MAGYAR PIARISTA DIÁKSZÖVETSÉG

MAGYAR PIARISTA DIÁKSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

20143.

1. oldal, összesen: 12

I. § Általános rendelkezések Jelen Alapszabály a Magyar Piarista Diákszövetség egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya. A Magyar Piarista Diákszövetség (a továbbiakban Szövetség) az − egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (továbbiakban: Etv.) alapján − tagjai által önkéntesen létrehozott, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.) szerinti jogi személyiséggel rendelkező, országos hatókörű közhasznú civil szervezet. A Szövetség elnevezése: A Szövetség székhelye: A Szövetség postacíme: A Szövetség alapítási éve:

Magyar Piarista Diákszövetség (a továbbiakban: Szövetség ). 1052 Budapest, V. Piarista köz 1. 1052 Budapest, V. Piarista köz 1. 1989. II. § A Szövetség célja

A Szövetség célja, hogy: 1. ápolja a piarista iskolák hagyományos szellemiségét, törekedjék a piarista iskoláknak a magyar oktatásban és közművelődésben megfelelő elismertetésére; szervezett keretet nyújtson a piarista iskolák működésének anyagi és szellemi támogatásához, volt diákjainak az egymással és a működő piarista iskolákkal való kapcsolattartásához és együttműködéséhez. 2. A Szövetség keresztény, nemzeti és piarista értékrend szerint működő közösség, összefogásban szolgál és szolgáltat, elsősorban a tagjai, valamint a Piarista Rend Magyar tartománya, a piarista iskolák, a katolikus egyház és a társadalom részére is. Tevékenységének végzése során nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból. 3. Az 1989-ben megalakult Szövetség szellemi és lelki örökösének tekinti magát az 1923-tól alakult piarista diákszövetségeknek, és folytatni kívánja a piarista szellemiség fenntartását és ápolását. III. § A Szövetség alaptevékenysége A Szövetség céljának megvalósítása során - a Civil tv. 34. § értelmében - az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: 1.

Kulturális tevékenység (1991. évi XX.tv. 121.§ a-b.): a volt piarista diákok egymással, egykori tanáraikkal és a jelenleg működő piarista iskolákkal való kapcsolattartásának, együttműködésének segítése; ennek érdekében közreműködik vitafórumok, előadások, összejövetelek, találkozók, kirándulások, zarándok- és turista utak szervezésében és lebonyolításában; 2. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (2011. évi CXC tv. 4.§ /1/ bek. a-u.): a működő piarista iskolák vallási, oktatási, nevelési, kulturális és közművelődési tevékenységének támogatása; a tanulók szakmai és világnézeti fejlődésének, nemzettudatuk kialakulásának, pályaválasztásuknak és továbbtanulásuknak az elősegítése, különösen előadások és tanácsadás útján, alapítványok és ösztöndíjak létesítésével, pályázatok kiírásával, kiadványok támogatásával; 3. Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása (2011. évi CCXI.tv.1-6.§, CLXXXIX.tv.13.§ /1/ bek.): a rászoruló volt tanárok és diákok támogatása, a szegény sorsú diákok tanulásának támogatása a piarista iskolákban és továbbtanulásuk alatt; 4. Kulturális örökség megóvása (2001. évi LXIV.tv. 5.§ /1/ bek., 2011. évi CLXXXIX.tv. 23. § /4/ bek.): közreműködés a történelmi Magyarországon működött, illetőleg jelenleg is működő piarista iskolák történetének feltárásában, így az iskolák, azok tanárai és volt diákjai szakmai és közéleti tevékenységét és eredményeit dokumentáló iskolamúzeum(ok) kialakításában és fejlesztésében, kiadványok megjelentetésében; a Piarista Rend Magyar Tartományának támogatása; Kalazanci Szent József szellemi és lelki örökségének a kutatása, széles körben való megismertetése; közreműködés a piarista iskolák hagyományait reprezentáló épületek, emléktáblák, szobrok, síremlékek ápolásában, a kegyeleti megemlékezések megtartásában. 5. A határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység (2011. évi CLXXIX.tv. 115. § a-i.):  a külföldön élő diáktársakkal való kapcsolattartás,  közreműködés a külföldi piarista iskolák hagyományait reprezentáló épületek, emléktáblák, szobrok, síremlékek ápolásában, a kegyeleti megemlékezések megtartásában. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A Szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.


IV. § Kapcsolatok a Piarista Renddel 1. 2. 3. 4.

A Szövetség szoros kapcsolatot tart fenn a Piarista Rend Magyar Tartománya tartományfőnökségével és a Magyarországon működő piarista iskolákkal. A Szövetség fővédnöke a Piarista Rend Magyar Tartományának mindenkori tartományfőnöke. A Rend tartományfőnöke egy rendtagot bíz meg a Rend és a Szövetség közötti kapcsolattartásra, aki hivatalból tagja az Elnökségnek. A magyarországi piarista intézmények vezetői egy−egy tagot delegálnak az intézmények mellett működő Tagozatokba, akik hivatalból tagjai a Tagozat vezetőségének. V. § A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

1.

2. 3. 4. 5. 6.

6.7. 7.8. 8. 9.

10. 11. 12. 13. 14.

