a Bükk, a Mátra, a Sopron környéki hegyek stb. nyújtanak síelésre lehetőséget. A jelenleg meglévő pályák hossza azonban nem elégséges, szükséges lenne bővíteni, illetve újabb és újabb felvonókat építeni, hiszen az elégtelen kínálati oldal miatt sok család utazik a környező országokba síelni. Mivel a kereslet és az emberek felszerelése is megvan a termék iránt, csupán a feltételeket kellene biztosítani. A sízés másik ága, ami rekreációs szempontból fontos, a sífutás-túrázás (vándorsízés). A sítúrázás olyan, mint a gyalogos természetjárás, a különbség csupán az, hogy a gumitalpú cipő vagy bakancs helyett sítalp kerül a lábunkra. Ez a fajta keskenyebb, rövidebb túraléc olcsóbb, mint a lesikláshoz szükséges felszerelés, illetve nem igényel speciális síbakancsot. A sítúrázásra több lehetőség adatik Magyarországon, mint a lesiklásra. A hegyvidékek, dombságok erdei ösvényeinek, sétányainak több ezer kilométernyi hossza kínálja a feltételeket. Ezeken az ösvényeken pedig a hó is tovább tart, mint a lesiklópályákon, így megnövekszik ennek a sportolási lehetőségnek az időtartama. Egyetlen szezon alatt el lehet sajátítani ennek a sportnak az alapjait olyan szinten, hogy akár egész napos kirándulásokat is lehet tenni a hegyekben. A jöring Lóval, terepmotorral, motorszánnal vontatott sí. Ezt a sportot lehet űzni síkon, hegyenvölgyön. A forgalmas autóutakon veszélyes, ezért ezeket el kell kerülni. Talán a legnagyobb élményt jelenti, ha a ló húzza a sítalpakat. Ehhez azonban az szükséges, hogy a lóhajtásban jártas legyen az, aki ezt a formát választja. Ha a jöringező nem rögzíti a vontatókötelet magán, a baleset is elkerülhetővé válik. Jégvitorlázás A jégvitorlás olyan, mint egy bobszán, amelynek korcsolyatalpait a katamarán elvei 29 alapján szerkesztették. Az első pár korcsolyatalp a kormánymű alapja, mint a gépkocsi első kerekei. A vitorla, s az árboc szereléke a vitorlás hajókon lévőkhöz hasonlít. Fordulékonysága nem túl kedvező. Hazánkban a Balaton, a Fertő tó jege, a Velencei-tó, a Tisza-tó vagy a Pécs környéki duzzasztott tavak kínálnak jó lehetőséget e sport űzésére. A jégvitorlázás nem egyéni sport, hiszen két-három ember kell az irányításához és az egyensúlyban tartásához. Fakutyázás Ez a sport is nagy jégfelületet igényel, ezért tavaink frekventáltsága jelentkezik ennél a sportnál is. A fakutya tulajdonképpen szánkó magasabbra épített ülésdeszkával és háttámlá29

Katamarán elv: széles nyomtávú feltámasztást biztosít.

72

val. Ráülve – a láb a szántalpra támaszkodik – már csak két szeges végű bot szükségeltetik hozzá. A fakutyázó páros botozással (mint a síző) halad előre a jégen. Nagy sebesség elérése válik lehetővé, azonban ez igénybe veszi a kar és a vállöv izmait. Kezdők használhatnak közönséges szánkót is, és párnára ülve magasíthatják az ülés magasságát. A bot hossza olyan legyen, hogy ülőhelyzetben függőlegesen tartva a váll fölé érjen. A fakutyát érdemes elkészíteni akár amatőröknek is, akiknek lakóhelyük közelében telente nagy jégfelület van, még inkább azoknak, akik a nagy vizek partján télen is működő vendégfogadót tartanak fenn, hiszen ezt a szolgáltatást ajánlhatjuk szinte minden korosztálynak. A fakutya könnyen kezelhető, gyorsan elsajátítható a mozgás. Az edzéshatás tetszés szerint adagolható, hiszen a lassú haladástól az intenzív és tartós igénybevevő hajtásig lehet fokozni a terhelést. Jól erősíti a kar- és vállizomzaton túl a has- és csípőizmokat. Szánkózás Hazánkban kapható szánkóknak két típusát különböztetjük meg: a műanyag bobot, illetve a favázas, vasalt talpú szánkót. Azonban házi készítésű fémvázas, fémtalpas szánkó elkészítése is lehetséges. A szánkózás a legélvezetesebb a lejtőn. A lejtőn felgyorsult szánkót két alapvető módon lehet kormányozni és lefékezni. A szánkó irányítását hason fekve csak fa és oszlopmentes helyen ajánlott végezni – a baleset elkerülése végett. A szánkón hasalónak azt a cipőorrát kell a hóba nyomni, amerre fordulni szeretne. A szánkón ülve a fordulat felőli cipősarok hóba nyomásával tudja irányítani a szánkót. Hatékony irányítási mód, de emiatt nagyobb a „túlkormányzás” veszélye is. A szánkó fékezése bármelyik kormányzásra használt módon történhet, mindkét láb egyidejű hóba nyomásával. Fontos a helyes ülés is a szánkón. Ha egy ember ül a szánon, lehetőleg minél hátrább helyezkedjen el, kézzel erősen markolja a szánt maga mögött, a lábakat a szánkótalpak első hajlatába támassza, vagy egyszerűen csak a szánkótalpra. A szánkózás azonban sík terepen is lehetséges a szánkó lökésével, húzásával, vagy a szánkó tolásával. Alkalmazhatunk különféle játékokat, versenyeket szánkóval. Pl. távcsúszó-verseny, fékezési verseny, váltóverseny, szánkós kötélhúzó-verseny stb. Korcsolyázás A korcsolyázáshoz szinte minden településen megvan a lehetőség, hiszen nemcsak a természetes jégpályákat használhatjuk fel ehhez a sportághoz (tavak, folyók befagyott felületét), hanem mesterséges jégpályákat alakíthatunk ki, melynek alapja lehet aszfalt, beton vagy salak. Ha a jég vastagsága eléri a 8 cm-t, akkor tovább lehet „hizlalni”. 4-5 nap alatt elérhető a 15 cm vastag jég, amely biztonságos korcsolyázást biztosít. Ez a pálya azonban rendszeres kezelést igényel, viszont jó lehetőséget biztosítanak valamennyi korosztály számára a korcsolyázás elsajátításához, illetve gyakorlásához. Ezeknek a sportoknak, sportturisztikai termékeknek a hazai lakosság körében történő gyakori fogyasztása fontos lenne, hiszen Magyarországon kimutatásra került az is, hogy ha a fizikai inaktivitás mértéke 10 százalékponttal csökkenne, akkor a betegellátási és a táppénzkiadások kapcsán több mint tízmilliárd forint elméleti nemzetgazdasági megtakarítás realizálódna (Ács és mtsai, 2011).

73

3. A SPORTESEMÉNYEK SZEREPE A TURIZMUSBAN A sportturizmus egyik meghatározó szegmense a sportesemények, melyeken vagy nézőként (passzívan) szurkolhatunk kedvenc csapatunknak, vagy sportolóként (aktívan) vehetünk részt a különböző sporteseményeken. Európában a labdarúgó mérkőzések azok, melyek leginkább a figyelem középpontjába kerülnek, mert közvetlenül a helyszínen vagy közvetve a tévé sugárzása által is sokan érdeklődnek iránta, így széles a tömegbázisa. A labdarúgó-mérkőzés megtekintése során az ember azért fizet, hogy mások sportolását nézze. Ezt a megtekintett sportolást mára hivatásos, professzionális sportolók végzik, és a kapott szolgáltatásba az alap- vagy magszolgáltatáson túl úgynevezett kiegészítő szolgáltatások is beletartoznak. A csere tárgya a szabadidő olyan eltöltésének formája, ahol a szolgáltatás igénybevétele jellemzően valamilyen élménnyel, szórakozással párosul. A termék értékét mindezen túl mindenképp meghatározza az értékesítési csatorna minősége. A helyszínen történő szolgáltatás-igénybevétel esetén ez elsősorban a sportlétesítmény, a stadion kínálta lehetőségeken, míg a médián keresztüli fogyasztás esetében a média mint transzformáló tényezőn múlik. (András, 2003)30. Nem csak a közgazdászok, de a sportgazdasághoz laikus emberek fantáziáját is régóta izgatja az a kérdés, hogy a giga- és mega sportesemények (olimpiák, világbajnokságok, kontinentális bajnokságok) milyen hatást gyakorolnak a rendező ország gazdaságára. Milyen bevételeket és kiadásokat generálnak az események, azaz hozzák vagy inkább viszik a pénzt? Mennyit nyer a házigazda és mennyit a győztes nemzet az adott sportesemény kapcsán? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vizsgál meg ez a fejezet a teljesség igénye nélkül, és próbál a felmerülő kérdésekre választ találni. 3.1. Sportrendezvények gazdasági hatásai Makrogazdasági szinten a kereslet alakulása, az árszínvonal a foglalkoztatottság és a külkereskedelem adataiban jelenik meg a rendezvény hatása, míg mikrogazdasági szinten közvetlen hatások (szervezőbizottság kiadásai és bevételei) és a közvetett pénzügyi és nem pénzügyi eredmények jelentik. A sportban zajló világesemények üzleti szellemben való elemzése és „kezelése” nem nagy történeti múlttal és hagyományokkal rendelkezik. Az 1984-es olimpia volt az első sporttörténeti jelentőségű, mivel a Los Angeles-i játékokat gazdasági alapokra helyezve mint sporttermék értékesítették. Ezt az olimpiát ugyanis kifejezetten profitszerzési célokkal, „klasszikus” marketing és eladás-ösztönzési, szórakoztatóipari eszközöket felhasználva szervezték. Nem meglepő talán, hogy az Egyesült Államokban zajlott a sportgazdasági forradalom, itt értelemszerű volt a nyereségszerzés gondolata. Már a harmadik, 1904-es St. Louis-i nyári

András Krisztina (2003): Üzleti elemek a sportban, a labdarúgás példáján. PhD értekezés. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. Bp. 2003. 42–46. 30

74

olimpiára „az üzleti szellem rányomta bélyegét”, az 1996-os atlantai olimpiát pedig éppenséggel a túlzott profitorientáció jellemezte. Az amerikaiakat a közvetlen pénzügyi haszonszerzés motiválta az olimpia rendezése kapcsán, más városok, országok esetében az olimpiához köthető „hasznok” vagy „versenyelőnyök” gondolata diverzifikáltabb. Az 1988-as szöuli olimpia Dél-Korea egész gazdaságát dinamizálta, Barcelonából igazi népszerű világvárost varázsolt a XXV. nyári játékok. 2000ben a sydneyi játékok Ausztráliát népszerű turisztikai desztinációvá tette, a turizmus és a kiváló rendezés hatásain keresztül nemcsak a várost, de magát Ausztráliát hozta a világhoz közel, Peking pedig sportsikerekbe és lélegzetelállító létesítményekbe burkolt világhatalmi erődemonstrációt produkált az olimpiarendezés címén.31 3.2. Beruházások, infrastruktúrafejlesztés A nagyobb sportrendezvények (olimpia, vb, Eb) egyik markáns gazdasági hatása az infrastruktúrafejlesztésnek és beruházásnak köszönhető. Olimpiák A 2000-ben Ausztráliában (Sydney) rendezett olimpia kapcsán megfigyelhető, hogy megrendezése a játékok előtti, illetve utáni hat évben 6,3–6,3 milliárd fonttal növelte meg Ausztrália hazai össztermékét, mely elsősorban a beruházásoknak volt köszönhető. A 2004-es athéni olimpiára az infrastrukturális beruházások 40%-a országos fejlesztést jelentett (közút és vasúthálózat fejlesztése), melynek révén a vidéki városok fejlődése is jelentős volt. A gyorsabban kiépülő autópálya rendszer előrehozta az ország elmaradott területeinek felzárkózását, az ország GDP-jét 0,1-0,2%-kal növelte. Az athéni olimpia egyik kifejezett hatása volt, hogy az ország bruttó nemzeti terméknövekedése 3,8% volt, ami 2004-ben az EU tagországok között az egyik legmagasabb értéket érte el. Ez a GDP-növekedés közel egy harmada az athéni olimpiai játékok megrendezésével összefüggő munkálatoknak (beruházás, építkezés) volt köszönhető. Már nem festenek ennyire pozitív képet és nem ilyen egyértelműek a pekingi olimpia beruházásainak gazdasági megtérülését ecsetelő elemzések. Kína a 2008-as pekingi olimpiát megelőző négy év alatt 40–44 milliárd dollárt fordított az eseményre. Ez az összeg évente körülbelül az ország éves GDP-jének 0,3 százalékát jelentette. A beruházásokból 2 milliárd dollárt költött a stadionok és a létesítmények építésére, ami kimondottan a sportinfrastruktúra fejlesztését eredményezte. A befektetés túlnyomó része arra irányult, hogy az ország gazdaságának általános termelékenységét fokozza olyan területeken, mint az olimpiához kapcsolódó lakásépítés, útépítés, tranzit rendszerek és infrastruktúra létesítése. Vagyis beruházásainak egy jelentős része országos fejlesztés volt, csakúgy, mint a görögök esetében az athéni olimpia kapcsán.32 Más elemzések arról számolnak be, hogy Kína összesen 44 milliárd dollárt költött a játékok megrendezésére, az infrastrukturális beruházásokra és a környezetvédelemre, ami összeg Magyarország éves költségvetésének közel a felét teszi ki, és mintegy négyszerese a 2004-ben

