PILISCSABAI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító 201394
2013. p.h.
Készítette: Cím:
Matejkáné Székely Szilvia óvodavezető 2081 Piliscsaba, Bajcsy-Zs. u. 33.
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
Tartalomjegyzék Törvényi hivatkozások, rendeletek............................................................................................. 3 BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 4 2. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK ........................................................................... 8 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI .............................................................................. 11 3.1 Általános feladatok ......................................................................................................... 11 3.2 Az egészséges életmód alakítása .................................................................................... 12 3.3 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása ........................................................... 16 3.4 Anyanyelvi, értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása ............................................... 20 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ...................................................... 24 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ....................................................................................................................... 30 6. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN ............................................................................................................... 113 7. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SÉRÜLÉS-SPECIFIKUS FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI AZ ÓVODAI NEVELÉS SORÁN ............ 115 8. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁS...................................... 123 9. GYERMEKVÉDELEM ..................................................................................................... 124 10. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ........................................... 128 11. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE ...................................................................... 129 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK ...................................................................................................... 133 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK .................................................................................................. 134
2
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
Törvényi hivatkozások, rendeletek
Alapító okirat
2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
229/2012. (VIII.28.) korm.rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
138/1992.(X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
1997. évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról
255/2009.(XI.20) Kormány Rendelet Óvodai Nevelés Országos Alapprogram módosítása
1989. évi ENSZ egyezmény a gyermekek jogairól
Helyi rendeletek
Képviselőtestületi határozatok
Fenntartói elvárások
3
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
„Szentnek kell tartanunk a gyermekek érintetlen lelkét, amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életére… S ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik.” (Kodály Zoltán)
BEVEZETŐ Változó világunkban olyan emberekre van szükség, akik képesek megújítani tudásukat, alkalmasak az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtésére. E képességek, készségek megléte vagy hiánya döntő módon meghatározhatja egyéni boldogulás esélyeit. Ezért kell már óvodáskorban alapozni azokat az örök érvényű, az emberiség által kialakított etikai, műveltségi és tudásbeli értékeket, amelyek segítenek eligazodni a családban és a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetben. 2009. szeptemberében óvodánk egyik csoportjában bevezettük a kompetencia alapú óvodai nevelést. Nyertünk a TÁMOP 3.1.4-09/2-2009-0013 Kompetencia alapú oktatás. egyenlő hozzáférés Piliscsaba Napsugár Óvodájában c. pályázaton, ezért programunkat a pályázatnak megfelelően kiegészítettük, a kompetencia alapú programot részben adaptáltuk. Miben más a kompetencia alapú programcsomag? -
a 4 alapelem (levegő, tűz, víz, föld) köré szervezi a feldolgozandó témákat elemenként és nevelési területenként sokszínű módszertani ajánlást kínál fokozottan hangsúlyozza a differenciált fejlesztést kiemelten kezeli az óvoda-iskola átmenet problémakörét nagy hangsúlyt fektet a néphagyományok ápolására biztosítja a program megvalósításához szükséges segédanyagot.
Mit jelent a kompetencia alapú program A gyerek számára: Önfeledt, boldog gyerekkort, amelyben - kedvük, igényeik, vágyaik szerint játszhatnak - átérezhetik a hagyományok üzenetét - változatos, színes élményeket szerezhetnek az őket körülvevő világról. A szülők számára: Biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy - a program középpontjában a gyerekük áll - gyermekének olyan értékeket közvetít, amelyek örökérvényűek - a program alkalmazása eredményeként gyermekük az iskolára alkalmas lesz. Az óvodapedagógusok számára: Lehetőséget ad - az óvoda – iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére - az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újraértelmezésére - céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó-, nevelő-, oktatómunka megélésére.
4
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A fenntartó számára: Bizonyságot nyerhet afelől, hogy - a fenntartása alatt működő óvoda alap- és speciális feladatait a továbbiakban is teljesíteni tudja - az általa elfogadott és támogatott óvodai helyi pedagógiai program a kompetencia alapú óvodai programcsomaggal kiegészülhet és átalakulhat Az óvodai nevelés országos alapprogramja a folyamatosan fejlődő gyermeki személyiségből indul ki, amely egyszerre egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény. Pedagógiai programunk kidolgozásánál figyelembe vettük a gyermekek, szülők, óvodapedagógusok jogait, kötelezettségeit, kívánalmait, elvárásait, érdekeit. Szem előtt tartottuk a több év gyakorlatában kialakított értékes pedagógiai elveinket, tapasztalatainkat és eredményeinket. Nevelőtestületünk a következő erkölcsi ideológiát közvetíti neveltjei felé: egymás megbecsülése, tiszteletben tartása, a másság elfogadása, az agresszivitás elítélése, az egymás iránti toleranciára nevelés. Igyekszünk megfelelni az új társadalmi igényeknek, innovatív és minőségi változásokat kezdeményezünk. A társadalmi és gazdasági környezet gyors változásai nyomán egyre több elvárás fogalmazódik meg az intézményes neveléssel szemben. Úgy gondoljuk, hogy a társadalmi hatásokat az óvoda kevéssé tudja befolyásolni, ezért azokra a nevelési területekre tesszük programunkban a hangsúlyt, melyeken belül úgy érezzük, hogy komplex nevelő hatást tudunk kifejteni a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére. Óvodánk nevelőtestülete tevékenységével, az egyenlő hozzáférés biztosításával és az esélyegyenlőség elvének érvényesítésével enyhíteni igyekszik a társadalmi különbségeket. Az intézményes keretek között folyó nevelésünk legfőbb célja, az élet szeretetére, és annak minél teljesebb megélési képességére nevelni a gyermekeket. Fontosnak tartjuk olyan kompetenciák kialakítását óvodásainknál, amelyek képessé teszik őket arra, hogy megértsék a nemzetközi közösségekben meglévő sokszínűséget és a különbözőséget, miközben megtanulják egyben kezelni is ezeket. Az óvodai tevékenységrendszerünk, szokásaink, ünnepeink lehetővé teszik más kultúrából érkező gyermekek együttnevelését, differenciált személyiségfejlesztését. Értékként kezeljük a gyermekek állampolgársága, anyanyelve közötti különbségeket. A kultúra őrzését, átörökítését emberi jognak tekintjük. Kötelezőnek tartjuk magunkra nézve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartását. A nevelés eszközei közül a játék tevékenységet részesítjük előnyben, mert ez a gyermek pszichés szükségletének alapja, illetve a gyermeki megismerés kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenysége. Ezen keresztül tudjuk leginkább elsajátíttatni az alap kompetenciákat. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere – a megfelelő tárgyi környezet meglétével együtt – elősegíti a környezettudatos magatartás mihamarabbi kialakulását az óvodásokban. Mindezek mellett értékrendünkben a család kiemelt jelentőséggel bír. Sajátos életünk eseményeivel, befolyással lehetünk a családok nevelési gyakorlatára, értékrendjére és szokásaira. Belső fejlesztési munkánk a hatékony óvoda modelljét célozza meg. Nevelési célunk a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Abban a reményben bocsátjuk útjára programunkat, hogy a benne megfogalmazott gondolatok segítik céljaink megvalósulását.
5
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
1. HELYZETELEMZÉS Intézményünk adatai, feladatai Piliscsaba Napsugár Óvodájának feladata biztosítani a gyermekek óvodai nevelését 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig. A feladatból adódóan alaptevékenységi körében megalapozza a gyermekek személyiségének és képességeinek fejlődését és biztosítja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. Óvodáink: Napsugár Óvoda székhely:
Piliscsaba, Bajcsy Zs. u. 33.
Benedek Elek Óvoda telephely:
Piliscsaba, Egyetem u. 5.
Klotildligeti Óvoda tagóvoda:
Piliscsaba, Szent László király útja 28.
Hétszínvirág Óvoda tagóvoda:
Piliscsaba, Levente u. 13.
Az óvoda csoportjainak száma:
10
Pedagógus álláshelyek száma:
21
Intézményünk érték és célrendszere Intézményünk a piliscsabai óvodások nevelését biztosítja. Az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés megvalósulásának első alapköve, hogy valamennyi óvodást az óvodai alaptevékenységekre vonatkozóan azonos értékrenden alapuló, azonos nevelési hatások érjék. Az általunk közösen meghatározott „zsinórmérték” azt a pedagógiai alap minőséget mutatja, amely alatt egyetlen óvodapedagógus kollégánk sem szeretne teljesíteni. Ezért értékegyeztető folyamatokon alapulóan, szakmai párbeszédeken keresztül határozzuk meg azonos szakmai értékrendünket, melyet nevelőtestületünk szakmai felelősséggel felvállal. „Nekünk minden gyermek fontos” Értékazonosság és megtartás, folyamatosan kiemelt szerepet kap a szakmai együttműködésünkben. A közös szakmai értékrenden felül értékes pedagógiai tartalmak gazdagítják a piliscsabai óvodai nevelés minőségét. Tagóvodáink helyi pedagógiai rendszerében az óvodai nevelés egyes területe többlet tartalmakkal valósulhat meg. A felvállalt többlet önmagában is rendszerszerű, megállja a helyét, hiszen célja, alapelvei, feladatai, feltételrendszere, módszerei, a kollégák szakmai hozzáértése, valamint az óvodai– és csoporthagyományok a választott érték körül egységet képviselnek, ebben az értelemben a megvalósulást jelentik az óvodai mindennapokban. Szakmai elvárásunk szakmai felelősségünk okán a tagóvodai többletekkel szemben az, hogy a már működő, közös értékrendünkhöz koherensen illeszkedjen, és segítse annak magas szintű megvalósulását saját eszközein keresztül.
6
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
A pedagógiai értékelemek egyeztetése:
Pedagógiai értékelemek
Célrendszer
Érzelmi nevelés, szocializáció
Érzelmileg gazdag, pozitív beállítódású, magabiztos gyermek
Játék és tevékenységben történő
Nyitott, motivált, érdeklődő gyermek, aki az iskolai életre alkalmassá válik
tanulás-szervezés
A kulturált, egészséges életvitel igénye gyermekeink benső értékévé váljon
Egészséges életmódra nevelés
Környezettudatos magatartás váljon minden dolgozó és gyermek belső igényévé
A működési értékelemek megvalósítása: Működési érték elemek
Célrendszer
Azonos értékrend
Intézményünk nevelőtestülete és alkalmazotti köre fordítson nagy gondot arra, hogy közösen egyeztetett és elfogadott értékrend alapján végezze napi munkáját Az értékegyeztetés és értékmegtartás folyamatában tartsuk tiszteletben tagóvodáink eltérő pedagógiai gyakorlatát. Célunk, hogy a tagóvodák egymás eredményét megismerjék, a tapasztalataikat átadják. Fontos, hogy a külön egységek érezzék, hogy együtt eredményesebbek lehetnek.
Együttműködés
A szakmai felelősséget felvállalva őrizzük meg a tagóvodák szakmai autonómiáját. Az önértékelés, önelemzés, önfejlesztés folyamatos gyakorlásával, belső továbbképzésekkel biztosítsuk, hogy az esetleges problémák megoldódjanak, és a fejlődés élő igény legyen intézményünkben.
Szakmai felelősség
7
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
2. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK Óvodánk gyermekközpontú, befogadó szemléletű. Nevelőtestületünk egységes pedagógiai hitvallással rendelkezik. Olyan pedagógiai környezet működik, ahol a befogadó attitűd természetes mind az óvodapedagógusok, mind a nevelőmunkát segítő munkatársak, valamint a szülők, gyermekek számára egyaránt. Az Alapprogram alapelveinek megfelelően, a kompetencia alapú nevelés módszereivel, eszközeivel is bővítjük nevelési lehetőségeinket. Példaadással, gyakorlatra orientált pedagógiával, tevékenység központúsággal, élethelyzetből adódó munkavégzéssel nevelünk. Az óvodai élet tevékenységei együttesen fejtik ki nevelő hatásukat, valamennyi képességet komplexen kívánunk fejleszteni. A gyermek határtalan képességeinek kiteljesítése, hátrányainak figyelembe vétele, a család és a pedagógusok együttes nevelésével lehetséges. Az együttnevelés hatékonysága érdekében fontosnak tartjuk a szülő-pedagógus egységes nevelési elveken alapuló együttműködését. Értelmezésünkben a szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás az óvodai erkölcsi nevelés alapja, a szocializációs folyamat eredménye. A nevelés folyamatában a játékot olyan lehetőségnek tekintjük, melynek tudatos fejlesztése, a játék tartamának gazdagítása céljaiknak megfelelően formálja a gyermekek személyiségét (testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.) A gyermekek folyamatos megismerése, másképpen kifejezve a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés talaját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőinket. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelésünket, kiemelt jelentősége van, mert a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek is a tartalmát képezi. Munkatársaink megértő, nyitott viselkedést tanúsítanak a más ajkúak nyelve és kultúrája iránt, arra törekszünk, hogy megbecsülésünket, elismerésünket irányukba kifejezzük, elismerjük. Minden gyermek a saját képességei és környezeti feltételei figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. Fejlődését meghatározzák genetikai adottságaik, eltérő érési ütemük, és a különböző környezeti hatások. Így az óvodás korú gyermek szomatikus, mentális, szociális fejlődése egyénenként és életkoronként változó. Az óvodáskor szenzitív-érzékeny, fogékony időszak a különbözőségek elfogadására. A játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé válik, a különbözőségekkel természetes módon él együtt, empatikus, szociális játszótárs. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Ennek tudatában szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem-gazdag óvodai életet teremtve próbáljuk kielégíteni testi-lelki-szellemi szükségleteit: nagyfokú mozgásigényét csillapíthatatlan játékigényét, tevékenységvágyát gyermeki kíváncsiságát, tudásszomját esztétikum (mese, zene, környezet) iránti fogékonyságát szeretetre való igényét. Az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítővé válik. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Óvodáskorban az értékeket a felnőttek közvetítik a gyermekek számára, ezért a gyermekismeretre és módszertani szabadságra alapozott szakmai tudást folyamatosan és kreatív módon megújítva kell fejleszteni az óvodai nevelési feladatok maradéktalan megvalósítása érdekében,
8
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Nevelőmunkánk célja a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. A pedagógiai alapelvek érvényesítése során figyelembe vesszük: a magyar nemzeti kultúra hagyományait a magyar pedagógia eddigi progresszív eredményeit az ONOAP irányelveit a fejlődéslélektan tudományos megállapításait az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszerét, a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét - a gyermek fejlődésének nyomon követését, - az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjeit Programunk alapján olyan óvodát szeretnénk, ahol gyermekeink, egészséges, boldog, alkotóképes, kitartó, akarattal rendelkező, koncentrációra képes, segítőszándékú, kudarctűrő, emberekké váljanak! A gyermeket értő, elfogadó, bizonyos kereteket, elvárásokat közvetítő, biztonságot adó, egészséges környezetben kívánjuk nevelni harmonikus személyiséggé, a játék és a különböző műveltségtartalmak segítségével. Pedagógiai alapelveink: Óvodai nevelőmunkánknak az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, megbecsülés és bizalom kell, hogy övezze. A gyermeki fejlődésbe vetett bizalom a pedagógiai optimizmus megvalósítása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése. Óvodánkban különösen fontosnak tartjuk a gyermekközpontú nyugodt, otthonos légkör megteremtését. Az óvodás gyermek meghatározó tanulási formája az utánzás és a szociális tanulás, amelyben - az óvodapedagógus modell értékű befogadó attitűdje mellett -, tág teret biztosítunk a gyermekek egymástól való tanulásának is. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda a családdal együtt, a családi nevelést kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Célunk az inkluzív nevelés értékeinek közvetítése, a családi nevelés segítése, erősítése. Valljuk, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy olyan rugalmas rendszerben fejlődhessen, amely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni képességeihez, sajátos fejlődési üteméhez. Mindezekre építve jutunk el a műveltségtartalmak megalapozásához. Fontos feladatunknak tartjuk az egészséges életvitel, az egészséges életmód iránti igény megalapozását, kialakítását (rendszeres életritmus, megfelelő napirend) Az óvodás gyermek legelemibb szükséglete, létformája a játék. A szabad játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit. Különös hangsúlyt fektetünk a nyugodt, elmélyült játék feltételeinek megteremtésére. Fontos, hogy minél több tapasztalathoz juttassuk a gyermekeket, kielégítsük természetes kíváncsiságát. A játékba integrált önkéntes cselekvés a fejlődés és fejlesztés legjobb eszköze. A gyermek érdeklődésére, előzetes tapasztalataira építjük az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységi rendszert. A gyermeki gondolkodást a világ komplex megismerése útján fejlesztjük, melyhez segítséget nyújtanak az óvodai hagyományőrző tevékenységek is. Kiemelten fontosnak tartjuk az anyanyelvi nevelést, mert önmagát kifejezni és a világot megérteni tudó gyermeket szeretnénk nevelni.
9
Napsugár Óvoda, Piliscsaba -
-
-
-
Hisszük, hogy a környezet tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje környezetét, és megalapozni a gyermekek környezettudatos viselkedését. Arra törekszünk, hogy óvodánk pedagógiai környezetében a gyermekek természetesen éljék meg a másságot, elfogadják sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a multikulturális szemléletmód megismerésével együtt szocializálódjanak. Valljuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, fejlesztőhatású környezetben éljen, fejlődjön. Olyan környezetet alakítunk ki, melyben a gyermekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, gyengébbekhez közeledés és a segítőkészség természetes számukra. Óvodánkban a nevelési feladatok megvalósítása során kiemelt figyelem irányul mindazon kompetenciák fejlesztésére, amelyek az iskolakészültség elérése szempontjából nélkülözhetetlenek. A nevelés során alkalmazott pedagógiai intézkedéseink a gyermeki személyiséghez igazodnak, gondoskodva a szükségletek kielégítéséről.
A pedagógusokkal szemben támasztott elvárások: Fontosnak tartjuk, hogy nevelőtestületünket az új módszerek kutatása, a folytonos megújulásra törekvés jellemezze, ezért állandóan törekszünk saját személyiségünk és pedagógiai, pszichológiai, módszertani kultúránk fejlesztésére. Érvényre juttatjuk az óvoda helyi pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési elveket, eljárásokat. Olyan pedagógiai módszerek működtetése a célunk, amely alkalmazkodik az óvodáskorú gyermek egyéni sajátosságaihoz, hogy a gyermekekben rejlő képességeket kibontakoztatva biztosítsuk fejlődésüket. A gyermek egyéniségét mindenkor tiszteletben tartjuk. Minden egyes gyermekkel törődünk, differenciált bánásmódot alkalmazunk, de kerüljük a diszkriminációt. Nem engedünk a játéktevékenység elsődlegességét veszélyeztető kívánságoknak. Biztosítjuk a gyermekek mozgás- és pihenésigényét, és figyelünk a személyes kapcsolat iránti egyéni szükségleteikre. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők megtapasztalják a nyitottságot, hogy érezzék, bizalommal lehetnek irántunk, mert gyermekük jó kezekbe került. Törekszünk az együttnevelésre. A munkánk során szerzett „magántermészetű” információkkal kapcsolatban a titoktartási kötelezettségnek eleget teszünk. Aktívan részt veszünk intézményünk szervezeti kultúrájának fejlesztésében. Építünk a különböző személyiségek, egyéniségek hangulatformáló, közösség alakító szerepére, az óvónők/dajkák rugalmasságára, alkalmazkodó képességére és kreativitására az óvodai élet minden területén. Pedagógusképünk: - Emberileg, szakmailag jól felkészült, pedagógiai optimizmussal, hivatástudattal, humanizmussal rendelkező. - Közösen tud alkotni a gyermekekkel. - Személyiségének pozitív vonásai által mintát, modellt jelent gyermek, szülő számára egyaránt. - Szülőkkel, megértő, együtt érző, toleráns, elfogadó. - Gyermekszerető, harmonikus, segítőkész és képes minden neveléssel kapcsolatos új befogadásra, az óvodai arculat fejlesztésére. - A személyes érdek háttérbe szorításával önzetlenül erősíti a közösséget. - A gyermekek érdekeit, jogait mindenekfelett érvényre juttatja.
10
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A nevelő munkát segítő munkatársak: - Gyermekszerető, megértő, elfogadó, toleráns, harmonikus személyiség. - Az óvodapedagógusok munkáját mindenben támogató, szakképzett munkatársak, akik tevékenységükkel hozzájárulnak az óvodai nevelés eredményességéhez. - Az óvoda környezetében tisztaságot, rendet tartó, környezettudatos magatartása példaértékű. Óvodatitkár: - Személyisége pozitív, elfogadó segítőkész a szülőkkel, alkalmazotti közösséggel, gyermekekkel egyaránt. Új kollegáktól való elvárás: - Ismerjék meg és érezzék sajátjuknak, fogadják el az intézményünk Pedagógiai Programját, annak pedagógiai hitvallását, szemléletét, óvodánk arculatát. Az intézményünkbe lépő új kolléga beilleszkedésének és feladatvégzésének segítése, a közvetlenül munkakapcsolatban lévő kollegák kötelessége. Az óvodai nevelésünk eredményességéhez nélkülözhetetlen az óvodapedagógusok és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája.
3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1 Általános feladatok -
-
Az óvoda feladata a 3-7 éves korú gyermek harmonikus, sokoldalú fejlődésének elősegítése, testi és lelki szükségleteinek kielégítése. A társadalmi gyakorlatra való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. A gyermeki játék - mint a legfontosabb gyermeki tevékenység -, tiszteletben tartása. A megnyugtató harmónia megteremtése mind a tárgyi, mind a személyi környezetünkben. Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés megvalósítása az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésével. A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. A gyermekek – egymáshoz és a felnőttekhez fűződő -, együttműködési és érintkezési képességeinek fejlesztése; alkalmassá tenni őket arra, hogy az iskolában adottságaiknak megfelelően teljesítsenek. A kisebbségi nevelés feladataiból adódóan megfelelő nyelvi környezet kialakítása az egész nap folyamán.
Ezen belül: 1. az egészséges életmód alakítása 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3. Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
11
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
3.2 Az egészséges életmód alakítása Cél: – A gyermekek egészséges életvitel-igényének megalapozása, testi fejlődésük elősegítése, az eltérő fejlettségi ütem és az egyéni képességek figyelembevételével az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. – Az egészséges életmód, életvitel megalapozása egészséges életstílusok, életmodellek megismertetése, közvetítése által. Feladat: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Személyi és környezethigiéniára nevelés: általános testápolási, öltözködési teendők (bőr, haj, köröm, száj higiénés- és fog-prevenció, fogápolás, ruházkodás); A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Az óvodai életritmus és a családi életrend közelítése Balesetmegelőző nevelés Egészséges életrend, napirend Stressz-elhárítás A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése: Az óvodai felvételi után a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt. A fokozatosság betartásával törekszünk arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk. Az egy csoportban dolgozó óvónők - az azonos gyakoroltatás érdekében -, a dajkák bevonásával állapodnak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében. Kiemelt feladatunk a kapcsolatépítés lehetősége a gondozási feladatok végzése közben. A gondozás, egészséges életmód alakítás tartalma: Életritmus, Táplálkozás, Testápolás, Öltözködés, Mindennapi szabad mozgás, Pihenés / alvás. Személyi és környezethigiéniára nevelés: általános testápolási, öltözködési teendők (bőr, haj, köröm, száj higiénés- és fog-prevenció, fogápolás, ruházkodás); személyi higiéniára nevelés: általános testápolási, öltözködési teendők (bőr, haj, köröm, száj higiénés- és fog-prevenció, fogápolás, ruházkodás); a kulturált étkezés formáinak biztosítása és gyakorlása; korszerű étkezési szokások megalapozása, alakítása a szülők bevonásával (nyers gyümölcsök, zöldségek, magvak, csírák fogyasztásának jelentősége); szakemberek meghívásával előadások, "életmód-napok" közös programok szervezése; fektetők kezelése, tárolása; higiénikus, esztétikus, gazdag tevékenységet kínáló környezet folyamatos biztosítása, karbantartása; a környezet-, természet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása.
12
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése: - Az anamnézis felvétele közben felderített betegségeket regisztráljuk és figyelemmel kísérjük. - Ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel együttműködve a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatokat ellátjuk. - Az óvodában megbetegedett gyermek szüleinek értesítéséről haladéktalanul gondoskodunk. - A friss levegőt gyakori szellőztetéssel biztosítjuk. - Naponta legalább egy alkalommal kint tartózkodunk a szabadban. - A balesetek megelőzése érdekében nemcsak mindennap felhívjuk a gyermekek figyelmét a szabályokra, hanem betartását folyamatosan ellenőrizzük is. - A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozásával, környezettudatos magatartás megalapozásával a gyermekek egészségét óvjuk és védjük. Az óvodai életritmus és a családi életrend közelítése: A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését nehezíti az eltérő értékrend a család és az óvoda között. Fokozatosan vezetjük be a gyermeket az óvoda helyiségeinek, eszközeinek megismertetésébe. Azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek otthon hiányoznak, mindaddig nem várjuk el, amíg hangjukat, méretüket meg nem szokják. A gyermekek beilleszkedését könnyítjük meg az eltérő étkezési szokásokhoz történő alkalmazkodással. Azokat a gyermekeket, akiknek gondjaik vannak az evőeszközök használatával, fokozatosan igyekszünk ehhez hozzászoktatni. Táplálkozás: Célunk és feladatunk: - A család ismerje az óvoda étrendjét (heti étlap a faliújságon). - Megismerni és feltérképezni a családok étkezési szokásait. - Az óvoda, mint modell nyújtson példát az egészséges táplálkozási szokások kialakításában. - Ismerni a gyerekek kedvenc és nem kedvelt ételeit. - Helyes táplálkozás, kulturált étkezési szokások kialakítása az életkornak megfelelő szinten. - Az étkezési szokások alakulásának, fejlődésének a figyelemmel kísérése. - Biztosítani a nap bármely szakában a folyadék pótlását (csoportszobában víz és jellel ellátott pohár biztosítása). - A kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése, gyakorlása. - Az esztétikus terítésre és tálalásra való képességek kialakítása (dupla tányér használata). - Az étkezések helyes tempójának és nyugodt hangulatának a biztosítása, a várakozási idők lecsökkentése. Pihenés, alvás: Az óvodáskorú gyermek alvásigénye napi 12-13 óra, melynek kielégítéséről, az egyéni eltéréseket is figyelembe véve, részben a nap folyamán kell gondoskodnunk. Az elegendő, pihentető, nyugodt alvás a gyermek szomatikus, pszichés fejlődésének egyik feltétele.
13
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Célunk, feladatunk: - Az alvás és pihenés szükségletének a kielégítése (az alvásigény kielégítése és az idegrendszer regenerálása érdekében). - Az alvás, pihenés napirendben való legideálisabb elhelyezése (fokozatosság elve). - A gyermek pihenési szokásainak a megismerése, eltérő alvási igényeikhez való alkalmazkodás. - A csoportszoba szellőztetése pihenés előtt. - A csend és nyugalom biztosítása a pihenési időszak alatt, a nyugtalan gyermekek megnyugtatása. - Gondoskodunk arról, hogy kényelmes legyen a gyermek fekhelye. Mozgás, edzés: A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség, melyet a programunkban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont és izomrendszer teherbíró-képességének növeléséhez. Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődést, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Megfelelő terheléssel, az aktivitási szintek változtatásával a testi képességek fejlődését segíthetjük. A mindennapos torna és a játékos mozgások az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Célunk, feladatunk: A megfelelő feltételek megteremtése (hely, idő, eszköz). Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. A szervezet teherbíró-, ellenálló- és alkalmazkodó képességének a fejlesztése. Jó levegőjű, tiszta, biztonságos, mozgást inspiráló környezet biztosítása. A gyerekek mozgástapasztalatára, játékos kedvére való építés. Egyéni képességek figyelembevétele, differenciálás (felzárkóztatás, tehetséggondozás). - Prevenció (mezítlábas torna, mindennapos mozgás, levegőn tartózkodás). - A gyermekek felfokozott mozgásigényének kielégítése, természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. -
A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Célunk: Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan készségek és képességek tudatos fejlesztése a célunk, amelyek elősegítik a természetes és az ember által készített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatot, a természet és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését. A gyermeket a közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetésével, megszerettetésével, a környezettudatos életvitel kialakításával eljuttatjuk oda, hogy megtanulja, a környezet védelmét, megóvását.
14
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Feltételrendszer: Biztosítjuk a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. - Óvodánk udvarán lehetőség szerint árnyékos és napos, valamint füves és homokos játszórésszel, homokozókkal és változatos, mozgásra késztető játékokkal teremtjük meg az egészséges játék feltételeit a gyermekek számára. - Az óvoda épületét esztétikusan rendezzük be. - A több funkciót is betöltő csoportszobáinkat alkalmassá tesszük a különböző tevékenységek végzésére. - Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtatót biztosítunk. - A tűző nap ellen redőnyt illetve függönyt használunk. - A csoportszobában és az öltözőben egyaránt biztosítjuk minden gyermeknek a külön tároló helyet. - A zsebkendőt állandóan jól elérhető helyen tartjuk. A mosdóban minden gyermeknek elkülönített fogmosó-felszerelése és törülközője van, és megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Válaszfallal és függönnyel ellátott WC biztosítja az intimitásra nevelést. - Az öltözőben esztétikus hirdetőtábla biztosítja a szülők tájékoztatását az aktualitásokról és az elmúlt hét tevékenységeinek tartalmáról. -
Balesetmegelőző nevelés személyi, tárgyi feltételek biztosítása; az eszközök, használati tárgyak ellenőrzése és karbantartása, hibaforrások megszüntetése; óvodán belüli és óvodán kívüli balesetek megelőzésére irányuló törekvés (baleseti helyzetek felismertetése, közlekedési szabályok gyakorlása, balesetveszélyt okozható eszközök helyes használata). Egészséges életrend, napirend Az intézményes nevelés a gyermek életének céltudatos megszervezését igényli. Ezt szolgálja az életrendet, időbeosztást tartalmazó napirend. Óvodánk napirendje rugalmas, lehetőséget biztosít előre nem tervezett, a gyermek személyiségfejlesztését szolgáló események, programok beépítésére. A folyamatos játéktevékenységben, azonos időpontokban ismétlődnek az étkezések, a mindennapi szervezett mozgásos tevékenység, az udvari játék, a levegőzés, a mese, a pihenés. Mindezzel az óvodáskorú gyermek számára élettanilag oly fontos állandóságot kívánjuk biztosítani. Stressz-elhárítás Stressz-elhárításon az óvodában a félelmek, szorongások feloldását, kudarcok eredményes kezelését, pszichés feszültségek oldását értjük. mindezek érdekében a gyermekek önismeretének, önbecsülésének kialakítása; minimálisra kell csökkenteni azokat a szituációkat, melyben a gyermek félelmet, kudarcot él át; közösségre és egyénre szabott elvárások, korlátok beépítése a nevelés folyamatába; a fokozatosság, kivárás, türelem jellemezze a pedagógiai munkát.
15
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: - A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, zsebkendőjüket önállóan használják - A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, azokat a helyükre teszik. - Szokássá válik a rendszeres tisztálkodás és az önálló WC- használat. - Helyesen használják az evőeszközöket. - Esztétikusan terítenek, étkeznek, étkezés közben halkan beszélgetnek. - Önállóan öltöznek, vetkőznek, öltözködésben képesek megválasztani a helyes sorrendet, ruhájukat rendben összehajtva a polcukra helyezik. - A környezetük tisztaságára és rendjére vigyáznak. - Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.
3.3 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Cél: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján, a gyermek iskolai életre alkalmassá tétele. A gyermek érzelmi biztonságának megalapozásával a szocializálódás elősegítése, a jellem formálása. Önbecsüléssel és reális önismerettel a megfelelő önbizalom kialakítása. A gyerekek önállósági és öntevékenységi vágyának segítése, pozitív magatartási modellek megmutatása, erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok, szociális képességek és készségek, attitűdök, mint (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, kitartás, akarat, feladat és szabálytudat, önzetlenség, figyelmesség, együttérzés…) fejlesztése, szokás és normarendszer megalapozása. Iskolába lépéskor a gyermekek alkalmazkodni tudjanak az iskolai élethez. Feladat: Az érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, derűs légkör megteremtése. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek szocializációjának segítése. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. Alakuljon, fejlődjön a gyermek erkölcsi normákhoz, értékekhez való viszonya: – alapvető udvariassági szokások területén (kulturált viselkedési szokások, szabályok kialakítása); – viselkedési szabályok elfogadása, gyakorlása, tudatosítása; – kölcsönös tisztelet az eltérő gondolkodásmódú és különböző személyiségű emberekkel szemben; – együttérzés képessége. Fejlődjön a gyermek közösségben elfoglalt helye: interperszonális kapcsolatok terén; kontaktusteremtő- és megtartó képesség terén; együttműködési képesség terén; kommunikációs, nyelvi kifejező képesség terén; tevékenységhez kötődő együttműködési formákon keresztül; közös élményekre épülő tevékenységekben.
16
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Fejlődjön a gyermek tevékenységhez való viszonya: eredményre való törekvés szempontjából; kudarc- és siker, tűrés-levezetés szempontjából; konfliktus-megoldó képesség szempontjából; alkalmazkodó képesség szempontjából; szervezőkészség szempontjából. Fejlődjön a gyermek "én-képe": testséma ismeretének tudatosítása; önértékelése, önbizalma, önfegyelme és önérvényesítési módja. A tehetséges gyermekek számára megfelelő fejlesztés biztosítása. Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, kiegyensúlyozott, derűs légkör megteremtése: - A csoport mindkét óvodapedagógusa felvétel után otthonában meglátogatja a gyermeket, így képet kaphatunk a szülők nevelési kultúrájáról, megfigyelhetjük a gyerek otthoni megnyilvánulásait. - Minden csoportnak van hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít, ezzel is mélyítve a gyermekek összetartozását. - Minden gyermeknek van külön tároló helye, ahová saját eszközeit, játékait önállóan elhelyezheti. - A társas érintkezés szabályait példamutatással vagy verbális közléssel tanítjuk (pl. kérés, köszönés, bemutatkozás formulái). - A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához fűződő érzelmi kötődését. Az óvodába lépő gyermek fogadása nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván mind az óvónőktől, mind a dajkáktól. Már ebben az időszakban is a tervezett szokásoknak megfelelően végezzük a tevékenységeket, amit a gyermekek egyéni képességeihez, tempójához, szokásaihoz igazodva sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltatunk. - Lefekvéskor a gyermekeket különös szeretettel vesszük körül. Az alváshoz szükséges nyugalmat mesével, altatódalokkal teremtjük meg. - A csoport életének változásával, a gyermekek fejlődésével a szokások is változhatnak. Egy-egy szokás átalakulását nem feltétlenül kötjük az új nevelési év kezdéséhez, inkább a gyermekek igényeihez (pl. az évszakváltás, alvásigény csökkenése). - A derűs légkör, a gazdag, tevékenykedtető óvodai élet megteremtésével elősegítjük a gyermekek természetes társas kapcsolatainak alakulását. Modellértékű befogadó attitűddel a különbözőség elfogadására, tiszteletére nevelünk Az egyéni örömök mellett egyre inkább szerepet kapnak a közösen megélt örömök is (ünnepek, kirándulás, rendezvények, születésnap stb.). Ezekre az eseményekre közösen készülődve növeljük az összetartozás élményét. Az ismétlődő közös örömteli tevékenységekre épül a csoport hagyományrendszere. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása: - A gyermekek neveléséhez megteremtjük a bizalmon alapuló jó kapcsolatot a családdal. - Segítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását. Teret engedünk önkifejező-önérvényesítő törekvéseiknek. - A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. - Olyan óvodai életet szervezünk, amely segíti a gyermekek segítő magatartásának (pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (pl. önállóság,
17
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
-
-
-
önfegyelem, kitartás), valamint munkaszokásainak (pl. feladattudat, szabálytudat) fejlődését, szokás- és normarendszerének megalapozását. A bizalom és biztonság kialakulásában a felnőtt közösségé a felelősség. Kiemelkedő szerepe van ebben a folyamatban az óvodapedagógusoknak, akik úgy irányítják csoportjaik életét, hogy a gyermekek bizalommal legyenek mind a társak, mind a felnőttek iránt. A gyermekeket nyitottságukra építve megismertetjük szűkebb és tágabb környezetükkel. Megalapozzuk környezettudatos magatartásukat az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. Mivel viselkedésünk modell értékű, a gyermeki magatartás szempontjából meghatározó az óvodapedagógusok és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja. Szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével kívánjuk elősegíteni a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek fejlődését.
