P E R L I C Z I JÁNOS DÁNIEL ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYE*
HAUSEL SÁNDOR
1731-ben új megyei főorvos m e g v á l a s z t á s a előtt állt N ó g r á d vármegye. A döntés meghoza tala azonban nemcsak egy új személy megválasztásával, hanem új helyzet megteremtésével is együtt járt. A k o r á b b i főorvosok s z á m á r a a Forgách család gácsi várkastélya szolgált hivatali helyül, aminek legalább két oka volt. Az egyik, hogy ezek az orvosok a generáció kon át a főispáni széket betöltő F o r g á c h o k számára egyúttal házi orvosok is voltak. A másik pedig az lehetett, hogy a 18. század e l s ő harmadában a romokból újraépítkező Nógrád vár megye nem tudott megfelelő helyiséget biztosítani erre a célra. Ugyanakkor idővel az is nyilvánvalóvá válhatott, hogy egy arisztokrata család várkastélya egyrészt nem felel meg a hivatalszerü orvosi munka v é g z é s é h e z , másrészt a n ö v e k v ő betegforgalom feltehetőleg egyre nagyobb megterhelést jelentett a kastély lakóinak. Ezeken túl közrejátszhatott egy új, kifejezetten a vármegyei főorvos és á l l a n d ó patika s z á m á r a építendő és a v á r m e g y e birtoká ban lévő épület megépítésében az is, hogy Forgách J á n o s főispán közbenjárására nem egy á t l a g o s kvalitású orvosdoktor m e g h í v á s á t tervezték. í g y azután az ifjú Perliczi hírneve és a F o r g á c h o k patronálása rábírta a k ö z g y ű l é s t a Losoncon felépítendő ház megszavazására. 1
Miért Losoncon építtette fel N ó g r á d megye az első állandó helyen m ű k ö d ő patikáját? M i é r t nem Balassagyarmaton vagy Szécsényben? Erre a választ szubjektív és objektív okokban egyaránt kereshetjük. A 18. század első h a r m a d á b a n nem j á t s z ó d o t t még le az a folyamat, amit a megyetörténet a p i a c f o r d u l ó fogalmával j e l ö l , és ami azt jelenti, hogy N ó g rád vármegye ekkor m é g nem került át a felvidéki városok vonzáskörzetéből a Pest és Buda környékhez, az o r s z á g központi t e r ü l e t é h e z . A török és a kuruc háború után két évtizeddel Losonc volt a m e g y é n belül az a t e l e p ü l é s , amely az Európát bejárt Perliczi számára a leg jobbnak látszott. Ez lehet az objektív ok. Persze feltételezhetjük azt is, hogy Losonc megfe lelt az új Ordinarius physicus azon é r d e k é n e k , hogy minél közelebb maradjon szülőváros á h o z , Késmárkhoz, vagy felesége k o r á b b i lakhelyéhez, B e s z t e r c e b á n y á h o z . 2
Gondolt-e arra, hogy hosszú nyugat-európai vándorlása, rövid késmárki és S e l m e c b á n y á i orvosi praxisa után Losoncon, illetve a szomszédos Apátfalván marad élete végéig? Akár gondolt, akár nem, így történt. 1731 é s 1754 között töltötte be a megyei hivatalt, majd azu tán Apátfalván élt a múzsáknak - ahogy kortársai mondták. De Apátfalva lett végső nyughe-
* A z O r v o s t ö r t é n e l m i T á r s a s á g b a n 2006. szept. 2 1 - é n elhangzott e l ő a d á s s z ö v e g e . 1
Hansel S á n d o r : O r v o s o k a 18. századi N ó g r á d m e g y é b e n . Nógrádi
Történeti
85-98. 2
B e l i t z k y J á n o s : Nógrád
megye
története
896-1849.
S a l g ó t a r j á n , 1973. 245-246.