A Szövetség rendes tagja lehet minden olyan 18. életévét betöltött tanuló és minden olyan nagykorú magyar vagy külföldi állampolgárságú természetes személy, aki legalább egy évet bármely piarista iskolában végzett, legalább egy évet ott tanított vagy dolgozott, és az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, a Szövetség tevékenységében részt vesz, vállalja a szövetségi célok megvalósítása érdekében a közreműködést és a tagdíj megfizetését. A rendes tagok felvételéhez belépési nyilatkozat kitöltése szükséges, melynek alapján a felvételről az Elnökség dönt. A felvételi kérelmet elutasító – és ennek indokait is tartalmazó – határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Választmányhoz címzett felülvizsgálati kérelemnek van helye. A rendes tag belépésekor nyilatkozik, hogy melyik Tagozathoz kíván csatlakozni. A későbbiekben − évente egy alkalommal − kérheti, hogy más Tagozathoz tartozzon. Minden rendes tag egy időben csak egy Tagozathoz tartozhat. A rendes tag bármely Tagozat összejövetelein részt vehet. A Szövetségnek lehetnek pártoló- és tiszteletbeli tagjai is. A Szövetség a tagjairól nyilvántartást vezet, s a tagokat tagsági igazolvánnyal látja el. A nyilvántartás módját a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. A szövetségi tagság megszűnik a tag halálával, kilépéssel vagy kizárással, a szövetségi tagdíj – az írásbeli felszólításban meghatározott fizetési határidő (15 munkanap) lejárta után – meg nem fizetésével, a jogi személy esetén annak jogutód nélküli megszűnésével, a tagdíjsági kötelességek megsértése alapján hozott meg nem fizetése miatt hozott, a tagsági viszonyt felmondó megszűnését megállapító választmányi elnökségi határozattal, illetve a tagnak a Szövetség és annak eszméivel ellentétes magatartása miatt hozott, a tagot kizáró elnökségi határozattal, továbbá a Szövetség megszűnésével, A tagdíjat meg nem fizető tag tagsági viszonyát az Elnökség a tagdíj megfizetésére vonatkozó írásbeli felszólításban meghatározott fizetési határidő lejárta után felmondhatja. Az a tag, aki a Szövetség céljait súlyosan veszélyezteti, a Szövetség érdekeivel ellentétes magatartást tanúsít, kizárható a tagok közül. A kizárásról az Elnökség dönt. Az eljárás során az érintett tag személyes meghallgatására és védekezésének előadására lehetőséget kell biztosítani. A határozatról a tagot írásban, indokolással ellátva értesíteni kell. A tagsági viszonyt felmondó, illetve a és Szövetségből kizáró megszűnését megállapító határozatok ellen a kézhezvételtől számítva 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a Szövetség Választmányához, amely halasztó hatályú. E határidő elmulasztása jogvesztő hatállyal bír. A tagság megszűnésének időpontja: a) kilépés esetén a szándék – írásbeli – bejelentésének napja (10. pont), b) elhalálozás esetén a tag halálának a napja, c) jogi személy megszűnésének esetén, valamint d) kizárás, illetve és a tagsági viszonyt felmondó határozat esetén a határozat jogerőre emelkedésének napja. A kilépési nyilatkozatot írásban kell eljuttatni a Szövetség Elnökségéhez. A tagsági viszony megszűnése esetén az Elnökség a tagnyilvántartásban rögzíti a kilépés tényét és dátumát.. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tag (vagy annak jogutódja) a már befizetett tagdíjat és egyéb adományait nem követelheti vissza a Szövetség vagyonából. A Szövetség pártoló tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, aki segíti és (esetleg anyagilag) támogatja a Szövetséget, dolgozik a Szövetség céljainak megvalósítása érdekében, azonban nem kíván élni a Szövetség rendes tagjait megillető jogokkal és kötelezettségekkel. A pártoló tagok felvétele tárgyában az Elnökség határozattal dönt a 2. pontban foglaltak szerint. Elutasítás esetén a Választmányhoz intézett felülvizsgálati kérelemnek van helye. A Választmány a Szövetségben kiemelkedő tevékenységet végző pártoló tagot – egyetértése esetén − határozattal rendes taggá nyilváníthatja.


15. A Közgyűlés a Szövetség feladatainak megvalósításában kimagasló érdemeket szerzett személyeket – függetlenül attól, hogy piarista iskola tanulói voltak-e, az Elnökség javaslatára – tiszteletbeli taggá, tiszteletbeli elnökké választhatja. VI. § A tagok jogai és kötelezettségei A.) 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A Szövetség rendes tagjának jogai: részt vehet a Közgyűléseken szavazati joggal, részt vehet a Szövetség munkájában, tevékenységében és rendezvényein, választhat és megválasztható a Szövetség bármely szerveibe, tisztségére, a Szövetség tevékenységét érintő javaslatokat tehet, a Szövetség szerveitől és tisztségviselőitől a Szövetség tevékenységével kapcsolatos kérdésekben tájékoztatást kérhet, igénybe veheti a Szövetség által nyújtott kedvezményeket, a Szövetség valamely szervének törvénysértő határozatát − a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül − bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

