„SÁRMELLÉK – ZALAVÁR VOLT SZOVJET KATONAI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSE” KEOP-2.4.0/2F/09-2010-0006
KEDVES ÉRDEKLŐDŐ! A Sármellék és Zalavár közvetlen szomszédságában található repülőtér kármentesítésével egy régóta égető probléma végére tettünk pontot. A két önkormányzat összefogásával megvalósítottuk ezt a fontos projektet, mely már elkerülhetetlen volt, hiszen a repülőtéren egykor állomásozó szovjet katonai repülőgépek szakszerűtlenül tárolt üzemanyaga elszennyezte a talajt és a talajvizet. Hosszú és összetett munka vette kezdetét 2011-ben, mely a szennyezett talaj és földtani közeg kitermelésével, a már nem használt épületek, térburkolatok, földben lévő hatalmas tartályok és csővezetékek bontásával, közművek áthelyezésével járt. Eltávolítottuk a környező települések vízkészletét fenyegető, egészségre káros anyagok forrását és megtisztítottuk a talajt és a földtani közeget, valamint a talajvízkészletet. A Kis-Balaton, a Balaton és a repülőtér megszabadult a szennyezés általi kockázatoktól, biztonságosan betöltheti eredeti funkcióját – kitörési pontként szolgálhat Balaton nyugati térségének gazdasága és idegenforgalma számára. Örömmel jelentjük be, hogy a létrehozott kármentesítő társulás, az Európai Unió Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) „Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése” (KEOP2.4.0) programjában elnyert bruttó 4,3 milliárd forintos támogatási összeget sikeresen fordította a környezeti károk helyreállítására és feladatát maradéktalanul befejezte 2015 tavaszán. A szennyezőanyagok mértéke az illetékes környezetvédelmi hatóság által is elfogadott határérték alá csökkent. Köszönjük a lakosság megértését, támogató hozzáállását és türelmét! Sármellék polgármestere Zalavár polgármestere
MIÉRT VÁLT HALASZTHATATLANNÁ A KÁRMENTESÍTÉS? Sármellék és Zalavár között már a második világháború idején működött egy ideiglenes repülőtér. Ezt 1961-ig a magyar légierő, majd 1990 októberéig a szovjet 5. gárdaezred használta. A szovjetek folyamatosan 40-50 repülőgépet tartottak a 400 hektáros területen, a MiG 15-ösöktől a MiG 29-esekig. Hangárok, raktárok, üzemanyag-ellátó rendszerek, óvóhelyek, laktanyák és tiszti szállások is épültek a területen az ezred kiszolgálására, a kifutópálya méretét pedig folyamatosan növelték. A Magyarország on állomásozó szovjet haderő egyik legnagyobb alakulatát a kis városként működő katonai létesítményben 177 épület segítségével szolgálták ki. A Vörös Hadsereg kivonulása után a komplexum teljes egészében állami tulajdonba került, és polgári légikikötőként üzemelt tovább. Már az 1990-es évek elején kiderült, hogy a hanyag kezelés miatt az üzemanyagtartályok és a tankoláshoz használt csővezetékek szivárognak – benzinnel, gázolajjal és kerozinnal szen�nyezve a talajt és a talajvizet. A két évtizeddel ezelőtti felmérések kimutatták a szomszédos telkeken ásott kutakban a szénhidrogén-származékok jelenlétét. Az ekkor végrehajtott sürgősségi kárenyhítés azonban nem jelentett hosszú távú megoldást. 2002-ben Sármellék és Zalavár önkormányzatainak birtokába került fele-fele arányban a repülőtér, így a kármentesítés feladata is rájuk hárult.
