Budapesti Piarista Központ Használatelemzése
Készítette:
Buzás Bence Deichler Tímea Kondor Péter Nádasdi Zoltán Németh Péter Rivnyák Zsolt Varga Attila Vécsey Kristóf
JWTXQV BWE59Q X91G32 VVHQUM CTIDJB RHGCJG ZUR0DA QDG5JT
Budapesti Műszaki És Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Budapest~2012. 1 ~ 05. 14.
Építés- és tervezés gazdaságtan Féléves Feladat
Tartalom: 1. Vezetői összefoglaló ........................................................................................................4 1.1. Értékmentés..............................................................................................................4 1.2. Cél ...........................................................................................................................4 1.3. Hogyan? ...................................................................................................................4 1.4. Eredmény .................................................................................................................4 2. Otthon a város közepén ...................................................................................................4 2.1. Üzletek: .......................................................................................................................5 2.2. Irodák: .........................................................................................................................5 2.3. Oktatás: .......................................................................................................................5 3. A könyvtár története: .......................................................................................................5 3.1. A könyvtárban ma őrzött kódexek: ...............................................................................6 3.1.1.Középkori kódexek (Codices medii aevi)..............................................................................6 3.1.2.Ősnyomtatványok (Incunabula) ..........................................................................................7 3.1.3.Antikvák (Libri impressi saeculi XVI) ....................................................................................7 3.1.4.Régi Magyar Könyvtár (RMK) ..............................................................................................7 3.1.5.Collectanea (Kolligátumok) .................................................................................................7
Rekonstrukció, az épület felújított állapota: .....................................................................7 4.1. Anyaghasználat: ...........................................................................................................9 4.2. Mérnöki és technikai eszközök: ...................................................................................9 4.2. Költségvetés – Építés és fenntartás: ..........................................................................9 5. Történet ......................................................................................................................... 10 5.1. Problémák .................................................................................................................. 11 4.
5.1.1Belső udvar problémáinak megoldása ............................................................................... 11 5.1.2.Étterem problémáinak megoldása .................................................................................... 12 5.1.3.Tornaterem problémáinak megoldása: ............................................................................. 12 5.1.4.Gépészet: ......................................................................................................................... 14
5.2.
Vélemények ...........................................................................................................14
5.2.1.Negatív vélemények ......................................................................................................... 14 5.2.2.Pozitív vélemények ........................................................................................................... 15
5.3. Fontossági sorrend.................................................................................................. 15 5.4. Következtetések ......................................................................................................... 16 5.4.1. udvar ............................................................................................................................... 16 5.4.2. étterem ........................................................................................................................... 16 5.4.3. tornaterem ...................................................................................................................... 17
Egy hasonló felújítás ..................................................................................................... 18 6.1. A rekonstrukció területei ............................................................................................ 18 6.2. Az iskolákra vonatkozó jogi és műszaki szabályozások: ............................................. 21 6.3. Az iskola, mint szervezet: .......................................................................................... 21 6.4. Műszaki követelmények:............................................................................................ 22 7. Jótanácsok építészhallgatók számára ............................................................................. 23 7.1. Első lépés:.................................................................................................................. 23 6.
7.1.1. Helyszín ........................................................................................................................... 23
~2~
7.1.2. Előképek .......................................................................................................................... 23 7.1.3. Szellemi háttér ................................................................................................................ 23
7.2. Második lépés: ...........................................................................................................23 7.2.1. Helyiséglista, Funkcióséma .............................................................................................. 24 7.2.2. Szakági döntések ............................................................................................................. 24
7.3. Harmadik lépés .............................................................................................................. 24 8. Mellékletek....................................................................................................................... 24 8.1. Munkanapló ...........................................................................................................25 8.2. Linkek, források, interjú, mellékletek, fotók ........................................................... 25 8.2.1.Linkek:.............................................................................................................................. 25 8.2.2.Forrás ............................................................................................................................... 26 8.2.3.Feljegyzett gondolatok Golda Jánostól .............................................................................. 26 8.2.4.Mellékletek ...................................................................................................................... 27 8.2.5.Történeti képek, fotók: ..................................................................................................... 29
~3~
1.
Vezetői összefoglaló
Használatelemzésünk célpontjául a Budapest szívében a Március 15. tér és a Váci utca közt fekvő épületet a Piarista Központot választottuk. Az épület elemzése során egy funkcionálisan összetett, működését tekintve bonyolult épülettel ismerkedtünk meg. Ebből az összetettségből adódnak kisebb nagyobb problémák amelyek egy része egyszerűen, de némelyek csak nagyobb energia és pénz ráfordításával oldhatóak meg.
1.1. Értékmentés A Piarista Rend kénytelen volt szembesülni a ténnyel, hogy az elmúlt idő alatt tanulóik száma jelentős mértékben lecsökkent, a rend oktatási módszere sokat vesztett népszerűségéből. Félő volt tehát, hogy ha ez a tendencia folytatódik, akkor Rend egykor oly híres oktatási tevékenységének véget kell vetni, mert nem lesz értelme fenntartani. Azonban 2001-ben azzal, hogy visszakerült az épület a Piaristák kezébe lehetőség nyílt arra, hogy az eddigi hullámvölgyet egy felemelkedés követhesse, melynek köszönhetően az iskola visszakaphatja régi nívóját.
1.2. Cél Az épület átalakításának célja azon túlmenően, hogy magas színvonalú oktatás folyhasson benne az önfenntartóság elérése volt. Ugyanis a Rendnek gondolnia kellett a jövőjére is melyben az anyagi, gazdasági szempontok igen fontos tényezők. Olyan beruházásra volt tehát szükség melynek eredményeképpen nem egy pénznyelő, hanem éppen ellenkezőleg egy minimális költségekből működő komplexum jöhet létre.
1.3. Hogyan? Az óriási lehetőség kapujában egyértelmű volt, hogy csakis nagyon jó döntésekkel, ésszerű, átgondolt, megtervezett lépésekkel lehet elérni a kívánt eredményt. Abban biztosak voltak, hogy az épületnek működése során bevételre lesz szüksége, hogy kiadásait fedezni tudja, de ennek ’’miként’’-jére meg kellett találni a legmegfelelőbb választ. Ezen válaszok megtalálásához (első jó döntésként) szakértői csapatokat fogadott fel a Rend.
1.4. Eredmény A végeredmény tekintetében megpróbáltuk felkutatni a hibákat, de összességében elmondható, hogy a jó döntések sorozatának köszönhetően (nagyjából) sikerült megvalósítani azt amit a Rend szeretett volna és létrejött egy olyan komplexum mely méltán válhat a Piaristák szimbolikus épületévé.
2. Otthon a város közepén A „pesti Piár”, ahogyan a piarista diáknyelven emlegetni szokták, a Váci utcát és a megújuló Duna Corsót köti össze a gyalogosforgalom számára. A felújítást követően az autósforgalom szinte megszűnt az épület körül, így a szintén megújult Március 15. tér egy nagy forgalmú,
~4~
színvonalas köztérré alakult. A Piarista Rend kezébe így egy hihetetlen értékű ingatlan került vissza 2001 nyarán az után, hogy az ELTE bölcsészkara 1992-ben üresen hagyta az épületet. A középkor óta oktatási tevékenység folyt itt, ám napjainkra a piarista gimnáziumban tanuló diákok száma töredékére csökkent, így az épület megérett a funkcionális átalakításra.
2.1. Üzletek: A rendnek, hogy fenn tudja tartani magát egy ekkora létesítményben, bevételi forrásra volt szüksége. Ezt bérlők személyében látták megvalósíthatónak. Kézenfekvő választásnak tűnik, hogy a Váci utca és a Március 15. tér járókelőinek szolgálatába állítsák a földszintet, amely tereiben a kiskereskedelmi funkciók kaptak helyet. Így a galériás üzletek jelentik a közfunkciót, melyek kapcsolatot teremtenek a városi környezettel. A tér felé egy étterem nyit, amely grandiózus terével nagy reprezentációs erővel bír, a Váci utca felé üzletekkel fordul a piarista központ.
2.2. Irodák: Az épület tetőterében irodák kerültek kialakításra. Ezek gyönyörű kilátással rendelkeznek, az épület pozíciójából eredően a „város szívében” találhatók, így nagyon nagy presztízsértéket képviselnek. Megközelítésük független a többi funkciótól, a feljutást gyorslift biztosítja. Magyar viszonylatban magas áron tudtak kalkulálni a beruházók a kiadásra, a bérleti díj 30-40 euró/m2 körül mozog.
2.3. Oktatás: E két világ közé „bújik el” a közbülső szinteken a piarista gimnázium és a rendház. A régi belső udvart megemelve egy díszteremként is szolgáló tornaterem kapott helyet, mely tetején az épület által közrezárt belső udvar található. A tantermek az épület külső oldalán helyezkednek el, az átalakítás során létrejött a teljesen körbejárható kerengőszerű folyosó rendszer. Az épület szomszédságában található Sapientia épületéből a 4. és az 5. emeleten van átjárási lehetőség a rendházba (alatta a Piarista köz jellemző képe formálódik). Az épület tehát használati szempontból igen összetettnek mondható, egyházi és materiális környezetek, szent és profán találkozása, térben elválasztott keveredése jellemzi. A Pesti Barnabás utcai szárny jelentős alaprajzi változtatása során az 1. emeleten kapott helyet az iskolai és rendházi könyvtár, melyben az iskola tankönyvei mellett a Piarista Rend értékes kódex gyűjteményét is tárolják.
