GÖMÖRI HÍRMONDÓ Putnok város közéleti lapja
XIX. évfolyam 9. szám
2008. szeptember
Ingyenes
V Á R O S N É Z Õ B E N Ismerjük meg a Mohos sétány új üzleteit!
Sokan szívünkön viseljük a vállalkozókat táváros fejlődését, szépülését. A mogatóan mozgamikéntjét esetleg eltérő módon lom jött létre anképzeljük, de akinek kedves tenakidején, sokan lepülésünk, az örül minden aprádöbbentünk arró eredménynek. ra, hogy a korábA belvárosban zajló csatorban favorizált külnázási munkák pillanatnyilag földi termékek bosszúságot okoznak a közlekesokszor silány midésben, meg kell állapítani vinőségűek. Putszont, hogy a közműberuházánokra vetítve minsok először rombolással járnak. dezt, ismerjük Bízunk benne, hogy hamarosan meg az említett új aszfaltréteg borítja majd a vállalkozásokat! Kossuth utat, s a csatornázási Volt már a sétámunkával elégedettek lesznek lóutcán tokaji Még folyik az építkezés, de már új üzletek nyíltak az érintettek. bort, édességet Az ittlakóknak mindennapos ismerik, a sétálóutca. A napok- biban lángos, hamburger, sült forgalmazó szépen berendezett látvány a megszépült város. A ban arra járva megelégedéssel ta- kolbász stb. kapható. üzlet, amely bármelyik nagyobb Személy szerint csak örülni városban is megállta volna a heváltozásra a régi fotókat szemlél- pasztaltam, hogy üzletek egész ve döbbenhetünk rá, netalán ide- sora nyílt már ott. A Sajóvölgye tudok mindennek, hiszen bővült lyét, vagy nívós, gyógynövényegenek hívhatják fel figyelmün- Takarékszövetkezet épületének a lakossági szolgáltatás, az üzle- ket, gyógyászati segédeszközöket. Természetesen elhagyatott falán egy bankautomatát is felfe- tek munkalehetőséget jelente- ket forgalmazó. Sajnos, egyik részek itt is vannak, elég csak a deztem. A papírbolt és cukrászda nek, még ha korlátozott számban sem tudott igazán ismert lenni a volt Finánc laktanyára néznünk, vagy a Sajó úton végigmennünk, netalán egy-egy utca hanyag gazdájának házát, és az előtte lévő közterületet nézni. De szétnéztünk már más településen is? Hol nincsenek árnyfoltok? A városlakók egyre nagyobb hányadának mutatkozik igénye a szép környeFriss pékárut értékesítő üzlet, húsbolt, falatozó, turkáló, presszó, bababolt, állateledel üzlet várja a vásárlókat zetre, s örömmel tapasztalhatjuk, hogy tesznek is ér- mellett friss péksüteményeket, is. Nekünk, vásárlóknak vannak városban, viszonylag hamar a te. Tesznek mindaddig, míg ked- többfajta kenyeret áruló élelmi- szokásaink, szeretünk egy bolt- bezárás mellett döntöttek tulajvüket nem szegik a vandálok, a szerbolt, állateledeleket forgal- ban megkapni mindent. Talán donosaik. Talán a várható forgalmás munkáját, értékét semmibe mazó üzlet, bababolt, turkáló, ezért is nyitunk be ritkábban a mat mérték fel rosszul. Véleméegy kis presszó várja az odaláto- már említett új üzletekbe, de elő- nyem szerint a város lett szegévevők. A városközpont kialakításá- gatókat. A posta épülete mellett fordulhat az is, hogy nem tudunk nyebb ez által. ban központi helyet kap a Mohos húsbolt, élelmiszerüzlet, játék- létezésükről. A magyar árukat és a magyar sétány, vagy ahogy még többen bolt, falatozó található. Az utóbEgerszegi Márta
2
Gömöri Hírmondó
Óvodáztatási támogatás a halmozottan hátrányos helyzetben lévõ családoknak
A nemrégiben kihirdetett esélyegyenlőségi törvény célja, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel kezdhesse meg az iskolát; ezért 2009. január 1-jétől a halmozottan hátrányos helyzetben lévő kisgyermekek szülei anyagi támogatást kapnak a rendszeres óvodába járás ösztönzése érdekében. A program megvalósítására ötvenmilliárd forintot fordítanak a következő években. A támogatást a január elseje után beíratkozó gyermekek családja kapja, első alkalommal 20 ezer forintot, utána félévente 10-10 ezer forintot, ha a gyermek részt vesz a foglalkozások legalább háromnegyed részén. Az eltartó szülőnek nyilatkoznia kell majd arról, hogy iskolai végzettsége nem magasabb nyolc osztálynál, és erről a település jegyzője ad ki igazolást. 5 éves kortól kötelező az óvoda, de azt szeretnék elérni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél előbb kerüljenek be ezekbe az intézményekbe, ez is a támogatás feltétele. Azok a szülők is jogosultak lesznek a támogatásra, akik már az ősz-
szel beíratják a gyermeküket óvodába, ők félévente 10 ezer Ft-ot fognak kapni, de az egyszeri 20 ezer forintos támogatástól elesnek. A gyermek 3 éves, illetve 6 éves korában megállapított szociális helyzete alapján kapja a támogatásokat, tehát nem veszíti el a támogatást a gyerek akkor sem, ha szülője tovább tanult. A törvény lehetőséget ad arra a helyi önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletben szabályozzák, hogy az első alkalommal járó öszszeget természetben is adhatják a kisgyermek szüleinek, ha ez indokolt. Pl.: ha a gyermeknek nincs az óvodába járáshoz megfelelő felszerelése. Több szülő is sérelmezi, hogy miért csak a halmozottan hátrányos helyzetű családok kapnak támogatást, miért nem kaphat más is? Ezért a jogszabály felülvizsgálatát kéri az állampolgári jogok, illetve az oktatási jogok biztosától Sátoraljaújhely polgármestere is, hiszen ezen támogatásban azon családok részesülnek, ahol a szülők végzettsége a 8 általános iskolai osztályt nem haladja meg. Ez a kitétel – meggyőződése szerint – sérti az
esélyegyenlőséget, diszkriminál, hátrányos helyzetbe hoz, de legfőképp azokat az állampolgárokat jutalmazza, akik önhibájukból nem tudtak vagy nem akartak tovább tanulni. Sérti az esélyegyenlőséget, mert a támogatás ezen kitétele gyermekgyermek, család-család között jogosulatlan kivételt tesz. Diszkriminatív, mert kizárja azokat a családokat – egyebek mellett a szegény sorban élőket is –, akik helyzetük javulását a tudás megszerzésében határozták meg. Hátrányos helyzetbe hoz, mert büntetik azokat, ahol a szülők megpróbáltak felemelkedni. Sátoraljaújhely polgármestere szerint a jogszabály meg fogja osztani a társadalmat, társadalmi rétegek, csoportok igazságérzetét fogja jogosan bántani, mert többen fogják azt mondani, hogy két munkanélküli, ám képesítéssel rendelkező kevesebb jövedelemhez jut, mint aki 8 általános végzettséggel munkavállaló vagy többféle szociális támogatást kap. Az alsózsolcaiak az Alkotmánybírósághoz fordultak az óvodáztatási támogatás miatt. Szerintük ez hátrányos megkülönböztetés azok-
kal szemben, akik tanultak, és akik dolgoznak, a tanultabb szülők ugyanis elesnek a segítségtől. Borovszky Tímea, az oktatási tárca esélyegyenlőségi főigazgatója elmondta: a társadalmi rétegződés alapján a mélyszegénységben, a lehető legnyomorúságosabb helyzetben lévő családokat kívánják a támogatással segíteni. Nem arról van szó, hogy bárkit is diszkriminálnának vagy kirekesztenének valamilyen támogatási rendszerből. Fókuszálni kívánnak a társadalom legszegényebb rétegére, illetve azokra, akik oktatási szempontból a lehető legrosszabb körülmények között vannak. Hozzátette: valóban nem részesülhetnek a támogatásból a szakmunkás végzettséggel rendelkező szülők gyermekei, de éppen amiatt határozták meg így a legrászorultabbak körét, hogy a segítség első hulláma azokhoz érhessen el, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. A tárca előzetes becslései szerint várhatóan mintegy 20 ezer gyermek után járhat majd óvodáztatási támogatás. Deczkiné Horváth Ilona
Tisztújítás a Putnok Városért Egyesületben
2008. augusztus 29-én tartotta ülését a Putnok Városért Egyesület, amely a város legtöbb tagot számláló civil szerveződése. A pénzügyi beszámoló mellett a napirendi pontok között szerepelt a tisztújítás. Megválasztották az egyesület elnökét, titkárát, az ötfős vezetőséget, valamint a Felügyelőbizottság elnökét és tagjait. Az ismét megválasztott elnök, dr. Laczkovich Katalin nyilatkozott a Gömöri Hírmondónak.
