A 2011. DECEMBER 31-I MÉRLEGBESZÁMOLÓHOZ
TARTALOMJEGYZÉK I.
Általános kiegészítések…………………………………….
3. oldal
1. A vállalkozás bemutatása…………………………………...
3. oldal
2. Kapcsolt vállalkozások……………………………………...
4. oldal
3, A számviteli politika fő vonásai…………………………….
4. oldal
4. Valós vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzet alakulása.. II.
Mérleghez kapcsolódó kiegészítések……………………...
12. oldal
1. Mérleg………………………………………………………
12. oldal
2. Eszközök……………………………………………………
13. oldal
3. Források…………………………………………………….
16. oldal
III.
IV.
12. oldal
Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések………
17. oldal
1. Eredménykimutatás …………………………….…………..
17. oldal
2. Aktivált saját teljesítmények………………………………..
20. oldal
3. Költségek……………………………………………………
21. oldal
4. Társasági adó………………………………………………..
22. oldal
5. Rendkívüli bevételek és ráfordítások……………………….
23. oldal
6. Halasztott bevételek és ráfordítások………………………...
24. oldal
Tájékoztató adatok………………………………………..
25. oldal
2
I. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK 1. A vállalkozás bemutatása A Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft.-t 1992. október 9.-én kelt alapító okirattal Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította. A társaság székhelye: Telephelye:
9700 Szombathely, Március 15. tér 5/A. 9700 Szombathely, Március 15. tér 5/A.
Tevékenységi köre:
35.30. Gőzellátás, légkondicionálás 35.11. Villamosenergia-termelés 43.21. Villanyszerelés 43.22. Víz-, gáz-, fűtés- és légkondicionáló szerelés 43.29. Egyéb épületgépészeti szerelés 46.74. Fémáru-, szerelvény- fűtési berendezés nagykereskedelme 46.69. Egyéb máshová nem sorolt gép- berendezés nagykeresk. 52.10. Tárolás, raktározás 68.20 Saját tulajdonú bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 77.11. Személygépjármű kölcsönzése 63.11. Adatfeldolgozási szolgáltatás 62.03. Számítógép üzemeltetése 71.12. Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás 71.20. Műszaki vizsgálat, elemzés
A Társaság induló vagyona 837.219.000,- Ft, azaz nyolcszázharminchétmillió-kettőszáztizenkilencezer forint, amely 49.049.000,- Ft, azaz negyvenkilencmillió-negyvenkilencezer forint készpénzből, és 788.170.000,- Ft, azaz hétszáznyolcvannyolcmillió-egyszázhetvenezer forint apportként beadott vagyoni értékből áll. A Kft. működését 1992. december 1-én kezdte meg 1.000.000,- Ft törzstőkével, az apportot 1992. december 31.-én adta át az alapító, miután azt kivonta a jogutód nélkül megszűnt Vas Megyei Távhőszolgáltató Vállalat vagyonából. A saját tőke év végi állománya 3.000.070 eFt, ami 613.440 eFt jegyzett tőke, 480.533 eFt tőketartalék, 550.753 eFt eredménytartalék és -76.829 eFt mérleg szerinti eredményből, valamint 1.432.173 eFt értékelési tartalékból tevődik össze. A Kft. az alaptevékenysége keretében előállított hőenergiát távfűtés és használati melegvíz szolgáltatásként a közületek és a lakosság felé értékesíti, ugyanakkor kapcsolt tevékenységként villamos energiát is termel és értékesít. A Kft. tevékenységét Harrach Tibor ügyvezető igazgató irányítja. A Társaság könyvvizsgálói feladatát az Audikont Kft. (9700 Szombathely, Verseny u. 1/c.) látja el. Regisztrációs szám: 001469 Megbízott: Szabó Anna bejegyzett könyvvizsgáló regisztrációs száma: 002340 A könyvvizsgálat éves díja: 1.415.510,Mérlegért felelős: Berta Lászlóné mérlegképes könyvelő. Regisztrációs száma: 177108.
3
2. Kapcsolt vállalkozások 2.1. Társaságban lévő jelentős részesedések Társaságunknál jelentős részesedéssel rendelkezik: - SZOVA Zrt. 75 %-os tulajdoni arányban, - E-ON Energiatermelő Kft. 25 %-os tulajdoni arányban. 2.2. A Társaság többségi, illetve jelentős részesedései más vállalkozásokban A mérleg fordulónapján a társaságnak három befektetése volt. A befektetett pénzügyi eszközök közül a részesedések megoszlása: - Kőszegi Távhőszolgáltató Kft., Kőszeg - 2002. évben Társaságunk a Szombathelyi Erőmű Zrt.-ben törzsrészvény vásárlásával 20 % részesedést szerzett Összesen:
6.650 eFt
12,2%
48.000 eFt 54.650 eFt
87,8% 100,0 %
3. A számviteli politika fő vonásai 3.1. A számviteli politika célja A számviteli politika célja, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. 3.2. Az üzleti év Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. 3.3. A könyvvezetés módja A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Társaságunk a számviteli törvény előírásainak megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. A költségelszámolás választott módszereként a költségeket elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemenként könyveli, másodlagosan dimenziónként a költséghelyek megjelölésével, 6. költséghely kóddal jelölve az általános, 7. költséghely kóddal pedig a közvetlen költségeket. 3.4. A beszámoló formája A beszámoló formáját a számviteli törvény az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől, továbbá egyéb feltételektől függően határozza meg. A fentiek alapján vállalkozásunk Éves beszámolót és üzleti jelentést készít.
4
3.5. A mérleg és eredménykimutatás 3.5.1. A mérleg A mérleget a számviteli törvény 1. sz. melléklet „A” változata szerint készítjük el, ún. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőség ellenőrzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat fordított lejárati sorrendben mutatja be. A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett. Az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat, az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel. 3.5.2. Az eredménykimutatás Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni. 3.5.3. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megállapításának módja Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és a költségek különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként összköltség eljárással állapítjuk meg. Az eredménykimutatást a számviteli törvény 3. sz. melléklet „A” változata szerint készítjük el, ún. lépcsőzetes elrendezéssel. Az eredménykimutatás, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett. Az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel. 3.5.4. A mérlegkészítés időpontja A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – az üzleti év mérleg-fordulónapját követő – időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el kell végezni. A mérlegkészítés időpontja az üzleti év mérleg fordulónapját követő 2. hónap 28. napja (szökőév esetén 29.-e) 3.6. Számviteli alapelvek A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a Számviteli törvény előírásait alkalmazzuk. (Az alapelvektől csak a Számviteli törvényben szabályozott módon lehet eltérni.) • vállalkozás folytatásának elve, • teljesség elve, • valódiság elve, • világosság elve, • következetesség elve, • folytonosság elve, • összemérés elve, • óvatosság elve, • bruttó elszámolás elve,
5
• • • • •
egyedi értékelés elve, időbeli elhatárolás elve, a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve, lényegesség elve, költség-haszon összevetésének elve.
