Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
2013.
ÉRVÉNYES: 2013. SZEPTEMBER 1.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
2
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR .........................................................................................................................................4 1. BEVEZETŐ ........................................................................................................................................................4 1.1. 1.2. 2.
ISKOLÁNK RÖVID TÖRTÉNETE ....................................................................................................................4 HAGYOMÁNYAINK .................................................................................................................................6
NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................................................................7 2.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, MÓDSZEREI, ESZKÖZEI ................................................7 2.1.1. Alapelveink ......................................................................................................................................... 7 2.1.2 Az iskolánk célja ................................................................................................................................. 8 2.1.3 Feladatok az egyes tagozatokra ......................................................................................................... 8 2.1.4 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka eljárásai ......................................................................... 9 2.1.5 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke .................. 10 2.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..............................................................11 2.2.1. Tanulási és megismerő képességek fejlesztése .................................................................................. 11 2.2.2 A pályaválasztás segítése ................................................................................................................... 13 2.3 AZ EGYÉN ÉS A KÖZÖSSÉG ALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE.......................................................................................14 2.3.1 A közösségfejlesztés céljai ................................................................................................................ 14 2.3.2 A közösségfejlesztés feladatai .......................................................................................................... 14 2.4 AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE..............................................................................................14 2.4.1 Az együttműködés a szülőkkel.......................................................................................................... 14 2.4.2 Az intézmény egyéb partnerei kapcsolattartásának formái ............................................................. 15 2.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ..................................................................17 2.5.1 A pedagógusok helyi feladatai ........................................................................................................... 17 2.5.2 Az osztályfőnök feladatai ................................................................................................................... 17 2.6 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE .............18 2.7 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEKKEL, TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ..18 2.7.1 Sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................ 19 2.7.2 A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdők segítése............................................ 21 2.7.3 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek ............................................................. 22 2.7.4 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok ........ 24 2.7.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátásának helyi rendje ............................................................ 25 2.8 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................................................................27 2.9 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ...........................................................................28 2.10 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ........................................................................28 2.11 A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI................................................................................................29 2.12 EGÉSZSÉG – ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM .........................................................................................30 2.12.1 Egészségnevelési program ........................................................................................................... 30 2.12.1.1 2.12.1.2 2.12.1.3 2.12.1.4
Az egészségnevelés célja, feladatai, a megvalósítás színterei ................................................................ 30 Az elsősegély nyújtási alapismeretek ..................................................................................................... 34 Mindennapos testnevelés ....................................................................................................................... 36 Fogyasztóvédelmi és pénzügyi ismeretek ............................................................................................... 38
2.12.2 Környezeti nevelési program ............................................................................................................... 39 2.12.2.1 A környezeti nevelés célja, feladatai, a megvalósítás színterei ..................................................................... 39
2.12.3 Erőforrások .......................................................................................................................................... 43 2.12.4 Módszerek, eszközök .......................................................................................................................... 45 2.12.5 Továbbképzés ..................................................................................................................................... 46 3. HELYI TANTERV .............................................................................................................................................47 3.1 A TANTERV JELLEMZŐI...................................................................................................................................47 3.2 OKTATÁSUNK KIEMELT TERÜLETEI ....................................................................................................................47 3.3 NEVELŐ – OKTATÓ TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSE .....................................................................................................48 3.3.1 Nevelő-oktató tevékenység szakaszai ................................................................................................... 48 3.3.2 A csoportbontás célja, a csoportba sorolás szempontjai, átjárhatóság ................................................ 49 3.3.3 Választható tanórák ............................................................................................................................. 50 3.3.3.1 Választható tanórákra jelentkezés................................................................................................................... 51
3.3.4 Egyéb foglalkozások és szervezésük elvei ............................................................................................. 52
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
3
3.3.5 Iskolai könyvtár ...................................................................................................................................... 54 3.4 EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK ...............................................................................................................................54 3.5 AZ ISKOLA ÓRATERVE ....................................................................................................................................55 3.6 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ................59 3.6.1 Az értékelés célja, jellemzői, elvei..................................................................................................... 59 3.6.2 Az írásbeli beszámoltatás korlátai ................................................................................................... 60 3.6.3 A nevelési oktatási folyamat értékelésének fajtái ............................................................................ 61 3.6.4 Az iskolai tanulmányok alatti vizsgák ............................................................................................... 66 3.6.4.1 3.6.4.2 3.6.4.3
A törvény által előírt vizsgák, vizsgára kötelezettek .................................................................................... 66 Belső (tantárgyi) vizsgák ............................................................................................................................ 67 A vizsgákra vonatkozó általános szabályok ................................................................................................ 69
3.6.5 Értékelés 1 - 4. évfolyamon .................................................................................................................. 70 3.6.6 Értékelés az 5-8. évfolyamon ................................................................................................................ 72 3.6.7 Értékelés, minősítés alóli mentesítés ..................................................................................................... 73 3.6.8 A magasabb évfolyamba lépés feltétele ............................................................................................... 74 3.6.9 Az évfolyam megismétlése ................................................................................................................... 74 3.6.10 Az értékelés formái, rendje, jelölése, dokumentálása ....................................................................... 75 3.6.11 A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése .......................................................................... 76 3.6.12 Házi feladat.......................................................................................................................................... 78 3.6.13 A tanulók jutalmazásának rendje ........................................................................................................ 79 3.7 TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................81 3.7.1 Tankönyvek, tanulmányi segédletek ..................................................................................................... 81 3.7.2 Taneszközök, ruházati felszerelések ...................................................................................................... 82 4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ...................................................................................................................................83 LEGITIMÁCIÓS LAP ............................................................................................................................................84
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
4
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a 20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet egyes köznevelés tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 110/ 2012.(VI.4) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (A kerettantervek képezik a mellékleteket) 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról ( újabb kerettantervek) a 16/2013.(II.28) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 73/2013. Korm. rendelet az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
1. BEVEZETŐ 1.1. Iskolánk rövid története 1985. szeptember l-jén kezdtünk tanítani a kerület négy különböző iskolájában 12 osztállyal. Létszámunk ekkor 217 fő volt. A jelenlegi épületbe 1986. február 17-én költözhettünk be. A tanulói és pedagógus létszám az újonnan átadott lakások miatt az évek folyamán fokozatosan emelkedett, a csúcs 1988/89-ben volt, 846 fővel, 27 tanulócsoportban 53 pedagógus. A demográfiai változások miatt lassú csökkenés indult. Jelenleg 16 tanulócsoportban 398 diák tanul. A beiskolázási körzetünkből adódóan eltérő családi háttérrel rendelkező gyerekeink voltak és vannak. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a körzeten kívüli tanulók száma. Megismerve tanulóink képességeit, s a szülői elvárásokat már munkánk elején kiemelten kezeltük a tehetséggondozás, illetve hátránykompenzáció kérdését. Olyan programokat alakítottunk ki, melyek a fentieknek megfelelnek. 1987/88-tól vezettük be Commodore gépeken a számítástechnika oktatását az érdeklődőknek. A gépparkot azóta teljesen lecseréltük. Folyamatos fejlesztéssel, bővítéssel igyekszünk megfelelni az elvárásoknak. AZ 1992/93. tanévtől a felsősök oktatása tanórai keretben, az alsósoké szakkörben valósult meg. A NAT bevezetésével 3. osztálytól az informatika választható tárgy lett. A 7 –8. évfolyamon a számítástechnika és a technika mindenki számára a kötelező tanórák közé került. A NAT 2003. évi módosítása alapján készült helyi tantervbe az informatika már a 2. osztály második félévétől kötelező óraként beépül a tanrendbe. Emellett szabad gépteremhasználatot biztosítunk tanulóinknak hetente egy délután. Az idegen nyelv oktatásának liberalizálásával Csepelen az elsők között vezettük be az 1989/90.tanévtől a német nyelvet, majd 1991/92-től német és angol nyelv tanítását csoportbontásban.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
5
Angolt 3. osztálytól 1992-től emelt óraszámú csoportban is tanítunk, melynek eredményeként nyolcadikban Pitman nyelvvizsgát tesznek tanulóink. Német nyelvből 1994-ben vezettük be az emelt óraszámú oktatást. 1997 szeptemberétől tovább fejlesztettük nyelvoktatásunkat. 1 –2. évfolyam programjába nyelvi előkészítő foglalkozásokat építettünk be. Ennek keretében tanulóink mondókákkal, dalokkal, versekkel, minimális szókincs elsajátításával hangolódnak rá a választott idegen nyelvre. Osztályaink egynyelvűek lettek: angol illetve német. 2004 szeptemberétől felmenő rendszerben csak angol nyelvet oktatunk alap illetve emelt óraszámban, csoportbontásban, mivel a német nyelvet a szülők nem igényelték. 1992/93. tanévtől a felső tagozaton a technika órák keretében a tanuló választhatott a számítástechnika, modellezés és háztartási ismeretek tanulása között. A NAT életbe lépése óta minden diákunk mindkét tárgyat tanulja. (technika, illetve informatika) 1993/94-ben kezdtünk el az egyik 5. osztályban egy saját kidolgozású természettudományos programot. Ennek keretében a biológia, földrajz, kémia tantárgyak anyaga komplex módon jelent meg. Mindhárom tárgy órakeretét 1-1 órával megnöveltük. Ez a program 1998–ban érdektelenség miatt abbamaradt. Kiemelt szerepet kap a manipulatív tevékenység: különböző kézműves technikák oktatása Ennek színterei: a tanórák, szakkörök. Művészeti oktatásunk sokszínűségének lehetőségét teremtette meg a Zeneoktatás Fejlesztéséért Alapítvány, mely 1994–2000 között művészeti osztályokat működtetett intézményünkben: kerámia, tűzzománc, rajz – grafika, néptánc, színjátszó, kézműves. 2001-től ezt a programot a kerületben alapított művészeti iskolán belül folytatjuk, annak telephelyeként. Az osztályok szép eredményeket érnek el a különböző versenyeken, bemutatókon. 2005/2006. tanévtől rajz-grafika csoportok működnek. Nagy hangsúlyt fektetünk oktató-nevelő munkánk színvonalának emelésére ill. szinten tartására: megfelelni az újabb kihívásoknak, az iskolahasználók igényeinek. Az elmúlt években több kollega szerzett újabb diplomát, szakvizsgát, vett részt szakirányú továbbképzéseken. Folyamatosan javítjuk oktatásunk tárgyi feltételeit:
Hangulatos, gyerekközpontú tantermek biztosítása alsós diákjainknak padok, bútorok, tanári asztalok cseréje( 2006/2007 – 2009/2010) Szaktantermek felújítása, fejlesztések 2000/2001. természettudományi előadó 2001/2002. könyvtár korlátlan Internet használat (szaktantermek, tanári, könyvtár számítástechnika tanterem, ügyviteli helyiségek 2002/2003. idegen nyelvi labor, magyar új bútorzat az ebédlőbe 2003/2004. rajz, történelem, matematika 2009/2010. az első interaktív tábla üzembe helyezése felsős tantermekben a padok, szükség szerint székek cseréjének a befejezése
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
6
Az iskola arculata az elmúlt években tovább színesedett: 2009/2010 ÖKO- iskola 2009/2010 és 2010/2011.Comenius iskolai együttműködések - nemzetközi projekt: globális felmelegedés 2010/2011 Madárbarát iskola 2011/2012 regisztrált Tehetségpont 2012/2013 kiválóan akkreditált Tehetségpont 2012/2013 és 2013/2014. Comenius iskolai együttműködések - nemzetközi projekt: hagyományos játékok Iskolánk 1992-ben vette fel a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium Kossuth-díjas fizikatanárának, dr. Vermes Miklósnak a nevét. Pedagógusaink közül, gimnazistaként többen tanítványai voltak. Az ő szakmai nagysága, tudása, sokoldalúsága, embersége, Csepelhez kötődése miatt választottuk névadónknak, példaképnek tekintjük. Az ő tiszteletére, szellemiségének jegyében alapítottuk 1995-ben a Vermes-érmet, melyet minden évben 1-1 diák, pedagógus, szülő és támogató nyerhet el. Az intézményünkben működő "Többet, jobban, eredményesebben" Alapítvány nagymértékben hozzájárul a feltételek javításához, a programok megvalósításához.
1.2. Hagyományaink Vermes Miklós emlékére: Megemlékezés, koszorúzás az emlékfalnál Vermes Miklós fizikaverseny évenkénti megrendezése a kerület 7 - 8. osztályos tanulói részére Vermes-érem: az iskolai kitüntetés átadása a tanévzáró ünnepélyen Minden évben négy személy kaphatja: - egy tanuló - egy pedagógus - egy szülő - egy támogató Vermes Miklós Tehetségnap szervezése Egyéb hagyományaink: elsősök ünnepélyes fogadása iskolakóstolgató foglalkozások megemlékezés nemzeti ünnepeinkről ötösgyűjtő-verseny az év legeredményesebb tanulóinak, sportolóinak jutalmazása Közösségért-díj magatartásverseny Magyar Nyelv Hete „Olvasni jó” vetélkedő korosztályonkénti vetélkedők kiállítások az iskola előterében tanulóink munkáiból a „Többet, Jobban, Eredményesebben” Alapítvány estje színházlátogatás Télapó-futás osztálykarácsonyok közös iskolai karácsony
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
7
farsang a Csepeli Gyermek Művészeti Szemlén való részvétel nyílt napok évfolyamszintű tanulmányi kirándulások osztálykirándulások Ismerd meg Budapestet! – kirándulás, múzeumlátogatással erdei iskolák kirándulás szervezése a határon túli magyar lakta területekre (lehetőség szerint részvétel a Határtalanul! programban) táborok szervezése családi sportnapok DÖK-nap Csibeavatás tanulmányi és sportversenyek Szelektív hulladékgyűjtés folyamatosan és alkalmanként (papír, kupak, PET-palack, elem, elektronikai hulladék, zöldhulladék) Jótékonysági akciókban való részvétel: cipős doboz, kutyamenhely,éppen aktuálisak Ovis focikupa rendezése Pályázatok írása
2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. A nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, módszerei, eszközei 2.1.1. Alapelveink: Nevelő-oktató munkánkat a tanulók mindenek feletti érdeke határozza meg. A tanulókat az iskolának kell felkészítenie az önálló ismeretszerzése, önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Az esélyegyenlőség biztosítása, a tanulót nem érheti hátrányos megkülönböztetés. Kiemelt figyelmet igénylő tanulóink kapják meg a fejlődésüket biztosító ellátást Minden tanulónak esélyt kell kapnia a szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ez hatékony felzárkóztató munkával érhető el. Az átlagnál jobb kompetenciákkal rendelkező tanulóknak lehetőséget kell adni tehetségük kibontakoztatására. Célunk megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtása, mely biztosítja a tanulók optimális fejlődését: segíti személyiségük, tehetségük, kompetenciáik kibontakozását. Fontos a fejlett kommunikációs képesség és viselkedéskultúra elsajátíttatása. A világban való eligazodás igényli egy idegen nyelv ismeretét. A társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja az informatikai ismereteket. Fontos a harmonikus személyiség és reális önismeret kialakítása. Lehetőséget biztosítunk külső művészeti oktatási intézmény osztályainak működéséhez. Alapvető értéknek tekintjük a hazához, és a határon túl élő magyarokhoz való kötődés érzését, erős identitástudat kialakítását, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. Környezettudatos magatartás kialakítása. Önkéntesség és a mások iránti felelősségvállalás kialakítása. Tudatos pénzügyi gazdálkodásra nevelés
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
8
2.1.2 Az iskolánk célja:
a diákok felkészítése arra a folyamatra, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré válhatnak a tanulóktól elvárható egyéni, kompetenciáiknak megfelelő, optimális tudásszint elérése, az iskolahasználók elégedettségére való törekvés az idegen nyelv és a matematika magasabb szintű oktatása egészséges életmód fontosságának tudatosítása mindennapi testmozgás igényének kialakítása a továbbtanulásra való felkészítés a kulcskompetenciák fejlesztése o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai kompetencia o természettudományos és technikai kompetencia o digitális kompetencia o hatékony önálló tanulás o szociális és állampolgári kompetencia o kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia o esztétikai-művészeti tudatosság ás kifejezőképesség
Céljaink az alapfokú nevelés – oktatás alsó tagozatos (1-4. évfolyam) szakaszára: a gyermekek átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe elemi ismeretek közvetítése, továbbá alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában Céljaink az alapfokú nevelés–oktatás felső tagozatos (5-8. évfolyam) szakaszára: az előző szakaszok nevelő-oktató munkájának, a kompetenciák fejlesztésének folytatása, a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú és kultúrájú gyerekeket integrált nevelése, felkészítés a továbbtanulásra a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő módon a pályaválasztás segítése 2.1.3 Feladatok az egyes tagozatokra
Feladataink az alsó tagozaton: mintaadás az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz a tanulási szokások megalapozása a tanulás tanítása az egyéni képességek kibontakozásának támogatása énkép, önismeret, társas kultúra kialakításának megalapozása erkölcsi érzék fejlesztése a tanulási nehézségek leküzdésének segítése a tehetséges tanulók kibontakozásának támogatása szakemberek segítségével diagnózison alapuló egyéni fejlesztési tervek készítése a gyermekek szociális, kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadó hátrányok kompenzálása
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
9
a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékek tudatosítása az egészséges életmód fontosságának tudatosítása, a testi-lelki egészség megalapozása a környezettudatos magatartás elemeinek megalapozása a humánus magatartásminták, szokások megerősítése a célok megvalósulását támogató tanulásszervezési eljárások alkalmazása
Feladataink a felső tagozaton: a folyamatos tanuláshoz, önműveléshez szükséges képességek, készségek fejlesztése a szaktárgyak tanulási technikájának megismertetése szakemberek segítségével diagnózison alapuló egyéni fejlesztési tervek készítése a tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének, szolidaritásérzésének, empátiájának fejlesztése a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során a természeti és az épített környezet iránti felelősségre nevelés a környezettudatos magatartás, fenntarthatóság elemeinek elmélyítése az egészséges életmód, a testi-lelki egészség fontosságának tudatosítása aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés gazdasági, pénzügyi nevelés, médiatudatosságra nevelés családi életre nevelés, felkészítés a felnőtt életre a nemzeti öntudatra, hazafiságra nevelés, a hon-és népismeret az Európához tartozás tudatának erősítése más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére, az európai azonosságtudatra való késztetés a célok megvalósulását támogató tanulásszervezési eljárások alkalmazása 2.1.4 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka eljárásai Közvetlen (direkt) módszer, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra
Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek: o követelés o gyakoroltatás o segítségadás o ösztönzés o ellenőrzés
Magatartási modellek bemutatása, közvetítése: o elbeszélés o tények és jelenségek bemutatása o a nevelő személyes példamutatása A meggyőzés-formálás közvetlen módszerei: o magyarázat, beszélgetés, előadás o a tanulók önálló elemző munkája magatartásnormákról
-
felvilágosítás
a
betartandó
Közvetett (indirekt) módszerek, amelyben a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
A beidegzés közvetett módszerei: o a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységek szervezése o hagyományok kialakítása o közvetett követelés o közvetett ösztönzés o közvetett ellenőrzés
Magatartási modellek bemutatása, követelése: o a nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységekben o a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése közösségi életből
A meggyőzés formálás közvetett módszere: o a közvetett felvilágosítás
10
2.1.5 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A helyiségek berendezésénél, a taneszközök kiválasztásánál irányadó alapdokumentum a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről Ennek 2. számú mellélete: jegyzék a nevelési – oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. Az intézményünkben a kötelező eszközök és felszerelések rendelkezésre állnak. A tantárgyak tanulásához szükséges tanulói eszközök, felszerelés jegyzéke az egyes tantárgyi tantervek végén található. A természetes amortizáció miatti pótlás folyamatosan szükséges, illetve fontos lenne a nevelőoktató munkát eredményesebbé tehető újfajta eszközök, felszerelések számának emelése: pl. interaktív táblák, projektorok, a kompetencia alapú oktatást segítő tanulói eszközök. A beszerzések során figyelembe kell venni kiemelt figyelmet igénylő tanulók oktatásának eszközigényét is. .
