Pénzügyi ismeretek Üzleti gazdaságtan
Pénz fogalma fajtái funkciója A legáltalánosabb elterjedt meghatározás szerint a pénz az általános egyenértékes szerepét tartósan betöltő csereeszköz. • A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő eszközeként szolgál és széles körben elfogadott. • A pénz történetének három időszaka – az árupénz időszaka, (az árutermelők áruikat közvetlenül cserélték ki egymással), – az arany és más pénzhelyettesítők időszaka, – a modern pénz, a hitelpénz időszaka.
Megjelenési formáját tekintve: készpénz (bankjegy + érme), valamint számlapénz.
A pénz funkciói • Értékmérő funkció, (az árukat, mint egynemű, minőségileg és mennyiségileg összehasonlítható nagyságokat fejezi ki). • Forgalmi eszköz funkció, (az áruk adásvételét, az áruforgalmat közvetíti). • Fizetési eszköz funkció. A pénz, mint fizetési eszköz szintén az áruforgalmat közvetíti, de ilyenkor az árumozgás és a pénzmozgás időben elválik egymástól. • Felhalmozási funkció, (az adott időszakban fel nem használt, el nem költött jövedelmek) • Világpénz, valamennyi funkciót betölti külföldön is
Pénzforgalom • A gazdasági szereplők közti pénzmozgások, pénzáramok összessége. • Fajtái: – Készpénzforgalom (bankjegy, érme) – Készpénzkímélő fizetési módok (váltó, csekk, bankkártya) – Készpénz nélküli fizetési módok (bankszámlák közti pénzmozgás, átutalás, beszedés, okmányos)
Vállalkozás pénzügyi kapcsolatai • • • • • •
Befektetőkkel Vevőkkel Szállítókkal Bankokkal Állammal Munkavállalókkal
alapítói tőke, osztalék követelés, előleg előleg, kötelezettség hitel, betét, kamat, számla adó, támogatás munkabér, előleg
Gyakorlat
Készpénzforgalom Fajtái: • Készpénz közvetlen átadása • Készpénz küldése postán • Házipénztár és bankszámla közti mozgás (befizetés, kivét)
Készpénzes fizetések és a házipénztár Bizonyos fizetési kötelezettségeket csak készpénzzel lehet végrehajtani. A készpénzes fizetések elsősorban a lakosság körében jellemzőek a mindennapos beszerzések kifizetésekor. • A készpénzes fizetések bonyolítása érdekében a vállalkozásoknak házipénztárat kell fenntartaniuk, a bankoknak pedig pénztárszolgálatot kell létesíteniük. • A vállalkozások házipénztárainak működési szabályait a cégeknek Pénzkezelési szabályzatban kell rögzíteniük. A pénztár az a területileg is elhatárolt hely, ahol a gazdálkodó szervezet készpénzforgalmát lebonyolítják. • A pénztáros kezeli a gazdálkodó szervezet készpénzállományát. • A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, érvényesített és utalványozott kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a pénztárból pénzt. A pénztárosnak naponta a pénztári órák befejeztével pénztárzárlatot kell végeznie. A házipénztárban a napi pénztárzárlat után tartható készpénzösszeg felső határát házipénztári keretnek nevezzük.
Készpénzkímélő fizetési módok CSEKK A csekk kibocsátója azzal bízza meg a bankját, hogy a csekken megjelölt összeget a csekk birtokosának fizesse ki készpénzben, vagy írja jóvá bankszámláján. Érvényességi kellékei: A „Csekk” megnevezése, a fizetésre kötelezett bank megnevezése, feltétlen meghagyás , hogy a bank a csekken megjelölt összeget fizesse ki, kiállítás helye, ideje, a kibocsátó aláírása.
A csekk • A csekk használata a XVI. században Hollandiából indult el. A hagyományos csekk olyan értékpapír, amely fizetési kötelezettséget testesít meg. A csekkel történő fizetés előfeltétele, hogy a bank ügyfelét csekk-képesnek nyilvánítsa. A csekknek hat törvényes kelléke van: • A csekk megjelölése az okirat szövegében a kiállítás nyelvén, • feltétel nélküli, meghatározott összeg fizetésére szóló utasítás, • a fizetésre kötelezett (a bank) nevének feltüntetése, • a fizetés helye, • a kiállítás helye és napja, • a kibocsátó aláírása. A csekk fontosabb fajtái: • Készpénzcsekk: beváltása esetén a bank a csekken szereplő összeget készpénzben fizeti ki. • Az elszámolási csekk: beváltása esetén készpénz kifizetés nem történhet, hanem a jogosult bankszámláján írják jóvá a csekk összegét. • A keresztezett csekkek vagy csak saját ügyfélnek, ill. egy pénzintézetnek, vagy csak egy banknak fizethetők ki. • Csekk egyéb speciális típusai: Utazási csekk, Eurocsekk. A fedezetlen csekkek kibocsátását a törvények szigorúan büntetik.
