Rendszerezés
állatkerti oktatócsomag 8 – 12 évesek tanításához
Rajzok: Lukács Albert Fotók: Bagosi Zoltán
www.zoobudapest.com www.gorillazoona.hu
Általános szervezési információk Az állatkert nagyszerű hely a tanulásra. Az iskolában sok tananyagot csak a könyvek, fotók és filmek segítségével tudunk bemutatni, megtanítani a gyerekeknek. Az állatkertekben lehetőség nyílik arra, hogy megfigyeltessük és megtapasztaltassuk, ezáltal elmélyítsük az ismereteket. A tapasztalati ismeretátadás élményszerű tanulást tesz lehetővé. Ez az oktatócsomag segítséget kíván nyújtani a gyermekcsoportokkal az állatkertbe látogató pedagógusoknak. Az állatkerti foglalkozás szervezésénél figyelni kell arra, hogy időről időre az állatfajok cserélődhetnek, előfordulhat az is, hogy aktuálisan nem láthatóak (pl. elbújtak vagy orvosi kezelés alatt állnak stb.). Ezért röviddel a látogatás előtt célszerű a foglalkozás helyszíneit végigjárni, illetve használják rugalmasan az anyagban leírtakat. Tanácsok a foglalkozás hatékonyságának növeléséhez: 9
Az állatkertbe érkezés után érdemes időt szánni arra, hogy az izgatott gyerekek megnyugodjanak, és szükségleteiket kielégítsék (például: egyenek, mosdót használjanak stb.).
9
A foglalkozás alatt törekedjünk arra, hogy a tervezett programot tartsuk, s ne iktassunk be plusz állomásokat. Az ismeretek mennyiségének növelése a foglalkozásunk hatékonyságának csökkenéséhez vezethet.
9
A foglalkozás valamennyire mindig kötött program, utána érdemes időt szánni a lazításra. Erre a célra ajánljuk figyelmükbe az állatkert játszóterét.
Az állatkerti viselkedés szabályai: 9
Vendégségbe jöttünk az állatkertben élő állatokhoz és növényekhez. Ezért az állatkert területén csendben, halkan közlekedünk. Így az állatok is szívesebben jönnek majd közelebb hozzánk.
9
Az állatokat nem etetjük, mert a sok finomságnak nem tudnak ellenállni, aminek az eredménye hasfájás, hányás, hasmenés.
9
Az üvegfelületeken nem kopogunk, nem kiabálunk be az állatoknak, mert azzal megijesztjük őket. Inkább csendben megfigyeljük, hogyan élik mindennapi életüket.
9
Az állatok közelében lassan és óvatosan mozgunk. A hirtelen mozdulatok megijeszthetik őket.
Szervezési tippek: 9
A témához kapcsolódó állattartó helyek egy része a szabadban található, ezért célszerű az időjárásnak megfelelően öltözni.
9
Az állatkertben az állatházak 10 órától tartanak nyitva, és az állatkert zárása előtt fél órával zárnak. Így a Vízparti Élet Háza, a Dél-Amerika Ház és az Élet–Halál ház csak ebben az időszakban látogatható.
9
A témát célszerű a késő tavasztól kora őszig tartó időszakban feldolgozni, hogy a témához kapcsolódó flamingókat is meg tudják figyelni.
9
A tanulmányi séta során lehetőség szerint mellőzzék az állatok etetését és simogatását is! Előfordulhat, hogy némelyik állat védekezésképpen harap.
9
Érdemes megnézni, hogy milyen aktuális látványetetési program fut az állatkertben, mert egyes etetések kapcsolódhatnak a témához.
