Politikai neologizmusok a német és a magyar nyelvben és az ezekkel kapcsolatos fordítási problémák ZACHAR VIKTOR egyetemi tanársegéd, ELTE BTK, Fordító- és Tolmácsképző Tanszék
1. Bevezetés A nyelv a bizonyos fokú állandósága mellett folyamatosan változik. Ez azt is jelenti, hogy módosul a szavak jelentése, új szavak, kifejezések keletkeznek, régi jelentések és szavak pedig eltűnnek, kihalnak. Ahogyan a világ változik körülöttünk, úgy változik maga a nyelv is, hiszen a nyelvvel gyakorlatilag a világot képezzük le, amelyben élünk. Ezek az „újítások a parole-ban jelentkeznek elsődlegesen, majd másodlagosan a rendszerben, a langue-ban. A nyelvi neologizmusok nagy része nem szándékolt, nem tudatos, hanem a beszélők ösztönös nyelvalkotó tevékenységének eredményeként jön létre.” (Minya, 2003: 9) A társadalmi, politikai, gazdasági és technikai változások felgyorsulása következtében az elmúlt években a korábbiaknál jóval több új kifejezéssel találkozhatunk a nyelvben, amelyek egy része csak ideig-óráig használatos, mások viszont nemcsak, hogy széles körben elterjednek, de hosszú távon is fennmaradnak. Choi meglátása szerint ez a folyamat a jövőben tovább fog folytatódni: „A társadalmunkban zajló gyors változások még az eddigieknél is több új szót fognak eredményezni. A jelek szerint a tendencia az, hogy a neologizmusok nyelvünk egyre nagyobb részét teszik ki.” (Choi, 2006: 190)1 Különösen mozgalmas része a szókincsnek a politika területe, ahol újabb és újabb jelenségek bukkannak fel, intézkedések, törvények, reformok születnek, pártok jönnek létre, botrányok bontakoznak ki. Mindezeket valamilyen módon el kell nevezni. Tanulmányomban néhány ilyen új jelenség elnevezésére fogok kitérni. Emellett pedig azt is vizsgálom, hogyan is fordítjuk, fordíthatjuk magyarra, illetve németre ezeket a kifejezéseket. A német példák kiválasztása során a kiindulási pontot az a lista jelentette, amely a „Wort des Jahres”, vagyis „Az év szava” címet viseli. Ennek a kiírásnak a keretében 1971 óta választja ki a wiesbadeni Gesellschaft für deutsche Sprache azokat a szavakat, szófordulatokat, amelyek az adott évben jelentősen meghatározták a közbeszédet.2 Az elmúlt évek valamennyi, a listán szereplő politikai neologizmusának vizsgálatára terjedelmi okokból természetesen nincs lehetőség. Ezért három német példa kiválasztása mellett döntöttem, amelyekkel kapcsolatban további, ezekkel 1
A szakirodalmi és a német nyelvű internetes oldalakról származó idézeteket a tanulmány szerzője fordította magyarra. 2 Vö. http://www.gfds.de/index.php?id=11; letöltve: 2010. 10. 20.