31 32

(http://hvg.hu/sport/20120109_olimpia_rendezes) http://www.mfor.hu/cikkek/Nem_eri_meg_olimpiat_rendezni__megis_tolonganak_erte.html

75

megrendezett athéni olimpia beruházás összegének. Az olimpiai beruházások 2002 óta 2,5%kal járultak hozzá Kína GDP-jének növekedéséhez (Világbank, 2008; www.origo.hu). A 2008-as pekingi olimpia hatalmas rendezési költségével szemben a londoni 2012-es olimpia rendezési költségei már „csupán” 15 milliárd dollárba kerültek. Itt is azonban a rendezési költségeket alulkalkulálták, ami eredetileg körülbelül 4 milliárd dollár volt (2,5 milliárd font). Az olimpia rendezési jogának elnyerését követően 2005 után London nagyszabású infrastruktúra-fejlesztése indult be. 246 hektár területen – ami az olimpiai park területe lett – kilenc új stadiont építettek fel, többek között a 80.000 fős olimpiai stadiont is. Jelentős fejlesztést hajtottak végre a tömegközlekedés korszerűsítésében és az úthálózat fejlesztésében, de kórházakat és több ezer lakást is építettek, továbbá teljesen felújították az olimpiai park közelében elhelyezkedő stratfordi pályaudvart. A Pricewaterhouse Coopers 2005 decemberében publikált jelentése szerint az olimpia GDP növekedésére gyakorolt hatásából közel háromnegyed a fővárosban fog realizálódni a teljes időszak alatt (2005–2016), illetve csupán egynegyed jut az Egyesült Királyság fővároson kívüli részére. A jóslatok másképp alakultak, sokkal kifejezettebb lett az olimpia országos hatása, mint amit a főváros tudott belőle realizálni. Talán kissé meglepőnek tűnik, de ennek csak kevesebb mint egyharmada jelenik meg Londonban. Az olimpia GDP növelő hatása javarészt már megjelent, mivel a beruházások túlnyomó része már megvalósult. Jelentősek a turisztikai hatások, amiknek hozzáadott értékét az olimpia alatt, illetve utána (2013–2016) összesen 762 millió fontra becsüli a tanulmány. (http://hvg.hu/sport/ 20120109_olimpia_rendezes) Világbajnokságok A német Commerzbank 1974-ig megvizsgálta visszamenőleg az előző kilenc labdarúgóvilágbajnokság lehetséges gazdasági hatásait. A házigazda országokban a külföldi építőipari befektetések a bajnokságot megelőző évben átlagosan 1 százalékkal csökkentek, a nagy sportesemény évében 0,4 százalékkal mérséklődtek, majd egy évvel később 1,5 százalékkal emelkedtek. Az elemzők azonban nem erre számítottak, azt várták volna, hogy a befektetések a bajnokság előtti évben emelkednek igazán, hiszen az előkészítő munkálatok java akkor indul el. Az egy főre jutó GDP-növekedés adatai már inkább a jósolt tendenciákat mutatják: a bajnokságot megelőző évben átlagosan 2,1 százalékkal emelkedett a házigazdáknál az egy főre jutó hazai össztermék. Az esemény megrendezésének évében 0,9 százalékkal, egy évvel később 1,7 százalékkal. Az eseményen első helyet elért győztesek makrogazdasági adatai egy kicsit másképp alakultak: a világbajnokság előtt náluk kisebb (átlagosan 0,9 százalék) volt az egy főre jutó GDP-növekedés, a világkupa megnyerésének idején viszont már 1,6 %-kal, a következő évben pedig 1,8 %-kal emelkedett az egy főre jutó GDP.33 Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a kilenc világbajnokságból négyet például a világgazdaság lassuló periódusában rendeztek meg, ami igencsak befolyásolta a fenti makroadatokat. Megállapították a közgazdászok azt is, hogy minél nagyobb egy gazdaság, annál kisebb a világbajnokságok és az olimpiák „gazdaságfelpörgető”, gazdaságot dinamizáló hatása, hiszen a sporteseményekhez kapcsolódó beruházások arányaiban eltörpülnek az ország teljes GDP-jéhez képest. 33

http://hvg.hu/gazdasag /20100603_vilagbajnoksag_gazdasagi_haszon_Commerzba

76

Európa-bajnokság A 2004-es Portugáliában megrendezett labdarúgó Európa-bajnokság kapcsán 800 millió eurós stadion beruházás és 330 millió repülőtéri fejlesztésvalósult meg, így a 2004-es Eb évében egy portugál kereskedelmi bank úgy számolt, 2000 és 2003 között 0,2 százalékkal, 2004ben 0,25 százalékkal nőtt az ország GDP-je. A 2008-as labdarúgó Európa-bajnokságot Ausztria és Svájc közösen rendezte meg. A beruházások szinte kizárólag a sportinfrastruktúrát érintették (4-4 stadion épült), hiszen Ausztria és Svájc is Európában az egyik legfelkészültebb fogadóterületek közé tartozik. Az alapinfrastruktúrájuk igen fejlett és 4-5 csillagos szállodák sokasága képes volt kielégíteni a többletkereslet igényeit. Csupán a sport infrastrukturális beruházásai Ausztria GDP-jét 0,15%-kal, míg Svájcét 0,2%-kal növelte. Svájc összesen 1,3 milliárd frankot (200 milliárd Ft) költött különböző infrastrukturális beruházásokra, aminek valamivel több mint harmada ment el a stadionok átépítésére. Ausztriában a stadionok felújítására mintegy 190 millió eurót (50 milliárd Ft) költöttek. Ez Ausztriának 321 millió euró többletbevételt, Svájcnak pedig 527 millió eurót jelentett. A 2012-ben rendezett labdarúgó Eb kapcsán Lengyelországban és Ukrajnában is fellendültek a beruházások. 30,2 milliárd eurót invesztáltak az infrastruktúra és a sportlétesítmények fejlesztésébe, így nagymértékben növekedett a beruházások volumene (9 százalékkal Ukrajnában és 8,5 százalékkal Lengyelországban), valamint a pénzügyi válság hatásai is tompultak. A mérkőzéseket egymillió turista kereste fel, melyek átlagosan 3-4 vendégéjszakát töltöttek el, legalább 800 millió eurós bevételt generálva mindkét ország számára. Az EURO 2012 előrejelzése szerint 2008 és 2020 között 2 százalékkal növelheti a lengyel GDP-t.34 Munkahelyteremtő hatás A 2008-as labdarúgó Eb Ausztriában közel 6000, Svájcban 7500, összesen 13.400 munkahely létrejöttéhez járult hozzá. A dél-afrikai labdarúgó vb, és annak előkészületei 2005–2010 között 415 ezer munkahelyet teremtett a 24,3 százalékos munkanélküliségi rátával küzdő országban. 2010-ben 280 ezren találtak – legalább ideiglenesen – állást a vb-nek köszönhetően. A Lengyelország és Ukrajna által rendezett 2012-es labdarúgó Eb rendezés előnye, hogy általuk számos munkahely teremtődött, s közülük nem kevés a kontinensviadal után is megmarad, továbbá a fejlesztések hosszú időre hasznosak az egész ország számára, mert megkönnyítik például a közlekedést, jobbá, kényelmesebbé, színvonalasabbá teszik a mindennapi életet.35 Többletkereslet Ausztria–Svájc. Az Eb Európának mintegy 1,4 milliárd eurós többletkeresetet generált. Ennek oka, hogy az esemény alatt az európaiak többet költöttek utazásra, vendéglátószolgáltatásokra, élelmiszerre, közlekedésre. Nem csak Európában volt hatása a 2008-as labdarúgó Eb-nek, pl. az elektronikai készülékeket gyártó cégek még Thaiföldön is 20-30 százalékkal több terméket tudtak értékesíteni (leginkább tv, LCD tv). A dél-afrikai labdarúgó vb-nek 15 milliárdos többletbevétel lett az eredménye. 34

http://www.hir24.hu/gazdasag/2012/05/25/ezt-nyertuk-volna-ha-mi-rendezzuk-a-foci-eb-t http://www.nemzetisport.hu/foci_eb_2012/euro-2012-egy-gazdasagi-elemzes-szerint-nem-eri-meg-arendezes-2137123 35

77

Turisztikai hatás Több elemzés és kutatás számol be, hogy a rendezvény előtt, alatt és után is érvényesül az esemény hatása az adott ország turizmusára. Ez a hatás majdnem mindig többletet generál, kivéve a 2004-es athéni olimpiát, amikor 4%-kal kevesebb turistaérkezés realizálódott, mint az előző évben, ezt azonban a megemelkedett szállásárakból befolyó magas többletbevétel (10,3 milliárd euró) kompenzált. Egy-egy kiemelkedő nemzetközi sportesemény (olimpia, vb, Eb) megrendezésének turisztikai hatása igen jelentős a rendező turisztikai desztináció számára, hiszen a rendezvényre érkező sportolók, edzők, kísérő személyzet, valamint az érkező szurkolók jelentősen megnövelik a turistaérkezések számát, a szálláshelyek többlet vendégéjszakát, a szolgáltató szektor többletbevételt tud realizálni. Pl. a 2008-as labdarúgó Eb Ausztriának 800.000, Svájcnak 700.000 többlet vendégéjszakát eredményezett, míg Ausztriának 263 millió euró, Svájcnak 140 millió euró többletfogyasztást eredményezett. Az esemény után egyértelmű turisztikai növekedést mutattak ki a Sydney olimpia kapcsán. A turisztikai eladások emelkedése nem ért véget a rendezvénysorozat befejezésével. 2000 utolsó három hónapjában további 189 ezer látogató utazott Ausztráliába, ami 15%-kal több volt, mint az előző év azonos időszakában. A turizmusból fakadó bevételek 398 millió dollár többletet eredményeztek. A növekedés, még 2001-ben is érezhető volt (4,7%-os növekedés), amely csak a szeptemberi terrorcselekmények miatt csökkent. Az 1990-es években 4 és fél millióan utaztak Ausztráliába, míg az olimpia után 5-5,5 millióra nőtt a turistaérkezések száma, ami egy jelentős növekmény. A VisitBritain és a kormány által támogatott médiakampány várható eredményeként az olimpiát követő négy évben 4,6 millióval több látogató érkezhet a szigetország fővárosába, ami 2,3 milliárd fontos többletbevételt jelentene a brit turizmus számára. Természetesen minderre nincsenek egyértelmű garanciák – azonban akárcsak a sportban – a befektetett energiák itt is időben megkésve térülhetnek majd meg. (Felföldi, 2012) Sok esetben egy-egy sportrendezvény megrendezése előtt is fellendülhet a turizmus, nem csak az esemény után. Pl. az olimpia előtti turizmus hatása sem tekinthető jelentéktelennek.1984-ben a Los Angeles-i Olimpiai Szervezőbizottság által meghívott személyek 29.000 vendégnapot, ebből 19.200 vendégéjszakát töltöttek el a városban, ami megközelítőleg 7,5 millió USD összegű autonóm kiadást eredményezett (ERA, 1984). Az Atlantai Olimpiára vonatkozó hasonló számításokból kiderül, hogy 1996-ban körülbelül 18.000 vendéget és 69.760 vendégnapot számoltak össze, ami mintegy 17,8 millió USD autonóm kiadást jelentett (Humphreys és Plummer, 1992; 1996). A Sydney-i Játékok esetében a 39 országból érkező 127 csapat olimpia előtti tréningjei 43,2 millió USD autonóm kiadásból származó bevételt jelentettek Új-Dél-Wales államának (Pricewaterhouse Coopers, 2002, 55.o). A 2004-es játékok olimpia előtti látogatóinak számát körülbelül 25.000 főre becsülik (Papanikos, 1999). A különböző sportesemények kapcsán eltérő átlagos tartózkodási időt regisztráltak. A 2008-as labdarúgó Eb kapcsán Ausztriában átlagosan 3,6 éjszakát töltöttek az Eb-turisták, Svájcban pedig 3,4-et. A sydneyi olimpia esetében a turisták átlagos tartózkodási ideje 27 nap volt, a 2006-os Németország labdarúgó vb-re kétmillió turista érkezett. A dél-afrikai labdarúgó vb 373 ezer turistaérkezés realizálódott, akiknél az ÁTI 18 nap volt (Szűcs Balázs, 2007).

