Pettyes csatornaharcsa gazdálkodás és tenyésztés

Szent István University, Agricultural and Environmental Faculty

Department of Aquaculture

Pettyes csatornaharcsa gazdálkodás és tenyésztés

Szent István University-Gödöllő Department of Aquaculture

Pettyes csatornaharcsa (Ictalurus punctatus, Rafinesque, 1818)


Főbb termelők (FAO 2006)


Statisztika


Általános információk • Egészen a közelmúltig a csatornaharcsa termelés nem volt jelentős az USA-ban: •2000-ben már a tenyésztett fajok 50%-át adta a csatornaharcsa •A termelés 95%-a 4 államban történik: Mississippi (70%), Alabama, Arkansas, Louisiana •A csatornaharcsa, mint horgász sporthal csak másodikként követi a pisztrángsügért


Élőhely és biológia • A A 0.5-1.8 kg-os nőstények átlagosan 8 800 ikrát raknak testtömegkg-onként,

•később a hím elűzi a nőstényt a fészektől, és úszójának folyamatos legyezésével állandóan friss, oxigéndús vizet áramoltat az ikrákra.

• az ikrák 5-10 nap alatt kelnek ki, •hím még néhány napig az ivadékokról. • A csatornaharcsa alkalmi vegyes táplálkozású: gyakorlatikag minden rendelkezésre álló növényi és

állati eredetű táplálékot elfogyaszt.


Termelés


Szaporítás

Harcsaivadék

Fából készült ívató tartály


Termelés


Termelési ciklus

Termelési rendszerek Szent István University-Gödöllő Department of Aquaculture

•A

csatornaharcsa nevelés mesterséges tavakban, ketrecekben, köralakú tartályokban, csatornarendszerekben történhet mind az Egyesült Államokban ill. Kínában. Az Egyesült Államokban inkább a monokultúra jellemző, míg Kínában elterjedt mind a monokultúrás, mind a polikultúrás nevelés, utóbbi olyan hagyományos fajokkal kiegészítve, mint pl. a ponty. A halak etetése mesterséges táppal történik mindkét államban.


Betegségek és megelőző intézkedések Betegség

Kórokozó

Csatornaha rcsa vírusos bet.

–

Típus

Tünet

Beavatkozás

Csökkentett táplálkozási aktivitás, kiszámíthatatlan úszás, néha spirál alakban, váltakozó hiperaktivitás és levertség, duzzadt has, kidülledő szemek, vérzések.

Nincs kezelés; megfelelő gazdálkodás

Enteric Edwardsiella Baktérium septicaemi ictaluri a

Vérzések a külső száj alsó környékén; fehér fokális elváltozások a hal hátán és oldalán, esetenként szürke elváltozás a fejtetőn, amely nyílt sebben fakad ki.

Oxytetracycline; sulfamethoxine; ormetoprin

Flavobacteri Columnaris um Baktérium betegség columnare

Fehér foltok a szájban, éles pikkelyek és uszonyok, vattaszerű növekedés a száj körül, uszonyok széle szakadozó; "nyerges" elváltozás a hátúszó közelében, gomba terjedése a kopoltyúkon és a bőrön.


Aeromonas Aeromonas septicaemi hydrophila; a A. sobria

Baktérium

Úszók szakadozása és kivörösödése depigmentáció, fekélyek.


Gomba

Vattaszerű szürke / fehér foltok a bőrön vagy a kopoltyúkon, később barnává vagy zölddé válnak; általában kicsi, fokális Formalin fertőzések gyorsan terjednek a testen vagy a kopoltyún.

Vízipenész

Kopoltyú és külső paraziták

Saprolegnia spp.

Vírus

Trichodina sp.; Ichthyophthi Protozoa rius multifiliis

Small white spots on skin or gills; irritation, flashing, weakness, loss of appetite, and decreased activity; gills pale and very swollen Formalin Kis fehér foltok a bőrön vagy a kopoltyún; irritáció, gyengeség, étvágytalanság, csökkent aktivitás, kopoltyúk sápadtak és nagyon duzzadtak.

Proliferatív Aurantiactin (burjánzó) omyxon sp.; Myxozoa kopoltyú Dero digitata betegség

Duzzanat és piros és fehér foltok a kopoltyúkon darált hússzerű megjelenést adnak.