3.7. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok A számviteli politika keretében önálló szabályzatként kerül elkészítésre: -
az eszközök és a források értékelési szabályzata, a számlarend, a bizonylati rend, a pénzkezelési szabályzat.
3.8. Az eszközök besorolása Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. 3.9. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Amennyiben a tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz, tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen (20 %-kal) és tartósan (1 éven túl) meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti értékét, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten tartjuk nyilván. Az értékhelyesbítések megállapításának, könyvvizsgálóval felülvizsgáltatjuk.
elszámolásának
szabályszerűségét
független
3.10. Az alapítás- átszervezés költségeinek elszámolása A felmerült költségeket egy összegben számoljuk el az eredmény terhére a felmerülés évében.
3.11. Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából 3.11.1. Lényegesség kritériumai A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit.
3.11.2. A jelentős összegű hiba Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 százalékát. A jelentős összegű hibákat a mérlegben és az eredménykimutatásban külön oszlopban kell kimutatni.
6
3.11.3. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba Ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét legalább 20 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti), tehát a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékű hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett – a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó – adatok megtévesztőek voltak. 3.11.4. Fajlagosan kis-értékű készletek Fajlagosan kis-értékűnek tekintjük azokat a készleteket, amelyeknek a könyv szerinti (bekerülési) értéke nem haladja meg készletcsoportonként, főkönyvi számlánként) a készletcsoporthoz tartozó készletek értékének 5 %-át.
3.11.5. A vevőnként, adósonként kisösszegű követelések értéke Azt tekintjük kisösszegű követelésnek, amely esetében a végrehajtás költségeinek háromszorosát nem haladja meg a követelés. 3.11.6. A valutás, devizás követelések és kötelezettségek átértékeléséből adódó jelentős eredményhatás nagysága A valutás, devizás tételek mérleg fordulónapi értékelése során az összevont árfolyamkülönbözet akkor minősül jelentősnek, ha annak összege meghaladja a 8 %-ot. 3.11.7. A rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértéke A rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértékét az üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékének 20 százalékában határozzuk meg. 3.11.8. Behajthatatlan követelések esetében aránytalan költség Behajthatatlan követelések esetében maximum a végrehajtás költségeinek háromszorosában határozzuk meg azt az értéket, amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel 3.12. Arányos csökkentés (cégvásárlás meghatározásához használt módszer)
esetén
az
egyes
eszközök
reális
értékének
Cégvásárlás esetén, amikor a fizetett ellenérték kevesebb, mint az egyes eszközök piaci értéke, akkor az egyes eszközök piaci értékét alapul véve minden eszköz értékét ugyanolyan arányban, maximum 20 %-kal csökkentjük. Amennyiben ezután is marad különbség, akkor azt negatív üzleti vagy cégértékként mutatjuk ki. 3.13. Amortizációs politika Az értékcsökkenési leírás az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének költségként történő elszámolását jelenti. 3.13.1. Értékcsökkenés nem számolható el: -
a földterület, a telek (kivéve a bányaművelésre, vegyi hulladék tárolására igénybe vett földterületet), a telkesítés, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára után, valamint az üzembe nem helyezett beruházásoknál és a nullára leírt immateriális javak és tárgyi eszközök után.
7
3.13.2. Immateriális javak amortizációja A terv szerinti értékcsökkenés esetén a leírási idő: -
vagyoni értékű jogok üzleti vagy cégérték szellemi termékek
6 év 5 év 3 év
3.13.3. Tárgyi eszközök amortizációja A tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolásához a bruttó értéken alapuló lineáris, időarányos módszert alkalmazzuk, a Számviteli Törvény figyelembe vételével. Az üzembe helyezett nagy értékű (100 eFt feletti) tárgyi eszközök, beruházások esetében a kiállított állományba vételi bizonylaton kerül rögzítésre a várható élettartam. A kis értékű tárgyi eszközöket használatba vételkor egy összegben, értékcsökkenésként számoljuk el. 3.13.4. Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megállapítása A Számviteli Törvény és az Adótörvény szerint elszámolható értékcsökkenési leírás számítása a tárgyi eszközök számítógépes elszámolási programjával egységes nyilvántartási feltételekkel biztosított. Az időarányos értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés, értékesítés napjáig, illetve a bruttó érték elérésének napjáig kell havonta elszámolni. Az időarányos értékcsökkenés megállapításánál az éves értékcsökkenést osztani kell 365-tel és szorozni a tárgyhó napjainak számával, illetve a hó közi bruttó értékváltozás esetén a változásig és a változástól számított napok számával. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni. Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Az eszköz maradványértékét – az egyedi értékelés elve alapján – a hasznos élettartam végére számított eszköz, üzembe helyezésének időpontjában fellelhető hasonló korú eszköz piaci értéke alapján határozzuk meg. Ha az eszköznek a hasznos élettartam végén várhatóan realizált értéke nem jelentős, akkor a maradványértéket nullának tekintjük. Nem jelentős a maradványérték, ha annak értéke a beszerzési érték 10 %-át, vagy, ha az kevesebb mint 50 eFt, akkor az 50 eFt-ot nem éri el. Nem jelentős akkor sem, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), vagy hulladékként értékesíthető, továbbá ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető. Szoftverek és számítástechnikai eszközök esetében a maradványérték minden esetben nulla forint.
