qwertyuiopasdfghjklzxcvbnmq wertyuiopasdfghjklzxcvbnmqw ertyuiopasdfghjklzxcvbnmqwer tyuiopasdfghjklzxcvbnmqwerty A számítógép felépítése, részei uiopasdfghjklzxcvbnmqwertyui opasdfghjklzxcvbnmqwertyuiop asdfghjklzxcvbnmqwertyuiopas dfghjklzxcvbnmqwertyuiopasdf ghjklzxcvbnmqwertyuiopasdfgh jklzxcvbnmqwertyuiopasdfghjkl zxcvbnmqwertyuiopasdfghjklzx cvbnmqwertyuiopasdfghjklzxcv bnmqwertyuiopasdfghjklzxcvbn mqwertyuiopasdfghjklzxcvbnm qwertyuiopasdfghjklzxcvbnmq wertyuiopasdfghjklzxcvbnmqw
A számítógép felépítése
Tartalom A digitális számítógép alapegységei: ................................................................................................... 3 Mikroprocesszor ...................................................................................................................................... 4 Memória .................................................................................................................................................. 5 Memóriák funkciói .............................................................................................................................. 6 Operatív tár ......................................................................................................................................... 6 Cache ................................................................................................................................................... 7 ROM-BIOS ............................................................................................................................................ 7 Alaplap ..................................................................................................................................................... 8 Sínrendszer ........................................................................................................................................ 10 Számítógép ház...................................................................................................................................... 11 Mini házak: ........................................................................................................................................ 11 Midi házak: ........................................................................................................................................ 11 Nagy torony házak: ............................................................................................................................ 11 Fekvő házak: ...................................................................................................................................... 11 Tápegység .............................................................................................................................................. 12 Billentyűzet ............................................................................................................................................ 12 Billentyűk csoportosítás .................................................................................................................... 12 Vezérlő billentyűk .............................................................................................................................. 13 További vezérlő billentyűk: ............................................................................................................... 14 Lapozó billentyűk: ............................................................................................................................. 14 kurzorvezérlők: .................................................................................................................................. 14 Jelentésmódosító billentyűk ............................................................................................................. 15 Numerikus és funkció billentyűk ....................................................................................................... 16 Egér ........................................................................................................................................................ 17 Monitorok.............................................................................................................................................. 18 Monitorok és a számítógép kapcsolata ............................................................................................. 18 Monitorok csoportosítása működési elvük szerint ........................................................................... 20 Képpontok ......................................................................................................................................... 21 A felbontás ........................................................................................................................................ 21 Szabványos felbontások: ................................................................................................................... 23
A számítógép felépítése Jó tudni! ............................................................................................................................................. 23 Képarány............................................................................................................................................ 24 Képfrissítési frekvencia ...................................................................................................................... 24 Nyomtatók ............................................................................................................................................. 25 Nyomtatók csoportosítása: ............................................................................................................... 25 - Ütő (impact) nyomtatók Kalapács vagy tű segítségével egy festékszalagon keresztül nyomnak a papírra egy karaktert vagy jelet. (mátrixnyomtató, gömbfejes nyomtató, margarétafejes nyomtató, sornyomtató) - Nem ütő (non impact) nyomtatók A képet a papírra különböző leütés nélküli technológiák segítségével viszik fel. (tintasugaras nyomtató, hőnyomtató, lézernyomtató, LEDnyomtató) .......................................................................................................................................... 25 A nyomtatási sebesség: ..................................................................................................................... 25 A nyomtatási minőség: ...................................................................................................................... 25 Mátrixnyomtató ................................................................................................................................ 26 Mátrix- vagy tűs nyomtató ................................................................................................................ 26 Tintasugaras nyomtató...................................................................................................................... 26 Színes tintasugaras nyomtatók: ........................................................................................................ 27 Lézernyomtató .................................................................................................................................. 28 Színes lézernyomatók: ....................................................................................................................... 28
A számítógép felépítése
A digitális számítógép alapegységei: 1. processzor, 2. memória, 3. a be- és kimeneti egységek illesztő áramkörei. A processzor (CPU= Central Processing Unit) a számítógép központi feldolgozó egysége.