A hátrányos helyzetű gyermekek szocializációjának segítése: Célunk: – multikulturális szemlélet kialakítása, multikulturális óvodai nevelés alapjainak megteremtése – veleszületett méltóság és egyéni autonómia tisztelete – kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése – társadalomba való teljes körű és hatékony befogadás és részvétel – másság tisztelete – esélyegyenlőség elősegítése – a tudáshoz való jog érvényesítése Feladataink: – védőnőkkel való folyamatos kapcsolattartás – szülőkkel való tervezett és tudatos kommunikáció figyelembe véve a cigány családok kommunikációs jellemzőit, gyermeknevelési szokásait – képességfejlesztő tevékenység differenciált tervezése – művészeti tevékenységekben teret engedünk kreativitásuknak, sajátos élményeiknek – helyes viselkedésmintákat kell kialakítanunk a kudarc, az ellenvélemény, a bírálat elviselésére, szem előtt tartva, hogy nehezen viselik a megszégyenülést. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése: - A gyermek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével tervezzük meg az egyéni fejlesztési programot - Figyelembe vesszük az egyéni érési folyamatot - A fejlesztés során nem feledkezünk el a gyermek elemi pszichikus szükségletének kielégítéséről, a játékról, a játékba integráljuk a nevelés többi eszközét is - Előkészítjük a gyerekeket az iskolai élet megkezdésére, - Felelősen, szakmailag kompetens módon döntünk az egyes gyerek iskolai alkalmassága felől.
18
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Az óvoda-iskola átmenet alapja a képességfajták szerinti fejlesztés: Szociális képességek: - kritikai gondolkodás - akaraterő, kitartás - kreativitás, problémamegoldó gondolkodás - konfliktuskezelés, szabálytartás - empátia, tolerancia, nyitottság - együttműködő-készség, szervezőkészség - önállóság, önismeret, önbizalom - metakommunikáció, egyes társas helyzetekben adekvát viselkedés Értelmi képességek: - pontos vizuális észlelés - a látott, hallott információk összekapcsolásának képessége - rövid idejű vizuális, verbális memória - szándékos figyelem - környezettudatos magatartás - kreativitás fejlesztése (rugalmasság, nyitottság, eredetiség) - problémakezelés Nyelvi, kommunikációs képességek: - Szóbeli kommunikáció - Beszédbátorság - Helyes beszédtechnika (beszédlégzés, artikuláció, hangsúly) - Magabiztos, kreatív önkifejezés - szókincsbővítés A felnőtt-gyermek kapcsolatára jellemzők: - A felnőtt ismerje és értse meg a gyermeket, tolerálja eltérő fejlődését. Tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot. - Legyen képes váltani, ha a nevelési taktika nem vezet eredményre. - Segítse a gyermekbarátságok kialakulását és a közösség többi tagjához való kapcsolódást. - A gyermekek érzésvilágát a mindennapok konfliktusaiban szerzett saját élmények feldolgozásával és a magatartási szokásrendszer erősítésével alakítjuk. A beavatkozás elmaradása révén lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy megtapasztalják, mikor célszerű engedni, vagy mikor szükséges lemondani a saját elgondolásaikról. - Bátorítjuk a gyermekek kezdeményezéseit, hogy belső elégedettségük, pozitív énképük kialakulhasson. Örüljön a kisebb előrelépésnek is. Vegye észre a sikert, a sikertelenséget segítse elviselni. - A felnőtt példakép a társas viselkedés alakulásában. - A kapcsolatépítésben felhasználjuk a humort. A verbális közlés mellett élünk a metakommunikáció eszközeivel. Így a gyermek megtanulja értelmezni, később maga is használni tudja a nonverbális jeleket - A következetesség, a bizalom, az elismerés fontos nevelési eszköz, amely formálja a gyermeket és általa az egész csoportot is. - A pedagógiai tapintat alkalmazásával elfogadjuk és a gyermekközösséggel is elfogadtatjuk az eltérő fejlődésű és hátrányos helyzetű gyermeket.
19
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Feltételrendszer: - Fontos feladatunk olyan környezet kialakítása, melyben a gyerekek biztonsággal mozoghatnak. - A csoportszoba berendezésekor figyelembe kell vennünk az életkort, nemek szerinti összetételt. - Biztosítanunk kell a játékhoz és a mozgáshoz is a megfelelő helyet, eszközt és időt. - Lehetőséget kell biztosítanunk a közös élmények, tapasztalatok szerzésére. - Fontos a felnőttek pozitív, határozott mintaadása. Sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó feladatok az érzelmi nevelés és szocializáció területén: - A gyermek empátiás képességékre alapozva pillanatnyi lelki állapotának, igényének megfelelő harmonikus alaphangulat biztosítása. - A befogadó közösségben olyan érzelmi légkör kialakítása, amelyben természetes érték az ember, függetlenül teljesítményének színvonalától. - Személyes példamutatással annak megláttatása, hogy nem vagyunk egyformák, a különbözőség tolerálása. - Differenciált fejlesztés: önértékelés, motiváció.
közösségi
nevelés,
kooperáció,
szociális
beilleszkedés,
Nevelésünk eredménye: - A befogadó közösség tagjai természetesnek veszik, hogy a teljesítmény nem befolyásolja az emberi értékeket. - Természetessé válik számukra a rászoruló embertársaknak nyújtott szükségszerű segítségadás. - Megbecsülik, értékelik saját épségüket, ezáltal fejlődik én-képük, személyiségük. - A sajátos fejlődési szinttel rendelkező gyermek megtanulja értékelni saját meglévő képességeit, azokat teljes mértékben kihasználni. - Érzi a közösség segítő erejét, biztonságban mozog társai között. - Egyéni vágyait, akaratát képességeihez mérten igyekszik alárendelni a közösség érdekeinek. - Az elért eredmények által fejlődik érzelmi élete, személyisége, én-tudata - A gyermek rendelkezik azokkal a személyiségjegyekkel, melyek - figyelembe véve saját személyiségét, - lehetővé teszik, hogy önmagához képest sikeresen vegyen részt a közösségi életben.
3.4 Anyanyelvi, értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció formáinak alakítása az óvodai nevelés egészében kiemelt jelentőségű valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Mivel az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért az óvodának szociális és nevelési funkcióját tekintve szoros, egymást segítő, támogató kapcsolatot kell fenntartania a családdal. Különösen fontos, mert a tömegkommunikációs eszközök térhódítása mellett, a szülők munkahelyi elfoglaltsága miatt minimálisra csökken a családokban a beszélgetésre fordított idő. Az óvodába kerülő gyermek kezdetben csak azokat a verbális és nonverbális ismereteket, készségeket mozgósítja, amelyeket korábbi tapasztalatai során megszerzett.
20
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Cél: A teljes gyermeki személyiség, az érés, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével valósuljon meg a sokoldalú értelmi fejlesztés, amelynek eredménye az anyanyelvileg megfelelően fejlett, a környező világot megértő, önmagát kifejezni tudó gyermek. A 3-7 éves korú gyermek nyelvhasználatának fejlesztése - beszédmegértésének, beszédaktivitásának, beszéd és kommunikációs képességei színvonalának emelése - azért, hogy felnőtté válva tisztelje, ápolja magyarságának legfőbb kifejezőjét, szeresse a magyar nyelvet, a hazaszeretet egyik talpkövét. Beszédkultúrája által magabiztossá váljon. Célunk, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. Az óvodába járó gyermekek értelmi képességeinek megalapozása, fejlesztése, az alkotóképes kreatív gondolkodás kialakulásának elősegítése, kompetencia alapú ismeretszerzés. A gyermeki érdeklődésre épített, egyéni képességeihez igazodó élményközpontú és a személyes megtapasztalást, tevékenykedtetést lehetővé tevő fejlesztés biztosítása. Feladat: A gyermekek erősségeinek és esetleges hátrányainak feltárása az eltérő életkori és egyéni sajátosságok ismeretében. Ismeretek elsajátítása, készségek, képességek, jártasságok kialakítása, gyakorlása cselekvésekben. Az anyanyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése a változatos óvodai nevelési tevékenységben. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozott szociális tanulás, tudásgyarapítás A 3-7 éves korú gyermek beszédfejlesztése, beszélő magatartásának kibontakoztatása, kommunikatív képességeinek megszilárdítása, metakommunikatív eszköztárának bővítése. A gyermekek erősségeinek és esetleges hátrányainak feltárása az eltérő életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével: - A gyerekek óvodába lépése előtt anamnézist készítünk. - Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében külön hangsúlyt fektetünk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, a kiemelkedő képességűek tehetséggondozására - A beszoktatási időszak után megfigyeléseinkről, tapasztalatainkról feljegyzést készítünk. - A gyermek fejlődésének alakulását a továbbiakban „egyéni fejlődési lapokon” rögzítjük, egyénre szóló fejlesztési tervet készítünk. Ismeretek elsajátítása, készségek, képességek, jártasságok kialakítása, gyakorlása cselekvésekben: - Megteremtjük a játékba integrált tanulás lehetőségét. - Az életkori sajátosságokra építve változatos tevékenységeket, tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosítunk. - Az egyéni sajátosságokat figyelembe véve differenciált fejlesztést végzünk. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozott szociális tanulás, tudásgyarapítás: - Egész nap folyamán biztosítjuk az önkéntes tanulás lehetőségét; - A tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük, bővítjük, a tanulás minden lehetséges formáját kihasználjuk (utánzás, modellkövetés); - A gyermekek kreativitásához a legmegfelelőbb játékeszközöket használjuk; - Az óvodai élet különböző tevékenységein keresztül fejlesztjük értelmi (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), motoros (nagymozgás, erő, gyorsaság,
21
Napsugár Óvoda, Piliscsaba állóképesség, szem-kéz, szem láb koordináció, finommotorika) és szociális (szabály- és feladattudat, kitartás, önfegyelem, együttműködés, kapcsolatteremtés) képességeit. Az anyanyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése: Az anyanyelvi, kommunikációs nevelés az óvodai nevelőmunka egészét átöleli. A beszédkészség és a gondolkodás fejlődése összefügg; a gyermek beszéde a változatos tevékenységek során fejlődik. Feladat: - A gyermek beszédkészségének gondozása, fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak kialakítása - Képessé kell tenni a gyermeket a feléje áramló verbális és metakommunikációs információk befogadására, megértésére. - A „beszélő”, a tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató környezet biztosítása. - Helyes mintaadás, és szabályközvetítés. - A nyelvi kifejezőkészség megalapozása - A gyermekek önálló dramatikus és bábos kezdeményezéseinek segítése - A gyermek óvodába lépésekor beszédfejlettségi szintjének megismerése, rögzítése a fejlődési lapon. A változások figyelemmel kísérése, szükség esetén szakember segítségének igénylése. - Törekvés a példaértékű mintaadásra, a világos érthető fogalmazásra, és a metakommunikáció eszközeinek egyértelmű használatára - Derűs légkör biztosítása, melyben a gyermek beszédkedve nő, közlési vágya, beszédkészsége, kommunikációs készsége fejlődik, beszédfegyelme javul - Minden tevékenységi formában beszélgetés kezdeményezése - Lehetőség teremtése az otthonról és a külső környezetből hozott élmények, tapasztalatok elmondására, kérdései feltevésére - A szülők figyelmének felhívása a gyermekkel való napi nyugodt beszélgetés, mesélés fontosságára. - A tervszerű anyanyelvi fejlesztés szempontjából fontos a folyamatosság, játékosság, komplexitás érvényesítése. Sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó feladatok az értelmi fejlesztés területén: - A tanulás során új tapasztalatok szerzésének biztosítása a társadalmi és természeti környezetről. - Az egyéni fejlődési szintet és ütemet figyelembe véve, a gyermek pillanatnyi állapotából kiindulva olyan célzott módszerek, tevékenységek és eszközök megválasztása, amelyek segítségével a külvilágból szerzett ingerek, tapasztalatok fejlesztő módon épülnek be a személyiségbe és alkotnak alapot a további fejlődéshez. - Differenciált fejlesztés: egyensúly-, taktilis-, auditív-, vizuális-, észlelés funkció területén, a nagymozgások, a finommotorika, és a cselekvések tervezésének területén. Nevelésünk eredménye: - Fejlettségi szintjének, adott szinten lévő képességeinek megfelelően részt vesz, együttműködik mind az egyéni, mind a közösségi ismeretszerzési lehetőségekben. - Meglévő, sajátos szinten működő pszichikus funkcióit teljes mértékben kihasználja. - Képességeinek megfelelő szinten kommunikál, vesz részt a társakkal való interakciókban. Meglévő ismereteit hasznosítja a mindennapi tevékenységek során.
22
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Pedagógus attitűd: - Élmények, tapasztalatok biztosítása - Tudatosan tervezett nevelés, fejlesztés - Játékba integrált tanulás segítése - Az életkori és egyéni képességekre történő alapozás - Problémamegoldás, kreativitás segítése, sikerélményhez juttatás - Tiszta, helyes, szép beszéd - Személyes minta és példaadás - A kapcsolatteremtés segítése beszédhelyzetek alakításával - A tegezés engedése, amíg a gyermek igényli Ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is kellő bátorsággal nyilvánuljanak meg az óvodában, megfelelő szókészlettel, mondatszerkesztési mintával kell rendelkezniük. A szerény kommunikációs készségekkel rendelkező gyermekek nyelvi nevelését, a gátlások feloldásával, a közvetlen beszédre ösztönző, oldó hatású kommunikációs légkör megteremtésével kezdjük és differenciált egyéni fejlesztéssel folytatjuk. Az anyanyelvi nevelés egyéb lehetőségeinek, formáinak alkalmazása: - Anyanyelvi játékok (a beszéd formai, beszédtechnikai fejlesztése); - Mozgással kísért mondókák (pontos hangzóejtés, lüktetés elősegíti a folyamatos beszéd technikájának elsajátítását); - Népi mondókák, találós kérdések, közmondások; - Mesék; - Szerepjátékok, bábjáték, dramatizálás. Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése: Személyes kompetenciák: - Élmények átélésével érzelmi nevelés, fejlesztés; - Sikerélmények átélésével a személyiség fejlesztése; - Pozitív megerősítéssel önfegyelem, önértékelés, együttműködési készség alakítása, erősítése. Szociális kompetenciák: - Feladattudat, feladattartás alakítása, fejlesztése; - Szokások, szabályok, kapcsolatok alakítása, erősítése. Kognitív kompetenciák: - Tudásgyarapítás a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva, változatos tevékenységek, tapasztalatszerzési lehetőségek biztosításával; - Tanulási képességek megalapozása az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megteremtésével. Speciális kompetenciák: - Tehetséggondozás és felzárkóztatás lehetőségének megteremtése az egyéni képességek figyelembevételével; - Az egyénre szabott tevékenységek biztosításával a differenciált fejlesztés lehetőségének megteremtése.
23
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Nyelvi- kommunikációs kompetenciák: - Szókincsbővítés; - Kifejezőkészség fejlesztése; - A mondatalkotás, a párbeszéd kialakulásának segítése; - A logikus és elvont gondolkodás megfogalmazása, kifejezése, szövegértés ellenőrzése; - Beszédstílus folyamatos csiszolása.
4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Óvodánk sajátos arculata: Piliscsaba óvodái fenntartói döntés alapján 2011. augusztus 1-től összevontan működnek. Székhelyintézmény: Napsugár Óvoda , Bajcsy Zs. u. 33. Telephelye: Benedek Elek Óvoda, Egyetem u. 5. 2-2 vegyes csoport Tagóvodák: Klotildligeti Óvoda, Szent László király útja 28. 3 vegyes csoport Hétszínvirág Óvoda, Levente u. 13. 3 részben osztott csoport A Napsugár és a Benedek Elek Óvodában 1-1 csoportban német nemzetiségi nevelés folyik. Nevelői munkánk középpontjában a szülők igények összehangolásával a gyermeki személyiség áll, amelynek fejlesztése az életkori sajátosságok és az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével, élményszerűen történik. Az óvodapedagógia arculata ma sokszínűséget mutat, pluralista. Ez érték, kincs, vívmány, eredmény. Az alulról építkező, innovatív óvodáknak a szerepe az egyik meghatározó tényezője a mai, az Alapprogram irányelvei szerint működő, sokszínűséget tükröző óvodának. Az azonosulás, a ráhangolódás, az együttes tevékenység jellemzi az óvodapedagógusainkat. Támogatják a gyermeki útkeresést. Az óvodapedagógus társ és támasz. Mércéje: a gyermek önmagához mért fejlődési íve. Piliscsaba környezeti adottságait, a sok erdőt, dombot kihasználva a tanév folyamán sok kirándulást szervezünk az óvodai napirenden belül. Az együttszerzett örömteljes élményeinket beépítjük fejlesztő munkánkba. Olyan óvodai légkört teremtünk, amely szeretettel, bizalommal veszi körül a gyermeket. Kiemelt nevelési feladat: -
Egészséges életmódra, környezettudatos magatartásra nevelés Hátrányos helyzetű gyermekek szocializációjának elősegítése Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Kompetencia alapú nevelés Zenei nevelés Anyanyelvi és kommunikációs nevelés – Logopédiai Hídépítő Német nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi hagyományok ápolása Zöld Óvoda program működtetése
A kiemelt nevelési feladatok az intézmény egységek egyéni arculatának megfelelően valósulnak meg. Személyi feltételeink: A nevelőmunkát gyermekcsoportonként két óvodapedagógus látja el, segítőjük egy szakképzett dajka.
24
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Az óvodapedagógusok egy fő kivételével főiskolát végzettek, 5 fő szakvizsgázott. Három pedagógusunk felsőfokú gyógypedagógiai végzettséggel rendelkezik, egy pedig fejlesztőpedagógusi végzettséggel. Nevelőtestületünk tagjai folyamatosan részt vesznek továbbképzéseken. Kettő fő kivételével minden dajkánk szakképzett. Az irodai feladatokat (titkári, gazdasági feladatok) két részmunkaidős óvodatitkár végzi. Óvodánkra jellemző a nyitottság, a bizalom, az őszinte érdeklődés a családok iránt. Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű a gyermekek számára. A nevelőmunka eredményessége nagymértékben függ a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak végzettségétől, valamennyi munkatárs folyamatos együttműködésétől, összehangolt munkájától. Befogadó szellemiségű óvodánkban, megvalósul az inkluzív nevelés. Óvodánkban – a 2011. évi CXC törvénynek megfelelően – teljes nyitvatartási időben óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodapedagógus tehát a nevelési folyamatban kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű. Az óvodapedagógus és nevelést segítő alkalmazottak összehangolt tevékenysége biztosítja a nevelés eredményességét, a kiegyensúlyozott légkört. Elvárjuk valamennyi munkatársunktól a folyamatos együttműködést, összehangolt munkát a befogadó szellemiségű óvoda az inkluzív nevelés kialakítása érdekében. Óvodapedagógusaink rendelkezzenek biztos ismeretekkel, készségekkel ismerjék a személyiség formálás folyamatát, tevékenységeit, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait. Csak hiteles pedagógus tud a gyermekekre hatni. Ugyanakkor az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése is modell értékű kell, hogy legyen. Nevelőtestületünk arra törekszik, hogy humanizáló közösség legyen, melynek jellemzői: érdeklődnek a másik iránt és elfogadják egymást, munkájukat a nevelésbe vetett hit irányítja, első a közösségi érdek, de mellette biztosítva van az egyének önmegvalósítása. Óvodánkban dolgozó pedagógusok szakmai felkészültségéről, kvalitásáról, attitűdbeli jellemzőiről a következők mondhatók el: – – – – – – – – – – – –
pedagógiai optimizmus (az eredményességben és az újrakezdésben való bizalom), példamutatás beszédben és cselekvésben, szeretet és tisztelet a gyermekek iránt, kreativitás, humor, szülők – és egymás tisztelete, hivatástudat, felelősségérzet, a gyermekek sokoldalú és differenciált fejlesztése, folyamatos önképzés, megfelelő szakmai önismeret, tolerancia és empátia készség, innováció, érzelmi gazdagság, a játék szeretete.
25
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Az óvodapedagógusok alapvető feladatai: – a gyermek ellátása, segítő, támogató attitűddel; – nevelőmunka, melynek alapvető feltétele, hogy minden gyermek a saját fejlődési ütemének megfelelő fejlesztésben részesüljön; – a partnerközpontú működés folyamatos biztosítása annak érdekében, hogy elősegítse a gyermekek egyenletes fejlődését a két nevelési szintér (család és óvoda) harmonikus összhangjának megteremtésével. – A migráns gyermekeket is nevelő óvónőknek feladatuk lehetőséget teremteni arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Dajkáink személyiségére jellemző a gyermekszeretet, a megértés. Képesek a pedagógusokkal összhangban segíteni a nevelőmunkát. Óvodánk minden dolgozója odafigyel arra, hogy a jelen lévő nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekeink is minden tekintetben megélhessék önazonosságukat, kultúrájuk értékességének elismerését. Így érjük el közösen a nemzeti, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. Óvónők és dajkák szakmai kapcsolatára jellemző: – Egymás munkájának ismerete, megbecsülése, segítése. – Összehangolt munka végzése a gondozás terén. – Odafigyelés egymásra a gyermekek fejlesztése érdekében. A dajkák feladatai: – a gyermekek gondozásában aktívan közreműködni; – az óvónők munkáját segíteni és azokat az értékeket, elvárásokat közvetíteni a gyermekek felé, melyeket a nevelők is nap-nap után közvetítenek. Tárgyi feltételek: Óvodánk a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel és megfelelő komforttal rendelkezik, esztétikus környezetben fogadja az eltérő szociális helyzetű családok gyermekeit. Tornaterem, tornaszoba két épületben áll rendelkezésre. A felszerelés, berendezés a gyerekek létszámának részben megfelelő, folyamatos felújítást igényel. A színvonalas nevelő-oktató munkához szükséges alapvető eszközök az óvoda rendelkezésére állnak, a gyermekek által használt tárgyi felszerelések hozzáférhetőek, elhelyezésük biztonságos. Eszközeink bővítését, korszerűsítését - a költségvetési kereten túl -, pályázatokon való részvétel is segíti, de az anyagi források biztosításához a szülők által kezdeményezett gyűjtések is hozzájárulhatnak. Óvodánk TELJES MÉRTÉKBEN NEM rendelkezik a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az eszközjegyzék alapján az elkövetkező években is folytatni kívánjuk az elhasználódott eszközök cseréjét illetve új, korszerű eszközökkel történő fejlesztését. A nevelési program megvalósítását szolgáló tárgyi feltételeket - eszközlistát az 1-es számú függelék tartalmazza. Eszközrendszerünk fejlesztésekor legfontosabb elv, hogy – az eszköz megfeleljen a gyermek életkori sajátosságainak – balesetmentes legyen – kiváló minőségű és esztétikus
26
Napsugár Óvoda, Piliscsaba –
az óvoda pedagógiai programjában megfogalmazott cél és feladatrendszer megvalósítását szolgálja.
Az óvodai élet megszervezése: Az óvodák nyitva tartása a szülők és a fenntartó igénye alapján szerveződik. Az óvodák teljes nyitvatartási idejében (6.30-tól 17.00-ig) a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A gyermekek napi és hetirendje: A folyamatosságot, a rendszerességet és a nyugalmat segíti elő a napirend és a hetirend a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakításánál szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. Az óvodai élet megszervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző munkatárssal. Az óvodakezdés évében azokat a szokásokat vezetjük be először, amelynek egészségügyi vonatkozásai is vannak és az alapvető higiéniát biztosítják. A szokásalakítás folyamatát cselekvéses helyzetben is fokozatosan végezzük (pl.: először a kézmosást és a WC használatot az egészségügyi követelmények miatt), s a már megszilárdultakra építve bővítjük a szokásrendszert. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szocializációjában figyelembe vesszük a családi nevelés eltérő kultúrájának hagyományait, ezért a napirendi feladatok betartásánál, a szokások bevezetésénél főként az utánzásra építünk. Elsősorban azoknak a - családokban elsajátított -, szokásoknak a megváltoztatására, áthangolására vállalkozunk, amelyek a gyermek egészségét, személyiségének fejlődését szolgálják. Napirend: Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele. A napi életritmus, a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi és szellemi fejlődésnek is feltételei. Az óvodában a napirend hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez. Biztosítja a gyerekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását. Fontos, hogy a napirendben a legtöbb időt a gyermek legfőbb tevékenysége, a játék kapja. A napirendünkben a szabad játék kiemelt jelentőségű, ez az időbeosztásban is megmutatkozik Minden gyermek esetében és minden tevékenységre vonatkozóan az egész nap során a folyamatosságnak kell érvényesülnie. Valljuk, hogy az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló időtartamban folyik, ezért az óvodai élet minden percét ugyanolyan fontosnak tekintjük. Általános időkeretek 10.5 órás óvodai nyitva tartás mellett: Szabad Játék, játékban szervezett tevékenységek: 6.5 óra Étkezés, pihenés 3 óra Öltözködés, tisztálkodás: 1 óra
27
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A gyermekek hetirendje: A csoportnapló rögzíti az adott csoport hetirendjét.
A gyermekek fejlődésének nyomonkövetése Az óvodai nevelőmunka dokumentumai: Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, fejlődésük nyomonkövetését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógus által készített-- nem kötelező - feljegyzések is szolgálják. Nevelőtestületünk meghatározta azokat a területeket, amelyek gyermekeink személyiségének megismerése, fejlődésének követése érdekében céltudatos megfigyelést igényel: – – – – – –
játéktevékenységük alakulása, mozgásfejlettségük, anyanyelvi fejlődésük, az egészséges életmód szokásainak kialakultsága, képességeik fejlődése valamennyi nevelési területen, szociális érettségük.
A pedagógiai munka dokumentálása A képességfejlesztés az elsődleges feladatunk, ennek szolgálatába állítjuk a minden nevelési területre kiterjedő törzs- és kiegészítő anyagot. A Pedagógiai Program: irányadó minden pedagógus és óvodai alkalmazott számára. Éves munkaterv: a helyi óvodai program feladatait bontja le éves szintre. Felvételi és mulasztási napló: a gyermekek adatait, a felvétel pontos idejét és a hiányzásokat tartalmazza. Egyéni fejlődési, fejlesztési napló: a felmérések, megfigyelések eredményeit rögzíti, és az arra épített fejlesztési tervet tartalmazza. Tartalmazza: – A gyermek befogadási tervét – A gyermek anamnézisét – Az óvodapedagógusok megfigyeléseit a gyermekről – A fejlesztés programját - a gyermeki szükségletek felméréseiből, az óvodapedagógus megfigyeléseiből, a fejlesztő pedagógus vizsgálati eredményei alapján tett javaslataiból határozzuk meg – Szakvélemény megléténél - annak figyelembevételével - az egyéni fejlesztési tervet – Rendszeres megfigyelést a nehezen nevelhető, a hátrányos és a veszélyeztetett gyermekekről (megfigyelés, cselekvési terv) – Migráns gyermekek érkezése esetén a multikulturális szempontból kibővült tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosító ismeretek megértési, feldolgozási, ellenőrzési, értékelési folyamatának a tervét.
28
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Munkaközösségek munkaterve: az adott évre vonatkozó feladatokat rögzíti. Csoportnapló tartalmazza: -
A gyermekekkel kapcsolatos adatokat Éves és heti ütemtervet A nevelőmunka tervezését, értékelését Eseménynaptárt /programtervet Év eleji felméréseket Heti rendet, napirendet Balesetvédelmi tájékoztatást A családokkal való kapcsolattartást (szülői értekezlet jegyzőkönyve, családlátogatás) Gyermekvédelmi tevékenységet Vezetői látogatásokat
29
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
NAPSUGÁR ÓVODA és BENEDEK ELEK ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013 p.h. Készítette: Cím:
Matejkáné Székely Szilvia óvodavezető 2081 Piliscsaba, Bajcsy-Zs. u. 33.
30
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
I. ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA: A Napsugár Óvoda a század elején épült, kertes családi háznak. Az 50-es években már óvodaként működött, először egy, majd két csoporttal. Jelenlegi állapotát 2011-ben alakították ki. Telephely óvodánk, a Benedek Elek Óvoda a volt orosz laktanyában lett kialakítva 2010ben egy panelház földszintjén. Ez szintén két csoportos óvoda, ahol osztatlan csoportokkal dogozunk. Nevelői munkánk középpontjában a szülők igényei alapján a gyermeki személyiség áll, amelynek fejlesztése az életkori sajátosságok és az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével, élményszerűen történik. Az óvodapedagógia arculata ma sokszínűséget mutat, pluralista. Ez érték, kincs, vívmány, eredmény. Az alulról építkező, innovatív óvodáknak a szerepe az egyik meghatározó tényezője a mai, az ONOAP irányelvei szerint működő, sokszínűséget tükröző óvodának. Az azonosulás, a ráhangolódás, az együttes tevékenység jellemzi az óvodapedagógusainkat. Támogatják a gyermeki útkeresést. Az óvodapedagógus társ és támasz. Mércéje: a gyermek önmagához mért fejlődési íve. Piliscsaba környezeti adottságait, a sok erdőt, dombot kihasználva a tanév folyamán sok kirándulást szervezünk az óvodai napirenden belül. Az együttszerzett örömteljes élményeinket beépítjük fejlesztő munkánkba. Olyan óvodai légkört teremtünk, amely szeretettel, bizalommal veszi körül a gyermeket. 1.1 Kiemelt nevelési feladat: -
Egészséges életmódra, környezettudatos magatartásra nevelés Hátrányos helyzetű gyermekek szocializációjának elősegítése Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Kompetencia alapú nevelés Német nemzetiségi óvodai nevelési feladatok ellátása, nemzetiségi hagyományok ápolása
1.2 Személyi feltételeink: A nevelőmunkát gyermekcsoportonként két okleveles óvodapedagógus látja el, segítőjük egy szakképzett dajka. Minden óvodapedagógus főiskolát végzett, 2 fő szakvizsgázott. Két pedagógusunk felsőfokú gyógypedagógiai végzettséggel rendelkezik, egy pedig fejlesztőpedagógusi végzettséggel. Nevelőtestületünk tagjai folyamatosan részt vesznek továbbképzéseken. Dajkáink szakképzettek. Az irodai feladatokat (titkári, gazdasági feladatok) egy részmunkaidős óvodatitkár végzi. Óvodánkra jellemző a nyitottság, a bizalom, az őszinte érdeklődés a családok iránt. Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű a gyermekek számára. A nevelőmunka eredményessége nagymértékben függ a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak végzettségétől, valamennyi munkatárs folyamatos együttműködésétől, összehangolt munkájától. Befogadó szellemiségű óvodánkban, megvalósul az inkluzív nevelés.
31
Napsugár Óvoda, Piliscsaba 1.3 Tárgyi feltételek: Óvodánk a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel és megfelelő komforttal rendelkezik, esztétikus környezetben fogadja az eltérő szociális helyzetű családok gyermekeit. A színvonalas nevelő-oktató munkához szükséges alapvető eszközök az óvoda rendelkezésére állnak, a gyermekek által használt tárgyi felszerelések hozzáférhetőek, elhelyezésük biztonságos. Eszközeink bővítését, korszerűsítését - a költségvetési kereten túl -, pályázatokon való részvétel is segíti, de az anyagi források biztosításához a szülők által kezdeményezett gyűjtések is hozzájárulhatnak. Óvodánk TELJES MÉRTÉKBEN NEM rendelkezik a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az eszközjegyzék alapján az elkövetkező években is folytatni kívánjuk az elhasználódott eszközök cseréjét, illetve új, korszerű eszközökkel történő fejlesztését. Eszközrendszerünk fejlesztésekor legfontosabb elv, hogy – az eszköz megfeleljen a gyermek életkori sajátosságainak – balesetmentes legyen – kiváló minőségű és esztétikus – az óvoda pedagógiai programjában megfogalmazott megvalósítását szolgálja.
cél
és
feladatrendszer
II. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE: Az óvoda nyitva tartása a szülők és a fenntartó igénye alapján szerveződik. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. 2.1 Napirend: Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele. A napi életritmus, a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi és szellemi fejlődésnek is feltételei. Az óvodában a napirend hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez. Biztosítja a gyerekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását. Fontos, hogy a napirendben a legtöbb időt a gyermek legfőbb tevékenysége, a játék kapja. A napirendünkben a szabad játék kiemelt jelentőségű, ez az időbeosztásban is megmutatkozik Minden gyermek esetében és minden tevékenységre vonatkozóan az egész nap során a folyamatosságnak kell érvényesülnie. Valljuk, hogy az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló időtartamban folyik, ezért az óvodai élet minden percét ugyanolyan fontosnak tekintjük. Általános időkeretek 10.5 órás óvodai nyitva tartás mellett: Szabad Játék, játékban szervezett tevékenységek: 6.5 óra Étkezés, pihenés 3 óra Öltözködés, tisztálkodás: 1 óra
32
Napsugár Óvoda, Piliscsaba 2.2 A gyermekek hetirendje: A csoportnapló rögzíti az adott csoport hetirendjét.
III.
A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE
3.1 Az óvodai nevelőmunka dokumentumai: Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, fejlődésük nyomonkövetését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógus által készített - nem kötelező - feljegyzések is szolgálják. Nevelőtestületünk meghatározta azokat a területeket, amelyek gyermekeink személyiségének megismerése, fejlődésének követése érdekében céltudatos megfigyelést igényel: – – – – – –
játéktevékenységük alakulása, mozgásfejlettségük, anyanyelvi fejlődésük, az egészséges életmód szokásainak kialakultsága, képességeik fejlődése valamennyi nevelési területen, szociális érettségük.
A pedagógiai munka dokumentálása A képességfejlesztés az elsődleges feladatunk, ennek szolgálatába állítjuk a minden nevelési területre kiterjedő törzs- és kiegészítő anyagot. A Pedagógiai Program: irányadó minden pedagógus és óvodai alkalmazott számára. Éves munkaterv: a helyi óvodai program feladatait bontja le éves szintre. Felvételi és mulasztási napló: a gyermekek adatait, a felvétel pontos idejét és a hiányzásokat tartalmazza. Egyéni fejlődési, fejlesztési napló: a felmérések, megfigyelések eredményeit rögzíti, és az arra épített fejlesztési tervet tartalmazza. Tartalma: – A gyermek befogadási tervét – A gyermek anamnézisét – Az óvodapedagógusok megfigyeléseit a gyermekről – A fejlesztés programját - a gyermeki szükségletek felméréseiből, az óvodapedagógus megfigyeléseiből, a fejlesztő pedagógus vizsgálati eredményei alapján tett javaslataiból határozzuk meg – Szakvélemény megléténél - annak figyelembevételével - az egyéni fejlesztési tervet – Rendszeres megfigyelést a nehezen nevelhető, a hátrányos és a veszélyeztetett gyermekekről (megfigyelés, cselekvési terv) – Migráns gyermekek érkezése esetén a multikulturális szempontból kibővült tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosító ismeretek megértési, feldolgozási, ellenőrzési, értékelési folyamatának a tervét.