B.) A Szövetség rendes tagjának kötelezettségei: 7. megtartani az Alapszabály és az Alapszabály alapján elfogadott más szabályzatok rendelkezéseit, továbbá a Szövetség illetékes testületi szerveinek határozatait, 8. megfizetni a megállapított tagdíjat, 9. teljesíteni a Szövetség tevékenységével kapcsolatos – önként vállalt – kötelezettségeit, 9.10. a Szövetség tevékenységének, hirdetményeinek, tájékoztatásainak rendszeres figyelemmel kísérése a Szövetség honlapján, hírleveleiben vagy a Piarista Diák c. újságban 10.11. a piarista iskolák szellemiségéhez hű köz- és magánéleti magatartást tanúsítani. C.) A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei: 11.12. azonosak a rendes tag jogaival és kötelezettségeivel, azzal az eltéréssel, hogy a pártoló tag tisztségre nem választható, a tiszteletbeli tag pedig tagdíjfizetésre nem kötelezhető, − a Közgyűlésen pedig nem egyik sem szavazhatnak. 12.13. a jogi személyiségű pártoló tag jogait a képviselője útján gyakorolja. VII. § A Szövetség szervezete, működési rendje A Szövetség több területi szervezeti egységből (a továbbiakban: Tagozatokból), valamint tevékenység szerint szerveződő szervezeti egységekből (a továbbiakban: Munkacsoportokból) áll. A Szövetség céljainak teljesítése során és érdekében kész közreműködni a tevékenységi körét érintő feladatokat ellátó állami, közigazgatási és egyházi szervekkel, továbbá hazai és külföldi civil szervezetekkel is. A Szövetség Közgyűlése, illetve az Elnökség ülései és meghívói, valamint azok határozatai, a működési adatok, a szolgáltatások igénybevételének módja, végül a beszámolók nyilvánosak, azok a Szövetség honlapján kerülnek közzétételre. A honlap elérhetősége: www.mpdsz.hu A Szövetség a céljainak megvalósítása érdekében − Piarista Alapítvány néven − országos alapítványt hozott létre. A.) A Szövetség szervei: 1. Közgyűlés, a Szövetség legfőbb szerve, 2. Választmány, a Szövetség közgyűlési/alapszabályi felhatalmazás alapján döntéshozó, egyebekben pedig egyeztető−javaslattevő- koordinatív szerve, 3. Elnökség, a Szövetség ügyintéző és képviseleti szerve (az 1−3 pontokban felsoroltak a továbbiakban együtt: Vezető szervek), 4. Felügyelő Bizottság, a Szövetség vezető szerveitől elkülönült ellenőrző szerve. B.) A Szövetség szervezeti egységei: 1. területi szervezeti egységei a Tagozatok, felsorolásukat az SZMSZ tartalmazza, 2. tevékenység szerinti szervezeti egységei a Munkacsoportok, felsorolásukat az SZMSZ tartalmazza.


VIII. § A Közgyűlés A.) Általános rendelkezések 1. A Szövetség legfőbb testületi szerve a Közgyűlés, amelyben a tagok személyesen gyakorolják szavazati jogukat. A jogi személyek részvételi jogukat képviselőjük útján gyakorolják, a képviseletükre – magán- vagy közokirati formában − meghatalmazást adhatnak, melyet a meghatalmazottnak a Közgyűlés megkezdése előtt kell átadnia a Választmány Elnökének. A Közgyűlés levezető Elnökének, a jegyzőkönyv vezetőjének és a jegyzőkönyv két hitelesítőjének a személyére a Választmány Elnöke köteles javaslatot tenni, a megjelent tagok pedig javaslatot tehetnek. A Közgyűlés levezető Elnökét, a jegyzőkönyv vezetőjét és a jegyzőkönyv két hitelesítőjét a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással választja meg. 2. A Közgyűlés – általában − nyílt, azon a meghívottakon kívül más érdeklődők is részt vehetnek. 3. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. 4. A Szövetség 4 (négy) évente ún. Tisztújító Közgyűlést tart, melynek – nem kizárólagos − feladata a Szövetség Elnökének, a Választmány tagjainak és a Felügyelő Bizottság Elnökének a megválasztása. Valamennyi tisztségviselő megbízatása 4 (négy) évre szól. 5. A Tisztújító Közgyűlésen az elnöki tisztségre jelölteknek be kell mutatniuk a programjukat, amelynek a Szövetség céljaival, az Alapszabályban megfogalmazott értékeivel és alapvető működési módjával összhangban kell lennie. A megválasztott Elnök ezen program alapján, azt aktualizálva felelős az éves elnökségi munkaterv összeállításáért és annak megvalósításáért. 6. Minden tisztújítást követő 2. (második) évben a Közgyűlés Főtitkárt választ. A Főtitkár megbízatása 4 (négy) évre szól. 7. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha a) az Elnökség indokoltnak tartja, vagy b) a Választmány határozata, c) a Felügyelő Bizottság javaslata vagy d) a tagok legalább 10%-ának írásban előterjesztett – az indokot és a célt is tartalmazó – indítványa alapján, továbbá ha azt e) a törvényességi felügyeletiet ellenőrző szerv írásban indítványozza, vagy bíróság elrendeli. A Rendkívüli Közgyűlés az indítványban/meghívóban megfogalmazott tárgykör(ök)ben teljes jogúan jár el és határoz. A Rendkívüli Közgyűlést a Választmány Elnöke hívja egybe. B.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 1. a Szövetség Alapszabályának elfogadása, módosítása és jóváhagyása (Minősített többségű határozat, lásd: VIII. § C. 4. pont); 2. a Diákszövetség Szövetség Elnökének, Főtitkárának, a Választmány legfeljebb 10 választott tagjának és a Felügyelő Bizottság Elnökének a megválasztása, felmentése és visszahívása; 3. a Szövetségnek más egyesületbe vagy társadalmi szervezetbe történő belépése, más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesülése, valamint a Szövetség feloszlása tárgyában hozandó döntés (Minősített többségű határozat; lásd VIII. § C. 4. pont); 3.4. a Szövetség tevékenységről szóló elnöki és választmányi elnöki éves beszámolók megvitatása és jóváhagyása; 4.5. a Szövetség következő évre tervezett tevékenységének meghatározása, megvitatása és jóváhagyása az elnökségi és a választmányi éves munkatervek alapján; 5.6. az éves költségvetés elfogadása; 6.7. a tiszteletbeli tag(ok) és Tiszteletbeli Elnök megválasztása; 7.8. a költségvetési beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása, amelynek tartalmát − a jogszabályok alapján − az SZMSZ írja elő. (Ezen beszámolót és közhasznúsági mellékletet a Szövetség a honlapján teszi közzé, abba bárki betekinthet, és saját költségére abból másolatot készíthet.) C.) A Közgyűlés összehívása, határozatképesség és a szavazás rendje: 1. A Közgyűlést a Választmány Elnöke hívja össze a teljes tagság számára elérhető honlapon keresztül. A meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal igazolhatóan (levélben, e-mail-ben, faxon vagy személyesen) a teljes tagság rendelkezésére kell bocsátani, valamint a Szövetség honlapjára fel kell tenni.. A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, időpontját, javasolt napirendjét, valamint tájékoztatást arról: határozatképtelenség miatt elmaradt Közgyűlés esetén a megismételt Közgyűlés az eredeti helyszínen, azonos napirendi pontok mellett 1 (egy) órával később lesz megtartva, és az a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. 1.2. Az összehívás – a honlap mellett – történhet még hírlevélben vagy körlevélben közzé tett felhívásban is. 2. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. A megismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés időpontját, helyét, napirendi pontjait, valamint tájékoztatást, mely szerint határozatképtelenség miatt elmaradt Közgyűlés esetén, a megismételt