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
11
2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.2.1. Tanulási és megismerő képességek fejlesztése
TANULÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
Cél
Feladat Módszer A tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása Példamutatás – pozitív megerősítés,visszajelzés, közös javítás,- barátságos légkör kialakítása,- érdekes, változatos oktatás. Hatékony tanulási módszerek elsajátítása A tanulás tanítása
Tanulási technikák, gondolkodási stratégiák ismertetése, kipróbálása.
Eszköz Tankönyvek, munkafüzetek, egyéb könyvek, videokazetták, CD-k, térképek, fejlesztő játékok, oktatócsomagok, fóliasorozatok, egyéni kísérleti eszközök, nyelvi laboratórium, demonstrációs eszközök, fénymásoló – sokszorosítás számítógépek, Internet hozzáférés, interaktív tábla
Önművelés igényének felkeltése Differenciált ismeretelsajátítás felkínálása: kötelező, kötelezően választható, szabadon választható feladatok adásával. Példamutatás, könyvajánlás, kiselőadás Önálló ismeretszerzés segítése
Gyűjtőmunka,- kutatómunka,- kísérlet,projekt, médiák bevonása, iskolán kívüli ismeretszerző, élményszerző programok
a manuális tevékenységhez szükséges papír-, textil-, agyagáru (
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola Cél
12 Módszer
Feladat
Észlelés fejlesztése (mozgás,- alak,- forma,- Memóriagyakorlatok- lényegkiemelés,tér,- idő,- szín) jegyzetelés,- vázlatkészítés Emlékezet fejlesztése (vizuális, auditív)
MEGISMERŐ KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
Figyelem fejlesztése ((koncentráció, jártasság) Gondolkodás fejlesztése (színterei: cselekvéses, kép, elvont) területei: tevékenységhez kötött alkotó gondolkodás
Gondolkodási eljárások, módszerek – műveletek ismertetése, kipróbálása Az ismeretelsajátítás folyamatában (megfigyelés, megértés, beleélés, felidézés)
Problémalátás és problémamegoldás
Spontán beszélgetések kezdeményezése,beszédtechnikai gyakorlatok,- beszédlégzés,szókincsbővítés,- dramatikus játékok,szituációs játékok,
Kreatív logikai gondolkodás
Olvasásgyakorlási módok,-
Megfigyelő és elemző képesség
A szövegben rejlő problémák, ellentmondások, hiányok, hibák felismerése, javítása.
Összefüggések felfedezése Véleményalkotás Rendszerező, válogató, csoportosító képesség Következtetések megfogalmazása Oksági kapcsolatok feltárása Tapasztalatok birtokában általánosítások megfogalmazása Kommunikációs képességek – anyanyelvi és idegen nyelvi - fejlesztése (beszéd, értő olvasás, íráskészség)
Finommozgást fejlesztő gyakorlatok,- téri tájékozódást fejlesztő gyakorlatok, játékok
Eszköz
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
13
2.2.2 A pályaválasztás segítése
A PÁLYAVÁLASZTÁS SEGÍTÉSE
Cél
Feladat Az alkotóképesség fejlesztése: tapasztalati, értelmező
Módszer Alkotások terveztetés, kiviteleztetés Rendszerezés (terv, tervrajz, vázlatkészítés)
Eszköz Könyvek, kidolgozott számítógépes programok
Tehetséggondozás
tárgyi feltételek biztosítása: , fejlesztő játékok, különféle anyagok, eszközök
Pályaorientáció Differenciált foglalkozások Egyéni különóra, fejlesztő foglalkozás Egyéni pedagógiai tanácsadás Egyéni pszichológiai tanácsadásra irányítás
Alkalmasságot vizsgáló programok Foglalkoztató könyvek
Csoportos: szakkör, tanfolyam, egyéb Felvilágosítás, előadás, filmvetítés, látogatások szervezése, döntéshozatalt segítő programok
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
14
2.3 Az egyén és a közösség alakítása, fejlesztése 2.3.1 A közösségfejlesztés céljai Minden tanuló Ismerje meg és alkalmazza a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsülje meg ezeket. Kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Tudjon társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni. Legyen képes önkontrollra, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. Készüljön aktív állampolgárságra. Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A tanulók illetve a közösség készüljön fel a pozitív hozzáállásra a sajátos nevelési igényű illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő társaikhoz Vállaljon önkéntes munkát közösségéért. 2.3.2 A közösségfejlesztés feladatai A célok megvalósítására a nevelő-oktató munka ad lehetőséget. Oktatás: Az oktatás folyamán törekszünk olyan tanórai módszerek megválasztására, amelyek az együttműködés kialakítására alkalmasak. A változatos munkaformák alkalmazásával az egymásért való felelősség érzésének erősítését is megvalósítjuk. Szabadidős tevékenységek: Az iskolánk által szervezett szabadidős programok alkalmat teremtenek a közösséghez való tartozás érzésének átélésére. Ezek a programok az éves munkatervek és tanmenetek szerint valósulnak meg. A DÖK és az ÖKO-iskola munkájában, programjának megvalósításában való részvétellel erősödik tanulóinkban a közösség iránti felelősségtudat.
2.4 Az iskola szereplőinek együttműködése Az együttműködésével kapcsolatos feladatok: o a nevelő-oktató munka eredményessége érdekében a folyamatos kapcsolattartás o a szükséges intézkedések megtétele 2.4.1 Az együttműködés a szülőkkel Az együttműködés formái: A szülői szervezet, illetve a szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
15
rendszeres részvétel a szülői értekezleteken, fogadó órákon aktív részvétel az iskolai rendezvényeken ötletnyújtás az esetleges előadások témáihoz őszinte véleménynyilvánítás részvétel az elégedettségi méréseken együttműködő magatartás a nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése érdeklődő, segítő hozzáállás szponzori segítségnyújtás személyes példamutatás a környezettudatosságban a szelektív hulladékgyűjtés támogatása
Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat ajánlja rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról a szülők folyamatos tájékoztatása egyéb témákban, tájékoztató kiadványban faliújságon, az iskola honlapján, szülői szervezet értekezletein szakkörök, sportkörök, differenciált foglalkozások, tanfolyamok indítása szülői értekezletek: tervezett, rendkívüli nyílt napok, nyílt órák szervezése fogadóórák pályaválasztási tanácsadás családlátogatás igény esetén közös kirándulások esetmegbeszélés a tanuló nevelésében- oktatásában, fejlesztésében érintett tanítók, tanárok, szakemberek és a szülő részvételével osztály-család közös programok előadások szervezése szülői fórum 2.4.2 Az intézmény egyéb partnerei kapcsolattartásának formái Kapcsolattartás a külsős szakemberekkel Az iskola működését segítő külsős szakember fejlesztőpedagógus
Kapcsolattartás formája
Kapcsolattartás résztvevői
megbeszélés szakmai konzultáció
intézményvezető-helyettes osztálytanító osztályfőnök szülő
logopédus
megbeszélés szakmai konzultáció
iskolapszichológus
megbeszélés szakmai konzultáció
intézményvezető-helyettes osztálytanító osztályfőnök szülő intézményvezető- helyettes osztálytanító osztályfőnök szülő
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
16
védőnő
megbeszélés konzultáció
intézményvezető- helyettes osztálytanító osztályfőnök szülő
iskolaorvos
megbeszélés konzultáció
intézményvezető intézményvezető - helyettes
művészeti iskolák, sportegyesületek
szerződések, együttműködési megállapodások szerint
intézményvezető szabadidős munkaközösségvezető szülő
Egyéb rendszeres kapcsolatok Partner KLIK illetve tankerületi igazgató
Kapcsolattartás formája személyes konzultáció, értekezletek, írásos tájékoztatás, adatszolgáltatás
Kapcsolattartás résztvevői intézményvezető, iskolatitkár
Csepeli Városgazda Nonprofit Zrt. Civil szervezetek, gazdasági társulások Tehetségpont hálózatban segítő szakemberek
személyes konzultáció, levelezés megállapodás szerint
intézményvezető, gazdasági ügyintéző kijelölt kapcsolattartó
konzultáció, eseti megbeszélések szaktanácsadás konzultáció rendezvények szervezése, részvétel beszámolók írása meghirdetett képzéseken való részvétel esetmegbeszélés jelzőlap
Tehetségpont kapcsolattartója
Tehetségpont hálózat tagjai ÖKO iskola hálózat Humán Szolgáltatások Igazgatósága Gyermekjóléti Központ Családsegítő Központ Budapest Főváros Kormányhivatal XXI. Kerületi Hivatala, gyámhivatal Nevelési Tanácsadó Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Egészségügyi Szolgáltatók Óvodák
hivatalos iratok, formanyomtatványok esetmegbeszélések jelzőlap vizsgálat iránti kérelem, hivatalos irat szűrővizsgálatok rendezvények szervezése szaktanácsadás
Tehetségpont kapcsolattartója ÖKO iskola kapcsolattartói
megbízott személy
megbízott személy osztályfőnök szülő intézményvezető- helyettes osztályfőnök szülő intézményvezető- helyettes intézményvezető- helyettes
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
17
2.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 2.5.1 A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. Legfontosabb helyi feladataikat az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a tanítási órák, foglalkozások dokumentálása, a helyettesített órák vezetése, vizsgák lebonyolítása, dolgozatok, kísérletek összeállítása, tanulmányi versenyek lebonyolítása tehetséggondozás, részvétel a Tehetségpont munkájában, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása, környezettudatos magatartásra nevelés, példamutatás, részvétel az iskola ÖKO programjának megvalósításában, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyeletének ellátása tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken és a munkaközösségi munkában, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az előzetes egyeztetések figyelembe vételével (felsőben - tagozat és érintettek, alsóban - igazgató-helyettessel és az adott osztály tanítóival) – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 2.5.2 Az osztályfőnök feladatai
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
18
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslapok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályában. Év végi beszámolót készít.
2.6 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje . Az iskolai DÖK döntéshozatali, véleményt nyilvánító szerve minden esetben a vezetőség és az osztályképviselők által alkotott testület.(diáktanács). Az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt ők képviselik az iskola tanulóit. (jogait gyakorolja) Az intézmény vezetője legalább 5 munkanappal korábban írásban megküldi az iskolai diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, szabályzatokat, amelyekkel kapcsolatosan az iskolai diákönkormányzatot egyetértési illetőleg véleményezési jog illeti meg. Az átadást követő öt munkanap eltelte után a megküldött tervezetet az érdekelt felek közösen megvitatják, véleményezik. A diáktanács a véleményét írásba foglalja, melyet átad az iskola vezetőjének (jegyzőkönyv, jelenléti ív). Aláírási joggal az elnök és helyettese rendelkezik.
2.7 Kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: o sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, o beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, o kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
19
2.7.1 Sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Ellátásukhoz szükséges:
a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása (utazó pedagógus) fejlesztési területek meghatározása szakértői bizottság által
Leggyakoribb problémák: Diszlexia A tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligencia szinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége, más iskolai teljesítmények (pl.: olvasás, írás, idegen nyelvtanulás) jó színvonala mellett. Figyelemzavar A magatartászavar kategóriái közé tartozó, önálló diagnosztikus kategória. Jellemzői: alacsony éberségi szint, alulmotiváltság, gyengébb feladattartás, fáradékonyság, szétszórtság. Gyakran társul tanulási zavarral és emocionális problémákkal, mint depresszió, visszahúzódás, szorongás, gátoltság. Hiperaktivitás A figyelemzavarhoz társuló, azzal együtt járó, lényegében attól eltérő kórkép. Jellegzetessége a nyugtalanság, túlfűtöttség, a túlzott aktivitás és impulzivitás. A gyermek állandóan mozog, ugrál, gyakran vált tevékenységet. Gyakori a kognitív képességek zavara, a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése, aszociális viselkedés, csökkent önértéktudat. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos prevenció feladatai -
képességek felmérése iskolába lépéskor képességek mérése az iskoláztatás folyamán tanulók megfigyelése, fejlődésük figyelemmel kísérése tanulók tanulási szokásainak felmérése szükség esetén vizsgálat kezdeményezése szülő, osztálytanítók bevonásával dokumentumelemzés (meglévő szakvélemények elemzése)
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
20
Fejlesztéssel, felzárkóztatással kapcsolatos feladatok A fejlesztés alapelvei
Kiemelt célok, feladatok
A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli, egyéni terv alapján – a kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgy részekből az értékelés és minősítés alól mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés. Családdal való szoros együttműködés.
kudarctűrő képesség növelése a tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése a sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása önállóságra nevelés a tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása állandó pozitív megerősítés*
A megvalósítás színterei
minden tanórán rehabilitációs célú foglalkozásokon
Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén
téri és időreláció kialakítása praktikus és verbális szinten vizuomotoros koordináció gyakorlása, látás, mozgás, hallás koordinált működtetése beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartama között olvasástechnika tempó fejlesztése olvasás, írás készségének folyamatos gondozása általános iskolai tanulmányai alatt idegen nyelvoktatás speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel segítő környezet lehetőség szerinti biztosítása kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során
Kiemelt feladatok diszkalkulia esetén
fejlesztő
foglalkozáson,
felzárkóztató
a relációs nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés az érzékelés-észlelés, a figyelem-emlékezet, a gondolkodás-beszéd összehangolt intenzív fejlesztése
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
21
Kiemelt feladatok figyelemzavar esetén Kiemelt feladatok hiperaktivitás esetén
segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.) az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben a matematika nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása egyéni sajátosságokhoz igazított segítő technikák megtalálása, alkalmazása szerialitás erősítése egyéni vagy csoportos figyelemfejlesztő feladatok alkalmazása az önértékelés erősítése pozitív visszajelzéssel a fejlődés segítése a motiváció felkeltése és erősítése egyéni bánásmód a tanuló viselkedésének megismerése pozitív visszajelzéssel a fejlődés segítése a tanuló alkalmazkodásának, beilleszkedésének segítése sikerélmény biztosítása együttműködés a családdal, szakemberekkel: viselkedésterápia, gyógyszeres kezelés
2.7.2 A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdők segítése A viselkedésmódosítás elve a pozitív megerősítés. A viselkedés szintjén megnyilvánuló zavarok, s azok rendezésének módszerei: Szorongás Agresszió Hiperaktivitás Figyelemzavar
Biztonságérzet kialakítása. Relaxáció. A frusztratív helyzetek kiküszöbölése. Problémamegoldó stratégiák ismertetése, végigjárása (szituációs gyakorlatok). Változatos, rövid ideig tartó tevékenységek biztosítása. Fokozatos terhelés. A Sindelar tréningprogram alapján a látási-hallási figyelem fejlesztése.
Beszédben megnyilvánuló zavarok: Dadogás Kommunikációs stresszhelyzetek kerülése. Az érdeklődési körnek megfelelő spontán beszélgetések kezdeményezése Pótcselekvések: - Ujjszopás: Sikerélmény biztosítása - Körömrágás: Feszültségoldó tevékenységek kezdeményezése. - Hajtépés, ujjtördelés, szájrágás: Az érzelmek kifejezési lehetőségeinek megismertetése (szituációs gyakorlatok) TIK Stresszhelyzetek kiküszöbölése, másság elfogadása Deviancia A jó tulajdonságok kiemelése, elfogadtatása
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
22
Prevenció
A tanulók szűrése, felmérés, vizsgálat kezdeményezése, szakvélemények elemzése. Folyamatos kapcsolattartás a kerület óvodáival, a rászoruló gyermekek problémájának esetleges nyomon követése/korai felismerése, diagnosztizálása. Az 1. osztályos tanulók DIFER mérése a tanév I. félévében, szükség esetén vizsgálat kezdeményezése. Az OKÉV mérés, a tanév végi illetve tanév eleji felmérések eredménye alapján megfogalmazott osztályszintű/tantárgyi fejlesztési feladatok beépítése a tanmenetekbe. Folyamatos együttműködés a Nevelési Tanácsadóval. Különleges gondozásba vétel esetén kompetens szakemberek (iskolapszichológus, speciális szakember) igénybe vétele, munkájának segítése.
