+SoYányság+ % D. Franz Steiner

520

31.

VASÁRNAPI UJSAG.

Schicht-szappan

„kulcs"

vagy

„szarvas*

iecpl \ytim»

SZÁM.

Miként lehet szép női termetet

A n ő i s z é p s é g elérésére, tökéletesítésére es fentartására legkitűnőbb és legbiztosabb a

Legkedveltebb, legfőbb hajfestőszer a

MELANOGENE

MARGIT-CREME.

fekete és barna

mely vegytiszta, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, teljesen ártalmatlan. Ezen világhírű arczkenőes pár nap alatt eltávolít szepiől. májfol­ tot, pattanást, bőratkát (Mitesser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a ránczokat. redőket, himlőhe­ lyeket és az arczot hófehérré, simává és üdévé varázsolja. Ára nagy tégely 2 kor., kis tégely 1 kor. M a r g i t h ö l g y p o r 1 kor. 20 lill.. M a r g i t s z a p p a n 70 lill.. M a r g i t f o g p é p (Zahnpasta) 1 kor., M a r g i t a r e z v i s I korona.

E z e n k i t ű n ő és á r t a l m a t l a n készitm é n y n y e l hajat, szakáit, bajuszt pár perez alatt feketére v a g y barnára le­ het festeni. A szin állandó és a ter­ mészetes színtől m e g n e m különböz­ tethető. Á r t a l m a t l a n és a l k a l m a z á s a igen egyszerű. N e m piszkít. Á r a 2 kor. 80 fillér. 9057

Hamisítványok bíróilag üldöztetnek. Postán utánvétellel vagy a pénz elő­ zetes beküldése után küldi a készítő:

színben.

Földes Kelemen gyógysz Arad.

D. Franz Steiner
Prácisiós-óra „Glashütte",

elérni.

Pharmacien, 5. Passage Verdau. Par/s.Raktár Ausztria-Magyarorsi. részére: Budapest.Török J ó z s e f gyógysz. Király-n.lá.

ÉvronA*

Szép telt tsstidomok a ntf k .,^, eröporanktól,1900.é»l páriái,.,™ eremmel kitüntetve 6—8 hét alatt mar 30 fontnyi gvarapodáaért U leeeég. Orroei rend. szerint. Szt™. rneu becsületes.Nem szédelgés 8zi mos koszSnölevél.Ara kartononként I kor. 50 fillér. Poatautalvin. van otinvéttel. Használati utasitasíal Hyg-ien. I n s t t t o t 9771

lógj obb, l e g k i a d ó s a b b s e n n é l f o g v a legolcsóbb szappan. — Minden k á r o s alkatrésztől mentes.

szer elért eredmény rendszerint minden különös ápo­ lás nélkiil megmara-i 9á33 R a t i é - f é l e P i l a l e s o r i e n t a l e s elevenítő hatása által azonfelül üdébb lesz az arczbőr, szépítve az arczvonások és megifjitva a nö egész lénye. E pilulákat mindenki beveheti ; a fejlődésben levő fiatal leány ép úgy, mint a teljesen kifejlődött asszony. Tehát semmi esetre sem lehelnek a legkevésbbé az egészségre ártalmasak. (Törvényesen védve.) A körülbelül két hónapig tartó gyógyfolyamot könnyű betartani, a megszokott életmód, legcse­ kélyebb változtatása nélkül Ára egy doboznak használati utasítással együtt K 6 4 5 , utánvéttel K l i ' b . (Szétküldés titoktartás mellett.) Mindazon dobozok visszautasitandók, melyeken a gyáros bélyege nincs és melyeken nem áll a következő lakásaim:

50.

+SoYányság+

%

Mindenütt kapható! Bevásárlásnál különösen arra ügyeljünk, hogy minden darab szappan a „Schicht" névvel és a fenti véd­ jegyek egyikével legyen ellátva. 9901 A kebel szépsége a női bájak egyik legelőkelőbbje, melynek adományozásában a termésiet nem mutatja magát pazarló­ nak. Ennélfogva a hölgyek szívesen fogják tudomásul venni, hogy iélezik egy oly teljesen ártatlan szer, melylyel a természet szelíd módon kényszeríthető, hogy ebben a tekintetben kevésbé fukar legyen. E szer. mely a linóm párisi hölgyvilágban már ismeretes, a R a t i é - f é l e PJXTJLÉS O R I E N T A L E S használatból áll. mely pilulák a leghíresebb párisi orvosok által jóknak vannak elismerve és tényleg ama tulajdonsággal bír­ nak, hogy a női kebelt fejlesztik és újra helyrehozzák, a szöveteket erősitik, a vállak csontdudorodásait elsi­ mítják és a kebel idomainak egyáltalában diszkrét testességet kölcsönöznek. Hatása abban áll, hogy a táp­ láléknak plasztikai anyagokká való alakulását elősegí­ tik, mely utóbbiak a melltájon megállapodnak. Az egy­

1903.

Legpontosabb járás ! Egészen lapos gavallér uri remontoir-anker-óra. m

^ \

L é g m e n t e s e n el­ zárt, por és viz behatolása ellen védett és ezáltal hőmérsékletváltozati befolyásnak ellenálló pi áciziós-mű, 15 l u . bis, a mutatóla­ p o n látható anker-járással. 5 é v i Írásbeli k e z e s s é g poutos járásért. Ara aczélból 2 8 K, ezüst­ ből 3 5 kor., dupla aranyd o u b 1 é b 61 (tokja szolid valódi aranylappal b e v o n v a , t e h á t n e m ara­ n y o z v a ) , 25 évi kezesség a r a n y s z i n e é r t , m a s s i v arany­ órától m e g n e m k ü l ö n b ö z t e t h e t ő , c s a k 4 0 k o r o n a D u p l a d o u b l é aranylánczok l e g d i v a t o s a b b faconban á, 8 és 12 korona, s ú l y szerint. Szótküldését eszközli az összeg előzetes beküldése v a g y u t á n v é t m e l l e t t az

Uhrenhaus „Ohronos" Basel (Schweiz), L e v é l Svájczba 2 5 fillér, l e v e l e z ő l a p 10

fillér.

KOLLARITS :HÉRNEMO

Budapesti főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógysz.Király-u.12 és Andrássy-út 29.— Kapható minden gyógyszertárban.

„Borszéki borviz" a savanyu vizek

királya.

BORSZÉK (Csikmegyében). Fürdőidény jnn. 15-től szept, 15-ig. 9 0 0 m . m a g a s ősfenyvesek között fekvő k l i m a t i k u s gyógyhely, világhírű hideg lobogó-fürdőkkel, erős v a s a s f o r r á s o k k a l k i t ű n ő v a s l á p p a l , j ó l be­ rendezett h i d e g v i z - j r y ó g - y i n t é z e t t e l . Szállodákban és m a g á n villákban 6 0 0 szoba. 2 á g y a s szoba-árak i d é n y r e 6 0 — 1 6 0 kor., szobákhoz k o n y h a 3 0 — 8 0 kor. Olcsó fürdőárak, j ó é l e l m e z é s , piacz, k é t m é s z á r s z é k h e l y b e n , 3 0 k l m t . m e g h a l a d ó p o m p á s séta­ utak a f e n y v e k b e n , r e m e k kiránduló-helyek. Fürdőorvos: D r . V á n i o s s y Z o l t á n , egy. m . tanár (jun. 14-ig B u d a d e s t e n , V 1 I L , S z e n t k i r á l y i - u t c z a 6.) K ö z l e k e d é s : S z . K é g e n i g v a s ú t o n . N a p o n t a gyors­ kocsijárat váltott lovakkal, g y ö n y ö r ű szép és j ó u t ó n . Gyorskocsikra előjegyeztetni K a p u s i D á n i e l n é l , Szász-Bégen. Prospektussal és árjegyzékkel szolgál Az igazgatóság.

Borvizet lehet rendelni az igazgatóságnál ; Budapesten: Ldeskuty L., Péezeli és Len«z uraknál; vidéken a jobb fiiszer- és ásványvíz-üzletekben.

China-bora

vassal.

Erősitö szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l á b b a d o z ó k számára. Étvágygerjesztő,idegerősitő, vérjavitó szer. MF~ 2000-nél több orvosi vélemény. ~*Js> K i t ű n ő íz.

J. Serravallo — Trieste-Barcola. Css7" K a p h a t ó a g y ó g y s z e r t á r a k b a n '/« l i t e r e s ü v e g e k b e n K 2 . 4 0 é s 1 l i t e r e s ü v e g e k b e n K. 4 . 4 0 .

Az egyedül létező valódi angol

SZÉPITÓSZER

MENYASSZONYI KELENGYEK

B U D A P E S T

a Balassa-féle valódi angol

UGORKATEJ, mely azonnal eltávolít minden szeplőt,

máj foltot, pattanást, bőratkát (mitesser) slb. és az areznak friss üdeséget, liatalságot kölcsönöz. E g y ü v e g á r a 2 k o r . , ehhez n g o r k a - s z a p p a n 1 k o r . , poudre 2 kor. 9980

dlirt'yT Balassa Kornél £ & ; Temesvár. Kapható minden gyógyszertárban. Főraktár Budapesten : Török József gyógytárál>an Király-utcza 12 és Andrássy-ót 26.

KIRÁLYNŐ

Nodnsin

V A C Z I - U T C Z A 3 3SZ-.

Aranyér -balzsam.

Egyedül álló szer, mely operatió vagy égetés nélkül t ö k é l e t e s e n és biztosan gyógyítja ágy a vak, valamint a nyitott a r a n y e r e t . Kórházilag kipróbálva. Teljesen ártalmatlan. Elismeroevelek szerint százakat és százakat teljesen kigyigyitott. Törvényesen védve. Kapható a készítőnél :

Nagy Kálmán, gyógyszertára Nyíregyházán,

továbbá T ö r ö k J ó z s e f n é l , Budapest, Király-utcza 12 és a többi gyógyszertárakban is. ara használati utasítással együtt i korona, bér­ mentes küldéssel postán 5 kor. az összeg előzetes beküldése, vagy után­ vétel ellenében. ®*"

-CREME ÉS POUDER.

LEGJOBB ARCZSZÉPITŐ A VILÁGON. Ára 1 korona 40 fillér.

Kapható TEMESVÁRY J. ewszertoél Zomlior é s T Ö R Ö K J . B u d a p e s t e n , K i r a l y - n t e z a 18.

Franklin-Társulat n y o m d á j a , B u d a p e s t e n , I V . , E g y e t e m - u t c z a 4 . sz.

32. SZ.1903. (50. ÉVFOLYAM.) Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSlG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt

SZERKESZTŐ

FŐMUNKATÁRS

NAGY MIKLÓS.

MIKSZÁTH KÁLMÁN.

egész évre 2 4 korona félévre 12 ' •

X. P I U S PAPA. Velencze patriárkhája lépett bibornok-társai bizalmából mint XIII. Leo utóda Szent Péter trónjára s a X. Pius nevet vette fel. Alacsony sorsból emelkedett fel a legmagasabb polczra; bölcsője egyszerű, szegény falusi emberek házában ringott, gyer­ mekkorában megismerte a nélkülözést, ifjú­ korában, mint egyszerű lelki pásztor, közvetle­ nül látta a szegény nép életét, résztvett örömé­ ben és bújában, a mi bizonyára nemjesz hatás nélkül a pápai trónon kifejtett munkássága irányára. Megválasztásában a római katholikus egyház demokratikus szervezete érvényesül, a mely a történelem folyamán mindig legnagyobb erősségei közé tartozott. AETO JÓZSEF,

S

Csupán a évre 1 6 korona I egész *J VASÁRNAPI UJSAG I| fé félévre

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK í egéaz évre Í O korona (a Világkrónikával) | félévre _ S •

Atyja községi alkalmazott volt, anyja tíz évvel ezelőtt halt meg. Egyik fivére az olasz karabinieriknél töltötte katonai szolgálatát s jelenleg borkereskedő Mantuában. Négy nővére közül kettő hajadon maradt s nála élt Velenczében, a harmadik Salzanóban, a hol az új pápa egy­ kor plébános volt, a negyedik pedig szülő­ helyén, Eiesében van férjnél.

X. P I U S

Külföldi előfizetéseknél a postailaft meghatározott viteldíj la csatolandó

Sarto József tizenöt esztendős korában lett kispap Trevisóban, majd a páduai szeminá­ riumban folytatta tanulmányait. Huszonkét éves korában szentelték fel papnak s káplán lett Castelfrancóban, később plébános több fél­ reeső faluban, többek közt Trombolóban és Salzanóban. E szűk hatásköreiben csak arány­ lag későn vették észre nagy tehetségeit, kép-

X. Pius pápa, nem mint elődje, a diplomacziából került az egyház élére, hanem lelki­ pásztori teendői mellől; nem tartozott a poli­ tikus főpapok közé, hanem mondhatni kizáró­ lag a rábízott hivek vallási és erkölcsi jóvoltának, az alája rendelt papság vezetésének szen­ telte életét. Ezért megválasztása nem jelent bizonyos irányt a Vatikán politikájában s ma csak merő találgatás, a mit jövendő tevékeny­ ségéről itt-ott hallani. A feladat, mely reá vár. nem könnyű, de nem is dicsőség nélküli: ápolni és fentartani a Vatikán és az egyház tekinté­ lyét, mely XIII. Leo alatt oly magas fokra emelkedett, előmozdítani azoknak a nagy, az egyház belső életét illető kérdéseknek meg­ oldását, melyeket a mai idők szelleme vetett fel. Eddigi pályája az új pápának arra enged következtetést, hogy tevékenysége súlypontját a vallási s nem a politikai ügyekre fogja fek­ tetni ; ha csakugyan úgy van, kétségtelen, hogy széles és gazdag mező kínálkozik neki az áldásos munkára. Az a szeretet, melylyel velenczei hí­ vei körűivették s az az öröm, melyet megválasz­ tásán mutattak, szép bizonysága annak, hogy Sarto József patriárkha fel volt ruházva azokkal az adományokkal, melyek a lelkek megnyerésére szükségesek s ezeket a pápai tiara fénye sem fogja benne elhomályosítani. Sarto József az egykor Velencze hatalma alá tartozott trevisói püspökségben, Riese község­ ben született 1835 június 2-ikán. Mivel a velen­ czei királyság az időben az osztrák császárság­ hoz tartozott, az új pápa mint a Habsburgok alattvalója született. Szülei egyszerű közrendű falusi emberek voltak, testvérei ma is azok.

BUDAPEST, AUGUSZTUS 9.

PÁPA.

522 zettségét és tiszta jellemét, úgy, hogy már csak­ nem negyven éves volt, mikor püspöke figyel­ mes lett rá s a trevisói papnevelő-intézet lelki igazgatójává nevezte ki. Most azonban gyorsan emelkedett, kanonok lett, majd a püspök halála után a széküresedés idején káptalani helytartó. 1884-ben végre mantuai püspök lett; kinevezé­ sét főleg Parocchi bibornok pártfogásának kö­ szönhette, a kinek utódja lett. Püspöki széké­ ben nagyon megnehezítette munkásságát az egységesített olasz királyság párthíveinek gyanakodása, a kik ellenségei voltak, mert annak idején nem rokonszenvezett a nemzeti mozgal­ makkal. A hazafiságában kételkedőket azonban hamar elhallgattatta magatartása; bár állásá­ nál fogva nem támogathatta azt a kormány­ rendszert, mely a pápákat megfosztotta a világi hatalomtól, nem egyszer kimutatta jó hazafi­ voltát. Mint kitűnő lelkipásztor, híveinek tel­ jes bizalmát birta s nagy népszerűségre tett szert. 1893-ban a Eómán kívüli olasz egyházi méltóságok egyik legelőkelőbbikére emelte XIII. Leo pápa: kinevezte velenczei patriárkhává s alig néhány napra rá bibomokká. Kinevezésekor az olasz kormány nehézséget támasztott. Mint a régi vel?nczei köztársaság jogutódjának, magának követelte a püspöki ki­ nevezés jogát. Végre azonban a kormány is hozzájárult Sarto kinevezéséhez.

A velenczei patriárkha ősidők óta különleges, előkelő állást foglal el az olaszországi püspö­ kök közt. A patriárkha czímét és előjogait mint az egykori gradói patriarkhák jogutódja hasz­ nálja. Mikor a velenczeiek hatalmukat Dalmácziára is kiterjesztették. PV. Adorján pápa 1155-ben a gradói patriarkhának adományozta a primási hatóságot a zárai érsekség felett az ottani érsek felavatási jogával. V. Miklós pápa 1451-ben Gradóból Velenczébe tette át a pat­ riárkha szókhelyét, meghagyva addig élvezett előjogait. Azóta a Dalmácziára vonatkozó jogait elvesztette, de a «Dalmáczia prímása* czímében. melyet a velenczei patriarkhák ma is visel­ nek, ennek emléke máig megmaradt. A velen­ czei patriárkha előjogai közé tartozik, hogy az egész velenczei területen maga előtt vitetheti a keresztet, a népet megáldhatja, trónust és mennyezetet állíttathat magának. A pápai nuncziusok módjára részleges bűnbocsánatot hir­ dethet, még pedig ünnepnapokon száz naptól egy évig. Elsőbbsége van az ország minden püspöke és érseke fölött, a kik az ő jelenlétében semmiféle olyan jurisdictiót nem gyakorolhat­ nak, mely a pápai nuncziusok jelenlétében nem áll jogukban. Sarto patriárkha, mikor e nagy történelmi hagyományokkal bíró, széles hatáskörű állását elfoglalta, erőteljes egyházi tevékenységet kez­ dett. Eleinte az a híre volt, hogy intransigens állást foglal el az olasz kormánynyal szemben, a mit élete előbbi folyamán számos tényével bizonyított is. Mint velenczei patriárkha azon­ ban mind engesztelékenyebb magatartást tanú­ sított. A olasz állami ós városi hatóságokkal igen jó viszonyban volt Mikor röviddel patriárkhává való kinevezése után Umberto király meglátogatta Velenczét. a patriárkha a nélkül, hogy eziránt előlegesen kérdést intézett volna a pápai kúriánál, megjelent tisztelegni a király előtt. Közvetve részt vett a velenczei városi köz­ ügyekben is, mint a konzervatív községi párt támogatója. Nagy része volt abban, hogy e párt magához ragadta a városi ügyek vezetését s szövetkezetek, takarékpénztárak alapítása által a vidéken is nagy hatalomra tett szert. A párt a múlt évi választásoknál is győzedelmeskedett

VASÁENAPI ÚJSÁG. s hívei ez alkalomból nagy ovácziót rendeztek a patriarkhának, palotája előtt. Az úgynevezett keresztény-demokrata s a reform-katholikus mozgalmaknak ellensége volt s támogatta papjait, a kik ezek ellen az irányzatok ellen küzdöttek. A nagy politikába azonban sohasem elegye­ dett, működésében megmaradt egyházmegyéje határai között s itt is a hitélet fejlesztése volt a főgondja. Kitűnő szervező tehetségnek mond­ ják, a ki szigorú fegyelmet tartott papjai kö­ zött. Nagyon érdeklődött egyebek közt az egy­ házi zene fejlesztése iránt, melyre sokat is áldozott; a régi. ú. n. gregorianus-zene felélesz­ tésére törekedett, szemben a mind szinpadiasábbá váló olasz templomi zenével. A királyi udvarral barátságos viszonyt tar­ tott fönn velenczei működése idején. Szívélyes összeköttetésben állt Margit özvegy királyné­ val és III. Viktor Emánuel királylyal is, a kinél a múlt hónapban is tisztelgett velenczei tartóz­ kodása idején. Nagy föltűnést keltett legutóbbi nyilvános szereplése a velenczei campanile alapkőletételének ünnepélyén, a hol ő végezte az egyházi ünnepélyt az olasz ós a franczia közoktatási miniszterek jelenlétében, a kik mind a ketten szabadkőművesek hírében álla­ nak, Sarto patriárkha ez alkalommal beszédet is mondott, melyben a vallásos és a hazafiúi érzésnek egymással való kapcsolatát dicsőítette szép szavakkal. Minket magyarokat megelégedéssel tölthet el a pápaválasztás eredménye, mert X. Piusban oly pápa lép a trónra, a ki velenczei patriárkhátusa idején sokszor adta jelét a magyarok iránti rokonszenvének és gyakran érintkezett is ma­ gyar emberekkel. Különösen szépen nyilvánult ez-1900 szeptemberében, mikorDessewffy Sándor csanádi püspök nagy zarándoklatot vezetett Ve­ lenczébe. Sarto patriárkha, a mint a zarándoklat előkészületeinek hirét vette, külön körlevelet bocsátott ki Velencze papságához és népéhez, melyben felhívta őket, hogy a zarándoklat ünne­ pélyein vegyenek részt. Maga is részt vett az ün­ nepeknek nemcsak előkészítésében, hanem szer­ tartásaiban is. Együtt ment ki Dessewffy püs­ pökkel feldíszített gondoláján a Murano-szigetre, a Szent Donát-templomba, a hol Szent Gellért ereklyéit őrizték s a templomban jelen volt a zenés misén, melynek végeztével a ma­ gyar zarándokok a Hymnust énekelték. A mise után az ereklyéket nagy ünnepélyességgel átvit­ ték a San Giorgio-sziget bazilikájába, melynek Szent Gellért egykor apátja volt. A díszes me­ netet végignézte a palotája ablakából Margit királyné is. ki akkor Velenczében időzött. Az ünnep estéjén a magyarok szerenádot adtak Sarto patriarkhának, a ki azután másnap a San Giorgio bazilikájában tartott misén is meg­ jelent s Dessewffy püspök az ő jelenlétében szentelte fel a magyar zászlót. A búcsútisztelgósnél a csanádi püspök köszönő szavaira vá­ laszolva szép szavakkal emlékezett meg a ma­ gyarok és a velenczeiek régi barátságáról. Sarto patriárkha egyéb alkalmakkor is különös szíves­ séggel fogadta azokat a magyarokat, a kik Ve­ lenczében járva tisztelegtek nála. Külsejére nézve erős testalkatú, a közepes­ nél magasabb férfiú, megjelenése tiszteletet kelt, nyájas modora megnyeri a lelkeket. Amint mondják, olasz anyanyelvén kívül csak latinul tud jól, de e két nyelven egyaránt nagy hatást tud elérni, mint szónok. Tiszta jelleme és be­ ható theologiai képzettsége egyaránt képesítik arra a magas és fényes polezra, melyet most mint a római katholikus egyház feje elfog­ lalt.

32. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM.

X. PlUS PÁPA A MAGYAR ZARÁNDOKOK KÖZÖTT. Dessewffy Sándor csanádi püspök megbízásából Túry Gyula festőművészünk nagy képen örökíti meg azt a zarándoklatot, melyet a püspök 1900-ban Velenczébe, Szent Gellért ereklyéihez vezetett. A ké­ szülő kép egy részletét, melynek a pápaválasztás alkalma különös érdekességet ad, mai számunkban közöljük, festőjének, Túry Gyulának következő ma­ gyarázó soraival együtt : 1900 szeptember 24-ikén folyt le a magyar zarándokok nagy ünnepélye Szent Gellért tiszteletére Velenczében a szent ereklyéinél. Fényes festői látvány volt, a mikor díszes gon­ dolasorban vonult a zarándoksereg Muranoszigetéről a San Giorgio-szigetre, hozván Szent Gellért ereklyéjét, hogy jelen legyen a megható ünnepélyen. A gondolasort a San Donato plébánosa, Szent Gellért ereklyéjének őre ve­ zette. A menet fénypontja volt a nagy, fényes aranyozott díszgondola, melyben Dessewffy Sándor csanádi püspök, jobbján del Sarto patriárkha-bibornok, mögötte Farkas Ágost őscsanádi plébános, Wittenberger Antal püspöki tit­ kár, Rainer szegedi főkapitány, a ki Mária zász­ laját vitte, a püspök balján pedig Lonovics csa­ nádi főispán voltak. A részlet, melyet e nagy ünnepélyt megörökítő festményről közlünk, azt a jelenetet tűnteti fel, a mikor a díszgondola Sarto bibornokkal és Dessewffy püspökkel San Giorgio kikötője elé ér B a lépcsőn fogadják Páter Frattin, a San Giorgio mostani rektora és dr. Kiss János praelátus, egyetemi tanár, az ünnepély rendezője s a magyar kiséret tagjai. Köztük már látszanak a képen Dessewffy Gyula pápai kamarás nyűg. plébános, a püspök ro­ kona, Gsiller osztrák-magyar főkonzul, mel­ lette Dessewffy Emil nagykátai főszolgabíró, közvetlen mellette lovag Vest Ede, a temesvári kereskedelmi és iparkamara elnöke, mögötte dr. Karácsonyi János esperes-plébános, kiváló történetírónk, Szent Gellért életrajzirója, köz­ vetlen szomszédságában Sárgay Tamás ferenczrendű és Csák Czirjék minorita tartományfőnök.

Sarto bíboros rendkívüli szerénységéről és papi alázatosságáról, szívjóságáról sokat lehe­ tett hallani. A személyes tapasztalat azonban minden róla szóló hirt felülmúl. Ép készülő nagy festményem érdekében ez óv február 12-én Velenczében időztem. Velem volt feleségemen kívül Pacha Ágost pápai kamarás, a csanádi püspök mostani titkára. Ez alkalommal szíves kalauzunk volt Páter Frattin, a S. Giorgio rektora, a ki az ünnepély óta nagy szeretettel viseltetik a magyarok iránt. Miután gróf Grimani polgármesterrel és a főkonzullal dolgomat végeztem, Páter Frattin ajánlatára Sarto bibornoknál audiencziára jelentkeztünk. A bibornok azonnal fogadott bennünket. Szűk, kisfolyosónkeresztül értünk a bibornokpatriárkha dolgozó-szobája elé, a honnan már elébünk sietett. Középtermetű, inkább magas, erőtől duzzadó alak, fején fekete birótum, mely alól kikandikált a bíborselyem kis fejsapka (capucium). Arcza napbarnított, egészséges szinű, üde, haja ezüstfehér, kék szemei élénk kifejezésűek ; természetes nyájassággal fogadott, hogy szinte elfeledtette, mily magasrangú sze­ mélyiséggel állunk szemközt. Modora egyszerű, nyugodt, nyájas és szerény, mindenképen az ideális főpap hatását teszi. Első sorban rögtön Dessewffy püspök egész­ sége felől tudakozódott ós nagy örömmel hal­ lotta, mikor mondtam, hogy a nagy ünnepély­ ről képet készítek. «Bár Eminencziád alakja a képen majdnem kész, — mondám — de az újbóli személyes látás után még tökéletesebbé tehetem a hasonlatosságot." A bibornok erre rendkívül szerény mosolylyal válaszolta: "Örü­ lök, hogy ez által alkalmam volt ismét magya­ rok közt lenni.» — Az audienczia végén egy kis olvaBÓ megáldására kértem, hogy éhez a ki­ tüntető fogadtatás emléke fűződhessék; a leg­ nagyobb készséggel meg is áldotta. Egész a lépcsőházig kikísért s a legnagyobb nyájasság­ gal bocsájtott el bennünket a szokásos olasz üdvözléssel: «a rivederci!»

Túry Gyula.

32. szÁJf. 1903. 50. ÉVFOLYAM.

TASSO TÖLGYE. A «Római rithmusoki czímű vers-cziklusból. Itt ült a költő. E fa lombja Tartotta fel a hő sugárt, A mikor csöndes nyugalomba', A föld javárul már lemondva, Az elmulásra várt. Szerette ezt a fát, miképen Az, a ki Toldiról regélt, S ki alkonyának idejében A tölgyekről dalolta épen Legbájosb énekét. Mint az, úgy ő is, összetörve, Elaggva ült itt, betegen; Mint az, ha ránézett a tölgyre, Tán arra gondolt, elgyötörve : Fej fáj a tölgy legyen. Mi gyászos képek hosszú rajjá Vonult el itt szeme előtt! Keserves élte mennyi jajjá, S a gyötrelmeknek hány viharja, Mely földre verte őt! Hogy sérté az irigyek éleze, S a bárgyú kritikus-csapat, A mely csak foltot vészen észre S mást nem tesz, léha kedvtelésbe', Mint szőrszált hasogat 1 Hogy marta szívét, vadul égve Az a tilalmas szenvedély, És aztán hogy fogadta végre A tébolyháznak szörnyűsége Az a nyolez éves éj I . . . Tavasz ébredtén, alkonytájba így ülhetett töprengve itt, Míg a növekvő félhomályba' Száz templom tornya s kupolája Vonzotta szemeit. Egyszerre Sant' Onofrióban Kondul az Ave Maria; S hangjában annyi biztató van, Oly enyhén szól s oly nyugtatóan, Mint égi ária. S ím a borús képek helyébe Derűsek szállnak, viditók: Ferrára kertje tűn elébe És egy leányka szűzi képe, S az első hosszú csók . . . És jönnek más nők, lengve, ingva, Képzelme bájos, gyermeki: Armida meg a szép Clorinda, S Erminia, kik rengve-ringva Tánczolnak őneki. Eózsákkal hintett fátyluk' fogva, Suhannak bájjal föl s alá, S köszöntik őt édes dalokba', Hol a refrainnél mosolyogva Mind rózsát dob reá. S ő büszke illatárra s dalra, A mely feléje áradoz ; S kél szellő, zúg a tölgyfa galyja, De ő csak azt a kórust hallja, Csak álmodoz, csak álmodoz . . . Radó Antal.

A NARCZISZ. Aranyos napfény fürösztötte a Quarnero vizét ós az egész vidék olyan tüneményszerű üdeségben csillogott, mintha már is a május hónap élne Abbázia fölött. De ha az ember felnézett a begygerinczekre, megláthatta a való igazat, mert az összes hegycsúcsok hófehér egyenruhá­ ban álltak ott, mintha valami hatalmas hegy­ ezár fehér testőrei lennének ők. A fürdőhelyen minden növény szép zöld volt fehérek az egész környezetben talán csak a kis sirályok voltak,

523

VASÁRNAPI ÚJSÁG. melyek mintha a telet akarták volna jelképezni, kis fehér hópelyhekként szállingóztak a levegő­ ben. A látóhatár távlata szép képet nyújtott, olyan volt igazán, mintha a nápolyi öböl egy kis fiók kiadása lenne csak, a melyből azonban a Vezúv hegyet kikaparták, hogy ne rontsa az összhang szelidségét. Nagy tömegben gyűlt össze a fürdőközönség, ide a tenger mellé, hogy kijátszsza a telet és a part mellett járkálva, hónapokon át örüljön a kora tavasznak. Mint a vándor fecskék a zord tél elől a hogy elmenekülnek, úgy húzódtak le ide az üdülők is ebbe az öbölfÓBzekbe. Minden nap a zene előtt elhullámzott az egész tömeg, mintha az lenne a társadalmi élet törvénye itten, hogy minden újonnan érkezett vendég­ nek ismeretlen arczát meg kell mutatni a zene előtti téren a nagy felvonulásnak. Annyi szalmaözvegy asszony volt a sétányo­ kon ! Különös félelem fogott el annyi asszony között. Azt hittem, hogy valamennyi ellensé­ gem, hogy mindenik akar tőlem valamit Vala­ mit, a mit ón annyira gyűlölök, az udvarlást. Kiszakítottam magamat a sétálók tömegé­ ből s leültem a tengerpart kőkorlátja mellé. Egy-két delfin játszott a nyílt tengeren s azok úgy buktak alá a tengervízben, olyan mozdu­ lattal, mintha fekete malomkövek lettek volna csak, melyeket valaki alulról forgat s aztán mikor lebillen róluk a tengervíz-takaró, akkor felszínre tűnnek. Benan könyvét olvasgattam s aztán a tenger mély vizét nézve, a nagy szellem hatása alatt sok érzés feltámadt bensőmben. Úgy éreztem magamat, mintha lelkem kihámlott volna köz­ napi burkából és most fogókonynyá vált új hatások befogadására. Egy nő ült közelemben, egy 40 évesnek látszó asszony. Gondolatokba merülve nézte a tengert, de úgy vettem észre, hogy koronként rám figyelt ós aztán mikor letettem a könyvet, újra a tengert nézve, megszólított: — Ugy-e, nem először van itt a tenger mel­ lett? — Nem, asszonyom, számtalanszor jártam erre! — Azért képes olvasni a tengerpart mellett. Lássa ón első izben jöttem a Quarneróra, de nem is tudnám levenni a szememet az öbölről. Közbeszóltam. — Az fáj itt, hogy nyilt tengert nem látni a szigetek miatt. Az idegen nő azonban ezt jobbnak találta így ós nyíltan meg is mondta : — Sokkal jobb ez így, legalább rám nézve jobb. Mert az a messze, a végtelenbe nyúló tengeri kép csak fokozza mélabúmat. Abba úgy elmerül az ember, hogy aztán alig képes belőle kibontakozni és gondolataival visszatérni a való életre. Gondolkozóba ejtett, a mit ez az asszony mondott. Nem tagadhattam, igazság volt beszé­ dében. És ez olyan jól esett nekem, hogy valami ilyen tiszta igazságot hallhatok. Beszél­ getni kezdtem az ismeretlennel. Hamar meg­ barátkoztunk s nemsokára úgy csevegtünk, mintha régi, nagyon régi ismerősök lettünk volna. Sőt egész bizalmas barátokká váltunk, úgy annyira, hogy ő elmondta egész életét, szomorúságát és azt a kérlelhetetlen sors­ csapást, hogy mikóp halt el egyetlen kis fia. Tényleg megható volt annak a szegény hat éves gyermeknek tragédiája, kit a torokgyik kegyetlenül megfojtott ós aztán haldokolva azt mondta anyjának: «Szeretném megmondani, mennyire szeretlek anyuskám, de valaki nem engedi* Majd magához intette anyját és a fülébe súgta: «Csúf a világ.» Többet aztán nem szólt, megfulladt! Szegény kis gyermek, hat éves korban örök igazságot mondani s épen akkor, mikor a halál learatja alig fakadó kis életét! Tudtam, hogy társnőm most van először a tenger mellett s azért megkérdeztem, hogy sze­ reti-e ezt a nyugtalan vízóriást ? — Nem szeretem, — válaszolt őszintén. — Engem idegessé tesz, még így is. ebben a Quarnero-kiadásban, még így is lehangoL En hegy­ vidékről származom, a kis völgyek az ő parányi láthatárukkal, összeszoruló környezetükkel, ezek az én otthonom. Sem a rónát, sem ezt a vizsivatagot nem szeretem, túlnagy ez nekem, és hozzá túlrideg. — Miért jött akkor mégis ide?

— Tudja, csak úgy eljöttem, hisz az ember egyszer mindent megpróbál, én is megpróbál­ tam, milyen barátom nekem a tenger. — Talán jobb lett volna az éjszak tengerét felkeresni, — jegyeztem meg, — talán az az ő homokpartjaival jobban tetszett volna. — Oh! hová gondol ? Különben sem men­ tem volna én sehová, de egyszer Abbáziát látni akartam, úgy vágytam erre felé. Felálltunk ós sétálni kezdtünk Lovrana felé. Már közel jártunk lkához, mikor társam egy kéréssel fordult hozzám. — Mondja őszintén ; szabad magától valamit kérni ? — Parancsoljon velem! — Ne ijedjen meg, csak egy kis szívességet kérek öntől, mert úgy vettem ki szavaiból, hogy sokszor járt erre ós ismeri a fürdőhelyet. — Minden villáját asszonyom, jóformán min­ den fáját, tudja, úgy vagyok ezekkel a házakkal itt. mint a fiatal nemzedékkel. Előttem jöttek a világra, mellettem nőttek fel s most mind barátaim. — Helyes! Azért tehát most kérem Önt, ve­ zessen el engem a Narczisz-villába! Erre visszafordultunk sétánkból és én útköz­ ben társnőmnek a Narczisz-villáról beszéltem. — Tudja, hogy az igen kedves villa ? Közel van a Qui Si Saná-hoz. Ez is egy ép olyan kedves parkban van, mint az a nagy Pensio. Jól el lehet abban is tölteni az időt, csak olyan szobát kell választani, melynek ablakai a tengerre néznek, hogy az ember min­ dig láthassa az öblöt. Társnőm figyelmesen hallgatta magyarázato­ mat és egészen elmerült abban a pár szóban, melyeta Narczisz-villáról mondtam neki. Utolsó szavaimra helyeslőleg intett: — Igen, tudom, a tengerre néző szoba a leg­ jobb a második emeleten. E közben elértünk a Qui Si Saná-hoz, meg­ kerültük a hatalmas épületet s elkanyarodtunk a hegyoldal felé. Pár perez múlva megálltam egy kerítés mellett, kinyitottam a kis kerti ajtót és társnőmet bevezettem a parkba. — Itt vagyunk, asszonyom, ez a Narczisz-villa. Az én asszonyom hosszasan elnézte az épü­ letet, fürkészve vizsgálta a második emelet ablakait, aztán egyszerre felzokogott és keser­ vesen sírni kezdett Ijedten siettem mellé. — Valami baja van. asszonyom? — Nem, nem, semmi sem. Aztán lehajolt a virágágyak fölé, letépett egy narczisz virágot, a keblébe rejtette azt és lassan kifelé indult. De a kertajtónál elhagyta ereje. rádőlt a kapufélfára ós úgy zokogott keservesen. Vigasztalni próbáltam: — De asszonyom, hisz ez a szegény Narcziszvilla még elképzelni sem tudja, hogy miért sír ön ? — Oh ! hagyjon, hagyon csak. Erre lassan lefelé mentünk az úton, de ben­ sőm annyira nyugtalan volt, mintha egy rejt­ vényt kellett volna megoldanom, a melynek titkát míg nem birom, addig nem bocsáthatom el magamtól ezt az asszonyt. A Narczisz-villa ezalatt jó messze elmaradt mögöttünk s társ­ nőm is lecsillapodott s én megkérdeztem : — Ugy-e bár, most volt először ezen a helyen? Fejével igenlőleg intett — De hát akkor miért. . . — Ne törődjön vele ! Ezalatt a Strandra értünk újra ós az ón barát­ nőm elbúcsúzott tőlem. Kezet fogott s rám nézett De mikor szemünk összetalálkozott, megértette benső nyugtalanságomat és kérdő nézésemet, mert mégis ennyit mondott: — Feledje el a történteket, semmi az egész. de lássa, egykor nagyon, nagyon sok levelet küldtem oda!. . .»

Ifi. Hegedűs Sándor.

IZENET HAZA. London, 1903 augusztus. Még odahaza, Budapesten mondta egyszer Zipernovszky Károly, a műegyetem tudós ta­ nára, mikor épen az ő szép szalonjában, élővirág-lugas alatt, gyöngyöző szökőkút közelében a virágokról beszélgettünk (a melyeket sok fon­ tos dolgai közt is a tudós maga ápolt): «Figyelje meg majd Angliában a virágnak mindenütt jelenvaló voltát, s azt a hozzáértést, szeretetet,

M

VASÁBNAPI UJSÁO.

a melylyel szegény és gazdag, nagy és kicsi van ott a virág iránt.» S mikor visszaemlékszem, milyen újság volt az számomra, mikor azt hal­ lottam, hogy Anglia a virágok földje, azt hiszem, akad otthon olyan rajtam kívül is, a ki ezt igazán nem képzeli ; részben talán a ködösnek, komornak hirdetett éghajlatnál fogva, részint meg mert a világ első bankár- és kereskedő­ népét nem képzelik olyannak, a mely valami sokat törődjék a virággal, kivéve azt a liliomot, mely az ezüst «half-a-crown» (fél koronás) pénzdarabon látszik, — meg a birodalmi rózsát, lóherét ós bogáncsot a kétshillinges pénzen. Sem az éghajlatot, sem a nemzeti jellemet illető előítéletekre nem akarok most ügyet vetni, mindössze csak egy üzenetet szeretnék hazaküldeni innen, ebből az ezerszínben hul­ lámzó virágtengerből, illatóczeánból, a mivé a nyár változtatja Angliát, — egy üzenetet haza, a hol lám, jobb a talaj, melegebb az égalj, több is a szabad termőföld, — oda, a hol az embe­ reket soha senki nem vádolta azzal, hogy na-

.__.

