Pénzügytan, pénzügyi ismeretek I. ELŐADÁS A pénz kialakulása
Süveges Gábor
Tantárgyi követelményrendszer Kötelező irodalom:
Dr. Fellegi Miklós: Pénzügyi ismeretek, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc 2010 Vigvári András – Lamanda Gabriella – Galbács Péter: A pénzügyek alapjai. Ervik, 2007. Előadásfóliák
Tanszéki honlap címe:
http://www.gtk.uni-miskolc.hu/gtk/ui/uipz/index.html
A számonkérés módja PÉNÜGYTAN
(GTÜPZ203K) tantárgyból A Műszaki Földtudományi Kar V. éves BÁNYÁSZ hallgatói számára: A félév kollokviummal zárul. A hallgatóknak lehetőségük van elővizsgát tenni a 9.héten, a hallgatókkal egyeztetett helyen és időpontban.
PÉNÜGYTAN
(GTÜPZ142B) tantárgyból A Műszaki Földtudományi Kar II. éves Környezetmérnöki és Műszaki Földtudományi szakos hallgatói számára: A félév gyakorlati jeggyel zárul. A zárthelyi dolgozat megírására 2010.05.04.-én kerül sor az előadás helyén és időpontjában
PÉNÜGYI ISMERETEK (GTÜPZ220M) tantárgyból A Műszaki
Anyagtudományi Kar II. éves KOK hallgatói számára: A félév kollokviummal zárul. A hallgatóknak a 13. héten az előadás helyén és időpontjában lehetőségük van Zárthelyi dolgozatot írni, a sikeres dolgozat jegye megajánlható. A 14. héten lehetőség van elővizsgát tenni.
A hallgatók az előadásokon való aktív közreműködés által plusz pontokat
szerezhetnek, mely a vizsgajegybe beszámításba kerül
Tematika A pénz kialakulása
Vállalati hitelnyújtás
A modern pénz
Befektetési döntések
Monetáris politika
Értékpapírok
Fiskális politika
Kötvények, váltó
Devizapolitika
Részvények,
Nemzetközi pénzügyi
intézmények
befektetési jegyek
Pénzügytan tárgya
A pénzügytan a pénzügyi rendszer vizsgálatával
foglalkozó tudomány amely
a rendszer belső összefüggés rendszerével, gazdaság más alrendszereire gyakorolt hatásával, alrendszereinek működésével foglalkozik.
Pénzügytan területei Nemzetgazdasági és nemzetközi pénzügyek,határok
relatívak, ld. EU Szektor gazdaságtanok (banktan, biztosítás gazdaságtan, közpénzügyek,stb.) Vállalati pénzügyek, Finanszírozásgazdaságtan Pénzügyi matematika Pénzügyi statisztika
A pénz kialakulása
A pénz - nem közgazdászok a pénzről „A pénznek nincs szaga.(”Vespanianus Római
császár.) „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok pusztultak el” (Szhopoklész Antigoné) „Jogállamban pénz a fegyver” (József Attila) „Csak azok állítják, hogy a pénz nem fontos, akiknek van elég, és nem kell azon tépelődniük, honnan szerezzenek.” (Joyce Carol Oates)
A pénz fogalma 1. A pénz fogalma meghatározható funkcióival. 2. A pénz a leglikvidebb jószág. 3. A mai pénz a bankrendszeren kívüli gazdasági szereplőknek a bankrendszerrel szembeni követelés követelése. Másképpen fogalmazva: a pénz a bankrendszer passzívája. passzívá
Görögök
A pénz három funkciója számolási egység csereeszköz tartalékeszköz
Funkcionális megközelítés A pénz: A gazdasági elszámolások eszköze A vagyontartás eszköze Tranzakciós eszköz Világpénzfunkció?
Marx-i megközelítés Pénz 5 funkciója értékmérő forgalmi eszköz fizetési eszköz kincsképző eszköz nemzetközi pénz
Max Weber megközelítése Az államot finanszírozni kell Az állam adókat szed Kényelmes egyfajta áruban szedni az adót – lásd
árupénz tulajdonságai A fő adófizetési eszköz lesz a pénz. (Adó)fizetési funkció – forgalmi eszköz – értékmérő funkció
Pénzrendszerek Pénzrendszer: a pénz anyagát, forgalomba
kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó mechanizmusok. 1. Árupénz rendszerek 2. Árupénz és pénzhelyettesítők együtt 3. Hitelpénz rendszerek – belső érték nélküli pénz 4. E-money???
Árupénzrendszer kialakulása Közvetlen árucsere nehézségei Cserében való kölcsönös érdekeltség Csereérték meghatározása Egyenértékű csere szükségessége Időbeli megfelelés
Történelemben használatos árupénzek Yap sziget – kőpénzek (klíringház) Etiópia – sórúd Nyugat-Afrika – rézgyűrű Nomád népek – állat, állatbőr Kína – kauri kagyló Közép-Amerika – wampun-öv
Yap sziget – kőpénzek (klíringház)
Nyugat-Afrika – rézgyűrű
Kína – kauri kagyló
Közép-Amerika – wampun-öv
Eszményi árupénz tulajdonságai Elfogadhatóság Homogenitás Darabolhatóság Tartósság Ritkaság Felismerhetőség
Nemesfémek
Fémpénzek kialakulása Nemesfémek első használata – Mezopotámia, majd
Egyiptom (i.e. 4500 – tól) Első pénzérme – i.e.7. század (Lydia – Kronosz (Krőzus)) Első bankjegy – Kína i.sz. 11. század
Fémpénzrendszer működése Gresham-törvény „A rossz pénz kiszorítja a jó pénzt.” Magyarázat: A jó pénz kincsként kicsapódik. A rossz pénzzel fizetnek (mindenki szabadul tőle). Következmény – a bimetallizmus
monometallizmussá alakul Pénzláb: egységnyi nemesfémből hány db érmét vernek Paritás: egységnyi nemzeti pénz milyen nagyságú aranyfedezetet képvisel
Pénzhelyettesek A pénzhelyettesítők első
formája, aranyra szóló jegy Bankok (letéti intézmények) bocsátották ki érmeletét ellenében (külkereskedelem, kopás) klasszikus bankjegy Ipari forradalom – tömegtermelés – relatív pénzhiány –kereskedelmi váltó – bankári váltó Klasszikus papírpénz: az állam adósságlevele – háborúk finanszírozása
Klasszikus papírpénz kényszerárfolyamú (elfogadását az állami akarat teszi
lehetővé) az állam a bevételeit meghaladó kiadása finanszírozására bocsátja ki, mint adóslevelet 3 eset:
elegendő arany, cél az arany megkímélése a forgalom zavartalan lebonyolítása megkívánja a többlet papírpénz kibocsátást valós papírpénz kibocsátás – több a papírpénz , mint amit a forgalom megkíván – bizalom csökkenése szélsőséges esetben pénzfunkciók megszűnése
Klasszikus bankjegy 1. Pénzhiány a gazdálkodó szervezeteknél – váltó –
szélesebb a forgalomképessége, ha bankok bocsátják ki termelő tovább folytathatja tevékenységét, a vevő megkapta az árut adósságlevélbe vetett bizalom
Klasszikus bankjegy 2. – a modern bankok kialakulása Aranyművesek széfjében őriztették az aranyat – saját
váltó – váltó forgatás – fix címletek – többlet aranymennyiség kihitelezése – elhelyezett arany után kamatot fizet – bankárok – bankjegy bankjegykibocsátás monopóliuma: Bank of England Feltétele: költségvetés hiteligényének a finanszírozása
Az angol jegybank kialakulásának lépései 1694: Angol Bank (Bank of England) megalapítása
1,2 millió fontos alaptőke – a királyi kincstár felhalmozódott adóssága 1751: a költségvetés számláinak kezelése 1826: a betéti bankok nem bocsáthatnak ki jegyet London 65 mérföldes határán belül 1833: a kibocsátási monopólium egész Angliára érvényes 1844: Peel törvény
Currency iskola - Ricardo Kérdés: milyen kapcsolat legyen a nemesfémek és a
pénzhelyettesek között? Csak az arany a pénz Egy pénzintézet vagy állam csak annyi adósságlevelet bocsáthat ki, amekkora aranymennyiséggel rendelkezik A bankjegyek mennyiségét a jegybank tetszőlegesen alakíthatja A gazdaságban az infláció automatikusan megszűnik Az arany országból való ki- és beáramlása automatikusan egyensúlyba kerül 1844 Peel törvény (1857-ig)
Banking iskola - Took A pénzhelyettesítők, mivel betöltik a pénz funkcióit,
ugyanolyan pénzek, mint az arany A forgalom által igényelt pénzmennyiség a fontos A pénzhelyettesítők aranyra való beváltásána klehetősége fontos
Aranystandard rendszer Első nemzetközi pénzrendszer (XIX. sz. második fele
– I. Világháborúig) – aranyalapú rendszer; jellemzői:
az országon belüli pénzforgalomban az arany érme formájában közvetlenül funkcionált + pénzhelyettesek az arany külföldre vitele és behozatala korlátlanul lehetséges a pénzhelyettesek nemzetközi forgalma megengedett
Nemzeti valutaárfolyamok stabilitása,
alsó és felső aranypont közötti ingadozása
A pénz értéke A pénzláb: A pénz értékének meghatározása: a pénz egy egysége hány gramm aranyat tartalmaz 1 USD = 0,1 g arany 1 CHF = 0,01 g arany 1 HUF = 0,01 g arany ⇓ 1 USD = 10 CHF = 100 HUF ⇓
1 üveg sör = 1 USD vagy 10 CHF vagy 100 HUF ⇒ ⇒Pénzláb: az árak mércéje Mitől függ a pénzláb nagysága: tetszőleges Pénzrontás lehetősége: a pénzláb megnyirbálása
Aranydeviza rendszer (1944-1971) II. világháború után a nemzetközi fizetési rendszer
középpontja: a dollár – egyedüli aranyalapú (1 uncia = 35$) A többi európai ország a $-hoz kötötte valutája árfolyamát Csak a $-t lehetett aranyra beváltani IMF, IBRD: a rendszer működésére és ellenőrzésére
Pénzügytan, pénzügyi ismeretek II. ELŐADÁS A MODERN PÉNZ
Süveges Gábor
A mai pénzrendszerek A mai pénzrendszer hitelpénzrendszer, a pénz
nem rendelkezik valóságos értékkel. Vásárlóerő függ az általános árszínvonaltól. Árszínvonal: egy adott fogyasztói kosarat az adott fizetőeszköz mekkora egységével lehet megvásárolni.