3. A könyvtár története: A könyvtár nagyobb arányú fejlesztése az 1740-es évektől indult meg, miután 1743-ban megnyílt a filozófiai tanfolyam is. Nemcsényi Adolf provinciális egy 1750-ben kelt elszámolása szerint például 50 forintot adott „pro libris domus Pesthiensis”, 1755-ben pedig Cörver Jánosnak, a rendtartomány akkori prokurátorának egyik tanítványa, Jean Poton párizsi pap tett 4000 forintos alapítványt a könyvtár számára (amelynek kamatait azonban csak 1791-től, az alapító halála után lehetett fölhasználni). A fölajánlás nyilván kapcsolatban
~5~
lehetett azzal, hogy Cörver, aki 1757-1760 között tartományfőnök, majd 1766-ig pesti házfőnök volt, egy tartományi studium generale-t szeretett volna kialakítani a pesti rendházban. Ez az intézmény – valószínűleg anyagi okok miatt – nem valósult meg, de Cörver összegyűjtötte az ide szánt könyvek egy részét, amelyeket „Bibliotheca Domus Studiorum Generalium Provinciae Hungariae Clericorum Regularium Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum” föliratú superexlibris-szel láttak el. Jelenleg a superexlibrisek alapján 263 ilyen kötetet ismerünk. Köztük vannak Cörver saját könyvei is, amelyekről 1756-ban külön kötetben betűrendes katalógus is készült. Cörver gyűjteményénél is nagyobb volt azonban az a 728 szerző 1460 kötetéből álló könyvtár, amelyet az 1773-ban elhunyt Bajtay Antal (1755-1756 között tartományfőnök, majd II. József nevelője és 1760-tól erdélyi püspök) hagyott végrendeletileg a rendtartományra és amelyről a tartományfőnök úgy döntött, hogy a pesti rendházba kerüljön. A következő évtizedekben a könyvtár újabb jelentős könyvhagyatékokkal gyarapodott főként Conradi Norberttől, Valero Jakabtól, Pállya Istvántól, Horányi Elektől, és Révai Miklóstól. Utóbbi ugyan halálakor már nem volt a rend tagja, de 1807-ben tett végrendeletében könyveit mégis a pesti rendházra hagyta, csakúgy, mint néhány évvel később Klohammer János. A XIX. század elején a könyvtárat egy háromablakos teremben őrizték. Kölcsönzőkönyve 1781-ből ismert, első katalógusa pedig 1811-ből. Az 1780-as évektől a könyvtárosnak – az egyik tanárnak – már kisegítője is volt, 1805-től pedig változó beosztásban évente 4-6 piarista tanár is feladatul kapta, hogy iskolai munkája mellett a könyvtár prefektusának is segítségére legyen. A XIX. század első felében a nyitrai és váci rendi főiskolák, illetve a budai és más rendházak is kaptak könyveket a pesti könyvtárból. Ekkortájt azonban a pesti rendházban további könyvtárak is keletkeztek. Egyrészt létrejött az iskola tanári könyvtára, amelynek állományában a XIX. század végén már ősnyomtatványok, régi magyar nyomtatványok és kéziratok is voltak. Még ennél is jelentősebb könyvtári gyűjtemény volt azonban a rendtartomány könyvtára, a „Bibliotheca Provinciae”. A XIX. század elejétől ide kerültek például az elhunyt provinciálisok könyvei és néhány más jelentős hagyaték is. 1870-ben a „Bibliotheca Provincia”-ból hozták létre a rendi tanárjelöltek és a vidéki rendtagok használatára a Központi Könyvtárat, amely szintén főként hagyatékokból gyarapodott. A XX. század elején a rendházi könyvtár kettő, a központi könyvtár pedig egy termet foglalt el egymás mellett a rendház földszintjén. 1916-ban, az új budapesti rendház fölépültével a két könyvtárat egyesítették, sőt 1974-ben a tanári könyvtárat is fölszámolták és annak anyagát is a rendtartomány Központi Könyvtárába olvasztották be.
3.1. A könyvtárban ma őrzött kódexek:
3.1.1.Középkori kódexek (Codices medii aevi) A gyűjtemény mindössze két kötetből áll. Irodalmuk: Biblia (XIV. sz.): Mátrai János, Piarista Múzeum, in Katolikus Szemle, 1943, 2. sz. Concordantiae caritatis („Lászlóffy-kódex”, 1413) – Lilienfeld, Cod. 151 – Kremsmünster, Cod. 243 – Det Kongelige Bibliotek 79-80.
~6~
3.1.2.Ősnyomtatványok (Incunabula) A gyűjtemény 53 kötetben 63 ősnyomtatványt tartalmaz. 3.1.3.Antikvák (Libri impressi saeculi XVI) A gyűjtemény külön betűrendes cédulakatalógus segítségével használható. 2002-től készült újabb, részletes feldolgozásuk, amelyet az idén fejeztek be. 3.1.4.Régi Magyar Könyvtár (RMK) A gyűjtemény az 1711 előtt magyar nyelvű, Magyarországon nyomtatott vagy magyar szerzőtől származó műveket tartalmazza. Külön betűrendes cédulakatalógus segítségével használható, továbbá földolgozásra került a hungarikakatalógusokban (RMK, RMNy) is. A gyűjtemény egyes unikumdarabjairól lásd még: – Baranyai Decsi János törökök elleni harcra buzdító éneke (Szeben, 1597) – Rákóczi Ferenc ábécéskönyve (Kassa, 1674) – Báthori Zsófia imádságoskönyve (Nagyszombat, 1711) – Holl Béla, Ismeretlen régi magyar iskolai nyomtatványok 3.1.5.Collectanea (Kolligátumok) Egybekötött aprónyomtatványokat tartalmaz a XVII. századtól kezdődően, körülbelül 1000 kötetben. Nagy részük a privigyei, szegedi, pesti és más piarista könyvtárakból származik, ott kerültek összekötésre. Elsősorban üdvözlőverseket, beszédeket, iskolai színjáték-programokat tartalmaznak, köztük néhány kéziratosat is. A kolligátumokhoz tartozik még Éder-Szászy László (1898–1983) 62 kötetnyi „Értekezések” című gyűjteménye is.
4. Rekonstrukció, az épület felújított állapota: A pinceszintre gépkocsi tároló került, míg a földszinten a belső udvar beépítésével – Golda János reményei szerint az Egyetemi színpad hagyományait továbbvivő - színházterem létesül. A földszint utcára és térre nyíló üzlethelyiségeit részben vendéglátóhelyek bérlik, de több helyiséget is a Csók István Galéria foglal majd el az átadás után. A tetőtér beépítésével további bérbe adható és üzletileg hasznosítható potenciál keletkezett: felső kategóriájú irodateret alakítottak ki, külön bejárattal és lifttel, az épület többi részétől teljesen független működést lehetővé téve. A Pesti Barnabás utca felől tágas bicikliparkoló nyílik, a kerékpáros diákok dolgát könnyítve. Az épület legfontosabb eleme a két kisebb udvaron átvezető átjáró – a Piarista köz maga. Kapu ez, ami a Duna-partot köti össze a belváros legfontosabb sétálóutcájával, olyan városi léptékű motívum, ami csak most kezd újra élni. Átsétálva rajta a szintén teljesen megújult Március 15. térre jutunk. (Vezető tervezője Koszorú Lajos, Város-Teampannon Kft.). Példaértékű fejlesztésként értékelhetjük ezt is: nem kíván versenyezni a Piarista Központ erőteljes, ragyogóan fehér tömbjével, sem a Belvárosi templom kő támpillérjeivel, mégis igen összetett. Aki egyszer ott járt, biztosan visszatér. Bizonyíték erre, hogy a hűvös áprilisi délutánon is sétáló, pihenő, játszó emberek töltik meg élettel a meglehetősen nagy területet. A déli oldalon lesüllyesztve egyfajta oldalkertet képez a Belvárosi templomnak: egy újraértelmezett kolostorkert, alacsony cserjékkel és gyógynövényekkel beültetve. Lépcsővel
~7~
csatlakozik a Piarista közből kivezető sétányhoz, két oldalt Szent Hedvig és Szent Kinga kortárs, időtlen szépségű kőszobrával. A két alkotás Tóth Dávid munkája. Szent Kinga IV. Béla lánya, Szent Hedvig pedig I. Nagy Lajos lánya volt, utóbb lengyel királynő. A szobrok elhelyezése a lengyel-magyar barátság szimbólumaként történt. A templom előtt induló stilizált, burkolatba vésett, kanyargós vonal vezet végig a régió római kori emlékein. Kalandozás közben megpihenhetünk a modern forgószékeken, finoman emelkedő falakkal körülölelt padokon, majd eljutunk az egykori római erőd falához, amit a burkolatba süllyesztett üvegbetéteken át csodálhatunk meg. Ezek egyben ennek a színes, szőnyegszerűen feszülő térnek látványos mintáját adják. Ugyancsak üvegfalú kiemelés jelöli az egykori bástya helyét. S ha innen felpillantunk, a legszebb, legimpozánsabb arcát mutatja felénk a Piarista gimnázium. Utóbbi homlokzatát az utolsó részletig nagy gonddal újították fel, amihez illeszkedve ugyancsak a legmagasabb minőségben készült el a belső terek rehabilitációja. Az előcsarnok régi fényében ragyog, két oldalt megújult a lépcsőház. Továbbhaladva az egykori belső udvar helyén a régi épülettől független szerkezettel épült vasbeton pillérvázas dobozhoz érkezünk, ami a színháztermet rejti. Az anyagában színezett, mezőkre osztott, nyílások nélküli betonfelület (Ivánka Beton Design) és a régi épület klasszikus belső udvari homlokzata közt feszülő ellentét tagadhatatlan. Előbbit az építész mintegy másfél méterre eltávolította a meglévő falaktól. Alakja masztabát idéz, itt egyszerre érhető tetten a kortárs művészet és az archaikus áhítat. A forma szigorúságát egyetlen finom törésvonal oldja, ami a régi és új fal közti eltérés által akaratlanul is egy finoman kanyarodó, szűkülő-táguló középkori utcát idéz fel. A doboz színes tömbje egyértelműen uralja a közös terekből nyíló látványt. A nyílászárók nélkül hagyott egykori ablakokon keresztül újabb és újabb képkivágások jelennek meg, míg végül az lesz a benyomásunk, hogy valamilyen absztrakt festészeti galériában sétálunk. Az alsó szintről vasbeton pengefalak közé ékelődő keskeny lépcső vezet a színháztér fölötti torna- és rendezvényterem szintjére, egy kisebb