32 8ZÁM

-

- i^jafrwgiii.

ban, ha a természettel való rendszeres, komoly foglalkozásra szoktatjuk. Nagyon jól tudom ón, hogy egyszerre alapo­ san felforgatni mindent nem lehet. Nálunk pél­ dául Budapesten a kertészkedés ki van zárva. Nagy igaza volt Tóth Bólánónak, mikor tavaly az én «virágczikkem» alkalmából azt felelte hozzám intézett nyilt levelében, hogy nálunk Budapesten ugyan ne szeresse a virágot senki mert még megöntözni sem volna szabad egyegy cserepet az ablakban. Berlinben látta, hogy mikor estónként a szép népes utczák ablakai­ ban a hölgyek a.virágaikat öntözték, a járókelők szép békésen kitértek annak egyszerű tudatá­ ban, hogy a virágnak víz kell. És semmi baj sem lett az egész öntözésből, csak épen a vároa lett százszor derültebb tőle. Tudom jól, a nagy különbség abban rejlik, hogy míg nálunk jófor­ mán egész Budapest bérházakból áll, addig Londonban ez a kivételes; s legnagyobb réBze csupa apró családi h á z ; leggyakrabban csak két földszinti ós két emeleti ablakkal az utczára, de

mondot, Kew-gardens-t írnám le, egyszerűen azt mondanák, hogy mesélek, hanem azért is, mert ha valakivel a szabályt akarjuk megér­ tetni, ne hozzunk példának mindjárt kivételt. Már pedig én azt szeretném megértetni e haza irt üzenetben, mennyire szabály az Angliában, hogy a ház tele legyen virággal. Es végre azért akarom itt minden olyan virág­ dísz, kertész-siker leírását elhagyni, a mi csak nagy vagyonból telhetik, mert arra méltán lehet mindenkinek mentsége: «Szép, de ha egyszer nem tehetem.» De ón azt szeretném, ha men­ nél többen látnák, hogy annak csakugyan kevés a mentsége, ha azt a keveset sem teszszük meg, a mi pénzből Í3, időből is, ügyességből is bőven kijutna mindenkinél. Azt a keveset arra nézve, hogy életünkben s azok életében, a kik körülöt­ tünk élnek, hosszabb legyen a nyár és rövid a tél, több a derű és kevesebb a komorság, hogy télen is beszéljen egy-két bokor virág hozzánk az elmúlt tavaszról meg a jövendőről, s hogy minden reggel a magunk ápolta, öntözte virág

32. SZÁM. 1903. 50.

ÉVFOLYAM.

525

VASABNAPf' ÚJSÁG.

Oreglia bibornok.

Svampa bibornok.

Vanutelli bibornok.

BIBORNOKOK ELTÁVOZÁSA A VATIKÁNBÓL.

emberekbe nincs beleoltva a drága virág sze­ retete. Eszükbe se jut orchidea, pálma, kamólia után kapkodni. Nálunk otthon talán egysze­ rűen parasztkertnek neveznék azt, a mi ezeket a szép kis villákat környezi. Pedig, próbáljunk meg csak jól ápolt, jó fajú virágot termeszteni; nincs a közt kivetni való egy se. Egész lángoló gúlákban áll itt a vörös mályva; mint egy kék tenger, úgy hullámzik a kék gyűszűvirág; az igaz, hogy itt egy szép, nagy faja is v a n : a Canterbury Bells. De hát ez is csak nemesítés, ápolás révén lett ilyen szép. Sehol annyi olcsó fajta virág, mint itt. Szarkaláb, kakastaréj, vö­ rös százszorszép, tátogató, sarkantyúvirág, tel­ jes mák, aranypipacs, fuchsia, törpe őszi rózsa, repkény levelű muskátli; tavaszszal primula, őszszel krokusz. És nagy bölcseség rejlik ab­ ban, hogy ilyen egyszerű virágokkal rakják tele a kertet. Egyik ember sem csügged el annak láttán, hogy a másiknak csak azért lehet kertje, mert sok a pénze hozzá. És azután' ezt az egy­ szerű, mindenütt látható virágtömeget apróra, egyenként, névszerint ismeri az ökölnyi gyerek is. S mivel nem olyan kényes, drága jószág egy sem, mint néhol pl. a mama egy-egy féltett ficusa, pálmája, szabad a gyereknek hozzá nyúlnia, megöntöznie, megszedni a virág mag­ vát. Úgyszólván vele nő a gyerekkel a virág ismerete, szeretete. Ezer apró módját tudják a tetszetős felhasz­ nálásnak. A nagy utczai ablak külső párkányán fakéreggel vagy fayence-tóglákkal fedett oldalú vályú áll, ez megrakva virágcserepekkel, hogy örökös friss koszorú szegélyezi az ablak alját; a falra pedig igazán remek szépségű kúszó-

£ * f

•

Rampolla bibornok, X I I I . Leo pápa volt államtitkára.

növények tapadnak. Bepkény, loncz, karácsonyi jázmin, a melynek galyai épen karácsony táján vannak tele csillaghoz hasonló virággal; aztán van passiflora, clematis, vadszőlő, fehér, sárga és bíborpiros futórózsa. A kis kertajtók fölé czinezétt sodronyból szép nagy kapuivet képez­ nek ; erre is felfut valami kúszó-növény s min-

dig mintha egy virágos diadalkapu alatt lépne be a vendég. A terasszon, a főajtó fölött, az ablakmélye­ désekben vagy sodronyból, vagy gályákból font függőkosarak csüngenek megtöltve mohával és apró páfrány cserepekkel. Húsz fillérnél nem több egy cserép s egész éven át zölden, üdén reng a kosarakban. Az asparagus-félék, adiantumák ép oly olcsón és tetszetősen töltik meg az ilyen kosarakat; aztán az a sajátságos szép növény, a melyet úgy hívnak, hogy: mother of thousands (ezrek anyja), melyből 20—30 fillér árát vesznek s néhány hét múlva alig tudják, hova oszszák el a rengeteg új sarjat dugványok­ képen. Séta közben úton-útfélen találnak egy-két szép nagy követ, elviszik haza; hozzá teszik a növekvő halomhoz; ebből lesz a kertecske egyegy sarkában a «rock-work», sziklacsoport; üregeibe egy-egy marék földet szórnak, meg egy kis fűmagot, mohát, ezt öntözik s egy-két hónap múlva festői sarkot nyert a kert. A hol az ilyen igazi kősziklacsoport nehéz volna, pl. terasszon, erkélyen, verandán, szobai kis üveg­ házban, ott így alkotnak csinos kis sziklaraká­ sokat : Vesznek egy láda égetett salakot vagy kokszot szép szabálytalan darabokban; tudjuk, hogy ez súlyra nézve mily könnyű; mindegyik darabot bele mártják igen híg czementlébe vagy malterba; a mint ez megszárad, olyan lesz a koksz, mint a szikla s ebből aztán a vakandtúrás nagyságtól a kunyhó nagyságú halmokig mindent lehet rakni. Sőt egy-egy csupasz, kopár tűzfalat is így szoktak eltakarni; végig rakják ilyen sziklával,

A PÁPA-VÁLASZTÁS. — Szavazás a konklavéban, a aixtnsl sixtusi kápolnában kápolnában.

gyón is az egyszeregy meg a tartozik-követel emberei volnának — és a hol még sincs elég virág. S az üzenettel együtt egy kérdést is, azt, hogy: «De hát nem lehetne egy kicsit több ?» — meg aztán egy-két szót arra nézve, mi az oka, hogy itt annyi van ? De mennyi van ! A mint ezt irom s kitekin­ tek a Sherwood Park Road derűit házsorán, (vörös, kemény téglából épült egyemeletes villa valamennyi,) s noha aszfalt, gázlámpasor s robogó automobil egészen városiassá tették, mégis minden ház kis előkertjében egész ára­ data ringatózik a jázmin- és rózsa-bokroknak, fényes szőke fürtéit vidáman rázza meg az aranyeső cserje; a sövenynyó nevelt fuchsia ezer kék meg bibor színű harangot rezget; — egész kévében ring a pelyhes fehér meg a bár­ sonyos karmazsin szegfű az ezüstzöld levelek közt Ilyen az angol utcza. En készakarva beszélek olyan utczáról, mint a milyen száz meg száz van a londoni kül­ városokban meg a fővároshoz közel eső hely­ ségekben. Igen, készakarva. Nemcsak azért mivel ha a londoni nagy parkokat, vagy Eich-

üde képe fogadjon kilépéskor s annak harmat­ tól nedves szeme értesse meg velünk néma beszédét: «Vidámságomat a te gondjaidnak köszönöm ; s ha gondjaid lesznek, vidámságot adok érte vissza.* Tavaly egy magyar női lapban, a «Háztar­ tás* -ban szóltam már az angol családok oda­ adó, poétikus virágkultuszáról s ma is emlék­ szem, hogy sok magyar asszony mind beval­ lotta őszintén, hogy bizony a virágok viszony­ lagos nagy elhanyagoltsága nálunk nekik is régen fájt. Most, hogy itt, e lap hasábjain szó­ lok a dologról, más czélom is van, nemcsak annak emlegetése, hogy házunk táját, az ebéd­ lőasztalt, a nappalit, az ablakokat mennyivel szebbe tenné a virág. Nem csupán a szépről van szó, hanem arról is, hogy ha nálunk ott­ hon mindenütt, úgy a családban, mint a legalsó iskoláktól kezdve fel a legfelsőbbekig. komoly kérdéssé tennék a virágkultuszt, okosan, nem túlhajtva, de odaadással: ez ezer meg ezer emberre nézve vagyonosodást, új keresetforrá­ sokat jelentene, számtalanraközülök gyógyulást, jobb egészséget; a fejlődésben levő nemzedékre pedig nagyerejű jellemképző eszköz rejlik ab­

ebben a házban aztán úr a gazda ós öntözi a virágait, akár az ablakpárkányon, akár a ház mögötti parányi kis kertben vannak. Orvosok, emberbarátok nagy örömmel üdvözlik Budapes­ ten a terjedő új «családi ház» rendszert, a milyen szerint a Krisztina-körút s Buda egész új része épül, vagy a tisztviselő-telep. S mivel hogy benn a belső fővárosban, ott­ hon, nagy az akadálya a virágkultusz hirtelen való felkarolásának, inkább arról kellene gon­ dolkoznunk, hogy miért nincs ott rendszeresebb virágápolás, a hol arra minden lehetőség meg­ volna ; falun, vagy Budapest szép, új, most épülő külvárosaiban, a honnan dehogy kíván­ koznék be az angol ember lakni a belváros szűk utczáiba. Azokról a nagy titkokról, a melyek az angol házat sokkal inkább otthonná teszik a családra nézve, mint a milyenek az egyéb nemzetek házai, az angol cottage-épfíkezés nagy titkáról majd más alkalommal szólok; ma csak arról, hogyan segít hozzá az igazán mindenütt jelen­ való virág, hogy a legegyszerűbb négy szobás kis cottage is vonzó legyen és szép. Mindenek­ előtt az teszi itt a virágot általánossá, hogy a 2

A konklave helyiségének befalazása.

Bibornok a czellájában. KÉPEK A KONKLAVÉBÓL.

VASÁBNAPL ÚJSÁG.

526

templomban a szószék köröskörül csupa virág; mennél jobban meg akarják a szónokot tisztelni, annál több. Mikor tavaly a northamptoni temp­ lomban Magyarország vallási életéről kellett szónokolnom, virággal elborított templom fo­ gadott, csupa piros-fehér-zöld virágtömeg. Falun nálunk, azt mondják, azért szorítko­ zik nem egy falusi kúria «kertje» néhány napra­ forgóra, meg paszuly-allóe-ra, mert a földmívelő nép sajnálja a virágtól a talajt. Nem hiszem én azt. Költőibb lelkű, mélyebb kedélyű népet keveset ismerek a magyarnál s ez ne látná-e, mennyi boldogító erő rejlik a szépben s mennyi szép rejlik a virágban. Nézzünk csak egyszer-kétszer szeretettel, elgondolkozva

Ego

SVÁJCZI TESTŐRÖK A VATIKÁNBÓL NÉZIK AZ UTCZÁKON ŐRKÖDŐ OLASZ CSAPATOKAT.

mely nagyon könnyű lévén, nem omlik le s üregeiben moha, fű nő, tövéből repkényindák kúsznak rá. A mint az angol férfi, akár kormányhivatal­ nok, akár pénzintézeti ember, kereskedő, ügy­ véd, bármi, délután négy órakor otthagyja a belvárost, Londont, vasútra ül s 20—30 perez alatt otthon van, rögtön hozzálát a kertjéhez. Öt óra után megélénkülnek a kertek végig az egész utczánkban, az admiralitás egyik hivatal­ noka, a mellette levő házban egy bankár, túl rajta egy hirlapiró, a mellett egy tanár, mind ás, öntöz, karót hegyez, kötözi háncscsal a bok­ rokat. S a kik talán ott benn, a belvárosban alig ismerik meg egymást, itt a közös öröm, közös munka hatalma alatt kedélyesen kiabál­ nak á t : tHogy fejlődnek a szegfűi, tanár úr?» • Köszönöm, kapitány úr, nagyon jól». Meleg­ ség, élet rejlik a szabad természet legkisebb érintésében i s ; s látom, mikor odaát, szemben a «barrister» vesződik az elromlott gummicsővel; a szomszédja, a kivel sohse látogatják egy­ mást, egy nagy szabadalmi iroda igazgatója, lemászik a létrájáról, a hol a repkényt nyeste s megragadva a maga öntöző gummicsövét, mely mint valami óriás kigyó hever a füvön, át kiált: «Sohse vesződjék azzal a haszontalan jószággal, ügyvéd úr. A magaméról tudom, hogy ha meggabalyodik, senki se bír vele. De az enyém most épen jó kedvben van, hadd ön­ tözöm meg a chrysanthemumait*. Itt, a hol a virágot így szeretik s a hol annyi kell, természetes, hogy a hivatásos kertészek is számosabbak, vagyonosabbak és — több tekin­ télynek örvendenek, mint másutt. Eszembe jut, hányszor hallja az ember otthon, hogy egy-egy fiú jövője nagy gondot okoz a szülőknek. Nincs szegény gyermeknek hajlama a tudományos pályákra. Én Istenem, de hát muszáj azért neki szégyent hoznia a családra? Gyümölcsfatenyésztő, virágtermelő, diszítő-kertész, zöld­ ségtermelő hány lehetne ezen a pályán boldog, vagyonos, egészséges és bizony tiszteletreméltó ember. Van-e olyan pálya, a mi az embert lealacso­ nyítja, ha a vele járó kötelességeket jól végez­ zük el? Nem, csak, fájdalom, ember van sok olyan, a ki a pályákat alacsonyítja le. Épen, mivel eddig nálunk nem sok jó család adta fiait praktikus pályákra, azért van talán ilyen pályákon sok műveletlen ember. Jó ele­ mek odakerűlésével kellene tehát a pályák színvonalát emelni. Tanítsa már az iskola a gyereket arra, hogy minden foglalkozás, a mely a természettel függ össze, szép, hasznos, derék; legyen a termé­ szetrajz olyan, hogy a gyerek ne megunja, de megszeresse mindazt, a mi a természet körébe tartozik. Bizony, még a szórakozása sem lesz olyan kizárólag kávéházhoz, aszfalthoz kötve, ha úgy fogja szeretni a természetet, mint az angol. A virág nagy szeretetét mutatja az is, hogy itt gyűlések alkalmával is tele van a tanácskozóasztal virággal; a komoly múzeu­ mok, akadémiák, főiskolák méltóságos homlok­ zatát tarka kúszó növények koszorúja díszíti • a

Cardinalis

Eligo in smiimum Pontificem E D . . j n e u m D. Cardinalem.

0

0

3 1 SZÁM. 1 9 0 3 . 5 0 . ÉVFOLYAM.

tanban, rögtön belátja ezt. Ez a vezérfonal egy Grimod de la Eeyniére nevű különcz ember­ től származik, a ki a XVIIL század egyik legszak­ avatottabb inyencze volt. Halljuk csak, hogy nyilatkozik La Eeyniére a kávé-felszolgálás akkori módjáról: «A kávé, — mondja — me­ lyet ezelőtt az udvarmester szolgák által tartott tálczákról az asztal körűi járva a vendégeknek szétosztott, ma egy elegáns, csappal ellátott s csészéktől környezett tartóban kerül a szoba közepén levő kis asztalra, honnan mindenki maga önti ki magának a kávéját.» S ez ilyen­ formán megy ma is. Nem egy étel pedig nagyon is régi múltra tekinthet vissza. Ilyen pl. a farsangi fánk, mely német «Krapfen» nevével elárulja ősnémet származását; Chrapfe ugyanis régi germán szó, mely horgot jelent s úgy került az ismert süteménynyel összefüggésbe, hogy régebben, mikor még a takarók-tűzhely és sütő-edények nem voltak oly tökéletesek, mint manapság, minden egyes fánkot egy kis horoggal kellett a zsírban megforgatni. Természetesen, miként maga az egész műve­ lődés, az evés művészete is alá volt vetve az időről-időre bekövetkező hanyatlásnak. Tacitusból tudjuk, hogy a régi germánok étrendje bár nagyon egészséges, de meglehetős szegényes volt. Gyümölcs, vadpecsenye, savanyú tej, — mi volt mindez Vitellius római császár milliókba került ebédjeihez képest, melyeken fáczánok és pávák agyvelejéből, csalogány-nyelvekből s ritka halak májából és lépőből összerakott ételeket tálaltak fel? Mikor aztán a népván­ dorlás után a barbár germánság legyőzte a rómaiakat, a művészietlen germán étrend is legyőzte a római konyhászat remekléseit. Az egész középkoron át nem is lehetett finoman étkezni. Boleyn Anna, VHI. Henrik angol király híres szép felesége, a kiről annyi költő dala zengett, minden reggel egy font szalonnát s egy korsó sört fogyasztott el; Erzsébet angol királynő, Shakespeare kortársa idejében pedig az udvarhölgyek rendes étlapján csak ürü-hús, kenyér és sör állott A renaissance, a régi görög-római művelő­ dés újjászületése, a konyhaművészetre is fölújhodást hozott. S a nagy mozgalomnak ez a része is tovább fejlődött Francziaországban, a hol igazi virág-korát érte meg. A tizennyolezadik századot ellentétben a tizenhetedikkel, mely a «nagy elmék századai) nevet viseli, — a finom

SZAVAZÓLAP A KONKLAVÉBAN.

szép, harmatos szemébe a virágnak s érezni fogjuk, hogy nem jó volna ellenni nélküle s kivált nálunk otthon, sokat jelentene, ha Bzerepet adnánk a virágművelésnek életünkben. Hisz íme a virág látása örömet, társasága lelki tisztaságot ébreszt, a vele foglalkozás egészsé­ get és termelése vagyonosodást jelent. Gineverné Győry Ilona.

