K&H Alapkezelő Zrt.
Pénzügyi eszközök és kockázataik
2014. március
Tartalom I. Betétek és rövid távú eszközök ....................................................................................... 3 1.1 Lekötött betétszámlák
3
1.2. Kincstárjegyek
4
II. Kötvények ........................................................................................................................ 5 2.1. Forintban kibocsátott állampapírok és klasszikus állami adósságpapírok
5
2.2. Jelzáloglevelek
6
2.3. Vállalati kötvények
7
III. Befektetési alapok .......................................................................................................... 8 3.1. Bevezetés – befektetési alapokról általánosságban
8
3.2. Pénzpiaci (likviditási) alapok
8
3.3. Kötvény alapok
9
3.4. Tőkevédelmet biztosító alapok
9
3.5. Részvényalapok
10
3.6. Vegyes alapok
11
IV. Részvények ................................................................................................................... 12 V. Származékos ügyletek .................................................................................................. 14 5.1. Bevezetés
14
5.2. Opciók
14
5.3. Határidős ügyletek
16
VI. kockázatok komplexitása............................................................................................. 18
2
I. Betétek és rövid távú eszközök 1.1 Lekötött betétszámlák A.
Termékleírás 1
A lekötött betétszámla névre szóló termék, amin különböző valutában elhelyezett betétet lehet lekötni. A lekötött betétszámla általában rövid távú (legfeljebb 12 hónap) lekötésre szolgál, de hosszabb lekötési idő sincs kizárva. Az ügyfelek (tetszés szerinti) rögzített időtartamra fektetnek be előre meghatározott kamatláb mellett. A szokásos lekötési idő 7, 14 vagy 21 nap, vagy egy, kettő, esetleg több hónap. A lekötött betétszámla lehet megújuló, ekkor a lekötés valamilyen standard periódussal megújul, mégpedig a fordulónapon érvényes kamatláb mellett. A betétszámlára fizetett kamat legkorábban a lejáratkor érvényesíthető. A kamatot vagy kifizetik az ügyfélnek (folyószámlára, megtakarítási számlára stb.), vagy – megújuló betét esetén – tőkésíthetik a betétszámlán. Kamattőkésítés esetén a tőkésített összeg után fizetnek kamatot. A kamat nem tőkésíthető közbenső lejárati időpontok rögzítése esetén, még akkor sem, ha a lejárati idő meghaladja a 12 hónapot, sem a 7 napnál kevesebb időre lekötött összegekre, még a betét befagyasztása vagy elzálogosítása esetén sem. 2
MiFID hatálya alá tartozik: Nem B. Főbb előnyök A betétszámlák előre ismert hozamot biztosítanak. A külföldi valutában tartott lekötött betétek tényleges hozama függ a valutaárfolyam-mozgásoktól, mivel ha a megtakarítások nem ebben a valutában állnak rendelkezésre, akkor az adott összeget át kell váltani forintra. – Minél hosszabb a betét lekötés ideje, a kamatláb általában annál magasabb. – Minél nagyobb a befektetett összeg, a kamatláb általában annál magasabb. – A betétszámlák különösen alkalmasak rövid távú befektetés céljára. A vállalatok gyakran használják ezt a terméket pénzgazdálkodási célokra. –
C. Főbb hátrányok A lekötött betétszámla a látraszóló számlánál kevésbé likvid. Elvileg a betétszámlán elhelyezett összeg a lejárat előtt nem hozzáférhető. Azonban bizonyos esetekben fel lehet törni a lekötést, ebben az esetben a betét tulajdonosa nem, vagy a meghirdetettnél sokkal alacsonyabb kamatot kap. – Ha a lekötési időszak alatt emelkedik a lekötött betétre fizetett kamatláb, az ügyfél ebből nem tud profitálni. –
D. Főbb kockázatok Kockázati típus szerint 1. Adóskockázat: Alacsony, mivel lekötött bankbetétet általában a pénzügyi felügyeletek által felügyelt pénzintézeteknél lehet elhelyezni. Amennyiben egy pénzintézet csődbe megy, az Országos Betétbiztosítási Alap helyt áll a betéttulajdonosok felé, melynek mértéke betétesenként maximum 100.000 EURO-nak megfelelő összeg. 2. Likviditási kockázat: Az 1 évnél rövidebb lejáratú betétszámlák esetén alacsony, az 1 évnél hosszabb lejáratú betétszámlák esetén mérsékelt. Azonban a betétszámlán elhelyezett összeg a szerződésben megállapodott lejárati dátum előtt elvileg nem hozzáférhető. 3. Árfolyamkockázat: A forintban vezetett betétszámlák esetén nincs. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a devizaárfolyamok forinthoz képesti mozgása függvényében. 4. Kamatkockázat: A 3 évnél rövidebb lejáratú betétszámlák esetén alacsony, 3 és 5 év között mérsékelt, az 5 1
USD, GBP, JPY, CHF, HUF, EUR stb…
2
MiFID: Markets in Financial Instruments Directive – a pénzügyi eszközök piacairól szóló (2004/39/EK)
irányelv 3
évnél hosszabb lejáratú betétszámlák esetén pedig magas.
1.2. Kincstárjegyek A. Termékleírás Az állam rövid távú finanszírozására kibocsátott névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, névértéke 10.000 Ft, azaz tízezer forint. Két fajtája a diszkont és a kamatozó kincstárjegy. A kincstárjegyben az állam (az adós) arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, diszkont kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A kincstárjegyeknek van elsődleges és másodlagos piaca is. A diszkont kincstárjegy egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, mely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség. Három különböző – 3, 6 és 12 hónapos – futamidővel kerülnek elsődleges piaci értékesítésre, de tekintve az állampapír aktív másodpiaci forgalmát egy éven belül lényegében bármilyen hátralevő futamidővel megvásárolható. Nyilvános kibocsátás keretében, aukciókon lehet hozzájutni. A diszkont kincstárjegyet devizakülföldiek és devizabelföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek egyaránt megvásárolhatják. E körben a papír teljes futamideje alatt szabadon átruházható. A kamatozó kincstárjegy (1 éves futamidejű) kifejezetten a lakossági megtakarításokat megcélzó költségvetési forrás. Jegyzés útján kerül értékesítésre. Értékesítése folyamatos, egyhetes jegyzési időszak keretében történik. A kamatozó kincstárjegyet a jegyzési időszak alatt névértéken, azaz 100,00%-os árfolyamon lehet megvásárolni. A kincstárjegyekbe való befektetést és a piac fizetőképességét az elsődleges forgalmazók (a legnagyobb hazai hitelintézetek), továbbá az elismert forgalmazók biztosítják, akik csak bankkonzorciumon keresztül vehetnek részt az aukción vagy a kibocsátásban. MiFID hatálya alá tartozik: Igen Komplex eszköz: Nem B. Főbb előnyök A kincstárjegy nagyon likvid befektetési eszköz, mert nagyon sok piaci szereplő vásárol ilyen eszközöket, ill. sok forgalmazó jegyez rá vételi és eladási árakat. Ugyanakkor a lejárat előtt 1-2 héttel, a legtöbb forgalmazó már nem jegyez árat, azaz az értékesítése ebben az időszakban nem automatikus. – A kincstárjegy a kibocsátó minősége miatt kockázatmentes befektetésnek minősül. –
C. Főbb hátrányok Az elsődleges piacon ajánlatot tévő személyek csak később tudják meg (pl. jegyzés eredményességétől függően vagy túljegyzés felmerülése esetében), hogy az ajánlatukat elfogadták-e vagy sem. Ha nem, az érintett fél kénytelen alternatív befektetési megoldást keresni. –
D. Főbb kockázatok Kockázati típus szerint 3 1. Adóskockázat: Alacsony. Az OECD országokban az állam számít a legjobb adósnak. 2. Likviditási kockázat: Alacsony 3. Árfolyamkockázat: Alacsony 4. Kamatkockázat: Alacsony, a kincstárjegyek viszonylag rövid futamidejének (maximum 3
egy év)
OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. A szervezetnek 29 – többségében
gazdag – tagállama van. 4
köszönhetően.