– Kik segítik a munkádat? – A vezetőség tagjai: Balázs Istvánné, Egerszegi Márta, Markovicsné Demeter Edina, Tamás Barnabás, Nagy László és Kondásné Gál Éva és a felügyelőbizottsági tagok: Balázs Zoltán, Kepecz Mónika, Rási Tibor, Reményi Józsefné, Szombati László. Természetesen az egyesület tagjai is, jelenleg 90 főt számlálunk. – Milyen feladatai vannak egy PVE elnökének? – Mielőtt a kérdésre válaszolnék, szeretném elmondani, megtiszteltetésnek tartom, hogy a városban élő és dolgozó emberekért munkálkodhatok. A fiatalokból és idősebbekből álló civil szervezet, benne sok lokálpatrióta emberrel – jómagam is ide tartozom – azért szeretne tenni, hogy Putnok szebb legyen, az itt élők életkörül-
ményei javuljanak. Koordináló szerepet kell betöltenem, szervezési feladatokat látok el. A feladatokat nem lehet teljesen elkülöníteni egymástól. Mindenkinek megvan a saját szakterülete, ahol jobban teljesít, mégis egy nagy csapatmunkáról beszélhetünk. – Tizenegy éve rendez a PVE bált, s a befolyt összegből minden alkalommal felajánlást tesznek a város szépítésére. Legutóbb a szökőkút épült meg, az Egészségház előtti parkban. A 2008. évi báli bevételt mire fogják fordítani? – Az Egészségház előtti tér megvilágítását szeretnénk megoldani – megvalósítása jelenleg tervezés alatt áll. – Mik a további célok? – Továbbra is részt kívánunk venni a város
életében. Az eddigi tevékenységünk bizonyította, hogy a város vezetésében jó csapat van, szakmai munkáját magas színvonalon végzi, így segíteni tudja a város fejlődését. A továbbiakban is ezt a munkát szeretnénk folytatni. A Tóth Ede Alkotó Körrel közös szervezésben programok rendezését tervezzük. Az egyesületet tagsága a városi, nemzeti ünnepeken eddig is képviseltette magát, ezt a jövőben is így szeretnénk tenni. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a sajókazai civil szervezettel, Putnok külföldi testvérvárosaival. A cél ennek megtartása és továbbépítése. Tapasztalatainkkal segítjük a megalakult szervezetek munkáját. Későbbiekben pályázatokon szeretnénk részt venni. Az önrésszel van egy kis problémánk, hiszen az egyesület csak a tagbevételből és a báli bevételből gazdálkodhat, ezért szponzorokat fogunk keresni, akik segítik a munkánkat. Továbbra is részt kívánunk venni az expón. Egyesületünk nyitott, mindenkit tisztelettel várunk, aki e civil szervezet keretei között tenni szeretne Putnokért, azért, hogy szép legyen, hogy az emberek békességben, egészségben éljenek, s a turisták, akik már egyszer ellátogattak hozzánk, visszatérjenek városunkba. D. H. I.
Gömöri Hírmondó
A bányászat fejlõdése Putnokon és térségünkben
A bányászat hosszú éveken keresztül a térség legprosperálóbb ipari ágazata volt. Az első adat 1786-ból ismert, mely szerint Radvánszky báró a sajókazai birtokán bányászott szenet kovácsműhelyben hasznosítja. Későbbiekben a térség szénbányászata az ózdi kohászat fejlődésével függött össze. Putnok-akna bányaművelési tevékenységében nyomon követhető a magyarországi bányászat fejlődése. Kezdetben kamrafejtéssel, majd kísérleti jelleggel 1950-től, üzemszerűen 1953-tól fabiztosítású frontfejtéssel termelt. A fejtési biztosítást 1959-től acéltámokkal és acél süveggerendákkal oldották meg. 1970-től – az ózdi medencében elsőként Putnokon – pajzsbiztosítást alkalmaztak. A pajzsok és a frontfejtéseken dolgozó maróhengerek is egyre korszerűsödtek. A vágathajtást 1970-ben kezdték gépesíteni. A bányavizek ellen rendszeres rétegvíz-csapolással védekeztek. A fejlesztéseknek köszönhetően a külszínen és a föld alatt is korszerű technika, technológia jellemezte a putnoki bányát egészen a bezárásáig. A bánya éves vesztesége az 1980-as évek közepétől rohamosan nőtt. A Borsodi Szénbányák felszámolási eljárása 1991 januárjában kezdődött meg. A Putnok Bánya Kft. megalakult és 1992. október 1-jén kezdte meg működését, így egy időre megmenekült a bezárástól. A termelés volumene emelkedett, mégis szükség volt állami támogatásra. A kormány előbb három évre, majd újabb egy évre, 1999-ben viszont már csak az első félévre biztosította a támogatást. A putnoki bányászat leépítése fokozatosan több éven keresztül végbemenő folyamat volt. A bánya széntermelésének befejezését 2000. szeptember végére határozta meg. Az utolsó csille szén felszínre hozatalára 2000. szeptember 22-én került sor. Felhasznált irodalom: Putnok monográfiája
3
B Á N Y Á S Z
N A P
Bányásznapi megemlékezés a volt bányász városban
Fájdalommal és részvéttel hajtjuk meg fejünket
1919. szeptember 6-án csendőrsortűz oltotta ki bányászok életét Tatabányán. Ennek emlékére szeptember első vasárnapja a bányászat, a bányászatban dolgozók nagy áldozatokat követelő munkájának ünnepnapja. Városunkban a megemlékezés a bányász szobornál kezdődött. A Bányászhimnusz és Tamás Barnabás köszöntő szavai után a szobor megkoszorúzására került sor. Az ünnepség a városi temetőben folytatódott ifj. Kucsera László által készített Bányász Emlékműnél. A ünnepi beszédet Forray György, a Magyarok Világszövetsége Gömöri Tagozatának elnöke mondta el. Beszédében kiemelte: van egy dolog a világon, ami soha nem hal meg, ez a múlt. Ma már csak múlt időben beszélhetünk bányászatról. Vannak szomorú ünnepek, a bányásznap ilyen. A bányákat szétrabolták. Fájdalommal és részvéttel hajtjuk meg fejünket a bányászok előtt: Jó szerencsét! Cseh István kanonok beszéde és imája után az emlékmű megkoszorúzása következett. A Bányász Kultúrházban folytatódott az ünnepség, ahol Tamás Barnabás polgármester köszöntötte az összegyűlteket. Elmondta, hogy a kultúrház a bányáGábrielék nosztalgiadalokat énekeltek szok pénzéből épült, a bánya tartotta fenn, mert tudták azt, hogy kultúra nélkül nincs élet. Később az épület a város tulajdonába került. Itt cseperedtem fel bányászgyerekként, felnőttként megbízott vezetője voltam a kultúrháznak, nem kis sikereket elérve – mondta a polgármester úr. Az érdeklődés a rendezvény iránt viszonylag csekély volt, ami talán a nagy melegnek volt tudható. (Szerkesztői megjegyzés: ez valahogy rossz fényt vet a régi bányászok családjaira.) A kikapcsolódást a Gömöri Néptáncegyüttes és Gábriel nosztalgiakoncertje biztosította. P. Klára
4
Gömöri Hírmondó
A Z
Talán vannak, akik nem ismerik a kenyérnek ezt az elnevezését, hogy élet. A szó szerintem mindent elmond, hiszen a kenyér valaha valóban az életet jelentette. Alapvető táplálékforrásunk, és vannak olyan országok, ahol még ma is lételem, az élet minimális feltétele volna, hogy az alapvető gabonákhoz jussanak az emberek azért, hogy éhen ne haljanak. Mi a helyzet az új kenyérrel? Ki volna a témában alkalmasabb interjúalany, mint Negrucz Ágoston, a Vekni Kft. ügyvezető igazgatója. – Új lisztből készül már a kenyér? – kérdezem. – Igen, augusztus 20-ra már az új kenyér új lisztből készült. Ilyenkor a péknek elég nehéz dolga van, hiszen a liszt ekkor egészen más. A friss liszttel, amit frissen a malmokba bekerült búzából őröltek, egészen másként kell dolgozni. Sokszor szoktam mondani, a kenyér nem egy kaptafa, amire a cipész ugyanúgy tudja a felsőrészt felhúzni. A kenyér készítését nagyon befolyásolja többek között az időjárás. Másképp készül, ha fúj a szél, ha hideg, ha meleg van,
ha párás a levegő stb... A péknek igazodnia kell a mindenkori körülményekhez, hisz csak így tud megfelelő kenyeret előállítani. A pék szakma egy komoly, nehéz mesterség. – Milyen kenyérárra számíthatunk a közeljövőben? – Az árváltozást a médiák elég hamar bezengték – valahol jogosan is –, hisz régen kellett volna az árakatemelnünk.Utalhatnékittaz energiahordozók áremelkedésére, a gázolajra, amivel a teherautók szállítják az árut a boltokba. Októbertől gázáremelést várunk, ami természetesen érinteni fog bennünket. Lesz tehát árváltozás a kenyér árában, aminek a pontos mértékét most nem tudnám megmondani. Jelenleg 250-300 forint között van a kenyér bolti eladási ára, amire jó esetben 10-15% emelést valószínűleg számolhatunk, de lehet, hogy többet is. Az áremelés vonzza magával a pékáru, péksütemény árait is. Ha a kenyér árát emelik, az mindig érzékeny pont, amire odafigyelnek az emberek. Muszáj lesz emelni az árakat, mert másképp a pékségekben nagyon nagy gondok lesznek. – Új termékekkel is megjelennek a piacon? – Igen, egész évben folyamatosan kihozunk újdonságokat, amire én nagyon büszke vagyok. Itt Putnokon, és más településeken is vannak mintaboltjaink, ahol ezeket a termékeket teszteljük, és ha jól fogynak, akkor a nagyobb piacra is bekerülnek. A jelenlegi büszkeségünk a belga csokis kifli, amelyet egy belga technológus hozott be
Megköszöntük a tízéves munkát
Ú J
Lapunk szeptemberi szerkesztőségi ülése ünnepséggel kezdődött. Darnyi Béla bácsi idős korára hivatkozva lemondott szerkesztőségi tagságáról. Tamás Barnabás polgármester úr az önkormányzat, Egerszegi Márta a szerkesztőség nevében köszönte meg a tízéves odaadó munkáját. Darnyi Béla közösségépítő, a közért áldozatot vállaló ember. Számtalan hangulatos írásban számolt be az idősebb korúak rendezvényeiről, az őket foglalkoztató kérdésekről. Az utókor számára legértékesebb írásaiban Putnok régmúltját örökítette meg, felelevenítve a régi helyi szokásokat. A stílus maga az ember – mondják – s őt stílusa és tettei is meleg szívű, becsületes, igazi lokálpatriótának jellemzik, aki kivívta az idősebb és fiatalabb korosztály tiszteletét és megbecsülését egyaránt.