3.13.5. Alkalmazott leírási módszer(ek) Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni.
8
3.13.6. Értékcsökkenés elszámolása Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolunk el. A maximálisan 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben számoljuk el. 3.13.7. Terven felüli értékcsökkenések és értékvesztések és ill. visszaírása elszámolásának esetei Terven felüli értékcsökkenést számolunk el, amennyiben a tárgyi eszközök piaci értéke jelentősen (20 %-kal) alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték. Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb (20 %-kal és 6 hónapon túl), mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni. A készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) 70 %-os értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, vagyis egy éven túli és meghaladja a 200 eFt-ot. Számviteli politikánk 2008. évtől a következő szerint változott: A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél – a vevők, az adósok együttes minősítése alapján – az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének 70 százalékában határozzuk meg. Amennyiben az üzleti év mérleg fordulónapján az egyedi eszköz piaci értéke jelentősen (20 %-kal) meghaladja a könyv szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét. A különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékéig, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékig kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg.
3.14. A valuta-és devizatételek értékelése A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor úgy járunk el, hogy a valutát, a devizát az MNB árfolyamon számítjuk át forintra. Az előzőekben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán kell azt forintra átszámítani.
9
3.15. Céltartalékok képzése Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben: -
a várható kötelezettségekre (garanciális kötelezettség, kezességvállalás, opciós ügyletek, garanciavállalás, nem valódi penziós ügyletek, váltókezesi kötelezettség, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség, korengedményes nyugdíjazás, végkielégítés, környezetvédelmi kötelezettség, határidős ügyletekből következő fizetési kötelezettség stb.);
-
a nem realizált, de elhatárolt árfolyamveszteségekre (ha elhatárolás történt).
Az adózás előtti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalékot képezünk az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyek – a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.
3.16. A gazdasági események könyvelésének határideje A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben kötelezően rögzíteni kell. A tárgyi eszközök aktiválását az analitikába az aktiválást követő hónap végéig fel kell jegyezni, az értékcsökkenést is a havi zárás keretében kell elszámolni, – mind az analitikában, mind a főkönyvben – és az egyeztetést is ekkor kell elvégezni. Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után havonta, a tárgyhónapot követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni és a főkönyvi számlákon kimutatottakat az analitikával egyeztetni, kivéve az értékvesztések, a céltartalékok és az időbeli elhatárolások, továbbá a devizás, valutás tételekhez kapcsolódó árfolyam különbözetek megállapításának és a főkönyvben történő elszámolása, amely csak az éves zárás keretében történik.
10
4. A valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásának értékelése
2011
2012
Likviditási ráta
1,012
0,947
Likviditási gyorsráta
0,374
0,263
Cash ratio
0,007
0,003
ROE (Saját tőke arányos nyereség)
0,084
-0,026
ROA I. (Eszközmegtérülési ráta)
0,062
-0,018
Árbevétel arányos nyereség
0,071
-0,026
Eszközök forgási sebessége
0,852
0,675
Készletek forgási sebessége
90,01
84,01
Készletek forgási ideje
5,205
4,76
Vevők forgási sebessége
14,11
12,39
Vevők forgási ideje
25,86
29,45
7,5
6,6
48,64
54,93
1,17
0,97
Idegen tőke/saját tőke
0,375
0,432
Idegen tőke/összes tőke
0,273
0,302
Kamatfedezettség
62,55
-492,87
Likviditási mutatók
Jövedelmezőségi mutatók
Hatékonysági mutatók
Szállítók forgási sebessége Szállítók forgási ideje Saját tőke forgási sebessége
Kockázati mutatók
11
II. MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK 1. Mérleg
Előző időszak MEGNEVEZÉS %
ezer Ft
T. idő bázishoz %
Tárgy időszak
%
ezer Ft
I. Immateriális javak (03-07)
1.1
32 697
105.2
1.1
34 392
II. Tárgyi eszközök (09-13)
97.0
2 840 489
110.8
97.2
3 145 908
1.9
55 100
100.0
1.7
55 100
75.8
2 928 286
110.5
75.3
3 235 400
5.7
38 338
90.1
4.1
34 535
95.6
631 060
129.0
95.6
813 929
0.8
5 193
48.9
0.3
2 525
B. FORGÓESZKÖZÖK (20+27+33+37)
17.5
674 591
126.1
19.8
850 989
C.AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
6.7
257 491
81.9
4.9
210 879
100.0
3 860 368
111.3
100.0
4 297 268
71.4
2 755 330
108.9
69.8
3 000 070
100.0
666 230
134.9
100.0
898 953
F. KÖTELEZETTSÉGEK (53+60)
17.2
666 230
134.9
20.9
898 953
G.PASSZÍV IDŐBELI HATÁROLÁSOK
11.4
438 808
90.8
9.3
398 245
100.0
3 860 368
100.0
100.0
4 297 268
III. Befektetett pénzügyi eszközök (15-18) A. BEFEKTETT ESZKÖZÖK I. Készletek (21-26) II. Követelések (28-31) III. Értékpapírok (34-36) IV. Pénzeszközök (38-39)
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (01+19+40) D. SAJÁT TŐKE (43-47) E. CÉLTARTALÉKOK (49-51) I. Hosszú lejáratú kötelezettségek (54-59) II. Rövid lejáratú kötelezettségek (61-66)
FORRÁSOK ÖSSZESEN (42+48+52+67)
1.1. A nem összehasonlítható adatok A mérleg előző és tárgyévi adataiban össze nem hasonlítható adatok nincsenek. 1.2. A besorolások és minősítések Társaságunknál ilyen tétel nem fordult elő.
12
1.3. Az értékelési elvek megváltoztatása Társaságunk élt a Számviteli Törvény által megengedett eszközök piaci értéken történő értékelésével. Az értékelés érintette az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket. Az elszámolt értékhelyesbítés immateriális javak esetében 19.223 eFt, tárgyi eszközök esetében 1.412.950 eFt. Az értékhelyesbítésnél és terven felüli értékcsökkenésnél használt piaci érték meghatározásának elveit és módszereit a 1. sz. mellékletben mutatjuk be. 2. Eszközök
Immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének változása (eFt) Megnevezés I.