II. Kötvények, hitelviszonyt megtestesítő, éven túli lejárattal kibocsátott értékpapírok 2.1. Forintban kibocsátott állampapírok és klasszikus állami adósságpapírok A. Termékleírás A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvények hosszú lejáratú hitelben való részesedést jelentenek. A kötvény tulajdonosa jellemzően éves kamatot kap, a tőke visszafizetésére pedig általában lejáratkor kerül sor. A Magyar Államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. Jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek értékesítésre. A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetett és rögzített az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendő kamat mértéke. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamatmegállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert. A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a Magyar Államkötvények között vannak éves és féléves gyakorisággal kamatot fizető papírok is. A 2002-től kibocsátásra kerülő államkötvények évente fizetnek kamatot. A kibocsátás módja szerint megkülönböztethetünk nyilvános vagy zártkörű kibocsátás során értékesített államkötvényeket. A zártkörű kibocsátás útján forgalomba hozott államkötvények kibocsátása legtöbbször különleges célt szolgált és az értékesítés célja meg is határozta az adott állampapír befektetőinek körét. A zárt kibocsátású államkötvények aránya azonban ma már nem jelentős. A többi állampapír nyilvános kibocsátás keretében került értékesítésre. A gazdaság fejlődésének, az államháztartási reform előrehaladtának, a Magyar Nemzeti Bank és az állami költségvetés közötti funkciók egyre világosabb szétválasztásának köszönhetően, valamint a kibocsátó azon törekvéseivel összhangban, amelyek a nyilvános kibocsátások szerepének erőteljes növelésére irányulnak, 1997től az államkötvények döntően nyilvános értékesítéssel kerülnek forgalomba. A Magyar Államkötvény aukció útján kerül értékesítésre. Névértéke 10.000 Ft, azaz tízezer forint. A Magyar Államkötvények a pénzügyi teljesítés napján bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. A Magyar Államkötvényt devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben az államkötvény a futamidő alatt szabadon átruházható. Devizakülföldiek a hatályos devizajogszabályok alapján, az abban meghatározott feltételek szerint, az államkötvényt teljes futamideje alatt megvásárolhatják és értékesíthetik. A Magyar Államkötvényhez aukción az elsődleges forgalmazók közvetlenül, befektetők pedig a nekik adott megbízások révén juthatnak. MiFID hatálya alá tartozik: Igen Komplex eszköz: Nem B. Főbb előnyök Lejárati való megtartás esetén meghatározott, előre ismert hozam. Megbízható garancia. A kötvény és kamatainak visszafizetését a kibocsátó, azaz az Állam garantálja, úgy hogy az állam visszafizetési kötelezettséget vállal a tőke és a kamatok tekintetében. – Elfogadható forgalomképesség. A másodlagos piac eléggé likvid. – –
C. Főbb hátrányok Az államkötvények előre megadott időpontokban jegyezhetők az elsődleges forgalomban. A másodlagos piacon bármikor eladhatók vagy megvásárolhatók – a kereslet-kínálat függvényében. Azonban az értékesítési –
5
árfolyam előre nem meghatározható. – Ha a piaci kamatlábak emelkednek, a meglévő államkötvények másodlagos piaci ára csökkeni fog. – Pénzromlás: mivel az államkötvények általában viszonylag hosszú lejáratúak, a befektetett tőke vásárlóereje az infláció miatt csökkenhet. D. Főbb kockázatok Kockázati típus szerint 1. Adóskockázat: Alacsony. Az OECD országokban az állam számít a legjobb adósnak. 2. Likviditási kockázat: Alacsony, a tőzsdén és a tőzsdén kívüli forgalomban lehet kereskedni a kötvényekkel. 3. Deviza árfolyamkockázat: Nincs, ha az államkötvényeket forintban bocsátják ki. 4. Kamatkockázat: Alacsony a 3 évnél rövidebb lejáratú államkötvények és állami adósságpapírok esetében, mérsékelt a 3 és 5 év közötti lejáratú államkötvények és állami adósságpapíroknál, az 5 évnél hosszabb lejáratú államkötvények és állami adósságpapírok esetén pedig magas. A befektetők veszteséget könyvelhetnek el, ha a másodlagos piacon való értékesítéskor a piaci kamatláb magasabb a névleges kötvénykamatlábnál, viszont nyereséget realizálhatnak, ha a piaci ráta alacsonyabb a kötvénykamatlábnál.
2.2. Jelzáloglevelek A. Termékleírás Jelzáloglevelet jelzáloghitelezéssel foglalkozó hitelintézetek az általuk nyújtott hitelek refinanszírozása céljából szoktak kibocsátani. A jelzálogleveleket vásároló befektetők lényegében a kibocsátó hitelezői. A kibocsátott jelzáloglevelek mögött a jelzálogbank hitelezése kapcsán rendelkezésére álló ingatlanok képeznek fedezetet. A jelzáloglevél birtokosa jogosult a jelzáloglevélben meghirdetett kamatra és tőketörlesztésre. Amennyiben a jelzáloglevél kibocsátója fizetésképtelenné válik, úgy a jelzáloglevél mögött lévő ingatlanfedezet érvényesítésre kerül. Onnantól kezdve a jelzálog-kibocsátó intézmény adósai az esedékes törlesztő részleteket a jelzáloglevél tulajdonosainak fizetik. A nyílvánosan kibocsátott jelzáloglevelekről információk a jelzáloglevél tájékoztatójában találhatóak. MiFID hatálya alá tartozik: Igen Komplex eszköz: Nem –