É L E T
hozzánk. Eredeti, nagyon finom belga csokival készül. A mintaboltokban úgy néz ki, nagy sikert arat, így készülünk a nagyobb piacra is kiterjeszteni a forgalmazását. A másik szintén belga eredetű termék a burgonyás pogácsa, ami burgonyalisztből készül. Eddig a burgonyás kenyér készítéséhez burgonyapelyhet használtunk, de ettől sokkal finomabb a burgonyalisztből készült termék, jobban érezhető a készítményen a burgonyás íz. A pogácsa 10 és 20 dkg-os kiszerelésben is kapható, nagyon finom, hosszan őrzi frissességét, akár hat nap után is fogyasztható termék. Két-három hónapja került piacra az erdélyi fejedelem 1 kg-os házi kerek kenyér, ami már mindenhol kapható és szeretik a vásárlók, mert a hagyományos ízekhez vezet vissza. Hagyományos technológiával gyártjuk. Jó kenyér, nagy sikere van . – Van olyan termékük, ami semmilyen állományjavítót nem tartalmaz? – A belga kifli nem tartalmaz semmi ilyen anyagot. Termékeinkben az állományjavítók minimális mértékben találhatók, mert folyamatosan próbáljuk őket visszaszorítani. Ha az egészséges táplálkozás termékeit említem, a teljes kiőrlésű kenyeret, magvas kenyeret, rozskenyeret, graham, barna kenyeret stb. Tartalmazhat rogánát, ami például természetes anyag és ettől lesz barna a kenyér. A barna lisztet még nem találták fel... Kis mennyiségű adalékkal dolgozzunk, mert anélkül a kenyér nagyon lapos lenne, és ebben a kör-
nyezetben senki nem vásárolná meg. Próbáltunk teljesen szűz dolgokat kipróbálni, de aztán visszaléptünk. Én büszke vagyok arra, és boldog is valahol, hogy a piac egyre jobban tendál az egészséges táplálkozás irányába. Egyre több teljes kiőrlésű, rozs stb. kenyeret adunk már el a piacon. Örömmel mondhatom, hogy Putnokon is növekszik ezek fogyasztása. Ez azt jelenti, hogy az emberek kezdenek odafigyelni magukra, és próbálnak egészségesen táplálkozni. – Korábbi években is jártam már az önök üzemében. Azóta megváltozott itt minden. Beszélne a lezajlott beruházásokról? – Megszületett az új üzem, ami 150 milliós beruházás. Teljesen az uniós elvárásoknak megfelelő. Ott készül a kenyér, ott szeleteljük, készítjük a zsemlemorzsát és ott a ládamosó részleg. A kazincbarcikai üzemünket megszüntettük és teljes tevékenységünket itt folytatjuk. A régi üzemünket szintén felújítottuk, ott kerülnek előállításra a pékáruk és péksütemények. Lassan, már három éve dolgozunk az új üzemben. Körbekerítettük a területet, ami szintén tetemes kiadás volt, hiszen 3000 négyzetméter területet vásároltunk hozzá a malomtól. – Tervek? – érdeklődöm röviden. – Korondra, Székelyföldre próbáljuk ezt a technológiát bevinni, amit Putnokon megvalósítottunk, mert úgy érzem, az ottani embereknek lenne igénye egy jobb minőségre. Jelenleg ezen dolgozunk. F. Judit
Gömöri Hírmondó
5
M E DV E N YO M O K A S A J Ó PA R T J Á N
Néhány hónapja a híradásokból tudtuk meg, hogy Aggtelek környékén egy medve járt a kicsinyével. Augusztus utolsó hetében a testvérem – aki hivatásos vadász az egyik helyi vadásztársaságnál – hívott telefonon, és újságolta el, hogy a Sajó partján előző nap medvenyomokat talált. Először én is kétkedve fogadtam a hírt, de aztán a nyomokról vett gipszlenyomat, és az, hogy a Bükki Nemzeti Park egyik munkatársa is megnézte és azonosította azokat, engem is meggyőzött. Már a kíváncsiságtól hajtva indultam felfedezőútra, hogy én is megtekintsem, hol járt a medve, milyen a nyoma. Bartha Csabával, a Bükki Nemzeti Park dolgozójával, aki a természetvédelmi őrszolgálat tagja – beszélgettem az eset kapcsán.
– Önt meglepte az, hogy a Sajó partján is jár medve? – Személy szerint igen, hiszen eléggé távol van Szlovákia azon területeitől, ahol medvék előfordulnak, bár ezek a ragadozók nagy területet, akár 30-40 km-t is bebarangolhatnak naponta. Utoljára egyébként 1983-ban a Börzsönyben, illetve 1986-ban Kelemérben láttak medvét. – Véleménye szerint minek köszönhető, hogy itt is felbukkantak ezek az állatok? – Tudomásom szerint az utóbbi időben a szlovák medveállomány száma emelkedett, kb. 400-800 darabra tehető. Természetesen ennél pontosabb számadattal az ottani kollégák sem rendelkeznek, mert nehéz a populációt meghatározni. Elképzelhető, hogy ez járult hozzá ahhoz, hogy idáig merészkedett egy példány. – Lehetséges, hogy a korábban Aggteleken járt állat jutott el idáig? – Száraz időszak volt akkoriban, és előtte való napon esett éjszaka némi eső, így rögzülhetett a földút pocsolyájában a négy nyom. Ez alapján a Sajó irányából haladt a földúton. Elképzelhető
az is, hogy inni jött az állat, de az sem kizárt, mellett, nem hallani veszélyes helyzetekről. Ukhogy délről észak felé haladt már a Sajón átkel- rajnában és Romániában már más a helyzet, onve. A medvének egyébként a folyó nem aka- nan inkább érkeznek hírek medvetámadásokról. dály, hiszen jó úszó. Az is elképzelhető, mivel A legutóbbi romániai esetben egyébként egy ciszereti az érőfélben lévő kukoricát, hogy az a vilizált medvéről volt szó, akit sarokba szorítotkukoricatábla volt vonzó számára, amely az út tak, azért támadott. mellett húzódik. Egyébként ragadozó állat, a táMedvével történő találkozás esetén én feltéplálék szempontjából mindenevő, de döntő telezem, hogy a medve el fog szaladni. A barna többségben növényi eredetű ételeket fogyaszt. medve jól úszik, fut és mászik fára, tehát értelA csigákat, kisemlősöket és a dögöket is meg- metlen előle menekülni. Amerikában pl. a Yeleszi. Sajnos a már említett száraz időszak miatt lowstone Nemzeti Parkban olyan tanácsokat admáshol nem nak az erdőben találtunk nyosátorozóknak, mokat, így ebhogy az élelből nehéz remet a sátortól konstruálni az legalább tíz eseményeket. méterre lógatA felfedezés va tárolják, érdeme minhogy ne madenképp a Fágukhoz vonzbián Zolié. zák azzal a ra– Vélemégadozót. nye szerint – Örülhevan ok a féletünk annak, lemre? hogy ezen a vi– Szerindéken is találtem nincs ok kozhatunk ezaz aggodazel az állattal? A medve csak akkor támad, ha sarokba szorítják lomra, bár – Szerintem nem vagyok medveszakértő, és Magyarorszá- igen, hiszen őshonos volt nálunk a medve, amíg gon nincs olyan, aki kimondottan ezzel foglal- ki nem irtottuk. Az itteni elszaporodására vikozna. Akkor sem kell aggódni, ha a megjele- szonylag kevés esélyt látok, hiszen Magyarornés oka valóban a medveállomány emelkedése, szág eléggé sűrűn lakott. Nincs olyan nagy öszés a jövőben esetleg gyakrabban előfordulnak szefüggő hegyi erdős területünk, amely ideális ilyen megfigyelések, találkozások. volna az állatnak. Talán az aggteleki karszt vi– A találkozásokról jut eszembe. A medve déke az, amelynek az üreges, erdős része ideális védett állat. Mit tegyünk, ha netán találkozunk lehet a számára. egy példánnyal? Remélem, a papírforma fog igazolódni, ha – Ha kicsinye van, azt védelmezve támadhat. netalán találkozom egy medvével, vagyis hogy Északi szomszédunk nagyon jó példája annak, az állat fog elszaladni. hogy jól megfér az ember és a medve egymás F. Judit
Az iskola rendõre
Ezt az elnevezést kapta az országos rendőrfőkapitány által elindított kezdeményezés ami szeptember elsejétől az általános iskolákat célozza meg elsősorban a közlekedésbiztonság területén. – A rendőri felügyelet már évek óta adott reggelente a 26-os főút melletti Serényi iskolánál – mondja mosolyogva Görömbei Zoltán őrsparancsnok. Így a program tulajdonképpen nem újdonság számunkra. Kollégáim biztosítják a 8 óra előtti időszakban a gyerekek úttesten való biztonságos áthaladását, másrészt jelenlétük egyben visszatartó erőként is hat az autósokra. A sofőrök jóval fegyelmezettebben, körültekintőbben vezetnek az iskola előtti szakaszon. – A putnoki rendőrőrs és az oktatási intézmények kapcsolata ideális városunkban, így az iskola rendőre program egy újabb erős láncszem lehet … – Így van. Röviden felvázolva önkéntes alapon egy-egy kolléga vállalta a kapcsolattartó és segítő
szerepét az őrs és az általános iskolák között, elsősorban a közlekedésbiztonság és a bűnmegelőzés területeit érintve. – Konkrétabban ez mit takar? – A körzeti megbízott közvetlen kapcsolatot tart fenn az iskolavezetéssel, a tantestülettel és a diákokkal. Segít a közlekedési balesetek elkerülésében, a bűnmegelőzés, áldozattá válás lehetőségeinek megismertetésével azok megelőzésében. Ezekre kitűnő alkalom lehet egy-egy előadás vagy az osztályfőnöki óra. A rendőr jelen lehet az iskolai rendezvényeken, beszélget, tanácsokat ad, viszont hangsúlyozom, nem feladata az iskolai rend és fegyelem biztosítása. Kirívó esetekben természetesen felveheti a kapcsolatot a vezetéssel, majd ezután a rendőrség megteszi a szükséges intézkedéseket. Itt elsősorban az iskolában előfordulható bűncselekményekre, szabálysértésekre gondolok, mint például garázdaság, zsarolás, lopás, testi sértés stb. Szakonyi
Gömöri Hírmondó
