1
RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ KÉSŐ RENESZÁNSZ RÁTÉTHÍMZÉSES SELYEMFÜGGÖNY 2. SZÁRNYÁNAK RESTAURÁLÁSÁRÓL
PATAKI ANIKÓ 2009-2011
2 A műtárgy adatai Megnevezés: Rátéthímzésű falikép (1 db) Származás: Spanyolország v. Itália, 1600 körül Beszerzés: Rácz Vali ajándéka Méret: H: 292 cm, Sz: 56 cm. Tulajdonos: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága A műtárgy leírása A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum megbízásából 2005-2011 között restaurálásra került két oldal és egy felső összekötő függöny, melyek Rácz Vali művésznő hagyatékából származtak a múzeum újkortörténeti gyűjteményébe. A különböző korú, „textil pannó”- ként emlegetett darabok egykor a művésznő nappaliját díszítették. A két régebbi, az analógiák alapján 1600 körülinek datált, sárga és vörös selyematlasz (szatén) anyagból
készített
oldalfüggönyök
kiegészítik
egymást.
Mintájuk
szimmetrikus,
ismétlődő
motívumokból tevődik össze: az egyikben gyűrűvel összefogott
leveles
és
virágos
inda
között
szökőkút, ivó és a szökőkút felett repkedő madarak láthatók. A másikban a leveles és virágos indák között korona valamint két fegyvert tartó ember figyelhető meg. A restaurálás célja elsősorban a fennmaradt szövetek, töredékek lehető legnagyobb mértékű megtartása, megőrzése, másodsorban a hiányzó felületek pótlása volt, amivel a tárgyak eredeti hangulatát vissza tudjuk idézni. A restaurálás során klasszikusnak számító, de nehezen kivitelezhető, újszerűen alkalmazott technikákat használtunk, melyek tanulságul szolgálhatnak a kollégáknak. A tárgy állapota a restaurálás elkezdése előtt
3 Állapotleírás A műtárgy rendkívül szennyezett, felületén nagyméretű szövethiányok láthatók. Az atlaszselyemből kivágott minta kb. egyötöde hiányzik. A megmaradt selyem szövetek rendkívül rossz állapotban vannak: kopottak, szakadozottak, törékenyek, a lánc és vetülékfonalak lebegnek. A nagyobb terjedelmű rátéthiányoknál csak az alapvászon látható. A szakadozott rátéteket enyvvel valamint vastag cérnával, nagy öltésekkel, stoppolással rögzítették a vászonhoz. A tárgy több helyen víz és enyvfoltos. A mintákat keretező eredeti zsinór kontúrfonalakat és a felületet díszítő hímzőfonalakat, gyöngyöket, flittereket teljes mértékben leszedték, csupán az öltésnyomokból következtethetünk egykori jelenlétükre. Egyes mintákon az eredeti előrajzolás, festések előtűnnek.
A függöny alsó felének erősen hiányos részlete és a róla készített 1:1 méretű állapotfelmérő rajz
4
A falikép erősen degradálódott részein a selyemszövet szálakra esik szét. A minták kontúrját erős, durva, esztétikailag zavaró öltések rögzítik
A tárgy felső szélén a teljes szélességben végigfutó szakadás látható
5
Ragasztónyomok a színoldalon. Az öltésnyomok és szövetmaradványok alapján a hiányos felületek mintája is követhető, ami a tárgyról készítendő 1:1 méretű rajzon ábrázolható
6 A restaurálás menetének részletes leírása Kontúrrajz készítés: A textília egyes elemeinek lebontás utáni mozgatása, a tisztítás kivitelezése és az új alátámasztó anyagra történő pontos elhelyezés érdekében a minták kontúrját követő rajzot kellett készíteni. Ez szolgált alapul a függöny hiányzó elemeinél a minta kiegészítéséhez valamint az alátámasztó szövetekre ennek segítségével készítettem el az átrajzolást. A vörös mintaelemek szabását követve ezután kisebb egységekre osztottam a felületet, mely a későbbi kezelésüket, tárolásukat, mozgatásukat egyaránt megkönnyítette. A habkarton lapok mérete: 60x90, 60x50, 60x90, 70x70, 70x50.
1:1 méretű rajz készítése fóliára és celofánra Bontás: A restaurálás második fázisa a selyemtöredékek lebontása volt a vászon alapról. E tárgy esetében ez a munkafolyamat rendkívül időigényes, mivel a szövetek helyenként rendkívül gyenge állagúak, töredékesek s nagyon erősen rá voltak ragasztva a vászonra. Elsőként a vörös atlasz mintaelemeket kezdtem lebontani: kiszedtem a vastag fehér varrófonalakat majd mechanikusan leválasztottam a selyem töredékeket a vászonról. Az elöregedett enyves ragasztó kötőereje mindmáig jól megtartotta a selymet, ezért nagyon lassan, óvatosan lehetett a bontással haladni. Különös odafigyelést és előzetes vizes duzzasztást igényelt azoknak a területeknek a leszedése, ahol a szövetek szerkezete meggyengült vagy csak a vetülékek maradtak meg. Igyekezetem szerint a legkisebb, még meglévő darabot is leválasztottam a felületről, azonban ez a leghiányosabb részeken nem volt megoldható a selyem roncsolása nélkül.