Ajánlott útvonal: Főkapu – Flamingókifutó (Bivalyház) – Pingvinkifutó – Vízparti Élet Háza (varangy) – mocsári teknős kifutója – Dél-Amerika ház (mókusmajom) – Élet–Halál ház (repülőkutya) 2
Háttér-információk a rendszerezésről A rendszerezés az élőlények hasonló és eltérő tulajdonságai alapján, tudományos szempontok szerint történő csoportosítása, amely az újabb és újabb vizsgálatok, megfigyelések és felfedezések függvényében folyamatosan változik. Mivel az állatkertek sokféle állatot mutatnak be, érdemes foglalkozni azok rendszerezésével, de a tudományos szempontok mellett figyelembe kell venni a természetes környezetnek az állatok testfelépítésére és életmódjára gyakorolt hatását is. Ez az oktatócsomag a gerinces állatok rendszertani csoportjával foglalkozik a teljesség igénye nélkül. A gerincesek törzsét a következő osztályokra lehet bontani: körszájúak, porcos halak, halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök. A gerinces állatok közös jellemzője: Testük belső szilárdító vázzal (csontos, porcos) rendelkezik, az agy és a végtagok is ehhez kapcsolódnak. Csigolyákból álló gerincoszlopuk van, amely a gerincvelőt védi. Az alábbiakban rövid összefoglalót olvashat öt gerinces osztályról. Halak Élőhely: Álló- és folyóvizek, óceánok. Fő testtájak: Fej, törzs, farok, úszók. Kültakaró: Nyálkás, mirigyekben gazdag bőr, amely csupasz vagy pikkelyek borítják. Megjelenése: Testalak: áramvonalas. A halak háta sötétebb, hasuk világosabb színű, ami a rejtőzködést szolgálja. Mozgás: Páratlan végtagok: hát-, farok- és farok alatti úszó (előrehaladás). Páros végtagok: mell- és hasúszó (egyensúlyozás). Úszóhólyagjuk segítségével emelkednek és süllyednek. Előrehaladásukat a vízben a testüket borító nyálkaréteg könnyíti meg. Légzés: Kopoltyúval. Táplálkozás: Növényevők, ragadozók és mindenevők. Szaporodás: Általában külső megtermékenyítéssel, ikrákkal (petékkel), de lehet elevenszüléssel is. Egyéb tudnivaló: Speciális szervük, az oldalvonal, amellyel a vízáramlást és vízösszetételt érzékelik. Kétéltűek Élőhely: Nedves, párás környezetben, víz közelében megtalálhatók világszerte. Egyedfejlődésük első szakaszában a peték és a lárvák a vízben fejlődnek, a kifejlett állat szárazföldi életet él, a szaporodás és a táplálékszerzés köti a vízhez. Fő testtájak: Fej, törzs, farok (lárvakorban mindig, kifejlett korban megmaradhat vagy visszafejlődhet), négy láb (különböző fejlettségű lehet, egyes csoportoknál hiányzik).. Kültakaró: Bőrük mirigyekben gazdag, gyengén szarusodott és vékony. Lehet sima vagy szemölcsös, de semmiképp nem borítja toll, szőr vagy pikkely. Mozgás: Lárvakorban úszószegéllyel, kifejletten négy végtaggal – úszás, mászás és/vagy ugrálás. Légzés: Lárvakorukban kopoltyúval, kifejlett formában, tüdővel és bőrlégzéssel. Néhány fajnál felnőtt korban is megmarad a külső kopoltyú. A békák mellkasa nyitott, nyelik a levegőt. Táplálkozás: Többnyire rovarokkal és egyéb gerinctelenekkel. Vannak közöttük táplálékspecialisták (hangya-, atka-, pete-, növényi termésevők). Nyelvük elől lenőtt, kicsapható. Szaporodás: Petékkel (peterakás, elevenszülés vagy álelevenszülés). Metamorfózissal fejlődnek. Egyéb tudnivaló: A kétéltűek főbb csoportjai: farkos kétéltűek (pl. szalamandra, gőte), farkatlan kétéltűek (békák, unkák, varangyok), lábatlan kétéltűek (gilisztagőték).