aulába. A vasbeton gerendarács felülvilágítóin beáradó finom súrlófényben ragyog a régi falak durva szemcsés vakolata, és már-már bársonyosnak tűnik a zárt betontömb. Átláthatóság és zártság van jelen egyszerre, aminek hatását a tiszta üveg mellvédek még jobban felerősítik. Az utcafrontra, és részben a Dunára néző osztálytermek és előadók barátságos, világos terei félkészen vagy épp berendezve már a diákokra várnak: május közepén veszik majd birtokba a gyerekek és tanítóik. A belső udvar felé a közösségi terek és néhány labornak vagy számítógépes stúdiószobának használható kisebb csoportszoba néz. Mindenképp meg kell említenünk a kápolna felújítását. A tervező a meglévő eredeti díszek és elemek tiszteletben tartásával bár, de újragondolta ezt a teret is. Az értékes műmárvány falburkolat árnyalatához hasonló színezést kap a mennyezet és annak stukkódíszei is, ezzel visszafogottabbá, a funkciójához illően meghittebbé válik az összhatás. Bútorozása is igazodik majd az igényekhez: beépített, egy osztály befogadására alkalmas padozat, új oltár és a tér hátsó felében rendezhető padsorok várják misére a diákokat. A szinteken felfelé haladva újabb mélységek és magasságok tárulnak fel, míg végül a tetőteraszra érkezünk. Itt már valóban másik, a világ fölötti világ kezdődik: a legfölső szinten ugyanis maguk a szerzetesek élnek majd, csaknem olyan elzártan, akár egy középkori kolostorban.
~8~
4.1. Anyaghasználat: A folyosókon és a közlekedőkben greslap padló-, és falburkolat, a tantermekben műgyanta padló-, és fa falburkolat, a szerzetesi lakásokban parketta került elhelyezésre. A nagy kápolna és előtere mészkőlap burkolatot kapott. Az iskolaudvar műkő-, és faburkolatú, az üvegezett bevilágító kazetták felett acél járórács található. Az eredeti kapcsolt gerébtokos fa nyílászárók tönkrementek, ezeket kibontattuk, helyettük az eredetivel azonos kinézetű, hőszigetelő fa nyílászárók készültek. Az utcai portálokat szintén elbontattuk, az eredeti réz portálokat pedig korabeli fotók segítségével, korszerűsített formában rekonstruáltuk. A homlokzatot átszíneztük, a tetőn kiselemes titáncink lemezfedést alkalmaztunk. A gépészeti berendezésekhez sok helyen acél lamellás szellőző tetőfelépítményt helyeztünk el, ügyelve arra, hogy ezek az utcák felől ne legyenek láthatóak. Az épületen több helyen is megjelenik a terpesztett lemez burkolat: a toronynál, a 6. emelet belső udvarában, valamint a Pesti Barnabás utcai garázslejáratnál. A homlokzatok rekonstrukciója az épületegyüttes mindkét szárnyát érintette az egységes megjelenés kialakítása miatt.
4.2. Mérnöki és technikai eszközök: Az épületek rekonstrukciójának egyik legnagyobb kihívása az épületgépészeti és infrastrukturális igényszint drasztikus emelkedése, a szükségszerű tömbösítés (udvarbeépítés) és méretnövelés miatt megnövekedő belső, homlokzat nélküli térzónák összetett tűzvédelmi, biztonságtechnikai és rendszerfelügyeleti követelményrendszere. Az eredetileg homogén építészeti terek fokozatosan megtelnek radiátorokkal, fűtő-hűtő-légbefúvó berendezésekkel, termosztátokkal, légcsatornákkal, tűzcsappantyúkkal, légkezelőkkel, világítótestekkel, tűznyomókkal, füst- és tűzjelzőkkel, irányfényekkel, szirénákkal, automatikus ablak- és ajtónyitó berendezésekkel, revíziós nyílásokkal, menekülésjelzőkkel, feliratokkal, piktogramokkal, nyomógombokkal, ütközőkkel, szellőzőrácsokkal és zsalukkal. Mindezekkel együtt kellett megőrizni az építészeti rendet. Az eredeti szépségükben felújított lépcsőházak mellett négy új felvonó (két iskolai és két bérirodai), továbbá három szobaméretű, épületgépészeti felszálló strang adja az új vertikális struktúrát. A tiszta történeti és kortárs terek építészeti minősége erősen függ a rejtett vagy egységesen formatervezett épületgépészeti, erős- és gyengeáramú kiszolgáló hálózatoktól, berendezésektől. Tapasztalatunk szerint sok értékes tartaléka van egy történeti háznak és nagy tanítómester is egyben.
4.2. Költségvetés – Építés és fenntartás: A költséges beruházás anyagi oldalát a rendhez több szállal kötődő Portus Buda Group Zrt. irányítja. (A cég három tulajdonosa - Eszter Elemér, Turcsik István, Wildner Ágost - közül ketten volt piarista diákok.) "A fő szempontunk az volt, hogy az épület hosszú távon önfenntartó legyen" (Svastits Géza, a piarista rend pénzügyi igazgatója)
~9~
Az épület két felső szintjén luxus irodák, a földszinten kávézók illetve boltok kerültek kialakításra. Az 1700 négyzetméter alapterületű irodahelyiséget a Piarista Közből nyíló önálló recepción keresztül, saját gyorslifttel lehet megközelíteni. Az épület teljes rehabilitációja mintegy 3,5-4 milliárd forintba kerül. A költség negyede saját tőke, a többi bankhitel. A többmilliárdos beruházást a koreai állam 100 százalékos tulajdonában lévő KDB Bank finanszírozza. Az irodai részen, figyelembe véve a fentieket, becslésünk szerint 30-40 eurós lehet a bérleti díj négyzetméterenként
5. Történet „A rend budapesti épületének a története is jól mutatja azt az elszántságot, amely az adott kor nyújtotta lehetőségekhez képest mindig a legjobb körülményeket akarta biztosítani a tanításnevelés munkájának. 1953-ban ez a folyton megújuló, de a hagyományokat is figyelembe vevő folyamat megbicsaklott Budapesten, mert a gimnáziumot egy jóval kisebb és rosszabb adottságú épületbe helyezte önkényesen az akkori hatalom. Rendtársaink Kalazancius szellemétől áthatva a szűkös körülmények között is a lehető legtöbbet akarták nyújtani diákjaiknak, és állandóan feszegették a lehetőségek határait: nem múlhatott el nyári vakáció anélkül, hogy ne építettek volna át valamit az épületben. Megmutatták, hogy a körülmények nehezíthetik munkánkat, de meg nem akadályozhatják. A rendszerváltás hajnalán, a 90-es évek első felében felcsillant annak reménye, hogy hamarosan visszaköltözhetünk régi otthonunkba. 2002-ben, amikor végre ténylegesen is birtokba vehettük az épületet, újra kézzelfogható közelségbe került a hazatérés, de az épület állapota ezt nem tette lehetővé. Az azóta eltelt csaknem tíz évben nagyon sok ember munkájának és erőfeszítésének köszönhetően megújult és kibővült a pesti piarista épület, és közben megőrizte az eredeti iskola és rendház szépségét és lelkületét. Most korunk igényei szerint folyhat tovább e falak között a kalazanciusi munka és küldetés. […]” Szilvásy László SP A helyszín különleges adottságokkal rendelkezik, minden korszakban stratégiai jelentőséggel bírt. Az ókorban a római időkben ezen a helyen castrum állt. A középkorban és az újkorban a kialakuló Pest központja volt, itt állt a régi városháza és a piactér. A piaristák a XVIII. század elején telepedtek meg itt, az akkori városháza mellett elhelyezkedő kis épületben. Az idők során a tanító rend bővült, átköltöztek a szomszédos nagyobb épületbe és ez így ment addig, amíg egy egész épületcsoportot magukénak nem tudhattak. Akkoriban még nem létezett a Duna-part előtti tér, minden terület sűrűn be volt építve. Később megszerezték a híres Glöckersberg-Esterházy-palotát is. Sokan irigykedtek a piaristákra, hogy a belváros legértékesebb helyén ennyi ingatlannal rendelkeznek - II. József is megpróbálta elvenni tőlük a birtokaikat, de ez szerencsére meghiúsult. A XIX. század végén - XX. század elején robbanásszerű fejlődés indult meg Pesten, ingatlanspekulációk kezdődtek. Az Erzsébet-híd és a hozzá vezető út kialakítása miatt szinte az egész régi belvárost lebontották, hogy új és nagyobb épületek születhessenek. Ekkor a piaristák építésze, Hültl Dezső megtervezte a mai épületegyüttest, amit az első világháború alatt, 1914-17 között építettek fel. Az eredeti használat szerint az „A” épületben volt az iskola, a „B” épületben a rendház. A földszinten és az 1. emeleten bérbe adható üzleteket alakítottak ki, amelyek az épületek fenntartását segítették. A Duna-parti front földszintjén két szint belmagasságú tornaterem készült magas parapetű ablakokkal, mert az akkori szabályozási terv szerint a város beépítette volna a Duna-parti teret épülettel, ám ez szerencsére nem készült el. A 2. emeleten, szintén két szint magasságát átfogó traktusban alakították ki a nagy kápolnát
~ 10 ~
neobarokk stílusban. Felette a 4. emeleten lépcsőzetes elrendezésű természettudományi előadók kaptak helyet. Így elmondhatjuk, hogy a fő helyiségeket a dunai szárnyban helyezték el. A II. világháború során több bombatalálat érte a házat, ezután le kellett bontani a Duna-parti traktus tetőszerkezetét a toronnyal együtt. Később az államosítás során a piaristáknak el kellett hagyniuk ezt az épületet és egy másikba költöztették át őket. Az épület az évtizedek során több funkciónak is helyet adott, többek között az ELTE bölcsészkarának. A nagy kápolna helyén egyetemi színpad működött, majd egy évtizednyi szünet következett. A ház előtti tér lesüllyesztett régészeti bemutató parkká vált, de nem a legszerencsésebb módon lett kialakítva. Nem tartották karban, lepusztult, elhagyatott helyszín lett belőle.