Nyitó érték
Immateriális javak összesen vagyoni értékű jogok üzleti vagy cégérték szellemi termékek kísérleti fejl. aktivált értéke alapítás, átszerv. aktivált értéke II. Tárgyi eszközök összesen ingatlanok műszaki ber. gépek járművek egyéb ber, felszerelések beruházások I-II. összesen
Évközi Évközi Átsorolás növekedés csökkenés
Záró érték
57.525 220
1.865 604
146
59.244 824
57.305
1.261
146
58.420
3.847.310 1.495.232 2.215.937 102.052 34.089 3.904.835
197.731 42.880 103.681 4.051 47.119 199.596
1.701
4.043.340 1.538.112 2.319.618 104.402 81.208 4.102.584
1.701 1.847
Befejezetlen beruházások Új tárgyi eszköz, szerszám raktáron (100 e Ft alatt) Új berendezési tárgy raktáron (100 e Ft alatt) Új munkaruha (100 e Ft alatt) Új jóléti jellegű eszköz raktáron (100 e Ft alatt) Egyéb beruházás Uszoda - Perintparti sétány távvezeték Kőszegi u. – Szilágyi E. kollégium távvezeték Direkt – indirekt átalakítás Rákóczi - Aréna hőtávvezeték Saját rezsis beruházás Projektek Biomassza Vízöntő u.
110.989 29.000 52.728 65.940 10.450.499 4.418.450 31.216.000 6.820 16.688.457 12.364.496 5.804.500
ÖSSZESEN:
81.207.879
13
Immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének és értékcsökkenési leírásának alakulása (eFt)
Megnevezés Immateriális javak
Bruttó érték
Elszámolt écs. Tervszerinti
59.244
44.075
Ingatlanok
1.538.112
501.985
Műszaki berend.
2.319.618
Egyéb berend.
104.402
Beruházások
81.208
Összesen
4.102.584
Értékhelyesbítés
Nettó érték
Terven felüli
Nyitó
Növ.
Csökk.
Záró
15.169
9.516
9.706
19.222
2.697
1.033.430
350.299
29.977
380.276
1.716.065
158
603.395
724.286
282.593
1.006.879
89.454
23
14.925
26.503
-707
25.796
1.110.604
321.569
1.432.173
81.208 2.351.579
2.878
1.748.127
Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének változása (eFt) Megnevezés I. Immateriális javak összesen - vagyoni értékű jogok
Nyitó állomány 34 344
Növekedés Csökkenés 9 877
146
220
Tárgyévi écs.
Záró-állomány 44 075 220
- üzleti v. cégérték - szellemi termékek
34 124
9 877
146
43 855
2 107 909
204 173
1 701
2 310 381
456 525
48 156
504 682
1 565 700
150 523
1 716 223
- kísérleti fejl.aktivált értéke - alapítás átszervezés aktiv.ért. II. Tárgyi eszközök összesen - ingatlanok - műszaki ber.gép.járművek - egyéb ber.felszerelések I + II. összesen
85 684
5 494
1 701
89 477
2 142 253
214 050
1 847
2 354 456
14
Elszámolt értékcsökkenési leírás Terv szerinti értékcsökkenési leírás (lineáris): 214.040 e Ft Kis értékű tárgyi eszközök értékcsökkenési leírás: 3.083 e Ft
Számviteli törvény szerinti minősítés Összeg Vevői hátralékok
Értékvesztés a Számviteli törvény szerint
Behajthatatlanság Értékvesztés valószínűsége
96.957.934
96.957.934
70 %
67.870.554
67.870.554
2.1. Üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírása Vállalkozásunk mérlegében cégérték nem szerepelt. 2.2. Meghatározó jelentőségű tárgyi eszköz megváltoztatásának eredménymódosító hatása
értékcsökkenési
leírásának
Meghatározó jelentőségű tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását nem változtattuk. 2.3. Bevételek aktív elhatárolásának részletezése A Kft. 208.592 e Ft aktív időbeli elhatárolást képezett a hatályos előírások szerint, ami 2011.évre vonatkozó hődíj. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 2.287 e Ft, amelyből 677 e Ft szoftverkövetési díj, 270 e Ft biztosítási díj, 484 e Ft előfizetési díj, 856 e Ft áramdíj jóváírás.
15
3. Források 3.1. Saját tőke előző évhez viszonyított változásának két összetevője a 2011. évi -76.829 eFt mérleg szerinti eredmény és a 321.569 eFt értékelési-tartalék növekedés. A 2011. éves adózás előtti eredmény – 76.829 e Ft. 3.2. Lekötött tartalék vállalkozásunk mérlegében nem szerepel. 3.3. Céltartalékot nem képeztünk. 3.4. Hátrasorolt kötelezettségünk nem volt. 3.5. Csak 5 éven belüli kötelezettséget tartunk nyilván. 3.6. Folyószámla hitelünk 350 millió Ft, melynek az alábbi ingatlanok szolgálnak fedezetéül: Ingatlan helyrajzi száma Nagykölked 02/2 Szombathely 3785/76 Szombathely 9056/5 Szombathely 8157/7 Szombathely 8613/1 Szombathely 2710/2 Szombathely 6614/6 Szombathely 6614/4 Szombathely 125/18 Szombathely 125/19 Szombathely 125/20 Szombathely 8613/14
3.7. Egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni kötelezettség 2011. évben nem volt. Kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettség 100.998 e Ft merült fel. 3.8. A passzív időbeli elhatárolás 9.274 e Ft, ami 2.601 e Ft korengedményes nyugdíj, 5.657 e Ft vízdíj, 102 e Ft könyvvizsgálati díj, 726 e áramdíj és 188 e Ft egyéb elhatárolásból áll. 3.9. Társaságunknál mérlegben meg nem jelenő jelentős pénzügyi kötelezettség nincs.