33
Napsugár Óvoda, Piliscsaba 3.2 Munkaközösségek munkaterve: az adott évre vonatkozó feladatokat rögzíti. 3.3 Csoportnapló tartalmazza: - A gyermekekkel kapcsolatos adatokat - Éves és heti ütemtervet - A nevelőmunka tervezését, értékelését - Eseménynaptárt /programtervet - Év eleji felméréseket - Heti rendet, napirendet - Balesetvédelmi tájékoztatást - A családokkal való kapcsolattartást (szülői értekezlet jegyzőkönyve, családlátogatás) - Gyermekvédelmi tevékenységet - Vezetői látogatásokat
IV.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
4.1. Játék Cél: Minden gyermek találja meg az életkorának, fejlettségének, érdeklődésének megfelelő játéktevékenységet, érzelmi biztonságban, önfeledten játsszon. Minden gyermek találja meg az életkorának, fejlettségének, érdeklődésének megfelelő játéktevékenységet, érzelmi biztonságban, önfeledten játsszon. A gyermekek szabad képzettársításának elősegítése, a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása. A játék legyen minél sokrétűbb tájékozódást, kreativitást fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenység. Feladat: Feszültségek oldása, öröm, érzelmek, sikerélmény megélése, kudarcok feldolgozása. - Lehetőségek biztosítása bizonyos élethelyzetekben tapasztalt viselkedési módok újra átélésére, kellemes élmények felelevenítésére. - Lehetőség biztosítása a gyermek negatív élményeinek feldolgozására - A gyermekek fantáziájának gazdagítása a játékban minden lehetséges, minden megtörténhet. - Gyermeki kreativitás fejlesztése, feszültségek oldása: közös tapasztalatszerzés, kísérletezés: tárgyakkal, ötletekkel, gondolatokkal. - Mozgás fejlesztése, új mozgásformák kialakítása, gyakorlása. - Érzékszervek változatos használata. - Beszédkedv fokozása, szókincs gazdagítása, beszédkészség fejlesztése, a konfliktuskezelés és - az asszertív (tud nemet mondani) kommunikációs stílus nyelvi formáinak gazdagítása. - Értelmi képességek fejlesztése. - Társas kapcsolatok kialakítása, fejlesztése, együttműködési készség létrejötte. - Alapvető erkölcsi normák, magatartási szokások kialakítása. Az óvodáskorban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása. Az óvónő játéksegítő módszereinek tudatos alkalmazása, a gyermekek egyéni sajátosságainak
34
Napsugár Óvoda, Piliscsaba figyelembe vétele. A gyermeki személyiség gazdagítása, fejlesztése, élmény nyújtása. Megfigyelőképesség, észlelés, kreativitás fejlesztése, erősítése. Beszédkészség, kommunikáció, problémaérzékenység alakítása. A közösséghez való viszonyának alakítása, az együttérzés, elfogadás, fegyelem fejlesztése. Az óvodáskorban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása: - Gyakorló - Építő-konstruáló játékok - Szimbolikus szerepjátékok - Szabályjátékok. - Népi játékok Az óvodapedagógus játéksegítő, játékirányító módszereinek tudatos alkalmazása, az egyéni képességek figyelembe vétele: A játék folyamatában tudatos jelenlétünkkel biztosítjuk az indirekt irányítást. A gyermek szabadságát és az óvónő tudatos fejlesztő munkáját együttesen kell érvényesítenünk. A játéksegítő módszereket csak úgy tudjuk helyesen alkalmazni, ha megismerjük az egyes gyermekek mozgásfejlettségét, manuális készségét, észlelésének, érzelmi, akarati életének, gondolkodásának fejlettségét. A fejlesztési feladatokat az alapján határozzuk meg, hogy mi a gyermek érdeklődési köre, kedvenc játéka és tevékenysége, milyen a csoport összetétele. Ha a gyermekek nyugodtan játszanak, irányításunk játékot követő, szemlélő, hagyjuk őket cselekedni. Segítjük azok játékát, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Ha szükség van rá, kezdeményezünk játékot, modellnyújtó játszótársak vagyunk. A helyes viselkedést pozitív megerősítésével alakítjuk ki, hogy megbecsüljék egymás munkáját (játékát). Akkor avatkozunk be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, ha veszélyeztetik egymás épségét és nyugodt játékát. 4.2 Sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó feladatok a játék tevékenységben: A játék keretet ad és lehetőséget nyújt a sajátos nevelési igényű gyermekek meglévő fejlettségi szintjét kihasználva a fejlődés biztosítására. Teret enged a személyiség egészének komplex fejlesztésére, biztosítja a gyermek beilleszkedését a befogadó csoport tagjai közé. - A gyermekeket a meglévő ismereteikre alapozva megismertetjük az óvodában található, számukra ismeretlen játékeszközökkel, azok használatával. - A különböző fejlettségű gyermekeknek más a játékeszköz-igénye és a szociálisan érettebb gyermekek segítségével mintát adunk az együttműködésre, a megegyezésre - A játék során a valóság jobb megismerése a képességek és tulajdonságok alakításával a gyermek személyiségének komplex fejlesztése. - Differenciált fejlesztés: tapasztalatszerzési lehetőségek biztosításával pszichikus funkciók fejlesztése. 4.3 Az anyanyelvi nevelés feladatai a szabad játék tevékenységei területén: - Tudatosan megengedő, támogató, biztonságot adó jelenléttel a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. - Készséges válaszok adása a kérdésekre, gyermeki üzenet kódolása. - A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítségével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával - A magyaros mondatalkotás kialakításának segítése.
35
Napsugár Óvoda, Piliscsaba - Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. - Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. Pedagógus attitűd: - Ösztönző - Elfogadó - Tanácsadó - Kezdeményező
- Elismerő - Bátorító - Szükség
esetén
irányító,
vezető.
Feltételrendszer: - Nyugodt légkör: A gyermekek szabadon választhatnak a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. - A kreatív légkör: a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását segítjük. - Az együtt-játszás alapvető szabályai és szokásai: a nem túl sok szabály betartása fokozza a gyermek biztonságérzetét, segíti az eligazodásban, saját és társai tevékenységhatárainak bemérésében. - Idő: a napirendben a szabad játékra kell a legtöbb időt biztosítanunk, hogy a gyermeknek legyen ideje elképzelései megvalósítására, elmélyülésre. Így a játék kiemelt jelentősége tükröződik a napirendben. - Hely: a csoportszobában - a változtatás lehetőségének biztosításával -, állandó játszóhelyeket alakítunk ki a belső terek tagolásával. Az udvaron helyet biztosítunk a mozgásos játékokhoz, de lehetőséget teremtünk egyéb tevékenységre is (pl. szerepjáték, rajzolás, alakítás homokból). - Eszköz: A játékeszközök kiválasztásában a gyermek általános és egyéni fejlettségén túl figyelünk a különböző játékeszközök fejlesztő hatására is. - Élmények: Tapasztalatszerzés és élményforrások biztosításával bővítjük a játék tartalmát, formagazdagságát. Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése: Személyes kompetenciák: -
Személyiség,- fantázia gazdagítása, fejlesztése Én kép alakulásának segítése Önkéntes szerepvállalás erősödése Sikerélményhez jutás Erősödjön feladattartásuk, növekedjen önbizalmuk Személyes feszültség, szorongás oldásának lehetősége a választott szerepek eljátszásával.
Szociális kompetenciák: -
Saját és egymás játékának tiszteletben tartása; Az együtt-játszás, az egymástól való tanulás, a közös alkotás örömének felfedezése; Az együtt-játszás során fejlődjenek a baráti kapcsolatok, erősödjön szabálytudatuk; Szerepjátékok vállalásával erősödjenek a társas kapcsolatok; Szabálytudatuk erősödésével alapozódjanak meg különböző viselkedésformák: versenyszellem, csapatszellem, együttműködés, egymásra figyelés, alkalmazkodás stb.
36
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Kognitív kompetenciák: -
A megismerési folyamatok megalapozása Élmények, tapasztalatok gyűjtése Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Mozgáskoordináció fejlődése
Speciális kompetenciák: - Kreativitás, fantázia, esztétikai érzék fejlődése; - Önbizalom fejlesztés a szereplési vágy megélésének biztosításával; - Tehetséggondozás. Nyelvi-kommunikációs kompetenciák: - Szókincsbővítés, az irodalmi művekben szereplő szófordulatok beépülésével. - Gyakorolják a játékhoz kapcsolódó szövegalkotást, a párbeszédes nyelvi megfogalmazásokat. - A beszédkedv, a közlési vágy fokozódik, alkalmazzák az udvariassági formákat a játék során. - Elmélyülten játszik, önállóan megteremti a szükséges helyet, eszközt, dönt abban, hogy kivel játszik. - Társaival együtt tud működni a játék során. - A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. - Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus- szerepjáték. - Vállalnak szerepeket, azokat maguk közt el tudják osztani. - Bonyolult építményeket képesek kitalálni, megvalósítani. - Szívesen dramatizálnak, báboznak. - Játékukhoz eszközöket barkácsolnak, azt játékukban felhasználják. - Élvezik a szabályjátékokat, és a normákat betartják. - Kommunikációs, kapcsolatteremtő, együttműködő készségük jól fejlett lesz. 4.4 Vers, mese (irodalmi nevelés) Cél: A gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása elsősorban a mesék segítségével. A mesék, versek segítségével maradandó irodalmi élmény nyújtása. Feladat: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása Az óvodás korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás) A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom, a népköltészet eszközeivel - Esztétikailag igényes műveken keresztül az értelmi nevelés fejlesztése, erkölcsi értékek közvetítés., - A művek érzelmi átélésére lehetőség biztosítása - Anyanyelvi nevelés, beszédstílus alakítása, szókincsbővítés. - Szorongás oldás a drámapedagógia eszközeivel, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, lelkileg sérült gyermekek esetében. - A mindennapos mesélés, verselés segítségével a gyerekek mentálhigiénés egyensúlyának fenntartása.
37
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása: - A legkisebbek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból, ritmikus, zenei hatású, játékos versekből egyszerű cselekvésű érthető mesékből állítjuk össze. - A gyermekek meséit folyamatosan többfázisúvá bővítjük (állatmesék, népmesék, realisztikus mesék, klasszikus tündérmesék, tréfás mesék, és műmesék) - Teret adunk a magyar klasszikusok és a kortárs írók meséinek és a folytatásos meseregényeknek is. - A csoportösszetétel figyelembevételével a mese, vers anyagának megválasztásával a multi- és interkulturális nevelést valósítjuk meg. - Népi mondókákat, névcsúfolókat, halandzsa szövegű kiolvasókat naponta mondogatunk. - Szerepeltetjük a vidám, humoros, ritmus élményt nyújtó verseket. - A nagyobbaknak lírai műveket is olvasunk, hogy megérezzék a költői képek érzelmet kifejező erejét. - A versek, mesék tartalmaival erősítjük a környezet megszerettetését, segítjük a hagyományőrzést és nyelvi eszközökkel is kifejezzük az évszakok szépségét. Az óvodáskorban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása: - Az óvodába kerülő gyermekek első igazi versélménye a mondóka (ölbeli játék). A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatokkal, játékokkal biztonságérzetet nyújtunk, örömet szerzünk. - Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. Rövid jelenetek bemutatásával a gyermekek megismerik a bábokat, ők is báboznak, dramatizálnak. - A könyvek megszerettetése érdekében biztosítjuk, hogy a gyermekek lapozgassanak leporellókat, színes képeskönyveket, otthonról is elhozhassák kedvenc könyveiket. - A vers, mese illusztrálásához olyan kellékeket használunk, amelyek elősegítik a képzeleti képek előhívását. - Az új verseket a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, évszakhoz, ünnephez kapcsoljuk. - A mesélés, mondókázás, verselés mindennapos óvodai tevékenység, a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mesehallgatáshoz szükséges intimitás megteremtésével erősítjük annak érzelmi hatását. Pedagógus attitűd: Művészi értékű, a gyermekek fejlettségének megfelelő mű választása Emlékezetből mesél, megőrizve a műfaj legjellegzetesebb nyelvi és stilisztikai elemeit A könyv szeretetére nevel Pozitív megerősítésre, sikerélmény nyújtására törekszik Sajátos nevelési igényű gyermekre vonatkozó feladatok: A gyermekirodalmi alkotások megszerettetésével, a gyermekek erkölcsi érzelmeinek fejlesztése. Az irodalmi művek, versek, mondókák felhasználásával, mondogatásukkal, ritmusuk által a személyes kapcsolat, mint a fejlesztés érzelmi alapjának kialakítása. Mesehallgatással szabályokhoz, normákhoz való igazodás elsajátítása. Nevelésünk eredménye: - Fejlődnek, bensőségesebbé válnak érzelmi kapcsolatai; - Erősödik én-tudata, önbizalma.
38
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén: - A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, a vers, a bábozás és a dramatizálás. Ezeken keresztül gyakoroljuk a helyes hangejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtani formák hibátlan használatát, beszédészlelés - megértés - reprodukció fejlesztését. - A népi mondókák segítségével tisztíthatunk a magán és mássalhangzók helyes ejtésén és alakíthatjuk a gyermekek megfelelő artikulációját. - A népmesék, mondókák, irodalmi alkotások bővítik a gyermekek szókincsét, általuk sok új kifejezést ismernek meg. - Az anyanyelv fejlesztésének legfontosabb eszköze a vers, a mese. Az irodalmi szövegek gyarapítják a gyermekek szókincsét. A kifejezések, nyelvi fordulatok gazdagítják nyelvi kifejezésmódjukat, erkölcsi, esztétikai érzéküket. Mindez nélkülözhetetlen az iskolaérettség eléréséhez. A kiválasztott anyagban hangsúlyt fektetünk a beszédfejlesztés, a szókincsgyarapító, az esztétikai érzéket fejlesztő irodalmi művek bemutatására. Az óvodánkban biztosított a beszélő tanulást segítő környezet, mely a fentiek nélkül nem megvalósítható. Feltételrendszer: - Esztétikus mesesarkot alakítunk ki. - Bábokkal, fejdíszekkel, díszletekkel lehetővé tesszük a bábozást, dramatizálást. - A gyermekek számára elérhető könyvespolcra, nézegetésre alkalmas könyveket helyezünk. - Az irodalmi alkotások kiválasztásában érvényesítjük a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosságot. Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése: Személyes kompetenciák: - Önismeret, önértékelés fejlesztése - Esztétikai, erkölcsi értékek megalapozása, fejlesztése - Önkifejezés lehetőségének megteremtése Szociális kompetenciák: - Viselkedés és magatartásformák erősítése - Közös élmények megélésével közösségi tudat és hovatartozás tudatosítása - Együttműködés, kreativitás fejlesztése - Az alkotó fantázia, az egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása Kognitív kompetenciák: - Aktivitás, nyitottság, együttműködési képesség, emlékezet fejlesztése - Gondolkodás, önismeret, nemzeti identitástudat alakítása Speciális kompetenciák: - Esztétikai nevelés - Tehetséggondozás - Egyéni kifejezésmódok gazdagítása Nyelvi-kommunikációs kompetenciák: - Beszédtartalom gazdagítása az ismeretlen, régies, népies szavakkal - Beszédkedv és beszédfantázia fejlesztése - A helyes beszédtempó, hangsúly, hanglejtés gyakorlása
39
Napsugár Óvoda, Piliscsaba 4.5 Ének-zene, énekes játékok (zenei nevelés) Cél: A gyermekekkel megszerettetni a zenét, a dalokat, az éneklést, a mondókázást. Fejleszteni esztétikai érzéküket, zenei hallásukat, mozgáskultúrájukat és ritmusérzéküket. Kialakítani zenei ízlésüket, megalapozni zenei anyanyelvüket. Megéreztetni a közös éneklés, a közös játék örömét. Fontosnak tartjuk a műveltség megalapozását, amit az irodalom mellett a hagyományok, a népszokások, a dalok-mondókák gondosan megválogatott felhasználásával érünk el. A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése. A gyerekeket minél több olyan zenei élményhez juttatni, ami zenei anyanyelvüket megalapozhatja. Az énekes játékok, dalok megszerettetése, tiszta éneklésre nevelés. Feladat: A felhasznált zenei anyagok igényes és az adott csoport képességszintjének megfelelő összeválogatása. Az óvodáskorban megtervezhető jellegzetes zenei tartalmak biztosítása, az ölbeli játékok kiemelt szerepe a beilleszkedési folyamatban. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, kreativitásának fejlesztése, mely az önkifejezés újabb lehetősége. A gyermekek éneklési kedvének felkeltése, zenei fogékonyságának megalapozása. A közös éneklés, játék, tánc segítségével együttes élmények teremtése. Zenei készségfejlesztés. A felhasznált zenei anyagok igényes és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása: - Az óvodai nevelés során a gyerekekkel mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismertetünk meg. Az anyag kiválasztásánál tekintettel vagyunk a gyermekek nemzetiségi, etnikai hovatartozására. - Éneklés közben fejlődik hallásuk, nyelvi kommunikációjuk, éneklési készségük, ritmusérzékük, harmonikus, szép mozgásuk. A zenében a hang és a mozgás mindig együtt jár. - Az ünnepi hangulat előkészítésében a daloknak, zenének, éneklésnek nagy jelentőséget tulajdonítunk. Színessé, örömtelivé teszik ünnepeinket. - A kisebbeknek a kötetlen forma felel meg jobban. A szabad részvétel kizárja a szorongást, fokozza a gyermek biztonságérzetét. A természetes játékhelyzetekben - felelgetős énekes játékok - az egyéni megszólalás bátorítása észrevétlen marad számukra. A „részvétel” azt is jelenti, amikor messziről figyel, vagy játék közben hallja az éneklést. - A mondóka és dalanyagból olyan alkalmas játékokat választunk, amelyeket a felnőtt játszik a gyermekkel, körbesétálás nélkül, állva vagy ülve. Később körbejárni is megtanulnak. - Amint a társas énekes játékok megjelennek, szükség van a közös együttes részvételre. Körbe állhatnak, választhatják egymást akkor is, ha a körbejárás fegyelmezett kézfogását még nem kívánjuk meg. - Az énekes játékokra épülő zenei nevelés természetes formája a kör. Az egyszerű körjátékokat bonyolultabb mozgásokkal bővíthetjük - Később a nagyobbaknál, több szereplővel, komplikáltabb mozgással, nagy térben mozgó játékokat is választhatunk. - A dalanyag kiválasztásánál (a s-m hangokon mozgó és a hat hangterjedelmű dallamok aránya változik) a jellemző dallamfordulat és a játékforma az irányadó. A dalanyag összeválogatásánál figyelünk a mondókák, dalos játékok és műdalok összeállításának arányára. 40
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Az óvodáskorban tervezhető jellegzetes zenei tartalmak biztosítása: -
A környezet hangjainak megfigyeltetése Népi mondókák, ölbeli játékok, csúfolók, népi énekes játékok Dalos játékok Válogatott kortársművészeti alkotások Az elemei zenei képességek fejlesztése (éneklési készség, zenei hallás, ritmusérzék) Zenehallgatási készség kialakítása (népdal, műdal, ünnepekhez kapcsolódó dalok) figyelemmel a nemzeti etnikai hovatartozásra Mozgáskultúra, tánc, a néptánc alapelemei Hangszerekkel való ismerkedés Kisebbségi nyelvű mondókák, dalos játékok, gyermekdalok, zenehallgatás komplex módon kapcsolódva a magyar nyelvű zenei nevelés folyamatába. A kisebbségi nyelv aránya igazodik az adott korcsoport nyelvi fejlettségéhez.
Sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó feladatok: A gyermek zene iránti érdeklődésének felkeltése, a zenei anyanyelv befogadására való képesség megalapozása, valamint népi gyermekjátékdalok segítségével mozgásformák, táncmozdulatok elsajátíttatása. -
Az ének, a ritmus, a mozgás segítségével összetett módon, kölcsönhatásban fejlődnek pszichikus funkcióik, testi képességeik, alakulnak szociális kapcsolataik, érzelmeik.
Nevelésünk eredménye: - Az énekes-, és dalos játékok játszása során gyarapodnak ismeretei, fejlődik testsémája, térbeli tájékozódása. - Alakulnak szociális kapcsolatai, rögződnek szabályok, közösségi normák. Az anyanyelvi nevelésre vonatkozó feladatok: - a beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a beszédtechnika tökéletesítése különböző grammatikai megoldásokkal; - attitűdök, gondolkodásbeli kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel; - beszéd és zenei hallás komplex fejlesztése. - Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. - Beszéd és zenei hallás fejlesztése. - Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. - A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. - Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok). Pedagógus attitűd: - A gyerekek képességeinek megfelelő zenei anyag kiválasztása; - Egyéni képességek alakítása, tehetséggondozás; - Pozitív megerősítés, sikerélményhez juttatás; - Dicséret, elismerés, ösztönzés, bátorítás.
41
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Feltételrendszer: - Az óvónő tiszta énekhangja, zenei műveltsége; - Az óvónő zenei - módszertani kultúráltsága; - Megfelelő tér a nagyobb mozgásteret igénylő játékokhoz, tánchoz; - Megfelelő pszichés légkörről, érzelmi motiváltság; - Ritmushangszerek, amelyekkel cselekvés, közben a gyermekek érzékelik a ritmust. - Saját készítésű vagy a gyermekekkel közösen készített eszközök a dalos játékokhoz, mondókákhoz. - Magnó, kazetták, CD-k, CD-lejátszó és az óvónő hangszerei az igényes zenehallgatáshoz. Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése: Személyes kompetenciák: - Éneklési kedv kialakítása, fenntartása - Öröm átélésének biztosítása - Belső motiváltság, önkifejezés, önismeret kialakítása Szociális kompetenciák: - A mozgás, ritmus, zene átélésével jókedv, öröm, esztétikai élmény biztosítása - Csoportösszetartás erősítése - Toleranciafejlesztés - Önállóság fejlesztése Kognitív kompetenciák: - Mozgásigény kielégítése - Zenei képességek fejlesztése - Hallás, ritmusérzék figyelemkoncentráció fejlesztés - Emlékezetfejlesztés - Identitástudat alakítás Speciális kompetenciák - Egyéni képességek kibontakoztatása, erősítése - Sikerélményhez juttatás - Alkotókedv felkeltése, tehetséggondozás Nyelvi- kommunikációs kompetenciák: - Hangsúly, hangerő tempó, beszédlégzés fejlesztése - Hangzók helyes megformálásának segítése - Fogalomalkotás és szókincsbővítés régies kifejezésekkel, a néphagyományok szimbolikájának megismerésével - Választékos kifejezések gyakorlása 4.6 Rajzolás, mintázás, kézimunka (vizuális nevelés) Cél: A gyermeki ábrázolás, a belső kép gazdagítása alkotó légkör teremtésével. Az önkifejezésre, az esztétikai élmények befogadására való igény kialakítása. A gyermek tér, forma és szín képzetének gazdagítása. A finommozgás pontosabbá, könnyedebbé tétele. Gazdagítani tér-, forma-, szín képzeteiket, igényességük alakításával, elmélyítésével megalapozni esztétikai érzékenységüket, ízlésüket.
42
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Feladat: Az óvodáskorban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. Önkifejezés fejlődésének segítése, esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság alakítása, esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek belső képének, fantáziájának, képzeletének gazdagítása a mese, vers, ének eszközeivel, élményadással. -
Az alkotó, alakító gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, alkotó légkör megteremtése. Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, az esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. Az eszközök helyes használatának megtanítása. Különböző anyagokkal való ismerkedés. A rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeinek és eljárásainak megismertetése. A gyermek minél több természetes anyaggal való megismertetése. A népi kismesterségek technikáinak megismertetése. Az egyéni kedv szerinti munkálkodás feltételeinek biztosítása, a fantázia szárnyalásának megengedése, közben a beszélő környezet megteremtése, érzelmek megnyilvánulási lehetőségének biztosítása. Az épített és természeti környezetünk szépségeinek megláttatása.
A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Az egész nap során biztosítjuk a gyermekek számára az ábrázolási lehetőségeket. Az ábrázoló tevékenység tartalma: - Rajzolás, festés - Mintázás - Építés - Képalakítás - Kézimunka különböző fajtái - Hagyományőrző tevékenységek (fonás, sodrás, szövés, nemezelés, batikolás) - Műalkotásokkal való ismerkedés Az alkotó-alakító tevékenységek a játékba integrálódnak. Az óvodapedagógus megteremti annak lehetőségét, hogy minden gyermek megalkothassa az ajánlott eszköz-feltételekkel saját kép-plasztikai elképzelését. A gyermekek megjelenítik személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyik, szorongásaik, fantázia-és élményviláguk mutatkozik meg. A gyermekek alkotó tevékenységében megjelenik a kisebbségi jelleg. A rajzolás, mintázás és kézimunka tevékenységek alapprogramban megjelölt céljai és feladatai mellett kidomborítjuk a kisebbség szín- és formavilágát, igazodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Megismertetjük a gyermekekkel a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és az ezekkel összefüggő tárgyi kellékeket (pl. használati tárgyak színe, népviselet mintázata, visszatérő motívumok). Az alkotó tevékenységek során megjelenő kisebbségi nyelv igazodik a gyermekek fejlettségéhez, tartalmaz ismert elemeket, de mindig nyújt új ismeretet is. Ez vonatkozik az anyagok színére, formájára, egyes munkafogások megnevezésére, az eszközök nevére. Az alkotó tevékenységek kapcsolódnak a kisebbségi zenei neveléshez és a német nyelvű verses, mesés tevékenységekhez.
43
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó feladatok: az alkotó tevékenysége megszerettetése, fontos, hogy ez örömteli cselekvést jelentsen. Az ábrázolás eszközeivel, megfelelő érzelmi hangulat, motiváltság megteremtésével lehetőséget biztosítunk a gyermeknek saját belső világának megjelenítéséhez, esetleges szorongásainak kivetítéséhez, oldásához. Nevelésünk eredménye: - A gyermek képes lesz a tevékenységhez szükséges anyagokat, eszközöket megfelelően használni, kiválasztani a számára megfelelő, ezáltal fejlesztő tevékenységet. - Alkotásában megjelennek személyes vágyai, belső képei. Anyanyelvi neveléssel kapcsolatos feladatok: - A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd fejlesztése: az ábrázoltak szóbeli elmondása, - formák, színek magyarázata, anyagok, eszközök megnevezése;, - kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. Pedagógus attitűd: - Élmények, anyagok, eszközök biztosítása - Ösztönzés, buzdítás, dicséret, ötletadás - Pozitív megerősítés, a gyerek ötleteinek tiszteletbetartása, munkájuk megbecsülése - Változatos módszerek, technikák alkalmazása, tehetséggondozás Feltételrendszer: - Az ábrázoló tevékenységek szervezésénél a gyermekek kíváncsiságára, egyéni képességeire építünk. - Biztosítjuk a szabad választás lehetőségét anyagban, témában, technikában egyaránt. - Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök az egész nap folyamán a gyermekek rendelkezésére állnak. - Olyan munkaasztal alakítunk ki, ahol a gyermekek kényelmesen elférnek, közel van az alkotóeszközök tároló helye és a mozgó gyerekektől védett az alkotók köre. - Esztétikus, az évszakoknak és ünnepeknek megfelelő díszítést alkalmazunk. Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése: Személyes kompetenciák: - Belső motiváció, önkifejezés, önmegvalósítás, önismeret fejlesztése; - Problémamegoldó képesség fejlesztése; - Sikerélménnyel önbizalom erősítés; - Egyéni sajátosságok figyelembevételével tehetséggondozás. Szociális kompetenciák: - Az egymástól való tanulás segítése, együttműködési készség alakítása; - Saját és egymás munkájának véleményezésével, megbecsülésével reális értékrendek kialakítása, vélemények elfogadása, egymás tiszteletbetartása Kognitív kompetenciák: - Érdeklődés felkeltése a vizuális tevékenységek iránt; - Különböző anyagok, technikák megismerése; - Térbeli összefüggések felfedeztetése; - Képi gondolkodásmód kibontakoztatása; 44
Napsugár Óvoda, Piliscsaba -
Szem-kéz koordináció fejlesztése; Finommotorika fejlesztése; Feladattudat alakítása; Komplex esztétikai élmény megtapasztalása; A világra való nyitottság szemléletmód alakítása.
Szociális kompetenciák: - Kreativitás, fantázia fejlesztése; - Tehetséggondozás; - Esztétikai igényesség kialakítása; - A szép fogalmának és tartalmának realizálása. Nyelvi-kommunikációs kompetenciák: - Képi gondolkodásmód erősítésével logikai készség fejlesztése; - A tevékenységet kísérő beszéd fokozásával beszédkedv, szókincs, kifejezésmód, mondatalkotás fejlesztése 4.7 Mozgás, mozgásos játékok (testnevelés) Cél: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának fejlesztése, testi képességeinek megalapozása. A gyermeki szervezet növekedésének, teherbíró-képességének és az egyes szervek teljesítőképességének kedvező befolyásolása. Az egészséges életvitel, az egészséges életmódhoz szükséges készségek, jártasságok alapozása, és a mozgáskultúra iránti érdeklődés felkeltése. Feladat: A mozgásfejlettség, terhelhetőség megismerése, ez egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgások tervezése. Az óvodáskorban tervezhető mozgások tartalmának összeállítása. A mozgáselemek beépülésének segítése a természetes mozgások sorába. A testi képességek és az ellenálló képesség fejlesztése, a szervezet erősítése, edzése. A mozgásműveltség, a mozgáskoordináció fejlesztése, különösen a népi mozgásos és egyéb játékok által. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében A társakkal végzett együttmozgás során a gyermek én határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, koordinációképesség fejlődésének elősegítése. A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának fejlesztése során, a mindennapos mozgásos tevékenységek alkalmával folyamatosan ismerkedjenek meg a gyermekek a témához kapcsolódó német kifejezésekkel is és sajátítsák is el azokat. Ismerkedjenek meg néhány alapvető utasítással, vezényszóval, a legnagyobbak a gimnasztikai gyakorlatok elemeinek kifejezéseivel. A mozgás (testnevelés) tartalma: Szabad, spontán mozgások - Természetes és egyéb mozgások. Fogó, mászások, gurulások, járások, futások, bújócskák, labdajátékok. - Mozgásos népi játékok: ugróiskola, szembekötősdi, különböző ügyességi és erőösszemérő játékok
45
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Szervezett testnevelés: - Mindennapi testnevelés: játékos formában - Testnevelés foglalkozás: természetes emberi mozgások; járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás, emelések, egyensúlyozások, eszközzel végezhető gyakorlatok, mozgásos játékok A mozgás alapelvei: A testnevelés megszervezésénél és tervezésénél szem előtt tartjuk a gyermekek egészségi állapotát, teherbíró képességét, teljesítőképességét. - A gyerekek aktivitására, a mozgás élményszerűségére építünk. - A mozgásos játékok során hagyjuk érvényesülni a gyerekek saját elgondolásait, ötleteit - Kiemelten odafigyelünk a biztonságos, balesetmentes feltételek megteremtésére - A hátrányos helyzetű gyermekek elfogadását, közösségbe való beilleszkedését az együttesen átélt mozgásélményekkel segítjük. A sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó feladatok: - Az egyéni harmonikus személyiségfejlődés elősegítése a mozgásban rejlő gazdag képességfejlesztési és nevelési lehetőségek által. - Annak biztosítása, hogy a mozgás örömteli játékos, feszültséget, oldó tevékenységet jelentsen a gyermek számára - Specifikusan megválasztott mozgásokkal az agy idegrendszeri fejlődésének, érésének elősegítése Nevelésünk eredménye: A gyermek képes biztonságosan mozogni környezetében. Anyanyelvi neveléssel kapcsolatos feladatok: - a mozgásformákhoz kapcsolódó szakszavak megismerése, tartalmi tudatosítása, beépítése a szókincsbe - a gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével - konkrét, egyértelmű értékelés módszerével az énkép alakulásának támogatása Pedagógus attitűd: - Sikerélményhez juttatás, önbizalom kialakítása, fejlesztése, pozitív megerősítés. - Közös élmények megélésével közösségi nevelés erősítése. - Segítségadás, biztatás. - Személyes példaadás. - Gyakorlás lehetőségének biztosítása. Feltételrendszer: - A különböző mozgásformák gyakorlására alkalmas tágas tér (csoportszoba, tornaszoba, udvar); - Balesetmentes helyszínek, eszközök; - Szervezett foglalkozások előtt portalanítás, szellőztetés. - Praktikus, a szabad mozgást lehetővé tevő tornaruha, biztonságos tornacipő minden gyereknek. - Megfelelő időbiztosítása arra, hogy minden gyermek saját képességeinek, tempójának megfelelően gyakoroljon. - A mozgáselemek elsajátításához szükséges tornaszerek és eszközök. - Játékos hangvétel, kevés várakozási idő, rövid, érthető utasítások, pozitív megerősítés alkalmazása a fejlesztés hatékonysága érdekében.
46
Napsugár Óvoda, Piliscsaba - A mozgásra az óvodai nevelés minden napján az egészséges életmód erősítése érdekében minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: - Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. - Tudnak helyben labdát pattogtatni, egykezes felsődobással célba dobni - Tudnak gurulóátfordulást végrehajtani előre - Szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. - Mozgásuk harmonikus és összerendezett. - Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. - Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban - Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. - A gyermekek szeretnek mozogni, rövidebb távon képesek egyenletes iramban futni. - Képesek egyensúlyozó járásra többféle módon. - A gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik.. - A labdát helyesen tudják vezetni, képesek célba dobni egykezes felső dobással. - Szeretnek futni, ugrani. - A különböző versenyjátékokban betartják a szabályokat, tudnak figyelni és alkalmazkodni társaikhoz. Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése: Személyes kompetenciák: - A mozgás iránti vágy kibontakoztatása; - A mozgás örömének átélése; - Sikerélmény biztosítása; - Esztétikus, összerendezett mozgás alakítása, erősítése. Szociális kompetenciák: - Szabálytudat, versenyszellem, szerepmegosztás kialakítása, erősítése; - Lelkesedés, siker megélése; - Kudarc, vereség megértése, tűrése; - Csapatszellem formálása. Kognitív kompetenciák: - Állóképesség, egyensúlyérzék, összerendezett mozgás, kondíció fejlesztése; - Mozgásbiztonság, edzés, erőnlét, ügyesség, gyorsaság fokozása; - Finommotorika, téri tájékozódás, dominancia kialakítása, fokozása; - Testséma fejlesztése. Speciális kompetenciák: - Versenyhelyzetekre való egészsége reagálás; - Speciális és egyéni képességek kibontakoztatása, erősítése; - Kreativitás, ritmusérzék fejlesztés, érzelmi, esztétikai nevelés. Nyelvi-kommunikációs kompetenciák: - A helyes légzés, beszédlégzés technikájának kialakítása, erősítése; - Szókincsbővítés, relációs viszonyítások megismerése; - Rövid távú verbális memóriafejlesztés; - Értelmi képességek fejlesztése;
47
Napsugár Óvoda, Piliscsaba 4.8 A külső világ tevékeny megismerése (környezeti nevelés, matematika) Cél: A természethez kapcsolódó attitűdök formálása, az ember és a természet harmóniájának fenntartása. A gyermek elemi ismereteinek kialakulása önmagáról és közvetlen környezetéről. Elemi mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér-és síkbeli szemlélet megalapozása. A természettel, a környezettel való harmonikus együttélésre nevelés, a természetszerető, azt értő és érző személyiség kialakítása. A játékban, játéktevékenység során az élmények, és tapasztalatok segítségével gyermekeink személyiségébe épüljön be a természet szeretete, megismerése, megőrzése, az emberi értékek, alkotások megbecsülése. Olyan gyermekek nevelése, akik szeretik a természetet, az őket körülvevő élőlényeket, ismerik környezetüket. Ismerjék meg az őket körülvevő formákat, legyenek képesek azokat azonosítani, életkori sajátosságaikat figyelembe véve megnevezni. Gyűjtsenek tapasztalatokat mennyiségi viszonyokról, ezzel is fejlesztve logikus gondolkodásukat. Találkozzanak minél több, számukra fejlesztő problémahelyzettel. Ezeket oldják meg magabiztosan, hatékonyan és kreatívan. Feladat: Életkoruknak megfelelő szinten biztosított tevékenységeken keresztül minél több tapasztalat nyújtása a szűkebb természeti és társadalmi környezetről A nemzeti kultúra értékeinek, községünk jellemző hagyományainak megismertetése A természet szeretetére, a természet tisztaságára, szépségére, megóvására, tevékeny természetvédelemre nevelés. A család és a tárgyi kultúra értékeinek megismertetése, szeretete, védelme. Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével. A matematikai nevelés legjellemzőbb tevékenységformáinak és tartalmainak biztosítása. A gyermekek szókincse érje el azt a szintet, hogy a tanult témakörökben szerzett ismereteiket ki tudják fejezni. Életkoruknak megfelelő szinten biztosított tevékenységeken keresztül minél több tapasztalat nyújtása a szűkebb természeti és társadalmi környezetről: - Építünk a gyermekek. spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, tevékenységi, megismerési vágyára. Új ismereteket a gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva. nyújtunk. - A fokozatosan nehezedő tevékenységeket összehangoljuk a gyermekek, ill. gyermekcsoport fejlettségi szintjével. Adott témában magasabb vagy alacsonyabb szintet is tervezünk. - A témákat a gyermekek fejlődésével lineárisan bővítjük, és koncentrikusan mélyítjük. A feldolgozás során arra törekszünk, hogy mindig az egészből kiindulva és oda visszatérve mind mélyebben és részletesebben járják végig a gyermekek a téma analízisét és szintézisét. - A gyermekekkel először az őket közvetlenül körülvevő világot érzékeltetjük. - Tervezetten olyan témakörrel foglalkozunk, amelyek a helyszínen természetes környezetben feldolgozhatók, megmutathatók. A témakörök több ponton szorosan kapcsolódnak, összefüggnek egymással.