A CPU feladatai: 1. Vezérli a számítógép működését, a memóriában tárolt program alapján. 2. Aritmetikai és logikai műveleteket végez. Logikai műveletek: TAGADÁS, ÉS, VAGY, KIZÁRÓ-VAGY... Aritmetikai műveletek: összeadás, kivonás, szorzás, osztás....
A CPU tehát az agy. Tud számolni és irányítani. Ugyanakkor csak azt csinálja, ami a programban le van írva. Azt viszont gyorsan és megbízhatóan.
A memória tárolja a programot és az adatokat. A be- és kimeneti egységek illesztő áramkörei (pl. videó kártya) lehetővé teszik a prifériák (be- és kimeneti egységek) csatlakoztatását. A perifériák a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközök, amelyek az adatok ki- vagy bevitelét teszik lehetővé.
A számítógép felépítése Mikroprocesszor Régen a számítógép központi vezérlő egysége (CPU) igen sok áramköri elemből (elektroncső, tranzisztor vagy integrált áramkör) állt. A sok áramkör sok helyet igényelt, és nagyon drága volt. A 70-es években sikerült először az Intel cég szakembereinek egy CPU-t egyetlen áramkörön megvalósítani. Az egy áramkörön (egy tokon) belül megvalósított központi feldolgozó egységet (CPU) nevezik mikroprocesszornak . A mikroprocesszorral működő számítógépek a mikroszámítógépek. A mikroszámítógépek megjelenése tette lehetővé a személyi számítógépek (PC-k) elterjedését. Személyi számítógépekkel sok helyen találkozhatunk: iskolában, otthon, áruházakban, irodákban... Ennek ellenére a személyi számítógépek a mikroszámítógépeknek csupán egy kis csoportját alkotják. A processzor legfontosabb egységei: 1. Vezérlőegység (CU) 2. Aritmetikai- logikai egység (ALU) 3. Regiszterek Vezérlőegység (CU) A CU (control unit,) gondoskodik az utasítások lehívásáról, értelmezéséről és végrehajtásáról. Aritmetikai- logikai egység (ALU) Az ALU (arithmetic logical unit) végzi el a processzor regisztereiben elhelyezett adatokkal az utasításokban kijelölt aritmetikai (számtani) és logikai műveleteket. Képes összeadásra, kivonásra, szorzásra és osztásra, logikai műveletekre (pl. És, Vagy, Kizáró-vagy, Tagadás...). Regiszterek A processzor belső tároló elemei, melyeket „munkamemóriaként” használ. Az aktuális utasításhoz éppen szükséges adatok és memóriacímek tárolódnak itt.
A számítógép felépítése Memória
A memória tárolja a számítógép működéséhez szükséges programokat és adatokat. A memóriában az adatokat sorszámozott rekeszekben tárolják. Egy adott rekesz sorszámát memóriacímnek nevezzük. A memória legkisebb címezhető egysége a memóriarekesz. A memóriarekeszek száma határozza meg a memória méretét (kapacitását). A memória kapacitásának mérőszáma a byte. (KB, MB, GB) A memóriacímek továbbítása a címbuszon történik. Azt az időtartamot, amely az olvasási parancs kiadása és az információ megjelenése között eltelik, hozzáférési (elérési) időnek nevezzük és nanosecundumban (ns) mérjük.
A számítógép felépítése Memóriák funkciói
A személyi számítógépekben 3 alapvető memória típust különböztetünk meg: 1. Operatív tár 2. Cache 3. ROM-BIOS További memóriák találhatók a periféria illesztő (csatoló) kártyákon és a perifériákban.
Operatív tár Nagy kapacitású, de viszonylag lassú írható-olvasható memória (RAM). Tartalmazza a háttértárolókról és a beviteli perifériákról beolvasott programokat és adatokat. A processzor a operatív memóriában található programutasításokat hajtja végre, és az itt található adatokkal végzi el a kijelölt műveleteket. Pl. Szövegszerkesztésnél: A szövegszerkesztő program utasításait hatja végre a processzor. A memóriában tárolja a felhasználó által begépelt szöveget. Minden bevitt adat először a RAM-ba íródik, és ott kerül feldolgozásra. Itt helyezkednek el és ezen a területen dolgoznak az aktuálisan működő programok is.
