SZEGEDI
ÍTÉLŐTÁBLA
POLGÁRI KOLLÉGIUM
TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK VII.
VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL
2006. január 1-től 2006. december 31-ig.
I. kötet
Belső használatra!
-2-
KOLLÉGIUMI AJÁNLÁS 1/2006. (XI. 30.) számú kollégiumi ajánlás: A vállalkozói díj meghatározása építési vállalkozási szerződésekben Dr. Kemenes István: A vállalkozási és megbízási szerződés elhatárolási kérdéseiről, különös tekintettel az eredmény-orientált („sikerdíjas”) szerződésekre (vitaanyag a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2006. november 30-i kollégiumi üléshez)
ESETI DÖNTÉSEK SZERZŐDÉSEK JOGA (1-58. számú jogesetek) 1. Gf.I.30.301/2005.: I. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását a bíróság csak kérelemre (kereset, viszontkereset alapján) teheti meg, hivatalból a jogkövetkezményeket illetően döntést nem hozhat. II. Amennyiben az érvénytelenség jogkövetkezményeként marasztalás kérhető, akkor hiányoznak a megállapítás feltételei, és az érvénytelenség megállapításának nincs helye az ítélet rendelkező részében sem. A felperes keresetében marasztalásra irányuló petítiót köteles előterjeszteni, amely nem a követelés jogcíme (eredeti állapot helyreállítása), hanem a kért összeg vagy más igény. A kereset a javára szóló – és nem az őt terhelő – marasztalásra terjedhet csak ki. III. Amíg a felek kölcsönösen használják a másiknak visszajáró egyenértékű szolgáltatást, addig az átvett pénzösszeg után kamat, a dolog birtoklásáért pedig használati díj fizetésére egymással szemben nem kötelezhetők. 2. Gf.I.30.314/2006.: I. A társaságok létesítő okiratának érvénytelenségére vonatkozó okok csak a cég bejegyzését követően irányadóak. A cég bejegyzését megelőzően, továbbá a társasági szerződés vagy az alapító okirat módosítása során a Ptk. általános szabályai szerint bármely érvénytelenségi okra hivatkozással indítható per. A módosítás érvénytelensége iránti per jogerős elbírálásáig a cégbíróság a változásbejegyzési eljárást felfüggeszti. II. Az apportálási szerződés, mint jogügylet alapján az egyik fél szolgáltatása az apportált ingatlan, amelynek fejében a másik féltől – a részvénytársaságtól – az alaptőke emelés eredményeként kibocsátott meghatározott részvénycsomaghoz jut. Az ügylet szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága címén történő megtámadása során ezért egyfelől az apportált ingatlan forgalmi értékét, másfelől a kibocsátott részvények piaci értékét kell összemérni, és a kettő közötti értékkülönbözetnek az ellenszolgáltatás valóságos értékéhez viszonyított aránytalanságát kell vizsgálni. III. Az érvénytelenség jogkövetkezményei közül az érvénytelenségi ok kiküszöbölése és a szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Az apportálási szerződésben dolog módjára viselkedő értékpapír (részvény) és ingatlan „cseréje” mellett a bíróság a részvénytársaságot az aránytalanság kiküszöbölése érdekében további részvény kiadására nem kötelezheti. A szolgáltatás
-3és ellenszolgáltatás közötti feltűnő aránytalanság, mint érvénytelenségi ok megszüntetése azonban lehetséges akként is, hogy a kétféle dolog módjára viselkedő szolgáltatás értékkülönbözetének pénzbeli egyenértéke megfizetésére kötelezi a bíróság az egyik szerződő felet. IV. Az érvénytelenség – sajátosságai mellett – olyan polgári jogi jogintézmény, amelynek alapján éppúgy lehet anyagi jogi igényeket érvényesíteni, mint bármely más polgári jogi intézmény alapján, és ugyanolyan eljárásjogi szabályok szerint, mint más anyagi jogi intézmény esetében. Amennyiben az érvénytelenség jogkövetkezményeként marasztalásnak van helye, az érvénytelenség megállapítását kérni, illetve ilyen tartalmú ítéleti rendelkezést hozni – a Pp. 123. §-ában írt feltételek hiányában – nem lehet. 3. Pf.III.20.340/2006.: I. Az üzletrész ajándékozása olyan polgári jogi átruházó jogügylet, amelynek megtámadására nem vonatkoznak a Ctv-ben írt keresetindításra nyitvaálló határidők. II. Az üzletrész csak mint egész minősül önállóan forgalomképesnek: az üzletrész valamely hányadának átruházása szükségképpen feltételezi az üzletrész felosztását, ezáltal önállóan forgalomképes új üzletrész képzését. Erre csak a taggyűlés határozatával, hozzájárulásával van lehetőség, ilyen hozzájárulás hiányában az ajándékozási szerződés érvénytelen. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntés elmulasztását a tagok ráutaló magatartása nem pótolja. III. Amennyiben a társaság életében bekövetkezett események miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződést az ítélethozatal időpontjáig hatályossá nyilváníthatja, és az érvénytelenség jogkövetkezményeit a jövőre szólóan alkalmazza. Az érvénytelenség jogkövetkezménye lehet a szükséges intézkedések megtétele érdekében a cégbíróság megkeresése, majd az intézkedéseknek a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásában történő kikényszerítése. 4. Gf.I.30.477/2005.: A szerződés érvénytelensége nem attól függ, hogy a felek azt utólag annak minősítik (magukra nézve) vagy sem, hanem attól, hogy a szerződés létrejötte időpontjában volt-e olyan, a törvényben nevesített érvénytelenségi ok, amely ilyen jogkövetkezménnyel jár. A más jogágak kötelező szabályait sértő szerződés a polgári jog szempontjából akkor érvénytelen, ha a más jogági törvény kifejezetten rögzíti, hogy az adott norma megsértése egyúttal a szerződés érvénytelenségét is okozza, vagy ha a szerződéses szolgáltatás általánosan tiltott, közrendet sértő magatartást valósít meg. Ha viszont a jogalkotó elismerhető célja a tilalmazott magatartás, illetve az előírt jogkövetkezmény jellege szerint az, hogy a külön jogszabályban előírt szankció legyen csak a jogszabálysértés következménye – általában ilyenek az egyoldalú kötelezettséget vagy tilalmat tartalmazó pénzügyi tárgyú jogszabályi rendelkezések -, akkor a szerződés polgári jogi szempontból a jogszabálysértés ellenére sem érvénytelen. 5. Gf.I.30.343/2006.: I. Üzletszerű pénzügyi tevékenységnek az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett az előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló, rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység minősül. A PSZÁF engedélye a pénzügyi szolgáltatás (így pénzkölcsön) üzletszerű folytatásához szükséges. A szerződés érvényességét illetően annak van meghatározó jelentősége, hogy az engedély nem a szerződés – így a kölcsönszerződés – megkötéséhez, hanem a