B. Főbb előnyök Ingatlanfedezettel rendelkező kötvény befektetés.
C. Főbb hátrányok Ha a piaci kamatlábak emelkednek, a meglévő jelzáloglevelek másodlagos piaci ára csökkeni fog. Pénzromlás: mivel a jelzáloglevelek általában viszonylag hosszú lejáratúak, a befektetett tőke vásárlóereje az infláció miatt csökkenhet. – Egyes jelzáloglevelek nehezen értékesíthetők a tőzsdén ill. nyilvános árverésen. – –
D. Főbb kockázatok Kockázati típus szerint 1. Adóskockázat: Alacsony, mérsékelt, magas a jelzáloglevelek kibocsátójának kockázati besorolásától függően. ugyanakkor a jelzáloglevelek mögött jellemzően ingatlanfedezetek is lehetnek. 2. Likviditási kockázat: Mérsékelttől magasig terjedhet, a jegyzett jelzáloglevelek likviditása a kibocsátási volumentől függ. Egyes jelzáloglevelekkel nem lehet a tőzsdén kereskedni. 3. Árfolyamkockázat: A forintban kibocsátott jelzáloglevelek esetén nincs. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a devizaárfolyamok forinthoz képesti mozgása függvényében. 4. Kamatkockázat: Alacsony a 3 évnél rövidebb lejáratú jelzáloglevelek esetében, mérsékelt a 3 és 5 év közötti lejáratú jelzáloglevelek, az 5 évnél hosszabb lejáratú jelzáloglevelek esetén pedig magas. A befektetők veszteséget könyvelhetnek el, ha a másodlagos piacon való értékesítéskor a piaci kamatláb magasabb a 6
névleges jelzálog kamatlábnál, viszont nyereséget realizálhatnak, ha a piaci ráta alacsonyabb a kötvénykamatlábnál.
2.3. Vállalati kötvények A. Termékleírás Vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A kibocsátó minőségét erre szakosodott cégek – minősítő intézetek – állapítják meg, akik a fizetésképtelenségi kockázatot egy sor különböző kritérium alapján mérik föl. Ilyen kritériumok: a vállalat tevékenysége, pénzügyi struktúrája, az ország pénzügyi és gazdasági helyzete, és az adott üzletág. A minősítő cégek által alkalmazott minősítő skála AAA-tól (első osztályú adós) AA, A, BBB, BB, stb.-n keresztül egészen C-ig terjed (nagyon alacsony). Léteznek garantált vállalati kötvények is, ahol egy harmadik szereplő – aki kedvezőbb hitelminősítéssel rendelkezik – garanciát/kezességet vállal az adott kötvény kamatainak és tőkéjének visszafizetésére. Befektetőként a kibocsátó mellett a garantőr fizetési képességét és a garancia tartalmát is meg kell vizsgálni. Az AAA-AA–A-BBB minősítésű vállatok jó minőségűnek számítanak, más szóval „befektetési fokozatúak”. Ha egy kötvény szokatlanul magas hozamot kínál, az általában gyengébb hitelminősítésre utalhat. Más szóval a magas hozamú kötvények magasabb kockázatot jelentenek. A kötvények a névérték alapján számított kamatot fizetnek, amit előre meghatározott fizetési napon kell teljesíteni. A kamatszelvényre vonatkozó kamatlábat és fizetési dátumot a kibocsátáskor állapítják meg. A legtöbb kötvényt lejáratkor lehet visszaváltani. Időnként a kötvények lejárat előtt is visszaválthatók. A vállalati kötvények lehetnek alárendeltek is, ami azt jelenti, hogy fizetésképtelenség esetén visszafizetésükre csak a közönséges adósságpapírok és kötvények visszaváltása után kerülhet sor, megelőzve a részvényesek felé történő kifizetést. A nyilvánosan kibocsátott vállalati kötvényekről információk az adott kötvény tájékoztatójában találhatóak. MiFID hatálya alá tartozik: Igen Komplex eszköz: Nem B. Főbb előnyök Fix kamatozás esetén, meghatározott, előre ismert hozam. A vállalati kötvények hozama általában magasabb, mint az állami kötvények hozama, viszont a kockázat is magasabb. – Többnyire forgalmazhatók valamilyen másodlagos piacon. –
C. Főbb hátrányok Fizetésképtelenség esetén a kibocsátó vállalat nem vagy csak részben képes visszafizetni a tőkét. Korlátozott likviditás és kevés lehetőség a diverzifikálásra. A magáncégek által kibocsátott belföldi vállalati kötvények piaca nem nagyon fejlett. – Pénzromlás: a befektetett tőke vásárlóereje az infláció miatt csökkenhet. – –
D. Főbb kockázatok Kockázati típus szerint 1. Adóskockázat: Mérsékelt vagy magas. A kibocsátó minőségétől függ: minél magasabb a minősítés, annál alacsonyabb a kockázat. Az ezen a piacon aktív vállalatok általában jó hírnévnek örvendenek, de a minősítő intézetek nem tévedhetetlenek, időnként hibázhatnak, a hitelminősítés nem jelent garanciát. 2. Likviditási kockázat: Mérsékelttől magasig. Az ilyen kötvények piaca még mindig korlátozott. Kibocsátónként ill. forgalmazónként változhat, hogy az egyes kötvényeknek milyen a likviditása. 3. Árfolyamkockázat: Nincs a forintban kibocsátott értékpapírok esetében. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a devizaárfolyamok forinthoz képesti mozgása függvényében. 4. Kamatkockázat: A 3 évnél rövidebb lejáratú hitelek esetén alacsony, 3 és 5 év között mérsékelt, az 5 évnél hosszabb lejáratú hitelek esetén pedig magas. A kötvény másodlagos piaci ára a kamatláb7
ingadozásoknak megfelelően változik. A befektetők a kötvény lejárat előtti értékesítése esetén veszteséget szenvedhetnek.
III. Befektetési alapok 3.1. Bevezetés – befektetési alapokról általánosságban A. Termékleírás Jogi személyiséggel rendelkező befektetési alapokat a befektetési alapkezelő társaság alakít ki úgy, hogy befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával a befektetők vagyonából képzett tőkét gyűjti össze, majd ezt értékpapírokba vagy ingatlanokba fekteti. Ezt a tőkét tehát az alapkezelő a befektetési jegyek tulajdonosainak általános megbízásából kezeli. A befektetési politikát és a befektetési alappal kapcsolatos egyéb tudnivalókat a befektetési alap tájékoztatója és kezelési szabályzata tartalmazza. A hazai kibocsátású befektetési alapok esetében, a piac felügyeletet ellátó szervezet (MNB) évente, az alapkezelők adatszolgáltatása alapul vételével, a befektetési alapok teljes költség mutatóira (TER) vonatkozóan jelentést tesz közé. A befektetők ebből tájékozódhatnak, hogy az egyes befektetési alapoknak, a megelőző naptári évben mekkora volt a teljes költség mutatójuk. MiFID hatálya alá tartozik: Igen Komplex eszköz: Nem B. Főbb előnyök Mivel befektetési alapok nagy összegeket gyűjtenek össze a befektetőktől, ezek az egyének az egyedi befektetéshez képest magasabb hozamhoz juthatnak. – A befektetési alapokon keresztül közvetetten befektethetnek olyan eszközökbe, amelyek máskülönben nehezen vagy más feltételekkel elérhetőek. – A nyíltvégű befektetési alapok napi likviditást biztosítanak az ügyfeleiknek, azaz a befektetési jegyek naponta válthatóak és visszaválthatóak. –