48
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A nemzeti kultúra értékeinek, községünk jellemző hagyományainak megismertetése: - Az évszakokhoz kapcsolódóan megismertetjük a gyermekeinkkel az egyházi ünnepekhez, a „jeles napok”-hoz kapcsolódó hagyományokat. - Igazodunk lakóhelyünk, lakókörnyezetünk sajátosságaihoz. A természet szeretetére, a természet tisztaságára, szépségére, megóvására, a tevékeny természetvédelemre nevelés: - Fontos feladatunknak tartjuk a napi életet átható, tudatos természetszeretetre nevelést. - Arra törekszünk, hogy a gyermeket olyan hatások érjék, amelyek a környezetük felfedezésére, a rácsodálkozására ösztönzi őket, megalapozva ezzel a természeti és épített környezet védelmét. - Alkalmat teremtünk a növények folyamatos gondozásának gyakorlására, megismertetjük a gyermekeket az állatok tartásának és védelmének szabályaival. - A környezet megismeréséhez kapcsolódó természetes élethelyzetekben megtanítjuk a gyerekeknek a természeti környezetben való helyes viselkedést. - Játékok segítségével pozitív érzelmi viszonyulást alakítunk ki az élő és élettelen természet alkotóelemeihez. A matematikai nevelés legjellemzőbb tevékenységformáinak és tartalmainak biztosítása: Matematikai nevelésünk célja nem kész ismeretek megtanulása, hanem a felderítés, a kutatás, keresés, a felfedezés, a problémamegoldás. Az óvodai élet minden tevékenységi formájában megkeressük a matematikai tapasztalatszerzés lehetőségeit. Összehasonlítunk: - tárgyak, személyek jelenségek közötti minőségi és mennyiségi különbségeket és azonosságokat tárunk fel, - kezdetben érzékszerveikkel tapasztalva, majd később szemléletes képszerű szinten is, - cselekvéses kifejezési módjai: tárgyak, személyek, jelenségek csoportosítása, osztályozása, sorba állítása, elrendezése. Szétválogatunk: - élő és élettelen dolgok minőségi tulajdonságok alapján történő osztályozását végezzük. Rendezünk: - mennyiségi tulajdonság alapján történő sorba állításokat végzünk. A tevékenységeknek különböző nehézségi fokozatait biztosítjuk. A gyermekek által spontán kezdeményezett szétválogatást vagy sorba rendezést az óvónő kérésének, vagy más elvárásnak megfelelő nehezebben végrehajtható feladatok követik. Törekszünk arra, hogy az összehasonlításra irányuló kérdések több szempontú elemzésre biztatassák a gyermeket. Számfogalom alapozása, építése: - Halmazok és mennyiségek közvetlen összemérésével kezdjük. - A közvetlen összemérés módja, halmazok esetén a párosítás. Ehhez kapcsolódik az ugyanannyi, ugyanakkora előállítása. - A kis számosságok összkép alapján történő felismerése jó alapot jelent a számfogalom építéséhez. Amikor már nemcsak az a kérdés, hogy hány eleme van a halmaznak, akkor meg kell neveznünk a számosságot. - A rendezett halmazok elemeinek a nevét számlálással jelöljük meg, így kapjuk a sorszámokat. 49
Napsugár Óvoda, Piliscsaba - A számfogalom építését nagyon jól szolgálják a bontások. Minden bontás fontos tudnivalót tartalmaz, a rész és egész, valamint a részek egymáshoz való viszonyáról. Geometriai tapasztalatszerzés - Építések, alkotások, szabadon és vagy másolással; - Tájékozódás a térben és a síkban ábrázolt világban. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése: - A gyermek emberi, természeti és tárgyi környezetéhez fűződő kapcsolatának alakítása, fejlesztése. - A gyermek meglévő tapasztalatait, pszichikus sajátosságait figyelembe véve a mindennapi életben, a gyakorlatban felhasználható tapasztalatok megszerzésére törekszünk. Nevelésünk eredménye: - Képességeinek megfelelően ismeri a saját személyével kapcsolatos környezetét, abban megfelelően tájékozódik, - saját szintjén alkalmazza a megszerzett tapasztalatait Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerése területén: - kommunikációs készség fejlesztése; - aktív, passzív szókincsbővítés; - matematikai fogalmak pontosabbá tétele. - A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó. Pedagógus attitűd: - Az életkori sajátosságoknak megfelelő fejlesztés biztosítása egyéni és kiscsoportos tevékenységformákban; - Tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, spontán tanulási folyamat biztosítása a játékon keresztül; - Ösztönzés, buzdítás, elismerés, segítés, együttműködés, rávezetés, segítségadás, pozitív megerősítés; - Személyes mintaadás. Feltételrendszer: - Elsődlegesen a környezetben szervezünk tapasztalatgyűjtést. - Egész alakos tükörrel a testséma fejlődését segítjük. - A csoportszobában képességfejlesztő játékokat biztosítunk. - Vetítő, hangkazetták, egyéb technikai eszközök, könyvek, fejlesztő játékok, és az óvónő által készített játékok, eszközök biztosítják az ismeretek bővítését, rendszerezését. Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése: Személyes kompetenciák: - Élmények biztosításával pozitív érzelmi viszony, kötődések megalapozása, kialakítása; - Reális önértékelés, szabad véleménynyilvánítás, ítéletalkotás képességének megalapozása; - Folyamatos megerősítéssel önállóság, önbizalom erősítése. Szociális kompetenciák: - Tapasztalás útján történő megismeréssel az élethosszig tartó tanulás megalapozása
50
Napsugár Óvoda, Piliscsaba - Hagyományok felelevenítésével, ápolásával az összetartozás, a nemzeti identitástudat erősítése - Közös és egyéni sikerek megélésével a kooperatív tanulás lehetőségének segítése Kognitív kompetenciák: - A tapasztalatszerzésre, élményekre épülő megismerés fejlesztése. - Logikus gondolkodás fejlesztése az ok-okozati viszonyok megláttatásával. - Szám és mennyiségfogalmak megtapasztalása a gyermek kíváncsiságára alapozva. - Hasonlóságok, azonosságok, különbözőségek megláttatása a gyermekek érdeklődésére alapozva. - A megszerzett tudás alkalmazási lehetőségeinek gyakorlása, kreativitás, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. - Sikerélményhez juttatás, tehetséggondozás. Szociális kompetenciák: - Differenciált, egyéni képességekhez igazodó feladatadás; - Sikerélményhez juttatás, pozitív megerősítés. Nyelvi, kommunikációs kompetenciák: - Tapasztalatszerzésen alapuló matematikai fogalmak megismerése, beépülése a szókincsükbe. - Új fogalomrendszerek kialakítása, beépülése a mondatszerkesztésbe. - Beszédkedv erősítése. - Szókincs mennyiségi, minőségi gyarapodása.
4.9 Munka jellegű tevékenységek Cél: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek személyiségét. A gyermekek együttműködésének szervezőkészségének fejlesztése. Az esztétikus környezet igényének kialakítása. Munka jelleggel szervezett tevékenységeken keresztül olyan készségek, képességek illetve attitűdök kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait, kialakítják kötelességtudatukat, fejlesztik személyiségüket. A természetes és társadalmi környezetből ismeretek, tapasztalatok szerzése. Feladat: A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése játékkal és cselekvő tanulással, azok feltételeinek biztosítása, munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása. Cselekvő tapasztalással megfigyelések végzése óvodásaink személyiségének fejlesztése érdekében A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése: - A játékból bontakoztatjuk ki. - Kezdetben segítséggel, csoporttársakkal együtt, később önállóan végzik. - Mindegyik munkafajtánál mintát adunk az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. - Alapozó munka jellegű tevékenységként kezeljük az önkiszolgálást, testápolást, öltözködést és az étkezési környezet rendben tartását.
51
Napsugár Óvoda, Piliscsaba - A kisebbeket is bevonjuk a munkába (pl. játék elrakodás, falevél gyűjtése). - A dajkákkal közösen alakítjuk ki a naposi munkát, és a gyermekek összehangolt cselekvés láncát. - Alkalomszerű ismétlődő munka a csoportszoba átrendezése a tevékenységekhez használt eszközök előkészítése, kiosztása, az öltöző és a mosdó rendjének megőrzése, óvoda udvarának rendezése. - Alkalmanként egyéni megbízásokat is végeztetünk (pl. kisebbek segítése az öltözködésben). - Alapkövetelmény, hogy a gyerekek a tevékenységek után mindent a helyére tegyenek. - A munkafeladatokat soha nem adjuk büntetésként. A gyakori dicséret, elismerés hatásával érjük el, hogy az óvodások szívesen vegyenek részt a munkában, azt kitartóan, felelősséggel végezzék. - Felhívjuk a gyermekek figyelmét az eszközhasználattal járó veszélyekre. - Lehetővé tesszük, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és fiúk egyaránt gyakorolhassák. - Biztosítjuk, hogy a munka önként végzett, aktív tevékenység legyen, a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. - Fontosnak tartjuk a konkrét, reális, saját magához mérten fejlesztő értékelést. Pedagógus attitűd: - Személyes példaadás, bemutatás; - Következetesség; - Tudatosság, folyamatosság; - Magyarázat, kérés, segítés. Feltételrendszer: - Megfelelő munkaeszközt (célszerűség, méret, anyag), elegendő munkalehetőséget és időt biztosítunk. - Megfelelő helyet a rendelkezésre álló térben jelöljük ki, ahol az adott feladat kényelmesen, senkit sem akadályozva, önmaguk és mások veszélyeztetése nélkül elvégezhető. - Nyugodt, békés légkör megteremtése, ahol a gyermekek önállóan tevékenykednek, és bármikor lehetőség nyílik egymástól, vagy a felnőttől segítséget kérni. Sajátos nevelési igényű gyermekre vonatkozó feladatok: - Meglévő ismereteikre támaszkodva, a munka megszervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek eltérő élettani tapasztalatait és családi modellből hiányzó elemeiket. - A munkafeladatok gyakoroltatásánál ügyelünk a fokozatosság és rendszeresség elvének érvényesítésére. Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során: - A különböző beszédformák gyakorlása, udvarias megszólítás, kérés, buzdítás, dicséret. - Szókincsbővítés - Ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. - A munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.
52
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése: Személyes kompetenciák: - Akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése; - Aktivitás kialakítása, erősítése; - Sikerélmény elérése, pozitív önértékelés segítése. Szociális kompetenciák: - Társas kapcsolatok erősítése; - Érzelmi, erkölcsi, esztétikai nevelés segítése; - Csapatmunka erősítése. Kognitív kompetenciák: - Feladattudat, feladattartás erősítése; - A tapasztalatszerzés biztosításával a megismerési funkciók fejlesztése; - Önbizalom erősödés az önként vállalt és jól ellátott feladattal. Nyelvi- kommunikációs kompetenciák: - Beszédaktivitás, szókincsbővülés lehetősége; - Ok-okozati összefüggések megfogalmazása; - Változatos kommunikációs formák alkalmazása.
4.10 A tevékenységekben megvalósuló tanulás Cél: A gyermek egész személyiségének, értelmi képességeinek, mozgásos megnyilvánulásainak, nyelvi, kommunikációs képességeinek, érzelmi-szociális magatartásának megalapozása, kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése. Minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. Alakuljon problémamegoldó gondolkodása, alapozódjék meg a permanens tanulás. A tanulási folyamatban teljesedjenek ki a gyermek kompetenciái, készségei, képességei, tanulási attitűdje. Az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése a folyamat eredményeképpen. Feladat: A szűkebb, tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása. A szervezett tanulás formáinak, időkereteinek kialakítása. A gyermek a tanulás folyamán váljék: - érdeklődővé, kíváncsivá, legyen képes elmélyült foglalkozásra; - önállóan, leleményesen tevékenykedjen, kísérletezgessen; - ötletei, elképzelései legyenek, amihez a kivitelezés módját is keresi; - igénye legyen az elkezdett tevékenységek befejezésére; - tudjon kompromisszumokat kötni; - környezetéhez tudjon alkalmazkodni; - fejlődjön figyelme, feladattudata, koncentráló képessége, helyzetfelismerése, alakuljanak gondolkodási alapműveletei; - a gyakorlási lehetőségek sokszínűségével az alkalmazható tudásra tegyen szert.
53
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A szűkebb, tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása: - A gyermek abból a közegből szerzi tapasztalatait a világról, amelyben él és cselekszik. Ahhoz, hogy a tapasztalat értékeket tükrözzön, irányítás szükséges. Tudatosan tervezett változatos tevékenységekkel elégítjük ki a gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését, hogy megismerhessék a felfedezés örömét. - Az egyéni képességeket figyelembe véve olyan színvonalú feladatok elé állítjuk őket, amelyek fejlesztik problémamegoldó gondolkodásukat és az önálló ismeretszerzési képességet. - A több érzékszervet igénybe vevő tapasztaltatással, a sokoldalú cselekedtetéssel nemcsak ismereteit, hanem szándékos figyelmét, kitartását, feladattudatát is fejlesztjük. - Figyelünk arra, hogy a tevékenységtartalmakkal ne egymástól elkülönülten, hanem a maguk természetes komplexitásában kerüljenek kapcsolatba a gyermekek. - Arra törekszünk, hogy minden gyermek kapjon valamilyen pozitív megerősítést, s az értékelés differenciált, árnyalt, fejlesztő legyen, segítve ezzel a gyermek személyiségének kibontakozását. A büntetést kerüljük. - A tanulás folyamatos, elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Ehhez társulnak a szervezett tanulási lehetőségek. A tanulás lehetséges formái: 1. az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), 2. spontán játékos tapasztalatszerzés 3. a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, 4. az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedeztetés, kreativitás erősítés, cselekvéses tanulás 5. a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás, Sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó feladatok: - Meglévő ismereteikre alapozva az esetleges lemaradást, vagy tartós stagnálást figyelembe véve visszatérünk a gyermeknek arra a szintjére, amelyben még biztonságosan mozog és fokozatosan terhelve, a feladatok nehezítésével juttatjuk el a következő szintre. - Speciális szakemberekkel végzett pedagógia munka mellett érhetik el csak a fentiekben leírt fejlettségi szintet a gyerekek. Nevelőmunkánk eredménye: - A gyermekek többsége azonosul az óvónő által meghatározott feladattal. - A gyermekek eljutnak pontos, valósághű észleléshez, mellyel ismereteik megalapozottak lettek. - Képesek a figyelemösszpontosításra, a problémamegoldó, kreatív gondolkodásra. - Megismerkedtek az elemi ok-okozati összefüggésekkel. - Jártasságaik, készségeik, képességeik kialakultak, melyek révén az érzelmileg motivált cselekvés - gondolkodási szintről eljutottak a fogalmi gondolkodásig. - Szándékos figyelemre képes, annak tartóssága korának megfelel. - Képes a korábban elsajátított ismeretek szándékos felidézésére.
54
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
Klotildligeti Tagóvoda 2081 Piliscsaba, Szent László király útja 28.
55
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
„Tegyük szomjassá a gyermeket, amennyire csak lehet. Teremtsünk hozzá megfelelő körülményeket! Szülessen meg benne a belső hívó hang a kívánatos táplálékhoz. Akkor fel fognak csillanni a szemek, ki fognak nyílni a szájak, meg fognak mozdulni az izmok… Újszerű közbelépésünk eredményeként ettől kezdve meg fogn ak valósulni törekvéseink, olyan ritmusa lesz munkánknak, amely nem mérhető a klasszikus nevelési rendszer normáihoz. Sajnos, minden módszer arra törekszik, hogy megitasd azt a lovat, amelyik nem szomjas, pedig csak olyan módszer lehet helyes, amelyik a tudáshoz étvágyat gerjeszt.”
(Celestin Freinet)
56
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
I.
Óvodánk bemutatása
Az óvoda neve, címe:
Klotildligeti Tagóvoda 2081. Piliscsaba, Szent László király útja 28.
Óvodánkban a csoportok száma:
3 vegyes életkorú csoport
Elérhetőségek, információk:
telefon: email: honlap:
06 26-375 140
[email protected] www.ligetiovi.atw.hu
I./1 Az óvoda települési, természeti környezete Óvodánk a Pilis hegység lábánál festői környezetben található. Piliscsaba belterülete és népességének száma folyamatosan, dinamikusan növekszik. A település klotildligeti része sem kivétel e tendencia alól, ennek ellenére sikerült megőrizni ligetes jellegét, hangulatát. Környezetünkben hatalmas ősfák, utcánkban gesztenyefák sorakoznak. Udvarunk ideális helyszíne a kisgyermekek életterének, lejtőjén télen szánkózni, máskor jókat futni, játszani jó. A fából, gyékényből készült pergola, a természetes árnyat adó növényzet, valamint a napos területek megfelelő arányban váltják egymást. A betelepített fákat, bokrokat, nagy gondossággal válogattuk. Fontos szempont, hogy mérgező, allergiát és sérülést okozó növények ne kerülhessenek udvarunkba. A több évtizede átalakított épület megőrizte családi ház jellegét, melyben három csoportszoba, egy közös gyermekmosdóval, szűk folyosóval és egy „tornaszobával”, valamint a kiszolgáló helységekkel található. Törekvésünk az épület folyamatos karbantartása, illetve a funkciójához szükséges fejlesztések megvalósítása. Körzetünkben nagyon sok fiatal él, munkavállalási esélyüket nagyban befolyásolja gyermekük elhelyezésének lehetősége. Az óvodai férőhelyek jelenleg szűkösek, csoportjaink maximális létszámmal működnek.
I./2 Az óvoda személyi feltételei Az óvoda alkalmazotti létszáma összesen 10 fő. Óvodánk minden dolgozója szakképzett, munkáját hivatásszerűen végzi. 6 fő óvodapedagógus, akik közül többen további szakképesítéssel, vagy másoddiplomával is rendelkeznek. Pedagógus dolgozók egyéb szakképesítései: 1 fő közoktatási vezető, 1 fő minőségbiztosítási szakértő, 1 fő gyógypedagógiai asszisztens, 1 fő tanító-óvodapedagógus. Pedagógiai munkát segítő dajkák száma 3 fő. Pedagógiai asszisztens1 fő. A dolgozók munkakezdése és befejezése lépcsőzetes.
57
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
I./3 Az óvoda tárgyi-dologi feltételei Az óvoda helységei csoportszobák száma: „tornaszoba”: előszoba, öltöztető: logopédiai és nevelői szoba: gyermekek számára mosdó, WC: tálaló, mosogató konyha: iroda: személyzeti öltöző: személyzeti öltöző és szertár: felnőttek számára mosdó, WC, zuhanyzó: udvari tároló:
3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Az óvoda épülete teljes körű felújításra, átalakításra, bővítésre szorul. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszköz rendszere A szűk folyósok, az 1 db., mindhárom csoport számára közös gyermekmosdó folyamatos és fokozott alkalmazkodást kíván gyermektől, alkalmazottól egyaránt, melynek pozitív vonzata lehet, hogy ennek során erősödik az egymásra figyelés. Környezetünket harmóniát sugárzó színekkel, formákkal, természetes anyagok felhasználásával tesszük hangulatossá. Költségvetésből vásárolt játékbútor, alapvető játék eszköz minden csoportban van. Az elmúlt években a Klotildligeti Óvodáért Alapítvány adományokból a kötelező szabványnak megfelelő udvari játékokat vásárolt, így udvarunk nem csak szép tágas, hanem korszerű játékokkal is felszerelt.
A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközigény: Folyamatos pótlása szükséges az alábbi eszközöknek és a készségfejlesztő játékoknak.
58
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Anyanyelvi nevelés, verbális fejlesztés: Szerepjáték eszközök (kendők, szoknyák, palástok, köpenyek) bábok (ujj, fakanál, kesztyű) babák, bababútorok, babaedények bábparaván Mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek, szakkönyvek ellátottság: - mesekönyvek, képes könyvek, lexikonok Mozgásfejlesztéséhez: Nagymozgás fejlesztéshez: labdák (kisebb, nagyobb), karikák, babzsák, geometriai bújócska, ejtőernyő, mini modul, botok, szalagok, füles labda, célba dobó… Finommotorika fejlesztéshez: gyurma, plasztilin, ceruza, ecset, festék, olló, kézimunka és rajzpapírok , ragasztó, gyermekenként elegendő építő és összerakó játék, ügyességi játékok, puzzle játékok, fűzögetős játékok Testséma fejlesztéséhez: Nagyméretű tükrök, szalagok, színes pántok, kendők, kézi szerek, képek Észlelés fejlesztéséhez: Percepció (érzékszervekkel felfogott inger) fejlesztés: vizuális ritmust fejlesztő eszközök, rudak, kártyák, mágnestábla, diafilmek, diavetítő Látás fejlesztés: képek, reprodukciók, képes könyvek, diák Hallás fejlesztés: zenei eszközök, dob, cintányér, triangulum, csengő, xilofon, furulya stb. Sztereognosztikus észlelés (tapintás) fejlesztés: különböző tapintású anyagok, tárgyak, dominók, gyurmák, nyomdák Kinesztetikus (mozgásos észlelés) fejlesztés: egyensúlyozó játékok, célbadobós játékok Térészlelés: kirakós játékok, alá-fölé-mellé rakós eszközök, függőleges vízszintes térjátékok Keresztcsatornák fejlesztése: hasonló, különböző, ugyanolyan képek, kártyák, szem-kéz koordinációs eszközök
II.
Küldetésnyilatkozat
Arra törekszünk, hogy a nevelésünkre bízott gyermekek, az életkori és egyéni sajátosságaik figyelembevételével szokják meg a közösségi életet, mely örömteli, minél teljesebb tartalommal telt legyen
Az óvodai évek alatt személyiségük harmonikus fejlődését, szociális-, értelmi érettségük pozitív alakulását biztosítjuk, változatos tevékenységekkel, élmény- és tapasztalatszerzéssel, kiemelt szerepet szánva Porkolábné Balogh Katalin: Komplex
59
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Óvodai pedagógiai programjának, valamint a Zöld óvoda és Madárbarát óvoda alprogramnak.
Előtérben tartjuk partnereink igényeit, melyeknek a szakmaiságot szem előtt tartva meg kívánunk felelni.
Jól felkészült, szakmailag igényes munkatársaink folyamatszemléletű pedagógiájukkal az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a gyermekek személyiségét, egyéni képességeit és életkori sajátosságait figyelembe véve, az SNI-s, a magatartási és tanulási problémákkal küzdő gyerekeknek is segítenek a fejlődésüket segítő, empatikus környezet kialakításában.
A hatékony vezetés - az emberi erőforrás tudatos tervezésével, fejlesztésével (képzés, önképzés) – lehetővé teszi, hogy munkatársaink a Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célok teljes körű megvalósítása, a társadalmi elvárásoknak, kihívásoknak, valamint a partneri igényeknek való megfelelés érdekében szakmailag folyamatosan képezzék magukat.
III.
Speciális feladatok
III./1 Komplex prevenciós óvodai program A Komplex Prevenciós Óvodai Program a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálja a fejlesztést, a gyermeki spontán aktivitásra épít. A fejlesztés alapja: A 3-7 éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája, önérvényesítési módja a mozgás. A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetők az értelmi műveletek - egyben az önmagukról kialakított testséma is. A mozgás, a finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk, így a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. A mozgás szocializációs hatása az alábbi területeken igazolható: A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a kompetencia érzését, a mozgás feletti kontroll, az én-kontroll funkciókat erősíti, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza. A mozgásos feladatok elvégzésére adott konkrét visszajelzés a gyermek számára felfogható értékelés. A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek számára - a másik észlelésének - megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához. A gazdag mozgásos tapasztalat a nyelvi kifejezéssel együtt segíti a konkrét cselekvéses tapasztalatok beépülését. A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei: szervesen illeszkedjen a pedagógiai programba; messzemenően építsen a gyermek érzelmi, belső motivációjára; lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez; az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes alkalmazást igényel; 60
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen; alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észlelve módszerváltás, vagy teljes elhagyása az ésszerű.
A fejlesztőprogram Nagymozgások fejlesztése: Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. Járás, futás, ugrás, csúszás-kúszás, mászás. Egyensúlygyakorlatok: Állás, egyensúlyozó járás, kúszás egyenes padon, egyensúlyozás különböző eszközökkel, pl.: roller, forgások. Szem-kéz koordináció fejlesztése: Babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak fölött, csúsztatás két vonal közé, babzsák dobás vízszintes és függőleges célra. Karikadobás változó irányokba, vízszintes és függőleges célra változó távolságról. Kugli-játék. Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról, labda célba ütése bottal. Szem-láb koordináció fejlesztése: Ugrókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal, karikába különböző lábbal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás, lábbal különböző formák rajzolás, alkalmi felületen, homokba, padlóra, stb. Ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában. Függeszkedés: átugrással tovahaladás. Finommotorika fejlesztése: Gyurmázás, építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel), papírhajtogatás – papírfűzés, mintaalakítás. Puzzle-játékok. Vágás, domború vagy előrerajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig. Rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával) Testséma-fejlesztés: Önmaga felismerése és azonosítása Tevékenységek a testrészek megismerését célozva. A test személyi zónájának alakítása Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a nyelvi megfogalmazásoknak. Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt. Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés): Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi és motoros tevékenységgel.
61
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Vizuális (látás) fejlesztés: Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját. A tapintásos észlelés fejlesztése: Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlásával plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával. Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével: kézzel (kört ír le a levegőbe, stb.) lábbal (lépés előre, hátra, stb.) nyitott szemmel mozgásokat megismétel. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni. A térészlelés- térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése: Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével A hangzási analízis-szintézis fejlesztése: Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben szabályos ritmusokat használunk, majd később szabálytalan ritmusokat. Ritmusvisszaadás csukott szemmel. A keresztcsatornák fejlesztése. Vizuális-tapintásos, -auditív,- kinesztetikus,- hallási-tapintásos működések fejlesztése, szem-kéz koordináció fejlesztése Verbális fejlesztés: tárgyak, testrészek, cselekvések megnevezése Térbeli viszonyok: irányok, idő Osztályozás: alapformák, alapszínek, méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség.
III./2 Zöld óvoda A környezeti nevelés alapja a természetismeret, amely a közvetlen élményszerzésen keresztül alakítja ki a helyes cselekvésre késztető, pozitív viszonyulást a természeti értékekhez, azok védelme érdekében. Az élményszerzés fontos színterei a parkok és a természeti területek, illetve azok látogató- és bemutatóhelyei. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. A zöld óvoda kritériumai a következő területeket ölelik fel.
A zöld óvoda olyan intézmény, ahol mindenki tisztában van a fenntarthatóság gondolatával. A helyi célok, feladatok megfogalmazásában természet- és környezetvédelmi feladatok kiemelten szerepelnek a helyi adottságok alapján (pl. fák védelme, faápolás, faültetés, madárvédelem, hulladék kezelése és felhasználása, egészséges táplálkozás, energiatakarékosság, a lakóhely-megismerési tevékenységek, az épített és a természeti környezet védelme stb.). Az óvoda berendezése az egyszerűség, a takarékosság, a praktikusság jegyében készül, a helyi sajátosságot tükröző természetes anyagokból.
62
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
A gyerekek nevelése egyéni fejlettségükhöz igazodó differenciált bánásmód elve alapján tevékenységközpontú módszerekkel zajlik, kiterjed a sajátos nevelési igényű, nemzetiségi és kisebbségi gyermekek nevelésére is. Minden csoportszobának egyéni hangulata, arculata van, sok-sok növénnyel, a természetsarokban a természet kincseivel. Az épületen belül energiatakarékos berendezések működnek. Elterjedt szokás, hogy ha nincs szükség a villanyvilágításra, lekapcsoljuk azt. Az udvari játékok környezetbarát anyagból készülnek, és megfelelő helyet, teret adnak a gyermekek játékának. Udvari árnyékolók és ivókút illetve ívási lehetőség biztosított. A szabadban történő egészséges mozgáshoz, játékhoz megfelelő hely és idő áll rendelkezésre minden nap a gyermekek számára. Szelektív hulladékgyűjtés (pl. papír, udvari komposztáló) Az óvoda működése során a rontott (használt) papír külön tárolóba gyűjtése, hogy a gyerekek elvihessék onnan rajzolni, hajtogatni stb. A gyerekek foglalkozási eszközeit, játékait körültekintően vásárolják meg, például: ne legyen mérgező festékkel bekenve, ne legyen a környezetre káros.
Óvodánk a zöld Óvoda címet 2011-ben nyerte el első alkalommal. Célunk és feladatunk ennek szellemiségét fenntartani.
III./3. Madárovi A Madárbarát óvoda alprogram a madárvédelem mellett kiemelkedően jó lehetőségeket kínál a gyerekek nevelésében, az óvoda pedagógiai programjának fejlesztésére, bővítésére. A program célja, hogy a gyerekek egész évben végezzenek madárvédelmi tevékenységet. Pedagógiai vonatkozásai:
Az óvodaudvarban élő vagy ide látogató állatoknak táplálkozó-, búvó- és szaporodó helyet biztosító fák, bokrok és virágok gondozása a konkrét nevelési feladat mellett komplex szocializációs (önállóságra, munkára, együttműködésre, társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, felelősségvállalásra stb.) lehetőségeket is teremt. A madárbarát kert szemléletű óvodaudvar a változatos növényzetnek köszönhetően a madarak mellett mindenféle egyéb állattal: katicabogárral, csigákkal, békákkal, sünökkel, gyíkokkal is benépesül. Ezek megfigyelése szélesíti a gyerekek tapasztalatiés ismeretbázisát. Odúk, itatók, etetők közös kihelyezése, ellenőrzése, feltöltése, az ide érkező madárvilág megfigyelése. A megfigyelések alapján játékok, kézműves tevékenységek, beszélgetések kezdeményezhetők, szervezhetők és tervezhetők. Zöld jeles napok megünneplése. Ehhez kapcsolódva bemutató madárgyűrűzések szervezhetők akár az odúkban lévő fiókák, akár az etetőkön mozgó madarak kínálta lehetőségre építve.
A madarász ovik tételesen eleget tesznek a zöld óvodai kritériumrendszer többségének is.
63
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
IV.
Napirend, hetirend
Napirend időkeretei A napirendünk igazodik a gyermekek életkorához, egyéni szükségleteihez, s a végzendő tevékenységekhez, valamint figyelembe vesszük a helyi szokásokat, igényeket is. Különös gondot fordítunk az egyes tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására, úgy, hogy a legnagyobb, egész napot átívelő játéklehetőséget biztosítjuk a gyermekeink számára. Az óvodás gyermek számára az a jó napirend, amely figyelembe veszi a különböző életkorú és fejlettségű gyermekek szükségleteit és életkori sajátosságait is. Az egyes tevékenységek arányát a következő módon határozzuk meg:
Játék és egyéb szabadon választott tevékenység részére biztosítjuk a legtöbb időt. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, a gyermekek fejlődési tempóját figyelembe véve, biztosítva időkeretet a tevékenységekre. Alkalmazása során rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye, s ha ez indokolttá teszi, a napirend módosítható, változtatható. A napirend kialakításánál alapvető szempont, hogy a gyermekek életének észrevétlen szabályozója legyen.
Célunk: Olyan ösztönző játékkörnyezet kialakítása, amelyben a gyermekek kreativitása megnyilvánulhat. Feladatunk: Biztosítani a nyugodt légkört, elegendő játékidőt és sokféle játékeszközt a gyermekek játék iránti szükségletének kielégítésére. A játékeszközök biztosításában a félkész állapotúakat részesítjük előnyben, annak érdekében, hogy kreativitásuk, munkakedvük, társakra való odafigyelésük az elkészítés során fejlődhessen. Az óvoda nyitvatartása: 6 30-tól 17 00 óráig, összesen: 10,5 óra Szabad játék, szabadidős tevékenység: Tisztálkodás, étkezés Öltözködés, pihenés:
5 óra 50 perc 2 óra 20 perc 2 óra 20 perc
A csoportban dolgozó óvodapedagógusok feladata a tervezés elveinek, az időkeretnek, a csoport életkori sajátosságainak, az épület adottságainak figyelembevételével a napirend kialakítása.
Hetirend Párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése és szervezése: játék; vers, mese; ének, zene, énekes játék; rajzolás, mintázás, kézi munka; mozgás; a külső világ tevékeny megismerése; munka jellegű tevékenységek. Szervezett tevékenység: mozgás, mozgásos játék, (mindennapos mozgás) Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
64
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A hetirend is a gyermekek igényeinek és a külső körülmények változásainak figyelembevételével, rugalmasan megváltoztatható.
V. Tevékenységformák Játék Nevelőtestületünk a játékot az óvodás korú gyermekek alapvető tanulási, és a leghatékonyabb fejlesztő tevékenységi formájának tekinti. Célunk: olyan ösztönző játékkörnyezet kialakítása, amelyben a gyermekek kreativitása megnyilvánulhat. A játék tartalmának gazdagításával, óvodásaink személyiségének sokoldalú fejlesztése. Feladatunk: Biztosítani a nyugodt légkört, elegendő játékidőt és sokféle játékeszközt a gyerekek játék iránti szükségletének kielégítésére. A szabad játék túlsúlyának érvényesítése. Élményszerzési lehetőség-, játékeszközök biztosítása, amelyeket a gyermek életkorához és fejlettségi szintjéhez igazítunk. Könnyű és biztonságos mozgás lehetőségét szolgáló térfelosztás megteremtése. A megfelelő készen vett játékeszközök biztosítása mellett, a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök biztosítása. A játék a gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma. A kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai élet leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív, az érzelmi, akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és a tudat kialakulásától. Az én tudat, a kompetencia, az autonómia kialakulása a másik nézőpontjának megértése, előre történő figyelembevétele, szociális hatékonyság (modellnyújtás, modellkövetés) a szociabilitás fejlődése formálják a gyermeki tudat szociokognitív, azaz értelmi és szociális összerendezettségét, önszabályozó, alkalmazkodó funkcióit. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban is, az óvodában is a felnőtt. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre. A nem túl sok szabály betartása nem jelent gondot a gyermeknek, sőt inkább fokozza biztonságérzetét, segíti őt az eligazodásban. Az idő: mivel a játék a gyermek alapvető tevékenysége, ezért természetes, hogy a napirendben erre kell a legtöbb időt biztosítani. Fontos, hogy kapkodás nélkül tevékenykedhessen, elmélyülten játszhasson, legyen ideje elképzelései megvalósítására. A nap folyamán a délelőtti és a délutáni játéknak egyenértékűnek kell lenni. A játékidőn belül minden gyermeknek módja van igényének és fejlettségének megfelelő gyakorló-,
65
Napsugár Óvoda, Piliscsaba szimbolikus-szerep-, konstrukciós-, építő- és szabályjátékban részt venni, kedve szerint barkácsolni, dramatizálni. A hely: a megfelelő hely biztosítása a helyi adottságokon belül az épületben csoportszoba, tornaszoba és az udvaron egyaránt fontos. A gyermekek játékától függően a felnőtt csoportbontással, valamint a téri elrendezéssel, átrendezéssel segítse a játékot. Az eszköz: a tudatos óvodapedagógusi munka lényeges eleme a játékeszközök kiválasztása, biztosítása, hiszen a gyermek mikor, mivel játszik milyen eszközökkel találkozik, lényegesen befolyásolja a játék tartalmát, segíti a gyermeki fantáziát. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A gyakorló, építő-konstruáló, a szerep és szabályjáték, valamint a dramatizáló, bábozó, barkácsoló tevékenységek pedagógiai, pszichológiai hatásainak ismerete is szükséges ahhoz, hogy érvényre juthasson a tudatos óvodapedagógusi hatás és a gyermek önkéntessége is. Az óvodában fontos szerepe van a szabad játéknak, melynek során a gyermekek élményeiket, tapasztalataikat egyéni elgondolásban reprodukálják. Törekedni kell arra, hogy minél jobban megismerjék környezetüket, a tapasztalat- és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki, élménnyé váljék. A feltételek biztosítása terjedjen ki a kertben, a szabadban megvalósulható változatos játéktevékenységekre. Legyenek az évszakokhoz kötődő játékélmények. A sajátos nevelési igényű gyermek személyisége, kapcsolatai, társas magatartása, verbális képességei, gondolkodása, ismeretei, mozgása, fejlettségi szintje legkönnyebben megismerhető játékának megfigyelésén keresztül. A játék, teret enged a személyiség egészének komplex fejlesztésére, lehetőséget kínál a gyermek beilleszkedésének a befogadó csoport tagjai közé.