78

Imázsépítő hatásán keresztül a sportrendezvények hozzájárulhatnak a gazdaság egyes területeinek fellendítésében, külföldi tőkebefektetések vonzásában. A 2004-es athéni olimpia utáni évben kiemelkedően nőttek a világ legnagyobb kereskedelmi flottájával rendelkező görög tengerhajózás eredményei, elérte majdnem a 41%-ot, és meghaladta a turizmusból származó bevételeket, ami 13, 3 milliárd eurós volt. A 2008-as labdarúgó Eb kontinensviadal összesített értékteremtő hatása meghaladta a 640 millió eurót. Legnagyobb haszonélvezője a turisztikai és a kereskedelmi ágazat. A Bécsi Gazdasági Kamara elnöke az Eb arculatjavító és reklámnövelő értékét 300 millió euróra becsülte. A londoni olimpia kapcsán több számítás is született, ami az imázsépítő, arculatteremtő hatásán keresztül hozzájárul a külföldi tőkebefektetések vonzásához, így a gazdaság teljesítményeinek javulásához. A CEBR közgazdászai azt valószínűsítik, hogy London gazdaságának éves növekedési ütemét – bruttó hozzáadottérték-alapon számolva – az olimpia hosszú távon érvényesülő hatásai évente 0,6 százalékponttal növelhetik. Kell néhány év, mire ezek a hatások teljes mértékben érezhetővé válnak, de a cég úgy számol, hogy London gazdaságának kibocsátási értékéhez 2015–2016-ban – jelenlegi árakon – 1,8 milliárd fontot adhatnak hozzá az olimpiai játékok hosszú távon érvényesülő járulékos hatásai.36 Optimista előrejelzések több tízmilliárd font értékű befektetés vonzását prognosztizálják a londoni olimpia hatásaként. A kormány a londoni városházával közösen összeállított tanulmányában a brit kereskedelmi és beruházási ügynökség (UKTI) adataira alapozva megállapította: az olimpia óta eltelt egy évben közvetlenül 9,9 milliárd font (3400 milliárd forint) gazdasági haszon származott. 2,5 milliárd font ebből a játékok óta a brit gazdaságba érkezett pótlólagos közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke; e befektetések 31 ezer állást teremtettek. Brit vállalatok 1,5 milliárd font értékben nyertek el olyan külföldi beruházási megbízásokat, amelyek a londoni olimpiához köthetők – például jelentős sportberuházásokat Szocsiban és Rióban, a következő téli, illetve nyári játékok helyszínein. Emellett 5,9 milliárd font értékű pótlólagos exportot eredményezett a londoni olimpiával összefüggésben végzett külföldi promóciós tevékenység – áll az elemzésben. Az elemzésben idézett becslések szerint 2020-ig összesen 28–41 milliárd font közötti pótlólagos bruttó hozzáadott érték keletkezhet a brit gazdaságban a londoni olimpia örökségeként.37 3.3. Debrecen sportturizmusa38 Debrecen város nagy hagyományokkal rendelkezik nemzetközi sportesemények rendezésében. 2000-ben Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata a sportkoncepciójában célul tűzte ki a nemzetközi sportesemények támogatását („A nemzetközi és kiemelkedő országos sporteseményeknek jelentős marketing, infrastruktúra – és sportágfejlesztő hatása van, ezért az önkormányzatnak erejéhez mérten támogatnia kell a kiemelkedő sportrendezvények szervezését.”) 36

http://hvg.hu/gazdasag/20120813_londoni_olimpia_gazdasagi_hatasa http://www.stop.hu/gazdasag/meg-most-is-erezni-a-londoni-olimpia- hatasat/1166287/) 38 Danyi Zoltán – Kozma Gábor: A nemzetközi sportrendezvények szerepe Debrecen városmarketingjében. Magyar Sporttudományi szemle. II. évf. 41. sz. 2010/1. 5–10. http://www.sporttudomany.hu/kiadvanyok/pdf/ MSTT_20101.pdf 37

79

Időpont

Résztvevő orA részt vevő Nézők szágok száma sportolók száma száma

Rendezvény megnevezése

2001 II. IAAF Westel ifjúsági atlétikai vb

160

1 330

37 500

2002 36. Felnőtt tornász vb

56

912

16 000

2003 3. FIG aerobic Eb

21

220

6 000

6

180

12 000

4+6

180

13 000

6

180

13 000

2005 Duatlon Eb

27

380

8 000

2005 I. Férfi és női egyéni tornász Eb

38

249

8 000

2005 Férfi és női cselgáncs csapat Eb

5

106

2 500

2005 14. FAI hőlégballon Eb

25

81

n. a.

2006 1. IAAF utcai futó vb

39

167

2 500

2007 U23 atlétikai Eb

44

904

12 000

2007 11. LEN rövidpályás úszó Eb

39

470

8 500

2008 U18-as férfi B divíziós kosárlabda Eb

20

300

3 000

2004 IIHF divízió II-es ifjúsági jégkorong vb 2004 6. Női kézilabda Eb 2005 IIHF divízió 1-es jégkorong vb

3. táblázat. Debrecenben 2001 és 2008 között megrendezett nemzetközi sportrendezvények és az azokon részt vevő sportolók és szurkolók száma Ezen sportesemények közül az alábbiakat közvetítette az Eurosport: II. IAAF Westel Ifjúsági Atlétikai VB, 36. Felnőtt Tornász VB, IIHF Divízió 1-es Jégkorong VB, I. Férfi és Női Egyéni Tornász EB, 1. IAAF Utcai Futó VB, U23 Atlétikai EB, 11. LEN Rövidpályás Úszó EB. Ezáltal ezek az események több külföldi országba eljutott, kedvező imázst alakítva ki hazánkról és Debrecen városról. A táblázatban látható, hogy Debrecen városban megvalósult a kitűzött cél, hiszen a rendezvények össznézőszáma 150 ezer fő volt, akiknek 10%-a külföldről, 30%-a Debrecentől távolabb lévő magyarországi városokból érkezett. Debrecenben 2008-ban mintegy 80 sportrendezvény volt, amely összesen 161 rendezvénynapot jelentett a városnak. A sportrendezvényekkel jelentős alap és sportinfrastruktúra fejlesztés következett be. A sport infrastrukturális beruházások a sportesemény rendezési jogának elnyerése után zajlottak. Az IAF Westel Ifjúsági Atlétikai Bajnokság helyszínét adó Oláh Gábor utcai stadiont felújították, mely 2006-ban vette fel a Gyulai István Atlétikai Stadion és Edzésközpont nevet. A Főnix csarnok, mely az ország második rendezvénycsarnoka, a 36. Felnőtt Tornász Világbajnokságra készült el. A IIHF Divízió II-es Jégkorong VB megrendezéséhez kapcsolódik a Debreceni Jégcsarnok felépítése. A 2007-es LEN Rövidpályás Úszó Eb-re készült el a Debreceni fedett uszoda. A sport infrastrukturális beruházásokon túl jelentős szálláshelybővítés is zajlott. Míg 2000ben 2 db 4 csillagos szálloda 245 férőhellyel várta a turistákat, addig 2006-ra 6 db 4 csillagos

80

szálloda 946 férőhellyel és egy 5 csillagos szálloda 362 férőhellyel várta a sportturistákat. 2004-ben a Sport Hotel felújítása is megtörtént, ami 119 férőhelyet jelent.

9. ábra. A Debreceni Sport Hotelban megszállt sportturisták számának alakulása 2004 és 2008 között (2004. évi becsült adattal) A grafikonon láthatjuk, hogy Debrecen városba az edzőtáborba érkezők száma növekedést mutat, akik a sporthotel keresletét növelték a vizsgált időszakban. A lineáris rend vonalra illeszkedést mutatnak az adatok, valamint az előrejelzés alapján a Sport Hotelbe érkező sportturisták keresletének egyértelmű növekedése prognosztizálható.

A debreceni Sport Hotel szobakihasználtságának alakulása 2009 és 2014 között ( %) 60

50

40

40

41 35

36

30

20

10

10. ábra. A debreceni sport Hotel szobakihasználtságának alakulása 2009 és 2014 között. A szobakihasználtsági mutatók tanúsága szerint 35–44% közötti kapacitáskihasználtságot jeleznek. A nyári szezon valamennyi évben erősebb, ami az országunk egyszezonúságának megfelelően alakul ezen a helyszínen is. A lineáris előrejelzési görbe, mely a grafikonra ráillesztésre került, jelzi, hogy a jövőben várhatóan a kapacitáskihasználtság növekedni fog a hotel esetében.

81

Debrecen város nagyon sok sport és kulturális rendezvénynek a helyszínéül szolgál. A sport- és kulturális események leginkább az Oláh Gábor úti létesítményekben kerülnek megrendezésre. Az alábbi táblázatok szemléltetik Debrecen városban 2009 és 2013 között az egyes években realizálódott sportesemények rendezvénynapjainak a számát, ami 653–766 nap között mozgott, ami igen magasnak mondható. Rendezvénynapok jellege, száma Sport Kultur. Egyéb Össz.

Helyszín Hódos Imre Rendezvénycsarnok Csarnok Oláh G. úti léte- Atlétikai stadion + tribünépület sítmények Labdarúgó pályák Egyéb (pl. tekecsarnok) Nagyerdei stadion Mindösszesen:

87 125 116 268 50 7

0 1 0 0 0 5

22 11 61 0 0 1

109 137 177 268 50 13

653

6

95

754

4. táblázat. A rendezvénynapok számának alakulása 2009-ben Helyszín Hódos Imre Rendezvénycsarnok Csarnok Atlétikai stadion + tribünépület Oláh G. úti létesítmények Labdarugó pályák Egyéb (pl. tekecsarnok) Nagyerdei stadion Mindösszesen:

Rendezvénynapok száma, jellege Sport Kult. Egyéb Össz. 77 2 18 97 160 1 13 174 114 0 57 171 301 0 0 301 56 0 0 56 3 4 4 11 711

7

92

810

5. táblázat. A rendezvénynapok számának alakulása 2010-ben Helyszín Hódos Imre Rendezvénycsarnok Csarnok Atlétikai stadion + tribünépület Oláh G. úti létesítmények Labdarugó pályák Egyéb (pl. tekecsarnok) Nagyerdei stadion Mindösszesen:

Rendezvénynapok száma, jellege Sport Kult. Egyéb Össz. 44 1 2 47 141 0 0 141 183 0 32 232 250 0 0 250 138 0 0 138 10 3 4 17 766

4

6. táblázat. A rendezvénynapok számának alakulása 2011-ben

82

38

818

Helyszín Hódos Imre Rendezvénycsarnok Csarnok Atlétikai stadion + tribünépület Oláh G. úti létesítmények Labdarugó pályák Egyéb (pl. tekecsarnok) Mindösszesen:

Rendezvénynapok száma, jellege Sport Kult. Egyéb Össz. 68 0 11 79 117 1 6 124 131 0 48 179 360 0 0 360 45 0 0 45 721

1

65

787

7. táblázat. A rendezvénynapok számának alakulása 2012-ben Rendezvénynapok száma, jellege Sport Kult. Egyéb Össz.

Helyszín Hódos Imre Rendezvénycsarnok Csarnok Atlétikai stadion + tribünépület Oláh G. úti létesítmények Labdarugó pályák Egyéb (pl. tekecsarnok) Mindösszesen:

68 110 122 337 54

1 0 6 0 0

19 4 40 0 0

88 114 168 337 54

691

7

63

761

8. táblázat. A rendezvénynapok számának alakulása 2013-ban Debrecen városa már több alkalommal adott otthont nemzetközi sportesemény helyszínének. Ezeknek a sportrendezvényeknek a sikeres lebonyolítása mutatja, hogy Debrecen város arculata, imázsa, sportinfrastruktúrája, turisztikai, vendéglátó- és szabadidős szolgáltatásai alkalmasak arra, hogy a jövőben a sportturizmus az egyik fejlesztési prioritás legyen a városba. A sportesemények, a sportturizmus támogatása és fejlesztése hozzájárulhat a város arculatának fejlesztéséhez és az adóbevételeinek növeléséhez. A sportrendezvény szervezés sikerességét sok tényező befolyásolja. Fontos, hogy a rendezők a kitűzött célokat tudják-e teljesíteni, illetve a célcsoportok elégedettek-e a szervezéssel. Mégis talán az egyik legfontosabb sikertényező, hogy a szervezől a költség- és bevételi célokat (gazdasági teljesítmény) teljesítették-e, és a nemzeti és a nemzetközi sportszövetség elégedettségét ki tudták-e vívni.39 Úgy véljük, hogy Debrecen alap-és sportinfrastruktúrája és a szervező teamek szaktudásai, gyakorlati tapasztalatai megerősítenek bennünket abban, hogy Debrecen számára a sportesemények, a sportturizmus a fejlesztési prioritások között kell, hogy szerepeljen.