Felzárkóztatással kapcsolatos feladatok A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését.
A tanulási kudarcok csökkentése érdekében lehetőség szerint alkalmazzuk a korszerű oktatásszervezési módokat. (pl. kooperatív tanulás, különböző tanulási technikák alkalmazása) Hosszabb időkeret, egyéni haladási ütem biztosítása. Korrepetálás, kompenzáló nevelés, fejlesztés, egyéni bánásmód, differenciálás biztosítása. Az osztályfőnök, szaktanárok kiemelt, támogató, segítségnyújtó szerepe. A tanórai munkában megnő a differenciálás különböző módszereinek szerepe. Valamennyi tantárgyat oktató pedagógusnak feladata a saját szakterületén az általános és speciális tanulási módszerek, technikák megismertetése a tanulókkal, valamint a szülők bevonása a helyes módszerek elsajátítása, az otthoni foglalkozás érdekében. A fejlesztő, felzárkóztató munka mindig a családdal való együttműködésen alapul.
2.7.3 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Iskolánk 2012/2013-as tanévben Akkreditált Kiváló Tehetségpont lett. Tehetségpontunk négy alapvető feladata: o o o o
Tehetségazonosítás - felismerés Tehetséggondozás Tehetség – tanácsadás Bekapcsolódás a Tehetségpont hálózatba
Tehetségazonosítás - felismerés
A tehetségazonosítás egy olyan folyamat, melynek során felderítjük a gyermekekben rejlő tehetségígéretet.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
23
Tehetségazonosító módszereink: személyes konzultáció során megvalósuló információgyűjtés az óvodából érkező gyermekekről 1. osztályos tanulók DIFER mérése tanulóink tanulmányi teljesítményének folyamatos megfigyelése (tanórai tevékenység, feladatvállalási szándék, munkatempó, figyelem, kitartás, problémamegoldó gondolkodás) tanulmányi versenyek alkalmával nyújtott teljesítmények értékelése további háttérvizsgálatok alkalmazása (pl.: érdeklődés térképe, elsajátítási motiváció kérdőíve tanulók számára, kreativitás vizsgálata) Tehetséggondozás Tehetséggondozó munka feladatai: a tehetséges gyermek erős oldalának támogatása a tehetséges gyermek gyenge oldalának fejlesztése, magas szintű tanulási élmény biztosításával annak megakadályozása, hogy a tehetséges tanuló kedvét elveszítse, olyan területek támogatása, melyek közvetve befolyásolják a tehetség kibontakozását. Tehetséggondozó munkánk során alkalmazott módszerek: gazdagítás (tartalmi gazdagítás, tempóban történő gazdagítás, feldolgozási képességek gazdagítása, mélységben történő gazdagítás) egyéni differenciálás lazítás A tehetséggondozó tevékenység közben mindvégig elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a belső tulajdonságok fejlesztését: belső motiváció, lankadatlan érdeklődés, helyes önértékelés, nehézségek vállalása és leküzdése, a kitartó, szívós munka megkedveltetése a szívós munka igényének kialakítása. A tehetség kibontakoztatását segítő szervezeti formák o A fejlesztés keretei iskolán belül Tanórán Tanórán kivüli mennyiségi és minőségi differenciálás a tehetséggondozó foglalkozások (szakkörök, emelt óraszámú oktatás versenyek, vetélkedők, pályázatok, bemutatók) emelt szintű oktatás napközi otthonos foglalkozás csoportbontás: sávozás, nívócsoportos oktatás tanulószobai foglalkozás választható tantárgyak tanulása egyéni foglalkozások a feladathoz illeszkedő különböző iskolai sportkör tanulásszervezési technikák alkalmazása az iskolai könyvtár, valamint az iskola egyéb (egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás helyiségeinek, eszközeinek egyéni vagy megszervezése, kooperatív tanulás, csoportos használata differenciált rétegmunka, projekt, páros a továbbtanulás segítése felkészítő munka) foglalkozásokkal egyéni foglalkozás szabadidős foglalkozások
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
24
o Iskolán kívül
Saját intézmény által szervezett foglalkozások: színház- és múzeumlátogatások, budapesti séták, erdei iskolák, tanulmányi kirándulások, osztályprogramok. Más intézmények foglalkozásaira irányítás: sportiskolák, tanfolyamok, művelődési központok. Szaktábor Tehetség - tanácsadás
Megvalósítás formái: Személyes konzultációk biztosítása a szülők számára a fejlesztést végző pedagógusokkal. Szülői fórum működtetése. Szakemberek által tartott előadások szervezése. Iskolapszichológus bevonása az azonosítás és tanácsadás folyamatába. Bekapcsolódás a Tehetségpont hálózatba Megvalósítás formái: Együttműködés a kerületi óvodák, általános iskolák Tehetségpontjaival és a Jedlik Ányos Gimnáziumban működő Tehetségponttal Tehetségnap szervezése, versenyek szervezése a kerület általános iskoláinak meghívásával 2.7.4 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok A jogszabályok szerint a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló között az egyedüli különbség nem a család szociális helyzete – amely azonos mindkét célcsoportnál -, hanem a szülők iskolai végzettségében mutatkozó különbség. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek ellátásához szükséges a fejlesztési területek meghatározása a probléma súlyosságától függően a szakértői bizottság vagy nevelési tanácsadó vagy a fejlesztőpedagógus illetve a pedagógusok által. Törekszünk arra, hogy igénybe vegyék: a napközis illetve a tanulószobai foglalkozásokat a differenciált fejlesztő foglalkozásokat, szakköröket a különféle az iskola által szervezett ingyenes szabadidős foglalkozásokat Mivel a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók besorolhatók a kiemelt figyelmet igénylő tanulók közé is, ezért a fejlesztésükre vonatkozó eljárásrendet is azok szerint határozzuk meg (lásd fentebb).
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
25
2.7.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátásának helyi rendje A csoport megnevezése
Sajátos nevelési igényű tanulók
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók
Kiemelten tehetséges tanulók
Az elnevezés jogosultságát megállapító személy, szervezet szakértői bizottság
szakértői bizottság
TEAM: Tehetségpont, pszichológus
Fejlesztést végző személy
gyógypedagógus konduktor fejlesztőpedagógus logopédus pszichológus tanító, szaktanár
fejlesztőpedagógus logopédus pszichológus tanító, tanár
Patrónus pszichológus Szaktanár Tanító fejlesztőpedagógus
Fejlesztés színterei
fejlesztő foglakozások tanórai differenciálás
korrepetálás
Dokumentálás
egyéni fejlődési lap osztálynapló (alsó tagozaton), differenciált foglalkozási napló (felső tagozaton)
fejlesztő foglalkozások
egyéni fejlődési lap
korrepetálás
osztálynapló (alsóban), differenciált foglalkozások napló (felső tagozaton)
szakkörök differenciált foglakozások alkotónap egyéni feladatadás táborok versenyek pályázatokon való részvétel tehetségnapok
szakköri napló tehetségpont dokumentációja
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
26
A hátrányos és halmozottan és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanulók
A csoport megnevezése
Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
Jogosultságot megállapító személy, szervezet
Fejlesztést végző személy
Fejlesztés színterei
Dokumentálás
jegyző
tanító, szaktanár, szükség esetén: fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus
korrepetálások szakkörök, kirándulások, táborok egyéni beszélgetések
naplók
szülő önkéntes nyilatkozata alapján a jegyző
tanító, szaktanár
korrepetálások szakkörök, kirándulások, táborok egyéni beszélgetések
naplók
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
27
2.8 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola tanulói összetétele, szociokulturális háttere alapján kiemelkedően fontos tevékenység a gyermek- és ifjúságvédelem. Területei Prevenció: A családdal való jó kapcsolat kialakítása Különböző életvezetési programok elemeinek alkalmazása Különböző szűrővizsgálatok biztosítása (szemészet, belgyógyászat, fogászat.) Feltáró munka: Osztályfőnök végzi Tényleges intézkedések: A tanuló bevonása az egész napos nevelésbe Tanulótárs, patrónus keresése Rendszeres beszélgetés (osztályfőnök,) Törvényességi intézkedések Nevelési tanácsadó igénybevétele Humán Szolgáltatások Igazgatósága: Gyermekjóléti Központ igénybevétele Tájékoztatás a különböző anyagi támogatások lehetőségéről, igénylés módjáról Az étkezési kedvezmények biztosítása, tankönyvtámogatás Nyomon követés: Megbízott felelős és osztályfőnök feladata, felelőssége
Az iskolai gyermekvédelmi munkát segítők szülői ház nevelési tanácsadó gyógypedagógus logopédus iskolapszichológus iskolaorvos, szakorvosok védőnő DÖK Humán Szolgáltatások Igazgatósága gyámügyi iroda gyámhivatal a XXI. kerületi Rendőrkapitányság, ifjúságvédelmi alosztálya
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
28
2.9 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Célja, azon tanulók iskolai környezetbe való beilleszkedését, ismeretelsajátítását és egyéni ütemű fejlődését elősegíteni, akik: szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek csonka családban felnövő gyermekek munkanélküli szülők gyermekei átmenetileg hátrányos helyzetűek áttelepült, beköltözött (új) tanulók tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése drog- és bűnmegelőzési programok mentálhigiénés programok pályaorientációs tevékenység táborozások, erdei iskolák, kirándulások kulturális rendezvényeken való részvétel felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel ingyenes tankönyv, illetve a tankönyvtámogatás hozzájárulás a táborokhoz, erdei iskolákhoz, kirándulásokhoz pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon
2.10 Az esélyegyenlőség érvényesülését segítő tevékenység Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregáció mentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása – az SNI, a BTM, a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében is – hátrányok kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása. Ezért szükséges: o Az oktatás - nevelés terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése. o Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. o A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, az SNI és BTM tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási – nevelési folyamatokban: a tanításban, ismeretközlésben a tanulók egyéni fejlesztésében a tehetséges tanulók tehetségének kiaknázásában az értékelésben a jutalmazás, fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a diszkriminációmentesség és az integráció támogatása
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
29
2.11 A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az iskola első évfolyamára jelentkezők felvétele Ha az intézményünk a kötelező felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor az alábbi rend szerint veszünk fel tanulókat: 1. halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat 2. sajátos nevelési igényű tanulókat (ha az intézményünk a kijelölt iskola) 3. különleges helyzetűnek minősülő tanulókat: szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy testvére az adott intézmény tanulója, vagy munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. A sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre további felvételi kérelmeket is teljesíthetünk. Ha több a jelentkező mint a szabad férőhely, akkor sorsolással döntjük el, hogy a fenti sorrend szerint következő csoportból kik kerülnek felvételre. A sorsolás szabályozását az iskola házirendje tartalmazza. Az átvétel másik iskolából Ha a tanuló az iskola körzetébe költözik - és nincs kizáró ok - át kell venni. Más intézményből való átvétel a tanuló szüleinek kérése alapján történik. A kérelem bejelentése után az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes és adott évfolyam osztályfőnökei/tanítói személyes beszélgetést folytatnak a tanulóval, illetve szüleivel. Igény esetén óralátogatási lehetőséget, illetve próbanapot biztosítunk. A felvételről - az egyedi körülmények mérlegelése alapján - , majd az osztályba sorolásról az intézményvezető dönt, figyelembe véve az osztályfőnökök/tanítók, szükség esetén a szaktanárok véleményét. Speciális esetekben alkalmazandó: (egyeztetve szülővel, tanulóval, pedagógussal) o o o o
különbözeti vizsga egyéni segítségnyújtás türelmi idő biztosítása évfolyam megismétlése
Az osztályba sorolásnál figyelembe vehető szempontok: o o o o o
osztálylétszám BTM, SNI tanulók száma nemek aránya emelt óraszámú, emelt szintű csoportlétszám baráti kötődések
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
30
2.12 Egészség – és környezeti nevelési program 2.12.1 Egészségnevelési program 2.12.1.1
Az egészségnevelés célja, feladatai, a megvalósítás színterei
Az egészségnevelés célja A tanulók rendelkezzenek azokkal a kompetenciákkal, amelyekkel megőrizni és javítani tudják a saját és a környezetükben élők egészséges életéhez szükséges feltételeit. A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, így: az életkorral járó biológiai, mentálhigiénés, életmódbeli változásokat tennivalókat a társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit az egészségre káros szokásokat, szenvedélyeket az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének lehetőségeit az egészségérték tudatosítását. A 6-14 éves korú gyermekek egészségi állapotának, az egészséget befolyásoló magatartásuknak a jellemzői A gyermekek egészségi állapotának jellemzői: csökkent a gyerekek fizikai teherbíró-képessége (növekvő testmagasság mellett a törzsés végtagizmok erőtlensége és fejletlensége) magas a testtartási hibák aránya nem megfelelő a gyerekek fittségi szintje sok a túlsúlyos, kövér gyerek, emelkedik a kórosan soványak száma is a légszennyezéssel, táplálkozással és a környezeti allergénekkel kapcsolatot mutató légúti, emésztőszervi és bőrgyógyászati megbetegedések száma nő egyre több a mentális probléma: o fejlődési zavarok (olvasási, számolási, tanulási zavarok) o túlmozgásos figyelemzavarok, szorongásos zavarok o gyermekkori depresszió o önértékelési zavarok: anorexia, bulimia Az iskolás gyerekek pszichés problémái: az értelmi fejlődés zavarai beszédhibák viselkedési zavarok a kiválasztás zavarai (enurézis – bevizelés, eukoprézis – székletürítési problémák) ritmikus motoros rendellenességek (ujjszopás, önringatás, tik) szorongások a tanulás zavarai (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) magatartászavarok (hiperaktivitás, agresszió) figyelemzavar hiperaktivitás a kommunikáció zavarai (dadogás) hangulati rendellenességek
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
31
speciális problémák: iskolakerülés, gyermekbántalmazás, abúzusok, családi szocializációs zavarok (egyszülős család)
Az egészségi állapotot kedvezően befolyásoló tényezők, szokások: rendszeres testmozgás helyes táplálkozási szokások higiénés szokások szabadidő eltöltésének módja: sport, hobbi o megfelelő mértékű, tudatos televízió-használat o a különféle kép-és hanghordozó eszközök megfelelő használata o számítógép-használat (internet-használat, számítógépes játékok mennyiségi és minőségi megválasztása) a testi épség megőrzésére törekvés (iskola, munkahely, sport, közlekedés, háztartás, egyéb…) a mentális egészség megőrzésének módja a környezet és a természet védelmével kapcsolatos magatartás az egészségügyi szolgáltatásokhoz és az ellátó hálózathoz való viszony társas kapcsolatok szexuális élet alapvető kérdéseinek tisztázása, felelős családtervezésre nevelés Az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló tényezők, szokások: rendszeres testmozgás hiánya helytelen táplálkozási szokások higiénés szokások hiánya szabadidő eltöltésének módja: o mértéktelen, és nem tudatos televízió-használat o a különféle kép-és hanghordozó eszközök mértéktelen használata o mértéktelen, nem tudatos számítógép-használat (internet-használat, számítógépes játékok mennyiségi és minőségi megválasztása) a testi épség megőrzését befolyásoló tényezők figyelmen kívül hagyása (iskola, munkahely, sport, közlekedés, háztartás, egyéb…) a mentális egészség megőrzésének képtelensége a környezet és a természet védelmével kapcsolatos helytelen magatartás az egészségügyi szolgáltatásokhoz és az ellátó hálózattal kapcsolatos információhiány társas kapcsolatok rendezetlensége a szexuális élet alapvető kérdéseinek tisztázatlansága, felelőtlen gyermekvállalás, vagy nem vállalás függőséget okozó szerek használata (alkohol, dohányzás, kábítószerek, élvezeti szerek) Feladataink:
A tanulók egészséges napirendjének kialakítása o egyenletes terhelés megvalósítása (órarend) o szünetek rendjének kialakítása, szabadidő tervezése o elegendő mennyiségű szabadidő eltöltése a levegőn o tanításon kívüli szabadidő tartalmas eltöltése o mozgásos tevékenységek lehetőségének biztosítása o a napi ötszöri étkezés fontosságának tudatosítása o minőségileg helyes étrend fontosságának tudatosítása
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
32
o megfelelő mértékű, tudatos televízió- és számítógép-használat (internet, számítógépes játékok mennyiségi és minőségi megválasztása), a különféle kép-és hanghordozó eszközök helyes használatának megtanítása o megfelelő mennyiségű alvási idő fontosságának tudatosítása