A számítógép felépítése Cache A gyorsítótár (cache memory) kis kapacitású, de gyors írható-olvasható memória (RAM). A processzor sokkal gyorsabban képes dolgozni, mint operatív memória. A gyorsítótár ugyan kis kapacitású, de képes rövid elérési idő alatt a processzor számára biztosítani a szükséges adatokat. A gyorsítótár a processzor és az operatív memória között helyezkedik el a gyakran használt utasításokat, adatokat tartalmazza. A gyorsítótár típusai: 1. Belső (első szintű, L1, Level1) cache: ami a processzorral egy tokban, 2. Külső (második szintű, L2, Level2) cache: az alaplapon helyezkedik el,
ROM-BIOS A bekapcsolás után lefutó tesztprogramot és az alapvető hardverkezelő rutinokat tartalmazó, alaplapon elhelyezett csak olvasható memória (ROM). Ez tartalmazza a setup programot is, amivel módosíthatjuk a CMOS RAM tartalmát.
A számítógép felépítése Alaplap Az alaplapon a számítógép működéséhez elengedhetetlen áramkörök találhatóak. Egy részük fixen beforrasztva, míg mások (pl. a processzor, a memóriák) csatlakozókban helyezkednek el. Az alaplap biztosítja az áramkörök közötti kommunikációt és a rajta található csatlakozók révén modulárisan bővíthetővé teszi a számítógépet.
Alaplapon találhatók: Processzor foglalat - Ugyanabba a foglalatba többféle processzor is elhelyezhető. Memóriahelyek - Az itt elhelyezett memória modulok száma és kapacitása határozza meg az operatív memória kapacitását. A sínrendszerek (buszok) vezérlő áramkörei - Belső buszok, IDE, AGP, SATA, USB... A bővítőkártyák csatlakozói - Ezekbe helyezhetjük el a videó kártyát, hangkártyát... ROM BIOS - A bekapcsoláskor végrehajtandó programot tartalmazza. CMOS RAM – A hardver működéséhez szükséges információkat tartalmazza. (pl. videó kártya , háttértárolók típusa, az operációs rendszert tartalmazó háttértároló azonosítója, dátum, idő ...) Akkumulátor - A gép kikapcsolt állapotában is működő órát és a CMOS RAM-ot látja el energiával. Órajel generátor – Az általa előállított jel mint egy metronóm ütemezi a számítógép működését.
A számítógép felépítése
Alaplap külső csatlakozói Az ATX szabványú számítógép-házaknál a legtöbb külső (azaz a gép házán kívülre mutató) csatlakozó egy meghatározott méretű és helyzetű úgynevezett hátlapi csatlakozó felületen található. - 2 db PS/2 csatlakozó (Lila a billentyűzet, zöld az egér számára ) - 2-4-6 (vagy több) USB 1.1/2.0 csatlakozó - integrált hangkártya eseté 3 vagy több 3,5 mm-es jack speaker kimenet(ek), line-in és mic bemenet - integrált VGA esetén D-SUB, és/vagy DVI - integrált hálózati kártya esetén általában 1 db RJ-45 UTP csatlakozó - régebben: 1 db párhuzamos nyomtatóport, 1 vagy 2 db soros port
A számítógép felépítése
Sínrendszer A sínrendszer vagy más néven buszrendszer ( bus system) szabványos vezetékrendszer a számítógép egyes részegységei között teremt kapcsolatot. Az adatsín (adatbusz) biztosítja az adatátvitelben résztvevő eszközök között az adatkapcsolatot. Hol az egyik, hol a másik eszköz küldi rajta az adatokat. A címsín (címbusz) a címinformáció továbbítására szolgál. A cím alapján történik az adatátvitelben résztvevő eszköz kiválasztása, és a belső memóriarekeszek vagy regiszterek megcímzése. A vezérlősín (vezérlőbusz) vezetékei vezérlik az egyes eszközöket, időzítik az adatátvitelt. pl. jelzik ha a processzor éppen a memóriából kíván olvasni, és azt is, hogy a memória elhelyezte már a kért adatot az adatbuszon.
Külön sínrendszer köti össze a processzort és memóriát. Külön sínrendszer biztosítja a grafikus csatoló kártya illesztést. (pl. AGP) Külön sínrendszer biztosítja az egyéb periféria csatoló kártyák illesztést. (pl. PCI)
A számítógép felépítése Számítógép ház A számítógép vázát a ház alkotja, amelyben speciális rögzítési lehetőségek vannak a részegységeknek. Biztosítania kell: 1. A megfelelő merevséget, a biztonságos működéshez. 2. A működés közben keletkező hő elvezetését. 3. A működési zaj mérséklését.
