KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
4
2. Általános előzmények, jogi- szabályozási háttér
5
2.1 Jogszabályi hivatkozások
5
2.2 Fontosabb fogalmak
11
3. A Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése
12
3.1 Települési helyzetelemzés – Kecskemét, a Pályázó működési helye
12
3.2 Demográfiai adatok
13
3.3 A közszolgáltatások elérhetősége -szociális és egészségügyi ágazat
16
3.2.1 Általános helyzetkép
16
3.2.2 Pénzbeli és természetbeni ellátások
19
3.2.3 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
19
3.2.4 Szociális alapszolgáltatás
20
3.2.5 Gyermekjóléti alapellátások
22
3.2.6 Gyermekjóléti szolgáltatás
23
3.2.7 Gyermekek átmeneti gondozása
24
3.2.8 Civil és egyházi szervezetek részvétele az intézményi ellátásokban
24
3.4 Alapfokú közoktatás ellátásának feltételei - Kecskemét
25
3.4.1 Általános helyzetkép
25
3.5 A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetétele, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányára vonatkozó adatok vizsgálata - Kecskemét 3.6 Az oktatásban az esélyegyenlőség megteremtését akadályozó problémák azonosítása, és a szükséges önkormányzati szintű intézkedések és feladatok kijelölése
26
28
3.6.1 A feltárt problémák megoldásának forrásigénye
30
3.7 A pályázó intézményi alapadatai
31
-2-
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
3.8 A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetétele, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányára vonatkozó adatok vizsgálata
32
3.8.1 Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma
32
3.8.2 Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként
32
3.8.3 Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek
33
3.8.4 Ggyógypedagógiai nevelés, oktatás
34
3.9 A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata
35
3.9.2 Továbbtanulási mutatók az intézményben
36
3.9.3 Kompetencia mérések eredményei
36
3.10 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény nyújtotta programokban
37
3.10.1 Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban
37
3.11 Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata az intézményben. Infrastruktúra
38
3.11.1 Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben
38
3.11.2 Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken
39
3.11.3 Módszertani képzettség az intézményben
39
3.12 Az Intézmény és szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata
40
Összefoglalás
41
-3-
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
1. Bevezetés Az Európai Unió fontos alapelve és szociális alapjának elsőszámú támogatási területe az esélyegyenlőség biztosítása. Ennek lényege, hogy az európai intézményeknek minden tevékenységükkel elő kell segíteniük a nemi, faji, etnikai, vallási, fogyatékosság, vagy életkor szerinti kirekesztés elleni küzdelmet: az esélyegyenlőség megvalósítását. A közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek / tanulók hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlősség biztosítása szükséges, mert a fokozódó társadalmi különbségek gyengítik a társadalmi kohéziót, ez rontja a szűkebb környezet – esetünkben a Kecskeméti Kistérség, Bács-Kiskun Megye, Dél-alföldi Régió -, ezáltal Magyarország versenyképességét. A Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény értelmében és az esélyegyenlőség megvalósulását előremozdítandó, közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést végez, amelyet hasonló nevű dokumentumban rögzít, illetve e dokumentumban rögzített és feltárt hiányosságokra, problémákra, feladatokra megoldást kíván adni a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv dokumentációban. Az Európai Uniós elvárások alapján a Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon feladatának tekinti a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, jelen pályázati tevékenysége során különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni.
A dokumentum a pályázó által nyújtott adatok, „Kecskemét Megyei Jogú Város Települési Esélyegyenlőségi Programja” című dokumentum, valamint az Oktatási és Kulturális -4-
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Minisztérium által közzétett „Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez” című útmutató alapján készült.
2. Általános előzmények, jogi- szabályozási háttér 2.1 Jogszabályi hivatkozások 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL Az alapvető jogok és kötelességekből kiemelve: 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
-5-
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYNEK A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról) A törvény bevezető mondata már kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése. A törvény 10.§.-a foglalkozik a tanulói jogokkal, 11.§. a tanulói különös jogokkal, ennek a paragrafusnak kiemelt jelentőségű a (7) bekezdése: (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, -6-
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. (2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (3) Az eljárást megindító kérelem, ha a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem; b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. (4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a) a törvényességi kérelem; továbbá b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. (5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (6) A felülbírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság a) a felülbírálati kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. (7) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni.
-7-
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
(8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. § (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással. Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmány Bírósági határozatban szerepel, ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére! Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése és az 54. § (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot - kiterjed az egész jogrendszerre. [ABH 1992. 280, 281.]. Az Alkotmánybíróság szerint az a megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, amely önkényes, vagyis „nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka” [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197, 200.]. Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD – ESÉLYEGYENLŐSÉG – POZITÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS A 2003 évi CXXV. Törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető „elvárhatja” ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként -8-
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen „elvárással” nem léphet fel elmaradása esetén! Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak! Az Alkotmánybíróság szerint „... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása „normatív”. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban „keretszabályozás” kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. § a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen
-9-
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.
- 10 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.
- 11 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
2.2 Fontosabb fogalmak
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.
Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.
Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.
Közoktatási Esélyegyenlőségi Program - a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat települési esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.
A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok.
Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.
- 12 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: Minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól, Minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből, Versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, Személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak
Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.
3. A Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése 3.1 Települési helyzetelemzés – Kecskemét, a Pályázó működési helye Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye a Duna-Tisza közi Homokhátság közepén, közel azonos távolságban Budapest és Szeged között, a Kelet-Nyugat, illetve az Észak-Dél irányú főközlekedési utak kereszteződésében helyezkedik el, lakosainak száma meghaladja a 110.000 főt. A megyeszékhely gazdasági szerepe és munkaerő felszívó ereje jelentős, szerepkörének megfelelő teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik. A város összterülete 321 km2, melyből a belterület 32 km2, míg a külterület 257 km2. A település szerkezetét tekintve láthatók a nagyvárost jellemző lakótelepek (Széchenyiváros, Árpádváros), bevásárló központok, áruházláncok (TESCO, AUCHAN, METRO, SKÁLA, UNIVER), de megtalálhatók a kertvárosi részek (Petőfiváros, Hollandfalu, Műkertváros, Rendőrfalu, Szeleifalu) és a csatolt településrészek is (Hetényegyháza, Katonatelep, Kadafalva, Méntelek). A város sajátossága a rendkívül nagy területű és helyenként sűrűn beépített (pl. Felsőszéktó, Máriahegy) külterület is. (A város külterületi részeinek lakosságszáma kb. 15.500 fő) - 13 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
A városban mintegy 42.600 lakás található. A közművesítés aránya a településen az alábbiak szerint alakul: Szennyvízhálózat + csapadékvíz
51 %
Ivóvíz
95 %
Elektromos áram
belterület 95 %
Belterületi szilárd burkolatú utak
66 %
Gáz
belterület 75 %
Távfűtésbe bekapcsolt lakások
11.122 db
külterület 85 %
külterület 15 %
A város lakosságát 2108 kiskereskedelmi, 114 nagykereskedelmi és 569 vendéglátó egység szolgálja, ezen túlmenően 25 szálláshely, 14 idegenforgalmi egység, 39 kölcsönző és 48 javítóműhely található a városban. Kecskeméten elsődleges az élelmiszer-feldolgozó ipar, illetve a multinacionális vállalatok üzemeiként létesült szerelő-feldolgozó jellegű könnyűipari tevékenység. 3.2 Demográfiai adatok A város állandó népessége 2004. december 31-én 109.329 fő, lakónépessége 110.703 fő. Kecskemét összterülete 321 km2, a népsűrűség viszonylag magas: 338 fő/km2. A város belterületén 93.829 fő él. A népesség legfontosabb adatai 2004. december 31-én: állandó népesség száma
109.329
lakónépesség száma
110.703
férfiak aránya
47,2 %
nők aránya
52,8 %
gyermekkorúak aránya (0-14 év) 16,1 % középkorúak (15-59 év)
65,3 %
időskorúak (60 év felett)
18,1 %
A három évvel ezelőtti állapothoz képest a város lakosságszáma kis mértékben növekedett. A gyermekkorúak és középkorúak aránya csökkent, az idősek aránya viszont ezzel szemben növekedett.