Kiadja:Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság 3630 Putnok, Rákóczi út 2. Felelôs kiadó: Pásztor János Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság ügyvezetôje HUISSN 0866-1227 Fôszerkesztô: Egerszegi Márta A szerkesztôbizottsági tagok: Darnyi Béla (tiszteletbeli szerkesztőségi tag) Deczkiné Horváth Ilona Fábián Judit Placskó Klára Szakonyi Zsolt Szedés, tördelés, nyomda: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a Tel: 06(24)433-433
6
Gömöri Hírmondó
Szakmai nap a B-A-Z Megyei Önkormányzat Foglalkoztató Rehabilitációs Intézménye és Fogyatékosok Otthonában
Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, hibáival és változásaival együtt is mérföldkőnek tekinthető, elindította azt a folyamatot, útkeresést, melynek az állampolgárok személyes, differenciált szükségleteinek, minél magasabb szinten történő kielégítése a cél. Az intézményes szociális szolgáltatások rendszere napjainkban is folyamatosan formálódik, alakul. Egyértelmű, hogy újító kezdeményezések, változások nélkül a rendszer nem képes megfelelni a kor követelményeinek. A szociális szolgáltatást nyújtó megyei intézmények szakemberei számára rendkívül fontos a naprakész információ. Ezekkel az alapgondolatokkal indult útjára a megyei szakmai nap szervezése, melyet először Putnokon 2006-ban rendeztünk. Azóta ez folyamatos, évente kerül megrendezésre a megyei önkormányzat fenntartásában lévő bentlakásos szociális intézmények egyikében. A jelenleg megrendezett 2008. szeptember 11-én Putnokon már a második volt Fogyatékosság, foglalkoztatás, esélyegyenlőség címmel. Igyekeztünk az előszervezés során olyan témaköröket kiválasztani, amelyek sok érdeklődőt idehívnak, bár meg kell említeni, hogy a főcímben megjelölt három témakör valamelyike önmagában is lehetne egy-egy szakmai konferencia témája, anynyira szerteágazó, dinamikusan változó napjainkban. A Szakmai Nap helyszíne a putnoki Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola díszterme volt. A fogyatékosságról való gondolkodás néhány nagyon fontos tényező újraértelmezésével ma teljesen átalakulóban van. Ezek közül a legfontosabbak: – a minősítési rendszer átalakulása (benne a munkavégző képesség),
A program főtámogatója a B-A-Z Megyei Önkormányzat volt
– a fogyatékos emberek jogainak átértelmezése (EU kontextusban), – a képzési rendszer fejlődése (részképességek és a szakképzési vonatkozások).
A sikeres foglalkoztatás nem csak az egyén személyes kérdése, hanem egyben a magyar gazdaság sikerességének kulcseszköze is. A siker nélkülözhetetlen része a szakmai munka, a foglalkoztatáshoz értő szakemberek tevékenységének, áldozatkészségének színvonalától is nagyban függ. Az esélyegyenlőség mindig egy kicsit fikciónak, egy elérhetetlen álomnak tűnik. Itt sűrűsödik be minden olyan társadalmi jelenség, amely a legkitűnőbb jogi szabályozás mellett is inkább a tudati környezeti és a tulajdoni körülményeken múlik, és egyes elemei ellentmondanak egymásnak. Az utóbbi évek legnagyobb előrelépése a foglalkoztatás területén a munka-rehabilitációs foglalkoztatás, mely intézményünkben is működik 30 fő ellátott foglalkoztatásával.
Természetesen emellett folyik az 1970-es évektől folyamatosan a Fővárosi Kézműipari Kht. telephelyein a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás, mely tudomásom szerint Putnok településen a megváltozott munkaképességűeknek teremt a közeljövőben munkalehetőséget. Ezt Lengyel Lajos igazgató úr is említette előadásában. Tamás Barnabás, Putnok város polgármesterének köszöntője után lakóink bemutattak egy rövid műsort. Elek Tamás lakónk Karinthy Frigyes: Előszó című versét adta elő, majd a Fakopáncs ritmuszenekar két ismert slágert adott elő. A moderátori feladatokat Wisinger János szociális szakértő, nyugalmazott gyógypedagógus látta el, magas szintű szaktudással és hozzáértéssel.
Előadóként jelen voltak: – Földessy Judit asszony, a miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központjának igazgatója, – Lengyel Lajos úr, a KÉZMŰ Fővárosi Kézműipari Kht. igazgatója, – Dr. Nyitrai Zsuzsanna asszony az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának vezetője, – Papp Károly ellátottjogi képviselő úr. A program fő támogatója a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat volt. További támogatók voltak: – Sajóvölgye Takarékszövetkezet, – Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola, – KÉZMŰ Fővárosi Kézműipari Kht., – SCA Hygiene Products Kft., – Tokaji Borozó, Kubus Balázs – által Balázs Lászlóné vállalkozó, – Besenyei Zsolt – vállalkozó, – Lezák Zoltán – vállalkozó, akiknek ezúton is köszönjük a felajánlásaikat. A jelenlegi rendezvényen a megyei 16 bentlakásos intézményből 15 jelen volt, közel 100 fős létszámmal. Ez a létszám magasabb lett volna a jelentkezések arányában, de az anyagiak ezt is befolyásolják, korlátozzák. Ez mutatja az érdeklődést a szakemberektől, mennyire igénylik a tapasztalatok cseréjét, hiszen egy-egy ilyen konferencia erre is ad lehetőséget.
Gömöri Hírmondó
7
Imolay dr. Lenkey István ex libris- és alkalmi grafika ajándéka a putnoki Holló László Galériának
Imolay dr. Lenkey István ex libris gyűjteményének egy részét kiállításban mutattuk be, melyet a Holló László Galériában rendeztünk meg. Talán sokan, amikor kezükbe vették a kiállítás meghívóját, nem is tudták egészen pontosan mit is takar az ex libris kifejezés. Hiába, nem egy hétköznapi dologról van szó. Bár a kis papiros az ismertetőn kívül egy igen érdekes grafikát is rejtett, amelyen esetleg még Putnok egyik temploma is felismerhe-
tő és ez közelebb vihetett mindenkit az ex libris mibenlétéhez. Ha igen pontosak akarunk lenni, az ex libris definícióját illetően, Horváth Hilda Az ex libris kultúra a század eleji Magyarországon című tanulmányában ezt így fogalmazza meg: „(…) sokszorosított (grafikai vagy nyomdai) eljárással készített papírlap, melyet a könyv belső oldalára ragasztanak azzal a céllal, hogy a könyv hovatartozását dokumentálja. Nem más, mint művészi
rajz, címer, embléma, történetileg kialakult allegória, szimbólum, vagy egyéb ábrázolás, ex libris felirattal, és a könyvtulajdonos nevével, esetleg jelmondattal, mottóval, idézettel ellátva, az egyes korok és művészek stílusa, ízlése szerint más-más megformálásban. (…) (Horváth 1987, 90).” Imolay dr. Lenkey István, a gyűjtő, épp itt Putnokon tizenévesen találkozott először egy ex librissel ellátott könyvvel. Ez a gyermekkori élmény olyan hatással
volt rá, a műfaj érdekessége annyira magával ragadta, hogy később gyűjtővé vált. Magyarországon a 20. század elejétől kezdtek komolyabban foglalkozni az ex librissel, melynek a magyar elnevezése hosszú vita után könyvjegy lett. Egyre népszerűbb lett gyűjteni az érdekes darabokat. Így a műfaj lassan kezdett elválni eredeti rendeltetésétől, magától a könyvtől, és önálló alkotások születtek. Majd megjelent az alkalmi grafika műfaja is, mely hírt
Elkezdõdött a szüret
adott születésről, halálról és személyes ünnepeinkről. A kiállítás anyaga épp ezért ex librisből és alkalmi grafikákból is áll, így még érdekesebbé téve a gyűjteményt. A megnyitóra korábban betérő látogatók szinte azonnal a kiállítást kezdték el nézni. Egy-egy gyöngyszemnél előkerült a táskából a szemüveg is, hiszen a kis méret illetve a grafikai kidolgozottság soksok érdekességet rejt a látogató számára, akár hosszú percekig is lehet ácsorogni egy-egy alkotásnál. Majd felcsendült Szűcs Kornél furulyaszólója, és a termet a muzsika hangja töltötte meg. A kiállítást Rónaky Edit, Apáczai Csere János-díjas tanár nyitotta meg. Szívhez szóló szavaival, igazi pedagógus módjára, tanított és egyben mesélt is a műfajról, annak érdekességeiről és a Galériában kiállított gyűjteményről. Nemcsak a kiállításról, hanem a lelkes gyűjtőről, arról, hogy gondosan részletes statisztikát is készít a gyűjteményéhez, vagy a Baranyába került kiállító házán gömöri
címeres zászlót lenget a szél, és épp ezért számos gömöri vonatkozású ex libris is a kiállítása anyagába került. Tompa Mihályról, Tóth Edéről, Hatvani Istvánról, Péczeli Józsefről. Ezután a szót Imolay dr. Lenkey István vette át, kezében tartva egy papirost, amelyet jobbára csak gyűrögetett. Kissé izgatottan mondta el a jelenlevőknek, hogy a kiállítás teljes anyagát a Holló László Galériának ajándékozza. A közönség meghatottan ült, majd hosszú percekig szóló taps követte dr. Lenkey István szavait, aki mindenkit arra biztatott, hogy találjuk meg a szépséget az itt kiállított anyagban. A Holló László Galéria vezetője megköszönte a nemes adományt, és ígéretet tett a gyűjtemény gondozására, mely magában foglalja az ex librisek széles körben való megismertetését, bemutatását. Zsuponyó Ujváry Mária a Gömöri Múzeum és Holló László Galéria vezetője
a putnoki domboldalakon
8
Gömöri Hírmondó
T A N É V K E Z D É S
Az idén is szeretnénk bemutatni az oktatási intézményekbe került új pedagógusokat.