Formalin

Copepoda Ergasilus paraziták sp.; etc

Látható paraziták a kopoltyún

Formalin

Más paraziták

–

Copepoda Helminths; cestodes; trematodes

–

Formalin

Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok

Afrikai harcsa (Clarias gariepinus)

Rendszertani besorolása Ország: Állatok /Animalia/ Törzs: Gerinchúrosok /Chordata/ Altörzs: Gerincesek /Vertebrata/ Ágazat: Állkapcsosok /Gnathostomata/ Ág: Halak /Pisces/ Osztály: Csontoshalak /Osteichthyes/ Alosztály: Sugaras úszójúak /Actinopterygii/ Csapat: Újúszósok /Neopterygii/ Divízió: Valódi csontoshalak /Teleostei/

Rend: Harcsaalkatúak /Siluriformes/ Család: Clariidae Genus: Clarias Faj: Clarias gariepinus Burchell, 1822

Morfológiai leírás I. • • • • • •

Teste: hosszú, hengeres Hosszú hát- és farok alatti úszó, lágy úszósugarakkal A mellúszó külső úszósugara tüskévé módosult Fej: lapos, erősen csontosodott Nyálkás, pikkelymentes bőr Szín: egyenletesen márványozott, szürkészöld és feketés árnyalatú (stressz hatására sötét foltok jelennek meg a bőrön)

Morfológiai leírás II. • Négy pár elágazás nélküli bajuszszál – táplálékkeresés • járulékos légzőszerv – karfiolszerv: légköri oxigén felvétele • Hímek: jellegzetes ivari szemölcs/papilla a végbélnyílás mögött

Elterjedés • Afrika: Nílustól Nyugat-Afrikáig és Algériától Dél-Afrikáig • Közel-Kelet: Izrael, Szíria, Törökország • Magyarország: 1984-ben kísérleti céllal került be • A legnagyobb elállítói: Nigéria, de Hollandia, Magyarország, Kenya, Szíria, Brazília, Kamerun, Mali, DélAfrika

A világ legfőbb afrikai harcsa tenyésztő országai (FAO

Élőhely • Tavak, folyók, folyamok, ingoványok, mocsarak, árterek • Az ideális hőmérséklet a növekedéséhez: 25-30 °C • 9-10 °C alatt elpusztul • Felnőtt kort elérve megnő a tűrőképesség • Gyorsan növekszik, intenzív tenyészetekben 6-10 hónap alatt eléri az 500–1000 grammos piaci tömeget • 8-10 év alatt 1 méter feletti testhosszúság! • legnagyobb egyed 1,45 m hosszú volt és 16 kg

Táplálkozás • Alkonyati és éjszakai ragadozó • Halak, iszaplakó élőlények, rovarok, rákok, kagylók, elpusztult növényi maradványok • Széles száj: nagyméretű táplálék • Bajuszszálak – táplálékkeresés • garatüregének hirtelen megnövelésével szívóhatást hoz létre és megragadja az áldozatát • Növekedése az élőhely és táplálékellátottság függvénye

Szaporodás, egyedfejlődés I. • Természetes élőhelyén 1-3 éves korban válik ivaréretté • Nőstények – szezonális peteérés (esős évszak) • Peteérés – vízhőmérséklet + a fotoperiodus hatás befolyásolja • Ívás- víz hirtelen megemelkedése váltja ki • Éjszakai órákban megy végbe • az ikrát vízinövényekre ill. elárasztott szárazföldi növényekre rakják • sárgásszürke, • Ikra: kissé elliptikus formájú, jól látható nukleusszal, átmérője 1,2-1,6 mm

Szaporodás, egyedfejlődés II. • Nem gondozzák az ikrát • Az ikra és a kikelő lárva gyorsan fejlődik, a lárvák a termékenyülést követően 23-28 °C -os vízhőmérsékleten 48-72 óra elteltével önállóan úsznak

Mesterséges szaporítás • az év minden szakaszában szaporítható mesterségesen – a nőstények petefészke egész éven át tartalmaz érett petesejteket (vízhőmérséklet 22 °C fölötti) • Egy kifejlett nőstény testtömegének 15-20 %-át teheti ki az ikra mennyisége • A hímeknél a here kisebb, mindössze 2-4 %-a a teljes testtömegnek • nagy a termékenyülési- és megmaradási arány • Nőstényeknél: fejés • Hímeknél: leggyakrabban a here eltávolításával nyerik ki a tejet (fejési módszerek is léteznek)

Mesterséges szaporítás • Leghatékonyabb mód: hormoninjekciós megoldás – lefejt és termékenyített ikrát mesterséges körülmények közt, Zuger üvegben érlelik majd később a lárvát előnevelik – Ovopel egy golyó/ttkg – HCG (Human Chorionic Gonadotropin), 25 I.U./ 100g hal (nőstény). Jó, de drágább. – Ponty hipofízis, 3–4 mg/ttmkg vagy 1–2 db/nőstény – Afr. harcsa hipofízis – Nílusi Tilápia hipofízis (Oreochromis niloticus), 3–4 db (100–150 g)/nőstény

Miért tenyésztjük? • Kettős légzés • Szezonon kívüli szaporíthatóság – Kiváló húsminőség

• Jó növekedés és takarmány hasznosítás • Magas ammónia és alacsony oxigén szint tolerancia

Tenyésztés extenzív/intenzív rendszerekben

• • • •

Tenyésztés intenzív rendszerekben

Magyarországon – monokultúrákban Átfolyóvízes rendszerek Termálkutakra épülő rendszerek jól bírja a sűrű népesítést

Takarmányozás • viszonylag magas fehérjeigény • a legjobb növekedési mutatók 35-42 % nyersfehérje tartalmú táp etetésével érhet el • Az afrikai harcsa tápok általában növényi és állati eredetű takarmányösszetevőket tartalmaznak hozzáadott vitamin kiegészítőkkel és ásványi anyagokkal.