- 14 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
A népesség kor szerinti megoszlása évenként (állandó népesség) 1999
2000
2001
2002
2003
2004
18.975
18.696
18.441
18.219
17.807
17.576
15-29 éves korig 25.523
25.367
25.087
24.955
24.617
24.136
30-39 éves korig 14.613
14.765
15.130
15.559
16.003
16.765
40-59 éves korig 30.751
30.857
30.920
30.887
30.766
30.505
60 év felett
18.415
18.735
19.073
19.483
19.756
20.347
Összesen
108.277 108.420 108.651 109.103 108.949 109.329
0-14 éves korig
Az adatokból látható, hogy bár Kecskemét város lakossága az országos tendenciával ellentétben növekszik, viszont a gyermeklétszám folyamatosan csökken, az idősek száma pedig évről évre nagyobb lesz, mely a társadalom fokozatos elöregedését eredményezi.
3.3 A közszolgáltatások elérhetősége -szociális és egészségügyi ágazat 3.2.1 Általános helyzetkép A munkaképes korúak, a munkanélküli ellátásokban részesülők, valamint a regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt években az alábbiak szerint alakult: 2000. átlaga 2001. átlaga 2002. átlaga 2003. átlaga 2004. átlaga 2005. június regisztrált
3.507
3.742
3.348
3.448
3.465
3.634
1.392
1.237
1.167
1.265
1.258
1.368
702
1.009
1.064
1.082
1.112
1.177
munkaképes korúak
67.493
68.580
70.753
71.336
71.514
72.219
területi mutató*
5,20 %
5,47 %
4,73 %
4,83 %
4,85 %
5,03 %
munkanélküli munkanélküli járad. jog rendszeres szoc. segély
* Területi mutató: a regisztrált munkanélküliek száma a munkavállalói korú népesség %-ában
- 15 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
regisztrált munkanélküli munkanélküli járad. jog rendszeres szoc. segély
2000. átlaga
2001. átlaga
2002. átlaga
2003. átlaga
2004. átlaga
2005. június
5,60% 5,40% 5,20% 5,00% területi mutató 4,80% 4,60% 4,40% 4,20% 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. átlaga átlaga átlaga átlaga átlaga június
A legnagyobb a munkanélküliség a 18-45 év közötti nők esetében, míg 56 év felett ez az arány a férfiak „javára” fordul. Szakképzettségi mutatók szerint a munkanélküliek aránya a szakképzetlenek között a legnagyobb, bár az országos tendenciához hasonlóan jelentős a friss diplomások munkanélkülisége is. 3.2.2 Pénzbeli és természetbeni ellátások A pénzbeli támogatásoknál megállapítható, hogy a legnagyobb összeget a rendszeres jellegű segélyekre
fizeti
ki
az
önkormányzat,
melyek
közül
kiemelkedik
a
rendszeres
gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, valamint legújabb tendenciaként az ápolási díj.
- 16 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülők arányának változása Év/fő
1995
1996
1997
Időskorúak járadéka
1998
1999
2000
2001
2002
2003 2004
132
158
145
134
128
502
642
978 1.158 1.168 1215 1297
117
116
Rendszeres szoc. segély
248
Lakásfenntartási támogatás
871 1.139 1.280 1.468 2.668 2.209 1.901 1.808 1696 1345
Átmeneti segély
231
483
1.073 1.170 1.329 1.192
607
352
410
444
713 1550
Temetési segély
137
98
135
193
258
336
268
270
182
169
Ápolási díj
188
192
219
232
237
281
314
346
359
372
Rendszeres gyvéd. tám.
2.352 4.376 5.956 5.616 6.277 5.568 5020 4923
Rendkívüli gyvéd. támogatás
4.458 2.452 2.491 2.348 2.013 2.060 1388 1194
Köztemetés Közgyógyellátás
72
64
93
87
99
106
93
112
110
38
3.395 3.636 3.820 3.851 4.048 4.186 4.311 4.288 4473 4291
Eü. szolgált. való jogosultság
22
19
23
26
25
23
3.2.3 Gyermekjóléti alapellátások Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátását az ESZI önkormányzati bölcsőde működtetésével 600 férőhelyen biztosítja. A bölcsőde a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését oldja meg. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a negyedik évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható bölcsődében. A bölcsődei ellátást igénybe vevők aránya folyamatosan növekszik. A zsúfoltságot tekintve egyre rosszabb a helyzet,
a tendencia folytatódása bölcsődei kapacitás kimerülését
eredményezheti. 3.2.6 Gyermekjóléti szolgáltatás Az ESZI működteti a gyermekjóléti szolgálatot, melynek elsődleges feladata a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek családba történő visszahelyezésének elősegítése. A gyermekjóléti szolgálat sokrétű gondozási tevékenységét az alábbi táblázatok adatai is bizonyítják.
- 17 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége 2004-ben1 Gondozási esetek
Gyermekek száma
Családjaik száma
Alapellátásban történő gondozás
797
522
Védelembe vétel
137
63
Utógondozás
309
136
1243
721
Összesen
3.2.7 Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása keretében az ESZI működteti a 12 férőhelyes gyermekek átmeneti otthonát, mely már az új jogszabályi előírások szerint 2001. decemberétől kezdődően működik jórészt teljes kapacitással. Az átmeneti otthonban az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Ellátási szerződés alapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működteti az általa létrehozott 21 férőhelyes családok átmeneti otthonát, ahol a gyermek és szülője együttesen helyezhető el, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani a szülőtől. 3.2.8 Civil és egyházi szervezetek részvétele az intézményi ellátásokban Az önkormányzati fenntartású szociális intézmények mellett lassan ugyan, de növekedést mutat az egyházi és nem állami fenntartású szociális szolgáltatók tevékenysége. A városban az alábbi működési engedéllyel rendelkező nem önkormányzati intézmények működnek: Fenntartó Máltai Szeretetszolgálat Őszikék KHT
Tevékenység népkonyhai étkeztetés, nappali melegedő (70 férőhely), utcai szociális munka, családok átmeneti otthona (21 férőhely) idősek otthona (14 férőhely), idősek nappali ellátása, támogató szolgálat,
Róna Line KHT
idősek otthona (20 férőhely)
Református egyház
idősek klubja (160 férőhely), étkeztetés, házi segítségnyújtás
Evangélikus egyház
idősek klubja (35 férőhely)
1
Forrás: KSH statisztika
- 18 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Ölelő Kéz Ápolási és Hospice Alapítvány
házi segítségnyújtás, családsegítés
Hírös Diák Alapítvány
hajléktalanok átmeneti szállása és éjjeli menedékhelye
Főplébániai Karitász Alapítvány
szenvedélybetegek nappali intézménye (25 férőhely), szenvedélybetegek közösségi ellát., alacsonyküszöbű szolg.