Váltó Olyan visszavonhatatlan fizetési ígéret, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést testesít meg. Saját váltó: a váltó kibocsátója tesz ígéretet a fizetésre Idegen váltó: a váltó kibocsátója egy harmadik személyt szólít fel a fizetésre.
Váltón feltüntetett összeg • Az eredeti tartozás összegét, és • A váltó lejártáig esedékes kamatokat tartalmazza.
Gyakorlás
Mérlegben • Váltó kibocsátás: Rövid lejáratú kötelezettség
• Váltó birtoklás: Követelések
Váltóleszámítolás, forgatás • Váltóleszámítolás: a váltóbirtokos a váltót benyújtja egy banknak • Forgatás: a váltóbirtokos a váltót továbbadja
• A váltó érvényességi kellékei: – A „Váltó” megnevezése, fizetésre szóló ígéret, vagy felszólítás, a fizetésre kötelezett megnevezése, a kedvezményezett megnevezése, a váltó névértéke, a váltó lejárta, a fizetés helye, a kiállítás ideje,helye, a kibocsátó aláírása
Bankkártya • Személyhez kötött fizetési eszköz, amellyel a birtokosa a bankszámlája terhére készpénzt vehet fel, vagy közvetlenül fizethet. • Jellemzői: – Nemzetközi szabványos méret – Adatok tárolása a mágnes csíkon, vagy mikro chipen – Az ügyfél a kártyabirtokos, nem tulajdonos – PIN kód biztosítja a biztonságos használatot
A bankkártya • Bankkártyákat a hazai bankok 1989-től bocsátanak ki. • Bankkártya segítségével a kártyabirtokos csak a tényleges vásárlások, és az igénybevett szolgáltatások ellenértékét rendezheti, továbbá készpénzt vehet fel bankjegykiadó automatákból.
Kártyatípusok • Betéti kártya: amely mögött betétszámla áll • Hitelkártya: hitelkeret/hitelszámla áll mögötte – Rulírozó hitelkeret, amely egy meghatározott összegig és lejáratig, többször is igénybe vehető
Kártyarendszer szereplői • • • •
Kártyatársaság: Eurocard Mastercard, Visa Kibocsátó bank, a kártya tulajdonos Elfogadóhely Ügyfél a kártya birtokos
Készpénz nélküli fizetési módok Bankszámlapénzzel történő fizetést jelent. Fizetési számla: - pénzforgalmi számla: gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók kötelesek nyitni és pénzforgalmukat ezen bonyolítani. - lakossági bankszámla/folyószámla: magánszemélyek számlái, nem kötelesek nyitni
Pénzforgalmi jelzőszám Bankszámlaszám: 10402478
00010245
00000000
Bankazonosító ügyfélazonosító számlatípus Bakszámlaszerződés A bank és az ügyfél közötti megállapodás, amely tartalmazza: – a szerződő felek adatai – számlaszámot – a szerződési feltételeket (kötelezettségeketjogokat) – aláírások
Bank kötelezettségei és jogai Kötelezettségek • A számlatulajdonos pénzének kezelése • A számlatulajdonos megbízásának teljesítése • Számlakivonat küldése a tulajdonosnak
Jogok • Banki költségek, jutalékok felszámítása • Betétek után kamatfizetés
Számlatulajdonos kötelezettségei és jogai Kötelezettségek • Pénzforgalmát a számlán bonyolítani • Fedezetet biztosítani a kifizetésekhez • A banki költségeket kifizetni
Jogai • Rendelkezhet a számlája felett • Megbízást adhat
Rendelkezés a bankszámla felett A vállalkozások pénzforgalmi számlája felett azok rendelkezhetnek, akiket a vállalkozás vezető tisztségviselője bejelentett, tőle a bank aláírás mintával rendelkezik.