A KONYHAMŰVÉSZET MÚLTJÁBÓL. Mint minden, úgy az ételek elkészítése, azok felszolgálásának módja ÍB sok változáson, mó­ dosuláson ment át a századok folyamán. Sok új támadt, sok régi többé-kevésbé feledésbe ment. Némely egykor sokáig hires eledelnek ma már csak nevét ismerjük, a mint itt-ott fel­ jegyzésekben megmaradtak. Vannak azonban olyan ételek is, melyeket már kétezer évvel ezelőtt ismertek s melyek még ma is népszerűek. Ki vetné meg pl. leg­ alább Franczia- és Angolországban az ürüpecsenyét, melyet már Homeros hősei is szeret­ tek? S a huszadik század legkényeztetettebb inyenczei még mindig szivesen látják az asz­ talon az «á la Pompadour» módra készült kap­ pant. De sok régi asztali szokás is megmaradt. A felszolgálás, ótel-diszítés módja régi eredetű. A ki csak egyszer lapozott a híres «Manuel des Amphytryons» czimű régi franczia asztali illem­

PÁPAI NEMES TESTŐRÖK.

32.JZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. gyomrok századának is lehetne nevezni. S a franczia udvaronezok ós hadvezérek, a kik akkor egész Európát bejárták, el vitték mindenüvé a konyhaművészet kedvelését is. Soubise herczeg, a híres hadvezér, nagy lakomáiról még híresebb lett, mint győzelmeiről. S általában e kor s a megelőző század legnagyobbjai: Eichelieu, Mazarin, Condé, Colbert, a nagy költők, böl­ csészek mind élénken részt vettek a konyha­ művészetének ápolásában. A Colbert-féle már­ tás majdnem olyan hires lett, mint a Colbertféle merkantilizmus s e mellett még sokkal kevesebb gáncsolója akadt, mint emennek. Hazánkban is nagy változásokon ment ke­ resztül a konyhaművészet. Szinte biztosra lehet pl. venni, hogy a honfoglalók — mint a legtöbb keleti nép, — egyáltalában nem ették a disznó­ húst, holott a lóhús kedvelt eledelük volt. Még a mohácsi vész idejéből is van rá adat, hogy a magyarok a disznóhúst nem sokra becsülték. És hogy annak használatát, feldolgozását már csak a mai hazában tanulhatták meg. bizonyít­ ják a szláv eredetű szalonna, hurka, kolbász szavak. A tizenhetedik században rendkívül kifejlő­ dött nálunk a konyhaművészet. Egyik-másik fő­ úrnak országos hirű szakácsai voltak s pl. Antal mester képes volt az ökröt egészben úgy meg­ sütni, hogy annak belsejében egy ürü, abban ismét malacz, a malaczban pedig kappan vagy fogoly sült meg kifogástalnnúl. Eendes dolog volt ez időben, hogy egyik-másik főúr asztalára hétköznap is ebédre 18—20-féle, vacsorára pedig 10—12-fóle étel került fel, ezek közt: «éles-lé», (i fekete-lé», «lengyel-ló» «kaszás-lé» s más effélék, a melyeket ma már csak névről ismerünk, bár valószínű, hogy a Hajdúságban ma is népszerű «zsufás» és «ispékes» nevű éte­ lek ugyanazonosak egyik vagy másik «lé»-vel.

VASÁÉNAK Ü J S A G . Egy ládába, melynek egyik oldala a violán túli sugarakra nézve átlátszó gelatinból készült (az üvegen t. i. ezen sugarak nem hatnak át), hangyákat tettek bábjaikkal együtt, aztán a láda egyik részébe egy erős színkép violán túli részét vetítették. A hangyák azonnal odasiettek és elvitték bábjaikat onnan, a hol a violán túli fény érhette azokat s odavittók, a hova ez a fény nem hatott. Tehát a hangya megérzi a violán túli sugarakat, melyeket mi nem tudunk érzékeinkkel felfogni, vagyis a hangyának oly érzéke is van, a melylyel mi nem bírunk. S nem lehetetlen, hogy a hangyának s más állatoknak is vannak olyan érzékeik, a melyeknek mi tö­ kéletesen híjával vagyunk s olyan élvezeteket és fájdalmakat is ismernek, melyekről az em­ bernek sejtelme sincs.

AZ ÚJ ÜSTÖKÖSRŐL Azoknak, kik az elmúlt napokban a Hattyú csillagképéből jönni látszó és Delta Ákvaridáknak nevezett hulló csillagokat észlelték, nem kerülhette el figyelmét a Gönczólszekerében fel­ tűnt új üstökös, melynek fényerőssége egy har­ madrangú csillagóval vetekszik. Az élesszemű türelmes megfigyelő továbbá azt is láthatta, hogy ez az új égi jelenség már rövid két óra múlva he­ lyét tetemesen megváltoztatja, mint az üstökö­ sök teszik, melyek rettenetes gyorsasággal szá­ guldozzák be a végtelen űrt. A világűr eme hir­ telen felbukkanó, de gyorsan el is tűnő ván­ dorait — sokáig rendszertelennek tartott meg­ jelenésükkel és kifürkészhetetlen sajátságaik­ kal — a legnagyobb titokszerűség övezte. Mi sem természetesebb, mint hogy a miszticzizmus korában —• mikor még a természettudo­ mányok nem állottak azon a fokon, hogy e kü-

I S M E R E T L E N ÉRZÉKEK. Mindenki tudja, hogy az embernek öt érzéke van, melyekkel a külvilág különböző benyomá­ sait felfogni képes. De mindig föltehető, a mit már régen föl is tettek, az a kérdés, vájjon nem képzelhető-e az öt meglevőnél több érzék is, a melyekkel környezetünk olyan jelenségeit is észrevehetnénk, melyekre nézve most vakok vagyunk ? Hiszen kísérletileg bebizonyult, hogy némely állatok olyan dolgokat is észrevesznek, a melyek az emberi érzékekre nézve el vannak rejtve. Ezt a tényt már gyanította s félig-meddig igazolta is egy híres angol természettudós, Sir John Lubbock is; most pedig kétségtelenül be­ bizonyították egy lausannei tudósnak, Dufournak a kísérletei, melyekről nemrég előadást tartott a svájezi természettudományi társu­ latban. Ismeretes, hogy a nap fehér fénye, a milyen­ nek látjuk, nem egyszerű, hanem különböző színekből van összetéve. Ennek kísérleti igazo­ lását mindenki látta : ha a nap fényét egy üveg­ prizmán bocsátjuk keresztül, akkor feloszlik elemeire s előáll a prizma mögötti falon a szi­ várványszínű színkép (spectrum), a melyben mi a vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és violaszineket látjuk meg, a mely szinek mind­ egyikének más a rezgési száma. De vannak a színképen túl is helyek, a melyeken mi fény­ sugarat nem látunk, csak hősugarakat, vagy más khémiai tulajdonságokat állapíthatunk meg. így a vörösön inneni sugaraknak mi nem látjuk fényét, csak hőt tapasztalunk a helyü­ kön, a violán túli sugaraknak som fény, sem hő-hatását nem tapasztaljuk, hanem csak vegybontó képességét, olyasformát, mint a milyen a fényképészetben játszik főszerepet. A fehér fényben mi nem érezzük csak a fehér fényt és a hősugarakat; szemünk nem bontja fel a fényt szines sugarakra. A violán túli, vegyi hatású sugarakat mi nem vesszük észre, mert nincs olyan szervünk, mely ezekről tudó­ síthatna bennünket. Vannak azonban állatok, a melyek e tekintetben jobban vannak ellátva, mint mi: ezek a violán túli sugarakat is meg­ érzik, sőt nagyon érzékenyek azok iránt. Ilyen a hangya, a mint Dufour kimutatta. Lubbock már 1882-ben észrevette, hogy a hangyák igen féltik bábjaikat a viola és a violán túli sugarak hatásától: e megfigyelését Dufour cs kutató­ társa, Forel is kétségtelenné tették.

lönös égi tünemények helyes magyarázatát ad­ hatták volna — a legképtelenebb dolgokat tulaj­ donították nekik. Nem egyszer megtörtént, hogy egy-egy nevesebb asztrológus, csillagjós, végenyészetet hirdető jövendöléseivel rettegésbe hozta az egész emberiséget. A mai asztronómia egészen más világításban tűnteti fel eme egykor háborút, pusztulást és múlást jelentő érdekes égi jelenségeket. Tud­ juk igen jól, hogy az üstökösök a mily meglepő és gyakran félelmet gerjesztő megjelenésűek is, mógÍB egészen ártalmatlanok, mert laza tömegük semmiféle észrevehető változást a bolygókon és azok pályáján elő nem idéz, sőt ellenkezőleg épen ez utóbbiak zavarják meg mozgásaikban az üstökösöket s változtatják pl. parabolikus pályájukat olykor elliptikussá. A most látható üstököst Borelli pillantotta meg először Marseilleben a június 21-óről 22-ikóre virradó éjjel. Eleinte a Hattyú képében volt látható, mint hetedrendü csillag, később már a Sárkányban, míg most már a Nagy-gönczöltől délfelé szabad szemmel tisztán kivehető.Pályája az eddigi megfigyelések szerint parabolikus s jelenleg a nap felé tart, csóvája pedig folyton nagyobbodik. Tömege oly laza, hogy — miként az O-Gyallán jxúixxs 28-án este 11 órakor készí­ tett s mellékelt rajzomon látható — még egy negyed-, ötödrendű csillag is áttetszik rajta. (Az ábrán az üstökös magjától kissé balra felfelé egy fekete pont jelzi az áttetsző csillagot.) Ugyanez nap estéjén dr. Konkoly Thege Miklós, az itteni csillagda neves igazgatója spektrosz­ kópiai vizsgálat tárgyává tette az üstököst s úgy találta, hogy ennek anyaga is. mint rendesen, túlnyomóan szénhidrogén gázokból áll. A spekt­ rumban a szénhidrogén vonalai feltűnő szépen voltak láthatók. A mint naprendszerünkben körútját elvégezte, (>ü,000 km. hosszú csóvája ismét kisebbedni fog. míg végűi teljesen eltűnik szemünk elől, hogy más, a mienkénél talán hatalmasabb naprendszerekben folytassa kalan­ dozásait. Massány Ernő.

EGYVELEG.

AZ ÚJ BORiELLI-FÉLE ÜSTÖKÖS.

1903 július 29-én este 11 óra 15 perczkor O-Gyallán készült fölvétel.

\V

AZ ÚJ BORELLI-FÉLE ÜSTÖKÖS PÁLYÁJA.

i. Az üstökös július 28-án este 11 óra 30 perczkor, 2. július 29-én este 9 óra 15 perczkor, 3. július 30-án reggel 2 órakor.

* A legéjszakibb vasútat ez évi július 13-ikán nyitották meg ünnepélyesen Oszkár svéd király jelenlétében. A vasút Svédországban a botteni öbölt köti össze az Atlanti-oczeánnal. Angol pénzen épí­ tették, hogy lehetővé tegyék a lappföldi igen gazdag vasbányák kihasználását, a mi Európa aczéliparára nagy hatással lesz. * Afrika éjszaki részében egy titkos társulat alakúit, mely kizárólag karavánok kifosztogatásával foglalkozik. A darrawakok — így hívják a társulat tagjait — más útonállókat nem tűrnek meg s a tettenérteket vagy rögtön megölik, vagy pedig arra kényszerítik, hogy a társulatba belépjenek. A darra­ wakok főnöke minden nagyobb városban megbízható ügynököket tart, kik a karavánok elindulását külön futárok által értesítik. * Amszterdamban hat ezer ember kizárólag gyémántcsiszoló-műhelyekben dolgozik. Négy ezer ember pedig a gyémántokat a piacz számára készíti elő. A kereskedelem ezen ágába befektetett óriási tőkék forgatása sok nehézséggel jár. A világhírű Koh-i-Nor-t szintén Amszterdamban csiszolták. Az amsterdami gyémánt-piacz évi forgalmát átlag 80—100 millió koronára lehet tenni. * Régi per. Két olaszországi község Gallia és Foze négyszáz év óta állanak már egy erdőterület miatt perben egymással. A vitás erdőből valóságos őserdő lett, mert századok óta érintetlenül áll. Mi­ után a perlekedő felek egyezségre nem hajlandók, a furcsa állapot még nagyon sokáig eltarthat. * A ezukrot Európában legelőször a Spanyol­ országban letelepedett s utóbb onnan kiűzött mórok készítették. A ezukornádat a khinaiak már régen ismerték s tőlük került Közép-Ázsiába, valamint Cyprus szigetére, innen pedig a mórokhoz. * A spanyol-amerikai háború nyugdíjasai az Egyesűit-Államok múlt évi számadásaiban két millió és hétszázezer dollárral szerepelnek. Összesen 14,250 ember kapott e réven nyugdíjat s e szám folyton növekszik, a miben nagy része van annak is, hogy az uralmon levő politikai pártok népszerű­ séghaj hászatból mind bőkezűbb nyugdíjaztatási törvényeket hoztak. * Londonban, melynek lakossága a hat milliót meghaladja, 1901-ben mindössze 24 gyilkossági eset fordult elő. Ezek közül a tettesek 16 esetben kézre kerültek. Ellenben a jóval kisebb New-York­ ban ugyanennyi idő alatt 100 gyilkosság történt, a tettesek pedig csak tíz esetben kerültek kézre. A közbiztonság rósz áDapotát az amerikai hatósá­ gok az idegen bevándorlóknak tulajdonítják.

528

32. SZÁM. 1903. 50.

VASÁRNAT1 Ü J S Á G .

ÉVFOLYAM.

32. gzAM. 1903. 50. évfOLTAM.

KUBINYI FERENCZ. 1836—1903.

Rainer József zegedi főkapitány.)

Farkas Ágost őscsanádi plébános.

Wittenberger Antal püspöki titkár.

Sarto bibornok patriarkha (X. Pius pápa). MAGYAROK

ZARÁNDOKLATA

Dessewffy Sándor Csanádi püspök.

VELENCZÉBE,

SZENT

Lonovics József csanádi főispán. GELLÉRT

EREKLYÉIHEZ.

Részletek Túry Gyulának, Dessewőy Sándor csanádi püspök megbízásából készülő nagy festményéről.

A Kubinyi-család egyik kiváló tagja, a hazai történettudomány nagy buzgalmú munkása tűnt el az élők sorából Kubinyi Ferencznek ez évi július hó 14-ikén bekövetkezett halálával. Ku­ binyi Ferenczben a hazai történettudomány fáradhatatlan tevékenységű, éles kritikai elméjű, igazságszerető búvárt vesztett el. Művei meg­ írásánál csak a tárgyszeretet vezérelte s a meg­ győződés, melyet mindig bátran kimondott. Kubinyi Ferencz Kőváron, Hontmegyében, 1836-ban született. Atyja, Kubinyi Vilmos föld­ birtokos, Hontmegye hadi főpénztárnoka, anyja a nagyműveltségű Laszkáry Emilia volt. Igen gondos házi nevelésben részesült s már ifjú korában sokoldalú tehetségnek adta tanújelét. Kiváló zenei képessége volt s későbbi időben zeneszerzéssel is foglalkozott, ezenkívül szép­ irodalmi dolgozatokat is irt, melyeket 1900-ban adott ki «Vers és próza* czím alatt egy kötet­ ben. 1853-ban a budai polytechnikumba került, melynek két évi tanfolyamát be is fejezte, de súlyos betegsége miatt egy időre abba kellett hagynia tanulmányait. Mi­ dőn felgyógyult, a külföldön tett hosszabb utazást s idejét ott is tel­ jesen tudományos kiképeztetésének szentelte. 1855-ben édes aty­ ját elvesztvén, átvette a kővári csa­ ládi birtokot, a Kubinyi-család ezen mellékágának gazdag levél­ tárával együtt, mely oly bő for­ rásúi szolgált történeti tanulmá­ nyainál. Ezentúl a gazdálkodáson kívül az irodalommal is foglalko• zott. Ez időtájt jelentek meg czikkei az akkori lapokban és tudo­ mányos folyóiratokban. Később a «Századok »-nak, a történelmi tár­ sulat közlönyének lett szorgalmas munkatársává. A történelmi társa­ ság, melynek megalakításában is résztvett, választmányi tagul is meg­ választotta, valamint a Zichy-család oklevéltárának kiadásával meg­ bízott bizottság tagjául is. Az «éjszaki régiségbúvárok kopenhágai királyi társulata* már ifjú korában tagjává választotta. Hajlamai kezdettől fogva a törté­ nettudomány, az archseologia és genealógia s ezzel kapcsolatosan a heraldika felé vonzották, miről a különféle szakközlönyökben meg­ jelent, alapos készültséggel irott tanulmányai és önálló művei is tanúságot tesznek. Ez utóbbiak közül különösen az általa kiadott Árpád-kori oklevelek (a Monumenta Hungáriáé Historica I. köte­ tében) és «Oklevelek hontvárme­ gyei magán-levéltárakból» L rész (az Akadémia ugyané gyűjteményében) czímű okirat gyűjteményeit kell kiemelnünk. Egy ér­ dekesnek ígérkezett: «A régi magyarok sze­ mélynevei* czímű több kötetre tervezett na­ gyobb művéből kellő pártolás híján csak az I. kötet első füzete jelent meg. Kubinyi Ferencz legértékesebb munkája «A Kubinyi család története* czímű családtani mű, mely 1901-ben látott napvilágot Családtani tanulmányai mellett a köztörténeti kérdések is folyton foglalkoztatták. Történetírásunk egy homályos kérdését igyekezett tisztázni «Béla király Névtelen Jegyzőjének Kora és Hiteles­ sége* czímű nagy terjedelmű művével, melynek I. kötete («Béla király Névtelen Jegyzőjének kora») már nyomtatásban is megjelent. A mű II. kötete (Béla király Névtelen Jegyzőjének Hitelessége) szintén közel állott már befejezésé­ hez. Lázas izgalommal sietett a már nagybeteg tudós nem könnyű feladatát megoldani s alig­ hanem ez az erőltetett tevékenység is nem csekély mórtékben siettette halálát. Folyó hó 14-ikén dél tájban munkaközben, midőn író­ asztalánál ült, szívszélhűdés érte. Lehanyatlott szókéről s a nélkül, hogy övéitől elbúcsúzha­ tott volna, örökre lehunyta szemeit Halálát nemcsak családja, barátai, de a tudós

529

VASÁRNAPI Ú J S Á G . világ is méltán gyászolhatja. A tiszta légkör, melyben növekedett, megóvta lelke tisztaságát; de későbbi tapasztalatai nagyon is megingatták a világba vetett bizodalmát Irodalmi működése nem talált kellő méltánylást s hozzá még súlyos anyagi veszteségek is érték. Az 1873-iki pénz­ válság csődbe juttatta s meg kellett válnia bir­ tokaitól, köztük a kővári ősi birtoktól is, me­ lyet azonban később nővérének Krisztinának, özv. Festetics Leónó grófnónak mégis sikerűit visszaszereznie a lakóházzal együtt Csöndes elvonúltságban itt töltötte Kubinyi Ferencz élete utolsó éveit s elzárkózva a világtól, csak a tudománynak élt. Családot nem alapított. Halálát most emiitett egyetlen nővérén s unokahugán, Festetics Leontina grófnőn kívül foga­ dott leánya: Kubinyi Mária, ennek férje: Schummer Kabos és gyermekeik siratják. Ezek öröklik nagy mennyiségű irodalmi hagyatékát is, mely remélhetőleg meg lesz óva a hazai tudomány számára; de utolsó nagy műve, melyen oly lázas izgalommal dolgozott, — sajnos — befe­ jezetlen marad. K.M.

KUBINYI FERENCZ.