Örömteli változás, hogy az elmúlt két évben majdnem megduplázódott a civil és egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások száma, mely az önkormányzat ellátási kötelezettsége, illetve a városi intézményi férőhelyek növekedése szempontjából is jelentős eredménynek számít. 3.4 Alapfokú közoktatás ellátásának feltételei - Kecskemét 3.4.1 Általános helyzetkép A 300 éves iskolaváros büszke hagyományaira, a múlt értékeit megőrizve igyekszik fejleszteni oktatási rendszerét: Kecskemét területén közoktatási intézményeket Kecskemét város Önkormányzata, Bács-Kiskun megye Önkormányzata, az egyházak, alapítványok és magánszemélyek is tartanak fent. Óvodai nevelés Kecskeméten 20 óvoda 38 telephelyen működik. Az óvodások száma 3500 fő. Általános iskolai nevelés-oktatás A városban 25 általános iskola működik. Az intézményekben 10.700 általános iskolás korú gyermek tanul - ez a szám tartalmazza a 6, 8 osztályos gimnáziumokban tanuló általános iskolás korú gyermekeket is. A bejáró tanulók száma az iskolákban 730. Középfokú nevelés-oktatás Kecskeméten 17 középiskola található. A 17 intézményből 8 gimnázium 9 szakképző iskola. A gimnáziumok között 4, 6, 8 évfolyamos képzést folytatók is megtalálhatók. Gimnáziumban 4000-en tanulnak, ebből 910 fő felnőttoktatás keretében. Szakképző évfolyamokon több mint 5000-en részesülnek képzésben, ebből 280 fő felnőtt oktatás, 360 fő párhuzamos művészeti oktatás keretében. Szakiskolai évfolyamokon 1900 fő, amelyből 100 fő speciális szakiskolában. A szakképző iskolák három kivételével szakközépiskola és szakiskola képzést is folytatnak. Valamennyi szakterületen folyik képzés a város iskoláiban. A nappali képzésen belül városi szinten a gimnáziumi képzés aránya 32%, a szakközépiskolai 49% és a szakképzésé 19 %. A középiskolai korosztályt tekintve az érettségit (is) adó képzésben résztvevők aránya 75 %.
- 19 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Kecskeméten a középiskolákban tanulók 50%-a nem kecskeméti lakos, a szakoktatásban résztvevők esetében ez az arány a 60%-hoz közelít. 3.5 A pályázó intézményi alapadatai Az iskolában 12 évfolyamon 652 gyermek tanul, ebből 213 fő gimnáziumi képzésben. Itt a HH tanulók száma 23 (10,8%) , az SNI tanulóké 6 (2,82%) fő. (A gimnáziumba csak fiúkat vettek fel ez idáig, mely hagyománnyal a következő tanévtől szakít az intézmény). Az összlétszámon belül a magántanulók száma 4 fő (0,61%), a sajátos nevelési igényű tanulók aránya az országos átlag alatti (3,99%), a 26 tanulót integráltan neveik. Az intézményben 103 fő HH (15,8%), 5 fő (0,77%) HHH gyermek tanul. A HHH gyermekek aránya alacsony, mely köszönhető az iskola városközpontbéli elhelyezkedésének. (Szegregált településrészek a város perifériáján találhtók). A fenntartó egyoldalú nyilatkozatban vállalta, hogy felveszi a HHH gyermekeket, az összlétszám 25 % - áig. Az alacsony HHH arány köszönhető vélhetően a nyilatkoztatás és nyilvántartás, valamint az adatok továbbítása hiányosságának. Beavatkozás tervezése szükséges a HHH gyermekek beazonosítására: jegyzővel/jegyzőkkel való kapcsolatfelvétel, az iskola közreműködése a nyilatkoztatásban. 3.6 A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetétele, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányára vonatkozó adatok vizsgálata 3.6.1 Gyermekek, tanulók száma az egyes osztályokban Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
Osztály[1] Osztály[1] gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban osztály neve (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport neve
évf. vagy óvodai csoport foka
1.a
1
Összesen 23
HH 5
HH% 21,74%
1.b
1
25
6
24,00%
0
0,00%
1.c
1
23
9
39,13%
1
2.a
2
27
4
14,81%
2.b
2
22
10
3.a
3
24
2
Normál (általános) tanterv
HHH HHH% SNI 1 4,35% 1
SNI % 4,35%
x
3
12,00%
x
4,35%
1
4,35%
x
0
0,00%
1
3,70%
x
45,45%
1
4,55%
2
9,09%
x
8,33%
0
0,00%
1
4,17%
x
- 20 -
Emelt Gyógypedagó szintű giai tagozat oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 3.b
3
23
6
26,09%
0
0,00%
2
8,70%
x
4.a
4
32
3
9,38%
0
0,00%
0
0,00%
x
4.b
4
28
3
10,71%
1
3,57%
2
7,14%
x
5.a
5
26
7
26,92%
0
0,00%
1
3,85%
x
5.b
5
27
5
18,52%
0
0,00%
1
3,70%
x
6.a
6
32
4
12,50%
0
0,00%
1
3,13%
x
6.b
6
31
7
22,58%
0
0,00%
1
3,23%
x
7.a
7
26
1
3,85%
0
0,00%
2
7,69%
x
7.b
7
19
4
21,05%
1
5,26%
1
5,26%
x
8.a
8
24
3
12,50%
0
0,00%
0
0,00%
x
8.b
8
27
1
3,70%
0
0,00%
0
0,00%
x
9.a
26
2
7,69%
1
3,85%
9.b
31
7
22,58%
1
3,23%
10.a
25
2
8,00%
1
4,00%
10.b
30
3
10,00%
11.a
23
2
8,70%
2
8,70%
11.b
27
3
11,11%
12.a
29
1
3,45%
1
3,45%
12.b
22
3
13,64%
A HHH tanulók alacsony aránya miatt a HH gyermekek összetételét célszerű vizsgálni. Az azonos évfolyamon lévő osztályokban a HH tanulók arányát vizsgálva a 2. évfolyamon van 25 %- nál nagyobb eltérés, 30,64 %. Ráadásul a magasabb HH aránnyal rendelkező osztályban az SNI tanulók aránya is magasabb. Az osztályok szervezésekor figyelmet kell fordítani a HH gyermekek egyenletesebb elosztására. A pályázó intézményben emelt szintű oktatás, illetve gyógypedagógiai csoport, tagozat nem működik. A HH/ tanulók 75,8%-a az 1-8. osztályokban tanul, a gimnáziumi osztályokban mindössze 24,2%-uk. Az SNI gyermekek 84,2%-a tanul az 1-8. osztályokban, a gimnáziumi osztályokban már csak 15,8%-uk található meg. Látható, hogy az SNI tanulóknak csak kb. 16 százaléka folytat középfokú tanulmányokat.