Dancsecz Gabriella (2008): A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai. PhD értekezés. Pannon Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. 2008. Veszprém.208–209. 39

83

Felhasznált irodalom American College of Sports Medicine (ACSM) research. In: American College of Sports Medicine’s Health & Fitness Journal. http://napidoktor.hu/cikk/87.22117/Top-fitnesztrendek-2013ban Asztalos Zoltán (szerk.): Horgászok kézikönyve. Mg. Kiadó – Mohosz, Bp. 1981. Ács, P., Hécz, R., Paár, D., & Stocker, M. (2011): A fittség (m)értéke. A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon. Közgazdasági Szemle. LVIII. évf., 2011. július– augusztus. 689–708. o. Bánhidi M. – Dobay B. – G. Starhon, K. – Edvy, L. (2006): Kutatási programok a földrajzi környezet és sport összefüggéseinek megismeréséhez. Napjaink környezeti problémái – globálistól lokálisig. Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely. Bánhidi M.: Sporttudomány és turizmus. Magyar Sporttudományi Szemle, 2007, 30. évfolyam, 2. szám, 32–38 o. ISSN 1586–5428. Barabás Katalin (szerk.) (2006): Egészségfejlesztés. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt. Bejárható Magyarország. Kerettanterv. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei. (http://kerettanterv.ofi.hu/) Borbély Attila – Müller Anetta (2008): A testi-lelki harmónia összefüggései és módszertana. Valóság- Térkép-6. PEM tanulmányok, VII. Bp. PEM kiadvány. 85–99. Brämer, R., Megatrend Wandern (2002): Problem oder Chance? Sport und Tourismus Dokumentation des 10. Symposiums zur nachhaltigen Entwicklung des Sports vom, 28– 29. November in Bodenheim/Rhein, Csányi S. (szerk.): Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA). SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Csapó–Remenyik (2011): Turisztikai terméktervezés és fejlesztés. 6. fejezet. Aktív turizmus. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_termektervezes_es _fejlesztes/ch06.html Csemez A. – Magyar V. (2012): Teljesítménytúra = Honismeret és sport? In: Konkoly-Gyúró és mts.: Tájtudomány – Tájtervezés. V. Magyar Tájökológia Konferencia. Konferenciakiadvány. Sopron. pp. 208–213. Dávid L. – Kóródi M. – Puczkó L. – Vasvári M. (2009): A Tisza-tó imázsa és márkázottsága. In: Turizmus Bulletin. XIV. évf. 1-2. sz. 85–92. Developing walking holidays in rural areas. Guide on how to design and implement a walking holiday project.LEADER kiadvány. 2001. In: http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leader2/rural-en/biblio/walking/walking.pdf Dobay, B. (2007): Szlovákia sportturisztikai adottságai oktatási intézmények számára. Medzinárodná konferencia Didmattech 2006 – Komárno, (324 – 330), ISBN 978-8089234-23-3 Farkas Melinda – Balogh Gábor (2001) Két kerékkel kevesebb, számtalan eredménnyel több! A kerékpáros turizmus Magyarországon. In: Turizmus Bulletin. V. évf. 2. szám. http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin /01_06/Sz26.htm Feiszt O. (2007): A vadászati turizmus jelentősége a magyar vadgazdálkodásban. (Elhangzott a lévai nemzetközi konferencián 2007. III. 24-én) http://www.vadaszat.net/hirek/2007/feiszt.html Felföldi Rita (2012): Visszaszámlálás: a londoni olimpia gazdasági-turisztikai kilátásai. http://kitekinto.hu/europa/2012/07/27/visszaszamlalas_a_londoni_olimpia_gazdasagiturisztikai_kilatasai/#.VOClb6Q5Dcs

84

Füstös Gábor (2010) Horgászturizmus. Kézirat. http://balatonihal.hu/files/2846/Horgaszturizmus_ kezirat.pdf Gereczi T. (2004): A magyarországi vadászati turizmus az Európai Unió küszöbén. „Vadászvadászat”. Szakdolgozat, NYME Erdővagyon-gazdálkodási Intézet. Gibson, H. (1998): Sport tourism: A critical analysis of research. In: Sport Management Review, 1 (1998), pp. 45–76. Gibson, H. (ed.) (2006), Sport tourism: Concepts and theories, Routledge, London Glózik Klára (2013): Horgászturizmus Magyarországon. Előadás. 2013. nov. 22. Szeged. http://www.vizhalember.hu/news/605/Dr._Glzik_Klra.pdf Halassy Emőke: A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban. Turizmus Bulletin. 2007/1–2. pp. 33–43. Hall, C. M. (1992): Hallmark tourist events: impacts, management and planning. Belhaven Press. Hinch és Higham (2001): Sport tourism: a Framework for research. In: International Journal of tourism research. 3., 45–58. Horgászok kézikönyve: Szerk. Asztalos Zoltán, Mg. Kiadó – Mohosz, Bp. 1981. 13. Hudson, S. (2003): Sport and Adventure tourism. The Haworth Hospitality Press. USA. http://www.google.hu/books?hl=hu&lr=&id=1vVtyaA77YsC&oi=fnd&pg=PR3&dq=H udson,+S.,+2003+sport+tourism&ots=7LmV3Y_Dek&sig=OnpoU2RJ8WanRcpozFC MFrzfJWs&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false Jan Kappel (2007): Fisketurism i ett Europeiskt perspektiv. Előadás. In. Seminarium pa Sportfiskemassan. 2007. márc.16. Sweeden (http://www.eaaeurope.eu/fileadmin/templates/eaa/docs/ EFTTA_JK_Sweden_16March2007.pdf Jánosy Károly 2004. Fitness. In: Magyar virtuális enciklopédia. http://www.enc.hu/1enciklopedia/ mindennapi/fitness.htm Kárai Orsolya (2007): A Spinning helye és szerepe a szabadidő- és versenysportban. Szakdolgozat. Eszterházy Károly Főiskola, 2008. (Konzulens: Dr. Müller Anetta) Kenesei Zsófia – Kolos Krisztina (2007): Szolgáltatásmarketing és -menedzsment, Alinea Kiadó, Bp. Kenneth H. Cooper (1990): A tökéletes közérzet programja. 2. átdolgozott kiadás. Sport Kiadó, Budapest. 19–26, 117., 131., 260. Klemencz Henrik (2012): A vízi turizmus. http://dr-vtsz.hu/wp-content/uploads/2012/10/ viziturizmus_demo_6.pdf Kocsondi J. – Tóth É. (2004): HEFOP 3.3.1. Ökoturizmus. Vadászturizmus. Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar. http://www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php?dl=50/7_ eloadas.ppt. Könyves Erika – Müller Anetta (2001): Szabadidős programok a falusi turizmusban. Szaktudás Kiadó Ház Rt., Bp. Light, K. C., Obrist, P. A., James, S. A. and Strogatz, D. S. (1987): Cardiovascular Responses to Stress: II. Relationships to Aerobic Exercise Patterns. Psychophysiology, 24: 79–86. doi: 10.1111/j.1469-8986.1987.tb01865.x Lukács Orsolya (2003): Vadászati turizmus Magyarországon. Budapest. MINTEL (2009): Cycling Holidays – International. Molnár András: Aktív turisztikai minőségi infrastruktúrafejlesztés. Előadás. http://www.turistajelzes.hu/doc/mtsz_tdm_ea.pdf Muller, H -Kaufmann, L. E (2001): Az egészségturizmus különleges szegmensének piaci elemzése és összefüggései a szállodaiparral. In: Journal of Vacation Marketing, Vol.7,No.1, 1-17.p. 85

Müller A. – Kerényi E. (2009): Trendek és fogyasztói magatartás az egészségügyben. In: Egészségügyi marketing és telekommunikáció című konferencia kiadványkötete. 11–19. Mátrai Gyógyintézet. Magyarország, Kékestető. Müller Anetta – Rácz Ildikó (2011): Aerobic- és fitneszirányzatok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, Pécs. 277. (TÁMOP – 4.1.2 – 08/2/A/KMR) Müller Anetta (2009): A legújabb trendek a sportmarketing és menedzsment területén. In: Sportszakember továbbképzési konferenciasorozat. EKF, Magyarország. Eger, 2009. november 11. Nagy Horgászkönyv, Geopen Könyvkiadó, 1999. Nemessuri M. (1996): Egészségvédő, életőrző sportok. In: Mozgás mint a pszichoszomatikus fejlesztés eszköze. (Szerk.: Fehérné Mérei I. – Keresztesi K.) Multi-Man Kft., Bp. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2007–2013. Pikó Bettina (szerk.) (2005): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. Budapest, L’Harmattan Kiadó. Robinson, T., Gammon S. (2004): A question of primary and secondary motives: Revisiting and applying the sport tourism framework. In: Journal of Sport Tourism, 9 (3), pp. 221– 223. Roland Bassler (2003): Minőség és egészségkompetencia az osztrák kúra- és wellnessturizmusban. In: Tourismus Journal (Lucius&Lucius, Stuttgart), 7 Jg. Heft 2. 187–2002. Ross, E. A., Thomas, A. W., Susan, J. B., Babette, Z., Tony, J. V., Shawn, C. F. (1999): Effects of Lifestyle Activity vs Structured Aerobic Exercise in Obese Women. JAMA. 281 (4): 335–340. doi: 10.1001/jama.281.4.335. http://jama.amaassn.org/content/281/4/335.abstract Segar M. L., Katch V. L., Roth R. S., Garcia A. W., Portner T. I., Glickman S. G., Haslanger S., Wilkins E. G. (1998): The effect of aerobic exercise on self-esteem and depressive and anxiety symptoms among breast cancer survivors. Oncol Nurs Forum. Jan-Feb; 25(1):107–13. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9460778 Seilmeier, Gerhard (szerk.): Vadászati lexikon. Méliusz, Debrecen, 1997. Stanley J. C., Kirk I. E., Paige E. S., Jenny S. K., Ruchika P., Edward M., Steriani E., David X. M., Liang H., Arthur F. K.(2006): Aerobic Exercise Training Increases Brain Volume in Aging Humans. J Gerontol A Biol Sci Med Sci (2006) 61 (11): 1166–1170. In: http://biomedgerontology.oxfordjournals.org/content/61/11/1166.abstract Stark Magdolna, dr. Schiberna Endre, Prof. dr. Lett Béla, dr. Jáger László, Román József; részletekben: Prof. dr. Mészáros Károly: A vadgazdálkodás ökonómiai kérdései. (http://www.nyme.hu/uploads/media/jegyzet_vadgazd_okon.pdf) Thompson, Walter R. (2013) Worldwide Survey of Fitness Trends for 2013 http://musthaveplay.com/images/worldwide_survey_of_fitness_trends_for_2013.pdf Vajdics J: (2003): Vadászturizmus a Dunántúlon. Bp. Vass László (2008): Idegenforgalmi bukta az olimpia. http://www.origo.hu/utazas/20080822pekingi-olimpia-a-vartnal-joval-kevesebb-turista.html (letöltés 2014.04.05) Vass László (2008): Olimpia: Pekingben nem ismerik a lehetetlent, http://www.origo.hu/utazas/ 20080324-kina-peking-olimpia-2008-turisztikaifejlesztesek-szallodak-repuloter-kozlekedes.html (letöltés 2014.04.20) Vizi I. (2005): A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása. Turizmus Bulletin IX. évf. IV. szám Weed, M. – Bull, C., (1997): Influences on sport tourism relations in Britain: the effects of government policy. Tourism Recreation research, 22. (2), 5–12. Young S. N. (2003): Lifestile drugs, mood, behaviour and cognition. Journal of Phychiatry Neuroscience. 28 (2): 87–89. 86

Egyéb internetes források http://asafishing.org/facts-figures/sporfishing-economics/ http://doc.hjegy. mhk.hu/20135H20000023A9DE_6.PDF http://gym.hu/fitness-pozok/szabalyzat http://hu.wikipedia.org/wiki/EuroVelo http://hu.wikipedia.org/wiki/Fitnesz_(sport) http://hvg.hu/gazdasag/20120813_londoni_olimpia_gazdasagi_hatasa http://racvarosihorgaszbolt.hu/hirek/viragzik-az-orszagban-a-horgaszturizmus http://www.mfesz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2&Itemid=139 http://www.mfor.hu/cikkek/Nem_eri_meg_olimpiat_rendezni__megis_tolonganak_erte.htmS zűcs Balázs (2007): A Magyar Turisztikai Zrt. sportturisztikai marketing tevékenysége. Előadás. 2007. nov.20. Bp. ppt.)l) http://www.oktatas.hu/kozneveles/aktualis_tanev_esemenyei/hireink/bejarhato_magyarorszag http://topszotar.hu/angolmagyar/trend