Bankszámlatípusok 2 1. A Fizetési számla az elszámolási számlának egy továbbfejlesztett változata. • A overdraft hitel a fizetési számlához kapcsolódó hitel előnyei az ügyfél szempontjából: • A hitel igénybevétel a mindenkori forrás-szükségletnek felel meg. • Kamatot csak a ténylegesen igénybe vett kölcsönösszeg után kel fizetni. • Többször igénybevehető.
2. A hitelszámla (kölcsönszámla) a hitelek (kölcsönök) nyilvántartására szolgáló számlafajta. 3. Az értékpapír-letéti számla az ügyfelek bank által őrzött értékpapírjainak könyvelésére, nyilvántartására szolgál. 4. A devizaszámlákat deviza belföldiek és deviza külföldiek hitelintézeteknél egyaránt nyithatnak.
Elektronikus bank Az ügyfelek telefonon és interneten történő bankolását jelenti. • 0-24 óráig történő bankolás • Otthonról is történhet, telefonról is. Biztonság: elektronikus aláírás jelszó
Gyakorlás
Vállalkozások bankszámlái a főkönyvben • Elszámolási betétszámla (pénzforgalom bonyolítására) 384 • Elkülönített betétszálák ( kamatozó, beruházás) 385 • Deviza-betétszámlák 386 • Lekötött betétszámlák 19 • Hitelszámlák 444,452
Készpénz nélküli fizetési forgalom Átutalási megbízás: a vevő(adós) megbízza a bankját, hogy a számlája terhére meghatározott összeget fizessen a szállító(jogosult számlájára) csoportos rendszeres, egyszeri átutalási végzés alapján
Az átutalás • Az átutalás a legelterjedtebb készpénz nélküli fizetési mód. Az átutalás legfontosabb sajátossága, hogy a fizetést mindig a vevő a kötelezett kezdeményezi. Az átutalásnak számos előnye van: • bármilyen jogcímű fizetést ki lehet ily módon egyenlíteni, • nincs összeghatárhoz kötve, • akkor is lehet alkalmazni, ha a felek e fizetési módban külön nem állapodtak meg, • technikailag bonyolítása egy egyszerű banki formanyomtatvány, az ún. átutalási megbízás segítségével történik.
Átutalási megbízás Vevő (adós)
Vevő bankja
Szállító (jogosult)
Szállító bankja
Átutalás lépéseí: Számla, átutalási megbízás, pénzmozgás, terhelési értesítés, jóváírási értesítés,
Beszedési megbízás(inkasszó) A beszedési megbízással a szállító (jogosult) megbízza a bankját, hogy a számlája javára és a vevő(adós) terhére meghatározott összeget szedjen be. Fajtái: felhatalmazó levélen alapuló váltóbeszedés csekkbeszedés csoportos beszedés határidős beszedés Okmányos beszedés
A beszedés (inkasszó) Beszedés esetén a fizetést mindig a kedvezményezett(szállító) kezdeményezi. A beszedésnek két fajtája létezett: 1. határidős; 2. azonnali beszedés. • Határidős beszedés esetében a jogosult által benyújtott beszedési megbízást a bank csak akkor teljesített, ha az adós nem emelt kifogást a fizetés ellen. A vállalkozások közötti fizetési forgalomban már nem találkozhatunk vele. • Az azonnali beszedés alkalmazása során nincs lehetőség kifogás emelésére, a kedvezményezett megbízása alapján a bank a kötelezett számláját azonnal megterheli. • Azonnali beszedést a következő esetekben lehet alkalmazni: – ha e fizetési mód alkalmazását kötelező jogszabály írja elő. – ha a kötelezett felhatalmazó levelet intéz a bankjához, – amikor a váltót esedékességkor fizetés végett az egyenes váltóadós által megjelölt banknál bemutatják.