7 Lebontásuk után azonnal az 1:1 méretű rajzzal fedett
Nikecell lapra helyeztem a darabokat és
szitakerettel leborítottam vagy kitűzve a helyükre rögzítettem őket.
Vörös minta lebontása
Szitakerettel fedett egység
A sárga minták lebontása közben és az előrajzolt fóliára tűzés után
8 Tisztítás: A fent leírt módon előkészített töredékeket a szitán keresztül vízzel felnedvesítettem, felitattam a leoldódó szennyező anyagokat. Ezt a nedvesítés-felitatást többször ismételtem, majd Hostapon T habjával kitisztítottam a tárgyat. Öblítést szintén csak a lapon, szitával rögzítve végezhettem. A keret levétele után a helyükre illesztett darabokat szálirányba állítottam és nagyon vékony rovartűvel kitűztem vagy üveglappal rögzítettem. A szálakra eső, nagyon gyenge megtartású töredékeket csak többszöri felnedvesítéssel és felitatással, szita nélkül, mosószermentesen lehetett tisztítani.
Tisztítás közben, a mosóhab felvitele után
Elrendezés, a nedvesség felitatása
A tisztítás után elrendezett szövettöredékek
9
Üveglapokkal lesúlyozott mintaelemek
Tisztítás után kitűzött selyemszövetek
Festés: Alátámasztó anyagként pamutatlasz, selyemszatén és selyemkreplin szöveteket festettem, a jelenlegi színeket alapul véve. A varrókonzerváláshoz szükséges pamutcérnát és selyemfonalat ugyanilyen fürdőben festettem meg. A színezék összetétele: Pamutatlasz vörös: Direkt bordó Pamutatlasz sárga: Saturngrün 3608, Sandolanechtgelb PL 1409, Saturnorange L7G, Saturnbraun L2G Selyemszatén és kreplin vörös: Halbwollechtrot BSL, Halbwollechtrot TGL, Polarbrillantrot G, Braun Selyemszatén sárga: Lanosyngelb S2GL, Braun, Saturnbraun, Tartracin.
Alátámasztó anyagok és a lefedésre szolgáló selyemkreplin festés utáni szálirányba állítása.
10
A minta átrajzolása az alátámasztó anyagra. Az előrajzolt selyemszatén anyag rögzítése az alátámasztást szolgáló pamutvászonra.
Alátámasztás, varrókonzerválás: Az előrajzolt bordó anyagot a könnyebb kezelés miatt kisebb egységekre szabtam és habkartonra rögzítettem. A sárga szövetet teljes hosszában egyben hagytam, mivel ez hordozza majd a vörös rátéteket is. A textíliákra átvilágító asztalon, 0,5-ös krétaceruzával és illanófilccel rajzoltam át a teljes mintát. A selyemszatén szövetek áttetszősége miatt elegendő volt a fóliára vitt mintát a textil alá helyezni, de ezek esetében a rögzítés nagy fontossággal bírt.
Az 1:1 méretű rajz alapján az alátámasztó anyagra tűzött mintaelemek
11
A vörös minta felvarrása, varrókonzerválása közben. A helyükre illesztett szöveteket először a kontúr vonalában, selyemszállal férceltem fel az alátámasztó anyagokra. A sérült, lebegő vetülékekből álló felületeket átfogó öltéssel is rögzítenem kellett. Az alátámasztással megerősített, a szükséges helyeken átfogó öltéssel konzervált textília felülete sérülékeny maradt, ezért a két alapszínnek megfelelően megfestett selyem kreplinnel lefedtem. A rétegeket a minták kontúrja mentén apró öltésekkel rögzítettem majd a függesztés irányában, ún. csúsztatott fércöltéssel megerősítettem. A vörös mintát ezután a kontúrok mellett 1-1,5 mm távolságra kivágtam majd szintén a minta körvonalai mentén selyemfonallal rögzítettem a sárga alapra. Az elmozdulás, lebegés elkerülése miatt a minták belső felületét fércelő öltésekkel fixáltam. Végül az újonnan készíttetett zsinórok felvarrásával a mintákat bekereteztem. A textília hátoldalára pamutatlaszt, a szélekre selyemszatén ferdepántot varrtam.
A tárgy felületére helyezett selyem kreplin levarrása közben
12
A vörös minta kivágása
A függöny konzerválás, összeállítás közben
13
A zsinórral kontúrozott függöny Pataki Anikó Textilrestaurátor-művész Iparművészeti Múzeum 1/45-65-136 30/ 435-4955
[email protected] [email protected]