Afr. Harcsa termelés hazai példán keresztül

A világ afrikai harcsa termelése

Tenyésztési technológiák Ketrecekben – csak az ázsiai országokban

Tenyésztési technológiák • Medencékben és átfolyóvizes rendszerekben – Nigéria: kerti medence, backyard tanks (4x3x1,5 m), - 400, 5-15 g-os egyed - 6 hónapig - 300-600 kg/cycle - vízcsere 1-2x hetente - csak néhány intenzív rendszer – Európa: intenzív recirkulációs rendszerekben - műanyag vagy üvegszálas medencékben - 700-1000 kg/m3 - extrudált takarmány

Hollandia • Fleuren & Nooijen Ltd. • Intenzív recirkulációs rendszerekben

Pisztrángok

Szivárványos pisztráng - Oncorhynchus mykiss

Sebes pisztráng - Salmo trutta m. fario

Sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario) Elterjedés • Őshonos halunk • Eredetileg csak Európa édesvizeiben élt, de a telepítések folytán eljutott szinte minden kontinensre

Táplálkozás • Bolharákok, ászkarákok, rovarlárvák, vízre hulló rovarok • A nagyobb példányok halakat is fogyasztanak

Jellemzés

• • • •

Teste orsószerű, oldalról kissé lapított Orra tompa és rövid Szája nagy és csúcsba nyíló Felső állkapcsa eléri, vagy túlnyúlik a szem hátsó szélének vonalán • Hátát, oldalát, esetleg úszóit világos udvarral körülvett fekete és rendszerint piros pettyek díszítik • Sebes sodrású, oxigénben gazdag, hideg vizeket kedveli

Szaporodás

• 4-5 évesen válik ivaréretté • Októbertől decemberig • Mederfenéken kialakított mélyedésbe ívik, majd sóderrel betakarja • Ikra 4-5 mm • 200-1000 db/példány • Intenzíven szaporítják

Szivárványos pisztráng (Oncorhyncus mykiss)

Elterjedés

(FAO Fishery Statistics, 2006)

Jellemzés

• A szivárványos pisztráng testalkata szintén torpedó alakú. • A sebes pisztrángénál kisebb fogai vannak. • Az oldalvonal mentén és a kopoltyúfedőin végig egy rózsaszínes, irizáló, szivárványos sáv található. • A testén csak apró fekete vagy barnásfekete pöttyök találhatók. • Környezetével szembeni igénye egy kicsit szerényebb, alacsonyabb oxigéntartalom (6-7 mg/l) és magasabb vízhőmérséklet (20-23 °C) mellett is megél.

Táplálkozás • Nem olyan félénk, mint a sebes pisztráng. • Fiatal egyedek gerinctelen vízi szervezeteket fogyasztanak elsősorban. • Idősebb egyedek halakat fogyasztanak főleg. • Tápra jól szoktatható.

Szaporodás • Ivarérettségét 3-4 éves korban éri el. • Ívási időszakát tekintve megkülönböztetünk ősszel (októberdecember) és tavasszal (január-március) ívó populációkat.

Jelentőség • Húsa a sebes pisztrángéhoz hasonló ízű és értékű . • Nem őshonos fajunk ezért, telepítése korlátozva van. • A világon az egyik legnagyobb mennyiségben tenyésztett halfaj.

(FAO Fishery Statistics, 2006)

Pisztrángtelep tervezése • 300-600 g piaci méret • egész éven át biztosítani az ellátást • tervezés a piaci igényből visszafelé • a szükséges ikramennyiség = a tervezett hal mennyisége + 30% (veszteség)

Termelést befolyásoló tényezők • • • • • •

Faj Vízhozam Víz oxigén-tartalma Metabolit Takarmány Gondolkodásmód

Egy pisztrángtelep vázlata

Egy pisztrángtelep vízellátása

• Egész éven át tiszta víz • Időszakos ingadozásokkal számolni kell • pH 7,0-8,2

A vízzel szembeni követelmények • Oldott oxigén tartalom: 5-12 mg/l, a naponta elfogyasztott táp 1/4-1/5-e (0,2-0,25 kg O2/kg táp) • Hőmérséklet: 8-18 °C, ideális 14-17 °C • Vízáramlás: – extenzív: 1-5× naponta – intenzív: 30-70 × naponta