Csoportos fizetési megbízások • 1997. októberétől vehető igénybe két új fizetési mód: a csoportos átutalás és a csoportos beszedés. • A csoportos átutalás segítségével az átutalók, a szabványos formában összeállított, különféle összegű átutalási megbízásaikat egy kötetben jutathatják el saját számlavezető bankjukhoz. Pl munkabérfizetés • A csoportos beszedés azon szervezetek számára előnyös, amelyek rendszeresen, nagy számban, de tételenként alacsony összegeket szednek be. Lakossági bankszámlák terhére beszedés csak ebben a formában kezdeményezhető. Pl: villanszámla
Beszedési megbízás Vevő (adós)
Vevő bankja
Szállító (jogosult)
Szállító bankja
Beszedés lépései: Számla, beszedési megbízás, megbízás továbbítása, pénzmozgás, jóváírási értesítés, terhelési értesítés,
Okmányos meghitelezés (Akkreditív) Az akkreditív olyan fizetési mód, ahol valamely bank a vevő megbízásából kötelező ígéretet tesz az eladónak arra, hogy amennyiben az eladó az előírt határidőn belül az előírt okmányokat benyújtja, azonnal fizet. Vevő (adós)
Vevő bankja
Szállító (jogosult)
Szállító bankja
Az akkreditív nyitásának és a felhasználásának lépései: szállítási szerződés, akkreditív nyitás, értesítés, értesítés, okmányok, okmányok, átutalás, jováírási értesítés, terhelési értesítés okmányokkal
Akkreditív (okmányos meghitelezés) • Az akkreditív (okmányos meghitelezés) egyike a külkereskedelmi szerződésekben leggyakrabban előírt fizetési feltételeknek. Nagyfokú biztonságot nyújt a vevőnek és az eladónak egyaránt. A külkereskedelmi ügylet kockázatának elhárítása, illetve csökkentése rendszerint egy bizalmi kéz közbeiktatásával oldható meg. Ez általában bank. Bank bekapcsolása adja az akkreditíves fizetési mód lényegét is.
A fizetések pénzügyi biztosítékai A pénzügyi teljesítés biztonsága érdekében a szállító kérheti előzetes pénzügyi biztosíték kikötését. Biztosítékok csoportosítása: • dologi biztosíték: az adós felajánl valamilyen vagyontárgyat, • személyi biztosítékok: ilyenkor különböző személyek felelősségvállalása a fizetés biztosítéka • egyéb biztosítékok: amelyek nem sorolhatóak be tisztán az előző csoportokba. Bankgarancia • Olyan kötelezettségvállalás, amelyben a garanciát a nyújtó fél vállalja, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén fizet, ha az eredeti kötelezett nem fizet. A garancia lehet: feltétel nélküli, okmányos garancia. A bankgaranciát garanciadíj ellenében vállalják a bankok. Fedezetigazolás • A fedezetigazolással a bank a kötelezett kérésére igazolja, hogy az igazolásban feltüntetett pénzeszközzel rendelkezik, azt elkülönítette és másra fel nem használhatja. Kezességvállalás • A kezességvállalás esetén a kezes vállalja, hogy a kötelezett nem fizetése esetén helyette fizet. • Két fajtája van: • Az egyszerű kezesség esetébe a kezesnek ún. sortartási kifogásra van lehetősége. (A jogosult először a kötelezettől kísérelje meg a végrehajtását). • Készfizető kezesség esetén a kezesnek nincs sortartási kifogására lehetősége.
Bankrendszer
(Hitelintézetek)
• A magyar bankrendszer 1987-óta kétszintű. Ez azt jelenti, hogy a jegybank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdaság bármelyik szereplőjével. Jegybank feladatai: • Készpénz kibocsátása • Elszámolási rendszerek működtetése (Giro, Swift) • Devizatartalék kezelése • Árstabilitás fenntartása • Pénzforgalom szabályozása • A bankrendszer stabilitásának védelme (fiskális és monetáris politika) • Kereskedelmi Bankok számláinak vezetése, felügyelete A jegybank főbb funkciói: • A gazdaságba kiáramló pénzmennyiség szabályozása; pénzkibocsátás; a Magyar Államkincstár számláinak vezetése; a hitelintézetek számláinak vezetése; arany- és devizatartalékok gyűjtése; a hazai valuta vásárlóerejének védelme; devizahatósági feladatok ellátása; árfolyampolitikai döntések meghozatala.
A jegybank fogalma, funkciói A jegybank elnevezés arra utal, hogy ez a központi bank bankjegy kibocsátási monopóliummal rendelkezik. • Jegybank minden országban található, akár egyszintű, akár kétszintű bankrendszerrel rendelkezik. • Hazánkban a központi bankot MNB-nek nevezik. Részvénytársasági formában működik, egyszemélyes tulajdonosa a Magyar Állam. • A jegybanktörvény a jegybank legfontosabb feladatává a pénzkibocsátást és a monetáris politika megvalósítását teszi, amelynek végrehajtásához megfelelő monetáris eszköztárat biztosít. A jegybank kizárólagos feladata a készpénz kibocsátása. Ezt a műveletet bankjegy-emissziónak nevezzük. • A készpénz kétféle módon kerülhet forgalomba: – a vállalkozások bankszámlájukról készpénzt vesznek fel, – a külföldi fizetőeszközöket belföldi pénzre váltják át.