- 21 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
3.6.2 Az általános iskolás tanulók száma, bejáró
Az alsó tagozatos tanulók 9 %-a más településről jár be, az arány a felső tagozatosok esetében; 3,92 %. A bejáró tanulók között HHH gyermek nincs. 3.7. Gyógypedagógiai nevelés, oktatás Ebből
a
gyógypedagógiai
tagozaton tanít Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen:
1
oligofrén pedagógus tanulásban
akadályozottak
pedagógiája
szakos értelmileg
1 akadályozottak
pedagógiája
ebből
szakos logopédus pszichopedagógus szurdopedagógus
vagy
hallássérültek
vagy
látássérültek
pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus pedagógiája szakos Ebből
gyógypedagógiai
csoportban, tagozaton SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen:
20
Enyhe fokban értelmi fogyatékos
ebből
Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar
5
Súlyos magatartási, tanulási zavar
9
Egyéb
6
A
szakvélemény
alapján
a
többi
gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban
20
- 22 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
A SNI tanulók integrált együttnevelése szerepel az intézmény alapító okiratában, mind az általános iskola, mind a gimnázium estében. Az iskola 1 fő gyógypedagógussal rendelkezik, valamint fejlesztőpedagógusokkal. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében 4 pedagógus végzett 60 órás, integrált neveléssel kapcsolatos képzést. 3.8 A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata 3.8.1 Lemorzsolódás ARÁNYA az intézményben Évfolyamismétlők száma (fő)
össz HHléts tanul zám ók on köré belü ben l: (fő) 2005/20 06 2006/20 07 2007/20 08 2008/20 09 2009/20 10
3 2 1 3 1
1 1 1 1 1
HH aránya( %)
HH HH Hta nul össz tanu ók HH léts lók kör H zám kör HH ébe arán on ébe arán n ya( belü n ya( l: (fő) %) (fő) %)
33,33%
0
50,00%
100,00 %
0,00 0 % 0,00 0 %
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fő)
HH HH HHtanu össz HHtanu lók léts tanul lók kör HHH zám ók HH kör ébe arán on köré arán ébe n ya(% belü ben ya( n ) l: (fő) (fő) %) (fő)
0
0
2
0,00 0 % 0,00 0 %
0,00 0 % 0,00 0 %
0
0
0
3
0,00 0 %
0,00 0 %
2
100,00 % 33,33%
Magántanulók száma (fő)
HHH aránya(%)
országo s átlag 2008/2 009
A helyzetelemzés elkészítését segítő adattábla nem közöl országos adatokat, így ezzel az iskola átlaga nem vethető össze. A 2005/2006-os tanévben a 2,11 % az évfolyamismétlő gyermekek aránya országos viszonylatban. A 2009/2010-es tanévben az iskola arányait vizsgálva mind az összlétszámot (0,1%) tekintve, mind a HH gyermekek körében (0,9%) vélhetően alacsonyabb az országos átlagnál. Ha a lemorzsolódott HH gyermekek arányát az összesen lemorzsolódott gyermekek arányához viszonyítjuk, elmondható, hogy 33%-100% közötti az arány. Meg kell vizsgálni a lemorzsolódás okait, beavatkozás tervezése szükséges a HH gyermekek felzárkóztatása érdekében. - 23 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
3.8.2 Továbbtanulási mutatók az intézményben Szakközépiskola Gimnázium (%)
(érettségit adó
Szakiskolai képzés
Speciális
(%)
szakiskola (%)
képzés) (%) összléts HH
/ összlétsz HH
/ összlétsz HH
/ összlétsz HH
Nem tanult tovább (%) / összlét HH
zámon
HHH-
ámon
HHH-
ámon
HHH-
ámon
HHH-
számo
belül
tanulók
belül
tanulók
belül
tanulók
belül
tanulók
n belül tanuló
körében
körében
körében
körében
/
HHH-
k körébe n
2006/2007 2007/2008
2008/2009
42 78% 34
3 60% 4
10 18,5% 27
1 20% 1
2 3,5% 4
1 20%
52%
80%
42%
20%
6%
0
41
5
13
69%
100%
22%
5 13
9%
0
2009/2010 országos
átlag
2008/2009 2005/2006
36,6%
43,1%
19,0%
1,3%
Az országos átlagot itt sem közöl az adatlap a vizsgált időszakra, viszonyítási pontként a 2005/2006-os átlag szolgálhat. Általánosságban elmondható, hogy rendkívül magas az érettségit adó képzésben továbbtanuló gyermekek aránya, vélhetően kétszerese az országos átlagnak. Az állítás a HH gyermekek körében is helytálló.
- 24 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
3.8.3 Kompetencia mérések eredményei
2003
2004
2006
Országos
Iskola
Országos
Iskola
Országos
Iskola
HH
kompetencia-
átlaga
Átlag
átlaga
átlag
átlaga
mérés
2007
HHH
Országos
Iskola
HH
tanulók
tanulók
átlag
átlaga
átlaga
átlaga
2008
HHH
Országos
Iskola
HH
HHH
Országos
tanulók
tanulók
átlag
átlaga
tanulók
tanulók
átlag
átlaga
átlaga
átlaga
átlaga
eredménye Szövegértés 6. évfolyam
539
500
8. évfolyam 10. évfolyam
562
500
500
509
n.a
n.a
n.a
512
n.a
n.a
516
n.a
n.a
n.a
519
n.a
500
548
497
497
506
500
499
597
501
506
497
493
500
499
494
491
497
499
499
490
Matematika 6. évfolyam
555
500
500
8. évfolyam 10. évfolyam
505 500
589
500
500
564
497
A kompetencia-mérés eredményei hiányosak. A közölt tanévek esetében az iskola átlaga rendre magasabb, mint az országos. A HH tanulók körében semmilyen adatot nem közöl a pályázó. Beavatkozás tervezése szükséges a kompetencia-mérési eremének feldolgozása, nyilvántartása érdekében.
- 25 -
Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
3.9 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény nyújtotta programokban Létszám 2006/2007
Programok
2007/2008
2008/2009
2009/2010
Összlét-
HH / HHH
Összlét-
HH / HHH
Összlét-
HH / HHH
Összlét-
HH / HHH
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
belül
körében
belül
körében
belül
körében
belül
körében
Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi
209
27
176
30
181
34/2
219
51/4
Szakkör
134
12
151
17
212
29/1
330
60/3
38
5
40
6
34
4
56
9
53
12
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
A pályázó intézmény három tanórán kívüli programot biztosít az iskolában tanuló diákjai számára. A 2009/2010-es tanévben a gyermekek közel 34 %-a veszi igénybe a napköziotthoni ellátást, a HH gyermekek körében ez az arány 49,5 %, a HHH –ek esetében 80 %. Szakköri foglalkozásokon a gyermekek több mint 50 %-a vesz részt, a HH gyermekek 58, a HHH gyermekek 60 %-a. Erdei iskolában a tanulók 8 %-a vett részt a tanévben, a HH tanulók 12%-a. HHH tanuló nem vett részt erdei iskolában, vélhetően mert az adott évfolyamon nem volt HHH gyermek. Összességében kijelenthető, hogy a HH tanulók hozzáférése a tanórán kívüli foglalkozásokhoz biztosított. Iskolán kívüli segítő programok (Arany János, Útravaló) nem működnek az intézményben. Beavatkozás tervezése szükséges a segítőprogramok bevezetése érdekében.
