A HOSSZÚ ÁPOLÁSI IDEJŰ INTÉZMÉNYEK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FERTŐZÉSEINEK ÉS AZ ANTIMIKROBIÁLIS SZEREK ALKALMAZÁSÁNAK EURÓPAI PONT-PREVALENCIA VIZSGÁLATA (HALT-2)
Protokoll (5) EU protokoll: 2012. december OEK kiadás: 2013. február 26.
ÖSSZEFOGLALÁS Pont-prevalencia vizsgálat: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és az antimikrobiális szerek felhasználási gyakoriságának a meghatározása egy adott napon Intézmény: minden 50 ágyszám feletti személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény (pl. idősek otthona, rehabilitációs intézmény, ápoló-gondozó célú lakóotthon) Időpont: 2013. május 01-31. Adatlapok:
INTÉZMÉNYI ADATLAP: az intézmény általános és összesített (nevező) adatait tartalmazza Beválasztandó ápolt (nevező adat): az intézmény állandó lakója, és a vizsgálat napján reggel 8:00 órakor jelen van az intézményben vagy a vizsgálatot megelőző napon, de, legalább 24 órája került felvételre az intézménybe
KÉRDŐÍV AZ ÁPOLTRÓL: CSAK azon ápoltról kell kitölteni, aki egy vagy több szisztémás alkalmazott antimikrobiális szert kap a vizsgálat napján Beírandó szerek: szisztémásan alkalmazott antibiotikumok, TBC kezelésére szolgáló gyógyszerek, gombaellenes szerek, illetve inhalációsan alkalmazott antibiotikumok (aerosol terápia) Kizárt szerek: helyileg alkalmazott antibiotikumok, antivirális szerek és antiszeptikumok ÉS/VAGY akinek aktív egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésre utaló tünetei vannak a vizsgálat napján A fertőzés aktív, ha a fertőzés jelei/tünetei a vizsgálat napján megtalálhatók vagy a jelek/tünetek már nincsenek, de az ápolt még antibiotikumot kap korábbi fertőzésére a vizsgálat napján.
A kérdőívek visszaküldésének határideje: 2012. június 14. Képzés: a koordináló intézmény minden vizsgálatban részt vevő intézmény számára egynapos, akkreditált képzést biztosít (max. 2 fő/intézmény) Validációs vizsgálat: országonként egy validációs vizsgálatot a PPV-tal egyidőben, 100 ágyszám feletti intézményben kell végezni.
2
TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÁS TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS 2 CÉLKITŰZÉSEK 3 MÓDSZER 3.1 A vizsgálat ideje 3.2 Vizsgálati populáció 3.2.1 Az intézmények beválasztási kritériumai 3.2.2 Beválasztandó ápoltak 4 ADATGYŰJTÉS 4.1 Intézményi adatlap 4.1.1 Nevező adatok és osztályos adatlap 4.1.2 Az intézményi adatlap változói 4.2 Az ápoltra vonatkozó kérdőív 4.2.1. Általános adatok 4.2.2 Az antibiotikum terápiás adatok 4.2.3 Antibiotikum rezisztencia adatok 4.2.4 Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés adatai 5 ADATSZOLGÁLTATÁS 5.1 A kérdőívek visszaküldésének határideje 5.2 Az eredmények visszacsatolása 5.3 Az adatok tulajdonosa 6 KÉPZÉS 7 A KOORDINÁLÓ KÖZPONT FELADATAI 8 ETIKAI SZEMPONTOK
3
2 3 4 4 5 5 5 5 5 6 6 6 7 10 10 11 11 12 15 15 15 15 15 16 16
1. BEVEZETÉS Az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ (European Center for Disease Prevention and Control, ECDC) egy korábbi projectben már szereplő hossszú ápolási idejű intézmények egészségügyi ellátással összefüggő surveillance-át továbbfejlesztette és az Európai Bizottsággal karöltve létrehozta az „Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések surveillance-e az európai hosszú ápolási idejű intézményekben” (Healthcare Associated Infections in Long-Term Care Facilities, HALT) projektet. A HALT célja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, az antibiotikum-használat és az infekciókontroll tevékenység vizsgálata volt az európai hosszú ápolási idejű intézményekben.. A 2009-ben lezajlott vizsgálatban 25 ország és 722 hosszú ápolási idejű intézmény vett részt. A HALT projekt folytatásaként, jött létre az ECDC koordinációjával “Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antibiotikum használat a hosszú ápolási idejű intézményekben” (HALT‐2; 2011‐2013) projekt. Az új projekt célja a HALT protokoll minőségének fejlesztése és annak alkalmazása a hosszú ápolási idejű intézményekben az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antibiotikum használat trendjének monitorozása és a szükséges beavatkozások azonosítása érdekében helyi és országos szinten.