Az egészséges táplálkozás mennyiségi és minőségi igényének kialakítása o változatosság o sok zöldség, gyümölcs (pályázati lehetőségek kihasználása) o állati eredetű zsiradékfogyasztás csökkentése o cukor- és só fogyasztás csökkentése o az étkezés kulturált szokásainak elsajátítása o megfelelő büfékínálat biztosítása o iskolatej biztosítása o tisztított víz fogyasztása (ebédlői víztisztító berendezés)
A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése o felvilágosítás – drog prevenciós foglalkozások o az egészséget károsító szerekkel kapcsolatos pozitív döntéshozás képességének kialakítása (a személyiség és az önismeret fejlesztése) o konfliktuskezelési módszerek tanítása
Az egészség, betegség fogalmának tisztázása o az egészséges, és a beteg ember jellemzői o házi patika összeállításának szempontjai o betegségek megelőzésének lehetőségei o népbetegségek kialakulása, elkerülhetősége o elsősegélynyújtás alapszabályainak ismerete o helyes, az évszaknak megfelelő öltözködés
Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése o konfliktuskezelési módszerek tanítása o tájékoztatás a segítő szervezetek működéséről
Baleset - megelőzés: o ismerjék a háztartás, az iskola, a közlekedés egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit o az önálló gyalogos és kerékpáros közlekedésre való felkészítés o a tömegközlekedési eszközök használatának tanítása o az utas balesetek elkerülésének módjai o a veszélyes anyagok kezelésének szabályai
Családi életre nevelés: o a harmonikus párkapcsolat kialakításához szükséges képességek megalapozása o a nemek közötti kulturált viselkedés formái o biztonságos szexuális élet feltételei A megvalósítás színterei
Az iskolai tanórák keretében: környezetismeret
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
33
természetismeret személyiségfejlesztő programok alkalmazása osztályfőnöki óra technika és életvitel biológia testnevelés társadalomismereti óra hittan/erkölcstan/etika rajz
Tanórán kívüli lehetőségek: szakkörök vetélkedők témanap pályázatok külső előadók meghívása a szabadidőre különböző programajánlatok rendszeres levegőzés az udvaron színház- és mozi látogatás szervezése napközi, iskolaotthon kirándulás erdei iskola táborok családi sportnap Az iskola tárgyi feltételei: az iskola udvarán: játszóudvar, sportudvar (többfunkciós) tantermek: tisztaság, megvilágítás, légcsere, bútorzat (higiénia, tartósság, méretek) biztosítása szaktantermek működtetése tornaterem könyvtár orvosi szoba zsibongók, folyosók illemhelyek tisztasága, felszereltsége (WC papír, folyékony szappan, kéztörlő papír) takarítás folyamatossága, rendszeressége a személyi higiénia feltételeinek biztosítása: o WC papír használata o rendszeres kéz- és fogmosás o a testnevelés óra utáni mosakodás, zuhanyozás o az ebédlői eszközök tisztántartása Az egészségnevelés során adódó problémák felderítésében és megoldásában segítenek: a család iskolaorvos – védőoltások, szakorvoshoz irányítás védőnő: alap szűrővizsgálatok végzése - testtömeg mérése - testhossz mérése - mellkörfogat mérése
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
2.12.1.2
34
- vérnyomás mérése - pulzusszámlálás - látásélesség, színlátás vizsgálata - hallásvizsgálat (eszközös) - egyéb szűrővizsgálatok: alapfokú ortopédiai elváltozások, golyva tapintásos vizsgálata, tuberculin szűrés, vizeletvizsgálat, testi higiénés állapot szűrése - szaktanácsadás - tanfolyamok, foglalkozások vezetése háziorvosok szemészeti, fogászati szakrendelés iskolapszichológus logopédiai hálózat gyermekpszichiátriai rendelések Nevelési Tanácsadó Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság Humán Szolgáltatások Igazgatóság Gyámügyi Iroda, Gyámhivatal civil szervezetek alapítványok Az elsősegély nyújtási alapismeretek
Az elsősegély nyújtási ismeretek tanításának célja: A tanuló tisztában legyen a veszélyforrásokkal, a veszélyhelyzetek elkerülésének módjaival és szükség esetén képes legyen elsősegélyt nyújtani. A megvalósítás színterei: 1-4. évfolyam
környezetismeret óra, szabadidős foglalkozás
osztálytanító
5-8. évfolyam
osztályfőnöki, természetismeret, biológia, testnevelés óra
osztályfőnök, biológia tanár, testnevelő, védőnő
Témakörök: (helyi tantárgyi tantervekbe beillesztésre kerülnek) 1. évfolyam: a mindennapi környezetben rejtőzködő veszélyforrások megismerése o Napfény túlzott napozás következményei, leégés megelőzése a szem védelme o Hőmérséklet hatásai hőguta és megelőzése (gyógyvizes fürdő, tartós napsütés hatására)
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
35
fagyás, fagyási sérülések elkerülésének lehetőségei (sapka, kesztyű, stb.) o zaj hatásai halláskárosodás (tv, zenelejátszó, fülhallgató használata, munkagépek okozta károsodás) 2. o o o
évfolyam fürdőzés veszélyei, megelőzése csónakázásnál betartandó szabályok befagyott tavakon történő korcsolyázás veszélyei
3. évfolyam o tűz okozta balesetek éghető anyagok okozta tűz, megelőzése, oltása elektromos tüzek keletkezése, megelőzése, oltása o áramütés megelőzése, elektromos berendezések helyes használata, áramtalanítás o teendők villámlás esetén 4. évfolyam o gázok, gőzök okozta rosszullétek, teendők szén-monoxid dohányfüst tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, festékek, szerves oldószerek párolgó gőze o allergiát, asztmás rohamot okozó leggyakoribb növényfajták, megelőzés o növényvédő szerek, rovarirtók okozta mérgezések o biztonsági intézkedések savak, lúgok tárolásakor, használatakor, teendő esetleges baleset esetén 5. o o o o o o o
évfolyam segélykérés az elsősegély nyújtás általános szabályainak megismerése ájulás és a sérült ellátása teendők asztmás roham esetén hyperthermia (hőség-ájulás, napszúrás) és ellátása teendők hypothermia (testhőmérséklet 35 C alá süllyedése) esetén ételmérgezés, gyógyszermérgezés, gázmérgezés (tünetek, az elsősegélynyújtó egészségének megóvása, a sérült ellátása)
6. o o o
évfolyam mechanikai sebek és ellátásuk (kötözés gyakorlati kivitelezése) égési, fagyási sérülések ellátása teendő kémiai anyag okozta sebek esetén (bőrön, nyálkahártyán, szembe kerülve vagy a tápcsatornába jutva)
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola 7. o o o o
36
évfolyam vérzések típusai, ellátásuk (kötözés, nyomókötés készítése) teendők ficam, törés esetén magas vérnyomás, infarktus, stroke tüneteinek felismerése, a beteg ellátása teendők közúti baleset esetén, az elsősegélynyújtó egészségének megóvását szem előtt tartva a helyszín biztosítása a helyzet felmérése mentők, rendőrség, szükség esetén tűzoltók értesítése elsősegélynyújtás
évfolyam elektrotrauma, a sérült ellátása teendők vízbefulladt sérült esetén újraélesztés az eszméletlenség vizsgálata, megítélése a keringés vizsgálata alapszintű újraélesztés hibák és szövődmények újraélesztés során o újraélesztés csecsemő- és gyermekkorban 8. o o o
2.12.1.3 Mindennapos testnevelés Bevezetése felmenő rendszerben történik a 2012/2013. tanévtől az 1. illetve 5. évfolyamtól 4. évfolyam heti 5 testnevelés óra, melyből egyet testnevelő szakos tanár tart 5-6.évfolyam heti 5 óra testnevelés (2012/2013. illetve a 2013/2014. tanév) a 2014/2015. tanévtől, ha a feltételek nem engedik, úgy a 7-8. évfolyamra meghatározott rend szerint történik a szervezés. 7 - 8. évfolyam heti 4 óra testnevelés heti 1 óra kötelezően választandó sportköri foglalkozás a délutáni órákban. Ez alól kérelemre felmentést kaphat az a tanuló, aki versenyszerűen sporttevékenységet folytat, igazolt egyesületi tagsággal rendelkezik, vagy sportszervezet, tánccsoport keretei között szervezett edzésen (min. heti 2 alkalommal) rendszeresen részt vesz, és ezt az adott szervezet igazolja. Az igazolást minden félév elején be kell mutatni a testnevelő tanárnak, majd leadni az osztályfőnöknek.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
37
Átmeneti időszak: 2. évfolyam (2013/2014. tanév) heti 5 testnevelés óra, osztálytanító tartja 3. évfolyam (2013/2014-es tanév) heti 3 óra testnevelés heti 1 alkalommal tornatermi mozgásos foglalkozás (délelőtt vagy délután az iskolaotthon illetve a napközi napirendjébe illesztve (a szabadidő terhére) heti 1 alkalommal szervezett mozgásos, egészségfejlesztő tevékenység időjárástól függően udvaron vagy épületben minimum 30 perc (lehet 2 x 15: tanóra, ill. szünet felhasználásával) 4. évfolyam (2013/2014, 2014/2015 tanévek)
heti 4 óra testnevelés heti 1 alkalommal délelőtt szervezett, mozgásos egészségfejlesztő tevékenység, minimum 30 perc (lehet 2 x 15 perc: tanóra, illetve szünet felhasználásával
7-8. évfolyamon (2013/2014, 2014/2015tanévek) heti 2,5 óra testnevelés iskolai tömegsport foglalkozások a délutáni időszakban Tanítási órán kívül: ( kötelező órákon felül, szabadidős tevékenység) iskolai sportköri foglalkozások szervezése a délután vagy reggel 7 órától a tanulói igények, a tárgyi és személyi feltételek figyelembevételével Tanfolyam 1-8. évfolyamokon igény szerint – térítési díj fizetési kötelezettség mellett – tanórán kívüli sport, tánc foglalkozás szervezhető. Könnyített testnevelés Az iskolai testnevelés órákon biztosított a kizárólag szakorvos által javasolt, konkrét területeken való könnyítés, valamint a speciális feladatsorok végeztetése. Gyógytestnevelés A fenntartó kerületi szinten szervezi meg. Ha a tanuló a szakórákon is részt vehet, akkor a kétféle foglalkozásnak együttesen kell elérnie az öt órát. A tanuló értékelése: ha csak gyógytestnevelés órán vesz részt – gyógytestnevelő testnevelés órán is részt vesz- gyógytestnevelő és testnevelő együtt
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
38
A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése:
2-8. évfolyamon évente két alkalommal szeptember végéig illetve május hónapban, az 1. évfolyamon csak májusban. A mérés területeit a testnevelést tanítók határozzák meg, és a testnevelés tantárgy tanterve tartalmazza. A felmérés eredményének dokumentálása, (tanulónként, osztályonként, évfolyamonként) elemzése, feladatok meghatározása a testnevelést tanítók feladata. A mérés eredményét nem, de az évi fejlődés mértékét osztályozzuk. A szülők év végén a mérések eredményéről írásos tájékoztatást kapnak. A 4. évfolyam mérési eredményeit a leendő felsős testnevelő tanár is kézhez kapja.
2.12.1.4 Fogyasztóvédelmi és pénzügyi ismeretek Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is.” (Nemzeti alaptanterv 2007.) Iskolánk célja: fogyasztói kultúra fejlesztése a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a fenntartható fogyasztás értelmezése és gyakorlati alkalmazása a mindennapokban Értékek formálása: o a kívánság és a tényleges szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése o az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása o a természeti értékek védelme o tájékozódás képessége o a döntési helyzet lehetőségének felismerése o fogalmak meghatározása és megértetése: piac, reklám, minőség,biztonság gazdaságosság, takarékosság
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
39
2.12.2 Környezeti nevelési program 2010. ÖKO iskola cím 2013 - ÖKO ISKOLA CÍM MEGÚJÍTÁSA 2.12.2.1 A környezeti nevelés célja, feladatai, a megvalósítás színterei Segítse elő a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, hogy felnőve képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A környezeti nevelési program célja:
A tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív egyénre és a környezetre gyakorolt hatásait. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Tiszteljék a természetes és az épített környezetet, a környezeti károk megelőzésére és kijavítására törekedjenek. Szerezzenek tapasztalatokat a környezeti konfliktusok feltárása, azok kezelése és megoldása terén.
Helyzetelemzés, helyzetkép Budapest, mint az iskola tágabb környezete A környezetvédelmi nevelési program előkészítésénél figyelembe kell vennünk a tágabb környezetet, Budapest nyújtotta lehetőségeket, hátrányokat. Ebből a szempontból tanulóink előnyt élvezhetnek, hiszen a környezeti nevelés szinte minden területe adott itt. Nagyon fontosnak tartjuk a természeti környezet szépségeinek megláttatását. Múzeumi órákra van lehetőségünk (Mezőgazdasági, Természettudományi, stb.), részt vehetünk a TIT rendezvényein, tarthatunk biológia órákat a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Vizsgálatokat végezhetünk a város egyes részein a levegő, a talaj, a víz és az élővilág állapotáról. Felkutathatjuk a környezetszennyezések forrásait. A környezeti nevelés intézményi helyzete
A globális környezeti problémákra nagy hangsúlyt kell fektetni. A helyi környezeti nevelésre az iskolai élet minden területén folyamatosan gondot kell fordítani, nem csak a természettudományos tárgyak feladata. Az elméleti képzést gyakorlati teendőkkel is ki kell egészíteni. Fontos a felnőttek példaértékű viselkedése, ennek több figyelmet kell szentelni.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
40
Feladataink
Az intézmény tárgyi környezetének tudatos és tervszerű fejlesztése o tantermek berendezésének esztétikuma o taneszköz állomány fejlesztése o a közös terek esztétikumának biztosítása o az udvar zöldterületének megóvása o környezetbarát anyagok alkalmazása
Az iskola működésének környezetbaráttá alakítása, és a már meglévő értékek megóvása, tovább fejlesztése o szelektív hulladékgyűjtés o energiatakarékosság fontossága (fűtés, világítás,(elektromos energia fogyasztás), víz) o étkezés (büfé, menza, csomagolás)
Az adott témakörök tanulmányozásához a természeti környezet biztosítása (szabadban tartott foglalkozások)
A lakóhely által biztosított lehetőségek megismertetése (részvétel) o kerületi takarítási akciók o szelektív hulladékgyűjtési lehetőség (az iskola több pontján felállított szelektív hulladékgyűjtők használata), a kerület több pontján felállított hulladékudvar használata o forgalom átszervezések, útépítések, parkok, játszóterek o zöldterületek védelme o természetes élőhelyek védelmére tett intézkedések (pl. Tamariska domb) o a Duna helyi szakaszával kapcsolatos teendők ismertetése – ismeretek a csepeli szennyvíztisztítóról
A helyi problémák segítségével rámutatni a globális problémákra o a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás (talaj, víz, vízpart, ózonpajzs védelme, természeti területek) o hulladékgazdálkodás (iskolánkban a PET palackokat, használt elemeket, a fém dobozokat és a papírt érintő hulladékgazdálkodás) o a nem megújuló energiafajták fogyasztásának csökkentése o jobb közlekedési – szállítási irányítás o az urbanizált térségek környezetminőségének javítása (levegő, zaj, élhetőség) o az ipari, mezőgazdasági kockázatok felmérése, kezelése (savasodás, génkezelt növények, állatok, kemizálás) o a környezet tudatos formálásához elengedhetetlen a rendszerben való szemlélet kialakítása (a család, iskola, lakóhely, város, ország, világ történéseinek egybekapcsolódása) o a létminőség megváltoztatásához szükséges értékek bemutatása, viselkedési normák kialakítása, példamutatás. A megvalósítás színterei
o Az iskolai tanórák Az ember és természet, Földünk - környezetünk műveltségi területek kiemelt szerepe a környezeti nevelés területén megmaradt.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
41
Az ember és természet műveltségi terület ismerteti meg a tanulókat az élőlények jellemzőivel, a természeti környezet szépségeivel, a környezetben lejátszódó változásokkal, kölcsönhatásokkal. A környezetismeret és természetismeret tantárgyból a hazai tájak, élővilág megismerése, védelmének fontossága kiemelt szerepet kap, a 7. évfolyamtól a biológia tantárgy keretében pedig a helyi értékektől a globális, egész Földet érintő problémáig jutunk el. A kémia elsősorban a légkör összetételével és a földi klímát befolyásoló anyagok tárgyalásánál kap kiemelt szerepet, a fizika tantárgyban pedig az energiatermelés ad kiváló alkalmat a környezeti nevelés formálására. A Földünk - környezetünk műveltségi terület tananyagának tartalma kiválóan alkalmas a környezeti ismeretek szintetizálására, hiszen a földrajzban a természettudományi és társadalomtudományi ismeretek ötvöződnek.
Természetesen nem csak a természettudományos tantárgyak privilégiuma a környezeti nevelés, hanem a humán tárgyak lehetőségeit is felfedezték pedagógusaink. A környezettudatos állampolgári magatartásért sokat tehetünk az Ember és társadalom műveltségi területen (történelem, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, hon- és népismeret) és osztályfőnöki órákon is. Az irodalom, a zene és a vizuális kultúra kiválóan alkalmas arra, hogy a természeti és az épített környezet szépségeit mutassák meg a tanulóknak.
o
Életvitel és gyakorlati ismeretek tanítása a környezetbarát életmód iránti igény, fogyasztási szokások, kulturált lakóhely fontosságát mutatja meg.
A szabadban tartott testnevelés órák és sportfoglalkozások során megtapasztalhatják, hogy a környezeti hatások jelentősen befolyásolják az egészséges testi fejlődést.
