Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig /összefoglaló vázlat és akcióterv/
A program általános célkitûzései Hipotézis: elsõdleges célkitûzés a fenntartható tájhasználat rendszerének a kialakítása az agro-ökológiai és agro-ökonómiai potenciálra alapozva.
Alapfeltétel az ehhez szükséges komplex információs csomag és adatbázis felállítása, az összefüggések és megindult kezdeményezések csokorba szedése, egységes megjelenítése, valamint a lehetséges fejlesztések irányainak elvi felvázolása. A jelen munkának sem szakmai, sem idõ és pénzügyi keretei nem tették lehetõvé egy átfogó, teljes körû, részletes ökológiai program kidolgozását. Vállalkozni tudtunk azonban egy elsõ megközelítésû egységbe foglalására azoknak a dokumentumoknak, forrásanyagoknak, adatoknak, amelyek kiinduló pontját képezhetik a kistérség ökológiai szemléletre alapozott fejlesztési programjai kidolgozásának. Célja továbbá a tanulmánynak, hogy felhívja a figyelmet arra a tényre, miszerint a jelenlegi helyzet csak egy elsõ fokú megvalósulása annak a követelménynek, hogy a térségben kialakításra kerüljön egy olyan ökológiai folyosó, amely a meglévõ egyedi értékek megmentése mellett integrálódik a nagytérségi szinten már jegyzett természetvédelmi rendszerekhez. Ennek a célnak az elérése érdekében teszünk javaslatot a körzet határainak a korrekciójára, illetve kiterjesztésére, ennek a folyamatnak egy lehetséges ütemezésére, a kapcsolódó birtok-, tulajdon- és területrendezésére. Célként jelöljük meg a körzet idegenforgalmi – turisztikai értékeinek jelzését, kiegészítve néhány – akár rövid távon is megvalósítható – javaslattal ezek jobb bemutatásának érdekében.
Lehetséges intézkedési irányok: ? ? jelentõs méretû a kihasználatlan gyep- és legelõterületek nagysága, adottak az extenzív állattartás feltételei. Az igen gyenge minõségû gyepterületek esetében mûvelési ág változás is indokolt (erdõsítés).
? ? elõny a kistérség megyei, központi fekvése, a nagyváros közelsége. Erre alapozva cél lehet a város-ellátó övezet jelleg erõsítése (zöldség, gyümölcs ellátás és feldolgozó kapacitásbõvítés kisüzemi szinten). ? ? hiányoznak a piacra jutás szervezett intézményei és infrastruktúrája. ? ? a jellemzõ vállalkozói méretû magángazdaság 50 ha-nál nagyobb. Jelentõs a még több lábon álló mezõgazdasági szervezetek száma, amelyek képesek a kistermelõk integrálására. ? ? a Sárvíz völgye tájvédelmi körzet jelentõs természeti értékkel rendelkezik, amelyek megõrzése érdekében az érintett települések együttmûködésére, környezetkímélõ mezõgazdasági technológiák, értékmegõrzõ tájgazdálkodás bevezetésére és elterjesztésére van szükség. ? ? Az ökofolyosó természeti értékei ésszerû turisztikai fejlesztést is indokolnak. ? ? jelentõs a vadgazdálkodás és feldolgozás súlya, ? ? a kistérségben nem igazán jelentõs az öntözésre berendezett terület nagysága, melynek legfõbb oka az egyéb célú (halgazdaságok) vízkivétel. Emiatt paradox módon a terület vízhiányos. Szükséges a Sárvíz- és Malom csatornák vízgazdálkodásának rendezése. Alacsonyabb az erdõsültség, mint amit a természeti adottságok indokolnának. Elsõsorban véderdõk, mezõvédõ erdõsávok telepítése szükséges.
