GÖMÖRI HÍRMONDÓ Putnok város közéleti lapja
XIX. évfolyam 11. szám
2008. november
Ingyenes
Százéves az Egert Putnokkal összekötõ vasút
Korhű ruhába öltözött vasutas jelentésével vette kezdetét november 12-én a Százéves Eger–Putnok vasútvonal, avagy A vasúti közlekedés szerepe a régió fejlődésében című ünnepi rendezvény.
Tamás Barnabás polgármester köszöntötte a konferencia résztvevőit, az évforduló kapcsán szólt arról a harcról, melyet két éve kezdtek e páratlanul szép természeti környezetben haladó vonal megmaradásáért. A köszöntő szavak után dr. Bory Endre, a MÁV Start Zrt. jogtanácsosa ismertette a 100 év történetét. Dr. Mosóczi László vezérigazgató-helyettes a MÁV fejlesztési stratégiáját vázolta fel előadásában. Elmondta, hogy 1990-től előtérbe került az európai vasútfejlesztésben a nagy sebességű vonalak építése, valamint a vonatok folyamatos áthaladása az országhatárokon. Ma már nem az árufuvarozást és személyszállítást támogatják, hanem az infrastruktúrát. Megemlítette a svéd vasutat, amely először alkalmazta az említett irányelveket. A személyszállításban ahhoz, hogy visszahódítsák az utasokat, több változtatást is végre kell hajtani. Az állomásokat autóbusszal kell elérhetővé tenni. A vasútvonalak kiépítésének időszakára tehető, hogy az állomások nem a települések központjában, hanem sok esetben azok peremén találhatóak, megközelítésük problémás. (Gondoskodni kell a jövőben olyan parkolók kialakításáról, ahol a személygépkocsival érkező utas biztonságban hagyhatja ott járművét.) Ütemes menetrend kialakítására törekednek, ami azt jelenti, hogy minden óra
azonos percében indítják a vonatokat. A Miskolc–Ózd vonalon már így közlekedik 15 pár vonat. 10%-os utasvesztéssel számoltak a tarifaemelés következtében. Szeretnék visszahódítani az utasokat. Sajnos a pénzügyi válság begyűrűzése kedvezőtlenül hat a MÁV-ra is, Magyarország leminősítése a pénzügyi világban nehézzé teszi a mindennapok túlélését. (A mozdonyokat, vasúti kocsikat, motorvonatokat a MÁV is lízingeli.) A fejlesztéseknél az infrastruktúra fejlesztése élvez prioritást. A járműpark átlagéletkora 30 év. Meglátása szerint be kell vonni a régiókat, megyéket, településeket a szolgáltatás színvonalának emelésébe. Meg kell szüntetni azt a versenyhelyzetet, amely a VOLÁN és a MÁV között kialakult. G. Fekete Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központjának vezetője a Közlekedés szerepe a régióban címmel tartott előadást. A közlekedés szerepének csökkenését feltételezték korábban a távmunka, az internetes vá-
A konferencia résztvevői megismerhették a MÁV fejlesztési stratégiáját sárlások megjelenésével néhá- tőkre van szükség, s politikai nyan. Nem így történt – mondta. döntésekre, amelyek adók, oktaA közlekedés formája alakult át a tás stb. formájában jelennek meg. kutatások szerint. A területpoliti- A passzív közlekedés politika a kában a hatékonyság került elő- különbségeket növeli. A sajótérbe a méltányossággal szem- völgyi vasúti közlekedés a nagy ben. A közlekedés fejlesztésének rendszerekhez tud kapcsolódni, feladata a munkaerő mozgásának környezetbarát, s fejlesztési leheelősegítése. Egy-egy terület fej- tőséget rejt magában Szlovákia lesztéséhez ma is szükség van jó felé. közlekedésre, de ez nem elégséTamás Barnabás Fécamp pélges. A jó munkaerőre, a helyi dáját említette, ahol bevitték a gazdaság dinamikájára, befekte- városba a vasutat. Véleményeszerint vissza kellene fogni a kamionokkal történő szállítást. Az ünnepség a vasútállomáson emléktábla avatásával folytatódott, ahol dr. Mosóczi László vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az ünnepség alkalmat kínál arra, hogy tisztelegjünk a szolgálatot minden körülmény között ellátó vasutas elődök előtt. A Bányász Művelődési Házban rendezett kiállítás megnyitóján dr. Kovács János főjegyző méltatta a kiállítást, melyet Husonyicza Gábor állított össze a Gömöri Múzeum közreműködésével. Egerszegi Márta Tamás Barnabás, Fónagy János és dr. Mosóczi László
2 Az Eger–Putnok vasútvonal a MÁV 87-es számú vonala. Magyarország egyik legattraktívabb hegyvidéki vasútja, alagutakkal, völgyhidakkal, szűk ívű, nagy emelkedésű pályával. Teljes hoszsza 69,5 km. Végig egyvágányú, Eger–Felnémet állomásig villamosított. Előzmények A Bükk hegység nyugati határvidéke és északi előhegyeinek területe egyike az ország legszebb tájegységeinek. A hegység mai területe évmilliókon át tengerfenék volt, nagyjából 200 millió éve kezdett kiemelkedni, magas mészkőhegységgé vált. A hegyeket bükkösök, tölgyerdők borították. A területet három jelentősebb vár őrizte, köztük a legismertebb az egri, aminek híres török ostroma Gárdonyi Egri csillagok című regényében elevenedik fel. A szarvaskői vár Egerhez tartozott, a város eleste után harc nélkül lett a törököké. A dédesi várat sokáig védték, de a készleteik végül elfogytak, ezért a törökkel együtt felrobbantották. A basa bosszúból leromboltatta a várat, és többé nem is épült fel. A későbbi években számos uralkodócsalád vadászterülete volt az itteni erdő. Az emberek mindig is a hegyek erdőiből és az alatta lévő ásványkincsek bányászatából éltek, és idővel felmerült az igény a kitermelt fa, szén és mészkő távolabbi elszállítására. A Szilvásvárad (akkori nevén Szilvás), Uppony és Bélapátfalva közti területeket 1900-ban a cseh lovagból lett erdőbirtokos, Wessely Károly vásárolta meg. Észak-Magyarország jelenlegi közigazgatási rendszerében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található a Sajó-medence. A jelenlegi Szlovákiában lévő forrásból Miskolc határáig folyó Sajó völgyében a medence talpazatát miocén üledékek töltötték fel. Ez teremtette meg a szénbányászat lehetőségét. Az erdőfoltos dombvidéken a földművelés és állattenyésztés mellett már 1786-tól foglalkoznak szénbányászattal. Az 1800-as évektől sorra nyíltak az új szénbányák. 1846-ban létesült az ózdi vasgyár, melynek termeléséhez a térség bányáiból szállították a szenet és a gömöri, valamint a rudabányai vasércet. Ennek eredményeként a GömörSzepesi-érchegység körzetéből a nyersvas- és acélgyártás súlypontja délebbi területekre, az ózdi és a bor-
Gömöri Hírmondó
VA S Ú T T Ö R T É N E T
sodi szénmedencébe helyeződött át. Ez igényelte a nagyobb árutömegeket gyorsan és biztonságosan továbbító vasút építését. Hazánk északi harmadkorú szénterületének legjelentősebb része a borsodi szénmedence. Földtani szempontból két különálló területre – kelet-borsodi és nyugat-borsodi szénmedencére – bontjuk. A nyugat-borsodi, ózdi szénterület a megye határain túl terjed, déli irányban egészen Szarvaskő községig.