3. 4. 5. 6. 7.

8.

9.

Közgyűlés az eredeti helyszínen, azonos napirendi pontok mellett 1 (egy) órával később lesz megtartva, és a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben – a jelenlevő tagok legalább egyötödének javaslata alapján – zárt ülést kell elrendelni. A Személyi kérdésekben a szavazás titkos. A VIII. § B.) 1. és 3. pontokban leírt határozat elfogadásához a jelenlevő és szavazati joggal rendelkező tagok legalább 2/33/4-éáneak szavazata szükséges. (Minősített többségű határozat.) A Szövetség tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatai – a Közgyűlés jegyzőkönyvében rögzített határozatok és adatok felhasználásával − a Szövetség honlapja útján kerülnek ismertetésre. A Közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a Közgyűlés helyét, időpontját, napirendjét, a megjelent tagok számát, a határozatokat, a támogatók, ellenzők és tartózkodók számát, és a Közgyűlés befejezésének időpontját. A Közgyűlés határozatai ellenkező rendelkezés hiányában az ülést követő napon lépnek hatályba, azokat a Szövetség honlapján közzé kell tenni, ha ez a Szövetség vagy harmadik személy személyiségi jogait, adatait, vagy üzleti titkát nem sérti, vagy veszélyezteti. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 8:1. §szerinti közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. A Közgyűlési határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a.

akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b.

akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c.

aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d.

akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben,

e.

aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

f.

aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

g.

vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Ha egy küldött tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

IX. § A Választmány A Választmány – mint a Szövetség egyeztető, javaslattevő és koordinatív szerve – a Szövetség szervezeti egységei közötti együttműködés fóruma. Megbízatása két egymást követő Tisztújító Közgyűlés közötti időtartamra szól. A.) A Választmány tagjai: 1. a Közgyűlés által megválasztott legfeljebb 10 (tíz) tag, 2. a Tagozatok által megválasztott és azokat képviselő két-két delegált, 3. az Elnökség szavazati joggal rendelkező tagjai (lásd X.§ B.) 1−4. pont), 4. Tanácskozási joggal a Felügyelő Bizottság Elnöke és Piarista Alapítvány Kuratóriumának Elnöke. A Választmány működésének szervezésére és vezetésére a tagok saját körükből választmányi tisztségviselőként Elnököt és Titkárt választanak. B.) A Választmány hatáskörébe tartozik: 1. az előző választmányi ülés óta eltelt idő alatt végzett munka megvitatása, értékelése, továbbá a következő időszak munkájának megtervezése, feladatainak meghatározása, 2. a szervezeti egységek működésének irányítása; szervezeti egységek létrehozása vagy megszüntetése, 3. jutalmak és kitüntetések adományozása, 4. az éves tagdíj mértékének meghatározása,


5.

