Volt katonai terület és környezetének szabályozási terve

Laktanya terület és környezete. Péteri

A.D.U. Építész Iroda Kft

Péteri HÉSZ módosítása Volt katonai terület és környezetének szabályozási terve 2011. január

A.D.U. Építész – 2010. december 1


Péteri HÉSZ módosítása, Laktanya terület és környezetének szabályozási terve

Tervezők: Felelős tervező: dr. Gajdos István okl. építészmérnök

TT1 01-0072

Településtervezés, építészet szabályozás: Kámán Előd okl. településmérnök, tervező gyakornok

A.D.U. Építész Iroda Kft. Zöldfelületek, környezetvédelem Pádárné Török Éva okl. táj- és kertépítészmérnök

K1 13-0930/07

Közlekedés Szegő János okl. közl. építőmérnök Balogh Balázs okl. közl. építőmérnök

K1d1 01-3418 01-13503

Közművesítés Dima András okl. építőmérnök, vízellátási, csatornázási szakmérnök vezető tervező TV-T 01-2130 TE-T 01-2130 TH-T 01-2130

2011. január



Péteri HÉSZ módosítása, Laktanya terület és környezetének szabályozási terve

Tartalom:

ELŐZMÉNYEK JELENLEGI ÁLLAPOT A BEÉPÍTÉS JAVASLATA SZABÁLYOZÁSI JAVASLAT TÁJVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLAT TÁJVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLATOK KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT KÖZMŰVESÍTÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Rajzi munkarészek Összefoglaló vizsgálat Környezetalakítási javaslat Telekalakítási javaslat Jelenlegi közúti hálózat Közösségi közlekedési hálózat Jelenlegi forgalmi rend Távlati közúti hálózat Tervezett forgalmi rend

m= m= m= m= m= m= m= m=

1:2 500 1:2 500 1:2 500 1:20 000 1:20 000 1:2 500 1:20 000 1:2 500

Jóváhagyott munkarészek 1/2011. (I.28.) számú ÖK. rendelet Volt katonai terület és környezetének szabályozási terve

m = 1:2500



Péteri HÉSZ módosítása, Laktanya terület és környezetének szabályozási terve ELŐZMÉNYEK A településrendezési tervek már évek óta tartalmazzák az egykori katonai területek gazdasági hasznosításának tervét, jelenleg is az a településszerkezeti tervben. A terület korábban elzárt, katonai objektumként létezett. Nagy területen fekszik, de az épületállománya csekély, a terület nagyobb része ma már erdősült. A valamikori „Pataki laktanya” két település határán fekszik. A feltáró út Gyömrőn, a területek Péterin helyezkednek el. Közműellátását részben Péteri, részben Gyömrő területéről kapja. Az eredeti hasznosítás megszűnése után Gyömrő város igényt jelentett be a szolgálati lakásokra, így a lakások a hozzájuk tartozó területtel együtt, közigazgatási döntéssel és határváltoztatással Gyömrő területéhez csatolódtak, így két településhez tartozik az egykori laktanya területe. 2006-ban az Állami Vagyonkezelő Péteri tulajdonába adta a lakásokon kívüli területrészeket. A terület arculata jelentősen megváltozott az elmúlt években. Az egykori katonai területeket fokozatosan hódítja vissza a természet. Az önkormányzat értékesíteni kívánja az egyes épületeket és a hozzájuk tartozó területeket. A településrendezési tervnek kell meghatározni azokat a kereteket, amellyel a tulajdonváltás lebonyolódhat és kialakul a területek új használata és megvalósul egymástól a tényleges elkülönítésük. (alaptérkép részlet, gyömrői kiegészítéssel)



JELENLEGI ÁLLAPOT

A tervezési terület Gyömrő és Péteri közigazgatási határán fekszik, Péteri területén. A 3111 j. Gyömrőt Péterivel összekötő útról nyílik a kiszolgáló út, ami Gyömrő területén vezet a tervezési területhez. Az eredeti laktanya terület északnyugat-délkelet irányban fűződik fel az út mentén, ami egykor belső út is volt. Eredeti funkciójukat tekintve: - sportterület, (beépítetlen) - szolgálati lakások – lakótelep, (beépített) - laktanya épületek, (beépített) - műveleti terület (lényegében beépítetlen) A területek egykor kerítéssel leválasztottak voltak egymástól és ma is kapuk választják el egymástól a különböző használatú területrészeket. Az eltérő területek helyrajzi számokkal is elkülönítettek egymástól. A katonai használat megszűnése után az egyes ingatlanokat kisebb gazdasági társaságok bérbe vették és lényegében eredeti formájukban használták az épületeket. Az épületek műszaki állapota a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt fokozatosan romlott, fenntartásuk egyre nagyobb gondot jelentett. Szükségessé vált a területre vonatkozó szabályozás elkészítése annak érdekében, hogy rendeződjön tulajdonjogilag és a használat szempontjából egyaránt az ingatlan és lehetősége nyíljon a további fejlesztéseknek.


Laktanya terület és környezete. Péteri A tervezési terület jelenlegi állapota

A feltáró út Gyömrő területén

Gyömrői lakóházak, volt szolgálati lakások, fszt + két szint

Egykori sportpálya



A sportpálya erdős szegélye

Egykori katonai épületek, a működő gazdasági területen

Tervezett belső, saját használatú út



Belső út a tervezési területen

Egykori legénységi épület

A terület belső része



Jelenleg nem hasznosított terület

Az erdősült területeket elválasztó belső kapu és kerítés A laktanya területéről nem sikerült fellelni a terület polgári használatra történő átadáskor felvett, a környezeti állapotáról szóló vizsgálati anyagot, sem pedig lőszerilletve vegyimentesítésről készített jegyzőkönyvet (ÁVK, Honvédség), így az esetleges szennyeződésekről nincs tudomásunk. A tervezési terület mai jellegét tekintve három részre oszlik: I. Egykori sportpálya, beépítetlen hrsz 082/7 és mellette erdő hrsz 082/8 II. Beépített és nagyobb részben ma is használt területrész, funkcionáló épületekkel hrsz 082/4 III. Részben beépített, ma nem hasznosított épületekkel, erdősült területekkel hrsz 082/5 és a hrsz 082/6 egy része


Laktanya terület és környezete. Péteri Területkimutatás A 082/6 hrsz terület csak kisebb részben tartozik a szabályozandó területhez. Az alrészletekből egy – egy kisebb terület tartozik hozzá, így a b – jelű erdő, a c – jelű sajáthasználatú út, valamint a j – jelű üzemi terület egy része. A 082/8 hrsz telek c - jelű alrészlete, ami erdő, szintén nem tartozik a tervezési területhez. HRSZ

MŰVELÉSI ÁG

TERÜLET

082/4

üzemi terület összesen: szabályozandó terület:

15.854 m2 15.854 m2 15.854 m2

082/5


13.201 m2 13.201 m2 13.201 m2

082/6

a – üzemi terület b – üzemi terület (b-ből szabályozandó) c – kivett út (c-ből szabályozandó) d – üzemi terület f – erdő g – üzemi terület h – erdő j – üzemi terület (j-ből szabályozandó) k – erdő