Vers, mese Célja:
Az irodalom megszerettetése. Egyéni sajátosságok figyelembevételével a gyermek nyelvi fejlődésének elősegítése a gyermekirodalom sajátos eszközeivel. Erkölcsi érzelmeik, fogékonyságuk fejlesztése. Kreatív együttműködő képesség megalapozása, az irodalmi nevelésen keresztül. Feladataink:
A helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés segítése a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. Az érzelmi biztonság megadását a játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókákkal, dúdoló versekkel (mint eszközökkel) biztosítjuk a gyermekek számára. A szókincs gyarapítása, nyelvi képességek fejlesztése.
66
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
Igényes irodalmi anyag kiválasztása, a 3-7 éves kor életkori sajátosságainak megfelelő tartalommal. Nyugodt, derűs légkör kialakítása, amely lehetővé teszi az irodalmi élmény befogadását. A gyermekek kíváncsiságára alapozva, a nap bármely szakában ébresszen kedvet a verselésre, mesehallgatásra, bábozásra, dramatizálásra az óvodapedagógus. Nyújtson lehetőséget a gyakorlásra, ismétlésre, felidézésre. Biztosítsa ismétlésekkor a szabad választást a gyermekek számára. Építse be a helyi néphagyományokat, vagy családi hagyományokat az irodalmi nevelésbe. Legyenek képesek meseélményeiket játékkal és rajzzal kifejezni. Alkalmazzák a kapcsolattartás elemi szabályait dramatizálás, bábozás során.
Az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén: Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés /megértés/ reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése). A gyermek érzelmi biztonságának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt nagyon fontos eszközei a többnyire játékos mozgással összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Spontán tevékenység során játsszuk a népi mondókákat, dúdolókat, csiklandozókat, höcögtetőket, tapsoltató és más játékokat. Ezek ritmusukkal, mozdulatukkal és szavak egységével a gyermekeknek érzéki - érzelmi élményeket adnak. A mese és a vers is az anyanyelvi közegén át emberi kapcsolatokat mutat be, olyan helyzeteket mutat fel a gyermek számára, amelyek megértése ebben a korban más eszközökkel nem helyettesíthető. Segíti az önismeret fejlődését és a világ megismerését. A népköltészet - mesék, versek mondókák- bemutatása átadása által a gyermekek megismerik azoknak erkölcsi tatalmát, belső indíttatású élményeket közvetít. Erkölcsi rendszerében a jó és az igaz győz a gonosszal, a hazuggal szemben. Világképe teljes világmagyarázat, melyben minden a helyén van, ezért működése, törvényei átláthatók. A mese oldja a szorongást, amelyet nagyrészt még ismeretlen világ, a feldolgozatlan indulatok váltanak ki a gyerekekből. Az indulatok feldolgozására, belső képteremtésre tanít. A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van az óvodai irodalmi nevelésben. Kezdetben csak befogadó, majd saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Óvodánkban a mindennapos meséléssel, mondókázással és verseléssel, a gyermekek alkotói fantáziájának serkentésével fejlesztjük.
67
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Sajátos nevelési igényű gyermekre vonatkozó feladatunk az irodalmi művek, versek, mondókák felhasználásával, mondogatásukkal, ritmusuk által a személyes kapcsolat, mint a fejlesztés érzelmi alapjának kialakítása.
Ének, zene, énekes játék Célja: A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, a közös éneklés, a közös énekes játék örömének megéreztetése, hogy azokon keresztül formálódjon zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk, s általuk eljussanak hozzájuk a magyar népzenei, a kortárs zenei és a multikulturális zenei értékek is. A zenei nevelés során a gyermekek minél több olyan zenei élményhez jussanak, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladata: Zenei ízlés és anyanyelv megalapozása. Gyermekek zenei élményekhez való juttatása népi gyermekdalok, igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások által. Zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése, egyéni képességeik figyelembe vételével. (zenei hallás, ritmusérzék, mozgáskultúra fejlesztés) Néphagyományok, ünnepekhez kapcsolódó szokások megismertetése. Zenei műveltségük megalapozása igényes zenehallgatási anyag megválasztásával, figyelembe véve a gyermekek nemzetiségi, etnikai hovatartozását is. Óvodai éltünkben a gyermekekkel a környezet hangjának megfigyelésével,- az ölbeli játékok a népi gyermekdalok, az éneklés az énekes játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokkal segítjük a gyermekek zenei képességeinek és zenei kreativitásuknak alakulását. A nevelés feladatainak eredményes megvalósításával elősegítjük a zenei anyanyelv kialakulását. A sajátos nevelési igényű gyermekek pszichikus funkcióik, testi képességeik szociális kapcsolataik, érzelmeik összetett módon kölcsönhatásban fejlődnek, alakulnak, az ének, a ritmus, a mozgás segítségével.
Rajzolás, mintázás, kézi munka Célja:
Sokféle technikát megismertetve vizuális tapasztalatok nyújtása a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével. Kreativitásra nevelés. A gyermekek képi- és téri kifejezőképességének fejlesztése, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően. Elemi, képolvasási, komponálási, térbeli tájékozódó és rendező képesség megalapozása.
Feladataink:
A gyermek számára szabad alkotás, és választási lehetőség biztosítása a különböző anyagok, technikák és a témák kifejezéséhez. A képzőművészeti és népművészeti alkotások nézegetésével a gyermekek segítse, a vizuális élmények befogadásában. 68
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
A napirenden belül elegendő idő biztosítása az elmélyült alkotáshoz. A vizuális nyelv megismerésével, a vizuális elemek használatával megtanítjuk a gyermekeket a képalakításra (vonal, folt, forma, színek). Megismertetjük a rajzolás, festés, papírragasztás, mintázás, papírhajtogatás, nyomtatás technikáját, ehhez változatos eszközöket biztosítva.
Óvodánkban teret biztosítunk egész nap folyamán az ábrázoló tevékenységek végzésére. Megismertetjük a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Maga a tevékenység - s ennek öröme- a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A megfigyelés és ábrázolás által formálódnak a gyerekek képzetei, gazdagodik élmény- és fantáziaviláguk, tartalmasabbá válnak fogalmaik. Miközben képi formában fejezik ki magukat, mintegy megnevezik érzéseiket, gondolataikat: nő önismeretük, önbizalmuk, differenciálódnak a cselekvéshez, s annak tartalmához kapcsolódó érzelmei, fejlődnek alkotóképességeik. Szép természeti környezetünkben minden nap találunk megcsodálni valót. Ennek az élménynek elmélyítését segíti, hogy változatos ábrázolási technikával maguk is létre hozzák, megjelenítik a számikra szép, érdekes látnivalókat. A gyermekek által készített munkákból ezután kiállítást rendezünk, díszítjük velük óvodánkat. Évszakonként figyelemmel kísérjük és gyűjtjük azokat a természetes anyagokat, ágakat, háncsokat, terméseket, amelyeket a természet már „elengedett”. Ezeket játékukban, kreatívan felhasználják a gyermekek.
Mozgás Célja:
A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése. A testi képességek fejlesztése (erő, ügyesség, állóképesség, testtartás,). A csapat-, és versenyszellem megalapozása. A torna és a mozgásos játékok a gyermek mozgáskultúrájának fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
Feladataink:
A gyermekek életkorának megfelelő mozgásformák és mozgástevékenységek biztosítása a játék során. Mozgásfejlesztés a szabad játékban, szervezett és irányított tevékenységekben.
69
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
Az irányított mozgás során fokozatosan alakítjuk a biztonságos együttmozgás szabályait. Nem a gyakorlatok tökéletes kivitelezésére törekszünk, hanem azokat a készségeket és képességeket kívánjuk kialakítani, amelyek majd a pontosabb mozgás elvégzését segítik elő. A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése. A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával. Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra, valamennyi gyermek számára (mindennapos testnevelés, testnevelés szabad mozgáslehetőségek kihasználásának nyomon követése). Prevenciós programunkban alapvető szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, megsegítésének., A fejlődést segíteni ugyanis csak a meglévő szinthez igazodva lehet. A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves gyermekek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről. Hatása az értelmi képességek fejlődésére
A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermekek vizuális memóriája. A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük. A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését is.
Hatása a szociális képességek fejlődésére
A saját testének és mozgásos képességeinek a megismerése segíti az „én-tudat” fejlődését a „szociális én” erősödését. A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedésminták tanulására. A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezeknek a kezelését, elviselését.
Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. A Prevenciós mozgásfejlesztő program fő feladatai – a nagymozgások, szemkéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztését – természetes módon építjük be a gyermekek tevékenységébe. Tehát nem erőltetett fejlesztésről, hanem a pedagógiai célokhoz igazodva a fejlesztési lehetőségek megkereséséről van szó. A mozgásfejlesztés fő feladatai:
A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. 70
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása. A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással, a mozgáskészség alakítása. A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. (kondicionális, koordinációs) Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A testnevelési foglalkozáson túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelés, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységekben. Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg: a szabad játékban - a gyermekek spontán, természetes mozgása közben-, és a testnevelési foglalkozáson. Mozgásfejlesztés a szabad játékban Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúszni-mászni, manipulálni, vagyis mozogni. Fontos feladatunk, hogy megőrizzük, ha szükséges felkeltsük ezt a mozgáskedvet és tudatosan építsünk rá. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. A gyermekek napirendjét úgy kell kialakítani, hogy egész nap biztosítsunk számukra megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodjunk. A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket kell biztosítanunk a csoportszobában is. Ezek az eszközök lehetnek a „mászóház” csúszdával, létrával ellátva, a Greiswald egy-egy elemének kombinációja, de akár tornaszőnyegek és a csoportszoba asztalai is felhasználhatók erre a célra. Ebben az életkorban a gyermekek gyakran kezdeményeznek csúszó, mászó, bújó játékokat. Gondoljunk csak a kicsik által kedvelt asztal alatt bujkáló állatokat utánzó játékra. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célbadobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrálókötelezés, valamint a manipulációs barkácsoló tevékenységek is. Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a belső fülben levő vesztibuláris központ spontán ingerlésével történik, hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. Főként az AYRES terápia alkalmazza ezt a szenzoros integráció (mozgásközpont) fejlesztésére. Erre a célra nagyon jól használhatók a különböző hinták, Body Roll, a nagy fizikoterápiás labda, füles labda, trambulin, a lépegető, az elefánttalp a billenő forgó korong, stb. 5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére, pl. ábrázolási technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, apró gyöngy fűzése, kicsi elemekből építés, konstruálás, babaöltöztetés, barkácsolás stb. Ezekhez, a tevékenységekhez a helyet a csoportszoba rendszeres átrendezésével tudjuk biztosítani. Ha lehetőségünk van rá, felhasználjuk mozgásos tevékenységekre a csoporthoz tartozó kisebb helyiségeket is (pl. öltöző), természetesen csak akkor, ha a gyermekek felügyelete itt is biztosított. Az udvaron is kihasználunk minden lehetőséget és helyet a szabad mozgásra. Megengedjük, hogy a megfelelő méretű fára felmászhassanak. Gyakran visszük az udvarra is a testnevelési foglalkozáson használt eszközöket (pl. labdák, ugrókötelek, füles labdák, stb.).
71
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A gyermekek mozgásfejlesztésére nagyon sok korszerű eszköz áll rendelkezésre. A szabad játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. A gyermekek mozgásigénye különböző. Nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása. A megfelelő, nem túl sok szabályozásra a gyermekeknek is szükségük van. Ezek alapján, ehhez igazodva mérik be kompetencia határaikat. Túl sok szabály betartására azonban még nem képesek. Ha túl vannak szabályozva, nem tudnak szelektálni és a legfontosabbakat sem tartják be. Meggyőződésünk, hogy a kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermekek örömmel vesznek részt. A sikeresen jó hangulatú tevékenység természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ezek eredményeként egészségesebb lesz. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű fő gyakorlatokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy tevékenységen belül sokszor megjelenik. A testnevelési foglalkozások során teremtünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítés, gerinctorna). A testnevelési anyag éves elrendezésénél didaktikai és pszichológiai szempontok mellett figyelembe vesszük helyi adottságainkat és az időjárás változásait is. Az atlétikai gyakorlatokat (futások, ugrások, dobások) lehetőség szerint olyan időszakra tervezzük, amikor valószínű, hogy a szabadban végezhetjük. Az egyes foglalkozások megtervezésénél mindig figyelembe kell venni a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. Ehhez igazodva kell eldöntenünk az egyes mozgásformák ismétlésének a számát. Fontos, hogy a mozgásos anyaghoz természetesen igazodjanak a prevenciós program fejlesztési feladatai. Ehhez átgondolt, tudatos tervezésre van szükség. A foglalkozásokon mindig lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. A különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatokat, amelyek ne legyenek sem túl könnyűek se túl nehezek, mert a túl könnyű nem készteti erőfeszítésre, a túl nehéz viszont gátlásokat okoz. A gyermek számára a megfelelő nehézségű gyakorlat kiválasztása nem csak a mozgásos képességeit fejleszti, hanem képet ad önismeretéről is. A feladatok végrehajtásánál nem az az elsődleges célunk, hogy a gyermekek tökéletesen kivitelezve végezzék el a gyakorlatokat. Elsősorban olyan készségeket és képességeket akarunk kialakítani, amelyek majd elősegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését is. Természetesen megmutatjuk a helyes mintát, ösztönözzük és biztatjuk a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra. Ezt azonban soha nem elmarasztalva, hanem mindig a pozitívumokat kiemelve tesszük. A testnevelési foglalkozáson gyakran használunk kézi szereket. Ezek jól szolgálják a fejlesztési célkitűzéseket és változatosabbá, érdekesebbé teszik a foglalkozásokat. A kézi szerek közül kiemelnénk a labdát, amit nagyon szeretnek a gyermekek és sok játékos és nagyon hatékony mozgás végezhető vele. Különböző méretekben szerzünk be. A foglalkozások szervezésénél az is fontos szempont, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozogjanak, ehhez az együttes foglakoztatási formát alkalmazzuk. Amíg lehetőség van rá, a szabadban tornázunk. A rendszeresen szervezett foglakozásokon nagy lehetőség van a fejlesztőprogram feladatainak fokozatos és természetes 72
Napsugár Óvoda, Piliscsaba megvalósítására. A mozgás fejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladata beépíthető a testnevelési foglalkozásokba. A foglalkozások megtervezésénél fontos, hogy a fejlesztő feladatok természetesen illeszkedjenek a testnevelés anyagához. Tudjuk, hogy a gyermekekkel sok mindent meg lehet taníttatni, de fejlődésüket csak akkor segítjük, ha a megfelelő időben a megfelelő tevékenység végzéséhez kínálunk lehetőséget. A három, négy évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ezért ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat. Pl.: különböző járások, futások, csúszások, mászások talajon, szereken tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésével stb. Az egészséges személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A szervezett formában biztosított mozgás során, a legtermészetesebb módon ismerkedhet testrészeivel és azok funkcióival. Ezért alkalmazható jól a testséma fejlesztő programból: Testrészek ismeretét célzó gyakorlatok pl.: „járjatok sarkatokon!” „Ütögessétek a talpatokat a földhöz!” stb. Tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása, pl.: „Álljatok a babzsák mögé!” „Hasaljatok a padra!” stb. Test személyi zónájának alakítása pl.: Emeljétek a babzsákot a fejetek fölé, vegyétek a másik kezetekbe! Ebben az életkorban külön nem tervezzük az észlelés fejlesztését, hiszen a nagymozgások végrehajtása közben spontán fejlődik. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot tervezünk, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be pl.. futás, jelre sorakozás az óvodapedagógus előtt (aki a helyzetét mindig változtatja), szökdelés padok körül, fák között hullámvonalban. Elhelyezkedés különböző szereken, formákban. A mozgásfejlesztésnél ezen kívül előtérbe kerül: Az egyensúlyérzék fejlesztése, pl.: különböző mozgások végzése emelt felületen, forgások, fordulatok, testhelyzetváltozások, futásközben megállások Szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok: pl.: babzsák feldobása, elkapása, célba dobás, egyensúlyozó járás, célba ugrás A testséma fejlesztő programból kiemelt helyet kap az oldaliság. A kicsiknél még csak az „egyik-másik” megkülönböztetést használjuk. Itt már a „jobb-bal” kifejezéseket is, a csuklójukon levő jelhez igazodva, pl.”Emeljétek fel a szalagos jobb kezeteket!”. A csukló megjelölése a kezességtől független. A pontos eligazodás miatt azonban fontos, hogy mindig ugyanarra az oldalra kerüljön a szalag. Az észlelés fejlesztése is megjelenik a 4-5 éveseknél, de még mindig nem kiemelt feladatként. Az 5-6-7 éveseknél azonban az észlelés fejlesztése lesz a célzottabb. Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezhetünk sok gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok csukott szemmel is elvégezhetők. Pl. labdagurítás a test körül jobb és bal kézzel csukott szemmel is. Körforma kialakítása szalaglengetéssel, karkörzéssel test előtt, test mellett, csukott szemmel is. Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Ez nagyon lényeges fejlesztési terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Testnevelési foglalkozáson ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. Nagyon jól használhatók erre a célra a különböző méretű labdák, botok, szalagok. Pl. bot fogása alulról marokkal-felülről, szalag 73
Napsugár Óvoda, Piliscsaba fogása két ujjal, marokkal. Labda gurítása ujjakkal. Minden ujjal egyszerre, majd különkülön. Szalag lengetése csak a csukló mozgatásával, stb. A szervezett formában lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését és elvégzik a látott, hallott feladatokat. Programunkban az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna is. Ezt minden korcsoportban naponta legalább egyszer, 10-20 perces időtartammal szervezzük meg. E tevékenység napirendbe illesztését mindenki maga dönti el. Jó gyakorlatnak bizonyult a délelőtti játék utáni időszak, mielőtt a gyermekek kimennek levegőzni. Ha lehetőség van rá, megfelelő időben, ruházatban ezt is a szabadban, jó levegőn tartjuk. A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A játékokat céltudatosan a szervezett foglalkozásokhoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva választjuk ki. Ha rendszeresen és megfelelően szervezzük ezt a tevékenységet, akkor a gyermekek szívesen és örömmel vesznek részt benne. Igénnyé, majd szokásukká válik a mindennapi mozgás. Lesznek kedvenc mozgásos játékaik, amelyek eljátszását napközben maguk is kezdeményezik. Az örömmel, jó hangulatban végzett játékok jó lehetőséget nyújtanak a fejlesztő program egy-egy feladatának megvalósításához, társas kapcsolatok alakulásához is. Pl. futó-fogó játékokkal a nagymozgások és a térészlelés fejlesztése. Labdajátékokkal a szem-kéz, szemláb koordináció és a finommotorika fejlesztése. A játékok, térformák felidézésével lehetőség nyílik vizuális, verbális memóriájuk fejlesztésére, valamint szókincsük gyarapítására. A mozgásfejlesztésben meghatározó: A spontán érzelmi motivációkra építünk, az egyéni fejlettséget figyelembe véve. A foglalkozásokon a gyermekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt, ne hajtsuk túl a versengést. Biztosítjuk a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek változtatásával. Az ily módon kiváltott fizikai aktivitás előhívja és erősíti a szellemi aktivitást is. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára is jelentsen örömteli játékot, feszültséget oldó tevékenységet, miközben segítse elő a mozgásban rejlő képességfejlesztési lehetőségeket! A gyermek képes legyen biztonságosan mozogni környezetében!
A külső világ tevékeny megismerése A környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével érhetjük el, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa anélkül, hogy kárt okozna benne. Ebben a folyamatban a gyermeket körülvevő felnőttek, a szülő, az óvodapedagógus, és a dajka példája elengedhetetlen. Célja:
Környezetet ismerő, szerető és védő gyermekek nevelése. Szoros érzelmi kötödés kialakítása a gyermek és az őt körülvevő környezet között. A kötödés segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességének fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A gyermek közvetlen kapcsolatának alakítása a természettel.
74
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Feladataink:
Alkalmat kell biztosítanunk a természet legfontosabb jelenségeinek megfigyelésére. Biztosítanunk kell, hogy a gyermekek a közvetlen közelükben érzékeljék a környezet esztétikumát, a hangokat, a színeket, az illatokat, a formákat, és az élet ritmikusságát. A valóság felfedeztetése és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása, konkrétumok megtervezése pl. a kirándulásokkal, ünnepekkel, gyűjtött tárgyakkal kapcsolatban. Elősegíteni a gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés. Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével. Alapvető és legfontosabb feladatunk, hogy az élet védelmét, fontosságát hangsúlyozzuk ki a tapasztalatok szerzésekor. Tudatosítanunk kell, hogy nemcsak szemlélői, de alakítói is vagyunk környezetünknek. A legfontosabb lételemek szerepét az élő természet működésében, a mindennapokban hangsúlyoznunk kell. Meg kell ismertetni a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Sokféle helyzetben gyakoroltassa, a környezet megismerése során, a matematikai tartalmú tapasztalatokat. Teremtsünk lehetőségeket, alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és a szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.
A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Segíti a gyermekek irányítottan és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Fejleszti megfigyelő képességüket, képzeletüket, gondolkodásukat, emlékezetüket. A környezettel való ismerkedés közben alakul a gyermek társas magatartása. Fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőképessége. Elősegíti a tárgyi- és emberi környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. A gyermekek természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem, a
75
Napsugár Óvoda, Piliscsaba környezethigiénia szerepét. A nevelés fontos feladata a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása, a helyi népszokások felelevenítésével. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek, és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Biztosítjuk a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését, elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Alkalmi és folyamatos megfigyelések, gyűjtések sétákon és kirándulásokon. Szimulációs játékok teremtenek lehetőséget a szerzett tapasztalatok, ismeretek feldolgozására. Fejlődik a gyermekek önálló véleményalkotása, döntési képessége, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Pedagógiai programunkban célként tűzzük ki: a természettel, a környezettel való harmonikus együttélésre nevelést, a természet szerető, azt értő és érző személyiség kialakítását. Feladatunk: Amit látni lehet lássák, amit érezni lehet, azt érezzék, amit megtehetnek, azt tegyék meg a természetért. Őrizzék az ember és a természet által alkotott értékeket és hagyományokat. A természettel, környezettel való harmonikus együttélés a személyiség kibontakozásának legnagyobb lehetősége. Befolyásolja a viselkedéskultúrát, az anyanyelvi kifejezőkészséget, ezáltal a kapcsolatteremtő képességet. Keressük és alkalmazzuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel a gyermekek természeti és társadalmi környezetének megismerését színesebbé, sokoldalúbbá tudjuk tenni. (Zöld óvoda, Madárbarát ovi). Beavatjuk őket a természet rejtett titkaiba. Közvetett módon irányítjuk felfedezéseiket, rácsodálkozásaikat a természet szépségeire és utat engedünk a gyermek általi kezdeményezéseiknek. Megteremtjük a feltételét annak, hogy kövessék a természet ciklus változásait, megláttatjuk az ember és a természet kapcsolatát, egymásra utaltságát. Segítjük a természetben végbemenő folyamatok minél mélyebb és sokrétűbb megismerését, az összefüggések saját tapasztalat útján történő feltárását. Lehetővé tesszük, hogy a természet felfedezése közvetlen érzékelés, észlelés útján történjen. Kiemelt szerepet kap az érzékszervek érzékenyítése, a tapintás, látás, hallás, szaglás képességének fejlesztésével. Az egyes témák feldolgozása többféle módszerrel, több alkalommal, a gyermek fejlettségének megfelelő szinten épül be a nevelésbe. Megmutatjuk a gyermekeknek az ember által létrehozott értékeket, ráébresztjük az emberi munka értelmére, hasznára. Fontosnak tartjuk, hogy különböző tájak, korok hagyományait, szokásait úgy értékeljük, mint a jelenkor alapjait. Megismerkedünk lakóhelyünk hagyományival, helyi népszokásokkal, amelyeket hagyományőrző csoport - óvodapedagógus, szülő, gyermekek - által teszünk mindennapjaink részévé, megismerhetővé. Ezzel is segítjük a lakóhelyhez, szülőföldhöz kötődést. Tiszteljük a múlt örökségét és azokat, akik azt létrehozták. Szeressék és óvják a körülöttük lévő növény- és állatvilágot, tudjanak összehasonlítást tenni. Erősítjük és támogatjuk a bennük lévő kíváncsiságot, érdeklődést, megakadályozva azt, hogy felnőve közömbössé váljanak környezetük problémáival szemben. A rendszeresen végzett megfigyelések és tevékenységek minden gyermekben nyomot hagynak. Kialakul a gyermek és a természet közötti viszony. A sikeres és eredményes munka által erősödik önbizalmuk, jártassá válnak a manuális ügyességet igénylő műveletekben. Megtanulják, hogy az eredményes munkához társra és eszközre van szükségük, kialakul bennük a közös munkavégzés örömén keresztül az együtt végzett munka igénye. Elsajátítják a természetismeret alapjait a tapasztalatok, élmények által. Megalapozzuk ökológiai
76
Napsugár Óvoda, Piliscsaba szemléletüket az élőlények hasznosságának, a tápláléklánc értelmének megismerésén keresztül. A természeti és környezeti alapismereteket a csoportban, a kertben végzett folyamatos tevékenységek során már ismerik a gyermekek. Fontos azonban, hogy ezek az ismeretek rögződjenek, és a gyermek igényelje a természeti kultúra megóvását. Ehhez az őt körülvevő világ összetevőivel tisztában kell lennie. Megismertetjük a levegő, a víz fontosságával, a talaj jellegzetességeivel és különbözőségeivel. Megéreztetjük a gyermekekkel a levegő szükségességét, benne a reggel frissességét, azt, hogy minden évszakban más és más. Hangsúlyozzuk a víz élettani funkcióját, megfigyeltetjük, a szennyezett és tiszta víz közötti különbséget, felfedezéseket teszünk a víz folyására, színére, ihatóságára vonatkozóan. Megtapintjuk a mező, a szántó, az erdő talaját. A kirándulások helyszínei óvodánkat körül vevő páratlan szépségek felfedezésére, megismertetésére irányul. Családi kirándulásokon helyileg kiemelt védelem alatt álló helyszínekre is elmegyünk. A domborzati adottságok, változatosságok biztosítják a hegyre való kapaszkodás, a lankás vagy enyhén meredek út erőkifejtést kívánó élmények szerzését. Ez gyakran próbatétel a gyermekeknek, sikerként éli meg. Különösen nagy kihívást jelent, ha nincs kiépített út és az erdőben, erdei úton, vagy keskeny ösvényen barangolunk. Ilyenkor figyelhetjük meg a turistajelzéseket. Mesélünk azokról a jelekről, melyek a fákon vannak, kitaláljuk, mi lehet a neve. Mindig van a gyermekek között, aki a bemutatás után folyamatosan figyeli, illetve az óvodapedagógus egy-egy jelnél újra felhívja rá a figyelmet. A domb, a hegy utáni völgybe érkezés, a mozgás segít érzékeltetni a szintkülönbséget, és a gyermek saját testén érzékeli a természet adta magasságot és mélységet. A sajátos nevelési igényű gyermek képességeinek megfelelően ismeri a saját személyével kapcsolatos környezetét, abban megfelelően tájékozódik, saját szintjén alkalmazza a megszerzett tapasztalatait. Hagyományok, ünnepek, jeles napok A hagyomány a gyermekek életében mindig nagy örömforrás, amely pozitív élményt nyújt számukra, és közös tevékenységre serkenti őket. A gyermekek számára különösen nagy jelentőségűek az ünnepek. Többnapos várakozás, lázas készülődés előzi meg őket, melynek során a gyermekek egymás közötti és felnőttel való kapcsolatai még jobban elmélyülnek. A közös titkok, ajándékkészítés, szeretetteljes, cinkos viszonyuk formálódását segítik. A készülődések során célunk: Fedezzék fel, érezzék át a gyermekek a várakozás izgalmát; Tevékenységeiket az érdeklődésük felkeltésével színesítjük; A gyermekek szépérzékét, érzékenységét formáljuk a csoportszobák, öltözők, a külső környezet díszítésével; Másoknak szerzett öröm átélése. Az ünnepek, megemlékezések jelentős alkalmak a gyermekek és az óvoda egész közössége életében. Rohanó világunkban jó egy kicsit megállni, és ünneplőbe öltöztetni az óvodát és a szívünket, hogy megemlékezzünk egy-egy nemzeti ünnepről, jeles napról. Az ünnepekkel közvetítjük egyetemes és nemzeti kultúránk értékeit, a jeles napok kapcsán felidézzük a népi hagyományokat. Az ünnepekre való ráhangolódást aktuális mesékkel, versekkel, dalokkal, játékokkal segítjük.
77
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Az óvodánk hagyományai, ünnepei: Őszi szüret (szőlő, alma) Következő napokban a leszedett gyümölcs feldolgozása Szőlő megdarálása, préselése, must készítése. Szüreti hangulatot felidéző dalok éneklése, dalos játékok játszása, a friss szőlőlé elfogyasztása, almakompót, gyümölcssaláta készítése. Állatok világnapja: kirándulás az erdészházhoz, az ott élő állatok megtekintése (ló, pulyka, páva, kutya, kacsa) Cél: a gyerekek közvetlen kapcsolatba kerüljenek az állatokkal. Október 23. Az óvoda fellobogózása. Mikulás: Csoportonként versekkel, dalokkal készülünk a Mikulás fogadására, aki sorban látogatja mind a három csoportot, és megajándékozza a gyerekeket. Karácsony Advent időszakában a gyerekekkel közösen díszítjük a termeket, elkészítjük az adventi koszorút, adventi naptárt, amit minden nap másik gyermek nyithat ki, így jelezve a karácsony közeledtét. Luca búzát ültetünk, mézeskalácsot sütünk. Hagyománnyá vált közösségünkben a családi barkács délután, ahol a családok apraja, nagyja együtt készítheti a karácsonyfadíszeket, dekorációkat, amikkel otthonukat díszíthetik. Ünnep napján a feldíszített karácsonyfa körül mind a három csoport együtt énekel, versel, az óvodapedagógusok bábjelenetet adnak elő. Farsang. Tél búcsúztatása, jelmezbe öltözés, vidámság, táncház. Kisze báb elégetése az udvaron. Gergely járás: A Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium hagyományőrző szakköre diáktoborzót ad elő. Március 15. Az ünnepi öltözetet a kokárda teszi teljessé. Beszélgetéssel, könyvek, képek nézegetésével, versekkel, dalokkal készülünk nemzeti ünnepünkre. Zászlót festünk, csákót, pártát díszítünk, kis huszárt, lovacskát hajtogatunk közösen a gyerekekkel. Megelevenítünk egy csatát játékidőben, melyben minden gyermek szerepet vállalhat. A víz világnapja (Március19.) Vízzel kapcsolatos tevékenységekkel, játékokkal emlékezünk meg a víz fontosságáról, védelméről. Húsvét. Húsvét előtt a családi barkács délutánon különböző tojásfestési technikákkal tojásokat díszítünk, húsvéti díszeket készítünk, amit otthon felhasználhatnak. A gyerekekkel csoportonként locsolóversekkel, tojásfestéssel készülünk a húsvétra. Fészket készítünk az udvaron, hogy a „húsvéti nyuszinak” legyen helye az ajándékok elhelyezésére, majd megkeressük az ajándékokat. Anyák napja. Versekkel, dalokkal, Édesanyák, Nagymamák megvendégelésével készülünk az ünnepre. Madarak, fák napja, (május) Kirándulás a csemetekertbe, a természettel, a természetvédelemmel kapcsolatos játékok játszása. Gyermeknap. Ajándék, ugráló vár, táncszínház Évzáró. Minden csoport az év közben tanult versekből, énekekből kis csokrot mutat be. Az iskolába menő gyerekek elbúcsúztatása ajándékokkal, dalokkal, versekkel. Csoportonként ünnepeljük a gyerekek név- és születésnapját kis ajándékkal, dalokkal, köszöntő versikével Az ünnepeken, megemlékezéseken a csoportok óvodapedagógusai és dajkái is részt vesznek.
78
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
Munka jellegű tevékenységek Célja: A munka szépségének és örömének megismerése, megszeretése; önbecsülés, önértékelés pozitív irányú befolyásolása. A természetes és társadalmi környezetből ismeretek, tapasztalatok szerzése. Olyan készségek kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a közösségi kapcsolatokat, és elősegítik a cselekvő tanulást. Feladata
A közös tevékenységek, munka során a társas kapcsolatok fejlesztése, és a csoportra jellemző erkölcsi szabályok, normák kialakítása. Cselekvő tapasztalással megfigyelések végzése óvodásaink személyiségének fejlesztése érdekében. Cselekvő tanulással a munkajellegű tevékenységek kialakítása. Munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása. Önbizalom fejlesztése. A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munka jellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják. A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, tulajdonságok alakítása, a gyermekek egyéni képességeinek figyelembevételével. A munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek verbális megnevezése, mondatba foglalása által az anyanyelv fejlesztése.
Programunkban a munkát a személyiségfejlesztés és az életre való felkészítés eszközének, továbbá a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakítás, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formájának tekintjük. A munka az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amelyre játékidőben, játéktevékenységek alakalmával különböző élethelyzetekben, a gyermek tevékenységei során tág lehetőséget biztosítunk. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és a gyermeknek saját magához mérten folyamatos, reális, fejlesztő értékelést igényel. A munka jellegű tevékenységek megszervezésénél figyelembe kell venni a csoport összetételét (életkor, fejlettségi szint, szociokulturális háttér) mert a vegyes életkorú vagy nagyon eltérő fejlettségi szintű csoportban ügyelni kell arra, hogy minden gyermeknek lehessen önállóan vállalt feladata. A fejlesztés a gyermekek saját örömteli, örömmel vállalt tevékenységén belül valósul meg. A negatív és pozitív élethelyzetekben szerzett tapasztalatok- az óvodapedagógus tapintatos segítségével- közösen vezetnek el a kívánt változásokhoz. A gyermekeket munkájuk során ne csak a „megfelelni akarás” vezesse, hanem természetes módon reagáljanak a külső szükségletekre, segítsenek önmagukon. Feladatuk elvégzése során nem csak megtanulják az eszközök célszerű használatát, hanem közben természetes módon fejlődnek. A munkavégzés során az irányító és szervező funkciót egyre inkább átveszi a tevékenységre épülő szóbeli közlés. A tárgyak, a térbeli viszonyok, cselekvések stb. megnevezése szükségszerűvé válik, s ezzel gyarapítja a gyermekek ilyen irányú szókincsét. Lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére: a különböző észlelési formák összekapcsolásával, a
79
Napsugár Óvoda, Piliscsaba munkavégzés pontosabbá, szervezettebbé, egyszerűbbé válik. Természetes módon alakul a gyermek szociális magatartása, társas kapcsolatai. Miközben önmagát ellátja, rengeteg tapasztalatot szerez. Helyben, időben, mozgásában állandóan alkalmazkodnia kell társaihoz, ez folyamatos érintkezést igényel gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt között. Az eszközök célszerű használatán kívül kialakulnak a munkavégzés, a munkaszervezés képességének alapjai is, fejlődik kitartásuk, felelősségérzetük, önértékelésük, önállóságuk, a munkavégzéshez szükséges attitűdjük. Hagynunk kell, hogy a gyermek a „kedvenc munkájában” örömét lelje, kiteljesedhessen. Az óvodapedagógus az egyes munkafajtákat fokozatosan vezesse be, a munkafogásokat a gyerekeknek egyenként mutassa meg, biztosítson lehetőséget a gyakorlásra, s a munka mennyiségét fokról-fokra növelje! Vegye figyelembe az óvodapedagógus, hogy a gyermek minél kisebb, a két tevékenység (játék- munka) annál inkább egybefolyik! Az óvodapedagógus feladata a gyermeket eljuttatni odáig, hogy a kezdeti öncélú egyéni indítékok „társadalmi” indítékot kapjanak. Az óvodapedagógus a gyermek munkáját saját életkori és egyéni sajátosságai és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével értékelje! Fontos a pozitív attitűd. Eleinte az elvégzett tevékenység feletti öröm domináljon, majd az ismeretek pontosabbá válásával, a készségek fejlődése során lassan alakítson ki követelményeket, amelyeket azonban mindvégig differenciáltan kezeljen, a gyermek egyéni fejlettségét figyelembe véve. Kiscsoportban egy-egy részmozzanat megtanításával előkészíthető az új feladat bevezetése (pl. az óvodapedagógussal együtt terít). A gyermek egyéni fejlettségétől függően még sokáig dicsőség dolga a sikeres elvégzés, csak később válik természetessé.