Betléri Vasgyárba hordták. A gömöri vasgyárosok az 1850-es években már szorgalmazták a sajóvölgyi vasút építését. Miskolc városa kezdeményezte, hogy a gömöri iparvidéket érintő vasútvonalakat ne Fülekről, hanem Miskolcról kezdjék el építeni. A hengerelt vas értékesítési nehézségei miatt 1860-ban elhatározták, hogy Ózdon vasúti síneket fognak gyártani. Az ózdi vasgyárban a Rimamurány-völgyi Vasműegylet 1860-
Mit hoz a jövő? Megmaradhat-e a páratlan szépségű 100 éves vasútvonal? A vasút elnevezés a magyar törvényhozásban legelőször az 1825. évi VIII. tc-ben szerepelt, igaz még latinul, „ ductus ferrens” néven. Az 1836. évi XXV. tc. kimondott útirányokat is meghatározott, már itt találkozunk az Észak-Magyarországot érintő vasútvonal kijelölésével. 1870. január 9-én adták át a Hatvan–miskolci vasútvonalat. Ennek Füzesabony állomásáról Eger felé szárnyvonalat terveztek. A vonat közigazgatási bejárása 1871. június 26-án történt meg. Az építkezésért a Magyar–Angol Bank 570 ezer Ftot utalt át. A vasútvonalat Knoblauch Ágoston mérnök vezetésével építették. Az eredetileg 1872. október 1-jei határidő csúszott, a műszaki bejárás október 5én történt meg. Az első menetrend szerinti vonat 1872. november 3-án indult útjára. A XIX. század közepén Magyarország nyersvastermelésének mintegy fele származott a Gömörben működő 40 nagyolvasztóból. 1851ben Királdnak igen gazdag kőszénbányájából a szenet a szekerekkel
tól készítette tehát a vasúti síneket. A vasgyártás fejlesztését akadályozta, hogy a nyersanyagok és a késztermékek szállítása csak szekéren történt. A közúti fuvarbérek magasak voltak, a szállítás rossz időben akadozott. Az 1867-es kiegyezés végre lehetővé tette a Miskolc–Putnok–Bánréve–dobsinai vasútvonal megépítését. Gróf Mikó Imre az 1867-es kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere tervezte a Miskolcot és Rozsnyót összekötő gömöri vonal megépítését. Az ózdi gyár évről évre több sínt hengerelt, 1867-ben az Első Erdélyi Vasút részére 2240 t, 1868-ban a MÁV részére 3750 t sín készült. Az érintett vasművek és bányák 1868. április 24-én kérelmet terjesztettek fel az országgyűléshez, melyben kezdeményezték vasút építését. 1868-ban Borsod vármegye kérte, hogy a gömöri vasutat Miskolc érintésével vezessék, ne Fülek felől kezdjék Rozsnyó irányába építeni. Az 1868. évi XII. tc rendelkezett a Hatvantól Miskolcig terjedő vasútvonal építéséről, az 1868. évi XLIX. tc. pedig a felvett kölcsön hovafordításáról
már elrendelte a bányaipar fellendítése érdekében a Miskolc–putnoki vasútvonal létesítését. Már 1867. június 30-án szerződésben vállalta a Pesti Építőbank, ill. két vállalkozó a vonal 1871. februári 17-i átadását. A vasútvonal tényleges építése ennek ellenére csak 1871 tavaszán kezdődött a „Buda-pesti építőtársulat” kivitelezésében. A Miskolc– Putnok–Bánréve közötti rész 1871. június 13-án, a Bánréve–füleki 1873. október 10-én nyílt meg. 1874. szeptember 5-én indult meg a forgalom Bánréve és Rozsnyó, 1874. július 20-án Rozsnyó és Dobsina között. Sorra nyíltak a környék bányái, így Királd térségében is. Szükség volt a gyárak szénnel való ellátására, így vették tervbe a Királd–Putnok közötti iparvasút megépítését. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. (MÁK) pesti és bécsi tőke közreműködésével jött létre 1891. június 9-én, majd a Borsod megyei Királdról indult el a hallatlan gyors fejlődés útján. 1900-ban az ország barnaszéntermelésének 18%-át, 1913-ban pedig 29%-át szolgáltatta. A MÁK kezdeményezésére 1891. december 19-ig a MÁV putnoki állomásától Királd Albert-táróig 8176 m hosszú bányavasút épült, Királd az ország egyik jelentős széntermelő központjává vált. 1895-ben már 230 ezer tonna volt a széntermelés. A Bükk hegység nyugati oldalán haladó Eger–Szilvásvárad–Királd vasútvonal építését 1906-ban kezdte megszervezni Wessely Károly szilvásváradi erdőbirtokos és Serényi László gróf, putnoki nagybirtokos. A vonalat 1908. november 12én adták át a forgalomnak, és 23 évig önálló helyiérdekű vasútként működött. Építésekor az egri vár egy részét el kellett bontani. A vonal igazi jelentőségét a szén- és kőbányák, a cementgyár és a vonalhoz csatlakozó kisvasúthálózatok, a nagyvisnyói és a szilvásváradi keskeny nyomtávú vasutak adták. Az 1904-ben épült bélapátfalvi cementgyár kiszolgálása is igényelte a nagyvasút és az iparvágány építését. Az Eger–Putnok közötti vasútvonal építését az 1907. évi XV. tc. alapján kiadott 14.085/1907. Ker. Min. számú, 1907. március 17-én kiadott engedélyokmányban Wes-
Gömöri Hírmondó sely Károly szilvási földbirtokos részében engedélyezték. Az engedélyes jogot nyert és kötelezettséget vállalt arra, hogy az egri MÁV-állomásból Bélapátfalván és Királdon át a MÁV Miskolc–Bánréve–Fülek vasúti fővonal putnoki állomásáig gőzüzemű helyiérdekű vasutat építsen, és azt az engedély időtartama alatt üzemben tartsa. Az építési tőkét 8 200 000 koronában határozták meg. A síneket és egyéb felszerelési tárgyakat belföldön kellett beszerezni. A vasút üzletkezelését szabványszerződés alapján a MÁV Miskolci Üzletvezetősége látta el. A vasútvonal a MÁV egri fejállomásából ágazott ki. Jelentős ipari és bányavidékeket kötött össze. 1906. augusztusban kezdték el építeni és 1907. november 12-én helyezték üzembe. A hegyvidéki pálya több vízválasztót szelt át, hosszának 5%-a volt vízszintes és 50%-a egyenes. Legnagyobb emelkedés 16 ezrelék, az ívek sugara 200 és 1000 m között mozgott. 575 m össznyíláshosszal 288 híd és áteresz létesült, a legnagyobb híd 50 m-es. Három alagútja közül a szarvaskői 76, ill. 156, a sátai 276 m hosszú. Felépítménye túlnyomó részben 9 m hosszú ‘i’ jelű 23,6 kg/m-es, kisebb részben 8 m hosszú 24,92 m-es ‘k’ jelű sínből állt. A legnagyobb aljköz 72,5–95 cm volt. A vonatok 12–12,5 t tengelyterheléssel közlekedhettek. A hegyi pálya különösen nehéz munkát adott az építőknek, akiknek a rövid határidő alatt néhol kisebb dombokat kellett eltüntetniük, hogy az anyagukból egy másik szakaszon domb nagyságú töltést építsenek. Az építés során összesen 1,8 millió köbméter földet és sziklát mozgattak meg. Nyitáskori állomásai: Tihamér,
3 Felnémet, Szarvaskő, Monosbél, Bélapátfalva, Szilvásvárad, Nagyvisnyó, Nekézseny–Sáta, Királd. Megállóhelyei: Kiskapud, Egervár. A gőzmozdonyok vizet Mónosbélen, Nagyvisnyón és Királdon vételezhettek. A pályafenntartási és pályafelügyeleti szolgálatot Eger székhellyel új osztálymérnökség irányította, a megnyitáskor, 1908-ban öt pályafelvigyázói és 15 pályaőri szakaszt engedélyeztek. Felvételi épületek, váróhelyiségek, állomási és vonali őrházak, áruraktárak, áru-, nyílt- és baromrakodók, lámpakamrák, hídmérlegek létesültek. Húsz őrház és 132 útátjáró létesült, melyek közül csak egy volt sorompóval fedezett. Fűtőház csak Egerben volt. Az alacsony tengelyterhelésű pályán csak kis tömegű mellékvonali mozdonyok közlekedhettek, melyek gőzlégsűrítője a kellő megfékezettséget biztosítva a hegyi pályán csak 40–50 tengelyes vonatok továbbítását tette lehetővé. Eger és Felnémet között a 12 ezrelékes emelkedő rendszeres tolószolgálatot igényelt. A hegyi jellegű pályán szinte mindennaposak voltak az elemi károk, 1909-ben Nekézseny-Sáta állomás III. vágányára 1500 m3 föld csúszott. 1910-ben 3008 koronát fordítottak a vis maior károk elhárítására. 1910-ben 302/303-as szelvénynél lévő ravaszlyukból 2000 m3 föld csúszott a pályára. A HÉV nem volt hajlandó a kár elhárításának költségeit fedezni, azzal az indokkal, hogy az a rendes pályafenntartás keretei közé tartozik, így a szerződés alapján a MÁV-ot terheli. A MÁV Igazgatósága a miniszterhez fordult az ügyben. A tulajdonos Eger–Putnoki HÉV-vel való együttműködés más esetben sem volt példás. 1909-ben a MÁV
Színvonalas, a látogatók számára érdekes vasúttörténeti kiállítást láthattunk