176
Zachar Viktor
összefüggésbe hozható kifejezésekre is kitérek. Tanulmányom második részében pedig szintén három érdekesebb magyar kifejezés elemzését végeztem el, elsősorban a fordítás szempontjából. A neologizmus különböző definícióinak és eltérő kategorizálásának részletekbe menő bemutatása nem képezi a tanulmány részét, de a vonatkozó szakirodalom áttanulmányozását követően dolgozatomban az alábbi feltételeknek megfelelő német és magyar szavakat tekintem a továbbiakban neologizmusnak: A neologizmus olyan lexikai egység, amely a nyelv fejlődésének egy bizonyos szakaszában felbukkan a nyelvközösségben, elterjed, a fejlődésnek ebben a szakaszában a nyelvhasználók többsége bizonyos ideig újszerűnek találja. (vö. Herberg, 2001: 92) A jelen dolgozatban vizsgált időtartam az 1990-től 2010-ig terjedő időszak. Emellett meg kell még említeni, hogy a vizsgálat német neologizmusokat érintő része elsődlegesen a németországi németre terjedt ki. 2. Német politikai neologizmusok Az első vizsgálandó kifejezés az 1991-es év szava volt Németországban. A Besserwessi szó érthető módon még szorosan kapcsolódik a rendszerváltozáshoz. Mielőtt azonban konkrétan rátérnék e kifejezés értelmezésére, először is az összetett szó második tagjáról, a Wessiről kell néhány szót ejteni. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a Wessi nem új keletű kifejezés, már évtizedekkel a rendszerváltozás előtt használták Nyugat-Berlinben, mégpedig azon nyugatnémet vidéki lakosok megnevezésére, akik Berlinbe költöztek, vagy oda érkeztek látogatóba. (vö. Ahbe, 2004: 12) Ezt követően aztán a Wende, vagyis a rendszerváltozás idején, jelentésváltozáson – pontosabban jelentésbővülésen – ment keresztül a szó, és immár valamennyi egykori nyugatnémet lakost így neveztek, hogy megkülönböztessék őket az úgynevezett Ossiktól, azaz az egykori keletnémetektől. A Besserwessi kifejezés egyrészt tehát erre a szóra vezethető vissza, másrészt pedig a Besserwisser főnévre, amelynek jelentése: ’tudálékos, mindent jobban tudó ember’. Ennek alapján a Besserwessi az egykori keletnémetek szemszögéből az arrogáns, tudálékos volt nyugatnémetek megnevezését takarja. Érdekes a szó ellentétpárja is abból az aspektusból, milyen tulajdonságot emelnek ki az egykori nyugatnémetek a volt keletnémetekkel kapcsolatban. A Jammerossi kifejezés ugyanis a mindig mindenen kesergő keletnémetek pejoratív, csúfoló megnevezése, akiknek soha nem jó semmi. A jammern ige jelentése: ’siránkozni’, ’jajgatni’. Ezeket az összetett kifejezéseket, szójátékokat képtelenség lenne egyetlen magyar szóval visszaadni, így fordításukkor nem tehetünk mást, minthogy a fentieknek megfelelően körülírást, magyarázó fordítást alkalmazunk, ahogyan az például az alábbi, újságcikkből vett megfogalmazásból is kitűnik: „Ezzel együtt a mindenért
Politikai neologizmusok a német és a magyar nyelvben…
177
panaszkodó keleti, a Jammer-Ossi és a mindent jobban tudó nyugati, a Besser-Wessi kliséje egyre kevésbé van jelen a huszadik évfordulót övező hétköznapokban.”3 Az 1996-os győztes a Sparpaket kifejezés volt, amely egyébként már a nyolcvanas években felbukkant a közéletben, de széles körben csak a kilencvenes években terjedt el. Ennek magyar fordítása egyáltalán nem okoz gondot, és körülírásra, külön magyarázatra sincs szükség hozzá: nálunk ugyanis a ’megszorító csomag’ kifejezés terjedt el ugyanerre a jelenségre, bár a ’takarékossági csomag’ megfogalmazás is használatos.4 A német szó felbukkanása azért mondható érdekesnek, mert az ezt