KÖVÉR KATINKA 1978 tavaszán születtem Kazincbarcikán. Putnok mellett egy csendes, kis faluban lakom Sajóvelezden. Középiskolába Miskolcra jártam a Szemere Bertalan Gimnáziumba (1992-1996), majd érettségi után rögtön nem folytattam tanulmányaimat, hanem egy évre Németországba utaztam egy ismerős baráti családhoz, ahol egy kisgyermekre kellett vigyáznom. Ez az időszak lehetőséget adott a német nyelv gyakorlására. 199899-ben számítógép-kezelő(-használó) szakképesítést szereztem. 2000 januárjában felvételiztem az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karára, óvodapedagógus szakra, ahová felvételt nyertem és szeptemberben el is kezdtem tanulmányaimat. 2003. júniusban államvizsgáztam 'jó' minősítéssel, és augusztusban elhelyezkedtem egy közeli faluban Nagybarcán, ahol egy évig dolgoztam, mint pályakezdő (2003-04). 2004-ben felvételt nyertem szerződéssel a Soldos Emília Óvodába, ahol a Móricz úti épületben kezdtem dolgozni. 2007-ben munkám elismeréseként Polgármesteri Dicséretben részesültem. 2008 januárjában a Tompa úti óvodába helyeztek át, majd szeptemberben került sor a kinevezésemre, aminek nagyon örültem, és munkám ismételt elismerésének tekintettem.
SZÉKELY ÁKOS 1973-ban születtem Salgótarjánban, kisebb megszakításokkal közel húsz esztendeje élek Putnok városában. Eleinte édesanyámmal és húgommal, ma pedig feleségemmel. Bár tanulóéveim elszólítottak, az oklevél megszerzése után térségünkben vállaltam munkát. Kezdetben az ICSSZEM (ma: Szociális és Munkaügyi Minisztérium) Roma Integrációs Főosztályának felkérésére szakértőként vettem részt a Telepen és telepszerű lakókörnyezetben élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramjának előkészítésében. A 20052006-os tanévben a Don Bosco Általános és Szakiskola kollégiumában dolgoztam nevelőtanárként, majd a tanév befejeztével a Putnok és Térsége Társulás felkérésére lettem a HEFOP 2. 3. 1. „Természeti értékek megőrzése a gömöri tér-
ségben” elnevezésű Európai Unió által támogatott projekt vezetője. A program sikeres megvalósulása és zárása után napjainkban a putnoki Serényi László Általános Iskola pedagógusa lettem. Nagy kihívást jelent számomra, és egyben örömet is, hogy az iskola mindkét tagozatán igényt tartanak oktató-nevelő tevékenységemre.
VÁLYINÉ ÁBRAHÁM JUDIT Eredetileg királdi vagyok, középiskolai tanulmányaimat a putnoki gimnáziumban végeztem. Az érettségit követően a gyermekek iránti szeretetem arra ösztönzött, hogy a pedagógus pályát válaszszam. A Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán szereztem tanítói diplomát. Egy évet Ózdon, majd huszonegy évet szülőfalumban, Királdon tanítottam. A vidéki iskolákat érintő tendencia, az iskola-összevonás azonban Királdot sem kerülte el, így megszűnt a munkahelyem. Ezután életemben először lakóhelyemen, Putnokon, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál helyezkedtem el, itt két és fél évig dolgoztam. Hiányoztak a gyermekek, az iskola légköre, így örömmel tölt el, hogy 2008. szeptember 1-jétől a Serényi László Általános Iskola pedagógusa lehetek. Házasságkötésem óta, azaz már 25 éve élek Putnokon. Egy gyermekem van, Georgina, ő a Serényi Béla Gimnázium végzős tanulója, érettségi és pályaválasztás előtt áll. Sok minden érdekel, nagyon szeretem az irodalmat, a verseket, szívesen hallgatok zenét vagy nézek jó filmeket, érdekel az internet világa is.
BARTHA GABRIELLA Amikor én jártam általános iskolába, ugyanazzal a kettős érzéssel vártam a mindennapi első csengőszót, mint – feltételezem – a mai diákok: szorongással és érdeklődő izgalommal. Ahogy múltak az évek, úgy tűnt el a szorongás és erősödött fel az érdeklődés a tananyagban elrejtett tudásra, a világ megismerésére. Sokáig úgy gondolta, hogy egyszerűen csak szerencsénk volt, mert olyan tanítók, tanárok foglalkoztak velünk, akik könnyedén, szinte játszva tudják átadni az ismereteket, a tananyagot. Később rájöttem arra, hogy talán az egyik legszebb és egyben legnehezebb hivatás az övék. A feladat – a tudás átadása – csak úgy
oldható meg, ha jó lakatosként minden gyerekhez külön kulcsot reszelnek, ha jó íróként más-más forgatókönyvet írnak, ha jó zeneszerzőként többféle hangszerelésben is megkomponálják a dallamot. Ez a feladat egyre jobban érdekelt. Ezért lettem tanító és próbálok olyan tanítóvá válni, mint a példaként említett tanáraim. A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán államvizsgáztam alsó tagozatos tanítóként angol műveltségi területtel. Ezen főiskolai évek alatt szereztem meg alapfokú néptánc- és társastánc-oktatói másoddiplomámat is. A putnoki munkavállalásom előtt 5 évig voltam Nagybarcán tanító, ahol osztályfőnökként és angoltanítóként dolgoztam. Sajnos ez az intézmény a gyermeklétszám csökkenése miatt megszűnt mint önálló iskola és a bánhorváti Kazinczy Gábor Ált. Isk. és Óvoda részévé vált. A 2007-2008-as tanévet ott töltöttem mint napközis tanító, miközben olvastam a pályázati kiírást, mely szerint a Péczeli József Általános Alapfokú Művészeti Iskola angol tanítót keres. Sikeres pályázás után augusztus 25-től itt dolgozom. Az 1-3. osztályos tanulókkal szabadon választható órákon találkozom angol tehetséggondozó és táncórák keretében. Ezen foglalkozások célja megszerettetni a gyermekekkel a nyelvet és a táncot is. A 4-7. osztályokban angol nyelvi órákat tartok a nekem kijelölt csoportokban. Én vezetem azokat a fakultációs órákat is, melyeket az iskola plusz lehetőségként biztosít minden 5. és 6.-os szorgalmas és kitartó tanulójának az angol nyelv alaposabb elsajátítására. Valamint iskolai sportkör keretében a felső tagozatos tanulók szabadon választott táncra való oktatása is az én feladatom. Az iskola vezetésének bizalmából az 5. b. osztály osztályfőnöke lettem. Ennek a bizalomnak és a felém irányuló szeretetnek én minden képességemmel igyekszem megfelelni, és bízom benne, hogy ez a tanév hosszú évekig tartó, gyümölcsöző közös munka kezdete lesz. PÁSZTOR JÁNOSNÉ Putnokon születtem, családommal jelenleg is itt élek. Férjem az ÉRV dolgozója és a helyi PVTV ügyvezetője. Fiam, Ádám a Miskolci Egyetem 3. éves mérnök-informatika szakos hallgatója. Putnokon jártam általános iskolába és
gimnáziumba is. A tanítóképző főiskolát Sárospatakon végeztem óvónői, majd tanítói szakon. Pedagógusként 1980-ban az akkori I. sz. Általános Iskola Diákotthonában, majd a kisegítő iskolában kezdtem dolgozni. Ezt követően Serényfalvára kerültem, ahol 3. és 4. osztályos gyermekeket tanítottam két évig, majd a putnoki II. sz. óvodában óvónőként dolgoztam egy évig. Az első munkában töltött évek jelentősen meghatározták további pályafutásomat. Olyan nagyszerű kollégákkal sikerült együtt dolgoznom, akiktől sokat tanultam és akik példát mutatva megszerettették velem és hivatástudattá alakították bennem ezt a szakmát. 1983-tól 15 éven keresztül Sajóvelezden tanítottam alsó tagozatban. Az ott töltött évek alatt szintén sok tapasztalatot szereztem emberés gyermekszeretet, kollegalitás tekintetében. E kis településen megtapasztaltam a közösségi élet, az emberség és segítőkészség értékeit, melyek útmutatást adtak további munkám és életem során. Mindig szerettem az új feladatokat és kihívásokat, ezért 1998-ban újra Putnokon kezdtem dolgozni a két általános iskola gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátoraként. Ezt követően 1999-ben – kissé pályát módosítva – a VESZK családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatának csoportvezetője lettem. Pedagógiai szakmai tapasztalatomat új munkakörömben is igyekeztem hasznosítani. Az új szakterület hatékony elsajátítása érdekében 2004-ben a Budapesti Wesley János Főiskolán szociális alapvizsgát tettem, majd „Családvédelem és családgondozás” témakörben szakvizsgáztam. Pedagógusként és szociális dolgozóként egyaránt mindig szerettem emberekkel, gyermekekkel foglalkozni. Örömmel fogadtam a Serényi László Általános Iskola igazgatónőjének ajánlatát, mely újra gyermekek nevelésére, oktatására nyújt lehetőséget számomra. Ennek révén szept. 1-jétől 3-4. osztályos napközis tanulókkal foglalkozom, s munkám során igyekszem hasznosítani a szociális szférában eltöltött évek során szerzett tapasztalataimat. Úgy érezem, ehhez maximális támogatást kapok az intézmény vezetőségétől, a tantestületi kollektívától, szülőktől és gyermekektől egyaránt. Köszönöm Nekik!