–
C. Főbb hátrányok Az alapokban lévő vagyont alapkezelési díjak, valamit egyéb költségek terhelhetik.
3.2. Pénzpiaci (likviditási) alapok A. Termékleírás A pénzpiaci alapok főleg rövid távú (6-18 hónap) vagy nagyon rövid távú (pár naptól 3 hónapig) pénzpiaci eszközökbe fektetnek, mint pl. lekötött betétek, kincstárjegyek és kereskedelmi kötvények. Egyes pénzpiaci alapok forintban, mások külföldi devizában fektetnek be. B. További Főbb előnyök A pénzpiaci alapokon keresztül az egyéni befektetők közvetetten befektethetnek olyan eszközökben, amelyek máskülönben nehezen hozzáférhetőek (pl. kereskedelmi kötvények). – A pénzpiaci (likviditási) alapok likvidebb befektetést jelentenek más befektetési eszközhöz, pl. lekötött betétekhez képest, ugyanakkor a lekötött betéthez hasonló biztonságot és hozamot nyújtanak. –
C. Főbb kockázatok Kockázati típus szerint 1. Adóskockázat: Alacsony, mérsékelt, magas az alap összetételétől függően. Az államkötvények 8
adóskockázata tipikusan alacsonyabb, mint a vállalatiaké. 2. Likviditási kockázat: Alacsony, a pénzpiaci alapok a befektetési jegyeket egy jegyre jutó nettó eszközértéken forgalmazzák. 3. Deviza árfolyamkockázat: Nincs a forintban kibocsátott pénzpiaci alapok esetében. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a devizaárfolyamok forinthoz képesti mozgása függvényében. 4. Kamatkockázat: Alacsony A befektetési jegyek árfolyamára hatással van a jegybanki alapkamat változása, illetve a piaci kamatlábak ingadozása.
3.3. Kötvény alapok A. Termékleírás A kötvény alapok főleg állami vagy vállalati kibocsátók kötvényeibe fektetnek. A kötvények futamideje jellemzően 1-15 év lehet. A Befektetési politikától függően a kötvényalap hátralévő átlagos futamideje 1 - 10 év között lehet. A hosszabb átlagos hátralévő futamidejű alapok árfolyama nagyobb ingadozást mutat, mint a rövidebb futamidejűeké, így kockázatuk magasabb A befektetési politikát a befektetési alap tájékoztatója tartalmazza. Egyes kötvény alapok forintban, mások külföldi pénzben fektetnek be. MiFID hatálya alá tartozik: Igen Komplex eszköz: Nem B. További előnyök Az alap a nagyobb tőkéje miatt szélesebb körű kockázatmegosztást, diverzifikációt tud alkalmazni. A kötvény alapokon keresztül az egyéni befektetők közvetetten befektethetnek olyan eszközökben, amelyek máskülönben nehezen hozzáférhetőek (pl. vállalati kötvények). – –
C. További hátrányok A kötvényalapokban lehetnek olyan vállalati kötvények, amelyek esetleg a lejáratkor nem képesek visszafizetni a befektetett tőkét. –
D. Főbb kockázatok Kockázati típus szerint 1. Adóskockázat: Alacsony, mérsékelt, magas az alap összetételétől függően. Az államkötvények adóskockázata tipikusan alacsonyabb, mint a vállalatiaké. 2. Likviditási kockázat: Alacsony, a kötvény alapok befektetési jegyeit egy jegyre jutó nettó eszközértéken forgalmazzák. 3. Deviza árfolyamkockázat: Nincs a forintban kibocsátott értékpapírok esetében. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a devizaárfolyamok forinthoz képesti mozgása függvényében. 4. Kamatkockázat: Közepes, magas. A kötvényalap hátralévő átlagos futamidejétől függően. 1-2 éves hátralévő átlagos futamidő közepes, 2 -8 év hátralévő átlagos futamidő esetében magas
3.4. Tőkevédelmet biztosító struktúrált alapok A. Termékleírás Ezek az alapok meghatározott lejárattal rendelkeznek, és céljuk a tőkevédelem vagy egy meghatározott minimum hozam biztosítása mellett részesedni a kockázatosabb (jellemzően részvénypiacok) növekedéséből. A konkrét feltételeket a kibocsátási tájékoztató tartalmazza. A tőkevédelem vagy a minimum hozam csak a kibocsátási pénznemre és a lejárati napra vonatkozik (díjak és költségek levonása után). A befektetők lejáratkor legalább az eredetileg befektetett összeghez hozzájutnak (ez a kibocsátási időszakban történt jegyzésekre vonatkozik). MiFID hatálya alá tartozik: Igen 9
Komplex eszköz: Nem B. Főbb előnyök Tőkevédelem és/vagy minimum hozam mellett, kedvező piaci helyzetben a befektetők extra hozamot érhetnek el. –
– – –
C. Főbb hátrányok A hozamígéretet jellemzően a befektetési szerkezet biztosítja. Az alap befektetői az alappal üzletet kötő partnerek fizetési kockázatát futják. A hozamígéret csak az alap futamidejének a végére vonatkozik.
D. Főbb kockázatok Kockázati típus szerint 1. Adóskockázat: Alacsony, mérsékelt Az alappal üzletet kötő partnerek hitelkockázata általában alacsony, de ez a futamidő alatt megváltozhat. 2. Likviditási kockázat: Nyíltvégű alap esetében alacsony, zárt végű alap esetében közepes. A zárt végű alapokkal a futamidejük alatt jellemzően a tőzsdén keresztül lehet kereskedni. 3. Deviza árfolyamkockázat: Nincs a forintban kibocsátott értékpapírok esetében. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a devizaárfolyamok forinthoz képesti mozgása függvényében. Függ a befektetési politikától (lásd: Tájékoztató). 4. Kamatkockázat: A 3 évnél rövidebb futamidejű alapok esetén alacsony, 3 és 5 év között mérsékelt, az 5 évnél hosszabb futamidejű alapok esetén pedig magas. 5. Derivatív ügylet kockázata: Az alapok rendelkeznek derivatív ügyletekkel, oly módon, hogy az alapok maguk vásárolnak jellemzően vételi opciót, vagy ezzel egyenértékű más derivatív instrumentumot. A piaci árfolyamok változása ill. ingadozása jelentősen hathat a megvásárolt derivatív termék értékére. Szélsőséges piaci helyzetben a derivatív termék teljesen elértéktelenedhet.