5.1. Problémák Meg kell jegyezni, hogy a tervezési feladat komplexitása, a sokfajta funkció egyesítése, sűrítse, illetve egyes funkciókról való információhiány nagyon megnehezíti a tervezők dolgát. Ezen beruházás során összességében egy dicséretre méltó megoldást láthatunk. De mint ahogy mindenhol, itt is adódnak előre nem látható problémák, legyenek ezek építészeti, vagy használati jellegű felvetések. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy sok esetben nem lehetett tudni, hogy milyen funkcióra és léptékűre tervezzenek egy-egy helyiséget (pl.: bérlemények: fodrászat, étterem, cipőbolt, gyorsétterem, kávézó, kocsma…). Problémás volt továbbá a tervezés során a 100évvel ezelőtti épület mai előírásoknak való megfelelő átépítése is, gépészet kialakítása (tűzrendészet). 5.1.1Belső udvar problémáinak megoldása Probléma: Beépítés során a belső udvar eltűnt, szinte teljesen kőből van. Kevés a zöld felület, és ami volt, az is eltűnt. A homlokzatokkal zárt tér felmelegedése. Cél: A zöldfelület növelése, és a belső udvar klimatikus viszonyainak javítása. Megoldás: A meglévő burkolat részleges vagy teljes felbontása, helyén emberi tartózkodásra alkalmas zöldtető kialakítása. A bontás során az eredeti rétegrend eltávolítandó, minimum 25cm-es intenzív zöldtetős rétegrend kerül megépítésre. A beépítés során gondoskodni kell megfelelő öntöző rendszer kialakításáról, illetve a kialakított zöldtető a használat során folyamatos ápolást, gondozást igényel. Elvi rétegfelépítés: (Intenzív zöldtető egyenes rétegrendben ) 20-100 cm laza termőrétegű talajkeverék 140 g/m2 polipropilén fátyol elválasztó-szűrő réteg Víztartó réteg duzzasztott agyagkavicsból Műanyag drénlemez víztartó-vízelvezető réteg Villaverde E-Cu-5 gyökérálló lemez teljes felületen lángolvasztva Elastovill E-G 4 F/K átfedések lángolvasztással ragasztva Méretezett hőszigetelés Villox O-AL+V4 T/K foltokban lángolvasztással ragasztva PORMEX RAPID kellősítés
~ 11 ~
Lejtést adó aljzatbeton, simítva, dilatálva, min. 2,5% lejtéssel, Teherhordó masszív vasbeton födém Öntözőrendszer: Toro automata öntözőrendszer Beruházás nagyságrendi költsége: több milliós nagyságrend 5.1.2.Étterem problémáinak megoldása Probléma: A 2. emeleti kápolna az étterem felett helyezkedik el. Az étterem galériaszintje és a kápolna közötti födém akusztikai szempontból kifogásolható, mert az orgona mély hangjai rendszerint áthallatszanak. Cél: A födém feljavítása akusztikai szempontból, a meglévő szerkezet minimális megbontásával. Megoldás: Knauf akusztikai álmennyezet beépítése lenne a gazdaságosabb. Megoldás lehetne még a kápolna padlószerkezetének akusztikai feljavítása, de ez csak a padlószerkezet megbontásával lehetne kivitelezni, amely jelentős többletköltséggel járna. Az álmennyezet a födémszerkezetre függesztett vázszerkezetre, lyuggatott vagy sliccelt gipszkarton építőlemez borítással készül. Az épület tartószerkezetének mozgási hézagait az álmennyezeten is át kell vezetni, a mozgási hézagok távolsága legfeljebb 10m lehet. A szerelőprofilok közé a megfelelő hangelnyelés elérésére legalább 20 mm vastag ásványgyapot hőszigetelés fektetendő. Felfüggesztés horogvégű huzallal és Ankerfix-gyorsfelfüggesztővel, kombinált felfüggesztővel, közvetlen felfüggesztővel, nóniuszos felfüggesztővel, Ankerfelfüggesztővel vagy nóniuszos kengyellel lehetséges. A hézagolás fugafedő papírcsík nélkül a kézi felületkiegyenlítés Knauf Uniflott-tal történik. A csavarfejeket is mindenütt glettelni kell. Az első felhordott festékréteg előtt a gipszkarton építőlemezen alapozás szükséges. Beruházás nagyságrendi költsége: százezres nagyságrend 5.1.3.Tornaterem problémáinak megoldása: Probléma: 1. A korábbi tervek szerint tornaterem fa burkolata esztétikusabb lett volna. Több vélemény szerint is. Ennek kivitelezés közbeni változása több lehetséges okra vezethető vissza: - nincs rá pénz - kivitelezői „korrigálás” történt 2. A tornaterem padlójának anyaga problémás. - a tornatermek általánosan használt ruganyos, funkcionális esztétikai szempontból is előnyös parkettájával nem ér fel semmiféle modern burkolat 3. A tornaterem felülvilágítása tetszetős, bár kosarazás közben nem biztos, hogy előnyös. A terem néhány méterrel keskenyebb a kelleténél, így szabályos pályák nem férnek bele. A terem tehát nem használható hivatalos mérkőzések színhelyéül, de még edzőmeccsekre is csak kevés csapat érkezne. 4. Alapvető tervezési probléma: nem lehetett előre tudni, hogy milyen funkciók lesznek még itt. 5. A tornaterem (ún. „cipős doboz”) kialakítása építészeti döntés volt, azonban a funkcióra több javaslat is felmerült. Az építész tervei alapján egy színháztér lehetett volna, és akadt is rendező komoly szándékokkal, azonban financiális okok miatt ez a funkció nem jöhetett létre. Az önkormányzat egy uszoda létesítését támogatta… szóban. Financiális jellegű támogatás híján azonban ennek üzemeltetése túlzott
~ 12 ~
mértékű terhet jelentett volna. Jelenleg rendezvényteremként funkcionál a terem, ahol konferenciákat tartanak, illetve hétvégente zenés szórakozóhellyé alakul át. Ez azonban újabb problémákat vet fel: - Akusztikai problémák a hangos zene miatt. (Falak, födémek nem megfelelőek erre a funkcióra) - A megnövekedett forgalom és más funkcióból eredően más előírások vonatkoznak a terem szellőzésére - Tűzrendészeti előírások szigorúbbak - Füstelvezetés, frisslevegő bevezetés jelenleg nem megfelelő. - Menekülési útvonal jelenleg a Piarista-köz felőli bejárat, amelyet a meglévő pillérközök adottságai adott szélességben maximalizálnak. Ez nem elegendő 300 ember biztonságos kimenekítéséhez. 6. A tornaterem használatából eredő egyéb akusztikai probléma, hogy a kosárlabda pattogása áthallatszik a közeli étterembe a vasbeton szerkezetek hiányos dilatációja miatt. Cél: A tornaterem akusztikai és tűzvédelmi feljavítása a jelenlegi funkcióknak megfelelő szintre, a padlóréteg akusztikai és minőségi feljavítása , a megnövekedett forgalom kiszolgálása új bejáratok nyitásával az aula tere felé. Megoldás: 1. A terem falburkolatának visszabontása után szerelt akusztikai előtétfal kerül kialakításra. A szerelőprofilok közé a megfelelő hangelnyelés elérésére legalább 20 mm vastag ásványgyapot hőszigetelés fektetendő. A belső oldali faburkolat tűzvédelmi szempontból nem előnyös, így nem kerül beépítésre. 2. A padlóburkolat elbontásra kerül, helyén akusztikailag megfelelő kombinált ( felület és pontrugalmas) sportpadló építendő. Különös figyelmet kell fordítani a csatlakozó szerkezetek dilatációjára. Rétegrend: habalátétes PVC burkolat építőlemez, teljes felületen kétirányú párnafa alátét rugalmas gumi/parafa alátét esztrich kiegyenlítő réteg vasbeton aljzat 3. Az aula és a tornaterem szükséges mértékű megbontása után 4 nagyméretű (160x240) duplaszárnyú ajtónyílás kerül kialakításra, így teljesül a menekülési útvonalakra vonatkozó tűzvédelmi előírás. A falak bontásánál biztosítani kell az ideiglenes kiváltó szerkezeteket is. 4. Az aula tere felé kialakított új nyílásokkal párhuzamosan szükségessé válik a portaszolgálat hétvégi folyamatos üzemeltetése, amely folyamatos plusz költséget jelent. 5. A tornaterem felülvilágítóinak kötöttsége miatt nem lehetséges a természetes fénymennyiség növelése, így mesterséges fényforrások beépítésével és üzemeltetésével szükséges megteremteni a kellő mennyiségű fényt. Beruházás nagyságrendi költsége: több millió forint