Gömöri Hírmondó MOLNÁRNÉ KÖVÉR ERZSÉBET Sajóvelezden élek családommal együtt. Iskolás éveimet Sajóvelezden kezdtem, majd a Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulójaként szereztem érettségi bizonyítványt. A főiskolát Sárospatakon, a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karán végeztem óvodapedagógusi és tanítói szakon. 2002-ben egykori iskolámban a sajóvelezdi Tomori Pál Általános Iskolában kezdtem el dolgozni
9 tanítónőként 2004-ig, amikor megszületett lányunk Dorottya, 2006ban pedig Gábor fiunk. Férjem, Molnár Gábor a Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára. 4 év „pihenés” után újult erővel kezdtem a tanévet a Serényi László Általános Iskola 1. osztályos napközis tanítójaként. Szabadidőmben szívesen olvasom és kertészkedem, valamint tagja vagyok a Sajóvelezden működő Velezd Néptáncegyüttesnek, mely a néptáncon kívül nagy
hangsúlyt fektet hagyományaink felelevenítésére és megőrzésére.
SÁPI JÓZSEF Ózdon születtem 1985-ben. Általános iskolai tanulmányaimat a putnoki Péczeli József ÁMK Általános Iskolájában végeztem, majd a szintén putnoki Serényi Béla Gimnázium emelt szintű angol tagozatán tettem le az érettségi vizsgát. Volt osztályfőnököm, Sándorné Gyurcsik Erika jelentős szerepvállalása mellett kerültem Sárospatakra 2004-ben, ahol idén testne-
velés és sport műveltségterülettel tanítói diplomát szereztem. Nyugodtan kijelenthetem, hogy mindenem a sport, a tanulás mellett a legtöbb időt a focinak szentelem. 1996 óta vagyok a PVSE igazolt labdarúgója. Pályakezdő pedagógusként célom nem lehet más, mint a tapasztalatszerzés, de természetesen szeretnék megfelelni a velem szemben támasztott elvárásoknak, és bizonyítani szüleimnek, akik áldozatos munkájukkal segítettek abban, hogy idáig eljuthassak.
„PUTNOK: ahol egykor mezõgazdaságtant tanultam”
40 éves fõiskolai találkozó Putnokon
Negyven év, így kimondva is sok. Ezért jött össze az ország szinte minden részéből az 1968ban végzett évfolyam. Magyar András, a putnoki Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója köszöntötte az összegyűlteket.
Kérdésemre, hogy – Mit jelent az igazgatónak és az iskolának ez a találkozó? – a következőképpen válaszolt: – Személyesen nekem nagyon nagy öröm, hogy felkeresték az iskolát régi tanítványai. Azt gondolom, nagyon büszkék lehetünk rá, hogy a volt kollégák és az iskola ilyen növendékeket bocsátott útra. Megbecsült emberek és megállják a helyüket az életben. Örülök neki, hogy eljöttek. Néhány szóban tájékoztatta a megjelenteket az 1968 óta eltelt időszakról. A diákévekre Hajdú Imre, az Észak-Magyarország volt főszerkesztő-helyettese, a Tiszaújvárosi Krónika főszerkesztője, harmincöt könyv írója így emlékezik PUTNOK: ahol egykor mezőgazdaságtant tanultam. Mire emlékszem? Először is a társakra, tehát a kérdés úgy helyes: kikre emlékszem? Egykori évfolyamtársaimra, Závodszky Pistire, Lehota Miskára, Szilágyi Nándira, Csongor Zolira, Placskó Klárira. Aztán hajdani jóemlékű tanárainkra, Szabó Zoli bácsira, Jankó Lajosra, Kiss A. Sándorra, Szabó Ödönre, és persze igazgatónkra, Kiss Bélára! Őt idézve persze hogy eszembe jut, az Iregi cirmos is! Ugye nem is sejtik mi az? Nem
macska! Egy kiváló lencsefajta neve. Ezt nemesítette a mi hajdani igazgatónk annak idején, kutató korában az Iregszemcsei Mezőgazdasági Kutató Intézetben. Onnan Somogy országból került hozzánk Putnokra a Mezőgazdasági Főiskola vezetőjének. Putnok lett a végső nyughelye is. Ott pihen a városi temetőkert árnyas fái alatt. Sokan nyugszanak ott vele együtt, régiek, ismerősök. Amikor erre-erre jövök, s van egy kis időm róni az újra város Putnok örökemlékű utcáit, mindjárt feltűnik: ki és mi nincs már… Nincs már meg az egykori vásártér, ahol traktorvezetést tanultunk, vagy a DVTK és a Vasas későbbi jeles futballistájával, Gass Pistivel együtt nagy-nagy futballderbiket vívtunk. Illetve létezni létezik ugyan, csak már nem vásártér, lakótelep van a helyén. Tér lett
viszont a főutcának az a része – megjegyzem előnyére vált a városnak – ahol egykor Hencz Lévai Barnabás zöldség- és gyümölcskereskedése állt. Kedves emlék az öreg, a nem éppen primőr árukat forgalmazó boltjában – afféle heccből – mindennap belátogatott az évfolyam egy-egy csapata, hogy ott megigyunk egy vagy két üveg Hencz-féle szódavizet. Sima szódavíz volt az, ám mi még rigmusokat is költöttünk hozzá Szabó Nándi bácsi óráin, a ruszkij jazikon. Ilyeneket, hogy „ki a Henczék vizét issza, vágyik annak szíve viszsza”, vagy „itt az erő, itt az izom, mert én csak Hencz vizet iszom”. Ittunk mást is! A kedvenc helyünk a híres Vámvendéglő volt, ahol Kótai Béla művész úr és zenekara szolgáltatta a kulturális élményt. Persze nem csak emiatt jártunk oda. Jó sört csapoltak, és ak-
Csak néhányan hiányoztak az egykori osztályból
kor még a sör – viszonylag – olcsó is volt. Meg a babgulyás is, amit legjobban a kollégiumunkhoz közel eső kisvendéglőben főztek. Ezt a helyet szobatársam, Kiss Ferenc – alias Napóleon – szerette különösképpen. Igen, ilyen rangos ragadványneveink voltak! Például Szőcs Pista volt a Lord, Takács András a Stüszi vadász, jómagam főzési, akarom mondani kotyvasztási tudományom elismeréséül – Rejtő Jenő jóváhagyásával – a „nagy Levin” nevet érdemeltem ki. De visszatérve Nándi bácsi oroszóráihoz… Szó ami szó, tudomásom szerint egyikünkből sem lett Tolsztoj és Puskin nyelvének professzora. Sok társamnak, főleg azoknak, akik mezőgazdasági technikumban érettségiztek, pedig egyenesen szerencséjük volt, hogy a főiskolán az üzemszervezést, az állattenyésztést, a növénytant, növényvédelmet, a géptant fontosabb tantárgynak minősítette a tantestület, mint az oroszt. Emlékszem, egyszer nálunk helyettesített későbbi rádiós kollégám, G. Tóth Feri, aki – többek között – diplomás orosznyelvtanár. S akkortájt a putnoki gimnáziumban tanított. Nos, Feri egész órán oroszul próbált beszélni. Eléggé monológszerűre sikerült az óra. Igaz, az óra végén, amikor orosz vicceket mesélt, mi akkorákat röhögtünk a poénokon, mint azóta sem. Meg kellene már kérdezni Ferit: ugyan miről is szóltak azok a viccek? Nekem ez is Putnok. Éppúgy, mint Tóth Ede népszínműíró szülőháza, vagy a Kelemérre vezető út melletti halastó, vagy a Pálma-forrás. Placskó Klára
10
Gömöri Hírmondó
NAP 72
B E S Z É L G E T É S A Z E N E K A R TA G J A I VA L
Manapság divatos a retró, amely a múlt felidézése. Ennek jegyében lépett fel a Bányász Művelődési Házban a NAP 72 nevet viselő, ifjúkorunkat idéző zenekar. Természetesen az eredeti felállást nem tudták összehozni, így a Pásztor János által vezetett együttes, Fazekas István (Weekend), Fekete Gyula, kiegészült Reményi József (ének) és Király Róbert (szólógitár) zenészekkel. Most Pásztor Jánossal, Fazekas Istvánnal és Reményi Józseffel ültünk le egy kis nosztalgiabeszélgetésre.