12.506 korona talpfahiány-megváltást követelt a HÉV-től. A miniszter helyett eljáró államtitkár a repedt talpfák kicserélését és az összegnek a MÁV részére való kifizetését rendelte el. A MÁV Igazgatósága felhívta a HÉV-et annak megfizetésére, annak elmaradása esetén a HÉV üzleti jövedelmét a MÁV visszatartja. 1931. 10. 01-jétől államosították a helyiérdekű vasutat. 1949. A Sajó-völgyi jelentős iparfejlesztés egyre több alapanyag elszállítását igényelte, ezért 1949ben a Királd bányatelep–Királd–Putnok közötti szakaszt ‘i’ rendszerűről ‘c’ rendszerű felépítménnyel látták el. A tengelyterhelés 12,5 tonnáról 16–17 tonnára emelkedett. 1957–1959. Elkészül a Felnémet –Bélapátfalva Szarvaskő közötti ‘c’ rendszerű átépítés. A sebességet 35 km/h-ról 40 km/h-ra, a tengelyterhelést 12 t-ról 16-17 t-ra emelték. 1966. A Szilvásvárad–Putnok közötti vonalszakaszon a forgalom közútra terelését javasolta az akkori Tervosztály vezetője. A többi osztály nem támogatta az elbontást, mert az ország egyik legpompásabb hegyi vasútjának tartották, ezért inkább dízelesítését javasolta. A vonal korszerűsítése, dízelesítése a megoldás. 1975-től az eddigi 375-ös sorozatú mozdonyokat román gyártmányú M47-es dízelmozdonyok váltották fel. A vonatok terhelése növekedett. A dízelesítés dacára a Bélapátfalva–Királd közötti áruforgalom 1968 és 1978 között a tizedére csökkent. A Gazdasági Bizottság 1980 körüli döntése értelmében Bélapátfalván új cementgyár épült. Ez igényelte az Eger–bélapátfalvi szakasz korszerűsítését. 1980–1982. 10. 01. Felnémet és Bélapátfalva között megvalósult a pályakorszerűsítés, Mónosbél–Bélapátfalva között közel 3 km hosszon új nyomon épült a pálya. 1984-ben a Hatvan–Füzesabonyi Pályafenntartási Főnökség Bélapátfalva és Putnok között a forgalom szüneteltetését kéri. A folyamatos karbantartás során használt síneket építettek be, ezek gyakran törnek. A kapcsolószerek állapota, az aljzat avulása miatt jelentős nyomtáveltérések alakultak ki. 1985. május 28-ra fejezték be az Eger–felnémeti szakasz villamosítását. 1994-ben a kormány kötelezte a
MÁV-ot veszteségeinek csökkentésére. Az ennek alapján indult takarékossági program a legkisebb veszteséget „termelő ” mellékvonalak leépítését irányozta elő. A létszámot csökkentették, a vonalat „megtörték”, azaz nem minden vonat ment végig, Szilvásvárad lett több vonat végállomása. 2006 júniusában tervek születtek 28 vasúti mellékvonal bezárásáról, melyben a Szilvásvárad–Putnok szakasz is benne volt. Ez nem valósult meg – a tervezett 28-ból 14 vonal forgalma szűnt meg – de egy évvel később új tervek születtek 38 mellékvonal bezárásáról. A 38-as lista idővel 12 vonalra rövidült (amiben a Szilvásvárad-Putnok szakasz szintén benne volt), amelyeket 2008. március 1-jei majd május 31-i dátummal terveztek bezárni. Ez a vonalbezárás sem valósult meg. Dr. Bory Endre
Gömöri Hírmondó
Kiadja:Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság 3630 Putnok, Rákóczi út 2. Felelôs kiadó: Pásztor János Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság ügyvezetôje HUISSN 0866-1227 Fôszerkesztô: Egerszegi Márta A szerkesztôbizottsági tagok: Darnyi Béla (tiszteletbeli szerkesztőségi tag) Deczkiné Horváth Ilona Fábián Judit Placskó Klára Szakonyi Zsolt Szedés, tördelés, nyomda: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a Tel: 06(24)433-433
4
Gömöri Hírmondó
PUTNOKIAK NAPJA
A 2008-as év végéhez közeledünk. Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából ez az év a Reneszánsz Éve volt, ennek jegyében 150 program várta országosan a látogatókat. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően 700 ezer forintot nyert a város a helyi programok lebonyolítására, melyet az önkormányzat 250 ezer forinttal egészített ki. Nagy sikerrel rendezték meg ezen anyagi támogatással a Múzeumok Éjszakáját júniusban, majd november 21-én és 22-én a Putnokiak Napját. A pályázatnak köszönhetően a Gömör Expo idejére szervezik a Putnoki Hagyományőrző Kézművesek kiállítását. November 21-én a sportolók vették birtokba a Bányász Művelődési Házat.
„Hajrá Putnok”
Közel 100 ember gyűlt össze a Bányatelepi Művelődési Ház nagytermében, egykori és aktív sportolók, olyan sportbarátok, akik hivatásuk, munkájuk vagy betöltött tisztségük révén kapcsolatba kerültek vagy vannak jelenleg is a putnoki sportélettel. A sportolók napja, vagy nevezzük sportolói találkozónak, egy nagyszerű idea. Összehozni a múltat a jelennel, felidézni a régi, szép idő-
Az önfeledt öröm pillanatai a kulturális gálán egy nagyszerű rendezvényt követően
ket, megemlékezni olyan sportemberekről, akik sajnos már nem lehetnek közöttünk, egy kicsit nosztalgiázni vagy csak jóízűt beszélgetni a rég nem látott ismerősökkel, barátokkal. Ez a nap azonban még ezen is túlmutatott. Szorgos kutató- és gyűjtőmunkának hála, városunk megannyi tárgyi és írásos sportemlékkel gazdagodott,
amelyet kiállítás formájában tárt a szervezőbizottság a publikum elé. – A sportolói nap egy újszerű és egyben remek kezdeményezés – vélekedik Tamás Barnabás, városunk polgármestere. Nagyszerű érzés rég nem látott sportemberekkel találkozni, akik egykor Putnokhoz kötődtek. Másrészt a település ezzel a rendezvénnyel megmutatta, hogy nívós sportélettel rendelkezett a múltban és rendelkezik ma is. Sikeres volt régen, sikeres a jelenben és remélhetőleg az lesz a jövőben is. Nagyon bízom abban, hogy ez a nap ezentúl – ha nem is ugyanebben a formában – ettől kezdve megrendezésre kerül, tovább folyik majd a gyűjtőmunka, és egy olyan sporttal kapcsolatos archív „tárat” Putnok nívós sportélettel rendelkezett a múltban és ma is
sikerül összehozni, melyre büszke lehet a jövő nemzedéke is. Az ünnepség Katona Pál alpolgármester köszöntőjével vette kezdetét, majd a serényis citeracsapat produkciója következett. Ezt követően került sor az est „fénypontjára”, a putnoki sportéletről készült kisfilm levetítésére. A képkockákon visszakalandozhatott a publikum a múltba, rövid időre feltárult az 50-es, 60-as évek helyi sportvilága, nosztalgiázhattak a fociról, kézilabdáról és a sakkról, látótérbe került a település iskolai sportélete, a verseny és szabadidősport, a városvezetés fejlesztéssel kapcsolatos törekvései. A félórás filmet tapssal jutalmazta a sportbarát közönség. – Bevallom, megjelent egy-egy könnycsepp a szememben – nosztalgiázik Mónus Ilona nyugalmazott testnevelő. Az általános iskolában eltöltött időszakomra, a kézilabdás éveimre máig szívesen gondolok vissza. Pedagógusként és edzőként életem összeforrt a sporttal, és boldog vagyok, hogy sok olyan embert taníthattam, akik máig a sport területén maradtak, és talán az indíttatást épp tőlem kapták ehhez. A film után városunk első embere szólt a jelenlévőkhöz. Tamás
Gömöri Hírmondó
PUTNOKIAK NAPJA
5
Barnabás beszédében nagyszerű egyéniségeket emelt ki, akik országos vagy nemzetközi szinten is bizonyítottak vagy bizonyítanak ma is, és akik ehhez Putnokon kapták az alapokat. Hangsúlyozta az utánpótlás fontosságát, az iskolai sport szerepét. Megemlítette a Putnoki Bányaüzem sportéletére gyakorolt hatását, mely révén városunk évtizedekig vezető szerepet töltött be a térségben. Végül kitért arra, hogy a fejlődés ma is töretlen, a városvezetés önerőből próbálja szinten tartani a nívót, és ehhez partnerre lelt összeszerveződő körökben és egy agilis szakembergárdában. A programot kulturális produkciók színesítették, melyek után került sor az estebédre, desszert gyanánt „jóízű” beszélgetések szolgáltak. – Hogy érzi magát?
A Péczeli ÁMK művészetis diákjainak kiállítása
November 22. a kultúra ünnepe volt
A program a galériában egy kiállítás megnyitásával kezdődött, melyen a következő alkotók munkái láthatók: Repka József, Mácsadi Béla (elhaláloztak), Kaszáné Fehér Katalin, Varga Péter, Francia Tímea, Péter László,
Placskó Katinka
– Nagyszerűen – mosolyog Závodszky István. – Sportkarrierem egyik fontos állomása Putnok, sok az ismerős, jólesik kicsit beszélgetni, nosztalgiázni. – Jó kezdeményezésnek tartja a sportolói napot? – Hogyne. Ózdon ennek már hagyományai vannak, és örülök annak, hogy erre Putnokon is gondoltak. A kiállítás alapjai adottak, ezt már csak bővíteni kell, magát a találkozót pedig szintén ki lehet szélesíteni, akár valamilyen sportmegmérettetéssel összekötve. Én azt hiszem, Putnokon megvannak azok az emberek, akik képesek ezt megcsinálni, hiszen ez a mai nap is bebizonyosodott. A sportolói nap a városi kulturális élet színfoltjává válhat.