Az egész napos iskola időkeretén belüli szabadidős foglakozások. Nem hagyományos szervezésű óra
Ma már a legtöbb városlakó, főként a fiatal csak ritkán láthat eredeti természeti környezetet, zavartalanul működő ökológiai rendszereket. Ennél fogva nehezebben ismerik fel a környezeti veszélyekre utaló jeleket, a konkrét károsodásokat. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink eljuthassanak még élőhelyekre, ahol a gyakorlatban ismerkedhetnek meg az életközösségekkel és felfedezhetik azok harmonikus kapcsolatát a környezetükkel. Mindannyian tudjuk, hogy a gyerekek számára a természetben eltöltött napok pótolhatatlanok. A kirándulások, táborozások olyan alkalmat teremtenek, amelyek hatékonysága össze sem mérhető a hagyományos tanteremben végzett tevékenységekkel.
erdei iskola (térítésköteles program alapítványi támogatással, amennyiben a fenntartó nem finanszírozza) A városban élő gyerekeknek nagy élményt jelent a természettel való közvetlen találkozás. Az erdei iskola él azokkal a lehetőségekkel, amit a természet és természetvédelem nyújt: eszközt, módszert, helyszínt és lehetőséget nyújt a környezeti nevelés és az érzelmi nevelés számára. Életkortól függetlenül a tanulókat megfogja a táj szépsége, és a célunk az, hogy
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
42
fokozatosan juttassuk el a tanulókat addig, hogy a természeti környezet tudományos értékeit is felismerjék. A 3. évfolyam tanulói számára szervezzük (támogatott évfolyam) az iskolai alapítvány pénzügyi helyzetétől illetve pályázati forrástól függően más évfolyam is. (elsősorban az 5. évfolyam) A helyszín kiválasztásának, a program összeállításának szempontjai: o kapcsolódás az adott évfolyam tananyagához o hazánk különböző tájegységeinek, az ott élők életének, szokásainak hagyományainak megismerése o a tanulók életkori sajátosságai A többi évfolyamon, ha a szülők és a pedagógusok is vállalják, akkor szervezhető erdei iskola vagy 3 napos kirándulás, ha legalább az osztály 80%-a részt vesz rajta.
tanulmányi kirándulás (térítésköteles program alapítványi támogatással, amennyiben a fenntartó nem finanszírozza))
Az évfolyamszintű illetve osztályonkénti tanulmányi kirándulások helyszínének és programjának összeállításakor is törekszünk arra, hogy a tanulók megismerjék a természeti és az épített környezet szépségeit. Lássák – adott esetben a már valamelyik tantárgy esetében megismert nevezetességeket, éljék át az „ottlét” élményét. Ez a forma is lehetőséget nyújt a tanulók aktív részvételére: gyűjtőmunka, kiselőadások, prezentációk, tablók készítése. Fontos az osztályközösség, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése és a személyiségformálás szempontjából is. Az évfolyamszintű kirándulások évente két alkalommal kerülnek megszervezésre.
tanítási óra illetve foglalkozás az iskolán kívül (ingyenes, illetve térítésköteles program)
Látogatás múzeumokban, a Fővárosi Állat- és Növénykertben és egyéb a környezeti neveléshez kapcsolódó helyszíneken, intézményekben,rendezvényeken. o Tanórán kívüli foglalkozások, programok
táborok (szülők által finanszírozott) A programot a pedagógusok úgy állítják össze, hogy a tanulók megismerhessék a tábor környezetének természeti és épített szépségeit, a környezetvédelmi problémáit. jeles napokról való megemlékezés Iskolai vetélkedők, plakátok, faliújság, iskolarádió, rendszeres kiállítások, az ezekhez kapcsolódó programok, tanórák keretében történő megemlékezés (éves iskolai munkaterv tartalmazza) versenyek Részvétel természetvédelmi és környezetvédelmi tárgyú versenyeken, vetélkedőkön. Folyamatosan figyeljük a különböző szervezetek versenykiírásait, felhívjuk rá a tanulók figyelmét. pályázatokon való részvétel, a pályázatok anyagából kiállítás szervezése az iskolában ismeretterjesztő előadások természetvédelmi tevékenységek (fásítás, parkgondozás, kertápolás, virágok ültetése, gondozása, madarak gondozása, osztálykertek alsó tagozaton) témanap (éves munkaterv) papírgyűjtés (akciószerűen évente két alkalommal, folyamatosan a hét minden napján),Pet- palack folyamatosan, elektronikai hulladékgyűjtés évente két alkalommal
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
43
bekapcsolódás különféle országos hulladékgyűjtési akciókba (kupakgyűjtő verseny, veszélyes hulladékgyűjtő verseny) ásványkiállítás, - bemutató bemutatóhelyek felkeresése
Az egészségnevelési és környezeti nevelés programjainak megvalósítását a D-ÖKO pontgyűjtő rendszerrel ösztönözzük. A pontgyűjtő verseny nyertesei jutalomkiránduláson vehetnek részt. A környezeti nevelés során adódó problémák felderítésében, megoldásában segítséget adhatnak: család civil szervezetek alapítványok magán- illetve kisvállalkozások hivatalosan ezzel foglalkozó o Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium o Környezetvédelmi Főfelügyelőség o Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat o Fővárosi Csatornázási Művek o ELMŰ o MVM o Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. 2.12.3 Erőforrások Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés
Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az egészségnevelési és környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kellett alakítanunk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése az igazgató feladata, a koordinátori szerepet az igazgatóhelyettes látja el. ÖKO iskola munkacsoport kialakítása vált szükségessé, ahová minden munkaközösség delegált tagot.
Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon saját egészségére, környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek.
Tanárok és diákok A diákok az egészséges életmóddal és a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van ebben az erdei iskoláknak, a témanapoknak, a projektheteknek, a tanulmányi kirándulásoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, a folyamatos szelektív hulladékgyűjtésnek, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák egészségnevelési és környezeti tartalmát
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.
44 kívüli
környezeti
nevelési
Iskolapszichológus Az iskolapszichológus észrevételeivel, foglalkozásaival, felméréseivel és azok elemzésével segíti nevelési munkánkat.
Tanárok és szülők Nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben az egészséges életmód iránti igényt és a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes egészségnevelési, környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. A szülők magatartásukkal és a mindennapi gyakorlatukkal támogatják az iskolában működő különválogatott hulladékgyűjtést.
A nevelő - és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetve a működtető (Városgazda) által foglalkoztatott dolgozók Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás, „többutas” boríték használata), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. A kertész és a karbantartó munkájával hozzájárul környezetünk szépítéséhez, a balesetek elkerüléséhez. Bekapcsolódás az állam és az önkormányzat által finanszírozott iskolagyümölcs és iskolatej programokba. Iskolán kívüli együttműködés
Fenntartó Az egészség- és a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából fontos a kapcsolattartás. Az iskola intézményvezetőjének feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.
Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek, a tanösvények és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie.
Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel, programjaikkal segítik egészségi és környezeti nevelési munkánkat. Az Öko iskola munkacsoport tagjai ill. a szaktanárok alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Különös tekintettel azokra a szervezetekre, akik az öko iskolai munkát támogatják.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
45
Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy a fenntartható fejlődés szempontjából megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások
Saját erőforrások: Többet, Jobban, Eredményesebben Alapítvány Az iskolai alapítvány hozzájárul az egészség megvalósításához.
és környezeti nevelési programok
Külső erőforrások: Működtető, fenntartó Biztosítja az épület karbantartásához, a kötelező taneszközök megvásárlásához szükséges összeget. A felújítások során a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó, környezetbarát és kulturált környezet megteremtésére, a környezetkímélő működés kialakítására törekedve. Pályázatok A pályázatfigyeléssel megbízott pedagógus tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről. Az elnyert összeget csak a pályázatban leírtakra lehet fordítani. A térítésköteles programok megvalósításának anyagi forrásai: pályázatok az iskolai alapítványtól kapott támogatás szülői befizetés 2.12.4 Módszerek, eszközök A hatékony egészség- és környezeti nevelési munka módszertani megújulásokat követel. Azok a módszerek hatékonyabbak, amelyek cselekvésre késztetik a tanulókat. Ilyenek a kooperatív tanulási formák, projektmunkák. Ezek a tevékenységeken keresztül segítik mind a személyiség, mind a közösség fejlődését.
Együttműködő módszerek: o a kérdésekre adandó válasz páros/ kiscsoportos megvitatása, tisztázása o a problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás o kulcsszavak, kulcsmondat, kulcseredmény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése o páros munka, témaanyag gyűjtése, jegyzetelés o jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése o esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok megoldása, munka megosztása o könyvtári kutatómunka o csoportos asszociációs feladatok o tesztkészítés, tesztértékelés o problémamegoldó gyakorlat o adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználására kiselőadás tartása o házi feladatok megvitatása: közös, ill. eltérő válaszok. Egy téma különböző nézőpontból való megközelítése, feldolgozása. A felsorolt módszerek nem
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
46
mindegyike ismert mindenkinek, ezért ezek megismerését továbbképzés keretében biztosítjuk. o játékok - szituációs - memóriafejlesztő - drámapedagógiai - bizalomerősítő - kapcsolatteremtést segítő - érzékelést fejlesztő Modellezés: o hatásvizsgálat o működő modellek készítése o előrejelző Kreatív tevékenységek o természet- és környezetvédelmi, valamint a fenntartható fejlődést elősegítő gyakorlat o szelektív hulladékgyűjtés o plakátkészítés o projektmódszer o riportmódszer: o kérdőíves felmérés o fotóriport Terepgyakorlati módszerek: o megfigyelések o mérések, kísérletek o térképkészítés Művészeti technikák alkalmazása: o a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén o esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése Taneszközök Az iskolánk rendelkezik az alapvető oktatási eszközökkel, amelyek az adott feladatokhoz szükségesek. Az anyagi lehetőségektől függően pótolni kell az elhasználódott eszközöket, elfogyott vegyszereket, beszerezni új eszközöket. Az iskolai könyvtár állományát a tárgykörökben folyamatosan frissíteni és bővíteni kell (szakkönyvek, CD, DVD anyagok). A fenntarthatósággal kapcsolatos irodalom külön polcon került elhelyezésre. 2.12.5 Továbbképzés Az iskola továbbképzési programjában jelenjenek meg az egészség- és környezeti nevelési továbbképzések.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
47
3. HELYI TANTERV 3.1 A tanterv jellemzői A helyi tanterv biztosítja, hogy az alsó tagozaton a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. A felső tagozaton a tanulói terhelés a tanulói képességekhez igazodva növekszik. A csoportbontások a hátránykompenzálást, a tehetséggondozást, az emelt szintű oktatás a tehetséggondozást támogatják. A helyi tantervet a NAT érvényességének megfelelően rendszeresen felülvizsgáljuk, szükség esetén átdolgozzuk. A helyi tantárgyi tantervek a kiadott kerettantervek alapján készültek. Minden tantárgy tanterve a felhasználható 10% os keret tartalmáról rendelkezett. A választott kerettantervek megnevezése, ahol kétféle változat volt tantárgy választott magyar nyelv és irodalom 5-8. A változat évfolyam biológia-egészségtan A változat fizika A változat kémia B változat ének-zene: 1-4. évfolyam A változat ének- zene: 5-8. évfolyam A változat emelt óraszámú matematika: 5-8. A változat évfolyam A helyi tanterv az egyes évfolyamok tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez egy tanévnél hosszabb időt nem jelöl meg.
3.2 Oktatásunk kiemelt területei Idegen nyelv (jelenlegi rendszer folytatása) 1-2. évfolyamon a szabadidő keretében nyelvi előkészítő foglalkozások, ráhangolás az idegen nyelv tanulására. 3. évfolyamtól képesség szerinti bontásban 2 csoportban. A haladó csoportnak szaktanár tanítja, a többieknek folytatódik az előkészítő foglalkozás a tanítóval. 4. osztálytól csoportbontásban szaktanárok tanítanak. 5 – 8. évfolyam minden osztályban emelt és alapóraszámú csoportban tanítunk. Matematika (Tehetségpont – kiemelt terület) 1-2. és 4. évfolyam: emelt óraszám 1-2. évfolyamonként tehetséggondozó szakkör 3-4. évfolyam: osztályonként tehetséggondozó szakkör 5 – 8. évfolyam minden osztályban csoportbontás, az egyik csoportban emelt szintű képzés, évfolyamonként tehetséggondozó szakkör
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
48
A 2013/2014. tanévben az 1. és 5. évfolyamon vezetjük be, majd felmenő rendszerben, addig a korábbi óratervet illetve tanórán kívüli formákat alkalmazzuk. Egészséges életmódra és környezettudatos magatartásra nevelés: tananyagba építve, személyiségfejlesztő programok, tanórán kívüli tevékenységek, az ÖKO iskola programjai. Természettudományos nevelés: (bevezetése felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől) A 3-4. évfolyamon a környezetismeret, a 6. évfolyamon a természetismeret tantárgy kerettantervi óraszámának megemelése. Cél: az ismeretek elmélyítése, kiszélesítése. 5-8. évfolyamon természettudományi gyakorlatok: választható órakeret 4-8. évfolyam: csillagász szakkör működtetése Művészeti nevelés: e tevékenység az alsó tagozaton főleg a megemelkedett óraszámú rajz, ének, illetve technika tantárgyak oktatása során, mindkét tagozaton a szakköri tevékenységben illetve az alapfokú művészeti iskolával való együttműködésben valósul meg.
3.3 Nevelő – oktató tevékenység szervezése 3.3.1 Nevelő-oktató tevékenység szakaszai A Köznevelési törvény értelmében a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a o kötelező és választott tanórai foglalkozásokon, o a 16 óráig tartó egyéb foglalkozásokon. Joga, hogy kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. Az iskolában folyó nevelő-oktató munkát szervezési szempontból 3 szakaszra osztjuk. 1. szakasz 1-4. évfolyam egész napos iskolaként működik 2 tanítóval 2013/2014. tanévben az 1. évfolyamon, majd Szaktanár: informatika, idegen nyelv (csoportbontás) felmenő rendszerben Testnevelés: heti 1 óra (az 1. évfolyamon kerül bevezetésre a 2013/2014. tanévben, majd felmenő rendszerben) differenciált fejlesztő foglalkozás, szakkör 2. szakasz
3. szakasz
5-6. évfolyam: szaktanárok csoportbontások adott műveltségterületi diplomával rendelkező tanító napközi differenciált fejlesztő foglalkozás, szakkör, sportkör 7-8. évfolyam: szaktanárok csoportbontások tanulószoba differenciált fejlesztő foglalkozás szakkör, sportkör
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
49
1 – 4. évfolyam: Egész napos iskola: a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszak alatt egyenletesen elosztva, egymást váltva szervezzük meg. Ennek keretében: o segítségadás a házi feladat elkészítéséhez o egyéni tanulási nehézséggel küzdő tanulók segítése o differenciált fejlesztő foglalkozás o tehetséggondozás Intézményünkben az alsó tagozaton minden osztályban az egész napos oktatásszervezési formát vezetjük be felmenő rendszerben. A miniszter által kiadandó , az egész napos iskolára vonatkozó nevelési –oktatási program megjelenéséig a már korábban kidolgozott és alkalmazott iskolaotthonos programot adaptáltuk. ( helyi tantervi rész) 2013/2014. 1. évfolyam
2014/2015.
3. évfolyam
egész napos egész napos iskola iskola iskolaotthon egész napos iskola iskolaotthon iskolaotthon
4. évfolyam
napközi
2. évfolyam
napközi
2015/2016. egész iskola egész iskola egész iskola napközi
2016/2017. napos egész iskola napos egész iskola napos egész iskola egész iskola
napos napos napos napos
5 - 8. évfolyam: A B óraterv felmenő rendszerű bevezetésével a (2013/2014. tanévtől) az e szerint tanuló évfolyamokon a tanórai foglalkozások megszervezése a délutáni, illetve az ebéd utáni időszakra is átnyúlik.(emelt óraszámban tanított tantárgyak, mindennapos testnevelés) 3.3.2 A csoportbontás célja, a csoportba sorolás szempontjai, átjárhatóság A csoportbontás célja
Az ismeretek elmélyítése, biztosítani tanulóinknak az egyéni haladás megfelelő tempóját, több idő jusson az alapkészségek, kiemelten a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Az emelt szintű oktatás tananyagának beépítésével (átlagkövetelményeken túllépő tananyag) a csoportokat tehetséggondozási céllal szervezzük, ahol a középpontban a produktív gondolkodás fejlesztése áll. A felzárkóztató differenciálás. A pályaválasztás segítése. Informatika órán minden tanuló külön számítógépen tud dolgozni.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola Csoportbontás alkalmazása tantárgy 3. 4. évfolyam évfolyam angol X X informatika X X matematika magyar technika
50
5. évfolyam. X X X X X
6. évfolyam. X X X X X
7. évfolyam. X X X X X
8. évfolyam. X X X X X
A csoportba sorolás szempontjai: emelt szintű matematika, emelt óraszámú angol csoport o 3. évfolyam angol: magyar és matematika jegyek alapján o a 4. évfolyam év végi szintfelmérő eredményének ismeretében a szülő írásban nyilatkozik, hogy igényli-e gyermeke részére az emelt szintű oktatást az egyik vagy mindkét tantárgyból o a tanuló képességei, szorgalma, tanulmányi teljesítménye o továbbtanulási, pályaválasztási szándéka o érdeklődése o leterheltsége, tanórán kívüli elfoglaltságai informatika, technika: o vegyes összetételű csoportok működnek o létszámarányos elosztás magyar nyelv és irodalom o az adott évfolyam létszámának és adottságainak figyelembe vételével: vegyes összetételű csoportok vagy képességek szerinti bontás o a csoportok akár évenként átjárhatók Átjárhatóság a különböző szintű, óraszámú csoportok között (angol, matematika) A csoportok közötti átjárás csak tanév elején történhet és feltételekhez kötött.
A szülő írásban kérvényezheti változtatási szándékát az intézményvezetőnél a tanév végén. A szaktanár/ok és osztályfőnök véleményének figyelembe vételével az elbírálás az intézményvezető feladata. Emelt szintű csoportba történő belépéshez különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak a szülővel egyeztetett időpontban, legkésőbb augusztus 31-ig. Sikeres vizsga esetén a tanulmányait az új csoportban folytathatja. Ha a tanuló az adott tanévben nem teljesíti az emelt szintű csoport követelményeit, a minimális csoportlétszám megtartásának figyelembe vételével a szaktanár a szülővel egyeztetve kezdeményezheti a másik csoportba kerülését.