A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célja:
A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, az attitűdök erősítésével, és a készségek, képességek fejlesztésével a teljes személyiség fejlesztése. Biztosítson lehetőséget a megismerési képességek fejlesztésére. Adjon alkalmat a tapasztalatszerzésre, felfedezésre, a kreativitás erősítésére. Nyújtson lehetőséget a gondolkodás örömének átélésére, a gondolkodási műveletek alkalmazására. Az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése a folyamat eredményeképpen.
Feladataink:
A tanulást támogató környezet megteremtése. A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával. Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva. Játékos helyzetek megteremtésével, a tanulási lehetőségek folyamatos biztosítása, megfelelő időkeretben és tevékenységi formában. A gyermekek megismerési vágyára támaszkodva, a tapasztalat-, és ismeretszerzés megszervezése és irányítása.
80
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
A gyermekek kíváncsiságának, játékosságának felhasználása a gondolkodás fejlesztésére. A gyermekek spontán tapasztalataira, élményeire való támaszkodás. Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések folyamatos szervezése. Kreatív gondolkodást, képzeletet aktivizáló tevékenységek biztosítása. Élmények, tapasztalatok, benyomások önálló kifejezésére való késztetés, felidéztetése emlékezetből. Önellenőrzésre való rávezetés. A gyermek a tanulás folyamán váljék: Érdeklődővé, kíváncsivá, legyen képes elmélyült foglalkozásra, önállóan, leleményesen tevékenykedjen, kísérletezgessen, ötletei, elképzelései legyenek, amihez a kivitelezés módját is keresi, igénye legyen az elkezdett tevékenységek befejezésére, tudjon kompromisszumokat kötni, környezetéhez tudjon alkalmazkodni, fejlődjön figyelme, feladattudata, koncentráló képessége, helyzetfelismerése, alakuljanak gondolkodási alapműveletei, a gyakorlási lehetőségek sokszínűségével az alkalmazható tudásra tegyen szert. Az óvodai tanulásra a cselekvő gondolkodás a jellemző, ami a gyakorlatban a gyermek számára szinte játék. Az óvodai tanulás célja nem elsősorban az információk bővítése, hanem a képességek fejlesztése. Ez viszont egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyermekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, az egyes gyermekhez mért tempóban lehet hatékony. A gyermek tanul születésétől fogva, de nem szándékosan, spontán, önkéntelenül és folyamatosan. Érdeklődése, kíváncsisága hajtja, de ebben érzelmei nagyban befolyásolják. Az óvodai tanulás akkor éri el célját ha: Épít a gyermeki kíváncsiságra, és felhasználja aktivitását, játékba integrált, cselekvéses gondolkodási formák lehetőségeit teremti meg, egyénhez mérten értékel, örömet biztosít, felhasználja a gyermek meglévő ismereteit, folyamatosan és fokozatosan várja el az együttműködést, a feladattartást, az irányíthatóságot. A tanulási folyamatban teljesednek ki a gyermekek kompetenciái, készségei, képességei és tanulási attitűdje. Így ez együtt biztosíthatja az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, a differenciálást, a biztonságos érzelmi légkört, a játék elsődlegességét, valamint az óvodai szokások, normák elfogadását. A tanulás az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását. A fejlődés, fejlesztés természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás korú gyermek kompetenciájának fejlesztése. A tanulás feltétele: gyermek cselekvő aktivitása,
81
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
kreativitásának erősítése, közvetlen, sok érzékszervet érintő tapasztalás.
A tanulás lehetséges formái az óvodában: utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás – és viselkedéstanulás (szokások alakítása) spontán játékos tapasztalatszerzés, a cselekvéses tanulás, egyéni adottságok figyelembevételével optimális terhelhetőség, motiválás a vizuális, akusztikus, kinesztetikus észlelés és érzékelés képességének, a verbális emlékezet fejlesztésének játékos megvalósítása, melyet az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet kialakításával ér el, az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, ismeretek rendszerezése, egymásra épülése, gyakorlati problémamegoldás. A tanulás akadályba ütközése esetén a gyermek fejlődési üteméhez igazodva egyéni felzárkóztatás, fejlesztés szükséges. Fontos a tevékenységformák közül a kisgyermek számára a legmegfelelőbb kiválasztása, ennek alapján teljesítményének értékelése, ezáltal kompetenciaélményének növelése. Tehetségre utaló tulajdonságok megléte esetén nagyobb figyelem, fejlesztés szükséges. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, prevenciója A Komplex Prevenciós Óvodai Program tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is. A fejlesztés alapja: A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti megfontolásból is a mozgásra alapozunk.
VI.
A gyermekek fejlődésének nyomon követése:
Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Komplex prevenciós programban ajánlott „Személyiséglap”, „Megfigyelési szempontsor” és „Fejlettségmérő lap” alkalmazásával rögzítjük. Az óvodapedagógus egyik alapvető faladatát, miszerint biztosítsa minden gyermek részére a fejlődéséhez szükséges optimális körülményeket, úgy tudja megvalósítani, ha minden gyermeket és annak környezetét minél teljesebben megismeri, fejlődését nyomon követi, fejlődési ütemét rögzíti. Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, szoros együttműködésre törekszik. Az első családlátogatás során, a szülők beleegyezésével közösen kitöltött „Személyiséglap” a gyermek személyiséglapján belül tartalmazza az anamnézis kérdéseit.
82
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A „Megfigyelési szempontok” segítségével könnyen kiszűrhetők a részfunkció-zavaros gyermekek, és a szükséges támogató nevelés egészen korán elkezdhető. A megfigyelési szempontsort, az óvodapedagógus folyamatosan alkalmazza, így képet kap a gyermek viselkedéséről. A megfigyelési szempontok elsősorban a gyermek viselkedésére vonatkoznak, melynek nyomon követését a mindennapi életben, folyamatosan, a gyermek természetes tevékenysége során végzünk. A „Fejlettségmérő lap”- ok a gyermeki fejlődés folyamatának megragadását teszik lehetővé az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig. Tartalmazza a gyermek: mozgásfejlettségét (nagy és finommozgás) testséma fejlettségét (testkép, énkép) téri tájékozódásának, térbeli mozgásának fejlettségét, (pl. térirányok) értelmi fejlettségét (csoportosítás, figyelem), finommotoros koordinációjának, nyelvi kifejezőképességének, szociális fejlettségét (pl. önállóság) testséma fejlettségének mutatóit, fejlettségét, a gyermek, fejlettségét.
VII.
Szokás és szabályrendszer
A gyermek érkezésének és távozásának rendje
A gyermekek folyamatosan érkezhetnek az óvodába, de lehetőség szerint úgy, hogy társaikat ne zavarják a szervezett tevékenységben. Óvodába érkezésekor ½ 7-től 8 óráig a gyermeköltözőben a szülő öltözteti át gyermekét és adja át az óvodapedagógusnak vagy dajkának, 8 órától az előtérben dajka veszi át a gyermeket, és kíséri a csoportjába. Az óvoda csak a felnőtt által átadott gyermekekért vállal felelősséget. Az óvodából kíséret nélkül járó gyermeket csak írásos szülői kérésre, engedéllyel engedjük haza. A gyermekek védelme érdekében az óvodapedagógus csak a szülőknek, vagy a szülő által megbízott személynek adhatja ki a gyermeket. A szülő legkésőbb az óvoda zárásáig köteles gyermeke hazaviteléről gondoskodni. Ellenkező esetben az óvoda hivatalos úton köteles a gyermek elhelyezését megoldani. Rendszeresen óvodában maradó gyermek esetében jelezzük azt a területi illetékes gyermekjóléti szolgálat felé. Szülők válása esetén – a gyermek elvitele- a bírósági határozat alapján szülői jogot gyakorló szülőnek adható ki a gyermek. Az óvoda nem láthatási és kapcsolattartási terület. Reggeli gyülekezés egy meghatározott csoportban ½ 7-től ½ 8-ig történik, ezután mindenki a saját termében folytatja napját. Kivételt képez a hét két előre kijelölt napja, amikor az egyik csoportban hitoktatás zajlik. Ekkor két csoportban ½ 9-ig gyülekeznek, játszanak a gyermekek.
A gyermekkel kapcsolatos egészségügyi szokások
a váltó cipő és váltóruha használata kötelező; a gyermek ágyneműjét, takaróját, törülközőjét a szülők otthon mossák;
83
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
a gyermek ruhaneműit, ágyneműjét, törülközőjét, fogkeféjét, jellel ellátni a szülő feladata; a gyermekek fogkeféjét a szülő szükség szerint cseréli le a gyermek távolmaradása esetén a szülő személyes, vagy telefonon 9,30-óráig történő bejelentése alapján étkezését lemondjuk, melyet a következő naptól /24 óra/ tudunk érvényesíteni. Az így visszatérítendő összeg a következő hónapban kerül beszámításra. A be nem jelentett napokat nem áll módunkban jóváírni, ezeket ki kell fizetni. Az óvodába való visszatérés esetén az azt megelőző nap 9,30-ig jelezni kell ezen igényüket, hisz az ételadagok számát az óvoda is előző nap adja le. otthonról hozott élelmiszert az óvoda területén a gyerekek ne fogyasszanak, mert az a többi gyermek előtt nem etikus. Kivétel: ételérzékenység, vallási okok miatt –a vezető engedélye alapján.
A gyermekek otthonról hozott tárgyai, játékai:
az otthonról hozott tárgyakért, játékokért felelősséget nem vállalunk! a gyermekek pszichés és szociális fejlődését gátló, önmaguk és társaik biztonságát veszélyeztető ékszereket, veszélyes játékokat az óvodába ne hozzanak! alváshoz használt puha játékot, tárgyat hozhatnak; játékot a csoportos óvónőkkel való megbeszélés szerinti időben, alkalmanként szintén behozhatnak; javasoljuk, hogy gyermekükkel pénzt ne küldjenek, mivel ez esetben nem vállalunk felelősségét.
Az óvoda helyiségeinek szülők általi használata:
a szülők a gyermeköltözőben a gyermekek átöltöztetéséig és átadásáig tartózkodhatnak; a csoportszobába és a csoport fürdőjébe beszoktatás ideje alatt, illetve a pedagógussal és vezetővel való egyeztetés után váltócipővel léphetnek be; a csoportszobába a gyerekek egészségének védelme érdekében kérjük utcai lábbelivel ne lépjenek be! az óvoda konyhájába és egyéb helyiségeibe az ÁNTSZ előírásai alapján a szülő nem tartózkodhat;
Programok óvodán kívül: Az óvodai nevelésen kívüli rendszeres, illetve esetenként történő programok számáról, és finanszírozási módjáról /térítésmentes, térítéses/ a szülőkkel közösen határozunk minden nevelési év elején. A térítési díj legmagasabb lehetséges összegét a szülők határozzák meg. Valamennyi óvodán kívüli programhoz és az igénybevett közlekedési eszközök használatához a szülők írásos engedélye szükséges. Séták alkalmával az erre a célra szerkesztett nyilvántartást vezetünk, melyen szerepel a dátum, csoport neve, gyermekek létszáma, kísérők száma - egy csoporttal min. 3 fő. (általában: 2 óv.ped., 1 dajka)-, az uticél, séta célja, indulás és a várható érkezés időpontja.
84
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
Az intézmény biztonságát garantáló szabályok:
Kérjük a szülőket, hogy az óvodapedagógus napi munkáját – a gyermekek érdekében - hosszabb beszélgetéssel ne zavarják! Üzleti tevékenységgel, vagy más egyéb ügyekkel nem lehet zavarni az óvoda napi működését. Az óvodában kizárólag az óvoda működésével kapcsolatos, azzal összefüggő hirdetmény, vagy reklám anyag helyezhető el, ha a vezető erre külön engedélyt ad. Az óvoda egész területén szeszesital fogyasztása és a dohányzás tilos! A balesetek megelőzése érdekében a tűz és munkavédelmi szabályzatban rögzítetteket és a gyermekeket érintő óvó-védő szabályokat maradéktalanul be kell tartani. Az óvoda épületéért és tárgyi vagyonáért felelősséggel tarozik minden alkalmazott és szülő. Az óvoda területén politikai célú tevékenység nem folytatható. A reggeli étkeztetés a mindennapos torna után csoportonként történik. Helyi adottságainkat figyelembe véve,- 1 mosdóhelység- még tudatosabb szervezést igényel.
Udvari élet szabályai Udvari játékok használati rendje: Gumitégla, pergola: biciklizés, motorozás, tornaszerek használata, udvaron rendezhető ünnepek pl. évzáró helyszíne Babaház nyújt lehetőséget a kézműves tevékenységek végzéséhez, valamint borús, enyhén csapadékos időben levegőzésre. Rugós játékokon max. 2 gyermek ülhet, kivétel a négyszemélyes „béka” A 3 állásos lengőhinta ütéscsillapító területén csak a hintázók tartózkodhatnak. A lengőhinta láncát felcsavarni, állva hintázni nem szabad. A famászókán kihajolni, a korláton átmászni, a lépcsőn leugrani tilos! Kombinált mászóka, csúszda: a mászókáról leugrani, a csúszdán felmászni nagy körültekintéssel lehet. A felnőttek felügyelete délelőtt: a gyermekek által éppen használt játékeszközök közelében mindig tartózkodjon felnőtt! sélután: Egy zárós óvodapedagógus az udvar be-kijárata közelében, a ½ 5-ig dolgozó óvodapedagógus az udvar közepe tájékán, a harmadik (5 óráig dolgozó) óvodapedagógus az udvar alsó területén tartózkodik. A szokás és szabályrendszer napirendkövető. Indokolt esetben korrekció lehetséges.
85
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
86
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Napsugár Óvoda Hétszínvirág Tagóvoda 2081 Piliscsaba, Levente u. 13. Tel./fax.: 06 (26) 375-134 E-mail:
[email protected] Az óvoda fenntartója: Piliscsaba Város Önkormányzata 2081 Piliscsaba, Kinizsi P. u. 1-3. Tel./fax.: 06 (26) 575-500
87
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
I. BEVEZETŐ „Az óvodának, annak személyével foglalkozni nem mellékes kis kérdés, hanem országépítés” (Kodály Zoltán)
1.1 A Hétszínvirág Tagóvoda bemutatása A Hétszínvirág Óvoda az 1991/1992-es nevelési évben egy bölcsőde helyén, Piliscsaba, Levente u. 13. sz. alatt kezdte meg működését. Óvodánk 3 csoportos, 47 férőhelyes. Intézményünk önálló jogi személy, vagyonával és költségvetésével részben önállóan gazdálkodik. A gazdálkodási feladatokat Piliscsaba Önkormányzatával és Polgármesteri Hivatalával közösen végzi. Az intézmény vezetője az óvodavezető. Képviseli az intézményt, annak dolgozói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. Felelős az intézmény törvényes, szakmai és gazdaságos működéséért. Óvodánk épületén belül működik egy Waldorf jellegű, alapítványi csoport, ami elengedhetetlenül szükségessé és kényszerűvé teszi az együttműködést. Nevelésfilozófiánk tartalmazza mindazon nevelési céljainkat és feladatainkat, amelyeket a gyermekekkel - gyermekek érdekében - kívánunk megvalósítani, vagyis: Az életkori és egyéni sajátosságaik és eltérő fejlődési ütemük figyelembevételével segítsük személyiségük harmonikus fejlődését, kibontakoztatását, szociális-értelmi alakulását, kiemelt szerepet szánva a kommunikációs és zenei nevelésnek. Fontosnak tartjuk a játékot, a szabad játékot, mint a gyermek alapvető, elsődleges, az egész napját átszövő tevékenységet, mely által a legjobban fejlődik. Az anyanyelvi-, kommunikációs-, és a zenei nevelést az egész nap folyamán megvalósuló, minden tevékenységet átszövő folyamatnak tekintjük. A gyermekek mozgásfejlődését, mozgásigényének kielégítését, fizikai állóképességük, kondíciójuk növelését nagyon fontosnak tartjuk, hiszen a beszéd és a mozgás párhuzamosan fejlődnek. A mozgás fontos szerepet tölt be az egészségmegőrzésben. A mindennapok pedagógiájában fontos helyet tölt be a külső világ tevékeny megismerése, a természet megszerettetése, védelme, a környezettudatos magatartás kialakítása, melyhez kihasználjuk Piliscsaba gyönyörű, természeti adottságait. A fentiek megvalósításában törekszünk a komplexitásra, a témakörök több szempontú megközelítésére és feldolgozására. Mindezt tesszük a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek figyelembe vételével, differenciált bánásmóddal, változatos élmény- és ismeretanyag nyújtással. Legfontosabb számunkra, hogy a Hétszínvirág Óvodába járó gyermekeknek gondtalan, felejthetetlen, boldog óvodás éveket biztosítsunk a szülők együttműködésével, mely megkönnyíti számukra az óvodából iskolába történő átmenetet, élményeket, ismereteket ad a majdani, sikeres iskolai tanuláshoz.
88
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
1.2 Óvodánk tárgyi-dologi feltételei Intézményünk 1991-ben bölcsődéből átalakított épület, így a csoportszobák mérete nem felel meg az EU szabványoknak. 25 négyzetméteres csoportszobánk szükségterem, engedélyezett létszám:
12,5 fő
30 négyzetméteres csoportszobánkban engedélyezett létszám:
15 fő
38 négyzetméteres csoportszobánkban engedélyezett létszám:
19 fő
A mindenkori hatályos Alapító Okirat határozza meg a végleges létszámot. Gyermekmosdóink, gyermeköltözőnk, tálalókonyhánk bútorzata 2010-ben, önerős bevételből kerültek felújításra, beszerzésre. 2010 nyarán egy sikeres felajánlásból megvalósult óvodánk épületének vakolat javítása, teljes festése, a kerítések vakolása, festése. 2011-ben készült el egyéni fejlesztő és logopédiai szobánk, valamint a nyár folyamán külső és belső munkálatok történtek az épület állagmegóvása érdekében szintén önerős bevételekből. Minden lehetőséget megragadunk (kupak-, papír-, vasgyűjtés, játék-, és könyv vásárok, jótékonysági bál szervezése, pályázatokon való részvétel) intézményünk korszerűsítésére. Saját bevételeinkből folyamatosan fejlesztjük a készség-, képesség-, és mozgásfejlesztő játékállományunkat, valamint egyéb esztétikai értéket növelő tárgyi feltételeinket bővítjük (lámpák, karnisok, függönyök, drapériák, fektetők, stb.). A legkisebb teremben lévő gyermekek a Waldorf csoporttal közös fürdőszobát kénytelenek használni (közel 45 gyermekre 4 WC és 4 mosdó jut). Mivel udvarunk kicsi, a gondok enyhítése érdekében a 2000/2001-es nevelési évben új udvarrészt alakítottunk ki a szülőkkel együtt, közös összefogással, melyet 2009 őszén szintén szülői összefogással betonoztunk le újra. Ezt az udvarrészt a kiscsoportosok használják. Nagy udvarunkon a középső- és nagycsoportosoknak virágoskertet, tavat alakítottunk ki, melyen lehetőségünk van az állat- és növénygondozással megismerkedni, valamint a környezettudatos magatartás kialakítására. Folyamatos az udvarrészeken a fajátékok karbantartása, új – az EU szabványnak megfelelő mozgásfejlesztő udvari játékok cseréje, a balesetmentes környezet kialakítása (gumitégla burkolat), biztosítása.
89
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
II. KÜLDETÉSNYILATKOZAT
Hisszük, hogy a pedagógus pálya a legszebb hivatás. Ékszernek tekintjük a gyermeket, mely általunk még fényesebben ragyoghat. Törekszünk arra, hogy óvodánk működése a jelen és a jövő kihívásainak megfeleljen. Segítő kezet nyújtunk a nehezebb körülmények között élő gyermekek számára. Zenei nevelésünket Kodály szellemiségében folytatjuk. Ígérjük, hogy szerető gondoskodással foglalkozunk a gyermekekkel. Nevünkhöz híven sokszínű óvodai életet biztosítunk gyermek, szülő számára egyaránt. Valóra váltjuk közvetlen partnereink igényeit, elvárásait. Ismereteket, tapasztalatokat, élményeket nyújtunk a világról. Reánk bízott gyermekeket óvjuk, a család kiegészítőjeként a legjobb tudásunk szerint neveljük. Ápoljuk a magyar anyanyelvet, őrizzük és továbbítjuk néphagyományainkat. Gondoskodunk arról, hogy az óvodában eltöltött 3-4 év felejthetetlen legyen! Hétszínvirág Óvoda, gyere Te is el oda! Várunk Téged a Süni, Pillangó, Katica csoportba! „ Magyarország a mi kis hazánk. És benne egy gyönyörű hely. Piliscsabán van a mi óvodánk, Gyere Te is ide el! Refr: Hétszínvirág Óvoda, Gyere Te is el oda! Vár Reánk itt sok csoda, mert a Hétszínvirág Óvoda egy mesebeli palota. Hétszínvirág lett a mi nevünk, Mert sokszínű az életünk. Három évig ez az otthonom, a mire lehull a hét szirom, iskolatáskám is elbírom. Refr: Hétszínvirág Óvoda ... (Vánkos Rita)
90
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
III. A HÉTSZÍNVIRÁG TAGÓVODA NEVELÉSI FELADATAI 1. Óvodai nevelésünk céljait és feladatait meghatározó pedagógiai dokumentumok • Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja • Helyi Pedagógiai Program • Anamnézis lap • Mulasztási napló • Hétszínvirág Csoportnapló • Egyéni fejlesztési napló • Aszalai-Horváth-Horváthné és Dr. Rónáné: „Amit az óvónőnek észre kell vennie” című könyv (bementi és kimeneti mérésekhez középső- és nagy csoportban)
Célunk: mindazoknak az alapvető szakmai-pedagógiai elveknek, értékeknek általános szintre emelése, amelyeket az „óvodahasználók”, a nevelőtestület, a fenntartó legfontosabbnak tartanak.
91
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. Az óvodai élet megszervezése A Hétszínvirág Tagóvodában a homogén összetételű csoportok alakítását részesítjük előnyben, – melynek előnyei véleményünk szerint – a vegyes életkorú csoportokkal szemben a következők: A gyermek saját életkorának megfelelő kortársak között nagyobb érzelmi biztonságban van. Azonos életkorúak körében könnyebb az alkalmazkodás és az egységes szokásoknak, szabályoknak, elvárásoknak való megfelelés. Az azonos életkorúak napirendje, heti rendje, testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése, élmény-, tapasztalat-, és ismeretnyújtása, nevelése, fejlesztése, felzárkóztatása, tehetséggondozása az óvodapedagógusok számára könnyebben szervezhető és megvalósítható. Óvodásaink egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. Törekszünk arra, hogy kiküszöböljük tevékenységünk minden területén a várakozási időt (pl.: mosdóhasználatnál).
2. Szervezeti és időkeretek Célunk: Az óvodás gyermekek egészséges, érzelmi biztonságot nyújtó nyugodt, kiegyensúlyozott életvitelének megteremtése, mely során saját ütemének megfelelően fejlődik (fejlődhet), tevékenykedik (tevékenykedhet) a rendszeresen ismétlődő, visszatérő tevékenységformák időkeretein belül. Az óvoda helyi programja a testi, lelki szükségletek kielégítésével, tevékenységi formák és fejlesztési tartalmak meghatározásával épül fel. Az óvoda gyakorlatában e területek nem különülnek el, hanem a gyermekek napi- és heti rendjében szerves egységet alkotnak. Feladatunk: Óvodánk teljes nyitvatartási idejében 6.30-tól 17.00 óráig óvodapedagógusi felügyelet és tevékenységek irányításának biztosítása a gyermekek számára. Megfelelő időkeret biztosítása a különböző tevékenységformák végzésére a gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni fejlettségének, eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével. Szülői igények figyelembevétele. A gyermekközösség szociális összetételének figyelembevétele. Párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek szervezési lehetőségének szem előtt tartása. A különböző tevékenységekhez, az egyéni szükségletekhez, helyi szokásokhoz, igényekhez való igazodás.
92
Napsugár Óvoda, Piliscsaba az érzelmi biztonság megteremtése érdekében rendszerességre és kellő mennyiségű ismétlésre teremtünk lehetőséget. A csoportok napirendjét a folyamatosság és rugalmasság elve szerint alakítjuk. Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását és megtartását, mindenkor szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét. A tárgyi feltételrendszer figyelembevétele a hetirend és a napirend kialakításakor.
3. A nevelés ajánlott napirendje 6:30-11:30-ig A gyermekek fogadása, szabad játék a csoportszobában illetve nyáron a szabadban. Egyéni fejlesztési lehetőségek (tehetséggondozás, felzárkóztatás) kihasználása. Logopédiai Hídépítő kötött szervezeti formában. Testápolás, egészségügyi szokások alakítása, gyakorlása, Tízóraizás feltételeinek biztosítása, Szabad játék Egyéni és csoportos tevékenységek szervezése, a tevékenységekben megvalósuló tanulási lehetőségek biztosítása. Egyéni differenciált nevelés, tehetséggondozás, felzárkóztatás. Öltözködés Mindennapos testmozgás, játék, levegőzés a szabadban, séták, kisebb kirándulások szervezése, élményszerzés, tapasztalatgyűjtés lehetőségének biztosítása az óvodán kívüli környezetben. 11:45-12:45-ig Testápolási, egészségügyi szokások gyakorlása. Ebédelés körülményeinek megteremtése önkiszolgálással, illetve naposi munka megszervezésével. 12:45-15:30-ig Testápolás, egészségügyi szokások ápolása. A csendes pihenő feltételeinek megteremtése, a nyugodt pihenés – alvás – körülményeinek biztosítása. Folyamatos ébredés lehetőségének elősegítése. Testápolási, egészségügyi szokások gyakorlása. Uzsonnázás feltételeinek megteremtése. 15:30-17:00-ig Szabad játék, levegőzés, játék a szabadban (jó idő esetén). Egyéni fejlesztési lehetőségek (tehetséggondozás, felzárkóztatás) kihasználása. A gyermek hazabocsátása. Az óvodai élet tevékenységformáit komplexen szervezzük: 3-4 éves korú gyermekeknél kötetlen formában 4-5-6-7(8) éves korú gyermekeknél kötetlen és kötött szervezeti keretek között szervezzük a tevékenység formákat az adott korcsoport fejlettségi szintjét, a gyermek egyéni érdeklődését, készségeit és képességeit, a tevékenységek tartalmát, témáját figyelembe véve, élve a módszertani szabadság lehetőségével. A hetirend és a napirend kialakítása a csoportban dolgozó óvodapedagógusok önálló joga, de figyelembe kell venniük a többi csoport heti és napirendjét is annak érdekében, hogy gördülékeny pedagógiai munka folyjék a csoportokban.
93
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
4. Az óvodai élet tevékenységeinek szervezési formái Kötött formában megvalósuló tevékenységek: Ének-zene (helyet igénylő körjátékok esetén) Mese (minden nap) Mindennapos testnevelés Mozgás heti egy alkalommal, amikor az egész óvoda (csoportszobák, folyosók, öltöző) tornateremmé változik. Minden teremben különböző feladatsorokat végeznek az óvodapedagógusok irányításával. Logopédiai Hídépítő Kötetlen formában megvalósuló tevékenységek: Külső világ tevékeny megismerése Ének-zene (nap közben tevékenységekhez kötődő éneklés) Vers (nap közben tevékenységekhez köthetően) Rajzolás, mintázás, kézimunka A tevékenységekben megvalósuló tanulási tevékenység szervezése: Az éves terv elkészítése alapján történik, melyben törekszünk a bőséges, változatos, korcsoportok életkorának és érdeklődési körének megfelelő anyaggyűjtésre. A tematikus keretterv elkészítésére komplexitás, évszakokat és a hozzájuk kapcsolódó ünnepeket átölelő tervezés jellemző. A halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatására egyéni fejlesztési naplót készítünk három havonkénti lebontásban. Fokozott figyelemmel kísérjük a különböző területeken megnyilvánuló tehetséggondozási lehetőségeket az érintett gyermekek körében.
5. A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentumok
Hétszínvirág csoportnapló Porkolábné dr. Balog Katalin: Kudarc nélkül az iskolában fejlettségmérő lapjai Horváthné Csapucha Klára: Amit az óvónőnek észre kell vennie c. könyv Egyéni fejlődést nyomon követő napló a gyermek megismerésére, fejlődésének, fejlesztésének nyomon követésére A halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatására, tehetséggondozására egyéni ütemterv három havonkénti lebontásban Mérések eredményei Óvodapedagógusok által készített nem kötelező feljegyzések, dokumentumok Ezen dokumentumok szigorúan titkosak, a bennük szereplő információkat csak az óvodavezetőtől kért írásos kérelem alapján lehet kiszolgáltatni a gyermek fejlődésének megsegítése céljából.
94
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 1. Játék „Játszom két színes szememmel, a két kedves, pici kézzel, játszom játszó önmagammal, a kisgyermek is játékszer.” (Kosztolányi Dezső)
A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy: A szabad játék nem jelenthet anarchiát. A fejlesztés nem jelenthet állandó korrepetálást, erőltetett ismeretközlést. A játékban az óvónőnek sok érdekes lehetőséget kell biztosítania, hogy a gyermekek gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyek aktuális fejlődésüket elősegítik. Szükség van az érték közvetítésre, a konfliktushelyzetek megoldására az együtt játszás során. A fejlesztési feladatok feltételei: 1. A nyugodt légkör 2. Az idő 3. A hely 4. Az eszköz 1. Az óvónő érzelem gazdag, anyapótló magatartása. A megfelelő, nem túl sok szabály betartása, fokozza a gyermek biztonságérzetét. A túl sok szabály feszültséget, agressziót szül. 2. A szabad játéknak kell a napirend alakításakor a legtöbb időt biztosítani. Minél többet játszik a gyermek, annál nagyobb a fejlődés lehetősége. 3. A csoportszobában és az udvaron egyaránt teret kell biztosítanunk a játéknak. Az óvónő alakítsa, változtassa a téri elrendezést a gyermek igényeinek megfelelően. Az udvar a nagymozgások színtere, de legyen lehetőség széles körben egyéb tevékenységre is (szerepjáték, barkácsolás, homokozás, konstrukciós játék, rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenység) 4. Az óvónő felelőssége, hogy a gyermek milyen eszközökkel találkozik. Az eszközök esztétikussága, érdeklődést felkeltő tulajdonsága lényegesen befolyásolja a gyermek fejlődését. Fontosnak érezzük a gyermek és a felnőtt együttes tevékenységét, azt, hogy mi pedagógusok is szeressünk játszani! 95
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
2. Anyanyelvi és kommunikációs nevelés. Vers, mese "A szó ékszer. Édes, ékes, békességes. Anyám szava gyöngyös fényes. Átadom, mint éket, ékszert. Izzón égjen, ha beszélek." (Kis Dénes)
2.1. Anyanyelvi és kommunikációs nevelés Célunk: A gyerekek már meglévő anyanyelvi képességének differenciált, egyénre szabott fejlesztése. Feladataink: Megfelelő és elegendő alkalmat teremteni a beszélgetésekhez, a gyerek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartása, beszédhelyzeteket teremteni, játékszituációkat kialakítani, anyanyelvi játékokat kezdeményezni, melyben az anyanyelvi képességek fejlesztése kap hangsúlyt, a gyereket mindig végighallgatni, a gyerek meglévő tapasztalataira, ismereteire építeni, hogy ezáltal ismerje meg az őt körülvevő szűkebb, tágabb környezetét. Az anyanyelvi nevelés során a következő funkciókat fejlesztjük: A hangok, hangzók tiszta ejtését, az összefüggő beszédet, az aktív és passzív szókincset, a beszédészlelést és beszédértést. Ezek elengedhetetlen feltételei a majdani írás és olvasás elsajátításának. Egyéni beszélgetések alkalmával felmérjük a meglévő nyelvi tudást, beszédállapotot, hiányosságokat. A tapasztalatokat írásban rögzítjük. A szókészlet felmérését tárgyak, személyek, jelenségek megneveztetésével végezzük. A mondatfűzés, mondatalkotás képességét élménybeszámoló és történetmondás során mérjük fel. Az így szerzett tapasztalatok alapján megtervezzük teendőinket, mely alapja a tervszerű, tudatos munkának. Az óvodában dolgozó felnőttek beszéde egymás között is mintaértékű legyen! Az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelés fő területei: beszédhallás-figyelem fejlesztése, beszédhallás-emlékezet fejlesztése, beszédritmus fejlesztése, grafomotoros képességek fejlesztése, gondolkodás fejlesztése, beszédművelés (helyes ejtés), kommunikációs fejlesztés (köszönés, bemutatkozás, megszólítás, szándéknyilvánítás, elbeszélés, élmény, ill. kép alapján, mesebefejezés, személyi adatok), illem (az óvódás gyerek érintkezési kultúrája, megjelenése).