Többféle típusú (méretű/felépítésű) házzal találkozhatunk.
Mini házak: kisebb konfigurációkhoz készülnek. Néha speciális mikro, vagy mini alaplapokat igényelnek. Előnyük a kis méret.
Midi házak: általános felhasználásra készülnek. Viszonylag jól bővíthetőek.
Nagy torony házak: nagy teljesítményű összeállításokhoz használhatóak. Extrém mértékben bővíthetőek. Fő előnye a jó hűtés.
Fekvő házak: a "hagyományos" számítógépház. A munkahely berendezése alapján a mini (esetleg a midi) torony házak fektetett változata. A számítógépháznak, a tápegységnek és az alaplap kialakításának össze kell illenie.
A számítógép felépítése Tápegység
A tápegység (áramforrás), amely a számítógép alkotóelemeit látja el a szükséges árammal, pontosabban a szükséges értékű és terhelhetőségű stabil feszültségekkel. A stabil feszültségek előállításán kívül: 1. Figyeli az általa előállított feszültségeket. 2. A rendszer indításában is közrejátszik (Power-good jel). 3. Saját áramköreinek hőmérséklete alapján vezérelheti a hűtő ventilátorokat.
Billentyűzet
A billentyűzet a számítógép talán legfontosabb szabványos beviteli eszköze. Beviteli (input) periféria. Feladata, hogy adatokat, illetve utasításokat, parancsokat vigyünk be a számítógépbe…
Billentyűk csoportosítás A billentyűzeten lévő billentyűket alapvetően 5 csoportba lehet osztani, 1. alfanumerikus billentyűkre, 2. numerikus billentyűkre, 3. funkcióbillentyűkre, 4. vezérlő és a kurzorvezérlő billentyűkre, 5. jelentésmódosító billentyűkre.
A számítógép felépítése
Az alfanumerikus billentyűk középen találhatóak. Itt vannak a betűk, számok, szóköz és az írásjelek. Az F és a J (illetve a numerikus részen az 5-ös) billentyűn a vakon gépelők számára kis dudor is található, hogy könnyebben azonosítsák(megtalálják). A billenytűk itt, a régi írógépeknek megfelelően helyezkednek el.
Vezérlő billentyűk Az alfanumerikus részen láthatunk néhány speciális billentyűt is, amelyeket parancsbillentyűknek szoktunk nevezni:
A számítógép felépítése Enter / Return - (ejtsd: enter/ritörn=: kocsivissza ) Ha lenyomjuk, akkor kezdi a számítógép a beírt parancsot végrehajtja. Szövegszerkesztő esetében, ha lenyomjuk, akkor új bekezdés keletkezik. Backspace (ejtsd: bekszpész, balra mutató nyíl): Ha lenyomjuk, akkor a kurzor törli a tőle balra álló karaktert. Tab - (tabulátor): Ha lenyomjuk, akkor a kurzor a beállítás szerint több karaktert ugrik.
További vezérlő billentyűk: Del / Delete ( ejtsd: dilit) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor törli a tőle jobbra álló karaktert. Ins / Insert –(ejtsd: inzert) Ez a billentyű a szövegbe való beszúrási vagy a szöveg felülírási mód között vált. ESC - (Escape,ejtsd:iszkép)=menekülés, kilépés,) Ha lenyomjuk az ESC gombot, akkor általában az éppen futó programfolyamat megáll. PrintScrn – (printscreen, ejtsd: printszkrin) Ha lenyomjuk, akkor a képernyő tartalma a vágólapra kerül, így le tudjuk másolni. Scroll Lock – (ejtsd: szkrollok) kapcsolóbillentyű, programfutást(programműködést) lehet vele megállítani. Pause/Break – (ejtsd: paóz/brék) egy elindított programot lehet vele ideiglenesen vagy véglegesen megállítani.