3
Hüllők Élőhely: Vízben és szárazföldön egyaránt megtalálhatók, a szélsőséges körülményekhez is tudnak alkalmazkodni. Kültakaró: Bőrük erősen elszarusodott, szarupikkelyek és -pajzsok borítják. A kígyók egyben, a többi csoportba tartozó hüllő pedig folyamatosan vedli le a külső, elszarusodott bőrréteget. Bőrük mirigyekben szegény. Testhőmérséklet: Változó. Úgynevezett hidegvérű állatok. Légzés: Fejlett tüdővel. A mellkas zárt, beszívják és kifújják a levegőt. Mozgás: Többségük négylábú (öt, karmokban végződő ujjal), kivétel a kígyófélék és a lábatlangyíkok. Táplálkozás: Növényevők, ragadozók és mindenevők. Szaporodás: Belső megtermékenyítéssel és lágyhéjú tojással (krokodilok tojása meszes héjú) vagy elevenszüléssel, álelevenszüléssel. Fejlődésük független a víztől. Egyéb tudnivaló: A hüllők a legősibb valódi szárazföldi gerincesek. Főbb csoportok: gyíkok, kígyók, teknősök, krokodilok. Madarak Élőhely: Vízben, szárazföldön és levegőben egyaránt megtalálhatók, elterjedtek az egész Földön. Kültakaró: Tollazat, amely a hüllőpikkelyekkel hasonló fejlődésű, szerepe a repülésben és a hőszigetelésben van. Testhőmérséklet: Állandó, 39-40 °C-os normál testhőmérséklettel. Légzés: Fejlett, légzsákokkal kiegészülő tüdővel. Mozgás: Többnyire repülésre alkalmas szárnyakká alakult elülső végtagokkal vagy két lábon. Táplálkozás: Ragadozók, növényevők, rovarevők és mindenevők. Különféle, az életmódnak megfelelően módosult csőrrel rendelkeznek. Szaporodás: Meszes héjú tojásaikat testük melegével költik ki. Jellemzi őket az utódgondozás. Egyéb tudnivaló: A madarak legközelebbi rokonaik a földtörténeti középkorban élt dinoszauruszok, illetve napjaink krokodiljai. Testalkatuknak és életmódjuknak megfelelően sokféle csoportba sorolhatók. Emlősök Élőhely: Vízben, szárazföldön, levegőben és talajban egyaránt megtalálhatók, jól alkalmazkodtak az összes földi élőhelyhez. Kültakaró: Szőr vagy módosult szőr (pl. pikkely, tüske) borítja testüket. Egyes emlősfajokon jellegzetes szaruképződmények (pata, szarv) vagy csontfüggelékek (agancs, csontcsap) találhatók. Testhőmérséklet: Állandó, 36-37 °C körüli normál testhőmérséklettel. Légzés: Fejlett tüdővel. Mozgás: Többségük négylábú (öt, karmokban vagy körmökben végződő ujjal), de jellemzőek a módosult végtagok (pl. úszóláb, bőrszárny). Táplálkozás: Ragadozók, növényevők, rovarevők és mindenevők, akad közöttük néhány táplálék specialista (pl. koala). Szaporodás: Belső megtermékenyítéssel, elevenszülők (kivéve: tojásrakó emlősök). A méhlepénnyel nem rendelkező erszényeseknél a méhen kívül (erszényben) fejlődik ki az utód. Az emlősállatok utódaikat tejmirigyeik váladékával táplálják. Jellemző rájuk az ivadékgondozás.
