Prof Dr. Fábián István rektor, tanszékvezet ő egyetemi tanár Debreceni Egyetem 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Tisztelt Rektor Úr! Alulírott, Dr. Szűcs István tanszékvezet ő egyetemi docens (Szül: Sz űcs István; An.: Sebestyén Ilona; Lakcím: 4032 Debrecen, Károli Gáspár u. 41/A) ezúton megpályázom a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján a Debreceni Egyetem által meghirdetett Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar dékáni 'a«
(magasabb vezető) beosztását. «MI
Egyben tudomásul veszem és személyemre nézve irányadónak tartom, hogy...: -
a közalkalmazotti jogviszony id őtartama: határozatlan idej ű közalkalmazotti jogviszony; a foglalkoztatás jellege: teljes munkaid ő ; a vezetői megbízás határozott id őre, 2013. július 01-től 2017. június 30-ig szól;
-
a munkavégzés helye: Hajdú-Bihar megye, 4032 Debrecen, Böszörményi utca 138. a dékán feladata: a kar képviselete, a kar m űködési feltételeinek biztosítása, a karon folyó oktató és tudományos munka, gazdálkodási tevékenység, az igazgatási és humánpolitikai feladatok irányítása; feladat- és hatáskörét részletesen az egyetemi Szervezeti és M űködési Szabályzat és a kari Működési Rend határozza meg; az illetmény megállapítására és a juttatásokra a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
MEM
Tisztelettel,
Debrecen, 2013. március 8.
(i
--
Dr. Sz űcs István tanszékvezet ő egyetemi docens
3
-
A PÁLYÁZATTARTALMI ELVÁRÁSAINAK VALÓ MEGFELELÉS 1.
A pályázó munkahelyének megjelölése:
Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, Agrobiznisz Menedzsment Tanszék 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. (+36) 30 925 1122 Fax: (+36) 52 526 916 Tel.: (+36) 52 526 912
MI=
2.
A pályázó beosztása, munkaköri besorolása:
Munkakör: tanszékvezet ő egyetemi docens 3.
A pályázó tudományos fokozata: Ph.D. (Közgazdaságtudomány, 1998) és habilitáció (Gazdálkodástudomány, 2013)
4. 5.
A pályázó szakmai díjai:
A pályázó idegennyelv-tudása: Szövegértés
Hallás utáni értés Önálló B2 felhasználó
6.
Pro Educatione Oeconomicae Díj (2009); KIADÓI NÍVÓDÍJ (2010); TANKÖNYV NÍVÓDÍJ (2012).
Rektori Elismerő Oklevél (2003); Oktatási Miniszter Elismer ő Oklevele (2003); Bólyai János Kutatási Ösztöndíj (2003-2006); Év Oktatója Díj (2009);
B2
Beszéd
Olvasás Önálló felhasználó
Társalgás önálló B2 felhasználó
Fol amatos beszéd Önálló B2 felhasználó
Írás
B2
Önálló felhasználó
A pályázó szakmai, illet őleg oktatási tudományos kutatási munkája:
5. és 6. és 7. és 8 sz. mellékletek 1. sz. melléklet XV. pont
7.
A pályázó eddigi vezet ői tevékenysége:
8.
A pályázó hazai és nemzetközi tudományos, illet őleg szakmai szervezetekben végzett munkája: 11. sz. melléklet
9.
A kar működésére, szervezetére, oktatási-kutatási és egyéb kiemelt jelent őségű tevékenységére vonatkozó konkrét programját, a kar vezetésével kapcsolatos terveit és azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseit: 1. fejezet
10.
Kötelez ő mellékletek: részletes szakmai önéletrajz: 1. sz. melléklet - végzettséget, szakképzettséget tanúsító okiratok másolata: 2. sz. melléklet tudományos fokozatot tanúsító okiratok másolata: 3. sz. melléklet - az idegennyelv-tudást tanúsító okiratok másolata 4. sz. melléklet fontosabb publikációk, tudományos munkák jegyzéke 5. sz. melléklet - minden olyan dokumentumot, iratot, amelyet a pályázó a pályázat elbírálása szempontjából fontosnak tart: 6. / 7 / 8. / 9 / 10 sz. mellékletek
11.
Nyilatkozat a pályázó hozzájárulásáról, hogy pályázati anyagát a vonatkozó jogszabály az egyetemi Szervezeti és M űködési Szabályzat és a kari M űködési Rend szerint erre jogosult testületek megismerhetik:
12. sz. melléklet 12.
Küls ő pályázó esetén 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány:
nem releváns
1. VEZET ŐI ELKÉPZELÉSEK A DÉKÁNI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA „Egyetlenegy probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett." Albert Einstein Bevezetés A Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (GVK) az agrárium, az élelmiszeripar, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem, a vidék fejlesztés, a szaktanácsadás, továbbá a szélesebb értelemben vett agrobiznisz számára képez innovatív szakembereket. A Karon négy különböző úgy, mint gazdaságtudományok, agrártudomány, bölcsészettudomány és sporttudomány képzési területen folyik az oktatás alap és mester szakokon. A Karon belüli szakok döntő többsége a gazdaságtudományok és agrártudomány képzési területhez kapcsolódik. A meglévő szakok száma alapján a GVK a közepes méretű karok közé tartozik, ha minden képzési formát és munkarendet figyelembe veszünk. A GVK a hallgatók száma szerint is közepes méret ű karnak számít, mivel a DE hallgatóinak mintegy 9%-a járt a GVK-ra 2011. évben. Az egyetemi szinten összesen meglév ő szakok 6%-a tartozott a GVKhoz a 2011. évben. A Kar négy legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkez ő szakja (pénzügy és számvitel (24%); turizmus-vendéglátás (18%); gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (1 7%); kereskedelem és marketing (1 7%)) a kari hallgatói létszám mintegy 75%-át adja. A GVK az osztatlan képzésen kívül minden képzési szinten hirdetet szakokat, mely képzési kínálat komplex és sokszín ű. Az egyetemi átlagnál valamivel magasabb az alap és a mesterképzés aránya. A hallgatók képzési szintenként vizsgált aránya eltér az egyetemi átlagtól. Az alapképzésben tanulók aránya még az átlagosnál is magasabb (82%), a második legnagyobb arányt a mesterszakos hallgatók adják (13%). A hallgatók munkarendek szerinti megoszlása a GVK-án az egyetemi átlaghoz hasonló. A hallgatók dönt ő többsége, mintegy 78%-a nappali, míg 22%-a levelez ő képzésben tanul. Esti és távoktatás jelenleg nincs a Karon. A Karon tanulók 55%-a államilag finanszírozott hallgató, 45%-uk pedig költségtérítéses volt 2011-ben. Ez utóbbi arány az egyetemi átlag feletti, a negyedik legmagasabb az egyetem karai között. Abszolút értékben nézve ezen a karon tanul a negyedik legtöbb költségtérítéses hallgató a Debreceni Egyetemen belül. A finanszírozási típusokat a képzési szintek szerint vizsgálva megállapítható, hogy 2011-ben a GVK-án a fels őfokú szakképzésben és a mesterképzésben voltak többségben az államilag finanszírozott hallgatók és mindkét szint esetében minimális, 45%-os volt a költségtérítésesek aránya. A saját bevételeken belül a legnagyobb tételt a költségtérítéses képzésb ől származó bevételek jelentik. Ennek aránya a saját bevételeken belül 2006-ban mintegy 70% volt, 2011-re 90% körüli értékre növekedett. Az eduline rangsora alapján a GVK a gazdasági képzési területen 2011-ben a 33 rangsorolt karból a 2. helyet ért el. Ezzel a GVK a gazdasági képzési területen, országos szinten az élmezőnybe tartozik, míg az agrárképzési területhez tartozó gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki BSc szak esetében 11 rangsorolt karból az 1. helyet érte el.
A Kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve a 3. az egyetemen belüli kari rangsorban. A jelentkezések régiónkénti bontásából pedig kiderül, hogy az itt tanulni vágyók túlnyomó többsége, mintegy 82%-a az Észak-alföldi régióból származik. A Kar oktatási feladatait az elkövetkez ő időszakban a BSc/BA és MSc/MA szakok er ősítése, valamint új MSc szakok indítási feltételeinek megteremtése határozza meg. Továbbra is kiemelt feladat a meglévő szakok oktatási feltételeinek er ősítése. Kiemelendő, hogy az országban első ként a Kar alapította és indította el a nagy hagyományokkal rendelkez ő Gazdasági agrármérnöki MSc képzést, amely funkcionálisan agrárközgazdász képzésnek minősül.
1.1.
Oktatás (graduális és posztgarduális) „Én sosem tanítom a diákjaimat, csak próbálom megteremteni a feltételeket, amelyekben tanulhatnak."
Albert Einstein 1.1.1. Kihívások A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Tervében megfogalmazottak szerint a fels őoktatás finanszírozása, társadalmi-gazdasági környezete vonatkozásában vannak olyan küls ő általunk közvetlenül nem befolyásolható — tényez ők, tendenciák és várható intézkedési irányok, amelyek alapvet ően meghatározzák az Egyetem és azon belül a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (GVK) mozgásterét. A GVK oktatási tevékenységére ható főbb tényezőket az alábbiakban foglaltam össze:
-
-
-
A Debreceni Egyetem, mint állami fels őoktatási intézmény részt vállalt a Széll Kálmán tervben meghatározott kiadáscsökkentési célok teljesítésében, mely a hallgatói létszámokban, m űködési támogatások csökkenésében és a tartalékképzésben megnyilvánuló állami szerepvállalás mérsékl ődését jelentette, ami legalább négy évre el őre kihatással van a GVK fejl ődésére és gazdálkodására. A Kar finanszírozásával kapcsolatos, hogy az elkövetkez ő néhány évben várhatóan csökken az állami szerepvállalás mértéke, azaz a központi költségvetésből a jelenleginél kevesebb támogatás érkezik az alapfeladatok ellátásra. Az elkövetkező időszakban a Kar képzései iránti hazai kereslet kismérték ű csökkenésére lehet számítani, ami els ősorban a demográfiai folyamatokkal indokolható, ugyanis az érettségizett korosztályok létszámának folyamatos csökkenése nyilvánvalóan egyre kisebb merítési bázist jelent. Mindenképpen számolni kell a beiskolázásai keretszámok 2015-ig ismert csökkentési elképzeléseivel is, amely különösen a közgazdasági képzési terület szakjait érinti. A felsőoktatási felvételi rendszer, valamint a hallgatói preferenciák a f őváros elszívó hatását er ő sítették az elmúlt id őszakban. A megélhetési költségek és a tanulmányi kiadások növekedése a jelenleginél szélesebb hallgatói réteg számára teszi választandó alternatívává az állandó lakóhely közvetlen közelében történ ő továbbtanulást. A külföldi, els ősorban nyugat-európai tanulmányok továbbra is csak egy sz űk társadalmi réteg számára jelentenek alternatívát a régióban, ezért ez a hatás jelentő sen nem veszélyezteti a kari beiskolázást. Amennyiben a felvehet ő hallgatói keretszámok tovább csökkennek vagy stagnálnak, úgy a határon túli magyar
nyelvű képző helyek elszívó hatása növekedhet, így ez kis mértékben fokozhatja a nemzetközi versenyt ezen a téren. A Kar számára fontos szempont, hogy a régió milyen mértékben képes az újonnan végzetteknek munkát biztosítani, milyen eséllyel indulnak a munkaer őpiacon az intézményben végzett hallgatók. Ez különösen azért fontos, mert a GVK beiskolázási körzete els ődlegesen az Észak-alföldi Régióra és azon belül is Hajdú-Bihar megyére korlátozódik. Ki kell emelni azonban, hogy a régiónk foglalkoztatási mutatói általánosan rossz képet mutatnak. A 2011. évi 42,1%-os foglalkoztatási ráta az országos alatti (48,9%). A régióban 171 gimnáziumi és 151 szakközépiskolai feladat-ellátási hely található. Az országos szinten megfigyelhet ő tendenciával összhangban, a térségben is jelentősen növekedett a feladat-ellátási helyek száma, azonban a gimnáziumok esetében a növekedés mértéke az országos átlag kétszerese volt. Az érettségit szerző tanulók száma 2010-ben 14 424 fő volt, vagyis nagyságrendileg ez a létszám adja az els ődleges merítési bázist a beiskolázás során. 1.1.2. Azonosított problémák a GVK oktatási tevékenységének területén A különböző hazai intézményi rangsorok eredményeit és a személyes tapasztalatokat alapul véve a GVK hazai összehasonlításban az egyik legjobban teljesít ő intézmény az oktatási területen. Mindezek ellenére lehet problémás területeket azonosítani, melyeket a hallgatói és oktatói visszajelzések alapján rendszereztem. Ennek megfelel ően a hallgatók az alábbi problémákat fogalmazták meg: Megítélésük szerint egy, egy évfolyam rendkívül heterogén összetétel ű a szellemi és tanulási képességek terén. Különösen az MSc szakon tanuló hallgatók esetében nagy a szórás a különböz ő BSc/BA háttérrel érkez ő hallgatók miatt, ami a kötelező szintre hozás, illetve a pótolandó kreditek során megszerezhet ő ismeretátadás hiányosságaira is felhívja a figyelmet. Jelentős problémaként azonosították, hogy nincs számukra elérhet ő jól szervezett szaknyelvi ismereteket nyújtó specifikus idegen nyelvi képzés, mert ami van az általában egy rendkívül heterogén felkészültség ű és tudásszintű hallgatókat magában foglaló oktatás, ami els ősorban a középfokú nyelvvizsga megszerzésére irányul. A középfokú nyelvvizsgával érkez ő hallgatók az egyetemi éveik alatt rendszerint felhagynak a nyelvtanulással. Az alacsony hallgatói Erasmus mobilitás elsődleges oka az, hogy a középiskolában megszerzett nyelvi ismeretek az előbb említettek miatt „elhalványulnak" mire a hallgatók érdemben külföldi részképzésen vehetnének részt. Néhány tantárgy esetében nem érhet ő el a tantárgyfelel ő s oktató által írt egyetemi jegyzet, vagy jegyzetként funkcionáló szakkönyv. Az elméleti képzés az óraszámot tekintve túl van dimenzionálva, így a gyakorlati képzés relatív súlya nem megfelel ő , azaz a kívánatos szint alatt marad még a mesterképzések esetében is. Hiányolják a hallgatók, hogy nagyon kevés tanulmányutat és üzemlátogatást szerveznek számukra az oktatók az egyes tantárgyak keretein belül. Egyes tantárgyak esetében nem válik el élesen az alap (BSc/BA) és a mester (MSc/MA) szint ű képzésekben oktatott tananyag, vagyis ezekben az estekben a mesterképzésben jelent ő s részben ismétlődik az alapképzésben leadott tananyag. Esetenként jelentős különbségek vannak az egyes tanszékeken elvárt diploma és szakdolgozatok min őségét illetően, nem beszélve arról, hogy a hallgatókkal való „törődés" is nagyon eltér ő .
-
-
Bizonyos szakok egyes évfolyamain irreálisan alacsony tanulmányi eredményekre is jár ösztöndíj, ugyanakkor a szakok nehézségi foka közötti különbségek miatt ez kissé pufferál is. A szabadon választható tantárgyakat nagyon nehéz beilleszteni az órarendjükbe. Hiányolják a szóbeli vizsgákat, amelyek szinte teljesen elt űntek a képzések során. Különösen a mesterképzésekben látnák szívesen viszont ezt a vizsgáztatási formát. Összességében értékelve az oktatást, megfogalmazták az MSc/MA szakos hallgatók, hogy a BSc/BA szakon szerezett diploma nagyon kevés ismeretet ad ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a munkaer ő piacon, de az MSc/IVIA képzést sem készíti elő megfelel ően.