– Mikor alakult meg a zenekar? – érdeklődtem Pásztor Jánostól. – Weekend és én még játszottunk más zenekarban is előtte, a Nap 72 1972-ben alakult meg. A nevét egy nap alakú festésünkről kapta és a megalakulás évéről. – Ki volt a zenekar vezetője? – Fekete Gyuszi volt, ő szervezte a fellépéseket, bálokat stb. Először a következők voltak a tagjaink: Fekete Gyula (kísérőgitár, ének), Fazekas István (dob), Pásztor János (basszusgitár), Bakos József (ének), majd később kapcsolódott hozzánk Rózsa Andor (szólógitár). Fekete Gyuszinak volt az ismerőse a BVK-ból, ő hozta közénk. – Milyen zenét játszottatok abban az időben? – Az akkori kedvenceket: Deep Purple, Uriah Hepp, Black Sabath. Akkoriban az menő zenekarnak számított, aki ilyen zenét elő tudott adni – mondja Reményi József –, meg olyan szerelés is kellett hozzá, hogy ez jól szólaljon meg. Ez a zene kemény rock volt, nem olyan, amit mi csináltunk, mi inkább a lagzis és a magyar slágereket vittük úgymond sikerre a szárazvölgyi településeken. – Saját zenét nem játszottatok? – De, voltak saját számaink is – mondja Pásztor János. – Ezek líraiabbak lágyabbak voltak – szól közbe Weekend. – Kik voltak a dalszerzők? – Közösen csináltuk azt is. Kitalált valamelyikünk egy alapmotívumot és azt közösen dolgoztuk ki, mindenki adott hozzá valamit – hangzik Weekend szájából a felelet.
– Fekete Gyula megírta a Felkelő nap háza magyar szövegét is, Ott áll a ház címmel. Ezt én is így ismertem meg, és még nagyon sokan abban az időben – teszi hozzá Reményi Józsi. – Milyen zenei élet volt akkor Putnokon? – Lényegesen jobb, mint most. Számíthatott rá a fiatalság, hogy minden hétvégén valahol bulizhatott, de akadt olyan nap is, hogy egyszerre három helyen volt zene, amire táncolhattak. – Megmondanád, hogy hol? – kérdeztem az előbb megszólaló Weekendet. – A Bányatelepen, a Vám Művelődési Házban és az étteremben. Volt Putnokon szabadtéri színpad, ott is játszottunk. Volt olyan idő, amikor három zenekar is volt Putnokon: az Ariels, az Androméda és a Nap 72. Egy-
– Hol volt a Nap72 főhadiszállása? – A Bányatelepen. Ha vidéken léptünk fel, sok fiatal oda is jött velünk Putnokról. Például az osztálytársunk Móki (Sztollár Miklós), meg a Bakó Feriék, Györkefalvi Attila, Patvaros Laci, Tóth Öcsi, Csák Pali, mindenhová elkísértek minket és még sokan mások is. Segítettek a szerelés összeállításában is. – Később hogyan alakult a zenei pályátok? – Én 1975-ben vonultam be katonának, így kiváltam a zenekarból – mondja Weekend. Én 1976-ban vonultam be – mondja János – és ezzel felbomlott a zenekar. Aki még zenélt, az már máshol játszott. Most három tagot tudtunk megkeresni a régi zenekarból, úgy jött még hozzánk játszani Józsi és Király Robi.
szerre játszottunk három helyen, mindenütt tele házzal. Akkoriban a fiatalok szerették ezt a zenét, mert titokban a Szabad Európa Rádióból csíptük el, úgy tanultuk meg. Ezt az adót tilos volt hallgatni. Kiültünk este a Kastélykertbe és hallgattuk Luxemburgot. Így tudtuk később lejátszani. Sokat segített ebben Fehér Lajos Királdról, Friedmanszky Feri és Berényi Lajos, akik még lemezeket is szereztek nekünk. Andornak volt az a dolga, hogy akár egy hétig is csak zenéket hallgasson és pengesse le a gitáron, így tanultuk meg mi is. – Sok helyen felléptetek? – Igen – mondja János, – gyakorlatilag a zenéléssel többet kerestünk, mint a munkahelyünkön. Minden hétvégén játszottunk valahol, nem csak Putnokon. Zsúfoltak voltak a hétvégéink, sokszor szombaton és vasárnap is játszottunk.
– Józsi, neked milyen volt a zenei múltad? – Fiatalon, magamtól kezdtem el tanulgatni gitározni és énekelni. Szerettem volna ezt komolyabban venni, így fölkerültem Kovács Ödön gitárművész úrhoz Miskolcra. Ezt a szüleim anyagilag nem bírták, sajnos egy pár hónap múlva ott kellett hagynom. Azután iskolába jártam, majd dolgoztam, így magamat kellett fejlesztenem. Eljártam Jancsiék próbáira, ellestem tőlük néhány dolgot, majd leszedtem a zenei alapot magnóról, így tanultam a számokat, majd megalapítottam a zenekaromat, amiben az öcsém is szerepelt, és Juhász Lajos, meg Juhász Géza. Így, négyesben kezdtük el a zenélést. Alsószuhán és a Szárazvölgyben játszottunk lakodalmakban, bálokban. Alsószuhai kultúrház volt a székhelyünk. Ezzel kerestünk egy kis
pénzt, amiből fejlesztettük a zenei szerelésünket. Ragályon például nagyon sok ötórai teát játszottunk. Volt olyan, hogy Kazincbarcikára is meghívtak minket. Azután már Putnokon is zenéltünk, pedagógusbálokban, szüreti bulikban, szakmaközi bálokban. Ekkor már átalakult a zenekarunk, Mészáros László barátom volt a basszusgitárosunk és Kósik István dobolt nekünk, a szólógitárosunk egy putnoki srác, Ruszó Károly volt. Így négyesben még sokáig zenéltünk. – Emlékszem a saját számodra, a Zsuzsika címűre. – Igen, ez nagy siker volt, mindenütt kérték, hogy játsszuk el, de több saját számom is volt. 1989ben hagytam abba a zenélést. Majd most hallottam, hogy újra összeáll a Nap 72, találkoztam János barátommal, és megkérdeztem, hogy játszhatnék-e velük, amit ők nagy szeretettel fogadtak. – Hogy jött létre ez a buli? – Szervezték a nosztalgiabulikat a Bányász Művelődési Házban, Weekenddel együtt elhatároztuk, hogy újra összeállunk – felel János. Nem volt nehéz összehozni a zenekart ebben a felállásban és elkezdtünk próbálgatni. Nagyon hamar összeszoktunk Józsiékkal. Három hónap gyakorlás után léptünk fel. – Milyen sikeretek volt? – Sikerünk az volt, csak nem voltak sokan a buliban, de aki nem jött, az nagyon bánja. A munkahelyemen is nagyon sok gratulációt kaptam – mondja Józsi – és nagyon számítanak arra, hogy legközelebb meg tudnak nézni, hallgatni minket. – Fel fogtok még lépni? – A fiataloktól kaptunk egy felkérést, hogy a gimibálban játsszunk nekik. Addig egyórás repertoárt össze kell állítanunk, mert itt csak öt-hat számot játszottunk. Kellemes érzés volt ennyi idő után színpadon lenni, mert aki már csinálta ezt és sikereket ért el, annak hiányzik, vágyik vissza a színpadra – válaszol János. – Visszavárunk titeket! A fiataloknak is kell ez a fajta kikapcsolódás, hiszen mindent nem pótol a számítógép, a televízió! A színház és a nagy zenekarok elérése elég drága dolog, ezt tudják kárpótolni a lelkes, kultúráért tevékenykedő putnokiak. Placskó Klára
Gömöri Hírmondó
11
INTERNETES
FIGYELÕ
A tíz legrosszabb dolog, amit szüleinktõl örökölhetünk
Az csak kellemetlen, ha a kopaszodást vagy a pattanásos bőrt örökli valaki a szüleitől. A családi örökség azonban súlyos, akár halálos betegség is lehet. A livescience.com azt a tíz kellemetlen dolgot szedte össze, amelyet a szüleinknek „köszönhetünk”. 1. Alkoholizmus Az alkoholisták gyermekei ugyan nincsenek arra rendelve, hogy alkoholistává váljanak, újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy 50 százalékban a genetikai örökség határozza meg a betegség veszélyét. A másik ötven százalékos rizikót pedig a környezet jelenti. Az alkoholbetegséget genetikailag igen komplexnek tartják; ez azt jelenti, hogy több gén játszik szerepet a kialakulásában, de ezek hatása egyéntől függő. 2. Mellrák Bár a legtöbb esetben a mellrákos megbetegedés oka még talány, kutatások bebizonyították, hogy néha bizonyos gének – a BRCA1 és a BRCS2 – mutációja a bűnös. Azok a nők, akik örökölték a mutációt, fiatalabb korban lesznek betegek, és a kór mindkét mellükben jelentkezik. Azoknál a férfiaknál, akik a BRCA1-es gén mutációját örökölték, az átlagosnál nagyobb a prosztatarák kialakulásának veszélye, míg a BRCA2 örököseit a férfi mell-, prosztata-, hasnyálmirigyés egyéb rák veszélye fenyegeti.