16
II. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK Az eredménykimutatás bázis és tárgyévi adataiban össze nem hasonlítható adatok nincsenek. 1. Az eredménykimutatás értékelése Előző időszak Megnevezés
T. időszak bázishoz %
Tárgy időszak
%
eFt
100.0
3 450 667
84.1
100.0
2 901 237
100.0
3 450 667
84.1
100.0
2 901 237
7 944
23.0
1 830
93 181
74.3
69 205
101 125
70.2
71 035
13 068
1190.9
155 624
66,7
1 793 407
109.8
74.3
1 968 433
Igénybe vett szolgáltatások értéke
6,0
161 525
98.0
6.0
158 221
Egyéb szolgáltatások értéke
0,7
19 680
111.9
0.8
22 029
26,6
712 720
69.8
18.8
497 479
172
771.5
0.1
1 327
100.0
2 687 504
98.5
100.0
2 647 489
Bérköltség
66,0
246 015
96.5
67.1
237 510
Személyi jellegű egyéb kifizetések
14,3
53 305
88.2
13.3
47 009
Bérjárulékok
19,7
73 639
94.4
19.6
69 488
100.0
372 959
94.9
100.0
354 007
208 442
104.2
217 123
60 778
43.7
26 589
Belföldi értékesítés nettó árbevétele
%
eFt
Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Anyagköltség
Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások
Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
235 177
17
-117 312
Előző időszak Megnevezés
%
eFt
T. időszak bázishoz %
Tárgy időszak %
eFt
Pénzügyi műveletek bevételei
38 249
87.8
33 598
Pénzügyi műveletek ráfordításai
60 981
67.5
41 170
Pénzügyi műveletek eredménye
-22 732
33.3
-7 572
Szokásos vállalkozási eredmény
212 445
-158.8
-124 884
Rendkívüli bevételek
47 126
109.7
51 704
Rendkívüli ráfordítások
10 366
34.1
3 533
Rendkívüli eredmény
36 760
131.0
48 171
Adózás előtti eredmény
249 205
-130.8
-76 713
Adófizetési kötelezettség
25 124
-134.2
116
Adózott eredmény Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre
224 081
-76 829
Jóváhagyott osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény
224 081
-134.2
Értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységi bontásban Távhőszolgáltatás Villamosenergia Egyéb tevékenység
2 228 085 e Ft 109 648 e Ft 563 504 e Ft
18
-76 829
2. Aktivált saját teljesítmények részletezése HMV órák beépítése Váci 7-9.
752 640
HMV órák beépítése Váci 63-65.
775 762
HMV órák beépítése Váci 32-34.
775 561
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Rohonci 9.
187 089
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Szűrcsapó 34.
158 659
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Váci 27.
173 476
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Váci 34.
165 836
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Váci 63.
187 089
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Váci 60.
168 331
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Rohonci u. 21-23.
119 770
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Váci 7-9. Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Olad I. Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Váci 38. Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Olad II. Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Nyitra u. ÁMK
166 321 3 932 403 159 605 1 438 687 195 626
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Perintparti s. 7.
146 913
Ultrahangos hőmennyiségmérők ONOK
209 684
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Rohonci 26-36.
417 348
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Kassák 11.
156 176
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Bolyai Ált. Isk.
186 470
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Benedek E. 1-6.
187 089
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Bakó 14.
186 250
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Szolgáltatóház
74 247
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Sportpresszó
109 186
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Aranypatak Étterem
119 770
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Pázmány 58.
192 621
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Pázmány 4.
178 561
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése REMEK
74 750
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Pázmány 34
172 125
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Pázmány 26/A
132 160
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Pázmány 28.
168 306
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Pázmány 23.
193 879
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Mikes 3.
163 801
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Mikes 17.
192 623
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Mártírok tere 5.
157 128
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Malom u. 2.
109 473
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Kőszegi u. 4.
77 098
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Kőszegi u. 8.
71 941
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Hunyadi u. 51.
161 292
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Jászai u. 51.
162 402
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Barátság u. 19.
197 758
19
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Kőrösi u. 64.
146 913
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Fő tér 41.
188 544
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Fő tér 17.
156 375
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Dési H. Ált. Isk.
217 931
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Börtön, Bíróság
175 724
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Bercsényi Ált.Isk.
161 812
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Barátság u. Óvoda
130 822
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Barátság u. 37
165 424
Ultrahangos hőmennyiségmérők beépítése Váci u. 34 Mikes DP szabályozás kiépítése
66 210 857 526
Szent Márton távvezeték DP szabályozás
1 317 862
Savaria Mozi - Árkádsor távvezeték
473 399
Savaria Mozi - Árkádsor 6 db kompakt hőközpont
2 279 900
Thököly u. távvezeték csere II. szakasz
4 495 171
HMV méréshez hőmennyiségmérő beépítése Váci 7-9
75 854
HMV méréshez hőmennyiségmérő beépítése Váci 38.
80 438
UH Hőmennyiségmérő beépítése Ady tér 42.
429 883
HMV méréshez hőmennyiségmérő beépítése Váci u. 27.
231 181
HMV méréshez hőmennyiségmérő beépítése Váci u. 18.
233 874
HMV méréshez hőmennyiségmérő beépítése Váci u. 60.
231 770
HMV méréshez hőmennyiségmérő beépítése Váci u. 63-65.
235 054
HMV méréshez hőmennyiségmérő beépítése Váci u. 34.
195 535
Méretlen fogyasztó átkötése szekunderre
282 132
HMV mérők beszerelése Váci u. 2-4.
373 401
Méretlen fogyasztó átkötése szekunderre Ady tér 42.
278 844
HMV mérők beszerelése Váci u. 6-8.
419 634
Szabályozási lehetőség kiépítése Ady tér 42.
5 280 307
Kőszegi u. - Szilágyi E. kollégium
4 480 582
Kőszegi u. 7. hkp. Létrehozása
1 899 341
Kőszegi u. 15. hkp. Létrehozása
1 209 303
Vízöntő telephely DP szabályozás
1 641 062
Puskás SZKI DDC beépítés
334 982
Rákóczi kh. DP szabályozás kiépítése
1 115 763
Műszaki SZKI hkp. Átalakítás
1 566 106
Műszaki SZKI konyha hkp. átalakítás
1 495 368
REMEK "B" hkp. átalakítás
1 443 948
HMV mérők beszerelése Váci u. 68-74
831 866
HMV mérők beszerelése Váci 32.
10 353
Ügyfélszolgálati iroda akadálymentesítése
57 377
HMV mérők beépítése Benedek E. u. 7-11.