4
Az oktatócsomagban szereplő állatfajok jellemzése Rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) Elterjedés: Afrika, Dél-Európa, Ázsia sekélyebb édesvízi és sós tavak, lagúnák. Testméretek: Magassága: 1,2-1,4 m, szárnyfesztávolsága: 1,4-1,6 m, tömege: 3,5 kg. Táplálkozás: Apró vízi élőlények, rákok, sóférgek. Társas viszonyok: Rendszerint igen nagy, akár több ezer madárból álló kolóniákat alkotnak. Egyéb tudnivalók: A kifejlett madarak testét jellegzetes rózsaszín tollak fedik, ám ez a szín nem minden flamingóra jellemző. A fiókák testét szürke, pihés tollazat fedi, a felnőtt méretű, az ivarérettséget el nem ért állatok pedig világosszürke, olykor szürkésbarna színűek. A rózsaszín tollak színének erőssége és árnyalata sok mindentől függ. Az állat rendszertani hovatartozásától, korától és különösen a táplálék összetételétől. A tollak jellegzetes színét adó karotinféleséget ugyanis az elfogyasztott apró vízi élőlények testéből nyeri a flamingó szervezete. Táplálékát lefelé görbülő csőre segítségével szűr ki a vízből. Kicsiny vulkánra emlékeztető fészkét nedves homokból, iszapból építi. A szülőpár felváltva kotlik a tojásokon. Pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) Elterjedés: Dél-Afrika partvidékein, hideg tengeráramlatok mentén. Testméretek: Magassága: 40-45 cm, testhossza: 60-70 cm, tömege: 3 kg. Táplálkozás: Halakat, puhatestűeket eszik. Társas viszonyok: Táplálkozáskor nagy, akár 50-100 egyedet számláló csoportba verődnek, fiókanevelés idején azonban a párok elkülönülnek a többiektől. Egyéb tudnivalók: Nem sarkvidéki, hanem afrikai elterjedésű faj: Namíbia és a Dél-Afrikai Köztársaság partvidékén három, a partközeli szigeteken pedig további 24 fészkelőhelye ismert. Testfelépítése alkalmazkodott a vízi életmódhoz, ezért szárnyaival evezve kitűnően úszik, de a szárazföldön esetlenül totyog. Úszás közben a hátán gyakran buborékok képződnek: ezt a tollak közül kipréselődő levegő okozza. A türelmes szemlélődő szamárordításra emlékeztető hangját is hallhatja. Az iparszerű halászat mellett a pápaszemes pingvineket leginkább az Afrikát megkerülő olajszállító tartályhajók veszélyeztetik. A legutóbbi két tankerkatasztrófakor (1994-ben és 2000-ben) kiömlő nyersolaj a nemzetközi mentőakció ellenére is 30 000 pingvin pusztulását okozta. Nílusi repülőkutya (Rousettus aegypticus) Elterjedés: Dél- és Délkelet-Ázsia. Testméretek: Testhossza: 9-17 cm, szárnyfesztávolsága: 50 cm, tömege: 80-170 g. Táplálkozás: Gyümölcsöket, nektárt fogyaszt. Társas viszonyok: A faj egyedei a természetben óriási, akár 45 ezer egyedből álló kolóniát alkotnak. Az állat-kertekben is a csoportos tartást szeretik, pihenéskor szorosan egymás mellett függeszkednek. Egyéb tudnivalók: A gyümölcsevő denevérek 170 fajának egyik különleges képviselője. Jobbára alkonyatkor és éjszaka aktív.
5
Bár a táplálékszerzésben látására hagyatkozik, az éjszakai életmód miatt, az ultrahangok visszaverődése alapján történő tájékozódásnak is jelentős szerepe van, ha nem is olyan kifinomult, mint a rovarfogyasztó fajoknál. Éjszakánként akár 40-50 km-t is megtesz táplálék után kutatva. A gyümölcsültetvényeken sokszor jelentős kárt okoz a termésben. Táplálkozáskor a kisebb falatokat magával viszi, a nagyobbakat viszont helyben kapaszkodva fogyasztja el. A denevér bőrlebernyeges szárnyát a meghosszabbodott ujjak feszítik ki. A hüvelykujj a kapaszkodást szolgálja, a többi között pedig bőrhártya feszül. Ugyanez a hártya folytatódik az ötödik ujj és a hátsó láb, illetve a farok között. A denevér másként használja szárnyait, mint a röpképes madarak, folyamatosan csapkodnia kell, nem tudja kihasználni a felszálló légáramlatokat. Közönséges mókusmajom (Saimiri sciureus) Elterjedés: Dél-Amerika, esőerdő. Testméretek: Testhossza: 26-36 cm, farkhossza: 35-42 cm, tömege: 0,4-1,1 kg. Táplálkozás: Szinte minden