A GVK-án oktatási feladatokat ellátó kollégák véleménye szerint a leggyakoribb problémák az oktatás területén az alábbiak: -
-
MI=
-
Megítélésük szerint a BSc/BA szakos hallgatók nagy többsége nem kellően motivált és egy-egy évfolyamon belül nagyon különböz őek a hallgatók egyéni kompetenciái. Az órarend elkészítése, különösen a szoftver által optimalizált verzió állandó problémát jelent, ha azt nem minden esetben igazítják a racionális oktatói és hallgatói igényekhez és néha el őfordul, hogy a félév kezdetén ugyanazon terembe és időpontba egyazon évfolyam számára két oktatónak is órát kellene tartaniuk. Nem kellően tisztázott, hogy pontosan mi az elvárás egy szakdolgozattal és egy diplomadolgozattal szemben, vagyis, hogy mi lenne az alapvet ő különbség a kettő között. Sajnálatos, hogy a tantárgyi egymásra épülés a szakok többségében funkcionálisan nem igazán m űködik, és túl liberálisnak tartják azt, hogy ha egy hallgató nem tud levizsgázni az adott félévben, akkor a számára meghirdetend ő vizsgakurzusra nem sokkal a vizsgaid őszak után újból jelentkezhet és ők kötelesek levizsgáztatni. Ez néhány tantárgy esetében szinte egész évi folyamatos vizsgáztatást feltételez az oktatók részér ől. A hallgatók és néha az oktatók sem kellően motiváltak a TDK dolgozatok elkészítésében. A karon belül nagyon eltérőnek ítélik meg az egyes oktatók leterheltségét az oktatási feladatok teljesítésében - jelent ős aránytalanságokat vélnek felfedezni -, vagyis a terhelés és az óratartási terhelés nem egyenletes. Ennek nyomonkövetése és kezelése alapvet ően az intézetvezet ők feladata (jellemz ően nem tanszéken belüli probléma), de ha az egyes intézetek között van nagyobb arányú eltérés, annak a megoldása a dékáni vezetés kompetenciája. Méltánytalannak tartják, hogy a zömében péntek délután és szombaton a nap folyamán futó levelez ő képzéseken elvégzett oktatási feladatok nem kerülnek külön díjazásra, hanem azok az alapfeladatok részét képezik Túl kis létszámú „évfolyamok" elindítását nehéz min őségi módon kiszolgálni, amely különösen igaz az idegen nyelvű képzésekre. A folyamatosan keresztfélévben is indított szakok (pl. MSc/MA szakok februárban és szeptemberben történ ő elindítása) oktatásszervezési oldalról nagyon nehezen kezelhet őek. Még mindig magas azon végzett hallgatóink aránya, akik nem jutnak hozzá a diplomájukhoz a nyelvvizsga követelményeknek való megfelelés hiánya miatt.
8
1.1.3. A GVK oktatási tevékenységének személyi háttere A Kar jelenlegi oktatógárdája hazai összehasonlításban magas színvonalat képvisel és a minősített oktatók aránya átlagon felüli mindamellett, hogy az oktatói, kutatói és alkalmazotti állomány fejlesztésére, színvonalának karbantartására folyamatos igény van. A kari korfa összetételét megvizsgálva alapvet ő problémaként észleltem, hogy generációs szakadék áll fenn az id ősebb oktatók és a szakmai pályafutásuk elején lév ő oktatók között. A középgeneráció hiánya erősen érezteti hatását a Karon, ezért er ősíteni indokolt a kell ő szakmai gyakorlattal rendelkez ő középgeneráció gyakorlati szférából való részmunkaidej ű bevonását a kari oktatásba. Megjegyzend ő azonban, hogy egyfajta generációváltás zajlott le az elmúlt években és örvendetesen növekedett a fiatal, doktori fokozatot szerzett oktatók aránya, miközben elfogytak a doktori iskola akkreditációja során törzstagként felkérhet ő aktív korú kollégák, vagyis jelenleg a középkorú oktatókból van a legnagyobb hiány a karon. A Karon komoly gondot jelent az oktatók túlterheltsége, ami egyrészt oktatói munkájukból származik, másrészt abból, hogy anyagi okokból rá vannak kényszerítve arra, hogy egyetemi munkájuk mellett más területen is dolgozzanak (pL könyveljenek, könyvvizsgálatot, üzleti tanácsadást végezzenek stb.). Ennek ugyan megvan az a pozitív hatása, hogy úgymond benne élnek a szakmában, gyakorló szakemberei annak, amit tanítanak, de ez sokszor elvonja az energiákat a kutatástól és az egyéb egyetemi alapfeladataiktól. Mivel ez országszerte hasonlóképp alakul és az oktatói fizetésének jelent ősebb arányú emelésére nem lehet számítani, ezért a közeljöv őben nem látok reális lehet ő séget e kett ő sség feloldására, legfeljebb korrekt kezelésére. Fel kell készülnünk arra, hogy az elvárások és a követelmények a felsőoktatásban lévő oktatókkal szemben nem mérsékl ődnek, hanem sokkal inkább felerősödnek, magasabb igényeket támasztanak. Ugyanakkor tudatosítanunk kell a már fokozatot szerzettekkel, hogy a doktori cím elérése nem végcél, „egy közbens ő" állomás a tudományos pályán. Írom ezt azért, mert gyakori probléma, hogy a fiatal kollégák a fokozat megszerzését követ ően hajlamosak átmenetileg felhagynak az aktív kutatómunkával. Véleményem szerint, mindenképpen ösztönözni szükséges a habilitációra való felkészülést, amely minden oktatónk esetében alapvető elvárás amint a „középkorú" kategóriába érnek. Megítélésem szerint szintén ösztönözni és támogatni kell a fiatal és középkorú oktatók szakmai továbbképzését, a szakmai közéletben való aktív részvételét, a különféle kapcsolati és pályázati lehet őségek kihasználásával külföldi, els ősorban nyugat-európai tanulmányutakhoz kell segíteni ő ket. Mindenképpen támogatni szükséges az olyan szakmai műhelyek, mint pl. a „Debreceni Üzemtani Iskola" létrejöttét és er ősíteni kell a meglév ők működését. Véleményem szerint létre kell hozni azt az egyetemi oktatói életpálya modellt, amely a különböző korosztályba tartozó oktatókkal szembeni elvárásokat is megfogalmazza, vagyis azokat, amelyeket teljesíteni szükséges, kiegészülve az ösztönz ő , jutalmazó háttérrel. Ennek eredményeképpen hosszabb távon el kell oda jutni, hogy a közel tíz évvel a nyugdíjazás el őtt álló oktató kollégák mintegy 20 százaléka rendelkezzen MTA doktori címmel, ami a Kar, a szakok és a doktori iskola akkreditációja szempontjából stratégiai jelentőségű. Ahhoz, hogy a Kar valóban stabilan nézhessen szembe pl. a doktori iskola akkreditációjával, legalább 5-6 f ő aktív korú MTA doktori címmel és nemzetközi oktatói és kutatói gyakorlattal, továbbá szakmai kapcsolatrendszerrel is rendelkez ő fő állású kollégára lenne szükség. Alapvetően abban hiszek, hogy az akkreditáció szempontjából fontos személyeket itt az intézményben kell az egyes szakmai m űhelyekben kinevelni és „menedzselni" és nem az akkreditáció el őtti utolsó pillanatban más intézményekb ől idecsábítani.
9
Hiszem és vallom, hogy oktató-kutató karon olyan tudományos hátteret kell biztosítani, amelyben kinevel ődhetnek és nevelhetnek iskolateremet ő személyiségek, professzorok. Ennek természetesen alapvet ő feltétele az oktatói-kutató kvalitás. Egyetértve egyik meghatározó professzorunkkal, a Karnak el őször meg kell találnia azokat a személyeket, akikből ilyen meghatározó személyiségek válhatnak, majd pedig részben itthoni, részben külföldi tudományos műhelyekben kell továbbképezni őket. Bizonyos nemrégiben létrehozott népszer ű szakok esetében, mint pl. a turizmus vendéglátás és a sportmenedzsment, mindenképpen szükséges a személyi háttér fejlesztése, mert az jelenleg éppen, hogy csak megfelel a minimum elvárásoknak. A hatékony oktatói munka mögött ott áll és segít a Kar adminisztratív állománya (tanszéki adminisztrátorok, titkárn ők, egyéb oktatást segít ő személyek). Örvendetes az, hogy a segít ő személyzet jelent ős hányada fels őfokú végzettséggel rendelkezik, vagy folyamatban van ennek a megszerzése, de egyúttal ez felel ősséget is jelent számunkra, hiszen szellemi kapacitásaik kihasználását nem sz űkíthetjük le csupán az adminisztratív feladatok ellátására. Folyamatosan be kell vonnunk őket a pályázatok el őkészítésébe és a kutatómunka adminisztratív támogatásába is. Ennek kivitelezése nem egyszer ű feladat, kötött a dékán jogköre és eszköze, de minden módot és lehet őséget meg kell ragadni, hogy egyéb pénzügyi források felkutatásával az elvégzett plusz feladataikhoz kapcsolódóan jövedelmekiegészítést biztosítsunk számukra.