~ 13 ~
5.1.4.Gépészet: Probléma: 1. Félre tervezés: épületgépész és építész konzultációjának hiánya. Minden bérlemény önálló szellőzési rendszerrel van ellátva. A 6. emeleten gépészeti szellőző gépházak sorakoznak. Ezek speciális nehézséget okoztak. A ki és befúvó szellőző csövek egy felépítményen belül vannak, ráadásul ezek össze-vissza elhelyezése a kifújt használt levegő visszaszívását eredményezték a beszívó csöveken keresztül. Ez rontja a kiadható üzlethelyiségek minőségét, kiadhatósági esélyeit. Az étteremből távozó ételszag jelenleg is zavaró. 2. A Dunai étterem (földszint) tervezése során az épületgépész alulméretezte a szellőző berendezést, a használat során több a vendég, így a szellőztető rendszer nem tudja ellátni a feladatát. 3. A tornaterem funkcionális váltásából (rendezvényterem) keletkező problémák: - A megnövekedett forgalom és más funkcióból eredően más előírások vonatkoznak a terem szellőzésére. - Tűzrendészeti előírások szigorúbbak, így a füstelvezetés, frisslevegő bevezetés jelenleg nem megfelelő. 4. A 6. emeleti gépészeti rendszer cseréje indokolt. Cél: Az épület 6. szinten lévő szellőztető rendszer megfelelő teljesítményűre cserélése, a visszaszívások problémájának megoldása, az étterem és a tornaterem megfelelő szellőztetésének biztosítása. Megoldás: A kifúvó és beszívó csövek egymástól való elkülönítése, a beszívó rendszer áttelepítése, ezáltal megakadályozható a visszaszívás a rendszerben. A tornatermet, és éttermet ellátó gépházak berendezéseit nagyobb teljesítményűekre szükséges lecserélni. Beruházás nagyságrendi költsége: több millió forint Az üzemeltetés során felmerülő problémák nagy részéről szóbeli interjú során szereztünk tudomást. Segítségünkre volt Túry Miklós, épületüzemeltetési igazgató úr. Külön köszönet neki!
5.2. Vélemények 5.2.1.Negatív vélemények - „ Az "A" épület (a Pesti Barnabás utcai) egy tragédia: […] Az a torony nem torony, hanem a hídról nézve egy csonka gúla alakú torzó, belülről pedig tárgyaló, nagyralátó bizniszmeneknek. Az, amit aulának nevez […] a képek alapján egy hézagtér. […] A kápolna világítása elhibázott: szakrális térbe alázattal szolgáló fények illenek, nem ilyen szeleburdi, önmagukért ragyogó csillagocskák. […]” - „… az új kupola nekem sem tetszik, és a szimbolikáját igencsak kétesnek tartom (az üzleti tőkével szövetségre lépett egyház)” - „A beépítés valóban egy sci-fi film díszletét idézi, ráadásul a mellette lévő lejáró is egy atombunkert juttat az ember eszébe.” - „A tornaterem felülvilágítása tetszetős, bár kosarazás közben nem biztos, hogy előnyös.”
~ 14 ~
-
„… mint műemlék helyreállítási módszer egyformán elfogadható lenne mind az elpusztult torony helyreállítása, mind egy kortárs megoldás. Egy műemlék elpusztult részletének helyreállítása egyszerű kiegészítés, ami rendszeresen előfordul a rekonstrukciók során (pl. a Keleti pályaudvar homlokzati szobrai). Golda Jánosék is ezt a módszert választották a szintén hiányzó magastető esetében, ami az eredeti formát követő rekonstrukció. Szerintem akkor van értelme a kortárs kiegészítésnek, ha új szimbolikus tartalmat hordoz (pl. a Reichstag kupolája), vagy az eredeti épület önmagában nem olyan értékű, hogy szentnek és sérthetetlennek kellene tekinteni (szerintem ez az eset forog fenn a Piarista tömbnél) és az új elem formailag esztétikusabb a réginél. Az utóbbi nagyon szubjektív dolog, számomra a választott megoldás nem igazán meggyőző, de ennél jobban zavar a szimbolikus üzenet megváltozása. A régi torony felhívta a figyelmet arra, hogy egyházi létesítményről van szó. Az új megjeleníti azt a zavaros állapotot, hogy az épület egyszerre kolostor, egyházi iskola és trendi irodaház, ráadásul az irodaházi funkció termeli a pénzt, ezért "jár neki" a magaslati levegő és a legszebb kilátás.”
5.2.2.Pozitív vélemények - „Egyedül a Váci utcai homlokzat tetszik, ami nagystílű és erőteljes, a múltat méltón idéző lett.” - „Ott járva az aula nekem kellemes tér volt. Az tény, hogy a klasszikus "aula"-fogalom ennél valamivel tágasabbat sugall, de maga a tér, a fények, a színek összhatása szerintem jó.” - „ Egyszerre emelkedetten és letisztultan monumentális (pld. tömbszerű felülvilágítók) és légiesen üde-könnyed és ötletgazdag (tornaterem-aula)” Úgy képes a beavatkozás új életet lehelni a régi épületbe, hogy nem csak szolgaian visszaépít, hanem bátran megjeleníti a mai kortársságot is, ám bámulatos arányérzékkel ezzel nem sebet ejt, eluralkodik, hanem gazdagít...” - „… a régi és az új ötvözésének egy kiemelkedően sikeres példája lett ez az átépítés, mentes az agyoncsépelt high-tech ikonépítészet kivagyiságától, és a régihez "tisztelet" címén túlzott simulékonysággal viszonyuló utánérzés-formanyelvtől is.” „…Nyilván nem kell, hogy egyet értsünk, a világ ettől lesz színesebb...”
5.3. Fontossági sorrend A fentebb felsorolt megoldások ismeretében az alábbi fontossági sorrendet javasoljuk: fontos, sürgős cselekvések: 4 db ajtó beépítése a tornaterembe a közlekedő felől (3/1) a bérlemény és a felette lévő kápolna közötti födém akusztikai javítása (2) fontos, nem sürgős cselekvések: a tornaterem jobb akusztikai lehatárolása érdekében hangszigetelés alkalmazása (3/2) a tornaterem világításának javítása (3/3) a tornaterem feletti udvaron a zöldfelület növelése (1/1) hosszú távon megvalósításra javasolt cselekvések: tűzgátló burkolatok a tornateremben (3/4) intenzív zöldtető a belső udvaron (1/2)
~ 15 ~
5.4. Következtetések - témakör szerint, a javasolt beavatkozások időszükséglete: 5.4.1. udvar A zárófödém jelenlegi formájában is bonyolultabb funkciójú (járható kialakítás és bevilágítás). Koncepcionális változtatás röviddel az átadás után nem gazdaságos, ésszerű módon ezzel egy későbbi felújítás esetén érdemes számolni, amikor a beépített szerkezetek egy része már megérett a cserére. Hosszú távon tehát javasolt a tornaterem intenzív zöldtetővel való lefedése: ennek sok pozitív hatása ismert, s az épület minőségén keresztül az irodabérlemények színvonala is növekszik. 1/1.) A födémszerkezettől független növénydobozok kialakítása: 1A.) A tornaterem körüli közlekedőtér nyitható felülvilágítóihoz hasonló, ülőbútorként is működő épített növénydobozok készítése (jobb hatásfokú, 8-10 egység esetén): járóréteg és aljzat felbontása (200 m2; 4), KK4 előre összeszerelt vázak elhelyezése (1), KK1 burkolatok szerelése (2), KK1 új szigetelő rétegek lefektetése (1), KK1 földfeltöltés, kertészeti munka (1). (összesen kb. 8 nap). 1B.) Dézsás növények vásárlása és kihelyezése (kisebb hatásfokú) 1/2.) Intenzív zöldtető készítése (legjobb hatásfokú). Műveletek áttekintése: járóréteg, aljzat, szigetelések, bevilágítók bontása, vasbetonszerkezet kiegészítése (alacsony támfal, felülvilágítók kiemelése), új bevilágítók elhelyezése, szigetelés-rétegrend lefektetése, földfeltöltés, kertrendezés. 5.4.2. étterem Az Intézmény köteles az étterem bérlőjét esetlegesen zavaró hanghatások elleni intézkedésre. Igényes (pl. fautánzatú) hangelnyelő álmennyezet készítése: állványozás (2), BK0 szerelés (500 m2; 6), BK0 lámpatest-szerelés (1), BK0 állványbontás (2). (összesen kb. 10 nap).