L. Kovács Júlia, Péntek Éva, Lengyel Gábor, Bajnóczy Ferenc, Kiss László, Szurdoki Judit, ifj. Repka József. A kiállítás anyagát Váradyné Nagy Andrea, Pucsok István és Gere Tünde zsűrizték. Fónagy Istvánné üdvözlő szavait követően Tamás István, a Tóth Ede Alkotókör elnöke nyitotta meg a rendezvényt. A szép számú közönség Farkas Kinga, Tóth Réka, Szűcs Kornél Gregor Hanna, Váradi Zoltán hangulatos előadásának tapsolhatott. A program a Bányász Művelődési Házban folytatódott. Fellépett a Serényi László Általános Iskola citerazenekara, a
Váradi Zoltán
Broda László, Kónyai Pál, Munkácsi Zsuzsanna, Nagy Zsófia, Hajdúné Bodrogközi Rozália, Vígh Csaba, Ráczi István, Gregor Endre, Barnóczki Éva, Kalivoda Bettyna, É. Kovács Judit, Bíró Zsoltné, Kónya István, Pósfainé
Katona Kornél
Péczeli ÁMK Gyermekkórusa, Putnok Város Női Kara, Váradi Kata és Király Róbert, György Józsefné, Máté Krisztina, Szűcs Kornél, György Dániel, a Ködköpeny Színtársulat, Váradi Zoltán, Katona Kornél, Placskó Emese, Placskó Katinka. Sor került az erre az alkalomra meghirdetett „Putnoki Tollforgatók” irodalmi pályázat eredményhirdetésére. Vers kategóriában I. helyezett: Útmenti Pál jelige: Völgy című verse II. helyezett: dr. Tannerné Kardos Éva: Apám emlékére című verse III. helyezett: Darnyi Béla: Ima a hazáért című verse Próza kategóriában: I. helyezett: Tiszta Sajó jelige: Merülés című írása II. helyezett: Placskó Lajos: A grófi Fűz meg a Drótgiliszta című írása III. helyezett: Placskó Lajos: Rajtakapott pillanat írása
A műsor szünetében a Péczeli ÁMK képzőművészeti tagozatának és a Putnoki Hímző Kör tagjainak munkáiból rendezett kiállítást tekinthették meg az érdeklődők, fellépett Kovács Matyúz Sándorné népdalénekes. A rendezvényt követően Tamás Barnabás polgármester úr így nyi-
6
Gömöri Hírmondó
PUTNOKIAK NAPJA
Placskó Emese
latkozott: A rendezvény bizonyította, hogy a putnoki emberek milyen értékeket tudnak megjeleníteni. Mindenki magáénak érezte ezt a két napot. Az innen elköltözöttek is elhozták alkotásaikat, illetve megmutatták, hogy mire képesek. Rendkívül büszke vagyok rájuk. Az elmúlt tíz év legsikeresebb kulturális rendezvényének tartom a Putnokiak Napját. Fónagy Istvánnét, a MOS Bizottság elnökét a szervezésről és a rendezvény értékeléséről kérdeztük: – A projekt vezetőjeként szeptember elején összehívtam egy szűkebb stábot. Ebben a csapatban vett részt az önkormányzat részéről Gere Tünde, a Gömöri Múzeum vezetője, Zsuponyóné Ujváry Mária és Fónagy István népművelő. Elosztottuk egymás között a feladatokat. Az elképzelésekről tájékoztattuk Tamás Barnabás polgármester urat, aki ezt követően meghívta egy munkamegbeszélésre azokat a személyeket, akik segítséget nyújtottak a program előkészítésében és megvalósításában. A teljes program részletes kidolgozásában és egyeztetésében részt vett Tamás Barnabás polgármester úr, Jeddi József, Zsuponyóné Ujváry Mária, Gere Tünde, Fónagy István, Tamás István, Arany Beáta, Placskó Lajos, a Péczeli Művészeti Iskola, a Serényi László Iskola, a Putnoki Hímző Kör, a PVTV képviselője és jómagam. A szervezés során jelentős segítséget kaptunk Tamásné Tuza Gabriella ellátási csoportvezető asszonytól.
Ezután következett az érdemi munka, melynek során mindenki teljes gőzerővel dolgozott a maga területén. Fónagy István javaslatára a rendezvény a Putnokiak Napja címet kapta, hiszen ez a két nap a putnokiakról a putnokiaknak szólt. Pontosan nem tudnám megmondani, hogy a szűkebb szervező stáb hány órát töltött el az előkészületekkel, mennyi levelet küldött ki, és hány emberrel beszélt a közel három hónap alatt, azt viszont állíthatom: igyekeztünk mindenre figyelni. Kiemelném, hogy a munka során mindenkitől jó hozzáállást tapasztaltunk, és sok segítséget kaptunk.
Ügyeskezű asszonyok munkái
Mindezeknek köszönhető, hogy a november 21-ére, a Hajrá, Putnok! címmel megtartott programra nagyon sok sportoló eljött, még az ország távoli pontjáról is, és jó hangulatban telt el a délután. A rendezvény mellé sikerült egy színvonalas sportkiállítást is rendezni a Bányatelepi Művelődési Ház nagytermében, ahol sok-sok fotó, újságcikk, kupa, oklevél és érem tanúsította azt, hogy Putnokon évtizedek óta jelentős sportélet folyik. Ezzel megteremtettük egy városi
Sportmúzeum alapjait is. A PVTV nagyszerű összefoglaló filmet készített Putnok fél évszázados sporttörténetéről és jelenéről, melyet a résztvevők nagy elismeréssel fogadtak. A Tóth Ede Alkotókör és a Holló László Galéria kiállítást szervezett, amelyen gyönyörű alkotások tekinthetők meg még két hétig, bemutatva a Putnokon alkotó és az innét elszármazott művészek tehetségét. Délután öt órától kezdődött a Gálaműsor sok szereplővel. A rendezvényeken sokan részt vettek, és megítélésem szerint a jelenlévők nagyon jól érezték magukat. Elfáradt a szervező csapat, de megérte. Elértük célunkat: bemutattuk, hogy mennyi tehetség született ebben a városban.
A kiállításmegnyitó egyik pillanata a galériában
Gömöri Hírmondó
7
Gazdasági válság – hogyan éljük túl?
Amerika és Európa pénzintézeteinek megrendülése természetesen nemcsak a pénzügyi szektort érinti. A bankok gyengélkedése lelassítja a vállalati és a lakossági hitelezést, drágítja a kölcsönöket, mind a termelőcégek, mind pedig a lakossági ügyfelek számára. A hitelek megdrágulása érinti még azokat is, akik a biztosnak tűnő svájci frankban veszik fel a kölcsönöket. S manapság ki az, akinek ne lenne valamilyen hitele – vállalat elindítására, lakásra, felújításra, autóra vagy valamilyen háztartási gép vásárlására? Amennyiben az ügyfél erős forint mellett vette fel a hitelt, a magyar deviza gyengülése akár 20–25 százalékkal is megdobhatta a havi kiadást. A forinthitelek esetében az október 22-én végrehajtott – 3 százalékpontos – alapkamat-emelés okozhat fejfájást az adósoknak, a jegybank lépése – futamidőtől függően – akár 8–12 százalékkal növelheti a családi kasszát. A megtakarításokat is keményen érinti a jelzálogválság és a pénzügyi válság: a nyugdíjalapok hozamai máris csökkentek, és figyelniük kell különösen a fiataloknak arra, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetéseiket ne a legkockázatosabb befektetésekbe forgassák bele a pénzkezelők. Az infláció emelkedése különösen hátrányosan érinti a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetben ki mer új lakást, új autót vásárolni, hitelt a nyakába venni, amikor megélhetési gondjai vannak, és nagyon sokan tartanak az elbocsátásoktól. A válsággal jelentkező veszteségeket nem lehet a konvergencia-
program mintája alapján rendezni, azaz a terheket egyoldalúan a munkavállalókra, a közalkalmazottakra, a közszolgálati dolgozókra, a nyugdíjasokra rakni. Mi lesz ezekkel az emberekkel, hogyan fogják élni jövőjüket, mik a terveik, ha vannak egyáltalán? Erre kerestem a választ a lakosság körében: 62 éves – nyugdíjas Az igazi nagy politikával csak a hírek hallgatása szintjén foglalkozom. A 33-as nagy gazdasági válság tanulása során nehezen képzelte el az ember gyerekfejjel, milyen lehet az, amikor valaki elveszíti mindenét, állás nélkül marad és földönfutó lesz. Most izgulok, hogy a gyerekeimnek megmaradjon az állása, ne szűküljön be annyira a gazdaság lehetősége, hogy tömeges elbocsátások legyenek és a termelés a legminimálisabb legyen, mert az katasztrófa lenne mindenki számára. Azon is izgulok, hogy a nyugdíjam elég legyen a rezsim fedezetére. Jobban meggondolom, hogy mit vegyek a boltban – lehetőleg az olcsóbb terméket választom. Kevesebbet használom az autót, mert azt tankolni is kell. Vettem fát – bár 93-tól gázzal fűtök – hogy olcsóbb legyen a lakás fűtése, és eltüzelem a száraz ágakat gyújtósnak. Rettegek attól, hogy a temetésemre félretett pénz annyira elveszti értékét, hogy majd a gyerekeimnek kell esetleg a költségekről gondoskodni. Nagyon szeretném, hogy félelmeim ne teljesüljenek, és minél előbb biztos lábakon álljon a gazdaság. 36 éves – gyári alkalmazott A gyárban annyit lehet érezni, hogy visszaesett a termelés, illetve az igény az autók miatt. Ezért decemberben hosszabb lesz a leállás.