1.1.4. Az oktatás színvonala Információink azt mutatják, hogy a jó tanulók, a TDK mozgalomba bekapcsolódott hallgatóink messze az országos színvonal fölött teljesítenek, míg az éppen megfeleltek ismeretei általában az átlag alatt vannak. Az előzőekben feltárt problémák alapján kijelenthet ő, hogy további lépéseket kell tennünk az oktatás színvonalának emeléséért, mely különösen vonatkozik az alap szint ű BSe/BA képzésekre. Ennek érdekében: .
11
-
MIN
Fokozottabban kellene ellenőrizni és támogatni a fiatal oktat ők ez irányú tevékenységét és minden fiatal oktató mellé jó lenne egy szakmai segítséget nyújtó ún. szenior kollégát rendelni, akivel rendszeresen megvitathatnák a jelentkező szakmai és módszertani problémákat. Erő síteni szükséges a gyakorlati jellegű képzéseket, növelni szükséges azok arányát a képzési struktúrában és minél több üzemlátogatást és szakmai tanulmányutat szervezni különösen a mesterképezésben résztvev ő hallgatók számára. Anyagilag és erkölcsileg is ösztönözni szükséges a tehetséggondozás területén kiemelked ő teljesítményt nyújtó kollégákat, gondolok itt els ősorban a TDK és a doktorandusz képzés területén sikereket elért oktató kollégákra. Komolyabban kell venni a hallgatók oktatói véleményezési rendszerében kapott visszajelzéseket és a tendenciózusan rosszul teljesít ő kollégák esetében akár drasztikus lépeseket is kell foganatosítani. Nem elegend ő csak a legjobban teljesít ő kollégákat jutalmazni. Mindenképpen erősíteni szükséges a szakmai idegen nyelvi képzést, amely során az angol nyelvnek abszolút elsőbbséget kell élveznie. Mondhatjuk ezt azért, mert a Kar által érintett tudományterületek „közleked ő nyelve" az angol és
10
+CM
leginkább ennek birtokában tudnak hallgatóink bekapcsolódni a nyugat-európai egyetemeken futó képzésekbe. Tisztázni szükséges az alap- és mesterképezésekben a szak-, illetve diplomadolgozatokkal szembeni tartalmi elvárásokat. Az erkölcsi megbecsülés er ő sítése érdekében tervezem bevezetni a „GVK Mestertanára" címet és a legjobban teljesít ő hallgatók részére az arany pecsétgyűrűvel járó ún. „Kitüntetéses diploma" újbóli bevezetését. 1.1.5. Oktatási segédanyagok A tantárgyak jelent ős részéhez az utóbbi években jó minőségű, színvonalas szakkönyvek, jegyzetek, elektronikus segédanyagok készültek első sorban HEFOP és TÁMOP projektek keretében. El kell érnünk azonban, hogy minden tantárgyból legyen aktuális, friss információkat tartalmazó tankönyv, jegyzet, oktatási segédanyag. Ugyanakkor, amíg elméleti tananyagokkal jól ellátottak a tantárgyak, addig a gyakorlati munkafüzetek, példatárak, gyakorlati képzést segít ő egyéb oktatási anyagokból hiány mutatkozik, amit orvosolni szükséges. E területen még jobban ki kell használni az elektronikus adathordozók nyújtotta lehet őségeket. Annak érdekében, hogy valóban közelítsünk a nemzetközi szinten elvárt oktatási színvonalhoz, véleményem szerint minden olyan tantárgy esetében, amelyet a legtöbb nagyhírű nemzetközi szinten elismert egyetemen is tanítanak. Be kell szerezni az ott használt és általánosan elfogadott tananyagot, illetve tankönyvet és azt le kell fordítani, illetve adaptálni kell magyar nyelvre. Ehhez jó segítséget és alapot nyújt a Kar és a Szaktudásház valamint az Agroinform kiadókkal kialakított szakmai együttm űködés. Kívánatos lenne évente legalább két-három ilyen szakkönyv lefordítása és adaptációja. Üdítő példa erre a 2012. évben a „Farm Management" szakkönyv ez irányú adaptációja. 1.1.6. Képzési paletta Megítélésem szerint az új típusú FSZ (FOSZ) és alap (BSc/BA) képzésben nem szükséges újabb szakok indítása, hanem inkább azok általános oktatási színvonalának az emelése a legfőbb feladat. Véleményem szerint a FOSZ képzés fejlesztése nem lehet stratégiai jelentő ségű a Kar oktatásfejlesztése során, azt mindössze a kari bevétel-növelési kényszere miatt kell fenntartanunk. Mint mesterképzést is folytató egyetemi karnak alapvet ő érdekünk, hogy az alapképzésben részt vev ő hallgatók meghatározó többsége mesterképzésben folytassa tanulmányait az alapszintű képzést követően. Ez a stratégia eltér a főiskolák által követend ő stratégiától, mert ott az az els ődleges prioritás, hogy ezzel a végzettséggel els ő sorban a munkaer őpiaci elvárásoknak feleljenek meg a hallgatók a végzést követ ően. Ezért nekünk mindenképpen a KKK-val összhangban úgy kell alakítani a meglév ő alapszakjaink tantervét, hogy azok maradéktattalanul alapozzák meg a ráépül ő mesterképzéseinket. A mesterképzések esetében a meglév ő szakoknál indokolt lenne új szakirányok bevezetése, de legfeljebb kettő új MSc szak (az Informatikai és szakigazgatási agrármérnök MSc szak akkreditációja folyamatban van) létesítését, illetve indítását tudom reálisan elképzelni az elkövetkez ő négy évben. Els ődleges feladatnak a meglév ő szakok tanterveinek „finomhangolását" és a meglév ő problémák kiküszöbölését tekintem.