~ 16 ~
5.4.3. tornaterem Az akusztikai komfort és a fejleszthető, de most is kielégítő tűzbiztonság növelése drága és gazdaságtalan intézkedéseket kíván. Amennyiben sürgősnek ítélik az akusztikai javítást, ésszerű erre a jelenlegi faburkolatot visszahelyezni. A faburkolat és a padló cseréjére annak elavulásakor kell gondolni. A többfunkciósságból fakadóan a más előírások figyelembe vétele megköveteli a mesterséges világítás növelését és a további ajtók beépítését. 3/1.) Ajtók: Statikusmérnök bevonásával történik. nyíláskészítés vasbetonfalban (16 m2; 4), KK2, felület kijavítása (1), BK0 utólag szerelt acélajtók beépítése (4 db; 2). összesen kb. 7 nap. 3/2.) Tornaterem hangszigetelése: állványozás (1), KK1 falburkolat leszerelése (800 m2; 5), KK1 hangelnyelő táblák pótlása (800m2; 3), KK1 falburkolat visszahelyezése (5), BK0 állványbontás (1). összesen kb. 10 nap. 3/3.) Kiegészítő világítás felszerelése a burkolatba rejtve (jelenlegihez hasonlóan): állványozás (3), BK0 burkolati mezők leszerelése és bevágása (200 m2; 2), KK1 elektromos szerelés (2), BK0 lámpatestek elhelyezése (1), BK0 mennyezetburkolat visszahelyezése (2); BK0 állványbontás (3). összesen kb. 12 nap. 3/4.) Tűzgátló fal- és mennyezetborítás készítése. Műveletek áttekintése: állványozás, régi burkolat leszerelése, (gépészeti szerkezetek cseréje – célszerű ekkorra ütemezni), hangszigetelő táblák rögzítése, burkolattartó váz szerelése (technológiától függően), burkolat elhelyezése, állványbontás.
~ 17 ~
6. Egy hasonló felújítás A MOM művelődési ház rekonstrukciója 2009 november – 2011 május A piarista központhoz hasonlóan a MOM művelődési ház rekonstrukciója során is több új funkció és tér került átszervezésre az új igényeknek megfelelően.
„A MOM művelődési ház rekonstrukciójának tervezésekor az volt a feladatunk, hogy a jelenleg jól működő központ értékeit megőrizzük, és lehetőséget teremtsünk új funkciók kialakítására. Fokozottan figyeltünk arra, hogy a népszerű programoknak helyet adó épület az eddigi közönséget továbbra is fogadni tudja, a régi vendégek ismerősként térhessenek vissza, ugyanakkor lehetőséget teremtettünk a megváltozott környezet igényeit kiszolgáló új funkciók befogadására is.” Az 1950-ben épült művelődési ház funkcionálisan három fő részre osztható, ezek a felújítás előtt az alábbi funkciókat látták el: A Sirály utcával párhuzamos színházi szárnyban helyezkedik el a nagy befogadóképességű előadótér, mely mérete miatt igen keresett – emiatt a művelődési központ motorja. A Csörsz utcával párhuzamos klubszárnyban kis és közepes termek, valamint irodák voltak. Az új funkcionális igények mellett az épület leromlott fizikai állapota is indokolttá és időszerűvé tette a teljes körű felújítást. Az épület burkolatai mára elhasználódtak, a nagy igénybevételnek kitett felületek sok helyen már nem eredetiek. Az időközben eltelt 50 év fejlődése következtében az épület energetikailag is teljesen elavult. A középületekre vonatkozó előírások is jelentősen megváltoztak.
6.1. A rekonstrukció területei - a tervező építészek beszámolói: Az épület legnagyobb átalakítását a színházi nézőtér átépítése jelentette. A jelenlegi fix dőlésű nézőtér helyett egy mozgatható nézőtéri padlót terveztünk, mely klasszikus színházi előadások megrendezésekor döntött állapotban az eddig nézőtéri funkciót képes ellátni. Abban az esetben, amikor ültetett vacsorák vagy más típusú rendezvények alkalmával nagyméretű, vízszintes padozatú térre van szükség, akkor a padló felbillentésével, a színpad és a bejárati előcsarnok emelt szintjeinek magasságában egy egybefüggő vízszintes padlózatú teret hozhatunk létre.
~ 18 ~
A klubszárnyban, az eredeti funkció megtartása mellett, újragondoltuk a csoportszobák kiosztását, és arra törekedtünk, hogy az új elrendezésben rugalmasan használható terek jöjjenek létre. Mindkét emeleten a szárny kert felőli végét leválasztottuk, és a közbenső pillérek kiváltásával nagyméretű, akár 80 fő befogadására is alkalmas csoportszobákat hoztunk létre. A szárny földszinti és emeleti részein is találhatóak olyan termek, melyek mobil válaszfalakkal elkülöníthetőek. A földszinten egy-egy öltöző kapcsolódik a termekhez. A klubszárny területén, az előcsarnokhoz kapcsolódóan helyeztük el a földszinti, kertkapcsolatos büfét. A klubszárny emeleti részén a foglalkoztató termek mellett az igazgatási rész található. Akadálymentesítési szempontból is voltak a háznak hiányosságai. A művelődési központ a főbejárat felől az előcsarnok emelt magasságáig volt csak akadálymentesen megközelíthető, a földszinti klubszárnyba és az emeleti helyiségekbe a bejutás nem volt biztosított. Átalakítás után minden helyiség megközelíthető kerekesszékkel is. Az épületben található WC-helyiségek alkalmatlanok voltak kerekesszékkel közlekedő személyek kiszolgálására, így mindkét szinten pelenkázóval kombinált akadálymentes mosdókat terveztünk. A főlépcsőbe utólag bevágott mozgássérült rámpa helyett mostantól egy oldalra kihelyezett bejáraton keresztül, szintben juthatnak be az előcsarnokba a mozgásukban korlátozottak. Az épület műemléki védettségével összhangban minimális homlokzati átalakítást terveztünk. A meglévő, jó állapotú homlokzati kőburkolat felújítással és pótlással megtartható. A klubszárny földszinti részén, a büfé fogyasztóteréhez kapcsolódó ablakok parapetfalának kibontásával biztosítható a külső teraszra való kijutás. A klubszárny végén lévő termeken, a megfelelő benapozás érdekében szintén megnőttek az ablakok. A módosított nyílások kialakításánál az eredeti arányok megtartására és az eredetivel egyező formák betervezésére törekedtünk. A homlokzati nyílászárókat mindenhol a mai, fokozott hőszigetelési igényeket kielégítő szerkezetekre kellett cserélni. Az épület kertjét eredetileg parkosított pihenőkertként alakították ki. Időközben a kert komoly funkcionális változáson ment keresztül, a korábban máshol működő biopiac heti egy alkalommal itt fogadja vásárlóit. A szombatonként nagy forgalmat lebonyolító piac ideiglenes épületei a környezetbe nem illeszkedtek, a szilárd burkolat hiánya és a szűk közlekedőutak erősen korlátozták a használatot. A kert rendezésekor arra törekedtünk, hogy a természetes környezetet minél jobban megőrizzük.
~ 19 ~
A piac nagyobb területigényét nem az eddig még beépítetlen pihenőkert rovására kellett kielégíteni, mivel erre a célra a művelődési ház előtt kialakuló új köztér is használható. A kert határain belül helyezkednek el a zárható pavilonok négyes tagolással, letisztult tömegformálással és természetes, de tartós anyaghasználattal. A köztéri részen egységes megjelenésű, összecsukható standok kihelyezésével biztosítható a heti egy alkalommal nagy közönséget befogadó piac területigénye.
A kertben, a színházi szárnyhoz kapcsolódóan egy új szabadtéri színpad létesült a zöldfelületben kialakított nézőtérrel, mely főként gyerekműsorok megrendezésére alkalmas. A térnek tehát olyan kialakítással kellett rendelkeznie, mely alkalmas nagy tömegek befogadására, ellenálló burkolatokkal, kevés bútorzattal rendelkezik, ugyanakkor illeszkedik a műemléki környezethez, a szomszédos zöldfelületekhez, és a mindennapokban is jól használható városi térként. Ennek érdekében egyszerű szerkesztést és kevés anyagot használtunk: beton, fa és üveg jelenik meg a raszteres osztású téren és épülethomlokzaton. Vízjáték, zöldfelületek és a kerthez kapcsolódó területeken faburkolat alkalmazásával humanizáltuk a látszóbeton felületek és üvegfalak keménységét.