Ja, és persze emelkedett az autótörlesztésem: 18.000 Ft-ról 23.000 Ft-ra. De olcsóbb a benzin, és van gázártámogatásom. 40 éves – vállalkozó Egyre bizonytalanabb a jövőnk! Nem tudjuk, hogy jövőre a bolt, a vállalkozás talpon fog-e maradni, s hogy ez a nehéz időszak meddig fog tartani! Aggódunk a nagyobb, sőt a kicsi gyerekeink jövője miatt is. Aggaszt a válsággal együtt járó kiábrándultság, a rossz közhangulat. Az, hogy a pénzünk szinte semmire nem elég, azt nem írom részletesen, hisz ezt mindenki érezheti! Sajnos nem a megtakarításaink, hanem az adósságaink növekednek! Azt nem is látom, hogy ebből mikor lehetne kikecmeregnünk. 22 éves – főiskolás Utolsó éves vagyok, most is nehéz volt a szüleimnek kifizetni a 110.000 Ft féléves tandíjat, pedig mind a ketten dolgoznak. Félnek azonban attól, hogy megmarad-e a munkahelyük, nekem még egy félévre a tandíjat ki kell fizetnem. S tudom, hogy egy-egy hónapban is milyen nagy összeggel segítenek, (albérlet, kaja, ruha stb…). A következő félelmem pedig az, ha végzek, fogalmam sincs, hogy hol tudok elhelyezkedni. Ha elmegyek Borsodból, akkor magamra maradok, itt vannak a szüleim, rokonaim, barátaim, s ha lesz is állásom, abból hogyan fogok elindulni az életben? Távol a szülői segítségtől, hogy alapítsak így családot, a vőlegényem is főiskolát végzett, jelenleg munkanélküli. Egyszerűen nem lehet jövőt tervezni! 47 éves – pedagógus 5 éve egyedül nevelem a gyermekem, nagyon nehéz a fizetésből kijönni. Semmiféle kölcsönöm
VÁSÁRLÓI JOGOK
A karácsony előtti áruvásárlás jelenti a kereskedelem számára a legforgalmasabb időszakot. Sajnos vásárlásunkkal nem minden esetben vagyunk elégedettek. Íme néhány fontos tudnivaló, hogy jogainkat érvényesíthessük: Ha a megvásárolt áruval szemben a vásárlónak minőségi kifogása van, a hibás teljesítés szabályai szerint kell eljárni. Amennyiben a jótállási, szavatossági időn belül jelzi a vásárló a hibát, a kereskedőnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról, nyilatkoznia kell a kifogás rendezésének módjáról, s arról, mikor kerül sor a termék javítására, esetleges kicserélésére, vagy a vételár visszafizetésére. Akciós áru esetében ugyanígy kell a kereskedőnek eljárnia, kizárólag akkor tagadható meg az áru cseréje hibás teljesítés miatt, ha valamilyen meglévő, észlelhető hiba volt az árleszállítás oka, s erre a kereskedő felhívta a figyelmet. A nem hibás terméket a kereskedőnek nem kell kicserélnie, a mérlegelésén múlik, hogy a színben esetleg nem megfelelőt, rosszul választott méretezésűt kicseréli-e. Telefonon, postai úton vagy interneten megrendelt termék esetében az áru átvételétől számított 8 napon belül indoklás nélkül is elállhatunk a szerződéstől. Ebben az esetben a termék visszaszállításának költségét kell kifizetnünk, a kereskedőnek 30 napon belül vissza kell fizetnie a vételárat. Forrás: Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége
nincs, nem is tudnék felvenni, mert nem bírnám a részletet fizetni. A hűtőm és a mosógépem már nagyon régi, folyton attól rettegek, hogy valamelyik elromlik. Eddig gázzal fűtöttem, de nem volt igazán meleg, és nagyon sokba került. Összespóroltam egy cserépkályhára, amit nyáron be is raktak, remélem, ezzel olcsóbban fogom a fűtésszámlát megúszni. 24 éves – munkanélküli Nyáron volt az esküvőnk, most a szülőknél lakunk. Sajnos csak a férjem dolgozik. Szeretnénk külön költözni, hiszen az mindenkinek egészségesebb megoldás lenne, de amíg nem találok munkát, és nem rendeződik az országban a helyzet, semmiféleképpen nem vágunk bele. Nem is tudnánk a kölcsönt fizetni, a szülők is betegesek, nem függhetünk tőlük anyagilag egész életünkben. Természetesen szeretnénk majd gyereket is, valószínű, hogy már csak egyet, hogy azt fel is tudjuk nevelni. De csak egy pár év múlva, ha lesz állásom és új lakásunk. 50-es – értelmiségi Mi és a környezetünkben élő ötven körüli értelmiségiek is aggódunk. A jobb anyagi helyzetűek a bankban elhelyezett megtakarításaik harmadát, felét elvesztették a pénzügyi válság miatt. Látjuk, hogy 2002 óta egyre hátrább kerül a hazánk minden fajta rangsorban, mert a politika nem a gazdaság fellendítésén, beindításán munkálkodik, hanem önsorsrontó módon az emberek ellen. Ebben a lelkileg, erkölcsileg, gazdaságilag, társadalmilag rossz állapotú országban még nehezebb az embereknek megélni a válságot. Igazságtalan, hogy ennyire kevesen dolgozunk az ország polgárai közül, és az is, hogy aki dolgozik, azok nagy része a megalázóan alacsony bérek miatt nem tudja kifizetni a számláit és nem tudja eltartani a családját. Eu-s árat fizetünk mindenért az eu-s bérek tizedéből. Most még a gazdasági válság miatt sok tízezren el is fogják veszíteni a munkahelyüket. A hatalmon lévő politikusok a válság mögé bújva mentegetőznek, pedig rájöhetnének már, hogy miattuk ennyire védtelen az ország és a magyar ember a válsággal szemben. Deczkiné Horváth Ilona
8
Gömöri Hírmondó
MÁTYÁS KIRÁLY GÖMÖRBEN
A Holló László-díj átadása A Holló László Galériában Garay János verse alapján került sor a vers ihlette képzőművészeti kiállítás megnyitására, amelyre Zsuponyóné Ujváry Mária, valamint a Gömöri Múzeum és a galéria dolgozóinak rendezésében került sor. A kiállításon szereplő alkotások nagyrészt a putnoki Tóth Ede Alkotókör képzőművészeinek munkái. A megjelenteket köszöntötte a galéria és a múzeum vezetője. Tamás Barnabás, városunk polgármestere üdvözölte a kiállítókat és a vendégeket, kiemelve, hogy talán soha nem volt olyan jelentősége az igazságos királynak, Mátyásnak, mint napjainkban, és soha nem vártak, vágytak úgy az igazságra az emberek, mint a mai politikai, gazdasági életben. Ujváry Zoltán professzor emeritus megnyitotta a kiállítást. A professzor komoly néprajzi gyűjtőmunkát tudhat a magáénak Mátyás király gömöri látogatásából. Elmondta, hogy egyedül Sajógömörben találunk olyan szobrot egy uralkodóról, akit a kezében kapával áb-
rázoltak. A putnokiak szintén a magukénak tudják ezt a történetet, úgy mint a sajógömöriek. Kovács Antal és neje 1926-ban az eseménynek a borházukon egy táblával emléket állítottak, miszerint az ő szőlőjükben kapáltatta meg a király az urakat. Ezt követően a Holló László-díj átadására került sor, ami rangot jelent a művészetekben. Az idei díjat Dr. Vitéz Ferenc főiskolai docens adta át a putnoki születésű Arany Lajosnak, irodalmi és művészeti tevékenységéért. ARANY LAJOS A Boromisza Tibor-díjas Arany Lajos művészeti író, szerkesztő, a Lícium Médiaportál főszerkesztője, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének munkatársa, a Debreceni Disputa és a Mediárium folyóiratok anyanyelvi lektora. Két és fél évtizedes oktatói, újságíró-szerkesztői, irodalmi és művészeti írói tevékenysége során a kezdetektől a mai napig – és egyre karakteresebb módon – elkötele-
Zajlik a tisztújítás a Városi Nyugdíjas Egyesületben
Éves közgyűlését tartotta a Putnok Városi Nyugdíjas Egyesület november 19-én. Darnyi Béla egyesületi elnök éves beszámolóját a klubvezetők beszámolói követték. A 2008-as évben is sok közösségi rendezvényen vehettek részt a klubok tagjai. Kirándulások, közös főzések, kulturális programok tarkították összejöveteleiket. Vezetőik részt vettek a megyei nyugdíjas rendezvényen, a tagság találkozott más települések nyugdíjasaival is. Szép számmal képviseltették magukat a városi ünnepségeken. Mivel az elnök és a klubok vezetőinek mandátuma lejárt, tisztújítások zajlanak. A leköszönő Darnyi Béla helyett a küldöttek Gere Miklósnét választották elnöküknek, aki nagy tisztelettel szólt elődje nyolcéves munkájáról. Már megtörtént a tisztújítás a Bányász Nyugdíjas Klubban, ahol Vadnai Jánost választották vezetőjükké a tagok. Az Irodalmi és Daloskörben, a Városi Női Klubban, a Városi Férfi Klubban a tisztújításra januárban kerül sor. A Városi Nyugdíjas Egyesület vezetése ezt követően alakul újra, melynek tagjai a klubok vezetői és az újonnan megválasztott elnök. A város vezetésének részéről megtisztelte a rendezvényt Tamás Barnabás polgármester úr és több képviselő is. Tamás Barnabás ismertette, hogy december 15-én ülésezni fog az Idősek Tanácsa, valamint sor kerül a már hagyományos karácsonyi rendezvényre is, melynek időpontja december 20. 14 óra. A nyugdíjas összejövetel vacsorával folytatódott, jó alkalom volt ez a régi ismerősök találkozására, beszélgetésre.