A modern pénz: hitelpénz Belső értékkel nem bíró, mesterséges , teremtett eszköz, melynek gazdaságba való bekerülése (teremtése), illetve onnan történő kikerülése (megsemmisülése) csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet. Bankok teremtik, de nem mindegyik képes erre Bankkal szembeni követelés, bankpasszíva (fizetési eszköz, forgalmi eszköz, felhalmozási eszköz) A modern bankrendszer szereplői (keretek):
- központi bank - kereskedelmi bankok - nem monetáris pénzintézetek
Modern pénz- inhomogén jószág Eredete szerint
1.
Külső, definitív pénz: jegybankpénz, monetáris bázis (készpénz, jegybanki számlapénz)
Belső pénz: kereskedelmi banki pénz
2. Technikai megjelenési formák Készpénz számlapénz 3. A pénz időértéke 4. Különböző törvényes fizetőeszközök egymás közti
átválthatósága
Pénzaggregátumok A pénzmennyiség összetevőit, a „fizetőeszközöket”
csoportosítja M0 = jegybankpénz (monetáris bázis) = jegybank által kibocsátott készpénz (KP) + pénzintézetek forint és devizabetéte a jegybanknál (R) M1 (tranzakciós pénz) = forgalomban lévő készpénz + látra szóló betétek (folyószámla állományok) (DL) M2 (széles értelemben vett pénzmennyiség) = M1 + lekötött forint és devizabetétek (DE) M3 = M2 + egyéb pénzpiaci (pénzintézetek által kibocsátott) eszközök (PE) M4 = M3 + állampapírok Egyre kevésbé likvid pénzek
Forgalomban levı bankjegyek 2006. december 31. Címletek Menny. (Millió Érték (Mrd Ft) db) 20.000 43,274 865,48 10.000 83,675 836,75 5.000 22,721 113,605 2.000 18,155 36,31 1.000 50,294 50,294 500 28,513 14,2565 200 46,404 9,2808 Össz. 253,9 1.176,1213
Forgalomban levı érmék 2006. december 31. Címletek Menny. (millió db) Érték (millió ft) 100 146,31 14.631 50 98,629 4.931,45 20 187,832 3.756,64 10 223,577 2.223,577 5 307,161 1.535,805 2 846,356 1.692,712 1 990,785 990,785 Össz. 2.800,650 29.761,969
Az infláció Az általános árszínvonal emelkedése A pénz vásárlóértékének csökkenése kúszó (évi néhány százalékos) vágtató (már kétszámjegyő) hiperinfláció (háromszámjegyő, akár több száz százalékos – az árak növekedési üteme meghaladja az évi 100 %-ot – pénzfunkciók elvesztése – 1945-46 pengı – forint) Ellentéte a defláció – recessziót eredményezhet Az inflációt az árszínvonal változását kifejezı
árindexszel mérjük – adott idıszak elején és végén mért árszínvonal hányadosa – Pl: CPI (fogyasztói árindex) A jövedelem-újraelosztás és a gazdaságpolitikai kiigazítások eszköze lehet
Hiperinfláció
Hiperinfláció
A monetáris rendszer Funkció: A gazdaság pénzellátásának és fizetési
rendszerének biztosítása
Kétszintő bankrendszer:
Monetáris Hatóság
Kereskedelmi bankok Nem monetáris pénzintézetek
A monetáris politika működésének intézményi kerete1. 1.
A monetáris hatóság – a központi bank feladatai:
Pénzkibocsátás (emisszió) Bankok bankja – szlavezetés, LoLR Állam bankja – költségvetés számláinak kezelése (ÁKK, ÁPV Rt, MÁK), jelenlegi gyakorlat szerint a ktgvetési hiány jegybanki hitellel nem finanszírozható Nemzetközi tartalékok kezelése (nemesfém, deviza) Szabályozás – belföldi fizetési rendszer, hitelintézetek adatszolgáltatása Felvigyázás – figyelemmel kíséri a monetáris rendszer mőködését Egyéb – oktatás, kommunikáció (KSH), kutatási tevékenység
A monetáris politika működésének intézményi kerete 2. 2. A kereskedelmi bankok
A megtakarítások összegyűjtésével és kihelyezésével volumen és lejárati transzformációt hajtanak végre – pénzteremtés, kockázatok kezelése – diverzifikáció
3. Nem monetáris pénzintézetek
Bankszerűen működő intézmények (takarékszövetkezetek, jelzálogbankok)
Nem
bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár)
A
pénzügyi innováció miatt konkurensei a ker. bankoknak
A pénzteremtés mechanizmusa Ki teremti a pénzt? 1. Jegybanki pénzteremtés 2. Kereskedelmi banki pénzteremtés
2 formája: 1. Készpénz - csak a jegybank 2. Számlapénz - jegybank és ker. bank is!
Pénzteremtés:
hitelnyújtás
a bank devizavásárlása
Pénzteremtés hitelnyújtással vállalati hitelfelvétel I. Bank mérlege Hitel („A” váll.) 1.000
Betét („A” váll.)
1.000
a) fizetés bankon belül – keresk. bankpénzzel I. Bank mérlege Hitel („A” váll.) 1.000
Betét („A” váll.) Betét („B” váll.)
500 500
b) fizetés bankon kívül – jegybank pénzzel I. Bank mérlege jegybanki betét Betét („A”): - 500 - 500
Jegybank I. Bank betéte: - 500 II. Bank betéte: + 500
II. Bank mérlege jegybanki Betét („B): betét:+500 +500
Pénzteremtés a bank devizavásárlásával valuta: készpénz deviza: valutára szóló követelés (számlapénz, csekk)
Exportáló vállalat eladja devizáját a banknak: Bank Deviza 250.000 Ft értékben
Betét („A” váll): 250.000 Ft
Pénz megsemmisülése: banki deviza eladás
Pénzteremtés a bankrendszer egészében – a multiplikátor hatás A gazdaságban M mennyiségű pénz van, ennek x százalékát
tartják készpénzben és (1-x) százalékát bankbetét formájában M=KP=KP*x+(1-x)*KP A bankok az (1-x)*KP betét y százalékát tartalékolják és (1-y) százalékát hitelként folyósítják. Ezáltal a gazdaságban levő pénz mennyisége: M’=KP*x+(1-x)*KP+(1-y)*(1-x)*KP =KP+ (1-y)*(1-x)*KP kötelező tartalékráta (y): megmutatja, hogy a kereskedelmi banknál elhelyezett betétek hány %-át köteles a bank a jegybanknál betétben elhelyezni likviditási tartalék, készpénzhányad (x): a gazdasági szereplők tranzakcióikban milyen hányadban használnak készpénzt
Pénzteremtés mechanizmusa 1.000 Ft jegybankpénz érkezik a kereskedelmi bankba
I. Bank Jegybankpénz: Betét („X”): +1.000 +1.000 - kötelező tartalékráta = 10%
- a bank hosszú idő tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a fizetéseknél 30% marad ügyfélkörön belül, 70%-át más banknál vezetett számlákra utalnak az ügyfelek I. Bank Szabad jbp: 900 Tartalék: 100 Hitel („A”): ?