87

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet Kalandparkok turisztikai kínálatának bemutatása (http://hvg.hu/itthon/20110701_kalandpark_tiszafured/, http://www.bekatutaj.net/csoportoknak/ kiegeszito-programok/kalandpark-tisza-to-tiszafured) Robin Kaland Sziget új neve: Kalózsziget Kalandpark lett. Robin Kaland Sziget néven Tiszafüreden hozták létre hazánk első ártéri kalandparkját. A 250 millió forint összértékű beruházás 50 százalékos támogatással valósult meg az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. A Robin Kalandsziget, melyet kalózsziget kalandparkká neveztek át, a tiszafüredi Holt-Tiszán került kialakításra 18 hektáron 2011-ben. A kalandpark célcsoportjai, kereslet: A létesítmény a természetbarátoknak, az ökoturistáknak, a Tisza-tó élővilága iránt érdeklődőknek, valamint az aktív egészségtudatos turistáknak jó kínálati elem. Családos középkorúak A családi nyaralás során a Tisza-tó vízi turisztikai és kulturális kínálata, a Tiszafüredi termál strand, valamint a kalandpark kínálati elemei a gyermekek szórakozási lehetőségeit bővíti, és ez fontos szempont lehet a desztinációválasztás motivációban. Tartózkodásukat a kalandpark ún. többgenerációs programjaival meg lehet hosszabbítani. A Tisza-tóhoz a turisták elsősorban a nyári hónapokban érkeznek, mely időszakban a kalandpark szolgáltatásai nagyon jó programkínálatot jelentenek az aktív szabadidő-eltöltésre. A hosszú hétvégére ők olyan turisztikai desztinációt választanak, amely attraktív környezetben komplex szolgáltatásokat nyújtva képes a vendégek gyors és hatékony regenerálódását, feltöltődését, rekreációs igényeit kielégíteni, melyre Tiszafüred turisztikai kínálata alkalmas. Egészségtudatos fiatalok Az egészségtudatos életmód terjedésével egyre növekvő szegmens. Nem elsősorban a fizikai aktivitás miatt döntenek egy-egy turisztikai desztináció mellett, de Tiszafüred gyógyfürdője, 4 csillagos wellness szállodája a különböző beauty-, masszázsprogramokkal vonzó lehet számukra. Ők tartalmas pihenés céljával érkező, általában gyermektelen fiatalok. Elégedettségüket növelheti a szálloda szomszédságában lévő kalandpark, melynek külön egyediségét adja, hogy a szálloda stégjéről csónakkal közelíthetik meg az egyedi kalandparkot. Aktív fiatalok Aktívan, mozgással, sportolással töltik el szabadidejüket. Desztinációválasztásukat a szabadidős sportolási lehetőségek széles tárháza motiválja, melyre Tiszafüred jó turisztikai célpont. A horgászturizmus, a kajak-kenu túrák, a madármegfigyelések, a kalandpark extrém szabadidős kínálata a preferencia-rendszerükben dominánsan megjelenik. Szórakozást kereső fiatalok Elsősorban nem a kalandpark miatt érkeznek, de tartózkodásukat meghosszabbíthatja a park kínálati elemeinek sokszínűsége, mivel élményt, szórakozást kínál a szabadidő eltöltésére. Elégedettségüket további élményelemek, szórakozási programok fokozhatják, amely a tartózkodási idő meghosszabbításán túl a szezonalitás oldására is alkalmas kínálati elem lehet.

88

Ökoturizmus iránt érdeklődők A nyugat-európai országból érkező 30–50 év közötti korosztály az, amely elsődlegesen érdeklődik a természeti különlegességek iránt. A Hortobágyi Nemzeti Park külföldi látogatói között a német, holland, osztrák turisták száma a legjelentősebb. Ez a célcsoport Tiszafüred esetében is elérhető, hiszen tartalmas ökoturisztikai programokat tud kínálni a turistafogadás feltételeinek javításával. A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik a tiszafüredi madárrezervátum, ami a vízi tanösvénnyel, vízi kilátóval vonzza az ökoturistákat. Elégedettségüket és tartózkodási idejüket növelheti a kalandpark turisztikai kínálatával. A hazai iskolai oktatásban résztvevő fiatalok alacsony fizetőképes keresletet jelentenek, és szezonális jellegű a keresletük. Ennek ellenére el kellene ismertetni és jelentősebb támogatásban kellene részesíteni az ifjúsági turizmus ezen ágát. Elsősorban azért, mert a környezettudatos és természetvédelemre való nevelés nagyon fontos feladatait valósítják meg, másrészt azért, mert hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet. Az erdei iskolák programjának keretében is a kalandpark kedvező programlehetőséget kínál. A belföldi családok jelentik elsődlegesen azt a célcsoportot, akik igénybe veszik a vidéki turizmus, ökoturizmus szolgáltatásait. Elsődlegesen a nagyvárosi fiatalok és a nagyvárosi családos középosztály tagjai éltetik a vidéki turizmust. Ehhez a természetközeli életmód bemutatásához jó kiegészítő programtársítás a kalandpark vagy a poroszlói akvárium kínálati elemei. A wellness szálloda látogatói között megtalálhatóak a külföldi családosok és aktív fiatalok, akik magasabb tartózkodási időt eredményeznek. Magas költéshajlandóságúak, de igényesek, a szolgáltatások minőségével támasztott elvárásaik magasabb. A költségesebb beauty és relaxációs kínálati elemeket (masszázs, szauna, stb.) is igénybe veszik. Ennek a célcsoportnak a megjelenését tapasztalhatjuk a Balneum Wellness Hotelben. Magasabb tartózkodási idejük miatt ez a kalandpark segítheti az itt tartózkodásukat élménydúsabbá tenni a hozzá kapcsolódó ökoturisztikai programokkal, az ökoéletmód megvalósításával. Kínálati elemek: A kalandpark sportturisztikai kínálati elemei: A kalandpark szárazföldjén a testmozgásra csábító elemek között megtalálható mászófal, kilátó, erdei kalandpálya, íjászpálya, minigolf, kerékpáros triálpálya, mókuskerék, magaslati kötéljátékok, drótköteles csúszdák, míg a vízen „water walker”, vízicsopper és vízikenguru. A 20 élményelemes komplexum egyik fő attrakciója az a nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas 15 méter magas kültéri mászófal, amely erőt, ügyességet és bátorságot egyaránt igényel. A fal tetején megépített kilátóból a Tisza-tó csodálatos állat- és növényvilágát lehet megtekinteni. A fáról indul egy 300 és egy 400 méter hosszú drótkötél csúszda. Látványos és különleges a sziget belsejét védő töltés tetején húzódó erdei tornapálya és a fák lombkorona szintjére épített magaslati kötélpályás tanösvény is. A sziget változatos növénytársulásai között kanyarog a 2 kilométer hosszú pallóút, amelyen végigsétálva láthatjuk a fák törzsén a házigazda Robin Hód rágásnyomait is. A Császlód-sziget kuriózuma az erdei kalandpálya, amely gyerekeknek és felnőtteknek különböző nehézségi szinteken, egyenként 10-12 méteres játékokat foglal magában körülbelül 1500 méter hosszúságban. A vendégek biztonságát ipari és egyéb alpintechnikai képesítéssel rendelkező animátor, valamint a legmodernebb és legújabb típusú biztosító felszerelések garantálják. A kalandsziget kompjárattal és motoros csónakokkal közelíthető meg. A vendégek maximális biztonság mellett profi védőfelszereléssel (beülő, heveder, sisak) és rutinos instruktorok segítségével próbálja ki a legérdekesebb élményelemeket. A szigetet vízi úton lehet majd megközelíteni akár kenuval (ha egy vízitúráról érkezik a csapat), akár motoros csónakokkal.

89

Milliárdos üzlet a sportturizmus http://www.origo.hu/utazas/20070304milliardos.html A sportturizmus potenciális vásárlói leginkább azok, akik naponta végeznek rekreációs tevékenységet. A sportturizmus másik, talán még jövedelmezőbb ága, amikor a nagy világversenyekre, vagy akár egy egyszerű angol bajnoki meccsre biztosítanak jegyet és utazási lehetőségeket a szurkolóknak. Mindkét esetben azonban a fókuszban csakis a kikapcsolódás és az örömszerzés áll. A turizmus és a rekreáció kapcsolatának fokozatos felértékelődése az idegenforgalom világméretű fellendülésével magyarázható. Ma már az utazási irodák is specializálódnak az utasok igényeinek megfelelően. Míg egyes irodák az ökotúrákat kínálják nagy számban, addig mások az aktív pihenéssel tölthető hétvégi kirándulásokat és wellness-üdüléseket részesítik előnyben. 2. sz. melléklet A túrák térképészeti és tájékozódási ismeretei, a túratervezés módszertani és egészségügyi kérdései A térkép A turista nélkülözhető társa. Jó szolgálatot tehet, ha ismerjük a kezelését, használatát. Ehhez azonban elengedhetetlenül fontos a térképi ábrázolás eszközeit, egyezményes jeleit ismerni. Hiszen, ha ezt tudjuk, akkor a térkép még akkor tájékoztat minket a távolabbi területekről, amikor a túrát tervezzük, tehát mielőtt elindultunk volna. A térkép – mely a Föld felszínének arányosan kisebbített, alaprajzszerű felülnézeti rajza -, rajzi elemeket tartalmaz (pl. domborzat, vízrajz, települések, úthálózat, stb.) A három fő rajzi elem:  a domborzatrajz,  a síkrajz,  a névrajz. Túránk során fontos a domborzatábrázolás módjait ismernünk. Domborzatrajz40 A domborzat ábrázolása akkor helyes, ha látható és mérhető. a) A szintvonalas domborzatábrázolás A szintvonal a felszín egyenlő magasságú pontjait összekötő szabálytalan görbe vonal. A közepes méretarányú turista térképeken általában 10 m-enként rajzolnak szintvonalat (az alapszint 10 m). Van olyan térkép, ahol a tájékozódást segítő 50 és 100 m-es szintvonalakat vastagabb vonallal húzzák meg. Ahol pedig a domborzat megkívánja, felező (5 m-es) vagy negyedelő (2,5 m-es) szaggatott szintvonal segít a domborzat érzékeltetésében. A szintvonal abszolút magasságát úgy jelölik, hogy néhány helyen a szintvonal folytonosságát magassági adatok törik meg úgy, hogy a számjegyek talpa a lejtés irányára mutat. Ahol nehéz az esési irányt számokkal jelezni, mert a vonalak túl sűrűek, ott eséstüske jelzi ezt. Az eséstüske a szintvonalra merőleges pici vonal, mely mindig a terep esésének irányába mutat. b) Szinfokozatos domborzatábrázolás A színfokozat azzal teszi plasztikussá a szintvonalas ábrázolást, hogy a magasság emelkedésével, a tengermélység növekedésével egyre sötétebb árnyalatú színek kerülnek a térképre. A térkép színei: 40

Horváth G. – Zsiga A.: Térképészeti ismeretek és gyakorlatok (jegyzet). Tankönyvkiadó, Bp. 1991.

90

Kék: ez a szín ábrázolja és jelöli a vizeket (patak, folyók, tavak, tengerek), Barna: a domborzat színe (hegyek, völgyek, dombok), Zöld: a növényzet jelzése (erdő, mező, szántó, szőlő, stb.), Piros: a határok, az autóutak, autópályák, a turistatérképeken a jelzett turistautak színe, Fekete: a nevek, feliratok, a mesterséges, emberi kéz által készített létesítmények (települések, utak, hidak, árkok, épületek, stb.). c) Domborzatárnyékolás Szemléletes módszer, de az előző két módszerrel együtt szokták alkalmazni, mert a domborzatárnyékolás módszeréről, ha egyedül használják, nem lehet leolvasni magasságot és lejtést. A síkrajz A térkép síkrajza ábrázolja a terep természetes és mesterséges tereptárgyainak összességét (településeket, építményeket, közlekedési utakat, a felszínt borító növénytakarót). A névrajz A térképen szereplő összes írás (név, szám, magyarázó szöveg) együttesét jelenti a térkép névrajza.