2. CÉLKITŰZÉSEK A vizsgálat célja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antibiotikum-használat monitorozása, illetve az infekciókontroll folyamat és struktúra indikátorok bevezetése a hosszú ápolási idejű intézményekben az Európai Unió tagállamaiban és tagjelölt országaiban, illetve Norvégiában és Liechtensteinben. A kapott adatokat a HALT‐2 felhasználja: A fertőzések és az antibiotikum használat prevalenciájának meghatározására intézményi, országos és európai szinten; A szükséges beavatkozások, képzések és/vagy további infekciókontroll eszközök azonosítására; Azon országos és helyi feladatok azonosítására, amelyekkel fokozható a problémára való odafigyelés; Az ellátás biztonság fokozására a hosszú ápolási idejű intézményekben és az idősödő populációban. A célkitűzések elérése érdekében a HALT‐2 feladatai: A HALT módszertan felülvizsgálata; Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetdefinícióinak validálása; Az adatminőség fejlesztése az egységes képzési anyag kifejlesztése által; PPV megszervezése az európai hosszú ápolási idejű intézményekben.
4
3. MÓDSZER 3.1 A vizsgálat ideje A vizsgálat 2013. április 01. és május 31. között történik az európai hosszú ápolási idejű intézményekben. Az adatlapok kitöltése az intézmény által választott, egy napon történik. Nagyobb ágyszámú intézményekben az adatgyűjtés 2 vagy több, egymást követő napon is történhet. Egy részlegen ugyanazon a napon történjen a vizsgálat. 3.2 Vizsgálati populáció 3.2.1 A HÁI-ek beválasztási kritériumai A vizsgálatba elvileg valamennyi HÁI beválasztahtó, ha megfelel az alábbi
Az ápoltak egész napos felügyeletet igényelnek, Szakápolói ellátásra van szükségük (tehát nem csak a napi tevékenységeiknek az elvégzéséhez van szükségük segítségre), Stabil egészségi állapotban vannak és nincs szükségük állandó, speciális vagy invazív orvosi ellátásra (pl. lélegeztetés).
3.2.2 Beválasztandó ápoltak Az elemzésbe beválasztandó ápolt: az intézmény állandó lakója és aki a vizsgálat napján reggel 8:00 órakor jelen van és aki a vizsgálati napot megelőző 24 óraval került felvételre az intézménybe (azaz a vizsgálati napot megelőzően legalább egy nappal került felvételre. Kizárandó az az ápolt, aki: nem az intézmény állandó lakója (pl. csak napközi ellátást kap) az intézményben állandó lakója, de nincs jelen a vizsgálat napján reggel 8:00 órakor (pl. kórházban van) vagy kevesebb, mint 24 órája került felvételre MEGJEGYZÉS: azok az ápoltak, akik rendszeresen ambuláns ellátást kapnak kórházban (pl. haemodialysis, kemoterápia), nem kerülnek kizárásra, ha a vizsgálat napján reggel 8:00 órakor jelen vannak és felvételük az intézménybe 24 órával korábban történt a PPV napjájoz képest
5
4. ADATGYŰJTÉS Az adatok gyűjtése két szinten történik.
Az intézményi adatlap segítségével feltárjuk a fontosabb strukturális és funkcionális jellemzőket, illetve információt nyerünk az intézmény antibiotikum politikájáról és infekciókontroll gyakorlatáról; Az ápoltra vonatkozó kérdőívet minden olyan ápolt esetében ki kell tölteni, aki antibiotikumot kap és/vagy aktív egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésre utaló jelei/tünetei vannak a vizsgálat napján.