Perspektivikus és elodázhatatlan feladat az idegen nyelv ű képzésben résztvev ő, fizetőképes hallgatói létszám növelése. Kari prioritás kell, hogy legyen, hogy meglév ő tapasztalatainkra, eredményeinkre és értékeinkre alapozva javítsuk és fejlesszük az idegen nyelv ű képzések megvalósításához szükséges képességeket és kapacitásokat, növelve a Karon tanuló külföldi hallgatók számát. Az idegen nyelv ű képzés-fejlesztés esetében fontos cél az is, hogy a magyar hallgatók idegen nyelven történ ő tanulmányai lehet ő ségeit is bővítsük. Ez a célkitűzés a GVK nemzetközi jellegének er ősítését, a képzés min őségének fejl ődését, az itt megszerzett diploma versenyképességét is javítja. Mindezek miatt fontosnak tartom a rövid ciklusú intenzív képzési programok, egy-két éves mesterképzési programok (pl. Gazdasági agrármérnök és Vállalkozásfejlesztési MSc), doktori képzési programok ez irányú kínálatának b ővítését. A magyar és a külföldi hallgatók számára egyaránt vonzó közös képzések, kettős diplomát adó programok számának növelését, tehát az erre irányuló nemzetközi kapcsolatrendszer b ővítése elengedhetetlen. A Kar ezen a téren már figyelemre méltó eredményekkel rendelkezik, mivel a hollandiai Wageningen University-vel és a finnországi JAMK University of Applied Sciences-el kötött kett ős diploma egyezményt. Az idegen nyelvű képzési kínálat fejlesztéséhez kapcsolódó, azt megalapozó célkit űzés a szükséges kapacitások, képességek koncentrált és komplex fejlesztése. A Kar tudatos humánerőforrás-politika kialakításával kell, hogy törekedjen a nemzetközi tudományos és képzési hálózatokban aktívan részt vev ő oktatói utánpótlás kinevelésére, az oktatók nyelvi és szaknyelvi kompetenciáinak fejlesztésére, az idegen nyelven történ ő oktatási tevékenység ösztönzésére és elismerésére. Az idegen nyelvi képzésünk egy speciális területe lehetne orosz nyelvi képzés felé való nyitás. A Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc szakot orosz nyelven végeznék el három és félév alatt, miközben intenzíven angol nyelven tanulnának azért, hogy a Gazdasági agrármérnök vagy a Vidékfejlesztési agrármérnök MSc szakot a Karon ezen a nyelven abszolválják az alapképzést követ ően. Természetesen az orosz nyelven oktatni képes kollégák célirányos bevonása alapvet ően meghatározná a program sikerét. Ennek a képzésnek az lenne az el őnye, hogy egy olyan idegen nyelvi képzést tudnánk hosszabb távon biztosítani egy nagy felvevő piac számára, amiben nem lennének közvetlen versenytársai a nálunk jóval erő sebb és nagyobb nyugat-európai intézményeknek, vagyis egy piaci rést sikerülne betöltenünk. A program sikerét garantálja, hogy a hallgatók egyszerre két diplomával és egy stabil angoltudással térhetnének haza, nem beszélve az emberi és egyéb szakmai kapcsolatok nyújtotta előnyökről. Ezt az elképzelést mindenképpen a Centrum másik karával (MÉK) közösen kellene menedzselni, mivel az agrármérnök képzés oda tartozik, és ez lenne a képzés másik meghatározó pillére. A határon túli magyar területeken (Erdély, Pártium, Kárpátalja stb.) végzett oktatási tevékenységre inkább, mint misszióra tekintek nem, mint egyetemi bevételszerzési lehető ségre. Mindazonáltal ezt a területe sem szabad elhanyagolni, annak fejlesztését a Centrum másik egyetemi karával (MÉK) együttm űködve kell megvalósítani. Karunk nem igazán koncentrált az elmúlt években a szakirányú továbbképzési szakok nyújtotta lehet őségek kihasználására. Ezen a téren mindenképpen új, a kor követelményeinek megfelel ő szakok kidolgozása és indítása szükséges. Ez a kiegészítő képzés jól beilleszthet ő az „ élethosszig tartó tanulás folyamatába", ezért támogatandók mindazok a törekvések, amelyek az ilyen jelleg ű képzések kialakítására irányulnak, hiszen ezzel csak növelni lehet az intézményünkben diplomát szerzettek hosszú távú köt ődését a Karhoz, mely közvetlen kihatással bír a graduális szakok beiskolázását illet ően. Ebben a képzési formában erősítenünk kell azt az irányt, hogy a kari oktatók mind nagyobb hányada
kapcsolódjon be ezekbe a képzésekbe. Ezt a területet egy a Kar által létrehozott és felügyelt ún. Vezet ő Képző Intézetnek kellene koordinálnia a jöv őben. Ennek vannak hagyományai a Kar történetében, de véleményem szerint a korábbi kezdeményezés helyes irány volt, annak a gyakorlati megvalósítása az, ami kívánnivalót hagyott maga után. Vagyis a múlt hibáiból tanulva kellene újból létrehozni és m űködtetni ezt a szervezeti egységet. A Kar gazdasági stabilitása érdekében számolnunk kell azokkal a nagy létszámban kibocsátott hallgatókkal, akik ma már a társadalmi-gazdasági életünk legkülönböz őbb területein vezet ői vagy jól megbecsült munkatársi beosztásokban dolgoznak. Vissza kell „csábítanunk" őket korszerű tanfolyamainkra, szakirányú továbbképzéseinkre, meg kell szerveznünk végzetteink baráti körét, hogy meg tudjuk nyerni őket támogatásunkra, amely egyrészt a Kar szakmai és tudományos elismertségét növelhetné, de fejlesztési forrásaink gyarapítását is szolgálhatná. A tehetséggondozás területén a Tudományos Diákkört (TDK) kiemelten kívánom támogatni, mind az oktatók, mind a hallgatók értékelésének tekintetében. Annak rendszerét jól ismerem, mert éveken keresztül én töltöttem be a kari TDT elnöki posztot. Ennek a tevékenységnek a támogatására több olyan pályázatot nyújtottunk be az elmúlt id ő szakban, amely kedvező elbírálásban részesült. Ebben a munkában kiemelked ően teljesített Dr. Dajnoki Krisztina kolléganő és Dr. Szőllősi László kolléga. A Centrumban működő karközi szervezetként is felfogható Tormay Béla és Kerpely Kálmán Szakkollégiumok működésének támogatása és programjainak szervezése szintén kiemelt prioritásként kezelend ő . A Debreceni Egyetem tehetséggondozó programjának a tartalmas és sikeres m űködéséhez a hallgatók érdekében még több figyelmet és er ő forrást szándékozok mozgósítani. Az alapvégzettség (BSc/Ba; MSc/MA) mellett a jobb elhelyezkedés, a munkaer ő-piacra való hatékonyabb belépés érdekében egyéb szakképzettségek (p1. mérlegképes könyvel ő , ingatlan értékbecsl ő stb.) megszerzését is biztosítanunk kell, lehet ő ség szerint már az alapképzés során. 1. 1. 7. Karok közötti átoktatás A jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a karok közötti együttm űködési lehetőségek feltárására, különösen a potenciális átoktatások feltérképezésére, s ezen keresztül az oktatók egyenletesebb leterheltségére. Karunk oktatási struktúrájára jellemz ő az átoktatás magas aránya. Különleges helyzetben vagyunk a Centrumon belül lév ő MÉK-el, mert az egymásra utaltságunk sokkal er ő sebb, mint a DE bármely más kara esetében. Sajnálatos tény, hogy a GVK képzési palettáján lév ő agrárképzési területhez tartozó szakok esetében a mez őgazdasági jellegű szakmai tárgyak (pl. növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet stb.) irreálisan alacsony arányt képviselnek, míg a MÉK mez őgazdasági jelleg ű képzéseiben a gazdasági tárgyak aránya nem megfelel ő . A gazdasági helyzet okozta rövidtávú fiskális szemlélet nem eredményezheti a tantervek ez irányú sérülését. Ezt véleményem szerint miel őbb orvosolni szükséges a konkrét oktatási feladatok egymás közötti korrekt
elszámolásával egyetemben. Beiskolázás, kari PR tevékenység Ez az a terület, ahol az elmúlt id őszakban jelentős sikereket értünk el és gondolok itt az Ihrig Károly középiskolai tanulmányi versenyre, a nyílt napokra, a Napló c. újságban való megjelenésre. Megítélésem szerint azonban ezen a területen is vannak még tennivalóink, van mit fejlesztenünk persze a meglév ő értékek fenntartása mellett.
Meglátásom szerint, mindenképpen tágítani szükséges a Kar beiskolázási körzetét, ami túlzottan leszűkült az Észak-alföldi régióra, azon belül is Hajdú-Bihar megyére. Mindezen célok teljesítése érdekében szorosabb kapcsolatot kellene ápolni a potenciális beiskolázandó hallgatókat kibocsájtó középiskolákkal és ez nem merülhetne ki abban, hogy a felvételi jelentkezéseket megel őzően fiatal oktató kollégák látogatnának el az iskolákba egy osztályfőnöki óra keretében. Persze ez is fontos és fejlesztend ő aktivitás, mivel ennek a gyakorisága és anyagi támogatottsága sem mindenben megfelel ő napjainkban. Mivel a diákok pályaválasztását az őket tanító tanárok nagymértékben befolyásolják, olyan együttm űködések kialakítása a cél, amelyek évközi közösen megoldandó projektrendszer ű feladatokat takarnak. A szakközépiskolákban tanító tanár kollégákat pl. a részükre kidolgozott szakirányú továbbképzési szakok segítségével támogathatnánk, de számukra szervezett konferenciák és workshop-ok is a kapcsolatfelvételt segíthetnék, nem beszélve a közös pályázati lehetőségekről. Sajnálatos gyengeség a kari honlapunk információ tartalma, frissessége, nem kell ően felhasználóbarát volta, amit mindenképpen javítani szükséges. Abban az estben, ha komolyan gondoljuk az idegen nyelv ű képzést, a honlap ilyen irányú fejlesztését is prioritássá kell minő síteni.