96
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Gondozás közben: a gyermek megfogalmazza szükségleteit, bátran segítséget kér megérti a hozzá intézett közléseket, kéréseket. A játékban kialakuló társas kapcsolatok fejlesztik a beszédet. A szerepvállalás, követés során gyakorolják a gyerekek az odaillő hanglejtést, mimikát. Gondolkodtató, cselekedtető játékban fejlődik a gyerekek dondolkodása, kifejezőképessége. Olyan szituációkat teremtünk, amelyben a gyerekek meglévő tapasztalataira, ismereteire, élményeire építünk és olyanokat is amelyben a gyerek megfigyel, felfedez, új ismereteket szerez, gondolkodik, mindenről beszélhet, kérdéseire választ kap. A gyerek is megválaszolja a hozzá intézett kérdéseket, a gyerekek párbeszédet folytatnak, alkalmazzák a kérdést, felszólítást, kijelentést. Munka közben: beszédkapcsolatok alakulnak az együttmúködés alapjaként, az információkat megértik a gyerekek, szókincsük bővül (eszközök, szerszámok, edények, műveletek elnevezésének tanulása, gyakorlása). A tevékenységekben megvalósuló tanulás során: A problémamegoldó tevékenység szerves része a párbeszéd. Az óvónő problémafelvetését követi a gyermeki megnyilvánulás: csodálkozás, hitetlenkedés, hirtelen felismerést követő felkiáltás. A feladatmegoldás során a gyerek tevékenységét gondolkodását gyakran kíséri félhangos beszéddel. Értékelés során ismét párbeszéd alakul ki, a nevelő értékel, dícsér, a gyerekek hangot adnak érzéseiknek. Az óvónő kérdéseit a feldolgozandó anyag logikai sorrendjéhez igazítja, a gyerekek tapasztalataihoz, előzetes imereteihez, értelmi szintjükhöz, a következő fejlődési szint elérését célzó feladathoz. Természetesnek vesszük, hogy a gyerek megállapításaival, kérdéseivel megállítja a szervezett tevékenység logikai menetét. A kommunikációs nevelés kapcsolata a többi nevelési területtel Kommunikációs nevelés az ének-zenén belül A zenei élmény serkenti a gyermekek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságukat, alkotókedvüket, miközben fejlődik zenei emlékezetük, képzeletük, s esztétikusan formálódik mozgásuk. A zenei nevelés mindennapos tevékenység, mint a beszéd, alapja az énekes játék. Mondóka - dal közös elemei: hangsúly, lüktetés, ritmus, tagoltság, hanglejtés, dallam, a szavak kiejtése. Zenei nevelés, mondókázás, zenélés lehetőséget nyújt a helyes beszédlégzés elsajátításához, a helyes hangzóképzéshez és a metakommunikatív jelzések értelmezéséhez. Páros játékoknál testtartás és szemkontaktus tartása, zenei mozgás, metakommunikáció összekapcsolása, zenei kreativitás kibontakozására ad lehetőséget. Kommunikációs nevelés a külső világ tevékeny megismerésén belül A környező világ tevékeny megismerése során lehetőséget adunk a közösen és egyénileg szerzett ismeretek, élmények elmesélésére (ismeretek, verbális kifejezések, egyénileg, beszédkészség fejlesztése). A környezeti nevelés témakörei, tartalma, az alkalmazott módszerek sokszínűsége biztosítja, hogy a gyerekek feladatmegoldásaik közben elsajátítsák a legalapvetőbb matematikai ismereteket és azt, hogy ezeket verbálisan is megfogalmazzák. 97
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
A matematikai játékok a gyermek szókincsét matematikai kifejezésekkel gazdagítják: mennyiségi relációk (több, kevesebb), kiterjedési relációk (alacsonyabb, hosszabb), térbeli relációk (alá, fölé, jobbra). Geometriai forma és a nevének sok-sok egyidejű észlelése eredményezi az elsajátítást, a képzeletnek és a fogalmaknak a kialakulását. Kommunikációs nevelés a mozgás vonatkozásában Az óvodai mozgás foglalkozásokon a mozgás formájára, szerkezetére vonatkozó ismereteket, a gyerekek értelmi fejlettségéhez, szókincséhez, fogalomköréhez igazodó kifejezésekkel jelöljük. Kezdetben a gyerekek mindennapi beszédében előforduló és alkalmazott szavaival, kifejezéseivel nevezzük el a testhelyzeteket. Beszédfejlődésük figyelembe vételekor fokozatosan térünk át a tartások, helyzetek mozgások elnevezéseinek megismerésére. Anyanyelvi játékok közül a beszédlégzési és tartás gyakorlatok, illetve artikulációs gyakorlatok építhetők be. Tehát a verbális fejlesztés a következő módon valósul meg: A tárgyak felismerésében, megnevezésében (testrészek, cselekvések ismerete pl: sétál, ugrál, szökdel, mászik, stb.). A térbeli viszonyok megértésében (irányok, helyzetek, névutók, időbeni sorrendiség). Alapformák megértésében (pl.: körbe, vonal mentén, kígyóvonalban, egyszeres vonalban, stb.). Alapszínek ismeretében. Méret, hasonlóság, különbség, ellentétesség (pl.: nagy - kicsi, vékony - vastag, könnyű -nehéz, stb.) felismerésében. Kommunikációs nevelés lehetőségei versen és mesén belül Az óvodai kommunikáció és a vers-mese egymástól elválaszthatatlan, az óvodai élet egészét átható folyamat. Feladata az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése (mondóka, vers, verses mese, mese, bábjáték, dramatizálás). A népi mondókák, gyermekversek mondogatása, hatásosan segíti a beszédészlelés és beszédmegértés fejlődését. A népi mondókák, versek ismételgetése alkalmat teremt a gyermek számára a beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés gyakorlására. Bábozás és beszédfejlesztés Az olyan gyerekeknél, akik közlékenységükben, beszédkedvükben gátoltak, a bábokkal történő játékok segíthetik további fejlődésüket. Fejleszti: a kreativitást (produktív mondatalkotásban) a beszédaktivitást, az önbizalmat, gyakoroltatja a beszéd kommunikációs funkcióit (köszönés, megszólítás, beszédbe elegyedés, stb.), beszédfegyelemre nevel.
98
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Kommunikációs nevelés a rajzolás, mintázás, kézi munkán belül Az óvodapedagógus az élmények nyújtása során a gyermeki vizuális kifejező tevékenység irányítása folyamatában (gyurma használata, későbbiekben ecset használata, ceruzafogás, térbeli elhelyezések, ritmusképzés, sorminták, vágástechnika, hajtogatás) példát mutathat a szemléletes beszédre - ezzel segíti a gyermek belső képeinek gazdagodását, ugyanakkor szókincsük gyarapodását is (általános fogalmak, ítéletek). A műalkotásokkal történő találkozásuk során beszéddel fejezik ki gondolataikat, érzelmeiket, a műalkotásoknak hozzájuk szóló üzeneteit is szavakká, mondatokká formálva közlik. Egyéni bánásmóddal biztosítjuk a beszédfejlődésben elmaradt gyerekek felzárkóztatását (ingergazdag környezettel, sikerélmények biztosításával, egyénre szabott fejlesztéssel). Logopédiai Hídépítő Évről-évre azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek között egyre több a beszédhibás és az olyan beszédfejlódésben akadályozott, aki logopédiai segítségre szorul. A szülők a gyerekekkel egyre kevesebbet beszélgetnek, a mesélést átveszi a TV, a videó, ami nem segíti elő a gyerekek beszédfejlődését. (szájmozgás, artikuláció). A bajok másik forrása a mozgáshiány. E kettő szorosan összefügg és ahogy a gyerekek mozgása egyre koordinálatlanabb, disszharmónikusabb, beszédmozgásuk is romlik. Ezért alkalmazzuk a Logopédiai-Hídépítő programot óvodánkban már 2007 óta. A hídépítő rendszeres, napi 15-20 perces gyakorlása lehetővé teszi, hogy a gyerekek beszédmozgása, kommunikációs készsége javuljon. A Logopédiai-Hidépítő míg a beszédkészséget alapozza, érdekes, közös játékokat, közeli, jó kapcsolatokat, szokásokat, jó hangulatot ad nap, mint nap az óvodai csoportnak, amiben a gyerekekkel minden jó megtörténhet.
2.2.Vers, mese Az anyanyelvi nevelés fontos eszköze a mese, vers, a mondókákkal, dúdolókkal, höcögtetőkkel, ringatókkal, mozgásos játékokkal egyetemben. Az irodalmi anyag kiválasztásának szempontjai: Az irodalmi anyag kiválasztása a korcsoport fejlettségi szintjének, egyéni és életkori sajátosságainak figyelembevételével történik. Figyelembe vesszük az anyag megválasztásánál a komplexitás követelményeit, azt, hogy az irodalmi anyag illeszkedjen az évszakokhoz, ünnepekhez, jeles napokhoz, hagyományokhoz. Elsősorban - egyszerübb, majd bonyolultabb - népmeséket, verseket, mondókákat a magyar nép- és gyermekköltészet gazdag palettájából válogatunk. A klasszikus és kortárs irodalmi művek is szerepelnek a meseválasztásban.
99
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
3. Ének, zene, énekes játék „Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.” (Babits Mihály)
Cél: Az éneklés, zene megszerettetése, annak befogadására való képesség megalapozása, a zenei anyanyelv kialakulása, ápolása. Közös, illetve spontán éneklés általi örömszerzés, közösségformálás. Személyiségfejlesztés a zene eszközeivel. Az alapvető népi gyermekjátékok megismertetése, s egy-egy területen kialakult zenei készségek és képességek elmélyítése, fejlesztése. Alapelveink: Az ének-zene és a hozzá kapcsolódó mozgás ugyanúgy a mindennapok része, mint a napi mesélés és nem korlátozható a foglalkozások időtartamára. Nem kell hagyományosan vett foglalkozást tartani, naponta annyi időt lehet szánni az éneklésre és annyi feladatot kell gyakorolni, amennyit a gyerekek érdeklődése lehetővé tesz. Az egyéni és csoportos zenélés élménye, az egyszerű zeneszerszámok készítése, megszólaltatása, saját testük, mint ritmushangszert használva, megalapozza a zene iránti érdeklődést és fogékonyságot. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. A zenei élmények nyújtásában, a település zenei hagyományainak ápolásában, az idősebb generáció szerepe is fontos. Nem a szereplés, hanem a játékok öröme a fontos. A jó zene a csendből indul ki, és a gyerekek is csak oldott, nyugodt légkörben kezdenek el énekelni, nyugtalan környezetben nem. Az óvodapedagógusok kerüljék a kazetta, magnó és más technikai eszközök használatát, hogy a gyermek mindig emberrel kapcsolatosan élje meg, érezze meg a zenét. A zenei nevelés kodályi alapelvei és fontos eszközei: A már meglévő ismeretek, készségek, képességek újszerű összekapcsolásával, mint szabad improvizációval; A magyarság tudat megalapozásával a magyar szokásokon, hagyományokon, népművészeti és művészeti alkotásokon keresztül zenei tapasztalatokat szerzésével, mely nem csak modellkövetéssel, vagy passzív zenehallgatással valósulhat meg, hanem aktív részvétellel, személyes élmények által. Egyszerű hangszerek készítése (levél és fűzfa síp, diócsattogó és citera, csörgők, dobok, ritmusfák, vizespohár-xilofon); Különböző ritmusok, dallamok kitalálásával, a mondókák, csúfolók, kiszámolók beépítésével a mindennapi helyzetekbe, a népi gyerekjátékok, a tánc, a zenehallgatás felfedezésekre lehetőséget adó tevékenységével. Az anyagkiválasztással, mellyel segíthetik az interkulturális és a multikulturális szemlélet megalapozását is, hiszen lehetőség nyílik arra, hogy a különböző művészi alkotásokból szabadon választhassanak és olyan követhető mintákat, variálható formanyelvet biztosíthassanak a gyerek számára, melyek valódi, humánus értékeket közvetítenek. 100
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Jól kiválasztott zenei és mozgásanyaggal, mellyel élő, közeli kapcsolatba kerül a gyerek nap, mint nap, hiszen. más és más játék és dalanyagra, zenei élményre van szükség egy olyan csoportban, ahol a fiúk vannak többségben, ahol a lányok, vagy ahol egyforma az arány. Az óvodapedagógusok feladata: Ének-zene iránti érdeklődés felkeltése a zenei értékek, néphagyományaink megfelelő módon történő közvetítésével, aktív közreműködésre késztetés. Örömteli komplex tevékenységek által a zenei anyanyelv megalapozása, zenei ízlés és esztétikai fogékonyság kialakítása. Zenei élményanyag befogadására való képesség fejlesztése, a gyermek önkifejezésének elősegítése, zenei alkotókedvének kibontakoztatása. A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása (kötetlen, kötött). A gyermekek örömteli, érzelemgazdag, tiszta éneklésének elősegítése, zenei hallásának, ritmusérzékének, mozgáskultúrájának, zenei emlékezetének fejlesztése. A közös éneklés, mondókázás, népi játék és gyermektánc segítségével élmény nyújtása a zenei anyanyelvi örökség gazdagítása. Lehetőséget kell teremteni a spontán zenélésre, éneklésre, táncra, mozgásra, az improvizációs képesség fejlődésére. A népi hagyományok, a műzene, és más népek dalainak, zenei kultúrájának megismertetése. Ünnepekhez, hagyományokhoz kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése. Dalosjátékokkal, közös énekes játékokkal, a mozgás megszerettetése és a testtartás dalhelyzetekhez való igazításának megalapozása, egyszerű tánclépések elsajátítása. Zenei élmények hatására kialakuló képi-irodalmi alkotások iránti fogékonyság és alkotókedv felébresztése. A zenei nevelésben rejlő értékek, az adott lehetőségek komplex módon történő kihasználása az óvodai élet sokszínű tevékenységeiben, amelyek segítenek a művészeti és esztétikai nevelés megalapozásában. Az ének-zenei anyag kiválasztása során az óvodapedagógus zenei műveltségének, a gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének figyelembevétele. A gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése, a differenciált foglalkoztatás (felzárkóztatás, tehetséggondozás) feltételeinek megteremtése az énekzenei nevelés során. Színvonalas élőzenei produkciók hallgatásával zenei-befogadóvá nevelés. Az óvodapedagógusok segítsék a családi nevelést abban, hogy a gyermekek otthon is énekelgethessenek együtt szüleikkel. Erre a célra az óvodában közös „családi zenedélután”- t, közös néptáncot, daltanulást, adventi koncertet szervezünk, mely jól alakíthatja az óvoda és a család viszonyát, kapcsolatát s a közös nevelést. A zenei nevelés és az egyéb tevékenységek kapcsolata: A zenei nevelés személyiségfejlesztő hatása nem nélkülözhető az óvodai évek alatt, áthatja a mindennapi nevelés folyamatát, ezért rendszeresen jelen van a gyermekek tevékenységi lehetőségei között (játék, munka, tanulás, gondozás). „Nyilvánvaló, hogy ésszerű nevelésünknek a gyermek első, spontán megnyilatkozásaiból kell kiindulnia, kezdve ritmikus és énekelt játékokkal, sokszor ismétlődő, egyszerű frázisokkal. Ezekről aztán fokozatosan át lehet térni bonyolultabbakra.” (Kodály, 1966)
101
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
4. Rajzolás, mintázás, kézi munka Célunk: A gyermekek változatos technikákat használva, fantáziájuk szárnyalásával, örömteli cselekvésen keresztül alkothassák meg a körülöttük látott dolgokat, vagy a fantáziájuk szüleményét. A kisgyermek képzetei, emlékezete és képzelete alapján próbálgassa, alakítsa ki saját forma nyelvét. Feladataink: Az érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenység iránt. Nagyon fontos, hogy jó minőségű rajzeszközök álljanak a gyermekek rendelkezésére a nap folyamán, melyet szabadon használhatnak a nap bármely részében. Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően, az alkotás örömének megtapasztalása. A lehető legtöbb féle technikai alapelem megismertetése a gyermekkel, mellyel kifejezheti képi gondolkodását. A képi, plasztikai konstruáló kifejező képességek kibontakoztatása, tehetséggondozás, kreativitás fejlesztése. A gyermekek finommotorikájának fejlesztése. Szemléletformálás: nem az eredmény a fontos, hanem maga a tevékenység öröme. Az igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre. A képi-, plasztikai-, konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása. A vizuális percepció fejlesztése. Taktilis (tapintási) ingerek erősítése. (agyag, gyurma, fonal, papír,...) Szín- és formavilág gazdagítása. Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció és finom mozgások alakítása. Módszereink: A gyermek kedvének felkeltése azzal, hogy különböző technikákat leshet el az óvodapedagógustól, Egész nap folyamán lehetőséget biztosít egy-egy technika elsajátítására. A gyermekeket addig hagyjuk dolgozni, amíg kedvük van, nem kell félbehagyniuk a munkát, annyi alapanyagot kell biztosítanunk, hogy mindenki többet is készíthessen. Jó minőségű eszközök biztosítása, melyeket könnyű használni egy gyereknek (ceruzák, gyerek-méretű ollók, stb...) A munka elkészítését pozitív megerősítés követi, (mindig megdicsérjük, büszkék vagyunk rá, kitesszük a faliújságra, hazaviheti). Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek saját maguk által készített képeket alkossanak, színezőket nem használunk, ezzel is erősítjük a gyermekek fantáziáját. (pl. Többször hallott mese őt megragadó részletének lerajzolása). Fejlesztés területeit a csoportok éves tervei, valamint az éves tervet lebontó heti ütemtervek részletesen tartalmazzák
102
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
5. Mozgás „Dobd fel a labdát fel, fel, s kapd el, itt a labda, hol a labda? Fiú dobja, kislány kapja.” (Kiss Dénes)
A mozgás fontossága: A mozgás alapvető fontosságú a gyermek fejlődése szempontjából. Ebben az életkorban a mozgás és a játék ad lehetőséget a fejlesztés alapjául. Ez a kettő minden fejlesztés alapja. Az idegrendszer érése már magzati korban megkezdődik az anya mozgásának érzékelésével. Később egy beprogramozott ontogenetikus fejlődésmenet biztosítja az idegrendszer érését az egymás után megjelenő mozgásformák megjelenésével. Célunk: A mozgásos játékok segítségével a gyermekek egyéni szükségleteinek, természetes mozgásának (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), testi képességeinek, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés valamint érzelmi-akarati életének (kitartás, kudarctűrő képesség, versenyszellem, segítségnyújtás) fejlesztése. Feladatunk: Olyan környezet, élmények, mozgásfejlesztési lehetőségek biztosítása, mely során a gyermek felfedezi a mozgás örömét, az élete részévé válik a mozgás, ezzel is segítve a testi, lelki, egészségének megőrzését. Prevenció az elsődleges feladatunk, hogy elkerüljük a későbbi terápia szükségességét. A Hétszínvirág Tagóvoda helyi specialitása: Épületünk nem rendelkezik tornateremmel, ezért nevelőtestületünk úgy döntött, hogy a mozgás hangsúlyozása és a megfelelő fejlesztés érdekében heti egy alkalommal a teljes óvodai épület tornateremmé változik. A termekben forgó rendszerben végzik a gyermekek a különböző mozgássorokat, labdagyakorlatokat, stb. A nagymozgáson alapuló fejlesztő és agyi dominancia torna megvalósításakor csúszásgátló talppal ellátott zokni viselete kötelező. A mozgásfejlesztő gyakorlatsorokat havonként a csoportnaplóban tervezzük, kifüggesztve minden csoportban megtalálható az aktuális havi fejlesztés. A gyakorlatsorok megvalósításához az eszközök változatos feltételrendszerét folyamatosan bővíteni kell.
103
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
6. A külső világ tevékeny megismerése „A hazám a házam tája, amely pillantásommal, ahogy növekszem egyre bővül, széles gyűrűkben egyre távolabbi területekre terjed, mint hullám a vízbe dobott kavics körül, világokat hódíthat, elérheti a csillagokat” Illyés Gyula: Puszták népe
A külső világ tevékeny megismerése, a környezet egy kör, maga a teljesség. Közepére került a gyermek, mert ő énközpontúan éli meg önmagához és a környezetéhez való viszonyát. Az óvodai nevelés ezen területét a természeti és társadalmi (emberi, tárgyi) környezet megismerése köré csoportosítjuk, mivel a gyermeki lélekhez , gondolkodásmódhoz ez áll közel. A természeti témaköröket az évszakok kapcsán dolgozzuk fel, de ehhez kapcsolódnak szervesen a társadalmi események is (ünnepek, hagyományok, felnőttek munkája). Ez adja meg az élet ritmusát és határozza meg a felnőttek, gyermekek munkáját, feladatait, örömeit. Alapvetően igazodik a mindennapi tevékenység rendje az időjáráshoz, az évszakok változásához. Célunk: Természetszerető, természetvédő, értő és érző, nyitott gyermekek formálása. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez, szülőföldhöz, helyi szokásokhoz, emberi alkotásokhoz. A szűkebb illetve tágabb környezetben való biztonságos eligazodáshoz szükséges képességek kialakítása. Piliscsaba és környékének értékeinek megismertetése, felfedeztetése (sok gyalogos, ill. buszos kirándulás). Környezetvédelemi szokások és szabályok kialakítása és elmélyítése által környezettudatos magatartás megalapozása. Feladatunk: Gyermeki kíváncsiságra és érdeklődésre építve a sokoldalú, lehetőleg természetes környezetben való tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása (alkalmi, folyamatos megfigyelések, szimulációs játékok, problémahelyzetek megteremtése stb.) Alapvető tájékozottság kialakítása a gyermek saját környezetében való biztos eligazodáshoz. A szerzett tapasztalatok meghatározott szempont alapján történő rendszerezése a fokozatosság elvének alkalmazásával-kognitív képességek fejlesztése. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez, emberi alkotásokhoz, nemzeti kultúránk értékeihez: a környezetvédelem megalapozása. Anyanyelvi-, kommunikációs fejlesztés lehetőségeinek kihasználása (szókincsbővítés, mondatszerkesztés, a logikus gondolkodás alapműveleteinek gyakorlása). A gyermekeket nem tudományágakkal ismertetjük meg, hanem a való világot természetes egységben kezeljük. Feladatunk nem a tudományos fogalmak megtanítása, hanem az igaz tapasztalatok kiemelése, pontosítása. Figyelembe vesszük a gyermek eddigi ismereteit, tapasztalatait ehhez igazítjuk tevékenységeinket. Játszunk, játékunk tele van a valósággal való ismerkedés sokoldalú lehetőségével.
104
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Az óvónő, mint irányító vesz részt a tevékenységekben, de a gyermek ötleteit mindig örömmel vesszük tudomásul, támogatjuk. Tudatosan használjuk ki a környezetünk által biztosított lehetőségeket. A megfigyeléseinkben érvényesül a folyamatosság. Nap, mint nap felhívjuk a gyermekek figyelmét az apró változásokra, mert ez által fog tudatosodni, értik meg a változások lényegét. A környezetet pontosan megismerni, megismertetni a cselekvés, a kép, a szó egységében lehet, ez teszi lehetővé, hogy az ismeretek rendeződjenek. A tevékenykedés segítségével elkerüljük az egyoldalú, verbális fejlesztést. Tudatosan használjuk a komplexitás lényegét, több oldalról közelítjük meg az adott témát (ének-zene, anyanyelvi nevelés-kommunikáció, vers, mese, mozgás, vizuális nevelés, játékos tevékenykedtetés). Nem az ismeretek mennyiségén, hanem a minőségén van a hangsúly (maradandó élmény: hangulat, látvány, tapintás, szaglás, ízlelés, hallás). Az érzelmi megközelítés az óvodás korban domináns, ezért az óvónő felől érkező hitelesség, őszinte érdeklődés, rácsodálkozás modell értékű legyen, mert ez pozitív hatással van a gyermekek értelmi, érzelmi fejlődésére. A gyermekek tudatos természet szeretetére és védelmére nevelése. Fontos számunkra, hogy nyugodt, békés körülmények között legyen módjuk rácsodálkozni az őket körül vevő világra, minden érzékszervükkel megtapasztalhassák azt. Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy megőrizzük nemzeti öntudatunkat, néphagyományainkat (ünnepek, népdalok, népi játékok, népi mesterségek, hagyományok). Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek segítése. Környezetorientált magatartásformák kialakítása (egymás munkájának megbecsülése, növények-állatok gondozása, rendetlenség, rongálás, környezetszennyezés elítélése). A külső világ tevékeny megismerésén keresztül, lehetőség teremtése, hogy a gyermekek matematikai tapasztalatok birtokába jussanak. A felfedezés örömének, a megtapasztalás élményének érvényesülése a matematikai megismerő tevékenységben.
A témajavaslatokat évszakonkénti és ünnepkörönkénti lebontásban, a csoportnaplóban található éves terv tartalmazza Környezetvédelemmel kapcsolatos feladataink, környezettudatos nevelés: Szelektív hulladékgyűjtés az óvodán belül (papírtároló, minden csoportszobában két szemetes tároló használata). A műanyag kupakok elhelyezésére is van kijelölt tároló az óvoda folyosóján. A családok környezettudatos magatartásának alakítására, szelektív hulladékgyűjtésre való ösztönzése pl: az óvodánkba található papírtárolóval Tisztaság Világnap alkalmával a Hétszínvirág Tagóvoda és környékének családok közreműködésével való rendbetétele Kirándulások lebonyolítása-természet szeretetére, megbecsülésére, óvására nevelés.
105
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
7. Munka jellegű tevékenységek „Pénteken a tiszta pitvar, ragyogjon a kerek udvar. Tükör minden tál, pohár, nézz bele: munkálkodtál.” (Páskándi Géza)
Az óvodások munkajellegű tevékenysége a személyiségfejlesztés fontos eszköze és a cselekvő tevékenységgel egyenértékű. A játékból bontakozik ki, amit elsősorban önmagukért, a nagyobb gyerekek már a közösségért is végeznek, kezdetben az óvodapedagógus segítségével, majd egyre önállóbban, öntevékenyen. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze is egyben, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Célunk : A gyerekek kíváncsiságát, segítőkészségét alapul véve motiváljuk őket a munkajellegű tevékenységekben való részvételre. A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyerek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését. A munkavégzéshez szükséges képességek és készségek kialakítása. A tevékenység során ismeretek, tapasztalatok gyűjtése, melyeket a gyerekek az őt körülvevő világról szereznek, megismerve környezetüket. A gyerekek életkorához igazodó, önkéntes alapon végezhető munkafázisok szervezése és az általuk elvégzett munka konkrét és reális értékelése. Feladatunk: A munkajellegű tevékenységek tervezése, szervezése, s azok feltételeinek biztosítása. A gyerekek önállóságának, értékteremtő képességének, esztétikai- és felelősségérzetének, közösségi kapcsolatainak a fejlesztése a saját és mások elismerésére nevelés. A munkajellegű tevékenységek tartalma részletesen a csoportnaplókban található.
106
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás „ Ha a gyermekre nézek, akkor ne csak azt lássam, hogy milyen, hanem, hogy mivé lehet...” (Ancsel Éva)
Az óvodásoknak nemcsak játékra van igényük, hanem sok egyéb foglalatosságra is. Valójában a kis gyermekek életében a játék, a munka és a tanulás nem egymástól különálló folyamatok vagy tevékenységek. Játék által is tanulnak, munka közben is játszanak, sőt a munkát és a tanulást is sokszor játékként élik meg. A tudás forrása nem a pedagógus, hanem a gyermek tevékenysége során szerzett tapasztalat. Elsődleges cél: Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, képességek fejlesztése, a meglévő tapasztalatokra, ismeretekre való tudásanyag építés. Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épül, mindvégig játékos jellegű marad. A gyermek a világot komplex módon értékeli. A tevékenységben megvalósuló tanulás lehetséges formái az óvodában: Utánzásos minta – és modellkövetés, magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása):pl.: körjátékok , népijátékok, mozgásos szabályjátékok, spontán játékos tapasztalatszerzés: pl.: szimbolikus szerepjátékok. cselekvéses tanulás: pl.: növény, állat gondozás, ajándékkészítés, ételkészítés, gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés: könyvek, társasjátékok, kirakók során, mese során, óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés pl.: kirándulás, séták, kísérletezések során, gyakorlati probléma megoldás pl.: a mindennapi élet konfliktusai során. Célja: Tevékenykedés közben rendeződnek az ismeretek. Nem az ismeretek mennyiségén, hanem minőségén van a hangsúly, a gyermekeket körülvevő világot minél több oldalról tapasztalhassák meg. Nagy gondot kell fordítani a tapintásos észlelésre ebben az életszakaszban. A gyermekek számára tegyük élményszerűbbé azokat az ismereteket, amelyek közel állnak hozzá vagy éppen foglalkoztatják őket. A gyermekek egyéni kezdeményezéseinek adjunk teret. A gyermek számára az óvónő modell értékű, a felőle áradó hitelesség, őszinteség pozitív hatással van érzelmeire, értelmi fejlődésére. „Csak attól tanulunk, akit szeretünk.” Goethe A gyermekek a szeretetben fejlődnek a legjobban. „ A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, hogy azok tartják a fát.”(görög költő)
107
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A tanulás folyamatában a képességeknek van jelentős szerepe, melyben a gyermek ismereteire építünk. A tanulás kategóriáját óvodás korban tág értelemben használjuk: a tudásban, a teljesítményben, a magatartásban, viselkedésben létrejövő változásként, gyarapodásként.
108
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
VI. A HÉTSZÍNVIRÁG TAGÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI, SZOLGÁLTATÁSAI 1. Óvodánk hagyományos ünnepei, jeles napjai Szeptember: Hétszínvirág Nap – (sportversenyek, ügyességi játékok, mesedramatizálás, arcfestés, lufihajtogatás a családok bintenzív részvételével) Szív Világnapja Október: Szüreti mulatság az óvodában - szőlőpréselés, mustkészítés Állatok Világnapja - vadaspark, állatkert látogatás, kisállat bemutató Tisztaság Világnapja -az intézmény és annak környezetének rendbetétele a családok bevonásával November: Egészséghét (előadások, zöldségszobrászat) December:
egészséges
ételek
készítése,
kóstolás,
gyümölcs,
Mikulás- nap szervezésében segít a Szülöi Szervezet és a Hétszínvirág Óvoda Közhasznú Alapítvány (bábelőadás, ajándékozás) Luca nap (búzaültetés, Luca napi hagyományok ápolása) Karácsonyi ráhangolódás - az ünnepet megelőző heti ráhangolódás utolsó napján először közösen ünnepel a három csoport, majd mindenki a saját csoportjában, bensőséges hangulatban folytatja az ünneplést. Január: Apák Napja Február: Farsangi bál a szülők aktív részvételével Március: Március 15-ei megemlékezés a nagycsoportosok szervezésében Víz világnapja-közös kirándulás szervezése a Duna Múzeumba, vagy hajókirándulás, vagy a közlekedési múzeum meglátogatása Április: Húsvét –Ki talál több húsvéti tojást a kertben? (ügyességi-és sportversenyek) Föld napja Rendőrségi és közbiztonsági bemutató Május: Anyák Napja - csoportonkénti bensőséges megemlékezés Madarak-Fák Napja Tűzoltósági bemutató
109
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Mentők Világnapja Évzáró: számot adva nevelési évben szerzett élményekről, tapasztalatokról, ismeretekről játékos formában, középső csoportosok ünnepi keretek között elbúcsúztatják az iskolába menőket (búcsú ajándék) Gyermeknap - a Szülői Szervezet és a Hétszínvirág Óvoda Közhasznú Alapítvány segítségével közös kirándulás szervezése. Egyéb jeles napok:
Gyermeki születés - és névnapok megünneplése az egész év folyamán, csoport szinten (születésnapi meglepetés készítés közösen az ünnepeltnek) Madár ovi – vetítés, kirándulás – Zsoldos Árpád ornitológus foglalkozása
2. A Hétszínvirág Tagóvoda szolgáltatásai Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások ● a gyerekek óvodai nevelése, a gyerekek napközbeni ellátása ● óvodai foglalkozások (vers, mese, ének-zene, énekes játék, nagymozgáson alapuló fejlesztő torna, vizuális nevelés, környező világ megismerésére nevelés, matematikai tapasztalatszerzés) ● Logopédiai Hídépítő ● logopédiai, ● fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás ● sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztató foglalkozásai ● a gyerekek rendszeres egészségügyi felügyelete, orvosi vizsgálat ● katolikus hitoktatás ● református hitoktatás ● az óvoda létesítményeinek és eszközeinek használata a fenti szolgáltatások igénybevételéhez Az ingyenes szolgáltatások igénybevételéről az óvodavezető és az érintett csoport óvodapedagógusai együttesen döntenek. Térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatásaink Nevelési évenként, a szülők igényei szerint szervezzük a különböző szolgáltatásokat. Megszervezésében kiemelt szempont, hogy szakszerű legyen, vegye figyelembe az óvodáskori sajátosságokat, ne terhelje túl a gyermekeket (pl.: Mono Manó Zeneklub, gyermek-felnőtt jóga, Kolibri tánc stb.). Térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatásainkat az intézmény nyitvatartási idején kívül, azt követő időpontban szervezzük.
110
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
VII. A HÉTSZÍNVIRÁG TAGÓVODA SZOKÁS-ÉS SZABÁLYRENDSZERE •A nyitvatartási idő teljes időtartama alatt a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik. 6:00–6:30 valamint 17:00-17:30 közötti időtartamban a nevelő oktató munkát segítő munkatársak az intézmény területén dolgoznak. •Az öltöző szekrények rendje: - felső polcon van a hazamenős ruha, nylonban, - középső polcon van az udvari ruha, - fogason zsákban vannak a tartalék ruhák /bugyi, zokni, póló, kisnadrág, szoknya/ Az öltöző szekrények rendjéért a szülő felel! • A gyermek ágyneműjét, takaróját, törülközőjét a szülők otthon mossák; • A gyermek ruhaneműit, ágyneműjét, törülközőjét jellel ellátni a szülő feladata; • A gyermek felügyelet nélkül soha nem tartózkodhat az óvoda helyiségeiben vagy az udvaron. • Az étkezés önkiszolgáló, illetve a nagycsoportban naposi rendszerben, a napirendben meghatározott időpontban történik. • Pihenés a nagycsoportosok számára második félév tavaszától- a MIP gyermeki klímaóra alapján- nincs. Ezt az időszakot az óvodapedagógus a gyermekekkel szabad játékra, egyéni felzárkóztatásra és tehetséggondozásra hasznosítja. • A gyermekek edzése és egészségvédelme érdekében a csoportoknak napi minimum egy órát a szabad levegőn kell tartózkodniuk. • A kiscsoportosok külön udvarrészen tartózkodnak. • Az udvari játékeszközöket a gyermekek a rendeltetésüknek megfelelően használják. • A sétákat, kirándulásokat a tagóvoda vezetőnek előre be kell jelenteni, amelyről útvonal tervet kell előzetesen készíteni. Minden alkalommal 3 felnőtt kíséretében hagyhatják el az intézményt a csoportok. • A szabad játék ideje alatt a gyermekek számára minden, a csoportban lévő játékeszköz rendelkezésre áll, melyek használata funkciójuktól függ. • Az olló használata kizárólag asztalnál ülve lehetséges. • Otthonról hozott élelmiszert (üdítő, édesség, rágógumi stb.) az óvoda területén a gyerekeknek fogyasztani tilos, mert az a többi gyermek előtt nem etikus, ANTSZ tiltja. Kivételt képez ez alól az ételérzékenység, vallási okok a tagóvoda vezető engedélye alapján. • Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat! Az étkezés lemondása, és a hiányzás igazolása a Házirendben foglaltak szerint történik. • Gyermekbaleset esetén a Házirend szabályai lépnek érvénybe. • Az otthonról hozott tárgyakért, játékokért felelősséget nem vállalunk. Az intézménybe jellel ellátva hozható be játék abban az esetben, ha a gyermek megosztja társaival. • Óvodába érkezésekor minden esetben a szülő öltözteti át gyermekét és adja át az óvodapedagógusnak vagy dajkának. Az óvoda csak a felnőtt által átadott gyermekekért vállal felelősséget. Az óvodába kíséret nélkül járó gyermek csak írásos szülői beleegyezéssel közlekedhet az utcán. • A gyermeket ittas, kábítószeres, túlgyógyszerezett állapotban lévő szülőnek kiadni tilos. Ilyen esetben a tagóvoda vezető azonnal értesítendő. • A csoportszobában a gyermek, a szülő, vagy vendég csak cipőcsere után tartózkodhat.
111
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Minden egyéb szokás-és szabály, mely a Hétszínvirág Tagóvoda gyermek, szülő és alkalmazotti közösségét érinti az intézmény Házirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a Hétszínvirág Csoportnaplóban található meg.