-4tevékenység üzletszerű folytatásához szükséges, és a pénzügyi tárgyú törvény nem rögzíti külön szankcióként az engedély hiányában kötött megállapodás semmisségét. II. Az a tény, hogy az egyik fél tudomásul veszi a másik fél egyoldalú, jogszerűtlen elállását, és a másik félnek felróható lehetetlenülés jogkövetkezményeit kívánja alkalmazni, nem értelmezhető akként, hogy a felek közös megegyezéssel szüntették meg a szerződést. 6. Pf.III.20.487/2005.: Ha a jogalkotó felismerhető célja a tilalmazott magatartás, illetve az előírt jogkövetkezmény jellege szerint az, hogy a külön jogszabályban előírt szankció legyen csak és kizárólag a jogszabálysértés következménye, akkor a szerződés (jognyilatkozat) polgári jogi szempontból a jogszabálysérelem ellenére nem érvénytelen. Amennyiben a közjegyző tolmács alkalmazása nélkül foglalja okiratba a külföldi fél által adott meghatalmazást, ennek az a következménye, hogy a kiállított okirat nem minősül közokiratnak, azonban az egyszerű okiratba foglalt nyilatkozat – a meghatalmazás – érvénytelenségét nem okozza. 7. Gf.I.30.380/2005.: A társaság tagja saját nevében nem jogosult arra, hogy a jogi személy társaság által megkötött szerződés érvénytelenségére hivatkozzon. A gazdasági társaság tagjainak a belső vitáikat maguknak kell rendezniük és a társaságon belüli jogi lehetőségek alkalmazásával érhetik csak el, hogy a sérelmesnek tartott szerződést a társaság megtámadja. Perlési jogosultság hiányában a társaság tagja által a társaságot megillető igény iránt indított keresetet az ügy érdemében hozott ítélettel kell elutasítani. 8. Gf.I.30.392/2006.: I. A felszámolás kezdő időpontja után a képviselet nem a tagok döntésén, hanem a bíróság kijelölő határozatán alapul. A felszámolási létszakban a harmadik jóhiszemű személy már nem hivatkozhat arra, hogy az adós képviselőjének személyében bekövetkezett változásról nem tudott, és ezért a szerződés érvényesen jött létre közte és az adós gazdálkodó szervezet között. II. A felszámolás kezdő időpontja után a nem a felszámoló által tett, a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozat a jogszabály (Cstv. 34. § (2) bekezdés) kógens rendelkezésébe ütközik, megsértéséhez azonban a törvény más jogkövetkezményt fűz. A vezető tisztségviselő álképviselőnek minősül, cselekménye a képviseltet nem köti, ezért szerződés a képviselt adós és a harmadik személy között nem jön létre. Az álképviselő ténylegesen megtett (létező) jognyilatkozata pedig érvénytelen, mivel a képviselt nevében tett olyan nyilatkozatot, amire a képviselt adós szándéka nem terjedt ki (akarati hiba). Amennyiben a szerződés létrejötte hiányában történt árumozgás („teljesítés”), annak létező szerződés hiányában nincs jogalapja, ilyen esetben a jogalap nélküli gazdagodás, illetve a jogalap nélküli birtoklás szabályai az irányadóak. 9. Gf.I.30.320/2005.: Amennyiben a színlelt üzletrész adásvételi szerződés a társaság tagja elővásárlási jogának kijátszására irányul, az elővásárlásra jogosult tag a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt kereshetőségi joggal rendelkezik. A szerződés színlelésének közvetlen bizonyítékokkal történő igazolása általában nem lehetséges, mert mindkét szerződő fél érdeke az, hogy színlelésük ne derüljön ki, az valónak tűnjék. Ezért közvetett bizonyítékok, adatok alapján lehet következtetni a színlelésre.
-510. Gf.I.30.436/2005.: Ha a szerződő fél szándéka vagyontárgy átruházására valóságos, azonban motívuma a fedezetelvonás, a nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző szerződés (a semmisség) jogkövetkezményei helyett a fedezetelvonó szerződésre vonatkozó különös szabályokat és jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Ha a felek a szerződést azért kötik meg, hogy az átruházó fél a végrehajtás alól mentesüljön, akkor a szerződés érvényes, a sérelmet szenvedettel szemben azonban relatíve hatálytalan: a szerződés fedezetelvonó jellegére nem „bárki”, hanem csak a sérelmet szenvedett fél hivatkozhat; az eredeti állapot helyreállításának nincs helye, azonban az érvényesen szerző fél köteles tűrni, hogy a tulajdonába került vagyontárgyból a sérelmet szenvedett a követelését végrehajtás útján kielégítse. 11. Gf.I.30.490/2005.: I. A kábeltelevíziós műsorelosztó szolgáltatást nyújtó társaság általános szerződési feltételeiben az előfizetői szerződés egyoldalú – díjra kiható – módosításának lehetőségét a jogszabály előírásai alapozzák meg. Nem minősülhet tisztességtelennek a díj egyoldalú módosítására vonatkozó szerződési feltétel, ha azt a jogszabály előírásának megfelelően határozták meg. II. Az uzsora szubjektív feltétele megvalósulhat akkor is, ha a szolgáltató személy szerint az adott elfizető hátrányos helyzetét nem ismeri, azzal azonban tisztában van, hogy az adott piacon gazdasági erőfölényben van, és az előfizető függő helyzete folytán más kábeltelevíziós műsorelosztó szolgáltatását nem tudja igénybe venni. Az uzsora objektív feltétele – a díjemelés mértéke – szempontjából azonban nem az egyedi előfizetői szerződés az irányadó, a műsorelosztó ugyanis olyan tömegszolgáltatást nyújt, ahol a nyújtott szolgáltatás ellenértékéről, díjáról – más tömegszolgáltatókhoz (áruértékesítőkhöz) hasonlóan – nem egyedileg, személyre szólóan állapodik meg, hanem a díjait a konkrét fogyasztó személyétől, anyagi, szociális helyzetétől függetlenül, absztrakt módon határozza meg. Az előfizetői díj arányosságát ezért a más hasonló szolgáltatók díjaival összehasonlítva, illetve az indokolt költségekre és elért nyereség mértékére figyelemmel lehet megítélni. 12. Pf.I.20.135/2006.: I. Az általános szerződési feltételekben a tisztességtelen kikötés megtámadása szempontjából a jóhiszeműség: nem szubjektív (elsősorban a dologi jogban irányadó) tudattartalmat jelenít meg, hanem a „jóhiszeműség és tisztesség” objektív követelményét jelenti. A tisztességtelen kikötés a felek egyenjogúsága és mellérendeltsége elvét sérti; annak megítélése során, hogy valamely feltétel visszaélésszerű, túlzottan és ésszerűtlenül – vagyis indokolatlanul – hátrányos a másik félre és ezáltal sérti a jóhiszeműség követelményét, nem csupán az adott konkrét támadott kikötés egyedi értékelésével, hanem a szerződés egész feltételrendszerének az összefüggésében vizsgálható. II. A vendéglátóipari egységben elhelyezett játékautomata működtetésére létrejött megállapodás nem bérleti, hanem meghatározóan megbízási szerződés, amennyiben a „bérlő” a játékgép önálló felelősség melletti üzemeltetésével bízza meg a „bérbeadót”, és az árbevételt hozó tevékenység folytatását egészében a másik félre bízza. Tisztességtelen szerződési kikötésnek minősül, ha az ilyen szerződés megszüntetésére vonatkozó általános szerződési feltételek alapvetően, lényegükben ellentétesek a megbízási szerződés megszüntetésével.