Az osztályos adatlap (nem kötelezően kitöltendő) segít a nevező adatok összegyűjtésében. A kórokozókat tartalmazó kódlistát a kórokozó megnevezésénél és a rezisztencia megadásánál ajánlatos használni. 4.1 Intézményi adatlap -intézményi jellemzők (profil) és eset összetétel (case mix) leírása A HÁI-k egészségügyi ellátással összefüggő fertőzései és infekciókontroll gyakorlata profil ill. beteg összetételtől (case mix) fűggő. A profilhoz kapcsolódó adatokkal (tulajdonos, intézmény típus, orvosi ellátás, az infekciókontroll forrásai, antibiotikum poltika) és a beteg adatokkal (case mix) korrigált fertőzési és antibiotikum használati arányok alkalmasak országos és európai szintű összehasonlításához en. 4.1.1 Nevező adatok és osztályos adatlap A nevező adatokhoz az alábbi változók összesítése szükséges:
ágyszám foglalt ágyak kórházban kezelt ápoltak beválasztandó ápoltak férfi ápoltak ápoltak fertőzéses jelekkel/tünetekkel antibiotikumot kapó ápoltak ápoltak húgyúti katéterrel ápoltak érkatéterrel ápoltak nyomási fekéllyel ápoltak egyéb sebekkel időben és/vagy térben zavart ápoltak kerekes széket használó vagy ágyhoz kötött ápoltak a megelőző 30 napban műtéten átesett ápoltak széklet és/vagy vizelet inkontinens ápoltak
Az osztályos adatlap segít a nevező adatok összegyűjtésében, mivel ezeket az adatokat táblázatos formában tartalmazza. Az összes osztályos adatlap (ha az intézménynek több
6
osztálya/részlege van) kitöltése után csak az összesített nevező adatokat kell rögzíteni az intézményi adatlapon. Az osztályos adatlap kizárólag az intézményen belül kerül használatra és a kitöltése nem kötelező. 4.1.2 Az intézményi adatlap változói A – Általános információ Az intézmény kódszáma A nemzeti koordináló intézmény által kiadott kódszám Van-e az intézményben szakképzett ápoló Fizikálisan jelen van-e szakképzett ápoló egész nap az intézményben? Az összes szoba száma Az intézmény összes szobájának a száma. Az összes egyágyas szoba száma Az intézmény összes egyágyas szobájának a száma. B – Nevező adatok Összes ágyszám Az intézmény összes ágyának a száma a vizsgálat napján. Aktív kórházi felvétel miatt távol lévő ápoltak száma Az intézmény összes ápoltjának a száma, akik a vizsgálat napján nem tartózkodnak az intézményben, mivel több, mint 24 órája akut kórházba kerültek felvételre. Foglalt ágyak száma Az intézmény összes foglalt ágyának a száma a vizsgálat napján. A foglalt ágyak száma magába foglalja azokat az ágyakat is, amelyeken azok az ápoltak tartózkodnak, akik a vizsgálat napján nincsenek jelen az intézményben (pl. akut kórházba kerültek felvételre vagy kimenőn vannak). A beválasztandó ápoltak száma Az intézmény összes ápoltjainak a száma, akik a vizsgálat napján reggel 8:00 órakor jelen vannak és intézményi felvételükre a vizsgálatot megelőzően, legalább 24 órával került sor . 