A MOM művelődési ház rekonstrukciója – helyszínrajz
~ 20 ~
6.2. Az iskolákra vonatkozó jogi és műszaki szabályozások: Az iskolák formális és informális működése: Az iskolák formális, hivatalos működését különféle dokumentumok szabályozzák. Ezek közül a legfontosabbak a következők: A nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó általános előírásokat közvetíti a közoktatási törvény. Meghatározza az iskolák alapvető célját, feladatát, részben a szervezeti felépítést, az egyes szereplők (pl. pedagógusok, iskolavezető, tanulók, diákönkormányzat, szülők) jogait, kötelességeit. A fenntartó (leggyakrabban a helyi önkormányzat) kiad egy alapító okiratot, amely pontosítja az intézmény alapfeladatát, gazdálkodási formáját. A nevelőtestületek általában az igazgató koordinálásával elkészítik az iskola szervezeti és működési szabályzatát, amely részletesebben meghatározza az iskola szervezeti felépítését, az egyes szerepekhez tartozó feladatokat, jogokat, a működés rendjét. A kollektív szerződés és a munkaköri leírások rögzítik az egyes funkciókat, szerepeket (pl. munkaközösség-vezető, gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök) betöltő személyek pontos feladatait, valamint hogy ki irányítja és ellenőrzi a munkájukat. Fontos szakmai dokumentum az iskola pedagógiai programja. Ez elsődlegesen a pedagógiai munka iránytűje, lényeges része a helyi tanterv, de kitér a szülők– tanulók–pedagógusok együttműködésének formáira is. A házirend az iskola tanulókra vonatkozó munkarendjét, a különféle helyiségek, eszközök használatának szabályait, valamint magatartási normákat rögzít.
6.3. Az iskola, mint szervezet: Az iskolák szervezetek, mert:
létezik egy vagy több átfogó, közös cél, aminek az érdekében működnek
a tagjaik között munka- és felelősség-megosztás van, ez teszi lehetővé a célok elérését
alkalmazottaik együttműködve, összehangoltan tevékenykednek
a feladatok és felelősség megosztása révén különböző szerepek alakulnak ki bennük (pl. matematikát tanító tanárok, a természettudományi munkaközösség vezetője, a diákönkormányzat segítője, a felsős igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, iskolatitkár) felépítésükben, struktúrájukban viszonyok: vannak beosztottak, vezetők.
~ 21 ~
megragadhatók
bizonyos
hierarchikus
Szervezettípusok – Az egyházi iskolák az önkormányzati iskolák vonatkozásában: Az önkormányzati iskolák közszolgálati szervezetek, ezért érvényesek rájuk az alábbi sajátosságok:
nem céljuk a közvetlen pénzben mérhető haszonszerzés
közvetlenül vagy közvetve az adófizetők pénzéből működnek
feladatuk általában a szűkebb vagy tágabb közösség szolgálata, emiatt a haszon végül is az egész közösségé funkcióit egyfelől a tényleges kereslet (gyereklétszám), másfelől a politika határozza meg, a politikai erők azonban nem csak reagálnak a társadalmi szükségletekre, hanem létre is hozzák azokat (pl. közoktatás expanziója)
költségvetésük az államtól és az önkormányzattól függ
létük vagy nem létük nem függ a nyereségtől, de még attól is csak csekély mértékben, hogy mennyire elégítik ki a szükségleteket létjogosultságukat az általuk kielégített közösségi szükségletek léte igazolja, így a pénzügyi veszteségesség nem lehetetleníti el őket, sőt előfordulhat, hogy egy veszteséges intézmény nem veszteséges a tagjai számára Az egyházi fenntartású iskolák is magukon viselik a közszolgálati jelleget, csak esetükben a közösség az egyházközséget jelenti, a költségvetésük is tőlük függ.
6.4. Műszaki követelmények: A közoktatási intézmények elhelyezésének is kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről a 19/2002. (V.8.) számú OM rendelet ad részletes leírást A Piarista központ rekonstrukciójának során kiemelt fontosságú volt a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés. Az építmények tűzvédelmi követelményei alapján:
I. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell kialakítani a magas épületet, továbbá azt a középmagas, tömegtartózkodásra szolgáló épületet, amelyben a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség padlószint-magassága a 13,65 m-t meghaladja;
Legalább II. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell kialakítani a bölcsődét, óvodát, szociális otthont, a zárt gépjárműtárolót, a mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére, oktatására, nevelésére, kezelésére, foglalkoztatására szolgáló kétszintesnél magasabb épületet, valamint a középmagas épületet és az I. tűzállósági fokozatba nem tartozó épületek alatti kettő és annál több pinceszinteket.
Tehát a Piarista központot az I. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell kialakítani. Ezen belül az egyes szerkezetekre való követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
~ 22 ~
7. Jótanácsok építészhallgatók számára Miután megfogalmazódott a feladat, nagyjából tudjuk, mi a cél kezdjük el fölépíteni az utat, amin eljuthatunk oda.
7.1. Első lépés: információgyűjtésből, a források felkutatásából (helyzet) a rendelkezésre álló információk elemzéséből, az igények súlyozásából (elemzés)
7.1.1. Helyszín Viszonylag száraz feladatrész, alaposan olvassuk át a helyi jogszabályokat, gyűjtsük össze a terület fizikai jellemzőit… 7.1.2. Előképek A tervezés megkezdése előtt fontos hasonló funkciójú, rendeltetésű épületek keresése, megismerése. Rendeltetésre sok példát találhatunk, amikor a második világháború után, az államosítások során egyes rendek elvesztik évszázadok óta birtokolt épületeiket, majd a rendszerváltás után visszaszerzik őket. Érdemes ezeket megismerni, hasznos információkkal szolgálhatnak feladatunk során. Miként oldották meg 50 évvel később a háború során sokszor sérült épület rekonstrukcióját. Jézus szíve Népleányai Társasága anyaház (Budapest, VIII. Horánszky utca 14.) Orsolya Rendi Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium épülete (Budapest, II. Ady Endre u. 3. (Zivatar u. 2-4.) A funkció összetettsége miatt, így kevés hasonló épületet fogunk találni, de az egyes részeket külön-külön is tanulmányozhatjuk, segít letisztázni a belső kapcsolatokat. 7.1.3. Szellemi háttér A feladat különlegessége, hogy nem csak a régi épület marad fenn, az eszme is tovább él, amit képvisel. Lényeges, hogy az épített környezet is képviselje ezeket a gondolatokat, irányokat erősítve biztos alapot adva nekik. Ezért mindenkép fontos megismerni a rend történetét, működését. Tisztában lenni céljaival.
7.2. Második lépés: tervezés építész és szakági konzultációk
~ 23 ~
7.2.1. Helyiséglista, Funkcióséma A tervezés kezdeti fázisában érdemes összeírni milyen helyiségeket kell majd az épületünknek tartalmazni. Ezután kezdhetjük őket csoportosítani, ilyen összetett épületnél fokozottan fontos, a helyiségek helyes csoportosítása az egyes kapcsolatok jó eltalálása, mind a csoportokon belül, mind az egyes épületrészek között. Így kialakul a funkcióséma, ami már nagyban meghatározza épületünk tömegét, alaprajzi elrendezését, szintszámát… 7.2.2. Szakági döntések Amikor megvannak az épület körvonalai, elkezdhetünk gondolkozni, milyen szerkezeti megoldások lehetségesek. Hogyan lehet a kapcsolatokat értelmesen, esztétikusan, megoldani. Az egyes terek meg kell feleljenek funkciójuknak, ugyanakkor illeszkedniük kell az épület szerkezeti rendszerébe. Az épület léptéke, összetettsége a szerkezet összetettségét is indukálja. Fontos a folyamatos konzultáció, egyes építészeti döntések alapvető változásokat hozhatnak, ha ezekre nem jövünk rá magunktól, így figyelmeztethetnek. A terv csak így tud fejlődni, ha az egyes lépések kimaradnak, utólag kell befoltozni az esetleges hibát. Ezzel időt is vesztünk, amiből sosincs elég, másrészt nagyban ronthatja a tervet.
7.3. Harmadik lépés: Megvalósítás Egy tervfeladatról van szó, így a megvalósítás, most a rajzok elkészítéséről, az egyes dokumentumok letisztázásáról szól. A rajzok legyenek egységesek, számítások tiszták, áttekinthetőek. Figyeljünk, hogy minden feleljen meg a formai követelményeknek. Érdemes ütemtervet készíteni, nagy mennyiségű rajzot kell elkészítenünk, nem érdemes elcsúszni az idővel, a határidő szorít, és ez a végső simítások összecsapását eredményezheti. Ez nagyban ronthatja az összképet. Így jobb, ha a megvalósítás elején szánunk egy kis időt arra, hogy beosztjuk mit, mikor, meddig csináljunk, összességében meg fog térülni.
8. Mellékletek Munkacsoportunk hamar megalakult, már az első alkalomra összeállt a szükséges nyolc fő. Habár ilyen sokan még nem dolgoztunk együtt a társaságból már mindenki dolgozott egymással 3-4 fős csoportokban így a csapatmunka senkinek sem volt ismeretlen.