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
3.10 Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata az intézményben. 3.10.1. Infrastruktúra az eszközt / létesítményt használó sajátos eszköz/létesítmény
darab
gyermekek, tanulók száma
HH / HHH
nevelési
gyermekek,
igényű
tanulók
gyermekek,
száma
tanulók száma
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
1
64
15
26
nyelvi labor
-
szükségtanterem
2
számítástechnikai szaktanterem
1
485
61/2
15
számítógép (min. P4 szintű)
40
485
61/2
15
ebből Internet hozzáféréssel
40
485
61/2
15
1
652
103/5
26
Tornaterem
Megállapítható, hogy az intézmény IKT eszköz ellátottsága nem éri el a 10 diákra jutó 1 PC arányt. Kétszer ennyi számítógépre lenne szükség a megfelelő lefedettség érdekében, amely várhatóan a TIOP 1.1.1/07/2 és a TIOP 1.1.1/09/2 pályázatok lebonyolítását követően elérhető lesz. 2 db szükségteremben tanulnak gyermekek. Elkészült az iskola bővítésének terve. A tornaterem kicsi, a tervek szerint a jelenlegi fölött kialakítható lenne egy elegendő méretű tornaterem. Az intézménynek otthont adó épületegyüttes 74 éve épült, ebből következően, az esélyegyenlőségi előírásoknak megfelelő fizikai akadálymentesítés elkerülhetetlen. Szükséges továbbá a használati melegvíz rendszer korszerűsítésére is, amely cél elérése esetén az intézmény energiahasznosítása javul, másrészt a mai kor igényeinek, komfortelvárásainak megfelelő környezet kerül kialakításra.
27
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Az iskola bővülésre szorul, az elmúlt évben is 3 elsős osztály indult az eddigi helyett. A termek mérete se mind megfelelő. Ezért a felújítási koncepció terv szerint A kollégium épülettömbjében tervez az iskola új alsó tagozatos részt kialakítani. Ennek következtében a felső tagozat és a gimnázium osztálytermeinek a méretét is növelni lehet és megfelelő szaktantermek és csoporttermek kialakítása lesz lehetséges. Az iskola tárgyi felszerelése is sok esetben cserére szorul. Cserélni kell a padokat és székeket egyrészt az ergonómiai szempontok érvényesítése miatt, másrészt a módszertani fejlesztések támogatásáért (pl. csoportmunka feltételei). 3.10.2 Humánerőforrás A szakos ellátottság 100 %-ban megoldott. Módszertani képzettség az intézményben Módszertani terület
Résztvevő főállású pedagógusok
Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés
1
Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés
1
Kooperativ tanulás
16
Projektpedagógia
1
Drámapedagógia
1
Egyéb
9
Az intézmény pedagógusai a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében kompetencia-alapú oktatást vezet be, ennek keretében számos képzésen vettek részt. Ezen kívül TIOK intézményként részt vett az iskola a programcsomagok tesztelésében is. A TÁMOP 3.1.5 pályázat keretében 2 fő alsós tanító fejlesztő pedagógus képzésére nyílik lehetőség, két tanár mentálhigiéniát fog tanulni. A TÁMOP 3.1.4. pályázatban összesen 72 akkreditált képzésen vesznek részt az iskola tanárai. Ezek: Új tanulásszervezési eljárások IKT Kompetencia alapú programcsomag bevezetése
11 18 9 28
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Kooperatív tanulás Hatékony tanuló megismerési technikák Tanulói differenciálás Tevékenységközpöntú pedagógiák Változásmenedzsment Oktatásszervezés Egyéb SNI
16 2 1 1 4 4 2 4
Az iskola egyetlen gyógypedagógusa a 12 évfolyam SNI gyermekeinek ellátására kevés. Szükség lenne plusz álláshely
létesítésére, vagy utazó gyógypedagógusok
alkalmazására. Szükséges továbbá, hogy a pedagógusok megismerjék az SNI gyermekek együttnevelésének jó gyakorlatát, intézménylátogatás, képzésen való részvétel segítségével. 3.12 Az Intézmény és szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata Intézményi és szervezeti együttműködések Együttműködés jellege
Szervezetek, intézmények Rendszeres (gyakoriság) Cigány
kapcsolat
Alkalmi (jelölje X-szel)
találkozók
Nincs
kapcsolat
(jelölje X-szel)
kisebbségi
önkormányzat Családsegítő
havonta
Gyermekjóléti szolgálat
kéthavonta
Védőnők
hetente
Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) Magyar Cserkészszövetség
X
Diák Sport Egyesület
X
Piarista Öregdiák Szövetség
X
Gróf
X
Koháry
István
Alapítvány RÉV
X
Fiatalok az életért Kábítószerügyi
X Egyeztető
X
Fórum
29
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Az intézmény széleskörű, jól működő kiépített kapcsolatrendszerrel rendelkezik. 4. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja A Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. A Piarista Tartományfőnökség célja az, hogy oktatási intézményeiben érvényesüljön a szegregációmentesség, a diszkriminációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés, az integráció biztosítása. Az intézkedési tervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia.
Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv prioritásai Az intézkedési terv készítésekor fontos figyelembe venni azt, hogy a problémák, hiányosságok korrekciójára tervezett beavatkozások között a probléma súlyához és a beavatkozás sürgősségéhez mérten érdemes azok között prioritási sorrendet felállítani. Az intézkedési terv készítésekor az alábbi esetekben szükséges azonnali beavatkozást igénylő intézkedést tenni
Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelel_ (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlő
30
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire);
Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét;
Ha igazolódik, hogy az intézményben biztosított bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. tanórán kívüli foglalkozások), vagy oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére;
Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál). Ezekben az esetekben az intézkedéseket, fejlesztési lépéseket úgy kell megtervezni, hogy rövid
távon
(azaz
1
éven
belül)
mérhető
javulást
eredményezzenek
a
helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest! Az intézkedési terv nem igényel azonnali beavatkozást, a helyzetelemzésben alapján a felsorolt esélyegyenlőségi problémák nem állnak fenn. Érzékelhető javulást kell elérni középtávon:
Az oktatás eredményességének javítására olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak,
minden
esetben,
ha
az
eredményességi
mutatók
alapján
(továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest súlyosan alulteljesít a településen működő intézmény; vagy a település intézményében tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb.
31
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv összefüggése a tervezett pályázati projekttel A Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon a TIOP 1.1.1/07/2, valamint a TIOP 1.1./09/2 pályázati projektre nyújtotta be pályázatát, melynek legfőbb célkitűzése a pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése. A pályázati program megvalósításával beszerzett eszközök egyrészt támogatják, az iskolában a modern pedagógiai módszertanok kiteljesedését, a tanórák színesebbé tételét, másrészt a gyermekek digitális kompetenciáinak fejlődését.
Összefüggés az Esélyegyenlőségi Helyzetelemzéssel A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Esélyegyenlőségi terület
Feltárt probléma
Szükséges beavatkozás
Halmozottan hátrányos helyzetű adatgyűjtés/nyilatkoztatás problémái Egyéb adathiányok
A nyilatkoztatás vélhetően nem működik jól, a jegyző nem adja át a határozatokat az intézménynek. Kompetencia-mérés eredményei
Kapcsolatfelvétel a jegyzővel, az iskola közreműködése a HHH gyermekek beazonosításának érdekében Adatkezelés, nyilvántartás mechanizmusának kiépítése
Halmozottan hátrányos helyzetű 3 éves kortól való rendszeres óvodába járása Iskolai szegregáció intézményi szinten
Nem releváns.