85 éven felüli ápoltak száma Az intézmény összes 85 éven felüli ápoltjának a száma a vizsgálat napján. Férfi ápoltak száma Az intézmény összes férfi ápoltjának a száma a vizsgálat napján. Szisztémás antibiotikum kezelésben részesülő ápoltak száma Az intézmény összes ápoltjainak száma, akik egy vagy több szisztémás antibiotikumot (ld. 4.2.2) kapnak a vizsgálat napján. Fertőzésre utaló jeleket/tüneteket mutató ápoltak száma Az intézmény összes ápoltjainak száma, akinek fertőzésre utaló jelei/tünetei vannak a vizsgálat napján vagy fertőzésre utaló jelei vagy tünetei voltak a vizsgálatot megelőző napokban, melyre még antibiotikumot kap a vizsgálat napján. Húgyúti katéteres ápoltak száma Az intézmény összes ápoltjának a száma, akiknek húgyúti katéterük (pl. állandó húgyúti katéter, suprapubikus vagy hasfali katéter, cystostoma) van a vizsgálat napján. Érkatéteres ápoltak száma Az intézmény összes ápoltjának a száma, akiknek érkatéterük (pl. perifériás intravénás katéter, beültetett érkatéter) van a vizsgálat napján. 7
Decubitusos ápoltak száma Az intézmény összes ápoltjának a száma, akiknek nyomási fekélyük (I.-IV. fokozat) van a vizsgálat napján. Egyéb sebbel rendelkező ápoltak száma Az intézmény összes ápoltjának a száma, akiknek egyéb sebük (pl. lábszárfekély, traumás vagy műtéti seb, gastrostoma, tracheostoma, urostoma, colostoma) a vizsgálat napján. Térben és/vagy időben zavart ápoltak száma Az intézmény összes ápoltjának a száma, akik térben és/vagy időben zavartak. Mozgáskorlátozott vagy ágyhoz kötött ápoltak száma Az intézmény összes ápoltjának a száma, aki mozgáskorlátozottak (pl. kerekes széket használnak) vagy ágyhoz kötöttek. A megelőző 30 napon belül műtéten átesett ápoltak száma Az intézmény összes ápoltjának a száma, akik a vizsgálat napját megelőző 30 napban műtéten estek át. Inkontinens ápoltak száma Az intézmény összes ápoltjának a száma, akiknek széklet és/vagy vizelet inkontinenciájuk van. C ‐ Orvosi ellátás Háziorvos Az az orvos, akit az ápolt választott (mielőtt bekerült az intézménybe) és aki az ápoltat már évek óta kezeli. Az intézmény által alkalmazott orvos Az az orvos, akit az intézmény alkalmaz az ápoltak orvosi ellátása céljából. Ezek az orvosok nem azonosak az ápoltak háziorvosaival. Koordináló orvos Az az orvos, aki az orvosi tevékenység koordinálását végzi az intézményben. Az ápoltak orvosi ellátása Az ápoltak diagnosztizálása és orvosi kezelése, illetve az egészségi állapotuk nyomon követése. Az ápoltak egészségügyi dokumentációjának a felülvizsgálata Az ápoltak egészségügyi dokumentációjához való hozzáférés a terápia módosítása céljából a kezelőorvossal való konzultációt követően. Antibiotikum politika Tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlás a helyes antibiotikum alaklamzásra vonatkozóan, mely előírást tartalmaz a helyesen alkalmazott antibiotikumok mennyiségére, illetve a szükségtelen vagy hatástalan terápia elkerülésére vonatkozóan. Ápolási stratégia Tudományos bizonyítékokon alapuló hosszútávú terv, mely elősegíti a minőségi ellátást (pl. sebkezelés, védőoltások, infekció prevenciós tevékenység). Infekciókontroll tevékenység Azoknak a tevékenységeknek a leírása, amelyekkel megelőzhető a fertőzések kialakulása és a kórokozók terjedése az intézmény ápoltjai között. Az orvosi tevékenység felülvizsgálata Az orvosi tevékenység felülvizsgálata egy több szakértőből álló bizottság által.