A KITŰZÖTT CÉLOK A kármentesítési projekt célja a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által elfogadott „D” kármentesítési célállapot határértékének elérése, vagyis a káros anyagok szintjének minimalizálása volt. A kármentesítési eljárások alapja a 2009-ben végzett tényfeltárás, mely kimutatta, hogy 46,3 hektárnyi terület továbbra is szénhidrogén-származékokkal, további 18 hektár pedig szervetlen anyagokkal, főleg nehézfémekkel szen�nyezett. Emellett káros anyagokat tartalmazott megközelítőleg 138 800 m3 talajvíz is, amely nem csak a sármelléki kutakat, hanem közvetetten a Kis-Balaton élővilágát is fenyegette. A környezet és a helyi lakosok veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében a projekt célja a szennyezett terület megtisztítása volt.
A VÉGREHAJTOTT FELADATOK A kármentesítési program négy fő szakaszból állt: • Terület előkészítése, építmények, tartályok és csővezetékek bontása • Kármentesítő rendszer kiépítése • Kármentesítő rendszer üzemeltetése • Terület helyreállítása Az első szakaszban, 2011-ben, a kiviteli terv elkészítésével párhuzamosan előkészítettük a területet. A katonai használat következtében ezt a lőszermentesítéssel kellett kezdeni, csak ezután lehetett a növényzetet eltávolítani. A másodlagos szennyezőforrásként azonosított tárolótartályokat és a hozzájuk kapcsolódó csővezetékeket ekkor már ki lehetett emelni, valamint lehetővé vált a már használhatatlan termelő- és monitoring kutak szakszerű eltömedékelése és a kármentesítést akadályozó épületek, iparvágány és szilárd térburkolatok elbontása. 470 000 laza m3 talajt és földtani közeget kellett megmozgatni ahhoz, hogy a területet meg lehessen tisztítani. Ez a humusz letermelését és deponálását, a tiszta talaj kitermelését, a szigetelt biodepóniák kialakítását, valamint a szennyezett talaj kitermelését jelentette. A második szakaszban a termelő- és monitoring rendszer kialakítása mellett a szennyezett talajvizet kitermelő, megtisztító és visszaszikkasztó rendszert is ki kellett építeni. Összetett folyamatok sora zajlott párhuzamosan a területen, melynek köszönhetően 186 000 m3 szennyezett talajvizet és 357 000 laza m3 szennyezett talajt hoztak a felszínre, tisztítottak meg, majd juttattak vissza a helyére. Ezáltal sikerült a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által elfogadott „D” kármentesítési célállapot határértékének elérése. A vonatkozó jogszabályok által meghatározott engedélyezési dokumentációk és tervek elkészítését követően azokat megküldtük az illetékes hatóságok számára engedélyeztetésre. A benyújtott dokumentációk hatósági elfogadását követően a kivitelező elbontotta a kitermelő, tisztító és szikkasztó rendszereit, visszahordta a megtisztított talajt és földtani közeget a kitermelést követően visszamaradt munkagödrökbe, elbontotta a szennyezett talaj tárolására szolgáló depóniákat, és legvégül pedig a tereprendezés sem maradt el.
ANYAGI FELTÉTELEK A beruházás anyagi feltételeit az Új Magyarország Fejlesztési Terv – Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) „Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése” (KEOP-2.4.0) nevű konstrukció biztosította. A pályázatot beadó Sármellék-Zalavár Repülőtér Kármentesítő Társulás a teljes kivitelezési összeg 100%-át, több mint bruttó 4,3 milliárd forintot nyert a munkálatok költségeinek fedezésére.
HATÁSOK A projekt kulcseleme volt a kármentesített terület közvetlen közelében élők, a még szennyezéssel nem érintett, tiszta földtani közeg, a felszín alatti víztest, valamint a terület védett természeti értékeinek megóvása. A kármentesítési feladatok elvégzése hozzájárul a természeti értékeink megőrzéséhez, miközben egy veszélyes egészségügyi kockázattól szabadítja meg a térségben élőket, és megállítja a lakossági ingatlanok értékének csökkenését. A projekt sikeres végrehajtása ezen felül lehetőséget biztosít a repülőtér területén dolgozók és az utazóközönség számára a tiszta és egészséges munka- és környezeti körülmények kialakítására.
Kohéziós Alap