1.1.9. Hallgató kapcsolattartás Az eredményes alkotói munka nem képzelhet ő el a hallgatók bevonása nélkül. Az oktatás középpontjában a hallgatónak kell állnia. A részükre nyújtott szolgáltatások színvonalát úgy kell növelnünk, hogy más intézményekhez viszonyítottan magasabb „komfortérzetet" biztosítson. A hallgatókat érint ő döntések kizárólag csak a hallgatók bevonásával és részvételükkel valósítható meg. A GVK szakjain tanuló hallgatókat mindenképpen partnernek kell tekinteni és az őket is érintő kérdésekben elkerülhetetlenül fontosnak tartom a folyamatos konzultációt. Ennek érdekében és az oktatási hiányosságok feltárása céljából évenként Hallgatói Fórumot kívánok szervezni, ahol mindenki szabadon megfogalmazhatja a véleményét akár írásban, akár azt mások el őtt is felvállalva szóban. Ezen a fórumon a teljes kari vezetés képviseltetné magát. Ennek megszervezését és lebonyolítását a HÖK-el közösen képzelem el. Természetesen a HÖK képvisel őivel napi szintű kapcsolattartást irányoznék elő a kari vezetés irodája „állandóan nyitva állna" el őttük. Mindenképpen szeretném a hallgatói rendezvényeken az oktató kollégák nagyobb számú bevonását ösztönözni, gondolok itt a nagy hagyományokra visszatekint ő gólyabálra és sárgulási rendezvényekre. Fontos fejlesztend ő területnek tartom a végzett hallgatókkal való aktív kapcsolattartást, ami elméletben ugyan m űködik, de a gyakorlatban nem igazán, ezért az GVK ALUMNI hálózat „életre keltésére" külön cselekvési programot kívánok kidolgozni. Újszerű tartalommal kívánom megtölteni az évfolyamfelel ős tanári beosztást, ami tartalmában eltérne a BSc/BA és MSc/MA szakok estében. 1.2. Kutatás, tudományos teljesítmény Véleményem szerint a tudományos kutatás átmenetileg sem szorulhat háttérbe, annak ellenére, hogy a visszafogott nemzeti K+F finanszírozás és a megnövekedett oktatói és egyéb feladatok gyakran háttérbe szorítják ezt, a néhány tanszék esetében méltatlanul elhanyagolt területet. Ezen mindenképpen változtatni szükséges.
Vízióm szerint a GVK-nak rövid időn belül valódi kutatóegyetemi karrá kell, hogy váljon, aminek a kiindulási feltételei adottak. Mindezen fejlesztéseket az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma kutatási erny őprogramj a mentén tudom elképzelni. A Kar kutatási programjában meghatározó szerepet kell szánni az agrár-közgazdasági jellegű kutatási területnek, kiemelve a Centrumunk másik karának (MÉK) szervezeti egységeivel való együttm űködés fontosságát. A jelenlegi nemzeti és uniós pályázati rendszerben szinte teljes mértékben hiányoznak a tisztán vidékfejlesztési, gazdálkodástudományi és közgazdasági jelleg ű kiírások. Nem lehet más választásunk, mint hogy az élelmiszergazdaság területén kiírásra kerül ő K+-F pályázatokban elvárt kutatási programok részeként az ökonómiai, vidékfejlesztési és agrárinformatikai vonatkozásokat kutassuk, fejlesszük kapcsolódva az eredeti K+F prioritásokhoz. Erre az elmúlt id őszakban több pozitív példa is kínálkozott. Természetesen az el őzőekben leírtak nem jelentik azt, hogy más területeken nem fontos a kutatási tevékenység, csak azt, hogy ezen a téren a legjobbak a lehet őségeink. Talán a Dr. Berde Csaba professzor vezette általános menedzsment, HR és vezetés orientációjú területen elért eredményeket kellene ehelyütt kiemelni, mint perspektivikus egyéb kapcsolódó kutatási területet. Azt is el kell azonban mondani, hogy a kutatási területeknek hosszabb távon igazodniuk kell a képzési palettánkhoz, mely különösen vonatkozik a mester- és doktoranduszképzésre. Itt hívnám fel a figyelmet a kutatóintézetekkel való intenzív kapcsolattartásra. A GVK stratégiai partnere ezen a téren a budapesti székhely ű Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), amellyel a kapcsolatot tovább szükséges mélyíteni, különösen a primer kutatások alapján készülő műhelytanulmányokban való aktív közrem űködés területén. Terveim között szerepel közös K+F pályázatok indítása - amir ől már az AKI vezetésével tárgyalásokat folytattunk -, és egy olyan fiatal oktatói-kutatói csereprogram beindítása, amelynek során egyes kutató kollégák bekapcsolódnának a Karon folyó oktatásba el őadói készségük fejlesztése érdekében, míg a mi fiatal kollégáink közül többen néhány hónapos id őtartamra az intézetben végeznének kutatási feladatokat. Nem titkolt szándékunk a kutatóintézeti fokozattal rendelkez ő kutatói utánpótlást az Ihrig Károly Doktori Iskolára támaszkodva segíteni, persze ez az együttm űködés a kölcsönösség elvén kell, hogy alapuljon. Egyel őre úgy érzem, hogy többet kaptunk az intézett ől, mint amennyit mi tudtunk nyújtani számára. A két intézet közötti formalizált kapcsolatot anno Dr. Szabó Gábor professzor alapozta meg, azonban ennek jöv őbemutató tartalommal való feltöltése már a jelenlegi menedzsment feladata. Meglátásom szerint, a doktori iskolánk jelenlegi vezet őjének, Dr. Popp József professzornak a személye garancia a tartalmas együttm űködésre. A K+F eredmények publikációja kapcsán megemlítem, hogy egyértelm ű sikertörténet az APSTRACT tudományos folyóirat léte és megerősödése, melyben Dr. Nábrádi András professzor szerezett elévülhetetlen érdemeket. Ennek az impakt faktoros a folyóiratnak a közvetlen támogatása a Kar stratégiai fontosságú érdeke. Országosan és nemzetközi viszonylatban is egyre fontosabb szerepet játszik a tudományos teljesítmény, a tudományos életben való részvétel bemutatása és mérése. Az egyetemek, karok rangsorában ennek fontos szerepe van. Kari szinten is ösztönözni kívánom az „átláthatóságot" ezen a területen, a kutatói teljesítményeket tartalmazó adatbázisok használatát (p1. MTMT) és naprakész állapotban tartását.