766 714
HMV mérők beépítése Váci 25-39
1 238 234
HMV mérők beépítése Váci 41-55
1 259 278
HMV mérők beépítése Váci 10-18/A
977 710
20
HMV mérők beépítése Váci 13-23
948 670
Kőszegi u. távvezetés
1 077 320
Március 15. tér 5/A Iroda kialakítás
4 349 396
Szt Márton távvezeték irányítástechnika
964 322
Rákóczi - Aréna távvezeték
8 622 965
Összesen:
69 028 086
3. Költségek
Költség
%
2011. év
%
1 793 407
66.7
1 968 433
74.4
175 026
109.8
161 525
6.0
158 221
6.0
-3 304
98.0
19 680
0.7
22 029
0.8
2 349
111.9
712 892
26.6
498 806
18.8
-214 086
70.0
2 687 504
82.2
2 647 489
82.3
-40 015
98.5
246 015
66.0
237 510
67.1
-8 505
96.5
Szem. jellegű kifizetések
53 305
14.3
47 009
13.3
-6 296
88.2
Bérjárulékok
73 639
19.7
69 488
19.6
-4 151
94.4
Szem. jell. ráford. összesen
372 959
11.4
354 007
11.0
-18 952
94.9
Értékcsökkenés
208 442
6.4
217 123
6.7
8 681
104.2
3 268 905
100.0
3 218 619
100.0
-50 286
98.5
Anyag Igénybevett szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Eladott szolg. + ELÁBÉ Anyagjellegű ráfordítások Bér
Összesen
2010. év
Eltérés
%
Igénybe vett szolgáltatások részletezése A 2011-es üzleti évben 158.221 eFt igénybe vett szolgáltatást számoltunk el. Ebből karbantartás 42.756 eFt, szakkönyv 397 eFt, hirdetés, reklám 21.259 eFt, bérleti díjak 3.800 eFt, utazási és szállás költség 218 eFt, posta, telefon költség 9.325 eFt, laborszolgáltatás 7.783 eFt, perköltség 6.023 eFt, tagdíjak 1.459 eFt, könyvvizsgálat 1.416 eFt, oktatás 1.669 eFt, víz és csatornadíj 39.618 eFt ,más vállalkozó által végzett egyéb szolgáltatás 22.492 eFt, egyéb 6 e Ft.
21
4. Társasági adó megállapítása Adófizetési kötelezettség és az adózott eredmény levezetése Adózás előtti eredmény
-76.713
Adóalapot csökkentő tételek Társasági adó szerinti értékcsökkenés
218.990
Szakképző iskolai tanuló utáni kedvezmény
262
Behajthatatlan köv. leírt összegére adóévben befizetés
45
Önellenőrzés során megáll. előző évek árbevétele
1097
Osztalék
1.034
Adóalapot csökkentő tételek összesen
221.428
Adóalapot növelő tételek Tárgyi eszköz értékesítése Behajthatatlannak nem minősülő összeg leírása
1.106
Ráfordításként elszámolt bírság, kamat (zajbírság+APEH bírság) Terv szerinti écs. Számviteli tv. szerint
217.224
Jogerős határozatban megállapított bírság Önellenőrzés során megáll.előző évek költsége
425
Adóévben elszámolt értékvesztés összege
7.982
Nem vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költség
4.106
Adóalapot növelő tételek összesen
230.843
Növelő és csökkentő tételek összesen: Adózás előtti eredmény és az adóalapot növelő-csökkentő tételek különbözete
-67.298
ADÓALAP:
-67.298
TÁRSASÁGI ADÓ (10/19%) Önellenőrzés alapján előző évek után társasági adó Önellenőrzés alapján előző évek után különadó
22
9.415
0 98 18
5. Rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása A 2011-es üzleti évben rendkívüli bevételként 51.704 eFt-ot számoltunk el az alábbiak szerint: Fejlesztési támogatás KTM KKA
170
Polgármesteri Hivatal Malom u.5.
20
OTP Ingatlan RT (Fő tér)
705
Környezetvédelmi Minisztérium Lakossági szekunder o.
239
Bartók Lakásszövetkezet (Rohonci u. 9-11)
71
Savaria Lakásszövetkezet (Hunyadi u. 51.)
62
Savaria Lakásszövetkezet (Barátság u. 23-37)
177
Savaria Lakásszövetkezet (Barátság u. 2-16)
191
Társasház Mikes 3.
2
Házkezelési Kft (Szt. Márton 6-10)
185
Villamosipari Szövetkezet
74
Vasm. Önkormányzat
38
OTP társasház Pázmány krt. 28.
300
Polgármesteri Hivatal
59
KKA támogatás
8 416
Gazdasági Minisztérium
3 893
Közműfejlesztési hozzájárulás
886
Gazdasági Minisztérium NEP 2003
8 500
Pink Centrál
587
Berzsenyi Dániel Főiskola
64
Rohonci 40. Társasház
320
Polgármesteri Hivatal (faapriték)
25 635
Közmüfejl. Vasm. Biróság
733
Társasház Bejczy u. 1-3
11
Szhelyi. Önk. Színház
366
Összesen:
51 704
23
6. Halasztott ráfordítások és bevételek 6.1.Halasztott ráfordítás társaságunknál a 2011-es üzleti évben nem fordult elő. 6.2. Halasztott bevételek 2011. évben 388.971 eFt Halasztott bevételek részletezése Fejlesztési támogatás KTM KKA
1 290
Fejlesztési t. MJV Pm.Hiv.(Malom u.5)
185
OTP Ingatlan RT (Fö tér)
8 951
Lakossági szekunder Körny.Min.
159
Villamosipari Szöv. közmüfejl.
1 077
Vas m. Önkormányzat
105
OTP TH Pázmány 28.társasház
620
Szh.M.J.V.Pm.Hiv.
143
KKA támogatás
102 574
Készlettöbblet
586
Gazdasági Minisztérium
39 496
Közműfejlesztési hozzájárulás
1 764
Gazdasági Miniszt.NEP-2003 tám
26 482
PINK CENTRÁL INV.Közmüfejl.hj
5 624
Berzsenyi Dániel Főiskola
1 946
Közműfejlesztés Rohonci u.40
1 857
Hálózatfejlsz. Magyar Telekom
225
M.J.V.Polgármesteri Hivatal
177 162
Közműfejl. támogatásl Bíróság
6 476
Bejczy 1-3. Társasház
157
Szhely. Önk. Színház
3 592
Közműfejlesztés Mozi Árkád
3 000
SZOVA Közműfejlesztés Kőszegi u.