zettje az értékőrzésnek, a magyarság nemzeti, kulturális, szellemi és erkölcsi identitása hatékony formálásának. Érdeklődése középpontjában a klasszikus magyar publicisztika erényeinek mai, mintaadó közvetítése mellett az irodalom és a művészetek (ezen belül a képzőművészetek) állnak. Hat könyve közül kiemelkedő ebből a szempontból a Hortobágyi Alkotótábor, illetve nemzetközi művésztelep történetéről, alkotóiról és alkotásairól. Ihlet a rónán címmel megjelent monográfiája, valamint a Hajdú-Bihar megye kézikönyvébe írott, Hajdú-Bihar megye műemlékei című önálló könyvterjedelmű tanulmánya. (Megjelenés alatt van a Gáborjáni Alkotótábor történetét feldolgozó, alkotóit bemutató katalóguskönyve.) Az elmúlt mintegy két évtizedben harmadfélszáz képzőművészeti kiállítást nyitott meg, száznál is több cikket, esszét, tanulmányt írt lapokba, folyóiratokba és katalógusokba. Holló László művészetének bemutatásával indította el az általa
szerkesztett, hagyományőrző és értékorientáló céllal működő, „Az év honlapja” különdíjjal kitüntetett Lícium Médiaportál képzőművészeti galériáját, elemzést adva más művészeti ágak klasszikus és kortárs alkotóinak munkájáról is. Közleményeiben kiemelt figyelmet szentel Holló László művészetének. Holló László szellemi örökségét vállalta fel a szülőföld és a választott haza iránti kettős elkötelezettségében is. Arany Lajos Putnokon született 1958. december 12-én pedagógus-családban, három évtizede Debrecenben él. Publikációi a szülőhaza és Debrecen szellemi értékeit egyaránt feltárják. Irodalmi tanulmányai és önálló füzetei közül a borsodi tematika is figyelemre méltó: Telekes Béla és Kalász László költészetéről jelentős tanulmányokat közölt. A Kuratórium Holló László-díjat ad át Arany Lajosnak irodalmi és művészeti írói tevékenységéért, Holló László szellemi örökségének őrzéséért, köszöntve Őt egyúttal közelgő 50. születésnapja alkalmából is! P. Klára
Színházi kitekintõ
Kultúrára éhes közönség szórakoztatásáról gondoskodtak a Madách Kamara Színház művészei (Détári Enikő és Rékasi Károly) november 19-én, az ózdi OLVASÓNAK nevezett kulturális központban. Az épület az 1920-as évek elején épült, bezárására 1999-ben került sor. A fűtetlen, egyre romló állagú egykori művelődési központot félmilliárd forintos felújítással 2007. augusztus 28-án adták át ismét a közönségnek. A 700 fős színházterem zsúfolásig megtelt ózdi és környékbeli nézőkkel, akik Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból című darabját láthatták. A nagy sikerű film után 2007-ben került sor az említett színész házaspár előadásában a darab első bemutatójára. Nagyszerű színészi játék segítségével nyerhettünk betekintést egy mai házasság felbomlásának történetébe, amely a konvencionális és kispolgári házasság kudarcáról szólt. Izgalmas színészi egyéniség kellett ahhoz, hogy a kétszereplős darab órákig lekösse a közönséget. A szereplők gesztusai természetesek, játékuk őszinte volt. Mindannyiunk problémáit boncolgatták, segítségükkel egy önismereti kirándulást tehettünk. Az Olvasóban december 2-án, a Karinthy Színház vendégjátékában Marcel Achard: Dominó című vígjátékát láthatják az érdeklődők. Egerszegi Márta
Gömöri Hírmondó
9
16. Állásbörze Ózdon
Az idén immár tizenhatodik alkalommal rendezett az Északmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ Ózdi és Putnoki Kirendeltsége Állásbörzét Ózdon az Általános Művelődési Központban, mely harmadszor bővült ki pályaválasztási kiállítással és képzési börzével.
Az eseményen megjelentek Ózd és Putnok város képviseletében Benedek Mihály, illetve Tamás Barnabás polgármester urak. A rendezvényt Szabó József, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója nyitotta meg, mely ez alkalommal is a korábbi hagyományoknak megfelelően fokozott érdeklődés mellett zajlott le. Az érvényes állásajánlatok mellett az aktuális képzési lehetőségekkel, illetve a munkaerő-piaci szervezet sokoldalú szolgáltatási kínálatával is találkozhattak az érdeklődők. A számszerű adatok a következők: • Előzetesen 43 munkáltató jelezte részvételi szándékát, melyből 38 jelent meg. A felkínált álláshelyek száma megközelítette a 600-at, melyből közel 300 helyi lehetőség volt. Az állásajánlatok megoszlása rendkívül változatos volt, mintegy 40 munkakörre irányult. A segéd-, illetve betanított munkások mellett kerestek közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresőket is. Így vártak gyártósori összeszerelőket, fémipari (CNC gépkezelőket, lakatosokat, szerszámkészítőket, hegesztőket), építőipari (kőműveseket, gipszkarton szerelőket, festő-
ket, ácsokat), kereskedelmi, pénzügyi végzettséggel rendelkezőket. De kerestek diplomásokat (informatikai-, gépész-, villamos mérnököket) is. Megjelent a honvédség is, hogy a szerződéses állományát feltöltse. • A Pályaválasztási Kiállításon, illetve képzési börzén 39 intézmény jelent meg, 24 középiskola (Ózd, Putnok, Miskolc, Kazincbarcika, Eger), 7 felsőfokú oktatási intézmény (egyetem, főiskola), 8 felnőttképző intézmény. • A rendezvényen több mint 1600 látogató fordult meg, közülük mintegy 800 fő volt a felnőtt álláskereső. Az érdeklődés nagy volt, mind a fiatalok, mind a felnőtt álláskeresők részéről. Még a hiányszakmákban (CNC esztergályos, varrónő, biztosítási tanácsadó, mérnök) is voltak jelentkezők, sikeres kapcsolatfelvételek. A konkrét beszélgetések, felvételi interjúk száma megközelítette a 700-at. Ennek eredményeként a munkaadók 48 személynek a helyszínen tettek ajánlatot. A munkáltatók többsége, különösen az elektronikai összeszerelő, a fémmegmunkáló, építőipari szektorban tevékenykedők, valamint a munkaerő-kölcsönző vállalkozások további elbeszélgetések, valamint alkalmassági vizsgálatok eredményétől függően döntenek majd az alkalmazásról, ami további elhelyezkedéseket jelenthet (mintegy 200 álláskeresőt rendeltek vissza). • A szolgáltatások, illetve támogatási lehetőségek iránt is sok álláskereső érdeklődött. Az információt kérők közül közel 250 fő jelezte konkrét átképzési szándékát,
emellett sokan igényeltek álláskeresési- jogi tanácsadást. • A munkáltatók a felvételi elbeszélgetések mellett érdeklődtek a munka nélkül lévők foglalkoztatása esetén adható támogatásokról is. A tájékoztatások ismeretében több esetben kérelem beadá-
sára is sor fog kerülni a közeljövőben. Összességében a 16. Ózdi Állásbörze a megjelent kiállítók, az érdeklődők nagy száma miatt sikeres rendezvény volt.
Pályázati felhívás
Putnok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdet aljegyzői munkakör betöltésére. Az állás az 1990. évi LXV. törvény 36. § (1) bekezdése és az 1992. évi XXIII. törvény 10. §-a alapján tölthető be. Ellátandó feladatok: az 1990. évi LXV. törvény 36. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok. Pályázati feltételek: – magyar állampolgárság – cselekvőképesség – büntetlen előélet – igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi képesítés vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés és jogi vagy közigazgatási szakvizsga vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (továbbiakban: OKV) elnöksége által teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítés – legalább kétéves közigazgatási gyakorlat Pályázathoz mellékelni kell: – szakmai önéletrajzot – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt – végzettséget igazoló okirat másolatát – nyilatkozat a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalására – nyilatkozat, hogy személyes adatainak a pályázati eljárásban résztvevő személyek általi megismeréséhez hozzájárul. Illetmény és egyéb juttatás: A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben, valamint a vonatkozó helyi rendeletben előírtak szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 2009. március 31. A pályázato(ka)t a képviselő-testület a benyújtási határidőt követő rendes ülésen bírálja el. Állás betöltésének időpontja: az elbírálást követő hónap 1. napjától. A pályázato(ka)t Putnok város jegyzőjéhez, 3630 Putnok, Kossuth út 5., tel.: 48/530-010) lehet benyújtani.