A PARLAMENTI BIZOTTSÁG ÜLÉSEIRŐL. Az idén sem az újságírók, sem az olvasók nem panaszkodhatnak nyári «holt idény*-ről, mert ugyancsak egymást érik az érdekesnélérdekesebb események: a belgrádi dolgok, a pápa halála, a konklave ülései, az új pápa meg­ választása, stb. Nálunk azonban ezek mellett is első sorban a parlamenti bizottság ülésezése köti le az érdeklődést Erről beszéltlek, vitat­ koznak mindenütt s minden egyéb háttérbe szorul mellette. Most nem az Országház balszárnya felé siet­ nek az érdeklődők, a merre a képviselőházi ülések közönségének van az útja, hanem az egyik oroszlán mellé, ahhoz a kapuhoz, a me­ lyet eddig miniszteri kapunak neveztek; onnan pedig a miniszteri lépcsőn fel a nagy középső folyosóra. Megérkeztünk. De hamarjában azt sem tud­ juk, mire fordítsuk figyelmünket. A nagy lép­ csőházat s a rajta túl levő kupolacsarnokot nézzük-e holt pompájával, vagy ezt a szinte nyüzsgő, forró életet, a melybe itt egyszerre belejutottunk. Tudvalevő, mily nagy mindig az érdeklődés a képviselőház tárgyalásai iránt Csakhogy a rendes közönség megoszlik az el­

fogadó teremben, a folyosókon, a kétemeletes nagy-karzaton, az újságírók karzatján. S most mindez összeszorul a delegácziós terem előtt levő folyosóra. Összeszorult, de megszaporodott. Eljöttek a tanúk, jönnek napról-napra többen; gomba módjára nő a számuk. Soha még hon­ polgári kötelességnek nem tettek úgy eleget, mint most a bizottság azon felhívásának, hogy jelentkezzék az, a ki tud a dolog érdemére vo­ natkozólag valamit Mindenki szól, ir, távira­ tozik, talefonál, s főképen a folyosón ácsorog és várja, hogy a terembiztos beszólítsa. De nézzünk szét a tanácskozó teremben, a mely különben, mint már említettük, a delegáczió czéljaira van szánva. Nagy, magas, hoszszúkásterem; a szines ablakokkal szemben, az emeleten levő karzatokkal egy szintén Dudits Andornak óriási freskóképe, a mely a koronázási kardvágást ábrázolja. A karzatok maguk üre­ sek, mert a képviselők, a kikből az ülések hall­ gatósága áll, lent a teremben, a bizottság asztala mögött foglalnak helyet Alig merültünk el a nagy méretű kép részleteiben, valami csicsergő hang üti meg fülünket: a szellőztető gép hangja ez. E gép munkájára most különös szükség van, mert a mily mérték­ ben tisztul a helyzet, ép oly mér­ tékben lesz sűrűbb a levegő a füstkarikáktól, melyeket a bírás­ kodó honatyák fújnak a levegőbe. A terem padjait különben most kiszedték s egy nagy [~~| alakú asz­ talt állítottak fel. Fent ül az el­ nök, tőle jobbra és balra a bizott­ ság tagjai, vele szemben pedig a két szárny között a tanú, a kit ki­ hallgatnak. A kitűzött időre pontosan meg­ jelenik az elnök, Hohonyi Gyula. Jobbról Heinz Hugó előadó, balról Miklós Ödcn helyettes elnök, — a ki közben pár napig az elnöki tisztet is vitte — foglalnak helyet mellette. Lassanként aztán meg­ telnek a többi székek is. Ivánka Oszkár. MavdelVál, gróf Andrássy Gyula. Nagy Ferencz. Szivák Imre, Josipovich Géza. gróf Zichy János a jobb oldalon ülnek le, Tóth Já­ nosnak, Polónyi Gézának, Beöthy Ákosnak. Bátkay Lászlónak és Kubivyi Gézának baloldalt van a helyük. Mindegyik előtt ott van a vaskos tegnapi napló és egész csomó egyéb irás. Nem CBoda. Min­ degyikükhöz napról-napra halomszámra érkeznek a levelek és a be­ jelentések. . . A bizottságnak kétségkívül leg­ élénkebb tagja Polónyi Géza, a ki mintha az ügyész szerepére vállal­ kozott volna, elhalmozza a tanu­ kat újabb és újabb kérdésekkel. Sokkal nyugodtabbak Ivánka Oszkár és Mandel Pál. mintha min­ dig a bírói székben ültek vulna.Nagy nyugalommal kérdez és tesz aztán maga is tanúvallomást Andrássy Gyula gróf, kit még az sem hozott ki flegmájából, hogy a vizsgálat időközben egy ellene irányzott komplottra is fényt vetett. Nagy Ferencz és Szivák Imre most is mint par excellence jogászok vesz­ nek részt ebben a "közjogi és büntetőjogi novum»ban. mig Rátkay László, mint maga mondta, inkább pszikhologiai szempontból kér­ dezget. A bizottsági ülések közönsége csupán a par­ lament tagjaiból áll. A nagy teremben elszórva csoportokban hallgatják a tárgyalásokat míg egy-egy érdekes tanúvallomás meghallgatására a tárgyaló asztal köré nem csoportosulnak. Pap Zoltán mindig ott van. Nagy léptekkel, komoly arczczal jár-kel ki s be a terembe, mint a ki teljes mértékben átérzi a «helyzet komolysá­ gát*. Több izben szükségessé vált a kihallga­ tása, legutóbb, mikor Sándor Pállal került össze személyes kérdésben. Lovászy Márton és Szőcs Pál rendesen a gyorsírók mellett ülnek és je­ gyezgetnek. Az ülés elejét akarják még meg­ menteni az esti lnpok részére. A bizottság üléseinek legnagyobb szenzácziója természetesen a miniszterelnök kihall­ gatása volt Nem fog vallani, vagy legalább is nem fog

%

530

VASÁBNAFT ÚJSÁG.

S'2. SZÁM. 1903. bO. ÉVFOLYAH.

kiértek, 30,000-re m e h e t e t t számuk. A felvonulás és népgyűlés közben e nagy t ö m e g példás ren­ det t a r t o t t ; az utóbbi n a p o k p a r l a m e n t i esemé­ nyeit tárgyalták s gróf Szapáry László érintke­ zését a szocziálista p á r t vezetőivel. A szónokok éles szavakat használtak, melyek hatása alatt gyakran tört ki a hallgatók tetszése. Mint érdek­ lődő j e l e n volt Hermán Ottó jeles tudósunk és irónk is ; alakja ott látható a t ö m e g b e n egyik képünkön. A kép dolgában kérdést intéztünk H e r m á n Ottóhoz, ki a kért felvilágosításokat a következő sörokban adta m e g :

HERMÁN OTTÓ A SZOCZIÁLISTÁK AUGUSZTUS 2-IKI GYŰLÉSÉN.

felelni a kérdésekre, mondogatták egyesek. Má­ sok Írásbeli nyilatkozatról beszéltek. Khuen-Héderváry azonban most is meglepe­ tést k e l t e t t Olyan hidegvérrel, a milyent csak tőle láttunk, de n á l a ritka bőbeszédűséggel adta elő m o n d a n i valóját és közben a szivarja csak fogyott, fogyott. Mire befejezte s a bizott­ ság n é h á n y tagja a hallgatósággal lelkesen megéljenezte, addigra a szivarja is h a m u v á égett. Gróf Szapáry Lászlónak kihallgatása is való­ ságos szenzáczió volt. Sélley Sándor, Budnay Béla kihallgatása is szintén érthető érdeklődés­ sel találkozott. De n e m volt csekélyebb az ér­ deklődés akkor sem, mikor azokra került a sor, a kik közt tulajdonképen lejátszódott a Dienes Márton d o l g a ; ilyenkor a h u m o r is belevegyül a tárgyalások komolyságába. Löwinger Sámuel pénzügynökkel pl. igazi typikus alak j e l e n t meg a bizottság előtt. Nála voltak Dienes váltói. El is m o n d o t t m i n d e n t a legnagyobb részletes­ séggel, közben adatokkal szolgált magáról, a feleségéről és így tovább. Andrássy Gyula gróf­ nak több kérdezni valója is akadt tőle. — Kérem, méltóságos gróf ú r . . . felelte Löwinger. — 0 excellencziája, — igazította helyre az elnök. — Pardon, nagyságos uram, n e m t u d t a m , — udvariaskodott aztán Löwinger tovább Miklós Ödönnel, a kit a «méltóságos» czím illet m e g és n e m értette meg, miért lett m é g nagyobb a derültség ós miért figyelmeztették arra. hogy hagyjon fel a titulusokkal. De hiába. A «kegyelmesiír* czímzés csak ott maradt, h a n e m is az öreg Löwinger, de a bizottság tagjainak, m é g az ellenzékieknek ajkán is. Szóval a kormányelnöktől és a politikai élet legmagasabb állású szereplőitől le egészen a pénz- és könyvügynökig megfordult mindenféle rangú és állású ember a bizottság előtt s óriá­ sira növelte a vizsgálat anyagát. Kétségkívül nagy m u n k á t végeznek a bizottság tagjai. Az első napokban valósággal éjjel-nappal t a n á c s ­ koztak. Délelőtt 11-től délután kettőig és este öttől ismét tízig, de lelkiismeretességből m é g ezt a nyolcz órai ülésezést is megtoldották egyegy félórával. Ez a m u n k a azonban oly kimerítő volt, hogy le kellett szállítani a tanácskozási időt nyolczról h a t óra t a r t a m á r a és így m o s t délután 3-tól este 9-ig tartanak az ülések. De hiába mind ez az önfeláldozás, a tárgyalás oly hosszadalmassá és aprólékossá kezd válni, hogy m á r - m á r közeleg egy nagyon n e m szívesen lá­ tott vendég, a kinek az ólálkodását az első na­ pok izgalmaiban n e m vették észre : az u n a l o m . Most m á r többnyire jelentéktelen tanúk jelen­ téktelen beszédeinek meghallgatásával kell a bizottságnak idejét tölteni. Rendkívül nagy m u n k á t végeznek az ország­

gyűlési gyorsírók és az újságírók is. A gyorsirók «műhelyében» állandóan zakatolva folyik a leglázasabb m u n k a , az újságírók pedig még órákkal az ülés berekesztése u t á n is ott dolgoz­ nak a sajtóirodában. Érdekes feljegyezni, hogy egy n a p r ó l szóló napló 70 oldalra terjed, a mi 280 rendes könyvoldalnak felel meg. Mindenki — a szereplők s a közönség egy­ a r á n t — indokolt érdeklődéssel várja a bizott­ sági tárgyalásoknak n e m is annyira az eredmé­ nyét, m i n t inkább a — végét, bár jól tudja mindenki, hogy a második felvonás majd csak a p a r l a m e n t b e n lesz. S — y L.

A SZOCZIÁLISTÁK GYŰLÉSE. A politikai élet izgalmas eseményeibe bele­ szóltak most a szocziálisták is, a kik népgyű­ lést tartottak vasárnap, augusztus 2-án. A Nem­ zeti Múzeum mögött gyülekeztek s o n n a n indul­ tak a Kerepesi-úton, Erzsébet-kőrúton, And­ r á s s y - ú t o n át a városligeti színkör mellett elterülő térre. A szocziálisták tömege a hosszú ú t v o n a l o n nőttön növekedett, úgy hogy mire

«A n é p t ö m e g úgy 30,000 körűi lehetett, bá­ m u l a t o s a n fegyelmezve, egész m a g a t a r t á s á b a n komoly, tisztes viselkedésű. E s z e m b e j u t o t t a n é m e t császár, ki elismerte, hogy fegyelem dol­ gában a szocziálistákkal szemben gyöngének érzi magát, m e r t azok egy bizonyos temetés alkalmából este 10 órakor h a t á r o z t á k el, hogy megadják a végső tisztességet és reggel kilencz órakor m á r 120,000 ember t a l p o n is volt. «Én először vettem részt szocziálista gyűlé­ sen, n e m puszta kíváncsiságból, m e r t ez a moz­ galom n a g y o n mély és n a g y o n komoly. — inkább az vitt oda, a mi n é h a i Palmieri t a n á r t a Vezúvra: igaz, h o g y ő többnyire csak kis fumarólák serczegését, a h e g y gyönge rezzené­ seit é r e z t e ; de n a g y o n is tudta, hogy ezek a szerénységek csak jelezik azt az irtóztató hatal­ mat, a m e l y a föld m é h é b e n feszül, kavarog, hogy mikor majd elkövetkezik az óra, kitörjön és romboljon, mindaddig, a míg az egyensúly helyre n e m áll».

DIVATLEVÉL. Míg a nagyvárosokban a maga unalmas néptelenségével, szinte tűrhetlen melegével beköszönt már a «saison morte», a nyaralók és fürdőhelyek most élik virágkorukat. Testtel-lélekkel üdülni vágynak azok, a kik az egész esztendőt zárt falak között, fű, fa és virág nélkül kénytelenek eltöl­ teni. Az asszonyoknak még egyebet is jelent a nyara­ lás. Bemutatója ez a legújabb párisi divatczikkeknek. S e bemutatásból látjuk, hogy az idei divatot főleg a fehér szín jellemzi és teszi rendkívül bá­ jossá. Fehérbe öltözik ma a gyermekleány és öre£ , asszony egyaránt. És a fehér szín ép úgy illik a rózsás ifjú arczokhoz, mint azokhoz, melyek köré már az idő vont ezüstös aureolát. A fehér szín mellett legerősebben uralkodik a a sárgás, az úgynevezett pezsgő-szín. Mosó- és szőr­ kelmében, kabátban és ruhában ezt látjuk a leg­ gyakrabban. Előnye a fehérrel szemben csak az, hogy kevésbbé kényes amannál és jobban kiállja a nyaralás viszontagságait, a port, napsütést, stb. A mi a szabást illeti, az idei divatot, a lágy, szinte antik redőzet keresése jellemzi. Sok a fodor, bodor és rojtdísz, még több a csipke, de ezek mind puhán simulnak az alakhoz. És bár bőven alkal-

32>

sZÁjTlgP 3 -

50

531

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

- > ;VF0LYAM -

mázzák, legkevésbbé sem szélesítik a formákat s szépen emelik érvényre viselőjük alakját. Ez főleg a most annyira kedvelt, berakott aljak­ ban nyilvánul meg. A sima szoknyák csaknem tél­ iesen letűntek. Ma minden divatos aljat alul mély ránczokba raknak, melyek alól legyezőformán nyíl­ nak ki, míg fönt egy sima részbe vannak foglalva. Ez a szabás rendkívül alkalmas arra, hogy az alak karcsúságát kiemelje. A derekak is nagyon dudorosak, sőt legtöbbször szintén mély ránczokba rakottak, melyek derékon felül végződnek boleroszerűen. Az ujjak fönt szoro­ san letűzöttek, alul hatalmasan kibővülnek, sőt legtöbbször görögösen nyitott s láttatni engedi a kart. S mint mindenhol, az ujjakon is nagyon sok csipkét alkalmaznak. Csipke a ruhán, kalapon, napernyőn, sőt nagymennyiségben a fehérneműn is van. Bemutatunk itt egy pezsgó'szín etamineból ké­ szült ruhát. Az aljon négysoros, ékekbe szabott fodor, mindegyike halványkék selyemmel szegve. A derék elől dudoros ; alól halványkék selyemrész szel fönt ugyanilyen betéttel, mely köré gallérforma dísz simul. Alatta ránczokba rakott a szövet és szinte bolerót képez. Az ujjak dudora kék selyem bői szabott, míg az öv és gallérra tűzött csokor pezsgőszín selyemből van. Fehér kalap kék szalag­ gal és egy fehér madárral díszítve. A másik ruha pezsgőszin vászonból van. Szok­ nyája fönt apró ránczokba tűzött, melyek alólfodorszerűen kibővülnek. Négysoros húzás osztja részekre ezt a fodrot. A derék elől dudoros, fönt egy sima részszel, mely ivoir vászonpántokkal van nagyon Ízlésesen levarrva. Az ujjak könyökig dudorosak, hol egy ivoir kézelő szorítja le a második, ivoir mollból szabott dudort. Hozzá széles vörös öv és nyakkendő. Pezsgó'szín kalap ivoir karimával és madárral. A bemutatott toilettek Monaszterly és Kuzmik utódainál készültek. S. Bella.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Pákh Albert pályája. A «Vasárnapi Újság» meg­ alapítójának, a negyvenes és ötvenes évek kitűnő írójának és hírlapírójának, Pákh Albertnek munká­ ban és szenvedésekben gazdag élete, irodalmunkban maradandóhatásttettműködése eddigelé részletesen nem volt megírva; Gyulai Pál emlékbeszédén kívül csak egyes közlemények jelentek meg róla elszórva a lapokban, jelesen a «VasárnapiUjság»-ban. Dicsé­ retes vállalkozásba fogott tehát a kolozsvári egye­ tem egy fiatal hallgatója, Szabó Mózes, mikor iro­ dalomtörténetünk e hiányának pótlására összegyűj­ tötte a Pákh Albertre vonatkozó hozzáférhető ada­ tokat s ezek alapján megírta a jeles iró életrajzát. Munkája eredetileg doktori értekezésnek készült, de terjedelemre és a kidolgozás gondjára nézve egyaránt meghaladja az efféle dolgozatok átlagos szinvonalat. A szerző buzgósága, melylyel az ada­ tokat felkutatta, megérdemli az elismerést; meg-

IZGALMAS HÍREK. (Utcsai kép

fővárosból.)

látni munkáján, hogy valóban nem kiméit fáradt­ ságot szép czélja érdekében. Összeszedte, a mi irott adalékot egykorú lapokból, visszaemlékezésekből meríthetett s fölkereste személyesen vagy levélben azokat, a kik Pákh egykori barátai, ismerősei közül > még élnek s a kik szívesen közölték vele, a mivel . ^^ J I ^ ^ munkája sikeréhez hozzájárulhattak. Nagyon sok adatot kapott Pákh Károlytól, az iglói evangélikus főgimnázium nyugalmazott tanárától, Pákh Albert német festő, Böcklin pályáját és művészetét Glatz testvéröcscsétől, az elhunyt Vadnai Károlytól, va­ Károly fejtegeti. Sok általános érdekű adat van lamint lapunk szerkesztőjétől s másoktól is. így E. Dorner Béla * Húsélelmezési harczok a középkor­ elérte azt, hogy kellő részletességgel rajzolhatott ban' czímű élénken írt tanulmányában. A *Do)>wképet Pákhról. E mellett könyve figyelemre méltó kos» czímű franczia regény fordításának, harmadik irodalomtörténetiről képességet is árúi el; ügyesen részét közli most a füzet. A szépirodalmi részt ki­ tudja az elmondandó dolgokat csoportosítani s egészíti két költemény : Gyulai Páltól tAz ország élénken tud irni. Kritikájának itt-ott határozatlan­ házábant, a mostani politikai állapotok miatti haza­ sága, még teljesen ki nem forrott, meg nem álla­ fias aggodalom kifejezése, Szabolcska Mihálytól podott világnézetű kezdőre vallanak, de az életrajz «Imádság idején* czímmel mély érzésű vallásos lépten-nyomon tanúságot tesz arról is, hogy szer- , költemény. Erzsébet királyné emlékszobrának pá­ zője nem hívatlanul nyúlt az írói tollhoz. Irodalomlyaterveit Ebcr László ismerteti. Az «Értesítőt történetírásunknak mindenesetre szolgálatot tett rovatban számos könyvismertetés foglaltatik, egye­ könyvével. A könyvre még bővebben is vissza fo­ bek közt egy Recouly Raymondtól írt, Magyarorszá­ gunk térni, a mint hogy egyéb közérdekű közlemé­ got ismertető franczia könyvnek ismertetése. A nyeink is lesznek még Pákh Albertre vonatko­ •Budapesti Szemle* Gyulai Pál szerkesztésében s zólag. a Franklin-Társulat kiadásában minden hó elsején A «Budapesti Szemléi most megjelent augusz­ jelen meg; előfizetési ára egész évre 24 korona, tusi füzetében az első közlemény Asbóth János félévre 12 korona, egyes füzet ára 2 korona. nagyobb tanulmányának első része. A tanulmány a Dobos K á r o l y : Tavaszutó. Budapest 1903. Balkán-félszigetről értekezik most megjelent közle­ A lirai költészet hagyományos tárgyai : szerelem, a ményében főleg földrajzi szempontból,alapos ismeret­ szülők iránti szeretet, a családi érzés, a természet, tel és szakavatottsággal. A két év előtt meghalt híres az ifjúkorra való visszaemlékezés, a hazafiság adják meg e kötet tartalmát. A szerző egyszerűségre, köz­ vetlenségre törekszik; igazi költők tudvalevőleg ezzel a hanggal érik el a legszebb hatásokat, sajnos azonban, szerzőnk csak költői lélek, nem iga2Í költő. A mi meleg érzése, igaz megfigyelése, új­ szerűbb ötlete van, azt is oly laposan, annyi bana­ litással mondja el, hogy költői hatása nem lehet. Nyelve szegényes, mindig egyforma hangon szól, akár könnyed dalba fog, akár mélyebb nyomokat keres, verselése pedig olyan döczögős, hogy magyar hangsúlyos verseiben még a czezura ellen is lépten nyomon vét. Hol marad akkor a rhytmus zenéje, a költői hangulat ez egyik legfőbb előidézője! Sajnálni való, hogy a szerzőnek különben helyes és rokon­ szenves törekvése ily kevés sikerrel j á r t Mutatvá­ nyul a kötet egyik sikerültebb darabját adjuk: r

Dal az édesanyámról. Szegény asszony az én anyám, Nincsen neki, csak egy kicsi Vagyonkája: A fő közte : egy kis gerle, Egy rózsafa, meg én jönnék Utoljára.