3.3.3 Választható tanórák Az óratervek tartalmazzák: V betűvel jelezve. Az A jelű tanterv vonatkozásában 6-8. évfolyamon kifutó rendszerben:
a matematika és az osztályfőnöki kötelezően választandó
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
51
az emelt óraszámú angolon a tagozatos tanulók vesznek részt 8. évfolyamon a kémia, informatika szabadon választható
A B jelű tanterv vonatkozásában a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben Kötelezően választandó tanórák:
Minden tanuló szülőjének írásban kell nyilatkoznia, hogy a kötelező órák keretében gyermeke erkölcstan vagy hit-és erkölcstan órán vesz részt a következő tanévben. Az a tanuló, aki csak alapóraszámú képzésben vesz részt, az alábbi tantárgyak közül az 5-8. évfolyamon egyet köteles választani: o Természettudományi gyakorlatok heti óraszáma: 1 o Családi életre nevelés heti óraszáma:1
Szabadon választható tanórák: Az a tanuló, aki emelt óraszámú angol vagy emelt szintű matematika vagy mindkettő képzésben vesz részt az 5-8. évfolyamon, és a heti óraszáma nem éri el az évfolyamra megállapított maximumot igény esetén ő is jelentkezhet az alapóraszámban tanulók részére felajánlott tanórákra. 3.3.3.1 Választható tanórákra jelentkezés Az intézményvezető minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tanuló május 20-ig jelentheti be a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. A jelentkezés egy tanévre szól. A jelentkezés során figyelembe kell venni az adott évfolyamra megállapított maximális óraszámot. Indokolt esetben a választás módosítására igazgatói engedéllyel a tanév során egy alkalommal van lehetőség. Ha a tanuló iskolaváltás miatt a fenti időpontig nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy a kötelezően választandó illetve a szabadon választható tanórát az értékelés, a mulasztás,
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
52
továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 3.3.4 Egyéb foglalkozások és szervezésük elvei Az intézményben a tanulók számára az alábbi - tanórán kívüli rendszeres foglalkozásokat szervezzük: napközi otthon tanulószoba egyéb tanórán kívüli foglalkozások: o differenciált képességfejlesztő foglalkozások o egyéni fejlesztések o szakkörök o tanfolyamok o művészeti iskolák órái o iskolai sportkör Az egyéb tanórán kívüli foglalkozások szervezésére vonatkozó általános szabályok o Jelentkezés napközibe, tanulószobára: a várható igény felmérése a választható tanórákra jelentkezéssel azonos módon és időben történik. o A többi meghirdetett tanórán kívüli foglalkozásra a jelentkezés a tanév elején. o A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. o A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. o A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Napközi, tanulószoba Célja: a napi felkészülés segítése, ellenőrzése, a hátránykompenzálás - egyéni szaktárgyi segítségnyújtás, segítségadás az önálló tanulási módszer kialakításához. Az igénylők létszámától függően osztály illetve évfolyamszinten tervezzük működtetni. 2013/2014. 5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
2014/2015.
2015/2016. tanévtől
napközi osztályonu.a u.a ként vagy évfolyam szinten napközi napközi évfolyam szinten osztályonu.a ként vagy évfolyam szinten tanulószoba évfolyam összevont u.a szinten tanulószoba tanulószoba évfolyam szinten
vezeti tanító szaktanár
vagy
tanító szaktanár
vagy
szaktanárok a tantárgyfelosztás szerint, napi váltás is lehet szaktanárok a tantárgyfelosztás szerint, napi váltás is lehet
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
53
Differenciált képességfejlesztő foglalkozások o Célja: Az alapkészségek fejlesztése, és a tanuló tudásszintjének a tantárgyi követelményekhez való felzárkóztatása ill. a tehetséggondozás. o A foglalkozásokat az 1 - 8. évfolyamok számára szervezzük. o A felzárkóztató foglalkozásokra a tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, illetve a tanuló is jelentkezhet, a szülő is kérheti. o A tehetséggondozó foglalkozásokon a részvétel önkéntes. Egyéni fejlesztő foglalkozások o Az SNI és BTM – es tanulók részére kiscsoportos formában szervezzük a szakértői bizottság ill. a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján. (korosztályos csoportok, probléma jellege alapján kialakított csoportok) o A részvétel kötelező. Szakkörök o Célja: a tehetséggondozás, illetve a tanulók tanórán kívüli képzése, ismereteik tevékenységeik bővítése, változatossá tétele. o Az 1- 8. évfolyam tanulói számára szervezzük o A tanév elején hirdetjük meg, a részvétel önkéntes. o Jellege alapján: - tehetséggondozó szakkör - hobbi jellegű szakkör o Tartalom alapján: - tantárgyi szakkörök: 1-1 évfolyam vagy osztály tanulóiból - nem tantárgyhoz kötődő szakkörök: hasonló korosztályú tanulók részére tagozati szinten illetve korosztálytól függetlenül az érdeklődőknek o A szakkörök indításának feltételeit az iskolai SZMSZ tartalmazza. Tanfolyam Igény szerint bármely pedagógus vagy külső személy indíthat az igazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján. A tanfolyam vezetője határozza meg a korosztályt. A részvétel önkéntes, térítésköteles. Művészeti iskolák által szervezett foglalkozások Helyet biztosítunk, segítjük a szervezést. A részvétel önkéntes. Egyéb tevékenységek A tananyaghoz kapcsolódnak illetve az alábbi célok figyelembevételével szervezzük: : o o o o
honismeret (más-más tájak megismerése) a határon túli magyar lakta területek megismerése az általános műveltség növelése (múzeumok látogatása) egészséges életmódra nevelés (túrák, séták)
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
54
o környezeti nevelés o adott témakörökhöz kapcsolódó ismeretek bővítése o fogyasztói kultúra fejlesztése
tanulmányi kirándulások
évfolyamszintű: évi 2 alkalommal (őszi, tavaszi) osztályszintű: tanmenet szerint illetve szabadidős jelleggel
színház és múzeum látogatások: az anyagi lehetőség és az érdeklődés együtt szervezzük.
alapján, osztályonként vagy több osztálynak
táborok o nyári / DÖK szervezésében / szórakozást, sportolást,művelődési lehetőségeket biztosító pihenő táborok (változó helyszíneken) o egy-egy tantárgy vagy hobbi iránt érdeklődő tanulóknak szaktábor (matematika szaktábor: csak szakkörösök)
3.3.5 Iskolai könyvtár A mindennapi munkának, az önálló ismeretszerzésnek sokoldalú segítője. Itt tartjuk a speciális, könyvtári ismeretek elsajátítását segítő könyvtári órákat, illetve szaktanári igény esetén bármilyen szakórát. A könyvtári állomány fejlesztése: a helyi pedagógiai program, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembe vételével történik. Az iskola könyvtárát az intézmény minden dolgozója és tanulója ingyenesen igénybe veheti. A tanórán kívüli tevékenységeken a részvétel – amennyiben anyagi vonzata van – nem kötelező.
3.4 Egyéb szolgáltatások Térítésmentes: hajnali ügyelet délutáni ügyelet egészségügyi ellátás (orvos, védőnő) a hét meghatározott napján, illetve iskolafogászati ellátás, szemészeti szűrővizsgálat ügyelet szervezése tanítási szünetek ideje alatt internet használata Térítéses: étkezés biztosítása igény szerint napi 1 vagy 3 alkalommal (jogszabályban meghatározottak részére ez is ingyenes) nyári napközis tábor (csak étkezésért, ha nem ingyenes) tanfolyamok
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
55
3.5 Az iskola óraterve A helyi tanterv jelenleg 2 óratervet tartalmaz:
A óraterv: kimenő rendszerben alkalmazzuk 2013/2014. tanév: 2-4. évfolyam, 6-8. évfolyam 2014/2015. tanév 3-4. évfolyam, 7-8. évfolyam 2015/2016. tanév. 4. és 8. évfolyam
Ebben az óratervben a *- gal jelzett bontás mindig a rendelkezésre álló órakeret illetve osztálylétszám függvénye.
B óraterv : felmenő rendszerben kerül bevezetésre 2013/2014. tanév: 1. és 5. évfolyam 2014/2015. tanév: 1-2. és 5-6. évfolyam 2015/2016. tanév: 1-3. és 5-7. évfolyam 2016/2017. tanév : 1-8. évfolyam
A tanóra tanulói részvétel szempontjából a tanóra lehet: (A és B óratervben is) : o kötelező tanóra o kötelezően választandó tanóra o szabadon választható tanóra Helyi tantervünk rendelkezik a szabadon tervezhető órák leosztásáról: Alaptantárgyak óraszámának megemelése: (kötelező órák) 1. 1 magyar 1 matematika környezetismeret informatika természetismeret -
2. 1 1 -
3. 2 0,5 0,5 -
4. 1 1 1 1 -
5. 1 1
6. 1 -
7. 1 1 -
8. 0,5 1,5 -
Választható órák beépítése: (egyet mindenkinek választania kell, aki nem emelt óraszámban tanulja az angolt vagy matematikát) természettudományi gyakorlatok családi életre nevelés
5-8. évfolyam 5-8. évfolyam
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
56
Óratervek Hetes óraterv / „A” változat a 2013/2014. tanévtől kifutó rendszerben 2. 3. 4. 6. Tantárgy A B V A B V A B V A B V Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 Magyar nyelv* 2 2 Irodalom* 2 2 Idegen nyelv 2 2 2 1 3 3 1,5 Történelem, hon- és nép2 ismert, társadalomismeret Etika Matematika* 4 4 4 4 4 Informatika 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 Természetismeret 1 1 1,5 1,5 Fizika Biológia Kémia Földrajz 1 Ének-zene 1,5 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Mozgókép- és médiaismeret Technika- életvitel 1 1 1 1 1 Testnevelés 3 3 4 2,5 Osztályfőnöki 1 Tánc- dráma (modul) 0,5 Alapóra (kötelező tananyag) 20 20 23,5 22,5 A Tantárgyi bontás B 0,5 1 3 13 Választható tanóra V 2 1 2,5 Mindösszesen: 20,5 23 27,5 38 Órarendi óraszám/ hét 20 22 24,5 25
A 2 2 3 2 0,5 3 1,5
7. B 2 2 3
3 1,5
V
8. B
2 2 2 2 1,5 2,5 2,5 2,5
1
1,5 1 1,5 1,5 1 1 1 2,5
A
3 1 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 1 2,5
1
3 1
2
0,5 0,5
0,5
1
1 25
V
1 25
12,5
11,5 3,5
41 28,5
4,5 41 29,5
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
57
Hetes óraterv / „B” változat 2013/2014. tanévtől az 1. évfolyamon, majd felmenő rendszerben Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Erkölcstan/ Hit-és erkölcstan* Matematika Informatika Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Alapóra (kötelező) A tanulói óra összesen alap / választható tanuló engedélyezett maximális óraszáma
1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam A B V A B V A B V A B V 7+1 7+1 7+1 6+2 6+1 2 2 2 1 1 1 1 1 4+1 4+1 2 2 1
4+1 2 2 1
4 +0,5 0,5 2 2 1
4+1 +1 2 2 1
5 25
5 25
5 25 25/ 27
5 27+1
25
25
27
27
27
1
A: kötelező tanóra B: csoportbontás V: szabadon választható óra + jellel jelölt órák: az iskola által szabadon tervezhető órakeret leosztása A 4. évfolyamon az iskola helyi tantervében előírt követelmény csak a kötelező tanóra számának 1 órával való megemelésével teljesíthető. Az 1. évfolyamon a magyar és matematika tantárgy bontása a személyi feltételek függvénye.
28/29 29
* kötelezően választandó, a kettő közül az egyik
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola Hetes óraterv „B” változat 2013/2014. tanévtől 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben B óraterv 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Tantárgy A B V A B V A B V A B V Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 3+1 3+1 4+0,5 4,5 Angol nyelv 3 3 1,5 3 3 1,5 3 3 1,5 3 3 1,5 Történelem 2 2 2 2 Hon-és népismeret 1 Erkölcstan/ Hit-és erkölcstan* 1 1 1 1 Matematika 4 4 1 3+1 3+1 1 3+1 3+1 1 3+1,5 3+1,5 0,5 Informatika +1 1 1 1 1 1 1 1 Természetismeret 2 2+1 Fizika 1,5 1,5 Biológia,egészs. 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Technika, életvitel gyak. 1 1 1 1 1 1 Testnevelés, sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Természettudományi gyakorlatok/ Családi életre nevelés* 1 1 1 1 Választott óra nélkül(alap) 27 27 30 30 Kötelező óraszám A 28 28 31 31 Választottal együtt 28 - 30,5 28 - 30,5 31 - 33,5 31 - 33 Maximális óraszám lehet 31 31 35 35
58
A: kötelező tanóra B: csoportbontás V: választható óra 1 órát kötelező választani *a kettő közül kell választani az iskola által szabadon tervezhető órakeret felhasználása: - minden évfolyamon + jellel jelölt órák az iskola által szabadon tervezhető órakeret leosztása , az órakeret többi része a választhatóba átcsoportosítva
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
59
3.6 Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 3.6.1 Az értékelés célja, jellemzői, elvei Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésében. Találjuk meg számukra a megfelelő teret, ahol gyakorolhatják képességeiket, felfedezhetik önmagukat. A jó hangulatú, eredményes nevelés, oktatás egyik feltétele az egységes értékelés. Az értékelés célja Visszajelzés a tanár, a diák és a szülő számára. Tudatosítja az eddig elért eredményeket és meghatározza a további feladatokat. Az értékelés jellemzői: folyamatos: megjelenése rendszeres, aktuális, tervszerű sokoldalú: méri az emlékezeti teljesítményeket, készségeket, képességeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást, feladat-meghatározó. változatos: vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a személyiségtípusokat alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket kiszámítható tudatosított egyénre szabott megerősítő korrigáló fejlesztő Az értékelés elvei: az ismeretek mennyisége az ismeretek mélysége az ismeretek alkalmazásának szintje az önállóság az aktivitás tanulmányi versenyeken való részvétel félévkor és év végén meghatározott tantárgyakból tett vizsga osztályzata 2 jegynek számít a félévet, illetve az évet záró osztályzatba felszerelés házi feladat Kiegészítés, ha a tanuló sajátos nevelési igényű:
segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, a szakvéleményben írtak figyelembe vételével / egyénileg a tartalmak kijelölésekor egyes területek elhagyásának, módosításának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának a lehetősége önmagához mért fejlődés értékelése számonkérés az egyéni szempontok figyelembe vétele mellett ha szükséges, hosszabb időkeret biztosítása a felkészülésre, dolgozatírásra
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
az írásbeli felelet szóbelivel kiváltható szükség esetén speciális eszköz alkalmazása minden, amit speciálisan az adott tanuló szakvéleménye tartalmaz
3.6.2 Az írásbeli beszámoltatás korlátai Felmenthető a tanuló az írásbeli számonkérés alól a Nevelési Tanácsadó és / vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján. Egyéb korlátok megállapítva a Házirendben - Számonkérés címszó alatt.