3.5. Részvényalapok A. Termékleírás A részvény alapok tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeibe fektetik az összegyűjtött tőkét vagy közvetlen részvényvásárlással, vagy mögöttes részvényalapok megvételével (alapok alapja konstrukció). Az alapok befektetési politika szerint egyes földrajzi régiókban, vagy meghatározott iparágakban tevékenykedő vállalatok részvényeibe fektethetnek. Lásd még: 4. fejezet. MiFID hatálya alá tartozik: Igen Komplex eszköz: Nem B. További Főbb előnyök Az alap a nagyobb tőkéje miatt szélesebb körű kockázatmegosztást, diverzifikációt tud alkalmazni. A részvény alapokon keresztül az egyéni befektetők közvetetten befektethetnek olyan eszközökbe, amelyek máskülönben nehezen hozzáférhetőek (pl. külföldi részvények). – –
C. További hátrányok A részvény alapokban lehetnek olyan vállalatok/kibocsátók, amelyek csődbe mennek, azaz az adott részvénybe fektetett tőke elvész. –
D. Főbb kockázatok Kockázati típus szerint 1. Adóskockázat: Magas, a részvénybefektetések magas kockázattal járnak 2. Likviditási kockázat: Alacsony, a részvény alapok befektetési jegyeit egy jegyre jutó nettó eszközértéken forgalmazzák. 10
3. Deviza árfolyamkockázat: Nincs a csak forintban kibocsátott értékpapírokat tartalmazó alapok esetében. Alacsony, mérsékelt vagy magas a külföldi devizában kibocsátott részvényeket is tartalmazó alapok esetében, a külföldi részvények arányától függően. 4. Árfolyamkockázat: Közepes vagy magas, a részvényportfolió diverzifikáltságától függően. Egy több eltérő iparágban vagy több földrajzi régióban befektető részvényalap értéke kevésbé érzékeny az egyes részvények piaci árfolyammozgására. Mivel azonban a részvények ára általában jelentős ingadozást mutat, az ilyen típusú befektetés magasabb árfolyamkockázat vállalását jelenti.
3.6. Vegyes alapok A. Termékleírás A vegyes alapok az összegyűjtött tőkét többféle eszközosztályba fektetik be, alapok alapja konstrukcióban. Eszerint vásárolhatnak részvény, kötvény vagy pénzpiaci típusú, hazai vagy külföldi befektetési alapokat. Az alap a befektetési stratégiájában lefektetetett szabályok szerint fektet be a különböző eszközosztályokba, ami egyben meghatározza az alap kockázatosságát is. Így a befektető többféle kockázati szintet képviselő vegyes alap közül választhat, a kockázatosabbak hosszabb távon magasabb megtérülést ígérnek. B. További előnyök Egy vegyes alap önmagában egy széles körben diverzifikált portfolió, ami lehetővé teszi a befektető számára, hogy a saját kockázatviselési hajlandóságához igazított befektetés kombinációt vásároljon meg egy alapban. – Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy az alapon belül a különböző eszközosztályok aránya mindenkor megfeleljen a befektetési stratégiában megfogalmazott elveknek. –
C. További hátrányok Az alapokban lévő vagyont a mögöttes alapok után és maga a vegyes alap után is alapkezelési díj terhelheti. –
D. Főbb kockázatok Kockázati típus szerint: 1. Adóskockázat: Alacsony, mérsékelt, magas a mögöttes befektetési alapok típusától és azok arányától függően. 2. Likviditási kockázat: Alacsony, a vegyes alapok befektetési jegyeit az egy jegyre jutó nettó eszközértéken forgalmazzák. 3. Deviza árfolyamkockázat: Alacsony, közepes, magas. A forintban jegyzett vegyes alapok különböző arányban tartalmazhatnak devizában jegyzett mögöttes alapokat, ami meghatározza a deviza kitettség mértékét. 4. Kamatkockázat: Alacsony, közepes. A piaci elvárt hozamok változása elsősorban a kötvény alapok árfolyamát befolyásolja, így ennek arányától függ a kamatkockázat mértéke.
11
IV. Részvények A. Termékleírás A részvény gazdasági társaságok (részvénytársaságok) alapításakor, vagy alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír, mely a vállalkozás alaptőkéjének (jegyzett tőkéjének) meghatározott – a részvény névértékének megfelelő hányadát testesíti meg. A részvény birtoklásával, megvásárlásával a befektető a pénzét az adott vállalkozás rendelkezésére bocsátja, ezáltal – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal szemben – tulajdonosként részt vállal a társaság tevékenységében rejlő kockázatokból, valamint a gazdálkodás eredményéből. A részvényesek egyebek között jogosultak: részesedni a társaság nyereségéből (osztalék formájában), amennyiben a részvényesek közgyűlése osztalékfizetést hagy jóvá; – szavazni a részvényesek közgyűlésén (kivéve természetesen a szavazati jogot nem biztosító részvények tulajdonosait); – részesedni a vállalat felszámolási értékéből annak megszűnése esetén (feltéve természetesen, hogy a felszámolási érték pozitív). –
Különböző részvényfajták léteznek. Törzsrészvény: jellemzően a részvények döntő része ilyen. Az elsőbbségi részvényeknek különleges tulajdonságaik vannak, például magasabb osztalékot vagy dupla szavazati jogot biztosítanak, esetleg elsőbbséget a vállalat felszámolása esetén. Részvényeket ma már jellemzően névre szóló és elektronikus formában szokás kibocsátani. A bankjegyekhez hasonlóan a bemutatóra szóló részvényeket is korlátozás nélkül át lehet adni harmadik személyeknek. A névre szóló részvényeket viszont a tulajdonos nevével együtt bejegyzik a vállalat részvénykönyvébe. A részvényeseknek igazolást szokás kiadni az elektronikus nyilvántartásba vételről. A névre szóló részvények harmadik személy részére történő átadása esetén ezt a tényt rögzíteni kell a részvénykönyvben. Az elektronikus részvényeket a részvényes nevében egy elismert pénzintézetnél vezetett számlán történő bejegyzéssel kell nyilvántartani. Az elektronikus részvények átadása a számlák közötti mozgás formájában történik. A részvényszelvények tulajdonosai éves osztalékra jogosultak. Az osztalékon kívül a szelvények – esettől függően – az alábbi jogosultságokat is biztosíthatják: jegyzési jog, vagyis a részvényesek elsőbbségi joga arra, hogy tőkeemelés esetén az új részvényeket jegyezzék. – rendkívüli osztalék, azaz új részvények térítésmentes felosztása a meglevő részvényesek körében. –
A részvényeket a tőzsdén illetve tőzsdén kívüli forgalomban lehet venni és eladni. A részvény árát a tőkepiacokon fennálló keresleti és kínálati viszonyok határozzák meg. Belső és külső tényezők egyaránt befolyásolják az árak alakulását. Belső tényezők lehetnek egyebek között: a társaság pénzügyi helyzete, a technológiai és kereskedelmi pozíció, a befektetési stratégia, valamint a társaság és az adott gazdasági ágazat kilátásai. Emellett külső tényezők is hatnak a tőzsde egészére és az egyes részvényekre külön-külön. Ilyen külső tényezők a politikai események, a nemzetközi és hazai gazdasági és pénzpiaci helyzet, illetve olyan érzelmi és irracionális tényezők is, amelyek erősíthetik a tőzsdei árak mozgását (felfelé vagy lefelé).