A SZOCZIÁLISTÁK GYŰLÉSE BUDAPESTEN AUGUSZTUS 2-1KÁN.

(Középen elől haladnak a menetben Israel Jakab, mögötte Garami Ernő, Goldner Adolf, Grossmann Miksa szocziálista vezérek.)

NYÁRI ÖLTÖZÉKEK.

Édes anyám madárkája, Édes anyám gerliczéje Engem pótol. Azt mondja az édes anyám, Hogy én jutok az eszébe, Ha turbékol. . .

»

532

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

32. SZÁM. 1903.

50.

ÉVFOLYAM

32. SZÁM. 1903. 50.

533

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

ÉVFOLYAM

tájképet, Fényes már ismert «Napszámosát» és egy zagyvamenti képet, Zombory tizenöt állatképet, Mihalik zagyvamenti tájakat állított ki. Vaszaru Ebner apróbb képekkel szerepelnek, Újházi Ferenez csendélettel, Ligeti szoborművekkeL Az ízléses rendezésért Zombory festőművészt illeti dicséret.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyarországi Kárpát-egyesület augusztus 2-án tartotta 30-ik közgyűlését Tátrafüreden. Róth Márton alelnök vezette a gyűlést, melyen egyesületi tagok és a tátrafüredi fürdővendégek nagy számban vettek részt. Úgy a központ, mint az egyesületnek nyolcz osz­ tálya a múlt évben is nagy tevékenységet fejtett ki hazánk turista- és idegenforgalmának föllendítése körül. Utakat és menedékházakat épített. Az egye­ sület előterjesztésére a Tátra liptói részén a kincstár mintegy 40,000 koronát fog fordítani turista-utakra és menedékházakra. A magyar és lengyel turista­ utak összeköttetésére s a Bialka határhid kiépítésére nézve, valamint az idegenek által a Tátrában való birtokfoglalás megakadályozása tárgyában feliratot intéz az egyesület a magyar kormányhoz. A központ 1902. évi bevételei 55,218 koronát, kiadásai 16,623 koronát tettek ki. A közgyűlés táviratilag üdvözölte Frigyes főherezeg védnököt, gróf Csáky Albin tisz­ teletbeli elnököt és dr. Münnich Aurél elnököt. Magyar művészeti intézet Rómában. Fraknói V'lmos püspök, a magyarországi múzeumok és kép­ tárak főfelügyelője, a kinek Róma egyik legszebb sétahelyén pompás nyaralója és ebben nagybecsű műtörténelmi gyűjteménye van, most e nyári laka mellett új, díszes házat építtet, melyben műtermek lesznek magyar festők és szobrászok számára. Az építkezés már annyira előrehaladt, hogy az épületet az idei ősz végén át lehet adni rendeltetésének. Fraknói az intézet fentartására tetemes alapítványt tesz. Ezzel olyan művészeti intézménynyel gazda­ godik Magyarország, a melyre rég szüksége volt, mert a nyugati országok évtizedek óta tartanak fönn műintézeteket, alapítványokat Rómában.

MI UJSÁG?

Divald fényképe

után.

A DELEGÁCZIÓ TERME AZ ORSZÁGHÁZBAN, A HOL A PABLAMENTI BIZOTTSÁG ÜLÉSEIT TARTJA.

Az neki az ünnepnapja, Ha engem lát. Hányszor vagyok Addig álma I . . . S valahányszor csak elválunk, Úgy csókol meg, mintha többé Soh'se látna . . . '. Rózsafájának virága, S te jó testvér, az ő kedves Gerliczéje 1 Pótoljatok nála kissé, Járjatok szegény anyámnak A kedvébe!. . .

Gusztáv főispán és Kludik Gyula polgármester foga­ dott. Megjelent a megnyitáson gróf Szapáry Gyula volt miniszterelnök is. A telep két műtermét fog­ lalja el a jól sikerűit kiállítás, melyet sokan néznek. Vágó Pál két arczképet küldött a tárlatra. Illés Antal szolnoki festő az «Obsitos» czímű életképét állította ki. A telep tagjai közül kiállítottak: Szlányi tizenöt darab tájképet. Hegedűs László, már a mű­ csarnokból is ismert «Herakles a válaszúton* czímű nagy képét, gróf Szápáry Gyula arczképet s még egypár apróbb dolgot. Bihari Sándor egy leányarczképet és több életképet, Olgyai tíz-tizenkét

B á r o m dráma. Laky Imre három színdarabot adott ki egy kötetben. Az első, • Parasztszerelem • czímmel a népélet köréből vett színmű, a másik, •A szalmaözvegy*, egy német bohózat átdolgozása, a harmadik történeti tragédia, czíme «Véres napok* 8 tárgya a Dózsa-lázadás. A kötet ára 4 korona. Az állatok világa czímű vállalatnak most meg­ jelent füzete a juhokat ismerteti, bemutatván többek közt a mufflon nevű vad juhot is, melyet az utóbbi években hazánk több vadászterületén is meghono­ sítottak. tAz Allatok Világá»-t a Légrády-testvérek adják k i ; ára egy füzetnek 80 fillér. Új zenemű. Siposs Antaltól, a jeles zongoramű­ vésztől és zeneköltőtől a Rákóczi-ünnepek alkal­ mából megjelent: D.adalinduló. (Rákóczi győzelmi bevonulása Kassára 1706.) A zongorára szerzett művet Siposs a kassai ldállí ás megnyitására irta, gróf Zichy Jenőnek ajánlotta s kiadta a kassai Rákóczi-bizottság. Egész jövedelme a kiállítást és a Rákóczi szobrot illeti. A díszes kiállítású és czímképpel ellátott mű ára 2 korona. A szolnoki művésztelep kiállítása. Égy évvel ezelőtt nyilt meg Szolnokon a művésztelep, mely­ nek műtermeiben sok jónevű festőnk dolgozik. A telepen most műkiállítást rendeztek. A megnyitáson kÖ7oktatási minisztert Molnár Viktor miniszteri tanácsos képviselte, kit Lippich

Sli-elisky fénykép*

GRÓF SZAPÁRY LÁSZLÓ.

után.

A miniszterelnök Ischlben. A parlamenti bizott­ ság tárgyalásáról egyszerre elterelte a figyelmet az a hír, hogy gróf Kimen-Héderváry miniszterelnök Ischlbe utazott, a hol kihallgatásra jelentkezett a királynál. Ez utazással kapcsolatban természetesen megindultak a találgatások s különböző hirek kel­ tek szárnyra, melyek azonban ma még alig egyebek merő kombináczióknál s valóságukat vagy valótlan­ ságukat ellenőrizni egyáltalán nem lehet. Egy hír­ laptudósító, a kinek Ischlben alkalma nyílt a mi­ niszterelnökkel beszélni, ezeket irja: Gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök augusztus 6-ikán délután ért Ischlbe s a «HotelElisabeth»-be szállott. Nagyon fáradtnak látszott s egy magyar képviselőnek, a kivel az utczán találkozott, panasz­ kodott is kimerültségről, melyet a tizennégy órai vasúti utazás még inkább fokozott. Mindazáltal öt perczczel megérkezése után sétát tett az utczákon s csak kevesen ismerték fel a világos felöltőjű, puha fekete kalapos, elgondolkozó arczú sétálóban Ma­ gyarország miniszterelnökét. Félórai séta után gróf Khuen-Héderváry visszatért a fogadóba, átöltözött s néhány perczczel négy óra után kocsin a király­ hoz ment kihallgatásra. Közben Ischlben elterjedt megérkezésének hire s számos itt tartózkodó ma­ gyar fürdővendég és több újságíró gyülekezett a fogadó előtt s az előcsarnokban. A szokatlanul hosszú kihallgatás után, mely másfél óra hosszat tartott, a miniszterelnök fogadott egy hirlaptudósítót fogadóbeli lakásán s hosszasabban beszélt vele. A miniszterelnök, a ki akkor öltött szalonkabátot frakkja helyébe, kissé izgatott hangulatban volt. A kihallgatásról azt mondotta, hogy nagyon hosszan tartott, de talán hoszszú idő óta a legfon­ tosabbak egyike is volt. Ma még nem történt dön­ tés, másnap (7-ikén) azonban újabb kihallgatásra fog menni, a melynek talán fontos eredménye lesz. Erre a megjegyzésre a tudósító kérdést tett, van-e alapja annak a hiresztelésnek, hegy a miniszter­ elnök azért jött Ischlbe, hogy beadja lemondását Gróf Khuen-Héderváry egy pillanatig nem vála­ szolt, aztán ezt mondta : «Mindenféle szándékokat tulajdonítanak nekem» — s jellemző kézmozdulat­ tal tette hozzá : tigazakat és valótlanokat*. A poli­ tikára vonatkozó kérdések közül csak egyre adott határozott választ: Kijelentette, hogy a képviselő­ házat nem szándékozik feloszlattatni s ex-lexben új választásokat rendelni el. Arra a kérdésre, hogy határozott tervekkel jött-e Ischlbe, a miniszterelnök ezt felelte a tudósítónak: «Be fogja látni, hogy

A PARLAMENTI BIZOTTSÁG ÜLESE.

(Az asztal végén Miklós Ödön helyettes elnök, mellette Heincz Hugó jegyző ül, az ajtónál Ivánka Oszkár áll; az asztal túlsó oldalán gróf Andrássy Gyula ül, utána sorban ülnek Nagy Ferencz, gróf Zichy János és Josipovich Géza. Az elnöktől balra három bizottsági tag a nézőnek hattal ul. Gróf Andrássytól jobbra a hallgatók sorában Szőcs Pál áll.) ezekről a holnapi kihallgatás előtt nem nyilatkozhatom». Augusztus 7-én a király a magyar minisz­ terelnököt meghívta udvari ebédre s az ebéd előtt másodszor fogadta kihallgatáson. A miniszterelnök még aznap éjjel visszautazott Ischlből Budapestre. Az új pápa. A konklave hétszer szavazott az új pápára. Augusztus 4-én, a konklave összeülésének negyedik napján a délelőtt tíz órakor történt szava­ zás döntött. A pápának választott Del Sarto velenczei patriarkha az első szavazáskor, mikor Rampollára 24, Gottira 17 szavazat esett, csak 5 szava­ zatot nyert, sőt más hír szerint nem kapott egy szavazatot sem. A további szavazásnál Gotti szava­ zatai fogytak, de emelkedett a Rampollára és Sartóra adott szavazatok száma. Sartónak augusztus elsején a második szavazáskor 10 szavazata volt. A konklave pártjai a politikai színezetű jelöltek iránt nagy tar­ tózkodást tanúsítottak s inkább azok felé fordultak, kiket főleg egyházi tekintetek ajánlottak. A 62 bibornok szavazatából a szükséges kétharmad több­ séghez 41 kellett. Augusztus 3-ikán este Sartóra már 35 szavazat esett. Hir szerint az utolsó szava­ zásnál 50 szavazatot kapott. A kétharmad többség tehát megvolt. A választás folyásáról egyébiránt biztos hirek nincsenek. Úgy mondják, hogy Sarto kétszer is kérte a bíbornoki testületet, ne válaszszák meg s mikor megválasztották, felindúltságában sirt és meghatottan jelentette ki, hogy a X. Pius nevet választja. A bibornokok bemutatták hódolatukat. Az új pápa felvette a pápai öltönyöket és jelvényeket. Ezalatt Rómában elterjedt a hir, hogy a válasz-

Siklóssy László awateur

fövéttle.

MIKLÓS ÖDÖN, A PARLAMENTI BIZOTTSÁG HELYETTES ELNÖKE, AZ ÜLÉSBE MEGY.

tás megtörtént s a hatalmas nagyságú Péter-tért mentet és az irodalmi egyesületeket is meghív­ elözönlötte a nép. Katonaság jelent meg a rend ják. — Szó van róla, hogy a kassai Rákóczi-kiállifentartására. Déli 11 óra 40 perczkor a Péter-temp­ tást szeptember végén lehozzák Budapestre s itt is lom külső erkélyein munkások jelentek meg, a kő­ korlátra szőnyeget teritettek s még nem volt 12 óra, bemutatják. mikor Macin bibornok az erkélyről hangos szóval Petőfi-ünnep halála helyén. Július 31-ikét, tudtul adta a választást. A téren megjelent katonák Petőfi halálának évfordulóját évről-évre megülik fegyverrel tisztelegtek, mert bár viszály van a Quirinál és Vatikán közt, az olasz kormány állami a fejércgyházi síkon, a hol elesett. Az idén július politikai eseménynek tekinti a pápaválasztást. 31-ikén a kolozsvári történeti ereklye-múzeum ren­ X. Pius pápa aztán 12 óra 10 perczkor megjelent a dezte az ünnepet. Segesvárról külön vasúti vonat székesegyház belső erkélyén s a templomban össze­ ment Fejéregyházára. A kolozsvári történelmi és seregletteknek onnan osztotta áldását. Rómában ereklye-múzeum részéről Kuszkó István múzeumi úgy beszélik, hogy a pápa az áldásosztásra a külső erkély felé indult, de Oreglia bibornok figyelmez­ őr vezette az ünnepélyre az ünnepre jötteket. tette volna a politikai következményekre. Tudni­ A csatatéren álló emléknél Balázs Imre ref. lel­ illik, ha a külső erkélyen jelenik meg, ezzel mint­ kész, az emlék fölállításában buzgólkodott bizottság egy elhagyja a Vatikán zárt területét. XIII. Leo is titkára mondott hazafias beszédet. Több beszéd és a templom belsejében adta az áldását és nem a szavalás után a koszorúkat tették le. A segesvári római királyság fővárosára nyíló külső erkélyről. magyar kaszinó, a székelykeresztúri ifjúság, a seges­ Mégis az új pápa mérsékletétől nagyon reménylik, vári magyar polgári kör is helyeztek el koszorúkat. hogy a pápaság és királyság közt 33 év óta fennálló Ez alatt az idő alatt HaUer Lujza grófné a sirol; feszültséget enyhíteni fogja. Mint velenczei pat­ fölött pompázó virágokból szép bokrétát kötött, riarkha is, a Velenczében gyakran időzni szokott hogy elküldjék messze földre Czctz tábornoknak királyi családnál mindig megjelent. Sarto megvá­ Argentínába. Az ünnep után a Petőfi-házban cso­ lasztása nagy örömet okozott Velenczében, a hol portosult a társaság, a hol beírták a nevöket az annyira szerették. A pápa azonban nem fog vissza­ emlékkönyvbe. A segesvári Petőfi-szobornál Szabó térni Velenczébe, hogy híveitől elbúcsúzzék. A Vati­ Géza "Petőfihez* czímü versét szavalta el s Kovács kán területét nem hagyja el. A velenczeiek iránt István beszélt a budapesti egyetemi ifjúság nevébeD. való szeretete jeléül megtartja a velenczei patPetőfi szülőházának gondozása. Az egyszerű riarkhátust és az ügyek vezetésére delegátust nevez ki. A Pius nevet is azért választotta, mert egyik kis házat, melyben Petőfi Kis-Kórösón született, elődjét, a kit Velenczében választottak pápának, úgy akarják megóvni, hogy az idő viszontagságai VII. Piusnak hivták. elől üvegtető alá helyezik. A költség nem volna sok, miután akárhány urasági kertben sokkal naSzent István ünnepét az idén is a szokott fény­ nyel ünneplik meg Budavárában. Nem bizonyos még, hogy Vaszary Kolos herczegprímás részt vesz-e a körmenetben, mert Rómában, a hova a pápaválasztásra utazott, gyöngélkedett s ha meg­ érkezik, esetleg lemegy pihenni egyenesen BalatonFüredre. A vidékiek budapesti látogatásának meg­ könnyítésére az ország különböző részéből olcsó vonalok fognak közlekedni. A nemzeti ünnepre Lembergből is rendeznek kirándulást Budapestre. Az előzetes hirek szerint ezer lengyelből álló társaság érkezik augusztus 18-án s fogadásukról az országos Nemzeti Szövetség és a budapesti lengyel-egyesület gondoskodik. Zenekar, dalegylet is jön velük s a Margitszigeten hangver­ senyt rendeznek a magyarországi és galicziai vizkárosúltak és a budapesti újságírók segélyalapja javára. Rákóczi-ünnepeket rendeznek most az ország különböző részeiben. A Rákóczi-ünnepek mara­ dandó emléke lesz Tiszabecsén a kétszáz év előtti csatákra emlékeztető kőoszlop. A Szatmáron e na­ pokban Nagy László alispán elnöklésével tartott értekezlet megállapította, hogy az emlékoszlop fel­ avatása szeptember 20 ikán lesz, gróf Csáky ugocsai főispán mondja a megnyitót és Illyés Bálint kép­ viselő költeményt olvas föl. Az ünnepre a parla­

Alfötdi

Béla mmauur

fSlwélele.

AZ ORSZÁGHÁZ FOLYOSÓJÁBÓL.

Pap Zoltán, mellette Lengyel Zoltán s Lóránt Dezső, a «Független Magyarország» szerkesztője, mögöttük Gajári Géza.

32

kerületi orvos atyját, K e l e m e n Béla főreáliskolai t a ­ n á r a p ó s á t gyászolja b e n n e . — MANNLICHER BÓBEBT,

48-as honvédszázados, n y ű g . főlierczegi jószágfel­ ügyelő, a trieszti általános biztosító t á r s u l a t fel­ ügyelője, 75 éves k o r á b a n , B u d a p e s t e n . E l h u n y t á t özvegye, leánya, L i b i t s Adolfnak, József főherczeg j ó s z á g k o r m á n y z ó j á n a k neje, u n o k á i , d é d u n o k á i gyá­ szolják. — D r .

SZAKÁLL GYULA, a b u d a p e s t i

Régenben.