megelőző évben, 1995-ben vált közismertté Magyarországon egy hasonló keletű neologizmus, a Bokros-csomag, amelyre azóta is gyakran hivatkoznak a médiában, és amelyet a német nyelvű sajtóban ’Bokros-Paket’-ként emlegetnek. Kutatásom alapján azonban elmondható, hogy általában ehhez a szószerinti fordításhoz hozzátesznek némi magyarázó szöveget is: így például azt, hogy „a nyugdíjak, az egészségügy és az oktatás területén végrehajtott jelentős megszorítások”5, „takarékossági intézkedések”6 vagy „a makrogazdasági gyógyulást szolgáló reformcsomag”7. Ezen a ponton szeretnék kitérni a neologizmusok egy bizonyos csoportjára, amelyeket Minya stilisztikai neologizmusoknak nevez (vö. Minya, 2003: 14), de a szakirodalomban elterjedt az okkazionalizmus, ad hoc-kifejezés vagy hapax legomenon megnevezés is. Ezek egyszeri előfordulások, amelyeket a pillanatnyi tartalmi és stiláris szükségesség hoz létre. Csak egy-egy kommunikációs helyzetben használják őket, illetve használatuk nem terjed el széles körben, sem az adott szakterületen, sem az átlagemberek körében. (vö. Minya, 2003: 14) Ahogyan Elsen utal rá, ezek a szavak gyakran csak az adott kontextusban érthetők meg és lexikai réseket töltenek ki (vö. Elsen, 2004: 21). Az fent említett német Sparpaket és a Bokros-csomag éppen ennek ellenkezője, hiszen egy tartósan fennmaradó, immár másfél évtizede vissza-visszatérően használt kifejezésről van szó, amely a magyarban még példaként is szolgál, gondoljunk csak a 2009-ben megalkotott Bajnai-csomag kifejezésre, amelyet egyébként szintén használnák németül, ’Bajnai-Paket’ formában.8 1998-ban a Rot-Grün kifejezés nyerte az adott évi versenyt, tekintettel arra, hogy ekkor alakult meg Németországban a szociáldemokrata SPD és a Zöldek 3
Vö. http://hvg.hu/vilag/20100930_jammer_ossi_nemet_egyesites; letöltve: 2010. 10. 20. A ’megszorító csomag’ a Google keresőjében 73 000 találatot ad, a ’takarékossági csomag’ ellenben csupán 7 000 találatot (2010. 11. 14.)! 5 http://www.wsws.org/de/2004/apr2004/ost-a13.shtml; letöltve: 2010. 09. 18. 6 http://volksgruppen.orf.at/kroatenungarn/aktuell/stories/52159/; letöltve: 2010. 09. 18. 7 http://www.bpb.de/publikationen/LXC636,1,0,Systemtransformation_in_Ostmitteleuropa %3AEine_erste_Erfolgsbilanz.html; letöltve: 2010. 09. 18. 8 Vö. http://diepresse.com/home/wirtschaft/eastconomist/472144/index.do; letöltve: 2010. 09. 18. 4
178
Zachar Viktor
alkotta koalíció. A neologizmus fordítása annyiban okozhat problémát, hogy a magyarban nem elegendő ’vörös-zöld’-ről beszélni, ehelyett az írott sajtóban a ’vörös-zöld koalíció’9 vagy ’vörös-zöld kormány’10 kifejezés terjedt el. Érdekességként említjük meg, hogy a ’vörös-zöld szövetség’ megnevezésnek ugyan például a Wikipédia nevű online enciklopédia külön szócikket szentel11, utalva Németországra is, és átirányít a Rot-Grüne Koalition című német szócikkre. A további internetes kutatás azonban azt bizonyította, hogy a világhálón egyetlen egy Németországra utaló találat sincs – ezek mindegyike Dániára vonatkozik! Megállapíthatjuk továbbá, hogy a Rot-Grün kifejezés fordítása esetében a jelek szerint nincs feltétlenül szükség a színek megmagyarázására, hiszen nyilvánvalóan a politikában jártas újságolvasók tudják, miről van szó. A találatok elemzése azonban azt mutatja, hogy a tágabb kontextusban magyarázat formájában általában megtalálható a pártok rövidítése, illetve megnevezése. Emellett még két „színkonstelláció” terjedt el a németeknél, ha nem is országos, de legalábbis tartományi