12
E tényezők együttesen erőteljes ármozgásokat képesek okozni. A tőzsdei ügyletek után költségeket és közvetítői díjat kell fizetni, illetve adott esetben a fizikai formájú értékpapír kiszállítási díját is. A nyílvánosan kibocsátott részvényekről információk az adott részvény tájékoztatójában találhatóak. MiFID hatálya alá tartozik: Igen Komplex eszköz: Nem –
B. Főbb előnyök Hosszú távon a részvények magasabb hozamot hozhatnak, mint a kötvények.
C. Főbb hátrányok Sem a nyereség, sem az osztalék nem ismert előre és nem garantálható. Részvénybefektetéshez ismerni kell a piacot és rendszeresen figyelemmel követni a részvényárak alakulását befolyásoló összes tényezőt. – Elengedhetetlen a diverzifikálás, a befektetendő tőkét több részvény között megosztva célszerű befektetni. Ez azt jelenti, hogy aki részvényekbe fektet be közvetlenül, annak ehhez elegendő tőkével kell rendelkeznie. Akinek kevesebb befektetnivaló pénze van, annak a befektetési alapok nyújthatnak megoldást. – –
D. Főbb kockázatok Kockázati típus szerint 1. Adóskockázat: Magas, a részvény kibocsátója csődbe mehet. A befektetőnek nincs garanciája arra, hogy visszakapja a pénzét. Csőd esetén a részvény értéke meredeken, akár nullára csökkenhet. 2. Likviditási kockázat: Alacsony, mérsékelt egyes részvények tőzsdei likviditása eltérő lehet 3. Deviza árfolyamkockázat: forintban jegyzett értékpapírok esetében nulla. Alacsony, mérsékelt vagy magas, az forinttal szembeni árfolyam alakulásától függően. A részvény „honos országától” és típusától függ. 4. Kamatkockázat: Alacsony, mérsékelt vagy magas, a részvénytől és a befektetési környezettől függően. Általánosságban véve elmondható, hogy a kamatlábak emelkedése negatívan befolyásolja a részvények árát. Egyes részvények érzékenyebbek a kamatlábak növekedésére, mint mások. 5. Áringadozás: Mérsékelt vagy magas, a részvény árfolyamingadozásától (volatilitásától) függően. Erősen függ a társaság minőségétől, az adott ágazati és az általános részvénypiaci tendenciáktól. A spekulatív részvények (pl. az új technológiai cégek) sokkal kockázatosabbak, mint a stabil üzletmenettel rendelkező társaságok (például közműcégek). Mivel jelentős kockázatot jelent az árak ingadozása, ezért előfordul, hogy a befektetők pénzt vesztenek a részvénybefektetéssel. Tőzsdén jegyzett részvények esetében egyes előre meghatározott mértékű árfolyam mozgást követően a kereskedés átmeneti jelleggel felfüggesztésre kerülhet. Az ármozgások mértékét és a felfüggesztések időtartamát az egyes tőzsdék szabályai tartalmazzák.
13
V. Származékos ügyletek 5.1. Bevezetés A származékos ügyletek (derivatívák) olyan pénzügyi eszközök, melyek értéke a mögöttes eszközök értékéből ered. Bár a derivatíva értéke elsősorban a mögöttes eszköz értékéből következik, de több más tényező is befolyásolja, úgymint kamatlábak alakulása, a lejáratig hátralevő időtartam és a mögöttes eszköz volatilitása. A származékos ügyletek hasznosak portfoliókezeléskor, mivel lehetőséget biztosítanak ú.n. fedezeti ügyletekre, valamint tőkeáttételi hatásuk lehet:közvetlen befektetés összegének töredékét invesztálva lehet a mögöttes eszközből ugyanannyi nominális bevételt elérni, ugyanakkor egy meglévő kockázat (deviza árfolyam, kamatkockázat) lefedezésére is alkalmazható. A tőkeáttétel esetén, amikor egy kisebb összeg befektetésével egy sokkal nagyobb (5-10 szeres) befektetési pozíciót vehetünk fel, a befektetés kockázata is a tőkeáttétellel arányosan növekszik. Tőkeáttétel következtében előfordulhat, hogy egy akár 5-10 %-os mértékű árfolyam elmozdulás a teljes befektetett tőke elvesztésével is járhat. A származékos ügyletek rugalmasak, miáltal bizonyos piaci feltételekre könnyedén reagálnak, és jól felhasználhatók az alábbiakra: a portfolió védelmére bizonyos piaci kockázatokkal szemben. megadott pozíció felvételére későbbi közvetlen befektetéstől függően. adott piaci mozgásra való spekulációra. A tőzsdén jegyzett származékos ügyletek leírását a tőzsdei szabályzatok, az egyes kibocsátók által kibocsátott származékos ügyletekről épülő instrumentumok jellemzőit a kibocsátási tájékoztatók tartalmazzák. A határidős szerződésekkel is ebben a részben foglalkozunk, mivel hasonló mértékű tőkeáttételi hatást elérésére használhatók.