8
D ‐ Infekciókontroll tevékenység Infekciókontroll szakember Szakképzett ápoló (pl. infekciókontroll ápoló, epidemiológiai szakápoló) vagy szakorvos (pl. epidemiológus), aki segít az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésében; rendszeresen gyűjtve, elemezve és bemutatva az adatokat a megfelelő közegészségügyi intézkedések tervezése, megvalósítása és fejlesztése céljából. Ez a szakember teljes munkaidőben infekciókontroll tevékenységet végez vagy kombinálja ezt a tevékenységet egyéb feladatokkal is (pl. általános ápolási vagy orvosi feladatok). Infekciókontroll bizottság (IKB) Egy több szakértőből (pl. infekciókontroll szakember, orvos, főnővér, mikrobiológus, sebész, fertőtlenítő és sterilező szakember, gyógyszerész, stb.) álló bizottság. Az IKB feladata az infekciókontroll a betegbiztonság javítása céljából. Az IKB-nak rendszeresen össze kell ülnie, hogy áttekintsék az infekciókontroll adatokat és politikát, illetve a kitűzött célokat és tevékenységeket. Az alkoholos kézfertőtlenítő szer mennyisége Adat az előző évben felhasznált alkoholos kézfertőtlenítő szer mennyiségéről (literben megadva). Kézhigiénés oktatás Az egészségügyi dolgozók (pl. ápolók, segédápolók, orvosok, fizikoterapeuták) - különös tekintettel az új dolgozókra – képzése a kézhigiéne fontosságáról, indikációiról és technikáiról, illetve a kézhigiénés szerekről. E ‐ Antibiotikum politika Felírható antibiotikumokat korlátozó lista Egy lista, mely tartalmazza az alkalmazható antibiotikumokat. Antibiotikum bizottság Egy több szakértőből (pl. orvos, gyógyszerész, infekciókontroll szakember és mikrobiológus) álló bizottság. A bizottság feladata az antibiotikum használat helyi irányelvének és protokolljának a kidolgozása. Írott protokoll a helyes antibiotikum használatára Ajánlás a leggyakrabban előforduló ferőzések empirikus és célzott antibiotikum terápiájára vonatkozóan, mely tartalmazza az adagolást, az alkalmazás módját és a kezelés időtartamát. Éves antibiotikum felhasználás Adat az előző évben felhasznált antibiotikumok mennyiségéről az antibiotikumok osztályai szerinti besorolásban. Antibiotikum rezisztencia adatok A különböző kórokozók antibiotikum rezisztencia profiljában történő változások nyomon követése a leghatékonyabb antibiotikum terápia alkalmazása céljából. Ezen adatok a mikrobiológiai eredmények rendszeres surveillance-ából származnak. Terápiás előírás Az alkalmazható gyógyszerek listája betegségenként csoportosítva, melyben legalább egy fejezet tartalmazza az antibiotikum terápiát. Vizelet tesztcsík Egy tesztcsík, amely kimutatja a vizeletben található fehérvérsejteket (leukocyta eszteráz) és/vagy nitrátokat. Az eredmények a tesztcsík színének megváltozásából olvashatók le.
9
4.2 Az ápoltra vonatkozó kérdőív Az ápoltra vonatkozó kérdőív magába foglalja:
Általános adatokat (ld. 4.2.1) Az antibiotikum terápiás és antibiotikum rezisztencia adatokat (ld. 4.2.2-4.2.3) Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés adatait (ld. 4.2.4)
4.2.1 Általános adatok Az általános adatokat (pl. születési év, rizikófaktorok) minden olyan beválasztott ápolt esetében ki kell tölteni, aki a vizsgálat napján antibiotikumot kap és/vagy fertőzésre utaló jelei/tünetei vannak. Kórházi felvétel az utóbbi 3 hónapban A vizsgálat napját megelőző 3 hónapban az ápolt aktív kórházi ellátásban részesült. Csak a 24 órát meghaladó kórházi tartozkodást kell feltüntetni! Húgyúti katéter Minden olyan orvosi eszköz, amely a vizelet elvezetésére és gyűjtésre alkalmas (pl. állandó húgyúti katéter, suprapubikus vagy hasfali katéter, cystostoma). Érkatéter Minden olyan kanül, amely az érrendszerben (véna, artéria) van (pl. perifériás intravénás katéter, beültetett érkatéter). Széklet és/vagy vizelet incontinencia Széklet és/vagy vizelettartási képtelenség, mely egész napos pelenka használatot igényel. Az állandó katéter használatát NEM tekintjük inkontinenciának. Nyomási fekély A nyomási fekély bármelyik fokozatát (I.-IV. fokozat) fel kell tüntetni. Egyéb sebek A nyomási fekélyen kívül minden sebet fel kell tüntetni (pl. lábszárfekély, traumás vagy műtéti seb, gastrostoma, tracheostoma, urostoma, colostoma). Zavartság (térben és/vagy) időben Tartós zavart állapot (pl. nem tudja, hol van, nem ismeri fel az ápolóját és hozzátartozóját, nem tudja, milyen napszak van). Mozgásképesség Általános helyváltoztatási képesség: járás egyedül vagy segédeszköz használatával, mozgáskorlátozottság vagy ágyhoz kötöttség.