3. Színvakság Az Egyesült Államokban tízmillió férfi él, aki nem tudja megkülönböztetni a pirosat a zöldtől – a nők között viszont mindössze 600 ezer a színvakok száma. Miért? Azért, mert a pirosat és zöldet érzékelő receptorok egymáshoz nagyon közel helyezkednek el az X kromoszómán. A férfiaknak mindössze egy X kromoszómájuk van, amelyet az édesanyjuktól örökölnek. A nőknek viszont kettő, a normális gén pedig gyakran kiegyenlíti a hibás működését. 4. Erőszakos természet Öcsi, legközelebb, ha berendelnek az iskolaigazgatóhoz, mert rossz voltál a játszótéren, fogj mindent a szüleidre! Felfedezték ugyanis azt a gént, amelynek következtében valaki a szokásosnál erőszakosabb természetűvé válik. A kutatók azt is felfedezték, hogy a fiúknál nagyobb valószínűséggel örökletes az erőszakos, mint a békés természet. A genetika még súlyosabb szerepet játszik a női tolvajok esetében. 5. Elhízás A nagy adag sült krumplik és a „rossz” gének – ez az elhízás biztos receptje. Egy tudományos elmélet szerint azok a gének, amelyek segítettek eleinknek túlélni az éhínséges időszakokat, most, amikor bővében vagyunk az élelemnek, ellenünk dolgoznak. Genetikai okai vannak az olyan, elhízást okozó
betegségeknek is, mint a BardetBiedl-szindróma vagy a PraderWilli-szindróma. A legtöbb esetben azonban a túlsúlynak ennél egyszerűbb és nem genetikai oka van: a túl sok és hizlaló étel fogyasztása. 6. Szívbetegség Rossz hír, ha valakinek a családjában gyakori a szívbetegség, a diabétesz, az agyvérzés és a magas vérnyomás – nagy ugyanis az esélye annak, hogy az utódok is ettől szenvednek majd. Akinek pedig veleszületett szívbetegsége van, annak a gyermeke az átlagnál nagyobb valószínűséggel születik majd beteg szívvel. 7. Ikerszülés Bár az egypetéjű ikrek születése véletlenszerű, apai ágon öröklődik a hajlam az ikerszülésre. Ezekben a családokban az anya olyan gént hordoz, amelynek köszönhetően többszörös petesejteket termel a szervezete az ovuláció idején – ezt a jelenséget hiperovulációnak hívják. A férfi, aki a gént hordozza, valószínűleg nem nemz ikreket, átadhatja viszont az örökséget a lányának – így ikrek nagypapája lesz. Ez magyarázza azt is, hogy azokban a családokban, ahol gyakori az ikerszülés, miért maradnak ki egyes generációk. 8. Pattanás, mitesszer, akné A pattanásos bőrért egyértelműen a szülők a hibásak! Több kutatás is
azt mutatta, hogy a pattanásos kamasz fiúk családjában általános ez a kellemetlenség. 9. Tejcukor-érzékenység Sokáig azt hitték, kulturális okai vannak annak, hogy a kínaiak nem szeretik a tejet, a kutatók azonban az 1960-as években megállapították, hogy az ázsiaiak, az afrikaiak és a dél-európaiak tejcukor-érzékenyek. Az elmúlt tízezer évben végbement genetikai változás lehetővé tette, hogy az ember szervezete megeméssze a tejet, ám csak azokban a közösségekben, ahol mindennapossá vált a tejtermelés. Ha Ön tejérzékeny, akkor az ősei valószínűleg nem tartottak tehenet. 10. Kopaszság Bár a kopaszság általánosan elterjedt probléma a férfiaknál, a tudomány még mindig nem tudja egészen pontosan megmagyarázni az okait. Az biztos, hogy a gének szerepet játszanak a kopaszodásban, és az is kiderült, hogy elsősorban anyai ágon öröklődik. Mégsem szabad csak az anyákat hibáztatni, a kopaszság kialakulásában ugyanis valószínűleg egy sor, az egyik vagy mindkét szülőtől öröklött gén rendellenessége játszik szerepet. Az egyik ritka betegségben, a teljes szőrtelenségben (alopecia universalis) szenvedőknek pedig egyáltalán sehol nincs szőrzetük; ez a kór is örökletes. Forrás: InfoRádió/livescience.com
12
Gömöri Hírmondó
•SPORT • SPORT •
Zajlik az élet…
Egy baráti társaság, egy remek ötlet, kemény szervezőmunka és összefogás a cél érdekében. Az eredménye pedig? A Gömör Sport Egyesület megalakulása több szakosztállyal, egy több hónapot átölelő teniszbajnokság a helyi média kereszttüzében, és tervek, álmok melyek lassan, de biztosan válnak valóra. A nyár folyamán többször is kilátogattam a csemetekerti pályához, mindannyiszor szívélyes fogadtatásra és „családias” hangulatra lelve a court környékén. A vizitek alatt természetesen bepillantást nyertem a Gömör Tenisz Liga Kupa éppen aktuális állásába és szóba került egy-két jövőre vonatkozó elképzelés is.
– A teniszben mindig van vesztes, de a jutalmazások alkalmával igyekeztetek mindenkiben „tartani a lelket”. – Ez természetes. A játékerő különbözik, de mindenkinél fellelhető valamilyen kedvező tulajdonság, elem, készség vagy motívum a tenisz felé. Így a különdíjaknál az összes játékosnak találtunk megfelelő elismerést motivációs erő gyanánt. – Az igazi magyaros vendégszeretet mindig is jellemző volt itt nálatok – fordulok az időközben csatlakozó Szuromi Péter házigazdához, az egyesület elnökéhez. – Igyekszünk jó hangulatot teremteni mind az edzések, mint a meccsek idején, erre szerencsére
– 22 férfi egyes, 9 női egyes, 8 vegyes páros és 9 férfi páros versenyző jelezte indulási szándékát a május 5-én kezdődött alapszakaszban – magyarázza Kepecz Zsolt szakosztályelnök. A rájátszások után a páros finálék augusztus végén kerültek lebonyolításra, míg a bajnokság szeptember 27-én ér véget a férfi egyes döntővel. – Egy több mint negyedéves sorozatról beszélünk, beváltotta a hozzáfűzött reményeket? – Úgy vélem, igen. Nyugodtan kijelenthetem, hogy a Liga játékosok jól érezték magukat a Kupán, nemcsak a pályán, de mellette is. Remek partik, sportszerű szurkolás, baráti beszélgetések, a móka, öröm, kacagás ugyanúgy fellelhető volt, mint a győzni akarás, a kudarcok megélése vagy a versenyláz. Összességében a II. Liga Kupa méltó utódja volt elődjének.
vevők a játékosok és a drukkerek is. – Szinte mindig észrevehető valami apró változás a pályán és környékén. Ez most is így van… – Próbáljuk tökéletesíteni a courtot, legutóbb műanyag vonalak kerültek lerakásra, és javítottunk a világítás minőségén. Haladnak a kiszolgáló helyiségek munkálatai a klubházban és vannak egyéb terveink is. – Mégpedig? – Szeretnénk megyei bajnokságban szerepelni, ehhez még legalább két pályára lenne szükség, ennek megvalósításához keressük most a lehetőséget. Tárgyalásban állunk autóversenyzőkkel, ami az autó-motor szakosztály „beindításában” segíthetne, úgyhogy zajlik az élet az egyesületnél, és ez jó… Szakonyi Zsolt
„Húzd meg jobban, menjen a munka…”
Felújítás, állagmegóvás, karbantartás. Íme néhány munkálat a sok közül, melyekkel folyamatosan szembesülünk egy-egy év folyamán, mind individuális, mind települési szinten. A téli időszak kivételével szinte mindig akad valami tennivaló a kertben, a ház környékén, a városi parkokban vagy az intézményekben. Nincs ez másképp településünkön sem, számos helyszínen megy a munka a VKG dolgozóinak aktív közreműködésével. – Szinte soha nincs megállás, mindig van mit csinálni – mosolyog Barnóczky István, a VKG igazgatója. Jelenleg több munkálat is zajlik párhuzamosan a városban. A Péczeli úton folytatódik a járdafelújítás, míg az ÁMK-ban a szennyvízvezeték javítása történik meg az öltözőkben. A Bányász tér 1-6. alatt hamarosan megvalósul a hőmennyiség mérésének átalakítása, minden érintett társasház külön mérővel fog rendelkezni. A Tompa úton két helyszínen is jelen vagyunk, folynak az óvoda kapujának és bejáratának építési munkálatai, míg a 33-as szám alatt az udvartér kap burkolatot, és igyekszünk megoldani a parkolás biztosítását. – Aki lelátogat a hétvégi hazai focimeccsre, lényeges változást észlel majd a klubházon. – Így van. Itt megtörtént a tető szigetelése, a csapadékvíz megfelelő elvezetése, a homlokzat felújítása és a nyílászárók festése. – A zöld területeken szinte állandóan megy a munka, sőt hétvégén is találkozhatunk szorgos dolgozókkal. – A parkok, füves területek állandó gondozást igényelnek a vegetációs időszakban, ezt próbáljuk megoldani, mint ahogy munkaszüneti napokon a szemét összegyűjtését is, elsősorban a belvárosi részen. – Hány embert foglalkoztat jelenleg a VKG közcélú, illetve közhasznú foglalkoztatás keretében? – Közel 100-at, együttműködve a Munkaügyi Központtal. – A temetőben is akad mindig tennivaló… – Így igaz. Itt zajlik tovább az út melletti padkaépítés. – Mi a helyzet a panelprogrammal? – Idén 4 társasház – ebből kettő a VKG kezelésében – pályázik a felújításra, jelenleg az önkormányzatnál vannak a pályamunkák, majd a kedvező elbírálás után a Területfejlesztési Minisztériumhoz kerülnek benyújtásra. Ha minden jól megy, még idén elkezdődhetnek a rekonstrukciós munkálatok, tovább szépítve ezzel a lakótelep és a város képét. Szakonyi Zsolt
Tetőtérbeépítéses családi ház eladó a Vásártéri utcában. Érdeklődni a 06-48-431-761-es telefonszámon lehet.
