„A szülőfaluért lehet sokat tenni, de eleget soha”
XIII. ÉVF. 3. SZÁM • A HELYTÖRTÉNETI BARÁTI TÁRSULAT TÁJÉKOZTATÓJA • 2004. JÚNIUS
Piros Pünkösdi Rózsa
A
Z ÜNNEPLŐK szerint 2004. május 31- én, sikerrel zárult a HBT immár hagyományos, Piros Pünkösdi Rózsa rendezvénye. A múlt század végén határozott az Elnökség arról, hogy pünkösdhétfőn a társulat minden tagja és azok hozzátartozói, barátai számára késő délután, felelevenítendő helyi hagyományainkat, közös ünnepséget, mulatságot rendez. Így történt ez az idén is. Folytatni kívánjuk és reméljük, hogy jövőre még több embert nyerünk meg a PPR programunkon való részt vételre. A HBT közhasznú céljai teljesítésére tudatosan építkezik a Pünkösd ünnepe küldetéséből fakadó jóravaló törekvés megvalósításán. Ebben az évben külön ki kell emelnünk községünk egyik zenekarának a CARAVAN alapításának ötven éves évfordulója ünneplését. A zenekar, mint arról már tudósítottunk, elnyerte társulatunk támogatását. Jelenlegi muzsikusai társulatunkban is tagok, eredményeinknek megbecsülésre érdemes alkotói. Rendezvényeink résztvevői az ünnep rendje szerint vettek részt szentmisén, látogatták meg hozzátartozóikat, készültek a vendégek fogadására, pihentek, sétáltak a faluban vagy keresték fel annak csodás tájait. A vendégek fogadása 16. 00 órakor kezdődött, melyet sajátos műsor követett. A Himnusz eléneklése után, Katona Éva Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a világ című, Mécs László versét mondta el. Balázs Gusztáv
elnök éves beszámolót tartott, amelyet a tagság elfogadott és a vendégek megismerhettek. Varga Katalin következett, aki Wass Albert: Tavasz várás című versét szavalta. Antal Ádám, Polgár Jutka „A báli cipő” történetéről szóló meséjét mondta el. Ugyancsak kiérdemelte az elismerést, a rendezvényünket megtisztelő „Százvirágú Kendő” Alapítvány, majd az őket követő Nyugdíjasklub vegyes karának műsora, amelyek Szent István királyra illetve hagyományos népdalokra emlékeztettek illetve buzdítottak. Bár ha községünk más közösségei-, partnerszervezeteink is megtisztelnék rendezvényünket értékes megjelenésükkel, közreműködésükkel! Úgy, mint az ötven éve alakult Caravan zenekar ünneplő- és közreműködő tagjai, akik most is példát mutattak a közönség zeneszolgáltatására vállalt elkötelezettségük teljesítésének határtalanságáról (amelyet az éjszakába nyúló műsort követő „mulatságban” is bizonyítottak). A műsor végén Pap-Váry Elemérné: Magyar Hiszekegy versét az ünneplők együttesen mondták el. Első versszakát (Szabados Béla dallamával) többször is elénekelve talán a mai fiatalok sem felejtik el. Köszönet érte a szereplőknek, a Gyöngykoszorúnak, Tóth Sándor házigazdának, Fazekas Tibor és a többi vendégeinket fogadó barátainknak. BaGi