5 500
Összesen:
388 971
24
IV. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1. Munkavállalók létszámának és javadalmazásának bemutatása létszám fő
Megnevezés
bérköltség eFt
1 fő éves átlaga eFt
személyi jellegű egyéb eFt
összes kereset eFt
1 fő éves átlaga Ft eFt
Fizikai
46
98.056
2.132
15.019
113.075
2.458
Szellemi
39
133.537
3.424
17.896
151.433
3.883
Összes munkavállaló
85
231.593
2.725
32.915
264.508
3.112
5
5.917
1.183
5.917
1.183
90
237.510
2.639
270.425
3.005
Felügyelő bizottság Összesen
32.915
A bér és egyéb személyi jellegű kifizetések éves átlaga 2011-ben 3.005 e Ft/fő volt. Az átlagos statisztikai állományi létszám alakulása Előző év fő %
Tárgy év fő %
Összes fizikai
45
51
46
54
+1
102,2
Összes szellemi
44
49
39
46
-5
88,6
Mindösszesen
89
100
85
100
-4
95,5
Megnevezés
Eltérés a bázistól fő %
2. A vezető tisztségviselők, igazgatóság a felügyelő bizottság tagjaival kapcsolatos adatok A Kft.-nél 5 fős felügyelő bizottság működik, a FEB 2011. évi díjazása 5.917.000,- Ft. Idrányi Zsolt ügyvezető igazgató jövedelme 2011. évben 6.820.284,- Ft Harrach Tibor ügyvezető igazgató jövedelme 2011. évben 4.060.000,- Ft volt. A vezető tisztségviselő, igazgató felügyelő bizottság tagjai részére előleg, kölcsönfolyósítás garanciavállalás nyugdíjfizetés nem történt. Éves beszámoló aláírására, Szombathely, Vikárius u.4.
képviseletre
jogosult
személy:
Harrach
Tibor
3. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák hatásai Társaságunknál ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hiba nem volt. Szombathely, 2012. március 28. ………………………………... Harrach Tibor ügyvezető igazgató
25
A Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft tulajdonában lévő immateriális javak és tárgyi eszközök aktuális értékének meghatározása
1. Megbízás A Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft., mint megbízó a fenti címben megfogalmazott feladatok elvégzésére adott megbízást társaságunknak. A megbízás nem terjedt ki a társaság nyilvántartásaiban szereplő – természetesen a december 31-ére vonatkozó nyilvántartásokban szereplő – befejezetlen beruházások értékelésére. A megbízás előzménye, hogy az előző évek mérlegének zárása során a megbízó elkészíttette a fenti eszközcsoportokra vonatkozó értékbecsléseket, amelynek eredményeként a megállapított értékhelyesbítést és értékelési tartalékot a könyveiben és a mérlegében megjelenítette. A piaci értékek megállapítását tartalmazó dokumentumok összefoglaló anyagában részletesen taglaltuk az eszközök piaci értékének megállapításával kapcsolatos ismert jogszabályi előírásokat, a végrehajtásához fűződő gazdasági-gazdálkodási lehetőségeket, indokokat. Ezekben a jogszabályi hátteret adó körülményekben változás nem történt, így azokat nem megismételve, csupán azokat kiegészítendő néhány további, elsősorban figyelemfelhívásnak szánt észrevételt teszünk. A gazdálkodási tevékenység folyamatossága nem jelenti azt, hogy a meglévő eszközök piaci értéke változatlan marad, vagy azonos módon és arányban változik. A társaság szolgáltatási tevékenysége homogén, a vevőköre lényegében változatlan. Ez a változatlanság a tevékenység terjedelmének bővítését nem teszi lehetővé, így a fejlődés piaci korlátokba ütközik. Ez alapján a külső környezetből érkező hatások kedvezőtlenül hatnak az általános rendeltetéssel bíró eszközök aktuális értékére. A szolgáltatási tevékenység teljesítéséhez használt eszközök műszaki állapotának változása folyamatosan szükségessé teszi a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges eszközök használhatósági szintjének fenntartását, esetenként felújítások, esetenként értéknövelő beruházások révén. A megbízó az előző években elvégzett értékelések alapján a tulajdonában lévő eszközökre megállapított piaci értéket a nyilvántartásaiban megjelenítette, az átértékelések során mutatkozó különbözeteket az üzleti könyveiben szerepeltette. Ezen előzmények után a hivatkozott törvény előírásait alkalmazva adott megbízást a vizsgált eszközkörben az aktuális piaci értékek megállapítására.
26
2. Az átértékelés módszere A Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft megbízása alapján – a számviteli törvény előírásait alkalmazva ismétlődően - kerül sor a társaság tulajdonában lévő befektetett eszközök – ezen belül is a tárgyi eszközök és az immateriális javak – átértékelésére. Ebből adódóan a folyamatosság és az összehasonlíthatóság érdekében az átértékelésnél alkalmazott módszereknek is ezt a folyamatosságot kell követni. A hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az átértékelés nem terjedt ki a befejezetlen beruházás számlacsoport keretében nyilvántartott eszközökre. A feladat jellegéből adódóan az eszközöket működő vállalkozás, folyamatosan működtetett eszközeiként értékeltük. Az értékelő anyagunkban szereplő jegyzékek tételesen tartalmazzák az egyes eszközök egyedi értékét. Az általánosan alkalmazott értékelési elveken túl az eszközök piaci értékének megállapításánál a következő szempontokat vettük figyelembe. Az ingatlanok csoportján belül leginkább a telkeknél lehet a tényleges piaci hatásokat, a kereslet és kínálat alakulásának értéket befolyásoló hatását megfigyelni. Rendezett gazdasági, gazdálkodási háttérrel bíró eladó kedvező helyzetben lehet, ha beépítésre alkalmas telek van a tulajdonában, mivel csupán kellő türelem szükséges ahhoz, hogy az általa elképzelt eladási árat a piacon realizálni tudja. A beépített telkeknél elsősorban a rajta található felépítmények jellege, valamint a beépítettség mértéke az értéket befolyásoló tényező. Ha a potenciális vevő érdeklődése a felépítmények funkciójára is irányul, akkor az eladó kedvező helyzetbe kerülhet. Ellenkező esetben a beépítettség az értékesítés gátja is lehet, és az elérhető eladási ár is kedvezőtlenné válhat. Az épületek értékét alapvetően az újraelőállítási új és használt érték határozza meg. Ez azt