-613. Pf.I.20.241/2006.: I. Lízingszerződés általános szerződési feltételeiben tisztességtelen kikötés megtámadási határideje az első lízingrészlet teljesítését követő egy év leteltével jár le. A megtámadási határidő után, kifogás útján érvényesített megtámadási jog az érvénytelenség megállapítására, a másik fél marasztalására nem vezethet, következménye alapos kifogás esetén a féllel szemben támasztott követelés elutasítása. II. A devizalapú (euróban meghatározott) kölcsönszerződés esetén a kölcsönvevőnek a hitel után járó kamatfizetési kötelezettsége aszerint alakul, hogy milyen módon változik az esedékességkor az aktuális devizaárfolyam. A kölcsönadónak az árfolyamváltozás hatását a kölcsönvevő javára és terhére azonos módon, egyenlő feltételek szerint kell elszámolnia. Tisztességtelen az olyan kikötés, amely szerint az adósra nézve negatív egyenleget a jogosult a törlesztés során nyomban kiterheli az adósra, ezzel szemben az adósra kedvezőbb árfolyamváltozás elszámolása csak a szerződés megszűnésekor válik esedékessé. 14. Gf.I.30.179/2006.: A szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága címén nem a vételi jogot engedő opciós szerződés, hanem a vételi jog gyakorlása esetén az ekkor létrejött adásvételi szerződés támadható. A vételi jog tényleges gyakorlásáig nem állapítható meg, hogy az eladott dolog (forgalmi) értéke miként viszonyul az opciós szerződésben meghatározott vételárhoz. A vételi jogot engedő opciós szerződés írásbeli megerősítése, a megtámadási jogról való lemondás ezért nem akadálya a később, az opciós jog gyakorlása folytán létrejött adásvételi szerződés megtámadásának. 15. Gf.II.30.433/2005.: A több helyi önkormányzat szükségletét kielégítő közművek települések közötti építményei a vagyonátadó bizottság döntése alapján kerülnek a megyei önkormányzat tulajdonába vagy az érintett települési önkormányzatok közös tulajdonába. A közművagyon tulajdonszerzése államigazgatási aktussal történik, ezért utóbb az érintett önkormányzatok azt a szerződés érvénytelenségére vonatkozó szabályok szerint nem támadhatják. 16. Gf.I.30.110/2006.: Az írásba foglalás a polgári anyagi jogban – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – egyszerű okiratba foglalást jelent, ami független az okirat eljárásjogi bizonyító erejétől. A kezes kötelezettségvállaló jognyilatkozata érvényességének nem feltétele, hogy azt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják. 17. Gf.I.30.164/2006.: A harmadik jóhiszemű személyek irányában az ún. látszaton alapuló képviselet olyan dolgozók tekintetében áll fenn, akik beosztásuknál fogva rendszeres tárgyalásokat folytatnak, és a harmadik jóhiszemű személyek a munkáltató, illetve szervezeti képviselő eljárásából (például maga küldte a tárgyalásra a dolgozót, annak eljárását más alkalommal is jóváhagyta, bélyegző használat stb.) alapos okkal következtethetnek arra, hogy az illető személynek képviseleti jogosultsága van. 18. Gf.I.30.129/2006.: A termálkút, mint vízi létesítmény az ingatlannal alkotórészi kapcsolatban álló sajátos építményfajta. A termálkúthoz tartoznak a rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működtetéséhez szükséges beépített műszaki és technológiai berendezések is, amelyek a termálkúttal alkotórészi kapcsolatban állnak, osztják a jogi sorsát, azokat önállóan (ingóságként) értékesíteni nem lehet.
-7Amennyiben az ingatlan tulajdonosa értékesíti azt az ingatlanát, amelyen a termálkút elhelyezkedik, a tulajdonjog átruházása szükségképpen kiterjed a földre és a felépítményre is. Az elővásárlási jogosult önkormányzat ilyen esetben a szerződést a maga tartalmi egészében fogadhatja el, nem jogosult arra, hogy elővásárlási jogát csak a felépítmény nélküli telekre gyakorolja. 19. Gf.I.30.191/2006.: A tejkvóta, mint vagyoni értékű jog önállóan nem forgalomképes; átruházás esetén a tejkvóta a tehénállománnyal és a teleppel (ingatlannal) jogilag oszthatatlan szolgáltatás. A tejkvóta átruházására irányuló szerződés – önállótlansága, a szolgáltatások oszthatatlansága folytán – osztja az állatállomány és az ingatlan adásvételi szerződés jogi sorsát. 20. Gf.II.30.514/2005.: Az üzletrész adásvételi szerződés lehetetlenülése nem állapítható meg, ha utóbb meghiúsul az az üzleti várakozás, amelyre tekintettel a vevő az üzletrészt megvásárolta. A társaság – amelynek üzletrészét megvásárolták – vagyoni helyzetének, piaci pozícióinak az adásvételi szerződés megkötését követő megváltozása az üzletrészt vásárló gazdasági kockázatához tartozik. 21. Gf.III.30.098/2006.: A szerződésben kikötött szolgáltatás szerződésszerű teljesítése nem a szerződés érvényességét, hanem teljesítési létszakát érinti, és a szerződésszegés körében értékelhető. Ha a szerződő fél a szerződés teljesítését illetően a saját adottságait súlyosan gondatlanul, tévesen méri fel, és szerződéskötési gondatlansága miatt nem képes utóbb a szerződést teljesíteni, úgy ez a saját üzleti kockázatához tartozó szubjektív ok, amely a szerződés megszegését, adott esetben felróható meghiúsulását eredményezheti. 22. Gf.III.30.340/2005.: A megrendelttől eltérő fajtájú gyümölcsolványok miatt a vevőnek okozott kárért az eladó akkor is kártérítési felelősséggel tartozik, ha a fajtaeltérést nem észlelhette. A kötelezett a kártérítési felelősség alól nem mentesül a jogosult irányában a saját felróhatósága hiányának bizonyításával, hanem csak akkor, ha bizonyítja, hogy közreműködői – akár közvetlen, akár közvetett jogviszonyban álltak vele – úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 23. Gf.I.30.460/2005.: Hibás teljesítésre alapított szavatossági, illetve kártérítési igény esetén a hibás teljesítés tényét illetően a jogosultat terheli a bizonyítási kötelezettség. A vevőt terheli ezért a bizonyítás, hogy a szőlőültetvény betegség (fertőzés) oka az oltóvesszőkben a teljesítés időpontjában már rejtetten benne volt. Ez azt is jelenti, hogy a jogosultat terheli a bizonyítatlanság (bizonytalansági tényezők) kockázata, ha a hiba (betegség) eredetét megállapítani már nem lehet. 24. Gf.III.30.273/2006.: A szolgáltatás hibájában álló kárigény esedékessége a hibás teljesítés időpontjával azonos, mivel a jogosultnál azzal keletkezik kár, hogy a vételkor értékcsökkent (hibás) dolgot kapott. Az elévülés nyugvása szempontjából annak van jelentősége, hogy a jogosult mikor ismerhette fel kétséget kizáró módon a hiba jellegét, volumenét és összegszerű kihatását. A menthető ok megszűnésétől számított egy év leteltével a kártérítési igény elévül.