60
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
61
3.6.3 A nevelési oktatási folyamat értékelésének fajtái Diagnosztikus mérés: Feltárja az előzetes ismeretek szintjét, feladatot határoz meg, helyzetet mér fel. A mérések eredményét nem számítjuk be a tanulók előmenetelébe. A mérés fajtái A mérés célja Tanárváltáskor
A tanulók tantárgyi tudásának ellenőrzése
A mérés módja
A mérés ideje
A mérés felelőse
A mérés értékelése, funkciója
feladatlap
tanárváltáskor
Szaktanár, tanító
%-os értékelés tájékozódás a tanulók tudásszintjéről, a sikeres továbbhaladás érdekében
Alapkészségek mérése %-os értékelés feladatlap Matematika
Az erősségek és hiányosságok feltárása
5. évf.: tanév elején
Munkaközösség-vezetők
a fejlesztés területeinek meghatározása
Szövegértés Helyesírás
feladatlap, tollbamondás
Szociometriai mérés
Az osztályközösség szerkezetének feltárása
kérdőív
3. 5. évfolyam március
Osztályfőnök
szociometriai háló az osztályközösség erősségeinek és gyengeségeinek feltárása révén további feladatok meghatározása
OKÉV mérés
Alapkészségek szintjének feltárása
feladatlap
A tanév rendje szerint 6., 8. évfolyam
Igazgató-helyettes, szaktanárok
a fejlesztési területek, feladatok meghatározása összehasonlító elemzés
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
62 a fejlesztési területek meghatározása
DIFER
egyéni fejlettségi szint megállapítása
egyéni felmérés szóban, feladatlap alkalmazásával
1. évfolyam, október
Osztálytanítók egyéni, osztály illetve feladatszintű kiértékelés
Formatív mérés A tanulási folyamatot végigkísérő értékelési mód. Rendszeres önértékelő, így egyszerre megerősítő, korrigáló, fejlesztő funkciót tölt be. A mérés fajtái A mérés célja A mérés ideje Szóbeli, írásbeli Egy-egy tanuló aktuális Tanóra felelet tudásának mérése Munkadarab Memoriter Kiselőadás
Házi dolgozat
Szódolgozat Röpdolgozat
Elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása Memória fejlesztése Ismeretek bővítése, kutatómunka végzése
Tanóra Alkalmanként Alkalmanként
A mérés felelőse A mérés értékelése, funkciója Szaktanár, tanító Érdemjeggyel
Az értékelésben betöltött szerepe, súlya Felelettel egyenértékű
Napi ellenőrzés Érdemjeggyel, Felelettel egyenértékű Napi ellenőrzés Szaktanár, tanító Érdemjeggyel Felelettel egyenértékű Szaktanár, tanító Érdemjeggyel, Ha nagyobb felkészülést igényel, hosszabb Kisjeggyel, terjedelmű, akkor felelettel egyenértékű, Szimbólummal Az önálló ismeretszerzés gyakorlása Ha rövidebb, kisjegy vagy egyéb szimbólum Szaktanár, tanító
Ismeretek bővítése, kutatómunka végzése, Tanult ismeretek alkalmazása Az aktuális tanulás nyomon követése
Alkalmanként
Szaktanár, tanító
Tanóra
Szaktanár, tanító
Az aktuális tanulás nyomon követése
Tanóra
Érdemjeggyel Az önálló ismeretszerzés gyakorlása
Érdemjeggyel Gyakorlás, szinten tartás, rögzítés, ellenőrzés Szaktanár, tanító Érdemjeggyel Napi ellenőrzés
Felelettel egyenértékű
Felelettel egyenértékű Felelettel egyenértékű
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
63
Szummatív mérés Minősítő értékelés, a tanulási időszakot zárja le. Felméri a tananyag elsajátításának szintjét. A mérés fajtái
A mérés célja
A mérés módja
A mérés ideje
A mérés felelőse
A mérés értékelése, Az értékelésben betöltött szerepe, funkciója súlya
Tantárgyi mérések Matematika
Alapkészségek ill. az éves tananyag elsajátítási szintjének megállapítása
Feladatlap
Szövegértés
A szövegértési képesség szintjének megállapítása
Feladatlap
Helyesírás
A helyesírási készség szintjének megállapítása
Feladatlap, tollbamondás
Írástempó, betűkapcsolás felmérése
Feladatlap
A tananyag elsajátítási szintjének megállapítása
Feladatlap
Írás
Nyelvtan
1-7. évfolyam. Munkaközösség- vezető május 8.évfolyam- félévi vizsga 1-8. évfolyam május Munkaközösség- vezető
1-7. évfolyam Munkaközösség- vezető május 8.évfolyam- félévi vizsga 1. évfolyam Munkaközösség- vezető május
%-kal, ill. érdemjeggyel, A fejlődés megállapítása Feladatok kijelölése %-kal, ill. érdemjeggyel A fejlődés megállapítása Feladatok kijelölése %-kal, ill. érdemjeggyel A fejlődés megállapítása Feladatok kijelölése %-os értékelés A fejlődés megállapítása Feladatok kijelölése
2-7.évfolyam Munkaközösség -vezető %-os május értékelés,érdemjegy 8.évfolyam- félévi A fejlődés vizsga megállapítása Feladatok kijelölése
Témazáróval egyenértékű
Felelettel egyenértékű
Felelettel egyenértékű
Meghatározza az év végi minősítést
Témazáróval egyenértékű
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
64
Hangos olvasás a hiányosságok feltárása tankönyvi szöveg
Idegen nyelv
A továbbhaladáshoz szükséges ismeretek Feladatlap szintjének mérése, szövegértés,a nyelvtani ismeretek és a szókincs alkalmazásának mérése
Informatika
A továbbhaladáshoz szükséges ismeretek szintjének mérése
Témazáró (minden tantárgyból)
Az adott témakör Feladatlap ismeretszintjének mérése
Feladatlap
1. évfolyam: év vége 2-4. évfolyam: félév, év vége
Munkaközösség -vezető 1. osztály: szöveges felelettel egyenértékű 2-4. évfolyam: érdemjegy A fejlődés megállapítása Feladatok kijelölése
4.6. évfolyam május
Munkaközösség -vezető %-os értékelés, Témazáróval egyenértékű érdemjegy A fejlődés megállapítása Feladatok kijelölése
4.6.8. évfolyam május
Munkaközösség- vezető %-os értékelés, Témazáróval egyenértékű érdemjegy A fejlődés megállapítása Feladatok kijelölése
Témakörök lezárása után
szaktanár, tanító
%-os értékelés, érdemjegy A tanulók tudásszintjének mérése, további feladatok meghatározása érdekében
Meghatározó jegyek a félévi és az év végi eredményekben
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola Év végi felmérő az éves tananyag Feladatlap (a méréseknél elsajátítási szintjének nem szereplő mérése tantárgyak) (egyéni ill. osztályszint)
65
május, június
szaktanár, tanító
%-os értékelés, érdemjegy A tanulók tudásszintjének összegzése, a következő évi feladatok meghatározása érdekében
Döntő súlya van az év végi osztályzat kialakításában
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola 3.6.4 Az iskolai tanulmányok alatti vizsgák 3.6.4.1 A törvény által előírt vizsgák, vizsgára kötelezettek o osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tesz a félévi és/vagy tanév végi osztályzat megállapításához az a tanuló: • akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, de a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen (a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), • akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból, • aki rendszeres iskolába járás alól felmentett, • aki engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A rendszeres iskolába járás alóli felmentés legfeljebb egy tanévre szól. A tanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. Követelmény: az egyes témakörök, a félévi és év végi felmérések anyagával azonos. o különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki: • eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és átvételét kéri, az intézményvezető által meghatározott tantárgyakból • átvétel esetén tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. Követelmény: az adott csoport tudásszintjéhez igazított szintfelmérő megírása. o javítóvizsga Javító vizsgát tesz az a tanuló, aki: • tanév végén vagy a tanév végén tartott osztályozó vizsgán legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, • az osztályozó vagy a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be. Követelmény: a tantárgyi minimum ismeretek teljesítése. o pótló vizsga • A tanulmányok alatti pótló vizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgán megjelenni vagy a válaszadást befejezni. Ha a vizsgázó kéri, akkor a megszakításig a kérdésekre adott válaszait értékelni kell. A vizsgák helye, ideje • javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. közötti időszakban az igazgató jelöli ki • osztályozó vizsga: a tanítási év során bármikor szervezhető, az időpontját a vizsgát megelőző három hónapon belül kell megjelölni • különbözeti vizsga: a felvételkor meghatározott időpontban
66
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
67
Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. Javító és osztályozó vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni a vizsgáért felelős pedagógusnak. A vizsgák menete: A javítóvizsgán tanuló először feladatlapot kap, melynek kitöltése után az adott szaktanár/ok szóban is felelteti/k a különböző témakörök anyagából, kérdésekkel segítve a tanulót. Az osztályozóvizsgán, mivel a tanuló több tantárgyból vizsgázik, két napra osztjuk el a tantárgyakat. A tanuló írásbeli feladatlapokat és szóbeli témaköröket kap, melyek megválaszolása után döntik el a szaktanárok az érdemjegyeit. A javító- és osztályozóvizsgákon jegyzőkönyv készül, melybe a szaktanárok beleírják a kérdezett témakörök anyagát és az érdemjegyeket. 3.6.4.2 Belső (tantárgyi) vizsgák o A vizsgák célja A vizsgák célja annak megállapítása, hogy a tanuló szert tett-e az adott tantárgyból a továbbhaladáshoz szükséges tárgyi tudásra, gondolkodó és tájékozódó képességre, képes-e megszerzett ismereteinek rendszerezésére, gyakorlati alkalmazására és igényes előadására, valamint felkészítés a középiskolára. o A vizsgák tantárgyai, jellege és témái A vizsgák évfolyamonkénti és szaktárgyi megoszlása a következő: évfolyam
tantárgy
írásbeli
7. év vége (május)
angol nyelv – emelt óraszámú csoport matematika
+
matematika
+
nyelvtan
+
7. év vége (május) 8. második félév eleje 8. év vége (május)
irodalom
az írásbeli időtartama 60 perc (feladatlap)
szóbeli
megjegyzés
+
tétel húzása és kötetlen beszélgetés fogalmak és tételek húzása
+ 60 perc (feladatlap) 90 perc (feladatlap) +
fogalmak és tétel húzása
A vizsgák témaköreit, feladatlapjait az illetékes szaktanárok jelölik ki, állítják össze a tantárgyi munkacsoport egyetértésével. o A szóbeli vizsga témáinak kiírása A vizsga tételcímeit az adott tanév elején ki kell hirdetni a tanulóknak. A vizsgatételek kiadása szeptembertől folyamatosan történik, az utolsó tétel kiadásának legkésőbb a vizsga előtt 1 hónappal meg kell történnie.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola o Az írásbeli vizsga - A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. - A vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon,/ tétellapokon lehet dolgozni. - Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. - A felügyeletet az adott szaktanárok látják el. o A szóbeli vizsga - A vizsgabizottság a tantestület tagjaiból áll. Őket a munkaközösség -- vezető javaslata alapján az intézményvezető bízza meg. A vizsgán mindenképpen jelen kell lennie az illetékes szaktanárnak és még egy, a vizsgatárgynak megfelelő szakos pedagógusnak. - A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban megkezdi a vizsgát. - A szóbeli vizsga nem nyilvános. - A szóbeli vizsga helyiségében egyszerre 3-4 vizsgázó van jelen, egy felelő és a felkészülők. - A vizsgázók felkészülési időt kapnak. A tanulók folyamatosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. - A szóbeli vizsgán a tanulók a tétel kihúzása után először vázlatot készítenek az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon. A vizsgázók szóbeli feleletük első részében - törekedjenek vázlatuk segítségével a téma önálló, összefüggő, nyelvileg igényes kifejtésére. A kérdező tanárnak ilyenkor nem célszerű kérdésekkel megszakítani a feleletüket. - A tanári kérdések feltevésére a vizsga következő - szakaszában kerülhet sor. Ilyenkor a bizottság tagjai is kérdezhetnek a vizsgázó diáktól. - A felelet lezárásakor - mindenképpen hangozzék el egy rövid szóbeli értékelés. Ekkor természetesen a bizottság tagjai is elmondhatják véleményüket a hallottakról, tapasztaltakról. - Amennyiben a tanuló a kihúzott tételét nem tudja, új tételt húzhat, de a felelete hármas érdemjegynél jobb nem lehet. Az új tétel húzását a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. - Ha a tanuló vizsgaérdemjegye elégtelen, akkor a továbblépéshez feltétlenül szükséges témákból, felkészülés után, a tanév vége előtt újra vizsgázik két szaktanár jelenlétében. Az új érdemjegy is bekerül az éves jegyei közé. - Orvos által igazolt betegség esetén a szóbeli és írásbeli vizsga pótlásának időpontjáról a szaktanár a munkaközösség-vezetővel együtt dönt. o A vizsga iratai - A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság jegyzőkönyvet vezet, melyet a vizsgát követően a tanulók vázlataival együtt átad a munkaközösség vezetőjének. - A jegyzőkönyvben vezetni kell a tanuló neve mellett a tétel számát, a kihúzott fogalmak megnevezését, illetve a szóbeli eredményt, és erre kerül rá (ha volt ilyen) az írásbeli eredménye is. o Az írásbeli vizsgák értékelése Az írásbeli dolgozatok javítása és minősítése - Az írásbeli dolgozatokat megírásukat követően 1 héten belül ki kell javítani. Az értékeléskor a jelen dokumentum 3.6.6 pontjában megadott, az adott tantárgyra vonatkozó százalékolási rendszer érvényes. - A dolgozatok eredményét a szóbeli vizsgán ki kell hirdetni a tanulóknak. A hibák javítása, megbeszélése a vizsgát követő szakórákon történik.
68
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola o A szóbeli vizsgák értékelése - A vizsga részjegyeit illetve a végső eredményét az illetékes szaktanár állapítja meg, a vizsgabizottság tagjai véleményének meghallgatásával. - A vizsga eredményét a vizsgázó a felelet befejezése után megtudja. o A vizsga eredményének beszámítása az év végi osztályzatba - A vizsga eredménye az adott szaktárgy jegyébe súlyozottan számít bele, két témazáró jegynek felel meg. 3.6.4.3 A vizsgákra vonatkozó általános szabályok - A vizsgázók kötelesek az előre megadott időpontban pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. - A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek, és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. - A szakértői véleménnyel rendelkező tanulók vizsgáztatása az abban foglaltak figyelembe vételével történik.
69
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
70
3.6.5 Értékelés 1 - 4. évfolyamon Értékelés ideje
Értékelés módja, formája
Értékelés területei
Értékelő személyek
Értékelés rögzítése
érdemjegy
tantárgyak, külalak
osztálytanítók
tájékoztató füzet osztálynapló
érdemjegy ( 5,4,3,2 )
osztálytanítók
érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1)
magatartás, szorgalom tantárgyak, külalak
osztálytanítók szaktanárok
tájékoztató füzet osztálynapló tájékoztató füzet osztálynapló
érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1)
magatartás, szorgalom
tanítók, osztályközösség
tájékoztató füzet osztálynapló
Év közben 1. évfolyam egész tanévben és 2. évfolyam I. félév 2. évfolyam II. félévtől, 3 – 4. évfolyam Félévkor 1-2. évfolyam
Előre megfogalmazott szöveges tantárgyak, értékelő lapon a jellemző magatartás, kategóriák aláhúzása szorgalom, Szöveges minősítés külalak
3 – 4. évfolyam
osztályzat (5, 4, 3, 2, 1) osztályzat (5, 4, 3, 2 )
tantárgyak, külalak magatartás, szorgalom,
osztálytanítók
értékelő lap/2példány: egyik az osztálynapló, a másik a tájékoztató füzet melléklete osztálytanítók tájékoztató füzet szaktanárok osztálynapló Osztályközösség tájékoztató füzet és osztályfőnök osztálynapló javaslata alapján az osztályozó értekezleten az osztályban tanító pedagógusok
Előre megfogalmazott szöveges erkölcstan értékelő lapon a jellemző kategóriák aláhúzása
osztálytanító
értékelő lap/2példány: az osztálynapló és a tájékoztató füzet melléklete
Előre megfogalmazott szöveges tantárgyak, értékelő lapon a jellemző magatartás, kategóriák aláhúzása szorgalom, Szöveges minősítés. külalak Tanévi munkája előkészítő jellegű volt. Tanulmányait az általános iskola első osztályában folytatja (szakértői vélemény)
osztálytanítók
értékelő lap/ 3 példány osztálynapló, törzslap, bizonyítvány melléklete
Év végén 1. évfolyam
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola 2 – 4. évfolyam
71
osztályzat (5, 4, 3, 2, 1)
tantárgyak, külalak
osztályzat (5, 4, 3, 2 )
magatartás, szorgalom,
Előre megfogalmazott szöveges erkölcstan értékelő lapon a jellemző kategóriák aláhúzása
osztálytanítók szaktanárok
bizonyítvány osztálynapló törzslap Osztályközösség bizonyítvány és osztályfőnök osztálynapló javaslata alapján törzslap az osztályozó értekezleten az osztályban tanító pedagógusok osztálytanító értékelő lap/2példány: a törzslap,ill. a bizonyítvány melléklete
Eljárások a szöveges minősítésben a felzárkóztatásra szorul minősítés esetén Feladat Felelős A tanuló teljesítményének, Pedagógus – szülő fejlődésének, haladásának értékelése Problémák okainak Pedagógus – szakemberek feltárása (orvos, pszichológus, logopédus, fejlesztő ped.) Mérések, vizsgálatok Fejlesztő pedagógus, eredményeinek alapján a pedagógus, szülő fejlesztés területeinek: módjának, idejének, felelősének meghatározása Negyedéves fejlesztési terv Pedagógus, szülő készítése, a szülővel való együttműködés lehetőségeinek kidolgozása
Határidő Dokumentálás Mérések után Feljegyzés készítése Félévi és év végi minősítés az egyéni fejlesztési után dossziéban Folyamatos Szakvélemények egyéni fejlesztési. dossziéban Folyamatos Fejlesztési dossziéban
A mérések, vizsgálatok Egyéni fejlesztési eredményeinek összegzése dossziéban után
Százalékos értékelések átváltása szöveges minősítésre 1. évfolyamon és a 2. évfolyam I. félévében 100-91 % 90-80% 79 – 41 % 40 – 0 %
Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul
Érdemjegyek átváltása szöveges minősítésre 1. évfolyamon és a 2. évfolyam I. félévében 5-ös érdemjegy kiválóan teljesített 4-es érdemjegy jól teljesített 3-as érdemjegy megfelelően teljesített 1-2-es érdemjegy felzárkóztatásra szorul
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
72
Százalékos értékelések átváltása érdemjegyre: 2. évfolyam II. félév - 4. évfolyam 100-91 % 90 - 80% 79 – 61 % 60 – 41 % 40 – 0 %
5 4 3 2 1
3.6.6 Értékelés az 5-8. évfolyamon Értékelés ideje Év közben
Értékelés módja, formája
Értékelés területei Értékelő személy/ek Értékelés rögzítése
érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1) érdemjegy (5, 4, 3, 2)
tantárgyak
szaktanár
magatartás, szorgalom
osztályközösség, osztályfőnök
tájékoztató füzet osztálynapló tájékoztató füzet osztálynapló
Félévkor
Tanév vége
osztályzat tantárgyak szaktanár tájékoztató füzet, (5, 4, 3, 2, 1) osztálynapló előre megfogalmazott tánc- dráma: 6.o szaktanár értékelő lap /2 szöveges értékelő /2013/2014. tanév I. példány: a napló ill. a lapon a jellemző félév/ tájékoztató füzet kategóriák aláhúzása. erkölcstan, melléklete családi életre nevelés 2013/2014. tanévtől osztályzat magatartás, osztályközösség és az tájékoztató füzet, (5, 4, 3, 2) szorgalom osztályfőnök javaslata osztálynapló alapján az osztályozó értekezleten az osztályban tanító pedagógusok osztályzat tantárgyak szaktanár osztálynapló, (5, 4, 3, 2, 1) bizonyítvány, törzslap osztályzat magatartás, osztályközösség és az osztálynapló, (5, 4, 3, 2) szorgalom osztályfőnök javaslata bizonyítvány, törzslap alapján az osztályozó értekezleten az osztályban tanító pedagógusok előre megfogalmazott erkölcstan, családi szaktanár szöveges értékelő életre nevelés lapon a jellemző /2013/2014.
értékelő lap /2 példány: a napló ill. a tájékoztató füzet
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
73
kategóriák aláhúzása. tanévtől
melléklete
. Százalékos értékelések átváltása érdemjegyre: 5 - 8. évfolyam
magyar nyelv és 100-91 % irodalom, idegen nyelv, ének 90-80% 79 – 61 % 60 – 41 % 40 – 0 %
5 biológia, kémia, fizika, földrajz, 4 természetismert 3 történelem, 2 informatika, 1 technika
100- 91 %
5 matematika
100-91%
5
90 – 76 % 75 – 51% 50 – 31 % 30 – 0
4 3 2 1
90-76% 75-56% 55-36% 35-0%
4 3 2 1
Érdemjegyek Kitűnő (adható: 2-8. évf. év végén, ill. 8. évf. félévkor): egész évben kimagasló teljesítményt nyújtott az adott tantárgyból (nem lehet négyesnél rosszabb jegy) Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb hibákat ejt, definíciói bemagoltak. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször szorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre, rendszeresen segítségre szorul. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. 3.6.7 Értékelés, minősítés alóli mentesítés A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti: az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
3.6.8 A magasabb évfolyamba lépés feltétele
Az évfolyamra előírt követelmények sikeres teljesítése. A tánc- dráma modul teljesítésének minősítése nem befolyásolja a magasabb évfolyamba lépést.(2013/2014. tanév). Az erkölcstan, a családi életre nevelés tantárgyak teljesítésének minősítése nem befolyásolja a magasabb évfolyamba lépést. A tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesített tanulók esetében az érintett tantárgy egyéb területeinek teljesítését értékeljük, amelyek a továbbhaladáshoz szükségesek.
3.6.9 Az évfolyam megismétlése
Ha a tanuló nem teljesítette az adott évfolyamra előírt követelményeket, akkor azt meg kell ismételnie. Szülői kérésre legfeljebb egy alkalommal engedélyezhető az első évfolyam megismétlése akkor is, ha a tanulmányi követelményeket a tanuló teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt. A tanuló részére legfeljebb egy alkalommal engedélyezhető az iskola magasabb évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra lépne.