Lapozó billentyűk: Home – (ejtsd: hom) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor az adott egység elejére ugrik. End – (ejtsd: end) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor az adott egység végére ugrik. PgUp – (page up ejtsd: pédzs áp, oldal fel) segítségével felfele lehet lapozni, pl. szövegszerkesztőben. PgDn – (page down ejtsd: pédzs dan, oldal le) segítségével lefele lehet lapozni, pl. szövegszerkesztőben.
kurzorvezérlők: Nyilak – ha lenyomjuk őket, akkor a kurzor a jelölt irányba mozdul.
A számítógép felépítése Jelentésmódosító billentyűk Jelentésmódosító billenytűk megnyomásásval vagy folyamatos nyomvatartásával megváltoztathatjuk a többi billentyű segítségével bevihető adatokat, utasításokat. pl a Shift és egy alfanumerikus billentyű együttes megnyomásakor elérhetjük az ABC nagybetűit, vagy a billentyűn lévő felső karaktert.
Shift – (ejtsd: sift) Váltóbillentyű. Ha betű billentyűvel együtt nyomjuk le akkor nagybetű lesz, pl. a-ból A lesz. Ha szám billentyűvel együtt nyomjuk le, akkor a billentyűn lévő felső jel jelenik meg, pl. 3-as esetén a + jel. Ctrl - (Control) ejtsd: kontrol billentyű) Segéd billentyű. Ha vele egyszerre más billentyűket is lenyomunk, akkor más-más parancsot végez el a számítógép. Pl. Ctrl x =a kijelölt objektumot kivágjuk és a vágólapra kerül. Alt – (ejtsd: alt) Segédbillentyű. Más billentyűkkel együtt lenyomva tudjuk utasítani a számítógépet különböző parancsok végráhajtására. Pl. Alt F= szövegszerkesztőben legördül a fájl menü. Alt Gr (ejtsd: altgéer) Segédbillentyű. Más billentyűkkel együtt lenyomva megjelenik az adott billentyű jobb alsó sarkában lévő jel. Windows billentyű (ejtsd: vindovz) Ha lenyomjuk, akkor megjelenik a startmenü. Caps Lock – (ejtsd: kepszlok) Ha lenyomjuk, akkor folyamatosan nagybetű jelenik meg. Újbóli megnyomással ismét kisbetű jelenik meg.
A számítógép felépítése Numerikus és funkció billentyűk
Numerikus billentyűk A numerikus billentyűket a billentyűzet jobb oldalán találhatjuk. Itt megtalálhatóak az összes számjegy, és matematikai alapműveletek (összeadás, osztás, szorzás, kivonás) jelei is. A billentyűknek csak akkor ez a jelentésük, ha lenyomjuk egyszer a Num Lock billentyűt és világít az ennek megfelelő LED a billentyűzeten. Ellenkező esetben kurzorvezérlő billentyűként működik. Funkcióbillentyűk
A billentyűzeten a legfelső sorban van 12db F betűvel kezdődő billentyű. (F1, F2, ... F12) Ezeket nevezzük funkcióbillentyűknek. Mindig az éppen működő program határozza meg azt a funkciót(feladatot), ami teljesül, ha lenyomjuk a billentyűt.
A számítógép felépítése Egér Az egér (mouse) a grafikus operációs rendszerek megjelenésével vált nélkülözhetetlen perifériává. Használata nagyban megkönnyíti a számítógéppel végzett munkánkat. Az egér mozgatásával egy mutatót (kurzor) irányíthatunk a képernyőn, és segítségével különböző műveleteket végezhetünk el az ott található objektumokon.
Működésük alapján két típusát kölünböztetjük meg: 1. Optikai egér: Az egér az alatta lévő felületet világítja meg, és a visszavert fénysugárból határozza meg a mozgás irányát.
2. Golyós(mechanikai) egér: Egy gumival bevont fémgolyó mozgását követi két érzékelő korong az egyik a függőleges- míg a másik a vízszintes elmozdulás állapotát figyeli.
Csoportosítás a gombok száma szerint: - 1 gombos - 2 gombos - 3 gombos - Több gombos - Görgős – a középső gomb a görgő (Kattintás nélkül lehet segítségével a képernyőn haladni) Általában egy hagyományos egéren két billentyű van. Ha jobb kézre van beállítva az egér, akkor a bal gombbal parancsot adunk („okézunk”), a jobb gombbal menüt jelenítünk meg. (Ha lenyomjuk a jobb gombot, akkor előugrik egy ablak, ami menüt tartalmaz) Ha valaki bal kezes, akkor be lehet állítani, hogy a két billentyű feladata (funkciója) felcserélődjön. Az egér általában USB csatlakozóval csatlakozik a számítógéphez, de korábban léteztek soros és PS/2 csatlakozós egerek is. Laptopon golyó („hanyategér”), vagy érintős egér (touchpad ,ejtsd :„tácsped”) tölti be az egér feladatát.