-825. Gf.I.30.461/2005.: I. Amennyiben a felek a visszterhes szerződésben az ellenértéket (például vételár, bérleti díj, vállalkozói díj) egyösszegben határozzák meg, és további pénzösszeg fizetéséről más formában sem rendelkeznek (például „plusz ÁFA”), a szerződésben kikötött díj bruttó összegnek minősül, az egyösszegű díjon felül annak további ÁFA vonzata nem követelhető. II. Hibás teljesítés esetén a díjleszállítás alapja a szolgáltatás szerződésben meghatározott ellenértéke, és a hiba értékcsökkentő hatásával arányosan kell eldönteni, hogy a díj mennyivel legyen kevesebb. A díjleszállítás százalékos mértékénél mérlegelni kell: milyen összegre becsülhető a javítás költsége, mennyiben csökken az átadott berendezések rendeltetésszerű használhatósága, várható élettartama, a fennálló és megmaradó jogi, műszaki hiányosságok, a javítás ténye milyen mértékben, mennyiben csökkenti a dolog használati, piaci értékét. 26. Gf.I.30.375/2006.: A keretbiztosítéki jelzálogjogra vonatkozó újabb szabályozás alapján a felek megállapodhatnak több, jövőben létrejövő jogviszonyból eredő, vagy több jogcímen a jövőben keletkező követelések biztosításában is. A követelések nem csupán előre meghatározott tartós jogviszonyból származhatnak. A biztosított követelések kétféleképpen is meghatározhatóak: megjelölhetik azokat a jogviszonyokat, amelyekből származó bármilyen címen keletkező összes követelést kívánnak biztosítani, másrészt lehetséges az is, függetlenül attól, hogy a követelések milyen későbbi jogviszonyokból erednek, az előre meghatározott jogcímen keletkező követeléseket biztosítják. 27. Gf.I.30.351/2006.: I. Az építési (kivitelezési) szerződésben a vállalkozó nem valamilyen általános értelemben vett, hanem előre megtervezett építmény elkészítését vállalja. A vállalkozói kötelezettség műszaki tartalmát a szerződés részét képező tervdokumentáció határozza meg; a műszaki terv egyben a megrendelő utasítását is jelenti. Amennyiben utóbb tervmódosításra, a terv kiegészítésére kerül sor, melynek következtében a vállalkozónak újabb munkarészeket is el kell végeznie, ez pótmegrendelésnek, elvégzésük pedig pótmunkának minősül. II. A jogosult a hibás teljesítéssel okozott, a szolgáltatás hibájában álló kár megtérítése címén követelheti a szolgáltatás hibája miatt a dolog értékcsökkenésének, illetve a hiba ésszerű kijavíttatásával indokoltan felmerült vagy várható költségeinek pénzbeli megtérítését. Az épület tetőszerkezetének hibája miatt a kár összegének meghatározása körében ezért értékelni kell a kijavítás ésszerű, indokolt, várható költségvonzatát, a kijavítást követően fennmaradó, ennek ellenére bekövetkező értékcsökkenés mértékét (esztétikai, használati, forgalmi értékcsökkenés), továbbá a hiba miatt felmerülő, a kijavítás során várható használati korlátozásokat. Az értékcsökkenés címén megítélt kárösszeg végleges: az értékcsökkenés jogerős megítélését követően nincs arra mód, hogy a károsult – a kijavítás későbbi tényleges költségvonzatára hivatkozva – további igényeket érvényesítsen. 28. Gf.I.30.343/2005.: Amennyiben a kivitelező a megrendelő közbenső intézkedéssel kapcsolatos késedelme, az építési engedély hiányában megkezdi a munkavégzést, ezt saját kockázatára teszi. A jogosulti késedelemre való hivatkozás nem lehet formális ürügy: csak addig és olyan mértékben tagadható meg a munkavégzés, ameddig és amilyen
-9mértékben a jogosulti késedelem valóban, ténylegesen megakadályozza, meggátolja a kivitelezőt a munkavégzésben. 29. Gf.I.30.196/2006.: I. Amennyiben az építési szerződés elszámolása során a megrendelő a vállalkozót megillető díj összegét elismeri, azonban a megrendelő által érvényesíteni kívánt késedelmi kötbér tekintetében megállapodni nem tudnak, közöttük valamennyi vitás kérdésre kiterjedő anyagi jogi egyezség ugyan nem jön létre, azonban a vállalkozói díjra vonatkozóan a megrendelő által tett tartozás elismerés azzal jár, őt terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy az elismert vállalkozói díjjal mégsem tartozik. II. A vállalkozó a kivitelezési késedelmének kimentése céljából nem hivatkozhat eredményesen olyan akadályokra, amelyek a szerződés módosítása előtt merültek fel, illetve azokra a körülményekre, amelyek ismeretében módosítási javaslatában konkrét időpontot jelölt meg a szerződés befejezési határidejeként. III. A megrendelő a jelentéktelen, kisebb hibák együttes előfordulása vagy azok javítása miatt az átvételt akkor tagadhatja meg, ha azok megakadályozzák, ellehetetlenítik a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő alaptalanul tagadja meg az átvételt, a teljesítés időpontja az átvételi eljárás megkezdésének a napja. 30. Pf.I.20.326/2005.: I. Az építőközösséggel kötött építési szerződés alapján a lakóépület kivitelezése a vállalkozó részéről műszaki és jogi értelemben egyaránt oszthatatlan szolgáltatás. Az építőközösségi tagok jogi pozíciója megrendelői minőségükben az együttes jogosultak helyzetének felel meg. A szolgáltatás oszthatatlan jellegéből, valamint az együttes jogosult megrendelők helyzetéből következik, hogy az oszthatatlan építési szolgáltatás ellenértéke – amely a szolgáltatás nem osztható természete miatt éppúgy nem osztható részekre – tekintetében az építőközösségi tagok helytállása a vállalkozóval szemben – a felek eltérő megállapodásának hiányában – egyetemleges. II. Az ún. inflációs kikötés érthetetlen, ellentmondásos, jogellenes, ennélfogva semmis. Általánosságban ugyanis a legkülönfélébb termékekre és szolgáltatásokra átlagolt, statisztikai infláció mértéke nem egzakt, konkrét százalékos kulcs, amelyet egy meghatározott – adott esetben építési – szolgáltatás árára vetíteni lehetne. 31. Gf.I.30.432/2005.: Átalánydíjas építési szerződés esetén a szerződésben meghatározott munkának a tervtől részben eltérő tartalommal való elvégzése esetén sem térhetnek át a felek – kifejezett, egyértelmű szerződésmódosítás hiányában – tételes elszámolásra. A szerződés átalánydíjas jellegén nem változtat, ha az utólag elrendelt pótmunkák elszámolása tételesen történik. 32. Gf.I.30.344/2006.: A vállalkozói díj tételes felmérésre utalással történt meghatározása esetén a kivitelezőnek utólag egyedileg, tételesen kell kimunkálnia, melyek voltak azok az igazolt körülmények, amelyekre hivatkozással akadályoztatás címén többletmunka költséget igényel. A munkaterületen a megrendelő részéről folytatott tevékenység miatt a folyamatos munkavégzés állandó jellegű és számottevő akadályozásával a kivitelezőnek a szerződéskötéskor nem kell számolnia, az emiatt felmerült műszakilag indokolt többletköltségeit követelheti. 33. Gf.I.30.507/2005.: Amennyiben a vállalkozó az alvállalkozónak nem fizeti ki az elvégzett munka ellenére az alvállalkozói díjat, a fővállalkozó azonban a vállalkozó részére a köztük fennálló építési szerződés keretei között egyebek között az alvállalkozói díjat is elszámolta,