Betét („X”): 1.000 Betét („A”): ?
900 = 0,3*0,1*H + 0,7*H H = 1232,8 H = hitelösszeg
Pénzteremtés mechanizmusa 0,7*H = 862,96 átutalásra kerül más
kereskedelmi bankhoz, akik szintén képesek pénzteremtésre Hányszorosára nő a kezdeti jegybankpénz a bankrendszer egészében? 1+(1-y)+(1-y)2+….+(1-y)n = 1/y 1/y - pénzmultiplikátor m = 1/y: a tartalékráta reciproka (maximum)
Tartalékrendszer, készpénztartás KP M= x + y − x∗ y M = a gazdaságban lévı pénz mennyisége KP = jegybankpénz x = a jegybankpénz hány százalékát tartjuk készpénzben y = jegybanki kötelezı tartalékráta (jegybankpénzben tartják) x és y minél kisebb, M annál nagyobb • Milyen a hitelnyújtási képesség, a hitelkereslet (magánszektor pénzkereslete)? • x és y idıben legyenek stabilak (szezonalitás, fejlettség)! •Jegybank tudja szabályozni a pénzmennyiséget KP-n és y-on keresztül!
Pénzügytan, pénzügyi ismeretek III. ELŐADÁS A gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzete
Süveges Gábor Dr. Pál Tibor: Számvitel alapjai 1-2. ea. alapján
A számvitel mint köznapi fogalom
Tevékenység? Okmány, információ? Módszertan? Tantárgy!
A számvitel szerepe Ellentétes vélemények Cél vagy egy eszköz? Gyakorlatorientált, az üzlet nyelve Technológiai fejlődés által meghatározott A közgazdaságtudományok részterülete Több évszázadra tekint vissza
Kapcsolódási pontok más tudományterületekkel
Alapfogalmak a számvitel témakörében 1. A számvitel fogalma 2. Célja, feladata 3. Tárgya 4. Jellemzői 5. Részei
1. A számvitel fogalma
Az újratermelési folyamat eseményeinek szervezett megfigyelése, számokkal való kifejezése, feljegyzése, feldolgozása és az így kapott információk továbbítása, elemzése.
2.a. A számvitel célja, feladata
Makro- és mikroszintű információk szolgáltatása a
döntéshozatalhoz A gazdaság, a vállalkozás kiszolgálás Korábbi időszakban (retrospektív) Jelenleg (többfunkciós)
2.b. A célok változása az elmúlt évtizedekben Változások a gazdaságban: az állami tulajdon visszaszorulása, külföldi befektetők megjelenése, önkormányzati gazdálkodás kibontakozása. Ennek hatására változik: az információigénylők köre, az információ tartalma, az információ mennyisége.
2.c. Az információ-igénylők köre
2.d. Az igényelt információk típusa
3. A számvitel tárgya
A gazdálkodó illetve a gazdálkodási folyamat lépései valamint egésze (részletes vagy átfogó vizsgálati mélység).
4. A számvitel jellemzői Információs rendszert
alkot
A teljességre törekszik
Minden eseményt: folyamatosan, tételesen, teljes körűen dolgoz fel.
Bizonylati
alátámasztást igényel (bizonylati elv)
Külső kontrollt
feltételez
Zárt rendszert alkot Output-orientált
Alapvető
mértékegysége a pénz
Retrospektív
(visszatekintő)
5. A számvitel részei 1. Hagyományos csoportosítás:
2. Funkcionális megközelítés:
a.) könyvvitel, könyvvezetés
a.) pénzügyi számvitel
b.) költség és önköltség számítás
b.) vezetői számvitel
c.) beszámolási rendszerek d.) előzőekhez kapcsolódó bizonylati rendszer
A vállalkozás vagyona Kettős vetület 1. Az újratermelési folyamat mely szakaszában van a vagyon?
Rendeltetés szerint
ESZKÖZÖK
2. Honnan származik ez a vagyon rész?
Eredet szerint FORRÁSOK
A vagyon kimutatása Aktívák
Mérleg …
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZ ÜGYI ESZKÖZÖK
Passzívák
D, SAJÁT TŐKE I-II. JEGYZETT TŐKE III-VI. TARTALÉKOK (TŐKE-, EREDMÉNY-, LEKÖTÖTT-, ÉRTÉKELÉSI-) VII. MÉRLEG SZERINTI ER.
Σ Eszköz = Σ Forrás
B. FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK
C. AKTÍV IDŐBELI
ELHATÁROLÁSOK
E. CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖT. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖT. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖT.
G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
A mérleg jellemzői Vagyonkimutatás (kétoldalas vagy lépcsőzetes) Adott időpontra vonatkozik (üzleti év fogalma) Az eszközöket és forrásokat pénzben fejezi ki Tagolása előírt (összehasonlíthatóság) Mérlegegyezőség (az eszközök és források értéke
egyenlő – AXIÓMA)
Éves beszámoló mérlege Hármas mélységi tagolás: A. MÉRLEG FŐCSOPORT I. MÉRLEG CSOPORT 1. Mérleg sor
(Egyszerűsített beszámolónál főcsoport- csoport tagolás)
A mérleg főcsoportjai Eszközök
Mérleg …
Források
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
D. SAJÁT TŐKE
B. FORGÓESZKÖZÖK
E. CÉLTARTALÉK
C. AKTÍV IDŐBELI
F. KÖTELEZETTSÉGEK
ELHATÁROLÁSOK G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, melynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozás tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja (értékhatártól függetlenül).
B. FORGÓESZKÖZÖK Minden vagyonelem, mely (rendeltetésszerű használat alapján) a befektetett eszközök közé nem sorolható. Ezek lehetnek: - készletek, - követelések, - értékpapírok és - pénzeszközök.
C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Az évek között áthúzódó (két vagy több évet érintő) gazdasági események eredményre gyakorolt hatásának arányossá tétele miatti korrekciós tétel. (Ha eredményt növelő a tétel, akkor aktív időbeli elhatárolásról beszélünk.)
D. SAJÁT TŐKE Olyan tőkerész, amelyet - a tulajdonos időkorlátozás nélkül bocsát rendelkezésre, illetve az eredményből hagyja a vállalkozásban (felhasználásáról, mozgásairól a vállalkozás dönt), - jogszabály idesorol, - eszköz átértékelés során kimutat a gazdálkodó.
E. CÉLTARTALÉKOK
Az adózás előtti eredmény terhére képzett tartalék a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségek, költségek és ráfordítások fedezésére.
F. KÖTELEZETTSÉGEK Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő elismert fizetések, amelyek a szállító, vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak.
G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Az évek között áthúzódó (két vagy több évet érintő) gazdasági események eredményre gyakorolt hatásának arányossá tétele miatti korrekciós tétel. (Ha eredményt csökkentő a tétel, akkor passzív időbeli elhatárolásról beszélünk.)
A/I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1. Alapítás - átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése
A/II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Ingatlanok, kapcsolódó vagyoni ért. jogok 2. Műszaki berendezések, felsz. járművek 3. Egyéb berendezések, felsz. járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásra adott előleg 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
A/III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
B/I. KÉSZLETEK 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletre adott előlegek
B/II. KÖVETELÉSEK 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
B/III. ÉRTÉKPAPÍROK 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, üzletrészek 4. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete
B/IV. PÉNZESZKÖZÖK 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek
C . AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
1. Bevételek aktív idıbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív idıbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások
D. SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE II. JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (MSZE)
Eredménykategóriák (=) A. Üzemi (üzleti) tev. eredménye (± ±) B. Pénzügyi műveletek eredménye (=) C. Szokásos vállalkozási eredmény (± ±) D. Rendkívüli eredmény (=) E. Adózás előtti eredmény (-) Adófizetési kötelezettség (=) F. Adózott eredmény (-) Osztalékfizetési kötelezettség (=) G. Mérleg szerinti eredmény
E. Céltartalékok 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék
F/I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
1. Kapcsolt vállalkozással szemben 2. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Egyéb gazdálkodóval szemben
F/II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
F/III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Rövid lejáratú kölcsönök 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú köt. kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési viszonyban álló váll. szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
1, Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek
Pénzügytan, pénzügyi ismeretek IV. ELŐADÁS MONETÁRIS POLITIKA
Süveges Gábor
Pénzügyi politika Monetáris politika
Fiskális politika
Devizapolitika
A monetáris politika eszköztára Milyen eszközei vannak a jegybanknak a pénz
mennyiségét befolyásolni? Alapvető feladat: a gazdaság likviditásigényhez igazítani a pénzteremtést Pénz keletkezése nem mozog együtt a likviditásigény alakulásával! Eltérő mozgástér: zárt v. nyitott gazdaság, fejlett v. fejletlen, stb.