74
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
75
3.6.10 Az értékelés formái, rendje, jelölése, dokumentálása Az értékelés A számonkérés formái módja Nagyjegy Szóbeli/ írásbeli felelet Munkadarab Memoriter Kiselőadás Házi dolgozat Szódolgozat Röpdolgozat Órai munka Szorgalmi Témazáró dolgozat Félévi, év végi felmérő Vizsga: szóbeli/ írásbeli Külalak
Magatartás Szorgalom Hiányok (hf., felszerelés)
Kisjegy
Az értékelés rendje
Jegyek mennyisége, Az értékelés jelölése a átváltások naplóban Azonnal / következő tanórán Heti 1 órás tantárgy Kék tinta esetén minimum 3 Azonnal / következő tanórán érdemjegy, heti több Kék tinta órás tantárgy esetén Azonnal Zöld tinta minimum 5-6 érdemjegy Zöld tinta Azonnal félévente 3 héten belül Kék tinta 1 héten belül Kék tinta 2 héten belül Kék tinta Azonnal Kék tinta 1 héten belül Zöld tinta 2 héten belül Piros tinta Az adott félév utolsó Piros tinta tanórájáig Azonnal/ 1 héten belül Piros tinta keretezve A füzetrend, egyéb írásos munkák Minimum 1 alkalom/ félév/ tantárgy Havonta Havonta Alkalmanként 2 - 4. évf.: 5 kisjegy = 1 nagyjegy 5-8. évf.: 4 kisjegy = 1 nagyjegy
Órai munka, szódolgozat, röpdolgozat, kiselőadás, szorgalmi Egyéb Alsó tagozat: az szimbólum osztályban kialakított forma Felső tagozat: +, jelek
Kék tinta: naplóban, bizonyítványban, törzslapon külön sorban Kék tinta Kék tinta Zöld tinta
Zöld tinta
Alkalmanként
2 - 4. évf.: 5 szimbólum = 1 nagyjegy 5-8. évf.: 4 szimbólum = 1 nagyjegy
Zöld tinta
Az érdemjegyet a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg a tájékoztató füzetbe is beírja, beíratja, ellátja kézjegyével. Kerüljön be a felelés, dolgozat témája, a munkadarab megnevezése a tájékoztató füzetbe. A különféle feladatlapok, felmérések írásbeli dolgozatok - amelyek az osztályozás tárgyát képezték – megőrzési ideje a keletkezéstől számított egy év. az I. félév végén nem törlődnek az addig összegyűjtött kisjegyek, szimbólumok.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
76
3.6.11 A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése A tanuló magatartásának értékelése A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. Értékelés: havonta egy alkalommal, félévkor és tanév végén Értékel: az osztályközösség és a tanító tanárok Magatartás 1. fegyelmezettsége ***
Példás Jó Nagyfokú, állandó Megfelelő, nem másokra pozitívan mindig tudatos kiható
Kifogástalan, 2. viselkedéskultúrája, példaértékű, tisztelettudó, hangneme udvarias 3. hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai *
Pozitív, aktív, kezdeményező, segítőkész, jóindulatú, élen jár
4. házirend betartása Betartja, arra ösztönöz
Változó Rossz Másokat zavaró, Kifogásolható, kifogásolható, másokat erősen gyenge, ingadozó, de zavaró negatív igyekszik javulni
Kevés kívánnivalót Udvariatlan, nem Durva, romboló, hagy maga után mindig megfelelő, de közönséges, nem tudatosan goromba, zavaró Részt vesz, Néha árt, ingadozó, Negatív, goromba, jóindulatú, közömbös, vonakodó ártó, lélektelen, segítőkész, másokat megfélemlítő rossz irányba nem befolyásol Néha hibázik
Részben tartja be
Sokat vét ellene
Ingadozó
Felelőtlen, megbízhatatlan
5. felelősségérzete
Nagyfokú felelősségtudat
Időnként nem megfelelő
6. igazolatlan hiányzás ** (3. évfolyamtól)
Nem lehet
Félévi 1 igazolatlan 1-2 igazolatlan nap nappal egyéni elbírálás alapján előfordulhat
3 igazolatlan nap
* Megjegyzés: rendszeres, aktív közösségi munka a magatartás érdemjegyen javíthat. ** 1. 2. évfolyamon a gyerek minősítésébe nem számít be (a szülő felelőssége – osztályfőnöki, igazgatói intézkedés szükség esetén) *** Igazgatói fegyelmező intézkedés esetén a tanuló magatartás érdemjegye rossz, egyéni elbírálás esetén változó lehet.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
77
A tanuló szorgalmának értékelése A szorgalomjegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, kötelességtudatát értékeli. Értékelés: havonta egy alkalommal, félévkor, tanév végén. Értékel: osztályközösség, tanító tanárok
Szorgalom Tanulmányi munkája
Példás Céltudatos, törekvő, odaadó, szóbeli, írásbeli munkája igényes
Jó Figyelme kitartó törekvő
Változó Ingadozó
Hanyag Igénytelen, rendszertelen, visszahúzó
Munkavégzése
Kitartó, pontos, Rendszeres, megbízható, önálló, többnyire önálló lankadatlan
Rendszertelen, hullámzó, önállótlan
Megbízhatatlan, gondatlan
Kötelességtudata
Kifogástalan, precíz
Megfelelő, néha ösztönözni kell
Felszerelése olykor-olykor hiányos
Többnyire hiányos a felszerelése, vagy nincsen
Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája
Rendszeres, érdeklődő
Előfordul, ösztönzésre dolgozik
Ritkán
Egyáltalán nincsen
Ha a tanuló 2 vagy több tárgyból nem teljesítette az előírt követelményeket, szorgalmának minősítése csak hanyag (2) lehet. Ha a tanuló csak 1 tárgyból nem teljesítette az előírt követelményeket, szorgalmának minősítése egyéni elbírálás alapján közepes (3), vagy hanyag (2) lehet.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
78
3.6.12 Házi feladat Önálló munka 1-3. évfolyamon, házi feladat 4-8. évfolyamon
60- 120 perc
Törekszünk a körülbelül megjelölt időtartam betartására.
20-30 perc
5-8. évfolyam
tantárgyanként 15 perc
Előző délutánon versenyen vett részt Hosszabb ideig volt beteg. (Házirend) Félévente egy alkalommal kérheti a tanulói a felmentést. Szülő által igazolt nyomós ok esetén.
1-4. évfolyam hét végén
35 perc tantárgycsoportonként
4. évfolyam
30 perc tantárgycsoportonként
3. évfolyam
Házi feladat hiányának elfogadása
20 perc tantárgycsoportonként
Mindig adunk leckét. Legyen leckefüzet! Felírjuk az óra végén a táblára. Következő órán ellenőrizzük, számon kérjük Hiány következménye, az értékelés módszerei, formái, jelölése táblázatban.
2. évfolyam
Gyakorlás Megerősítés Fejlesztés Önálló feladatvégzésre nevelés Gyakorlás Megerősítés Fejlesztés Önálló feladatvégzésre nevelés Gyakorlás Megerősítés Fejlesztés Önálló feladatvégzésre nevelés Tanulás (ismeretek elmélyítése) Gyakorlás Megerősítés Fejlesztés Önálló feladatvégzésre nevelés Önálló ismeretszerzés lehetőségeinek felkínálásamegismerése Gyakorlás: a szülő követhesse, mit tanul gyermeke Mindig adunk Gyakorlás Tanulás (ismeretek elsajátítása) Önálló feladatvégzésre nevelés Önálló ismeretszerzés (többoldalú megerősítés, ismeretbővítés, egyéni érdeklődési kör megerősítése
Elvei
1. évfolyam
Célja
Évfolyam
Mennyisége
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
79
3.6.13 A tanulók jutalmazásának rendje A tanulók jutalmazásának elvei és formái Formája
Szaktanári dicséret
Napközi, tanulószova
Feltétele
Ideje
Adományozza
Dokumentálás
Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért
Félévi kitűnő tantárgyi eredményért
A szaktanár
Tájékoztató füzet, napló
A napközi, tanulószoba vezető
Tájékoztató füzet, napló
Az osztályfőnök
Tájékoztató füzet, napló
Az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára az igazgató
Tájékoztató füzet, napló
Szakköri tevékenység
Iskolai verseny 2-3. helyezésért
A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá
Napköziben, tanulószobán végzett munka
A tanév folyamán bármikor
vezetői dicséret A tanév folyamán, Osztályfőnök Kiemelkedő közösségi munkáért, példamutató amikor a tanuló i dicséret magatartásért, szorgalomért. érdemes lesz rá (szóbeli, Fenntarthatóság területén írásbeli) végzett kiemelkedő tevékenységért Igazgatói dicséret
Kimagasló tanulmányi, kulturális és sporteredményért: iskolai 1. helyezés, kerületi versenyek 1-6. helyezés, magasabb szintű versenyek minden résztvevője, 3 osztályfőnöki dicséret után Tehetségnap sikeréért végzett munka
A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
Jutalomkönyv
Kimagasló tanulmányi eredményért
80
A tanév végén
Félévi és év végi Iskolai verseny: 1. helyezés iskolagyűlés Oklevél
Nevelőtestületi dicséret
Kimagasló tanulmányi eredményért, közösségi munkáért
A tanév végén
iskolai verseny 1-3. helyezés
Félévi és év végi iskolagyűlés
Kiemelkedő tanulmányi eredményért:
1-3. o. mindenből kiválóan teljesített + 4 D 2-4.o. mindenből jeles 4 tantárgyból kitűnő 5-8. o.: mindenből jeles, 5 tantárgyból kitűnő Vermes-érem Kiemelkedő szaktárgyi, kulturális- és/vagy sportteljesítményért
A szaktanárok, osztályfőnök vagy a szakköri nevelő javaslatára az igazgató A szaktanár vagy az osztályfőnök, vagy a szakköri nevelő javaslatára az igazgató
A tanév végén
Az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület
Bizonyítvány, anyakönyv
A tanév végén
Osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület
Éves beszámoló
Tanév végén
Osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület
Éves beszámoló
(1 fő kaphatja) Vermes jutalomkönyv
8 éven keresztül nyújtott kiváló tanulmányi eredményért.
+ oklevél
4. és 6. évf. végén is adható, ha a tanuló 8 ill. 6 évfolyamos középiskolában folytatja tanulmányait
Tárgyi jutalom, kirándulás
Az éves munkatervben Alkalmanként megfogalmazott csoportos vagy egyéni tevékenységért (D-ÖKO kirándulás- egyéni tevékenységért.) Tanév végén
A szervezők
Ökoiskola felelősei
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola Közösségi munkáért
Aranykéz
(DÖK elismerés) Közösségért-- Egész éves kiemelkedő közösségi munkáért(DÖK - díj elismerés, 1 fő kaphatja)
81 A tanév folyamán, amikor valaki érdemes lesz rá
DÖK vezetősége és a segítő pedagógus
Diákfal
Tanév végén
Az iskola tanulói
Éves beszámoló
Az év sportolója plakett
Egész éves kiemelkedő sportteljesítményért (1 fiú, 1 lány kaphatja)
Tanév végén
Testnevelő tanár javaslata alapján nevelőtestület
Éves beszámoló
Az év sportcsapata (oklevél + kitűző)
Budapesti vagy országos diákolimpián legeredményesebben szereplő csapat
Tanév végén
Testnevelő tanár javaslata alapján nevelőtestület
Éves beszámoló
DÖK dicséret
alkalmi közösségi munkáért Tanév folyamán alkalmanként
DÖK – segítő pedagógus
Tájékoztató füzet, éves beszámoló
Ötösgyűjtőverseny
A legtöbb ötöst gyűjtő tanulók.
Tanév végén
Nevelőtestület
Éves beszámoló
Tanév végén
Nevelőtestület
Éves beszámoló
Osztályonként az 1. helyezett könyv+oklevél, 23. helyezett oklevél Versenyek versenyzője (könyv + oklevél)
Tagozatonként 1 fő
3.7 Tankönyvek, tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának elvei 3.7.1 Tankönyvek, tanulmányi segédletek
A jogszabályban meghatározottak részére ingyenesen biztosítjuk a tankönyveket, tanulmányi segédleteket. a 2013/2014. tanévre az 1. évfolyam tanulói, majd felmenő rendszerben minden tanuló ingyen kapja a tankönyveket, tanulmányi segédleteket. Lehetőség szerint az 1-8. évfolyamig, de minimum 1-4. illetve 5-8. évfolyamok vonatkozásában azonos tankönyvcsalád választása tantárgyanként. Az érvényes tantervnek megfelel. Tankönyvjegyzékben szerepel, hivatalosan elfogadott.
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
Ha a tankönyvjegyzéken van olyan tankönyv, amelyet a tartós tankönyvekre vonatkozó előírások alapján hagytak jóvá, akkor az iskola a tartós tankönyvek közül választ (kivétel: matematika). Ezt az előírást a 2013/2014. tanévre szóló rendelés során az 1. évfolyam vonatkozásában kell alkalmazni, majd azt követően felmenő rendszerben. Ha nem szerepel a tankönyvjegyzékben, akkor csak az adott osztály szüleinek beleegyezésével lehet kötelezően használni (mindenkinek ki kell fizetnie). Szövegezése igazodjon a tanulók életkorához, legyen motiváló. Tartalmazzon kellő mennyiségű feladatot a gyakorláshoz. A feladattípusok adjanak lehetőséget a differenciálásra. A sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele. Legyen jól áttekinthető, kezelhető. Fontos a szemléltető anyag mennyisége, minősége. Fontos a kötés minősége, tartóssága. Figyelembe kell venni a tankönyv súlyát. Törekedni kell az olcsóbb, de tartalmában, kivitelezésében színvonalasak választására. Központi tankönyvtámogatásból a törvényben meghatározott mértékben tartós tankönyveket (atlaszok, szótárak, példatárak, feladatgyűjtemények, albumok, kötelező olvasmányok) kell vásárolni, majd a tanulóknak a tanulmányaik időtartamára a könyvtárból biztosítani.
3.7.2 Taneszközök, ruházati felszerelések
Az egyes tantárgyak tanulói eszközigényét a tantárgyi tantervek tartalmazzák. A tanév végén (illetve beiratkozáskor) minden szülőt írásban tájékoztatni kell a következő tanévre szükséges eszközökről, felszerelésről. Csak azokat a legszükségesebb eszközöket kérjük a szülőktől, melyekre minden tanulónak egyénileg van szüksége az ismeretek elsajátításához, gyakorlásához. Amit lehet, azt az iskola biztosít a gyerekeknek. A pedagógus árat, minőséget, márkát nem jelölhet meg. Tanév közben a beszerzésre vonatkozó igények nem változtathatók. A taneszközök segítsék az alapkészségek kialakítását, fejlesztését. Tegyék lehetővé az előírt tananyag elvégzését, elsajátítását. Esetleg több célra is alkalmazható legyen. Fontos a kezelhetőség, a higiénés szempont, a tartósság, a méret.
82
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
83
4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai program érvényessége A módosított pedagógiai program 2013. szeptember 1-én lép életbe és egy teljes képzési ciklus, 8 tanév, azaz 2019. augusztus 31-ig érvényes. Ezzel egy időben hatályát veszti a nevelőtestület által 2011. április 15-én elfogadott pedagógiai program. A Pedagógiai program felülvizsgálata, értékelése A pedagógiai program végrehajtását folyamatosan vizsgálni kell belső ellenőrzéssel. A pedagógiai programot és annak végrehajtását az intézmény nevelőtestülete évente a tanévzáró értekezleten értékeli, véleményezi. A Pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására akkor kerülhet sor, ha: a jogszabályi változások szükségessé teszik fenntartói utasítás alapján a nevelőtestület több mint 50 %-a kezdeményezi a kibővített iskolavezetés több mint 50 %-a kezdeményezi az iskola igazgatója kezdeményezi. A módosító javaslatok elfogadásához a nevelőtestület 2/3-ának egyetértése szükséges, illetve az érintett szervek általi legitimáció. A Pedagógiai program személyi hatálya kiterjed Az iskolával jogviszonyban álló minden pedagógusra, tanulóra és a pedagógiai munkát közvetlen segítőkre. Azon személyekre, akik az intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de részt vesznek az iskola feladatainak megvalósításában. A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). A Pedagógiai program területi hatálya kiterjed Az iskola területére. Az iskola által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - iskolán kívüli programokra. A Pedagógiai program nyilvánossága: A pedagógiai program 1-1 példányát el kell helyezni: az iskolai könyvtárban a tanári szobában igazgatói irodában A pedagógiai program el kell helyezni az intézmény honlapján. Igény esetén az iskola vezetője vagy helyettese ad tájékoztatást a pedagógiai programról. Budapest, 2013. március 28. Tóth Ferencné intézményvezető
Pedagógiai Program Vermes Miklós Általános Iskola
84
Legitimációs lap A diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat számára magasabb jogszabályban biztosított véleményezési jog, korlátozás nélkül érvényesült a Vermes Miklós Általános Pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatban. Az intézmény Pedagógiai programjának módosítását az iskola diákönkormányzata megismerte és 2013. március 25-én megtartott összejövetelén véleményezte.
DÖK képviselője A szülői választmány képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői választmány számára magasabb jogszabályban biztosított véleményezési jog, korlátozás nélkül érvényesült a Vermes Miklós Általános Iskola pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatban. Az intézmény Pedagógiai programjának módosítását az iskola Szülői Szervezete megismerte és 2013. március 26-án megtartott összejövetelén véleményezte.
elnök A Vermes Miklós Általános Iskola nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a Pedagógiai program módosítását a 2013. március 27-én megtartott határozatképes nevelőtestületi összejövetelén 100%-os igen szavazattal elfogadta.
az alsó tagozat
a felső tagozat nevében
A Vermes Miklós Általános Iskola Pedagógiai programjának a nevelőtestület által 2013. március 27-én elfogadott módosítását a magasabb jogszabályban előírtak alapján jóváhagyom.
Budapest, 2013. március 28.
Tóth Ferencné intézményvezető