2
XIII. évf. 3. sz.
Bánya agyag helyek
K
UTATÁSAINKBÓL tudjuk, Bagon és környékén – a „Hévíz völgyében”– sok helyen, a múlt századot is megelőző időkben, a házak fala építéséhez különféle technológiával bánya agyagot használtak. Jelenlegi ismereteink szerint ilyen bánya agyag helyek voltak a Határúton, az Agyigácsóban, a volt iskolakert helyén, Szlábi-telken, a Cigánygödörben, a Könczölféle kocsma előtt, a Nagymező utca keleti
végén, Csintoványban, a domonyi úti keresztnél... Mennyi ház, edény készülhetett e „bagi kőből”: Hévízgyörkön az Agyigácsóból, Bagon a többiekből? – tette fel a kérdést Katona Mihály barátunk. Feltöltésükből is tudhatjuk: nem kevés, csak amit a kérdések teljes értékű megválaszolására tudunk, az kevés. BaGi
A ház dicsérete (Szeretettel Katona Károly barátomnak) Hogy élteden át ki voltál, senki se kell kérdezze, Elég, ha egyszer nálad volt és portádat megnézte, Mert itt benne van a jónak és a szépnek a képe, Amit örömmel vehet tudomásul e gyönyörű ház népe. Tudom, hogy az élet göröngyös útján oly sokat harcoltál, Mindazért, mit e kapun belül oly ragyogóan alkottál. Két munkás kezed eredménye e háznak minden kis része, Boldoggá van varázsolva a családnak fészke, A sok munkát az ember elfelejti, de a szép ház megmarad, Amit mindenik dicsér, ki házad előtt elhalad. Betelt szívvel csodálod, hogy mire voltál képes, Az utcátok legszebb háza, ami nagyon ékes. Én, mint ismeretlen személy azt kívánom tisztelettel Önnek, Egészségben munkálkodjék mik ezután jönnek. A szerencse és boldogság legyen állandó vendég szép háza táján, Teremjen sok gyümölcse az alkotás és a szeretetnek fáján.
Torja, 2004. május 27-én Vén Árpád
2004. június
3
Bennünket is érint Europe Direct – ingyenes, élő telefonos szolgálat uniós kérdésekről
E
URÓPAI UNIÓS csatlakozásunk számos új lehetőséget nyitott meg mindennapi életünkben, ezek egyike egy nemzetközi telefonos szolgáltatás, a Europe Direct. Az Európai Bizottság által működtetett telefonos szolgálat ingyenes, és magyar nyelven, mint ahogy a kibővült Unió bármely nyelvén is, elérhető. Nem kell mást tennünk, mint hívni a 00-800-6789-1011-es számot, a magyar bevezető után élőben angolul bejelentkező operátornak anyanyelvünkön jelezni, hogy magyarul kérjük a szolgáltatást, és máris folyhat a beszélgetés. Mi is a célja ennek a szolgáltatásnak? A Europe Direct egy olyan információs központ, ahol az állampolgárok az Európai Unióval kapcsolatos bármely kérdésre választ kaphatnak. Egyszerűbb kérdések esetében azonnali a válasz, komplexebb vagy politikai témát érintő kérdésben tovább irányítanak a téma szakértőjéhez, mindkét esetben plusz információként megkapjuk a vonatkozó internetes honlap, vagy a segítséget nyújtó intézmény elérhetőségét is. Ha nem rendelkezünk internetes hozzáféréssel, nyomtatott anyag elküldését is kérhetjük a részletesebb tájékoztatásért. A fentebb említett telefonszám bármely uniós tagországból ingyenesen hívható. Az ügyfélszolgálat hétfőtől péntekig 9.00–18.30-ig működik élőben, egyébként üzenetrögzítő áll a hívók rendelkezésre.
Internetes honlapjuk segítségével email-en is elérhetők a következő címen: www.europa.eu.int (europedirect). A szolgáltatás internetes formája további kutatómunkára is lehetőséget ad, esetleges on-line közreműködéssel. Segítséget kaphatunk így bármely vonatkozó dokumentum felleléséhez, legyen az akár törvénykezéssel, publikációval, üzleti élettel vagy háttértörténelemmel foglalkozó. A leggyakrabban feltett kérdések között megtalálhatjuk a külhoni munkavállalásra vonatkozókat épp úgy, mint az oktatással, adott képzettség más országbeli felhasználhatóságával, a különböző szociális ellátó rendszerekkel, vagy az üzleti élet bármely kérdésével kapcsolatosakat. Az Internet segítségével kiegészítő írásos anyagra is szert tehetünk a következő honlapokon: KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁS: www.europa.eu.int/eures/index.jsp ÜZLETI KÉRDÉSEK: www.europa.eu.int/business/ OKTATÁS: www.ploteus.net HELYI INFORMÁCIÓS KÖZPONTOK : www.europa.eu.int/geninfo/info/ contact/local/index_en.htm AZ EURÓPAI UNIÓ JÖVŐJÉRŐL: www.europa.eu.int/futurum/ Ifj. B. G.