• A bankjegy-emisszió a számlapénz készpénzzé alakulását, ill. a külföldi pénz belföldivé válását jelenti.
Bankrendszer
Bankrendszer alatt egy ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályoknak az összességét értjük. A bankrendszer két típusú lehet: • egyszintű és • kétszintű. Az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó szervezetekkel. A többi bankot, amelyek egy-egy meghatározott funkciót végeznek, szakbanknak nevezzük. A kétszintű bankrendszerben a központi bank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó szervezetekkel, hanem csak a bankrendszer második szintjén álló bankokkal. A bankrendszer második szintjén elhelyezkedő pénzügyi intézmények működési mechanizmusának jellemzői: • nyereségérdekeltek, önállóan gazdálkodnak, a társasági forma jellemző rájuk, • vegyes profilúak, • területi kötöttség nélküliek, • a bankok között verseny van. Pénzügyi szolgáltatásokat csak pénzügyi intézmények végezhetnek.
Pénzügyi intézmények feladatai • Pénzügyi szolgáltatások: – – – – – – – –
Betétgyűjtés Hitelnyújtás Bankszámlavezetés Garanciaügyletek Befektetési alapkezelés Értékpapír ügyletek Faktoringügyletek Készpénz helyettesítő eszközök kibocsátása – Pénzügyi lízing
Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: Pénzváltás bankügynöki tevékenység
Pénzügyi vállalkozás Egy-vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet, de nem láthat el kiegészítő pénzügyi szolgáltatást. 20 millió Ft alaptőkével alapítható
Pénzforgalmi szolgáltató (hitelintézet) Betétet gyűjt és pénzügyi szolgáltatást végez. 2 md Ft jegyzett tőkével alapítható. Bank: a pénzügyi szolgáltatás teljes körét végezheti Szakosított hitelintézet: csak bizonyos pénzügyi szolgáltatásra jogosult (LTP, Alapkezelő…) Szövetkezet: nem végezhet valuta- és devizakereskedelmi tevékenységet, nem lehet befektetési alap kezelője. Alaptőkéje 100 mill Ft.
Aktív-passzív bankügyletek Passzív bankügyletek:
Aktív bankügyletek.
A banknak kötelezettsége keletkezik • betétek gyűjtése • értékpapír kibocsátás • jegybanki források
A banknak követelése keletkezik
• • • •
hitelezés váltóleszámítolás lízing faktoring
Semleges bankügyletek: értékpapír kezelés, pénzváltás, széf szolgáltatás
A betét- és befektetés-biztosítás intézményei
Az Országos Betétbiztosítási Alap • 1993-ban hívták életre. Az OBA feladata a hitelintézeteknél elhelyezett betétek befagyása esetén a betétesek részére meghatározott kártalanítási összeg kifizetése. • Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétetekre terjed ki. • Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 100 ezer EURO összeghatárig fizeti ki kártalanításként. • Az OBA olyan jogi személy, amely sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető. Ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. Befektető-védelmi Alap • A Befektetővédelmi Alap (BEVA) önálló jogi személy. Minden olyan befektetési szolgáltató köteles csatlakozni a BEVA-hoz, amely bizományosi tevékenységet, kereskedelmi tevékenységet, portfoliókezelést, vagy értékpapír letéti őrzést, értékpapír-számlavezetést vagy ügyfélszámla vezetést végez. EBKM: A pénzintézeti termékek tényleges éves hozamát jelző mutató, melynek segítségével össze lehet hasonlítani a bankok kamatígéreteit.