4.939 m2 37.218 m2 (3.043 m2) 8.693 m2 (1.702 m2) 6.604 m2 22.820 m2 12.308 m2 7.161 m2 23.730 m2 (11.284 m2) 37.019 m2

összesen: szabályozandó terület:

160.492 m2 20.968 m2

082/7


10620 m2 10620 m2 10620 m2

082/8

a – erdő, b – üzemi terület c – erdő összesen: szabályozandó terület:

7.226 m2 1.114 m2 7.136 m2 15.476 m2 8340 m2 215.643 m2

Terület összesen: Szabályozandó terület összesen:

68.983 m2


ú út Gy öm

Pé

a

te

082/7

Erdő

Erdő

rő

ri

079

ár ok

Erdő

e E3 Sportpálya

saját használatú út kö z

0152/1

Erdő

78 sa0já t használat

kö zú t

épület és udvar

m yö eri t Pé

út

G

082/8

lakótelep

b

(Lakóterület)

0131

Erdő

0130/2 Kapu

0152/2 beépitett terület

l3

üzemi terület

rő

c Erdő

üzemi terület

Trafó

082/4 F+1 F

l3

üz em

08 i te 2/ rül 5 e

F

t

Erdő

F F

e3 E

084

j

Erdő

b

Jelmagyarázat: közigazgatási határ beépítésre szánt terület határa / szabályozandó terület határa

üz em

üz em

d

e E3

i te

rü le

t

i te

sa ját

ha rü sz let ná lat úú t

h

082/6

értékesebb, megőrzendő faegyedek ligetes zöldfelület erdő erdőterület határa a szabályozandó területen Gyömrői lakótelep területe szilárdburkolatú út szilárdburkolattal nem rendelkező út gyalog út rossz minőségű térbeton / aszfaltozott terület meglévő lapostetős épület meglévő magastetős épület

080

a

F latú út aszná saját h

F

álatú út

L

F

d

F F

L

saját haszn

F

e E3

f

c

É

Erdő e E3

M = 1:2500

b

PÉTERI - ÖSSZEFOGLALÓ VIZSGÁLAT 2010. augusztus A terv az állami alapadatok felhasználásával készült.

saját használatú út


A BEÉPÍTÉS JAVASLATA A tervezési terület azon része, ahol a meglévő épületállomány jelen állapotában is hasznosítható, illetve részben már hasznosított – hrsz 082/4, telekalakítással rendezhető. Kialakul a meglévő burkolat nyomvonalán vezetett belső feltáró út, ami saját használatú útként az érintett tulajdonosok birtokába kerül, fenntartása, a közvilágítás kiépítése a tulajdonosok feladata lesz A tervezett építménymagasság legfeljebb 6,0 m. A beépítettség 40%, az építhető bruttó szintterület 1,0. A telkek kisebb méretűek. A területrészen feltehetően megmarad az eredeti épületállomány felújítás után, illetve bővítések elképzelhetők, de alapvetően a jelenlegi beépítéssel lehet számolni. Az új szabályozás ezt erősíti. A rendezésbe bevont, de ma még nem hasznosított területek a nagyobb vállalkozások számára is megfelelő építési – fejlesztési tevékenységet tesznek lehetővé. A tervezett paraméterek ennek megfelelően lettek megállapítva. Az építménymagasság 10,0 méter lehet. A beépítettség maximum 50%, az építhető bruttó szintterület 1,5. Építhető három normál szint, vagy nagyobb, csarnok jellegű épület, ami az egyéb gazdasági területeken jelenleg a községben nem építhető. A telek méretek jelentősebbek az elképzelések szerint, minimálisan 2500 m² alapterületűek. A feltáró út az önkormányzat tulajdonába kerül, és lehetővé teszi majd később a teljes terület használatba vételét, amikor ez lehetségessé válik. (Ma zömmel erdőművelés folyik a területen.)



SZABÁLYOZÁSI JAVASLAT A tervezési területen kialakult állapotnak, valamint a létező elképzeléseknek a jelenlegi HÉSZ előírásai közül egyik sem megfelelő, ezért mindenképpen új építési övezet, övezetek alkalmazása szükséges. A terület jelenleg is gazdasági területbe sorolt a településszerkezeti terv szerint, de nincs építési szabályozása. A nagyobb részt használatba vett területeken a meglévő épületekhez illeszkedő telekméretek kisebbek, mint a minimális 1000 m² és az építménymagasság sem lehet túl magas, a 082/5 hrsz esetében pedig nagyobb telekméretek alakulnak ki és egyéb beépítési előírásokat szükséges alkalmazni. Az általános előírások továbbra is megfelelőek. A használatba vett részen nem lehetséges megfelelő méretű közút kialakítása, itt magánút létesítését tartjuk megfelelőnek. Az itt létesülő beépítésre szánt területet továbbra sem javasolt belterületbe vonni. Az ellátás illetve a közművesítés a terület tulajdonosainak a kötelezettsége legyen, ez ne terhelje az önkormányzatot. Javaslat a már beépült és használatba vett részen az övezeti előírásokra: Gksz-4 ……….§ (1) Az építési övezetben a beépítési mód kialakult. Az épületeket a telkeken az egyéb építési szabályok (tűztávolság, oldalkert méretek, stb.) betartásával lehet bővíteni, elhelyezni. (2) A telkek beépítettsége legfeljebb 40 % lehet. (3) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,0 m (4) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,0. (5) A legkisebb kialakítható telekméret 700 m2 (6) A telkek területének legalább 20%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (7) Az előkert legkisebb mérete utcasorba illeszkedő, a hátsókerté legalább a maximális építménymagasságnak megfelelő – ott, ahol más beépített területtel nem érintkezik. A más beépített telekkel csatlakozó részeken legalább 6,0 m legyen. (8) A lakóterülettel érintkező telekhatáron a megengedett zajkibocsátás mértéke nappal 50 dB, éjjel 40 dB nagyságú lehet. A követelmény kielégíthető zajárnyékolással. (9) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.



Új szabályozású területrész javaslata: Ebben az építési övezetben megengedhető komolyabb építési nagyságrend is, a jelenleginél nagyobb szintterületi mutató és építménymagasság, ami nagyobb gazdasági vállalkozások számára is vonzóvá teheti a terület beépítését. Ösztönözni kell, hogy a minimálisnál nagyobb telekméretekkel hasznosuljon a terület. Gksz-5 …….§ (1) Az építési övezetben az épületeket a szabadon álló beépítési mód szabályai szerint kell elhelyezni. (2) A telkek beépítettsége legfeljebb 50 % lehet. (3) A legnagyobb megengedett építménymagasság 10,0 m (4) A szintterületi mutató nem lépheti túl az 1,5 értéket. (5) A legkisebb kialakítható telekméret 2 500 m2 (6) A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető. (7) A telkek területének legalább 25%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (8) Az előkert legkisebb mérete 8,0 m, a hátsókerté 6,0 m legyen. (9) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. (10) A telekhatárok mentén legalább egy sor fa telepítendő, cserjesávval együtt.