hozzáférhető táplálékot megeszik, a rovaroktól a madártojásokon át egészen a gyümölcsökig. Társas viszonyok: Több száz állat is összeverődhet egy helyen. A nagy csoportok kisebb alcsoportokra oszlanak. Egyéb tudnivalók: A mókusmajmok rendkívül ügyesen mozognak a fák ágai között, a kapaszkodáshoz mellső és hátsó lábaikat használják. A farkukon gyakran támaszkodnak, nagy hasznát veszik az egyensúlyozásban, ugrás közben pedig kormányoznak vele. Ha lepihennek egy ágon, farkukat a hátuk és a válluk fölé kunkorítják. A sűrű erdőben az egyedek jellegzetes csiripelő hanggal hívják fel fajtársaik figyelmét a táplálékforrásra vagy a veszélyre. A mókusmajom újszülöttjének súlya 100-140 g, a nőstények viszont ritkán nagyobbak 750 g-nál. Ez azt jelenti, hogy az újszülött meglehetősen nagy az anyaállathoz képest. Az ellés ezért rendkívül kimerítő, ám a kicsi megszületése után a csoport más szoptató nőstényei is besegítenek az anyának a nevelésbe. Mocsári teknős (Emys orbicularis) Elterjedés: Közép- és Dél-Európában, Északnyugat-Afrikában, a Közel-Keleten, illetve Közép-Ázsiában egészen az Aral-tóig honos. Testméretek: Testhossza: 12-30 cm, tömege: 0,7-0,8 kg. Táplálkozás: Vízi eredetű ízeltlábúakat, puhatestűeket, férgeket, esetenként dögöt eszik. Egyéb tudnivalók: Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja, könnyen felismerhető a testét borító apró, sárga pöttyökről. Mocsarak, tavak és kisebb állóvizek mellett lassú folyású vizekben is előfordul. A hímet és a nőstényt a haspáncél alakja (hímeknél homorú), illetve a farok hossza alapján lehet megkülönböztetni. A mocsári teknősre nagy veszélyt jelent a hobbiállatként tartott, de már szabadon is megtelepedett vörösfülű ékszerteknős, amely kiszorítja hazai fajunkat a természetes élőhelyekről. Budapest határánál a cinkotai Naplás-tóban él nagyobb egyedszámú mocsári teknős állomány. A WWF Magyarország és a Budapesti Állatkert együttműködése keretében évek óta kutatják az ott élő teknősök életét. A szakemberek rádióadókkal jelölik meg az állatokat, hogy adatokat gyűjtsenek róluk.
6
Barna varangy (Bufo bufo) Elterjedés: Európa, Ázsia, Észak-Afrika. Testméretek: Testhossza: 7-13 cm, tömege: 10-120 g. Táplálkozás: Ragadozó, kisebb gerinctelen állatokat (házatlan csigák, rovarok, pókok, férgek) fogyaszt, előfordul, hogy fiatal egeret vagy pockot is elkap. Életmódja: A barna varangy tágtűrésű faj, sokféle élőhelyet benépesít, 2000 m magasságban is előfordul. A természetes erdőket, erdős pusztákat, kisebb álló- és folyóvizeket kedveli, de megtalálható az emberi településeken is. Jól úszik, a parton mászva közlekedik, ritkán ugrik, főként akkor, ha megriad. Ragadozók elleni védekezésül felfújja és megpróbálja nagyobbnak mutatni magát. A vizektől távolabb is előfordul, táplálkozása és szaporodása miatt kötődik a vízhez. A barna varangy oda tér vissza szaporodni, ahol maga is született. Teleléshez leginkább üregeket választ, de házak pincéiben és egyéb védett helyeken is átvészelheti a zord időszakot. 30-40 évig is élhet.
A témához kapcsolódó linkek az interneten hu.wikipedia.org/wiki/Állatrendszertan http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/biologia/rendszer/node63.htm https://docs.google.com/viewer?url=http://khvsz.mme.hu/dl/pages/246/MME_EMYORB_2006_kiadvany.pdf
https://docs.google.com/viewer?url=http://redux.uw.hu/docs/Rendszertan_allat.doc http://systzool.elte.hu/gyakorlat/
Könyvajánló Zoológiai atlasz – Fordította: Kovácsné Kliment Emilia, Holló és Társa Kiadó A természet ABC-je , Családi kérdezz, felelek – Reader’s Digest Földünk állatvilága, Hans D. Dossenbach – Alexandra Kiadó Juliet Clutton-Brock: Emlősők – Penemex-Grafo Kiadó
7
Isten hozott a Budapesti Állatkertben! A mai napon arról tanulhatsz, hogy mely főbb csoportokba sorolhatók a gerinces állatok, és milyen különleges tulajdonságaik vannak.