Finanszírozás A vállalkozás pénzszükségleteinek kielégítését jelenti, forrásteremtést. Elvek: rentabilitás(jövedelmezőség) a legalacsonyabb tőkeköltségek mellett, a legnagyobb pénzmennyiség megszerzése a finanszírozáshoz. biztonság: ha saját forrás aránya meghaladja az idegen forrásét. likviditás: fizetőképesség, mindig álljon rendelkezésre a szükséges pénzmennyiség illeszkedés: a források időbeni lejárta legyen összhangban az eszközök megtérülési idejével Pl.. forgóeszközre-rövidlej.hitel
Finanszírozás forrása • Saját : a finanszírozás saját tőkéből történik nem terheli visszafizetési kötelezettség belső (tulajdonos, működés, értékcsökkenés) külső (támogatás, részvénykibocsátás, más vállalattal egyesülés) • Idegen: a finanszírozás idegen tőkéből történik szállítói tartozás, kötvénykibocsátás, beruházási hitel, lízing, forfetírozás) állami támogatás visszafizetési kötelezettséggel
Pénzügyi fogalmak • Hitel: pénzeszköz átengedése meghatározott időre, kamat ellenében, visszafizetési kötelezettséggel. • Hiteltörlesztés: tőketörlesztés+kamat • Lízing: véges időszakra vonatkozó bérleti, hitelezési konstrukció úgy, hogy a futamidő alatt a tulajdonos a lízingbe adó. • Forfetírozás: az export követelés leszámítolását jelenti • Faktorálás: követelés eladása • Kezes: a felvett hitelért 3. személyben felel • Fedezet: az a vagyontárgy , amely a hitel biztosítékaként szolgál • THM: a hitelt terhelő valamennyi költség együttes kimutatása • Hitel szereplői: adós, kezes, dologi adós, adóstárs, hitelező, • Önerő: az adós saját forrása
Hitelezési alapfogalmak A hitelek alapvető formái: • a bankhitelek (pénz-, és kötelezettségvállalási hitelek), valamint • a kereskedelmi hitelek. • A kereskedelmi hitel az olyan halasztott fizetés, vagy előleg, amelyet az egymással áruszállítási, vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások, vagy természetes személyek e jogviszonyukra tekintettel nyújtanak egymásnak. • Jogi értelemben a kölcsön tényleges pénzfolyósítást jelent, míg a hitel pénz rendelkezésre tartását jelenti csupán. A hitelként rendelkezésre tartott, de kölcsönként igénybe nem vett pénzeszközök után rendelkezésre tartási jutalékot kell fizetni. • A kamat a kölcsön ára, vagy másképpen fogalmazva, a kölcsönvett pénz használati díja. • A hitel futamideje: a pénzfolyósítástól az utolsó törlesztő részlet visszafizetéséig terjedő időtartam. • Hitelfedezet (biztosíték): az a vagyoni érték, amelyet pénzzé téve a hitel visszafizetéséhez szükséges pénz megszerezhető abban az esetben is, ha az adós közben fizetésképtelenné válna.
Hitel költségei • Hitelbírálati díj, vagy Hitelfolyósítási jutalék: a hitelképesség vizsgálatáért, ill. a folyósítás megkezdésekor felmerült költségekre kérnek. • Kezelési költség, minden évben felszámolásra kerül, a hitelösszeg százalékában • Értékbecslési díj: ha hitelbiztosítékként fedezetet kér a hitelező, akkor a felajánlott ingatlan, vagy ingóság értékbecsléséért fizetett díj • THM : THM egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie.
Hitelfajták • • • • •
A hitelfelvétel célja szerint beszélhetünk: beruházás hitelekről és forgóeszköz hitelekről. Lejárat szerint beszélhetünk: eseti hitelekről: átmeneti forgóeszköz-növekedés finanszírozására, azon belül: – likviditási hitelekről: átmeneti pénzzavar kiküszöbölésére maximálisan 30 napos lejáratra, – áthidalási hitelekről: általában két napos futamidőre, rendkívül sürgős fizetési problémák megoldására.
• középhosszú- és hosszú lejáratú hitelekről: a futamidő mindig hosszabb egy évnél, legtöbbször beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódnak.