A számítógép felépítése Monitorok A monitor a személyi számítógép legfontosabb kiviteli(output) perifériája. Feladata az információk, adatok megjelenítése. Biztosítja a számítógéppel való állandó kapcsolatot a felhasználó számára. A monitor elnevezés helyett gyakran alkalmazzák a képernyő, a kijelző, a megjelenítő vagy a display elnevezéseket. Az első személyi számítógépek (PC-k) karakteres (szöveges) üzemmódban működtek alfanumerikus monitorok felhasználásával. Az informatikai eszközök fejlődésével megjelentek a grafikus megjelenítők. A grafikus monitorok már bonyolult ábrák, képek megjelenítésére is képesek. A monitoron megjelenő képek képpontokból (pixel) állnak. A grafikus megjelenítés két alapvető formája színes és szürkeárnyalatos.
A ma elterjedt operációs rendszerek általában grafikus üzemmódban működnek, de a számítógépek bekapcsolásakor - az operációs rendszer indulása előtt - még az egyszerűbb, karakteres üzemmódban jelzik ki az üzeneteket. A hagyományos katódsugárcsöves (CRT) monitorok mellett megjelentek a folyadékkristályos (LCD) és a gázplazmás kijelzők (PDP) is..
Monitorok és a számítógép kapcsolata A mikroprocesszor a videókártyán (videó adapteren) keresztül küldi a jeleket a monitor felé. A videókártya a monitor kábelen keresztül csatlakozik a monitorhoz. Régebben többféle videókártya volt (MDA, CGA, EGA..) Minden videókártya másképp működött (az egyik digitálisan, a másik analóg jelekkel). A csatlakozók (monitor kábelek) sem voltak egyformák.
A számítógép felépítése Ma a VGA (Video Graphics Array).rendszerű monitorokat használjuk. Minden új monitor típust VGA videó kártyán keresztül illesztenek a számítógéphez. Minden monitoron és vidókártyán van szabványos VGA csatlakozó (D-SUB).
Alaplap
VGA kártya
VGA kábel
Monitor
rajta a processzor
rajta VGA csatlakozó
két végén VGA csatlakozó
hátlapján VGA csatlakozó
Fontos! A monitorokon megjelenített kép minősége függ: - a monitor típusától - a videókártya minőségétől - a videó memória méretétől
A számítógép felépítése Monitorok csoportosítása működési elvük szerint
CRT Cathode Ray Tube Katódsugárcsöves monitor
LCD Liquid Crystal Display Folyadékkristályos monitor
PDP Plazma Display Panel Gázplazmás monitor
A katódsugárcsöves monitor működési elve(CRT - Cathode Ray Tube): A képernyő hátsó falán fénypor van. Az elektronsugár ide rajzolja a képet. A folyadékkristályos monitor működési elve (LCD - Liquid Crystal Display): Két üveglap között vékony folyadékkristály molekulák vannak. Ezek a molekulák az elektromos térerősség hatására elfordulnakMinden képpontban változtatható az elektromos térerősség, és így szabályozható az átengedett fény mennyisége. A gázplazmás monitor működési elve (PDP- Plazma Display Panel): A gázt elektromos árammal plazmává alakítják, amely UV fényt bocsát ki. Az UV fény látható fényt gerjeszt a felületre felvitt foszforrétegen.
A számítógép felépítése Képpontok
A képernyőn megjelenő kép képpontokból, pixelekből (Picture Element) áll. Minden képpont színe és fényereje külön beállítható.
Színes képernyő estén minden képpont 3 alképpontból (subpixel) áll össze. Egy-egy apró piros, zöld és kék pontból. Kis méretük miatt ezeket az apró pontokat az emberi szem nem képes külön érzékelni, és így a kevert színt érzékeli az agy.
A felbontás
A számítógép felépítése A grafikus felbontóképességet a függőlegesen és vízszintesen megjeleníthető képpontok alapján egy számpár határozza meg.