- 10 az alvállalkozó nem érvényesíthet közvetlenül igényt a fővállalkozóval szemben az alvállalkozói díjának megfizetése iránt sem jogalap nélküli gazdagodás, sem kártérítés címén. 34. Gf.III.30.134/2006.: Vállalkozói díjról egyszerűsített számla kiállítására akkor kerülhet sor, ha azzal egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz helyettesítő eszközzel megtörténik a fizetés. Az ilyen, ún. készpénzfizetési számla önmagában igazolja az abban írt összeg teljesítését. Az egyszerűsített (készpénzfizetési) számla a fizetést illetően vélelmet állít fel, amellyel szemben a bizonyítási kötelezettség – a nem fizetésre vonatkozóan – a vállalkozót terheli. 35. Gf.I.30.411/2005.: Ha egy műszaki előírás nem kötelezően alkalmazandó műszaki szabványban jelenik meg, ez nem ad mentesítést a tervezőnek, hanem ellenkezőleg: többletfeladatot ró rá, mert önálló mérlegelés útján kell kialakítania azt a módszert, amellyel igazolja, hogy legalább a műszaki irányelvben megfogalmazott követelményeket kielégíti. A nem kötelező szabványban foglaltak ezért a hibás teljesítés megítélése szempontjából irányadóak. 36. Pf.III.20.493/2005.: A kivitelező hibásan teljesít, ha a lakóépület hang-és zajszigetelésére, az „áthallásra” vonatkozó szabványi előírásokat nem tartja be. A kötelező alkalmassági idő nem azt az időtartamot jelenti, ameddig az épületeknek – szakmai értelemben – a rendeltetésszerű használatra alkalmasaknak kell lenniük; a kötelező alkalmassági idő nem azonos az avulási idővel, a dolog szakmailag elvárható élettartamával. Olyan jogi fogalomról van szó, amely azt az időtartamot jelenti, amikor három évet meghaladóan is a dolog hibája miatt kifejezetten szavatossági jogokat lehet gyakorolni. 37. Gf.III.30.465/2005.: Amennyiben a vállalkozó a hibátlan teljesítése és a jótállási kötelezettségei biztosítására óvadékot nyújt, és a hibás teljesítése miatt később felmerülő javítási költségigény összege meghaladja az óvadék összegét, a megrendelő – a hibás teljesítéssel összefüggő külön igényérvényesítés nélkül is – az óvadékból magát kielégítheti. 38. Gf.I.30.484/2005.: A másodfokú eljárásban megengedett keresetváltoztatásnak minősül, ha a jogosult a választott szavatossági jogról egy másikra való áttérés miatt módosítja a keresetét. Nincs eljárásjogi akadálya annak sem, hogy a jogosult a fellebbezési eljárásban természetbeli kártérítés helyett pénzbeli kártérítést kérjen. Amennyiben a jogosult szavatossági igénye a határidők elmulasztása folytán elévült, a teljesítés után hét évvel a szavatossággal azonos tartalmú kártérítési igény sem érvényesíthető. 39. Gf.I.30.392/2005.: I. Az alvállalkozó nem tartozik helytállással a vállalkozó megrendelőjével szemben szerződésszegéssel okozott (kontraktuális) kártérítés címén. Közvetlen felelőssége deliktuális, szerződésen kívüli kártérítés címén azonban fennállhat, ha a magatartása a szerződés tartalmától, kötelezettségeitől függetlenül is – szerződésen kívül – károkozó magatartást valósít meg. II. A vállalkozót terhelő figyelmeztetési kötelezettség elmulasztása általában a szerződéses jogviszonytól függetlenül, önállóan – azaz szerződésen kívül – önmagában deliktumnak nem tekinthető, mivel az az alvállalkozót csak a vele szerződő, relatív jogviszonyban álló megrendelő (a vállalkozó) irányában terheli. Ha
- 11 azonban az alvállalkozó statikai ellenőrző számítások elvégzése nélkül úgy helyezi el a tetőfelépítményt az alépítményre, hogy ezáltal az élet-és vagyonbiztonságot veszélyezteti, és nem tagadja meg az ilyen munka elvégzését, végül pedig ténylegesen az élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető káresemény is bekövetkezik, a törvényi kötelezettség elmulasztása kimeríti a szerződésen kívül is jogellenes károkozó magatartás kritériumait. 40. Gf.III.30.497/2005.: A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés minősítése – ún. adási vagy vállalkozási típusú termékértékesítési szerződés -, ezzel összefüggésben a tulajdonjog kérdése – ki minősül az állatok tulajdonosának – a kárveszélyviselés, az állatállományban senkinek fel nem róható okból bekövetkező kár kockázata szempontjából meghatározó jelentőségű. A tulajdonjog fenntartása esetében a kárveszélyviselés a nem tulajdonosra akkor telepíthető, ha a nem tulajdonos azt megelőzően birtokba lép, hogy utóbb – a tulajdonjog fenntartás indoka megszűntével – a dolog tulajdonjogát is megszerzi. A vállalkozási típusú mezőgazdasági termékértékesítési szerződés feltételei szerint azonban a termelő az állatállomány tulajdonjogát a későbbiekben sem szerzi meg, a birtokbavétel csak a szerződéses kötelezettségei teljesítése érdekében történik. 41. Gf.III.30.405/2006.: Az ún. vállalkozási típusú mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben a megrendelő a hízlalásra kihelyezett állatok feletti tulajdonjogát fenntartja, a termelő pedig idegen tulajdonban lévő állatok felhízlalását végzi. A senkinek fel nem róható okból bekövetkező elhullások kockázatát ilyenkor a tulajdonos megrendelő viseli. Amennyiben a termelő bizonyítja, hogy a kimutatott betegség, az emiatt bekövetkező elhullások, az állatok fejlődésben való visszamaradása, a súlycsökkenés elhárítása, illetve a várt súlygyarapodás elérése érdekében szakmai szempontból minden elvárhatót megtett – úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható -, az elhullott, illetve megbetegedett állatokkal kapcsolatos károkat a tulajdonos viseli, a termelő pedig követelheti az addigi hízlalással felmerült tartási költségeit. 42. Gf.I.30.235/2006.: Amennyiben a felek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben az átvételi árat nem a teljesítés helyén és idején irányadó piaci árra utalással, hanem fix összegben véglegesen határozták meg, a teljesítés időszakában a kereslet-kínálat által alakított piaci ármozgás kockázata árnövekedés esetén a termelőt, árcsökkenés esetén a megrendelőt kizárólag terheli. A piaci ármozgásokra hivatkozással a szerződés egyoldalú módosításának nincs helye. Szerződést módosító joghatás csak olyan magatartáshoz fűződhet, amely a közfelfogás szerint is kétségtelenül fejezi ki a szerződési akarat módosult tartalmát. Önmagában abból, hogy a jogosult nem a szerződésben szereplő áron állítja ki a számlát, a kötelezett pedig a számlának megfelelően teljesíti a kifizetést, még nem következik, hogy a felek a szerződést ráutaló magatartással módosították volna. 43. Gf.I.30.398/2006.: A több évre szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződésnek „keretszerződés” – előszerződés – jellege van: a felek arra is kötelezettséget vállalnak, hogy a kikötött későbbi időpontokban, évente az adott évre vonatkozó végleges mezőgazdasági termékértékesítési szerződést megkötik és – egyebek mellett – a vételárat is e szerződésekben fogják meghatározni. A megállapodás alapján a feleknek szerződéskötési kötelezettségük keletkezik az éves szerződések létesítésére, ezért az a fél, amelyik felróható magatartására