91

Jelek a térképeken (lásd a mellékletben). Turistajelek A célhoz legegyszerűbben a turistajelzések segítségével juthatunk el. A könnyebb eligazodást segíti, ha ismerjük a turistajelzések alkalmazásának alapelveit. Csíkok Kék: általában az országos kéktúra útvonalának jelzése, de egy-egy hegység egyéb főútvonalát is jelölheti. Piros: egy-egy hegység főútvonalának jelzése, gyakran történelmi vagy egyéb emlékhelyeken át vezet. Sárga és zöld: egy-egy hegységen belül a kevésbé fontos utakat jelöli, de belőlük is ágazhatnak el egyéb jelzések. Egyéb jelzések (mindig annak a csíkkal jelzett útnak a színével, amelyekből leágaznak) Kereszt: a csíkkal jelzett utakat összekötő utak jelzése. Négyzet: lakott helyhez, turistaházhoz vezető út jelzése, gyakran elég meredek kapaszkodót jelöl. Háromszög: kilátópontokhoz vezető utak jelzése, szintén meredek kapaszkodót jelent. Kör: forráshoz, kúthoz vezető utak jelzése. L-jel: romokhoz, romos műemlékekhez vezető utak jelzése. Patkó: barlangokhoz vezető utak jelzése. Dőlt kereszt: síutak jelzése. Mérések a térképen A térképen elhelyezett vonalas aránymérték szolgál segítségül a térképen való távolságmérésre. (A térképek torzítása miatt a nagy méretarányú térkép a legalkalmasabb a távolságok közelítő pontosságú mérésére.)41 Egyenes útvonal mérése (légvonal) A térképen kijelölt 2 pont mellé egy papírlapot vagy papírcsíkot illesztünk, és ceruzával bejelöljük a két pontot, mely a lap szélén egy egyenest jelöl ki. Ezt pedig a vonalas aránymértékhez illesztjük, amiről már könnyűszerrel leolvasható a távolság. Körzővel is végezhető a mérés úgy, hogy a körző tűjét az egyik kijelölt pontba szúrjuk, a másik ponthoz a körző másik végét illesztjük. Majd a körző által befogott távolságot a vonalas aránymértékre illesztjük. Kanyargós útvonal mérése Kétféleképpen történhet. Az egyik, hogy a kanyargós szakaszt megközelítőleg egyenes szakaszokra bontjuk, melyeket a körzőnyílásba fogva rámérjük egy papírra húzott vonalra egymás után, ami egy egyenest jelöl ki. Ezt pedig a vonalas aránymértékre rámérjük, ami kiadja az általunk tudni akart távot. A másik módszer szerint a vonalas aránymértéken egységnyi (pl. 100, 200… stb. méteres) távolságra nyitjuk a körzőnket. Ezzel végiglépegetjük az útvonalat, számolva a lépéseket. Majd a lépések számát beszorozzuk az egységnyi távolsággal. Lejtőszög meghatározása A legújabb típusú turistatérképeken megtalálható a lejtő-alapmérték, amivel a lejtőszög könnyű meghatározása válik lehetővé. Két szintvonal közti lejtőszöget úgy tudjuk megállapítani, hogy távolságukat, a lejtőalapot körzőnyílásba vesszük. Ezután a körző egyik hegyét a lejtő-alapmérték alsó vízszintes tengelyére tesszük, és addig toljuk, míg a körző csúcsa épp az egyik függőleges tengely mentén érinti a fölső görbét. Ekkor a hozzá tartozó fokbeosztáson leolvashatóvá válik az általunk meghatározni kívánt mérték. 41

Földrajz I. Gimn. tankönyv 19-20.

92

Tájékozódás a terepen térképpel Csak akkor tudunk a térkép segítségével tájékozódni, ha a térkép és az ábrázolt környezet irányai megegyeznek. A tájolás végrehajtásához ismernünk kell a térképi és valódi északi irányt. A térképen a térkép bal vagy jobb függőleges széle adja az É-D-i irányt, ahol „fent” észak van, „lent” dél. Amelyik térképen nem így van, ott egy nyíl vagy szélrózsa jelzi. a) Tájolás iránytűvel42 Az É-i irány meghatározására évezredek óta használják az iránytűt, mely a mágneses észak felé mutat. (A földrajzi és mágneses észak között eltérés van, ez a mágneses elhajlás; Magyarországon ennek az értéke elhanyagolható, csupán pár fok.) A tájoló forgatható szelencébe helyezett, beosztással ellátott mágnestű, melynek segítségével az É-D-i irányon kívül bármely világtáj pontosan meghatározható és szögmérések is végezhetők vele. A térkép tájolását úgy végezhetjük tájoló vagy iránytű segítségével, hogy a tájolót úgy helyezzük rá a térképre, hogy a szelence É-D-i tengelye párhuzamos legyen a térkép É-D-i irányával (K-i vagy Ny-i keretvonalával). Majd a vízszintesen tartott térképet a ráhelyezett tájolóval addig forgatjuk, amíg a mágnestű É-i vége egybe nem esik a szelence É-i jelével. Ne feledkezzünk meg, hogy a mágneses iránytűt zavaró, eltérítő tényezők: vastárgy, nagyfeszültségű távvezeték, adótorony, zápor, zivatar, villámlás. b) Tájolás iránytű nélkül A pontos É-i irány meghatározása iránytű nélkül szinte „lehetetlen”. A közelítő É-i irány megállapítására több módszert is kidolgoztak. Ha nincs iránytűnk, de van számlapos karóránk, akkor ezzel és a Nap segítségével az iránymeghatározás pontosítható. Forgassuk el óránkat úgy, hogy a kismutató a Nap irányába mutasson, ekkor a kismutató iránya és a számlap 12-ese által bezárt szögfelező félegyenese a D-i irányt jelöli ki. Ha megvan az É-D-i irány, a térkép tájolását a már ismert módszerrel végezhetjük el. c) Tájolás tereptárgyak segítségével Ahhoz, hogy a tereptárgyak segítségével tájolni tudjunk, ismernünk kell az álláspontunkat. Ekkor a jól látható tereptárgyak és álláspontunknak a térképen lévő pontjait egy képzeletbeli egyenessel összekötjük, és a térképet addig forgatjuk, amíg ez az egyenes át nem megy a tereptárgyon a valóságban is. Álláspont meghatározása Gyakran válik szükségszerűvé túránk során, hogy az álláspontunkat meghatározzuk, vagyis hogy azt a pontot, ahol a valóságban tartózkodunk, a térképen is meg tudjuk találni. Ezt többféleképpen tehetjük: Könnyű dolgunk van, ha éppen a térképen jól azonosítható tereptárgy mellett állunk (pl. templom, útkereszteződés, stb.). Pontos helymeghatározást tesznek lehetővé a jellegzetes domborzati idomok (pl. kúppont, vízmosás bejárata, stb.). Megközelítő pontosságot kapunk álláspontunk felől, ha a terepvonalak (út, kerítés, stb.) kanyarulatai, töréspontjai közelében vagyunk. Illetve, ha a terepvonal mentén megtett távolságot becsléssel határozzuk meg (pl. az út mentén kb. 2 km-t tettünk meg.). Oldalmetszéssel akkor határozhatjuk meg álláspontunkat, ha olyan terepvonalon állunk, mely a térképen is fellelhető. Ekkor a betájolt térképen is megtalálható tereptárgyat keressünk a terepen. A tereptárgy képét a valódi objektummal egy képzeletbeli vonallal összekötjük, és ahol a vonal metszi a terepvonal térképi rajzát, ott van az álláspontunk. (Ne feledjük, csak akkor eredményes a módszer, ha a térképet előtte pontosan betájoltuk, és mindvégig úgy tartottuk, és nem azt forgattuk, hanem mi helyezkedtünk úgy, hogy a tereptárgyat is lássuk!) 42

Horváth G. – Zsiga A.: Térképészeti ismeretek és gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Bp. 1991. 240–249.

93

A hátrametszés módszeréhez legalább 3 jól látható, felismerhető és a térképen is megtalálható tereptárgy szükségeltetik. Az oldalmetszéshez hasonlóan végezzük, a térkép tájolása után a 3 tereptárgy képét a megfelelő valódi objektumok képével kötjük össze képzeletben, ahol ezek metszik egymást, ott állunk. (Negyedik tereptárggyal ellenőrizhetjük le, hogy valóban jól dolgoztunk-e, ha ugyanis ehhez tartozó képzeletbeli egyenes átmegy az állásponton, akkor pontos volt a meghatározásunk.) Távolságbecslés Sokszor kerülünk olyan helyzetbe túránk alkalmával, hogy döntenünk kell az egyik vagy másik út között. Kerüljünk-e vagy válasszuk a rövidebb utat? De vajon melyik a rövidebb! Hogy a látszat ne csaljon, jó tudni szemmértékünket tudatosan bekalibrálni az alábbiak szerint. A látásviszonyok hatása A derült idő általában közelít, a borult, esős, ködös idő viszont távolít. Közelebbinek tűnik a távolság a valóságosnál, ha a tárgy:  erősen megvilágított,  világos színű,  alulról nézett,  sík területen áll. Távolabbinak tűnik a távolság a valóságosnál, ha a tárgy:  árnyékban áll,  sötét színű,  felülről nézett,  erdővel, partoldalakkal, kerítésekkel behatárolt területen áll. Láthatóság: 20 km-ről tornyok; 10 km-ről települések; 8 km-ről emeletes épületek; 5 km-ről egyedül álló házak; 4 km-ről egyedül álló fák; 3 km-ről házak kéményei; 2 km-ről egyedül álló emberek; 1 km-ről kilométerkő; 900 méterről fatörzsek; 800 méterről kocsikerék; 700 méterről futó vagy gyalogló ember; 600 méterről lovak lábainak mozgása; 500 méterről ablakkeretek; 400 méterről kerítések alkotó elemei; 300 méterről ruhaszínek, ruhadarabok; 200 méterről tetők alkotó elemei; 150 méterről gombok, csatok; 100 méterről szemek; 50 méterről arcvonások, falevelek. Lépésszámítás 1 átlagos lépés általában 0,75 méter így 4 lépés = 3 méter, vagy 3 méter = 4 lépés. Átszámítás lépésről méterre: méter = 3 X lépésszám

94

4 lépés = 4 X méter 3 A túrát is, mint minden emberi tevékenységet, a céltudatosság jellemez. Ehhez elengedhetetlenül fontos a gondos megtervezés. A túraterv elkészítésekor az alábbi dolgokról kell gondoskodni: A túraterv tartalma:43  a túra céljának meghatározása;  a túra időpontja;  a lebonyolítás módja (gyalogos, kerékpáros, vízi);  az igénybe veendő közlekedési eszközök;  az indulás helye, ideje;  a megteendő távolság,  a leküzdendő szintemelkedés, illetve lejtés;  a hazaérkezés ideje;  a várható költségek;  az érkezés módja;  a szükséges felszerelések;  egyéb tudnivalók;  a túra vezetője. Minden túra (gyalogos, kerékpáros, vízi) tervezésénél az első feladat az útvonal kijelölése, hosszának megmérése és a menetidő kiszámítása. Naponta legfeljebb 7-8 órai menetidővel számolhatunk. Az emberek átlagos teljesítőképességét figyelembe véve az alábbi adatokkal kalkulálhatunk: Átszámítás méterről lépésre:

Gyalogtúra óránkénti átlagteljesítménye: Felnőtt: – sík területen óránként 4 km – ha a lejtő 6°-nál nagyobb, óránként 3–3,5 km – ha a lejtő 6–10° közötti, óránként 2,5–3 km – ha a lejtő 10–15° közötti, óránként 2–2,5 km – ha a lejtő 15–20° közötti, óránként 1,8–2 km Gyerek: – sík területen óránként 3 km – ha a lejtő 6°-nál nagyobb, óránként 2,2–2,6 km – ha a lejtő 6–10° közötti, óránként 1–2,2 km – ha a lejtő 10–15° közötti, óránként 1,5–1,9 km – ha a lejtő 15–20° közötti, óránként 1,3–1,5 km. Kerékpárosok óránkénti átlagteljesítménye: 12–16 km Vízi túrázók óránkénti átlagteljesítménye: – hegymenetben (felfelé) 3–4 km – völgymenetben (lefelé) 8–9 km – állóvízben 6–7 km. 44 A menetidő számításnál fontos, hogy a csoportunk homogén-e avagy sem. Pl. 10–14 éves fiúkból, lányokból álló csoport teljesítménye 3-3,5 km/h, de csak fiúkkal 4 km/h, felnőttekkel akár 5 km/h is tervezhető. Ha nem ismerjük a lejtőszöget, vagy körülményes kiszámítani, ak43 44

Bersényi Iván. Új Útitárs, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1984. Bersényi Iván. Új Útitárs, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1984. 139-140. p., 194. p.