te

ú út

öm

rő kö zú t

ri

Erdő

Erdő

a

78 sa0já t használat

Pé

079

ár ok

Gy

F+2

Erdő

F+2

E3 e F+2 F+2


b

Erdő

üzemi terület

0152/1

épület és udvar

G

F

0131

Erdő

m yö eri t Pé

út

F+2 (Lakóterület)

rő

0130/2

F+2

0152/2

F+2

beépitett terület Távlatban ter

vezett közú

c Erdő

Trafó

e3

F

E

d L

F F+ 1

l3

F+1

Pa rk oló

Kö zú t

082/4

F+1 F+1

Pa rk oló

F+1 F

080

Pa rk oló

a

F

F+ 1

084

L

t

F

F+1

Pa rk oló

Pa rk oló

08 2/ 5

Pa rko ló

F F

l3

082/8

kö z

Kö zú Pa t rk oló

F+1

Erdő

d

E

Pa r

F+1

Pa rk oló

ko ló

082/7

F+1

Jelmagyarázat:

F+1

közigazgatási határ beépítésre szánt terület határa / szabályozandó terület határa tervezett közterületi határvonal javasolt telekhatár értékesebb, megőrzendő faegyedek telepítendő fasor, facsoport megörzendő facsoport a szabályozandó területen meglévő ligetes zöldfelület meglévő erdő meglévő erdőterület határa a szabályozandó területen

F F+2 F+1

meglévő/tervezett szilárdburkolatú út / parkoló meglévő rossz minőségű térbeton / aszfaltozott terület meglévő lapostetős épület / szintszám meglévő magastetős épület / szintszám tervezett lapostetős épület / tervezett szintszám Gyömrői lakótelep területe

F+1

Pa rk oló

Pa rk oló

F+1

h

Erdő

082/6 E c

É

Erdő E

M = 1:2500

b

PÉTERI - KÖRNYEZET ALAKÍTÁSI JAVASLAT 2010. október A terv az állami alapadatok felhasználásával készült.


Távlatban ter

vezett közú

t

út e3

E

ár o

k

079

23.

22.

082/7 2 590 m2

Sportpálya

e E3

21.


2 614 m2

0152/1

2 818 m2

082/8

épület és udvar

kö zú t

0131

lakótelep

0130/2

(Lakóterület) b üzemi terület 0152/2 beépitett terület

4.

E

1 257 m

Erdő

1.

2.

3. e3

rő m ö y ri G te Pé

1 001 m2 1 240 m2

1 174 m2

5.

L

1 002 m2

SH. út

8. 897 m 082/4 7. 9.

2

844 m2

2 050 m2

930 m

2

10. 11. 1 879 m2

SH. út

6.

út

saját haszn álatú

L

út

080

3 353 m2

2

üzemi terület

c

saját haszn álatú

d

2 596 m2

l3

a

Gy öm rő 24. Pé te ri

1 031 m2

a l 3 12.

4 159 m2

Ön ko 13. rm 20. án yz at iú 5 002 m2 t

2 698 m2

08 üze 2/ m i te 5

14.

19.

üz em i te 18. rü let sa 3 505 m2 ját ha sz ná lat ú út

3 383 m2

15.

2 861 m2

E3 e

rü le

t

d

E3 e

2 716 m2

16. 17. j 2 747 m2

h

084

082/6

Jelmagyarázat:

SH. út

3.

78 sa0já t használatú

kö zú t

közigazgatási határ beépítésre szánt terület határa tervezett szabályozási vonal tervezett telekhatár saját használatú út /magánút (közös tulajdon) erdő határa telek sorszáma

e E3

f

c

É e E3

M = 1:2500

b

PÉTERI - TELEKALAKÍTÁSI JAVASLAT 2010. augusztus A terv az állami alapadatok felhasználásával készült.



Tájvédelmi és környezetvédelmi vizsgálat A Péteri és Gyömrő települések határán elhelyezkedő tervezési terület tájszerkezete már jelentősen eltér a szomszédos budapesti agglomerációs övezetre jellemző intenzív fejlődésű településszegélyekre, ahol a főközlekedési utakra felfűzött nagy kiterjedésű, elsősorban zöldmezős beruházásként kialakított gazdasági szolgáltató területek meghatározó tájképi elemek. Az agglomerációval közvetlenül határos Péteri település is szükségesnek tartja a gazdasági lehetőségek fejlesztését. Az agglomerációs településekre jellemző zöldmezős gyakorlat helyett a sokkal környezettudatosabb „barnamezős” településfejlesztés megvalósítását tűzi ki célul. A volt Pataki laktanya és környezetének már korábban gazdasági, szolgáltató övezetbe átsorolt területének rendezésével, a telekosztás kialakításával és a keretfeltételek meghatározásával lehetővé válik egy régóta rendezetlen terület újjáélesztése. A tervezési területet minden irányból erdő veszi körül (jellemzően a korábbi katonai hasznosítású területekre). Mind Péteri, mind Gyömrő központi lakóterületei távol esnek a területtől, kivételt csak a katonai hasznosítás felszámolása után Gyömrő közigazgatási területéhez csatolt lakóterület, a volt szolgálati lakások épületei képeznek. A lakóterület már ma is kerítéssel van elválasztva a gazdasági épületektől, melyet egy néhány méter széles cserjesáv kísér a gazdasági terület telkein belül. A katonai hasznosíts megszűnése után az átadása került területek környezeti felméréséről nem találtunk írásos dokumentációt.

A szomszédos területek az érvényben lévő településszerkezeti terv szerint gazdasági erdő övezetbe soroltak, melyek megfelelnek a jelenlegi területhasználatnak is (döntően akácerdők). Összefüggő fás állományt a 082/5-ös üzemi terület (jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint is GKSZ besorolású terület) be nem épített részén található beerdősült rész jelent (leggyakoribb fafaj az akácfa, ostorménfa és a nyárfa), az út


Laktanya terület és környezete. Péteri menti részeken azonban jelentős egyedszámmal van jelen az egyik legveszélyesebb gyomosító fafaj, a bálványfa. Értékesebb fás egyedek találhatók a volt legénységi szállás épületének közelében. Itt több 40 cm-es törzsátmérőt is meghaladó platán, erdei fenyő, kislevelű hárs és diófa is található. Külön meg kell említeni a volt sportpálya területét, melyet egy nagyon szép és egészséges tölgyfa állomány vesz körbe (Ø 35-45 cm ). Ezen állomány megőrzését feltétlenül szükségesnek tartjuk. Magán a sportterületen az intenzív használat hiányában megindult az akác és nyárfa fajok spontán betelepülése.

A tervezési területen védett természeti terület nincsen kijelölve, valamint az országos ökológiai hálózat, és a Natura 2000-es területek sem érintik. A fennmaradt épületek egy része üresen áll, csak néhánynak bérlője és azok is inkább raktározásra használják. A kisebb nagyobb átalakítási munkálatok során keletkezett építési törmelékeket az épületek mellett halmozták fel.


Laktanya terület és környezete. Péteri A tervezési terület környezetérzékenységi besorolása Felszín alatti vizek védelme, szennyeződésérzékenység: A 7/2005 (III.1) KvVM rendelet által módosított 27/2004.(XII.5.) KvVM Kormányrendelet értelmében, a felszín alatti vizek állapota szempontjából Péteri település területe Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület kategóriába tartozik. Levegőtisztaság-védelem: A 4/2002 (X.7.)KvVm rendelet értelmében Péteri a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomaráció kategóriába már nem tartozik bele. Zajvédelem: A vizsgálati terület a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet mellékleteinek értelmében a területhasználat alapján a 4. Gazdasági terület kategóriába került besorolásra. A területen csak olyan tevékenység telepíthető, amely az ezen kategóriákhoz tartozó határértékeket nem lépi túl.



TÁJVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLATOK A természeti és táji, tájképi értékek megőrzése érdekében biztosítani kell a szomszédos erdőszegély védelmét. Ennek érdekében az egyes telkeket le kell keríteni, felvonulási területet csak telken belül lehet kialakítani. Az tereprendezést úgy kell megoldani, hogy megváltozott hasznosítású területről elfolyó csapadékvizek ne az erdő irányába szivárogjanak. Új telek beépítésénél a zöldfelületek rendezését kertépítészeti kiviteli terv alapján kell elvégezni, melynek tartalmaznia kell fakivágás esetén az előírt fapótlásokat is. A dokumentáció az építészeti engedélyezési terv része kell, hogy legyen. A fásítást és növénytelepítést lehetőleg egységes telepítési tervek alapján kell elvégezni . A 40 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű egyedeket , amennyiben nem az építési hely területére esnek, meg kell őrizni. A GKsz-4 övezetben 20%-os és a GKsz-5 jelű övezetben 25 %-os minimális zöldfelületi arányt kell kialakítani. A zöldfelületeket lehetőleg összefüggően, nagyobb foltokban, illetve a telekhatárok mentén egymáshoz kapcsolódva kell kialakítani, úgy, hogy az erdősültebb területeken, lehetőség szerint maximális mértékben meg kell őrizni az eredeti fás növényállományt. Ennek értelmében nem cél a nagyobb gyepes zöldfelületek kialakítása, hanem a fás állomány megőrzése, lehetőleg úgy, hogy a szomszédos telkek felé elválasztó sávot alkossanak. Az új létesítményeknél parkolót csak fásítottan lehet kialakítani, mégpedig úgy, hogy minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fát kell telepíteni. A fásításoknál min. 3 m magas, min. 4 cm törzsátmérőjű tájba illeszkedő, lehetőleg honos, légszennyezést tűrő fafajtákat kell alkalmazni. Beruházások megkezdése előtt, illetve az üzemelés közben a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény alapján a termőréteg védelméről gondoskodni kell. Az építési munkálatok alatt a meglévő fás növényzetet fakalodával kell körbevenni. A közvetlenül szomszédos területek növényállományának védelme is a beruházó feladata. A lakóterület zajterhelésének csökkentése érdekében a tervezett távlati gyűjtőutat minél hamarabb meg kell építeni, lehetővé téve ezzel a gazdasági terület kiszolgálását a lakosság terhelése nélkül. Az 1997 évi LXXVII Építési Törvény 8.§ (2) bekezdésének b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet lehetőséget ad az övezet alapú számításra. Et alkalmazva a terület biológiai aktivitásértéke változatlan, mivel a GKsz besorolás már jelenleg is érvényben van. A zajterhelés csökkentése érdekében forgalomtechnikai és passzív akusztikai eszközöket kell alkalmazni, annak érdekében, hogy az érvényben lévő


Laktanya terület és környezete. Péteri 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendeletben szereplő határértékeknek megfeleljen a létesítmény. A védendő épületek különböző hasznosítású helyiségeiben előírt zajhatárértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletének 4.sz. melléklete tartalmazza. Az építési munkálatokból származó zajterheléssel kapcsolatosan a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletének 2.sz. melléklete meghatározó. Mivel a gazdasági terület meglévő lakóterülettel szomszédos, így annak fokozott védelme érdekében a lakóterület határán éjjel 40 dBA, nappal 50 dBA zajhatárérték teljesülését kell biztosítani. Levegőtisztaság védelmi szempontból a pontforrások (szellőzőrendszerek, kémények) kialakítását úgy kell megoldani, hogy a légszennyező anyagok kiülepedése a szomszédos területek hasznosítását ne zavarja, különösen igaz ez a lakóterület közvetlen szomszédságában kialakítandó telephelyekre. Káros légszennyezéssel járó, bűzt kibocsátó tevékenység a területen nem folytatható. A hatályos felszín alatti vízminőség-védelmi rendelet érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi kategóriához tartozó határértékei betartandók. A területen terepszint alatti építkezéssel a talaj- és rétegvíz áramlási útját elzárni nem szabad, annak megfelelő továbbvezetéséről a mélyépítés keretében gondoskodni kell. A területen semminemű szennyvíz szikkasztása nem engedélyezett. A keletkezett szennyvizeket közcsatornában kell elvezetni. A burkolt felületekről elvezetett szennyeződésnek kitett csapadékvizeket csak előtisztítás után lehet a közcsatornába vezetni. Az előtisztítást helyben, telken belül kell megoldani. A locsolásra alkalmas csapadékvizeket helyben kell tározni és a zöldfelületek fenntartásához felhasználni. A tervezési területen keletkező kommunális és technológiai hulladékot csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladéklerakón lehet elhelyezni. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályait a 45/2004. (VII.26.)BM-KvVM együttes rendelet szabályozza. Amennyiben az építési kivitelezési munkák során szennyezett talaj, vagy veszélyes hulladék kerül elő azt jelenteni kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek. Tájvédelmi és környezetvédelmi szabályozás Zöldfelület- és tájvédelem • Az építési engedélyezési eljárás részeként az engedélyezési dokumentációnak kertépítészeti engedélyezési tervvel is rendelkeznie kell. Ennek tartalma a következő: Fafelvétel (fafaj törzsátmérő, egészségi állapot), meglévő 40 cm-es törzsátmérőt meghaladó, illetve az összefüggő fás növényállomány feltérképezése Fakivágási engedélykérelem, (ha szükséges) pótlás meghatározása Kertrendezési terv a telekre és a telek előtti úttestig tartó utcaszakaszra (M=1:100, illetve 1:200 telekmérettől függően) Favédelemben részesülő fák meghatározása és kijelölése • Fakivágás esetén a fák pótlását legkésőbb a használatbavételi engedély megkérése előtt el kell végezni. A pótlást a tömbön belül kell eltelepíteni.


Laktanya terület és környezete. Péteri • Az építési munkálatok területén, illetve annak közelében a veszélyeztetett fákat favédelemmel (fakaloda) kell ellátni, melynek felállítása az építkező feladata, akkor is ha a fa nem az ő telkén áll (szomszéd, utca). • Amennyiben az építési kivitelezési munkák során szennyezett talaj, vagy veszélyes hulladék kerül elő azt jelenteni kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek. • Az építési és bontási hulladék kezelését a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni. • Beruházások megkezdése előtt, illetve az üzemelés közben a termőréteg védelméről gondoskodni kell. A kivitelezés megkezdése előtt humuszgazdálkodási tervet kell készíteni. • Új létesítmény csak közcsatornával ellátva építhető. A közcsatornába kizárólag a jogszabályban meghatározott minőségű szennyvíz vezethető, amennyiben ez nem teljesül, előkezelő berendezést kell elhelyezni. • Az esetleges szennyezésnek nagy valószínűséggel kitett csapadékvizek csak megfelelő előkezelés után szikkaszthatók, vagy vezethetők be a csapadékvíz elvezetését biztosító csatornahálózatba. • A locsolásra alkalmas csapadékvizeket helyben kell tározni és a zöldfelületek fenntartásához felhasználni. • Új légszennyező tevékenység telepítése esetén az érvényben lévő levegőtisztaságvédelmi jogszabályok alapján kell eljárni.



KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT Közúti hálózati kapcsolatok Országos úthálózat A tervezési terület Péteri község külterületének észak-nyugati részén fekszik. Péteri országos főúthálózati kapcsolatait a 31112 jelű összekötő úton keresztül a 4.sz. elsőrendű főút biztosítja. A főút Péteri környezetében lévő 2x1 sávos szakaszán a forgalom ~22.000 E/nap, ezen belül igen magas a teherforgalom aránya. Péteri központját keresztülszeli a 3111 jelű összekötő út, mely Monor és Gyömrő forgalmi kapcsolata, forgalma 3700 E/nap. Az országos közutak belterületi szakaszai a külső kapcsolatokon kívül a községen belüli forgalom nagy részét is lebonyolítják. Mivel ezek a külterületek fő megközelítési lehetőségei a belterület lakó-és intézményterületein is áthaladnak. Mindegyik országos közút 2x1 forgalmi sávos, csomópontjaik nincsenek megfelelően kiépítve. Települési úthálózat Az országos úthálózathoz kapcsolódóan Péteri belterületén elsősorban a 3111 sz. útról a lakóterületre mellékutak épültek ki. A lakóutcák 2x1 forgalmi sávosak. A tervezési terület feltáró útja is - mely Gyömrő városához tartozik – a 3111 sz. útra alárendelten köt rá. A feltáró út 5-6 méter széles közepes minőségű aszfalt burkolatú út, mely az itt található különböző funkciójú területeket, épületeket kiszolgálja. A terület jelenlegi közúti, forgalmi helyzete A volt Pataki laktanya területének belső útjait az épületek elhelyezkedése és a szükség alakította ki. Terület feltárás szempontjából helyük nem átgondolt. Rossz minőségű aszfalt és földút jellemzi, nagy részét már visszahódította a természet. Szélességük változó, 3-5 méter közötti. Tömegközlekedés Vasúti közlekedés Péterin áthaladó a Budapest-Cegléd – Záhony vasútvonal a nemzetközi vasúti hálózat része. A vonal kétvágányú, villamosított, naponta 45 gyorsvonat és 33 személyvonat bonyolítja le az utasforgalmat. Hosszúberek-Péteri a megállóhely megnevezése.


Laktanya terület és környezete. Péteri Autóbusz közlekedés Péteri helyközi és helyi autóbusz közlekedését a VOLÁNBUSZ járatai bonyolítják le. A tervezési terület a 2211. és a 2212. számú járatokkal közelíthető meg. A VOLÁN járatok megállóhelye a terület eredeti funkciójából adódóan kedvezőnek mondható, a feltáró út és a 3111.sz. út csatlakozásánál, a területtől mintegy 800-1000m-re található. A vasút állomástól helyi VOLÁBUSZ járat biztosít kapcsolatot a községgel és közvetetten a tervezési területtel. Menetrend: 2211 sz. járat,

Budapest (Örs vezér tere) - Maglód – Gyömrő - Monor munkanapokon: 26 járat

2212 sz. járat,

Kistarcsa - Maglód - Gyömrő - Monor munkanapokon: 1 járat

2216 sz. járat,

Hosszúberek-Péteri v.mh. - Péteri, autóbusz forduló munkanapokon: 28 járat

Parkolás A tervezési területen jelenleg parkolási probléma nincs. Parkolási igény a lakóépületeknél jelentkezik. A parkolás, kiépített közterületi parkolók segítségével megoldott. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A Tervezési területen és környezetében kijelölt kerékpárút nem található, a kerékpáros forgalom a közúton bonyolódik le. Kiépített, kijelölt gyalogos járda csak részben található.



KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT Közúti közlekedés Országos úthálózat Az Országos Gyorsforgalmi Úthálózat Fejlesztési Terve irányozza elő a 4.sz. főút kiépítését. Az országos úthálózatfejlesztési tervben a községet délről elkerülő változat szerepel. Az új 4.sz. főút a távlati M4 gyorsforgalmi út része lesz. Települési úthálózat Az országos hálózatfejlesztések hatására a forgalmi helyzet alapvetően meg fog változni, a jelenlegi országos hálózati utak elsősorban helyi forgalmat fognak lebonyolítani, így a belső területeken jelentős hálózatfejlesztés nem indokolt. A megváltozó funkciónak megfelelően az utak forgalomtechnikai szabályozása szükséges, illetve a meglévő gyűjtő utakat a hálózati funkciónak megfelelően kell kialakítani. Egyes fejlesztendő lakóterületek tömbfeltárásai teszik szükségessé új utak kijelölését, illetve a meglévő hálózat hiányzó kapcsolatainak kialakítását. A terület tervezett közúti, forgalmi helyzete A meglévő, megmaradó feltáró út környezetében kialakított telkek, közvetlenül a feltáró útról vannak kiszolgálva. A 082/4 hrsz.-ú üzemi terület belső feltáró útja kiszabályozásra került, tulajdon viszonyát tekintve sajáthasználatú útként. Az út belső hurokrészén egyirányú közlekedés kijelölése javasolt. Az útszakasz csak célforgalom számára használható. A volt műveleti terület súlyvonalában kiszabályozásra került közút biztosítja az itt kiszabályozott telkek feltárását. Kialakítását tekintve zsákutca, a végén visszaforduló segíti a terület elhagyását. A feltáró út tervezési osztályba sorolása Megnevezés feltáró út külterületi szakasz feltáró út belterületi szakasz

Tervezési osztály K.VI. B.VI.

Környezeti körülmény C C

Hálózati funkció d d


Laktanya terület és környezete. Péteri Tömegközlekedés Vasúti közlekedés A Budapest-Cegléd-Záhony vasúti fővonal korszerűsítése jelenleg folyamatban van, a vonalat 140 km/h sebességnek megfelelő paraméterekkel alakítják ki. Parkolás Az kiszabályozott területeken a tervezett létesítmények OTÉK és HÉSZ által előírtan biztosítandó parkoló férőhely igényét telken belül kell biztosítani. Kerékpáros közlekedés A települést országos jelentőségű kerékpáros hálózatfejlesztési terv érinti. A községen belül elsősorban a 4.sz. főút menti kerékpáros útvonalat kiegészítő északdéli kerékpáros útvonal kijelölése szükséges, amely a Közép-Magyarországi Régió fejlesztési terveiben is 2017-ig tartó megvalósítással szerepel.



KÖZMŰVESÍTÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT A tervezési terület a „Pataki laktanya” két település Gyömrő város és Péteri község külterületein helyezkedik el. A településrendezési munkarész részletesen ismerteti a tervezési terület jelenlegi közigazgatási, beépítési állapotát. A tervezési terület feltáró útja Gyömrőn, a területek Péterin helyezkednek el. A volt szolgálati lakások Gyömrő városához csatolódott, míg egykori laktanya területe Péterinél maradt. Közműellátását részben Péteri, részben Gyömrő területéről kapja. A szabályozási terv a Péteri területekre készül. A tervezési területen várhatóan Gksz-4, Gksz-5 gazdasági funkciójú területfelhasználás kerül kijelölésre. A Péteri gazdasági területként kijelölt terület jelenlegi közműellátása elmaradott. Egyedül a villamosenergia-ellátás hálózat, amely megfelelő felújítással, bővítéssel felhasználható. A tervezési területen vízi-közművek a vízellátás, csapadékcsatornázás megoldatlannak tekinthető.

szennyvízcsatornázás,

Mindkét település – Gyömrő és Péteri - összkomfortos közműellátással rendelkezik, mivel víz, villamos-energia, gázellátás, hírközlés hálózatai mellett a szennyvízcsatornázás rendszere is kiépült. A tervezési terület pontos leírását és funkcióját, - mint azt már az előzőekben is jeleztük a településrendezési munkarészek részletesen tárgyalják. A beépítés-fejlesztések érdekében meg kell vizsgálni a közműellátás biztosítását. A kiszabályozott közterületeken, úthálózat mentén összközműves ellátás szükséges a gazdasági területek közműellátására. A közüzemi közműellátásra a gyömrői és a péteri közműrendszereknél is rendelkezésre állnak kapcsolódási lehetőségként. A tervezési terület közüzemi közműellátása szempontjából Gyömrő város rendszerei kedvezőbb csatlakozási lehetőségekkel jöhetnek szóba, annak ellenére, hogy a tervezési terület Péteri településhez tartozik. A közmű munkarészünk kialakításához felhasználtuk a településekre általunk készített TRT közművesítési munkarészeit, továbbá helyszíni vizsgálatainkat. A következőkben szakáganként ismertetjük a vízellátás, a szennyvízcsatornázás, a csapadék-vízelvezetés, a gázellátás, a villamosenergia-ellátás, hírközlés fejlesztéseit – szöveges formában - és a közműigényeket.


Laktanya terület és környezete. Péteri Vízellátás A települések általános vízellátási helyzete: Péteri településen a jelenlegi igényeknek megfelelő körvezetékes vízellátó hálózat üzemel. Az ellátás 100 %-osnak tekinthető. A vízmű a Bercsényi utca - 3112 számú közút - mellett helyezkedik el. A víztermelés mélyfúrású kutakból történik. A település hálózata a jelenlegi vízigényeken túlmenően a távlati igények kiadására is alkalmas. A község fővezetéke a vízműtől Bercsényi u. Révai u., Széchenyi u., Vörösmarty u., nyomvonalon húzódik NÁ 150 mm-es átmérővel a Vörösmarty utca végén a Zöldfa utcánál található víztoronyig. A víztorony AK 200-30/2 típusú 200 m3-es. Gyömrő város vízellátása megoldottnak tekinthető. A kiépített vízbázis, a hozzá tartozó körvezetékes vízellátó hálózat és tározó-rendszer megfelelő kapacitással rendelkezik a város belterületi lakó-, településközpont vegyes, gazdasági területek beépítés-fejlesztéseihez. A Gyömrői vízmű saját, helyi két nagyobb vízbázisra épül. Az egyik (Halas pataki menti, míg az újabb Mendei úti vízbázis. A térségi vízátadás jelenleg egyik irányban sem történik, de a régi PVCSV NÁ 300 mm acny. regionális hálózat gerincvezetékei megtalálhatók, üzemképesek, mind Üllő, mind pedig Maglód felé. Péteri felé nem épül ki közcső, csak a település belterületi határáig a Bajcsy Zs. úton. A Bajcsy Zs út folytatásában a Péteri út mentén új lakóterület-fejlesztés várható. Az ivóvíz-szolgáltatást a Gyömrő és Térsége Vízi-közmű Szolgáltató Kft. végzi. A tervezési terület vízellátása A volt „Pataki laktanya” vízellátása helyi vízbázissal és hálózattal oldották meg. A laktanya lakóterülete, mely Gyömrő városához tartozik most is erről a rendszerről kapja az ivó-vizet. A laktanya területén a helyszíni vizsgálataink alapján nem üzemel vízellátó hálózat. A tervezési terület várható becsült vízigényei a következők: Kommunális vízigények: Fajlagos vízigény: 1-5 m3/d,ha Évszakos egyenlőtlenségi tényező: 2,0 Gksz-4 082/4 hrsz.-ú 1,6 ha terület: 2,0 – 9,0 m3/d Gksz-5 082/5, 082/7 hrsz-ú 5,2 ha terület: 5,0 – 25,0 m3/d • Átlagos napi vízigény: ~ 7,0 - 34,0 m3/d; • Napi csúcs vízigény: ~ 14,0 - 68,0 m3/d Tűzi-vízigény: Mértékadó javasolt tűzszakasz: 300 - 500 m2 Oltó-vízigény: 1200 l/min; 20,0 l/s


Laktanya terület és környezete. Péteri A tervezési terület vízellátására három változat jöhet szóba. Az első változatnál felül kell vizsgálni a meglévő vízellátó rendszert vízminőség és vízmennyiség szempontból. A lakóterületen javasoljuk a hálózat rekonstrukcióját, míg a gazdasági területeknél új hálózat kiépítése szükséges. A második változatnál a Gyömrői, míg a harmadiknál a Péteri vízellátó rendszerhez történő csatlakozás jöhet szóba. A tervezési területen belül hasonló fejlesztések szükségesek mint az első változatnál. A közüzemi vízellátást elsődlegesen a Gyömrő vízellátó rendszeréhez történő csatlakozással javasoljuk megoldani, mivel a városban a Péteri út mellett a tervezési terület felé beépítés-fejlesztés kiépítése várható összközműves ellátással. A tervezési terület gazdasági területek vízellátó hálózatánál NÁ 150 mm-es gerincvezeték és NÁ 100 mm-es körvezeték elosztóvezeték kialakítása szükséges a kommunális és a javasolt tűzi-vízigény biztosítására. Azoknál a létesítményeknél, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani. A tervezett hálózatokon a tűzi-vízigény kiadására 100 m-enként földfeletti tűzcsapokat kell elhelyezni. Csatornázás Gyömrő és Péteri településeken a csatornázás elválasztott rendszerben valósult meg. A szennyvízcsatorna-hálózat mindkét településen kiépült, míg a csapadékvíz elvezetést általában az út menti árokhálózat biztosítja, mely általában szivárgó rendszerű. Gyömrő város központjában zártrendszerű csapadékcsatorna üzemel. Szennyvízelvezetés Péteri településen az infrastrukturális fejlesztések közül a szennyvízcsatornázás az, amelyik az elmúlt időben megvalósult. A község szennyvízcsatornázása regionális formában került megvalósításra. A rendszer szennyvíztisztító-telepe Monoron üzemel. A rendszer a távlati többlet szennyvízmennyiségeket jelenleg nem tudja fogadni. Gyömrőn az Üllői út melletti szennyvíztelep látja el a város és a két szomszédos település (Maglód, Ecser) szennyvízének tisztítását. A szennyvíztisztító-telep névleges kapacitása 3500 m3/nap. 2008 évi tényleges kapacitása 2700-2800 m3/nap volt, így a kihasználatlan többletkapacitás 700-800 m3/nap. Gyömrő belterületének csatornahálózati kiépítettsége csaknem 100%-os. Gyakorlatilag a lakott utcákban mindenütt kiépült a gravitációs szennyvízcsatorna hálózat. A közüzemű szennyvízcsatornába bekötött lakások aránya 72,9 %-os. A tervezési terület szennyvízelvezetése A gyömrői részen jelenleg gravitációs csatornával összegyűjtve szikkasztóba van vezetve.