- 12 vezethető vissza a szerződéskötés elmaradása (meghiúsulása) kártérítési felelősséggel tartozik. A másik fél közrehatása esetén kármegosztásnak lehet helye. 44. Gf.I.30.079/2006.: A gépkocsi javítására irányuló vállalkozási szerződés hibás teljesítése esetén – adott esetben a vállalkozói díj iránti követeléssel szemben kifogásként – díjleszállítási igény érvényesíthető, ha a javítás minősége nem felel meg a gyári előírásoknak, illetve a szakmai követelményeknek. A szavatossági határidők eltelte után kifogásként a szavatossági díjleszállítási igény csak ugyanabból a szerződési jogalapból eredő követeléssel szemben érvényesíthető. 45. Gf.III.30.170/2006.: A könyvelési, adó-és egyéb bevallási tevékenység folyamatos ellátására létrejött megbízási szerződés alapján a megbízott szerződésszegéssel okozott kártérítési felelősséggel tartozik, ha a megbízóval szemben alkalmazott adójogi szankciók alkalmazásának oka a megbízott felróható szakmai mulasztása, hibája volt. 46. Gf.II.30.373/2006.: I. Amennyiben a kötelezett a szerződésben a jogosult javára pályázat elkészítését vállalja, amelynek fejében a felek egyrészt fix összegű ellenszolgáltatást, másrészt az eredményes pályázattal elnyert támogatás mértékétől függő, annak százalékában meghatározott jutalékot határoznak meg, akkor a szolgáltatás és ellenszolgáltatás viszonyában a díjfizetési kötelezettség részben eredményhez kötött, ezért a felek megállapodása vegyesen vállalkozási és megbízási szerződés. II. A közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó szerződésnek közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli megkötése – a törvény kifejezett rendelkezése folytán – érvénytelen, semmis. Amennyiben az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződés hatályossá nyilvánítása mellett a nyújtott szolgáltatással arányos ellenszolgáltatás megtérítéséről kell rendelkezni. 47. Gf.I.30.302/2006.: Amennyiben a szerződésben a kötelezett azt vállalja, hogy szolgáltatásaival valamely cégnek közbeszerzési pályázaton való eredményes szereplését biztosítja, és a szerződés szerint ellenszolgáltatásra csak eredményes pályázat esetén – az eredmény meghatározott százalékában kikötött – jutalék formájában tarthat igényt, a szolgáltatásának ellenértéke vállalkozói díjnak minősül. 48. Gf.II.30.236/2006.: I. Amennyiben a felek ebben külön megállapodtak, a bérbeadó a határozatlan időre kötött helyiségbérleti szerződést egy évnél rövidebb – a szerződésben meghatározott – időre indokolás nélkül felmondhatja. II. A felmondás érvényességének megállapítását az ítélet rendelkező részében nem kell kimondani, mivel a rendelkező rész tartalma a felmondás jogkövetkezménye, vagyis az ingatlan kiürítésére vonatkozó rendelkezés. A felmondás érvényességének elbírálása az indokolás tartalmi eleme. 49. Gf.II.30.434/2006.: A felek a bérleti szerződésben kötbérfizetési kötelezettséget köthetnek ki arra az esetre, ha a bérlő a bérbeadó jogszerű felmondását követően a bérlemény visszaszolgáltatásával késedelembe esik. Ha a szerződésben a kötbér alapját a bérleti díj összegében határozták meg, a szerződés megszűnését követően a kötbér alapjaként a használati díjat kell figyelembe venni. 50. Gf.I.30.268/2006.: Részvények átruházása esetén az eladó a szerződés érvénytelensége érdekében nem hivatkozhat a részvények alaki hibájára, mivel az adásvétellel a részvényekre
- 13 vonatkozó jogai megszűntek. Az értékpapírból eredő jogok az átruházással a vevőre szállnak át, függetlenül attól, hogy az átruházó milyen jogokkal rendelkezett. 51. Gf.I.30.007/2006.: A váltó bemutatás elmulasztásának az ún. megtérítési igény elvesztése a következménye. A saját váltó kiállítójával, mint egyenes adóssal szemben közvetlen kereset terjeszthető elő, amelynek nem előfeltétele sem a váltó bemutatása, sem pedig az óvás feltétele. A saját váltó kiállítójával szemben a mulasztás csupán hitelezői késedelem, ezért késedelmi kamat a perindítást megelőző időponttól nem követelhető; a közvetlen kereset alapján továbbá nem érvényesíthető a megtérítési igény részét képező váltódíj. 52. Gf.I.30.380/2006.: A saját váltó kiállítójával szemben közvetlen kereseti jog alapján történő váltó igényérvényesítésnek nem előfeltétele sem a váltó bemutatása, sem az óvás felvétele. A váltó határidőben való bemutatásának, illetve a fizetés hiánya miatt az óvás felvételének elmulasztása csak a megtérítési váltóadósokkal szembeni megtérítési igény elvesztését eredményezi. A váltókezes irányában a váltó bemutatása, az óvás felvétele szükségtelen. 53. Gf.I.30.103/2006.: Váltókezesség vállalása kétféle módon történhet: kifejezett váltókezességi nyilatkozattal és annak aláírásával, de váltókezesség vállalását jelenti a váltójogszabályok értelmében a váltó előlapjának puszta aláírása is. Amennyiben a váltót kiállító gazdasági társaság ügyvezetője a cégszerű aláíráson kívül, külön magánszemélyként is aláírja a váltót, aláírása váltókezességnek minősül. 54. Gf.I.30.504/2006.: I. A váltóbirtokos a fedezeti váltón vagy az alapjogviszonyon alapuló követelését szabad választása szerint érvényesítheti. Ha az alapügylet jogosultja és kötelezettje kerül szembe a váltójogviszonyban, a fedezeti váltón alapuló keresettel támadott személy az alapjogviszonyból eredő kifogásait felhozhatja. Ebben az esetben őt terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy a tartozás összegét megfizette, illetőleg tartozása már nem olyan összegben áll fenn, vagyis a fedezeti váltóban megjelölt összeggel a váltóbirtokos jogalap nélkül gazdagodna. II. A váltó átruházása forgatmány útján történhet, a váltó azonban közönséges engedmény alakjában és hatályával is átruházható. 55. Gf.I.30.490/2006.: I. A fedezeti célú váltó nem a kifizetést szolgálja, hanem biztosítéki szerepet tölt be, ezért a váltóbirtokos szabad belátása szerint dönt abban a kérdésben, hogy a fedezeti váltón vagy az alapjogviszonyon alapuló követelését érvényesíti az alapügyletből eredő kötelezettség nem teljesítése esetén. Amennyiben a váltóval biztosított tartozás már nem teljes összegben áll fenn, a váltóbirtokos mégis váltóigényét a teljes – az alapjogviszonyból még fennálló tartozást meghaladó – összegre előterjeszti, úgy a fedezeti váltó rendeltetésével ellentétesen gyakorolja jogait. II.A saját váltó kiállítójával szembeni közvetlen kereseti jognak, igényérvényesítésnek nem előfeltétele sem a váltó bemutatása, sem az óvás felvétele. Ennek elmulasztása csupán hitelezői késedelemnek minősül, ami miatt késedelmi kamat a perindítást megelőző időponttól nem követelhető. A megtérítési igény elvesztése esetén azonban váltódíj nem követelhető.
- 14 56. Gf.III.30.140/2006.: A szindikátusi szerződés a Ptk-ban nem nevesített, együttműködésre irányuló atipikus szerződés, amelynek célja általában valamely meghatározott vagyon közös működtetése, hasznosítása, az ebből eredő közös haszon elérése. 57. Gf.III.30.263/2006.: Az egészségügyi szolgáltató-ellátó feladatok megvalósítására létrejött, hosszabb távra szóló együttműködési jogviszonyban a kikötött bontó feltétel bekövetkezését valamennyi körülmény mérlegelésével összefüggésben kell vizsgálni, abból egyes részelemek nem ragadhatóak ki. 58. Gf.III.30.441/2005.: A késedelmes légi fuvarozás önmagában nem alapozza meg a légi fuvarozó kártérítési felelősségét; a megrendelőnek bizonyítania kell azt, hogy a késedelmes fuvarozással kapcsolatban kára keletkezett, továbbá a kár nagyságát és az okozati összefüggést is.