95

kor a szintvonalak segítségével megtudhatjuk a terep emelkedését vagy lejtését. Így az alapértékeink úgy módosulnak, hogy minden 100 m szintkülönbség megtétele esetén emelkedőn 20 perc, lejtőn 12 perc többletet számítunk hozzá. Ez az érték azonban csupán egy átlagérték, tájékoztató jellegű, számos tényező befolyásolja, pl. a terep meredeksége, időjárásviszonyok, terepakadályok stb. Nézzünk meg egy menetidő-számítási példát az érthetőség kedvéért. Például az első kirándulás alkalmával először sík terepen megteszünk 4 km-t, majd 100 m növekvő szintkülönbséggel 1,5 km-t, majd 150 m szinteséssel 1,5 km-t, majd 200 m újabb emelkedő következik 2 km-en. Mennyi időt kell az útra szánni? Számoljunk arra az eshetőségre, hogy vendégcsoportunkban vannak 10-14 éves korosztálybeli lányok is. Minthogy a lánc szakítóerejét a leggyengébb láncszem határozza meg, így a túraidő számításainkat is a leggyengébb teljesítőképességhez mérten kell számítanunk. Induljunk ki abból, hogy síkon a teljesítmény 3 km/h, azaz 1 km megtételéhez 20 perc szükségeltetik. Számításunk a következők szerint alakul: Síkon Emelkedő +100 m Lejtőn -100 m Emelkedő +200 m Összesen:

4 km 1,5 km 1,5 km 1,5 km 1,5 km 2 km 2 km

80 p 50 p 1 x 20 p 50 p 1,5 x 12 p 40 p 2 x 20 p 298 p

Pihenőidő: 60 p Tartalékidő: 40 p Menetidő összesen: 398 p = 6 óra 38 perc Ha kiszámítottuk az időt, utána már könnyen kalkulálhatunk az egyéb programokra szánt idővel (játékok, versenyek). Azonban nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy ezek csupán átlagos értékek, és ezen felül mindig figyelembe kell venni:  a leggyengébbek teljesítőképességét, és a korosztályi sajátosságokat,  a fáradtság vagy egyéb nehézségek, előre nem látható esetek miatt mindig tervezzünk be elég pihenőidőt! Öltözködés Nagy gondot kell fordítani az öltözködésre, mely réteges, évszaknak megfelelő legyen. Nem a divat, hanem a kényelmes jelző kerüljön előtérbe. Az esőre minden évszakban számítani kell. Ezért tavasszal, ősszel a könnyű, télen a bélelt anorák vagy az esőkabát, viharkabát a legalkalmasabb felső ruházat. Ha több napos vagy hosszabb túrára vállalkozunk, akkor nyáron se felejtsük otthon az anorákot. Ha minden eshetőségre számítunk, elkerülhetjük a megbetegedéseket, meghűléseket, a kellemetlenséget. Még hűvösebb időben se vegyünk fel vastag pulóvert, meleg alsóneműt, hiszen hegymenetben fölfelé, de síkon is az erőteljes testmozgástól hamar kimelegszünk, és lekívánkozik rólunk a meleg holmi. Inkább vigyünk 2 db vékonyabb pulóvert. Ha levetettük a hosszabb ruhaneműket gyaloglás közben, megállásnál vegyük fel, elkerülve ezzel a megfázást. Meleg jégeralsót vagy harisnyát csak akkor viseljünk, ha hidegben hosszú, kocsi- vagy szánutazást teszünk, és kevés mozgás, sok ülés várható. A műszálas fehérnemű viselése helyett inkább a pamutanyagok viselése a célravezető, mert ezek jó nedvszívó képességüknél fogva jó szolgálatot tehetnek, főleg az embert próbáló, izzasztó emelkedőkön. 96

Túránk során alkalmas a kor divatját jelentő farmer vagy vászonnadrág viselése, melynek a legfontosabb kitétele, hogy kényelmes legyen, ne szorítson sehol! Nem lehet elégszer hangsúlyozni a lábbeli helyes megválasztását! Ha töri az ember lábát a cipő, vagy szorít, nyom valahol, még pár métert sem tesz meg szívesen az ember, nemhogy terepen több kilométer hosszúságú utat. Válasszunk mindig kényelmes lábbelit! Lehet bakancs vagy gumitalpú cipő is, csak a fölső része ne engedje át a vizet. Lényeges momentum a cipővel kapcsolatban, hogy „inkább a szára legyen magas, mint a sarka, és inkább a teteje legyen lyukas, mint a talpa.”45 A megfelelő cipőhöz megfelelő zoknit vagy harisnyát válasszunk, télen gyapjút, nyáron pamutot. A turisták elmaradhatatlan kelléke a sapka (kendő). Télen a hideg ellen tehet jó szolgálatot a kötött anyagú fejfedő, nyáron a vékony szövetből készült pedig a napszúrástól, hőgutától óvja fejünket. Túrára soha ne induljunk el hátizsák nélkül! A hátizsák sokkal előnyösebb minden más szatyornál, táskánál, hiszen a vállak viselik a terhet, így a kezek szabadon maradnak, az egyensúlyi helyzet biztosabb. A hátizsák tartalma jó szolgálatot tehet hosszabb túrák alkalmával, vagy ha olyan helyen barangolunk, ahol nem találunk óránként turistaházat, büfét. Mit vigyünk magunkkal? merül fel túra előtt a kérdés. Nem túl szerencsés dolog minden fölösleges holmit magunkkal vinni, de az is kellemetlenséggel jár, ha a szükséges dolgokat kifelejtjük a zsákból. Receptet nem lehet írni azokról a dolgokról, hogy mit kell vinni, vagy mit nem, hiszen ez függ a túra céljától, helyétől, a tereptől, a túra idejétől, hogy a túra során esik-e útba büfé, kút, stb., valamint az egyéntől (pl. aki cukorbeteg, asztmás, allergiás, az maga gondoskodik a gyógyszereiről). Ennek ellenére felsorolunk olyan elengedhetetlenül fontos dolgokat, melyek jó, ha a hátizsákunk mélyén lapulnak. Egynapos túra kellékei:  élelem  kulacs (termosz)  zseblámpa  térkép  iránytű  esetleg fényképezőgép, látcső  zsebkés, konzervnyitó  gyufa  fésű  papír zsebkendő  WC-papír  biztosítótű  tű, cérna  eü. felszerelés (gyorstapasz, gyorskötöző pólya, stb.)  útikalauz  jegyzetfüzet és írószer  esőkabát  szükséges igazolványok és iratok. Többnapos leltár: Mindazon dolgok, melyek szükségesek az egynapos túrához, valamint: 45

Bersényi Iván. Új Útitárs, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1984. 144.

97

 szappan, törölköző  fogkefe, fogkrém  borotválkozó eszközök  ruha- és sárkefe  tartalék cipőfűző, cipőkefe, -paszta  tartalék zokni  pizsama  pulóver – esetleg melegítő  tornacipő, tornanadrág  gyógyszerek (láz, fogfájás, stb. ellen)  fürdőruha, ha van fürdési program  napozószerek. A túrázás során nagyon sok kalóriát használ fel szervezetünk még egynapos túra esetében is. Így nem csak jó dolog túra közben enni, de elengedhetetlenül szükséges is. Egynapi túrázás során akár 3000-4500 kalóriát kell pótolni. Mindenki azt visz magával enni, amit szeret, de nem visz magával olyan ételt az ember, ami romlik, omlik, porlik, olvad, csurog, csepeg, folyik, ken, maszatol, vagyis:  romlandó felvágottakat,  tejet, tejfölt és egyéb tejterméket, tojást,  papírba csomagolt vajat, zsírt, körözöttet, stb.  bogyós gyümölcsöket (málna, ribizli, szőlő), őszibarack. Egészségügyi tudnivalók a túrák szerezésénél Napozás A fokozatosság és mértékletesség jellemezze a napon való tartózkodásunkat. A magas faktorszámú fényvédő és napozókrémek használata mellett, aki teheti, a 11 és 14 óra közötti nyári nagy hőségben ne tartózkodjon a napon. Ekkor tervezhetünk be ebédidőt vagy programot, pihenőt a hűvös, árnyas helyeken. Ivóvíz Csak ivásra alkalmas vizet fogyasszunk. Folyóink, tavaink közvetlen emberi használatú vízfogyasztásra alkalmatlanok, ezért csak kútból, csapból vagy foglalt forrásból szabad inni. Mindig tájékozódni kell, hogy nincs-e a közelben tiltó tábla. Kullancs Erdei kirándulások alkalmával, terepfutások közben gyakran kerülhetnek az ember bőrére kullancsok. Mivel szúrásuk nem fájdalmas, sokszor észre sem vesszük, hogy reánk telepedtek. Reszelőszerű szúrókészülékével ezért akadály nélkül belekapaszkodhat a bőrünkbe, ahol ha teleszívta magát vérrel, az eredeti nagyságának többszörösére duzzad. A kullancscsípést megúszhatjuk minden következmény nélkül, de vannak különböző vírusokkal fertőzött kullancsfajok is, amelyek betegségek átvivőjeként szerepelhetnek. Ezek közül a legenyhébbek a különböző bőrgyulladások, legsúlyosabb következménye a kullancs okozta agyvelőgyulladás. Szerencsére csak minden ezredik kullancs fertőzött ilyen vírussal. Teendők Túrázás előtt kenjük be magunkat kullancsellenes szerrel (ilyen pl. a magyar Szuku). Erdei tartózkodás után mindig vizsgáljuk át magunkat, gyerekeinket, társainkat gondosan, s ha kullancsot találunk magunkon, másokon, azonnal távolítsuk el. A kullancs négy órán belüli eltávolítása (az állat a vérszívást a bőrre kerülés után általában csak több óra múlva kezdi el) a tapasztalatok szerint meggátolja a kullancsfertőzéseket.

98

A kullancsok eltávolítását végezzük mindig gondosan. Az élő kullancs letépése a bőrről nem jó módszer! Ilyenkor a kullancs feje rendszerint beszakad a bőrbe, s a bent maradt, néha alig látható maradványok csúnya gyulladásokat okozva sokszor elgennyednek. A kullancsot eltávolítás előtt el kell pusztítani! Legegyszerűbben úgy távolíthatjuk el, ha előtte benzines, alkoholos vagy éteres vattát helyezünk az állatra, vagy ha van, klóretillel lefújjuk. A kullancs elpusztítását végezhetjük jobb híján minden olyan anyag ráhelyezésével, ami az állatok légzését meggátolja, pl. zsírral, vajjal, erősen zsíros krémekkel. Ha a kullancs elpusztult, fogjuk meg a testét csipesszel, távolítsuk el, helyét jódozzuk be. Legyünk mindig óvatosak, ne kapkodjunk, kivétel után vizsgáljuk meg újra a bőrünket, nem maradt-e benne a kullancsból maradék. Ha benzines vattát akarunk használni az eltávolításhoz, kérdezzük meg az illetőt, nincs-e benzinallergiája, mert a benzinnel átitatott vatta azon kívül, hogy a kullancsot elpusztítja, az arra érzékenyeknél nagyon csúnya, égésszerű, allergiás gyulladásokat okozhat. Ha valaki rendszeresen, nagyon erősen kullancsfertőzött területen jár, célszerű kullancsellenes védőoltást kérnie. Rándulás, ficam Rándulás esetén a testrészt nyugalomba kell helyezni, és borogatni kell hideg vizes ruhával. Ficam esetén a testrész rendellenes helyzetbe került, ekkor a megdagadt végtagot rögzíteni kell, és a beteget kórházba szállítani. Tilos a sérült végtag helyretételét megkísérelni! Csonttörés, repedés Könnyű felismerni, hiszen a végtag alakja megváltozik, bedagad, a helye pedig fájdalmas. Ha csak a gyanú merül fel, már akkor is rögzíteni kell a testrészt! Majd orvosi ellátásról is gondoskodni kell. Sebellátás Kisebb sérülések, horzsolások esetében a seb szélét megtisztítjuk, fertőtlenítjük, ügyelve, hogy a sebbe ne kerüljön szennyezőanyag, majd gézlappal és kötöző-anyaggal fedjük be. Nagyobb vérzés esetében nyomókötés alkalmazása szükséges. Ekkor, a sebet takaró gézre keményre összenyomott gézt, vattát vagy zsebkendőt kell tenni, és ezután lehet átkötni! Ha a sebből élénkpiros vér fecskendezik, vagy lüktetve erős vérzést tapasztalunk, ez ütőeres vérzésre utal, mely során nagymennyiségű vért veszít a szervezet. Ezt a vérzést szorító-körülkötéssel lehet elállítani, de csakis szakember végezheti, mert ha nem megfelelő eszközzel és módon végezzük, több kárt is tehetünk. Ha nincsen szakember, két dolgot ajánunk: Leszorítjuk ujjal a vérző ütőeret a csontos alaphoz, vagy ütőeres nyomókötést készítünk: gézből, vattából, zsebkendőből vagy más anyagból egy nagy „labdát” gyúrunk a seb formájához méretezve, ezt a sebet takaró gézre rakjuk, és a seb felé úgy nyomjuk be, hogy összenyomja a vérző eret, és ezt rögzítjük. Ha átvérzik sem szabad lebontani, hanem újabb köteget erősítünk hozzá.

99

3. sz. melléklet Ökoturizmus – fejlesztések Újjászületett a Fekete-hegyi Kulcsosház A Kesztölc és Pilisszentlélek között, a Fekete-hegy ormán található túraépület egyike Magyarország legvadregényesebb turistaépületeinek. Elhelyezkedése miatt a házban vezetékes víz és villany nincs, de épp ez adja sajátos hangulatát, biztosítja az idelátogatóknak a külvilágtól való elvonulás érzetét. A 200 millió forintos turistaház rekonstrukciós program keretében megújuló épület, megszépült külsővel, új tetővel, konyhával, vizesblokkal és cserépkályhával várja a munkálatok befejezését követően a természetjárókat. A Pilisi Parkerdő Zrt. turistaház-felújítási programja keretében a modern kor komfortigényei mentén megújult a Fekete-hegyi Kulcsosház. (http://www.turistamagazin.hu/ujjaszuletika-fekete-hegyi-kulcsoshaz.html) Ökoturisztikai központot adtak át pénteken a Somogy megyei Nagysallérban A nagysalléri ökoturisztikai központ egy közel 700 négyzetméter hasznos alapterületű, a belső-somogyi tájra jellemző építészeti stílus jegyeit hordozó, 20 fő befogadására alkalmas 11 szobás épület, amelynek tetőterében szaunát is kialakítottak. A létesítményhez tartozik egy étterem, ahol 50 vendéget tudnak fogadni, a vadászterem és a tetőtérben kialakított társalgó pedig kényelmes pihenés színtere lehet. Az épület fűtését és hűtését 12 talajszondából álló hőszivattyús rendszer látja el. Az ökoturisztikai központ átadásával együtt felavatták az 1992-től működő sziágyi erdei iskolát a vidraparkjáról ismert Petesmalommal összekötő mintegy 10 kilométer hosszú tanösvényt, amelyre pályázati források bevonásával összesen 200 millió forintot költött a SEFAG Zrt.