—

SOMOSSY

SÁNDOB,

Zemplénmegye

h o m o n n a i j á r á s á n a k főszolgabírója, 44-ik évében, B u d a p e s t e n . — Z a r á n d i KNÖPFLER FEBENCZ, n a g y ­

birtokos, 4 0 éves k o r á b a n , M a r o s - V á s á r h e l y e n . Az e l h u n y t b a n U g r ó n G á b o r orsz. képviselő, sógorát gyászolja. DIENE8 MARTON.

gyobb üvegház v a n , m i n t a milyen a kis-kőrösi Zseni házat beborítaná. A szándék megvalósításán József buzgólkodik, a n e m z e t i szövetség t á r s e l n ö k e , a ki az a m e r i k a i m a g y a r o k n a k a zászlót vitte. A Pálffy-Bzobor. A k i r á l y a d o m á n y o z t a tíz szo­ bor közül Pálffy t á b o r n o k szobrának elkészítése j á r t a legtöbb nehézséggel. Szárnovszky szobrász k a p o t t megbízást a szobor elkészítésére, d e a beteges lel­ kületű szobrász, k i betegségében m e g i s h a l t , m á r n e m t u d t a elkészíteni. Senyéi szobrászt bízták m e g Szárnovszky h a l á l a u t á n , a kinek b e m u t a t o t t m i n ­ táját az országos képzőművészeti t a n á c s el is fogadta. K á l l a y - p a r k S z e r a j e v ó b a n . A szerajevói v á r o s i tanács Petrovics a l p o l g á r m e s t e r i n d í t v á n y á r a el­ h a t á r o z t a , h o g y a v á r o s i s é t a t e r e t a m é g készülő C e r i t á n o s k a - h i d i g terjedő sétatérrel e g y ü t t Kállayp a r k n a k nevezi el. K i á l l í t á s a r é g i o r s z á g h á z b a n . A m a g y a r alföld népét n a g y m é r t é k b e n pusztítja a tüdővész. A tár­ s a d a l o m s z a n a t ó r i u m fölállításával a k a r v é d e k e z n i ;i veszedelem ellen. Országos gyűjtést i n d í t o t t a k s h e t v e n e z e r k o r o n á t gyűjtöttek a B é k é s m e g y é b e n á l l í t a n d ó s z a n a t ó r i u m czéljára. Lukács György, B é k é s m e g y e főispánja, k é r e l m e t i n t é z e t t B u d a p e s t p o l g á r m e s t e r é h e z , h o g y a tüdőbajosok s z a n a t o r i u m ogyesülete a fővárosban n o v e m b e r b e n alföldi n é p i p a r ­ kiállítást a k a r r e n d e z n i . A r r a k é r t e a p o l g á r m e s ­ tert, h o g y a kiállítás s z á m á r a a V i g a d ó n a g y t e r m é t engedje á t . A t a n á c s ú g y h a t á r o z o t t , h o g y a V i g a d ó t n e m e n g e d h e t i át, m e r t ez télen m á s czélra v a n le­ kötve s a kiállítás czéljára á t e n g e d i a S á n d o r - u t c z a i régi o r s z á g h á z á t . E l G n a u l e B l a n c o a legelőkelőbb képes hetilapja Argentiniának. Legutóbb ideérkezett számában érdekes az a kép, mely egy banquettet ábrázol, melyet az ot­ tani osztrák-magyar consul újonnan kinevezett nagy­ követünknek. K u h n bárónak tiszteletére adott. Az ét­ rendben, melylyel vendégeinek kedveskedett, szerepelt az t E a u Mineral Kristályt is, és a sikerült fénynyo­ maton, melyet az «E1 Guante Blanco> közöl, jól látni az egész vendégtársaságot, sőt még az asztalokon fel­ állított tárgyakat is, melyek között különösen szembe­ ötlenek és jól felismerhetők a magyar ásványvizet tar­ talmazó Kristályviz-üvegek, az ő jellemzetes feliratú ós a Szt. Lukácsot ábrázoló vignettáikkal.

HALÁLOZÁSOK. SCHWARZ-SENBOBN VILMOS, az osztrák-mag^yar m o ­

n a r c h i á n a k volt n a g y k ö v e t e az Egyesűlt-AUamoknál, m e g h a l t augusztus 5-ikén a Bécs m e l l e t t i Mödlingben, 87 éves k o r á b a n . Nevét az 1873-iki bécsi v i l á g t á r l a t tette ismeretessé, m e r t szervezte a n a g y kiállítást és összeállításában n e m közönséges t e h e t ­ séget t a n ú s í t o t t . A kiállítás a z o n b a n szerencsétlen k ö r ü l m é n y e k közt n y í l t m e g . Alig n é h á n y n a p múlva k i t ö r t a m i n d e n gazdasági é r d e k e t m e g r e n ­ riasztotta dítő n a g y k r a c h , őszszel pedig a k h o l e r a el a látogatókat. T i z e n h é t millió forint deficzittel végződött a kiállítás. Schwarz m á r az 1851-iki első l o n d o n i világkiállításon képviselte A u s z t r i á t és résztvett azóta m i n d e n világkiállítás osztrák részé­ n e k szervezésében. 1867-ben bárói r a n g r a e m e l t é k . P a r i s 1870—71-iki o s t r o m a a l a t t ő i s a franczia fővárosban volt. I n n e n h í v t á k Bécsbe, h o g y szer­ vezze az 1873-iki kiállítást. Később n a g y k ö v e t lett ' W a s h i n g t o n b a n . M á r évek ó t a a n y i l v á n o s élettől visszavonulva töltötte agg n a p j a i t .

— PEKÁB KÁBOLY, n y ű g . m . k i r .

Budapesten.

—

ZÖLDI MÁRTONNÉ, szül. Alszeghy I l o n a , az i s m e r t í r ó n a k , kitől l a p u n k i s több életképet közölt, neje, L e á n y f a l v á n . Az e l h u n y t művész-családból való volt, m a g a i s tagja volt az o p e r a s z i n h á z n a k , fitestvére Alszeghy K á l m á n , az o p e r a főrendezője, n ő v é r e Császárné-Alszeghy I r m a a N e m z e t i S z í n h á z jeles — POLLÁK HERMANNÉ, szül.

Wagner

J o h a n n a 9 3 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . P o l l á k Illés, az ügyvédi k a m a r a ügyésze édesanyját gyászolja az elhunytban.

—

Ozv.

fehérnemű mosáshoz a legjobb kékitőszer. Törvé­ nyileg v é d v e ! Mosó-intézetekben és háztartásban a legkedveltebb kékítő. Olcsó és felülmulhatlan. 1 kis üveg 2 4 fillér, tiz szeri mosáshoz elegendői 1 nagy üveg 1 . 6 0 korona, tyi üveg 1 korona. Mindenütt kapható. Utánzatoktól óvakodjunk Kizárólagos g y á r t ó i :

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J . és F . H . — Andorfi Sándor. — Kovács József. — Csomonyán: Németh Hoffbauer A. — Bakonyszentlászlón: Péter. — Lipótvártt: Szabó J . — Kecskeméten: Balogh D . — Fakerten: Kintzig Lobozsánszky S z . — Diósgyőr-gyártelepen: R. — B.-Kulán:

Obholzer Károly. — Szegeden: Nyársik Ágnes (a 2322. sz. feladv. is.) — A pesti

Hochsinger Testvérek vegyészeti gyára,

sakk-kör.

B n d a p e s t , V I . , R ó z s a - u t c z a 8 5 . sz.

KÉPTALÁNY. Állíttatott 1865.

A legjobb bel- és

TRENCSÉNYI

JÓZSEPNÉ,

S z k e n d e r o v i t s M á r i a 8 3 éves k o r á b a n ,

szül.

Szabadkán.

Szerkesztői üzenetek. E. J . Szent Gellértet lOíG szeptember 24-én ölték meg a pogány magyarok, vagy mások szerint a be­ senyők. A holttestet előbb egy pesti templomban temették el s i t t volt 1053-ig, midőn Csanádra szál­ lították, a hol az ereklye számára külön apátságot és templomot is állitottak. Az 1396. évi szerencsétlen nikápolyi csata után a törökök előnyomulásának hí­ rére az akkori csanádi püspök Székesfejérvárra menekült az ereklyével, melyet aztán innen a Sagredo-család sürgetésére, — melyből Szent Gellért is származott — Velenczébe szállítottak s 1400 február havában a muranói bazilikában helyeztek el. 1900-ban a Dessewffy Sándor csanádi püspök által vezetett zarándoklat alkalmával átvitték a San-Giorgio temp­ lomba. R. F . Boszniában még mindig igen sok medve és farkas van, a mit bizonyít az is, hogy ott az utóbbi tiz év alatt 1700 medvét és 13000-nél több farkast lőttek. Gacé, B. A közlés júliusról a sok időszerű közle­ mény miatt m a r a d t el, augusztus h ó folyamán azon­ ban minden esetre sort kerítünk az érdekes czikkre. T. L. A fényképekről látatlanban n e m nyilatkozha­ tunk. Talán néhányat megtekintés végett be lehetne küldeni szerkesztőségünkhöz. A kőszén. A szerzőtől m á r ennél sokkal jobb ver­ seket is kaptunk s reméljük, fogunk kapni ezután is még. Nem közölhetők t o v á b b á : Úton. Az eleje és közepe zavaros sopánkodás, a vége Petőfi egy verse befeje­ zésének lapos átírása. — Szőttem volt. Ilyen verset kevés gyakorlattal akármely iskolázott ember irhát.

Csak

5 koronába legolcsóbban kaphatók

A 30-dik s z á m b a n közölt tése: Nyíregyháza.

képtalány

zongoratermében

Felelős szerkesztő: N a g y Szerkesztőségi

iroda:

HeckenastGnsztáv

megfej­

Budapest, IV., Gizella-tér 2

Miklós.

(Váczi-ntcza sarkán).

Budapest, IV., Kaplony-utcza 9.

A z E l s ő I i c a n y k i l i ú z a s i t ó E g y l e t m . sz. Leány és fiu-biztositó intézet Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Alapíttatott 1863. Folyó évi július hóban 1.360,200 K értékű biztosítási ajánlat nyújtatott be ; ezekből elfogadtatott . . . . . . . . . .__ 1.005,400 K • visszautasittatott ... . . . . . . - . 240,800 K Biztosított összegek fejében 63,554 K 15 fül fizettetett ki. 1903 j a n u á r 1-től július 31-ig 7.714,200 K értékű uj biz­ tosítási kötvény állíttatott ki és biztosított összegek fejé­ ben 472.209 K 19 fii. fizettetett ki. Ezen intézet a gyer­ mek és életbiztositás minden nemével foglalkozik a leg­ olcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett.

UflfMf V A Df*CI llffiTí,jnnk" e <"' uttal <****•

H l l k f f K D K I l ^ l l V l l E > i , l k t I i s inegerü.-iuük.basiI I U W I l l f f I I I W w W WftnáljuknPilulesApollo-kH, melyeknek gyógyerejea(nŐTényekbőlnyerl)t'es/cu/osíne.i£zciio!vositekÍQ tel vkiül jóknak elismert pilulák karcsúvá tesznek, hatások azonban nincs hátrányára ai egészségnek,mint sok más készítmény. Nem hashajlók, hanem egyenesen a táplálkozásra és a zsiranyagsej lekre hatnak. — A túlságos lestesség gyógyításán kiről a i P i l a l e s A p o i ! o » - k szabályozzák a szervi működési, fiatalítják az arczvonlsokat és megadják a testnek ismét az ügyességet és erőt. Ez a titka minden asszonynak,ki megakarja őrizni karcsú ésfiatalosalakját. A t Pilules Apolló » -k a legkényesebb természetű mindkétnembelieknek használnak és nemárthatnak soha az egészségnek. A körülbelül két hónapig tartó gyógyítást könnyen be lehel tartani és végeredménye teljesen állandó.(Törvényesen védett védjegy). Egy üvegcse ára utasítással: K.6 45 bérmentve; utánvéttel K.0.75. — J . K a t i é , evógyszeresz, S, Pastaíe Verdeau. Paris, IX.«. — Egyedüli raktár Ausztria-Magyarország testére : B u d a p e s t , T ö r ö k J ó z s e f , gyógyszertára, jtirályutcza, 12.

E h r b a r udvari zongoragyár Schiedmayer és fiai stuttgarti udvari zongoragyár magyarországi egyedüli kép­ viselete. Valódi amerikai harmoniumok. 9730

Nagy kölcsönző-intézet.

Árjegyzék

A Székely havasi A bőrön nem t e j' kiréra lélll"., , _ j ^ « „em

Kristály üvegkészletek és dísztárgyak kaphatók

Balázsovich Sándor Éfy e g y s z e r é s z

S e p s i - S z e n t - G y ö r g y ö n , K o s s u t h - t é r 5. Ki bérmentve küld bárhova 1 krémet, 1 szappant. 1 hölgyport 4 2 . 3 • 2 « 7 lludapesten kapható: Török J ó z s e f szertárában, Király-utcza 12 és xTernda d o r n á l , Kossuth Lajos-utcza 7.

A íurdőigazgatóság.

keserű ehinint bevenni nem képesek.

9

K-ért K-ért gyágy­ Nán­

chininezukorkája «Í2SBL

Legjobb

szer láz, váltóláz,

malária

Láz ellen! Nem keserű

Töbszőrösen kitüntetve, 1869-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók fiumei vándorgyűlésén 40 arany pálya­ díjjal jutalmazva.

lllll védve.

Valódi, h a minden egyes piros csomagolópapíron WF" Rozsnyai Mátyás n é v a l á í r á s a olvasható.

Főraktár: Budapesten tárában, valamint

E L S Ő MAGYAK Ü V E G G Y Á R RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Budapest, V., Fürdő-u. és Ferencz József-tér sarkán. (Diana

ki ingyen küldi több mint 1500 rajzot tartalmazó ké­ pes árjegyzéket bárkinek és m i n d e n tőle v á ­ s á r o l t ó r á é r t 3 évi Írásbeli jótállást vállal.

evang.

Károsodás kizárva, miután a nem tet­ sző tárgyakért a pénz visszaadatik.

Világos indtil s a negyedik lépésre m a t o t mond. Keltösfedelü, finom kivitelű valódi ezüst remontoir éra 1 2 k o r .

Valódi ezüst evőkészlelek grammja 11 fillér. 9***°

fürdőház.)

K N U T H KÁROLY fensége

József

és g y á r o s .

főherczeg

9692

udv.

szállítója.

Gyár és iroda:

B u d a p e s t , VII. kei*., Garay-utcza 10. Központi víz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, szivattyúk, vizerömfivi emelő­ gépek stb.

Tervek, költségvetések, Jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek.

KIRNER JÓZSEF

BUDAPESTEK, raktára: IV., Bécsi-otm 2., gyára: Rózsa-utcxa 7.

Sürgönyczim Gartonase.

. A Rozsnyay Mátyás &SSS&

DÁVID KAROLY ES FIA

Telefon s z á m 41-48.

doboz-papi rá ru és szab. fémkapocsgyára Budapest, I., Mészáros-utcza 38. Gyárt : Papirtányért, bonboniert és jardinet-dobozokat. Sajtolt kerek dobozo­ kat, légmentesen elzárható, ö s s z e h a j t h a t ó d o b o s o k a t pó­ lyák, köló'gyapot, slb. csomagolására. H i n t ó d o b o z o k , valamint b ú z o t t l e m e z - c s ö v e k ti'tszés szerinti nagyságban . T e á s d o b o z o k V« kgr.túl 1U kgr.-ig, valamint ti. 10 és 20 filléres tea csomagolásához. S z e k r é n y c s i p k e l á d a p a p i r legnjabb szín és kivágásban.

Utánzatoktól óvakodjunk.

TÖMÖK JÓZSEF gyógyszer­ minden gyógyszertárban. 9626

cs. és kir. odv. puskaműves, az olasz király O Felségének udvari szállítója,

Dúsan ellátott raktár l e g ú j a b b s z e r k e z e t ű k e t t ő s v a d á s z - f e g y v e r e k b ő l , golyófegyverek, amerikai Winchester serétes ismétlő fegyverek, forgópisztolyok, szalonfegyverek és pisztolyok, t ö l t é n y e k és v a d á s z - s z e r e k b ő l , m e l y e k lóságáért kezeskedik. (Alapíttatott ísos. évben.)

Á l l a n d ó kiállítás a fenti városligeti Iparcsarnokban

Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban Budapest, IV, Egyetemutcza 4.

órásmester és ékszerjiv'árostol P é c s e t t , 9 5 .

HOFFER TITUSZ, B e n e d e k - r e n d i á l d o z ó p a p , a z a l a v á r i

9811

morzsolódik.

szárítja. a r a 1 K- ' A bort nem m a r j a . A bőrt nem z s í r o z z a . A Székely havasi Nem csodaszer, márólholnapra csodát nemmü­ tejkrém-szappin vei, de a legjobb és legol­ knzmetiá r a 1 K csóbb bőrápoló kum, mely állandóan használva nem csak a szépsé­ A Székely havasi get tartja meg, de az el­ arezbort is helyre­ tejkrém-hölgypor rontott hozza s azt szép üde és hófehérré változtatja. á r a 1 X 5 0 f. Egyedüli készítője:

ellen, különösen gyermekeknek, a kik

SCHÖNWALD IMRE

rózsa, orgona, mósusz, ibolya, rezeda stb, illatú darabokból szépen össze­ válogatva. A r e n d e s ára különben a bár o m s z o r o s ! Szétkül­ dés a pénz előzetes meg­ küldése ellenében v. után­ vét mellett. K a i m Ignác Bécs, 11., Lilienbrunngasse 17.

A Székely havasi

1902. évben a gyógyvendégek forgalma 3100 személy (fennállása óta ez a legmagasabb látogatási szám). A « T e m p e l - f o r r á s » és « S t i r i a - í ' o r r á s > nevű fórrá sok a karlsbadi és marienbadi forrásokhoz legjobban hasonlítanak. G y ó g y h e l y gyomor-, bél-, máj- és vesebajok, valamint légzőszervi hurutok, ezukorbetegség, epekő és hólyagbántalmak ellen. Kiterjedt parkültetvények, nagy lomb- és tűlevelű erdőségek térepkurákra. 3 n a g y í ü r d ő i n t é z e t meleg-, hidegés ásványfürdőkkel. Tej-, savó- és kefyr-gyógyitas. Kitűnő fürdőzene, versenyjátékok, változatos társas­ élet. Füzeteket és prospektust küld

Kérjen árjegyzéket

pipereszappan

Tisztelt hölgyeim! Tessék bármelyik tőrgyógyászt megkérdezni s ugyanazt a választ fogja kenőcsnek, szappannak hallani, hogy minden eddig ismert, vegyi utón készült arczkrémnek, és púdernek vannak előnyei és hátrányai Az összes előnyöket — a hátrányok nélkül — csak tejkrém tejkrémszappan és tejkrém hölffypor egyesíti magában, mely tiszta Mvnlytejböl s ha­ vasi növény nedvekből készül s igy maró, ártal­ mas vegyi termékeket nem tartalmaz. A művelt hölgyeknek egyedüli bőrápoló kozmetikuma.

• & gyógyhelyek gyöngye! •

SÖTÉT.

4 /. k i l ó kevéssé megsérült finom, enyhe, virigillatu

A szépség c s a k addig tart, a m e d d i g ápolják.

Rohitsch - Sauerbmnn

Ne k ü l d j ü k p é n z ü n k e t k ü l f ö l d r e !

BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZEGEK,

mérnök

Gyógyhely

SAKKJÁTÉK.

ingyen.

1

Cs. ésikir.

Pompás és előkelő nyaralóhely. Déli vaspálya-állo­ más: Pöltschach. — Utazás 7 óra Budapestről Pragerhofon át. — Évad májustól szeptemberig.

A r o h i t s c h i s a v a n y u v i z e k nagybani lerakata Hoffmann Józsefnél, Budapest, Báthory-utcza 8. sz.