Az első állat, amivel megismerkedünk, a madarak osztályába tartozó flamingó. A flamingócsapatot megtalálod a Bivalyház külső kifutóján, ha a kora tavasztól késő őszig tartó időszakban érkezel az állatkertbe. (Ha télen érkezel, akkor figyeld meg a gólyát a Szavannakifutón, az is gázlómadár!) A madarak különleges ismertetőjegye a testüket borító tollazat, a csőr, a szárny, az egy pár láb, amely többnyire három vagy négy ujjban végződik. Meszes héjú tojásokkal szaporodnak. Többségük repülni is tud. A flamingók gázlómadarak. Hogyan árulkodik erről kinézetük? Figyeld meg és karikázd be a megfelelő válaszokat! Milyen a lábuk? 1. Rövid, vékony. 2. Hosszú, vastag. X. Vékony, hosszú. Hol helyezkedik el a térdük? 1. Ott, ahol nekünk is, csak nekik hátrafelé hajlik. 2. Ott, ahol nekünk a bokánk van. X. A szárnyuk alatt bújik meg, s amit a térdüknek látunk, az valójában a bokájuk. Miért hosszú a nyakuk? 1. Azért, mert így a csőrük jobban leér a vízig, s könnyebben jutnak táplálékhoz. 2. Mert jól néz ki. X. Azért, hogy a násztáncnál lengetve azt, a tojókat elcsábítsák vele. A csőrük alakja… 1. …egyenes, hogy könnyen lecsipegethessék a víz alatti növényeket. 2. …görbe, felső része illeszkedik az iszap felszínéhez, hogy átfésülve az iszapot, könnyen ki tudják szűrni abból az apró élőlényeket. X. …a vésőhöz hasonlít, hogy az iszapba lyukakat, gödröket ásva juthassanak el kedvenc csemegéjükhöz, a hínárhoz. Tudnak a flamingók repülni? 1. Nem, mert gázlómadarak. Csak a vízben gázolva, gyalogosan tudnak közlekedni. 2. Nem, mert kicsik a szárnyaik. Alkalmatlanok a repülésre, akár a struccok. X. Igen. A hosszú lábaik és hosszú nyakuk ellenére is képesek a repülésre.
8
A továbbiakban is madarak után kutatunk. Keresd meg a pingvineket a Kisszikla Főkapu felőli oldalánál! A pingvin, a madarak többségétől eltérően, nem tud repülni, vagyis a röpképtelen madarak közé tartozik, mint a strucc, az emu, a kazuár. Ha szeretnéd megtudni, miben más a pingvinek testfelépítése a többi madáréhoz képest, olvasd el az állításokat. Írd a buborékba azoknak az állításoknak a számát, amelyeket Ivy, a pápaszemes pingvin önmagáról mondhatott!
1. Annyira szeretem a vizet, hogy még tojásaimat is víz alatti üregekbe rakom. 2. Hosszú tollaimat zsírozom, hogy ne ázzanak át. 3. Áramvonalas testem és evezőszárnyaim segítségével szinte repülök a víz alatt. 4. Színezetem is alkalmazkodott a vízi életmódhoz. Hasam fehér, hogy alulról az erős fényben ne látszódjak, hátam fekete, hogy a sötét vízben is el tudjak bújni. 5. Kedvenc ételeim egyike a hínár. 6. Kiválóan tudok szaladni a szárazföldön, ha kell így menekülök a ragadozók elől. 7. Elsősorban halakat eszem, amiket a vízben úszva kapok el. 8. Lábujjaim között úszóhártya feszül. 9. Lábaim hosszúak, hogy jól tudjak velük kormányozni a vízben. 10. Fészkem a parton lévő sziklaüreg. 11. Tollazatom apró, pikkelyszerű tollakból áll.