1.3. Hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok A kar jövőjét alapvetően detelininálja, hogy milyen megítéléssel rendelkezik a hazai és nemzetközi színtéren. Keresnünk kell és mélységi kapcsolatokat kell kialakítani a hasonló profilú intézményekkel, az együttm űködéseket közös kutatásokra és közös képzésekre és rendezvényekre kell alapoznunk. Azonban azt is látni kell, hogy a nemzetközi kapcsolatok kiépítése nagyon fáradságos és költségigényes folyamat, melynek a költségvetési háttere csak korlátozottan áll rendelkezésre. Mindezek miatt kiemelt szerepe van a pályázati aktivitásnak, mely területen az INNOVA Észak-Alföld Regionális és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.-vel kívánunk stratégiai partnerként együttm űködni. Ez nem előzmények nélküli, mivel több FP7-es és egyéb pályázat és projekt kapcsán valós együttm űködésről beszélhetünk. Kezdeményezésemre, Dr. Nábrádi András dékán úrral megtettük az els ő lépéseket az irányba, hogy a DE GVK és a Vidékfejlesztési Minisztérium között jöjjön létre Stratégiai Együttm űködési Partnerségi Megállapodás. Ez várhatóan szeptember elején fog realizálódni. Mindenképpen erősíteni szükséges a hazai szakmai szervezetekkel (terméktanácsok, szakmaközi szervezetek, termel ői szövetségek stb.) való szoros együttm űködést, vagyis kívánatos lenne, hogy minél több kolléga rendelkezzen szakmai társadalmi megbízatásokkal ezekben a szervezetekben. Egyértelm űen ez adhatja meg a gyakorlati élettel való szorosabb kapcsolattartás szervezeti hátterét. A személyekhez köt ődő kapcsolatrendszer intézményesítésére kell helyezni a hangsúlyt és stratégiát kell kialakítani a kapcsolatépítésre. Kiemelt célcsoportként tekintek: (1) az országos, a regionális és helyi közigazgatás, illetve intézet és intézményrendszerre különös tekintettel a szakminisztériumokra; (2) a beiskolázás bázisintézményeire; (3) a konzorciális kutatási keretekbe bevonható vállalkozásokra; (4) a gyakorlati képzés bázisintézményeire; (5) a felsőfokú alap és mesterképzésben, esetleg PhD képzésben kialakítható együttm űködések felsőoktatási partner intézményeire; (6) a hallgatói és oktatói mobilitást támogató szervezetekre, külföldi partnerintézményekre. A kapcsolatépítés kiemelt fórumaivá kell tennünk: (1) a régiónk társadalma és gazdasága előtti bemutatkozást; (2) a széles rétegeket mozgósító, nemzetközi tudományos konferenciák szervezését és lebonyolítását; (3) szakmai fórumok szervezését; (4) a folyamatos beiskolázási promóciós tevékenységét. A Kar jelenleg nagyon szerény mértékben kapcsolódik be a szaktanácsadási feladatokba, amin a jövőben változtatni szükséges. Ez irányba már tettünk lépéseket és ezen a területen stratégiai partnerként számítunk Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetre (NAKVI), amelynek vezet őjével már túl vagyunk az els ő egyeztetésen. Természetesen a Centrum szinten folyó ez irányú tevékenységbe is aktívabban szeretnénk bekapcsolódni, A Kar küls ő vállalati és intézményi kapcsolatrendszerére alapozva egy új alapokra helyezett Hallgató Osztöndíj Rendszer (HÖR) bevezetését tervezzem. Ennek az el őkészítése folyamatban van a jelenlegi dékánnal együttm űködésben. Vállalom, hogy minden doktorandusz hallgatónknak, akik ezt igénylik, a Kar a doktori iskolával együttműködve lehetőséget biztosít legalább egy nemzetközi tapasztalatszerzésre
16
tanulmányaik alatt. Ennek formája lehet rövid intenzív kurzus, féléves részképzés és szakmai gyakorlat. 1.4. Kari működés és vezetés Tapasztalataim szerint a szervezett rendszerek természetes állapota a szervezetlenség, s ha azokat magukra hagyjuk, akkor azok a természetes állapotaik felvételére törekednek, annak tagjai mindig a könnyebb ellenállás irányába mozdulnak el. Ahhoz, hogy ezt a természetes törekvést megakadályozzuk, szükséges a professzionális menedzsment szemlélet ű irányítás. A dekán önmaga ehhez azonban nem elég, hanem csapatszellemben dolgozó, tenni akaró olyan vezetői állományra van szükség, amely a Kar jelenéért és jöv őjéért személyes felelősséget érez. A kari működés tekintetében er ősíteni kívánom a demokratikus, valamint hiteles és egyben elégséges információkra alapozott döntéshozatalt. Ennek érdekében szeretném megerősíteni a kari tanácsi és vezet ői döntések meghozatalát segít ő elvben létez ő , de megítélésem szerint nem kielégítő színvonalon működő kari szintű bizottságok munkáját. Szeretném, ha a Kart érintő stratégiai jelent őségű kérdéseket a kari tanács minden esetben megtárgyalná és a különböző tanácsüléseken, fórumokon a kari tanács álláspontja tükröz ő dne a tárgyalások során. A dékáni vezetés mellett egy vezet ő oktatókból, jellemez ően professzorokból álló új típusú tanácsadó testület (GVK Dékáni Tanácsadó Testület (DTT)) felállítását tervezem, amely a kari vezetést segítené a nagyobb lépték ű operatív és stratégiai döntések el őkészítésében. Ez a tanács minden hónapban a kari tanácsülést megel őzően ülésezne és állásfoglalását és véleményét szükség esetén a kari tanáccsal is megosztaná. A Dékáni Hivatal vezetését fels őfokú végzettséggel, idegen nyelvtudással rendelkez ő főállású hivatalvezetőre kívánom bízni. A hivatalvezet ő amellett, hogy a hivatali munkát irányítja, a hivatalban meglév ő munkaterületek közül egyet önállóan visz, valamint nyomon követi a releváns jogszabályok változását, feldolgozza az egyetemi és centrum szint ű körleveleket és utasításokat. A szükséges háttér információkat megszerzi és feldolgozza. Segíti, összefogja a kari ügyintéz ők munkáját, megszervezi a kari adatszolgáltatást, a kiadványok, dokumentumok elkészítését, a kari honlap naprakészségért felel ő sséget vállal és tev őlegesen részt vesz az azokkal kapcsolatos munkálatokban. Kéthetente el őre megadott id őpontokban a dékáni vezetés, vagyis a dékán és helyettesei valamint a Dékáni Tanács elnöke fogadóórát tartanak. Terveim szerint a kari vezetés minden tanévben köteles lenne tartani egy olyan kari összoktatói értekezletet, ahol a megtárgyalandó témák el őre ismertek, az azokhoz kapcsolód háttéranyagok online elérhet őek. Évente egy, a tanévkezdést megel őző vezető oktatói kihelyezett ülés megrendezését, mint hagyományt fenn kívánom tartani, mivel az mindenképpen hasznos és segíti a vezetés munkáját. Az intézeti/tanszéki kapcsolattartás érdekében a kari vezetés (dékán és dékán-helyettesek valamint a Dékáni Tanácsadó Testület elnöke) minden félévben részt venne a Kar összes intézetének legalább egy intézeti ülésén. Mindenképpen szeretném helyzetbe hozni a tenni vágyó és akaró fiatal kollégákat, akik életkoruk és szakmai tapasztalatuk alapján ugyan még nincsenek vezet ő beosztásban, de