Évkönyv
X V . Salgótarján,
1989.
lye is. A megyén túlmutató kezdeményezései a magyar történetírásban jól ismertek. A jelen előadás megyebeli életének néhány fontosabb mozzanatára k í v á n rávilágítani. Majd egy félévszázadot élt Nógrád m e g y é b e n , ezért a c í m b e n megfogalmazott viszony nem csupán hivatalbeli, illetve szakmai vonatkozásban é r d e k e s számunkra. Itt és most a következő h á r o m viszonyról szeretnék szólni vázlatszerüen: Perliczi és N ó g r á d megye egészségügye, Perliczi a nemesember, Perliczi a barokk polihisztor értelmi ségi. Természetesen legfontosabb az egészségügyben kifejtett t e v é k e n y s é g e , amelynek három jól elkülöníthető területét különböztethetjük meg. Elsőször is a losonci megyei h á z elkészül tével létrejött a megyei e g é s z s é g ü g y hivatalos központja, az e g é s z s é g ü g y intézménnyé vált. Ehhez kapcsolódott mindennapi orvosi tevékenysége. A m á s o d i k a megyei egészségügy szervezeti kereteinek m e g h a t á r o z á s a és kiépítése. A harmadik a gyógyításhoz elengedhetet len patika létesítése. Perliczi J á n o s Dániel N ó g r á d b a jövetele t e h á t mintegy katalizátorként hatott a gyógyszertár felépítésére. Főorvosi ténykedésének mindennapjaiból elsősorban a z o k r ó l az eseményekről tudunk, amelyek a megye nemesi társadalmával hozták kapcsolatba. E kapcsolatnak ránk maradtak mind kellemes, mind kellemetlen oldalai. De bizonyos, hogy j á r v á n y o s időkben kapcsolatba került a megye teljes lakosságával. Erre a legjobb bizonyíték, hogy a két pestisjárványban végzett szolgálatai nagyban hozzájárultak a n e m e s s é g m e g s z e r z é s é h e z . A megye egészségügyi szervezetének kiépítésében legjelentősebb alkotása kétségkívül a szolgálatot teljesítő s z a k s z e m é l y z e t feladatainak szabatos körülhatárolása. A megyei köz gyűlés által is elfogadott statútum szabályozza a főorvos, a megyei seborvos, a bábák, és a patikusok feladatait. E s z a b á l y o z á s részletezése nem célja ennek az előadásnak, azt azonban meg kell j e g y e z n ü n k , hogy Perliczi igen előremutató szabályzatot dolgozott k i , mert az egész 18. században változatlanul használták és átvették más m e g y é k is. A z 1731. év Perliczi s z á m á r a igen mozgalmas volt. M e g h á z a s o d o t t , otthagyva Selmec bányát o k t ó b e r végén N ó g r á d megyébe, Losoncra költözött. A z orvosi praxis gyakorlása j ó gyógyszertár nélkül nyilván nehézségeket okozott volna, egyrészt ezért szorgalmazta felépí tését. Másrészt, mint k é s ő b b i leveleiből kiderül, anyagilag sem volt mellékes. Valószínűleg amikor s z ó b a került N ó g r á d b a jövetele, m á r akkor a patika létesítésének feltételéhez kötöt te. Bár életének igazán széleskörű és kiterjedt tevékenysége közül a patika építése és mű ködtetése csupán az egyik, azonban ez az "intézményesedő" nógrádi e g é s z s é g ü g y egyik alapkőletétele volt. Perliczi t ö b b mint 300 „orvosságot" állított össze, illetve talált k i . Ez arra utal, hogy a losonci patika gazdag kínálattal várta a betegeket. A gyógyszereit egyéb ként az 1740-ben megjelent Testi békességre vezérlő úti-társ c. müvében maga Perliczi ajánlotta „kedves magyarainak, de főképpen Tekintetes Nemes N ó g r á d V á r m e g y é b e n lévő v á r o s o k b a n és falukon l a k o z ó k n a k " . Ebben felhívta a figyelmet arra a sokféle gyógyszerre, ami „kivált a' Lossontzi Patikában készíttetett, és k l í m á n k h o z , természetünkhöz szabott o r v o s s á g o k r a alkalmasztatott Perlici Dániel ...által". A z "officina Perlicziana" 1754-ig m ű k ö d ö t t a megye által épített házban, ekkor azonban a v á r m e g y e eladta ezt az épületét, nagy nehézségek elé állítva Perliczit. A városon belül vándorolni kényszerült, h á z a t kellett bérelnie a gyógyszertára céljára. A v á r m e g y e első gyógyszertári épületének az eladása összefügg a tervezett v á r m e g y e ház építésével. A ház ' Hauscl S á n d o r : Nógrád
vármegye
első gyógyszertúrának
építéstörténete.