Továbbtanulási arányok jelentős eltérése a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű végzősök között. SNI-vé minősítés meghaladja az országos átlagot Hiányos a pedagógusok módszertani képzettsége Infrastruktúra
Az intézmény nem folytat szegregáló gyakorlatot, a HH gyermekek elosztása egy-egy évfolyamon aránytalan Nem releváns.
törekedni kell a hh gyermekek egyenletes elosztására.
Nem releváns. A pedagógusok módszertanin képzettsége hiányos az SNI tanulók együttnevelése területén Az általános iskola tornaterme kicsi, 2 szükségterem
Korszerű pedagógiák elsajátítása, képzési terv készítése, források felkutatása Pályázat benyújtása
Csomópontok kiemelése
32
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Legfontosabb problématerületek és problémák megnevezése, kiemelt beavatkozási területek aktorainak beazonosítása. Tématerület
Aktorok
a HHH gyerekek és tanulók megtalálása,
Egészségügyi szektor (védőnő, háziorvos) Szociális szektor (gyermekvédelmi felelős)
Módszertani képzettség
Pályázatíró, önkormányzat, intézményvezető, pedagógusok Pályázatíró, önrészt biztosító önkormányzat, intézményvezető
Infrastruktúra
3. Célmeghatározás 3.1. Jövőképünk Olyan intézményben kívánunk oktatni, nevelni, ahová szívesen járnak a gyermekek, ahol a diákok – nemtől, faji hovatartozástól függetlenül – felkészülhetnek az életre, a szakmájukra, további tanulmányaikra, s ahol sikereket érnek el települési, regionális és országos szinten egyaránt, azok is, akik a leghátrányosabb helyzetekből indultak. 3.2. Céljaink rövid távon (egy éven belül) Egy éves időtávlatban el kívánjuk érni, hogy pontosan lássuk az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák mértékét és mélységét, és hozzákezdjünk a hátrányokból fakadó különbségek csökkentéséhez. Jelentős előrelépés történjen a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek
beazonosításában,
a
kompetencia-mérés
eredményeinek
kezelésében. 3.3. Céljaink középtávon (három éven belül) Pályázatot nyújtunk be épületeink állapotának javítására, tornaterem kialakítására. Jelentős előrelépést érünk el az SNI tanulók együttnevelésében. Fontosnak tartjuk emellett eddig elért eredményeink fenntartását, további javítását is, így például a magas arányú napközis foglalkozásokon való részvételt, az érettségit adó képzésben való magas továbbtanulási arányt.
33
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
3.4. Céljaink hosszú távon (hat éven belül) Hat éven belül iskolánk pályázatot nyerünk iskolánk felújítására, szükségtermeink megszűnnek, megfelelő méretű tornateremben tartjuk testnevelés óráinkat, SNI tanulóink együttnevelése jó gyakorlattá válik.
5. Akcióterv 5.1. Megvalósítási terv a) A HHH-tanulók, gyermekek beazonosítása Feltárt probléma
A HHH gyermekek nincsenek beazonosítva
Elérendő cél
A HHH gyermekek 100 %-ban beazonosításra kerülnek
Beavatkozások
1. Kapcsolatfelvétel a település jegyzőjével a hhh státusz megállapítását jelező határozatok átadása érdekében 2. Az iskola önkéntes nyilatkozatot készít a HH gyermekek szüleinek 3. A szülők tájékoztatása a HHH státusz előnyeiről
Felelős
Intézményvezető
Partner Határidő
tanári kar, szülői szakértők, Oktatási Hivatal, Educatio Kht., 2010. december 31., majd folyamatos
Kiinduló érték
5 fő beazonosított HHH gyermek
Indikátorok rövidtávon
A hh gyermekek szülei 50 % - ban nyilatkoztak iskolai
munkaközösség
végzettségükről Indikátorok középtávon
A hh gyermekek szülei 85 % - ban nyilatkoztak iskolai végzettségükről
Indikátorok hosszú távon
A hh gyermekek szülei 100 % - ban nyilatkoztak iskolai végzettségükről
Az indikátorok forrása
Jegyzői,
intézményi
nyilvántartás,
aktualizált
Esélyegyenlőségi Terv Kockázatok és csökkentésük eszközei
Kockázatok: pedagógusok, valamint szülők együttműködési szándékának, az ügy mellett történő elkötelezettségének alacsony szintje A kockázat csökkentésének eszköze: -pedagógusok, fenntartó szemléletformálása -együttműködés a szülőkkel, rendszeres és részletes 34
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
tájékoztatás, párbeszéd, Erőforrások
intézményvezetés,
jegyző,
gyermekjólét,
tanári
kar
szükséges erőforrás lehet: működő modellek megismerése Státusz
előkészítés alatt
b) Pedagógiai módszerek, pedagógusi kompetenciák fejlesztése az SNI tanulók integrációja érdekében Feltárt probléma
Hiányok
tapasztalhatók
az
SNI
tanulók
eredményes
együttnevelése módszertana tekintetében. Elérendő cél
A pedagógusok ismerik és alkalmazzák a korszerű, inkluzív pedagógiát,
differenciáló
módszertant
és
a
kulcskompetenciákat fejlesztő programokat az SNI tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében. Beavatkozások
a) továbbképzési terv készítése b) Pedagógus-továbbképzések igénybevétele, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat fejlesztése (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével). c) Vonatkozó pályázati lehetőségekbe (TÁMOP) történő bekapcsolódás d) A kiegészítő források jog-, és szakszerű felhasználására, a hatékony felhasználás monitorozása
Felelős
Intézményvezető
Partner
Oktatási és Kulturális Minisztérium Educatio Kht.
Határidő
2010. december 31., majd folyamatos
Kiinduló érték
Az SNI tanulók együttnevelése képzésen részt vettek száma: 4 fő
Indikátorok rövidtávon
A
módszertani
fejlesztő
továbbképzésen
részt
pedagógusok száma: 10
35
vett
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
1 jó gyakorlat megismerése Indikátorok középtávon
A
módszertani
fejlesztő
továbbképzésen
részt
vett
továbbképzésen
részt
vett
pedagógusok száma: 20 3 jó gyakorlat megismerése Indikátorok hosszú távon
A
módszertani
fejlesztő
pedagógusok száma:40 Az indikátorok forrása
intézményi nyilvántartások, aktualizált Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
Kockázatok
Kockázatok: a pedagógusok inkább saját szakterületükön
és csökkentésük eszközei
szeretik A
tovább
képezni
kockázat
magukat
csökkentésének
eszköze:
- az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet a tantestületek minden
tagjával
megismertetjük,
az
Esélyegyenlőségi
Intézkedési Terv alapján készült intézményi akciótervről a testületek
határozatot
hoznak
- pályázati támogatást igyekszünk elnyerni a képzésen történő részvétel megvalósításához Erőforrások
intézmények szükséges
vezető,
tanári
kar
erőforrás
lehet:
- a képzések anyagi fedezete, képző szervezetek Státusz
előkészítés alatt
c) Az iskolai infrastruktúra javítása
Feltárt probléma
Az iskolában kicsi a tornaterem, a fűtési rendszer felújításra szorul, 2 szükségteremben is folyik tanítás
Elérendő cél
A XXI. Századi követelményeknek megfelelő iskolaépület.