A monetáris politika eszköztára Célrendszer: mi a kitűzött cél, és ezt milyen
fázisokon keresztül éri el a jegybank?
• • • •
Végső cél - infláció Közbülső célok (nominális horgony) –M, árfolyam Operatív cél - pénzpiaci hozamok Jegybanki eszközök
Lehetnek más végső célok is (kamat, árfolyam,
gazdasági teljesítmény!)
Eszközrendszer: azon akciók összessége,
amelyek az operatív célok teljesülését és a közbülső célok érvényesülését biztosítják
A monetáris politika eszköztára Eszközök: A, Direkt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek szabályozási szinten jelennek meg, adminisztratív korlátot képeznek, közvetlenül hatnak a pénzmennyiségre B, Indirekt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek a piaci működés logikájával próbálnak hatni a makropénzügyi folyamatokra, a pénzmennyiségre
Indirekt monetáris politikai eszközök 1. Viszontleszámítolás (refinanszírozási kamat) Klasszikus eszköze a váltó viszontleszámítolása
Váltó
Váltó leszámítolása
Váltó viszontleszámítolása
Kereskedelmi bank
Központi bank
Ker. bankok a likviditáshoz szükséges pénzt ilyen papírokban tartják. Jegybank mint végsı mentsvár.
Indirekt monetáris politikai eszközök Emelkedik a refinanszírozási kamat Megdrágul a refinanszírozás
Ker. bankok is felemelik a kamatokat
Kevesebb hitel fogy
M kevésbé fog nıni!
Indirekt monetáris politikai eszközök Feltételek: Bankok hárítsák át az ügyfelekre a kamatláb emelkedését (felfele, azaz restriktív módon hatékonyabb!) Hitelkereslet kamat rugalmas legyen Viszontleszámítolást ma már nem nagyon
használják (helyette más, jegybanki refinanszírozó hitelek)
Indirekt monetáris politikai eszközök 2. Nyílt piaci műveletek – legnépszerűbb
A klasszikus nyíltpiaci műveletnek számító végleges állampapír eladása-vétele keretében a központi bank értékpapírokat, elsősorban állampapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lévő pénztömeget szabályozza.
Piacbarát, rugalmas, naponta többször használható, nincs bejelentési hatás
A kereskedelmi bankoknál lévő jegybankpénz mennyiségét szabályozza, és a kamatkondíciókat
Pénzügytan
Indirekt monetáris politikai eszközök
Értékpapírok árfolyama:
t C= ∗N i
C: piaci árfolyam t: névleges kamatláb i: piaci kamatláb N: névérték •A jegybank kamatlábemelést, M szőkítését szeretné: olcsón ad el értékpapírokat, árfolyam csökken, kamat emelkedik, bankok lekötik pénzüket, kevesebbet hiteleznek • A jegybank kamatlábcsökkenést, M bıvülését szeretné: drágán vásárol, árfolyam emelkedik, kamat csökken, bankoknak likviditástöbblete lesz, hiteleznek
Pénzügytan
Indirekt monetáris politikai eszközök
3. Repó Értékpapírfedezet mellett nyújtott, visszavásárlással egybekötött művelet •
•
Aktív repó: rövid lejáratú jegybanki hitelnyújtás; a jegybank állampapír-fedezet mellett finanszírozza az adott ügyfelét Passzív repó: rövid lejáratú, jegybanknál történő betételhelyezés; a jegybank nyújt állampapír-fedezetet a megadott időre nála lekötött likviditás ellenében (betét)
Direkt monetáris politikai eszközök 1.
Kötelező tartalékráta (y) Mennyi jegybankpénzt tartsanak a kereskedelmi bankok, hogy biztonságosan kielégíthessék a betéteseket?
tartalékráta =
készpénz + jegybanki betét kereskedelmi bank összes betéte
Jellemzői: nem a likviditást szabályozza nem változik a napi igényeknek megfelelően hosszabb távra szóló döntést jelent meghatározza a kereskedelmi bankok pénzteremtési korlátait a bankok jövedelmezőségét kedvezőtlenül befolyásolja (a jegybank alacsony kamatot fizet)
Kötelező tartalékráta A szabályozás módja: Ha a tartalékráta nő ⇒a multiplikátor csökken ⇒a kereskedelmi bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani ⇒a pénzmennyiség csökken Ha a tartalékráta csökken ⇒az előző folyamattal ellentétben, a pénzmennyiség nő Ha y nagy – kevesebb hitelnyújtás!
Ma már más funkciói vannak! Elemei: tartalék mértéke, az elhelyezés alapja, tárgyi formája, tartalékra fizetett kamat, számítási periódus
Direkt monetáris politikai eszközök Kötelező tartalékráta felfelé hatékony (expanzív moneáris
politikára nem igazán jó)
Indirekt adóztatási elem
Egyéb direkt eszközök:
Hitelkontingensek (viszontleszámolási plafon)
Irányított hitelek
Erkölcsi ráhatás
Az MNB eszköztára sterilizációs eszközök, amelyek a bankrendszer
likviditás többletének lekötését szolgálják: két hetes MNB kötvény az árfolyam direkt befolyásolását szolgáló eszközök: ha a devizapiacon leértékelődik a belföldi fizetőeszköz, devizát ad el. A forint euróval szembeni árfolyam ingadozási sávja+-15% volt. Árfolyamsáv eltörlése: 2008. febr. 25.
Pénzügytan, pénzügyi ismeretek V-VI. ELŐADÁS FISKÁLIS POLITIKA, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FELÉPÍTÉSE
Süveges Gábor
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI ÉS FINANSZÍROZÁSUK Az állam funkciói: Adam Smith: - a külső védelem és a belső rend biztosítása; az igazságszolgáltatás és bizonyos közintézmények (amelyeket az egyéneknek nem érne meg fenntartani) működtetése Abraham Lincoln: - ha a magánszféra egy szükséges feladatot nem tud vagy csak rossz hatékonysággal vagy igazságtalanul képes ellátni Paul Samuelson: - a hatékonyság, a stabilitás és az igazságosság biztosítása
Az állam funkcióinak csoportosítása:
Hatalmi: a feladatai ellátásához szükséges mértékben kényszert alkalmaz az állampolgáraival szemben 2. Önfenntartó: saját magát fenn kell tudnia tartani 3. Allokációs: az erőforrások társadalmilag kívánatos elosztásának biztosítása (közjavak, magánjavak) 4. Redisztribúciós: a nemkívánatos piaci jövedelmi és vagyoni aránytalanságok korrigálása (adóztatás, támogatások, transzferek) 1.
Az állam funkcióinak csoportosítása (2) : 5. Stabilizációs: megfelelő gazdasági növekedés
elősegítése, a foglalkoztatottság magas szintjének biztosítása 6. Jogi: viselkedési szabályok megalkotása, betartásuk ellenőrzése 7. Gazdasági:
a termelési és a fogyasztási feltételek biztosítása (pl. vízellátás, kommunikáció) a piaci struktúra szabályozása (monopóliumok korlátozása) piaci ösztönzők érvényesülésének biztosítása, externáliák (pozitív, negatív) hatásának csökkentése környezetszennyeződés csökkentése (szabályozással, beruházásokkal) a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartása szociálpolitikai célok megfogalmazása és megvalósítása
Az államháztartás felépítése
I. Központi költségvetés
III. Elkülönített állami pénzalapok
II. Helyi önkormányzatok
IV. Társadalombiztosítási alapok
I. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Költségvetés: egy várható időszak valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak összeállítása Jellemzői: pénzügyi terv: előre meghatározza az államháztartás gazdálkodásának kereteit intézmény: a végrehajtás során a gazdálkodás alanyává válik szolgáltatás: feladatait saját maga, saját intézményein keresztül látja el transzfer: támogatásokat, juttatásokat ad a társadalom különböző tagjainak, csoportjainak, preferált célok elérése érdekében
A központi költségvetés mérlegének főbb bevételei Gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók Lakosság befizetései Központi költségvetési szervek befizetései Helyi önkormányzatok befizetései Nemzetközi pénzügyi bevételek Pénzintézetek társasági adója és osztaléka Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek A költségvetési bevételek legnagyobb része adókból,
illetve vámok és illetékek beszedéséből származik
A központi költségvetés mérlegének főbb kiadásai Gazdálkodó szervezetek támogatása Fogyasztói árkiegészítés Felhalmozási kiadások A társadalombiztosítás közreműködésével folyósított
ellátások Központi költségvetési szervek támogatása Helyi önkormányzatok támogatása Elkülönített állami pénzalapok támogatása Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások Adósságszolgálat, kamattérítés Általános tartalék és céltartalék
A központi feladatok szétosztása az adott állam struktúrájától függ Központi feladatvállalás + Helyi önkormányzati
szinten végzett tevékenység (pl. Magyarország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, NagyBritannia, Japán, stb.) Szövetségi államok szintje (pl. Németország, USA, Kanada, Svájc, Ausztria)
A finanszírozás módjai Probléma:Az adott körzetből származó jövedelem
adó mekkora hányada maradjon helyben, s a központi költségvetés, mekkora részt osszon el újra az egyes települések között?