5.2. Opciók A. Termékleírás Az opció egy szerződés a vevő (vagy birtokos) és az eladó (kiíró) között. Meg kell különböztetni az alábbi két fogalmat: vételi opció alapján a birtokosnak joga van egy bizonyos (a szerződésben meghatározott) mennyiségben vásárolni valamely pénzügyi eszközből (a mögöttes eszközből) meghatározott áron, meghatározott időtartam (az opció érvényességi ideje) alatt vagy meghatározott időpontban. A másik fél – az eladó – vállalja, hogy átadja a megállapodás szerinti mennyiséget a bázisáron, ha a birtokos gyakorolja a jogát; eladási opciók alapján a birtokosnak joga van egy bizonyos mennyiségben eladni a pénzügyi eszközből meghatározott áron, előre meghatározott időtartam alatt vagy időpontban. A másik fél – a vevő – vállalja, hogy megvásárolja a megállapodás szerinti mennyiséget a bázisáron, ha a birtokos gyakorolja a jogát. Az opció tehát jogot biztosít a vevőnek. Ugyanakkor kötelezettséget ró az eladóra, aki ezért felárban részesül. A kötelezettség hatályát veszti, ha a vevő nem gyakorolja ezt a jogát. Ebből a szempontból megkülönböztetjük az európai és amerikai opciókat. Az európai opciók esetében a vevők csak a szerződés lejártakor gyakorolhatják a jogot. Az amerikai opcióknál a szerződés időtartama alatt bármikor gyakorolni lehet a jogot és az eladót bármikor fel lehet szólítani, hogy adja át a vonatkozó mennyiséget. 14
Az opcióknak van értéke, ezért lehet velük kereskedni a másodlagos piacon. Az opciók kereskedelme történhet szabályozott piacon/tőzsdén, vagy tőzsdén kívül (OTC). A tőzsdén kívüli ügyleteket közvetlenül az érintett felek kötik meg (tehát tőzsde nem érintett az ügyletben) és jellemzően az érintett felek konkrét elvárásainak megfelelően alakítják ki azokat. Az opciók kereskedelmét megkönnyíti, hogy a szabályozott piacon standard szerződési feltételek mellett történik (egyedül az ár nem standard). A részvényopciók esetében a szerződés mindig fix számú részvényre vonatkozik (pl. 100) és a bázisárat részvényenként adják meg. Rendszerint egyszerre sok opciósorozat van forgalomban, az érvényességi idők 3 hónap és pár év között mozognak, és minden egyes érvényességi időre más bázisár vonatkozik. Példa: „Total 2007. március 55,00 EUR” vételi opció 2006. augusztus 28-i megvásárlása esetén a vevő jogot szerez arra, hogy 100 Total-részvényt vásároljon részvényenként 55 EUR áron 2007. március 17-én (a lejárat napján). A jog megszerzéséért a vevő 2,9 EUR összegű opciós felárat fizet – összesen 290 EUR-t. Ekkor a Total részvények 53,50 EUR árfolyamon állnak. A birtokos akkor fogja beváltani 2007. március 17-én az opciót, ha a Total részvények árfolyama meghaladja az 55 EUR-t (pl. 59 EUR), hiszen mindjárt el is tudja adni a jobb áron beszerzett részvényeket. 290 EUR befektetéssel 400 EUR bevétele lehet, ami 110 EUR összegű, azaz 37,9%-os megtérülés. Ha a 100 Total részvényt közvetlenül vette volna meg, akkor 5 350 EUR befektetéssel 10,28%-os megtérülést ért volna el. Ha a részvény árfolyama nem emelkedik 55 EUR fölé, akkor már nem célszerű az opció beváltása, vagyis az opció elveszti az értékét. Ebből látható, hogy az opció birtokosa szempontjából a veszteség nagysága a kifizetett felárra korlátozódik, míg a potenciális nyereség elviekben korlátlan. A birtokos jogával szemben áll az opció kiírójának teljesítési kötelezettsége. Az opció beváltása esetén elviekben korlátlan a potenciális vesztesége (különösen, ha a mögöttes értékpapír nincs meg a portfoliójában), a nyereség pedig a megkapott felárra korlátozódik. Különböző pénzügyi eszközökre lehet opciós szerződéseket kötni, úm. részvényekre, tőzsdeindexre, kötvényekre, devizákra és aranyra. E mögöttes eszközök mindegyikénél egyszerre több sorozattal kereskednek, különböző bázisárakon és/vagy különböző lejáratokkal. A felek maguk döntik el, hogy a mögöttes eszközöket fizikai formájukban adják-e át vagy a lejárat napján történő készpénzes rendezést választják (a költségek csökkentése érdekében általában erre kerül sor). Az opciós szerződések kötése és zárása, valamint beváltása költségekkel jár. Emellett lehetnek költségek a mögöttes eszközök kereskedésével kapcsolatban is. A költségek korlátozása érdekében a gyakorlatban ritkán szokták beváltani az opciókat. A mögöttes eszközök bázisáron történő vételekor ill. eladásakor a standard tőzsdei díjakat számítják fel. Ezeket a díjakat ki lehet kerülni a piaci pozíció kivezető tranzakció útján történő felszámolásával. Ilyen esetben a birtokos lemond arról a jogáról, hogy az eladást véglegesítse és az eladó felmondhatja a kötelezettségét egy záró vétel formájában. Az opciók mint befektetési eszközök tehát számos célt szolgálhatnak: fedezetet nyújtanak piaci kockázatokkal szemben, nagyobb megtérülés elérését teszik lehetővé (opciók kiírása fennálló portfolióra); spekulálni is lehet opciókkal egy pénzeszköz árának emelkedésére vagy csökkenésére. A kockázatot csökkenteni (vagy növelni) lehet opciók kombinált vételével és/vagy eladásával (opcióstratégiák). MiFID hatálya alá tartozik: Igen Komplex eszköz: Igen B. Főbb előnyök 15
Az opciókat fel lehet használni a befektetési portfolió védelmére: az eladási opciók védelmet nyújtanak a befektetési portfolióban levő pénzügyi eszközök árfolyamának csökkenése esetére. – Tőkeáttételi hatás: ugyanakkora nominális megtérülést lehet elérni a mögöttes eszközből a befektetés töredékével, mintha közvetlenül fektetnének be az eszközbe. Százalékosan kifejezve magasabb megtérülést lehet elérni opciókkal, mint a mögöttes értékpapírba történő befektetéssel. – Azonnali bevétel (felár) az opció kibocsátásakor. –
C. Főbb hátrányok Nem minden befektetőnek felel meg. Az opció mint eszköz olyan befektetőknek való, akik tökéletesen ismerik ezt az instrumentumot és szorosan követni tudják a piac alakulását. – A tőkeáttételi hatás kétélű fegyver. Erősíti az árak emelkedését, de a csökkenését is. A veszteségek korlátozása és a piac hatékonyságának növelése érdekében az eladó letétet köteles fizetni, hogy biztosítsa kötelezettségei megfelelő teljesítését. A szerződés időtartama során változhat a letét. – Ún. „naked” („csupasz”) opció eladása esetén a nyereség a felárra korlátozódik. A veszteség akár jelentős is lehet, és elviekben korlátlan. –
D. Főbb kockázatok (kötvényopciók és részvényopciók megkülönböztetése nélkül) Kockázati típus szerint 1. Adóskockázat: A szabályozott tőzsdén végrehajtott ügyletek esetében nulla, mert minden ügylet esetében az ügylet megkötője az elszámolóházzal kerül kapcsolatba, vele köteles elszámolni. A tőzsdén kívüli ügyleteknél a kockázat a partner hitelképességétől függ. 2. Likviditási kockázat: Mérsékelttől magasig terjed a szabályozott tőzsdén végrehajtott ügyletek esetében. Magas a tőzsdén kívüli ügyleteknél. 3. Deviza árfolyamkockázat: Forintban jegyzett opciók esetében nulla. Alacsony, mérsékelt vagy magas, az forinttal szembeni árfolyam alakulásától függően. 4. Kamatkockázat: Mérsékelttől magasig terjed, az opció futamidejétől és struktúrájától függően. A kamatlábak változása egyrészt közvetlenül befolyásolja az opciók árát, másrészt közvetett hatása is van a mögöttes eszközre. 5. Áringadozás: Mérsékelttől magasig terjed, mögöttes eszközöktől függően; az opció akár a teljes értékét elvesztheti.