szinten. A legutóbbi őszi választás során is gyakran lehetett hallani a Jamaika-Koalition vagy egyszerűen Jamaika kifejezésről, amely 2005-ben szerepelt az év szava listáján, de végül nem nyert.12 Ezt fordíthatjuk szó szerint ’Jamaica-koalíció’-nak magyarra, ahogyan azt teszi is olykor a sajtó13, de kontextustól függően adott esetben meg kell magyaráznunk, hogy pontosan miről is van szó. Így tesz például az alábbi forrás: „A környezetvédők által elutasított koalíciót a német politikai szótárban Jamaika-koalíciónak nevezik, mivel a jamaikai zászló színei – fekete-sárga-zöld – megegyeznek a három szóban forgó párt színeivel.”14 Ugyanezt a felállást Schwampel-Koalitionnak is nevezik, amely viszont az Ampel-Koalitionból alakult ki. Előbbi magyar fordításával érthető módon nem találkoztam kutatásom során, hiszen a sajtó ebben az esetben – minden bizonnyal a könnyebbik utat választva – a ’Jamaica-koalíció’ kifejezést használja a jelenség leírására. A Schwampel ugyanis a Schwarze Ampel kifejezés összevonását takarja. Míg az Ampel-Koalition esetében – az Ampel szó ’közlekedési lámpá’-t, ’villanyrendőr’-t jelent – a vörös, sárga és zöld színek, vagyis az SPD, FDP és Zöldek alkotta szövetségről van szó, addig a Schwampel a Schwarze Ampel kifejezések összevonásából keletkezett, ahol a vörös színt viselő SPD helyett a feketét viselő CDU/CSU ül a koalícióban. Az Ampel-Koalition magyar fordítására 9
Vö. http://www.nezopontintezet.hu/olvass_mraz.php?cid=104&PHPSESSID=dec24e297 4330 77d3c51a4380c92ca96; letöltve: 2010. 10. 20. 10 Vö. http://index.hu/kulfold/berl060917/; letöltve: 2010. 10. 20. 11 Vö. http://hu.wikipedia.org/wiki/Vörös-zöld_szövetség; letöltve: 2010. 10. 20. 12 Az adott évi választást szintén egy politikai neologizmus, a Bundeskanzlerin (’szövetségi kancellár’ /nőnemű alak/) kifejezés nyerte, amely szintén megérne egy bővebb vizsgálatot. 13 Vö. http://www.hirszerzo.hu/cikk.a_liberalisok_mar_el_is_dontottek_a_nemet_valasztasokat. 123809.html; letöltve: 2010. 09. 18. 14 http://hvg.hu/vilag/20090920_nemetorszag_parlamenti_valasztasok; letöltve: 2010. 10. 20.
Politikai neologizmusok a német és a magyar nyelvben…
179
a ’villanyrendőr-koalíció’ csupán egyetlen találatot eredményez15, megmagyarázva a színek segítségével a meglehetősen nehézkes fordítást. Ebben a formában jelenik meg a hasonlóan jellemezhető ’közlekedési lámpa koalíció’ is16, amelyre azonban több, összesen tizenkilenc találatot ad az internetes keresés. Az Ampel-Koalitiont olykor Afrika-Koalition vagy Senegal-Koalition megnevezéssel is illetik, szintén a zászló színei alapján. A Wikipédia német kiadása egész pontosan meghatározza e két kifejezés eredetét, amelyek előfordulási aránya azonban alacsonyabb. Az Afrika-Koalitiont Fritz Goergen publicista használta először 2006 júliusában a Financial Times Deutschland című napilapban. Néhány hónappal később, 2006 szeptemberében aztán Jürgen Trittin, a Zöldek egyik vezető politikusa javasolta ehelyett a Senegal-Koalition megnevezést.17 Fordítási szempontból nagyon érdekes helyzet mutatkozik ennek kapcsán, ugyanis látszólag semmi sem szól az ellen, hogy a ’Jamaica-koalíció’ mintájára a magyarban is ’Afrika-koalíció’-ról vagy ’Szenegál-koalíció’-ról beszéljünk, ha a német viszonyokról van szó. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ehelyett a sajtó a fent említett bonyolultabb megfogalmazások egyikét használja. Ezzel kapcsolatban további kutatások szükségesek, ám jelen pillanatban az látszik a legvalószínűbb magyarázatnak, hogy a másik két német kifejezés egész egyszerűen még nem terjedt el olyan mértékben a németben, hogy ezt átvegyék és analóg módon ültessék át magyarra a fordítók.18 3. Magyar politikai neologizmusok A magyar neologizmusok körében három olyan kifejezést választottam, amely véleményem szerint jelentősen meghatározta az utóbbi néhány hónap közbeszédét: ez azt is jelenti, hogy mindhárom esetben frissebb neologizmusról van szó, mint a német példáknál. Mivel a némethez hasonló, az év szavait tartalmazó lista nem készül rendszeresen Magyarországon, így csak a megérzésemre hagyatkozhattam akkor, amikor dolgozatomban az alábbi példák mellett döntöttem. Függetlenül elterjedésüktől megállapíthatjuk azonban, hogy a szavak fordítása mindenképpen reális problémát jelent, ezért véleményem szerint vizsgálatra érdemesek. Az első említendő kifejezés az offshore-lovag, amely kétségtelenül az egyik legújabb magyar neologizmusnak számít. A legutóbbi, 2010-es országgyűlési választási kampány során a FIDESZ-MPP hozta be a köztudatba ezt a szót, amelyet pejoratív értelemben olyan politikusokra, gazdasági vezetőkre használnak, akiknek adóparadicsomban jegyezték be a vállalkozását, ám a cég a tevékenységét nem ott 15
Vö. http://www.rtlklub.hu/hirek/kulfold/cikk/283760; letöltve: 2010. 10. 20. Vö. http://hirszerzo.hu/kulfold/123809_a_liberalisok_mar_el_is_dontottek_a_nemet_v; letöltve: 2010. 10. 20. 17 Vö. http://de.wikipedia.org/wiki/Ampelkoalition; letöltve: 2010. 10. 20. 18 Az Ampelkoalition a Google keresőjében 29 900 találatot ad német nyelven, az AfrikaKoalition mindössze 118 találatot, a Senegal-Koalition pedig 126 találatot (2010. 10. 20.)! 16
180
Zachar Viktor
folytatja. Jól jellemzi a kifejezés elterjedtségét, hogy a Google keresője már most több mint 5 000 találatot ad rá (2010. 10. 20.). A szó jelentése első pillantásra ugyan nem feltétlenül egyértelmű mindenki számára, fordítása azonban a jelek szerint nem okoz különösebb gondot, ami minden bizonnyal annak a ténynek is köszönhető, hogy a kifejezés első fele angol szó. Így aztán a szomszédos osztrák sajtó is átvette, és szó szerint lefordította ezt a politikai neologizmust: a Der Standard című napilap például ’Offshore-Ritter’ekről beszél. A német példák kapcsán említett magyarázó fordításra azonban itt is szükség van, így a Der Standard is röviden összefoglalja a szó jelentését és hozzáteszi, hogy elítélő, rosszalló („abfällig”) kifejezésről van szó.19 Hasonlóan jár el a Wirtschaftsblatt című osztrák lap is20, ám ezeken kívül, úgy tűnik, egyelőre csak magyarországi német lapok kapták fel a szót. Érdekes megemlíteni, hogy a magyarban a jelek szerint a konkrét jelentéstől és politikai használattól elvonatkoztatva is használják már ezt a neologizmust.21 Így aztán mutatkozik némi esély arra, hogy széles körben elterjed, és hosszú távon fennmarad majd. A második vizsgált magyar neologizmus szintén az utóbbi hónapok politikai eseményeihez kötődik. A kitalicskázni kifejezésről van szó, amely gyakrabban hangzik el az alábbi szófordulatként a médiában: talicskával tolják/tolták ki a pénzt. A kifejezés jelentését minden bizonnyal nem szükséges részletezni. A mi szempontunkból sokkal fontosabbnak látszik az a megállapítás, hogy ezt a képet eddig csak egyetlen forrásban találtam meg a német nyelvű sajtóban. Ismét – és bizonyára nem véletlenül – egy osztrák újságban, ezúttal a Die Presse című napilapban olvasható az alábbi, Tarlós István-idézetet tartalmazó mondat: „Laut István Tarlós, dem Chef der gemeinsamen Fraktion von Fidesz und Christdemokraten, könnten 2,9 Mrd. Forint für die Beibehaltung des bisherigen Kollektivvertrags leicht aufgebracht werden, ’hätte man das Geld nicht schubkarrenweise für Beraterverträge und Abfertigungen verwendet.’