Hitelezés menete • Hitelkérelem – Hitelfelvétel céljának – Felveendő összeg meghatározása
• Hitelbírálat – Hitelképesség vizsgálat
• Hitelszerződés – – – – – –
Szerződő felek adatai Hitel összeg Futamidő Ütemezés Kamat Fedezet
• Folyósítás – Hitelbírálati díj, hitelfolyósítási jutalék, kezelési költség, értékbecslési díj, konverziós díj)
•
Monitoring, visszafizetés
Hitelkérelem Az első lépés a kapcsolatfelvétel azzal a bankkal, amelyiktől a cég hitelt szándékozik felvenni. Ha a bank egyúttal a számlavezető is, erre nincs szükség. A sikeres kapcsolatfelvétel eredménye lehet egy megállapodás a kapcsolat folyamatossá tétele céljából, ez még egyik fél számára sem jelent kötelezettségvállalást. A hitel igénybevételének szándékát a gazdálkodó alanynak írásban, cégszerű aláírással ellátva kell megtenni ez a hiteligénybevételi szándékot nevezik hitelkérelemnek. Formai és tartalmi kellékeit az egyes pénzintézetek saját hatáskörben állapítják meg, a kérelmek szerkezete a gyakorlatban sok hasonlóságot mutat. A hitelkérelem legfontosabb részei:
- a vállalkozás adatai, az elszámolási számlát vezető pénzintézet neve, címe - a kért hitel összege, pénzneme, típusa - a hitel célja - a visszafizetés időtartama, a visszafizetés megkezdésének kért időpontja (türelmi idő) - fennálló más kölcsöntartozások - saját erő, felajánlott biztosítékok - a vállalkozás bemutatás, vagyoni helyzete - az igényelt hitel felhasználásának részletes ismertetése - a vállalkozás pénzügyi, vagy üzleti terve - a hitelfelhasználás hatása a vállalat gazdálkodására A hitelkérelem részletezettsége függ a kért hitel típusától, összegétől, a gazdálkodó szervezet hitelképességétől és a banki kapcsolat intenzitásától (kisebb összegű, rövidlejáratú hitelkérelem nem tartalmaz üzleti tervet). Néha elég a pénzügyi terv, amely az alapvető pénzügyi kimutatások bemutatását és tervezését (mérleg, eredmény kimutatás), továbbá a pénzszükségleti (cash flow), likviditási terv elkészítését és a fedezet számítását jelenti.
A hitelkérelem elbírálása, az adósminősítési eljárás. A banknak a kockázatos hitelezési döntések meghozatalához többféle un. intuitív, valamint mennyiségi, számviteli, pénzügyi módszereken alapuló megfontolásra van szüksége.
El kell dönteni, hogy az adott tervezett ügylet mekkora kockázatot jelent a bank számára. Ehhez információkat kérnek, gyűjtenek: - a tulajdonosról, vállalkozóról ( ennek különösen kisebb cégek esetében van jelentősége) - a vállalkozásról - a hitellel finanszírozni kívánt projektről - a vállalkozás környezetéről (ágazat, alágazat)
A hitelbírálat és engedélyezés • A bank a kérelmet alakilag és tartalmilag felülvizsgálja. Sokféle szempont alapján döntenek, • többek között: a vállalkozás működése és megbízhatósága; a kérelmező hitelképessége; a hitel pénzügyi és gazdasági indokoltsága; a hitelezés kockázata stb. • A hitelkérelem elbírálása a bank cenzúrabizottságának feladata, ők döntenek a hitelkérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.
A szerződés megkötése • A szerződés megkötése Kedvező elbírálás esetén a bank ajánlatot tesz a hitel feltételeire. Az ajánlat elfogadása esetén a felek szerződést kötnek. A szerződésben az azonosító adatokon kívül a hitelezés legfontosabb feltételei, a szerződő felek jogai és kötelezettségei szerepelnek. A többi általános feltételt az üzletszabályzat tartalmazza.
A folyósítás A szerződés szólhat a megítélt összeg rendelkezésre tartásáról, illetve a pénzösszeg folyósításáról. A rendelkezésre tartott összeg a szerződésben meghatározott időn belül lehívható, vagy közvetlenül tartozás kiegyenlítésére használják. A pénzösszeg folyósítása esetén a bank a vállalat hitelszámláját megterheli, és elismeri fizetési számláját. A bank a naptári napok után kamatot számít fel a visszafizetésig.
A felhasználás ellenőrzése (hitelmonitoring) A bank folyamatosan figyelemmel kíséri a fedezet és biztosíték meglétét és a hitelcél megvalósulását. Amennyiben a megállapodástól jelentős eltérést tapasztal, a hitelszerződést fel is mondhatja.
A visszafizetés A szerződés tartalmazza a hitel visszafizetésének módját, ütemezését, a törlesztőrészletek összegét, kamatfizetést. A vállalkozás megbízása alapján a bank a törlesztés összegével az elszámolási betétszámlát (fizetési számláját) megterheli, és a hitelszámlát jóváírja. A kötelezettség az utolsó részlet teljesítésével szűnik meg. Az esedékességkor ki nem egyenlített tartozásra a bank késedelmi kamatot számít fel. Amennyiben a bank a számlakövetelésből nem tudja behajtani követelését, akkor a fedezet értékesítésével elégíti azt ki.