10
4.2.2 Antibiotikum terápiás adatok Az antibiotikum terápiás adatokat (pl. antibiotikum neve, beadási módja, indikációja) minden olyan beválasztott ápolt esetében ki kell tölteni, aki a vizsgálat napján szájon át, rectálisan, intramuszkulárisan (IM) és intravénásan (IV) történő antimikrobiális kezelést, amely lehet:
szisztémásan alkalmazott antibiotikum szisztémásan alkalmazott szer a TBC kezelésére szisztémásan alkalmazott gombaellenes szer inhalációsan alkalmazott antibiotikum (aerosol terápia)
Kizárt szerek:
helyileg alkalmazott antibiotikumok, antivirális szerek fertőtlenítő hatású szerek
Antibiotikum profilaxis Antimikrobiális szer alaklmazása egy fertőzés megelőzése céljából. Antimikrobiális kezelés Empirikusan vagy mikrobiológiailag igazolt antimikrobiális terápia, melyet a fertőzésre kezelésére alkalmaznak. A fertőzésre utaló jelek/tünetek megléte miatt került sor az antimikrobiális terápiára. Az antimikrobális terápia befejezésének/felülvizsgálati a dátuma Az antimikrobiális terápia befejezésének vagy felülvizsgálatának dátuma egyértelműen dokumentált. Vizeletvizsgálat tesztcsíkkal Kiimutatja a vizeletben található fehérvérsejteket (leukocyta eszteráz) és/vagy nitrátokat. Az eredmények a tesztcsík színének megváltozásából olvashatók le. 4.2.3 Antibiotikum rezisztencia adatok A vizsgálatban a mikrobiológiai eredményeket magyarázó kódokat kell rögzíteni, amelyek a következők:
NOEXA: mikrobiológiai vizsgálat nem történt. NA: a mikrobiológiai vizsgálat eredménye nem elérhető (mikrobiológiai vizsgálat történt, de az eredmény a vizsgálat napján még nem elérhető) NONID: nem azonosított a kórokozó (történt mikrobiológiai vizsgálat, de a kórokozó ismeretlen) STERI: a mikrobiológiai vizsgálat eredménye negative (nem tenyészett ki kórokozó)
A mikrobiológiai vizsgálati eredmények a kórokozó meghatározott antibiotikumokkal szembeni rezisztenciáját a következő formában határozza meg:
É (Érzékeny) M (Mérsékelten rezisztens) R (Rezisztens)
11
A vizsgálatban a megadott kórokozók meghatározott antibiotikumokkal szembeni rezisztenciáját kell rögzíteni (ld. Antibiotikum rezisztencia és kódok). A mérsékelt rezisztenciát (M) rezisztensként (R) kell rögzíteni! Antibiotikum rezisztencia és kódok:
Staphylococcus aureus Enterococcus species
0 Oxacillin‐S MSSA Glycopeptid‐S
1 Oxacillin‐R MRSA Glycopeptid‐R VRE 3 Gen. Cephalo‐R ÉS Carbapenemek‐ S
2
3 Gen. 3 Gen. Enterobacteriaceae: Escherichia coli Cephalo‐S Cephalo‐R Klebsiella sp. ÉS ÉS Enterobacter sp. Carbapenemek‐ Carbapenemek‐ Proteus sp. S R Citrobacter sp. Serratia sp. Morganella sp. Pseudomonas Carbapenemek‐ Carbapenemek‐ aeruginosa S R Acinetobacter Carbapenemek‐ Carbapenemek‐ baumannii S R Glycopeptid = vancomycin, teicoplanin; 3 Gen. Cephalo-S (3. generációs cephalosporinok) = cefotaxim vagy cetriaxon; Carbapenemek-S = imipenem, meropenem, doripenem; S = érzékeny, R = rezisztens
? Ismeretlen Ismeretlen Ismeretlen
Ismeretlen Ismeretlen
4.2.4 Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés adatai Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés adatait (pl. antibiotikum neve, beadási módja, indikációja) minden olyan beválasztott ápolt esetében ki kell tölteni, akinek fertőzésre utaló jelei/tünetei vannak a vizsgálat napján vagy fertőzésre utaló jelei vagy tünetei voltak a vizsgálatot megelőző napokban, melyre még antibiotikumot kap a vizsgálat napján, amely lehet:
Légúti fertőzés Nátha vagy pharyngitis Influenza Alsó légúti fertőzés Gastrointesztinális fertőzése Gastroenteritis Clostridium difficile által okozott fertőzés Bőrfertőzés Cellulitis/lágyrész/sebfertőzés Gombás fertőzés Herpes simplex vagy herpes zoster okozta fertőzés 12
Rühösség Szem-, fül-, orr- és szájüregi fertőzés Conjunctivitis Fülfertőzés Szájüregi candidiasis Sinusitis Húgyúti fertőzés Ha az ápoltnak van húgyúti katéter Ha az ápoltnak nincs húgyúti katéter Véráramfertőzés Primer véráramfertőzés Megmagyarázhatatlan láz Egyéb fertőzés(ek)
Aktív egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés A fertőzés aktív, ha a fertőzés jelei/tünetei a vizsgálat napján megtalálhatók vagy a jelek/tünetek már régebb óta fennállnak és az ápolt még antibiotikumot kap rá a vizsgálat napján. A vizsgálat napját megelőzen egy hétre visszamenően ellenőrizni kell az antibiotikummal kezelt fertőzés tüneteit, hogy az megfelel-e az adott fertőzés definíciójának. A fertőzés általános jelei/tünetei Láz 1) Egyszeri alkalmommal mérve > 37,5 °C vagy 2) több alkalmommal mérve > 1,1 °C-kal eltér a normál testhőmérséklettől Leukocytozis Leukocytosis: 1) Neutrophilia > 14,000 leukocyta/mm3 vagy 2) balra tolt vérkép ( ≥ 1500 sejt/mm3) A mentális állapot hirtelen megváltozása Rövid időn belül kialakuló zavartság VAGY megváltozott tudatállapot Akut funkcionális hanyatlás romlás az alábbi tevékenységekben elvégzésében: ágyban való mozgás, ágyból való felkelés, járás, öltözködés, WC-használat, személyi higiénia, táplálkozás. Húgyúti fertőzés (a vese, húgyhólyag, húgycső fertőzése) Deréktáji fájdalom A vesetájékra kisugárzó fájdalom Suprapubicus fájdalom/érzékenység Fájdalom vagy nyomás érzékenység a szeméremcsont feletti területen Légúti fertőzés (a felső és alsó légúti rendszer fertőzése) Felső légúti fertőzés Nátha, pharyngitis, laryngitis, epiglottitis, sinusitis vagy tonsillitis Alsó légúti fertőzés Bronchitis, bronchiolitis, pneumonia, influenza Lymphadenopátia Duzzadt vagy fájdalmas nyirokcsomók a nyakon (nyaki lymphadenopathia) A nyirokcsomó és környékének infiltrációja Ödéma, vér, gennyes váladékozás a nyirokcsomó területén 13
Köpet Az alsó légútból felköhögött köpet (nem összetévesztendő a nyállal) Pleurális mellkasi fájdalom Belégzéskór fellépő mellkasi fájdalom, amely felületes („pihegő„) légzéssel kivédhető Bőrfertőzés Cellulitis A kötőszövet fertőzése Lágyrészfertőzés Az epidermis, a dermis, illetve az alattuk elhelyezkedő lágy részek fertőzése (pl.necrotizáló fasciitis, fertőzött gangraena, necrotizáló cellulitis, fertőzött myositis, lymphadenitis) Maculopapulás és/vagy viszkető kiütés Jellegzetes, fájdalmatlan, 1-2 mm-es halványvörös apró göbcsék a törzs bőrén Herpes simplex okozta fertőzés A Herpes simplex vírus által okozott, az orr és szájkörül megjelenő, hamar pörköső hólyagocskák Herpes zoster okozta fertőzés A Herpes zoster vírus által okozott, a szenzoros idegek lefutása mentén megjelenő fájdalmas hólyagos kiütések. A kiütések az arcon, a mellkason, a vállon és a csípőn is előfordulhatnak. Rühösség Kontakt úton terjedő fertőzés, amelyet a rühatka okoz. Gastrointesztinális fertőzés Clostridium difficile által okozott fertőzés Hasmenéses széklet vagy toxikus megacolon és Clostridium difficile toxin pozitivitás vagy pseudomembranosus