jelenti, hogy meg kell állapítani az adott funkciójú és felszereltségű épület létrehozásához a vizsgált időszakban érvényes anyag és élőmunka költségek figyelembevételével milyen összegű ráfordítások szükségesek. Ez azonban az új létrehozásának bekerülési értékét mutatja, így ezt az értéket korrigálni kell a vizsgált épület korszerűségével, az elhasználódás mértékével. Amennyiben az értékelendő épület viszonylag régi akkor az értékelés során azt is vizsgálják a szakértők, hogy a reprodukció csak magasabb műszaki színvonalon lehetséges. Az épületek értékének megállapításához helyszíni szemle során mértük fel azok műszaki állapotát, a társaság tevékenységét érintő funkciókötöttséget, vagy az esetleges szabad rendeltetésű hasznosítás lehetőségét. A helyszíni szemle elegendő információt szolgáltatott az értékek megállapításához. Ennek során figyelembe kellett venni, hogy az ingatlanpiaci árak az elmúlt évben szolidan növekedtek. Ez a növekedés nem haladta meg az infláció mértékét, vagyis azt mutatja, hogy a kereslet (és ezen belül is a használt épületek iránti kereslet) számottevően nem bővült. Az értékek megállapításánál az elmúlt évben történt állománynövekedéseket (pótlólagos ráaktiválásokat) figyelembe vettük. Az ingatlanok csoportján belül az építmények a legkevésbé piacképes tárgyak. Építmények értékesítése szinte kizárólag csak épületekkel együtt történik. Ebből adódóan építmények esetén piaci viszonyok nem értelmezhetőek. Azok rendeltetése és hasznosítása a kapcsolódó épületekhez kötődik. Az építmények aktuális értéke az újraelőállításhoz szükséges ráfordításoknak az elhasználódás mértékét figyelembe vevő korrekciójával határozható meg. Az építmények egy csoportjának jellemzője az előbbieken kívül az is, hogy funkcióvesztésük esetén további hasznosításuk nem lehetséges, mivel a megszüntetés költségei jelentősen meghaladják a visszanyerhető anyag, vagy hulladék értékét. Erre példa a földalatti vezetékek használatból való kiiktatása és megszüntetése. Mindezekből adódik, hogy az aktuális érték megállapításánál a reprodukciós költségek megállapításán túl szinte csak értékcsökkentő tényezők figyelembevételére kerülhet sor. A funkciókötött vonalas létesítményeknél piaci forgalomról, ezzel együtt piaci értékítéletről nem beszélhetünk, így ezek értékelésénél a létrehozásukhoz szükséges ráfordítások, az üzembiztonság követelményei, valamint a fizikai elhasználódás és annak változása a meghatározó tényező. Ebben a körben tapasztaltuk, hogy a társaság tulajdonában lévő néhány speciális ingatlan (kazánház, kémény)
27
használaton kívül van. Ezeknél a piaci értéket a fizikai elhasználódás és a más célú hasznosítás lehetetlen volta alapján állapítottuk meg. A gépek, berendezések, felszerelések eszközcsoportok értékelési adatait a társaság nyilvántartása szerinti felépítésben csoportosítottuk. A termelő gépek és berendezések értékelésénél alapvetőnek tekintettük, hogy – függetlenül a nyilvántartási értéktől – amennyiben azokat a vállalkozás használja, akkor azok értékkel bírnak. Ennek megállapítása során az utánpótlási árakat és az elhasználódás mértékét figyelembe vettük. Arra is tekintettel kell azonban lenni, hogy az esetek jelentős részében egyszerű reprodukció nem lehetséges, a pótlás szinte mindig magasabb műszaki színvonalon valósul meg. A speciális gépek, berendezések jellemzője továbbá, hogy hosszú időn keresztül aktív részesei a termelési, szolgáltatási tevékenységnek, és ebből adódóan beszerzési áruk is jelentősen meghaladja az általános rendeltetésű gépekét. A gépjárművek és szállító járművek értékelésénél tekintettel kellett lenni arra, hogy a piac a használt járműveket jelentősen leértékeli. Ez azt eredményezi, hogy a műszaki állapot által indokolt mértéket jóval meghaladó a piaci értékvesztés. A gyors műszaki fejlődés ehhez hasonlóan a fizikai elhasználódást meghaladó mértékben értékeli le a számítástechnikai és irodatechnikai berendezéseket.
A társaság nyilvántartásában az immaterális javak között leginkább szellemi termékeket (vásárolt és egyedi fejlesztésű szoftvereket) szerepeltet. Az egyedi fejlesztésű szoftverek beszerzési ára magasabb, de mivel egyedi megrendelésre készült másodlagos értékesítésük nem lehetséges. A vásárolt szoftverek már használatba vételüket követően veszítenek piaci értékükből. Aktuális értéküket elsősorban az határozza meg, hogy létezik-e a piacon az adott rendeltetésű szoftvernél magasabb szintű, korszerűbb változat. Valamennyi értékelt eszközcsoport esetében az elmúlt évben beszerzett és újonnan létesített eszközöket a nettó értéken vettük figyelembe. A társaság tevékenységét meghatározó főbb ingatlanokat és gépi berendezéseket egyedileg is bemutatjuk, fotókkal illusztráljuk. Ezek esetében az érték megállapításnál az előző évben megállapított piaci értéket kevésbé, a gazdálkodásban jelenleg betöltött szerepüket fokozottabban vesszük figyelembe. 3. Az eszközállomány változása Az elmúlt naptári év során a megbízó tulajdonában lévő immateriális javak és tárgyi eszközök állománya az aktiválások következtében növekedett. A gazdálkodási év során a megbízó a számviteli politikájában rögzített szabályok szerint a terv szerinti értékcsökkenést elszámolta, így a nyilvántartás szerinti nettó értéket csökkentette. Ezek alapján a megbízó által a vagyonértékelés elkészítéséhez rendelkezésre bocsátott analitikus nyilvántartások a vonatkozó számviteli szabályoknak megfelelnek. Az abban foglalt adatok alkalmasak az átértékelési különbözetek viszonyítási alapjának számbavételére. A megbízó tulajdonában, a nyilvántartásaiban kimutatott immateriális javakat és tárgyi eszközöket értékeltük (a befejezetlen beruházás kivételével). A tulajdont igazoló okmányok közül az ingatlanok tulajdoni lapjait megtekintettük. A gépek és berendezések, továbbá immateriális javak tulajdonjogát a megbízó irattárának okmányai igazolják.
28