a tagdíjakból származó bevétel felosztási irányelveinek meghatározása a Szövetség szervei és szervezeti egységei között a Szövetség céljaival összhangban, 6. a Szövetség gazdálkodásának ellenőrzése évente legalább egyszer, 6.7. a tagságot megszüntető másodfokú határozat hozatala a tagsági kötelezettségek megsértése miatt; felvételi kérelmet elutasító határozat elleni felülvizsgálat lefolytatása, felülbíráló vagy megerősítő határozat hozatala, 7.8. a Szövetségre vonatkozó SZMSZ és egyéb szabályzatok elfogadása az a DiáksSzövetség Elnökének előterjesztése alapján, 8. a Szövetség szervezeti egységeire vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat és egyéb szabályzatok elfogadása az adott szervezeti egység vezetőjének előterjesztése alapján, 9. a Piarista Alapítvány alapítói jogainak gyakorlása a) Az Alapítvány – kezelő szerveként – Kuratóriumot jelöl ki. Ha a kezelő szerv tevékenységével az Alapítvány célját veszélyezteti, a kijelölést visszavonhatja, és kezelőként új kuratóriumot jelölhet ki, b) A Kuratórium tagjait személy szerint − a feladat vállalásáról szóló nyilatkozatuk vétele után − határozott időre (a Választmány megbízatásának végéig) bízza meg, c) Indokolt esetben − az Alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül − módosíthatja az Alapító Okiratot. C.) A Választmány működése: 1. A Választmány ülésein a szervezeti egységek képviselői tapasztalatot cserélnek, együttműködésükkel segítik a Szövetség céljai érdekében megvalósuló kezdeményezések kibontakozását. 2. A Választmány szükség szerint, de legalább évente két ízben tart ülést. Legalább 5 (öt) választmányi tag indítványára a választmányi ülést össze kell hívni. Az összehívásról a Választmány Elnöke − az ülés helyének, időpontjának és napirendjének, valamint az ülés előkészítő anyagának közlésével − levél vagy e-mail útján gondoskodik. 3. A Választmány ülését a Választmány Elnöke vezeti. A választmányi ülés − általában − zárt, a Választmány tagjain kívül csak a meghívott személyek vehetnek részt. A meghívott személyek szavazati joggal nem rendelkeznek. 4. A Választmány ülése határozatképes, ha a választmányi tagok legalább egyharmada jelen van. 5. A Választmány határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. X. § Az Elnökség Az Elnökség a Szövetség ügyintéző ügyvezető és képviselő szerve. Az Elnökség a Szövetség céljai érdekében és értékei szerint, az elnöki programban megfogalmazottak alapján − a Közgyűlés és a Választmány iránymutatásának megfelelően − látja el a Szövetség vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az Elnökség a Szövetség általános hatáskörű operatív szerve, amely gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, biztosítja a két Közgyűlés közötti időszakban a szövetségi munka folyamatosságát. Az Elnökség munkáját az Elnök szervezi és irányítja. A.) Az Elnökség feladatai: 1. éves munkatervet dolgoz ki; 2. a következő választmányi ülésig jóváhagyja egy új Munkacsoport működését, vagy felfüggesztheti azt; 3. segíti, összefogja, és felügyeli a Tagozatok és a Munkacsoportok működését; 4. koordinálja a Szövetség országos rendezvényeit; 5. szoros kapcsolatot ápol a Piarista Rend Magyar Tartományával és a piarista iskolákkal; 6. összefogja, és felelősen működteti a Szövetség gazdasági tevékenységét; 7. elkészíti, és benyújtja a törvényben vagy rendeletben előírt beszámolókat; 8. felelős a Szövetség belső és külső kommunikációjáért; 9. meghatározza azokat az elveket, amelyek mentén külső szervezetekkel a Szövetség kapcsolatot tart, és ellenőrzi azok betartását, meghatalmazza a kapcsolattartókat; 10. működési környezetet biztosít a Szövetség munkájához; 11. elkészíti a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát, amelyet – valamint módosításait – a Választmány hagy jóvá. 12. dönt minden olyan kérdésben, amelynek eldöntését az Alapszabály nem utalja a Közgyűlés vagy a Választmány hatáskörébe; 13. a közcélú támogatások felhasználása tekintetében a felmerülő feladatokat ellátja;. 14. a Szövetség Elnökének javaslata alapján a Kincstárnok (Gazdasági Alelnök) megválasztása;, 15. a Felügyelő Bizottság Elnöke által javasolt 2 (két) Felügyelő bizottsági tag jóváhagyása;. 15.16. a tagsági viszonyt megszüntető jogkörét elsőfokon gyakorolja.


B.) Az Elnökség tagjai: Az Elnökség szavazati joggal rendelkező tagjai: 1. a Közgyűlés által választott Elnök és a Főtitkár, 2. az Elnök által megbízott Alelnökök, 3. az Elnök javaslata alapján, az Elnökség által megválasztott Kincstárnok (Gazdasági Alelnök), 4. a Fővédnök és a Rendi összekötő. Az Elnökség tanácskozási joggal rendelkező tagjai:

5.4. a Választmány Elnöke, 6.5. A Felügyelő Bizottság Elnöke. C.) Az Elnökség működése 1. Az Elnökség megbízatása két egymást követő Tisztújító Közgyűlés közötti időtartamra szól. 2. Az Elnökség szükség szerint − általában havonként egyszer − tartja üléseit. Határozatképes, ha az ülésen az Elnök vagy Főtitkár jelenlétével a szavazati joggal rendelkező tagok több mint 50%-a jelen van. 3. Az elnökségi ülést − a hely, az időpont és a napirend egyidejű közlésével − névre szóló értesítéssel az Elnök hívja össze. . Az elnökségi ülésre az elnökség tagjait kell meghívni. A meghívót a kitűzött időpont előtt 8 nappal igazolhatóan (levélben, e-mail-ben, faxon vagy személyesen) kell az elnökségi tagok rendelkezésére bocsátani. A meghívónak tartalmaznia kell az elnökségi ülés helyét, időpontját, javasolt napirendjét. 4. A napirend kiegészítését indokolással az Elnöktől lehet kérni az elnökségi ülés megkezdéséig. A napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnök dönt. Ha az Elnök nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, az Elnökség a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 3.5. 4.