KÁRTÉRÍTÉSI JOG (59-83. számú jogesetek) 59. Pf.I.20.187/2006.: Természetvédelmi területen engedély nélküli fakitermeléssel az egészséges és zavartalan környezet – mint személyhez fűződő jog – sérelmére okozott nem vagyoni kár megtérítése iránt az ügyész keresetet terjeszthet elő, ha a károkozás a természeti állapot és ezáltal a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlását eredményezi. Az emberi közösséget ért hátrányok kompenzálására alkalmas, arányos nem vagyoni kártérítés – mint pénzbeli kárpótlás – összegének meghatározása, a kárszámítás szempontjai. 60. Gf.I.30.025/2006.: A környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító (jogsértő) tevékenységért való polgári jogi felelősség a jogsértővel egyetemlegesen terheli annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját), amelyen a tevékenységet folytatják, illetőleg előzőleg folytatták. Ez a felelősség azonban kimenthető: az ingatlan tulajdonosa mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan (korábbi) tényleges használóját és bizonyítja, hogy nem ő volt a környezetszennyező tevékenység folytatója. 61. Gf.III.30.004/2005.: I. Amennyiben a repülőgépes permetezés megrendelőjének a feladata az alkalmazandó vegyszer, keverési arányok, a permetezés helyének, idejének a meghatározása és a tevékenység ellenőrzése, a mérgező anyagok kiszórása tekintetében a veszélyes tevékenység folytatójának minősül. A felelőssége ennélfogva nem csupán a felügyelet, ellenőrzés körében őt terhelő, felróható mulasztásért áll fenn, hanem a repülőgépes vegyszerkijuttatás – mint fokozott veszéllyel járó tevékenység – tekintetében üzembentartónak minősül, ezért – a konkrét károkozó személyétől függetlenül – a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott kárért a károsult irányában objektív felelősséggel tartozik. II. A deliktuális kártérítési felelősség szempontjából az a magatartás jogellenes, amelyhez káreredmény fűződik, függetlenül attól, hogy a magatartás (más) jogszabálysértést megvalósít-e vagy sem. A deliktuális jogellenes magatartás
- 15 szükségképp feltételezi a kár bekövetkeztét, amelyet reparációs okokból kell megtéríteni. III. A károsult a vegyszeres permetezéssel a dísznövény kultúrában okozott teljes kárának megtérítését követelheti, ami áll a tényleges kárából – az üzletszerű termelés miatt ténylegesen felmerült kiadásokból, költségekből, amelyek a károkozás miatt árbevétel hiányában nem térültek meg -, továbbá ezen felül az elmaradt hasznából, vagyis a nyereségből, amitől a károkozás miatt esett el. A károsult a piaci viszonyok tükrében számított bruttó árbevételt (hozamot) követelheti, mert az árbevétel fedezi a termelési költségeket, továbbá a nyereségét is. Nem követelheti azonban azokat a termelési költségeket, amelyek – éppen a káresemény miatt – már nem merültek fel; levonásba kell helyezni továbbá a számított árbevételből a tényleges értékesítés eredményeként befolyt árbevételt is. IV. A perbeli bizonyítékoknak – ideértve az etárgyban készült igazságügyi felülvéleményt is – nincs előre meghatározott bizonyító erejük, a bíróság azonban az ellentétes szakvéleményekből kialakított álláspontját indokolni köteles. Amennyiben a bíróság a kár mértékének felderítése végett minden rendelkezésre álló bizonyítási eljárást lefolytatott, és ennek ellenére a kár mértéke pontosan továbbra sem határozható meg, a károsult javára általános kártérítés ítélhető meg. 62. Pf.III.20.359/2006.: A károkért való felelősség szempontjából jogellenes minden olyan magatartás, ami károsodásra vezet, kivéve, ha a károkozó magatartás jogellenességét kizáró ok áll fenn. Az orvosi beavatkozás az esetek jelentős részében testi sértést valósít meg, ahol a jogellenességet a beteg beleegyezése zárja ki. A beteg eleget tesz bizonyítási kötelezettségének, ha igazolja, hogy az őt ért hátrány - amelyre beleegyezése nem terjedt ki – az egészségügyi intézmény által végzett kezelés alatt, az orvos által végzett beavatkozásokkal összefüggésben keletkezett. Az orvos kártérítési felelősségének szükségképpeni eleme, hogy a beteg kára az orvos cselekvéssel vagy mulasztással elkövetett kezelési hibájával okozati összefüggésben következett be; a mulasztás irreleváns, ha a bekövetkezett hátrányokat a megfelelő kezelés sem küszöbölhette volna ki. Az egészségügyi, orvosi szakmai szabályok megszegésének nem a jogellenesség, hanem a felróhatóság alóli kimentés körében van jelentősége. 63. Pf.III.20.356/2006.: Nem állapítható meg az egészségügyi intézmény kártérítési felelőssége, ha nem bizonyított, hogy a beteg HCV fertőzöttsége az intézmény által folytatott gyógykezelés során az orvos által végzett beavatkozások eredményeként következett be. 64. Pf.III.20.338/2006.: A nem vagyoni kártérítés megítélésének szükségképpeni, de nem egyedüli feltétele valamely személyhez fűződő jog megsértésének a megállapítása. A személyiségi jogaiban sérelmet szenvedett fél nem vagyoni kártérítésre akkor tarthat igényt, ha – a jogsértésen túl – olyan hátrány bekövetkezését is bizonyítja, amelynek csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez nem vagyoni kárpótlás szükséges. Amennyiben a magatartás a Ptk-ban nevesített személyhez fűződő jogsértés egyik esetét sem valósítja meg, a személy autonómiájának védelmére az általános személyiségi jog – mint alapjog – különféle aspektusai alkalmazhatók. A teljes és egészséges családban éléshez való jog olyan személyhez fűződő jog, amelynek megsértése valamely hozzátartozó halála vagy súlyos egészségkárosodása folytán alapul szolgálhat nem vagyoni kártérítés megítélésére.
- 16 65. Pf.III.20.247/2006.: A hozzátartozó elvesztése miatt a családban (házasságban) való élet személyhez fűződő joga sérülhet: a tragikus változás megbontja a családi kapcsolat fennálló rendjét, ezáltal sérül a hátramaradottaknak a családi kapcsolatokhoz való személyiségi joga. Ha ez életminőségük romlásával jár, megalapozhatja a nem vagyoni kártérítésre vonatkozó igényt. A személyiségi jogsérelmet azonban nem a gyász és a fájdalom jelenti, még akkor sem, ha az tartós és mély. 66. Pf.III.20.357/2005.: I. A balesetben elhunyt szülők után a tanulmányokat folytató gyermek tartást pótló járadékra nem tarthat igényt, ha a számára folyósított társadalombiztosítási árvaellátás havi összege magasabb, mint a balesetet megelőzően a szülők által megszerzett havi jövedelemnek a gyermek ellátására fordítható része. II. A szülők elvesztése miatti nem vagyoni kártérítés összegszerűségét egyediesítve az adott ügy összes körülményének mérlegelésével kell meghatározni; a más ügyekben megítélt kárpótlás összegére mechanikusan nem keletkezik igény. 67. Pf.III.20.145/2006.: I. A baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkereset meghatározásánál a keresetet a nyugdíjjárulék mellett a magánnyugdíj pénztári járulékkal és tagdíjjal, az egészségbiztosítási járulékkal és a munkavállalói járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni. II. A sérelmet szenvedő fél nem vagyoni kártérítésre akkor tarthat igényt, ha olyan hátrány bekövetkeztét bizonyítja, amelynek csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez nem vagyoni kárpótlás szükséges. A hátrányoknak azonban nem kell szükségképpen elérni a társadalmi életben való részvétel elnehezülésének mértékét; a hátránynak az a minimuma, ami a kompenzálható mértéket eléri, egyedi tényállás függvénye, általános ismérvekkel nem határozható meg. 68. Pf.II.20.250/2005.: Amennyiben az eljáró bíróságok az ésszerű határidőn belüli eljárás súlyos megsértésével, késedelmes intézkedéseikkel illetve egyéb lényeges eljárási szabályok megsértésével a peres-és végrehajtási eljárást jelentősen, több évvel hosszabbítják meg, amelynek során az adósi társaságok felszámolás alá kerülnek és a jogosult követelésének behajtása meghiúsul, a bírósági jogkörben okozott kár feltételei megvalósulnak. 69. Pf.III.20.146/2006.: A bírósági jogkörben okozott kártérítési per alperese nem a városi bíróság, hanem csak az a megyei bíróság lehet, amelynek felügyelete alá tartozik az ügyben eljárt városi bíróság. 70. Pf.III.20.427/2005.: A nyomozóhatóság jogsértést követ el, ha a rendőrséggel együttműködő személy kilétét és az információszerzés technikai részletét nem kezeli államtitokként, ezért a körözött személyre vonatkozó bejelentést a büntető ügy irataihoz csatolja, amelynek eredményeként a gyanúsított tudomást szerez a bejelentő személy kilétéről. A gyanúsítottnak a rendőrséggel együttműködő személlyel szembeni fenyegető fellépése nem vagyoni kártérítést alapozhat meg. 71. Pf.II.20.268/2005.: Amennyiben a gépkocsi lefoglalás megszüntetésére vonatkozó határozatot az érintettel nem közölték, de arról bizonyíthatóan más módon tudomást szerzett, élhet a jogorvoslati jogával. Ennek elmulasztása azt eredményezi, hogy az államigazgatási jogkörben okozott kárigény érvényesítésének speciális feltétele nem valósul meg.