A felbontás a monitor által megjeleníthető pixelek száma (szorzatként) Egy képernyősorban található képpontok számának (oszlopok) és a képernyősorok számának szorzata. Pl 640x480, 800x600, 1024x768 A képet annál szebbnek látjuk, minél több képpontból áll egy képernyőkép. Ma még jellemző az 1024x768-as felbontás, ekkor a képernyőkép 1024 oszlopot és 768 sort tartalmaz, így egy képernyőkép 786.432 pontból áll össze Minél jobb (minél nagyobb) a felbontás, annál élesebb, részletgazdagabb a kép. A felbontóképesség (a kép élessége) függ: - a monitor típusától, - a videókártya (grafikus kártya) típusától, - a videókártyán lévő memória nagyságától.
A számítógép felépítése Szabványos felbontások: VGA : 640*480 SVGA : 800*600 XGA : 1024*768 SXGA : 1280*1024 UXGA : 1600*1200 ...
Jó tudni! Egy-egy monitor rendszerint többféle felbontásban képes működni. A gyártók rendszerint a maximális (legnagyobb) felbontást adják meg. A termék leírásában azonban az is szerepel, hogy adott típus az egyes felbontásokat milyen képfrissítési frekvenciával képes megjeleníteni. Ha az általunk használni kívánt felbontáshoz csak 60 Hz –es vagy annál kisebb képfrissítési frekvencia tartozik, akkor válasszunk egy másik típust! Minél nagyobb a felbontás, annál kisebbek lesznek a képen lévő objektumok, például a szövegek, ikonok stb.
A számítógép felépítése Képarány
A kijelző szélességének és magasságának aránya. 5:4-től 16:9-ig terjed. A legáltalánosabb a 4:3-hoz arány, szélesvásznú képernyőnél pedig a 16:9 arány. Ha nincs megadva a képarány, akkor a sorok és oszlopok számából könnyen kiszámítható. Pl. 800*600 -as felbontás esetén 800/600=4/3.
Képfrissítési frekvencia Minden monitor a működési elvétől és a technikai megvalósításától függő módon másodpercenként többször is megjeleníti a képet. Ezt nevezzük képfrissítésnek. A képfrissítési frekvencia megadja, hogy 1 másodperc alatt hányszor történik meg a képfrissítés. Pl. 60 Hz esetén 60-szor, 85 Hz esetén 85-ször. Minél nagyobb képfrissítési frekvencia értéke, annál jobb a monitor, annál kellemesebb a szemünknek. 50 kép/sec esetén már folyamatosnak látjuk a képet, de közelről nézve a monitort még lehet érzékelni a vibrálást és ez fejfájáshoz vezethet.
A számítógép felépítése Nyomtatók Igen hasznos kiviteli periféria. A nyomtató feladata, hogy az információt papíron (esetleg fólián, CD-n ...) megjelenítse.
Nyomtatók csoportosítása: - Ütő (impact) nyomtatók Kalapács vagy tű segítségével egy festékszalagon keresztül nyomnak a papírra egy karaktert vagy jelet. (mátrixnyomtató, gömbfejes nyomtató, margarétafejes nyomtató, sornyomtató) - Nem ütő (non impact) nyomtatók A képet a papírra különböző leütés nélküli technológiák segítségével viszik fel. (tintasugaras nyomtató, hőnyomtató, lézernyomtató, LED-nyomtató)
A nyomtatási sebesség: Egy nyomtató sebességét rendszerint a percenként kinyomtatott lapok (lap/perc) vagy a másodpercenkén nyomtatott karakterek számával szokták megadni (karakter/másodperc). A nyomtatás sebessége függ a nyomtatási minőségtől. Minél jobb minőségű nyomtatási módot választunk, annál lasabban készül el a dokumentumunk. Karakteres üzemmődban pedig lényegesen rövidebb idő kell egy dokumentum kinyomtatásához, min grafikus üzemmód esetén.