részfeladatok ellátásával kívánom őket megbízni és számítok a véleményükre, meglátásaikra és legfőbbképpen ötleteikre a kari m űködés minden területére vonatkozóan. Megválasztásom esetén tudatosan fogok törekedni arra, hogy szinte minden kari feladat elvégzésébe bevonjak a 30-40 év közötti kollégáink közül olyanokat, akik eddig nem kerültek el őtérbe, ezzel alkalmat is biztosítva nekik a Kar egész közössége által történ ő megismerésre, valamint a jó értelemben vett „bizonyításra". Ilyen területek lennének például az oktatáskorszer űsítés, a tehetséggondozás, kari pályázatírás, kari kiadványok készítése stb. Ebben a folyamatban számítok a doktori iskola vezet őjének személyi javaslataira is. A Kar hosszabb távú fennmaradásának alapfeltétele a m űködés, működtetés pénzügyi feltételeinek a megteremtése, amely felértékeli az intézményi gazdálkodás jelent őségét. Ez egyrészről a bevételi oldalon történ ő stabilitás biztosítását, másrészt a kiadási oldalon jelentkez ő költséghatékony szemlélet érvényesítését követeli meg. A bevételi oldalon várhatóan csökken a költségvetési támogatás mértéke és így tovább növekszik a saját bevételi forrásigény, amely fedezhet ő : (1) a költségtérítéses fels őfokú képzésb ől, az egyéb térítéses képzésekből, átképzésekb ől és tovább-képzésekb ől; (2) a saját hallgatóink részére felkínált nyelvtanfolyami képzésekb ől; (3) a távoktatásos képzés kiterjesztéséb ől; (4) a külföldiek idegen nyelvű térítéses képzéséb ől; (5) a saját hallgatóinknak felkínált többletképesítések és szolgáltatások térítéseib ől; (6) pályázati forrásokból és megrendelésre végzett kutatási jelleg ű szolgáltatásokból; (7) innovációs és egyéb szellemi termékek értékesítéséb ő l; (8) szaktanácsadói tevékenységb ől; (9) esetlegesen vállalkozási keretek között m űködtetett szabad kapacitásaink hasznosításából. Véleményem szerint meg kell kezdeni a fels őoktatási életpályamodell intézményi szint ű kiépítését, amelynek keretében az ellen őrizhető teljesítményekhez kapcsolódó, pályán történ ő előrehaladást, az értelmiségi léthez szükséges feltételek megteremtését, illetve az egyéni felkészültségi szint folyamatos fejleszthet ő ségét kell garantálni. Továbbá szükségesnek tartom az anyagi ösztönzés forrásfedezetének tervezett elkülönítését, s a differenciált bérezés rendszerének előkészítését, majd miel ő bbi teljesítmény alapú bevezetését. A vezető oktatói kinevezések rendszere a karon jól szabályozott, következetes, teljesítményre ösztönz ő , túlmutat a hazai szokásokon, megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. Fenntartását változatlan formában tervezem. A Kar oktatási/képzési tevékenységében és a mindennapi m űködés során kiemelten kívánom kezelni a környezeti értelemben vett fenntarthatóság kérdését, ezért a „Zöld Campus" mozgalommal teljes mértékben azonosulok. 1.5. Kari együttm űködés, esetleges kari fúzió el őkészítése (GVK-KTK) Köztudomású, hogy a Közgazdaság- és Gazdagtudományi Kar létrehozásának ötlete és annak elindítása a GVK jogel őd intézményéb ől a Debreceni Agrártudományi Egyetemr ől (DATE) indult el, amely jelentős mértékben köt ődött Dr. Kárpáti László személyéhez. Ezt az időszakot, mint doktoranduszhallgató éltem meg a DATE-én. Ebben a periódusban a közgazdász hallgatók egy része a DATE kollégiumában került elhelyezésre és a pénzügyi és számviteli területen éveken keresztül ment az átoktatás részünkr ől, amely napjainkra megszűnt és azóta sem tökéletesen megoldott a KTK-án. A KIK hosszú id őn keresztül jelentős mértékben vendégprofesszorokkal m űködött, míg a GVK más stratégiát választott, inkább saját maga nevelte ki a vezet ő oktatói utánpótlását.
Köztudott, a DE Intézményfejlesztési Tervében is megjelen ő külső/belső elvárás, a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar valamint a Közgazdaság- és Gazdagtudományi Kar középtávon történ ő összevonásának lehető sége. A két kar esetében valóban beszélhetünk bizonyos párhozamos kapacitásokról (közgazdaságtan, pénzügyi ismeretek, számvitel stb.), de kiemelem, hogy ezek nem jelentenek felesleges kapacitásokat, vagyis az összeolvadás számottev ő humán és tárgyiasult er őforrásokat nem fog felszabadítani. Igaz azonban az is, hogy mindkét kar potenciálisan akkreditációra benyújthat olyan alap- és mesterképzési szakindítási kérelmeket, amelyeket a másik is és fordítva. Azt is el kell mondani, hogy jelenleg nincs átfedés a képzésben, azaz párhuzamosan meghirdetett alapvagy mesterszak nem létezik. A KTK-án sokkal er ő sebb a tudományos jellegű és a költségvetési gazdálkodást/politikát kiszolgáló közgazdászképzés, valamint a nemzetközi gazdálkodás, míg a GVK-án a gazdálkodástudományi profilt, a pénzügyi és számviteli területet, az agrárinformatikát és agrár- és élelmiszergazdasági, valamint vidékfejlesztési jelleget kell, mint er ősséget és különbözőséget kiemelni. A KTK esetében tény, hogy csak nagy nehézségek és rendkívüli — nem minden esetben megalapozott - kinevezések és el őléptetések árán tudott megfelelni a kari minimumkövetelményeknek, míg a GVK ezeknek az elvárásoknak messze a minimum szint felett tudott eleget tenni. A két kar doktori iskolái ugyanazon doktori tanácshoz (TDT) tartoznak, ahol példás módon folyik az együttm űködés. Egy esetleges fűziót követően - meglátásom szerint -, valószín űleg a két doktori iskolának is egybe kellene olvadnia. Egy esetleges fúziót csak úgy tudok elképzelni, hogy a két kar fizikailag is egy helyen kerül elhelyezésre és ezt leginkább a Böszörményi úti Campus területén látom biztosítottnak. 1.6.
Személyes indíttatás
Megítélésem szerint a GVK minden f őbb szempontból (oktatás, kutatás, gazdálkodás stb.) alapvet ően sikeres volt az elmúlt időszakban. Meggyőződésem, hogy a Kar érdeke az eddigi „jó gyakorlatok" folytatása, figyelembe véve a jelenlegi megváltozott helyzet sajátosságait, illetve felkészülve a jöv ő várható kihívásaira. A Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, illetve jogel őd intézménye els ő munkahelyem és terveim szerint egyben az utolsó is, mert innen szeretnék majd nyugállományba vonulni. Teljes mértékben elkötelezett vagyok a Kar értékeinek megóvása és a potenciálisan jelentkez ő lehetőségek kihasználása mellett a Kar mindenkori fejl ődésének, előrejutásának érdekében. A dékáni pályázat benyújtásában személyes indítékai között nem szerepel a karriervágy, semmiképpen sem egzisztenciális és anyagi okok motiváltak, hanem sokkal inkább az, hogy mindenekel őtt szeretném személyes kvalitásaimmal, ötleteimmel, tapasztalataimmal, kapcsolatrendszeremmel a Kar fenntartható fejl ődését el ő segíteni. Mostanra képesnek és eléggé érettnek érzem magam egy általam is jól ismert közösség önzetlen szolgálatára, mert személy szerint ezt a dékáni vezet ői posztot mindenképpen szolgálatnak tekintem.
19
Vezetői hitvallásomat az alábbi ismérvek írják le leginkább:
-
-
-
„Élni és élni hagyni", azaz minden szervezeti egység és kolléga számára biztosítani a nyugodt és kiegyensúlyozott alkotói légkört, nem keserítve meg a mindennapokat felesleges adminisztrációs feladatokkal és nem visszaélve a vezet ői jogkörrel. Következetesség, kiszámíthatóság, átláthatóság és nyomon-követhet őség a felel ő sség kérdésében. Minden esetben a feladat / felel ő sség / finanszírozás hármas egysége mentén tervezem a projekt rendszer ű feladatok elvégzését. Emberi nyíltság és őszinteség, mint alapvet ő klasszikus emberi értékek, amit mindenképpen érvényesíteni szeretnék a kari vezetésben. Együttműködési és kompromisszumkészség, ami alapja a team munkának, mivel a kari vezetést ennek szellemében tudom csak. elképzelni. A kollégák egyéniségének tiszteletben tartása, azaz ezen az alkotói pályán alapvet ő fontosságú a különböz ő személyiségű alkotó tevékenységet végz ő kollégák bizonyos elvárásaihoz igazodni. Itt hívnám fel az alkotói szabadság eddig ki nem használt lehetősségeire a figyelmet. A teljesítmény alapú javadalmazás és el őrejutás az egyetemi ranglétrán. Ennek, megítélésem szerint, a fels őoktatási életpálya modell alapvet ő elemének kell lennie. Ezért ezek következetes érvényesítését rendkívül fontosnak tartom.
Vezetői elvem a személyes nyíltság és a korrekt információáramlás biztosítása, valamint a kari gazdálkodás esetében az átláthatóság előtérbe helyezése. Dékáni megbízatásom esetén feladat-, és hatáskörömet a legjobb tudásom szerint fogom ellátni. Ennek szellemében egy olyan József Attila idézettel zárom soraimat, amelyet magamra és kollégáimra nézve is iránymutatónak tartok.
"Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes."
József Attila