5.3. Határidős ügyletek A. Termékleírás A határidős ügylet (futures-szerződés) bilaterális megállapodás két fél között a szerződésben meghatározott eszköz (a mögöttes eszköz) standard mennyiségének átadásáról a határidős tőzsde parkettjén vagy elektronikus kereskedési rendszere útján megállapított időpontban és áron. A mögöttes eszközök lehetnek áruk (határidős áruügyletek), pénzeszközök (egyebek között kötvények, betétek/előlegek FRA (határidős kamatlábmegállapodás) vétele vagy eladása útján, indexek és devizák. A határidős ügyletek fontos jellemzője a szabványosítottság. Pontosan definiáltak azok a kondíciók, amelyeket a határidős ügyleteknek teljesíteniük kell, mind az érintett termék mennyiségét és minőségét illetően, mind pedig a teljesítés idejét tekintve. A szerződéseket általában egy meghatározott hónapban (többnyire márciusban, júniusban, szeptemberben vagy decemberben) teljesítik. A határidős ügyletek vevői meghatározott eszköz megvételére kötelezik magukat. A határidős ügyletek eladói vállalják, hogy az adott eszközt átadják. Vagyis a határidős ügylet vétele vagy eladása kötelezettséget keletkeztet, nem csak jogot. A határidős szerződések ritkán futnak ki lejáratig. Alkalmazhatók: fedezeti ügyletként spekulatív célokra (azaz meghatározott mögöttes eszköz várható áremelkedésének vagy -esésének kihasználására). – –
16
A pozíciókat általában ellentétes pozíció felvételével felszámolják. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag sosem kerül sor a mögöttes eszközök átadására. Határidős ügyleteket szervezett tőzsdén lehet végezni. Amikor megkötik az ügyletet, a szerződő felek kezdő letétet (kauciót) kötelesek fizetni. Ez az összeg fedezi a felvett pozíciókon felmerülő esetleges veszteségeket. A minimum letétet a tőzsde határozza meg a mögöttes értékpapír volatilitása alapján. A kezdő letét fedezetként letétben marad mindaddig, amíg nem zárják a határidős pozíciót. Megjegyzendő, hogy a kezdő letét a szerződés értékének csak töredékét jelenti (3-10%-ot), vagyis tőkeáttételi hatás érvényesül. Minden kereskedési nap végén átértékelik az összes határidős pozíciót a napi záró árra (mark to market). Ennek eredménye az ún. változó letét. Veszteség esetén a számlát megterhelik, nyereség esetén pedig jóváírnak rajta. Mint említettük, a határidős pozíciónak csak egy kis részét tartják fenn a teljesítési határidőig. Feltéve, hogy a határidős pozíció birtokosa nem számolta fel a pozíciót, az elszámolást két rendszerben lehet elvégezni, a szerződés fajtájától függően: Készpénzes elszámolás: Ez lényegében az utolsó átértékelésnek (mark to market) felel meg. A tőzsdeindex-szerződéseket így rendezik. A rendezés után felszámolják a határidős pozíciót és az egyenleget lekönyvelik a számlára. Fizikai átadás: Figyelem: számos esetben (pl. határidős részvényindexek) nincs lehetőség fizikai átadásra. MiFID hatálya alá tartozik: Igen Komplex eszköz: Igen B. Főbb előnyök A határidős ügyletek elsődleges célja a portfolió értékének megőrzése. Ha például egy befektető védeni szeretné kötvényportfoliója értékét a várható kamatemelkedésekkel szemben, akkor ezt megteheti határidős szerződések eladásával. Az eladásból származó nyereség többé-kevésbé ellentételezi a kötvények árának csökkenését. – A határidős szerződések vétele és eladása mint technika lehetővé teszi befektetők számára, hogy határidős ármozgásokra spekuláljanak, mivel nagyon alacsony költség mellett (kezdő letét és napi változó letétek) tudnak nagy pozíciókat elfoglalni (tőkeáttételi hatás). – A határidős piac vonzó, olcsó alternatívát jelenthet az azonnali (spot) vételi és eladási tranzakciókkal szemben. –
C. Főbb hátrányok Az opciókhoz hasonlóan a határidős ügyletek is csak a tapasztalt befektetőknek ajánlhatók, akik jól ismerik a rendszert és szorosan figyelik a pénzpiacok mozgását. Ezek az eszközök bonyolult pénzügyi instrumentumok, és elsősorban intézményi befektetők, pl. biztosítók, nyugdíjalapok, befektetési alapok, kereskedő és ipari cégek, valamint nagy portfolióval rendelkező magánszemélyek használják . – A tőkeáttételi hatás következtében a határidős piacon végrehajtott ügyletekből jelentős vesztesége is lehet a befektetőnek, ha extrémen spekulál vagy tévesen ítéli meg a kilátásokat. A kezdő letét rendszerének éppen az a célja, hogy garantálja a veszteségek kifizetését. – Teljes körű fedezetre nincs lehetőség, mivel a szerződések szabványosítottak. –
D. Főbb kockázatok Kockázati típus szerint 1. Adóskockázat: Nincs, mivel az elszámolóház garantálja az elszámolást a szabályozott tőzsdén. A klíringház a partnere a vevőnek és az eladónak. 2. Likviditási kockázat: Alacsony, a határidős ügyletek könnyen eladhatók a szervezett tőzsdéken. 3. Deviza árfolyamkockázat: Forintban jegyzett ügyletek esetében nulla. Alacsony, mérsékelt vagy magas, a forinttal szembeni árfolyam alakulásától függően. 4. Kamatkockázat: Mérsékelttől magasig terjed a határidős kamatláb-ügyletek esetében és alacsony a határidős részvényügyletek esetében. 5. Áringadozás: Mérsékelttől magasig terjed, a mögöttes eszközöktől függ, a szerződés akár a teljes értékét 17
elvesztheti.
VI. kockázatok komplexitása Olyan összetett befektetési eszközök esetén, ahol az eszközökben egyszerre több fajta kockázat is jelentkezik, előfordulhatnak olyan piaci helyzetek, amikor a befektetési eszközben meglévő kockázatok összeadódhatnak, és az átlagos piaci helyzetekhez képest sokkal jelentősebb veszteségek adódhatnak.
K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. 1095. Budapest, Lechner Ödön fasor 9. telefon: 483 5020 fax: 483 5001, www.khalapok.hu
18