Az elnökségi ülés − általában − zárt, az Elnökség tagjain kívül csak a meghívott személyek vehetnek részt. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben a határozatoknak tartalmaznia kell azok pontos szövegét, dátumát, a támogatók, ellenzők és tartózkodók számát. Az elnökségi ülésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul. 5.6. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 6.7. Részfeladatok ellátásával az Elnökség megbízhat elnökségi tagokat, tagjaiból és a Szövetség tagjaiból pedig bizottságokat hozhat létre. A bizottságokban való közreműködésre olyan szakembereket is felkérhet, akik a Szövetségnek nem tagjai. D.) Az elnökségi tagság tisztsége megszűnik: 1. az elnökségi tagság időtartamának lejártával, 2. visszahívással, 3. lemondással, 4. a szövetségi tagság megszűnésével. A visszahívás jogintézménye felmerül, ha a tisztségviselő a Szövetség céljaival, szellemével össze nem egyeztethető magatartást tanúsít, ilyen módon jár el, vagy a Szövetség képviseletére, bármely tisztségére egyéb módon méltatlanná válik. (Pl. jogszabálysértő, törvénysértő magatartást tanúsít, büntetett előéletűvé válik stb.) Az elnökségi tagok feladataikat társadalmi tisztségként látják el, munkájukért díjazás nem jár. XI. § A Tagozatok 1. 2. 3. 4.3. 5.4. 6.5. 7.6.

A Tagozatok a Szövetség jogi személyiség nélküli területi szervezeti egységei, saját vezetőséggel. A szervezeti működésükhöz szükséges vagyoni eszközöket a Szövetség biztosítja. A Tagozat megalakulását a Diákszövetség tagjainak önkéntes társulása kezdeményezheti. A Tagozatot választmányi határozat hozza létre, vagy szünteti meg. A Tagozat elkészíti saját Szervezeti és Működési Szabályzatát, amit – valamint módosításait – a Választmány hagy jóvá. A Tagozatok működését a Választmány jogosult és köteles ellenőrizni. A Tagozatok rendszeresen (évente legalább egyszer) – az SZMSZ előírásainak megfelelően − kötelesek elszámolni a rendelkezésükre bocsátott vagyoni eszközökkel a Szövetség Kincstárnoka felé. A Tagozat általában működő piarista intézmény mellett jön létre, és azzal szorosan együttműködik. Ebben az esetben a piarista intézmény igazgatója egy tagot delegálhat a Tagozat vezetőségébe. A Tagozat saját tagjai köréből − a Tisztújító Közgyűlést követő 1 hónapon belül − 4 évre vezetőséget: a) tagozati elnököt,


b) tagozati titkárt és c) tagozati pénztárnokot választ. 8.7. Minden Tagozat saját tagjai köréből − a Tisztújító Közgyűlést követő 1 hónapon belül − 4 évre két-két delegáltat választ, és küld a Választmányba. XII. § A Munkacsoportok 1. 2. 3. 4.3. 5.4. 6.5. 7.6.

A Munkacsoportok a Szövetség jogi személyiség nélküli, meghatározott tevékenységre létrejött vagy létrejövő szervezeti egységei, saját vezetőséggel. A működésükhöz szükséges vagyoni eszközöket a Szövetség biztosítja. A Munkacsoportot elnökségi vagy választmányi határozat hozza létre, vagy szünteti meg. Elnökségi határozat esetén, azt a legközelebbi választmányi ülés elé kell terjeszteni jóváhagyás végett. A Munkacsoport – szükség szerint – elkészíti saját SZMSZ-ét, ezt és ennek módosításait a Választmány hagyja jóvá. A Munkacsoportok működését a Választmány ellenőrizni jogosult és köteles. A Munkacsoportok rendszeresen (évente legalább egyszer) – az SZMSZ előírásainak megfelelően − kötelesek elszámolni a rendelkezésükre bocsátott vagyoni eszközökkel a Szövetség Kincstárnoka felé. A Szövetség rendes tagjai csatlakozhatnak egy vagy több Munkacsoporthoz is. A Munkacsoport külső szakértőt is bevonhat a feladatának elvégzésébe. A Munkacsoport saját tagjai köréből vezetőt választ, aki felelős a Munkacsoport tevékenységéért, és a Szövetség szervei felé képviseli a Munkacsoportot. XIII. § A Felügyelő Bizottság

1.

2.

3.

4. 5.

6.