9
A madaraktól elbúcsúzva egy újabb állatcsoport képviselőit látod meg a Vízparti Élet Házában. Keresd meg a békákat!
A békák a kétéltűek közé tartoznak. Nevüket a fejlődésükről kapták. A felnőtt egyedek a vízbe rakják le petéiket. A peték kikelnek, majd a kifejlett békaforma eléréséig, ebihalként kopoltyúval lélegeznek, és a vízben élve fejlődnek. Ha a szárazra kerülnének, elpusztulnának. De amikor felnőnek, akkor a kopoltyúval légzés helyét átveszi a tüdőlégzés, amit a bőrükön keresztüli légzés egészít ki. Jelöld számozással a rajzon a különböző fejlődési állapotokat! 1. pete 2. ebihal 3. kifejlett béka
Nézz körül a Vízparti Élet Házában, keress békapetét, ebihalat és kifejlett békát a terráriumokban! Amit találtál, annak a képét karikázd be az előbbi rajzon!
Színezd ki a vicces varangy képet és megfigyeléseid alapján rajzolj le egy békatalpat!
10
A következő állat, amit meglátogatunk a mocsári teknős. Ha a kora tavaszi és a késő őszi időszakban érkezel, az Ausztrálház és a Fácánház közötti területen találod meg. (Ha télen látogatsz el az állatkertbe, akkor a Xántus János-házban találsz édesvízi teknősöket.) A mocsári teknősök hüllők. A hüllő elnevezés változó testhőmérsékletükre utal. Ez azt jelenti, hogy ha hideg az idő, a hüllők teste lehűl, ha meleg van, akkor felmelegszik. Ez a békáknál is így van. Mégis, akkor mi lehet a különbség? Figyeld meg a teknősöket, és oldd meg az alábbi feladatot, hogy megtudd a választ! Melyik állítás igaz a hüllőkre? Ha igaz, írj mellé i betűt, ha hamis, akkor pedig egy h betűt!
Fejlődésük első szakaszában kopoltyúval, kifejlett állapotban pedig tüdővel lélegeznek. Petéket raknak. Hidegben lassabban mozognak, a tűző nap elől elbújnak. Tüdővel lélegeznek egész életünkben. Tojásokkal szaporodnak. Bőrük vékony és sima, aminek állandóan nedvesnek kell lennie, hogy megkönnyítse a bőrlégzést. Minden fajuk védett Magyarországon. Bőrük szarupikkelyekkel és pajzsokkal fedett.
Karikázd be az alábbi képek közül azokat, amelyek hüllőket ábrázolnak! Ha van időd, keresd is meg ezeket az állatkertben!
11
A mókusmajmokat a közeli Dél-Amerika Házban találod! Ha jó az idő, a kinti nagyröpdében, ha hűvös van, a házban keresd őket! A mókusmajmok az emlősök osztályába tartoznak. Az emlősök elevenszülők, s tejjel táplálják kicsinyeiket. Állandó testhőmérsékletük van, hőszigetelőként szolgálhat a testüket borító szőr. Bár ez utóbbi részben hiányozhat. Az emlősökre a sokféleség jellemző. Akadnak talajlakó, fán élő, siklórepülő, aktív repülő (denevér), ásó, sőt, vízi életmódot folytató formák is. Sokféleség jellemzi mozgásukat, táplálkozásukat, napszakos aktivitásukat és viselkedésüket is. Figyeld meg a mókusmajmok szőrének színét, majd színezd ki a rajzot!
Rajzold a mókusmajom köré a környezetét! Jelöld meg egy nyíllal azt a testrészét, amely segíti a fán való egyensúlyozásban! Írd ide, hogy hány ujja van egy mancsán!
Figyeld meg a majmokat és húzd alá az alábbiak közül azt, amit láttál! Hogyan helyezkednek el az állatok a kifutóban? Párosával.
Magányosan.
Mindenki együtt van.
Kisebb csoportokban.
12
A repülőkutyák már várnak rád! A közeli Élet–Halál Házban találod őket!