4
XIII. évf. 3. sz.
A Galga menti népfőiskolák szerepe a felnőttek oktatásában VII. rész
A
BUDAPEST KÖRNYÉKI Népfőiskolai Szövetség négy megyét – Pest, Nógrád, Komárom, Fejér – érintő szervezet, mely 1989-ben alakult meg mintegy húsz népfőiskolai közösség szövetségeként. Bejegyzése óta folyamatosan segíti a helyi népfőiskolákat tantervvel, témaés előadókör-ajánlással. Kezdetben az önsegítő megoldásokra való felkészítést tartották legfőbb feladatuknak. Dr. Gelencsér Katalin tanár irányította a csoportos szellemi alkotó technikák, a helyi problémák gyűjtésén és közös elemzésén alapuló szakmai munkát. Képzéseikbe bevonták a Falufejlesztési Társaságot is. Közös munka eredményeképpen új népfőiskolák jöhettek létre az Ipoly szlovákiai oldalán is. A megújuló emberi erőforrások új típusú humán-képzéseinek módszertani műhelye lett térségükben a Galgamenti Népfőiskola. A Szentendreisziget ökorégió fejlesztésében meghatározó szerepe volt és van a Szentendrei-sziget Népfőiskolának. A fiatalok önsegítő, kommunikációs képzése és a demokráciára való felkészítés terén is régi tapasztalatai vannak a szövetségnek. Számítógépes bázist is működtetnek a Magyar Népfőiskolai Társasággal együttműködésben 1996 óta. Mintegy 300 résztvevőnek tudnak alapfokú jártasságot biztosítani, önköltségi áron. Jelenleg Internet-oktatással is foglalkoznak. A „Helyi beszélgető körök” program célja, hogy kistérségi szinten összefogja a baráti köröket, módszertanilag felkészítse e körök vezetőit, fejlessze a helyi és kistérségi kötődést mélyítő közösségépítést. Szakmai céljaik megvalósítása érdekében együttműködnek a Romániai Magyar Népfőiskolai Társasággal és a dániai Silkeborgi Népfőiskolával. Fontosnak tartják a népfőiskolai mozgalom megújítását és az elindult folyamatok életben tartását területükön: a
fiatalok megnyerését, a kistérségi oktatási, művelődési stratégia modelljének kialakítását, továbbá a népfőiskolák közösségmegtartó szerepének fejlesztését Kárpátalján. Jelenleg folyó képzéseik: Baráti kör vezetésére felkészítő képzés „Vándor Népfőiskola” címmel. Vezeti Kemény Bertalan, Nagy Júlia, Borbély Nagy Ágnes. Célcsoport: tagok, tagszervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek, főleg az Ipoly, a Tápió és a Galga mentén. Személyiségfejlesztő képzés. Vezetik: Faludi Erika (Drávafok), Lázár Ervin János (Koppenhága, Hamvas Béla Kör). A határmenti aprófalvas vidéken élő falugondnokok és Baráti kör-szervezők részére. Faluszeminárium Kárpátalján ungvári magyar egyetemisták számára, akik – remélhetőleg – visszatérnek mint tanár, orvos a faluba. Vezetik: Kemény Bertalan, Nagy Júlia, külsős szakértők, a Kárpátaljai Magyar Diákok és Kutatók Szövetség. Multiplikátorok képzése – közösségfejlesztés, Európai integráció, Fiatalok Európáért program. Vezetik: Járosi Éva, Varga Gyula. Célcsoport: A térség népfőiskoláihoz kötődő fiatalok. Az idősek társadalmi helyzete, emberi teljességük kérdései 1999-ben az egész világon reflektorfénybe kerültek, mert az ENSZ ezt az évet az Idősek Éveként deklarálta. A modern országokban a lakosság 20%-a, azaz egyötöde 60 év feletti, várható élettartamuk további 15-20-25 év, és amennyiben egészségesek és a 60 év feletti nyugdíjkorhatárig (62-67 év) dolgoznak is, hosszú évek maradnak a kötelező munka és a családépítés közvetlen feladataitól mentesen. Ez az ún. kései szabadság ideje. Magyarországon kisebb a várható élettartam, de ez 10-20 év itt is. A felszabadult idő lehetőséget ad az intellektuális, kulturális igények kielégítésére. Van, aki kétkezi hobbijainak hódol, de kulturális igény