A Felügyelő Bizottság − mint a vezető szervektől elkülönült ellenőrző szerv − ellenőrzi a Szövetség működését és gazdálkodását, különösen a vagyoni eszközöknek a jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott módon, hatékonyan és célszerűen történő működtetését. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság Elnökét a Közgyűlés választja meg. Megbízatása a következő Tisztújító Közgyűlésig tart. Működéséért közvetlenül és kizárólag a Közgyűlésnek felelős. A Bizottság további 2 (két) tagját a Felügyelő Bizottság Elnöke választja ki a Szövetség tagjai közül. A tagokat a Szövetség Elnöksége hagyja jóvá. Nem lehet a Felügyelő Bizottság Elnöke, tagja és könyvvizsgálója az a személy, aki a) vezető szerv tagja (ide nem értve a Közgyűlés tisztséggel nem rendelkező tagját), b) a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, c) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást – továbbá d) a fenti alpontokban meghatározott személyek hozzátartozója. A Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai jogosultak a Választmány és az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt venni. A Felügyelő Bizottság Elnöke nyilatkozik az éves költségvetés és a költségvetési beszámoló – a Közhasznúsági melléklet − elfogadásáról (vagy elvetéséről), hogy a Közgyűlés e nyilatkozat ismeretében dönthessen. A Felügyelő Bizottság ülése határozatképes, ha azon az Elnökén kívül további egy tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A Felügyelő Bizottság – egyéb tekintetben – ügyrendjét és működési szabályát maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság Elnöke köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a Szövetség működésében jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése

7. 8.

a) az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A 61. pontbeli kezdeményezés alapján az illetékes vezető szervet 30 napon belül kell összehívni. E határidő eltelte után a Felügyelő Bizottság Elnöke jogosult a vezető szerv összehívására. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság Elnöke köteles haladéktalanul a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni.


XIV. § A Szövetség tisztségviselői 1. 2. 3. 4. 5.

6.

7.

8. 9.

A Szövetség vezető tisztségviselői: az Elnök, a Főtitkár, az Alelnök, a Kincstárnok (Gazdasági Alelnök), a szervezeti egységek vezetői, valamint a Felügyelő Bizottság Elnöke. A Szövetség tevékenységének elvi irányítását – az Elnökséggel egyetértésben – az Elnök látja el. A Szövetség tevékenységének operatív irányítása a Főtitkár feladata. Dönt azokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak más – testületi – szerv hatáskörébe, továbbá ideiglenesen intézkedéseket tesz az érintett szervek ülései közötti időszakban. Tevékenységéről köteles a Közgyűlésnek, a Választmánynak és az Elnökségnek beszámolni. A tisztségviselői funkció az Alapszabályban feljogosított szerv által történt megválasztással, megbízással és a tisztség elfogadásával keletkezik. A tisztségviselők részletes feladatait az SZMSZ határozza meg. A tisztség megszűnik: a a tagság megszűnésével, b lemondással, c felmentéssel, d visszahívással, valamint e a közügyektől eltiltó jogerős ítélettel. A tisztség megszűnésének időpontja: a felmentés és visszahívás esetén a megválasztásra jogosult szerv által hozott jogerős határozat, b lemondás esetén a benyújtás napja, c bírósági ítélet esetén pedig a jogerőre emelkedés napja. A vezető tisztségviselők jelölésénél és megválasztásánál figyelemmel kell lenni az alábbi összeférhetetlenségi szabályokra: a a Szövetség vezető tisztségviselője csak a Szövetség olyan tagja lehet, aki magyar állampolgár vagy Magyarországon letelepedett (tartózkodási engedéllyel rendelkező) nem magyar állampolgár, b a Szövetség vezető tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, c a jelölésénél és megválasztásánál a fentiekre figyelemmel kell lenni, továbbá a Civil tv. 38. és 39. §-ban, megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokra is. Az Egyesület vezető tisztségviselői, illetve az ennek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más közhasznú szervezetben is betöltenek vezető tisztséget. Vezető tisztségviselő megbízásának rendkívüli megszűnése esetén a tisztségre új tisztségviselőt kell választani a legközelebbi Küldöttözgyűlésen, amit egy éven belül össze kell hívni. Az így megválasztott vezető tisztségviselő megbízása ugyanaddig az időpontig szól, mint ameddig azé a tisztségviselőé szólt, akinek a megbízása megszűnt. c XV. § A Szövetség képviselete

1. 2.

A Szövetséget elsősorban az Elnök, a Főtitkár és az Alelnökök, akadályoztatásuk esetén, továbbá meghatározott ügyekben pedig valamint a Kincstárnok (Gazdasági Alelnök) képviseli. A Szövetség képviseletében aláírásra az Elnök, az Alelnökök, a Főtitkár és a Kincstárnok (Gazdasági Alelnök) önállóan, egy személyben jogosult. Pénzügyi kötelezettségvállalás esetén pedig az Elnök, vagy a Főtitkár, vagy valamelyik Alelnök aláírása mellett a Kincstárnok (Gazdasági Alelnök) ellenjegyzése is szükséges.

2. XVI. § A Szövetség gazdálkodása 1.

A Szövetség gazdasági - vállalkozási tevékenységet elsődlegesen nem végez; azonban ilyent közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

2.

A Szövetség az Alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében gazdálkodik. A Szövetség gazdálkodását a hatályos jogszabályok, továbbá az SZMSZ előírásai szerint és a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés keretei között a Kincstárnok (Gazdasági Alelnök) irányítja. A Szövetség kiadásai a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), az egyéb cél szerinti tevékenységek érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), az esetleges

3.


4.

vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), valamint a bevételarányosan megosztandó közvetett költségek (ráfordítások, kiadások). A Szövetség működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze: a) tagok által fizetett tagdíj, b) magán- és jogi személyek támogatásai, c) a Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétel, d) rendezvények bevétele, e) elnyert pályázati források, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás, f) az államháztartás alrendszereitől közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel, g) költségvetési támogatás az Európai Unió strukturális alapjaiból, ill. a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás, az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti kiutalt összege, h) más szervezettől, ill. magánszemélytől kapott adomány, i) egyéb bevételek.