A repülőkutya, más néven gyümölcsevő denevér nem hasonlít a többi emlősre. Ezért sokan összetévesztik a madarakkal. Hogy te ne ess ebbe a hibába, figyeld meg alaposan, és egészítsd ki a mondatokat! Testét Szájában
borítja. találhatók. közlekedik.
Ujjait és testét
köti össze.
A fákon
kapaszkodik.
Merre repül a repülőkutya? Keresd meg, hogy melyik úton jut el állatkerti vacsorájához! Húzd át a vonalat színes ceruzával!
13
ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT
Töltsd ki a táblázatot, írd a megfelelő helyre az állatcsoportok jellemzőit! A tulajdonságokat a táblázat alatt találod. Egy cellába több jellemző is kerülhet. Élőhely Halak
Kétéltűek
Hüllők
Kültakaró
Légzés
Mozgás
Táplálkozás
Testhőmérséklet
Szaporodás
víz
csupasz bőr nyálkás bőr
tüdővel
Madarak
Emlősök
Élőhely: víz – szárazföld – levegő Kültakaró: nyálkás bőr – csupasz bőr – szarupikkelyek – toll – szőr Légzés: kopoltyúval – tüdővel – bőrlégzés Mozgás: úszókkal – végtagokkal – két lábon – szárnyakkal – testük hullámoztatásával (izmaik segítségével) Testhőmérséklet: változó (hidegvérű) – állandó (melegvérű) Táplálkozás: növényevők – ragadozók – mindenevők Szaporodás: ikrákkal – petékkel – tojással – elevenszülők 14
5 langur oroszlán-nutria mosómedve majom vidra
tapír, kapibara Tengerimalac-város
6 kecske nyúl
FÁCÁNTERASZ mocsári teknős
kazuár
farkas
SZIKLAKERT
papagáj
jegesmedve
keselyű
AUSZTRÁLHÁZ TÁLTOS BÜFÉ
réce
kormorán krokodil
mangábé
LÁNGOS pingvin, ÉTTEREM fóka
gém
réce
fekete hattyú
2
citrusok
kaktuszok Kő ze tö sv én y
N A G Y S Z I K L A
gólya teknős szurikáta
maki
vallabi
antilop
orrszarvú
emu
lék Em
y tán sé
vörös kafferbivaly
AJÁNDÉKBOLT
BIVALY BÁR
FOTÓZÁS
JÁTSZÓHÁZ (külön belépő)
makákó
orangután
flamingó
elefánt
zebra
1
ELEFÁNTKAPU víziló
FŐKAPU
ELEFÁNTHÁZ elefánt
lepke
Örökbefogadás Nemzeti Bonsai Gyűjtemény Noé Aréna Klímalabirintus Lepkekert – nyáron Magyar parasztudvar Állatsimogató Élet–Halál ház Dél-Amerika-ház és röpde
marabu
gorilla
BIOBOLT
JAPÁNKERT
zsiráf
SZAVANNAKIFUTÓ
vadkutya
MADAGASZKÁR-HÁZ
mandrill
teve
PÁLMAHÁZ ÉS AKVÁRIUM
JÁTSZÓTÉR
medve indiai antilop
pelikán
NAGYTÓ
KÁVÉZÓ
prérikutya
hiéna
zebu kígyó sárkány babirussza
kis panda
hóbagoly
kacsa
kenguru
KUCKÓ BÜFÉ
MÉRGESHÁZ
tigris
leopárd
oroszlán
Pákásztanya
oroszlánfóka
K I S S Z I K L A
4
tehén
mangalica tyúk székelykapu juh
béka
BAGOLYVÁR kakadu
ló
Rendszerezés
3
Fácános – újvilági majmok Xántus János-ház – Délkelet-Ázsia állatai Vízparti Élet Háza Oroszlánház Szavannaistállók Barlangterem, kiállítóterem Főemlősház Bivalyház Régi Zsiráfház
1
Rózsás flamingó
2
Pápaszemes pingvin
3
Barna varangy
4
Mocsári teknős
5
Közönséges mókusmajom
6
Nílusi repülőkutya 15