A nyomtatási minőség: A nyomtatott kép minősége annál jobb, minél sűrűbben vannak és minél kisebbek a rajzolatot felépítő pontok. Ezt jellemzi a DPI, (Dot Per Inch, azaz hogy egy hüvelyk hosszú vonal hány pontból áll). Általában három üzemmódot lehet megkülönböztetni: 1. Piszkozati (Draft): A piszkozati minőség a tűk egyszeri leütésével készül, és nem túl szép képet ad. 2. Közel levél minőségű (NLQ, Near Letter Quality): Ez már egy szebb képet adó üzemmód, a tűk többszöri leütésével hozza létre a képet. 3. Levélminőségű (LQ, Letter Quality) Legalább 18 tűsnek kell ahhoz lennie a nyomtatónak, hogy ilyen minőségben nyomtasson, és az így készített kép igen jó minőségű, de nagyon hosszú ideig tart a kinyomtatása.
A számítógép felépítése Mátrixnyomtató Ütő (impact) nyomtató típus.
Mátrix- vagy tűs nyomtató Működési elv: Egy a papír és a nyomtatófej között elhelyezkedő festéket tartalmazó szalagból kis tűk ütése hatására, festék préselődik a papírra. A nyomtatófej általában 9 vagy 24 egymás fölött elhelyezett tűt tartalmaz. Minél nagyobb a tűk száma, annál jobb minőségű a nyomtatás. Hátrány: Rossz nyomtatási minõség, nagy zaj, igen kicsi nyomtatási sebesség. Előny: Alacsony ár, kis üzemeltetési költség és több példány egyszerre történő nyomtatása. A mátrixnyomtatók több üzemmódban tudnak nyomtatni: 1. Piszkozati (Draft): A piszkozati minőség a tűk egyszeri leütésével készül, és nem túl szép képet ad. 2. Közel levél minőségű (NLQ, Near Letter Quality): Ez már egy szebb képet adó üzemmód, a tűk többszöri leütésével hozza létre a képet. 3. Levélminőségű (LQ, Letter Quality) Legalább 18 tűsnek kell ahhoz lennie a nyomtatónak, hogy ilyen minőségben nyomtasson, és az így készített kép igen jó minőségű, de nagyon hosszú ideig tart a kinyomtatása. Sebesség: néhány 100 karakter / másodperc
Tintasugaras nyomtató Nem ütő (non impact) nyomtató típus.
A számítógép felépítése
Működési elv: Apró fúvókákból kilövelő tintacseppek segítségével állítják össze a képet a papíron. Egy nyomtatófej akár több száz fúvókát is tartalmazhat. Hátrány: Magas üzemltetési költség. Előny: Alacsony ár, viszonylag jó minőségű nyomtatás. (A felbontás lehet akár 600 dpi.) Normál papírt alkalmazva, mivel a papírt nedvesíti a tinta, a nyomtatási minőség gyengébb lesz. Tintasugaras nyomtatóknál célszerű speciális papírt alkalmazni, nem nedvesedik és szép nyomtatási képet ad.
Színes tintasugaras nyomtatók: A négy színnek (cián, magenta, sárga, fekete) megfelelően rendszerint négy festékpatront alkalmaznak. Több nyomtatótípus esetén egy festékpatronban több szín található, így csökkentve a festékpatronok számat 2re (színes és fekete). Ebben az esetben, bármelyik színű tinta kifogy, akkor az egész patront ki kell cserélni függetlenül attól, hogy a többi színű festékből mennyi maradt még.
A számítógép felépítése Lézernyomtató Nem ütő (non impact) nyomtató típus.
Működési elv: A nyomtató egy fényérzékeny hengert tartalmaz, amelyet kezdetben pozitív elektromos töltéssel töltenek fel. A forgó hengerre a képet lézersugár rajzolja. Az érintett pontokban negatív töltés jön létre, amely magához vonzza a pozitív töltésű festékport. A kép átkerül a henger alatt áthaladó, és előzőleg pozitívra töltött papírra. Végül egy fűtőhenger a papírra égeti a festékszemcséket. Hátrány: Magas ár. Előny: Alacsony üzemeltetési költség, gyors és jó minőségű nyomtatás.
Színes lézernyomatók: Az egyetlen fényérzékeny hengeren a lézersugár négyszer fut végig. A színek (cián, bíbor, sárga és fekete) egymás után kerülnek fel hengerre, majd onnan a papírra. Színes lézernyomatók fotóminőségű képek állíthatók elő. A lézernyomtató a lapnyomtatók csoportjába tartozó eszköz. Nyomtatás előtt az egész oldalt előkészíti a memóriában.