5.

A tagok által befizetett tagdíjak, valamint a közös célt szolgáló befizetések a Szövetség vagyonát képezik. A szövetségi tagság bármely módon történő megszűnése esetén a tagokat a Szövetség vagyonából semmilyen térítés vagy visszatérítés nem illeti meg. 6. A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok kizárólag az esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig felelnek a Szövetség tartozásaiért. 7. A Szövetség működéséről külön jogszabályok előírásai szerint könyvviteli nyilvántartást vezet. Az üzleti év végén az Elnökség – az általa megbízott könyvelő segítségével – Beszámolót, Közhasznúsági mellékletet készít, és beterjeszti a Közgyűlés elé, a közhasznúsági mellékletet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni . 8. A Szövetség céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást pedig a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja. Rendezvényeket tart, és az azokon befolyt összeget a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel. 9. A Szövetség céljainak megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében – a jogszabály előírásai szerint – gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági és közhasznú társaságot, alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet. 10. A Szövetség által végzett kiegészítő gazdasági tevékenység elsősorban a következőkre irányul – nem kizárva bármely más gazdasági tevékenységet sem: a) (máshová nem sorolható egyéb) szabadidős tevékenységek, b) reklám és egyéb kulturális kiadványok, c) személyiségfejlesztés, d) idegenforgalom és környezetvédelem, e) oktatás. 12. A Szövetség gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. A Szövetség vagyonának jogszerű felhasználásáért az Elnökség felelős. 13. A Szövetség megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után fennmaradó – vagyona a Piarista Rend Magyar Tartományának a tulajdonába és rendelkezése alá kerül. XVII.§ Vegyes rendelkezések 1.

A Közgyűlés jegyzőkönyvét, határozatait, továbbá minden olyan határozatot, amely a választott testületek személyi összetételében vagy a Szövetség szervezetében változást eredményezett, a Fővárosi Törvényszéknek, mint a Szövetség nyilvántartását vezető Bíróságnak kell megküldeni. 2. A Szövetség működése nyilvános, létezésével összefüggő irataiba a hivatali órákban bárki − előzetes egyeztetés után − betekinthet, és azokról másolatot kérhet. Ennek módját a Szövetség SZMSZ-e tartalmazza. 3. A Szövetség vezető szerveinek döntéseire vonatkozó nyilvántartási és nyilvánosságra hozatali szabályait az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok tartalmazzák. 2. A Szövetség Közgyűlése, Választmánya és Elnöksége Határozatok Könyvében sorszámozottan tartja nyilván a döntéseit. Mindegyik Határozatok Könyvének tartalma a tagság számára nyilvános, azokat megismerhetővé és hozzáférhetővé kell tenni. A Határozatok Könyve tartalmazza a vezető szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges és szükséges, a személyét is). 3. A vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlése, illetve nyilvánosságra hozatala a Szövetség honlapján történik. 4. A Szövetség Elnöke felel az Éves Beszámoló Közhasznúsági jelentés tartalmáért. A Közhasznúsági jelentést z Éves Beszámolót a Kincstárnok (Gazdasági Alelnök) előterjesztése alapján a Közgyűlés fogadja el.


5.

Az Éves Beszámoló Közhasznúsági jelentés tartalmazza vonatkozó jogszabályok által előírtakat, azon belül: a. a számviteli beszámolót, b. a közhasznúsági mellékletet, c. a költségvetési támogatás felhasználását, d. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, e. a cél szerinti juttatások kimutatását, f. a központi szervektől kapott támogatás mértékét, g. a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, h. a Szövetség tevékenységéről szóló rövid tartalmi beszámolót. 6. Az Éves Beszámolóba Közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, és a saját költségére abból másolatot is készíthet. 7. A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a tagok betekinthetnek, az abban foglaltakról – saját költségükre – másolatot is készíthetnek. 8. A Szövetség által nyújtott szolgáltatások igénybevételének módjáról a Szövetség országos (PIARISTA DIÁK c. újság vagy Hírlevél) vagy helyi sajtó útján vagy a honlapján keresztül tájékoztatást ad. 9. A Szövetség tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait helyi sajtó útján (PIARISTA DIÁK c. újság vagy Hírlevél) és honlapján is nyilvánosságra hozza. 4.10. A Szövetség a rendezvényeiről az SZMSZ előírásai szerint értesíti a nyilvánosságot.

XVIII. § Hatályba léptető és záró rendelkezések A Szövetség Alapszabályának módosítása bírósági nyilvántartásba vétellel hatályosul. A Szövetség tevékenységére és az Alapszabály által nem szabályozott egyéb kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozó §-ai és a Civil tv., továbbá az ezeket kiegészítő és módosító jogszabályok vonatkoznak. A Szövetség a közhasznú jogállását az illetékes Bíróságnál a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétele útján szerzi meg. Jelen egységes szerkezetű Alapszabályt a Szövetség 20143. május 11április 5. napján megtartott Közgyűlése hagyta jóvá. Budapest, 20134. május 11április 5. napján

Dr. Oberfrank Ferenc a Magyar Piarista Diákszövetség Elnöke

Strommer Pál a Magyar Piarista Diákszövetség Főtitkára

Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály 20143. áprilismájus 115-én kelt módosítások alapján hatályos tartalmának. Ellenjegyzem:


MAGYAR PIARISTA DIÁKSZÖVETSÉG

Recommend Documents