K é z i r a t , 1994.
eladásával kívánt alapot teremteni Grassalkovics főispán az építendő új m e g y e h á z á h o z : " I l l i k és szükséges úgyis, hogy a Nemes Vármegyének k ö z e p e táján többszöri determinatiok után m á r egyszer alkalmatos házat építessünk, s kivált rabjainkat provideálhassuk, hogy G á c s várában M é l t ó s á g o s Gróf Forgách Uraknak sokáigh terhekre ne legyünk.„Fundust csinálunk ezen háznak eladásával s z ü k s é g e s e b b házunk építéssire..." 4
Perliczi nemcsak mint nagy tudású orvos volt a megye közéletének része, hanem 1741. évi nemesi rangra e m e l é s e után annak közigazgatásába is bekapcsolódott mint vármegyei táblabíró. Hazatérve nyugat-európai tanulmányaiból ígéretes életpálya sejlett fel, amely j a v á r a lát szott lenni a hazának és az egyénnek egyaránt. Hiszen sikeres praxist folytatott szülőváros ában, Késmárkon, a m b i c i ó z u s m u n k á l k o d á s jellemezte S e l m e c b á n y á n a bányászat előmoz dításában, 26 évesen felkérést kapott N ó g r á d vármegye főorvosi állására. Két évvel később az o r s z á g b a n elsőként összeállította a megye egészségügyi szabályzatát, p é l d a m u t a t ó helyt állást mutatott az 1737. és 1741. évi pestisben, 1740-ben az elsők között adott k i három könyvecskét a magyar nyelvű orvosi ismeretterjesztés műfajában, 1741-ben pedig addigi közjó iránti szolgálatáért nemességet nyert, amely a szellemi képességeivel és k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g é v e l kitűnt orvosdoktort társadalmi tekintetben is a kivételezettek k ö z é emelte. Ujabb lépcső felfelé? 5
Paradox, de ettől a momentumtól k e z d ő d n e k nehézségei, összeütközései; tudósi, szak ma-szervezői pályája, nemhogy emelkedni, hanem inkább megtorpanni látszik. Vajon találte kárpótlást abban, hogy a privilegizált osztály, a magyar n e m e s s é g soraiba tartozhatott? Jól érzékelte, hogy a "feudalizmus korszakában a társadalmi és vagyoni érvényesülésnek ez volt az egyetlen lehetősége" ? Vajon m i ösztönözte a 37 éves Perliczit, a bölcselet és orvostudomány doktorát, a berli ni a k a d é m i a és a Kaiserlich-Leopoldinische Akademie der Naturforscher tagját, hogy a " Magyar Királyság és ezen vármegye kétségtelen és valódi nemeseinek sorába és gyülekeze tébe" tartozzon? Családi becsvágy? Követni akarta talán kiváló apósát, M o l l e r Károly Ottót, aki 1728ban nyert nemeslevelet? Apósa széleskörű tudása és országnyi pacientúrája példa lehetett számára. Emellett fontos volt, hogy társadalmi állásában se maradjon el t ő l e ? 7
Talán vallásából e r e d ő hátrányok csökkenését várhatta e változástól? Ennek ellenkezőjé ről g y ő z h e t t e meg az é p p e n nemesítése idején kiadott rendelet, amelyben M á r i a T e r é z i a az 173 I . évi Carolina Resolutio változatlan fenntartásáról intézkedett. Vagy a főorvosi állás és a barokk tudósi polihisztorságon túl közéleti szerepre, m á s me gyei hivatalra vágyott? Vallása és megnyilatkozásai alapján mondhatjuk: Perliczi eszköznek tekintette és nem célnak a nemeslevelet. Keserűen kellett azonban tapasztalnia élete rákö vetkező 36 évében, hogy a reménytelinek vélt eszköz nem segített ambícióinak elérésében, sőt inkább ellenségek szerzését hozta magával. 0 elsősorban tudományos és szakmai elis merésre vágyott volna. Hol öntudatos, hol rezignált büszkeséggel emlegette, hogy külföldön 4
3
Niedermann
Imre: Nógrádi
élet a régi világban.