A lízing története, fogalma, alaptípusai •
A lízing fő jellemzője a finanszírozás, így szorosan kapcsolódik a bankok hitelügyleteihez. A bankok általában külön lízingtársaságot alapítanak ezen üzletágra. A lízing közgazdaságilag hitelaktusnak minősül. • A lízingszerződést a hitelszerződéstől alapvetően az különbözteti meg, hogy a tulajdonjog – mint dologi biztosíték – minden lízingszerződésnek a feltétele. A lízing valójában áruban nyújtott hitelként is értelmezhető. • A lízing ügyleteknek két alaptípusát lehet megkülönböztetni, mégpedig a pénzügyi lízinget, ill. az operatív lízinget. Pénzügyi lízing olyan ügylet, amelynek keretében a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt tárgyi vagy immateriális eszközöket. Az így beszerzett eszközöket a lízingbe adó használatra átadja a lízingbe vevőnek, és azokat a lízingbe vevő könyveiben aktiválják. A pénzügyi lízing esetében a megrongálódás, elvesztés, és lopás kockázatát a lízingbe vevő viseli. A lízingidőszak alatt a lízingbe vevő jogosult az eszközökből származó hasznokra, őt terhelik ugyanakkor az eszköz közvetlen költségei. • A lízingdíj két részből tevődik össze: • A kötelezettség törlesztéséből, valamint • A kötelezettség fennálló összege utáni kamat összegéből. • A pénzügyi lízingre vonatkozó jelenlegi szabályozás egyértelművé teszi, hogy a lízing futamideje alatt az eszközt a lízingbe vevő tartja nyilván, s ő számolja el utána – a vonatkozó szabályok alapján az értékcsökkenési leírást. • A lízing kamat nem ÁFA köteles. Azonban az eszköz átvételekor a lízingbe vevőnek egy összegben kell befizetnie a vételár teljes ÁFA-ját. A jelenlegi szabályos révén a pénzügyi lízing elvesztette előnyét a banki hitelekkel szemben.
Operatív lízing • olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés szerint a lízingbeadó a már meglévő, ill. a lízingbevevő igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja. • A lízingbevevő a lízing időtartama alatt viseli a lízingelt eszközzel kapcsolatos költségeket, beleértve a kárveszély összes költségét is. A lízing időtartamának végén pedig a lízingelt eszközt köteles a lízingbeadónak visszaszolgáltatni. • Az operatív lízing esetén a lízingelt eszközt a lízingbeadó tartja nyilván a könyvviteli elszámolásaiban, s ő számolja el az értékcsökkenési leírást is. • A lízingszerződés és a bérleti szerződés rokon vonásokat mutat, de nem azonos. • Hasonlóságok és különbségek: • A lízingnél és a bérletnél egyaránt különválik a tulajdonjog és használat. • A bérleti szerződésnél a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész időtartama alatt alkalmas legyen a szerződésszerű használatra. A dolog finanszírozásával járó nagyobb kiadások a bérbeadót terhelik. • Lízingszerződés esetén a dolog fenntartásával járó minden költség a lízingbevevőre hárul. • A lízingbevevő a szerződést nem mondhatja fel.
Faktorálás • Követelés – megvásárlás (faktoring tevékenység) • A faktorálás követelés megvásárlását jelenti. Faktoring üzlet esetén a faktortársaság ügyfele áruszállításból, vagy szolgáltatásból származó, valamely partnervállalattal szemben fennálló követelését megvásárolja. • A faktoring ügylet a rövid lejáratú követelések refinanszírozásának egyik módja. • A faktortársaság akkor köt faktor-szerződést, ha • a fator-eladó követelése az áruügylet szereplői között nem vitatott, • a követelés nem beruházással kapcsolatos, • a követelés felett a rendelkezési jog nem korlátozott, • a fizetésre kötelezett ellen nem folyik csődeljárás, vagy felszámolási eljárás, • a fizetésre kötelezettet nem vonták végelszámolás alá.
A forfetírozás • Míg a váltóleszámítolás és a faktorálás a rövid lejáratú követelések megvásárlására vagy meghitelezésére szolgál, addig a forfetírozás segítségével, az ezzel foglalkozó intézmények ügyfeleik közép- és hosszú lejáratú, nagy összegű követeléseit vásárolják meg, a lejáratot jóval megelőzően. • A forfetírozás egy későbbi időpontban esedékes, többnyire beruházási javak szállításából és/vagy beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó követelések – főleg exportkövetelések – megvásárlása a pénzintézet részéről visszkereset nélkül, azaz az összes kockázat átvállalása mellett.
likviditás
Pénzügyi terv