“22 A német nyelvű média ettől eltekintve ír ugyan a magas tanácsadói díjakról, a kirívóan magas menedzseri fizetésekről és a többi magyarországi körülményről, de magát a képet, úgy tűnik, nem vette át. Ez azért is érdekes, mert a magyar szó összehasonlításban jóval elterjedtebbnek tűnik, mint az elsőként említett offshore-lovag. A Google keresőjében a 19
http://derstandard.at/1271375506029/Neue-Spekulationen-um-OrbansPlaene?_seite=2&sap=2; letöltve: 2010. 07. 14. 20 Vö. http://www.wirtschaftsblatt.at/archiv/zahl-525-prozent-418479/index.do; letöltve: 2010. 10. 20. 21 Vö. http://www.hirado.hu/Hirek/2010/08/26/13/Offshore_lovag_Elcsiptek_Krokodil_ Dundee_t_az_ausztralok.aspx; letöltve: 2010. 11. 15. 22 http://diepresse.com/home/wirtschaft/eastconomist/531849/Ungarn_Busflotte-mitwechselnden-Gebrechen; letöltve: 2010. 11. 15.
Politikai neologizmusok a német és a magyar nyelvben…
181
kitalicskázni szóra a találati szám kevéssel 2 000 alatt van, a talicskával tolják / tolták ki a pénzt kifejezésre pedig összességében 15 000 körül (2010. 10. 20.). A kitalicskázni neologizmussal kapcsolatban meg kell még említeni a Talicskapárt elnevezést is, amelyet tüntetők és internetes újságcikkeket kommentálók kaptak fel rövid időre a 2010-es választási kampány során, amikor az SZDSZ-re hivatkoztak, ám elterjedtsége nagyon alacsonynak mondható.23 Ezért aztán érthető, hogy ennek a szónak a német nyelvű sajtóban eddig nem találkoztam a fordításával. Az általam választott harmadik politikai neologizmus, a Nokia-doboz / Nokiás doboz szerepeltetése első pillantásra ugyan furcsának tűnik, ám a sajtóban rengeteg hivatkozást találhatunk erre a szintén meglehetősen friss kifejezésre, ráadásul különböző kontextusokban, így például az alábbi újságcikkcímekben: „Hagyó és a Nokiás-doboz – Szénlapátolás lesz a vége?”24; „A hortobágyi nokiás doboz”25 vagy „Nokiás doboz vándorolt a Csongrád megyei közgyűlésen”26. Ezek a címek is azt mutatják, hogy – az offshore-lovaghoz hasonlóan – már a konkrét helyzettől elvonatkoztatva is használják ezt a neologizmust. A megnevezéssel kapcsolatban áll a Nokia-párt / Nokiás párt neologizmus is: a média egy része, különös tekintettel az internetes újságokra, blogokra és a híreket kommentáló olvasókra ezzel a kifejezéssel hivatkozott – a Talicska-párthoz hasonlóan, de szélesebb körben – az SZDSZ-re, utalva a telefonos dobozban Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettesnek állítólag átadott kenőpénzre. A Wikipédia online enciklopédia27 és a Szlengblog nevű közkedvelt internetes oldal28 külön szócikket szentel a Nokia-doboz neologizmusnak. Német nyelvterületen pedig ismét a szomszédos osztrák sajtó karolta fel a korrupció új jelképet és magát az új kifejezést: a Der Standard című napilap ebben az esetben is szó szerint lefordítja a szót ’Nokia-Schachtel’ formában, és ennek kapcsán részletesen elmagyarázza, hogy miért ez lett mostanság a korrupció jelképe Magyarországon.29 Hasonlóan tesz a wissen.de elnevezésű tudás- és hírportál is, ahol a nepotizmus jelképéről esik szó a magyarázatban.30 Magára a Nokia-párt /
23