Beavatkozások 1. Pályázati források felkutatás a) Pályázati kiírások nyomon követése b) A kiírt pályázatok és az intézményi szükségletek összehangolása c) Pályázat benyújtása
36
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Felelős
Intézményvezető, fenntartó
Partner
tanári kar, diákok, szülői munkaközösség, szakértők, Oktatási Hivatal, VÁTI KHT, Oktatási és Kulturális Minisztérium,
Határidő
Folyamatos, pályázati kiírásokhoz igazodik
Kiinduló érték
Elutasított DAOP pályázat
Indikátorok rövidtávon
Legalább 1 benyújtott pályázat
Indikátorok középtávon
Felújítási munkálatok egyes ütemei elkezdődnek támogatott projekt esetén, elutasítás esetén újabb benyújtott pályázat
Indikátorok hosszú távon
A tervezett felújítások 50 %-a elkészül
Az indikátorok forrása
Intézményi dokumentumok, Esélyegyenlőségi Terv
Kockázatok
Kockázatok: nincs releváns pályázati kiírás, a
és csökkentésük eszközei
pályázatot nem támogatja a kiíró szervezet. A
kockázat
csökkentésének
benyújtott eszköze:
- a beruházások szükségességének alapos alátámasztása Erőforrások
- tervező, pályázatíró
Státusz
előkészítés alatt
d) A kompetencia-mérési eredmények nyilvántartása hiányos Feltárt probléma
A kompetencia-mérési eredmények nyilvántartása hiányos: 2007-től, illetve a HH/HHH tanulók körében nincsenek adatok
Elérendő cél
A
kompetencia-mérési
adatok
kezelése,
nyilvántartása
folyamatos Beavatkozások
Adatkezelési mechanizmus kidolgozása
Felelős
Intézményvezető
Partner
tanári kar,
Határidő
2010.augusztus 30
Kiinduló érték
A kompetencia-mérési eredmények nyilvántartása hiányos: 2007-től, illetve a HH/HHH tanulók körében nincsenek adatok
Indikátorok rövidtávon
Nyilvántartott, kiértékelt adatok, a HH/HHH tanulók körében is
37
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Indikátorok középtávon
Nyilvántartott, kiértékelt adatok, a HH/HHH tanulók körében is, az eredmények beépítése a tanórai munkába
Indikátorok hosszú távon
Nyilvántartott, kiértékelt adatok, a HH/HHH tanulók körében is, az eredmények beépítése a tanórai munkába
Az indikátorok forrása
Intézményi dokumentumok, Esélyegyenlőségi Terv
Kockázatok
Kockázatok: pedagógusok érdektelensége
és csökkentésük eszközei Erőforrások
Pedagógusok, mérés-értékelési felelős
Státusz
előkészítés alatt
38
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
4.2. Akcióterv beavatkozásainak összefoglalása
Helyzetelemzés megállapítás ára (problémára) hivatkozás
Cél konkrét szöveges megfogal mazása
Intézked és leírása
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósítás ának határideje
Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az intézkedés eredménye s-ségét mérő indikátor hosszútávo n (6 év)
Az intézkedés megvalósításáho z szükséges erőforrás
Az intézkedés státusza2
A HHH gyermekek nincsenek beazonosítva, nem működik a határozatok átadása
A HHH gyermek ek 100 %-ban beazonos ításra kerülnek
A szülők tájékoztat ása a hhh státusz előnyeiről, szektorkö zi együttműk ödés a nyilatkozt atás kiterjeszté
intézmányve zető
2010.dec. 31., majd folyamatos
5 fő beazonosított HHH gyermek
A HH gyermekek szülei 50 % ban nyilatkoztak iskolai végzettségükrő l, az adatok átadása megtörténik az iskola felé
A HH gyermekek szülei 85 % ban nyilatkoztak iskolai végzettségükrő l, az adatok átadása megtörténik az iskola felé
A hhh gyermekek szülei 100 % ban nyilatkoztak iskolai végzettségü kről, az adatok átadása megtörténik az iskola
intézményvezetés, jegyző, gyermekjólét, tanári kar
1
2
Kódok használata javasolt: 1. előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve
39
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
sére, kapcsolatf elvétel a jegyzővel
A pedagógusok módszertani képzettsége hiányos az SNI gyermekek együttnevelés e területen, az 1 gyógypedagó gusi státusz kevés
Infrastrukturá lis hiányok: Az iskolában kicsi a tornaterem, a fűtési rendszer felújításra
A pedagógu sok 100 %-ban részt vesznek az SNI gyermek ek oktatási eredmén yességét biztosító módszert ani képzések en, 2 fő gyógype dagógus az intézmén yben A XXI. Századi követelm ényeknek megfelel ő iskolaépü let
felé
Képzési terv készítése, források felkutatás a
intézményv ezető
2010.dec. Az SNI 31., majd gyermekek folyamatos eredményes együttnevelés ét biztosító módszertani képzésen részt vett pedagógusok száma 4
Pályázati források felkutatás , pályázat( ok) benyújtás a
fenntartó intézményv ezető
Folyamatos, pályázati kiírásokhoz igazodik
Kidolgozott képzési terv Az SNI tanulók együttnevelés e képzésen részt vettek száma: 10 fő
Infrastrukturá Legalább lis hiányok: benyújtott Az iskolában pályázat kicsi a tornaterem, a fűtési rendszer felújításra
SNI Az SNI Intézményvezető, tanulók fenntartó, tanulók együttnevel pályázati forrás együttnevelés ése képzésen e képzésen részt vettek részt vettek száma: 40 fő száma: 20 fő Az
1 Felújítási munkálatok egyes ütemei elkezdődnek támogatott projekt esetén, elutasítás
A tervezett felújítások 50 %-a elkészül sikeres pályázat esetén
1
Önrész, pályázat, 1, 3 pályázatíró, fenntartó, pedagógusok
40
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
szorul, 2 szükségterem ben is folyik tanítás A kompetenciamérési eredmények nyilvántartás a hiányos
A kompete nciamérési adatok kezelése, nyilvánta rtása folyamat os, az eredmén yek beépülne k a mindenn api munkába
Adatkeze lési mechaniz mus kidolgoz ása, eredmén yek kiértékel ése, visszacsa olás
intézményv ezető
2010.auguszt us 30
szorul, 2 szükségterem ben is folyik tanítás 2007-től, valamint a HH/HHH gyermekek körében nincsenek adatok
esetén újabb benyújtott pályázat Nyilvántartot t, kiértékelt adatok, a HH/HHH tanulók körében is
Nyilvántartot t, kiértékelt adatok, a HH/HHH tanulók körében is, az eredmények beépítése a tanórai munkába
Nyilvántart Intézményvezető, ott, pedagógusok kiértékelt adatok, a HH/HHH tanulók körében is, az eredménye k beépítése a tanórai munkába
41
1
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
5. Megvalósítás A Piarista Tartományfőnökség az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetői számára feladatul adja, és ellenőrzi, hogy - vizsgálják meg, és a program elfogadását követően 3 hónapon belül biztosítsák, hogy az intézményük működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból
fontos
egyéb
közszolgáltatásokat
meghatározó
stratégiai
dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései; A program értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, ill. a programba történő beépítésének garantálására Esélyegyenlőségi Fórumot hozunk létre és működtetünk (lásd a Konzultáció, visszacsatolás című fejezetet).
Annak érdekében, hogy as közoktatási intézményvezetők felkészültek legyenek a programban végrehajtandó feladatokra, gondoskodunk folyamatos továbbképzésükről az érintett területeken. Az akciótervben szereplő vállalásokról az intézmény az őt érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítenek. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak.