Miután az egyetemen az előadás után gyorsan összeállt a csapat nulladik lépésként választottunk egy ’’koordinátort’’ aki amolyan fenékbe billegetős szerepet is betöltött. Majd megragadtuk a 21. század egyik ’’csodája’’ által biztosított lehetőséget és virtuálisan is
~ 24 ~
létrehoztuk közös kis csoportunkat. Bár két személy nem élt az oldal nyújtotta lehetőségekkel ezt az apró kis problémát sikerült áthidalnunk a kollégiumi élet kapcsolat fenntartó erejével. Első lépésként a vizsgálandó épületet kellett kiválasztanunk amely választás viszonylag gyorsan a Piarista Rend épületére esett részben az épülettel kapcsolatban megtalálható információk mennyisége részben a sörrel kísért brainstormingnak köszönhetően. A lendületes kezdés után hagytunk egymásnak egy kis időt, hogy mindenki átrághassa magát a feladat részletein, elmélkedhessen annak megoldási menetén majd szétosztottuk a feladatot különböző részekre melyekből mindenki kapott egyet. Ezzel párhuzamosan folyamatosan áramoltattuk az épülettel kapcsolatos információkat, cikkeket, írásokat a csoportlapunkra, hogy mindenkinek rendelkezésére álljon az épülettel kapcsolatos háttéranyag.
8.1. Munkanapló MIKOR február 14. február 21.
MIT
KI
megalakul a csapat koordinátor megválasztása
mindenki
március 1.
virtuális megalakulás / első gondolatok
B.B./ K.P. V.K.
március 5-15. március 15-30. MIKOR április 4.
épület kiválasztása / brainstorming rágódás a feladatrészeken MIT feladatrészek szétosztása
április 6.
épületbejárás
április 16. április 17. április 18április 30. május 1. május 5-13. május 14.
interjú Golda Jánossal össznépi infócsere
mindenki KI mindenki D.T. /N.P. N.Z./V.A. K.P. / R.V.
kiosztott feladatrészek egyéni feldolgozása munka ünnepe alkalmi „hogy állunk” dzsembori összefűzés, utolsó simítások beadás
mindenki
8.2. Linkek, források, interjú, mellékletek, fotók
8.2.1.Linkek: http://issuu.com/lorenzo.nacsa/docs/pk_konyvreszlet_webre2/14 http://archivum.piar.hu/konyvtar/konyvtartortenet/index.htm http://hvg.hu/ingatlan/20100215_luxus_iroda_a_piaristak_feje_felett http://hg.hu/cikk/epiteszet/12132-regi-uj-otthonukban-a-pesti-piaristak http://hg.hu/cikk/epiteszet/7383-aranymozaik-es-beton-darazsfeszek-az-atepulo-piaristatombhttp://epiteszforum.hu/node/19481
~ 25 ~
8.2.2.Forrás: Az iskolák szervezeti működése, szervezeti kultúrája (Jegyzet Az iskolai szervezetelmélet és szervezetfejlesztés c. tantárgyhoz - ELTE PPK Iskolapszichológia szakirány) 8.2.3.Feljegyzett gondolatok Golda Jánostól: - A 10 ház – 10 építész előadáson: - Ez a rekonstrukció az időnek, a történetnek, anyagnak, összefüggéseknek a rekonstrukciója is - Egyik fontos szempont volt a szerethetőség - Csúnya, rideg iskolaudvar -> beépítették az udvart - Az új udvar: a barokk, klasszicista városi térstruktúra megidézése; funkcionálisan kielégíti az igényeket; kvázi kisvárosi tér - A fa fedélszék lekerült, helyébe pedig vasbeton „fedeleket” tettek - Az építészetben nem lehet csalni, a tetőtérbe helyezett irodák pedig építészeti csalásnak számítanak - A személyes interjún: - Mára a piarista rend összeszűkült - Összeszűkült a rend -> A visszaköltözés után üres, kihasználatlan terek - Speciális érték: Rendi könyvtár – levéltár - Pince: klimatizált könyvtárak - Középület + iskola egyben -> Fontos volt, hogy a körülötte lévő terek megújuljanak - A fiatal piaristák nem akartak a város közepére visszamenni, mert ez nem az elmélyülés helye, de nem volt más választásuk - Az épület 2 fő része: Déli szárny: Szerzetesi hittudományi egyetem A nagyobbik, északi szárny: Piarista gimnázium – 6szor 2 osztály, piarista rendház, tartományi főnökség, rendi könyvtár, levéltár, földszint-első emelet: vendéglátó egységek, tetőtér: irodák - költségek: szerkezet: 1 milliárd forint; épület belsőépítészet nélkül: 10 millió euró bankkölcsön
~ 26 ~
8.2.4.Mellékletek
I. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén Az épület szintszáma
Teherhordó falak, pillérek
Szerkez et csoport
Tűzgátló szerkezetek
3
5
N>11
A1 EI 60
A2 R 120 A2 REI-M 120 A2 R 120 A1 REI-M 120 A1 EI 120
A1 REI 60 A2 EI 60
A1 REI 90 A1 EI 90
A1 R 180 A1 REI-M 180 A1 R 180 A1 REI-M 180 A1 EI 180 A1 REI-M 240 A1 REI 90 A1 EI 90
EI-S 60
EI-S 90
EI-S 90
EI-S 90
EI-S 90
EI 60
EI 90 A2 EI 120 A2 EI 90
EI 90 A2 EI120 A2 EI 120
EI 90 A2 EI 120 A2 EI 120
EI 90 A2 EI 180 A2 EI 180
-
A1 REI 60
A1 REI 60
A1 REI 90
A1 REI 90
A2-s1, d0
A1
A1
A1
A1
Álmennyezetek
A2-s1, d0
A1
A1
A1
A1
Padlóburkolatok
Bfl-s1
Bfl-s1
A2fl-s1
A2fl-s1
A2 REI 60
A1 REI 60
A1 REI 60
A1 REI 60
A1 REI 90
A2-s1, d0
A1
A1
A1
A1
A1 REI 60
A1 REI 90 A1 REI 60 A2 R 60 A2 R 60
A1 REI 90 A1 REI 60 A2 R 60 A2 R 60
A1 REI 90 A1 REI 60 A1 R 60 A1 R 60
A1 REI 90 A1 REI 90 A1 R 90 A1 R 90
Teherhordó pillérek Teherhordó falak Falszerkezetek merevítő elemei
Nem teherhordó tűzgátló falak
A2 R 60 A2 REI-M 60 A2 R 60 A1 REI-M 60
Tűzfalak Tűzgátló födémek Tűzgátló ajtók tűzszakasz-határon Tűzgátló csappantyúk tűzszakaszhatáron Tűzgátló tömítések, kiegészítők tűzszakasz-határon Nem teherhordó lépcsőház falak
Menekülési útvonalak (nem tűzgátló) szerkezetei
1
Tűzvédelmi osztály Tűzállósági határérték (perc)
Szerkezet megnevezése
Teherhordó tűzgátló falak
Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló falszerkezetei Lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó szerkezete Falburkolatok
Álpadlók szerkezete Hő- és hangszigetelések menekülési útvonalak határoló szerkezetein belül Pinceszintek közötti és pince fölötti födémek Vízszintes teherhordó szerkezetek
N=1
A2 EI 60
Emeletközi födémek
-
Teherhordó gerendák
A2 R 60 A2 R 60
Tetőfödémek tartószerkezetei
~ 27 ~
A1 R 180 A1 REI-M 180 A1 R 180 A1 REI-M 180 A1 EI 180
A1 R 180 A1 REI-M 180 A1 R 180 A1 REI-M 180 A1 EI 180
A1 REI 90 A1 EI 90
A1 REI 120 A1 EI 90
A1fl
Válaszfalak
A2 EI 30
A2 R 60 A2 R 60 A2 A1 E 60 A1 EI 60 A2 EI 30
Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m2 felülettömegig)
A2 EI 30
A2 EI 30
A2 EI 30
A2 EI 60
A2 EI 60
A1 EI 90 B-s1, d0
A1 EI 90 B-s1, d0
A1 EI 90 B-s1, d0
Tetőfödémek merevítő szerkezetei Nyílásáthidalások Fedélszerkezetek Vázkitöltő falak (külső homlokzati falak)
Szakipari szerkezetek
Függönyfalak
A2 R 60 A2 R 60 B A2 E 30 -
A2 R 60 A2 R 60 A2 A1 E 60 A1 EI 60 A2 EI 60
A1 R 60 A1 R 60 A1 A1 E 60 A1 EI 60 A2 EI 60
A1 R 90 A1 R 90 A1 A1 E 90 A1 EI 90 A2 EI 60
Gépészeti aknák falszerkezete
-
Falburkolatok általános helyen
C-s1, d0
A2 EI 90 B-s1, d0
Álmennyezetek általános helyen
B-s1, d0
A2-s1, d0
A2-s1, d0
A2-s1, d0
A1
Padlóburkolatok általános helyen
Cfl-s1
Bfl-s1
Bfl-s1
Bfl-s1
Bfl-s1
Álpadlók szerkezetei általános helyen Hő- és hangszigetelések általános helyen (amennyiben szerkezet külső síkján, burkolatként találhatók) Felülvilágítók
B REI 15
A2 REI 15
A2 REI 15
A2 REI 30
A1 REI 30
B-s1, d0
B-s1, d0
B-s1, d0
B-s1, d0
A2-s1, d0
D-d0 D
D-d0 D
D-d0 D
D-d0 D
D-d0 D
-
A2 EI 60
A1 EI 90
A1 EI 90
A1 EI 90
Csapadékvíz elleni szigetelések Gépészeti aknák nyílászárói
~ 28 ~
8.2.5.Történeti képek, fotók:
~ 29 ~
~ 30 ~
~ 31 ~