A kifejezés a Google keresőjében mindössze 19 tényleges találatot ad (2010. 11. 15.). http://www.vg.hu/kozelet/politika/hagyo-es-a-nokias-doboz-szenlapatolas-lesz-a-vege310598; letöltve: 2010. 10. 20. 25 http://www.hir24.hu/belfold/152360/a-hortobagyi-nokias-doboz.html; letöltve: 2010. 10. 20. 26 http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/nokias_doboz_vandorolt_a_csongrad_megyei_ kozgyulesen/2148620/; letöltve: 2010. 10. 20. 27 http://hu.wikipedia.org/wiki/Nokia-doboz; letöltve: 2010. 10. 20. 28 http://szleng.blog.hu/2010/03/09/nokia_doboz_2; letöltve: 2010. 10. 20. 29 http://derstandard.at/1269449304432/15-Millionen-Forint-in-der-Nokia-Schachtel; letöltve: 2010. 07. 14. 30 http://www.wissen.de/wde/generator/wissen/services/nachrichten/ftd/PW/50153762. html; letöltve: 2010. 10. 20. 24
182
Zachar Viktor
Nokiás párt kifejezésre azonban – a Talicska-párthoz hasonlóan – eddig nem találtam utalást a német nyelvű sajtóban. 4. Összefoglalás és további kutatások Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az említett példák és a neologizmusok általában tökéletesen dokumentálják, mi is foglalkoztatja a közvéleményt, mivel találkoznak az emberek mindennapjaikban, miről beszélnek egymással. Nem véletlen az sem, hogy a tárgyalt kifejezések nagy része megjelenik a vizsgált idegen nyelvben is, miután a sajtó felkarolta azokat. A tárgyalt új kifejezések egy része idővel bizonyára eltűnik majd, vagyis valóban hapax legomenon, azaz többé-kevésbé egyszeri előfordulás marad. Példaként talán a Talicska-párt és a Nokia-párt kifejezést említhetjük: ebben az esetben maga a referenciaobjektum, vagyis az SZDSZ, a legutóbbi országgyűlési választások során nem jutott be a magyar Országgyűlésbe, politikai szerepe erőteljesen csökken, így nagy a valószínűsége annak, hogy ez a neologizmus nem terjed majd el széles körben. Ahogyan Graf utal rá, azt természetesen nem lehet azonnal megmondani, hogy egy szó fennmarad-e vagy sem. Ehhez legalább néhány éven keresztül figyelni kellene az adott kifejezést, melynek ez idő alatt egyre több kontextusban kellene előfordulnia. Ráadásul még ez sem jelent garanciát arra, hogy felvételt nyer a szótárakba (vö. Graf, 1998: 24). Ennek ellenére úgy gondolom, hogy érdemes vizsgálni a hapax legomenonokat is, hiszen fordításuk ugyanúgy kihívás elé állíthatja a fordítót, mint a felkapott és tartósnak bizonyuló neologizmusok átültetése – ez jól látható a tanulmányban tárgyaltak alapján is. Némelyik vizsgált német szó már most is megtalálható az értelmező szótárakban, a többi német és magyar kifejezés pedig esetleg idővel felvételt fog nyerni azokba. Ebben az esetben ezek azonban nyilvánvalóan már nem minősülnek újszerűnek, nem tekinthetők neologizmusoknak. A fordítások kapcsán annyit mindenképpen megállapíthatunk a kis minta alapján, hogy a kifejezést fordító, használó személyek általában magyarázó fordítás segítségével próbálják meg segíteni az adott szó megértését. A német és magyar kifejezések közül ez egy kivétellel minden esetben így volt. Egyedül a Sparpaket politikai neologizmus magyar fordítása nem tesz a jelek szerint külön magyarázatot szükségessé. A fentiekből következik, hogy a vizsgálat során nem csak az elemzett szó fordítását kellett figyelembe venni, hanem magát a kontextust is, hiszen több helyen előfordult, hogy szó szerinti fordítással volt ugyan dolgunk, ám ahhoz további magyarázatot is fűzött a fordító, újságíró. Ez összecseng azzal a fordításelméleti alapvetéssel, hogy nem egyes szavakat, hanem jelentéseket ültetünk át, és Vermeer azon gondolatával is, hogy a fordítás nem csupán nyelvi, de egyben kulturális transzfer is (vö. Reiß & Vermeer, 1984: 13).