Pisztrángtartás rendszerei Dán típusú halastavak – Legelterjedtebb – Különálló vízellátás – területük: 200-1000 m2 – mélység: 1,7 m – Takarítás nehezebb – Levegőztetők szükségesek – Iszap felhalmozódása – 1,5-35 t pisztráng/ha

Pisztrángtartás rendszerei Betonozott futómedencék • Intenzív rendszerekben elterjedt • Szélesség:hosszúság aránya 1:10 • Mélység: 1-1,5 m • Hátránya: – Csoportosulás – Betonfal sérüléseket okozhat

Futómedencék

Pisztrángtartás rendszerei Tartályok, kádak • Előnyök: – 1 egység a teljes termelési ciklusra használható – ideális esetben öntisztító – letakarható – bővíthető – a halak a teljes víztérfogatot kihasználják

• Hátrány: – drága

Kör alakú medencék

Tó a tóban

Ketreces tartás

25-50 kg/ m3

Recirkulációs rendszerek

tavak

Szilárd részek leválasztása

biofilter

G É P H Á Z

wetland

patak

Dán rendszer

A pisztráng ívása • Sebes pisztráng: szeptember-január, hazánkban október végétől • Szivárványos pisztráng: ősszel és tavasszal ívó törzsek

A pisztráng szaporítása • Hormonkezelés nincs • Tenyészállomány max. 8-10 kg/m3 víz • 1 hónappal a szaporítás előtt ivar szerint szétválogatni • Ívás kiváltása: fotoperiódus, illetve a vízhőmérséklet változtatása: hidegebb víz beáramoltatása

A pisztráng szaporítása • Az érett ikrásokból pereg az ikra • Tejesek fején „ívókampó” • Sebes pisztráng: 1600-3580 ikra/kg hal • Szivárványos pisztráng: 16003100 ikra/kg hal

A pisztráng szaporítása • Ivararány: 1 tejesre 3-8 ikrás • A tejet óvatosan elkeverni az ikrával • 2 percig állni hagyni - megtörténik a termékenyülés • Tiszta vizet ráönteni • Lemosni

A pisztráng szaporítása • Az ikra inkubációja: – Sandforti keltetők – Tálcás-szekrényes keltetők

• Inkubáció ideje: – sebes pisztráng: 410 órafok – szivárványos pisztráng: 300-310 órafok

Lárvagondozás • Kelő lárva 2-4 hétig a szikzacskójából táplálkozik • Fontos: – ikrahéj eltávolítása – elpusztult lárvák eltávolítása – sötét – tiszta víz

Ivadéknevelés • Áthelyezés ivadéknevelő kádakba • Eleinte 10-20 cm mély víz, utána fokozatos átállás az üzemi szintre • 2-5000 ivadék/m2 • Vízátfolyás: 0,5-1 l/mp • Takarmányozás 50% fehérjetartalmú táppal • Ivadéknevelés 4-5 cm méretig, 40-120 nap

Ivarátfordítás XY

XY

XX

XX

Hormonkezeléssel funkcionális hím

ikrás XX

XX

Egyöntetű nőivarú állomány

A pisztráng utónevelése • Extenzív telepeken: 50-70 db/m2, intenzív telepeken: 150-200 db/m2, később csökkenteni 60-160 db-ra • Ideje: 160-270 nap • Piaci méret elérése: – szivárványos pisztráng: 360-450 nap – sebes pisztráng: 450-560 nap

A pisztráng takarmányozása • Optimális hőmérséklet: 1015°C • Különböző stílusú önetetők használata • Tápok összetétele: – Fehérje: ivadéknak 45-50%, növendéknek: 4048%, kifejlett halnak: 35% – Zsír: 6-18% – Szénhidrát: 25%

Értékesítés • A pisztráng piaci mérete: 300-600 g, itthon: 200-300 g • Áruházláncok: folyamatos ellátást igényelnek, ezért külföldi, főleg szlovák import • Helyben értékesítés: pucoltan, füstölve, illetve halsütöde üzemeltetése • Sebes pisztráng kihelyezése horgászkezelésű patakokba • Szivárványos pisztráng kihelyezése tavakba, horgásztatás céljából

Magyarország • 1000-1200 km hosszú patak alkalmas tenyésztésre – ezek mentén kisebb telepek létrehozása lehetséges • 20-26 tó – időszakosan vagy egész évben – ketreces pisztrángtenyésztés • Tenyésztési sűrűség – 20-25 kg/m3

Köszönöm a figyelmet! Az előadás tartalmát a Hoitsy & Rieger Kft. és a Szarvas-Fish Kft. támogatta.

Pettyes csatornaharcsa gazdálkodás és tenyésztés

Recommend Documents