6. Megvalósulást segítő egyéb programok Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések Kiemelt programelem
Ezek alapján meghatározott feladatok
Határidők
Célértékek
Feladatok státusza3
Koordinációs feladat
Koordinációért felelős személy
TIOP 1.1.1
Informatikai infrastruktúra fejlesztése, pedagógiai módszertani kultúra modernizálása Könyvtár
2010. nov. 31
A pályázatban megjelölt eszközök beszerzése
4 : adatfrissítés z OKMT felé
OKMT intézmény, fenntartó között
intézményvezető
2011.márc.
A pályázatban megjelölt
1
OKMT intézmény,
intézményvezető
TIOP 1.2.3
3
A 7-e lábjegyzetben használt kódokkal. 42
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
TÁMOP 3.1.4
infrastrukturális fejlesztése Kompetenciaalapú oktatás elterjesztése
31.
eszközök beszerzése
2010. augusztus 31.
A pályázatban megjelölt indikátorok teljesülése
fenntartó között OKMT intézmény,
4
fenntartó között
……
7. Kockázatelemzés Cél konkrét szöveges megfogalmaz ása
Intézkedés leírása
Az intézkedés eredményes megvalósulásá nak kockázata
A kockázat következményének súlyossága (1-3)
A kockázat bekövetkezéséne k valószínűsége (1-3)
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja
A hhh gyermekek teljes körű beazonosítás a
A szülők tájékoztatás a a hhh státusz előnyeiről, szektorközi együttműkö dés a nyilatkoztat ás kiterjesztésé re, kapcsolatfel vétel a jegyzővel Képzési terv készítése, források felkutatása
pedagógusok , valamint szülők együttműköd ési szándékának, az ügy mellett történő elkötelezettsé gének alacsony szintje
3
2
pedagógusok, fenntartó szemléletformálás a - együttműködés a szülőkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, - települési szintű beavatkozás kezdeményezése
a pedagógusok inkább saját szakterületük ön szeretik tovább képezni magukat
2
2
Pályázati források felkutatás, pályázat(ok)
Nincs releváns pályázati kiírás,
3
2
az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet a tantestülete minden tagjával megismertetjük, az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapján készült intézményi akciótervről a testületek határozatot hoznak pályázati támogatást igyekszünk elnyerni a képzésen történő részvétel megvalósításához Újabb források felkutatása
A pedagóguso k ismerik és alkalmazzák a korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompet enciákat fejlesztő programokat
A XXI. Századi követelmény eknek
43
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon megfelelő iskolaépület
benyújtása
elutasítás
8. Monitoring, nyilvánosság és konzultáció 8.1. Monitoring A Közoktatási
Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulását, végrehajtását az
Esélyegyenlőségi Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít az Intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására, az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Felelős:
Esélyegyenlőségi Fórum vezetője
Határidő:
minden év augusztus 31.
8.2. Nyilvánosság A program elfogadását követően (a határidő közelsége miatt), a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze, amelyre a szülők, a hátrányos helyzetű csoportok képviselői, valamint a nevelőtestületek tagjai is meghívást kapnak. Felelős:
Esélyegyenlőségi Fórum vezetője
Határidő:
2010. május 20.
A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a fenntartót, az intézmény, a szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az Esélyegyenlőségi Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk, természetesen csak aggregált adatokat és információkat közölve, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az iskola honlapja, a helyi média áll rendelkezésre, valamint kifüggesztjük a faliújságra, és a könyvtárban is hozzáférést biztosítunk. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az oktatási intézmény különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a
44
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Felelős:
Esélyegyenlőségi Fórum vezetője
Határidő:
folyamatos
8.3. Konzultáció és visszacsatolás Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Fórumot hozunk létre. a) Az Esélyegyenlőségi Fórum feladata: - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv aktualizálása, - a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása A kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével (lásd. a 2.3. fejezetet) tematikus munkacsoportokat alakítunk a problématerület beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (min. évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. b) Az Esélyegyenlőségi Fórum tagjai:
intézményvezető, intézményegység vezetők,
a fenntartó képviselői
a tematikus munkacsoportok vezetői
gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök 45
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
szülők képviselői
diákok képviselői
c) Az Esélyegyenlőségi Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik A Fórum működését megfelelően dokumentálni kell, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükség szerinti módosítására A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. d) Észrevételek visszacsatolása Az Esélyegyenlőségi Fórum felelőst jelöl ki a végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szülők, egyéb partnerek) észrevételeinek gyűjtésére, aki ezekről tájékoztatja a Fórumot. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatokat az Esélyegyenlőségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a képviselőtestületnek az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kiegészítésére vagy módosítására. Az Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatoknak Fórum elé terjesztése: Határidő:
évente minden év augusztus 31.
Felelős:
igazgató
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok, az itt meghatározott körben felelősek. Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért a fenntartó részéről …………….. felel. Az ő feladata és felelőssége:
-
Biztosítania kell, hogy az oktatási intézmény, szülők és az érintett szakmai és társadalmi
partnerek
számára
elérhető
legyen
az
intézmény
Közoktatási 46
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve, illetve, hogy a fenntartó döntéshozói, tisztségviselői és a közoktatási intézmény dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. -
Biztosítania kell, hogy az intézmény vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.
-
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni.
-
Emellett az Esélyegyenlőségi Fórum javaslatai alapján is intézkedéseket tesz.
A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának irányításáért a fenntartó részéről …………….. felel, aki egyben az Esélyegyenlőségi Fórumnak is elnöke. Az ő feladata és felelőssége: -
az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),
-
az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése,
-
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása,
-
az Esélyegyenlőségi Fórum összehívása és működtetése.
A fenntartó vezetése, a közoktatási intézmény vezetői -
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
-
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.
-
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt az intézkedési terv kijelölt irányítónak.
-
Az intézmény vezetője intézményi akciótervben gondoskodjon az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményben történő maradéktalan érvényesüléséről.
47
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Érvényesülés, módosítás
Amennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az Esélyegyenlőségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) beazonosításáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
Elfogadás módja és dátuma I. A Piarista Általános Iskola Gimnázium és Diákotthon Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét szakmai és társadalmi vitájának érdekében az alábbi fórum(ok) vitatja meg:
Szülői munkaközösség
II. Az itt született észrevételeket megvitatást követően az Intézkedési Tervbe beépítjük. A Piarista Rend Magyar Tartományának Tartományfőnöksége A Piarista Általános Iskola Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének és /vagy Közoktatási Intézkedési Tervének elkészültét/ felülvizsgálatát a ……/2010 …… . számú határozatával 2010 . ……….. hónap ……… nap elfogadta.2 48
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
A dokumentum legfrissebb adatként a 2009/2010. tanév statisztikai adataira épült, illetve csatolt adattáblákként azokat tartalmazza - a Fenntartó nyilatkozata alapján. A Piarista Általános Iskola Gimnázium és Diákotthon Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének (KEH) és /vagy Közoktatási Intézkedési Tervének (KET) készítését segítette, véleményezte és elfogadta az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. részéről:
Kocsisné Benkő Beáta közoktatási esélyegyenlőségi szakértő
A fenntartó nevében:
…………………………
………………….
Megjegyzés: 4 …………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………
………………………………………………
Aláírás
49
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Kelt, Kecskemét, 2010.. …………..hó…….nap
Mellékletek: (adatlapok felsorolása)
1. sz. intézményi adatlap
2. sz. intézményi adatlap – iskola
50