- 17 72. Pf.II.20.492/2005.: Amennyiben a helyi önkormányzati rendelet értelmében gyermekvédelmi támogatásban az részesíthető, aki az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik, nem követ el jogsértést az önkormányzat, ha nem támogat olyan igénylőt, akinek csak bejelentett lakása van a községben, de ténylegesen nem lakik ott, hanem életvitelszerűen máshol tartózkodik. A gyermekvédelmi támogatás folyósítása szempontjából közömbös, hogy az ingatlanból való eltávozás, a tényleges ottlakás megszűnése milyen okból történt. 73. Pf.II.20.186/2006.: Közforgalmú gyógyszertár működtetését engedélyező határozattal szemben egy másik gyógyszertár működtetője jogorvoslattal nem élhet; az új gyógyszertár létesítésével együtt járó esetleges gazdasági érdeksérelem ügyfél minőségét nem alapozza meg. A működési engedély – hozzájárulás nélküli – kiadása miatt kártérítési igénnyel nem élhet. 74. Pf.II.20.452/2005.: Az önkormányzat által játékos pirotechnikai eszközök és kistűzijátékok, valamint egyéb szilveszteri kellékek árusítására határozattal kiadott engedély nem módosítható és nem vonható vissza, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért. A visszavonó határozattal okozott kárért a közigazgatási szerv felelőssége fennáll. 75. Pf.II.20.040/2006.: I. Ha az építési engedély birtokosa az építkezés során harmadik személynek, így szomszédainak kárt okoz (kilátás elvonás, intimitásvesztés stb.), akkor az építkező és a szomszéd közötti polgári jogviszonyban a szerződésen kívüli károkozás szabályait kell alkalmazni. Az a körülmény, hogy az épület az építési szabályoknak, illetve a kiadott építési engedélyeknek megfelelően létesül, nem zárja ki az építtető kártérítési felelősségét. II. Az építési hatóság határozatának az a rendelkezése, amely az emeletes felépítményt tévesen tetőtér beépítésnek minősíti jogszabálysértő, önmagában azonban kártérítési felelősséget nem alapoz meg. 76. Gf.III.30.031/2006.: Amennyiben a jogosult kárigénye a gépjárműre kötött adásvételi és lízingszerződés alapján kifizetett összegekre, azok visszakövetelésére irányul, a szerződésből eredő jogok érvényesítése előtt nem hozható döntés abban a kérdésben, hogy harmadik személy szerződésen kívüli közrehatása a kártérítési felelősséget megalapozza-e. A szerződés lehetetlenülése miatt felmerült igényeket a jogosultnak elsődlegesen a lízingbeadóval, eladóval szemben kell érvényesítenie, és csak annak sikertelensége esetén fordulhat a gépjármű eredetiség vizsgálatát végző közreható személlyel szemben. 77. Pf.III.20.048/2006.: Nem jogosult kártalanításra az az elítélt, aki jogerős ítélettel természet elleni fajtalanság bűntette miatt kiszabott szabadságvesztését letöltötte, és a hátrányos büntetőjogi következmények alól is mentesült azt megelőzően, hogy az Alkotmánybíróság a természet elleni fajtalanság törvényi tényállását alkotmányellenesnek minősítette és azt megsemmisítette. 78. Pf.II.20.162/2005.: A földhivatal kártérítési felelősséggel tartozik azért, hogy az ingatlanra a teljes terjedelmű bányaszolgalmi jogot nem jegyzi be, és emiatt az ingatlan jóhiszemű vevőjét kár éri.
- 18 79. Pf.II.20.345/2005.: A földhivatal kártérítési felelősséggel tartozik, ha a rangsor elvét és a korábbi elintézetlen széljegyeket figyelmen kívül hagyva jegyzi be a tulajdonjogot, és ezáltal a vevő az ingatlan tulajdonjogát nem szerezheti meg. A kár megelőzése érdekében azonban a károsulnak is kellő gondossággal kell eljárnia, amelynek elmulasztása kármegosztást eredményezhet. 80. Pf.II.20.344/2005.: A földhivatal kártérítési felelősséggel tartozik, ha a jogosult részarány tulajdonát – határozata ellenére – az ingatlan-nyilvántartásban nem vezeti át. Ha a kár keletkezése és az ítélethozatal között az árak, az értékviszonyok olyan mértékben változtak, amelyet a késedelmi kamat nem kompenzál, úgy a kártérítés mértéke tekintetében az ítélethozatalkor fennálló forgalmi érték vehető alapul. 81. Pf.II.20.314/2005.: A földhivatal kártérítési felelősséggel tartozik, ha a kárpótlási földalapba tévesen magántulajdonú ingatlant jelöl, amelyet hatósági árverés során értékesítenek, majd több év elteltével a hibát úgy kívánja javítani, hogy az árverés során szerző fél tulajdonát képező mezőgazdasági földterületet csökkenti az általa korábban tévesen kárpótlási földalapba jelölt magántulajdonú terület nagyságával illetve értékével. 82. Pf.II.20.331/2005.: Önmagában a földhivatal jogszabálysértése nem teszi megállapíthatóvá a felróhatóságot, mert a téves jogszabályértelmezésen, vagy mérlegelésen alapuló döntés ugyan törvénysértő, de nem minden esetben felróható. Valamely jogszabályi rendelkezés téves értelmezése önmagában kártérítés alapjául nem szolgálhat, ehhez nyilvánvaló és kirívó jogsértés szükséges. Felróható jogsértés nem állapítható meg, ha a földhivatal mérlegelésének eredményeként – adott esetben tévesen – úgy ítéli meg, hogy az ingatlanok nem tartoznak a részarány földalapba, mivel azok nemzeti park természetvédelmi területén vannak. 83. Pf.II.20.100/2006.: A földhivatal közigazgatási jogkörben okozott kár címén felelősséggel tartozik, ha a kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló ingatlant – a folyamatban lévő jelzálogjog bejegyzése ellenére – tehermentesként tünteti fel, és emiatt utóbb a kölcsön visszafizetésének nincs fedezete. Amennyiben a kölcsönszerződés adósa hosszabb ideje ismeretlen helyen tartózkodik, a vele szemben kezdeményezett végrehajtási eljárás is eredménytelenül zárul, vagyona nincs, a károsult nem zárható el attól, hogy a közigazgatási jogkörben okozott, szerződésen kívüli károkozó magatartásra alapítottan terjessze elő igényét.