Laktanya terület és környezete. Péteri A tervezési terület várható többlet szennyvízmennyisége a vízfogyasztás alapján: Gksz-4 082/4 hrsz.-ú 1,6 ha terület: 2,0 – 9,0 m/d Gksz-5 082/5, 082/7 hrsz-ú 5,2 ha terület: 5,0 – 25,0 m/d A tervezési terület egységes gravitációs szennyvízcsatorna-hálózat kialakítását javasoljuk. A gravitációs csatornákkal összegyűjtött szennyvizeket víz-gyűjtőterületi egységenként szennyvízátemelő fogadja. Az átemelőkből szennyvíz-nyomóvezetékkel lehet a szennyvizeket befogadó szennyvíztisztító-telep felé eljuttatni. A tervezési terület szennyvizeit – mint már jeleztük – szennyvízátemelővel és nyomóvezetékkel a Gyömrői csatornarendszerre javasoljuk rákötni. Befogadóként szóba jöhet a Péteri csatornarendszer is, de a monori szennyvíztisztítótelep jelentős távolsága miatt a gyömrői szennyvíztisztító-telep előnyösebb rendszernek tekinthető. Csapadékvíz-elvezetés A tervezési terület beépítés-fejlesztésénél törekedni kell a csapadékvíz ingatlanon történő megtartására, azaz szükséges a csapadékvíz tározása, és célszerű annak újrafelhasználása. A rekreációs terület a csapadékvíz-elvezetés záportározóval és szivárogtató rendszerrel javasoljuk megoldani. A tervezési területen kialakításra kerülő burkolt út-, és parkoló felületek vízelvezetés nélkül nem engedélyezhető, nem építhető. Villamos energiaellátás Péteri és Gyömrő települések villamosenergia-ellátása a középfeszültségű 20 kV-os légvezetékes hálózaton és az arra felfűzött transzformátorokon keresztül történik. Mindkét település villamosenergia-ellátása 100%-osnak tekinthető. A tervezési területen is kiépült villamosenergia-ellátó hálózat. A középfeszültségű hálózat a 0131 hrsz-ú közút. út mentén húzódik a lakóterületig. A lakóterülettel szemben 0131 hrsz-ú közút túloldalán, a középfeszültségű hálózaton elhelyezett transzformátorról kisfeszültségű földkábeles hálózaton kapja a villamos-energiát a lakóterület és a 082/4 hrsz-ú ingatlanon működő gazdasági kisebb üzemek. A tervezési terület várható becsült többlet egyidejű villamosenergiaigénye: Gksz-4 082/4 hrsz.-ú 1,6 ha terület: 80 kW Gksz-5 082/5, 082/7 hrsz-ú 5,2 ha terület: 250 kW


Laktanya terület és környezete. Péteri A többlet energiaigényt a középfeszültségű hálózat fejlesztésével és egy új transzformátor-állomás telepítésével biztosítható. A villamosenergia-ellátáshoz szükséges fejlesztéseket az engedélyezési terv során a konkrét energiaigények alapján az ELMŰ Zrt. határozza meg. Gázellátás Mindkét településen a gázellátás a vízellátáshoz hasonlóan szintén teljes mértékben megoldásra került. A gázhálózat üzemeltetője a TIGÁZ Zrt . A tervezési területen, a lakóterületi részén a hő-ellátás középnyomású gázhálózattal történik. A gazdasági területen nem épült ki a vezetékes gázhálózat. A tervezési területen, a gazdasági területen is javasoljuk a gázellátó hálózat kiépítését. A tervezési terület becsült többlet gázigénye: 20,0 – 30,0 gnm3/h Gksz-4 082/4 hrsz.-ú 1,6 ha terület: 15,0 gnm3/h Gksz-5 082/5, 082/7 hrsz-ú 5,2 ha terület: 50,0 gnm3/h A tervezési területen a meglévő gázhálózat fejlesztésével javasoljuk a gazdasági területek gázellátásának megoldását. Vizsgálatra és kiépítésre javasolható tervezési terület hő-ellátásának megoldására az alternatív energiahordozók – napkollektor, hőszivattyú – felhasználása is. Hírközlés Péteri vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Monortel Rt. utódja a UPC Zrt. biztosítja. A Budapesti szekunder-központhoz tartozó Monor primer központ Péteri és Gyömrő vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A települések 29-es körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A meglevő hálózat továbbépítése műszaki hátteret biztosít a tervezési terület vezetékes távközlési ellátására. A tervezési terület hírközlési ellátását a konkrét funkciók rögzítése után az engedélyezési tervek során kell meghatározni. A tervezési terület becsült javasolt vezetékes fővonal száma: Gksz-4 082/4 hrsz.-ú 1,6 ha terület: 10,0 db Gksz-5 082/5, 082/7 hrsz-ú 5,2 ha terület: 15,0 db 1. A vezetékes hálózatok elhelyezése A hírközlési létesítmények elhelyezési lehetőségét a 7/2006 (V.17.) IHM rendelettel többször módosított 29/1999 (X. 6.) KHVM rendelet szabályozza, valamint a


Laktanya terület és környezete. Péteri 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet – az elektronikus hírközlésre vonatkozó előírásait – szabályozza, melyet a település tervezési terv során figyelembe vettünk. A vezetékes hálózat elhelyezése a szabályozási előírásokban rögzítetten történhet. A távközlés hálózata műszaki megjelenésében bár közműjellegű, a szolgáltatás azonban alanyi jogú. Az igények kielégítése alanyi jogon, egyénileg kötött szerződések segítségével történik. Az igénybejelentés alapján a szolgáltató az igények kielégítéséhez szükséges hálózatfejlesztést saját beruházásként valósíthatja. 2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot a tervezési terület térségében is, így a tervezési területen is lényegesen növelheti a mobiltelefonok használata. Ennek szabad kereskedelmi forgalma és műszaki területi korlátja nincs, így igényhez igazodóan korlátlanul használható. A településeken valamennyi vezeték nélküli táv- és hírközlési szolgáltató (T-Mobile, TELENOR /Pannon GSM/, Vodafone) megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A tervezési területen mobil távközlő rendszer, torony nem létesült. Fejlesztési szándékát egyik üzemeltető sem jelezte. Az önkormányzatnál szintén nem jelentkezett vezeték nélküli rendszer fejlesztésére irányuló szándék. A tervezési terület jelenlegi hírközlési funkcióját nagyrészt a vezeték nélküli rendszerek biztosítják. A település közigazgatási területén vezeték nélküli – rádiótelefon - létesítményénél a 37/2007 (XII. 13) rendelet előírásait kell figyelembe venni. A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, az előírt magassági korlátozás betartása.



ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Péteri községben a korábbi időszakban nem készült átfogó, a régészeti örökséget, részletes bejárással feltáró örökségvédelmi tanulmány. 2010 nyarán Tankó Károly régész elkészítette a vizsgálati anyagot, amelyet külön kötetben csatolunk a szabályozási terv anyagához. A dokumentáció a laktanya területére vonatkozóan nem tartalmaz érdemi megállapítást. 1. Vizsgálatok A laktanya feltehetően a hatvanas években épült, a Fővárost védő légvédelmi rendszer részeként. Pontos dokumentáció ebből az időszakból nem áll rendlkezésre. A megmaradt épületállomány a kor szokásos építéstechnológiájával készült, tégla falazatok, monolit és előregyártott vasbeton szerkezetekkel. Építészeti értéket nem képviselnek. Az egyéb, a jelenlegi állapotot bemutató vizsgálati anyag az alátámasztó munkarészekben szerepel. 2. Változtatási szándékok: (a tér- és időbeli folyamatok szöveges és összehasonlító térképi vagy grafikus megjelenítése:) a) településhálózati és tájhasználati változás, A tervezési terület, szabályozásba bevont részei túlnyomó részben ma is használatban vannak és beépítettek. A településhálózatban változás nem történik, a jelenleg inkább természeti megjelenésű terület fokozatosan, hosszabb időszak alatt települési tájjá változik át. b) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás, Településszerkezeti értelemben érdemi változás nem történik. A laktanya területe ma is gazdasági területbe tartozik, a szabályozás azonban megnyitja az intenzívebb beépítés és hasznosítás lehetőségét. A meglévő épületek várhatóan hasznosulnak és műszaki állapotuk jelentősen javul, az új építési lehetőségek a jelenleg kevéssé beépített területeken történnek majd. c) infrastrukturális változás, Péteri település az elmúlt években kiépítette közműhálózatát, minden szükséges csatlakozási lehetőség rendelkezésre áll. Jelenleg helyi megoldások és közműpótlók biztosítják a működéshez szükséges feltételeket.


Laktanya terület és környezete. Péteri Az intenzívebb beépítés megteremti a közműhalózatok kiépítésének igényeit és biztosítják feltételeit. Távlatban csak a közüzemi ellátás lehet kielégítő. Az ideiglenes jellegű műszaki megoldásokat fel kell számolni. d) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása. A település életére jelentősen nem hat a tervezett változtatás. 3. Hatáselemzés (szöveges és ábrázolt formában a különböző hatásterületek kijelölésével) a) történeti településhálózati következmények, A változás megerősíti a településrész állandóságát, de nem tud önálló, saját arculattal rendelkező településsé fejlődni. A két település közigazgatási határán fekve nem tud egységessé válni, ennek feltételei hiányosak. b) természeti, táji hatások, Az erdős környezetben városiasabb arculatot kap.

elhelyezkedő

gazdasági

terület

gondozottabb,

c) a településkép feltárulásának változásai, A változások hatására a településrész arculata határozottabb kontúrokat kap, megjelenésével közeledik a környező települések arculatához. d) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei, A tervezési területen jelenleg nincs ismert régészeti emlék. e) történeti térbeli rendszerek alakulása, Nem változnak jelentősen. f) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében, Nincs műemlék a tervezési területen. g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei, -


Laktanya terület és környezete. Péteri h) településkarakter változásának hatásai, A változtatás nem befolyásolja Péteri településkarakterét. i) környezeti összefüggései,

terhelések

és

az

épített

örökség

műszaki

állapotának

Nincsenek ilyen összefüggések. j) folyamatok iránya, visszafordíthatósága, Nincsenek ilyen összefüggések k) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei. Nem szükséges. Nyilatkozat Alulírott, dr Gajdos István okleveles építészmérnök, vezető településrendezési tervező, kamarai tervezői szám: TT1 01-0072, nyilatkozom, hogy az általam összeállított Örökségvédelmi hatástanulmány megfelel az érvényes jogszabályi előírásoknak. A régészeti munkarészt Tankó Károly régész készítette. Budapest, 2011. január

Dr Gajdos István okl. építészmérnök TT1 01-0072 vezető településrendezési tervező



JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK


kö zú t

a

Pé

E

Gksz-5

te

rő

ri

Sz

50 %

10,0

2500

07 8

e3

0 19

Gy öm

ár ok

E-G

Péteri Község Önkormányzat Képviselõ Testületének 1/2011. (I. 28.) számú rendeletének 1. számú melléklete, mely a többször módosított, egységes szerkezetbe foglalt 30/2004.(XII.15.) sz. ÖK. rendeletének 6. számú melléklete

082/7 Sportpálya 0152/1

082/8

épület és udvar

kö zú t

0131

lakótelep

07 9

rő m ö y ri G te Pé

E-G

e3

0130/2 (Lakóterület) b üzemi terület 0152/2

K

40 %

6,0

700

saját haszn

12,00

álatú út

d

Gksz-4

l3

0 18

beépitett terület

080

E út

Erdő

c

E-G

082/4

a

E-G

l3 Gksz-4

PÉTERI - Volt katonai terület és környezetének SZABÁLYOZÁSI TERVE

K

40 %

6,0

700

Gksz-5 Ön ko rm án yz at iú t

út

Jelmagyarázat: kötelező szabályozási elemek

Gksz-5

Sz

50 %

10,0

2500

közigazgatási határ beépítésre szánt terület határa tervezett szabályozási vonal építési övezet/ övezet határa övezet jele övezeti besorolás

irányadó szabályozási-, tájékoztató elemek

legnagyobb építménymag.

50 %

10,0

2500

sa já

th

beépítési mód legnagyobb beépítési %

e3

É

50 % 2500

08 üze 2/ m 5 i te

rü

as

zn ála

tú út

legkisebb telekméret

irányadó telekhatár megszüntető jel saját használatú út /magánút erdő határa tervezési terület határa

út

Gksz-5

Sz

Sz 10,0

let

d

e3

12 ,0 0

e3

j h

084

M = 1:2500

082/6 e3

E-G

f

E-G

c

A.D.U. Építész Iroda Kft.

Budapest, 1111 Kruspér u. 1/c tel/fax: 209 73 30, 361 49 57 e-mail: [email protected]

Felelõs tervezõ:

dr Gajdos István településrendezési vezetõ tervezõ

Településtervezés, építészet:

Kámán Előd okl. településmérnök

Zöldfelület, környezetvédelem tájvédelem:

Pádárné Török Éva okl. kertépítész mérnök

K1 13-0930/07

Közmûvesítés:

Dima András okl. építõmérnök, vízellátási, csatornázási szakmérnök vezetõ tervezõ

TV -T 01-2130 TE -T 01-2130 TH -T 01-2130

Közlekedéstervezés:

Szegő János okl. közl. építõmérnök vezetõ tervezõ

MK. 01-3418 KE-T, K1d-1

0 18

2011. január A terv az állami alapadatok felhasználásával készült.

TT1 01-0072

170

E-G

e3 b


Volt katonai terület és környezetének szabályozási terve

Recommend Documents