B p . , 1942.38
A z egyoldalas, igazi barokk c í m b ő l csak a lényeget k ö z ö l v e : S c h ö n e , .loh. G.: ...Als der Hoch-Edle. und Ilocherfahrene
Herr Johann
Daniel Perlicius
die Retour nacher
Ungarn antrat...
fi
Ember G y ő z ő : A k o r m á n y z a t i szervezet. In: M a g y a r o r s z á g t ö r t é n e t e 1686-1790. I . kötet 439.
7
M o l l e r K á r o l y O t t ó r ó l N a g y I v á n : Magyarország
csatádai
czimerekkel
543-544, W e s z p r é m i I . : i d . m . N r . 59.. Szelestei N . : i d . m . 411-412.
Hochgelehrte
Brieg, 1729.
és nemzedékrendi
táblákkal.
Pest, I 8 6 0 .
j o b b a n számon tartották, mint hazájában. Maradhatott volna a tudományok s z á m á r a kedve z ő b b feltételeket nyújtó nyugat-európai egyetemeken tanítani, de mint írta: "... győzött mindazonáltal a haza szeretete... " . s
H a n g s ú l y o z n u n k kell, hogy Perliczi nem armalista volt, mert 1750 után birtokot is szer zett Apátfalván. Orvosi m ű k ö d é s e mellett nem kis erőt igényelt tőle a földesúri élet. Földes úri mivoltának megfelelően kastélyában, vagy ahogy ő nevezte, "újonnan épített residentiamban", élte a közügyektől egyre inkább elfordulva "privatus" életét 1754-től. E residentia nem lehetett jelentéktelen, mert egy 1779-es térképen külön fel van tüntetve Kastélyának építésében is igényes lehetett, mert a Apátfalván mint "Dornas Perlicziana" I I . J ó z s e f korabeli katonai félmérés leírásában a második pontnál azt j e g y e z t é k meg, hogy a falunak "egy szép kastélya van". Mindenesetre ez arra utal, hogy Perliczinek voltak anyagi e s z k ö z e i , amelyek a praxisából, földbirtokai j ö v e d e l m é b ő l , gyógyszertárából és feltehetőleg a felesége h o z o m á n y á b ó l tevődtek ö s s z e . De nemessége ellentmondásos volt, mert a megye t ö r z s ö k ö s nemesei, nem mint osztályos társukra tekintettek, hanem mint a v á r m e g y e szeg ő d m é n y e s alkalmazottjára. A nemesi családokkal folytatott pereiben bizony sokszor meg a l á z ó helyzetbe került. 1749-ben a M o c s á r i család egyik tagja a k ö v e t k e z ő k e t mondta az orvosi szolgáltatásokért és a gyógyszerek hátralékos áráért perelő Perlicziről: „ . . . n e m ilyen új armalistátul és nemes vármegye conventionatus ( s z e g ő d m é n y e s ) szolgájátul, de nagyobb értékű, nagyobb értelmű, örökös possessionatustól (birtokos) sem tartozom szenvedni, én írom részemről, hogy említett Perliciust nem tartom emberséges embernek, hanem egy etceterának". Apátfalvi földbirtokosként viszont ő maga ütött meg önérzetes hangot egyik j o b b á g y á v a l kapcsolatban, aki őt m e g k e r ü l v e fordult a vármegyéhez: „ M i n t h o g y az Instans ( k é r e l m e z ő ) a Nemes V á r m e g y é h e z folyamodott, á m b á r fóldös uri jussal élhetnékis, hogy j ö v e n d ő b e panasza senkinek ne legyen, az dolgot nemes vármegye tagjai jelenlétiben, úri s z é k e m e n kívánom revideálni". 9
10