Minél nagyobb rész maradjon helyben? (az ott élők jövedelméről van szó) A nagyobb rész újraelosztásra kerüljön? (külön-ben fokozódnának a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű régiók elmaradása tovább nőne)
A finanszírozás módjai Központosított modell: A felső szinten
meghatározott és leosztott feladatok egy-szerű végrehajtására korlátozódik a helyi szint szerepe, s a forrás előteremtés sem feladatuk Önkormányzati modell: A helyi döntésho-zók
elhatározásától függő eredmények szü-letnek, amelyhez az erőforrások származhat-nak: adókból, állami támogatásokból és egyéb bevételekből
Az államháztartás felépítése
I. Központi költségvetés
III. Elkülönített állami pénzalapok
II. Helyi önkormányzatok
IV. Társadalombiztosítási alapok
II. AZ ÖNKORMÁNYZATOK Az önkormányzat forrásai az adók mellett az állami
támogatások, a saját vállalkozásainak jövedelme és saját kibocsátású kötvények
AZ ÖNKORMÁNYZATOK FUNKCIÓI
Közösségi feladatok szervezése és finanszírozása A település gazdasági fejlődésének befolyásolása (infrastrukturális fejlesztések, beruházások)
A közösségi feladatok megoldása lehet:
Központi (jogbiztonság) Körzeti (oktatás, egészségügy) Helyi (bölcsőde)
Az önkormányzatok gazdálkodása Adóbevételek – központi adóbevétel egy része;
saját adókivetési jog gyakorlása Állami támogatások – helyi adók kiegészítése; helyben végrehajtott állami feladatok finanszírozása; ösztönzés bizonyos preferált feladatok ellátására; területi különbségek kiegyenlítése Egyéb saját bevételek – működésből származó árés díjbevételek; vállalkozási bevételek (osztalék, bérleti díj); hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból származó bevételek
Az államháztartás felépítése
I. Központi költségvetés
III. Elkülönített állami pénzalapok
II. Helyi önkormányzatok
IV. Társadalombiztosítási alapok
III. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK Valamely pontosan meghatározott cél érdekében
létrehozott olyan alap, amely az állam egyes feladatait finanszírozza, államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és jellegéből adódóan az államháztartáson belüli, elkülönített finanszírozást tesz lehetővé (vízügyi, környezetvédelmi, út, stb.)
Elkülönített állami pénzalapok Alap / (Felelıs)
Cél
-Munkanélküliek ellátásának biztosítása, Munkaerıpiaci Alap - foglalkoztatási helyzet (Gazdasági miniszter) javítása, - képzési programok Radioaktív hulladékok Központi Nukleáris -elhelyezése Pénzügyi Alap - Paksi atomerımő (Gazdasági miniszter)
leszerelése A veszélyeztetett területeken élık éves díj kártérítést Wesselényi M. Ár- és fejében kaphatnak belıle. Belvízvédelmi Alap A fizetendı éves díj (Pénzügyminiszter) mértékét az ingatlan értéke mellett annak fekvése határozza meg.
Bevételek
Kiadások
- célhoz kapcsolódó - járulékok (munkaadói kifizetések, járulék, munkavállalói - alap mőködésének a járulék) kiadásai, - költségvetési támogatás - képzés feltételeinek a - egyéb megteremtése - munkahelyteremtés elhelyezés, tároló Radioaktív anyagokat elıkialakítása , ill. átalakítók, valamint alap mőködését biztosító felhasználók befizetései kiadások - A veszélyeztetett területeken élık A díj befizetése fejében az alap baj esetén - legfeljebb befizetései. A fizetendı éves díj mértékét az 15 millió forint értékben ingatlan értéke mellett megtéríti a teljes anyagi annak fekvése határozza veszteséget. meg. - Állami támogatás
Elkülönített állami pénzalapok Alap / (Felelıs)
Cél
Bevételek
Kiadások
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (Oktatási miniszter)
Az ország versenyképességének és fenntartható fejlıdésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erısítése.
- Gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (adóalap 0,3 százaléka), - állami támogatás, - önkéntes befizetések, adományok.
Alapkutatás, kutatásfejlesztés, ipari vagy alkalmazott kutatás, technológiai innováció, melyek célja, új és versenyképes termékek, eljárások, szolgáltatások kifejlesztése.
Szülıföldalap (Külügyminiszter)
Szülıföldön való boldogulás feltételeinek megteremtése, a határon túli magyarok számára, identitásuk megırzésének a segítése.
- Magyar állampolgárok adójuk 1%-át felajánlhatják. - önkéntes befizetések, adományok - Költségvetési támogatás
Nemzeti Kulturális alap (Oktatási miniszter)
Nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megırzésének, terjesztésének a támogatása,
- Bizonyos termékek és szolgáltatások után befizetett járulék, - önkéntes befizetések, - költségvetési támogatások,
Határon túli magánszemélyek, oktatási intézmények, kutatóintézetek, civil szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások pályázati úton való támogatása.. - Kulturális évfordulók, fesztiválok, rendezvények támogatása, - nemzetközi kulturális kapcsolatok támogatása.
Elkülönített állami pénzalapok ELŐNYEI:
Bizonyos függetlenség a központi költségvetéstől Vállalatok és magánszemélyek szívesebben finanszíroznak konkrét célokat A pénzeszközök rugalmasan felhasználhatók Irányításuk demokratikus
HÁTRÁNYAI:
A nyilvánosság elvének teljesülése korlátozott (az országgyűlés csak meghatározott időközönként tudja ellenőrizni a működését) A források elosztásánál nem érvényesülnek megfelelően a gazdasági preferenciák A közösségi funkciók ellátása független a gazdasági helyzettől Az állami pénzek kezelése decentralizálódik
IV. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JELLEMZŐI: Állami szabályozás Jogszabályi működés (kötelezettségek, jogok) Szociális kockázatok lefedése Nem nyereségorientált tevékenység Kötelező jellegű Csoportos ekvivalencia elv jellemzi
A társadalombiztosítás FŐ FELADATAI: Nyugdíjbiztosítás (öregségi; rokkantsági; baleseti; özvegyi; árvaellátás; szülői; baleseti hozzátartozói) Egészségbiztosítás (gyógyító-megelőző ellátások; gyógyászati szolgáltatások; terhességi-gyermekágyi segély; táppénz; baleseti egészségügyi szolgáltatás; baleseti táppénz; baleseti járadék) Szociális jellegű kiadások finanszírozása FŐ BEVÉTELEI: Munkáltatók és munkavállalók által fizetett járulékok A társadalombiztosítási vagyonból származó jövedelmek
A KINCSTÁR Az állami kiadások és bevételek egységes
kifizető és beszedő helyének, információs rendszerének, a közkiadások folyamatba épített ellenőrzésének és könyvelésének integrált szerve
A költségvetés egyenlege Ha a folyó évben az állam bevételei meghaladják a
kiadásait, akkor a költségvetési mérlegben többlet (szufficit) keletkezik, amely a pénzkészlet növekedésében vagy az államadósság csökkentésében jelenhet meg Ha a kiadások haladják meg a bevételeket, hiány (deficit) keletkezik, amely az állami pénzeszközöket csökkenti vagy az államadósságot növeli
A költségvetés egyenlege Szufficit esetén a költségvetés az aktívák
csökkentésével (visszavásárol állampapírokat) vagy a passzívák növelésével (növeli a pénzbetétek arányát) növeli a hitelnyújtási lehetőséget Deficit esetén a kereskedelmi bankoknál lévő
állampapír állomány megnő ⇓⇓⇓ A költségvetés egyenlege tehát hatással van a pénzkeresletre és pénzkínálatra, így a kamatlábak alakulására is ⇒ (∃ ÁKK)
A Költségvetés egyenlege
KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA Az államháztartás bevételeit (elsősorban adók),
kiadásait (állami beruházások) és a deficitet szabályozó irányelvek összességét nevezzük költségvetési politikának (A gazdasági stabilitás elérése érdekében honnan, milyen formában szedje be az állam a bevételeit?)