2340. számú feladvány. Schaad T.-tól.

Alapittatott 1865,

kerül a mig a készlet tart

országos levéltár hites tagja, 5 9 éves k o r á b a n , Zalaegyházközség lelkipásztora, alesperes és egyház­ kerületi jegyző, 6 4 éves k o r á b a n , F e l k á n . — GÖBEL -TÁNOS GÍÖBGY, Székesfehérvár polgári, i p a r i é s elemi iskoláinak nyugalmazott igazgatója, a t a n ü g y buzgó fejlesztője, a k i a s z a k i r o d a l m a t is m ű v e l t e s érde­ mei elismeréséül p á r évvel ezelőtt a T u d . A k a d é m i a részérói a Wodianer-díjat kapta. 68 esztendős korá­ ban, Székesfehérváron. I)r. Göbel József budapesti

~K £ K

Világos. b. Sötét. t. . . . . . — . . Kd7—c8 2. Ff7—e6 + . . Kc8-b7 : 3. e7—c8 V m a t .

E l h u n y t a k még a közelebbi n a p o k b a n : W A G E N -

A p á t i b a n . — STBAUCH BÉLA, a szepesfelkai

Világos. a. Sötét. 1 . . . . . . . . . . K d 7 - c 6 (b) 2. c,7—c8Vf.._ K c 6 - b 5 3. V m a t .

D r . KÁDÁR LÁSZLÓ, k i n c s ­

t á r i e r d é s z e t i főorvos, M á r a m a r o s m e g y e tiszteletbeli főorvosa, N a g y - B á n y á n .

művésznője.

Világos. Siitét. t. H d 8 - b 7 . . . K d 7 - e 7 (a) 2. c7—c8 B Ke7—d7 3. Bc8 c7 m a t .

vasúti

üzletvezető, B u d a p e s t e n . P é k á r I m r é n e k , a leszámí­ toló b a n k i g a z g a t ó j á n a k fivére, P é k á r Gyula orsz. képviselő nagybátyja. F i a i : d r . P é k á r K á r o l y lőcsei g i m n á z i u m i t a n á r , d r . P é k á r Mihály orvos, a t u d o ­ m á n y - e g y e t e m o r v o s k a r á n s e g é d t a n á r és d r . P é k á r Dezső e g y e t e m i asszistens gyászolják. A r a d o n t e ­ m e t t é k el. — THUBY JÁNOS, á l l a m i t a n í t ó , 47 éves k o r á b a n , D o r o z s m á n . — B á r ó B E B G GUSZTÁV, 75-ik évében, K a p u v á r o t t . — P E B T H L GÉZA, déli v a s ú t i főfelügyelő, 57-ik évében, B u d a p e s t e n . •— "WELLNEB LAJOS, v e s z p r é m i fogorvos, 67 e s z t e n d ő s k o r á b a n . — Peneczilus BÖBCSÖK SÁNDOB, Szeged egyik legismer­ tebb és a k ö r n y é k e n is n é p s z e r ű v a g y o n o s polgára, 7 4 éves k o r á b a n . — L E N E K E D E , építész, a h a z a i vasbeton-építész vállalat felelős építő m e s t e r e , 59-ik évében,

53-5

VASÁENAPI ÜJSÁG.

A 2323. számú feladvány megfejtése Zangger E.-tól.

állat­

orvosi főiskola m a g á n t a n á r a , ki egy b o n c z o l á s n á l vérmérgezést k a p o t t , 31 esztendős k o r á b a n Szász-

SZAM. 1 9 0 3 . 5 0 . ÉvroiYAJi.

KIRÁLYNŐ

és k ö p ő -

czikkekből a megtekinthető.

Császárfiirdő BUDAPESTEN

9643

télies nyári gyógyhely.

- s ^ i * ^ W l

Elsőrangu.E kénesvizü gyógy­ fürdő, páratlan gőzfürdővel és legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodák­ kal, hő- és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve

•CREME ÉS POUDER.

""

LEGJOBB ARCZSZZPITŐ A VILÁGON. Ára 1 korona 40 fillér.

Kapható TEMESVÁRT J. p o s z e r t a é l Zomlior M TÖRÖK J. Budapesten,

K i r á l y - u t c a 18.

32.

VASÁRNAPI TT.T8Á0

536

vagy

„szarvas"

szappan

vr „kulcs"

legjobb, legkiadósabb s ennélfogva legolcsóbb szappan. — Minden k á r o s alkatrésztfii mentes.

Mindenütt kapható! Bevásárlásnál ^különösen p n o s e n arra ügyeljünk, ugyujuu. ^ -•» • -t-i." —i ~1 X~ „Ár] hogy minden darab szappan a Schicht" névvel es a #^„4-1 lenti vea 9901 jegyek egyikével legyen ellátva n

Kwizda-féle

ESZMÉNYI KEBEL. érhető el a P i l n l e s o r i e n t a l e s által, Batie gyógyszertárából Parisban, Passage Verdeau 5, az egyedüli szer. mely két h ó n a p alatt és a nélkül, hogy az egészségnek ártana, az asszonyi k e b e l f e j l ő d é s é t , v a l a m i n t a ke­ bel i d o m a i n a k s z i l á r d s á g á t biztosítja Egy üvegcse á r a használati ntasitással együtt 3 forint. Baktár: Török József, Budapest Király-utcza 12. sz. 9619

9930

lürnÉml marha-táppor. É l e t r e n d i szer lovak, s z a r v a s m a r h á k és j u h o k • t á r n á r a . A legtöbb istállóban 50 é r óta használtatik falánkság hiánynál, rossz emésztésnél, a t e j j o b b í t á s á r a és a t e h e n e k t e j b ő s é g é n e k f o k o z á ­ s á r a . 1 doboznak ára K 140, V* doboz K — - 70. Főraktár Magyarország részére : T ö r ö k J ó z s e f gyógysze­ rész. Budapest, Eirály-ntcza 12 és Andrássy-nt 26. szám.

Haris, Zeillinger és Tsa a ,.Kék csillao'Mioz,

es és kir. osztr.-magy., r o m á n kir. és bulgária fejed. udv. szállító. Kerületi gyógy­ szerész K o r n e n bnrgban Bécs mellett.

I

Képe3 árjegyzék in­ gyen és b é r m e n t v e .

ajánlják

fiu- és leány­ intézeti fehérneműiket

Nodnsin A r a n y é r - b a l z s a m Efryedöl álló szer. mely operatió vagy égetés nélkül t ö k é l e t e s e n é s biztosan gyógyítja úgy a vak, v a l a m i n t a n y i t o t t a r a n y e r e t . Kórházilag kipróbálva. Teljesen ártalmatlan. Elismeröeyelek szerint százakat és százakat teljesen kigyígyitott. Törvényesen védve. Kapható a készítőnél:

Nagy Kálmán, gyógyszertára Nyíregyházán,

továbbá T ö r ö k J ó z s e f n é l , Budapest, Király-utcza 12 és a többi gyógyszertárakban is. ^ra használati utasítással együtt i korona, bér­ mentes küldéssel postán 5 kor. az összeg előzetes beküldése, vagy után­ vétel ellenében. 98XS

a legolcsóbb árakban. Vászon- és fehérnemüüzletünk k i z á r ó l a g :

Budapest, IV.,Váczi-utcza 16.

50.

EVTOLYAM

Szép telt testidomok a mi keleti eröporunktól, 1900.évi páriái arany­ éremmel kitüntetve 6—8 hét alatt már 30 fontnyi gyarapodásért ke* zesaeg. Orvosi rend. szerint. Szigo­ rúan becsületes.Nem szédelgés.Siámos koHzonölevél.Ára kartononként X kor. 50 fillér. Postautalvány vagy utánvéttel. Használati ntasitással Hyg-ieu. I n s t i t u t 9771

D. Franz Steiner & Co., Berlin, 18 .Eöniirgratzerstrasn 78. Főraktár Magyarország rétiére t Török Jóiaef,gyógys!, Kirély-i.12,

Felvilágosításul!

A Szt-Lukácsfürdői Kristály-forrás nagy mélységből fakadó,

I. amerikai óragyárak vezérképviselősége M A X B Ö H N E L , órás, W i e n , I V . , M a r g a r e t h e n s t r . 4 8 / 1 5 4 . A cs. kir. állami hivatalnokok szállítója.

A m a g y . k i r . b e l ü g y m i n i s z t e r 68:327,IV. sz a. engedélyezte, hogy a Kristály-forrás , , s z é n s a v v a l t e l i t e t t f o r r á s á s v á n y v í z " elnevezés alatt forgalomba hozassák.

Budapest, l'.KX) április 12-én.

A magy. k i r . tudományos egyetem I. c h e m i a i i n t é z e t e . A vizsgált Szt-Lukácsfürdői Kristály-forrás ásványvizét bacteriologiai szempontból k i t ű n ő n e k kell minősítenünk. Budapest, 1899 április hó 5-én.

Budapest székesfőváros bacteriologiai intézete. Budapest székesfőváros vegyészeti é s táp­ s z e r v i z s g á l ó i n t é z e t e a Kristály-ásványvizet tiszta, bom­ lási anyagoktól egészen m e n t e s és chemiai szempontból egész­ ségesnek minősítette. A z O r s z á g o s K ö z e g é s z s é g ü g y i T a n á c s a Kristály-forrást, oly ásványvíznek minősítette, mely helyes és tisztán való kezelése folytán a külföldön való versenyzésre más ásványvizekkel hivatott.

Ő c s . é s Apóst. kir. F e l s é g e f ő u d v a r m e s ­ t e r ! h i v a t a l á t ó l . Az alulírott cs. és kir. udvari gazdasági hi­ vatal ezennel igazolja, hogy a «Kristály* Szt-Lukácsfürdői hegyiforrás i g e n k e l l e m e s i z ű é s ű d i t ő italnak találtatott. Bécs, 1901 augusztus 23-án. A cs. és kir. udvari gazdasági hivatal: Franz von Worlitzky cs. és kir. udvari gazdasági igazgató.

A németországi képviselű„ ségn k engedélyezett, O kir. Fensége Gjörgy poroszországi herczegi ud­ vari szállítói czimer.

HÜ

A magy. kir. miniszter­ elnök J903 május 14 iki 2031. sz. h a t á r o z a t a foly­ t á n viselésre engedélyezett magyar állami czimer.

A délamerikai képviselő­ ségnek engedélyezett argentinjai á l l a m i czimer.

Minden egyes üveg, a külföldön is, a magyar czimerrel van ellátva. Ajánlják: Prof. Dr. Korányi Frigyes, főrendiházi tag, az Országos igazságügyi tanács elnöke; Prof. Dr. Kétly Károly, a Magyar orvosszövetség elnöke; Prof. Dr. C. Malbran, a Közegészség­ ügyi tanács elnöke Buenos-Airesben; Comm. Prof. Dr. Giuseppe Lapponi, XIII. Leo pápa ő Szentségének orvosa Kómában és

ezernél több belfö'di é s külföldi kiváló gyakorló orvos, tanár é s v e g y é s z .

Dr. Bigler Gusztáv a kolozsvári egyetem egészségtan tanára, az 1902. XII. magyar balneologiai kongresszuson, a forgalomban lévő különféle ásványvizeknek bacteriologiai szempontból történt vizsgálatáról tartott előadásában, a legtisztábbnak a Szt-Lukácsfürdői

K r i s t á l y - f o r r á s á s v á n y v i z é t jelentette ki.

Szt-Lukácsfürdő Kútvállalat Budán. Franklin-Társulat nyomdája, Budapesten, IV., Egyetem-utcza 4. sz.

J9 ^Wfl

aDker-Roskopf-órám

anlimagnetiqtie szab zománczozottmutalólappal, 3ü órai járással, az itt ábra szerint, az egyedüli óra, mely lakoló ellenállóképességénél és pontos járásánál fogva a legkedveltebb és legjobb használati óra,különösen katona­ liszteknek, vasúti hWatalnokoknak, csend­ őröknek, pénzügyőrök kalauzoknak, gépé­ szeknek és mindazok­ nak, kiknek erős és megbízható használati órára van szükségük. Ára nikkelezeti óralánczczal és tokkal együtt 6 k o r . , 3 évi írásbeli jótállás mel­ lett. 3 drb vételénél csak 5kor.Megnem felelőt k'cserél vagy a ^^^^^^^^^^^^--^Pj^Pjjjjj^BSt pénzt visszaküldi az

Nyilatkozatok z á l l a n d ó ö s s z e t é t e l ű á s v á n y v í z és a chemiai analysis alapján i g e n t i s z t a , c a l c i u m - é s magnesiumh y d r o c a r b o n a t o s á s v á n y v í z n e k minősítendő.

w

Ezennel nyilvánosan kijelentem, hngy az a m e r i k a i a n k e r - R o s k o p f - ó r á r a vonatkozó h i r d e t é s e k és f e l m a g a s z t a l á s o k csak u t á n z a t o k és ily bádogóra nálam 1 frt 75 krba kerül. Figyelmez­ tetem vevőimet, hogy nem vagyok e l á r n s i t ó , hanem ó r á s Óráim, melyekel én hirdettem l e g e l ő s z ö r , szab. z o m á n c z m n t a t ó - l a p p a l és m a s s i v m ű v e l birnak. ü v e g f e d e l i i t o k b a n vnnnak és p o n t o s a n s z a b á l y o z v a , tehát visszautasítandó m i n d a z , a mi nem az én o z é g e m e t és az o ó r á s n nevet iseli. Az én valódi amerik. nikkel Alapíttatott 1840.

KWIZDA FERENCZ JÁNOS

1903.

+SoYányság+

bl '^Jrj**

8ZlM.

' Ciliin" lllllllllll,""M'1'""

W'i'

™

SZERKESZTŐ

33. SZ. 1 9 0 3 . (50. ÉVFOLYAM.) Előfizetési fettételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt

POTSA JÓZSEF. 1836—1903. z ÖEEG TISZA KALMÁN, a kit

A

«a

FŐMUNKATÁRS

NAGY MIKLÓS.

egész évre 2 4 korona félévre „ 1 2 •

főispánok

atyja»-nak neveznek, mint Gül Babát a .rózsákénak, két válfajra osztályozta a fő­ ispánokat. Azokra, a kik azt felelik «nem tudom», és a kik azt felelik «úgy lesz». Az elhunyt Potsa József, Háromszékmegye főis­ pánja az «úgy leszi) főispánok családjához tar­ tozott. Kemény, hatalmas akaratú férfi volt, kinek feketo, villogó szemeiből az erély tükröző­ dött s bozontos, hatalmas szemöldökén szinte meglátszott, hogy egy egy rándulásán egy egész vármegye mozdul. Előkelő székely családból, a hatolykai Potsákból származott, kik kivált a katonai pályán jeles­ kedtek; nyílt karaktere, erélye, széles látköre és éles Ítélőképessége vármegyéje legkülönb fiai közé emelte. Ha igaz az, hogy a székelynek két esze van, neki három esze volt s mind a három eszét a közügyeknek szentelte. Nem azon a módon lett főispán, mint újabban szokás: valaki nem jó otthon szolgabírónak, felküldik képviselőnek, itt egy kis patinát nyer, visszaküldik főispánnak ós már akkor jó. Ott a közigazgatás­ nál nőtt ki, mint Küküllőmegye főszolgabírója, majd mint alispán. Ebből az állásából nevezte ki a király az alig negyven éves férfit Háromszékmegye főispánjávál877ben, ki egész holta napjáig viselte a tisztet egyforma tekintélylyel, erélylyel és méltósággal; nem es­ vén alája a mimikri azon termé­ szeti törvényének, hogy valamint némely élőlények az anyaföldtől veszik színüket, a főispánok a min­ denkori belügyminiszterek szerint formálódnak át az ő képükre, hol gyengéknek, gyámoltalanoknak,hol viszont erősöknek és hatalmaskodóknak. Kormányok jöttek-men­ tek, Potsa mindig ugyanaz ma­ radt, mint egy elkerülhetetlen földi gondviselés, avatott, szigorú, de igazságos kézzel tartva a láthatat­ lan gyeplőket megyéjében. Föl is emelte majdnem a mintám egyék

"

Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG

MIKSZÁTH KÁLMÁN. BUDAPEST, AUGUSZTUS 16. egész évre 1 6 korona félévre 8 *

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egem érre Í O korona (a Világkrónikával i 1 féU-vre _ 5 •

közé. Egy rangban emlegették Háromszéket Sopronnal, Vassal. Folytonosan tervezett, mozgott, kapaczitált, végezte a szií lassú munkáját, ha nagy akadá­ lyokat kellett ledönteni; nem úgy fogta fel a főispáni széket, mint egy pár ravasz kollegája, hogy legjobb semmit se csinálni benne, hanem csak csibukozni és hagyni a dolgokat, hadd tör­ ténjenek főispáni ingerenczia nélkül, mivel hogy Magyarországon még talán a nap se kel­ lene az égen, ha azt lehetne hinni róla, hogy valami hivatalos kéz mozgatja odafönn. Pótsa dolgozott, mozgatott, mindig résen volt, min­ den mozzanatot kiaknázott megyéje részére, semmilyen dolgot nem tartott se kicsinynek, se nagynak. Csinált vasutat Háromszéknek, szé­ kely múzeumot Sepsi-Szent-Györgyön, szövő­ gyárat, árvafiú sze retetházat, két főgimnáziumot, tanítónőképző intézetet, takarékpénztárakat.

Külföldi előfizetésekhez a pofltailoft meghatározott viteldíj Is csatolandó.

Egyformán volt érzéke a szellemiek és anyagiak iránt, sőt a mi legritkább a főispánok közt, a humanizmus, a legfejlettebb európai műveltség e legnemesebb sugara is bevilágított lelkébe 8 mint egyik szereplő motívum csillan fel műkö­ désénél. 1836-ban született Marosvásárhelyen s ifjú­ kora a szomorú tizenkét évre esik, a mikor nem volt szabad magyarnak lenni. Jóformán csak az tudja igazán megbecsülni az alkotmányt, a ki már egyszer nélkülözte. E korszak adta ne­ künk azt a hasznos nemzedéket, mely lázas tevékenységgel használta ki a bekövetkezett jobb időket. Potsa 1861-ben aljegyző lett Küküllőmegyóben ; a provizórium alatt aztán nem szolgált egész a kiegyezésig, a mikor főbíró, majd alispán lett ugyanitt. Mint főispán nagy tekintélyivé küzdte ki ma­ gát a főispánok közt, sőt 1896-ban a király belső titkos tanácsossá is kine­ vezte, — a mi a legnagyobb dolog, a mit a főispáni széken el lehet érni. Főrendiházi tag is csak azért nem lett, mert Erdély legszélső határmegyéjéből igen fáradságos a főrendiházi ülések látogatása. Kevés szavú ember volt, azt is úgyszólván harapófogóval kellett belőle kihúzni, hanem ha aztán valamit mondott, az nem volt puszta levegő. Ura volt szavainak és tetteinek. Nagy meggondoltságon, hosszú érlelésen keresztül mentek át szavai, tervei ós kije­ lentései. Nehezen tette őket ma­ gáévá, de ha egyszer azzá tette, azok összenőttek vele, mint a medve bundája a testével és lehe­ tetlen volt egyiktől vagy másiktól elválasztani. Kritikus helyzetek­ ben szelíden mosolygott és mor­ gott a szakállába, az indulatok hevében pedig ritka önfegyelem­ mel mondogatta önmagának lázas idegeit csillapítva: «Csak flegma Poniatovsky*.

POTSA JÓZSEF.

Ez volt a szavajárása s ezzel a flegmával kivárta, kiböjtölte a tor­ nyosuló akadályok elmúlását s csendesen tűrni tudta a kellemet­ lenségeket, melyek a közpálya em­ berét minduntalan érik.