100

http://www.turistamagazin.hu/okoturisztikai-kozpontot-adtak-at-nagysallerban.html 4. sz. melléklet 10 legszebb kerékpárút Magyarországon 1. Dunakanyar: Budapest–Vác–Szob (44 km) Elsősorban a budapesti kerékpárosok körében népszerű, a Duna mentén halad többször érintve a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot, és nemcsak természeti értékekben, de kulturális szempontból is gazdag. 2. Tisza-tó: Poroszló–Tiszafüred–Kisköre (55 km) A Tiszta tó mentén halad, a töltésen illetve ártéri erdőkben többnyire autó- és forgalommentes szakaszon, kivéve a Poroszló-Tiszafüred közti részt. 3. Villány (95 km) Pécsről indul Kozármisleny és Palkonya érintésével. Szép tájakon és falvakon halad keresztül, mígnem eléri Villányt, amely borpincéiről híres város. 4. Pécs: hegyikerékpár-túra a Jakab-hegyre (5 km) 300 méter szintkülönbséggel jut fel a kerékpáros a 602 méter magasan elhelyezkedő Jakabhegyre. 5. Fertő-tó (43 km) Magyarország egyik legkedveltebb kerékpáros célpontja, a tó páratlan élővilága, a térség kulturális öröksége és állandóan fejlődő szolgáltatásai népszerűvé tették. Ez a túra kastélyok érintésével megtehető. Sopron–Nagycenk–Fertőszéplak–Fertőd–Sopron távolság, amelyen belül 2 kiemelkedő kastély tekinthető meg: a fertődi Eszterházy-kastély és a nagycenki Széchenyi család kastélya. 6. Hévíz és környéke (26 km) Hévíz a Balatonhoz egész közel található, amely híres a természetes módon kialakult termálvizű tóról. Tanösvény is található a közelben. 7. Bükk, Szilvásvárad-Bánkút (25 km) Ez az útvonal a Bükk legszebb részeit mutatja be, Szilvásváradról indul, és ugyanide érkezik vissza. A kisvasút mentén halad az út a Gerenna-váron keresztül a Millenniumi kilátón, a Bükki fennsíkon keresztül a bánkúti síházig. Edzettebbeknek ajánlatos a 13 km-es emelkedő miatt. 8. Őrség (75 km)

101

9. Kis-Balaton (30 km) 10. Káli-medence (45 km) Kerékpáros versenyek, események Ahogy elérkezik a jó idő, sokféle kerékpáros esemény közül választhatunk. Ez mind a sportág népszerűsítését szolgálja, csak el kell dönteni, hogy melyiken vesz részt az ember. Alapvetően 2 félét rendeznek, az egyiknél van nevezési díj, és ehhez mérten díjak, míg a másik ingyenes. Vannak teljesítménytúrák, ahol az a fontos, hogy teljesítsék a távot, és vannak, amiket időre kell teljesíteni. Rendeznek Balaton kerülő túrákat kifejezetten országúton, illetve kerékpárúton egyaránt. A Tour de Pelso verseny Siófokról indul profi versenyzőkkel az élen, illetve amatőr kerékpárosok választhatnak távokat. Ezen a versenyen minden évben több ezren indulnak, és májusban szervezik meg. A Spirit of Balaton egy ingyenes részvételű rendezvény, ahol 24 óra alatt kell megkerülni a Balatont. Vannak szintén a kerékpározást népszerűsítő események, például a Bringázz a munkába! Ennek célja, hogy szeptember és október között legalább 8 alkalommal, kerékpárral közlekedjen az egyén a munkába, és ezt feltöltse a világhálóra. Ezzel együtt egy nyereménysorsoláson vesz részt. Ingyenes megmozdulás ez is, részt vehet benne valaki egyénileg, az iskolájával, illetve munkahelyével.

102

5. sz. melléklet A lovaglás alapjai A ló megismertetése tesztfeladatsoron keresztül 1. Hogy hívják a különböző nemű lovakat? A: kan, szuka B: csődör, kanca C: jerke, kos 2. Hogy hívják a ló ivadékát? A: csibe B: borjú C: csikó 3. Meddig vemhes egy ló? A: 11 hónap B: 6 hónap C: 1 év és 3 hónap 4. Milyen ujjú patások csoportjába tartozik a ló? A: páros B: páratlan C: a ló nem patás állat

5. Melyik nem tartozik a ló jármódjai közé? A: ügetés B: vágta C: szökdelés 6. Hogyan élnek a lovak? A: csordában B: ménesben C: gulyában 7. Milyen állat a ló? A: menekülő B: ragadozó 8. Melyik nem lószín? A: pej B: sárga C: fehér

Felszerelések megismertetése játékosan A játék lényege: Egy kép rövid ideig való bemutatása felszerelt lóval, amin fel van tüntetve a különböző felszerelések neve. A feladat ezen felszerelések megjegyzése, memorizálása, majd a kép eltakarása után a játékosoknak ki kell választaniuk több felszerelés közül azokat, amelyeket a lovon láttak a bemutatott képen.

nyereg kantár nyeregalátét/ izzasztó

szár

heveder kengyel

Egyéb lovas játékok 1. Puzzle

103

2. Felszerelések párosítása kép alapján (pl.: ínvédő–bokavédő, szár–zabla, nyereg–kengyel, heveder–nyereg, zakó–kobak, zabla–kantár, kötőfék–vezetőszár, csizma–sarkantyú, ostor–futószár, martingál–szár, heveder–martingál) 3. Activity lóval és lovaglással kapcsolatos feladványokkal 4. Keresztrejtvény 1. 2. 3. 4. 5. I Z 6. I 7. 8. 9. 10. H E 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

M A R T P A T K Z A S Z N V É D O

V

E

F D E

K

E

N G Y E

I K Ö T Ő S Z Á R

N G Á L Ó T Ő F É Ó

L

K

T O R A B L A S L I

A nyereg tartozéka, amibe a lovas teszi a lábát. A szárhoz és a hevederhez csatlakozik, a lovaglásban segíti a lovast. Ha ezt a kovács felüti a ló patájára, patkolásról beszélünk. A ló fején van, nem lovaglásnál használjuk, a ló vezetését segíti. A nyereg alá tesszük. A ló első lábaira rakjuk, az inait védi. Futószárazásnál használjuk, a lovat az előre haladásra ösztönözzük. A ló szájába tesszük, a kantár része. A ló lábára tekerjük, van ebből istálló és munka is. A nyerget a lóra ezzel rögzítjük.

Különböző ügyességi feladatok kezdő lovasoknak Labdázás lóháton A dobott labda elkapása és visszadobása lóháton egyensúlyozva (futószáron történjen). Voltizsálás (lovastorna) A ló hátára nyereg helyett voltizs hevedert teszünk. A lovasok feladata különböző, egyszerű tornagyakorlatok elvégzése a ló hátán. Pl.: karkörzések, térdelés, guggolás, felállás, forgás, fekvés, zászló. Szlalomozás a bóják között lépésben, ügetésben Adott távolságra lehelyezett bójákat vagy oszlopokat adott irányból, minél rövidebb idő alatt kell megkerülni. Székfoglaló lóhátról (lépésben) A lovasok létszámánál egyel kevesebb szék elhelyezése kör alakzatban. A lovasok lovaikkal a székek körül lovagolnak, sípszóra a lóról leszállnak, és elfoglalnak egy széket. Akinek nem jut szék, kiesik. A játék addig tart, amíg az utolsó két lovas között is eldől, hogy ki szerez széket, és ezzel a játék győztese lesz. Tojáshordás tányéron ügetésben A játék sípszóval indul. Adott pályán meghatározott számú kört tesz meg a lovas úgy, hogy kezében tányért tart, rajta egy darab tojással. Az a lovas győz, aki elsőként ér célba, és a tojást sikerült a tányéron tartania (a tojásnak sértetlennek kell maradnia).

104

Kendő megszerzése ügetésben Egy adott pálya közepére egy botot szúrunk, melyre kendőt kötünk. A lovasok feladata a kendő megszerzése. A lovasok egyszerre indulnak, ügetésnél magasabb jármódba nem léphetnek. Az a lovas nyer, aki megszerzi a kendőt a többi lovas előtt. Járóiskola (lépésben ill. ügetésben) A földre akadályrudakat helyezünk az adott jármódnak megfelelő távolságra. A lovasok feladata a járóiskola teljesítése a rudak elmozdítása nélkül. Amit a lovakról általában tudni kell Magyar lófajták:

Kisbéri félvér

Nóniusz

Gidrán

Furioso-North Star

105

Magyar sportló

Shagya-arab

106

Magyar hidegvérű

Lipicai

Angol telivér

Arab telivér

Jegyek:

107

Jármódok 1. Lépés – a ló leglassabb jármódja. 2. Ügetés – ebben a jármódban a legkiegyensúlyozottabb a ló keringése és szívverése, ezért legtöbbször ügetnek a lovak. 3. Poroszkálás – nyújtott ügetés, ez az a jármód, ahogyan az ügetőn mennek a lovak. 4. Vágta, galopp – ez a két jármód a lovak „menekülési”

jármódja. 1. 2. A lovak néhány általános viselkedési formája

3.

Mének harca a hatalomért, hatalmi harc.

4.

Erőfitogtatás.

Figyelő ló (Mivel menekülő állat, így mindenre egyfolytában figyel, hátha valami veszély közeledik felé. Ez a figyelem adódhat félelemből és kíván-

Játék (Alapjában véve, ha a lónak megmutatják, hogy a játék jó, akkor szeret játszani.) csiságból is.)

Sunyi ló (Mindkét fül hátra feszítéséből lehet észrevenni. Akkor csinálják, ha félnek, ha valami nem tetsző dolog van a közelükben, vagy ha eddig ismeretlen han-

Kíváncsi, érdeklődő (szinte minden iránt érdeklődnek, mindennel tudnak valamit kezdeni, nagyon kreatívak tudnak lenni). got hallanak.) Lóápolás

Megismerkedés a kiválasztott lóval Ahhoz, hogy megközelítsünk egy lovat, fontos szabályokkal kell tisztában lennünk. A ló menekülő állat, ha bármi veszélyt érez, azonnal támadhat (rúg, harap).

108

Ezek elkerülése érdekében boxba vagy állásba lépés előtt a lovat figyelmeztessük hangos szóval jelenlétünkről. Ezzel megakadályozzuk, hogy a ló megijedjen tőlünk. Az előzőekben bemutattuk a sunyító lovat, ha ezt tapasztaljuk egy lónál, célszerű segítséget kérni egy tapasztalt lovastól. A lovat mindig szemből közelítsük meg, hogy a ló láthasson minket. Hanyagoljuk a hírtelen és durva mozdulatokat. Mutassunk tiszteletet a ló iránt, mert ez a legfontosabb ló és lovas között. A ló ápolása 1. Rövid szőrök ápolása

Téli lóápolás A lovak télre megnövesztik a szőrüket, ezzel védekeznek a hideg ellen. Ilyenkor a lovasnak nehezebb dolga van lova ápolásánál. Az ápolás ilyenkor több időt vesz igénybe, a megnövesztett szőrzetet fémvakaróval, ill. puha kefével célszerű tisztítani.

Tavasszal a lovak levedlik a télre megnövesztett szőrzetüket. Ilyenkor a lovasnak is könnyebb a dolga, ha lóápolásról van szó.

2. Hosszú szőrök ápolása A hosszúszőrök ápolása is elengedhetetlen, minden nap fésüljük ki a ló sörényét és farkát. Az igazítás történhet ollóval vagy sörénytépő fésűvel. Pata ápolása Mindennapi feladathoz tartozik a paták kikaparása lóra ülés előtt és a munka befejezése után. A patát kiszáradás ellen patazsírral kenjük be. Felszerelés Csoportosításuk Elengedhetetlen szerszámok, amit lovaglás előtt a lóra teszünk:

Nyereg és nyeregalátét

Kantár

Heveder

109

Ínvédő, bokavédő, fásli

A felszerelések tisztántartása is elengedhetetlen feladata egy lovasnak. Ehhez különböző bőrápolókat használhatunk.

A ló helyes felszerszámozása A lovas ruházata Téli és nyári ruházat:

Segédeszközök és védőfelszerelések a lovas számára:

Sarkantyú lény

Pálca

110

Gerinc- és bordavédő mel-