10
Gömöri Hírmondó
DOBOS JÓZSEFNÉ a polgármesteri hivatal hatósági osztályának csoportvezetõje
November elsejétől dolgozik a polgármesteri hivatalban. Csoportvezetői minőségében az osztályhoz forduló állampolgárok ügyes-bajos dolgainak intézése a feladata, ezért a lakosság többszörösen találkozni fog munkájával. Lapunk pályájáról, életéről kérdezte.
– Serényfalván lakom – kezdte a bemutatkozást Marika. –Két gyermekem van, a kislányom 8 éves, a fiam 14. A férjem autószerelőként dolgozik. Szüleim közül már csak édesanyám él, ő az, akire mindig támaszkodhatom. Az alapvégzettségem egészségügyi, szülésznőként dolgoztam az Almássy Balogh Pál Kórházban Ózdon. Érdekeltek a társadalompolitikai és szociálpolitikai kérdések, ezért elvégeztem a debreceni egyetem eü. főiskolai karának szociális szakát, majd kórházi szociális munkásként kezdtem dolgozni. Ez teljes körű ügyintézést igényelt, újszülöttek és idős korúak elhelyezését. Ekkor kerültem kapcsolatba az Ózdi Területi Gondozási Központtal, ahol később felajánlották a családvezetői állást. Közben elvégeztem a Budapesti Közgazdasági Egyetem Államigazga-
tási Egyetemének igazgatási és szervezési szakát, letettem két nyelvből a nyelvvizsgát. Vezető családgondozóként az Ózdon elhí-
november 1-jétől dolgozik. Mi előzte meg az állás betöltését? – A sok tanulás után szerettem volna közelebb kerülni a családom-
resült Hétes telep meglehetősen szegregált közösségének problémáit karoltam fel. Munkakörömből adódóan az Ózdi Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője lettem, ekkor letettem a közigazgatási szakvizsgát. – Polgármesteri hivatalunknál
hoz, a gyermekeim is igénylik a komolyabb odafigyelést, ezért megragadtam az alkalmat, amikor egy véletlen beszélgetés folytán Tamás Barnabás polgármester úr felajánlotta a csoportvezetői állást Putnokon. Mondhatom, a mélyvízbe kerül-
tem, de úgy érzem, a munkatársak kedvezően fogadtak, kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymást. – Volt valamilyen kötődése korábban Putnokhoz? – Az általános iskola felső tagozatát itt végeztem. Tarr Istvánné volt az osztályfőnököm, ő szerettette meg velem a magyart. Szívesen emlékszem még Petróczi tanárnőre, a Somody házaspárra. Szerettem iskolába járni. – Az államigazgatás területén a hatósági munka az egyik legnehezebb. Lehet-e könnyebbé tenni az ügyintézést? – Az emberek elégedettségéhez sokszor apróságokkal is hozzá tudunk járulni. A törvényeket be kell tartani, de az ügyfelekkel emberségesen és megértően kell bánni. Tudomásom szerint a hivatalban is átalakítások folynak az okmányiroda bővítése miatt. A későbbiekben ez lehetővé teszi, hogy az ügyfelek közvetlenül az ügyintéző asztalánál leülve, az iratokat elővéve kérjenek majd segítséget. Putnok lakosságszáma véleményem szerint lehetővé teszi majd, hogy az előadók elegendő időt fordítsanak egy-egy ügyfélre. Egerszegi Márta
Pneumococcus elleni önkéntes védõoltásról 2008. október 1-jétől az egészségügyi miniszter rendelete alapján a 2 éven aluli csecsemők és kisgyermekek pneumococcus elleni oltása bekerült a nem kötelező, térítésmentesen adható, önkéntes védőoltások közé. A pneumococcus baktérium tüdőgyulladást, középfülgyulladást, agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozhat. Csecsemőknél és kisgyermekeknél súlyos lefolyású, ritkán halálos kimenetelű is lehet a betegség. A gyógyulást követően marandó káro-
sodások, testi, szellemi fogyatékosság is visszamaradhat. Súlyos betegségek leghatékonyabb megelőzési módja a védőoltás. 2008. október elseje után lehetőség nyílik arra, hogy 2 évesnél fiatalabb gyermek önkéntes térítésmentes védőoltásban részesüljön. A pneumococcus fertőzés elleni oltóanyag már 2 hónapos kortól adható. Ha az oltásokat féléves kor előtt kezdik, a csecsemők 3 alkalommal minimum egy
hónapos időközzel részesülnek védőoltásban, amelyet a 2. életév során egy emlékeztető oltás követ. Ha az oltásokat 7–11 hónapos kor között kezdik meg, akkor 4–8 hetes időközzel két oltóanyag beadása szükséges, amelyet a 2. életévben ugyancsak egy oltás követ. A 12–23 hónapos gyermekek védettségének kialakításához minimum két hónapos időközzel beadott két oltás szükséges. Az oltóanyag csak ritkán okoz mellékhatásokat. A beadás után
KÖSZÖNJÜK A TISZTELETET
levertség, étvágytalanság, aluszékonyság vagy esetenként láz, az oltás helyén bőrpír, duzzanat vagy fájdalom jelentkezhet. Az oltást a szülő írásban igényli a háziorvosnál vagy a védőnőnél. Bárdos Jánosné
Aggteleken, Jósvafőn és Domicán voltunk kirándulni. Felejthetetlen élményben volt részünk. A kirándulást Csákné Onda Andrea és munkatársai szervezték, mindent elkövettek azért, hogy jól érezzük magunkat. Tisztelettel megköszönjük polgármester úrnak, az önkormányzatnak és a Támogató Szolgálatnak a segítségét. Köszönjük, hogy tisztelnek minket időseket, s minden évben lehetőséget biztosítanak az ilyen kikapcsolódásra. A résztvevők nevében: Kocsis Istvánné Putnok, Dózsa György út 5.
Gömöri Hírmondó
11
MEGALAKULT A GÖMÖRI NÉGYEK SZÖVETSÉGE
A Rimaszombati Bástya Egyesület elnöke: Vörös Attila filmrendező, a felvidéki Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Szervezetének elnöke: Homoly Erzsébet újságíró-szerkesztő, valamint a Putnoki MVSZ Gömöri Tagozatának elnöke: Forray György és a Tóth Ede Alkotókör elnöke: Tamás István együttműködési megállapodást írtak alá. A szövetség elsősorban az anyanyelv ápolását, a magyar kultúrát és népművészetet, mint értékeinket szem előtt tartva, megőrizve működik együtt. A felek a megállapodást ünnepélyes körülmények között a Holló László Galériában írták alá. A jelentős eseményt minden aláíró fél nagy lépésnek értékelte, és szükségesnek tartja a jelenlegi politikai körülmények között. Cseh István kanonok és Dérer Attila tiszteletes is részt vett az eseményen és mondanivalójukkal emelték annak ünnepélyességét. Ezt követően Tamás Istvánnal, a Tóth Ede Alkotókör elnökével beszélgettünk: – Nyolc év telt el a megalakulás óta. Hogyan látod a kör szerepét a kulturális életben? – Megalakuláskor putnoki alkotókat igyekeztünk bevonni a munkába. A térségből is egyre többen jelentkeztek, majd az országon belül távolabb élő tagjaink is lettek, így tettünk szert országos ismertségre. Jelenleg tagjaink közt nemzetközi hírű művészek is vannak határon belül és határon túlról.
Pl. USA, Kanada, ÚjZéland, Olaszország, Szlovákia, Erdély stb. művészei közül is kapcsolódtak hozzánk. A kör tagjai számos díjat besöpörtek az országban, de többen nemzetközi díjjal is rendelkeznek. Alkotóink írásai, képzőművészeti illusztrációi megtalálhatók sok megjelent kötetben, valamint kulturális és művészeti folyóiratokban. Sorozatos kiállításaink voltak Magyarországon és több neves külföldi világvárosban. – Miben látod a jelentőségét a négyek szövetségének? – Nagyon fontos, hogy négy civil szervezet összefogásáról van szó! Elsősorban az anyanyelv, a kultúra, a népművészet megőrzésére irányulnak. A határon túli magyarok és mi is sok mindenben tudjuk egymás munkáját segíteni, megőrizni értékeinket, ápolni azokat. – Milyen új területekre érkezett a Tóth Ede Alkotókör? – A kör november 3-tól önállóan szerkeszti a Putnoki Polgár Infó internetes hírportált, mely ez idáig 22 rovattal rendelkezik. További szerepet vállalunk a helyi kulturális életben. Versenyezni nem kívánunk senkivel. Az alkotókör továbbra is nyitott minden alkotni vágyó putnoki számára, életkortól függetlenül. P. K.