A költségvetési politika általános célja A költségvetési politika általános célja a hosszú távú
gazdasági növekedés biztosítása: A gazdaságra jellemző ingadozások keretek közé szorítása
fellendülés esetén a felpörgő gazdaság visszafogása; visszaesésnél a kedvezőtlen események hatásainak tompítása
A gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség
lehető legkisebb szintre való leszorítása
Problémák: csökkenő inflációnál a munkanélküliség nem tartható egyidejűleg alacsony szinten kedvező mértékű foglalkoztatottságnál az árak nőnek (infláció)
Stagfláció, amikor a gazdaság stagnál és az infláció növekszik (Mo. ’90-es évek első fele)
A stabilizációs gazdaságpolitika céljai és eszközei INFLÁCIÓ (Lehetı legalacsonyabb)
GDP (Stabil gazdasági növekedés)
MUNKANÉLKÜLISÉG (Lehetı legalacsonyabb)
EGYENSÚLY (Stabil fizetési mérleg)
Pl.: Import nő ⇒ Kereslet miatt a külföldi valuta
felértékelődik ⇒ Nemzeti valuta inflálódik ⇒ Egyensúly romlik ⇒ Két tényező változik együtt
A GDP alakulása
Munkanélküliség alakulása
Infláció
Külföldi tőkebefektetések
A fenntartható gazdasági növekedés A fenntartható gazdasági növekedés célja, hogy
mindkét tényező kedvezően változzon:
infláció ⇔ egyensúly munkanélküliség ⇔ GDP
Anticiklikus fiskális politika: (J.M.Keynes: „Mindig
széllel szemben kell vitorlázni”)
Recesszió idején „laza” költségvetési politika Kiadást növelni (kormányzati beruházások) Bevételt csökkenteni (adócsökkentés)
Fellendülés esetén restriktív (visszafogott) költségvetési politika (minden fordítva)
Az állami beavatkozás kezdete 1929-1933 Túltermelési válság (A klasszikus köz-
gazdaságtan szerint öngyógyító mechanizmusok révén a gazdaság automatikusan kilábal a recesszióból) Say-dogma: Minden kínálat megteremti a saját
maga keresletét (Ha eladok valamilyen terméket a piacon, vagyis kínálatot teremtek, akkor ezt azért teszem, hogy valamilyen más árucikket vásároljak, vagyis keresletet teremtsek) ⇓⇓⇓ Az ellentmondás feloldható a pénz felhalmozási funkciójának ismeretében
Az állami beavatkozás kezdete A munkabér kettős jellege: Tulajdonosi szempontból a bér egy a költségek közül ⇒ Lehetőleg alacsony legyen Makroszinten vizsgálva a bér az áru-és szolgáltatás megvásárlásához szükséges kereslet egy része
⇓⇓⇓ Probléma akkor keletkezik, ha az árumennyiség gyorsabban nő, mint a munkabérek összege (Az áruk bizonyos hányadára nincs kereslet)
A válság további lehetséges okai Hitel igénybevételével történő tőzsdei vásárlás
(Árfolyam csökkenéskor jelentős probléma) Ezüst értékvesztése az aranyhoz képest (Kína, India vásárlóképessége jelentősen csökkent) Az első világháború európai hatásai (Az újjáépítésben az USA megerősödött, és a stabilizá-lódás után az európai termelő kapacitásokkal együtt az árumennyiség nagymértékben megnövekedett) ⇓⇓⇓ 1929. október 29. „fekete kedd”
A válság további lehetséges okai Kisebb kereslet ⇒ Csökkenő árak ⇒ Csökkentett
termelés ⇒ Munkások elbocsátása ⇒ Kisebb kiáramló bér ⇒ További összkereslet csökkenés… A probléma fordítva sem feloldható, mert a meglévő
árumennyiség is sok, vagyis a termelés továbbnövekedése még alacsonyabb árat eredményez
A beavatkozás eszközei John Maynard Keynes: Az állam pótlólagos keresletet támaszt, betöltve ezzel kínálat és a kereslet közötti űrt, de ügyelve arra, hogy az árumennyiség ne növekedjen ⇓⇓⇓ 1933-tól Roosevelt döntése alapján ⇓⇓⇓ New Deal
A beavatkozás eszközei Egységnyi pótlólagos állami keresletbővítés
a gazdaság egészében multiplikatív módon többszörös bővülést eredményez ⇓⇓⇓ A hosszú távú gazdasági növekedés elősegítésére a világválság időszakától jellemző az állami beavatkozás és az improduktív III. szektor, vagyis a szolgáltatások térhódítása (Infrastrukturális beruházások, utak, repülőterek, közművek építése, közmunkák alkalmazása, fegyverkezés, hadiipari fejlesztés)
A beavatkozás eszközei Automatikus eszközök: Munkanélküli segély: Recesszió esetén: Elbocsátás ⇒ Csökkenő összkereslet ⇒ Segély ⇒ Pótlólagos vásárlóerő ⇒ Kisebb mértékű csökkenés Fellendülés esetén: Munkaerő felvétel ⇒ A munkanélküli segély mértékének automatikus csökkenése⇒Kisebb mértékű növekedés
Progresszív adózás: a gazdaság túlfűtött állapotba kerül ⇒ A pótlólagos jövedelmeknek egyre nagyobb hányadát vonják el (a magasabb jövedelmi sávokban magasabb az adókulcs) ⇒ Elmozdulás a stabilizáció irányába
Ha
A beavatkozás eszközei Diszkrecionális eszközök: Közmunkák Eseti kifizetések; Jóléti kiadások Adókulcsok változtatása A döntések hosszabb időszakra vonatkoznak (pl. egy
autópálya megtervezése és megépítése, stb.), ezért rövid távú egyensúlyhiány esetén nem célszerű a fenti eszközök alkalmazása
A beavatkozás eszközei J.M.Keynes: Az állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli
a kibocsátást, nő a foglalkoztatott-sági szint és a gazdaság egyre jobban kihasználja potenciális lehetőségeit
Milton Friedman: A monetarista iskola hívei szerint
a fenti eszközökkel nem érhető el eredmény
A gazdaság hosszú távú növekedési pályáján nem lehet változtatni Csak önkéntesen vállalt munkanélküliség létezik A kapacitások adottnak vehetők A pénzkínálat bővítése inflációt idéz elő
⇓⇓⇓ A pénzkínálatot előre kiszámítható módon kell bővíteni, lehetőséget teremtve a hosszabb távú racionális döntések meghozatalához
Közhangulat válságban
Viccek a neten:
Pénzügytan, pénzügyi ismeretek VII. ELŐADÁS A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ RENDSZER SZEREPE A GAZDASÁGBAN
Süveges Gábor
A pénzügyi közvetítésről általában
A pénzügyi piacok fogalma A pénzügyi piacok azok a speciális piacok, amelyek
különböző időpontban, különböző országok törvényes fizetőeszközeiben denominált pénzek, ill. pénzügyi instrumentumok adás-vételeinek színterei.
Pénzügyi instrumentum
pénzre szóló követelés, vagy kötelezettség, amely mögött valamilyen jogviszony (szerződés) van. (pl. váltó, kötvény, részvény, bankbetét, bankhitel). gazdasági szereplők fizetési ígéretei gazdasági szereplők vagyonának részei
A pénzügyi instrumentum lehet egyedi és standardizált
szerződés.
A pénzügyi piacok szereplői Keresleti oldal pénzhiányban szenvedők (likviditáshiány) beruházók, a finanszírozást igénylők, Kínálati oldal pénztöbblettel rendelkezők (többletlikviditás) megtakarítók(befektetők), Speciális szereplők arbitrazsőrök, spekulánsok,
A finanszírozási igény
Eszköz A gazdasági tevékenység feltétel (pl. berendezés, ingatlan, tárgyi infrastruktúra, tartós fogyasztási cikk, stb)
Forrás Belső (önfinanszírozás) Visszatartott profit, el nem költött munkajövedelem, el nem költött adóbevétel, vagyonértékesítésből származó pénzbevétel stb.
Külső vállalati részvény, vállalati kötvény, vállalati bankkölcsön, fogyasztói hitel, államkötvény, önkormányzati kötvény, önkormányzati bankkölcsön stb.
A pénzügyi közvetítő rendszer Pénz Megtakarító k
Közvetlen tőkeáramlás Értékpapír kereskedők
Felhasználó k Értékpap ír
Pénzügyi piac szerepe Megtakarítók és felhasználók összehozása A pénzügyi piac a pénz (mint áru) cseréjének
helyszíne, ahol különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. A termék nem feltétlenül kerül át a vevő tulajdonába, sokszor itt csak kölcsönügyletről van szó.