Területhasználat A jelenleg rendelkezésre álló adatok, információk alapján jellemezni tudjuk a földhasználati módokat, de azok kritikai értékelésére nem vállalkozhatunk. A területi arányokat a rendelkezésre álló térképi információk, légifotók és személyes tapasztalataink alapján számítottuk. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott mintaterületen viszonylag magas az erdõterület aránya, és az országos átlagnál lényegesen magasabb a természetvédelmi oltalom alá esõ terület (844 ha). A földhasználatot, a talajok termékenységét jelentõsen befolyásolja, hogy viszonylag sok a belvíz-veszélyeztetett terület. A szántóterületek elsõsorban a löszplatón, a mészlepedékes csernozjommal, réti csernozjommal és kisebb mértékben csernozjom réti talajjal jellemezhetõ. Ezeken a területeken korlátozás nélkül termeszthetõ a gazdasági növények széles köre. Viszonylag kis ráfordítással, szakszerû termesztés-technológiával elérhetõk átlagos eredmények. Nagyobb
ráfordítással, esetleg öntözéssel igen jó eredménnyel, intenzív mezõgazdasági mûvelésre alkalmas területek. A löszplatókról leereszkedve már kevésbé jó szántók találhatók, ahol mérsékelt korlátozással a haszonnövények széles skálája termeszthetõ. Intenzív mezõgazdasági termelés nem folytatható, nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetei elemek védelmére. A völgy felé haladva ezeket követik a gyengébb talajtani adottságú, környezetileg érzékeny területeken extenzív gazdálkodás folytatható. Gyepként legelõként való hasznosításuk javasolt, mivel ezen területek jelentik a TK pufferzónáját. A leggyengébb adottságú területek a belvíz veszélyeztetett , mélyebb fekvésû területek. Ezeken kizárólag gyep, vagy erdõ mûvelés javasolható. A területen a mai használati viszonyok jól közelítik a javasoltat. Kisebb eltérések Aba és Soponya közti területen találhatók, ahol kisparcellákon ma is folyik kukorica és búza termesztés. A mintaterület a 49/2001. (IV.3.) sz. Kormányrendelet szerint a nitrátérzékeny kategóriába tartozik. Ennek következtében minden gazdálkodónak minden gazdálkodónak be kell tartani a rendeletben elõírtakat. Alapvetõ szabály, hogy nitrátérzékeny területen nem használható 170kg/ha nál több szerves eredetû N, tehát annyi szerves trágyát lehet felhasználni, ami ennél kevesebb nitrogént tartalmaz. Ez érzékenyen érintheti a szõlõ- és gyümölcsös telepítéseket. Az erdészeti hasznosítás fõleg keménylombos erdõkkel történik, a mezõgazdálkodást tekintve a fõ növények a búza, a kukorica és a silókukorica. A Sárvíz völgyének mintegy kétharmada van mezõgazdasági mûvelésbe fogva, 7 % körüli a rétek, legelõk aránya, az 5 % erdõ mellett kevés szõlõvel és gyümölccsel találkozhatunk. Az ártér és a vízfelszínek mennyisége csaknem eléri a 10 %-ot, a védett területek aránya csekély. A Közép-Mezõföld felé haladva növekszik a szántók aránya, és a táj kultúr-sztyepp jellegûvé válik.
A program sarokpontjai Az ökofolyosó kialakításának a programja két fontos ponton fogható meg: ? ? a védett területek és értékek fennmaradásának és érvényesülésének a biztositása ? ? a korszerû, fenntartható, jövedelmezõ gazdálkodási rendszer kialakitása A vizsgálatok jórészt alátámasztják a kezdeti hipotézist, miszerint a mezõgazdaság kellõ területi- és szerkezetváltásával érhetjük el a fenti célokat. Az adatok, következtetések alapján a következõ kibontakozik az ökofolyosó mint természeti gazdasági egység.