Perliczi elméleti kisugárzása, kapcsolatrendszere és s z á m o s országos vonatkozású kez d e m é n y e z é s e - amelyek vélhetőleg nyugat-európai tapasztalatai alapján fogalmazódtak meg benne, és ugyanakkor talán a kitörési lehetőséget is remélte és kereste b e n n ü k - túlnőtt N ó g r á d megyén. Igaz, országos kezdeményezései közül egyik sem valósult meg úgy, ahogy elképzelte, és amikor megvalósultak, kimaradt valamennyiből. V i s s z a e m l é k e z v e fiatalkori külföldi elismertségére, csalódottan írta öregkorában: "Ezerszer bánom, hogy ezen tudomá nyokat nem esmérő, becsülni sem tudó hazába visszajöttem, inkább ott nem maradtam,
8
Szelestei N . i d . m . 4 1 4 . A z e m l í t e t t g r a t u l á l ó versben egykori p a j t á s a így írt d ö n t é s é r ő l : „ S o eilst du nun v o n uns nach deinen Hltern h i n , Gelehrter Beute v o l l . A c h dass sich doch d e i n S i n n zu Deutschlands N u t z e n liess von deinen Freunden leneken! D u w ü r d e s t uns davon n o c h manche F r ü c h t e schenken. Jedoch der Schluss ist da: D u dienst dem V a t e r l a n d . D u hast viel Sachen vor, u n d baust a u f k e i n e n Sand, D i e G r ö s s e deines Z w e c k s , die deinem Geiste gleichet. N u t z t v i e l , w e n n dein B e m ü h n , das was es sucht, erreichet."
9
1 0
A t é r k é p k ö z ö l v e Hausel: i d . m . 97 Fperjessy K á l m á n - Schneider M i k l ó s : Nógrád
megye képe a 18. század
végén.
S a l g ó t a r j á n , 1977. 65 „ H a t c i n
s c h ö n e s Schloss", M á s k a s t é l y nincs j e l ö l v e a faluban 11
I lausel S á n d o r : Perliczi J á n o s Dániel N ó g r á d v á r m e g y e i f ő o r v o s n e m e s s é g . BH/1200\.
6 8 - 7 4 . p.
mivel csak sovány városi és vármegyei praxisban rangban) ifjúságomat, időmet kellett töltenem".
(tudatlan
chirurgus okkal majdnem
egy
Z á r s z a v á u l az elhangzottaknak szolgáljon egyik öregkori felsóhajtása, amelyről vajon ki állíthatná, hogy ma m á r nem időszerű: "Adjon Isten jobb időket, több s jobb patronusokat az eruditionak!" 13
S Á N D O R H A U S E L , Dr.Univ. Head Archivist H-2660 Balassagyarmat Hétvezér u. 26. HUNGARY
ZUSAMMENFASSUNG Die markanteste Gruppe der Intelligenz des 18-ten Jahrhunderts von Komitat N ó g r á d w a r wenn auch nicht in ihrer Anzahl, aber in ihrer Wirkung - die Ärzteintelligenz. Sie wurden durch ihr Wissen, ihre Sprachkenntnisse, ihre Auslandserfahrungen - ihre Berufsaufgaben über - unter die Teilnehmer und Initiator der fortschrittlichen Veränderungen erhoben. Die im 18-ten Jahrhundert praktizierten Ärzte haben nicht nur bei der Ausgestaltung des Gesundheitswesens des Komitats mitgewirkt, sondern auch an der Förderung des geistigen Lebens teilgenommen. Von ihnen hat sich J á n o s Dániel Perliczi (1705-1778) erhoben. Die umfangreiche wissenschaftliche, gesellschaftliche, organisatorische Aktivität von Perliczi ist besonders interessant, weil der Physicus comitatus Neogradiensis den Adel erhalten hat.
Szelestci N . id. m . 417-418 1 3
Szelestei N . id. m . 421