2004. június alacsonyabb iskolázottságú személyeknél is tetten érhető. Bár a biológiai involúció és a krónikus betegségek határt szabhatnak a kívánság szerinti szabadidő-eltöltésnek, sokan 80-85 éves korukig képesek intellektuális jellegű ismeretek befogadására. A „sikeres öregedés” egyik alapfeltétele az ismeretek további bővítése. Az aktív szellemi élet gátolja, késlelteti a mentális elöregedést, sőt a testi involúciót is előnyösen befolyásolja. Az utóbbi évtizedben vált vezető elvvé az idősek aktív társadalmi reintegrációjának gondolata. Abban kell segíteni őket, hogy segíthessenek magukon aktívnak maradni. Igazán nem is a reintegráció kell, hogy a jövő célja legyen, hanem az integráltnak maradás, mert a reintegráció fogalma feltételezi az időleges kimaradást, eltávolodást. Az élet elválaszthatatlan része a tanulás. Születésünktől halálunkig a tapasztalt jelenségeket – többé-kevésbé tartósan – rögzítjük tudatunkban, adott esetben fel tudjuk idézni, hasonló helyzetekben felhasználni, következtetéseket levonni és másoknak továbbadni. Ez az informális tanulás. Biológiai alapszinten a feltételes reflexek sorolhatók ide, tehát az állat is képes a tanulás bizonyos szintjére. A formális, iskolai oktatás általában adott korhoz: a fiatal korhoz kötött, a posztgraduális képzés későbbi felnőttkorban is gyakori. A szervezett, tanfolyamszerű, adott céllal, adott csoportnak, általában diplomát nem adó ún. nonformális oktatás az ismeretszerzés, tudásgyarapítás fő formája felnőttkorban. Az ismeretgyarapítás igénye nem kötött meghatározott korhoz, nem állítható fel korhatár a tanulás lehetőségének biztosításánál, életünk végéig adott kell legyen. Ezt fejezi ki az „élethosszig tartó tanulás” fogalma (life-long education, 1960. UNESCO). Bizonyos eltérések azonban tapasztalhatóak az időseknél mind a tanulás folyamatában, céljaiban, mind pedig igényelt témáiban, tehát az andragógián belül van létjogosultsága a gerontagógia elkülönítésének. Az idősek tanulásának speciális vonásait tudatosítani kell. Az idősek a felnőttoktatás speciális célcsoportját képezik, élettapasztalatuk nyeresége a
5 felnőttoktatásnak, szabaddá vált idejük legértelmesebb kitöltése az ismeretgyarapítás és ez mentális egészségük megőrzésének egyik alapvető tényezője. A következő célok valósulhatnak meg az idősoktatásban: Az idősödő egyénnél fellépő biológiai és a szociális változások megismerése az alkalmazkodás jobb megvalósítását szolgálják, a változó külső környezet (társadalmi, technikai) tudatos észlelése szintén a jobb alkalmazkodást segíti elő, az életkörülmények miatt elmaradt, de vágyott tanulás pótlása, kedvtelés, a szabadidő értelmes eltöltése: az ember számára a tudás gyarapítása önmagában örömteli emóciót vált ki, gátolja az időskori depresszió kialakulását, mentális tréning: ahogy a fizikai tréning a testet, úgy a szellemi gyakorlatozás a mentális készségeket tartja friss állapotban, gátolja, illetve csökkenti a hanyatlást – ez a tanult anyag tartalmától függetlenül bekövetkezik, az interperszonális kapcsolatok elevenen tartását, szélesedését is jelenti a tanulási közegben való tartózkodás, a politikai és társadalmi súly növelése: az új ismeretek birtokában növekszik az egyén véleményének elfogadási esélye a mikro- és makrokörnyezetben, mindezek a hatások az egyén biológiai rugalmasságának megőrzését elősegítik. A művelődésről szóló törvény a közművelődéshez való jogot és gyakorlását közérdekként deklarálja. A feltételek biztosítása az állam és a helyi önkormányzatok feladata. Az idősek oktatása külön nem kerül említésre, csak a felnőttoktatás, az ismeretszerző tevékenységek és a szabadidő kulturális célú eltöltése. Ezekben azonban egyértelműen az idősebb korosztályt is bele kell értenünk. Érdekeik megjelenítéséhez erős képviselet szükséges a település Közművelődési Tanácsában. A helyi, illetve regionális intézmények széles köre vesz, illetve vehetne részt az idősoktatás megvalósításában. Természetesen alapfunkciójuktól függően különböző szerepkörben, mértékben járulhatnak hozzá. Sokszor több intézmény együtt