A pénzügyi közvetítők szerepe Szufficites pénztulajdonosok (végső hitelezők)
Sok szükséglete:
Pénzügyi közvetítő k
Deficites pénztulajdonosok (végső adósok)
hitelező
1. Likviditás 2. Befektetés biztonsága 3. Kényelem 4. Kis összegű befektetés lehetősége
Sok adós szükséglete: 1. Hosszú távú hitelek 2. A kölcsönző vállaljon lényeges kockázatot 3. Nagyobb összegű hitel
Pénzügyi közvetítés Pénzügyi közvetítés: minden olyan pénzügyi
szolgáltatás, amely megtakarítási instrumentumok cseréjét segíti elő. Pénzügyi szolgáltatás: a megtakarítási és finanszírozási instrumentumok áramlását elősegítő tevékenységek. Szolgáltatók lehetnek:
Pénzügyi közvetítők Pénzügyi ügynökök
A pénzügyi közvetítő rendszer Pénz Megtakarító k
Közvetlen tőkeáramlás Értékpapír kereskedők
Közvetett tőkeáramlás Kereskedelmi bankok Betéti intézetek Biztosítók Nyugdíjintézetek Befektetési alapok Finanaszírozási társaságok
Felhasználó k Értékpap ír
A pénzügyi intézményrendszer Közvetlen tőkeáramlás
Elsődleges piac
Másodlagos piac
•Kockázati tőketársaságok •Befektetési társaságok
• Tőzsde •Értékpapírbizo -mányosok •Értékpapírkereskedők
Közvetett tőkeáramlás
Monetáris közvetítők
Nem monetáris közvetítők
•Kereskedelmi Bankok
•Takarékszövetkezetek
Bankjellegű intézmények • Befektetési bankok •Jelzálogbankok •Lakástakarékpénztárak •Befektetési alapok •Lízingtársaság
Nem bankjellegű intézmények • Biztosítótársaságok •Nyugdíjalapok •Egészségbiztosítók
A közvetlen és a közvetett pénzközvetítés összehasonlítása Szempontok Kapcsolat szufficites és deficites személyek között Költség Összegtranszformáció Lejárattranszformáció Kockázattranszformáció
Bank
Értéktızsde
közvetett
közvetlen
a hitel és betétkamat közti marge különbözô összegő betétek és hitelek különbözô lejáratú betétes és hitelek van
ügynöki jutalék egy értékpapírkibocsátás különbözô címletekben értékpapírok másodlagos piaca nincs
A pénzügyi vállalkozások típusai Pénzügyi intézmény neve Pénzügyi vállalkozás
Hitelintézetek Bank
Szakosított pénzintézet Szövetkezeti hitelintézet
Tevékenysége
Szervezet i formája
betét győjtésén és számlavezetésen kívül bármely, de korlátozott számú szolgáltatás, pénzügyi ügynöki tevékenységet csak ez végezhet
KFT vagy RT
minden pénzügyi szolgáltatást végezhet, de kötelezı betétet győjtenie és számlát vezetnie nem kap jogot az összes pénzügyi szolgáltatásra pénzügyi szolgáltatások kivéve garanciavállalást, hitelreferencia szolg., biztosítópénztár letétkezelés, bef. alap kezelés
RT
RT Szövetkezet
Alaptıkekövetelménye 20 millió forint
2.000 millió forint külön szabályok 100 millió forint
Értékpapír kereskedelemmel foglalkozó társaságok típusai Cég típusa
Tevékenysége
Ügynök
brókercég megbízottjaként bizományosi kereskedés tızsdei megbízások teljesítése ügyfél javára, letétkezelés, értékpapírszámla vezetése, tanácsadás)
Értékpapírbizományos (bróker) Értékpapírkereskedı (dealer) Befektetési társaság
mint a bizományosnál + saját számlára értékpapír-kereskedés értékpapír forgalomba hozatal mint a kereskedınél + befektetıi hitelezés, kibocsátáskor garanciavállalás
Szerveze ti formája nincs
Alaptıkekövetelmé nye nincs
RT, 20 millió névre forint szóló részvény RT 100 millió forint RT
1 milliárd forint
A pénzügyi piacok működési módja A tökéletes piac modellje (Modigliani és Miller) 1. 2. 3. 4. 5.
Homogén termékek Végtelen szereplő (reflexivitás nem érvényesül) Szabad be- és kilépés a piacra Nincs lehetőség arbitrázsra A piaci szereplők egyformán informáltak
A vállalatok értéke nem függ tőkeösszetételüktől, finanszírozási módjuktól.
A pénzügyi piacok szegmensei Számos felosztás A pénz más pénzre történő cseréjének valamiféle
egyenértékűségen de ugyanakkor valamilyen különbözőségen is alapulnia kell (különben nem lenne értelme a cserének). Két fontos szempont:
A különböző devizanemekből adódó eltérés (devizapiacok) A pénz feletti rendelkezés eltérő időpontjából adódó különbözőség (pénz- és tőkepiacok)
A pénzügyi piacok szegmensei 1. 2. 3. 4. 5.
Pénz és tőkepiac; Devizapiacok Azonnali vs. Határidős piacok Értékpapírok vs. egyedi szerződések Elsődleges vs. Másodlagos piacok Nyílt vs. Zárt piacok
Pénzügytan, pénzügyi ismeretek VIII. ELŐADÁS ALAPVETŐ PÉNZÜGYI SZÁMÍTÁSOK
Süveges Gábor
Kamatszámítás
Egyszerő kamatszámítás Csak a tıkeösszeg
kamatozik; A kamatot a betétszámlán írják jóvá, a tıkeösszeg önállóan fordul meg; Hozama kisebb.
Kamatos kamatszámítás A kamaton keresett összeg a
tıkeösszeggel együtt kamatozik; A kamat a tıkeösszeggel fordul meg; Hozama nagyobb.
Vegyes kamatszámítás
Ha 100 ezer forintot 5 évre egyszerő kamatozással fektetünk
be, 10%-os kamattal, akkor az alábbiak szerint gyarapszik: 1. Kamat 10 000 Visszakapom a tıkét 10 000 Összesen
2. 10 000 10 000
3. 10 000 10 000
4. 10 000 10 000
5. 10 000 100 000 110 000
150.000 Ft
Ha viszont kamatos kamattal számolunk, akkor a kamaton
keresett összeg is kamatozik: 1. Kamat 10 000 Visszakapom a tıkét 10 000 Összesen
2. 11 000 11 000
3. 12 100 12 100
4. 13 310 13 310
5. 14 614 100 000 114 614
Feltételezés: egy évben csak egyszer van kamatfizetés
161.051 Ft
Képlettel ….jelenbıl jövı: kamatos kamatszámítás! A befektetett 100.000 Ft 5 év múlva 161.051 Ft-ot fog érni. FV = PV * (1+r)n FV = 100.000 * (1 + 0,10)5 FV = 161.051
…. jövıbıl jelen: diszkontálás! Például: Mekkora összeget helyeztem el 7,5% éves hozamot (kamatos kamat) fizetı befektetésben, ha 5 év múlva 287.126 Ft-ot kaptam? FV = PV * (1+r)n
PV = FV / (1+r)n
PV = 287.126 / (1+0,075)5 PV = 200.000 Ft
178
FV = C 0 * (1 + r ) n P V
Jelenérték PV
(kamatos) kamatoztatás
1
2
3
1 PV = C n * (1 + r ) n
4
5
n-1
… diszkontálás
C0 = befektetett összeg 0. idıpontban Cn = befektetett összeg n. idıpontban r = kamatláb n = befektetési periódusok (ált. évek) száma
Jövıérték FV
Példák Mennyit fog érni 500.000 Ft? 3 év múlva évi 6% kamattal? 3 év múlva évi 7% kamattal? 20 év múlva évi 6% kamattal? Mit számolunk?
Megoldás a.) 3 év múlva évi 6% kamattal ⇒ 500.000 * (1 + 0,06)3 = 595.508 Ft b) 3 év múlva évi 7% kamattal ⇒ 500.000 * (1 + 0,07)3 = 612.522 Ft 20 év múlva évi 6% kamattal ⇒ 500.000 * (1 + 0,06)20 = 1.603.568 Ft c)
Feltételezzük, hogy egy évben csak egyszer van kamatfizetés!
Példa Mennyit ér ma? 3 év múlva esedékes 10.000.000 Ft évi 7,5% hozammal számolva? Mit számolunk? Megoldás: PV = FV / (1+r)n 10.000.000 / {(1+0,075)3} = 8.049.605 Ft
Példa Mekkora összeget vehetünk fel 1 év múlva, ha elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatot negyedévente számolják el és a tıkéhez csapják!? (Francia kamatszámítás) Mit számolunk?
Kamatos kamat számítás tn=t0*(1+i/m)n tn: a betét felvételekor kapott összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje alatt a kamatelszámolások száma; m: egy évben a kamatelszámolások száma Megoldás: tn = 100*(1+0,2/4)4 = 121,55
Példa Mekkora összeget vehetünk fel 1 hónap múlva, ha április 22-én elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatokat negyedévente számolják el! (Francia kamatszámítás)
Mit számolunk?
Egyszerő kamatszámítás tn = t0*(1+i*n/360)
tn: a betét felvételekor kapott összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje naptári napokban;
Megoldás: tn = 100* (1+0,2*30/360) = 101,67
Példa Április 22-én 1 éves lejáratú betétet helyeztünk el, amire minden negyed év végén számítanak fel kamatot és a kamatot a tıkéhez csapják. Mekkora összeg lesz a betétszámlán 1 év múlva, ha a kamatláb fix 20%? (Francia kamatszámítás) Mit számolunk?