Az óvodai esélyegyenlõség biztosítása
A Putnok–Dubicsány Közoktatási Intézményfenntartói Társulás (3630 Putnok, Kossuth út 5.) 2007-ben nyújtotta be a pályázatát az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) keretén belül meghirdetett „Utólagos akadálymentesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben” (Egyen-
lő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) elnevezésű pályázati felhívásra. A projekt keretében valósult meg a Soldos Emília Óvoda Tompa úti épületének komplex akadálymentesítése. A mozgáskorlátozottak számára külön táblával ellátott parkolóhely biztosított. Az óvoda épületébe való bejutás megkönynyítése érdekében korláttal és védőhálóval ellátott rámpát, közlekedőfolyosót terveztek, építettek ki. Az akadálymentesítés érdekében a bejárati ajtó, a folyosó, a mosdó ajtajának cseréje, küszöbök átalakítása valósult meg. A komplexitás keretén belül még megtörtént a vezetősáv elhelyezése, útbaigazító táblák, Braille-írással ellátott tábla, in-
dukciós hurok elhelyezése, akadálymentesített WC kialakítása. Az összehangolt munkának hamar látványos eredménye volt. A projekt összköltsége 9.120.000 Ft, amelyből az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege 8 millió 208.000 Ft, a saját forrás pedig 912.000 Ft. 2008. november 15-én megtörtént a hivatalos átadás, így a hét folyamán csoportunk gyermekei birtokukba vehették a felújított mosdóhelyiséget és csoportszobát. Itt szeretnénk megköszönni az önkormányzat támogatását a pályázat kezdeményezésében és kiegészítő támogatásában, melynek során még megvalósulhatott az óvoda előtti parkolási lehetőség, a főfolyosónk új burkolattal való ellátása és a tálalóhelyiség felújítása. Továbbra is örömmel vesszük fenntartónk segítő hozzáállását, hogy gyermekeink minél színvonalasabb, esztétikusabb körülmények között vehessék igénybe az óvodai nevelést. Puska Pálné
A V Á S Á R T É R I Ú T O N C S A L Á D I H Á Z E L A D Ó . Érdeklődni a 48/431-761-es telefonszámon lehet.
12
Gömöri Hírmondó
MEGSZÉPÜLT A K ATOLIKUS TEMPLOM
Ezen a nyáron a katolikus templom harangtornyának külső vakolata javításra került. Ennek apropóján szeretnénk feleleveníteni a templom történetét, amely a Cseh István kanonok által átadott anyag kivonata.
Putnok Szent István birtoka volt, ezért jogosan feltételezhető, hogy ősidőktől fogva volt temploma. 1829-ig a volt Serényi-kastélyban lévő kápolna szolgált a putnoki katolikus híveknek istentiszteleti helyként. Ezt a nagyobb kápolnához hasonlítható templomot, amely a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épült, a növekvő létszám miatt 1830 után lebontották. Szcitovszky János rozsnyói püspök (később hazánk hercegprímása, esztergomi érsek) és Serényi gróf bőkezűségéből, valamint a putnoki hívek munkás szorgalmából 1829-ben történt a jelenlegi templom alapkőletétele. 1836-ig folyt az építkezés, de torony nélkül. 1836. október 9-én áldotta meg a templomot Szcitovszky rozsnyói püspök, aki ezen a szép napon bérmált, esketett, keresztelt a templomban. Gindera Károly, az akkori plébános így írt erről: „Ez időtől fogva a Szentháromság tiszteletére emelt templomban a Szentháromságot ábrázoló nagy, és a Mária szobrával díszlő kis oltáron mutattatik be a szentmise és imádtatik az örökkévaló.” 1854-ben építették a templomunkhoz a tornyot Penyerecz András plébános buzgó működése alatt. 1912. április 24-én Pájer János az alig 76 éves templomról már így írt: A templom festése, oltárai, padlózata megrongálódtak, dísztelenek, belső felszerelése csaknem a semmivel egyenlő. Ekkor kapja a templom a régi padozat helyett a ma is meglévő szilárd cementes kövezetet, új oltárokat rendelnek, és a szószék új fedelet kap. 1913–14-ben folytatódik a munka, a Rieger-cég új két manuálos orgonát szállít, és újrafestik a templom belsejét. A jelenlegi oltárokat Rifesser St.Ulric-i oltárépítő készítette. A templom festését 1914-ben Ádám Gyula rozsnyói egyházmegyei templomfestő végezte. Az ablakok alatti oldalképek a téli időszakban történt festés miatt nem nagyon sikerültek, azokat Kurth eperjesi festőművész már 1915-ben kijavította. A főoltár Szentháromsá-
got ábrázoló képét Kurt művész festette Eperjesen 1916-ban. 1964. július 14-én villámcsapás következtében ez a főoltári kép erősen megrongálódott. Csomor Ernő plébános a restaurálásra Ravasz János budapesti restaurátort kérte fel, aki 1965 tavaszára állította helyre a megrongálódott oltárképet. 1959-ben Mácsai Imre plébános ügybuzgóságával valósult meg az 1955. november 22-i tűz pusztításának és a keletkezett károknak a rendbetétele, a belső restaurálás. A csodás kenyérszaporítást ábrázoló al seccó-t Takács István mezőkövesdi festőművész készítette. Testvére, Takács András festőmester készítette az ornamentikát és újította fel a régi képeket. A szószék jelenlegi mennyezetét a helybeli vegyesipari KTSZ asztalosai készítették.
mányaiból, a Hungária Biztosító kártérítéséből, az ország különböző tájairól jött adományokból elkezdődött a helyreállítás. A sekrestye helyreállításának munkálatait a SAHAVI végezte, az elektromos vezetékrendszer felújítását Holló József ózdi vállalkozó, az orgonát Koppány Zoltán miskolci orgonaépítő tette rendbe. A templom teljes festését, a freskók tisztítását Király József miskolci templomfestő végezte. A toronyórát Bukta András füzesabonyi órásmester újította fel. A templom csillárát Holló Tamás Kanadában élő özvegyének e célra felajánlott adományából vásárolták. A felújítási munkálatok a toronysisak újjáépítésével fejeződtek be, amelyet Kardos Béla ostorosi ácsmester végzett. A templomot Seregély István érsek szentelte fel . Elődeihez hasonlóan, Cseh Ist-
1989 nyarán Dióssy Géza esperes újíttatta fel a templompadlás tetőszerkezetét és a torony vakolatát. 1990 őszén kezdődött a templomhajó és a szentély rész vakolati felújítása, amelyet Himmer Béla tiszaújvárosi vállalkozó kezdett el, de befejezni nem tudta. Az egyházközség a vállalkozó ellen indított pert ugyan megnyerte, de azt érvényesíteni nem tudta. 1991 tavaszán a munkát a helybeli SAHAVI Társulattal készíttette el. Október 19-én Ács István egri segédpüspök szentelte fel a megújított templomot. 1994. augusztus 14-én újra betörtek a templomba. A betörő felgyújtotta a sekrestyét, a tűz kiterjedt a hajórészre is, tönkrement a festés, az oltár aranyozása, és az előző évben felújított orgona és az elektromos hálózat. A putnoki hívek ado-
ván kanonok is kellő figyelmet fordít a templom folyamatos rendbetételére, karbantartására. – Mi tette szükségessé ezt a jelenlegi javítást? – kérdezem kanonok urat. – Tavaly nyáron a júniusi vihar megbontotta a tornyot, kb. 4 négyzetméteren leszakadt a vakolat. Hála Istennek nem volt alatta senki. Utána, a bejárat feletti toronyrésznél is kezdett hullani a vakolat, és ezért gondoltunk arra, hogy most már ki kell javítani minél hamarább. Négy évvel ezelőtt 7 millió feletti összeget jelöltek meg a javításra. Meghirdettük, és két vállalkozó is jelentkezett a munkálatok elvégzésére, egy egri és egy füzesabonyi. A két árajánlat tartalmában megegyezett, abban különböztek, hogy az
egyik vállalkozó kezdő, a másik pedig már régebben dolgozó. Természetesen a döntés előtt megkérdeztem olyan kollégákat, akiknél már dolgoztak az utóbbi két évben, hogyan voltak megelégedve munkájukkal. Mindkettőjükkel kapcsolatban pozitív választ kaptam. Az egyház képviselő-testülete amellett a vállalkozó mellett döntött, aki régebben dolgozik ezen a területen, vagyis a Bozsó László vezette Alpin-Korr-Bau Kft. mellett. Aszerződésben ugyan az olcsóbb alpintechnikát jelöltük meg, ennek ellenére a vállalkozó állványozva dolgozott, mivel volt erre szabad kapacitása. – Miből tudták fedezni a munkálatokat? – Mivel a bejárat feletti vakolathullás sürgette a munkák elvégzését, s annyi pénzünk nem volt, amivel hirtelen finanszírozni tudtuk volna, ezért az Egyházmegyéhez fordultam segítségért. Kétmillió forintot kaptunk erre a célra. Az esőzések ugyan időnként hátráltatták a munkálatokat, de már elkészült a javítás. Összesen négymillió forintba került, ami jutányosabb ár, mint a négy évvel ezelőtti ajánlat. – Szükség lett volna egyéb javítások elvégzésére is? – Szerettem volna a hajórészt is felújítani, de csak ennyire tellett. Majd később. Folyamatosan végeztettünk javításokat, milliókat költöttünk rá, pl. talajvizsgálatot végeztek, statikus tett javaslatot az injektálásra. Ez azt jelenti, hogy a szentélyrészbe befúrnak, majd magas nyomással az alapba gyorsan keményedő anyagot juttatnak. Négy év alatt kb. hét-nyolc millió forintot fordítottunk erre a célra. Ezután az átadás következik, ellenőrzi a munkákat az egyházmegye mérnöke, majd szeretnénk felszentelni a templomot, mint általában a nagyobb jellegű munkálatokat követően. F. Judit