6
XIII. évf. 3. sz. tudja mindezt biztosítani. Egyes intézmények önállóan is képesek egy egész tanfolyamot megszervezni, azonban egyes témák előadására ekkor is szükséges az adott tárgykör szakavatott képviselőjének meghívása. A népfőiskolák rendszere is kiterjedt és a szükséges feltételek többségével rendelkezik a Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT) keretében. Magyarországon komoly tradícióval bír ez a közművelődési forma: a két világháború között a dán minta alapján alakították ki. Az utóbbi néhány évtizedben megújulásának vagyunk tanúi. A tanfolyamokat általában nem adott korosztályok
számára indítják, de egyes helyeken külön idősek népfőiskolája is működik. A különböző korosztályok kapcsolatának előmozdítását célozza meg az ún. nagymama akció: gyerekek, akik elvesztették nagyszüleiket, vagy azok távol élnek és idősek, akiknek nincs vagy távol van unokájuk, együtt nyaralnak és egymás ismereteit bővítik. Ez az együttlét mindkét korosztály számára előnyös Katonáné Palya Réka
Helytörténeti források Bag múltjából VI. rész BAG. Bag, galgavölgyi magyar nagyközség 500 házzal és 2900 lakossal, kiknek nagyobb része római katholikus vallásu. Van feltételes vasúti megállója és postája, a távíróállomása pedig Aszód. E község az Ákos nemzetség ősi birtokainak egyike. 1394-ben Baag néven szerepel és ekkor Prodavizi Ördög Miklós birtoka, a ki 1425-ben Zsigmond királynak adta cserébe. 1430-ban Pagh néven említik az oklevelek. Ez évben Zsigmond király a Rozgonyiaknak adja zálogba, a kik 1438-ban Albert királytól örök adományul nyerik több más birtokkal egyetemben. 1526-ban Tahy Ferencz birtokában találjuk. 1660 táján törökök támadtak a helységre, mely alkalommal a helység középkori templomát is lerombolták. Az 1695. évi összeírásban 3/4 portával szerepel. A XVIII. század elején a gróf Stahremberg és a gróf Esterházy családok birtokába került. Később a gödöllői uradalomhoz tartozott. Az idetartozó Kisbagpuszta jelenleg is a gödöllői uradalom birtoka. Az úrbéri elkülönzés és tagosítás 1862-ben, az akkori földesúrral: báró Sina Simonnal kötött egyezség szerint ment végbe. Báró Sina Simon itteni birtokát a belga
bank, ettől pedig Schossberger Henrik vásárolta meg. A római katholikus plebánia a török világban sem szünt meg. 1673-ban fennállott és anyakönyvei 1700 óta vannak meg. A római katholikus templom 1773-ban épült s 1774 november 1-én szentelték fel. 1849 július havában az orosz sereg szállotta meg a helységet, de Dusek Nándor akkori plebános közbelépésére jól megvendégelték őket, mire békésen elvonultak. Az 1847. és 1898. években óriási jégverés pusztította el a község határát, melynek emlékére a falubeliek minden évben Mária-Besnyőre zarándokolnak. Jelenleg a gödöllői királyi koronauradalomnak és báró Schossberger Lajosnak van itt nagyobb birtoka. A községet átszeli a Galga patak. Hozzátartoznak Csintovány és Kisbag puszták. E községben volt Pest vármegyében egyike a legrégibb postahivataloknak, mely 1700-ban már fennállott. Van itt benzin-, vizi és turbina hengermalom, mely Faska Ferencz és Novák István tulajdona. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye;1914 Szerkesztette: Dr. Borovszky Samu
TÁJÉKOZTATÓ m e g j e l e n i k k é t h a v o n ta , k é z i r a t k é n t ● k i a d j a a H e l y t ö r t é n e t i B a r á t i T á r s u l a t ● 2 1 9 1 B a g , M a l o m ú t 1 4 . Tel./ Fax: 06-28 / 504-271 ● Mobil: 06-30/ 314-2492 ● adószám: 19181943-2-13 ● számlaszám: OTP 11742166-20101701-00000000 honlap: http://hbtbag.ini.hu ● e-mail:
[email protected] ● elnök: id. Balázs Gusztáv ● tördelés: K a t o n a P á l