Vegyes kamatszámítás tn = t0 * (1+i*n1/360)*(1+i/m)N*(1+i*n2/360) tn: a betét felmondásakor kifizetett összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; N: a betét futamideje alatt a teljes kamatperiódusok száma; m: egy évben a kamatelszámolások száma; n1: a betét elhelyezésétől az első kamatelszámolásig eltelt napok száma; n2: az utolsó kamatelszámolástól a betét felmondásáig eltelt napok száma.
Megoldás
tn= 100*(1+0,2*69/360)*(1+0,2/4)3*(1+0,2*22/360) = = 121,67
A betéti kamatról (EBKM), az értékpapírok
hozamáról (EHM) és a teljes hiteldíj mutatóról (THM) a 41/1997 (III.5) Kormányrendelet rendelkezik. Ezek bevezetésére azért volt szükség, mert a bankok például a betét/hitelkamatot több címen (pl. kezelési költség, folyósítási jutalék, stb.) csökkentették/megnövelték, így a fogyasztó végül messze nem olyan kedvezı betétkamathoz/hitelhez jutott, mint gondolta.
Az EBKM számítása a.) Éven belüli lejárat esetén:
jövıérték
jelenérték
Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévı napok száma; (k + bv)i :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.
b.) Éven túli lejárat esetén: jövıérték
jelenérték
Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma; (k + bv) i :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.
Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett betéti kamatláb közötti különbség: Az éves banki kamatlábak általában 360 napra vetítve kerülnek megállapításra, s egy évnél rövidebb futamidı esetén a kamat visszaforgatását, tıkésítését nem veszik figyelembe; Az EBKM egy adott év, azaz 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetendı kamatösszeg nagyságát.
Példa: 50.000 forintot szeretnénk 7 évre befektetni! Három befektetés közül választhatunk: a) minden év végén hozzátesznek a pénzünkhöz egy fix összeget, 7.500 forintot, ami az eredeti összeg 15%-a; b) 11%-os kamatos kamatot fizetnek; c) az elsı évben 17% kamatot kapunk, majd évente 2%-kal csökken, míg eléri a 7 %-ot, és ennyit kamatozik az utolsó évben is. Melyik befektetés a legkedvezıbb?
Megoldás a.) Az a.) esetben a kamat összege: 7.500 * 7 = 52.500,-Ft A lejáratkor fizetendı összeg: 50.000 + 52.500 = 102.500,-Ft b.) Kamatos kamatszámítás: FV = 50.000 * 1,117 = 103.808,-Ft (Milyen feltételezéssel éltünk?)
c.) A kifizetett összeg = 50.000 * 1,17*1,15*1,13*1,11*1,09*1,07*1,07 = 105.305,-Ft Megoldás: a.) 102.500,-Ft b.) 103.808,-Ft c.) 105.305,-Ft
Példa Melyik betéti konstrukció választása a legkedvezıbb az ügyfél számára?
a.) Betéti kamat 12 %; (EBKM:11,5 %) b.) Betéti kamat 11,8 %; (EBKM: 11,7 %) c.) Betéti kamat 11,5 %; (EBKM: 11,6 %) Mit vizsgálunk? Miért?
Abszolút és éves hozam A bankunk ügyfele 90 napos kincstárjegyet vásárolt 97,75%-os árfolyamon. 90 nap múlva ezt 100%-on vette vissza tıle a Magyar Államkincstár. Mekkora abszolút hozamot ért el ügyfelünk? r=(FV/PV) -1
90 nap alatt
(100/97,75) – 1 = 2,3%
Milyen éves hozamnak felel ez meg? r=(FV/PV)1/n -1 vagy r=(FV/PV)365/n -1
Annualizálnunk kell a befektetést! 1 év = 365 nap
(100/97,75)(365/90) – 1 = 9,67%
Milyen feltételezésekkel éltünk az éves hozam meghatározásánál? Azt feltételeztük, hogy az ügyfél újra be tudja fektetni pénzét az eredetihez hasonló feltételekkel. Kamatos kamat alapján számoltunk. Egy évben egy kamatfizetéssel kalkuláltunk.
THM Mi a THM?
Milyen költséget tartalmaz a THM?
a kamatot, a kezelési költséget, a hitelbírálati díjat, az értékbecslési díjat és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját.
Mit nem tartalmaz a THM? a késedelmi kamatot, a hitel futamideje meghosszabbításának költségét, az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerzıdésben vállalt kötelezettség nem teljesítésébıl származik, a biztosítási és garanciadíjakat, valamint az átutalási díjakat. Mindig egy évre vonatkoztatjuk!
A THM számítása a.) Egy részletben történı folyósítás esetén:
H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével
összefüggı – a Banknak fizetendı – költségekkel; Ak: a k-dik törlesztı részlet összege; m: a törlesztı részletek száma; tk: a k-dik törlesztı részlet években, vagy töredékévekben kifejezett idıpontja; i: a THM századrésze.
b.) Több részletben történı folyósítás esetén:
Ak: a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a
hitel felvételével összefüggı költségekkel, A’k’: a k’ sorszámú törlesztı részlet összege, m: a hitelfolyósítások száma, m’: a törlesztı részletek száma, tk: a k-adik hitelfolyósítás években vagy töredékévekben kifejezett idıpontja, tk’: a k’-adik törlesztı részlet években vagy töredék években kifejezett idıpontja, i: a THM századrésze
Példa: Az ügyfél a cége számára tartós forgóeszköz hitelt kíván igénybe venni, melyhez két banktól kapott ajánlatot, az alábbiak szerint: „A bank”: 100Mó HUF összegő hitelt tudna nyújtani 4 éves futamidıre. A kamatlábat 12,5%-ban határozták meg. A bank egy akció keretében elengedi az értékbecslési díjat, így a THM évi 15% lenne. „B bank”: Ugyan azt az összeget tudná folyósítani, 6 éves futamidıre, és a kamatláb 13,5% lenne. Itt a közjegyzıi díjat engednék el neki, és a THM évi 15% lenne. Határozza meg, hogy mennyi az egyes hitelek törlesztı részlete, illetve azok tıke és kamattartalma, ha csak a kezdı részletre vagyunk kíváncsiak, törlesztés nem történt? Állítson fel sorrendet a hitelek között a kamatláb, és a törlesztı részlet alapján! Melyik konstrukció a kedvezıbb az ügyfél számára? Miért?
Megoldás A bank: A törlesztı részlet: 100Mó HUF = X (1/1,125+1/1,1252+1/1,1253+1/1,1254) X = 33.270.791 HUF Ebbıl: Kamat: 100.000.000 HUF * 0,125 = 12.500.000 HUF Tıke: 33.270.791 – 12.500.000 = 20.770.791 HUF B bank: A törlesztı részlet: 1000Mó HUF = X *(1/1,135+1/1,1352+1/1,1353+1/1,1354+1/1,1355+1/1,1356) X = 25.364.587 HUF Ebbıl: Kamat: 100.000.000 HUF * 0,135 = 13.500.000 HUF Tıke: 25.364.587 – 13.500.000 = 11.864.587 HUF
Sorrend: Sorrend
1.
2.
Kamatláb
A
B
Törlesztı részlet
B
A
A= B
A= B
THM
Példa Melyik a legelőnyösebb? A : a pénzünket évi 21%-os kamatra tesszük be, és évenként tőkésítenek? B : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és félévenként tőkésítenek? C : a pénzünket évi 19,5%-os kamatra tesszük be, és havonta tőkésítenek? D : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és naponta tőkésítenek?
Megoldás A: (1+i)1 = 1,21 B: (1+0,2/2)2=1,21 C: (1+0,195/12)12 =1,2134 D: (1+0,2/365)365=1,2213
Példa: Egy váltó október 31-én jár le. A váltó névértéke 1 millió forint. A váltót a bankhoz augusztus 22-én nyújtották be leszámítolásra. Mekkora összeget fog a bank levonni, ha a bankári diszkont 25%? (Francia kamatszámítás módszerével).
Megoldás A lekötés időtartama: 9+30+31 = 70 nap A diszkont nagysága: D = V*i*n/360 = 1.000e*0,25*70/360 = 48,61e forintot kell levonni. A kifizetendő összeg: 951 eFt! D: a diszkont összege; V: a váltó névértéke; i: a bankári diszkontláb; n: a váltó futamideje
Mekkora hitelkamatlábnak feleltethető meg az ügylet hozama? d = 360*i / (360 - i*n) d: matematikai diszkont i: bankári diszkont n: a váltó futamideje Megoldás: d = 360*0,25 / (360 – 0,25*70) = 0,26 Bankári diszkont (0,25) < Matematikai diszkont (0,26)
Gyakorló feladatok Kiadott lapon
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!