112
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
6. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN Óvodánk alapító okirata alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és ellátását is biztosítja. Az alapszolgáltatás mellett az SNI gyermekek integrált nevelésére szakértői vélemény alapján kerülhet sor. Pedagógiai munkánk ezáltal árnyaltabb, sokrétűbb lett és nevelési feladatainkat is meghatározza a gyermekek átlagostól eltérő fejlettségi szintje, mely megköveteli tőlünk az egyéni differenciálás módszerét. Már a gyermek felvételét megelőzően, az óvodavezető a szülővel és a Nevelési Tanácsadóval együttműködve beszéli át a sajátos nevelési problémákat, a fejlesztés lehetőségeit. Intézményünk külső és belső tárgyi adottságai megfelelnek a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez szükséges feltételeknek. Az egyéni fejlesztéseket az óvodai csoportokban az óvodapedagógusok végzik, a valamint a sérülés típusának megfelelő gyógypedagógusok. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését – a törvényi elvárásoknak megfelelően speciális szakember irányítja. Óvodapedagógusaink érzelmileg azonosulnak az integrációval, és elfogadják, természetesnek tekintik, hogy sajátos nevelési igényű gyermekek járnak az óvodánkba. Valamennyi csoportszobában sokféle speciális fejlesztőjáték található. A gyermekek általános és speciális fejlesztése, nevelése a többi gyermekkel együtt történik, a differenciálás módszerét alkalmazva. Speciális fejlesztésüket az érintett gyermek szakvéleményében leírt diagnózisa, egyéni fejlettségi adottsága és a gyermek életkora határozza meg. Az óvónők és a dajkák közösen alakítják ki az egyéni foglalkozások megvalósulásához a rugalmas szerkezeti keretet. Az integrált feladatokkal járó szakmai ismeretek bővítése érdekében önképzéssel és szakirányú képzéseken való részvétellel fejlesztjük magunkat. A pedagógiai innovációk korszerűsítő újító, alkotó folyamatok, melyek egy kiinduló állapothoz képest pozitív irányú változásokat hoznak létre az oktatási intézmények működésében, a gyermekek tudásában, személyiségük fejlődésében, a pedagógusok felkészültségében, oktató-nevelő munkájában, magatartásában. Az innováció feltétele az intézményi autonómia, az a pedagógiai légkör, melyben támogatást kap az öntevékenység, a kísérletező pedagógus vagy csoport. Az innovációs folyamat jellemzője az önkéntesség, hogy öngerjesztő folyamat, feltétele a szakmai felkészültség, nyíltság, megfelelő kommunikáció. Az innováció szakmai elképzelésen alapuló folyamatos változtatás. A sajátos nevelési igényű és az ép gyermekek magas színvonalú együttnevelése egyre nagyobb feladatot ró a magyar közoktatásra. Az együttnevelés komplex oktatáspolitikai, szervezeti, oktatási és nevelési változásokat igényel. Az integrált nevelés szervezeti és szemléletmódbeli változást egyaránt igényel. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez.
113
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, - a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, - egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. c) A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, - javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, - segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, - együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. Az integrált nevelésben közreműködő közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik igénybe a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.
114
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
7. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SÉRÜLÉSSPECIFIKUS FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI AZ ÓVODAI NEVELÉS SORÁN A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott és halmozottan sérült mozgáskorlátozott) gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. Az óvodában biztosítani kell - a gyermek állapotának megfelelően - az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. A halmozottan sérült mozgáskorlátozott gyermekek esetében a mozgáskorlátozottságon kívül még más - érzékszervi, beszéd- vagy értelmi sérülés - is nehezíti a fejlesztés lehetőségét. Fejlesztésük döntően a mozgáskorlátozottak pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival történik. A látássérült gyermek
A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából: gyengénlátók. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség. A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. Az önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerinti önállóság kialakítása a cél. A környezetük valósághű megismerése széles körű érzékeltetéshez, a biztonságos téri tájékozódás támpontokhoz kötötten valósítható meg. Az eszközök kiválasztásánál - színek helyett - elsődleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. A számélmények kialakulását az akusztikus minták, a mozgás és a verbális kifejezések is hatékonyabbá teszik, az óvodai foglalkozások során a hatrekeszes dobozok, gombás-, szöges táblák alkalmazása a Brailleírás-, -olvasásrendszer megtanulását készíti elő. A gyengénlátó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják
115
Napsugár Óvoda, Piliscsaba azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei: - Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben. - A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. - Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával. - A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése. - A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt. Az enyhén hallássérült - nagyothalló – gyermek A halláskárosodás miatt - az állapot fennmaradása esetén - a beszédkommunikációban az érthető ejtés teljesen elmarad, vagy erősen sérül. Fentiek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozhat. A legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együttes alkalmazása megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetők. Az enyhébben hallássérült (nagyothalló) és a korai életkorban cochlea implantált kisgyermekek képessé válnak a hallásra épített kommunikációra. A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel halló társaival együtt vehet részt óvodai nevelésben. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata - a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve - a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például mentális állapot, szociokulturális környezet stb.).
116
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A fejlesztés feladatai: Az enyhe fokban hallássérült - nagyothalló - gyermekek a beszédtartományban mért hallásszintek enyhe nagyothallás esetében 30-45 dB, középsúlyos esetben 45-65 dB, súlyos esetben 65-90 dB hallásveszteséget mutatnak. A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült gyermeknél - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Szövegértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs fejlesztés valamint azzal párhuzamosan -, az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van. Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlődés zavara miatti - beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk. d) A halmozottan fogyatékos hallássérült óvodás korú gyermekek esetében a hallás különböző mértékű csökkenésén kívül még más (esetenként több: például testi, érzékszervi, értelmi vagy a pszichés fejlődés zavara) fogyatékosság is súlyosbítja a fejlesztés lehetőségét. A velük való foglalkozás döntően a szurdopedagógia és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival, egyéni fejlesztési terv alapján történik. Fejlesztésüket eredményesen egyéni vagy kiscsoportos formában lehet megvalósítani.
117
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó - nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexiaprevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében. Az autista, autisztikus gyermek Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált - vizuálisan segített kommunikációs eszköztárral. A szociális interakció csecsemőkori szintjét segítséggel használhatja, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel.
118
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő - különösen a természetes élethelyzetek - használandóak a fejlesztésre. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. A gyógypedagógus feladatai: -
-
A Szakértői Bizottság véleményében rögzített vizsgálati eredmények és javaslatok, illetve mérési eredmények alapján egyéni fejlesztési tervet készít, ami meghatározza a fejlesztő foglalkozások menetét. Heti rendszerességgel tartja a fejlesztő foglalkozásokat. Együttműködik a gyermekkel foglalkozó szakemberekkel: óvodapedagógus, logopédus, pszichológus, családvédelmi szakember. Megismerteti az óvodapedagógust és a szülőket a gyermek fejlesztési tervével, lehetőséget biztosít a hospitálásra. Segíti az óvodapedagógus munkáját, szakmai tanácsokkal látja el, rendszeres megbeszélést tartanak a fejlesztés eredményes megvalósulásáért. A szülőkkel folyamatos kapcsolatot tart, bevonja a fejlesztő munkába őket és tájékoztatja a gyermek fejlődéséről.
Az óvodapedagógus feladatai (integrációval kapcsolatos): -
-
A különleges gondozás keretében a gyermek állapotának megfelelő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban való részesítés, attól kezdődően, hogy a sajátos nevelési igényt megállapította a szakértői bizottság. Elfogadó, támogató nevelői légkör, magatartás biztosítása. Az elvárások fejlődésük üteméhez való igazítása.
A pszichológus feladata: -
érzelmi támogatás nyújtása, az önértékelés fejlesztése a gyermek felkészítése arra, hogy új helyzetekben hogyan tudja kompenzálni hiányosságait motorikus készségek és kognitív képességek fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermek integrációjának segítése a társak felkészítésével, elfogadó és támogató attitűd kialakításával, mintaadással az empátiára és együttműködésre a gyermek szociális készségeinek fejlesztése, az esetleges peremhelyzet feloldása az énkép fejlesztése, a személyiség integrációjának elősegítése a szülők tájékoztatása, pszichoedukáció konzultáció a pedagógusokkal
119
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A logopédus feladata: -
Finommotorika fejlesztése, a nagymozgások harmonizálása, fonémahallás fejlesztése, helyes artikuláció kialakítása, verbális figyelem és akusztikus emlékezet fejlesztése, nyelvi képességek és gondolkodás fejlesztése, beszéd és gondolkodás összhangjának kiépítése.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -
A sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen járnak óvodába. A gyermekközösség természetesen fogadja a másságot, társaikat segítik. A nevelés hatására a sérülés arányában képes legyen az iskolai életre.
A beilleszkedési tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermek (továbbiakban: BTMN) A tanulási zavar jellegzetes tünete, a figyelem zavarai, ami lehet nehezen rögzíthető figyelem éppúgy, mint letapadó. Előfordul, hogy a figyelem szelektáló funkciója nem működik megfelelően. Zavar keletkezhet az érzékelésben, ill. a motorikum területén, ami szintén tanulási nehézséghez vezet. A tanulási nehézségekből kialakulhatnak viselkedési rendellenességek, amelyek valójában stratégiák a kudarcok kezelésére (bohóckodó, nyafogó, szélsőséges érzelmi reakciót adó), de a gyermek testi tüneteket is produkálhat másodlagosan. A tanulási nehézséget általában több ok együttes hatása okozza. Hozzájárulhatnak társadalmi okok, káros szokások, (túl sok televízió nézés), de lehet genetikai háttere is. Az okok között szerepelhetnek lelki eredetűek is: traumák, önértékelési zavarok, szülő-gyerek kapcsolatban fennálló, ill. más családi problémák, pedagógussal való konfliktus. Ezen okok következtében: - az idegrendszeri struktúrák érése lelassul, - egyes részterületein lemarad, - az egyes területek közötti kapcsolat nem alakul ki, vagy labilis marad, - hibás kapcsolatok jönnek létre. A fejlesztőpedagógus feladata: Hospitálás alkalmával megfigyeli a gyermeket különböző tevékenységei során. A szűrések elvégzése után, konzultál az óvodapedagógusokkal, logopédussal, pszichológussal a feladatok pontos meghatározása érdekében. A fejlesztés fő indikációja az életkor és a tünet súlyossága. Az ismeret elsajátítás folyamatát gátló gyengébben fejlett, diszharmonikus működést mutató részképességek megerősítése. A hatékony beépüléshez szükséges jártasságok, készségek kialakítása, ill. megerősítése. Motiváció felkeltése, növelése. A jó magatartás erősítése. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. 120
Napsugár Óvoda, Piliscsaba -
A gyermek alkalmazkodásának, kortárscsoportba való beilleszkedésének segítése. Együttműködés a családdal és a szakemberekkel.
Az óvodapedagógus feladata: -
-
Egyéni képességfejlesztés, rendszeres, tudatosan szervezett és tervezett kötetlen és kötelező tanulási helyzet létrehozása. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség terén mutatkozó részképességbeli hiányosságok pótlása.
A logopédus feladata: -
Finommotorika fejlesztése, a nagymozgások harmonizálása, fonémahallás fejlesztése, helyes artikuláció kialakítása, verbális figyelem és akusztikus emlékezet fejlesztése, nyelvi képességek és gondolkodás fejlesztése, beszéd és gondolkodás összhangjának kiépítése.
A pszichológus feladata: -
kognitív, szociális és emocionális képességek és készségek egyénre szabott fejlesztése
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: -
Rendeződik a mozgás, az elemi és a finommozgások egyaránt, Egyensúlyérzék megfelelő fejlettsége, Pontos testséma, dominancia stabil megléte, Fejlődik a szem-kéz koordinációja, megfelelően tájékozódik a térben. Gondolkodása eléri a fogalmi gondolkodás szintjét, Emlékezete megbízhatóbb lesz, Figyelme tartóssá válik, Fejlődik szocializációs készsége, Kialakul a feladattudat és kudarctűrő képessége.
Korcsoportjukat ismétlő gyermekek fejlesztése Az óvodai élet során a gyermek fejlettségi szintje miatt kénytelen a nagycsoportot megismételni. A Nevelési Tanácsadó vizsgálata alapján: - további egy év óvodai nevelésre javasolt, korcsoportját ismétlő gyermeket óvodánkban az óvodapedagógus a fejlesztőpedagógus, szükség esetén logopédus és pszichológus látja el.
121
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A Nevelési Tanácsadó vizsgálata és egyéni felmérés alapján átfogó képet kapunk a gyermek eddigi fejlődésével kapcsolatban. Az életkori átlagához viszonyítva jelenleg hol tart a fejlődésben, melyek azok a területek, amelyek fejlesztésre szorulnak: - nagymozgás, - finommozgás. - beszédfejlődés, - kognitív képességek, - szociális érettség. Ezen információk alapján állítjuk össze az egyénre szabott játékos képességfejlesztő programot. Figyelembe véve a fejlesztendő területek prioritását, egymásra hatását az adott képességek kialakulásának, megszilárdításának fokozatait. A fejlesztőprogram: egyénre szabottan, a gyermekek egyéni fejlettségéhez, képességeihez igazodik, időről-időre figyelembe véve aktuális teljesítményüket. Célunk: Az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése, egyénre szabottan. Az óvodapedagógus feladata: -
Egyéni képességfejlesztés, rendszeres, tudatosan szervezett és tervezett kötetlen és kötelező tanulási helyzet létrehozása. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség terén mutatkozó részképességbeli hiányosságok pótlása. Együttműködik a szakemberekkel.
A fejlesztőpedagógus feladata: -
Hospitálás alkalmával megfigyeli a gyermeket különböző tevékenységei során. A megfigyelések elvégzése után, konzultál az óvodapedagógusokkal, logopédussal, pszichológussal a feladatok pontos meghatározása érdekében. Egyénre szabott képességfejlesztő programot állít össze. Az ismeret elsajátítás folyamatát gátló gyengébben fejlett, diszharmonikus működést mutató részképességek megerősítése. A hatékony beépüléshez szükséges jártasságok, készségek kialakítása, ill. megerősítése. Motiváció felkeltése, növelése. A jó magatartás erősítése. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.
A logopédus feladata: -
Finommotorika fejlesztése, a nagymozgások harmonizálása, fonémahallás fejlesztése, helyes artikuláció kialakítása,
122
Napsugár Óvoda, Piliscsaba -
verbális figyelem és akusztikus emlékezet fejlesztése, nyelvi képességek és gondolkodás fejlesztése, beszéd és gondolkodás összhangjának kiépítése.
A pszichológus feladata: -
-
Kognitív, szociális és emocionális képességek és készségek egyénre szabott fejlesztése. Szükség esetén javaslatok, véleményezés az iskolaérettség témakörében. Szülői konzultációk, tanácsadás pl. az iskolaválasztásban Az iskolával kapcsolatos előzetes szorongások csökkentése
8. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁS Beépítjük a gyermekek nevelésébe mindazokat a hagyományokat, melyeket óvodánk évtizedek óta őriz. Megismertetjük a gyerekeket a hazai tájjal, a helyi hagyományokkal, szokásokkal. Nem önálló nevelési területként értelmezzük, hanem a komplex óvodai nevelés részeként ötvözzük be az egyes tevékenységformákba. Fontosnak tartjuk a néphagyomány ápolását, továbbadását a legkisebbeknek. Az óvodában megünnepelt jeles napokkal színesebbé tehetjük a hétköznapokat. Ezek az események maradandó közös élményt adnak, mélyítik az összetartozás érzését. Az ünnepet a mindennapok sorából az előkészület és a rendkívüliség emeli ki (dekoráció, ünnepi ruha, teremrendezés). Az ünnepek megtartása fejleszti a gyermek lassan kialakuló időérzékét is. Az ünnepeket, jeles napokat az óvodák saját hagyományaik szerint szervezik. A hagyományos ünnepek mellett megünnepeljük a gyerekek névnapját, születésnapját a csoporton belül. Jeles napjaink: -
Állatok Világnapja Víz világnapja Föld Napja Madarak, fák napja Gyermeknap Majális Mikulás Iskolába induló gyerekek búcsúja, évzáró rendezvény Húsvét Egészség-hét Advent
123
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
9. GYERMEKVÉDELEM SAJÁTOS FELADATAINK AZ INKLUZÍV NEVELÉS TÜKRÉBEN Inkluzív pedagógiai szemlélet Inklúzió = befogadás; a pedagógus a differenciáló, önértékelésre is alkalmas pedagógia módszerével dolgozik, pedagógus és gyógypedagógus között partneri viszony, gondok esetén együtt változtatnak a módszereken, az egész nevelőtestületben szemléletváltozás történik. Az inkluzió megköveteli, hogy az óvoda mindenki számára úgy szerveződjön, hogy minden gyermeket, szociális kirekesztés, másság, defektus címkéje nélkül, saját individuális sajátosságainak megfelelően fejlesszen. Az inklúziót egy alapvető, általános, gyermekközpontú pedagógia alapozza meg. Inkluzív nevelésen azt a befogadó pedagógiai szemléletet értjük, amely szerint „mindenki más, a teljesen átlagos gyermek is”. A Piliscsaba Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja alapján tervezzük feladatainkat, így biztosítjuk a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel Cél: Az óvodai nevelés a családi nevelést kiegészítve a gyermeket óvja, védje, nevelje, szocializálja, figyelembe véve eltérő fejlődési ütemét. A családi nevelés hibáiból, a nem megfelelő szociális háttérből eredeztethető hiányállapotok, problémahelyzetek megszűntetése, megoldása. A testi-lelki-szociális védelem. - Az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése. - Mindazon okok, körülmények feltárása, amelyek a gyermekek testi, szociális, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését hátrányosan befolyásolják. - Megfelelő információáramlás biztosítása. Óvodánkban biztosítjuk: - A megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, - az emberi méltóság tiszteletben tartását, - az egyenlő hozzáférés esélyét, - a multikulturális nevelés megvalósítását, - a társadalmi szolidaritás kialakítását. Feladat: - A gyerekek alapvető joga, hogy egyéni bánásmódban részesüljenek, hogy szükségleteiknek, fejlettségi szintjüknek megfelelő segítséget kapjanak személyiségük mind hatékonyabb fejlődéséhez. - A gyermekeknek joga van a szabad játékhoz, melynek során a legkönnyebben megismerhető személyiségük, képességeik, gondolkodásuk, ismereteik, társas magatartásuk
124
Napsugár Óvoda, Piliscsaba - Az óvoda a gyermekközpontú, és a szabad játékot előtérbe helyező pedagógiai szemléletével biztosítja, hogy minden gyermek a számára legoptimálisabb ütemben és módon fejlődjön, bontakozzon ki. - Az óvodapedagógusok a Gyermektükör folyamatos vezetésével naprakészek az egyes gyermekek különböző területeken mért fejlettségi szintjéről, így valósítják meg a gyermekekhez igazodó differenciálást. - Minden gyermek számára a legoptimálisabb fejlődést biztosító érzelmi légkör, kapcsolatrendszer biztosítása a biztonságérzet megteremtése. Felderíteni a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat. Pedagógiai eszközökkel törekedni a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményezni. Prevenciós törekvéseink csak a differenciálásban rejlő lehetőségek maximális kihasználásával érhetők el. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekeink önazonosságukat megőrizhetik, ápolhatják. A multikulturális nevelésnek megfelelően gyermekeink átélhetik, hogy a csoport tagjai egymástól különböznek. A különböző kultúrák megjelenését, gyermekeinkkel való megismertetését kívánatosnak tartjuk, az elfogadó, befogadó légkört pedig alapvető értéknek tekintjük. Differenciáló munkánkban nagy hangsúlyt fektetünk a tehetségre. A tehetség feltárása, a tehetséges gyermek gondozása, fejlesztése az óvodapedagógusok dolga. Ebben a szülőkkel együttműködünk, őket feltétlenül bevonjuk a folyamatba. Hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeinkkel is differenciáltan foglalkozunk. Kiemelten fontosnak tartjuk a nehézségekkel küzdő gyermekek megsegítését. Hisszük, hogy a befektetett munka, a sok törődés és szeretet megtérül. Az egyenlő hozzáférés, valamint az esélyegyenlőség elve ebben az esetben azt a gyakorlatot vonja maga után, hogy e gyermekeinkkel bizonyos (a szükséges) téren többet és másképp foglalkozzunk, mint a társaikkal. Minden kisgyermeknek azt kell nyújtanunk, amire szüksége van! A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestületnek az a tagja, aki az óvodavezető megbízásából képviseli a gyermekvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósítását. Törekszik szakmai ismereteinek bővítésére, elmélyítésére. Az óvodapedagógus köteles tiszteletben tartani a gyermek személyiségét és családja világnézetét. Értékrendjét nem kényszerítheti rá senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekről nem foglalhat állást nevelőmunkája során. A helyi programban meghatározott feladatokat folyamatosan, minden pedagógus végzi, a gyermekvédelmi felelős irányításával. Az óvodapedagógus feladatai: - elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását - biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén óvó, védő intézkedésekre javaslatot tesz - az új óvodások befogadását elősegíti, beilleszkedésüket az adott csoportba zökkenőmentessé teszi - a gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismeri - a problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, a gyermeki segélykérést felismeri, és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kéri
125
Napsugár Óvoda, Piliscsaba - a feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készít és végrehajtja (a kompetenciahatárokon belül) az egyéni bánásmód és a differenciált fejlesztés alkalmazásával - a felzárkóztatást megszervezi - a tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni - az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt vesz - az integrált nevelést elősegíti a gyermekek problémái szerinti súlyossági fokának megfelelő ellátási formában - a rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kíséri, szükség esetén jelzi a hiányzást - a családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával elősegíti - ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi - csökkenti az esélyegyenlőtlenséget, megteremti a befogadó környezetet, hozzájárul az előítéletek lebontásához, az újabb előítéletek megelőzéséhez Az óvodai gyermekvédelmi felelős munkája: - A gyermekvédelmi felelős képviseli a gyermek-. és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezeknek a szempontoknak az érvényesülését. - A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre. Ezt a feladattervet havonkénti lebontásban készíti el a gyermekvédelmi felelős, konkrét tevékenységeket jelölve benne a felelőssel együtt. - A nevelési év elején írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi tevékenységről, fogadóórájáról, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli, gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. - Évente legalább egyszer egyeztet a jegyzővel vagy az önkormányzat illetékes előadójával és a gyermekjóléti szolgálattal a nyilvántartást illetőleg. - Munkájáról félévenként írásban beszámol a nevelőtestületi értekezleten, illetve egyéb esetekben az intézményvezető utasítására. - Folyamatosan kapcsolatot tart általában és konkrét esetekben a nevelési tanácsadóval, a gyámhatósággal, a pártfogókkal, nevelőszülői felügyelőkkel, rendőrséggel, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel és segítőkkel. - Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt a vezető óvónő és kollégái tudomására hozza. - Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. - Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, felveszi a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől, akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. - Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. - Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. A nyilvántartásban feljegyzi a gyermekekkel, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket és azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoport óvónőivel együtt végzik. - Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszüntetés okait. - Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvónőivel. - Továbbképzéseket tart a lehetséges eljárásokról, módszerekről, egyes gyermekek érdekében teendő intézkedésekről tanácsot ad.
126
Napsugár Óvoda, Piliscsaba - Javaslatot tesz a különböző segélyezési formákra, segít a segélykérelmek, a környezettanulmány elkészítésében, ahol szükséges. - Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében és minőség fejlesztésében, mint a vezető óvónő szakembere. - A szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézményeket. Tehetséggondozás, felzárkóztatás Tehetség-ígéretnek tartjuk azt a gyermeket, aki egy vagy több területen az átlagosnál magasabb teljesítményt tud létrehozni. A tehetség felismeréséhez felfigyelünk a következőkre képességek terén: - Intellektuális képességek (logikus gondolkodás, figyelem, emlékezet, absztrakció) - Művészeti képességek (rajz, zenei,) - Pszichomotoros képességek (testi ügyesség, kézügyesség) - Szociális képességek (társas kapcsolatok terén)) - Kreativitás, ötletgazdagság, kíváncsiság. Ebben az életkorban a gyerekek megismerésének legfontosabb eszköze a játék. A megfigyelések során a tehetség-ígéretes és átlagos képességű gyermekek mellett felfigyelünk – életkorukhoz képest – bármilyen területen kevésbé fejlett gyermekekre is. Ezen gyermekek továbbfejlesztését vagy felzárkóztatását az óvodai nevelőmunka keretében külön odafigyeléssel, egyéni szintjéhez szabott differenciálással végezzük, vagy megfelelő, speciális intézményekhez, szakszolgálatokhoz fordulunk segítségért. Hisszük és valljuk, hogy minden tehetséggondozás felzárkóztatással kezdődik. Feladatunknak tartjuk, hogy a tehetséget minden gyermekben keressük. Integrációs nevelés Biológiai háttér szerint – sajátos nevelési igényű gyermek; (SNI) Intézményünk az Alapító Okirat szerint gyermek fogadását, nevelését végzi. Amennyiben a gyermek felvétele után válik SNI-vé, az óvoda segít felvenni a kapcsolatot azokkal a társintézményekkel, amelyek a gyermek minél hatékonyabb fejlődését segíteni képesek. Szociológiai háttér szerint – hátrányos helyzetű gyermek, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek; (HH, HHH) – Az óvoda ismereteket szerez a családok helyzetéről a gyermekek óvodai életét megelőzően. (családlátogatás, beszélgetés) – A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett gyermekeket kiemelt figyelemmel kíséri, rendszeres a konzultáció a gyermek óvónői, a gyermekvédelmi megbízott és az óvodavezető között; amennyiben szükséges, ebbe a körbe belépnek a szakszolgálatok, amelyekkel szintén rendszeres konzultáció folyik; – Az óvoda figyelemmel kíséri az óvodai életben való részvételüket, szorgalmazza a nevelésben való rendszeres részvételt; – A gyermek érdekében minden segítségnyújtás alapja a szülőkkel, családdal való tapintaton, tiszteleten, kölcsönös bizalmon alapuló korrekt nevelőtársi viszony. – A gyermekek számára élmény teli környezet biztosítása, ahol kompetenciáik optimálisan fejlődhetnek; 127
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
10. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordinációja és a finommotorikája. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus észlelésnek, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem időtartama, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 128
Napsugár Óvoda, Piliscsaba 3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
11. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE Óvodánk kapcsolatot tart minden olyan intézménnyel, amellyel a gyermek óvodába lépése előtt, óvodai élete alatt, illetve óvodai élete után találkozik. Kapcsolataink kialakításában igyekszünk a kezdeményező szerepet felvállalni, törekedve a kapcsolat megléte után a nyitottságra. Az óvoda a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel. Legfontosabb és legszorosabb kapcsolata az óvodába járó gyermekek családjával van. A család és az óvoda kapcsolata: A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Jó esetben az óvoda folytatja, és kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatot. Sajnos gyakoribb a családban végbement funkcionális változások következtében, hogy az óvodára hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. A gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében a szülő és az óvodapedagógus együttműködése elengedhetetlen. A család életét tiszteletben tartjuk, abba illetéktelenül nem avatkozhatunk be. Segítjük, kiegészítjük a családi nevelést. Befogadó szemléletünkből adódóan egyenrangú nevelői félként tekintünk a szülőkre, s közösen keressük a gyermekek számára a nevelés terén a legjobbat. Kapcsolatunk az őszinte bizalomra épül. Ügyelünk arra, hogy a kapcsolattartás formái, a kommunikációs csatornák megfelelően működjenek. Cél: a családokkal őszinte, jó partnerviszony, segítő kapcsolat kialakítása Feladatunk: A komplex intervenciós (beavatkozási) stratégia, cselekvési terv és gyakorlat kidolgozása a helyi szükségletek alapján. A stratégiai terv tartalmazza az óvodában elérhető, a családi nevelés gyakorlatát segítő szolgáltatásokat (az óvodapedagógusok speciális képzettségeinek kihasználása, a logopédus, pszichológus, gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi intézmények, szociális ágazat bevonása, szülői klub, fogadóóra, játszó délután, szülők bevonása különböző módszerekkel a nevelési folyamatba, projektek közös megvalósítása, saját kedvelt tevékenység bemutatása, nyitott ünnepek, stb.). A cselekvési terv egyénre szabottan tartalmazza az egyes családoknak biztosított szolgáltatásokat, helye a gyermek személyi anyagában van a fejlesztési feladatok között. Szerződéskötés a szülőkkel a cselekvési terv kialakításakor (fogadó óra). A gyermek fejlettségének és a fejlődés egész családot érintő rizikó faktorainak mérlegelése, az
129
Napsugár Óvoda, Piliscsaba erősségekre építés elve alapján. A szülő gyermek interakció egyéni stílusainak respektálása. A szülő segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében. - A folyamatos kapcsolattartás, a gyermek személyiségére ható nevelői eljárások egyeztetése az együttnevelés, nevelőmunkánk szerves része kell, hogy legyen. Az óvodai dokumentumokban megfogalmazott normarendszer elfogadására, a szülők nevelési felfogásába való beépítésére motiválunk. Az óvodapedagógusnak tehát kölcsönösen kell megismerni egymást – az óvoda és a család értékrendjét. - A nevelőmunkába az óvodapedagógus felkészültsége a biztosíték, de kettejük kapcsolatában egyenrangú nevelőtársaknak kell, maradni. Az óvodapedagógusnak a kapcsolatteremtés terén a kezdeményező szerepet kell vállalnia. A szülő kérjen és kapjon tanácsot nevelési kérdéseiben. - A szülőket érdekeltté kell tenni a pedagógiai kérdésekben. Ennek eredményes módja a nyugodt, felszabadult beszélgetés (tapintatos, tárgyilagos véleménynyilvánítás). - A szülők szemléletformálását alakítani kell a családon belüli arányos munkamegosztás működtetése érdekében. - A szülők figyelmét ráirányítani arra, hogy a gyermek szabad választási lehetőséggel bír anélkül, hogy szigorú nemi szerepek által meghatározott korlátozások vonatkoznának rá. - A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. - a másféle világképpel, hittel, kultúrával rendelkező családok eltérő nevelési elveinek tiszteletben tartása mellett, mindkét fél számára a „még járható út„ megtalálása, a multikulturális nevelés és az egyenlő hozzáférés megteremtése érdekében - a családi nevelés pozitívumainak elismerése, adaptálása az óvodai bánásmódba - a kölcsönös titoktartás és a személyiségi jogok tiszteletben tartása - hiteles tájékoztatást nyújtani a gyermek fejlődéséről, óvodai munkánkról - tisztelettel, segítségnyújtási készséggel fordulni a családok felé - betekintést nyújtani – megbeszélt időpontokban – a csoport életébe - az óvodai életet meghatározó döntéseknél figyelembe venni a szülők kéréseit, elvárásait - a szülők bevonása az óvodában a gyermekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe (pl.: papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, kiskertgondozás,) Kapcsolattartási formák: - Családlátogatás - Közös programok, ünnepek - Napi találkozások - Nyílt napok - Szülői értekezlet - Alkalmanként egyénre szabott tájékoztatás - Játszóház szervezése - Munkadélutánok - Baba-mama klub - Egészség-hét
130
Napsugár Óvoda, Piliscsaba A családlátogatás célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. A gyermek érdekében szükség szerint a gyermekvédelmi felelőssel együtt végezzék ezt. Beszoktatásnál különbséget kell tennünk, a családból, bölcsődéből vagy más közösségből érkező gyermekek között. Beszoktatásra azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja, a biztonságot nyújtó szeretetteljes nyugodt családias légkör megtapasztalásával vagy ennek ellenkezőjével. A család legfontosabb információforrása az óvodáról gyermeke hangulata, benyomásai, tapasztalatai. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, óvodapedagógusról, óvodáról. A közös programok és ünnepek lehetőséget teremtenek a család és óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveik közelítésére. A közös programok nem csak a közös ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt megszervezett kirándulásokat, sportprogramokat, kulturális eseményeket s az ezekre való felkészülést. Fontos, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból, úgy külsőségeiben, mint belső tartalmukban. Az óvoda nyitottságából adódóan ahhoz, hogy a szülő folyamatosan tájékoztatva legyen a gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről, valamint az óvodapedagógus is a családban történt eseményekről, napi kapcsolattartásra van szükség. Nyíltnapon a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításra is. Szülői értekezleten az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Az óvodapedagógus feladata a szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele. Egyénre szabott tájékoztatási lehetőség olyan információk cseréjére, melyek a gyermekkel, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek (időpont egyeztetés a szülőkkel). Az óvoda és az iskola kapcsolata Az iskolával kialakított jó kapcsolat további ápolására törekszünk, e kapcsolat alakításában, fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező szerepet vállal. Cél: Az óvodából iskolába való lassú átmenet sikeres megvalósítása. Feladat: - A kapcsolattartási formák működtetése A kapcsolattartás formái: - Kölcsönös látogatások, egymás munkájának alaposabb megismerése, - Óvodapedagógus és tanítók közös tapasztalatcseréi, hospitálások, - Nagycsoportos és elsőosztályos gyermekek közös találkozásai, - Beszélgetés az óvodából iskolába érkező gyermekekről, - Konzultáció az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében. - Az óvodai, iskolai rendezvényeken kölcsönös részvétel, segítségnyújtás.
131
Napsugár Óvoda, Piliscsaba Társadalmi környezet, partnerkapcsolatok Fenntartóval: Hivatalos, támogató, segítő, együttműködő, kölcsönös bizalom és megbecsülés alapján történő napi kapcsolattartás a közös feladatokban, biztosítva a kétirányú információáramlást, segítve pedagógiai programunk szakmai-financiális megvalósítását. A pedagógiai szakszolgálatok a gyermekek nevelését speciális ismereteikkel segítik, partneri támogatásukat továbbra is igényeljük.(Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság). Beszédhibás gyermekeink ellátását a pedagógiai szakszolgálat logopédusa látja el. Speciális fejlesztést igénylő gyermekeink érdekében, igény és szükség szerint, a fejlesztés és az eredményes fejlődés érdekében lehetőség szerint heti legalább két alkalommal. SNI gyermekek ellátásának kapcsolatai: A pilisvörösvári Nevelési Tanácsadóval, a Szakértői és Rehabilitációs bizottsággal, valamint az óvoda gyógypedagógusával, pszichológussal, gyógy testnevelővel, intézményünkben dolgozó gyógypedagógiai asszisztenssel hatékony kapcsolat kialakítása a fejlesztendő gyermekek eredményes nevelése, fejlesztése érdekében. Egészségügyi szervekkel: Orvos, fogorvos, védőnő. Alapelvünk: A gyermek harmonikus, egészséges fejlődése, az esetleges egészségügyi problémák feltárása (rossz látás, tartáshiba, stb.) és korrekciója, valamint a preventív egészségmegőrzés érdekében rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükség, mely magában foglalja a tisztasági vizsgálatokat, vérnyomásmérést, súlymérést, szív, gerinc, mozgásszervek vizsgálatát, látás-hallás vizsgálatot, fogorvosi vizsgálatot stb., melyeket nagyon fontosnak tartunk. A vizsgálatok elvégzéséhez minden segítséget megadunk az óvodán belül, az orvosi szobában. Az eredményekről, az esetleges további feladatokról a szakemberek útmutatása alapján tájékoztatjuk a szülőket. A hátrányos helyzetben élő gyermekek, családok megsegítésére a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival való együttműködésre törekszünk.
132
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Érvényesség A jelen Pedagógiai Program módosításokkal egybeszerkesztett, az ONOAP 2009. évi módosítását követő változatot tartalmazza. A pedagógiai program érvényességi ideje: 2013. 09. 01-től a visszavonásig A pedagógiai program megvalósulását a pedagógiai folyamatba épített - éves munkaterv szerint- vizsgálhatja. A pedagógiai program módosítható, kiegészíthető, amit a legitimációs körbe tartozók bármelyike kezdeményezhet. Kötelező, ha azt jogszabály előírja. Ha a törvény másként nem rendelkezik pedagógiai programot a változásoknak, továbbá a módosítási indítványoknak megfelelően felül kell vizsgálni. A programmódosítás előterjesztése a nevelőtestület elé: írásbeli előterjesztés útján történhet. Hatálybalépés: a kihirdetés után: 2013. 09. 01. Nyilvánosság: A pedagógiai program nyilvános, arról rövidített változat készíthető. A pedagógiai program az óvoda vezetőjénél és helyettesénél bármikor hozzáférhető, arról előzetes bejelentés és kérésre az óvodavezető 8 napon belül tájékoztatást ad. A program megtalálható: intézmény irattára Óvodavezetői iroda Óvodai csoportszobák Polgármesteri Hivatal
133
Napsugár Óvoda, Piliscsaba
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Készítette: ………. ……………………. Matejkáné Székely Szilvia óvodavezető
Dátum: 2013. augusztus 30.
Az óvoda pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban megfogalmazottak szerint véleményezési jogával élve a dokumentumról a Szülői Szervezet elfogadás előtt véleményt alkotott.
Dátum: 2013. augusztus 30.
Név: Szülői Szervezet képviselője
Az óvoda nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a pedagógiai programot 2011. év 09. hó 05. napján tartott határozatképes ülésén 1/2011. számú határozatával 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Dátum: 2013. augusztus 30.
Név: A nevelőtestület képviseletében
134