A program fõ célkitûzései ? ?A körzet népességmegtartó képességének további erõsítése a fenntartható fejlõdés alapelveit szem elõtt tartva. ? ?A lakosság életminõségének javítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével ? ?Természeti és épített környezet hosszú távú összhangjának megteremtése ? ?A természeti környezet revitalizációja, gazdálkodási módok összehangolása a táj potenciáljával
Speciális célkitûzések ? ? A kistérség védett területei és az azokat övezõ pufferterületek gazdálkodásának összehangolása ? ? A felhagyott (rekultiválatlan) és illegális hulladéklerakók problémájának rendezése ? ? A hulladékkezelés és gazdálkodás megoldása ? ? Vízminõség- és vízgazdálkodás javítás ? ? Ökológiai alapú gazdálkodási formák meghonosítása ? ? Természeti és ökológiai értékekre épülõ, tényleges potenciálokat kitöltõ turizmus megvalósítása ? ? A székesfehérvári felvevõpiac, mint adottság maximális érvényesítése ? ? A körzeten belüli gazdasági és területi különbözõségek csökkentése, belsõ perifériás települések felzárkóztatása (pl. Káloz, Sáregres,) ? ? Települések közötti kommunikáció erõsítése, együttmûködési egységek stabilizálása mikrotérségek, helyi lakosság és a vállalkozók felkészítése, tudatformálása ? ? A kistérség természeti erõforrásainak, sokszínûségének mezõgazdasági adottságainak érvényesítése az általános célok megvalósítása érdekében
Az ökofolyosó jövõképe A térségben a tervezett kistérség-fejlesztési stratégiai célok, prioritások, programok és intézkedési csoportok hierarchiája és azok megvalósulása az alábbi jövõképet vetíti elõre: ? ? Átalakul a mezõgazdaság szerkezete, a fejlesztések környezetorientálttá vállnak. ? ? A térségben lévõ természeti erõforrások szabályozásával, fejlesztésével megteremtõdik az alapja a gazdaságfejlesztésnek (vízrendezés, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem).
? ? A mezõgazdasági termelés szerkezeti konverziójával közelítünk az EU-s arányokhoz, ezzel megkönnyítjük a csatlakozás szerkezeti és személyes (gazdálkodók) nehézségeit is. ? ? Az alapanyagok magasabb szintû feldolgozásával a termelés minõségének javításával emelkedik a versenyképességünk, helyi munkalehetõségek bõvülnek. ? ? A mezõgazdaság szervezeti struktúrája átalakul azonos érdekeltségû gazdaságok önszervezõdésével a termelés hatékonysága javul. ? ? A turizmus fejlesztésével a térség gazdasági szerkezetét diverzifikáljuk, ami külsõ többletjövedelmeket jelent a térségnek. ? ? A falukép javítással, építészeti emlékek megõrzésével, a közterületek fejlesztésével erõsítjük az emberek kötõdését a településükhöz. ? ? A helyi jövedelmek helyben történõ elköltését ösztönzõ programokkal növeljük a belsõ piacot, a vállalkozások fejlesztésével javul az ellátási színvonal. ? ? A vidéki gazdaság átalakításához illeszkedõ oktatási és továbbképzési programokkal megteremtõdik a fejlesztésekhez szükséges humán erõforrás, illetve a hosszabb távú prioritásokhoz igazodik az alap és középfokú oktatási struktúra. ? ? A helyi közösségek fejlõdésével, a hagyományok ápolásával a térségi lakosság identitása erõsödik, az átgondolt térségi marketingstratégia megalkotásával javul a települések ismertsége, a települések belsõ énképe. ? ? A településeken belüli információs pontok, tudásközpontok segítik a térség kommunikációját, ezáltal fejlõdik a térségek közötti a térség és a régió kapcsolatrendszere.
Összegzés A fentiek végrehajtásával körvonalazódik egy természeti környezetre építkezõ hagyományalapú intelligens kistérség képe. Külön figyelmükbe ajánljuk az elkészült program „Forrásigény és indikátorok” c. részét mely a vidékfejlesztési stratégiai program hozzáigazítása és részletes kifejtése a Sárvíz Kistérség számára az ökofolyosó szempontjait figyelembe véve.