Politikai neologizmusok a német és a magyar nyelvben…
183
A magyarázó fordítás helyett a forrás- és célnyelvi szöveg vonatkozásában véleményem szerint használhatjuk az explicitáció kifejezést is. Az explicitáció egyik oka a neologizmusok esetében is az lehet, amire Klaudy hívja fel a figyelmet más kutatási összefüggésben: a fordító nem tudja ellenőrizni, hogy az általa közvetített információ elegendő-e az üzenet megértéséhez, mivel a fordítás recepciója nem közvetlenül és nem azonnal történik. Így a lehető legtöbb eszközt alkalmazza, hogy biztosra menjen. (vö. Klaudy, 2009: 303) A fent említett kulturális transzfer kapcsán óhatatlanul felmerül az emberben az a kérdés, hogy van-e különbség a kultúra-specifikus és a nem kultúra-specifikus neologizmusok fordításában? Ez azért is látszik releváns kérdésnek, mert a vizsgálat alapján elmondható: egyedül a Sparpaket német politikai neologizmus esetében nem volt szükség a jelek szerint magyarázó fordításra, és a kifejezés nem kultúra-specifikus neologizmusnak nevezhető. A felvetés megválaszolásához azonban mindenképpen további vizsgálatok látszanak szükségesnek. A fordító, illetve újságíró személyéhez kapcsolódóan pedig jövőbeli kutatások tárgya lehet annak a ténynek a vizsgálata, hogy az újságírók adott esetben nem professzionális fordítóként alkotnak új szavakat; ebben az esetben sokkal inkább beszélhetünk természetes fordításról (vö. Harris & Sherwood, 1978). Befolyásoljae ez valamilyen formában a fordítási, szóalkotási gyakorlatukat? Milyen más megoldásokat javasolhatnánk egy-egy idegen kifejezésre professzionális fordítóként, és állást lehet-e foglalni abban a kérdésben, hogy ezek jobbak vagy rosszabbak a természetes, nem professzionális nyelvi közvetítők kifejezésénél? Felhasznált irodalom Ahbe, T. (2004): Die Konstruktion der Ostdeutschen. Diskursive Spannungen, Stereotype und Identitäten seit 1989. In: Aus Politik und Zeitgeschichte, No. B 41-42/2004; 12–22. Choi, J. (2006): Interpreting neologisms in Korea’s rapidly changing society: Delivering the meaning of neologisms in simultaneous interpretation. In: Meta, 51/2; 188–201. Elsen, H. (2004): Neologismen. Formen und Funktionen neuer Wörter in verschiedenen Varietäten des Deutschen. Tübingen: Gunter Narr Verlag. Graf, B. (1998): Neologismen am Ende der neunziger Jahre. Eine Analyse der Produktivität von Wortbildungsmustern im Französischen. Diplomarbeit. Graz: KarlFranzens-Universität. Harris, B., Sherwood, B. (1978): Translating as an innate skill. In: Gerver, D. & Sinaiko, H. W. (eds.) Language, Interpretation and Communication. New York/London: Plenum Press. 155–170. Herberg, D. (2001): Neologismen der Neunzigerjahre. In: Stickel, G. (ed.): Neues und Fremdes im deutschen Wortschatz. Aktueller lexikalischer Wandel. Berlin: Walter de Gruyter. 89–104. Klaudy K. (2009): The Asymmetry Hypothesis in Translation Research. In: Dimitriu, R. & Shlesinger, M. (eds.) Translators and Their Readers. In Homage to Eugene A. Nida. Brussels: Lés Éditions du Hazard. 283–303.
184
Zachar Viktor
Minya K. (2003): Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Reiß, K. & Vermeer, H. J. (1984): Grundlegung einer allgemeinen Translationstheorie. Tübingen: Max Niemeyer Verlag.