colitis Toxikus megacolon Hasi fájdalommal, puffadással, nyomásérzékenységgel, lázzal, szapora szívveréssel és sokkos állapotal járó életet veszélyeztető állapot, melyet a vastagbelek tágulata okoz. Polimeráz-láncreakció (polymerase chain reaction, PCR) Vírusdiagnosztikai vizsgálat Pseudomembranosus colitis Clostridium difficile fertőzés által okozott görcsös hasmenéses állapot, véres széklet és lázas állapot. Szemfertőzés Conjunctivitis Vérbő nyálka - és kötőhártya. Primer véráramfertőzés Az ápoltnak legalább egy haemokultúrájából kórokozó tenyészett ki vagy a legalább egy tünete van a következőkből: láz (>38°C.), hidegrázás vagy hypotensio VAGY az ápolt két vagy több – különböző alkalommal, általában 48 órán belül levett – hemokultúrájából a commensalis baktériumflóra valamely tagja, ún. bőrkontamináns kórokozó (koaguláz-negatív staphylococcus, Micrococcus sp., Propionibacterium acnes, Bacillus sp., Corynebacterium sp.) tenyészik ki.
14
5. ADATSZOLGÁLTATÁS 5.1 A kérdőívek visszaküldésének határideje
2013. június 14.
Minden résztvevő intézménynek – ig vissza kell küldenie az intézményi adatlapot és az ápoltra vonatkozó kérdőíveket az alábbi címre: Országos Epidemiológiai Központ Kórházi-járványügyi Osztály Budapest Gyáli út 2-6. 1097 A megadott határidőn túl visszaküldött adatlapokat és kérdőíveket nem tudjuk felhasználni az országos és nemzetközi adatfeldolgozás során. 5.2 Az eredmények visszacsatolása Az intézmények elektronikus formában megkapják az országos eredményeket és saját intézményük összesített adatait 2013. október 30-ig. Az országos adatok elektronikus formában hozzáférhetőek lesznek az Epidemiológiai Központ honlapján is (www.oek.hu).
Országos
5.3 Az adatok tulajdonosa Az intézmények számára visszajutatott összesített adatokból készült bármilyen tudományos közléséről tájékoztatni kell a nemzeti koordináló intézményt (Országos Epidemiológiai Központ, Kórházi-járványügyi Osztály)!
6. KÉPZÉS Az Országos Epidemiológiai Központ „A hosszú ápolási idejű intézmények egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseinek surveillance-a” címmel kreditpontos továbbképzést tart. A továbbképzésen való részvétel kötelező azon intézmények egészségügyi dolgozói számára (max. 2 fő/intézmény), akik részt vesznek a vizsgálatban. A továbbképzés anyagai elektronikus formában hozzáférhetőek az Országos Epidemiológiai Központ honlapján (www.oek.hu).
15
7. A KOORDINÁLÓ KÖZPONT FELADATAI A vizsgálat előtti feladatok: A képzési anyagok és kérdőívek lefordítása A vizsgálatba résztvevő intézmények levelezési listájának a kialakítása A vizsgálatot végző személyek képzése A kérdőívek eljutattása az intézmények számára Folyamatos segítségnyújtás (telefon, email) biztosítása a vizsgálat alatt A vizsgálat alatti feladatok: Folyamatos segítségnyújtás (telefon, email) biztosítása a vizsgálat alatt A vizsgálat utáni feladatok: Az országos adatbázis létrehozása A nemzeti adatok exportálása Az intézmények számára az eredmények viszacsatolása Az eredmények publikálása hazai és nemzetközi szinten.
8. ETIKAI SZEMPONTOK A vizsgálatban való részvétel önkéntes. A résztvevő intézmények nem lesznek azonosíthatóak az eredmények közlése során sem országos, sem nemzetközi szinten. A vizsgálat során keletkezett írásos dokumentáció archiválásra kerül, biztosítva az intézmények anonimitását.
16
